(34.0.998,1

KEGYELMET AZ AKÁCNAK Ónodi József

A méhésze t a m e z ő g a z d a s á g l egmos tohább g y e r m e k e . A z e rdők és m e z ő k szakembere i munká juk során te l jesen f i g y e l m e n k í v ü l hagy ják a kaptárak la­kói t . T u d o m á s u l vesz ik , h o g y v a n n a k m é h e k is, m e g t ű r i k őket , de n e m sz íve ­sen, m e r t n ö v é n y v é d e l e m a l k a l m á v a l csak bajt okozhatnak. A m é h e k hasznát csak a m é z b e n lát ják, ami az e rdőgazdaság i , mezőgazdaság i üzemek, t e rme lő ­szöve t ekeze t ek j ö v e d e l m é t lá tszólag n e m emel i . Ennek a n e m ismerésnek, m e g n e m ér tésnek e lsősorban a méhésze t é rz i kárát , de kár éri v e l e az egész nép­gazdaságo t is. "*

A méhéáze t a m e z ő g a z d a s á g n a k és a népgazdaságnak e g y i k i gen fontos, nél­kü lözhe te t l en ága. N a g y o n alaposan indoko l t ak Kocsis Sándornak, a Hungaro-nektár i gazga tó j ának megá l l ap í t á sa i : ,,2,5 mi l l i á rd ra tehető a méhek m e g -p o r z ó t e v é k e n y s é g é n e k é r t éke" , ami ped ig elsősorban a t e rmelőszöve tkeze tek , á l l ami gazdaságok j ö v e d e l m é t emel i , s v a j m i kevese t hoz a méhészetnek. És a m i a m é z e t i l le t i , „ A I V . ö téves t e r v időszakában 22—23 mi l l i ó dol lár t ter­m e l ü n k anélkül , h o g y a népgazdaság tó l önál ló földterüle te t , lé tszámot, mun­kabér t v a g y impor t á l t anyago t i g é n y b e v e n n é n k az ipar kapujáig" . 22 or ­szágba e x p o r t á l u n k méze t , a m e l y n e k d e v i z a é r t é k e 1973-ban megköze l í t e t t e a 6 m i l l i ó dol lár t . És az s em m e g v e t e n d ő , h o g y a méhésze t ,,40 000 ember j ö v e ­d e l m é t egészí t i k i " , ak ik fő fog la lkozásukban z ö m m e l a t e rmelőszöve tkeze tek , á l l ami gazdaságok , e rdőgazdaságok s más vá l l a l a tok do lgozó i .

I t t csupán Bács -Ki skun m e g y e méhésze tének he lyze té t v i z sgá lom. Más m e ­g y é k méhésze t i adot tságai t n e m i smerem. N e m lehet e lhanyago ln i e m e g y e m é h e i n e k sorsát, m e r t Bács -Ki skun m e g y é b e n a méhcsa ládok száma 1973-ban 52 000 v o l t , az ország m é h á l l o m á n y á n a k csak 8,2%-a ugyan , de a m e g y é b e n f e l ­vásá ro l t m é z m e n n y i s é g e 110 v a g o n , ami az országos menny i ségek 11,5%-a. A z e g y családra eső m é z t e r m e l é s országos át laga a múl t é v b e n 20 k g fölöt t jár t — ami v i l á g v i s z o n y l a t b a n is é len j á ró és Bács -Ki skun m e g y é b e n ugyanakkor 21,1 k g v o l t .

M á r e zek az ada tok is j ó l t ük röz ik m e g y é n k méhészet i je lentőségét . D e nem szabad eml í tés nélkül h a g y n u n k a szomszédos és távolabbi , akácban szegényebb m e g y é k (Szo lnok , Békés , Csongrád , T o l n a , Pes t m e g y é k , sőt Budapes t ) m é h é ­sze inek r é g e b b e n idevándoro l t a to t t méhe i t sem. Ezek a méhészek e rde inkben m é g néhány é v v e l eze lő t t k i v á l ó akácosokat talál tak, es kaptára ik meg te l t ek e l sőrendű akácmézze l . A z idevándoro l t a to t t méhcsa ládok száma és az ál taluk begyű j tö t t m é z m e n n y i s é g e i smere t len , de az idevándoro l ta to t t kaptárak száma m i n d i g m e g h a l a d t a az i t ten i méhészeké i t , ebbő l k ö v e t k e z t e t v e : az á l ­ta luk t e rme l t m é z m e n n y i s é g e is t öbb lehetet t , min t amenny i t a he lybe l i m é ­hészek pörge t t ek .

N é h á n y é v óta azonban az összefüggő, j ó akácosaink megcsappantak, s ma is á l landóan f o g y n a k . N a g y t e r j ede lmű t a rvágások rohamos ü temben halad-

nak, s nem maradnak lassan csak selej tes, e l e g y e s „ r o n t o t t akácosok" , m e ­l y e k n e k é r téke m i n d erdészet i , m i n d méhésze t i s z e m p o n t b ó l n e m j e l e n t é k e n y . A z azelőt t i devándoro l t méhészek n a g y többsége már i s e lmarad t , s az i d e v a l ó méhészek t e rme lő k e d v e csökkent .

„ A z á ruméznek 70%-át az akác adja" — ír ja a H u n g a r o n e k t á r i gazga tó ja . Ez országos adat. Bács -Ki skun m e g y e az ország l egszá razabb m e g y é j e , az é v i csapadék át laga 549 m m . I t t m i n d e n más n ö v é n y z e t méhésze t i é r t éke n a g y o n alacsony és b izonyta lan . M a r a d csak az akác. B á c s - K i s k u n m e g y é b e n az áru­méz 80—90%-át az akác adja.

I t t tehát az akác minden! H a n e m lesz akác, n e m lesz méhészkedés . És m é g v a l a m i t ! Sz in te ér thete t len , h o g y a m i k o r e g y e s m é z t e r m e l ő á l l a m o k

szinte ontják a mézet , akkor m i 22 országba expo r t á l j uk azt. M é g i g e n t á v o l i országok is — min t Japán — fe lke resnek bennünke t mézünkér t . M i ennek az oka? — H a a kü lönböző v i r á g b ó l e r edő m é z e k összetételét nézzük, m e g k a p j u k a választ . A kü lönböző v i r á g o k m é z e i n e k l eg fon tosabb a lko tó r é sze i : a g y ü ­mölcscukor v a g y f ruktóz és a szőlőcukor v a g y g lukóz . P e r s z e ezek me l l e t t m é g kevés nádcukor v a g y szacharóz és más a n y a g o k is v a n n a k a m é z b e n . A kü ­lönböző cukrokat m i kü lönbözően édesnek é r e z z ü k : l egédesebb a g y ü m ö l c s ­cukor, utána a nádcukor ( v a g y r épacukor ) , s csak utána ku l log a szőlőcukor . „7 kanál gyümölcscukor annyi ra édesí t i m e g a kávé t , m in t 10 kaná l nádcu­kor, v a g y 17 kanál sző lőcukor" — ír ja Örösi Pál Zoltán p rofesszor .

K é t francia kutató, J. Pourtallier és Y. Taliercia f i z i k o - k é m i a i a lap tu la jdon­ságaik alapján á l lapí tot ták m e g kü lönöző v i r á g o k b ó l s zá rmazó m é z e k normái t . A z a laptulajdonságok közül a l e g j e l l e m z ő b b a v izsgá l t m é z b e n ta lá lha tó g y ü ­mölcscukornak és a sző lőcukornak az aránya. Ez az a rány pl . a r o z m a r i n g ­m é z n é l : 1,06—1,13, a l e v e n d u l a m é z n é l : 1,07—1,14, a r e p c e m é z n é l 1,00 ( v a g y alat ta) és az akácmézné l : 1,38—1,48 stb. T e h á t ez az a r ányszám m i n é l m a g a ­sabb, annál édesebb a méz . A f ranciaországi a k á c m é z e k a rányszáma, v a g y i s az édességi foka a l e g jobb esetben 1,48.

Ez is magyaráza ta annak, mié r t ü l te t ik szomszédos és t ávo l abb i á l l a m o k olyan gyor s ü temben az akácot. P l . Raoul Alphandéry „ U n rucher na i t " c. 1948-ban meg je l en t k i v á l ó m é h é s z k ö n y v e az akácot m é g n e m sorol ja az o r ­szág 12 l eg jobban m é z e l ő n ö v é n y e i közé , de 1973-ban a „ K ö z p o n t i M é h é s z Egyesü le t " gyű lésé re egyes t a r t o m á n y o k m á r k o m o l y akácméz h o z a m o t j e l e n ­tenek: i lyenek pl. Rhon, Alpes, Jura: n a g y o n j ó akác te rmés ; Haute Savoie: 20 kg akácon; Auvergne — Allier: akácró l ha ta lmas te rmés , kap tá ranként 2 f iók (1 f iók = 18 k g ) .

Ná lunk a méz édességmuta tó a rányszáma nincs e l t e r j edve , de Faluba Zoltán hazánk méze inek v e g y i összetéte léről m á r 1959-ben közöl t e g y táblázatot , a m e l y kü lönböző v i r á g o k m é z e i n e k v e g y i e l emzésé t ta r ta lmazza . E t áb láza tbó l k i ­olvashatók a mézfa j t ák gyümölcscukor és sző lőcukor száza lékszámai is, a m e ­lyekbő l könnyen k iszámítha tó a gyümölcscukor—sző lőcukor a rányszáma, v a g y ­is a kérdéses méz édességmutatója . Í g y a há r smézé (38,84/33,97) = 1,14; a t i sz­tesfűé (35.05/36,16) = 0,96; a h e r e m é z é (39,01/36,18) = 1,07; az akácé ped ig (54,59/29.56) = 1,84.

Lehetséges ez? Csodálatos szám: 1,84 a hazai akácmézünk édességmuta tó ja . A f ranc iákéná l

0,36-tal magasabb. A l e n g y e l akácméz a m a g y a r s z a b v á n y szer int i I I I . rendűt sem éri el. Ez a szám teszi é r the tővé , m ié r t j ö n n e k 22 o r szágbó l — m é g Japán­ból is -— a mi akácmézünkér t .

D e mi lehet az, ami ezt a csodálatos méze t p roduká l j a? A vá lasz k ö n n y ű : a napsugár és a homok . A tavaszi napsugár f e l m e l e g í t i a h o m o k o t , és az akkor

m é g m e g l e v ő t a l a jnedvességge l m e g t e r e m t i az akác nektárképződéséhez az o p ­t imál is á l lapotot . B á r a f é n y n e k a nektár minőségé re g y a k o r o l t hatása m é g tanu lmányozás t i g é n y e l , d e g y a k o r l a t b ó l tudjuk, h o g y a gyümölcs édessége a napsugár f ü g g v é n y e . A Duna—Tisza közöt t i homokhá ton ezek az adot tságok m e g v a n n a k , hiszen a napsütéses órák száma 50 é v á t lagában az országban itt a l e g m a g a s a b b : 2051—2068. „ E g y akácfa h o m o k o n többet ér, min t há rom az a g y a g o n " — tart ja a méhész mondás . 12 é v i m e g f i g y e l é s t közö l dr. Nyárády Antal. Eszer in t h o m o k r a te lep í te t t akácosból e g y e t l e n méhcsaládnál l e g k e v e ­sebb 18 kg-os és l e g t ö b b 90 kg-os gya rapodás t mér tek , m í g kötöt t talajon u g y a n e z e n i d ő alat t a l egk i sebb gya rapodás 3 kg, a l e g n a g y o b b ped ig 28 kg vo l t .

Bács -Ki skun m e g y e tehát nemcsak a l egmézesebb , hanem a legédesebb m e g y e i s !

V a g y csak v o l t ? ! A k á r m e r r e utazunk Bács -Ki skun m e g y é b e n , ha e rdő mel le t t haladunk, zúg­

nak a fűrészek, reccsennek az ágak : v á g j á k az e rdő t ; és rendszer int az akác­erdőt v á g j á k , az akácot i r t ják, az á l lami e rdőkben éppúgy , min t a t e rme lő ­szöve tkeze t ek terü le tén . H e l y é b e ül te t ik a nyár fá t és a fenyő t . A l i g lehet látni e g y - e g y akáctelepí tést . M é h é s z n e k szomorú l á t v á n y ez. D e nézzük a va lóságo t !

Az Erdő c. szaklap múl t é v i júniusi számában „ A Kiskunsági E r d ő - és F a ­f e l d o l g o z ó G a z d a s á g r ó l " c. c ikkében Bárányi László a k ö v e t k e z ő k e t í r ja : „ A z ü z e m t e r v i ada tok á lapján fa fa j -megosz lásunk a k ö v e t k e z ő : kocsányostölgy 1%; akác 4 3 % ( s a r j ) ; e g y é b k e m é n y 2 % ; nemesnyár 8%; hazainyár 2 1 % ; f e ­n y ő k 24%. Tiszt í tás i ko rban í g y a lakul : kocsányos tö lgy 1%; akác 1 0 % ; ne ­mesnyá r 1 8 % ; haza inyár 6 % ; f e n y ő k 65%. A fo lyama tban l e v ő erdősítések­ben ez az a r ány : kocsányos tö lgy 1%; akác 5 % ; nemesnyár 2 % ; hazainyár 7%; f e n y ő k 8 5 % A m í g 1960-ban 46 000 m3 vas tagfá t te rmel tünk, 1971-ben már 142 000 m 3 - t , s ezt a csúcsot a j e l en é v 160 000 m 3 - é v e l szándékozunk m e g ­dönteni . A k i t e rme l t v a s t a g f a t ö m e g 50%-a akác, 30%-a hazainyár , 10%-a ne­mesnyá r és m i n t e g y 10% az e g y é b fa fa j , amin belül v a n a f e n y ő is.

H a a m e g y e e rdőgazdasága in k ívü l i (á l lami gazdaságok, tsz-ek stb.) faá l lo ­m á n y á t nézzük, az s em ad t öbb v igasz t . Bács -Ki skun m e g y e erdőgazdaságon k í v ü l i f a á l l o m á n y a f a fa jok szerint a k ö v e t k e z ő : t ö l g y 1%; akác 6 0 % ; e g y é b k e m é n y 1%; nemesnyá r 1 5 % ; haza inyár 1 3 % ; fűz és e g y é b 4 % ; f e n y ő 6%. A z i r ányza t v i szon t a k ö v e t k e z ő : t ö l g y 0 % ; akác 5 % ; e g y é b k e m é n y 0 % ; ne ­m e s n y á r 2 5 % ; haza inyá r 1 0 % ; fűz és e g y é b 0 % ; f e n y ő 60%.

A f en t i ek szer int r ö v i d e n azt mondhat juk , 1969 körü l i akácosainknak csak 1/12—1/14 része m a r a d m e g , v a g y i s m i n d e n 60—70 akácfából csak 5. Ez pedig a méhésze tnek is m e g k ö z e l í t ő a rányú csökkenését v o n n á m a g a után.

Ér the tő , h o g y az e rdészeke t sürget i a rohanó c iv i l i zác ió m o h ó cel lulózéh­sége, a m e l y ú jabb és ú jabb százezer k ö b m é t e r e k e t k ö v e t e l . E g y fő re eső é v i pap í r fogyasz tásunk 45—46 k g és 1985-re 80—90 kg-os „ f e j a d a g o t " ke l l szá­moln i . M e n n y i r e sze rény e me l l e t t az é v i 30—35 dkg-os mézfogyasztásunk, a m e l y — r e m é l j ü k — 1980-ra m e g k ö z e l í t i az 50 dkg-o t . H a azt vesszük, h o g y a g y e r m e k e k n e k és a spor to lóknak „ h i v a t a l b ó l " adnak méze t , akkor mi l l iók m é g m e g sem kós to l ják ezt a csodálatos g y ó g y t á p l á l é k o t . P e d i g az egészséges é tkezéshez m e n n y i r e szükséges l enne a fogyasz tása!

A z akác f ő e l l en fe l e i a f e n y ő és a nyár . A ce l lu lóznyáras t — bár t u d v a l e v ő l e g az üdébb talaj t k e d v e l i — o l y a n t e rü le tek re ül tet ték, ahol j ó akácos is lenne. A k i v á g o t t j ó akáce rdők h e l y é r e f ő l e g f e n y ő kerül . N e m aka rom itt fe lhozni az ép í tőknek és fa ipa rosoknak az a l fö ld i f e n y ő r ő l a lkoto t t rossz v é l e m é n y é t . L e h e t , h o g y m é g n e m i smer ik a szakszerű kezelését . N e m akarok itt f og l a l -

kőzni a fenyő termeléséne k é s értékesítéséne k nehézségeive l sem . Ezeke t a ne-hézségeket maj d megoldjá k a szakemberek.

N e m akaro m felsoroln i a z akácf a jótulajdonságai t sem ; hog y a nagyüzem i szőlők beto n támasztékai t akácr a cserélik , hog y a fája m i mindenre jó , hog y hibáit gőzölésse l hogya n lehe t javítan i stb. , stb. , ezeke t a szakemberek jobba n ismerik. D e emlékeztetne m kell , hog y a szakemberek eg y rész e is — bár ne m említik Bács-Kisku n akácosaina k méhészet i értéké t — mennyire ne m értene k egyet a z aká c irtásával . H a d d idézze k it t néhán y sor t dr. Tóth Károlynak „ A z erdősítése k é s fásításo k műszak i átvételéne k értékelés e a Kecskeméti E r -dőfelügyelőségen" c . 1972 januárjába n megjelen t cikkéből : „ A z akácna k ala -csony, 6%-o s jelenlét e má r a z ú j erdősítés i egységára k közgazdaság i szabá -lyozó hatásána k i s következménye . E n n e k a fafajna k i lye n hátrányo s meg -különböztetése it t a homoko n — szerintem — egyáltalá n ne m indokolt . A z alföldi fásítá s egykor i úttör ő fafajáva l szembe n kiss é méltánytalanna k i s tet -szik e z a „bánásmód", különöse n h a figyelemb e vesszük , hog y a homoki erdő -gazdaságok fahasználat i ágazat i nyereségéne k zömé t éppe n ezekbe n a z évek -ben nag y tömegbe n véghasználatr a éret t akácoso k kitermelésébő l é s feldol -gozásából nyerik" .

Dr. Keresztesi Bélának „Akáctermesztésün k helyzet e é s fejlesztés e különö s tekintettel a méhészetre " c . 1968-ba n megjelen t cikk e mé g akko r megnyug -tatta a méhészeket , arró l tájékoztatván , hog y a magyarország i akácosokna k 15,8%-os arányá t a Babos-féle 4,4%-r a val ó csökkentéséve l ellentétben , a z ál -lami erdőgazdaságo k „ ... úg y találtá k hog y a z e z id ő szerint i 15,8%-ró l 10, 9 százalékra célszer ű csa k csökkentem" . E z annyi t jelentet t volna , hog y minde n 100 akácbó l köze l 6 9 maradn a meg . A cik k ezenkívü l a z akácerdő k javításá -val é s új akácfajtá k ültetéséve l i s foglalkozik, azonba n Bács-Kisku n akácosai t nem említi . A z azót a kivágot t akácoso k azonba n ezze l ellenkezőkrő l érvelnek .

Bács-Kiskun megyébe n mé g a múlt év i adato k szerin t 7 2 408 h a fáva l borí -tott területébő l 3 3 393 ha , aza z 46,6 % vol t a z akác . Tehá t ehhe z képes t Bárá­nyi László említet t cikkéne k a z a kitétele se m vigasztalj a me g a méhészeket, amelyben az t írja , hog y a megye jelenleg i 12,9%-o s erdősültségéve l szembe n „lehet, hog y ne m i s olya n sokár a elérhetjük , hog y a Duna—T isz a közé n kb . 20% les z a z erdőve l borítot t terület" , h a ebbe n a z erdőbe n 10 0 fa közül csa k 5 lesz akác .

Ilyen jöv ő előt t ál l Bács-Kisku n méhészete! D e m i történne , h a .. . ? H a a z erdők , mezők , méhese k szakembere i megismerné k egymá s törekvé -

seit, kívánságait , é s a közös cé l érdekébe n átértékelnék , egyeztetné k elgondolá -saikat, é s azutá n készítené k e l terveiket? — ha ebb e a csodálato s homokba , ahol csa k lehetségesne k találják , akáco t ültetnének ? — ha újab b — jobb és később mézel ő — akácfajok, má s mézel ő fá k é s cserjék , ső t mézel ő lágyszár ú alj növények ültetésébe n a szakembere k me g tudnána k egyezni ? — A k k o r Bács-Kiskun megy e gazda g földj e nemcsa k „tejjel" , hane m „mézze l fo lyó " i s lenne!

E ki s írá s célja , hog y segítségü l hívj a a z erdők , mező k szakembereit , segít -senek a kaptárak lakóin ! Segítsene k a kaptárak nagyo n szorgalmasa n dolgoz ó — Maeterlinck szavaiva l élve — szűz i leánykáinak !