kezdetektől napjainkig · hozzá fogja csatolni erdély kormányzóságát, és ki fogja...

Tessedik Sámuel Főiskola

Pedagógiai Főiskolai Kar

Szarvas

Nyírbátor története- Kezdetektől napjainkig -

Konzulens tanár: Készítette:

Dr. Kurunczi Jenő Ph. D. Csapóné Gyetván Andrea

főiskolai docens

Békéscsaba

2004.

T artalomj egyzék

Bevezetés............................................................................................................ 1 o.

I. Nyírbátor múltja és jelene

1. Földrajzi áttekintés................................................................................. 2.o.

2. A kezdetek................................................................................................ 3.o.

3. Nyírbátor a Báthoriak korában.............................................................. 3 .o.

4. Híres, hírhedt Báthoriak......................................................................... 8.o.

5. Nyírbátor a hajdúváros........................................................................... 12.o.

6. A hanyatló város...................................................................................... 15.o.

7. A kétszer született város......................................................................... ló.o.

8. A jövő tervei............................................................................................ 18.o.

II. Nyírbátor műemlékei

1. Báthori István Múzeum.......................................................................... 20.o.

2. Református templom.............................................................................. 22.o.

2.1. Fa harangláb.................................................................................... 24.o.

3. Római Katolikus Templom................................................................... 25.o.

4. A hajdani Várkastély.............................................................................. 27.o.

III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban

1. Nyírbátori Zenei Napok.......................................................................... 29.o.

2. Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor............................................. 31 .o.

3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál 33.o.

Befejezés........................................................................................................... 37.o.

Felhasznált irodalom

Mellékletek

Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig

Bevezetés

Kisgyermekkoromtól kezdve 1997-ig Nyírbátorban éltem. Ugyan nem

ebben a városban születtem, mégis ez a város testesíti meg számomra a

szülőváros fogalmát. Itt végeztem alap- és középfokú tanulmányaimat, itt

találtam rá az igaz szerelemre, és itt kaptam meg életem első munkahelyét is.

1997-ben munkám egy másik településre szólított, ám továbbra is aktív

résztvevői vagyunk a város életének. Hétvégéinket és szüneteinket

szüléinknél, Nyírbátorban töltjük.

Az utóbbi hónapokban számtalanszor merültek fel bennem kérdések.

Vajon jó lesz, ha diplomamunkám témája városunk története? Mi ösztönöz

ennyi év után arra, hogy régi papírok, könyvek között kutassak? Van jogom

erre? Van egyáltalán ahhoz jogom, hogy Nyírbátor múltjához tartozónak

mondjam, ill. érezzem magam? Hiszen nem itt születtem, s már nem is itt

élek. Ilyen és ehhez hasonló kérdések dolgoztak bennem.

Mint mindenre, ezekre a kérdésekre is az idő adta meg a választ. Igen,

van mindehhez jogom! Ehhez a városhoz tartozom! Fontos, hogy

megismerjem a múltat, mert ezzel még több jogot érzek arra, hogy létezzek a

jelenben!

i


I. Nyírbátor múltja és jelene

1. Földrajzi áttekintés

Nyírbátor a Nyírség déli részén, Szabolcs - Szatmár - Bereg

megyében, hazánk északkeleti részén található. Ha az erre utazó az Alföld

felől érkezik ide, a táj megváltozik számára. Megszűnnek a végeláthatatlan

síkságok, helyükbe lankás dombok, dúsabb növényzet lép. A névadó fák

sűrűje jelzi, a Nyírségbe érkezett.

Ez a tájegység Magyarország második legnagyobb, futóhomokkal

borított területe. Az alföldi tájak közül ez az egyik legváltozatosabb és

legszebb terület. Eredetileg erdős, sztepp vidék volt, kiterjedt lápokkal és

mocsarakkal. A XVIII. századi kéziratos térképek azt bizonyítják, hogy 200

éve még a terület 1/3-át erdők borították. Hogy az ember mikor vette

birtokába ezt a területet, azt a régészet ma még nem tudja teljes biztonsággal

meghatározni.

A Dél - Nyírségnek a kora középkortól Nyírbátor, ez a 730 esztendején

is túljáró település volt a gazdasági és a kulturális központja. Ezt a szerepét

mindmáig megőrizte, olyannyira, hogy mint „kulturális kisváros” vált

ismertté.

„A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a

Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok

foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az

egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis, a Nyírség ősi

hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fű z és

nyírfások, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából,

állatot, növényt egyaránt. ” 1

1 Forrás: Soó Rezső: Nyírség2


2. A kezdetek

A városnak, mint lakott helynek a múltja egészen a neolitikumig nyúlik

vissza. A település magvát képező hármas halom, szinte szigetként

emelkedett ki a környező nyírvizekből. A dombokat erdők, ligetek tarkították,

a mocsarak és nádasok közötti mélyedésekben pedig rétek zöldelltek. A

terület vadban, halban és szárnyasokban bővelkedett. A vidék így valósággal

felkínálkozott az ősember számára telephelyül.

A mai Szabolcs - Szatmár - Bereg megye területe a honfoglalás

korában a legkorábban benépesült területek közé tartozott. Nyírbátorról és

közvetlen környezetéről honfoglalás kori leletek nem ismertek, így csupán

feltételezhető, hogy a terület a XII - XIII. század folyamán népesült be.

A város történetének kezdetét tehát homály fedi. Ismeretlen előttünk,

hogy mikor keletkezett, kik alapították, kik voltak az első betelepülők.

3. Nyírbátor a Báthoriak korában

A Nyírbátort említő első írásos forrás egy 1272-ből származó oklevél,

mely szerint a Gut - Keled nemzetség adonymonostori ágából származó

Bereck és testvérei, Kun Lászlótól Bátor és Kisbátor nevű birtokokat, és azzal

együtt vásártartási jogot kaptak adományba hűségük jutalmául. A gyorsan

kialakult birtokközpontról kapta a nevét a középkor egyik leghatalmasabb

családja, a Báthori család. Ettől kezdve a település és a család sorsa

elválaszthatatlanul egybefonódik.

A Báthoriak a XIV. század elején még nem képviseltek országos

jelentőségű szerepet. Felemelkedésük Károly Róbert uralkodása alatt

kezdődik, amikor a király mellé állottak a hatalmaskodó főurak ellenében. A

király Berecket hűséges szolgálataiért, és az elszenvedett káraiért 1329-ben

pallosjoggal ruházta fel, valamint teljes városi kiváltságot kapott. Ez a jog

jelentős előnyöket biztosított az egész település számára. Bátor, a király3


adománya alapján 1330-ban már szabad királyi város jogaival rendelkező

település. Az erről szóló kiváltságlevél ide vonatkozó része így hangzik:

„ 1330. II. 15. Visegrád

Első Károly király Bátor falut mezővárosi rangra emeli... s felmentve épp

úgy, mint a mi szabad királyi városaink polgárai és vendégei kivételezettek, s

ők is ennek a kiváltságnak örvendezhessenek... ” 2

Bátor 1332-ben már vásárhely volt. A Tiszahátról marhát, az érmelléki

Szalacsról pedig sót szállítottak a településre, ill. azon keresztül. Ez utóbbi

emlékét őrzi a városban ma is meglévő sóhordó utca, mely keresztül szeli az

egész várost.

Ebben az időben Bátor ún. árumegállító joggal is rendelkezett. Ez a jog

kötelezte a városon keresztül haladó kereskedőket arra, hogy a településen

megálljának, és a csütörtökön tartott hetivásárokon árujukat kirakják. Ezt a

hagyományt a város mai napig őrzi, mivel mindmáig a heti vásárok egyik

napja a csütörtök. Az árumegállító jog biztosította a környék áruellátását,

nagymértékben segítette a város kereskedelmi fejlődését, és számottevő

jövedelmet is biztosított a földesúr számára.

„Károly Róbert király adománylevele a Báthori család tagjainak Nyírbátor

falujukban gyakorolható árumegállító jogról

1332. febr. 17.

Mi , Károly Isten kegyelméből Magyarország királya emlékezetébe idézzük

mindeneknek, akiket illet, hogy megfontolván nagy viszontszolgálatra érdemes

híveink, néhai Báthory Bereck ispán fiainak, mégpedig János szilágyi

ispánnak, tisztelendő András mester váradi püspöknek, Lökösnek és

Miklósnak érdemeit, amelyeket a nevezettek tanúsítottak attól az időtől

kezdve, hogy Isten kegyességéből Magyarország trónjára kerültünk,

2 Forrás: Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei Levéltár4


ernyedetlen buzgósággal és serény hűséggel munkálkodván a mi ügyünkben,

kedvező és kedvezőtlen változásoknak téve ki magunkat. Az ország és a mi

dolgainkban fáradozva, rokonaikat és hozzátartozóikat, javaikat a hűtlen

lázadók pusztításainak és rablásainak prédára téve, közülük némelyek

hallatlan káruk mellett a mi szolgálatunkban hűségükért fegyver által

pusztultak el. A minap is a testvérek közül Lökös a kezdettől meglevő hűségét

megőrizve Havaselvén, mikor ott erős hadsereggel megjelentünk, az ellenünk

támadt Bazaráb által elfoglalt havaselmi tartományunk visszafoglalására,

elesett, János mester pedig — ó fájdalom - fogságot szenvedett; őket, mint

olyanokat a múltban megismervén, a jövőben pedig a számunkra megtartandó

hűség érdekében, - akik nem fé lik a halál fenyegetését, vagyonuk kárát és a

személyes veszélyt, amelyek a jó munka elszánt végrehajtásától vissza szokták

riasztani az emberi gyengeséget - igazságosnak és méltónak ítéltük, hogy az

érdemes munka méltó jutalommal, a nagy fáradság méltó bérrel

jutalmaztassék, azért, hogy példájukon mások is a hűség munkájára jobban

késztessenek, János mesterek, András püspök úrnak és Miklósnak részbeni

kárpótlásképpen általuk pedig utódaiknak királyi kegyelemből olyan

szabadságot adományozunk az idők végéig, míg csak maradékaik élnek, hogy

bármiféle kereskedő és másféle ember is, aki Szatmárból és Szatmárnémetiből

Domahidán és Kocsordon keresztül utazik és árut szállít, terhes szekéren sót,

vagy bármiféle árut, az említett Bereck faluján, Bátoron keresztül vegye útját,

ott megálljon és mindenféle áruját azon faluban a hét negyedik napján

(csütörtök) tartott vásáron tartozzék kirakni, eladni, vagy elcserélni. A

negyedik napon túl semmit se tartózkodván, bárhova szabadon elmehet. Ezért

minden Szatmáron és Szatmárnémetiben lakó kereskedőnek, aki a fenti

hidakon átkél, királyi rendeletünkkel meghagyjuk, hogy kivétel nélkül az

említett híveinknek adott szabadalmat tartozzék maradéktalanul megtartani,

az akaratunk áthágóit királyi hatalmunk teljességével személy válogatás

nélkül megbüntetjük, mihelyt tettül tudomásunkra jut. ” 3

3 Szabolcs - Szatmár megyei történelmi olvasókönyv, Nyíregyháza, 1970. 37-38.0.5


A XIV. század végén és a XV. században Bátor már jelentős iparral és

kereskedelemmel rendelkező mezővárossá fejlődött. A birtokaik már négy

megyére terjedtek ki, a központ azonban mindvégig Bátor maradt. Amikor a

család László nevű tagja feleségül vette Medgyessi Annát, hozományul

megkapta a szilágysomlyói uradalmat. Ekkor a Báthori család két ágra

szakadt, ecsedi és Somlyói ágakra. A Hunyadiak óta hol az egyik, hol a másik

ág, de volt rá példa, hogy mindkettő tagjai országos méltóságokat képviseltek,

sőt Mátyás királlyal anyai ágon még rokonságba is kerültek.

A mohácsi vész utáni időszak nehéz napokat hozott a település

számára. A Báthori család Mátyás óta mind nagyobb szerepet játszott az

országos politikában. Belesodródott az európai politikába, és ezért birtokaikat

többször is a pusztulás fenyegette.

A két király, Ferdinánd és Szapolyi János, majd annak halála után fia,

János Zsigmond között folyamatosan folyt a háború, melynek következtében

az országhatárok évről évre változtak. 1549-ben, Nyírbátorban kötötték meg

azt a titkos szerződést, mely Erdélyt Ferdinándnak juttatta, ezt azonban a

török ellenállása miatt nem lehetett végrehajtani.

„A nyírbátori egyezmény (1549)

1549-ben Salm Miklós császári tábornok Nyírbátorban találkozott Fráter

György baráttal, és megállapodtak, hogy Erdélyt Ferdinánd hatalma alá

helyezik. Az egyezségről Forgách Ferenc a következőképpen számolt be:

...György, mivel látta, hogy az ország a királyné fe lé hajlik, s ugyanakkor az

ifjúvá serdülő Jánostól is félt, bűnös csalárdságra adván a fejét új terveket

forralt úgyhogy egymást keresztezték a titkos levelek és üzenetek. Végül is

Ferdinánd Salm Miklós grófot küldi hozzá katonai főmegbízottként. György

szeptember 8-án érkezett Báthori Andrásnak a tárgyalás színhelyéül kijelölt

községébe, bátorba, válogatott lovas- és gyalogcsapatok kíséretében,

amelyeket rendszeres zsolddal tartott testének őrizetére. Minden egyéb is a

királyi udvar mintájára volt elrendezve: mert a királyi címen kívül királyi6


hatalmat fitogtatott. Megbízását Miklós nagy hangon adja elő. Mi a lényegét

fogjuk ismertetni, hiszen a titkos beszélgetéseket senki sem hallhatta. Ha

(György) Magyarországot átadja Ferdinándnak, akkor ő viszont

kiszolgáltatja János egész apai vagyonát, amely a királyi gazdasághoz képest

igen tekintélyes volt; ugyanígy a királynénak mindkét fejedelem nagyságához

mérten fényes hozományát; György számára pedig a váradi püspökséghez

hozzá fogja csatolni Erdély kormányzóságát, és ki fogja eszközölni a vörös

süveget a pápától. Erre a megállapodásra mindketten megesküdtek. ” 4

Eme egyezmény miatt küldötte Nyírbátorba Tinódi Lantos Sebestyént

Nádasdy Tamás 1548-ban. A tárgyalás azonban - mint már azt említettem - a

következő évre halasztódott. Tinódi küldetése értelmét vesztette, azonban ő

mégis maradt, s nyírbátori tartózkodása idején írta meg egyik legkülönb

versét a „Sokféle részögösről” címmel, melynek utolsó versszaka így hangzik:

„Az ki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságában,

Nyírbátorban ezör ötszáz és negyven nyolcban,

Udvarbírák bort nem adnak vannak átkjában. ” 5

Tovább folytatódott a nehéz időszak. 1564-ben János Zsigmond

hadvezére Báthori István, a nyírbátori várat elfoglalta sógorától Báthori

Györgytől. 1587-ben egy zsoldoscsapat, Petrasko román vajda vezetésével

kirabolta és felégette az egész várost.

„Bátorban a templomba — hol hasonló nevű család fegyverei és régibb drága

kincsei, melyeket számos csatában hosszú évek sorain gyűjtöttek, örök

emlékezetül függőitek - betörtek, és mindezeket elrabolták. Még azokat a

győzelmi jelvényeket is, amelyeket Báthori István, a nagylelkű hős, 1479.

4Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza, 1985. 53-54 .0 .5 Forrás: Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor

7


évben Kenyérmezőn, Ali bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel,

tolvaj módon elrabolták, sőt még csontjait is kivonszolták a sírjából, és

meztelenül hagyták heverni. ” 6

4. Híres, hírhedt Báthoriak

A Báthori család egyike volt az olyan családoknak, akik bizonyos

korszakokban és bizonyos személyeknek az idején az egész ország életét

szervezték. A magyar történelem legrégibb időszakáig visszatekintve

megtaláljuk a Báthoriakat. A legnevesebb magyar családok egyike. A család

számos tagja történelmünkben igen fontos szerepet töltött be. Ezek közül - a

teljesség igénye nélkül - szeretnék néhányat megemlíteni.

Báthori András: Az ő jelentősége a történelem során abban rejlik, hogy

Károly fiát, Lajost, az esztergomi érsek nem akarta megkoronázni, ezért

annak megkoronázására pápai engedéllyel Báthori Andrást jelölte ki, mint

váradi püspököt.

rr

Báthori András (ecsedi): O azért fontos számunkra, mert a mohácsi

ütközetben, az első sorokban harcolt, s a csata után Ferdinánd tárnokká

nevezte ki. Amikor pedig a király regensburgi gyűlésre ment, testvérével,

Báthori István nádorral együtt őt bízta meg az ország távolléte alatti

igazgatásával.

Báthori András (ecsedi): Vitézül harcolt a törökök ellen. Ferdinánd őt

nevezte ki Salu mellé, hogy Marinuzzival Erdély átadásáról alkudozzanak.

Betegsége miatt azonban nem tudott részt venni ezen az egyezkedésen. Salu

halála után Teufel Erussus báróval Diószegre ment, hogy Martinuzzival

értekezzen. Az egyezség ekkor már létrejött. Izabella Erdélyt átadta

6 Forrás: Miles Mátyás: Siebenbürgisscher Würg-Engel8


Ferdinándnak, aki Báthori Andrást és Cadtaldót rendelte Erdélybe

kormányzókká.

Báthori András (somlyai) : 1551-ben egyike volt azoknak, akik a

királyi koronát és egyéb ékszereket vitték Tokajba, hogy átvegyék Ferdinánd

követei.

Báthori Boldizsár (somlyai): A család egyik olyan tagja, aki a

zsamokoskodásáról híres. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemre nagy hatást

tudott gyakorolni, ezáltal közvetve ugyan, de kénye-kedve szerint ő

uralkodott. Flatalmaskodásai azonban sok ellenséget is szereztek számára, s

Zsigmond fejedelem hatalomféltésből végül kivégeztette.

Báthori Erzsébet (nyírbátori): Erzsébet az egyike azoknak a

Báthoriaknak, akiket csak rosszhírű Báthoriakként emlegetnek.

Kegyetlenségéről és gonosz tetteiről emlékezetes. Vad dühkitöréseinek,

kínzásainak nagyon sok ember - legfőképp szűz leány - esett áldozatul.

Mondák szerint tetteit hiúságból, arcának és bőrének szépítésére követte el.

Erzsébetről azt is állították, ha nevét és kegyetlenségeit hamarabb ismerték

volna, akkor talán a szadizmust nem De Sade márkiról, hanem róla nevezték

volna el. Tetteiért elnyerte méltó büntetését. 1610-ben egy kínzás alkalmával

tetten érték, melyért életfogytig tartó fogságra ítélték, és saját házába, az

ecsedi várba falazták, ahol 4 év múlva meghalt.

Báthori Gábor (somlyai): Erdély utolsó Báthori családból származó

fejedelme. Az erdélyi országgyűlés 17 éve korában választotta meg

fejedelemmé. Zsarnoki természete, rendetlen élete, vak szenvedélyei lettek

végzetévé. 1613-ban Nagyváradon saját emberei vetettek véget életének.

Teste több mint 15 évig hevert temetetlenül. 1628-ban Báthori Gábor

parancsára hozták haza, és Nyírbátorban díszes végtisztességet kapott.9


Báthori György (nyírbátori ecsedi): 1554-ben az ő védnöksége alatt

tartották meg az első óvári zsinatot, ami a wittenbergi reformáció elfogadását

volt hivatva dokumentálni.

Báthori Miklós (ecsedi)'. Az ő vezetésével verték le a Karácsony

György és Szücs László által vezetett lázadást. 1572-ben jelen volt a pozsonyi

országgyűlésen. Rudolf koronáztatásán ő vitte a koronát.

Báthori István (ecsedi): Nekünk Nyírbátoriaknak a legnagyobb

Báthorink volt. A legnagyobb dicsőséget 1479-ben a kenyérmezei csatában

szerezte Kinizsi Pál segítségével, ahol a törökök súlyos vereséget és

veszteséget szenvedtek. A fényes győzelmet Tinódi Lantos Sebestyén is

megénekelte.

Városunk minden év október 13-án megemlékezik eme nagy csatáról és

fényes győzelemről. Báthori Istvánt Nyírbátorban temették el. Vörösmárvány

síremlékét a mai református templomban őrzik.

Báthori István (ecsedi): A Dózsa féle parasztháború elfojtásában ő volt

a főnemesség vezetője. Lajos király 1522-ben prágai utazása idejére rábízta az

ország igazgatását. Jelen volt a mohácsi csatatéren is, de sajnos nem

hősiességéről vált ismertté, hanem arról, hogy a menekülőket üldözőbe vette

és kifosztotta. Amikor Szapolyai János királlyá választatta magát, azt Báthori

István törvénytelennek nyilvánította, és Ferdinándot tette meg királlyá, akit ő

maga koronázott meg.

Dr. Makkai László ezzel kapcsolatosan így fogalmaz:

„...ő volt az, aki segített a Habsburgokat behozni ellenkirálynak. Mert nem

az, hogy Magyarországon kettős királyválasztás volt 1526-ban.

Magyarországon egy királyválasztás volt, Szapolyai Jánost megválasztották

királynak s akkor egy kis párt ellenkirályt választott, Habsburg Ferdinándot.10


Az ellenkirály megválasztásánál, egy kisebbség megszervezésében volt

rendkívül tevékeny Báthori István nádor... ” 1

Báthori István (somlyai) : A legjelentősebb Báthori. 1571-ben

közfelkiáltással választották meg erdélyi vajdának, s ekkor titokban letette az

esküt a magyar királyra is. A központosított fejedelmi hatalom megteremtésén

dolgozott. A katolikus vallás híveként törvényekkel korlátozta a reformáció

híveinek tevékenységét. 1576-ban Lengyelországba költözik. Még Erdélyben

felesküdött a lengyel alkotmányra. 1576. május 1-én Krakkóban lengyel

királlyá koronázták, és felvette az erdélyi fejedelem címet is. 1581-ben fényes

győzelmet aratott az oroszokon, ezzel a cár hatalmát meggyengítve, s

területeket szerezve Lengyelország számára.

„ Reménységnek küldte az ég a földre

gátnak és ostromnak átkozott törökre,

Pannán földön is már csak ő benne bíznak,

s pogány ok dögtestén éhes halak híznak.

S minthogy minden ország sorsa az Úrnál van,

király lettél, István szép Polóniánkban,

király lettél s nemcsak a korona által,

hanem személyednek sok szép hajlamával.

Mert ki méltó hozzád? Hasonló is ritka! ” 8

Nikolaj Sep Szarzynski verse Báthori Istvánról

Báthori István (ecsedi): Az ecsedi Báthori ág utolsó férfi tagja. Neki

köszönhető, hogy a reformáció ezen a tájon megerősödött, ill. a magyar

7 Forrás: Folia Histórica Et Ethnographica8 Forrás: Nyírbátor város önkormányzata által kiadott fiizetecske

11


nyelvű zsoltárok megszülettek. Örök nyugalomra Nyírbátorban, Báthori

István mellett helyezték el, mivel halálakor így rendelkezett. Síremléke a

nyírbátori református templomban látható, írásos emlékeit pedig a Báthori

István Múzeum őrzi.

A Báthori családon belül nagyfokú szélsőségek figyelhetők meg.

Voltak művelt, kemény emberek, akikre büszkék lehetünk. Voltak azonban

olyanok is, akik erőszakosak voltak, zsarnokoskodtak, s csak saját hasznuk

gyarapodása foglalkoztatta őket. Rájuk már kevésbé lehetünk büszkék.

Elmondható, hogy ez a család nagy tehetségek és nagy végletek otthona. A

hírhedt Báthoriak alakjai erősen be tudták volna árnyékolni a család hírnevét,

ám szerencsére ott voltak mellettük a híres Báthoriak, legfőképp az Istvánok,

s azok között is kiemelkedően Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel

király.

5. Nyírbátor a hajdúváros

A település 1605-ig volt az ecsedi ágé. Báthori István országbíró halála

után átszállt a Somlyói ágbeli Báthori Gábor fejedelemre, aki 1613-ban

bekövetkezett haláláig birtokolta.

Jelentős eseménye a város történelmének az, amikor 1608-ban a hajdúk

megegyeztek Báthori Gáborral. Az egyezség arról szólt, hogy támogatják őtr

az erdélyi fejedelemség elnyerésében. Am előbb hajdú kiváltságokban nem

részesült hajdúkat telepít a megyébe, és 1611-ben 30 katonáját

hajdúkiváltságokkal látja el, majd Nyírbátorba telepíti őket.

Nem sokkal később kihalt a Báthori család Somlyói ága. A település

Báthori Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül. Igyekezett Nyírbátor jólétét

előre mozdítani, ezáltal számos kiváltságot kapott tőle a város. Ilyenek voltak

többek között, hogy a polgári ügyekben kiadott okiratokat saját pecsétje alatt

állíttatta ki, hogy a kereskedői számára vám- és harmincad mentességet

kapott, ill. felmentették a királyi adó alól. Báthori Gábor fejedelem jóvoltából12


Nyírbátor a szabolcsi hajdúvárosok sorába került. Azonban mégsem

fejlődhetett igazi hajdúvárossá, mert a félig katona és félig polgár hajdúk

mindig csak a város kisebb felét lakták.

„Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevele Nyírbátornak (1625)

Bethlen Gábor fejedelem saját katonaságát figyelmezteti, hogy Bátor

mezővárosát semmiben megkárosítani ne merjék.

Báthori városunkban lakó híveink közönségesen adják értésükre, alázatos

könyörgések által panaszkodnak azon minékünk, hogy az sok alá- és fe l járó

vitézlő és egieb keözrendek miat sok el viselhetetlen iniuriakat

(jogtalanságokat) szenvednének. Kiknek máltó köniörgesekre feidelmi kégiel

(kegyelmes) tekinteünk el nem vettük, eőket az mi is keigels (kegyelmes)

gondviselésünk és kiváltképpen való oltalmunk alá, mégis akarván őket

minden illegitimus impetitorok (törvénytelen háborgatok) ellen oltalmazni.

Annak okáért hadiuk és parancsiolliuk serio (komolyan) minden rendbeli

híveinek, hogi valakiknek az mi salvus condustusunk (menetlevelünk) nem

találtatik lenni, meg mondott Báthori városunkra zászlóstul seregeként,

csoportonként, tizedenkét reá szállani, raita pénz nélkül élni, dúlni, fosztani,

kóborlani, predálni, marháikban, aniagi maiorságokban (földjeikben,

javaikban) kárt tenni, masunnan sakmanra (zsákmányra) reáiok kiiárni, ez

levelünk láttán senki ne merészellen, mert alioquim (különben) ha kik ez mi

kegyelmes parancsolatuk ellen találtatnak cselekedni, raitok való

hatalmaskodásért kémén büntetésünket el nem kerülvén, megengettük nekiek

hogi az ollian hatalmaskodók ellen oltalmazhassák magokat. ” 9

Bethlen Gábor halála után öccse, id. Bethlen István birtoka lett

Nyírbátor, aki a településsel szemben irányuló rendkívül sérelmes, jogfosztó,

és előzetes vizsgálatok nélkül hozott végzések végrehajtását igyekezett

9 Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza, 1985. 64-65.0.13


megakadályozni. Nyírbátor tehát a Bethlen család védelme alatt állt továbbra

is, ezáltal a város tovább fejlődhetett.

Az ecsedi uradalom, melyhez Nyírbátor is hozzátartozott, 1647-ben I.

Rákóczi György erdélyi fejedelem birtoka lett. A korábban érvényes

megállapodásokat nem vette figyelembe, a kiváltságokra nem volt tekintettel.

Minden intézkedése csupán jövedelmeinek fokozását, gazdaságainak

erősítését szolgálta. Ezzel megkezdődött volna Nyírbátor hanyatlása, ám a

város szerencséjére I. Rákóczi György földesúri joghatósága rövid ideig

tartott, így terveit teljes mértékben nem tudta megvalósítani.

A Rákóczi szabadságharcban Nyírbátor is kivette a részét. Nyírbátor

lakosai kezdettől fogva adtak önkénteseket a kuruc hadseregbe. 1708-ban a

Nyírbátoriak területileg önkéntesnek jelentkeztek. Ezzel kiérdemelte a város,

hogy mentességet kapjon a földesúri adózás alól, az állami adó alól. Rákóczi

még a megyei joghatóság alól is teljesen felszabadította a várost. Ezekkel a

rendelkezésekkel a fejedelem szabadparaszti közösséggé emelte a

mezővárost.

Az eddig leírtakból kitűnik, hogy a település katonai teherviselése

rendkívül nagy volt. Hogy miért? Elsősorban azért, mert Rákóczi birtok volt,

másodsorban pedig vonzó volt a jobbágyok számára az önkéntes katonáknak

kijáró szabadparaszti állapot, az adókedvezmények, a felszabadítás ígérete,

azaz Rákóczi parasztpolitikája. Ezen felül még érzelmi okok is motiválták az

önkénteseket, melyet a Habsburg-ellenesség és az ellenreformáció gyűlölete

határozott meg. Ebből kifolyólag érthető az a köztudott tény, hogy a Rákóczi

szabadságharcban a keleti országrész adta folyamatosan a kuruc hadsereg

emberanyagának zömét.

Úgy tűnt tehát, hogy a város „élete” ismét felfelé ível, ám ekkor az

1700-as években bekövetkezett egy olyan esemény, amely hatalmas

mértékben befolyásolta a település „halálának” eljövetelét.

14


6. A hanyatló város

Nyírbátor az 1703-1711-ig tartó szabadságharc után a Károlyi család

birtokába került. A város ettől kedve egyre inkább elveszíti kiváltságait. Az új

fóldesúr jobbágy sorba akarta kényszeríteni a város lakóit. A korábbi fejedelmi

város hanyatlásnak indult. A XVIII. századra nem maradt más a településből,

csak a kifosztott és romos templomok, és az elszegényedett, pusztulásnak ítélt

lakosság. Nyírbátor hanyatlása ekkorra már olyan mértékű, hogy

privilégiumait is képtelen kihasználni. Inkább már csak nevében mezőváros,

mint funkcióját tekintve. Ezt tovább fokozva az új uraság a család birtokainak

központját áthelyezi Nagykárolyba. Ennek következménye az, hogy a

kereskedelmi útvonalak elkerülik Nyírbátort, így az árumegállító jog is

értelmetlenné válik. Ennek fokozására a város 1736-ban pallos jogát is

elveszíti.

Ezek a folyamatos atrocitások már túl soknak bizonyultak, a város

tűrőképessége a határához ért, s évszázados harc kezdődött a Károlyi

családdal. A Nyírbátoriak 1774-ben úrbéli pert indítottak a földesúr ellen a

Báthoriak ősi kiváltságainak megnyirbálása miatt. Erre válaszként a Károlyi

család felkínálta a város lakóinak az örökváltságot, de ők ezt nem fogadták el.

A per csak a Mária Terézia-féle urbárium teljes méretű bevezetését

akadályozta meg. Legnagyobb eredménye az volt, hogy a város két pusztáját

és erdeit meg tudta menteni. A pereskedés végeláthatatlannak bizonyult,

csupán kényszeregyezséggel fejeződött be 1812-ben. Saját akaratukból a

Nyírbátoriak soha nem kötöttek megegyezést a Károlyi családdal. A

későbbiekben is még több perük volt egymással.

A Károlyiak jogfosztásainak és a Nyírbátoriak elnyomatottságának az

1848.-as márciusi törvények vetettek véget. Ez az igen sokáig tartó harc

lényegében ekkor fejeződött be.

Nyírbátor az 1886-ban kiadott törvényerejű rendelet értelmében eddigi

jogállását elvesztette, a városi rangjától megfosztották. A15


megpróbáltatottságokkal teli időszak és a rendi szabadságküzdelmek

elmúltával fokozatosan megkopott a település hajdani hírneve.

Nyírbátor történelmi múltjában tehát két földesúri család gyakorolt

döntő befolyást a város sorsának alakulására. A Báthori és a Károlyi család.

Az első kiváltságos jogállást, felemelkedést és virágzást biztosított a

városnak, míg ezzel ellentétben az utóbbi elnyomást, megalázást és a város

visszafejlődését eredményezte.

7. A kétszer született város

Az 1900-as éveket kitartó vezetői és szívós népi magatartás jellemezte.

Lassan megindult a polgári fejlődés. A város településszerkezete ma is őrzi a

magyar mezővárosi fejlődés sajátos formáit. Ennek egyik jellemzője a térré

szélesedő főutca, mely alkalmas helyet teremtett a mezőgazdasági és

kézműves termékek árusításához. A város egyre inkább a Nyírség egyik

kereskedelmi, kulturális központjává vált, majd járási székhellyé nőtte ki

magát. A település ilyen mértékű törekvésének és fejlődésének meg lett az

eredménye. 1970-ben először nagyközséggé emelkedett, majd 1973. április

29-én az Elnöki Tanács újra városi rangra emelte. Ezzel ismét új szakasz

kezdődött a település életében.

Nyírbátor 2003-ban másodszor is harminc éves város. A történelem

igazságtalan és igazságos is egyben. Amit egy korábbi időben elvett

Nyírbátortól, azt 1973. április 29-én vissza is adta. Azt, ami járt ennek a

településnek, amit az itt lakók ősei méltó módon helytállásukkal

megszereztek. Azt, amit már régen megérdemeltek, a városi rangot.

2003-ban Nyírbátor másodszori várossá válásának 30. évfordulóját

ünnepelte. A nevezetes évfordulóra méltóképpen készült a település.

Rögtön az év elején, januárban „Az én városom Nyírbátor” címmel

képzőművészeti, iparművészeti, irodalmi pályázatot hirdettek meg gyermek,

ifjúsági és felnőtt kategóriában. Az érdeklődés nagy volt, sok szebbnél szebb16

Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története — Kezdetektől napjainkig

munkadarab, anyag érkezett, melyekből áprilisban a Tinódi Sebestyén

Alapfokú és Művészeti Iskola és Alkotóház kiállítást rendezett.

Az újbóli várossá nyilvánítás 30. évfordulója alkalmából Nyírbátorban

rendezték meg a Nemzetközi Mazsorett -fesztivált, melyen 10 hazai és 2

külföldi csapat is részt vett. Délelőtt menettánc bemutatóra került sor, melyen

több mint 60 produkciót vonultattak fel; délután pedig színpadi

táncbemutatókkal és gálaműsorral köszöntötték az érdeklődőket. A fesztivál

résztvevőinek száma megközelítette a 250 főt.

Említésre méltó még a Városi Könyvtár által 2003. október 28-án és 29-én

megrendezett „Kétszer született város” városismereti vetélkedő. A vetélkedőn

3 középiskolás és 8 általános iskolás csapat mérte össze tudását. A vetélkedő

érdekessége, hogy a nyírbátori iskolákon kívül a testvérvárosokból,

Szilágysomlyóról és Nagykárolyból érkezett diákok is részt vettek rajta.

Szólnék még a szeptember 26-28-ig tartó Báthori Napokról, melyet a

szilágysomlyói testvérvárossal közösen szerveztek meg, s mely

Szilágysomlyón került megrendezésre.

A Zenei Világnap alkalmából október 1-én a Báthori István Múzeumban

kiállítást rendeztek Nyírbátor zenei életéből.

Novemberben tudományos találkozót rendeztek a Báthori István Múzeumban

„Nyírbátor előző fél évszázada” címmel, melyre a testvérvárosok is meghívást

kaptak.

Ezeken a programokon felül ebben az évben is megrendezésre kerültek azok a

programok, amelyek minden évben hagyományosan megrendezésre kerülnek

a város életében. Ilyenek többek között, pl.:

• Nemzeti ünnep

• Ünnepi könyvhét

• Blues Fesztivál

• Bátori korzó

• Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál

• EXPO17


• Zenei Napok

• Szüreti felvonulás ... stb.

Mindezen programok közül kiemelkedett a 2003. április 29-ei

rendezvénysorozat. A város ezen a napon vált másodszor is 30 évessé, melyet

gazdag programsorozattal, születésnaphoz méltóan ünnepelt a város és lakói.

Eme ünnepi alkalomból díszpolgári címet, Pro Umbre Nyírbátorért

kitüntetést, valamint Nyírbátorért Emlékérem elismerést adtak át azoknak,

akik munkájukkal, életükkel sokat tettek a városért.

Az ünneplés egyik legszebb mozzanata az volt, amikor a városháza

homlokzatán felcsendült a harangjáték, mely az óta is minden órában jelzi az

itt lakók számára az idő múlását.

8. A jövő tervei

r

Úgy gondolom, a város távol van még attól, hogy elégedett legyen, sok

még a tennivalója. A város vezetése és lakói együttes erőfeszítéssel képesek

lesznek minden céljukat teljesíteni, olyan eredményeket elérni, melynek

hasznából majd mindenkinek jut.

Jövőbeli tervek:

• Lesz végre háza a kultúrának! Nyírbátorban végre megépül az a

művelődési központ, melynek hiányáról hosszú évek óta folyamatosan

szó esik. A lerobbant moziépület helyén egy korszerű művelődési

központ fog épülni, melyet Bán Ferenc, az a neves építész készít, aki

annak idején a Nemzeti Múzeum tervét is papírra vetette.

„Bán Ferenc kivetítette az általa készített tervet, s bemutatta az épületet,

amelyet megálmodott, s amely - ha megvalósul - az egyik legkorszerűbb lehet

a megyében. A nyitott, kifelé forduló épület a mai, szinte életveszélyes mozi

helyén áll majd, széles lépcsőn lehet bejutni, az egyes szintek között18


panorámalift közlekedik, s a mozgatható nézőtéri pódiumnak köszönhetően

kamara-előadásokra, nagyobb színházi bemutatókra és bálok, koncertek

megrendezésére egyaránt alkalmassá tehető. ” 10

• A Báthori vármaradvány, közismert nevén a magtár felújítása, melyről

időközben kiderült, hogy nem magtár, hanem ebédlőpalota volt. Cél az,

hogy a műemléket eredeti állapotába állítsák helyre. Előbb az

ebédlőpalotát, később pedig a teljes várépületet.

• Másik szép terv, egy új tér kialakítása a Báthori szobor környékének

kibővítésével, a református müemléktemplom kertjének bevonásával.

• Szintén említésre méltó terv, a nyírbátori strand vízének gyógyvízzé

minősítése, mely már folyamatban van. Első lépésben már ásványvízzé

nyilvánították a bátori vizet, mely Báthori víz néven már forgalomban is

van. Ha a gyógyvízzé minősítés is megtörténik, akkor számos dologban

léphet előre az önkormányzat, és a fürdőt üzemeltető cég. A tervek között

újabb medencék építése, és egy fedett uszoda építése is szerepel.

• Evek óta a tervek között szerepel annak a műemléksétánynak a

megépítése, mely a két műemléktemplomot összeköti. Talán nem csupán

terv marad, s lesz elég pénze a városnak a megvalósításhoz.

A település lakóival együtt bízom abban, hogy a város vezetésének ígéretei

nem csupán ígéretek maradnak, s azok minél hamarabb, minél magasabb

színvonalon megvalósulnak. Ezáltal egyre közelebb kerülünk „álmaink”

városához, egy virágzó, nyüzsgő nyírségi kisvároshoz, ahol értékeiket,

hagyományaikat kellőképpen ápolják, s ahol nyaranta sok turista megfordul.

10 Kelet - Magyarország 2003. júl. 17. 5 .0 .19


II. Nyírbátor műemlékei

1. Báthori István Múzeum

A minorita rend a XIV. század elején telepedett le Nyírbátorban, s

ekkor épült a mai kolostorépület elődje. A XIV. század közepén a reformáció

terjedésével a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a kolostort, amely

lassan pusztulásnak indult. A romos épületet a XVIII. század elején visszatérő

minorita szerzetesek építették újjá, rendfőnökük Kelemen Didák

irányításával. Az épület ekkor nyerte el mai formáját. Kelemen Didák emlékét

őrzi A Múzeum északi oldala felőli utca, mely róla kapta a nevét.

A rend tagjai 1950-ben ismét kénytelenek voltak a kolostorukat

elhagyni, melyet a múzeummá való átalakítás mentett meg a végső

pusztulástól.

A nyírbátori Báthori István Múzeumot 1955-ben alapította dr. Szalontai

Barnabás. Az állami díjas etnográfus, történész, múzeumigazgató egész életét

a múzeum gyűjteményeinek felkutatására, kiállítására, gyarapítására, az

anyagok tudományos feldolgozására szentelte. Áldozatkész munkája nyomán

az intézmény Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb közgyűjteményévé

vált.

A múzeum otthona 1961-től a minoriták egykori késő gótikus

kolostorának barokk stílusú műemlék épülete, mely a templom északi

oldalához csatlakozik.

A múzeum tájmúzeumként őrzi a Nyírség, a Ligetalja népének

közösségi emlékeit. Állandó kiállítása „Nyírbátor évszázadai” címmel

bemutatja a város történetét a középkortól a XIX. -tó i a XX. század

fordulójáig.

A múzeum anyaga, szakok szerint tagolódik természettudományi,

régészeti, numizmatikai, néprajzi, iparművészeti, művészettörténeti,

irodalomtörténeti kiállításokra.20


A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-,

kelta-, normata-, szkíta kori, valamint dáciai kapcsolataira utaló anyaggal

foglalkozik.

A várostörténeti részt az 1955-ben, 1958-ban, 1961-ben ill. 1969-70-

ben végzett ásatások leletei igazolják. A várostörténeti helyiségekben

céhemlékek, fegyverek, az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások,

nyomtatványok, XX. századi női viseletek, valamint ipar-, gyártörténeti s a

Tanácsköztársaságra vonatkozó helyi emlékek alkotják a kiállítás anyagát.

A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a

háztartás tárgyaival foglalkozik.

A bútor- és iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk, empire és

biedermeier bútorok, kályhák kerülnek bemutatásra. Itt található, pl. Madách

Imre íróasztala is, melyen az ember tragédiáját írta.

A helytörténeti részen található a Bátorliget élővilágát bemutató

kiállítás.

A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az

Európa-hírű nyírbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, melynek párja

a Nemzeti Múzeumban található.

A képzőművészeti gyűjtemény műalkotásai között országos és

nemzetközi hírű Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek alkotásival is

találkozik a látogató. Igen jelentősek még ezen felül a Nyírbátorhoz kötődő

művészek alkotásai is.

Mint minden tájmúzeum, a nyírbátori is egy emberi közösség,

történetesen a Nyírség népének kollektív emlékezetét őrzi, s ezzel hozzájárul

történeti és etnikai tudatának fenntartásához, formálásához.

21


2. Református templom

A templomot a XV. század második felében Báthori István, az 1479-es

kenyérmezei csata győzelmének emlékére építtette. Báthori a csatát

megelőzően eme fogadalmat tette:

„ Uram Isten, ha én ezt a csatát megnyerhetném, két templomot építek

Bátorban. ” 11

A csata előtti ígéretét megtartva a hadizsákmányból a városban templomot és

a minorita rend számára zárdát építtetett, s a mostani református templom

alapjait is lerakatta.

A nemes arányú későgótikus templom a város legmagasabb pontján

található, mely a legszebb hazai teremtemplomunk. Egyetlen hatalmas

teremből áll. Főbejárata a déli kapu. Az előcsarnokba belépve a Báthori

család 1448-ból való sárkányos címerét látjuk. A lófejes pajzsban lévő hármas

sárkányfogas címert a sárkány alakja fonja körül. Mögötte mondatszalag

hullámzik a vajda nevével: Stephani de Bátor Vaivodas, azaz Nagyságos

Báthori István Vajda. A nagy sárkány közepén, karmaiba tartja a

címerpajzsot, s azt egy reneszánsz koszorú veszi körül.

A templomba az előcsarnokból a nemes veretű, kettős reneszánsz

kapun át léphetünk be, mely a századforduló legszebb és legépebb példái közé

tartozik. A kapun belépve minden megszakítás nélküli teljesen egységes

térbe, azaz egy hatalmas, egységes testű hajóból és a nyolcszög három

oldalával záruló szentélyből álló templomba érünk. A látvány lenyűgöző,

melynek hatását az oldalfalak finom tagolása és az egészet lezáró hatalmas

csillagrácsos hálóboltozat tovább fokozza. Elemi erővel érződik a későgótika

teljes egységre való törekvése. Ilyen kivitelben, ilyen tömegben, ilyen

megjelenítésben, ehhez hasonló hálóboltozattal sehol másutt nem

11 Forrás: A Nyírbátori Református Egyház és templom története, Nyírbátor, 2000. 17.o.22


találkozhatunk az országban. A látvány önmagáért beszél az igen dekoratív

megoldásával.

A templom északkeleti sarkához sekrestye csatlakozik, melynek

emeleti része volt az oratórium. Ez azonban leszakadt, s később nem került

helyreállításra. Ma már csak a befalazott erkély jelzi, hogy az a templomba

nyílt.

A templom eredeti berendezéséből megmaradt két tölgyfából készült,

művészi faragású, fa mozaikkal ékesített reneszánsz hátas padsor, stallum. Az

egyik delfinek párkányzattal díszített, a másik párkányzat nélküli. Hogy miért

is említésre méltó ez? Nos azért, mert a stallum, azaz imapad a reneszánsz

asztalos művészet legmagasabb fokú alkotása. A stallumok 1931 -ig voltak a

református templomban. 1933-tól az egyiket a Nemzeti Múzeum Történeti

Múzeuma őrzi, míg a másik a nyírbátori Báthori István Múzeum ékessége.

A templom a Báthori család temetkezési helyéül is szolgált. Az ott

elhelyezett síremlékek közül mindössze kettő maradt meg. A kenyérmezei hős

ecsedi Báthori István vajda vörösmárvány sírlapja, és az 1605-ben elhunyt

ecsedi Báthori István országbíró és zsoltárfordító kőből faragott síremléke.

A templomot fennállásának mintegy 500 éve alatt mindösszesen egy

nagyobb károsodás érte az 1834. évi földrengés alkalmával. Erről tanúskodik

a templom főbejárata felett elhelyezett emléktábla is. A földrengés okozta

károkat 1837-ben hozták helyre. 1931-34 között kiemelkedő esemény volt a

templom történetében az a nagyszabású helyreállítási munka, mely során az

1834. évi földrengéskor elrepedt falakat vasbeton koszorúval fogták össze és

erősítették meg, ill. ekkor történt meg a templom addigi zsindely fedésének

palával történő cseréje is. Jelentős munkálatokat végeztek még az Országos

Műemléki Felügyelőség irányításával 1958-ban, majd 1963-64-ben is. 1968-

ban pedig sor került a templom teljes körű tatarozására, és a szükséges belső

javítási ás karbantartási munkálatok elvégzésére.

23


2. 1. Fa harangláb

A templom délnyugati oldala mellett magasodik az 1640-es években

épült fa harangláb, mely az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére.

A magyar építészet legidősebb, legnagyobb és legszebb emlékei közé

tartozik. Alapjának szélessége 10,5 méter, magassága 35 méter. A harangszék

a XVII. századi erdélyi székely stílusban, tölgyfából épült, négy fiatoronnyal,

felül kerengővei, alul szoknyás résszel, fazsindely fedéssel. A toronyban lévő

300 kilogrammos harangot 1640-ben Eperjesen öntötte Wierd György

harangöntő mester. Bethlen harangnak is nevezik, mivel két gyermeke

emlékének hirdetésére öntette. Ez a harang országunk tíz legöregebb

harangjai között van számon tartva.

Az Országos Műemlékügyi Felügyelőség a harangtornyot 1978-ban

felújíttatta. További felújításokra lett még szükség, amikor a torony a

templom felé dőlt az évszázadok esővize által alámosott talajon. Ezáltal az

alapozásnak a megerősítése, ill. újrafedése vált szükségessé. Emellett le

kellett cserélni a korhadó zsindelyezést is. A munkálatok ezúttal is az

Országos Műemléki Felügyelőség irányítása alatt folytak. A felújítás

kiemelkedő eseménynek számított, melyről a városi újságban szereplő cikk is

tanúbizonyságot tesz.

„ 1997- Megújul a harangtorony!

A laza talaj ill. a csapadékvíz hatására a torony elmozdult a helyéről, tornya

a templom felé billent.

A harangtornyot több szakaszban újították fel. Új gerendákat faragtak,

melyek már nem a földbe, hanem egy betonkoszorúba kerültek, mely védelmet

nyújt a nedvesség ellen. A betonkoszorú elkészülte után az építményt

„egyszerűen” megemelték, és így helyezték be a gerendákat. Több mint 1

méter magasra emelték a fa tornyot. Az építmény súlya mintegy 75 tonna, a

magassága pedig 35 méter.24


Ezt követően gerendázatát és a fiatornyokat javították ki, ezután pedig a

zsindelyt cserélték.

Egy nyíregyházi Kft. szakemberei 9 darab, egyenként 55 tonna teherbírású,

amerikai gyártmányú emelőszerkezet beépítésével, levegőbe emelték a

harangtornyot.

Az országban építészettörténeti szempontból párját ritkító művelet volt ez. Ez

volt a felújítás leglátványosabb monumentuma. ” 12

3. Római Katolikus Templom

A XV. század utolsó negyedében ezt a templomot is Báthori István

erdélyi vajda építtette, szintén a kenyérmezei győzelem emlékére. A templom

a magyarországi késő gótika jelentős építészeti emléke, mely eredetileg

minorita kolostortemplom volt, s eredetileg a család temetkezési helyéül

szolgált. Petrasko vajda hadai 1587-ben feldúlták és felgyújtották a

templomot és a kolostort. Ennek fejében a XVI. század végére még a lakosság

is teljesen áttért a református hitre, ezáltal a templom épülete egyre

elhagyatottabbá és elhanyagoltabbá vált. A romállapot közel 130 évig tartott.

A feldúlt és elhagyott épület a XVIII. század első felében új életre kelt.

Történt ekkor ugyanis, hogy Kelemen Didák lett a minorita tartományfőnök a

településen, s a királyi rendeletre hivatkozva helyre akarta állítani a

templomot a barokk ízlés szerint. A templomot Károlyi Sándor Szabolcs

megye főispán támogatásával néhány év alatt helyreállították.

A helyreállítás 1718-ban a szentély ideiglenes befedésével indult meg, majd a

hajó befedése került sorra. 1720-ban már a boltozásról esik szó. 1722 és 1724

között készült el a mai barokk boltozat. A templomot 1725-ben szentelik fel,

majd 1749-ben ismét befedik.

A XIX. században újabb súlyos károk érik a templomot. 1834-ben

földrengés, 1889-ben pedig tűzvész által. A helyreállítás, mely 1890-ben

12 Bátor, 1997. október25


fejeződött be, nagyjából való volt csupán. A torony ekkor kapta lapos

sátortetejét.

A templom továbbra is elhanyagolt volt. 1925-ben Sándy Gyula

műegyetemi tanár tervi szerint kívülről javították meg. Az oltárok és

szószékek is rendkívül rossz állapotban voltak, melyeket az Országos

Müemlékügyi Felügyelőség Németh Kálmán szobrászművésszel állíttatta

helyre, a belső festéseket pedig az egyházközség végeztette el. A pócsi oltár

és a karzat ekkor került a mai helyére. A templomot 1974-ben kívülről újra

restaurálták. Ekkor a homlokzat vakolatának leverése során fölfedeztek rajta

egy késő gótikus szamárhátívű faragott kőkaput, amely hazai viszonylatban

szinte páratlannak számít. A kaput 1978-ban analógiák alapján restaurálták, s

a kapu elé került ovális alaprajzú előcsarnok.

Szeretnék néhány szót szólni a belső értékekről. Az egyszerű építészeti

belsőben fokozottan érvényesülnek a formában és színben rendkívül

változatos, jó művészi színvonalú, gazdag díszítéssel ellátott oltárok, valamint

a szószék, melyek a hazai barokk fafaragás kitűnő emlékei. A munkák egy

kézből származnak, s ez alól csupán a Passió-oltár kivétel. Eme oltárnál a

jellegzetesen faragott alakok, de főként a dúsan alkalmazott növényi

díszítések a reneszánsz továbbéléséről tanúskodnak. A főoltár hatalmas

építménye a két mellékoltárral méltóan zárja le a szentélyt. A három oltárhoz

szorosan kapcsolódik a gyönyörű szószék. Említésre méltó még a méretben és

kivitelben is szerényebb ún. pócsi oltár, melyet Radics Menyhért nyírbátori

minorita édesapja készíttetett. Ezen kívül jelentőséggel bír még a Passió-oltár,

ismertebb nevén a Krucsay-oltár. Ez az alkotás mind formailag, mind pedig

tartalmilag sokban különbözik a többi oltártól. Keletkezésének története:

Krucsay első hitvesét hűtlenség gyanúja miatt - Magyarországon

utolsóként élve pallosjogával - kivégeztette. Később azonban teljes

bizonysággal kiderült a kivégzett asszony ártatlansága. Krucsayt szörnyű

bűntudat gyötörte, s az oltár építtetésével akart feloldozást nyerni tette súlya

alól.26


„... látván el-közelgetni halálának napját; el-rendelé hova temettessék teste,

tudni illik azon szegény szerzeteseknek Templomába, kiknek Atyafiságos

Társaságába Confraternitási levél által már régen bé írattatott vala: ottis

nem más helyre, hanem a Kristus JESUS keserves kínszenvedéseit példázó, ésr r r r yy 13jelentő Oltár elejbe, ki maga kölccségén épített vala...

A Krucsay-oltárt készítő eperjesi mester szoborformálása nagyban elüt a

templom többi oltárának alkotóitól. Aszkéta típusú, nyúlánk, csontos, vézna

alakjainak kissé merev gesztusai felolvadnak a barokk művészetben fogant

mozgékony, nyugtalanságot kifejező koncepcióban, és meglepően

bensőséges, tartózkodó felfogásban tolmácsolják a megrázó drámát.

4. A hajdani várkastély

A várat a Báthoriak építtették a XIV. században. 1995-ben és 1958-ban

ásatásokat végeztek, melyből arra következtettek, hogy a mai gimnázium

helyén egykor nagy kiterjedésű téglaépület állhatott, s a református templom

mögött lehetett a Báthoriak urasági települése, mely a XVI. században már

kastélyként ill. várként szerepelt.

A várkastély építésének befejezése az 1500-as évek elejére tehető,

pusztulása pedig János Zsigmond 1564. évi ostromával kezdődik. A vár

fontos események helyszínéül is szolgált. Ilyen volt például az Erdély és

Magyarország egyesítéséről szóló egyezmény megkötése Fráter György és

Ferdinánd király megbízottjai között. A XVI. század háborús éveiben a

református templom és a vár köré védőfalat emeltek, melynek árokvonala a

mai napig látható. A XVI. század utáni időszakról fennmaradt emlékek nem

említik a várat, így annak a következő századbeli sorsáról adatokkal és

ismeretekkel nem rendelkezünk.

13 Forrás: A Nyírbátori Római Katolikus Egyház kiadványa - részlet Krucsay János halotti búcsúztatójából27


A XVIII. századi urbáriumok már azonban ismét megemlékeznek róla,

de ekkor azonban már erősen romos épületként emlegetik. Az utókor számára

a városi várkastélyból már csak dongaboltozatos pincéjének részei, egyik

téglaépületének romjai és a gazdasági célokra átalakított, egykor magtárként

üzemelt, romos téglaépület maradt fenn. A vár területén 1953-tól többször

volt kisebb-nagyobb ásatás. A leletek a helybeli Báthori István Múzeumba

kerültek, és részben ki vannak állítva.

Nyírbátor műemlékeinek vizsgálata, tanulmányozása belevilágított

Nyírbátor történeti fejlődésébe, hajdani életébe. Távlatokat nyitott a múltba és

a jövőbe. A múltba: mert kirajzolódtak elém az örök keserves és szép napjai.

A jövőbe: mert meg kell továbbra is őrizni az utánunk következő nemzedékek

számára mindazt a történeti és művészeti értéket, amelyet a korábbi századok

ránk hagytak. A jövőbe: mert biztatást kapunk, hogy mint az elődeink, mi is

képesek leszünk megtartani kultúránkat, az emberiség további haladásának

javára.

28


III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban

1. Nyírbátori Zenei Napok

A Zenei Napok rendezvény-sorozata 1967-ben kezdődött, mely

országos hírnevet szerzett a városnak. Innen kezdve minden évben a Báthori

család által épített református templomban kerül sor a hangversenyek

megrendezésére, ugyanis ez a műemlék kiválóan alkalmas a klasszikus zene

tolmácsolására. Kőhálóboltozatával korabeli hangulatot idézve még a zenét

nem értőkre is lenyűgözően hat, megkönnyítve ezzel a komolyzene

megszeretését és megértését. Az épület tiszta harmónia, mint maga a zene.

Egyetlen hatalmas teremből áll, s a belső magasság szinte fokozza a zenének

az embert magával ragadó sodrását. Úgy gondolom, építeni sem lehetett volna

szebb és korhűbb hangversenytermet a Nyírség számára.

1967-ben a Zenei Napok alkalmából Farkas Ferenc Kossuth-díjas

zeneszerző toronyzenét komponált Tinódi Lantos Sebestyén dallamának

felhasználásával. Ez a mű azóta is minden évben felhangzik a templom

harangtomyában.

A rendezvénysorozaton nagyhírű zenekarok, karmesterek,

előadóművészek és kórusok vesznek részt, és műsoraikon a leghíresebb

zeneművek hangzanak el. Ezen művek közül is ki kell emelni Kodály Zoltán

Psalmus Hungaricus című művét, amely szintén évről-évre felcsendül a

templom falai között. A kritikusok egybehangzó megállapítása, hogy Kodály

eme világhírű müve templomunk falai között hangzik a legtökéletesebben.

A Zenei Napok rendezvénysorozatról 1989. júniusában Tárnok Ferenc

református lelkipásztor a Bátor című városi újságban így nyilatkozott:

„Ami itt 1966. Nyarán Nyírbátorban, templomunkban elkezdődött, annak

ezután is támogatói, továbbvivői vagyunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a

zenei rendezvények, a hallgatóság lelki épülését és egyben a város javát is29


szolgálják. A programtervezések idején ezután is szükséges a közös

együttmunkálkodás, egyeztetés a szervezőkkel. A Zenei Napok rendezvényeit a

gyülekezetek számára is nagy nyereségnek tekintem, hisz templomunk

ökonomenikus jellegű, a békét, testvériséget kifejező együttlétek, találkozók

helyszínévé vált. A mai művelődési válságban hányódó ember számára

szükség van nemes, komoly szellemi táplálékra és indíttatásra. Mindezt

felvállalta és misszióként közvetíti a nyírbátori zenei rendezvénysorozat méltó

történelmi helyszíne, az igényes műsorok, az egyház és világi közösségek

ezerirányú felelősséggel megérzett együttes munkálkodása. ” 14

A Zenei Napok kezdete óta minden évben készül egy-egy érem vagy

plakett a fesztivál emlékére. Az elsőt Margittai Jenő készítette 1967-ben,

amelynek teljes terjedelmét egy kompozíció tölti ki: a világi zene behatolása a

müemléktemplomba, amihez szimbolikusan illeszkedik a hárfa.

r

Úgy gondolom, felbecsülhetetlen érték, hogy Nyírbátor a nemzetközi

zenei életbe bekapcsolódhatott, s az itt élők a legkiválóbb művészek

előadásaiban részesülhetnek. Azt pedig, hogy milyen fontos is ez az

eseménysorozat településünk lakói számára, városunk szülötte, Mester Attila

egy versében így fejezte ki:

„És megszólalt az estben

Tinódi Lantos Sebestyén,

Fölkiáltott a csendben

seregeink veszedelmén,

gyalog jött, vállán a lant,

szemében várak égtek,

bástyák lobogtak, szörnyű

halottak feketélltek,

14 Bátor, 1989. jún., Tárnok Ferenc református lelkipásztor30


és felszólalt az éjnek,

felszólt a csillagoknak

végre csordult a fűből

kinövő kardvasaknak.

Lovát kantáron hozva

Nagyságos Báthori Gábor,

fehéren, mint a nyírfa

vált ki az éjszakából,

ivott valahol egy jót,

- úgy szebben szól az ének

és mint a történelem

ritmusát lépi a vérnek,

köti lovát a fához,

maga eltűnik csendben,

kürt kurjant kakaskiáltást,

derengő szürkületben. ” 15

2. Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor

A Zenei Napok rendezvénysorozatának 10. évfordulója alkalmából

megnyitásra került a Nyírbátori Zenei Tábor, melynek megrendezésére azóta

is minden évben sor kerül.

A táborba a résztvevők sokoldalú képzést kapnak. Vannak hangszeres

kurzusok, kamarai foglalkozások és zenekari munka is. A tábor működése

évről-évre eredményesebbnek mondható. Ezt bizonyítja az is, hogy a tábort

felvették a Jeunesse Musicales Magyarországi Szervezetébe, s az utóbbi

időben a zenei felsőoktatási intézmények az itt végzett munkát elfogadják, és

elismerik nyári szakmai gyakorlatként. Az oktatás magas színvonalának

15 Mester Attila: A Nyírbátori Zenei Napok Szignáljára31


garanciájául szolgál még az is, hogy a szakmai munkát általában a Liszt

Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai irányítják.

Néhány résztvevő véleménye a Zenei Táborról:

„1995-ben voltam itt először, mint ösztöndíjas. Nagyon jó k voltak a

benyomásaim, ezért évről évre visszatérő vendég vagyok, és még az is

ismerőseim közül is sokakat elhoztam már magammal a táborba.” 16 L.T.

Budapestről

„Jól érzem magam a táborban, ha lehetne, máskor is eljönnék. Azért jöttem,

hogy dolgozzak. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek. ” 16 C.J.

Bratislavaból

A tábor tehát egybeesik a Zenei Napokkal, ahol rendszeresen fellépnek

a hazai és külföldi zenei élet kiválóságai. A fesztivál és a tábor programját

folyamatosan megújítják a résztvevők és a közönség igényeinek, kéréseinek

figyelembevételével. Úgy gondolom, ez is nagyon pozitív, és közönségbarát

dolog, mely többek mellett nagy szerepet játszik sikerességében.

A fesztivál és a tábor folyamatosan bővül. 2000-ben további bővülés és

átalakulás jellemző rá. Ettől az évtől a komolyzene mellett már helyet kap

benne egy népzenei programsorozat is. Ezzel az átalakulással még több

érdeklődő és leendő résztvevő figyelmét felkeltették, mely garancia a

sikerességre.

A megyei napilapunkban a következő cikket lehet olvasni a zenei táborról és

fesztiválról:

„Nyírbátor nem csak akarta, de meg is valósította a lehetetlent:

aranykoszorús kórust mondhat magáénak, évente megszervezi a

nemzetközileg is nagyon jelentős vonóstábort, és minden évben

megajándékozza a környék lakosságát néhány ízletes zenei csemegével. ”n

16 Forrás: A nyírbátori Zeneiskola kiadványa17 Kelet-Magyarország, 1979. Szept. 23.

32


3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál

1993. a Barokk Nemzetközi éve volt. Mivel Nyírbátor is a barokk

városok sorába tartozik, ezért a Városi Művelődési Központ és az Országos

Idegenforgalmi Hivatal képviselői úgy gondolták, hogy városunk megfelelő

helyszíne lehetne egy olyan jellegű kulturális eseménynek, mely a barokk

évhez kötődik. Ez mind nagyon szép volt, azonban adódott egy kis probléma.

A városban nincs Művelődési Ház, nincs színházterem. Hosszas tanakodás

után jött a mentő ötlet. Legyen utcai rendezvény. Innen már egyenes út

vezetett a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál ötletéhez, mely egy 3 napos

ünnepsorozat lehetne a barokk évben. A szervezők tovább igazították az

ötletet a város arculatához. Szükség volt továbbá egy névre, amely a fesztivál

és a város jellegéhez egyaránt igazodik. Mivel a várost a Báthoriak

alapították, az ő címerállatuk pedig a szárnyas sárkány volt, máris adott volt

az elnevezés. így lett ennek a fesztiválnak a neve Szárnyas Sárkány Hete

Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál. Ez nagyon találóan kifejezte a városhoz

való tartozását és a rendezvény jellegét egyaránt.

Az első fesztivál a lakosság számára igen szimpatikus volt. A szervezők

úgy tapasztalták, hogy nagy népszerűségnek örvendett, s ők is nagyon meg

voltak elégedve munkájuk eredményeivel. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a

rendezvénysorozatot érdemes folytatni.

A rendezvénysorozat létrehozását Dózsa György a Városi Művelődési

Központ igazgatója a következőképpen kommentálta interjúm során:

„A programsorozat létrehozásánál nem elsősorban rendezvényben

gondolkodtunk, hanem egyfajta városi ünnepet szerettünk volna teremteni,

mely sokkal inkább hasonlít egy családi évforduló megünnepléséhez, mint egy

kulturális megmozduláshoz. Célunk természetesen a Báthori-kultusz ápolása

is. Ezt jelzi többek között a címerből átvett szárnyas sárkány is. ” 18

18 Forrás: Saját interjú33


A fesztivál sikerességének következményeként 1993-óta minden nyár

júliusában 4 napos rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre. A

rendezvény helyszínéül a római katolikus templom melletti rét, az ún. „papok

rétje” szolgál. Az országban egyedülálló műemléki környezet, rendkívül

alkalmas ilyen típusú rendezvények megtartására. Nagyon szép hátteret ad a

templom, kellemes látványt nyújt a tó. Mindehhez tartozik még kb. 5

hektárnyi terület, mely kiválóan alkalmas arra, hogy az események egyszerre

több szálon, több helyszínen zajlódjanak. A fesztivál lehetőséget ad a magyar

és a határon kívül élő utcaszínházasok bemutatkozására, találkozására. A

sikerességét bizonyítja, hogy a 3. megrendezéskor már elnyerte a

nemzetközileg is elismert kategóriát, s mára már közép-kelet európai

jelentőségű fesztiválként tartják számon. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy a

hazai utcaszínházasokon kívül számtalan külföldi művész is érkezik ide, főleg

a szomszédos országokban élő magyar, amatőr színházi társulatok

(Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely...). A rendezvénysorozat nagyon

népszerű. 4 nap alatt 20000 látogató, 40 fellépő csapat, 200-300 fellépő

művész van jelen.

1995-ben újabb változás történt. Létrejött ugyanis a régi Művelődési

Központ jogutódjaként a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás, mely új

formában, új modellt ad az ország közművelődésének. Ez a 6 főből álló stáb

irányítja azóta is a város közművelődési életét. Programjait, rendezvényeit az

ünnep fogalma köré rendezi, ezáltal szívesen épül be a város életébe.

„A Szárnyas Sárkány Hete Nyírbátor polgárainak és az utca művészeinek

megvalósult közös álma. A magyar Átreida háznak, a Báthoriaknak ősi

fészkében, Nyírbátorban évről évre összegyűlnek színházak, bábosok,

zenészek és mindenféle csepűrágók, hogy lelkes közönségükkel találkozván

visszahelyezzék jogaiba az ünnepet, annak eredeti, közösségi értelmében. A

Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál a résztvevők nagy

34


számát és az előadások színvonalát tekintve a szabadtéri színházi formák

legrangosabb magyarországi eseménye. ” 19

2003-ban 11. alkalommal rendezték meg a fesztivált, melyről a

következőképpen tudósított megyei napilapunk:

„Repül a Szárnyas Sárkány

Szlovákiából Uj-Zélandig a Papok rétjén

Nyírbátor (KM) — A Szárnyas Sárkány Hete XI. Nemzetközi Utcaszínházi

fesztivált július 4-6-ig rendezik meg Nyírbátorban. A nemzetközi színekben

repülő sárkány erős szárnyain sokan elférnek, hetedhét országon innen és túl,

Szlovákiától Új-Zélandig, Németországtól Ausztriáig. A színház, a zene, a

tánc fesztiváljának ünnepét a nyírbátori Papok rétjén tartják. ” 20

r

Úgy gondolom, bátran kijelenthetem, hogy Báthori István büszkén

figyeli a katolikus templom terén a címeréről megelevenedett szörnyet, s a

körülötte nyüzsgő embertömeget.

A hétköznapokon csendes kisvárost ilyenkor dobok, tárogatók hangja

riasztja fel egész éves álmából. Az emberek kíváncsian és vidáman követik a

sárkány és a komédiások felvonulását. A rendezvénysorozat minden évben a

sárkány elégetésével zárul, mely a Báthoriak győzelmét szimbolizálja a

sárkány felett. A sárkány azonban minden év nyarán „újjá születik” csak

azért, hogy ismét „elpusztulhasson”, s vidámságot, nyüzsgést vigyen ezzel a

városka életébe.

Szilágyi Mária fotóriporter és Sivadó Sándor a Megyei Közművelődési

Iroda vezetője a rendezvényről így nyilatkozott:

„Az első pillanattól az utolsóig figyelemmel kísértem a Szárnyas Sárkány

Hete programjait. Óriási élményt jelentett számomra. Engem már az is

19 Forrás: A Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás kiadványa20 Kelet- Magyarország, 2003. júl. 2. 7,o.

35


megfogott, ahogyan a Nyírbátoriak befogadták ezt a rendezvényt. Ez a

csodálatos közönségháttér kevés helyen adatik meg. Emlékeimben mindezek

mellett megmaradtak Nyírbátor csodálatos műemlékei, és az itt élő emberek

közvetlensége, kedvessége is. ” 21

„ Nagyon tetszett, hogy bár utcaszínházi fesztiválnak hirdetik a programot, ezr

annál szélesebb műfajkört érint. A propagandát is jónak tartom. Úgy érzem,

hogy a város vezetői és lakossága befogadta ezt, és ezt a fesztivál jövője

szempontjából fontosnak tartom. A Szárnyas Sárkány Hete a megyében, de az

országban is hiánypótló, jelentős rendezvény lett. ” 21

Úgy gondolom, a Zenei Fesztivál és Zene Tábor, ill. a Szárnyas

Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál olyan részei az országos

művészeti életnek, ami egyedülálló hazánkban.

Nyírbátorban a nyár egyáltalán nem nevezhető eseménytelennek. A

város ilyenkor feléled hosszú, téli álmából, s teljes erőből pezseg a város

„vére”. A felsorolt rendezvények sok érdeklődőt vonzanak ide, s így a város

sokféleképpen profitálhat is belőlük mind idegenforgalmi-, mind pedig

történelmi szempontból egyaránt. Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy

tőlünk minél messzebb lévő megyében élő emberekkel találkozom, annál

kevésbé tudják, hol található az országban a mi kis városunk. Ezen

rendezvények segítségével azonban egyre többen ismerkedhetnek meg

településünkkel, és a történelmi szempontból igen jelentősnek mondható

nevezetességeinkkel. Ezért ezek a rendezvények által minden nyáron nagyon

jól érezzük magunkat, s emellett még segítségünkre vannak városunk

történelmi hírnevének öregbítésében is.

Befejezés

21 Bátor, 1994. júl.-aug. 8.0 .36


Amikor témát választottam, mindössze csupán annyiban voltam biztos, hogy

Nyírbátorról fogok írni. Konkrétumok ekkor még egyáltalán nem

körvonalazódtak ki bennem. Feladatomhoz anyaggyűjtéssel kezdtem hozzá, s

örömmel tapasztaltam, hogy megfelelő mennyiségű szakirodalom, folyóirat,

tájékoztató jellegű szórólapok állnak rendelkezésemre. Sokáig gondolkodtam,

melyik részt ragadjam ki városunk történelméből, míg végül úgy döntöttem,r

nem csupán egy részt akarok megmutatni. Úgy gondolom, hogy azon olvasó

számára, aki nem ismeri Nyírbátort, úgy szolgál szakdolgozatom teljes körűr

tájékoztatással, ha teljes egészében mutatom azt be. így tehát döntöttem, s így

lett szakdolgozatom alcíme „Kezdetektől napjainkig”. Igaz ugyan, hogy nem

tudtam teljes mértékben a tökéletességre törekedni, mert akkor dolgozatom

akár több száz oldal is lehetett volna. Mivel az oldalszám valamennyire elő

van írva, ezért úgy határoztam, megpróbálok minden fontosabb dolgot

megemlíteni, de a teljesség igénye nélkül. Próbáltam arra törekedni, hogy az

olvasó a leírtakból megismerje a városunkhoz kapcsolódó legfontosabb

személyeket, adatokat, nevezetességeket, rendezvényeket, s ha pedig

bármelyik felkeltette érdeklődését, számos szakirodalom áll rendelkezésére,

hogy részletekben is elmélyülhessen.

A legfőbb célom az volt, hogy más megyékben élő emberek is megismerjék

városunkat, azok értékeit. Főiskolai éveim alatt számtalanszor tapasztaltam,

hogy nem tudják, merre található Nyírbátor, s Szabolcs - Szatmár - Bereg

megyei város révén elmaradott kis városnak gondolják. Szakdolgozatommal

tehát próbálom más emberekben is tudatosítani, hogy igenis értékes város a

mienk! Nagyon kevés olyan város található országunkban, amelyik ilyen

gazdag történelmi múltat tudhat a háta mögött. Nyírbátor egy ilyen város!

Talán sokáig nem megfelelően figyeltek oda rá a várost vezető emberek, de

olvasván a városrendezési-, fejlesztési tervét bizton állíthatom, hogy

Nyírbátor az elkövetkező években látványos változásokon fog keresztül

menni!

37


Munkám során alkalmam nyílt az elmúlt századokra és a közelmúltra

egyaránt visszatekintést nyerni, s mondhatom, gazdag örökség a miénk. Olyan

hagyaték, mely szemet-lelket gyönyörködtető, akár szellemi kincs, akár annak

vetülete épületben, zenében, anyagban, munkában.

Reménykedem abban, hogy szakdolgozatomat több hallgató is át fogja nézni

majd, ha hasonló munkába kezd, s így akár szájról - szájra is terjedhet

városunk hírneve. Örömömre szolgálna továbbá, ha diplomamunkám a város

törekvéseivel, hagyományt őrző, jelent építő, jövőt formáló tevékenységével

ismerteti meg az érdeklődőt.

Hagyományaink mérhetetlenül gazdag tengeréből minden elhivatott magyar

embernek merítenie kell legalább egy cseppnyi olyan ismeretlent, melynek

feltárásával tovább gyarapítható tudatunk, bemutatható értékes múltunk a

jelenben, és bizonyítható a népek közötti egyenlő helyünk a jövő

Európájában!

38

kezdetektől napjainkig · hozzá fogja csatolni erdély kormányzóságát, és ki fogja...

Documents