tervdokumentációk tartalmi követelményei · 3211_01_u_a_2019_m-01 1/3 tervdokumentációk...

3211_01_U_A_2019_M-01

1/3

Tervdokumentációk tartalmi követelményei

A gázelosztó vezeték tervhez csatolni kell a mellékelt táblázatban megadott

szöveges részben előírt dokumentumokat és tervrajzokat, valamint esetenként

egyéb dokumentumokat is.

A gázelosztó vezeték és tartozékai valamint az utólagosan épülő leágazó

vezeték tervét csak az a szakágazati tervezői jogosultsággal rendelkező tervező

készítheti el, aki az 1996. évi LVIII. törvény szerint szerepel a Mérnöki

Kamara tervezői névjegyzékében, és érvényes kamarai tagsággal rendelkezik.

A kiviteli tervdokumentációt az alábbiakban megjelölt példányszámban kell

benyújtani Társaságunk részére műszaki- biztonsági szempontból történő

felülvizsgálatra:

Gázelosztó vezeték terve, esetében min. 5 példányban,

Gázmérő és nyomásszabályozó állomás terve esetében min. 5 példányban,

Utólagos leágazó vezeték terve esetében min. 3 példányban.

Az Elosztói engedélyezési nyilatkozat (szolgáltatói szakvélemény)

érvényességi ideje 2 év.

Megjegyzés a táblázatokhoz:

K = kötelező

E = eseti (amennyiben érint, vagy előfordul)

Tervdokumentációk tartalmi követelménye:

1. Gázelosztó vezeték valamint nyomásszabályozó és gázmérő állomások

A./ Szöveges rész

1.1 Tartalom- és rajzjegyzék K

1.2 Tervezői nyilatkozat arról, hogy a tervezett műszaki megoldás és

számítások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági

előírásoknak, összhangban vannak az élet, az egészség, a biztonság,

a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének

követelményeivel, valamint arról, hogy a tervezés során milyen

műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a

rendelkezik megfelelő tervezési jogosultsággal.

Tervező nyilatkozata arról, hogy a tervdokumentáció készítése során

biztonsági és egészségvédelmi koordinátort vett igénybe a vonatkozó,

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. §-a szerint.

Tervező nyilatkozata arról, hogy melyek azok az érintett szakértőként

kirendelt hatóságok, melyeket az engedélyezési folyamatba be kell

vonni.

K

1.3 Műszaki leírás (a tervezett létesítmény részletes ismertetése, a

létesítmény szilárdsági számításai, műszaki- és munkabiztonsági, az

egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások

érvényesítésének ismertetése, a létesítmény környezetbe

illesztésének módja, az egyéb közművekhez való kapcsolat, a

gázvezeték nyomvonalával és a létesítmény biztonsági övezetével

érintett ingatlanok helyrajzi száma, címe, tulajdonosának

megnevezése stb.).

A kivitelezési technológia az ellenőrző vizsgálatok, korrózió védelem,

a hegesztési eljárás és az eljáráshoz tartozó paraméterek ismertetése,

javaslat a hegesztési rendre (hegesztési terv).

K

3211_01_U_A_2019_M-01

2/3

1.4 Közmű egyeztetési jegyzőkönyvek (víz, csatorna, hírközlés,

elektromos áram, távhő, kábel TV stb.) K

1.5 TIGÁZ Zrt. elosztói engedélyes területileg illetékes egységével történt

egyeztetés jegyzőkönyve (FN-06) K

1.6 A gázelosztó vezeték nyomvonalával érintett terület tulajdoni lapja,

valamint a tulajdonosnak a vezeték elhelyezéséhez való hozzájáruló

nyilatkozata. Amennyiben vezetékjog bejegyzése is szükséges, az

érintett ingatlanok adatainak (cím, hrsz., tulajdonos stb.) táblázatos

felsorolása.

K

1.7 Kötelező előírás alóli eltérési engedély E

1.8 Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértőként kirendelt

hatóságok nyilatkozatai a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet

szerint. E

1.9 Mezőgazdasági művelés alatti területet érintése esetén rekultivációs

terv. E

1.10 Környezetvédelmi hatásvizsgálat a 314/2005. (XII. 25.) Korm.

rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes

környezethasználati engedélyezési eljárásról rendelet szerint.

E

1.11 Beruházói nyilatkozat K

1.12 Nem TIGÁZ beruházás esetén a kettő vagy háromoldalú

megállapodások K

B./ Tervrajzok

1.1. Gázelosztó vezeték

1.1.1. Átnézeti helyszínrajz K

1.1.2 3 hónapnál nem régebbi hiteles földhivatali alaptérkép (Eredeti

térkép)

K

1.1.3. Helyszínrajz, (belterületen M=1:500, külterületen más

méretarány is lehet) amelyen szerepelnek a közműegyeztetések

bélyegző lenyomatai.

Szintén a helyszínrajzon kerüljön feltüntetésre, az élőrekötésre

utaló részletrajz is (léptéke az egyértelműség függvényében

változik)

K

1.1.4. Hossz – szelvény (magassági méretarány: 1:1000) E

1.1.5 Leágazó vezeték un. minta hossz-szelvénye K

1.1.6. Keresztszelvények az elosztó vezeték jellemző pontjairól K

1.1.7. Részletrajzok (rákötési pont, elágazások, leágazó vezetékek,

patak, árok alatti, feletti átvezetések, jellemző

közműkeresztezések, villamos terv stb.)

K

1.1.8. Forgalomtechnikai terv E

1.1.9. Alaptérkép, amely tartalmazza a gázvezeték nyomvonalát és

annak biztonsági övezetét, valamint az érintett ingatlanok

helyrajzi számát.

K

1.1.10 A földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat

tartalmazó részletes rendezési terv kivonatai

E

1.2. Nyomásszabályozó és gázmérő állomások

1.2.1. 3 hónapnál nem régebbi hiteles földhivatali alaptérkép K

1.2.2. Nyomásszabályozó (gázmérő) állomás telepítési helyszínrajza

(kitűzési helyszínrajz) a biztonsági övezettel, védőtávolsággal

érintett környezettel együtt

K

1.2.3. Primer és szekunder vezeték hossz-szelvény K

1.2.4. Kerítés- és útépítési terv, csapadékvíz elvezetési terv, térburkolat K

1.2.5. Nyomásszabályozó állomás alapozási terve K

3211_01_U_A_2019_M-01

3/3

1.2.6. Nyomásszabályozó állomás telepítése esetén villámvédelem,

bekötőút stb. kialakításának módja, valamint a robbanásveszélyes

zóna meghatározása és ismertetése.

Villámvédelmi terv

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet (a

továbbiakban: OTSZ) szerinti kockázati osztály jelét,

A földrajzi elhelyezkedésre és a légköri viszonyokra is figyelemmel

a gázkibocsátások meghatározását,

A robbanásveszélyes zónákat, azok kiterjedését,

A gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét.

K

1.2.7. A nyomásszabályozó állomás technológiai szerelési terve, kapcsolási

vázlata, szekrény, vagy akna, vagy épület terve, amennyiben nem

gyárilag összeállított egység kerül telepítésre

E

1.2.8. Részletrajzok (rákötési pontok, közműkeresztezések, villamos terv

stb.)

K

1.2.9. Robbanásveszélyes zónák meghatározása és besorolása az

MSZ EN 60079-10-1:2016 szerint K

1.2.10. A nyomásszabályzó állomás telepítésével érintett területek tulajdoni

lapjai, valamint az ingatlan tulajdonosoknak a nyomásszabályzó

állomás elhelyezéséhez való hozzájáruló nyilatkozatai. Amennyiben

használati jog vagy vezeték jog is szükséges, az érintett ingatlanok

adatainak (cím, hrsz., tulajdonos stb.) táblázatos felsorolása, ezzel

kapcsolatos előzetes, vagy végleges megállapodások

K

1.2.11

.

Mezőgazdasági művelés alatti terület érintése esetén a művelési ág

alóli kivonási kérelem előkészítő dokumentumai K

2. Utólagosan épülő leágazó vezetékek

2.1. Tervezői nyilatkozat, Műszaki leírás K

2.2. Helyszínrajz M=1:500, Hossz - szelvény, M=1:1000 K

2.3. Közműegyeztetések a tervrajzon bélyegezve vagy

jegyzőkönyvben

K

2.4. Polgármesteri Hivatallal történt egyeztetés a tervrajzon

bélyegezve, vagy külön jegyzőkönyvben E

2.5. Országos közút érintése esetén a Közútkezelővel történt

egyeztetés, amennyiben a Közútkezelő erre igényt tart E

2.6. Forgalomtechnikai terv, amennyiben a közútkezelő ezt előírja

E

2.7 Vezetékjogi dokumentáció, amennyiben a vezeték nyomvonala,

vagy annak egy része nem közterületen halad

E

2.8 Helyszíni adottságoktól függően az 1. A/ pontban felsorolt

dokumentumok

E

3211_01_U_A_2019_M-02

1/9

Acélcsövek, gyári előszigetelt acélcsövek követelményei, és az acél anyagú

csővezeték passzív korrózióvédelmi bevonatának követelményei

I. ACÉLCSÖVEK, GYÁRI ELŐSZIGETELT ACÉLCSÖVEK KÖVETELMÉNYEI

1.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.1. Normatív dokumentumok

Az ajánlott terméknek meg kell felelnie a termék tulajdonságait, műszaki-minőségi

követelményeit meghatározó normatív dokumentumoknak. Ebben a tekintetben az

ajánlatkérő mértékadónak tekinti a termék műszaki (gyártói) dokumentációját, ezen

műszaki leírást és az ebben foglalt hivatkozásokat valamint az alábbi

dokumentumokat:

44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek

biztonsági követelményeiről és megfelelőség

tanúsításáról.

275/2013. (VII. 16.)

Kormányrendelet

az építési termék építménybe történő

betervezésének és beépítésének, ennek során a

teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

219/2004. (VII. 21.) Korm.

rendelet a felszín alatti vizek védelméről

21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet a gázelosztó vezeték biztonsági követelményeiről

és a Gázelosztó Vezeték Biztonsági

Szabályzatáról

MSZ 29:1986 Általános rendeltetésű, ötvözetlen, varrat nélküli

acélcső.

MSZ 186-2:1982 Hosszvarratos hegesztett acélcsövek. Szavatolt

minőségű csövek.

MSZ 1648:2016 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz.

MSZ 3741:1985 Fokozott követelményű, spirálvarratos acélcső.

MSZ EN 1594:2013 Kőolaj- és földgázipar. Csővezetékes

szállítórendszerek acél csővezetékei

MSZ EN 10021:2007 Acéltermékek általános műszaki szállítási

feltételei

MSZ EN ISO 3183:2013 Kőolaj- és földgázipar. Csővezetékes

szállítórendszerek acél csővezetékei

MSZ EN 10220:2003 Varrat nélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek

és hosszegységenkénti tömegek.

MSZ EN 10255:2004+A1:2007 Hegesztésre és menetvágásra alkalmas

ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási

feltételek.

MSZ-09-74.0003:1973 Gázvezetékek passzív korrózióvédelme.

DIN 30670:2007 Acélcsövek és idomok polietilén bevonatai.

MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2010 Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi

nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények.

MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai.

ML_111/2009 Műszaki és minőségi követelmények

meghatározása és érvényesítése a

termékbeszerzések során

1.2 MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

1.2.1. Anyag, alapanyag követelmények

- Az acélcső anyaga a típusára vonatkozó szabvány alapanyag követelményeinek

feleljen meg.

3211_01_U_A_2019_M-02

2/9

- A 16 bar-nál nagyobb nyomású gázellátó rendszerbe beépítésre kerülő acélcső

anyaga feleljen meg az MSZ EN 1594:2013 és az MSZ EN ISO 3183:2013

szabványok előírásainak.

- Az alapanyag teljesen csillapított acélminőségű legyen illetve normalizáló

kezelésnek kell alávetni.

- Az acélcső típusára vonatkozó szabvány által ajánlott acélminőségek közül azok

felelnek meg, melyek a CEV≤0,43% (karbonegyenérték kisebb egyenlő nulla egész

negyvenhárom század százalék) feltételnek eleget tesznek.

- Az acélcső anyagának ellenállónak kell lenni az MSZ 1648:2016 szerinti földgázzal

és lehetséges kondenzátumainak hatásával szemben, továbbá amelyre ezen kívül

még a gyártó a terméket specifikálta.

- Hosszvarratos acélcsövek csak DN 50 [mm] fölötti méretben, és gyári korrózióálló

bevonatú lehet.

1.2.2. Méret követelmények

Névleges méret: DN20-tól DN400-ig, mely az átmérő és a falvastagság függvényében

a pályázati kiírásban kerül meghatározásra, mind a szigeteletlen,

mind a gyári előszigeteléssel rendelkező csövek esetében.

1.2.3. Üzemi nyomás

Névleges nyomás: PN1-től PN40-ig.

1.2.4. Beépítési és alkalmazási követelmények

- Az acélcsövek felhasználása tekintetében a beltéri, kültéri, föld feletti vagy föld

alatti elhelyezésű új gázellátó rendszerekbe a létesítés során illetve már üzemelő

gázellátó rendszerekbe utólagos beépítésre való felhasználása egyaránt előfordul.

- A csöveknek alkalmasnak kell lenni a csővezeték egyéb elemeihez hegesztéssel

történő csatlakoztatására.

Például:

o Karimák

o Csövek

- Egyéb idomok

1.2.5. Gyári előszigetelés

A műanyag előszigetelés a DIN 30670 szabványnak megfelelő „N” kivitelű (LDPE)

legyen.

1.2.6. Feliratok, jelölések, azonosítás

Az acélcső típusára vonatkozó szabvány által előírt jelölések mellett fel kell tüntetni

minden egyes szál acélcső egyik végén (külső palástján) maradandó, időtálló, nem

eltávolítható – az acélcső szilárdsági, mechanikai és egyéb tulajdonságait nem

befolyásoló- módon a szállítmányhoz csatolt minőségi bizonyítvány sorszámát vagy az

adagszámot. Szigetelt csövek esetén elfogadható az adatok külső szigetelőréteg

palástjára történő nyomtatása.

1.2.7. Szigetelt csövek szállítási követelményei

- A gyári előszigetelt csöveket csak szövetből-, gumival bevont kötözővel vagy

hegesztési peremvédővel ellátott, csőszállításra alkalmas végkapcsokkal lehet

emelni.

- A csövek mozgatása során tilos láncot, acélkötelet és éles vasalású kötözőket

használni.

- Az éles szegélyű gépjárműrészeket, melyek a le- és felrakodáskor megsérthetik a

csövek szigetelését le kell takarni.

- A szállítás során be kell tartani az MSZ-09-74.0003:1973 szabvány, szállításra

vonatkozó előírásait.

3211_01_U_A_2019_M-02

3/9

- Az ajánlattevő az ajánlati dokumentációjában tüntesse fel az átmérő függvényében

a szállítási csőhosszakat.

- A szigetelt acélcsövek csővég-kivitele a DIN 30670 szabvány szerinti legyen.

- A szigetelés hosszú távon (legalább a csővezeték élettartama) őrizze meg szigetelő

és korrózióvédő tulajdonságait, ellenálló legyen a környezeti hatásokkal

(elektromágneses sugárzások, UV sugárzás, mechanikai hatások, rezgések, kémiai

és vegyi hatások, élő organizmusok) szemben, a csővezeték fektetése közben és

után is.

- A termék vagy összetevője biológiailag nem bontható anyag legyen, az alkalmazást

követően, a termékből semmilyen anyag nem juthat ki a környezetbe.

- A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (6)-ban foglaltak alapján, az

olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy

hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely

közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú

távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. Ennek megfelelően az acélcsövön

alkalmazásra kerülő szigetelésnek vagy összetevőjének is meg kell felelnie a fenti

követelménynek.

- Az acélcső szigetelése vagy összetevője nem lehet:

o Rákkeltő

o Mutagén

o Reprodukciót károsító

o Korrozív

- Az acélcső szigetelése vagy összetevője egyáltalán nem, vagy ha nem lehetséges,

kevésbé legyen:

o Tűz- és robbanásveszélyes

o Gyúlékony

o Égést tápláló

o Mérgező

o Maró

Irritatív

1.2.8. Egyéb műszaki követelmények

- A leszállított csöveken a felhasználhatóságot és a funkcionalitást károsan

befolyásoló korrózió nem fordulhat elő.

- A csövek 6 méter szálhosszban kerüljenek leszállításra, kivéve ha a pályázati kiírás

vagy a megrendelés ettől eltérő méretet határoz meg illetve az egy szállításra

megrendelt mennyiség 6 méternél kevesebb.

- A szállított csövek mind a két végét záródugóval kell ellátni amely a belső felületeket

megvédi a szennyeződésektől.

1.3 GARANCIA

A termékek felhasználhatósági idejét, azaz a gyártástól a beépítésig megszabott

leghosszabb időtartamot a megfelelőséget igazoló dokumentumban fel kell tüntetni.

A termék a gyártó által meghatározott tárolási előírások betartása mellett, legalább 5

évig felhasználható legyen. A gyártó nyilatkozzon arról, hogy a jótállás milyen tárolási,

vagy egyéb körülmény esetén teljesül (időjárási behatások, nedvesség kizárása, a

tárolás helyének meghatározása, így pl. szabadtéren UV sugárzásnak kitett helyen,

vagy védett helyen, stb.).

A garanciális igényekre vonatkozó további követelményeket a pályázati kiírás

tartalmazhat.

3211_01_U_A_2019_M-02

4/9

1.4 MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁS

1.4.1 Általános termékmegfelelőség-tanúsítás

A gyártói megfelelőségi bizonylat tartalmazza azon normatív dokumentumokra történő

hivatkozásokat (jogszabály, szakhatósági előírás) melyeknek a termékek megfelelnek.

A termékre vonatkozó minden dokumentumnak és bizonylatnak magyar nyelvűnek,

vagy magyar nyelvű fordításúnak kell lennie. (A leszállításra kerülő termékek esetében

eredeti, gyártói, angol nyelvű kísérő dokumentum is elfogadható.)

A megfelelőségi nyilatkozat feleljen meg az MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2010

szabványnak.

1.4.2 Egyedi termékmegfelelőség-tanúsítás

A termék leszállításakor a szállítmányhoz egyedi szakértői minőségi bizonyítványt kell

mellékelni, amely a leszállított termékhez hozzárendelhető, ezáltal az azonosítható,

továbbá tartalmazza a termék lényeges műszaki paramétereit a kezelésre, a tárolásra

és felhasználásra vonatkozóan.

A minőségi bizonyítvány az MSZ EN 10204:2005 szabvány szerinti 3.1 típusú (tételes

ellenőrzésen alapuló, olyan a gyártó által kiállított bizonylat, amelyben vizsgálati

eredmények közlésével kijelenti, hogy a szállított termékek megfelelnek a megrendelés

szerinti követelményeknek) bizonylat legyen. . (A leszállításra kerülő termékek

esetében eredeti, gyártói, angol nyelvű kísérő dokumentum is elfogadható.)

3211_01_U_A_2019_M-02

5/9

II. ACÉL ANYAGÚ CSŐVEZETÉK PASSZÍV SZIGETELŐ BEVONATÁNAK

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI

2.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1.1 Normatív dokumentumok

Az ajánlott terméknek meg kell felelnie a termék tulajdonságait, műszaki-minőségi

követelményeit meghatározó normatív dokumentumoknak. Ebben a tekintetben az

ajánlatkérő mértékadónak tekinti a termék műszaki (gyártói) dokumentációját, ezen

műszaki leírást és az ebben foglalt hivatkozásokat valamint az alábbi

dokumentumokat:

1907/2006 (XII. 18.) EK rendelet A vegyi anyagok regisztrálásáról,

értékeléséről, engedélyezéséről és

korlátozásáról (REACH).

1272/2008 (XII. 16.) EK rendelet Az anyagok és keverékek osztályozásáról,

címkézéséről és csomagolásáról (CLP)

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról.

442/2012. (XII. 29.) Korm.

rendelet

a csomagolásról és a csomagolási

hulladékkal kapcsolatos

hulladékgazdálkodási tevékenységről

219/2004. (VII. 21.) Korm.

rendelet a felszín alatti vizek védelméről.

25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító

fényezésére szolgáló termékek szerves

oldószer tartalmának szabályozásáról

275/2013. (VII. 16.)

Kormányrendelet

az építési termék építménybe történő

betervezésének és beépítésének, ennek

során a teljesítmény igazolásának

részletes szabályairól

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes

készítményekkel kapcsolatos egyes

eljárások, illetve tevékenységek részletes

szabályairól

13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM

együttes rendelet

az előrecsomagolt termékek névleges

mennyiségére vonatkozó szabályok

megállapításáról és azok ellenőrzési

módszereiről

MSZ EN 12068:2000 Katódos korrózióvédelem. Külső szerves

bevonatok a katódos védelemmel ellátott,

föld alatti vagy vízbe merülő acél

csővezetékek korrózióvédelmére.

Szalagok és zsugorítható anyagok.

ML_111/2009 Műszaki és minőségi követelmények

meghatározása és érvényesítése a

termékbeszerzések során

2.2 MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

2.2.1 Általános műszaki és alkalmazási követelmények

A termékek legyenek alkalmasak, földbe fektetett vagy kültéri acélcső szerkezetek,

valamint azok csatlakozásinak és illesztéseinek, hegesztési varratainak,

sérüléseinek mechanikai és korrózió elleni védelmére.

Az alkalmazási területen használt termék hatékonyan és gyorsan fejtse ki hatását,

funkciójának megfelelően. Az ajánlattevő az ajánlatában közölje, valamint a

terméken is tüntesse fel az alapozó/ragasztó száradási idejét.

A termék alkalmazását követően őrizze meg szigetelőképességét a csővezeték

környezeti hőmérsékletváltozásokból adódó nyúlása és összehúzódása során is.

3211_01_U_A_2019_M-02

6/9

A termék hidegen felhasználható korrózióvédő rendszer legyen, az alkalmazási

terület előmelegítése nélkül is érje el a kívánt szigetelő, mechanikai- és

korrózióvédelmi hatást.

A termékek -20C° és + 50 C° közötti hőmérséklettartományban rendeltetésüknek

megfelelően alkalmazhatók és tárolhatók legyenek.

A készítmények nem léphetnek kémiai reakcióba a földgázzal, a kezelendő felületek

anyagaival, valamint a talaj alkotóelemeivel.

A termékek alkalmazása különleges eszközöket és gyakorlatot nem igénylő,

egyszerű és gyors legyen.

Az ajánlattevő adjon információkat, és magyar nyelvű használati utasítás

formájában mellékelje, hogy a termékek alkalmazása előtt milyen megelőző

műveleteket szükséges elvégezni az acél csővezetéken, és ehhez milyen anyagok

használhatók fel (pl. rozsda, reve, zsír, olaj, festék, korrozív anyag és víz

eltávolítás). A használati utasítás térjen ki a már leszigetelt csővezetéken

alkalmazható, a szigetelés megfelelőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálati

módszerekre is.

A termék hosszú távon (legalább a csővezeték élettartama) őrizze meg szigetelő és

korrózióvédő tulajdonságait, ellenálló legyen a környezeti hatásokkal

(elektromágneses sugárzások, UV sugárzás, mechanikai hatások, rezgések, kémiai

és vegyi hatások, élő organizmusok) szemben, a csővezeték fektetése közben és

után is.

A termék vagy összetevője biológiailag nem bontható anyag legyen, az alkalmazást

követően, a termékből semmilyen anyag nem juthat ki a környezetbe.

2.2.2 Speciális műszaki és alkalmazási követelmények

Szigetelőanyagok:

A bevonatra szánt termék rendeltetésszerű használata során a mechanikai

terhelhetőség és elektromos szigetelőképesség szempontjából, a termékek teljes

mennyisége feleljen meg a szabvány szerinti követelményeknek, hogy a kívánt

hatás/védelem biztosított legyen.

A termék mechanikai ellenállás szempontjából az MSZ EN 12068:2000

szabvány szerinti „C osztály”-ba sorolható nagy mechanikai ellenállású bevonat

legyen, és a szabványban foglaltaknak feleljen meg.

A termék állandó üzemi hőmérsékleti maximum szempontjából az MSZ EN

12068:2000 szabvány szerinti „50-es osztály”-ba sorolható legyen, és a

szabványban foglaltaknak feleljen meg.

Alapozók/ragasztók/töltőanyagok:

A termék a tárolás során őrizze meg homogenitását, amennyiben heterogénné

válhat, az alkotórészek sűrűségüknek megfelelően szétválhatnak,

rétegződhetnek, a gyártó a csomagoláson tüntesse fel a homogenizáláshoz,

valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges műveleteket és eszközöket.

A termék alkalmazási területre történő felhordása egyszerű és gyors legyen,

egyenletesen és buborékmentesen terüljön, minden felületi egyenetlenséget

kitöltve.

Az ajánlattevő kisebb (1-2 literes/kilogrammos), illetve nagyobb (10

literes/kilogrammos) kiszerelést is biztosítson a megajánlott termék(ek)ből.

A pályázat elbírálása során előnyt jelenthet, ha az ajánlattevő az értékesítésre

szánt termékhez mellékeli a termék részeként, az alkalmazásához szükséges

szerszámokat, eszközöket (pl. ecset, henger stb.).

2.2.3 Környezetvédelmi és munkaegészségügyi követelmények

Amennyiben a termék a 1907/2006 (XII. 18.) EK rendelet hatálya alá tartozik,

rendelkezzen a 31. cikk szerinti Biztonsági adatlappal.

Az ajánlattevő a pályázatához csatolja az aktuális és érvényes biztonsági adatlapot

melynek kiállítási vagy felülvizsgálati dátuma 2008.-nál nem lehet régebbi.

3211_01_U_A_2019_M-02

7/9

A pályázó nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy szerződéskötés esetén minden

szállítmányhoz csatolja a termékre vonatkozó, aktuális és érvényes Biztonsági

adatlapot.

A termék gyártása, forgalmazása, szállítása, tárolása, felhasználása során a lehető

legkisebb környezetvédelmi és emberi egészségvédelmi kockázattal járjon.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (9)-ban foglaltak alapján, az

olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy

hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely

közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú

távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. Ennek megfelelően az alkalmazásra

kerülő terméknek vagy összetevőjének is meg kell felelnie a fenti követelménynek.

A termék vagy összetevője nem lehet:

Rákkeltő

Mutagén

Reprodukciót károsító

Korrozív

Mérgező

Maró

A termék vagy összetevője egyáltalán nem, vagy ha nem lehetséges, kevésbé

legyen:

Tűz- és robbanásveszélyes

Gyúlékony

Égést tápláló

Irritatív

Amennyiben veszélyes anyag illetve veszélyes keverék akkor az Országos Kémiai

Biztonsági Intézet (OKBI) felé történő bejelentéssel rendelkezzen a 44/2000.

(XII. 27.) EÜM rendelet 3. §-a alapján, melynek másolatát az ajánlattevő a

pályázatához csatolja.

Amennyiben a termék vagy összetevője a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

hatálya alá tartozik, a forgalmazónak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

engedélyével rendelkeznie kell, valamint a termék csak akkor hozható forgalomba,

ha az illékony szerves vegyület (VOC) tömege nem haladja meg a rendelet 2.

számú mellékletében szereplő határértékeket.

2.2.4 Csomagolási követelmények

A veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában,

olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb

jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel 2000. évi XXV. törvény

figyelembe vételével a 1272/2008 (XII. 16.) EK rendelt (CLP) előírásainak és

amely a veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az

egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.

A veszélyes anyag és veszélyes keverék csomagolásának sem alakja, sem pedig

megjelenési formája, megtévesztésre vagy más termékekkel való összetévesztésre

nem lehet alkalmas a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 6. §-ban foglaltak

alapján.

Az ajánlattevő nyilatkozzon a termék felhasználása után keletkező csomagolási

hulladék/veszélyes hulladék visszavételének lehetőségére vonatkozóan, a

442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ban foglaltak alapján.

A termék forgalmazója nyilatkozzon a szállítási (harmadlagos) illetve gyűjtő

(másodlagos) csomagolás visszavételéről a 442/2012. (XII. 29.) Korm.

rendelet 10. §-ban foglaltak alapján.

A pályázó nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az előző két pontban foglalt

kötelezettségét (amennyiben hatálya alá tartozik) saját maga vagy engedéllyel

rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesíti, valamint csatolja a

3211_01_U_A_2019_M-02

8/9

környezetvédelmi hatóság által kiadott, az adott hulladékra érvényes,

hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó hatósági engedély másolatát.

Az ajánlattevő adjon egyértelmű információkat a csomagolások, karton, paletta

raktározása során felmerülő terhelhetőségére vonatkozóan.

2.2.5 Feliratok, jelölések

A szigetelőanyagokon az MSZ EN 12068: 2000 szabvány szerinti jelöléseknek

szerepelniük kell.

A szigetelőanyagon és/vagy csomagolásán szerepelnie kell, a termék

megnevezésének, a gyártó nevének és címének, valamint a gyártási tételt

azonosító kódnak. Az ajánlattevő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy milyen

információkat tüntet fel a terméken.

A terméken vagy annak csomagolásán szerepelnie kell a rendeltetésszerűen

felhasználható mennyiségeknek (pl. szigetelőanyag esetében: szélesség,

hosszúság, vastagság; alapozó esetében: egységnyi felület bevonásához szükséges

mennyiség).

Amennyiben veszélyes anyag/keverék a termék csomagolásán (vagy ha ez nem

lehetséges) elválaszthatatlanul csatolt címkén magyar nyelven, jól olvashatóan,

egyértelműen, letörölhetetlen módon valamennyi csomagolási egységen rögzítve,

a 1272/2008 (XII. 16.) EK rendeltben, a 2000. évi XXV. törvény 17. §-ban

valamint 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 10. számú mellékletében

meghatározott módon szerepelnie kell:

termék neve, benne lévő anyag megnevezése

a töltet gyártási tételét azonosító kód

nettó tartalom mennyisége tömegben és térfogatban

összetevők megnevezése (keverék esetén)

forgalomba hozatalért felelős megnevezése, teljes címe, telefonszáma

a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék használatával járó különös

kockázatokat megjelölő, szabványmondatok (R mondat)

a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával

kapcsolatos, szabványmondatok (S mondat)

az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az

EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszám

tárolásra, eltarthatóságra és gyártási időre vonatkozó információk

rendeltetésszerű alkalmazásra vonatkozó információk (használati utasítás)

a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély

megjelölése és a veszély jelképe (szimbólum), pl. „Irritatív”, „Tűzveszélyes”,

„Környezeti veszély” … stb.

A termék amennyiben a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendelet

hatálya alá tartozik, a csomagolásán meghatározott módon, eltávolíthatatlanul,

könnyen olvashatóan és jól láthatóan a névleges mennyiség feliratával azonos

látómezőben szerepelni kell a „e” jelű feliratnak annak biztosítására, hogy a

rendelet követelményeit kielégíti.

Amennyiben a termék vagy összetevője a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

hatálya alá tartozó illékony szerves vegyületet (VOC) tartalmaz, a rendelet 4. §

(2)-ben meghatározott tartalommal, és a rendelet 4. számú mellékletében

szereplő módon legyen címkézve.

2.3 GARANCIA

A termékek felhasználhatósági időtartama (gyártástól a felhasználásig) legalább 2 év

legyen. A gyártó nyilatkozzon arról, hogy a jótállás milyen tárolási, vagy egyéb

körülmény esetén teljesül. A pályázó nyilatkozzon a termék élettartamára

vonatkozóan, előírásszerű tárolás, raktározás és rendeltetésszerű felhasználás

mellett. A gyártás időpontja és a felhasználhatóság könnyen megtalálható helyen, jól

olvashatóan és egyértelműen legyen a terméken vagy csomagolásán feltüntetve.

Ajánlattevő adjon egyértelmű megoldást a hibás termék (pl. beszáradt

3211_01_U_A_2019_M-02

9/9

alapozó/ragasztó, összeragadt szigetelőanyag) cseréjére és a hibás, valamint lejárt

szavatosságú termékek visszaszállításának módjára.

2.4 MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁS

2.4.1 Általános termékmegfelelőség-tanúsítás

A gyártói megfelelőségi bizonylat tartalmazza azon normatív dokumentumokra

történő hivatkozásokat (jogszabály, szakhatósági előírás) melyeknek a termékek

megfelelnek.

A termékre vonatkozó minden dokumentumnak és bizonylatnak magyar nyelvűnek,

vagy magyar nyelvű fordításúnak kell lennie.

2.4.2 Egyedi termékmegfelelőség-tanúsítás

A termékhez MSZ EN 10204:2005 szerinti 3.1 típusú minőségi bizonyítványt kell

mellékelni, amely a termékhez hozzárendelhető, ezáltal az azonosítható legyen,

továbbá tartalmazza a termék lényeges műszaki paramétereit a kezelésre, a tárolásra

és felhasználásra vonatkozóan.

3211_01_U_A_2019_M-03

1/12

KORRÓZIÓVÉDELMI MÉRÉSEK, KORRÓZIÓVÉDELEM LÉTESÍTÉSE, MŰSZAKI

KÖVETELMÉNYEK

1. AZ AKTÍV KORRÓZIÓ VÉDELEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

1.1. Általános követelmények, fogalom meghatározások

1.1.1. Passzív korrózióvédelem általános követelményei

1.1.2. Az aktív korrózióvédelem általános követelményei

1.1.3. Fogalom meghatározások

1.2. Az aktív korrózióvédelem kialakítása

1.2.1. Nyomvonali katódos korrózióvédelem

1.2.2. Műtárgy keresztezések

1.2.3. Vízfolyás keresztezések

1.2.4. Állomási katódos korrózióvédelem

2. VILLAMOS MENNYISÉGEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

2.1. Általános feltételek

2.2. Az aktív védelem kritériumai

2.2.1. Nyomvonali létesítmények

2.2.2. Védőáram igény

2.3. Kikapcsolt katódvédelem melletti kritériumok

2.4. Nem kikapcsolt aktív védelem melletti kritériumok

2.4.1. Kóboráram veszélyeztetés

2.4.2. Mérés vizsgálat

3. BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK ÉS MÉRÉSI TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI

3.1. A berendezések alapkövetelményei

3.2. Berendezések és eszközök általános előírásai

3.2.1. Katódállomások

3.2.2 Mérőhelyek

3.2.3. Anódok

3.2.4. Galvánanódok

3.2.5. Mérőelektródok

3.2.6. Csatlakozások

3.2.7. Védőcsövek

3.2.8. Mérőberendezések

3211_01_U_A_2019_M-03

2/12

1. AZ AKTÍV KORRÓZIÓ VÉDELEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

1.1. Általános követelmények, fogalom meghatározások

A fémből készült gázelosztó vezetéket és a polietiléncsőből épített gázelosztó vezeték

korróziónak nem ellenálló fémből készült részeit el kell látni korrózió elleni védelemmel.

A csővezeték korrózió elleni védelme az alábbi lehet:

- passzív védelem (szigetelés),

- a passzív védelemmel egyidejűleg alkalmazott falvastagság növelés (korróziós

ráhagyás)

- a csővezeték passzív és aktív egyidejű védelme.

1.1.1. Passzív korrózióvédelem általános követelményei

Az acélcső szigetelőanyagok (passzív szigetelő bevonatrendszer) elégítse ki a következő

feltételeket:

- a szerkezet átlagos felületi fajlagos ellenállása ne legyen kisebb 100 k0hm/m2

értéknél,

- a szigetelt szerkezeteken ne forduljon elő szigetelési hibahely, szigetelési hiány.

A különböző szerkezetek és berendezések keresztezései és megközelítései az egyéb

erre vonatkozó előírásokon túlmenően elégítsék ki a következőket:

- Fém védőcső, ne legyen fémes kapcsolatban a védett szerkezettel, a védőcső és a

szerkezet közé ne kerülhessen elektrolit.

- Az 1000 V-nál nagyobb, közvetlenül földelt üzemi feszültségű kábel és szabadvezeték

rendszerek földelői, talajjal érintkező fém tartószerkezetei csak egyedi

érintésvédelmi számítás alapján közelíthetők meg 50 méternél kisebb távolságra és

nem szabad ezen szerkezeteket a védett szerkezetekkel közvetlen galvanikus

kapcsolatba hozni.

Acélcsövek, gyári előszigetelt acélcsövek, acél anyagú csővezeték passzív korrózióvédelmi

bevonatának követelményeit a 3211_01_U M-02 tartalmazza.

1.1.2. Az aktív korrózióvédelem általános követelményei

Az új építésű, passzív szigeteléssel ellátott fém csővezetékek és szerkezetek esetében a

passzív szigetelésen túlmenően aktív védelmet is kell alkalmazni.

A katódos védelem kialakításánál figyelembe kell venni a talaj tulajdonságait

(vezetőképességét, agresszivitását stb.), kóboráram terhelését, potenciál eloszlását és a

100 m-nél közelebb levő más a talajba ágyazódó fémtárgyakat, a szigetelés tulajdonságait.

A védendő felületnek és a védelemhez tartozó anódnak kiterjedt elektrolittal kell

érintkeznie.

Azon helyeken, felületrészeken, ahol környezeti, alak és geometriai okok miatt nem

hozható létre az elektrolitban megfelelő villamos térerő, az elektrokémiai védelem

védőhatása nem alakulhat ki. Ezért tartózkodni kell bármilyen anyagú védőcső

alkalmazásától!

A védelem kialakítása során gondoskodni kell a védelem hatékonyságának és a

környezetére való hatásának üzemi ellenőrzési lehetőségéről.

A védelmi rendszer rendelkezzen olyan jellemzőkkel, hogy a környezeti, technológiai

változások, beavatkozások esetén is a szükséges védelmi hatást kifejthesse.

3211_01_U_A_2019_M-03

3/12

A csővezeték, kábelhálózatok és földalatti tartályok védelmére olyan egyenáramú

áramforrás használható, amely képes szükséges mértékű védőáramot folyamatosan

biztosítani.

A 20 A feletti berendezések alkalmazását kerülni kell, de egyedi esetben engedélyezhető.

Az aktív védelem csak meghatározott, mérésekkel ellenőrizhető paraméterekkel

létesíthető.

A védelmi rendszer határolását, leválasztását szigetelő közdarabokkal adott védelmi térben

csak abban az esetben szabad megvalósítani, ha:

- biztosított, hogy a szigetelő, elválasztó szerelvényeknek megfelelő a kialakításuk és

beépítésük esetén megoldják a villamos leválasztást,

- valamennyi leválasztó szerelvény helye azonosítható és üzem közben szigetelő,

leválasztó képessége szabványos mérésekkel ellenőrizhető,

- a villamos leválasztások nem hibásodhatnak meg olyan villamos hatásoktól, amelyek

a környezeti villamos rendszer üzemzavarából, nem közvetlen villámcsapásból

származnak,

- villamos leválasztásnak olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a berendezés

rendeltetésszerű használata, kezelése és karbantartása során sem tartósan, sem

ideiglenesen fémes áthidalást ne lehessen létrehozni.

1.1.3. Fogalom meghatározások

IR mentes potenciál (korróziós potenciál): A védőáram vagy bármilyen más áram hatására

kialakuló IR esés okozta feszültséghiba nélkül, a szerkezet és az elektrolit között mért

potenciál.

IR esés: Az elektrolitban, mint például a talajban, Ohm törvénye (U = I x R) szerint a

referencia elektród és a szerkezet fémes része között, bármilyen elektromos áram hatására

létrejövő feszültség.

Korróziós potenciál (IR mentes potenciál): A védőáram vagy bármilyen más áram hatására

kialakuló IR esés okozta feszültséghiba nélkül, a szerkezet és az elektrolit között mért

potenciál.

Elektródpotenciál (Kikapcsolási potenciál Eoff): A szerkezet és az elektrolit közötti

potenciálnak közvetlenül az alkalmazott katódos védelmi áram összes forrásának egyidejű

megszakítása után mért értéke.

Szerkezetpotenciál (Bekapcsolási potenciál Eon): A szerkezet és az elektrolit közötti

potenciálnak a katódos védelmi áram fenntartása mellett mért értéke.

Szabad korróziós potenciál: Az az IR mentes potenciál, amely a szerkezet külső áram

befolyásolástól tartósan mentes (depolarizált) állapotában mérhető.

Referencia potenciál: Az a potenciál érték, amelyet pontosan ismert külső- és védelmi áram

működése mellett mérnek meg annak érdekében, hogy valamilyen védelmi vagy

befolyásolási hatás mértéke meghatározható legyen.

IR esés: Az elektrolitban mint például a talajban Ohm törvénye (U = I x R) szerint a

referencia elektród és a szerkezet fémes része között, bármilyen elektromos áram hatására

létrejövő feszültség.

1.2. Az aktív korrózióvédelem kialakítása

3211_01_U_A_2019_M-03

4/12

1.2.1. Nyomvonali katódos korrózióvédelem

A katódállomásokat objektumokon, kerítésen belül kell telepíteni. Ha a vezeték védelme

így nem biztosítható, akkor nyomvonalra is telepíthető a katódállomás.

A nyomásszabályzó állomások földalatti szakaszain a nyomvonali korrózióvédelemmel

azonos értékű védelmet kell kialakítani. Ha ennek megvalósítása nem gazdaságos, akkor

az üzemeltető engedélyével az állomási földalatti vezetékszakaszok részleges védelmét

kell biztosítani.

A nyomásszabályzó állomások föld feletti szerkezetein passzív korrózióvédelmet kell

alkalmazni.

A különböző tulajdonban lévő szállítórendszerek katódvédelmi szétválasztására szigetelő

közdarabot kell betervezni.

A meglévő rendszer rekonstrukciója esetén is az előzőekben leírtak szerint kell eljárni.

1.2.2. Műtárgy keresztezések

A műtárgy keresztezésekben a védőcsövek alkalmazását kerülni kell. Amennyiben a

keresztező szállító vezeték mechanikai védelméről is kell gondoskodni, úgy az olyan

megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a gázvezeték rendszer aktív védelmének

hatásosságát nem gyengítik.

Ha a védőcső alkalmazása hatósági előírás vagy egyéb ok miatt elkerülhetetlen, akkor a

védő- és szállítócsövet egymástól el kell szigetelni.

Zárt beton alagútban belső galvánanódos védelem kialakításával kell biztosítani a

szállítócső védelmét.

Talaj felé nyitott betonvédő alkalmazása esetén a katódos védelem biztosítható.

1.2.3. Vízfolyás keresztezések

A vízfolyásokat az acél gázvezeték keresztezheti:

a./ a mederfenék alatti talajban fektetve, vagy fúrva

b./ a mederfenék alatt védőcsőbe húzva

c./ a mederfenék alatt behúzó lemezen elhelyezve

Az a./ esetben a katódos védelem megoldásai megegyeznek a Nyomvonali katódos

korrózióvédelem című pontban leírtakkal.

A b./ esetben a Műtárgy keresztezések című pontban leírtakat igen szigorúan be kell a

kivitelezővel tartani.

A c./ esetben a szállítócső és a behúzó lemez között nem lehet fémes zárlat.

Valamennyi vízfolyás keresztezésben a katódos védelem mérésének lehetőségét telepített

potenciálmérőhellyel biztosítani kell.

Védőcsöveken belül a gázvezetékek galvánanódos védelmét biztosítani kell. Régi vezeték

esetén, ha megoldható, új vezetéknél minden esetben.

1.2.4. Állomási katódos korrózióvédelem

A nyomásszabályozó állomások földalatti szakaszain a nyomvonali korrózióvédelemmel

azonos értékű védelmet kell kialakítani. Ha ennek megvalósítása nem gazdaságos, akkor

az üzemeltető engedélyével az állomási földalatti vezetékszakaszok részleges védelmét

kell biztosítani.

A technológiai állomások föld feletti szerkezetein passzív korrózióvédelmet kell alkalmazni.

A különböző tulajdonban lévő szállítórendszerek katódvédelmi szétválasztására szigetelő

közdarabot kell betervezni.

2. VILLAMOS MENNYISÉGEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

2.1. Általános feltételek

3211_01_U_A_2019_M-03

5/12

Az aktív korrózióvédelemmel, a fémek korróziójával, fogalom-meghatározásokkal

kapcsolatos fontosabb szabványok az alábbiak:

MSZ EN ISO 8044:2016 Fémek és ötvözetek korróziója. Alapvető szakkifejezések és

meghatározások

MSZ EN 13509:2003 A katódos védelem mérési módszerei. Ez a szabvány jelenleg

angolul található meg, magyar nyelvű kiadásáig az MSZ 18096 szabványsorozat

követelményei, és hivatkozásai szerepelnek ebben az anyagban.

A védelem és veszélyeztetés jellemző potenciál értékeinek vizsgálata, meghatározása

mérésekkel az alábbi szabványok figyelembe vételével történik:

MSZ 18096-1:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A

szerkezetpotenciál mérése

MSZ 18096-2:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme.

Elektródpotenciál mérése, a korróziós túlfeszültség meghatározása


Áramerősség mérése talajba fektetett fémszerkezetek villamos összekötő vezetékeiben


Csővezetékben folyó áram erősségének mérése


Beépített szigetelő közdarab hatásosságának vizsgálata


Csővezeték és védőcső villamos elválasztásának mérése egyenárammal


Csővezeték és behúzószerkezet villamos elválasztásának mérése


Kóboráram-korróziós veszély kimutatása szerkezetpotenciál-méréssel.

Megjegyzés: Amennyiben jelen műszaki dokumentum a szabványokban előírtaktól eltérő

értéket határoz meg, akkor ezen melléklet értékeit kell alkalmazni.

Ha a korróziós, korrózióvédelmi állapot jellemzésére nem a polarizációs potenciált, vagy a

polarizációt használják, akkor azon helyeken, ahol a kóboráram hatására a

szerkezetpotenciál 100 mV-nál nagyobb értékkel változik a szabványos mérés idején,

abban az esetben az MSZ 18096-8:1982. 5.1 és 5.2 szakaszai szerinti kiegészítésekkel

kell végezni a méréseket.

- A védelem jellemző értékeinek mérésére bármilyen - a mérés körülményeinek

megfelelő - nem polarizálódó elektród használható, de a mérési eredményeket talajban

elhelyezkedő fémszerkezet esetén rézszulfát elektródra vonatkoztatva kell megadni.

- Ha a fémmel érintkező közeg elektrolit, vagy sótartalmú oldat, illetve a fémet beton

veszi körül, úgy a védelmi és veszélyeztetési feltételeket egyidejűleg kell meghatározni

és alkalmazni.

2.2. Az aktív védelem kritériumai

2.2.1. Nyomvonali létesítmények

A szigetelési hibahely nélküli, vékony külső szigetelésekre, amelyek átlagos szigetelés

ellenállása kisebb mint 108 Ωm2 a nagy negatív potenciálok káros hatással lehetnek

(például hólyagosodás). A káros hatás minimálisra csökkentése érdekében a Cu/Cu SO4

referencia elektróddal mért IR mentes potenciál ne legyen negatívabb mint -1100mV

kritikus potenciál határértéknél, kivéve ha a szigetelés gyártója erre vonatkozóan más

dokumentált értéket ad meg.

Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelyek elektródpotenciálja legalább

150 mV-al negatívabb, mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál vagy

a referencia potenciál.

3211_01_U_A_2019_M-03

6/12

Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek nagysűrűségű méréssel

meghatározott bekapcsolási potenciálja (szerkezetpotenciálja) legalább 300 mV-tal

negatívabb mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál.

Nem tekintjük a környezetet átlagosnak az alábbi feltételek esetén:

- A szulfát lebontó baktériumok jelenléte. Ez megköveteli, hogy a védelmi érték

legalább-950 mV legyen.

- Az üzemelő csővezetékek hőmérséklete a 60º C-ot meghaladja. Ebben az esetben 100

mV-tal negatívabb potenciált igényel a normális talajhőmérséklethez tartozó

potenciálnál.

- A talaj pH értéke 7-nél kisebb (átlagos a 7-9 közötti pH érték).

- Nedvesség, oxigén vagy só (sók) jelenléte nagyobb negativitású potenciált igényel,

mint -850 mV.

Amennyiben a szigetelésen (Hungikor, FUCHS stb) nincs, vagy elhanyagolható számú

hibahely van, (galváncellák nem tudnak kialakulni) az elektródpotenciál pozitívabb lehet,

mint -850 mV

A gázvezetékrendszer azon szakaszait, amelyek pillanatnyi elektródpotenciálja pozitívabb,

mint -850 mV, nem tekintjük védettnek.

A -850 mV-nál pozitívabb (kisebb negativitású) elektródpotenciállal rendelkező területek

(felületek) passzív szigetelési hibának vélhetőek, de a gyakorlatban ezeket a kóboráram

hatása és a talaj minőségváltozása is eredményezheti.

Az acél gázvezetékrendszer objektumainak leválasztott oldalának védelme:

- Meglévő, üzemelő objektumok:

Ahol műszaki és gazdasági lehetőség van, a technológiai területeken alkalmazni kell

az aktív védelmet.

Részleges védelem esetén legalább -100 mV polarizációt kell elérni a rendszeren, az

objektum minden pontján.

- Új vagy felújításra kerülő objektumok:

Csak azzal a feltétellel létesíthetők, ha ezen melléklet 2.2 pontjában részletezett

kritériumok érvényesülnek.

Tapasztalati átlagos védőáram igények, védelmi kritériumok:

2.2.2. Védőáram igény:

Csupasz acélcső: 20 mA/m2

Rossz szigetelésű acélcső: 2 mA/m2

Jó szigetelésű acélcső: 0.2 mA/m2

Kiváló szigetelésű acélcső: 0.05 mA/m2

Fúziós kötésű epoxigyanta szig.acélcső: 0.01mA/m2

3211_01_U_A_2019_M-03

7/12

2.3. Kikapcsolt katódvédelem melletti kritériumok

A talajban vagy vízben lévő fém korróziós sebessége az anyagnak az őt körülvevő

közegben mért potenciáljának (E) a függvénye

A fém és az elektrolit közötti potenciálkülönbséget, amelynél a korróziós sebesség kisebb,

mint 0,1 mm/év, védőpotenciálnak (EP) nevezzük.

A katódos védelem feltétele: E ≤ EP

Némely fém nagy negatív potenciálon korróziós károsodásnak lehet kitéve. Ezért ezeknek

a fémeknek a potenciálja nem lehet negatívabb, mint a kritikus potenciál határérték (EL).

Ilyen esetben a katódos védelem feltétele: EL ≤ E ≤ EP

A leggyakoribb fémek védőpotenciál értékeit az alábbi 1. sz. táblázat tartalmazza:

1. sz. táblázat

Szabad korróziós potenciálok, védőpotenciálok és a talajban, édesvízben lévő néhány

közönséges fém kritikus potenciál határértékei

Fém vagy fémötvözet

Közeg

Szabad korróziós potenciál

(V)

Védő potenciál

– EP

(V)

Kritikus potenciál

határérték - EL (V)

800Nmm2

vagy alacsonyabb folyáshatárú ötvözetlen és gyengén

ötvözött

vasfémek

Víz és talaj aerob

(oxigén van jelen) állapotok

Normál állapot T < 40º

-0,65 – -0,40 -0,851 –

T > 60º -0,80 – -0,50 -0,951 2

Levegős homokos talaj 100 < ρ < 1000 Ω ∙ m

-0,50 – -0,30 -0,75 –

Levegős homokos talaj ρ > 1000 Ω ∙ m

-0,40 – -0,20 -0,65 –

Víz és talaj aerob (oxigén van jelen) állapotok

– -0,80 – -0,65 -0,95 –

Ólom Víz és talaj -0,50 – -0,40 -0,65 -0,95

Alumínium ötvözetek3

Édesvíz -0,70 – -0,50 -0,80 -1,154

Acél betonban Víz és talaj -0,60 – -0,10 -0,75 5

Megjegyzések: - Minden potenciál IR mentes, és réz/telített réz-szulfát referencia elektródra vonatkozik. - A szerkezet élettartama során figyelembe kell venni a szerkezetet körülvevő közeg

fajlagos ellenállásának bármilyen lehetséges változásait. Nagyszilárdságú acélok esetében fennáll a hidrogén okozta elridegedés kockázata, amikor a potenciál értéke negatívabb

mint a hidrogénleválás kezdete. 1 40º ≤ T ≤ 60º hőmérséklet tartományban a védőpotenciál interpolálható (eljárás, amely során

adott értékeket koordináta rendszerben ábrázolva egy vonallal összekötünk, így egy görbét kapunk.) 2 Az NaOH által előidézett feszültségkorróziós repedés kockázata a hőmérséklet növekedésével

nő. 3 Ezek az értékek csak a Zn és Cu nélküli alumínium ötvözetekre érvényes. Minden más alumínium

ötvözet esetében a védőpotenciál eltérő lehet. 4 A katódos védelem okozta, a passzív réteget feloldó lúgosság miatti korróziós kockázat

állandósult állapotban. 5 A 700 Nmm2 –nél nagyobb folyáshatárú előfeszített és utófeszített acélok esetében a kritikus

potenciál határértékét minden egyes esetben vizsgálattal kell meghatározni. Bármely esetben a -1,1 V-nál alacsonyabb potenciálértékeket veszélyesnek kell tekinteni.

3211_01_U_A_2019_M-03

8/12

Amennyiben az előzőekben rögzített kritériumok nem alkalmazhatók, műszaki és

gazdasági mérlegelés alapján a következő kritériumok alkalmazhatók:

- Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek kikapcsolási

potenciálja (Eoff) legalább 150 mV-tal negatívabb, mint a mérésekkel meghatározott

szabad korróziós potenciál (En) vagy a referencia potenciál (Eref).

- Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek nagysűrűségű

méréssel meghatározott bekapcsolási (Eon) potenciálja (szerkezetpotenciálja)

legalább 300 mV-tal negatívabb mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós

potenciál (En)

2.4. Nem kikapcsolt aktív védelem melletti kritériumok

A leggyakoribb fémek védőpotenciál értékeit a 2.3. pontban található 1. sz. táblázat

tartalmazza.

Olyan esetekben, amelyeknél a fenti védettségi feltételek mérése és meghatározása a

szerkezet geometriája, a mérőelektród elhelyezhetősége, vagy kóboráramos hatás miatt

nem lehetséges, a következő feltételek alkalmazhatók:

Aktívan védett az a vas, acél vagy ólom anyagú fémszerkezet, amelynek korróziós

potenciálja 200 mV-nál, vagy szerkezet potenciálja 300 mV-nál nagyobb értékkel változik

negatív irányban a szabad korróziós potenciálhoz, kóboráramos esetben az

MSZ 18096-8:1982 4.2 szerinti szerkezet potenciál referencia szinthez képest.

2.4.1. Kóboráram veszélyeztetés

Kóboráramos hatás miatt korróziósan veszélyeztetett az a fémszerkezet, amelynél:

- a kóboráramos hatás 50 mV-nál nagyobb pozitív polarizációt hoz létre kikapcsolt

állapotban

- a korróziós potenciál vagy/és a szabad korróziós potenciál nem mérhető, úgy a

szerkezetpotenciál 100 mV-tal pozitívabb értékű lesz.

2.4.2. Mérés, vizsgálat

A méréseket, vizsgálatokat minden esetben meg kell tervezni annak figyelembe vételével,

hogy milyen célt szolgál a vizsgálat.

A méréseknél figyelembe kell venni a vizsgálat eseti és helyi körülményeit.

Védettségi állapotot minősítő mérést csak üzemállapotban, azaz üzemelő villamos

kapcsolatok fenntartásával és a katódállomások üzemelő állapotában kell végezni.

3. BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK ÉS MÉRÉSI TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI

KÖVETELMÉNYEI

3.1. A berendezések alapkövetelményei

A katódos védelemben alkalmazott berendezések, szerelvények elégítsék ki a vonatkozó

országos műszaki szabványok, biztonságtechnikai és munkavédelmi rendeletek villamos

berendezésekre vonatkozó előírásait. Ezek teljesülését az illetékes vizsgáló, minősítő

intézménnyel vizsgáltatni és minősíttetni kell.

A szabadtéri elhelyezésű berendezések, szerelvények alkalmasak legyenek mesterséges

hűtést biztosító kiegészítő tartozék nélkül -25 ºC és +45 ºC tartós környezeti hőmérséklet

mellett üzemelni.

A berendezések, szerelvények gépkönyvvel és bizonylattal kell rendelkezzenek.

A fentiek hiányában külön, az üzemeltetésre vonatkozó technológiai leírás szükséges.

3211_01_U_A_2019_M-03

9/12

3.2. Berendezések és eszközök

3.2.1. Katódállomások

- A katódos védelmet biztosító egyenáramforrások, áramátalakítók elégítsék ki az

alábbi szabványok előírásait:

a./ az érintésvédelmi vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364)

b./ a villámvédelmi szabvány

MSZ EN 62305-1: 2011 Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek

MSZ EN 62305-2: 2012 Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés

MSZ EN 62305-3: 2011 Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása

és életveszély (MSZ 274 helyett)

Az áramforrások nem villamos kezelőhelyiségben történő elhelyezése esetén különleges

szerszámmal és/vagy zárral nyitható legalább IP 43 védettségű szekrényben, tokozásban

legyenek telepítve.

- Az áramforrás kimenő egyenfeszültsége elégítse ki az MSZ HD 60364 Épületek

villamos berendezéseinek létesítése c. szabvány szerint meghatározott

törpefeszültség érintésvédelmi mód követelményeit.

- Automatikus szabályozás esetén is szükséges biztosítani a kézi szabályozás

lehetőségét.

- Automatikus szabályozású berendezéseknél biztosítani kell, hogy a vezérlőjel

megszűnése, a vezérlőkör szakadása esetén a készülék kikapcsoljon, vagy előre

beállított üzemállapotba lépjen át.

- A katódállomás rendelkezzen a kimenő áram, kimenő feszültség, a szabályozott

potenciál értékének mérésére szolgáló, külső műszer csatlakozását biztosító

szabványos műszercsatlakozókkal.

- A katódállomáson, látható helyen, a tulajdonos azonosítására szolgáló táblát kell

elhelyezni.

A külső áramforrású rendszerek telepítési helyét a következő szempontok figyelembe

vételével kell kiválasztani:

- kisfeszültségű áramforrás rendelkezésre állása,

- az anódágyak környezetében előforduló lehetséges legalacsonyabb talajellenállás,

- harmadik fél érdekeinek a lehető legcsekélyebb megsértése,

- jó hozzáférés a létesítményhez,

- elegendő távolság az anódágyak és az idegen létesítmények között a lehető

legkisebb interferencia okozása érdekében,

- elegendő távolság az anódágyak és a védendő szerkezet között.

A külső áramforrású létesítmények lehetőleg mindig robbanásveszélyes térségen kívül

helyezkedjenek el. Ha kivételes esetekben ez nem lehetséges, akkor ezek a létesítmények

feleljenek meg a MSZ EN 60079-14:2014 szabványnak.

3.2.2. Mérőhelyek

- A potenciálmérőhely a beépített szerelvények számára legalább IP 54 védettséget

biztosítson.

- A szerkezetek és berendezések kábeleinek csatlakoztatására bontható villamos

kötéseket kell alkalmazni.

3211_01_U_A_2019_M-03

10/12

- A mérőhelyek legyenek alkalmasak a vezeték és kábelkötések utólagos

bevezetésére és csatlakoztatására, valamint rendelkezzen külső és belső azonosító

jelzésekkel, bekötési vázlattal.

3.2.3. Anódok

- Élettartamra és feszültségesésre méretezni kell. Minimális élettartam 10 év legyen.

A tervezési maximális (elemenkénti) áramterhelhetőséget dokumentálni kell a

kivitelezési (szerelési) és az engedélyezési tervben.

- Csak műbizonylattal rendelkező anódot szabad telepíteni. A műbizonylat

tartalmazza:

a./ az elemek geometriai méreteit

b./ tömegét

c./ anyagának megnevezését, annak specifikációját

d./ a legnagyobb fajlagos fogyás értékét (kg/A/év)

e./ a legnagyobb felületi határáram értékét (A/m2)

A kábel és az anódfej közötti villamos kapcsolatot úgy kell leszigetelni, hogy a nedvesség

bejutását és ezáltal a korróziós károsodását megakadályozza.

Az anódok számára a talajban megfelelő ágyazást kell biztosítani, azaz az anódelemek

vezetőképes anyagból (kokszpor, grafitőrlemény tartalmú keverék) készült ágyazatban

kell elhelyezni.

Az anódok és az ágyazás feloldódása formájában jelentkező környezeti hatást figyelembe

kell venni az anódok és az ágyazás anyagainak kiválasztásakor.

3.2.4. Galvánanódok

- Galvánanód alkalmazási feltétele:

A védelemmel ellátott fémszerkezetet a galvánanódok a szabad korróziós

potenciáltól legalább 300mV-al katódosan polarizálják.

- A galvánanód élettartamát legalább 10 év időtartamra kell méretezni.

- A galvánanódot telepíteni csak bizonylatának birtokában szabad, amely

tartalmazza:

a./ az öntvény összetételét

b./ az anód tömegét

c./ az alkalmazáshoz szükséges ágyazóanyag összetételét, mennyiségét

- Galvánanódot telepíteni csak potenciálmérőhelyben történő kötéssel szabad.

Galvánanódot csak kis védőáram igényű szerkezeteknél és kis talajellenállások

esetén lehet gazdaságosan használni. A galvánanódok felhasználása akkor is

lehetséges, ha áramforrás nem áll rendelkezésre vagy azt csak gazdaságtalanul

lehet kiépíteni.

Az áramleadás lehető legegyenletesebb szinten tartása, valamint kis talajellenállás

elérése érdekében a galvánanódokat egy megfelelő kis ellenállású szenet nem

tartalmazó ágyba kell telepíteni.

A kikapcsolt potenciálok és az anódáram mérésének lehetővé tétele érdekében a

galvánanódot a tervezés során meghatározott gyakorisággal mérőhelyen keresztül

kell bekötni.

Az anódok és az ágyazás elektrolitikus oldódása formájában jelentkező környezeti

hatást figyelembe kell venni az anódok és az ágyazás anyagainak kiválasztásakor.

A galvánanódos védelem létesítésekor a következő fő szempontokat kell figyelembe

venni, illetve betartani:

- az elektrolit tulajdonságai és fajlagos ellenállása az anódok telepítési helyén,

- ne legyen szigetelő árnyékolás az anód és a védendő szerkezet között,

- ha fennáll az interferencia veszélye, az erre irányuló óvintézkedések

megtétele,

3211_01_U_A_2019_M-03

11/12

- a környezeti feltételeknek és védőáram igényeknek megfelelő anód anyag

és tömeg,

- a földalatti anódok esetén az anódágy anyaga feleljen meg az anód

típusának és a homogén szerkezetű anódágy keverék egyenletesen vegye

körül az anódot legalább 50mm-es rétegben.

3.2.5. Mérőelektródok

- Referens mérőelektród a védelemre jellemző értékek, szerkezet és

elektródpotenciál mérésénél referenciaként szolgál a védelem hatásosságának

mérésénél.

A rendszer védelmét minősítő potenciál értéket

Cu/CuSO4 mérőelektródhoz kell viszonyítani.

- A mérőelektród bizonylatán fel kell tüntetni:

a./ a normál hidrogénelektródra vonatkoztatott potenciált

b./ az elektród hőfoktényezőjét

c./ áram terhelhetőségét, mérés, vezérlés esetén

d./ az alkalmazás hőmérsékleti határait

e./ az elhelyezés speciális feltételeit

- A mérési helyeknél használt mobil mérőelektród céljára alkalmazott

mérőelektródhoz csatolni kell az elhelyezés módjára vonatkozó utasítást, az adott

elhelyezéshez tartozó polarizációs időt, azaz az elhelyezéstől a mérés

megkezdhetőségéig szükséges időt. Mobil mérőelektródot az első

használatbavételkor és azt követően legalább 6 hónaponként laboratóriumi

méréssel ellenőrizni kell. A mobil mérőelektródot a mérendő fémszerkezet fölött, a

talajba süllyesztett 6-10 cm-es mélyedésben kell elhelyezni úgy, hogy a diafragma

és a talaj között az elektrolitikus kapcsolat biztosított legyen.

- A talajban állandó elhelyezésre kerülő mérőelektródot úgy kell elhelyezni, hogy

legalább 0,7 m földtakarás fedje és a fémszerkezettől 30-50mm távolságra legyen

úgy hogy a mérő felülete vízszintes legyen.

Az állandó elhelyezésű mérőelektródot legalább 2 évente ellenőrizni kell az MSZ

18096-1:1978 szabvány 3. pontja szerint.

3.2.6. Csatlakozások

- Az elektrokémiai korrózióvédelem védőáram vezetésére és mérési célra létesülő

villamos csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozás fém anyaga és a

csatlakozó vezeték vezetője az üzemidő alatt ne érintkezzen a védelmi tér

elektrolitjával.

A mérőcsatlakozást úgy kell kialakítani és elemeit megválasztani, hogy a mért

szerkezet fémanyaga és a mérő berendezésen lévő kapocs között a mérőáram ne

hozzon létre 5mV-nál nagyobb feszültségesést.

Az állandó kialakítású csatlakozásokat bonthatatlan vagy azzá alakított kötéssel

és/vagy szigetelő anyaggal kell készíteni.

- Ahol a csatlakozás robbanásveszélyes helyen létesül, ott az MSZ EN 60079-10-

1:2016 Robbanóképes közegek. 10-1: rész: Térségbesorolás. Robbanóképes

gázközegek szabvány szerint kell kialakítani.

A szabályozó ellenállásokat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a környezetre

gyújtásveszélyt ne jelentsenek.

3.2.7.Védőcsövek

3211_01_U_A_2019_M-03

12/12

A védőcsövek káros hatással lehetnek a szállítócsövek katódos védelmére. Ezért a

védőcsövek alkalmazását ahol lehetséges kerülni kell.

Minden olyan esetben amikor a szállítócső védőcsőben halad, a szállítócsövet kiváló

minőségű bevonattal kell védeni a korrózió ellen.

Ha védőcsövek alkalmazása nem kerülhető el, távtartó gyűrűket kell alkalmazni, valamint

a védőcső közötti gyűrűs teret a védőcső végeinél légmentesen le kell zárni.

A katódos védelmi védőáramot leárnyékoló védőcsövek:

- A katódos védelmi védőáramot leárnyékoló védőcsövek lehetnek műanyag,

bevonatos beton és bevonatos acél védőcsövek.

- A védőcső belsejében lévő szállítócső külső korrózióvédelmét galvánanódok

alkalmazásával kell megoldani vagy a gyűrűstér megfelelő, hosszú időn keresztül

elégséges korrózióvédelmi tulajdonságokkal rendelkező anyaggal történő

feltöltésével.

A katódos védelmi védőáramot átengedő, a talaj felé nyitott (nyílt) védőcsövek:

- A katódos védelmi védőáramot átengedő védőcsövek lehetnek bevonat nélküli vagy

gyengén bevonatolt acélcsövek és megfelelő vezetőképességű bevonat nélküli

betoncsövek.

- Ezekben az esetekben a szállítócső külső katódos védelme megfelelő védelmet nyújthat

a védőcsőben lévő szállítócső számára abban az esetben, ha nincs kapcsolat a

szállítócső és a védőcső között, valamint a gyűrűstérben elektrolit van.

3.2.8. Mérőberendezések

3.2.8.1. Általános követelmények

- A katódos védelem mérőberendezései elégítsék ki a vonatkozó országos műszaki

szabványok, biztonságtechnikai és munkavédelmi rendeletek villamos

berendezésekre vonatkozó előírásait.

- A mérő és vizsgáló berendezéseknek kell rendelkezniük bizonylattal és használati

leírással, amelyek tartalmazzák az elhelyezési, működési feltételeket, a szükséges

karbantartás, kalibrálás ciklus idejét és módját.

A mérés során alkalmazott mérőberendezések hitelesítéséről a mérési feladattal megbízott

köteles gondoskodni, illetve azt bizonylatolni.

3.2.8.2. Feszültségmérő berendezések

- A berendezés bemenő ellenállása bármely mérési tartományban ne legyen kisebb

10 MOhm- nál.

- Többcsatornás berendezés bemenetei galvanikusan legyenek függetlenek

egymástól.

3.2.8.3. Árammérő berendezések

- A katódos védelem egyenáramú áramköreiben folyó áram mérésére csak olyan

mérőberendezést szabad használni, amely a körben nem hoz létre 60 mV-nál

nagyobb feszültségesést.

3.2.8.4. Adatrögzítő, regisztráló berendezések

- A többcsatornás adatrögzítő, regisztráló berendezések biztosítsák az egyidejű

adatok egymáshoz rendelését.

- A feldolgozó és értékelő egységgel rendelkező berendezés a mért adatokat a

feldolgozás, értékelés után is tárolja, szükség esetén jelenítse meg.

- Az adatrögzítő berendezés az adatokat közvetlenül, vagy kiegészítő berendezés

igénybevételével nyomtatással is jelenítse meg.

3211_01_U_A_2019_M-04

1/1

TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás kezelésére elrendelt munka-

csoport nyilatkozata

Az 1/2012. sz. Ügyvezetői körlevél szerint a 3211_01_U_A_2019 TT 1000 Gázelosztó vezeték

létesítése technológiai munkautasítás kezelésére munkacsoport alakult. A munkacsoport tagok az

alábbiakban részletezett feladatköröknek megfelelően elvégezték a fent említett utasítás felülvizs-

gálatát. Az utasítás és mellékleteinek tartalmával egyetértenek.

Dokumentum ké-

szítéséért felelős

Központi fejlesztés csoportvezető

TIGÁZ Zrt.

Lengyel István

Dokumentum ké-

szítéséért felelős

Elosztó vezeték fejlesztés csoportvezető

TIGÁZ Zrt.

Sárosi Béla

Dokumentum ké-

szítéséért felelős Hálózatfejlesztés TIGÁZ Zrt.

Molnár Zoltán

Munkacsoport ve-

zető

Hálózatirányítás vezető

TIGÁZ Zrt.

Vida Zoltán

3211_01_U_D_2019_M-05

1/53

Módosítások részletes leírása

A 2019.08.05-én hatálybalépett szabályozás módosításai: MÓDOSÍTÁS

Sor Sz.

DÁTUMA 2019. 08.05

HELYE (Leírása)

1. A dokumentum alábbi azonosítója megváltozott.

2201_05_DU_01_D_2019

helyett

3211_01_U_01_A_2019

2. A dokumentum írója és ezzel a dokumentum írójának elérhetősége is megvál-

tozott.

Szathmári Mariann (e-mail:[email protected]) helyett Méhes Gyula

(e-mail:[email protected]) írja a dokumentumot.

3. A dokumentummal kapcsolatos figyelmeztető felhívás az alábbiak szerint vál-

tozott.

Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Csoport intranetes oldalán a Szabályozástár/TIGÁZ Csoport IIR folyamatmodell felületen található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a dokumentum érvényességét. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Csoport tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság elnöke, vagy a TIGÁZ Csoport integrált irányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Csoport adat- és titokvédelmi előírásait!

A dokumentum papír alapú jóváhagyása esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elren-delő(k) aláírásukkal látják el a dokumentumot. Elektronikus rendszerben történő jóváhagyás ese-tén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) jóváhagyását az alkalmazott informatikai rendszer rögzíti és tanúsítja.

A fenti szöveg helyett az alábbi került be

Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Zrt. intranetes oldalán a Szabályozástár/TIGÁZ Zrt. IIR folyamatmodell felületen található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a dokumentum érvényességét. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Zrt. tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság vezérigazgatója, vagy a TIGÁZ Zrt. integrált irányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Zrt. adat- és titokvédelmi előírásait!

A dokumentum papír alapú jóváhagyása esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) aláírásukkal látják el a dokumentumot. Elektronikus rendszerben történő jóváhagyás

esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) jóváhagyását az alkalmazott informatikai rendszer rögzíti és tanúsítja.

4. Minden formanyomtatvány és melléklet esetében a dokumentum azonosító

első karakterei az alábbiak szerint módosult:

2201_05_DU_01_D_2019 helyett 3211_01_U_A_2019

5. A 0703_01_DF Elosztóvezetéki fejlesztések megvalósítása szabályozás FN-

13-as formanyomtatványa átkerült jelen szabályozásba

3211_01_U_A_2019_FN-08 –as dokumentum azonosítóval.

Az új formanyomtatvány címe:

Általánosnál rövidebb idejű nyomáspróba- és műszaki felülvizsgálati jegyző-

könyv, Ideiglenes használatbavételi engedély - utólagos leágazó vezetékre

6. A dokumentációban szereplő társasági szabályozások azonosítói az alábbiak

szerint megváltoztak.

Elosztó vezetéki fejlesztések megvalósítása: 0703_01_DF 3103_00_F

Munkavédelmi szabályzat:2102_02_U_015602_00_F

Tűzvédelmi szabályzat:2102_03_U_015603_00_F

TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés:2201_06_DU_013211_02_U

3211_01_U_D_2019_M-05

2/53

TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomá-sok:2201_07_DU_013211_03_U

TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések valamint te-lephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése:2201_08_DU_013211_04_U

TT 5000 Térképészeti és szolgalmi jogi dokumentumok kezelése:

2201_09_DU_013211_05_U

7. A dokumentációban szereplő 2201_06_DU TT 2000 Gázelosztó hálózat üze-

meltetés című szabályozás címe a következőre változott 3211_02_U TT 2000

Gázelosztó hálózati folyamatok üzemeltetése.

8. I. Módosítások az előző verzióhoz képest pont:

A Társaságnál bekövetkezett szervezeti illetve jogszabályi változások megjele-

nítése miatt került kiadásra a dokumentum. Az utasítás követelményeiben vég-

rehajtott módosításokat részletesen a M-05 melléklet tartalmazza.

törlésre került, helyette:

A TIGÁZ Zrt.-nél bekövetkezett szervezeti változások, jelen dokumentáció tar-talmát éríntő jogszabályi változások, a szabályzások átstrukturálása valamint

„A 2201_05_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése és a 0703_01_DF Elosztó ve-

zetéki fejlesztések megvalósítása című szabályozások előírásainak módosítása.” című el-

rendelő levél vonatkozó tartalmának átvezetése miatt került módosításra a doku-

mentum. A módosításokat sárga háttérszín jelöli. Az előző verzió szoros kiadási

dátuma miatt az abban megjelölt módosítások továbbra is sárga háttérrel je-

lennek meg.

9. A munkautasítás I. fejezetében az alábbi változás történt.

a 3. számú melléklet 1.4. pontja szerinti gázelosztó-vezeték egyszeri, leg-

feljebb 250 méterrel történő – nem leágazásnak minősülő – meghosszabbítá-

sára és

szövegrész helyett az alábbi szövegrész került beépítésre

3. számú melléklet 1.4. pontja szerinti belterületen épülő gázelosztó veze-

tékre.

10. A munkautasítás I. fejezetének azon részéből mely azt írja le, hogy a szabály-

zat mely sajátos építményekkel foglalkozik, az alábbi szövegrész törlésre ke-

rült.

(2.1.) a kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építésérére,

(2.2.) az üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy ingatlan gázellá-

tását biztosító leágazás építésére, annak nyomásfokozatától függetlenül és

11. A 3.1. Az építés, létesítés feltételei című fejezetbe az alábbi szövegrészek és

táblázat beépítésre került.

Vezetéképítés kapcsán a bejelentésköteles és a hatósági engedélyköteles sa-

játos építmények körét az 1. számú táblázat tartalmazza.

3211_01_U_D_2019_M-05

3/53

1. sz. táblázat

*rendelet:53/2012. (III.28.) Korm.rendelet

Amennyiben az építendő vezetéket a paraméterei alapján nem lehet besorolni

az 1. sz. táblázatba (pl.: egy része belterület, egy másik pedig külterület),

abban az esetben a táblázatnak abba a szekciójába kell besorolni, amelyik

jellemzőbb rá (pl.: ha 120 méter belterület, 80 méter külterület, ebben az

esetben a vezeték építést a belterületi építések közé kell sorolni). Amennyiben

a besorolás még így sem egyértelmű, abban az esetben a vezetéképítést az

előre bejelentés köteles tevékenységként kell kezelni.

Vezetéktípus

Helyszín

Gerinc vezeték vagy gerinc- és vele együtt épülő leágazó vezeték

Üzemelő gáz-

elosztó veze-

tékhez kap-

csolódó új le-

ágazó vezeték

(utólagos le-

ágazó vezeték)

kisnyomás estén kisnyomás feletti nyomásfokoza-

tok esetén

250 méter feletti

létesítés esetén

250 méter alatti


250 méter fe-

letti létesítés

esetén

250 méter alatti


Belterület

a rendelet 34. § szerinti utólagos (ösz-

szevontan) bejelentés köteles tevé-

kenység*

a rendelet 33. § szerinti bejelentés

(előzetes bejelentés) köteles tevé-

kenység* a rendelet 34. §

szerinti utóla-

gos (összevon-

tan) bejelentés

köteles tevé-

kenység*

Külterület

Építési engedély

köteles tevékeny-

ség

a rendelet 33.

§ szerinti bejelen-

tés (előzetes be-

jelentés) köteles

tevékenység*

Építési enge-

dély köteles te-

vékenység*

a rendelet 33.

§ szerinti beje-

lentés (előzetes

bejelentés) kö-

teles tevékeny-

ség*

Meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő

azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra

történő vezetékkiváltás (vezeték rekonstrukció).

a rendelet 33. § szerinti bejelentés (előzetes bejelentés) köteles te-

vékenység*

Nyomásszabályozó állomások főelemeinek - fő

gázáramlásba épített elzáró szerelvények, nyo-

másszabályozó berendezés és tartozékai, biz-tonsági lefúvató és gyorszár - cseréje, ha az új

elem az eredetivel megegyező funkciójú, nyo-

másfokozatú, illetve teljesítményű.

a rendelet 34. § szerinti utólagos (összevontan) bejelentés köteles

tevékenység*

Földgáz-célvezeték építési tevékenység Építési engedély köteles tevékenység*

12. 3.1.1. Bejelentéshez kötött építési tevékenységek című fejezetbe az alábbi szö-

vegrész beépítésre került.

A bejelentéshez kötött építési tevékenységek körét az 1. sz. táblázat tartal-

mazza.

13. 3.1.1. Bejelentéshez kötött építési tevékenységek című fejezetből az alábbi

szövegrészek törlésre kerültek.

a földgáz elosztó- és célvezeték és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági

övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő

azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az

engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és

paraméterekkel bír,

- a gázelosztó-vezeték egyszeri, legfeljebb 250 méterrel történő - nem lága-

zásnak minősülő – meghosszabbítása

3211_01_U_D_2019_M-05

4/53

14.

3.1.2. Összevont bejelentéshez kötött építési tevékenységek című fejezetbe az

alábbi szövegrész beépítésre került.

Az összevont bejelentéshez kötött építési tevékenységek körét az 1. sz. táb-

lázat tartalmazza. 15.

3.1.2. Összevont bejelentéshez kötött építési tevékenységek című fejezetből

az alábbi szövegrészek törlésre kerültek.

A kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építése (3. mel-

léklet 2.1.)

Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy ingatlan gázellátá-

sát biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül

(3. melléklet 2.2.)

Nyomásszabályozó állomások főelemeinek - fő gázáramlásba épített

elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai,

biztonsági lefúvató és gyorszár - cseréje, ha az új elem az eredetivel

megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű (3. mel-

léklet 2.3.).

16.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyekhez kötött sajátos építmé-

nyek című fejezetbe az alábbi szövegrész beépítésre került.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött építési

tevékenységek körét az 1. sz. táblázat tartalmazza.

17.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyekhez kötött sajátos építmé-

nyek című fejezetből az alábbi szövegrész törlésre került.

Engedélyhez kötött sajátos építmények:

- Földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóveze-

ték, valamint tartozékai, (1. melléklet 3.1.)

18.

A 3.1.6.1. fejezetben az alábbi változások történtek.

Amennyiben más hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárásra kerül sor,

akkor előzetes vizsgálati eljárás nélkül a 13. és az 5. számú melléklet be-

adásával a hatóság megvizsgálja a környezeti hatások jelentőségét.

helyett

Amennyiben más hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárásra kerül sor,

akkor előzetes vizsgálati eljárás nélkül a hatóság a 314/2005. Korm. rende-

let 13. számú melléklet szerinti adatok és az 5. számú mellékletben megha-

tározott szempontok figyelembevételével megvizsgálja a környezeti hatások

jelentőségét.

3. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén, ha más hatósági,

szakértőként kirendelt hatósági eljárás nem történt, akkor a 314/2005 Korm.

rendelet 5. számú melléklete alapján szükséges megvizsgálni, hogy jelen-

tős környezeti hatások feltételezhetők-e (161/2017 Korm.rendelet 2. sz.

melléklet 2.2. pontja alapján)

helyett

3. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén, ha más hatósági,

szakértőként kirendelt hatósági eljárás nem történt, akkor a kormányhivatal a

314/2005. Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján vizsgálja, hogy

jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e (161/2017. Korm.rendelet 2.

sz. melléklet alapján).

3211_01_U_D_2019_M-05

5/53

ha a környezetvédelmi hatóság várhatóan jelentős környezeti hatást

állapít meg, akkor környezetvédelmi engedély szükséges.

ha a környezetvédelmi hatóság nem állapít meg várható jelentős

környezeti hatást, akkor tájékoztatást ad a szükséges engedélyről.

helyett

Amennyiben a kormányhivatal a szakkérdés vizsgálatára környezetvédelmi

hatóságot rendel ki, abban az esetben a környezetvédelmi hatóság az

alábbiakat állapíthatja meg, és az alábbi döntéseket hozhatja:

a várható környezeti hatás jelentős, ezért környezetvédelmi engedély

szükséges.

a várható környezeti hatás nem jelentős (tájékoztatást ad a szükséges

engedélyről).

19.

A 3.1.6.1. fejezetbe az alábbi szövegrész került beszúrásra.

Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

20.


A gáznyomás-szabályozó állomás telepítési tervében fel kell tüntetni legalább

…

a gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét.

helyett


…

a gyorszár és a lefúvató működési sorrendjét.

21.

A 3.1.8. fejezetben az alábbi változások történtek.

Földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóvezeték, vala-

mint tartozékai, csak a bányafelügyelet használatbavételi engedélye alapján

vehető használatba és üzemeltethető.

helyett

Azon sajátos építmények, amelyek az 1. számú táblázat szerint építési enge-

délyhez kötöttek, csak a bányafelügyelet használatbavételi engedélye alapján

vehetők használatba és üzemeltethetők.

22.

A 3.1.8. fejezetbe az alábbi szövegrész került beszúrásra.

Utólagos leágazó vezeték ideiglenes használatbavételi engedélyét a nyomás-

próbával és a műszaki felülvizsgálattal közösen az FN-08-as formanyomtatvá-

nyon kell dokumentálni.

23.

A 3.1.8.2. fejezetből törlésre került az alábbi táblázat.

Dokumentációs igény használatbavételi engedélyhez

9. sz. táblázat

Dokumentum megnevezése Szükséges-

sége Megjegyzés

3211_01_U_D_2019_M-05

6/53

Sor-

szá

m

köte-

lező

eset

i

1. Terv-felülvizsgálati szolgáltatói szak-

vélemény (Engedélyesi nyilatkozat) o

2.

Építési, fennmaradási, rendeltetés

megváltoztatására irányuló engedély

vagy bejelentés o

3. Az építési tevékenység jogosultságá-

nak igazolása o

4. Kivitelezés megkezdését bejelentő le-

vél o

5. Műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv o

6. Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv o

7.

Szakértőként kirendelt hatóságok épí-

tési, fennmaradási, rendeltetés meg-

változtatására irányuló engedélyhez

való hozzájárulásai

o

érintett

8. Közterület bontási engedély o

9.

Vezetékjogi, használati jog alapítására

és annak gyakorlására jogosító hiány-

talan dokumentáció

o magánterüle-

tet érintő

esetben

10. Szabályzat előírása alóli eltérési enge-

dély o

ha van

11. Nyomáspróba bejelentő levél o

12. Kivitelezői nyilatkozat o

13. Felelős műszaki vezető nyilatkozata o

14. Felelős műszaki vezető eltérést ismer-

tető nyilatkozata o

Eltérés ese-

tén kötelező

15.

Szakértőként kirendelt hatóságok,

közmű üzemeltetők hozzájáruló nyi-

latkozatai a visszatakaráshoz ( az át-

adás-átvételhez) és az üzembe helye-

zéshez.

o

érintett

16.

Nyíltárkos geodéziai dokumentáció:

bemérési jegyzőkönyv

nyíltárkos bemérési hely-

színrajz

jegyzőkönyv a bemérési do-

kumentáció átvételéről

o

17. Felelős műszaki vezető bizonyítványa o

18. Beruházói műszaki ellenőr bizonyítvá-

nya o

19. Hegesztők bizonyítványa o

20. Hegesztőgépek érvényes időszakos

vizsgálati lapja o

21. Hegesztési varrat vizsgálati jegyző-

könyv o

22. Hegesztési vázlat, hegesztési napló o

23. Hegesztés irányító nyilatkozata o

3211_01_U_D_2019_M-05

7/53

Megjegyzés:

31. ponthoz: az építési napló - naprakészen vezetve -, tartalmazza az

esetleges tervtől való eltéréseket, annak indokait és a rendezés módját

(mellékelve pl. a szabályzat előírása alóli eltérési engedély számát).

33. ponthoz: mellékelni kell a nyomásszabályozó állomás elhelyezésére

szolgáló telekingatlanok rendelkezési jogosultságának dokumentumait

(tulajdonjog megszerzése, ingyenes használati jog vagy bérleti szerződés).

24.

A 3.1.9. fejezetből az alábbi szövegrész törlésre került.

A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén a Területi

üzemeltetési vezetőnek rendelkezni kell a sajátos építmény bontásáról vagy

műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti

helyreállításáról és ezek felelőseiről és határidejéről.

25.


Az elzárószerelvény beépítési helyét az elosztói engedélyes területileg illetékes

egységével előzetesen egyeztetni kell.

helyett

Az elzárószerelvény beépítési helyét a tervezőnek az elosztói engedélyes ille-

tékes üzemével vagy műszaki csoportjával előzetesen egyeztetnie kell.

26.

A 3.3.6. fejezetben az alábbi változások történtek.

A gázelosztó vezetéket úgy kell megtervezni, hogy az üzemeltetés

ellenőrzésére a nyomásmérő helyek kialakításra kerüljenek, a társaság

területileg illetékes egységével egyeztetett helyeken.

helyett

A gázelosztó vezetéket úgy kell megtervezni, hogy az üzemeltetés

ellenőrzésére a nyomásmérő helyek kialakításra kerüljenek, a társaság

illetékes üzemével vagy műszaki csoportjával egyeztetett helyeken.

27.


Az elzáró szerelvények helyét és egymástól való távolságát a helyi viszonyok

és az ellátás igényeinek figyelembevételével - az illetékes Területi üzemeltetési

egységgel egyeztetett módon-, - a kisnyomású elosztóvezeték kivételével -

úgy kell meghatározni, hogy hurkolt hálózat esetén a terület maximum 6 darab

elzáró szerelvény működtetésével legyen kiszakaszolható

helyett Az elzáró szerelvények helyét és egymástól való távolságát a helyi viszonyok

és az ellátás igényeinek figyelembevételével - az illetékes üzemmel vagy mű-

szaki csoporttal – a tervező által - egyeztetett módon-, - a kisnyomású elosz-

tóvezeték kivételével - úgy kell meghatározni, hogy hurkolt hálózat esetén a

terület maximum 6 darab elzáró szerelvény működtetésével legyen kiszaka-

szolható.

28.


Akna telepítését kerülni kell. Ha akna létesítése szükséges (az elosztói

engedélyes területileg illetékes egységével egyeztetni kell), az akna feleljen

meg az alábbi követelményeknek:

3211_01_U_D_2019_M-05

8/53

helyett

Akna telepítését kerülni kell. Ha akna létesítése szükséges (melyről a

tervezőnek az elosztói engedélyes illetékes üzemével vagy műszaki

csoportjával egyeztetnie kell), az akna feleljen meg az alábbi

követelményeknek:

29.

10. sz. táblázat az alábbiak szerint változott.

53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti építési tevékeny-

ségek

Mű-

szaki

felül-

vizsgá-

lat mi-

nősí-

tése

Nyo-

más-

próba

minősí-

tése

A bányafel-

ügyelet építés-

ügyi hatósági

engedélyéhez

kötött

földgáz-célvezeték és a 250 métert megha-

ladó földgáz-elosztóvezeték, valamint tarto-

zékai Műszaki ellenőr

A bányafel-

ügyelet enge-

délye nélkül,

bejelentés

alapján végez-

hető

földgáz elosztó- és célvezeték, és ezek tar-

tozékainak a meglévő biztonsági övezeten

belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezeték-

jogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb

nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az

engedélyezettel azonos vagy korszerűbb mű-

szaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír

Gázelosztó-vezeték egyszeri, legfeljebb 250

méterrel történő – nem leágazásnak minő-

sülő – meghosszabbítása

Műszaki ellenőr

Műszaki ellenőr

A bányafel-

ügyelet enge-

délye nélkül,

összevont be-

jelentéshez

kötött

A kisnyomású gázelosztó-vezeték belterüle-

ten történő építése

Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó

új, egy ingatlan gázellátását biztosító leága-

zás építése, annak nyomásfokozatától füg-

getlenül

Nyomásszabályozó állomások főelemeinek – fő gázáramlásba épített elzáró szerelvé-

nyek, nyomásszabályozó berendezés és tarto-

zékai, biztonsági lefúvató és gyorszár – cse-

réje, ha az új elem az eredetivel megegyező

funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesít-

ményű

Műszaki ellenőr

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

helyett

53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti építési tevékeny-

ségek

Mű-

szaki

felül-

vizsgá-

lat mi-

nősí-

tése

Nyo-

más-

próba

minősí-

tése

A bányafel-

ügyelet építés-

ügyi hatósági

A 3.1.3. pontban meghatározott tevékenysé-

gek Műszaki ellenőr

3211_01_U_D_2019_M-05

9/53

engedélyéhez

kötött

A bányafel-

ügyelet enge-

délye nélkül,

bejelentés

alapján végez-

hető


gek

Műszaki ellenőr

Műszaki ellenőr

A bányafel-

ügyelet enge-

délye nélkül,

összevont be-

jelentéshez

kötött


gek

Műszaki ellenőr

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

30.

A 3.10.2.2. fejezetbe az alábbi szövegrész beszúrásra került.

Utólagos leágazó vezeték műszaki felülvizsgálatát a nyomáspróbával és a ide-

iglenes használatba vételi engedéllyel közösen az FN-08-as formanyomtatvá-

nyon kell dokumentálni.

31.

A 3.10.3.1. fejezetbe az alábbi szövegrész beszúrásra került.

Levegővel vagy inert gázzal történő nyomáspróba terv készítésekor figyelembe

kell venni a gázelosztó vezeték térfogatát. A térfogati adatok ismeretében kell

megadnia a nyomáspróba időtartamát és a megengedett nyomáseltéréseket.

32.

A 3.10.3.2. fejezetben az alábbiszövegrész beszúrásra került.

Utólagos leágazó vezeték nyomáspróbáját a műszaki felülvizsgálattal és a

ideiglenes használatba vételi engedéllyel közösen az FN-08-as

formanyomtatványon kell dokumentálni.

33.

3.10.4.2. fejezetből az alábbi szövegrész törlésre került.

A dokumentáció tartalmát a 4.1.9. pont és a 9. sz. táblázatban részletezettek

szerint kell összeállítani. A levélhez 1 garnitúra fentiek szerint értelemszerűen

összeállított megvalósulási dokumentációt kell mellékelni, tartalomjegyzékkel

ellátva.

A 2019.03.31.-én hatálybalépett szabályozás változásai: MÓDOSÍTÁS

Sor Sz.

DÁTUMA 2019. 03.14

HELYE (Leírása)

1. Az utasítás új sablonba került.

2. Az utasítás céljának rövid összefoglalója módosult:

Ez a technológiai utasítás rendelkezik a Társaság gázelosztó vezetékek létesí-

tési tevékenységei, munkafolyamatai, munkahelyei, munkaeszközei tekinteté-

ben a műszaki, műszaki-biztonsági és a főbb munkabiztonsági és munkaegész-

ségügyi követelményekről.

A Társaság szolgáltatási területén az általánosan bevezetett minőségi követel-

mények elemét képezi a 2201_05_DU_01 "Gázelosztó vezeték létesítése" c.

technológiai utasítás.

3211_01_U_D_2019_M-05

10/53

Ez a technológiai utasítás egységes szerkezetben fogja össze a gázelosztó ve-

zeték létesítésével, építésével kapcsolatos lényeges kérdéseket. Az utasítás

célja a gázelosztó vezeték építésével kapcsolatos tudnivalók összefoglalása,

mely nem mentesít a tervezői- kivitelezői felelősség alól.

A technológiai utasításban foglalt műszaki biztonsági követelmények alóli elté-

rés esetén a tervező köteles igazolni, hogy az általa választott megoldás, a

technológiai utasításban foglalt követelményekkel egyenértékű. A technológiai

utasításban foglalt egyes követelmények alóli eltérési engedélyt a Társaság

minőségirányítási képviselője adhat.

Alkalmazás előtt győződjön meg az adott technológiai utasítás érvényességé-

ről.

helyett:

Ez a technológiai utasítás rendelkezik a Társaság gázelosztó vezetékek

létesítési tevékenységei, munkafolyamatai, munkahelyei, munkaeszközei

tekintetében a műszaki, műszaki-biztonsági és a főbb munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelményekről.

A munkautasítás célja a gázelosztó vezeték építésével kapcsolatos tudnivalók

összefoglalása, mely nem mentesít a tervezői- kivitelezői felelősség alól.

A technológiai utasításban foglalt műszaki biztonsági követelmények alóli elté-

rés esetén a tervező köteles igazolni, hogy az általa választott megoldás, a

technológiai utasításban foglalt követelményekkel egyenértékű.

Alkalmazás előtt győződjön meg az adott technológiai utasítás érvényességé-

ről.

3. A dokumentum alábbi azonosítója megváltozott:

2201_05_DU_01_C_2018

Helyette az alábbi azonosítót kapta a dokumentum:

2201_05_DU_01_D_2019

4. I. Módosítások az előző verzióhoz képest pont:

A Társaságnál bekövetkezett tulajdonosi változások megjelenítése, a műszaki

követelmények aktualizálása és jogszabályi hivatkozások pontosítása,

aktualizálása miatt került kiadásra a dokumentum. A dokumentum

követelményeiben végrehajtott módosításokat részletesen a M-05 melléklet

tartalmazza.

törlésre került, helyette:

A Társaságnál bekövetkezett szervezeti illetve jogszabályi változások megje-

lenítése miatt került kiadásra a dokumentum. Az utasítás követelményeiben

végrehajtott módosításokat részletesen a M-05 melléklet tartalmazza.

5. Megváltozott a dokumentumíró adataiban a társaság és a szervezet:

Tigáz–DSO Kft. helyett TIGÁZ Zrt.

Hálózat üzemeltetés helyett Hálózatirányítás

6. III. Hivatkozások pont:

Az alábbi jogszabály szövegközi hivatkozás hiányában törlésre került a törzs-

dokumentum hivatkozásaiból (csak mellékletben szerepel):

1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építé-

szek szakmai kamaráiról


Az alábbi jogszabályok hatályon kívül helyezésük miatt törlésre kerültek:

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági

szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítés-

ről és gyakorlatról

80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követel-

ményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről

3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet egyes hegesztett szerkezetek gyártását

végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról

3211_01_U_D_2019_M-05

11/53


Az alábbi jogszabályok beépítésre kerültek:

21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági köve-

telményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


Az alábbi szabvány törlésre került, szövegközben is:

MSZ 15105:1965 Építőipari földmunka


Az alábbi TIGÁZ szabályozás hivatkozásra került, szövegközben is:

0703_01_DF Elosztó vezetéki fejlesztések megvalósítása

11. II. Fogalmi meghatározások.

Új fogalmak kerültek meghatározásra a fejezetben:

Csővezeték átmérő jelölések értelmezése:

- PE és ÜPVC vezeték esetén: DN = dn, azaz külső átmérő milliméter-

ben kifejezve.

- Acél vezeték esetén: DN = NA, azaz névleges átmérő. A névleges

átmérőkhöz tartozó milliméterben kifejezett külső átmérő (jelölése: D)

értékeket, valamint a col-ban értendő névleges méreteket (R) az alábbi

tartalmazza.

Külső átmérő, jelölése: D

(mm) Névleges átmérő

Jelölése: R

(col)

Névleges átmérő

Jelölése: DN ISO szabvány

szerint

DIN szabvány

szerint

10,2 - 1/8" 6

13,5 - 1/4" 8

17,2 14 3/8" 10

21,3 20 1/2" 15

26,9 25 3/4" 20

33,7 30 1" 25

42,4 38 1 1/4" 32

48,3 44,5 1 1/2" 40

60,3 57 2" 50

76,1 76,1 2 1/2" 65

88,9 88,9 3" 80

114,3 108 4" 100

139,7 133 5" 125

168,3 159 6" 150

219,1 216 8" 200

273 267 10" 250

323,9 318 12" 300

355,6 368 14" 350

406,4 419 16" 400

457,2 459 18" 450

Elzáró szerelvények: DN = névleges méret, minden esetben a szerelvény-

házon feltüntetett jelölés a mértékadó. 12.

1 FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ALKALMAZÁSI TERÜLETE

az 53/2012 Kormányrendelet kiemelt pontjai közzé bekerült az alábbi pont:

a 3. számú melléklet 1.1. pontja szerinti földgáz elosztó- és

célvezeték, és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli,

többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy

alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltására, ha az

3211_01_U_D_2019_M-05

12/53

engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és

paraméterekkel bír.

13. 1 FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ALKALMAZÁSI TERÜLETE

Az alábbi bekezdési pont a jogszabályi változásnak megfelelően módosult:

A gázelosztó vezeték létesítésének, építésének főbb szabályait az alábbi törvé-

nyek, rendeletek, szabályzatok tartalmazzák:

- a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági

követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata

közzétételéről (GVBSZ) határozza meg.

helyett:

- a 21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági

követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról

(GVBSZ) határozza meg.

14. 1 FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ALKALMAZÁSI TERÜLETE

A 80/2005. (X. 11.) a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és

a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló GKM ren-

delet (GVBSZ) idézett szövege „normál, dőlt 10-es” betűvel van megkülön-

böztetve.

helyett:

Jogszabályból idézett szövege „normál, dőlt 10-es” betűvel van megkülönböz-

tetve.

15. 3 FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK, GÁZELOSZTÓ VEZETÉK ÁLTALÁNOS LÉTESÍ-

TÉSI ELŐÍRÁSAI

A gáznyomásszabályozó állomások létesítése során figyelembe kell venni a

80/2005. (X. 11.) GKM rendelet (GVBSZ) IX. fejezetében előírt kiegészítő

követelményeket is.

helyett:

A gáznyomásszabályozó állomások létesítése során figyelembe kell venni a

21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet (GVBSZ) IX. fejezetében előírt

kiegészítő követelményeket is.

16. 4.1. Az építés, létesítés feltételei

Új szövegrész került beépítésre:

A sajátos építmények engedélyeztetésének illetve bejelentésének három

típusát különbözteti meg az 53/2012. (III. 28.) a bányafelügyelet

hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi

hatósági eljárások szabályairól szóló Korm. rendelet:

1. Bejelentéshez kötött építési tevékenységek

2. Összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység

3. A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos

építmények

17. 4.1.2.1 A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető tevékenységek

A szabályozás ezen pontja módosításra és szabályozáson belüli áthelyezésre

került:

4.1.2.1 A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető tevékenységek:

Az a) bekezdésben meghatározott építési tevékenység megkezdését a

kezdés előtt legalább 10 nappal, a Hiba! A hivatkozási forrás nem

található.. pont szerinti adattartalommal be kell jelenteni a

bányafelügyeletnek.

Az a) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés

megtételétől számított egy évig folytatható.

Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek az a)

bekezdésben meghatározott építési tevékenység befejezését.

3211_01_U_D_2019_M-05

13/53

A b) bekezdésben meghatározott építési tevékenység befejezését a Hiba!

A hivatkozási forrás nem található.. pont szerinti adattartalommal,

összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni.

a) Bejelentéshez kötött építési tevékenységek:

a földgáz elosztó- és célvezeték és ezek tartozékainak a meglévő

biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot

nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő

kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki

jellemzőkkel és paraméterekkel bír,

a gázelosztó-vezeték egyszeri, legfeljebb 250 méterrel történő - nem

leágazásnak minősülő - meghosszabbítása.

b) Összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:

A kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építése.


sát biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül.


elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biz-

tonsági lefúvató és gyorszár - cseréje, ha az új elem az eredetivel

megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű.

helyette:

4.1.1 Bejelentéshez kötött építési tevékenységek

a földgáz elosztó- és célvezeték és ezek tartozékainak a meglévő

biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot

nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő

kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki

jellemzőkkel és paraméterekkel bír (3. melléklet 1.1.),

a gázelosztó-vezeték egyszeri, legfeljebb 250 méterrel történő - nem

leágazásnak minősülő – meghosszabbítása (3. melléklet 1.4.).

Az előzetes, hatóság felé történő bejelentéshez kötött építési tevékenység

megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 0703_01_DF Elosztó

vezetéki fejlesztések megvalósítása című szabályozás vonatkozó

formanyomtatványa szerinti adattartalommal be kell jelenteni a

bányafelügyeletnek, továbbá mellékelni kell hozzá aHiba! A hivatkozási

forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. pont

szerinti tervezői nyilatkozatot. Ezen építési tevékenység a bejelentés

megtételétől számított egy évig folytatható. Az építtető haladéktalanul

köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek a bejelentés köteles építési

tevékenység befejezését.

4.1.2. Összevont bejelentéshez kötött építési tevékenységek:

A kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építése (3. mel-

léklet 2.1.)


sát biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül

(3. melléklet 2.2.)


elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biz-

tonsági lefúvató és gyorszár - cseréje, ha az új elem az eredetivel

megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű (3. mel-

léklet 2.3.).

Az utólag, a hivatal részére összevont bejelentéshez kötött építési

tevékenység befejezését a 0703_01_DF Elosztó vezetéki fejlesztések

megvalósítása című szabályozás vonatkozó formanyomtatványa szerinti

adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig

kell bejelenteni.

3211_01_U_D_2019_M-05

14/53

18. 4.1.2.2 A bejelentés adattartalma

A szabályozás ezen pontja törlésre került.

Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.

A bejelentés tárgya és annak rövid leírása.

A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.

Az építési tevékenység rövid leírása.

A bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági

döntések megnevezése, száma és kelte.

Az építtető sajátkezű aláírása és nyilatkozata arról, hogy rendelkezik

építési jogosultsággal.

A Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. pont szerinti tervezői

nyilatkozat.

A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja.

A kivitelező adatai:

o Neve.

o Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

o Vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének száma.

o Adóazonosító száma.

A felelős műszaki vezető adatai:

o Neve.


o Névjegyzéki jele.

Az építési műszaki ellenőr adatai:

o Neve.


o Névjegyzéki jele.

A kiviteli tervek készítőjének adatai:

o Neve.


o Jogosultsági száma.

A tervellenőr adatai:

o Neve.


o Jogosultsági száma.

19. 4.1.2 Az építés megkezdésének feltételei

A szabályozás ezen fejezete beolvasztásra került az új 4.1.3. fejezetbe:

4.1.2. Az építés megkezdésének feltételei

Az építési tevékenység végzéséhez Hiba! A hivatkozási forrás nem

található.. pontban felsorolt esetekben a bányafelügyelet építésügyi hatósági

engedélye szükséges.

helyette:

4.1.3 A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sa-

játos építmények

Engedélyhez kötött sajátos építmények:

Földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóveze-

ték, valamint tartozékai, (1. melléklet 3.1.)

Az engedélyhez kötött építési tevékenység végzéséhez 0 pontban felsorolt

esetekben a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélye szükséges.

20. 4.1.1. A tervezői nyilatkozat tartalma

Az FN-06 formanyomtatvány szövegközben behivatkozásra került:

3211_01_U_D_2019_M-05

15/53

A tervezőnek az elosztói engedélyessel történő egyeztetést az FN-06

formanyomtatvány szerint kell dokumentálni és azt tervezői nyilatko-

zathoz csatolni.

21. 4.1.3 Az építtető kérelme

A szabályozás ezen pontja módosításra és összefésülésre került az 53/2012

kormányrendelet módosításával összhangban:

4.1.3 Az építtető kérelme

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet - ha ezen utasítás másként

nem rendelkezik - az építtető a Hiba! A hivatkozási forrás nem található..

pont szerinti adattartalmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon

írásban terjesztheti elő a bányafelügyelethez.

4.1.3.2 A kérelemhez csatolt dokumentumok

a) a tervezett építési munkának az Hiba! A hivatkozási forrás nem ta-

lálható.. pontban meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentáció-

ját 2 példányban, és - az előzetes szakértői állásfoglalást kiadó szakér-

tőként kirendelt hatóság kivételével

b) a tervező Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. pont szerinti

nyilatkozatát,

c) ha rendelkezésre áll, a szakértőként kirendelt hatóság előzetes szakér-

tői állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval

együtt,

d) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével

az építési jogosultság Hiba! A hivatkozási forrás nem található..

pont szerinti igazolását tartalmazó okiratot.

helyette:

4.1.4 Az építtető kérelme

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az építtető a 0703_01_DF

Elosztó vezetéki fejlesztések megvalósítása című szabályozás vonatkozó for-

manyomtatványa szerinti adat tartalmú, erre a célra rendszeresített forma-

nyomtatványon írásban, a tervezett építési munkának a Hiba! A hivatkozási

forrás nem található. pontban meghatározott tartalmú műszaki tervdoku-

mentációjának 2 példányával együtt terjesztheti elő a bányafelügyelethez.

A kérelem benyújtásakor igazolni kell:

a) azt, hogy a tervezési munka megfelel a Hiba! A hivatkozási forrás nem

található. pont második bekezdésében foglalt további tervezői

nyilatkozatoknak,

b) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével

az építési jogosultságot amennyiben nem közterületen történik az

építési tevékenység.

22. 4.1.3.3 A szakértőként kirendelt hatósági megkereséshez csatolandó

műszaki dokumentáció tartalmi követelményei:

A szabályozás ezen pontja áthelyezésre került:

4.1.3.3 A szakértőként kirendelt hatósági megkereséshez csatolandó


helyett:

4.1.6.2 A szakértőként kirendelt hatósági megkereséshez csatolandó


3211_01_U_D_2019_M-05

16/53

23. 4.1.4 Az építési jogosultság igazolása

A szabályozás ezen pontja kiegészítésre került (sárga kihúzással kiemelve):

4.1.5 Az építési jogosultság igazolása

Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre a sajátos építmény: az elvi

építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi

hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül,

bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési

tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni

kell.

24. 4.1.6 Engedélyek, engedélyezési eljárások

A szabályozás ezen fejezete áthelyezésre került valamint kiegészítésre 4.1.6

Az elvi építési engedélyezési eljárás fejezet és az 53/2012

kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban:

4.1.5 Engedélyek, engedélyezési eljárások

Építésügyi hatósági engedélyek:

az elvi építési engedély,

az építési engedély,

a használatbavételi engedély,

a fennmaradási engedély,

a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és

a bontási engedély.

helyett:

4.1.3.1 Engedélyek, engedélyezési eljárások

Építésügyi hatósági engedélyek:

az elvi építési engedély,

az építési engedély,

a használatbavételi engedély,

a fennmaradási engedély,

a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és

a bontási engedély.

Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát

veszti, ha véglegessé válásától számított két éven belül

az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a következő

bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy

az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számí-

tott tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély meg-

adására nem válik alkalmassá.

A bontási engedély hatályát veszti, ha véglegessé válásától számított két

éven belül

az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát az alábbi be-

kezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy

az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számí-

tott tíz éven belül nem fejezték be.

A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési,

a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályá-

nak lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az

engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások

nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik.

Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások

együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.

3211_01_U_D_2019_M-05

17/53

25. 4.1.6 Az elvi építési engedélyezési eljárás

A szabályozás ezen pontja kiegészítésre került az alábbi mondattal:

Az elvi építési engedély iránti kérelemhez igazolni kell a 4.1.4.1 pontban foglalt

követelményeket.

Továbbá 2 bekezdése a fent látható módon beépítésre került a 4.1.3.1

Engedélyek, engedélyezési eljárások című pontba.

26. 4.1.7 Az építési engedélyezési eljárás

A szabályozás ezen pontja kiegészítésre került az alábbi bekezdéssel:

Az építtető csak a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak nyilvánított

építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott –

műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt

építkezhet.

Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe

léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az

építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a

bányafelügyeletnek bejelenteni.

27. 4.1.7.1 Az építési engedély iránti kérelemhez a 4.1.3.2. pontban foglaltakon

túl mellékelni kell:

A szabályozás ezen pontja áthelyezésre és módosításra került:

Az építési engedély iránti kérelemhez a 0. pontban foglaltakon túl mellékelni

kell:

a környezetvédelmi hatóság

o végleges környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati

engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében

az összes szakaszra együttesen, vagy

o előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az

építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti

hatás,

környezetvédelmi engedélyt vagy más szükséges engedélyt a környezeti

hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési

eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a Magyar

Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm.

rendelet 2. melléklet 2.2. pontja alapján meghatározott tevékenység

és feltételek teljes vagy részleges fennállása esetén. Az alábbi 3 esetet

különböztetjük meg az elosztóvezetéket érintő engedélyezési

eljárásokban:

o 1. eset: 40 bar vagy afeletti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén

(314/2005 Korm.rendelet 3. sz. melléklete alapján):

ha az előzetes vizsgálati eljárásban a környezetvédelmi

hatóság várhatóan jelentős a környezeti hatást állapít meg,

akkor környezetvédelmi engedély szükséges (314/2005

Korm.rendelet 1§ (3) d pontja alapján).


hatóság nem állapít meg várható jelentős környezeti hatást,

akkor tájékoztatást ad a szükséges engedélyről (314/2005

Korm.rendelet 5§ (2) ac pontja alapján).

o 2. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén a

környezet használó előzetes vizsgálati kérelmet nyújthat be

(314/2005 Korm.rendelet 3§ (7) bekezdése alapján):




Korm.rendelet 1§ (3) f pontja alapján).





Amennyiben más hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárásra

kerül sor, akkor előzetes vizsgálati eljárás nélkül a 13. és az 5. számú

3211_01_U_D_2019_M-05

18/53

melléklet beadásával a hatóság megvizsgálja a környezeti hatások

jelentőségét. Ha jelentős a várható környezeti hatás, abban az

esetben a hatóság döntést hoz a környezeti hatásvizsgálat

szükségességéről és a vizsgálandó kérdésekről (314/2005

Korm.rendelet 2/A § (1) bekezdése alapján).

o 3. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén, ha más

hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárás nem történt, akkor a

314/2005 Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján szükséges

megvizsgálni, hogy jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e

(161/2017 Korm.rendelet 2. sz. melléklet 2.2. pontja alapján):

ha a környezetvédelmi hatóság várhatóan jelentős környezeti

hatást állapít meg, akkor környezetvédelmi engedély

szükséges.

ha a környezetvédelmi hatóság nem állapít meg várható

jelentős környezeti hatást, akkor tájékoztatást ad a szükséges

engedélyről.

termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi

hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy

a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló

végleges határozatot, és

a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték építése

esetén a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték

üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető.

helyett:

4.1.6.1 Amennyiben az elvi építési engedélyezési eljárásban szakhatóság

bevonására kerül sor az alábbi 3 esetet különböztetjük meg az

elosztóvezetéket érintő engedélyezési eljárásokban a környezeti hatásvizsgálat

és az egészséges környezethasználat kapcsán:

o 1. eset: 40 bar vagy afeletti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén

(314/2005 Korm.rendelet 3. sz. melléklete alapján):




Korm.rendelet 1§ (3) d pontja alapján).





o 2. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén a

környezet használó előzetes vizsgálati kérelmet nyújthat be

(314/2005 Korm.rendelet 3§ (7) bekezdése alapján):




Korm.rendelet 1§ (3) f pontja alapján).





Amennyiben más hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárásra

kerül sor, akkor előzetes vizsgálati eljárás nélkül a 13. és az 5. számú

melléklet beadásával a hatóság megvizsgálja a környezeti hatások

jelentőségét. Ha jelentős a várható környezeti hatás, abban az

esetben a hatóság döntést hoz a környezeti hatásvizsgálat

szükségességéről és a vizsgálandó kérdésekről (314/2005

Korm.rendelet 2/A § (1) bekezdése alapján).

o 3. eset: 40 bar alatti üzemi nyomású elosztóvezeték esetén, ha más

hatósági, szakértőként kirendelt hatósági eljárás nem történt, akkor a

314/2005 Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján szükséges

3211_01_U_D_2019_M-05

19/53

megvizsgálni, hogy jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e

(161/2017 Korm.rendelet 2. sz. melléklet 2.2. pontja alapján):

ha a környezetvédelmi hatóság várhatóan jelentős környezeti

hatást állapít meg, akkor környezetvédelmi engedély

szükséges.

ha a környezetvédelmi hatóság nem állapít meg várható

jelentős környezeti hatást, akkor tájékoztatást ad a szükséges

engedélyről.

termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi

hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy

a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló

végleges határozatot, és

a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték építése

esetén a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték

üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető.

A vezeték nyomvonalának megválasztásánál figyelembe kell venni a település-

rendezési terveket, a közlekedés, a környezet, a víz, a természet, a termőföld

és az ásványvagyon védelmét, a bányászati és a honvédelmi érdekeket úgy,

hogy azok a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.

Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszok-

ban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet

építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.

A végleges elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható

meg.

28. 4.1.7.2 Műszaki tervdokumentáció

A szabályozás ezen pontja kiegészítésre került az alábbi bekezdéssel az

53/2012 kormányrendelet alapján:

A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a tervezett

sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett

építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági

eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar

nyelven kell összeállítani.

A műszaki tervdokumentációban az építési szakmai követelmények teljesítését

a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű

műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.

A műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és

tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési

tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az építtető nevét vagy

megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt

vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező

sajátkezű eredeti aláírását.

Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény

rendeltetését,

b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként,

d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői névjegyzéki számát és

aláírását,

e) a tervlap elkészítésének időpontját, és

f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét.

Továbbá az alábbi bekezdéssel a 21/2018. ITM rendelet alapján:


• az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerinti kockázati osztályt,

• a földrajzi elhelyezkedésre és a légköri viszonyokra is figyelemmel

a gázkibocsátások meghatározását,

• a robbanásveszélyes zónákat, azok kiterjedését,

• a gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét.

3211_01_U_D_2019_M-05

20/53

29. Helyszínrajz(ok)

A szabályozás ezen fejezete átdolgozásra került:

Az utasítás hatálya alá eső gázipari sajátos építmény engedélyezéséhez

készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni:

a) a helyszínrajzot lehetőleg M 1:500, ill. a célnak megfelelő legfeljebb

1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel és a vonatkozó biztonsági

szabályzatban meghatározottak feltüntetésével, olyan részletességgel kell

elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen

megállapítható legyen.

b) a tervezett sajátos építményt és biztonsági övezetét, a

védőtávolságokat, valamint - ha a helyrajzi számokat, belterület esetében az

utcaneveket és a házszámokat külön jegyzékben nem közölték - a

létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület

esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is,

c) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve

az építési előírásokat és korlátozásokat,

d) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett,

továbbá a létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló

körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit,

e) az érintett közműveket,

f) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a

közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez,

a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, és

g) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi

elemeket.

h) A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezik a keresztező

építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvények.

helyett:

4.1.7.2 Helyszínrajz(ok)

Az utasítás hatálya alá eső gázipari sajátos építmény engedélyezéséhez

készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni:

Földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóvezeték,

valamint tartozékainak helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban kell

elkészíteni.

Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő legfeljebb

1:2000 méretarányban is elkészíthető. A külterületi gázelosztó vezeték hossz-

szelvénye helyettesíthető a keresztező építményeket is ábrázoló

keresztszelvénnyel.

30. 4.1.8 A használatbavételi engedélyezési eljárás

A szabályozás ezen pontja az alábbi módon változott:

4.1.8 A használatbavételi engedélyezési eljárás

4.1.8.1 Az építési engedély alapján megépített gázelosztó vezetéket az

adott területen a gáz elosztására a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

szerint jogosult, a működési engedéllyel rendelkező, és a bányafelügyelet által

jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtető engedélyes a

bányafelügyelet használatbavételi engedélye nélkül - a minőségirányítási

rendszer keretében szabályozott eljárás szerint - használatba veheti,

próbaüzemeltetheti, vagy ideiglenesen használatba veheti, ha a

használatbavételhez az érdekelt szakértőként kirendelt hatóságok és

közművek üzemeltetői hozzájárultak.

4.1.8.2 Amennyiben a 4.1.8.1. pont szerint folytatott eljárásban a

szakértőként kirendelt hatóság vagy közmű-üzemeltető a létesítmény

használatbavételéhez a hozzájárulását megtagadja, akkor az engedélyes

3211_01_U_D_2019_M-05

21/53

kérelmére az építési engedélyt kiadó bányafelügyelettől használatbavételi

engedélyezési eljárást lefolytatását kell kérelmezni.

4.1.8.3 Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az

építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos

építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra

önmagukban alkalmas építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi

engedélyt kérni.

helyett:

4.1.8 A használatbavételi engedélyezési eljárás

Földgáz-célvezeték és a 250 métert meghaladó földgáz-elosztóvezeték, vala-

mint tartozékai, csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba

és üzemeltethető.

Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély

szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre

vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas

építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

Az 53/2012.(III.28.) Kormányrendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tar-

tozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások sza-

bályairól szóló jogszabály szerint bejelentés alapján végezhető építési tevé-

kenység (0, 4.1.2) esetében a földgázelosztó saját hatáskörben adja ki a hasz-

nálatbavételi engedélyt a 0703_01_DF Elosztó vezetéki fejlesztések megva-

lósítása című szabályozás vonatkozó formanyomtatványa szerinti adat tar-

talmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a 0 pont alapján.

A még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra

önállóan alkalmas részére, vagy a biztonságos használatot nem veszélyeztető

kisebb hibák és hiányosságok esetében további munkálatok elvégzésére

ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges

használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható

ki.

31. 4.1.8.4 A használatbavételi engedély iránti kérelem

A szabályozás ezen pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosult:

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 0. pont b) és c) bekezdé-

sében foglaltakon túl mellékelni kell:

a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét,

b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; továbbá - szükség szerint - ja-

vaslatot az üzemeltetés különös feltételeire,

c) a 0. pont a) bekezdésében foglaltakat, ha a kivitelezés során a végleges

építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumen-

tációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi

hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,

d) a 9. sz. táblázat szerinti dokumentumokat,

e) állapotterven („D-terven”) piros színnel jelölni kell.

helyett:

4.1.8.1 A használatbavételi engedély iránti kérelem engedély köteles

építési tevékenység esetén

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez a 0703_01_DF Elosztó

vezetéki fejlesztések megvalósítása című szabályozás vonatkozó forma-

nyomtatványán túl mellékelni kell a 4.1.3 pontban foglaltakat, ha a kivi-

telezés során a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváha-

3211_01_U_D_2019_M-05

22/53

gyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült ki-

vitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési

tevékenységgel eltértek.

A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha

- az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumen-

tációnak, továbbá engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és

- a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének

megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.

32. 4.1.8.2 A használatbavételi engedélyezés bejelentés köteles építési te-

vékenység esetén

Új pont a szabályozásban:

Az elosztó engedélyes ezen használatbavételi engedélyezést saját hatáskörben

végzi el a 0703_01_DF szabályozás vonatkozó formanyomtatványait

alkalmazva.

33. 4.1.9 A fennmaradási engedélyezési eljárás

A szabályozás ezen pontja az alábbi bekezdéssel került kiegészítésre:

A földgáz-elosztó és célvezeték esetében a fennmaradási engedélye iránti

kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltetőnek a

vezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről

és nyilvántartásba vételéről szóló igazolását kell csatolni.

A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos

építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással

megfeleltethető a jogszabályokban foglalt követelményeknek.

A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó

használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés

esetében a továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi

engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.

A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén a Területi

üzemeltetési vezetőnek rendelkezni kell a sajátos építmény bontásáról vagy

műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti

helyreállításáról és ezek felelőseiről és határidejéről.

34. 4.1.10 Bontási engedélyezési eljárás

A szabályozás ezen pontja az alábbi mondattal egészült ki:

A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni

a bányafelügyeletnek.

35. 4.1.12.1 Az engedély módosítása iránti kérelem

A szabályozás ezen pontja módosításra került az alábbiak szerint:

Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) módosított műszaki tervrészletet, és

c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást

d) ha az építési munkát a végrehajtható építési engedélytől, valamint a

jóváhagyott tervdokumentációtól eltérően végezték, az építési munka

felelős műszaki vezetőjének eltérést ismertető nyilatkozatán kívül (lásd

a 0. pontot) mellékelni kell, szükség szerint:

a megvalósult állapotot tükröző állapottervet,

az érintett közmű-üzemeltetők nyilatkozatát.

2 példányban, és - az előzetes szakértői állásfoglalást kiadó szakértőként

kirendelt hatóság kivételével - az érintett szakértőként kirendelt hatóságok

számától függően további 1-1 példányban kell mellékelni.

helyett:

Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) módosított műszaki tervrészletet, és

c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást

2 példányban.

3211_01_U_D_2019_M-05

23/53

36. 4.1.13.2

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint módosult:

A feltételek megfelelősége esetén az elosztói engedélyes megbízott ellenőre

írásban nyilatkozik a munkaterület sikeres átadás-átvételéről, a kivitelezés

megkezdhetőségéről. Ezen hozzájárulás hiányában a kivitelezés nem kezdhető

meg.

helyett:

A feltételek megfelelősége esetén az elosztói engedélyes megbízott ellenőre

írásban nyilatkozik a munkaterület sikeres átadás-átvételéről a 0703_01_DF

Elosztó vezetéki fejlesztések megvalósítása című szabályozás vonatkozó

formanyomtatványa szerint, a kivitelezés megkezdhetőségéről. Ezen

hozzájárulás hiányában a kivitelezés nem kezdhető meg.

37. 4.1.14 Személyi feltételek

A szabályozás ezen pontja törlésre került:

A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök

betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004.

(II. 13.) GKM rendelet szerint, a földgáztároló, szállító-, elosztó- és

célvezeték tervezésével, építésével (létesítésével), üzemeltetésével,

karbantartásával, üzemzavarának elhárításával, felhagyásával, továbbá a

csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések tervfelülvizsgálatával,

műszaki átvételével, összefüggő műszaki biztonsági szempontból jelentős

munkakört csak az előírt szakképzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező

személy tölthet be, így pl.:

4.1.14.1 Tervkészítés: A gázelosztó vezetéket és tartozékai, valamint az

utólagosan épülő leágazó vezeték tervét csak olyan szakágazati tervezői

jogosultsággal (GO) rendelkező tervező készítheti el, aki a Magyar Mérnöki

Kamara tagja, és szerepel a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos Tervezői és

Szakértői Névjegyzékében a 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő

mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, 266/2013. (VII. 11.)

Kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

szakmagyakorlási tevékenységekről rendelet szerint.

Az előbbi feltételeknek megfelelő személyek a fenti létesítmények

tervdokumentációit magánszemélyként vagy gazdálkodó szervezetek,

szakcsoportok, költségvetési szervek, magánszemélyek társaságának

tagjaként is elkészíthetik, amelyeknek tevékenységi köre kiterjed a gázelosztó

vezeték tervezésre.

38. 4.1.14. Egyéb feltételek

A szabályozás ezen fejezete kiegészítésre került az alábbiakkal:

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm.

rendelet alapján kizárólag műszaki ellenőr végezheti az építési napló

vezetéshez kötött építési tevékenységek ellenőrzését, ha

az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező

végzi,

az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,

az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból

kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,

az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló

építményt érint, vagy

építtetői fedezetkezelő működik közre.

Műszaki ellenőr olyan munkavállaló lehet, aki kamarai hivatalos névjegyzékben

nyilvántartott, ME-GO szakirányú műszaki ellenőri engedéllyel rendelkezik.

39. 4.1.14.2 Kivitelezési jogosultság:

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint került kiegészítésre:

Gázelosztó vezeték esetén, az építési engedély köteles építmények létesítése

során, az építőipari kivitelezési tevékenység irányítására felelős műszaki

vezetőt, meghatározott esetekben ellenőrzésére építési műszaki ellenőrt kell

megbízni a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési

tevékenységről 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet az építésügyi és az

3211_01_U_D_2019_M-05

24/53

építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről rendeletek

szerint.

40. 4.2.1 Általános követelmények

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint módosult a 21/2018 ITM

rendeletnek megfelelően:

4.2.1.1 A gázelosztó vezetéket úgy kell méretezni, a beépített elemeket

és segédanyagokat (tömítőanyag, elektróda, tömítőgyűrű, felületvédelmi

anyag stb.) úgy kell kiválasztani, illetve a gázelosztó vezetéket megépíteni,

hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő

igénybevételek, hatások ne veszélyeztessék a gázelosztó vezeték biztonságát.

4.2.1.2 A gázelosztó vezetéket védeni kell az állékonyságát, állagát és a

rendeltetésszerű használatát veszélyeztető káros vegyi, korróziós, mechanikai

és dinamikai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, csapadékvíz stb.)

káros hatásaival szemben.

helyett:

A gázelosztó vezeték tervezését, kivitelezését, üzemeltetését, végleges

üzemen kívül helyezését a benne szállított közeg fizikai, kémiai

tulajdonságainak figyelembevételével kell végezni.

A gázelosztó vezetéket védeni kell az állékonyságát, állagát és a

rendeltetésszerű használatát veszélyeztető káros környezeti, vegyi, korróziós,

mechanikai és dinamikai hatásoktól (továbbiakban: járulékos hatások).

A gázelosztó vezetéket és a beépítésre tervezett tartozékait úgy kell méretezni,

a segédanyagokat úgy kell kiválasztani, és a gázelosztó vezetéket úgy kell

megépíteni, hogy a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő igény-

bevételek, járulékos hatások a vezeték tervezett élettartamának ideje alatt ne

veszélyeztessék a gázelosztó vezeték és környezete biztonságát.

41. 4.2.2 Mértékadó jellemzők

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint módosult a 21/2018 ITM


4.2.2.1 A gázelosztó vezeték szilárdsági és alakváltozási számításai a

csővezeték tervezési nyomásán (DP) alapuljanak, úgy, hogy a belső

túlnyomáson túl az egyéb hatásokat is figyelembe kell venni (pl. hőmérséklet,

külső statikus és dinamikus terhelés). Gázelosztó vezeték tervezési nyomása

legfeljebb 64 bar lehet.

helyett:

4.2.2.1 A gázelosztó vezeték szilárdsági és alakváltozási számításai a

csővezeték tervezési nyomásán (DP) alapuljanak, úgy, hogy a belső

túlnyomáson túl a járulékos hatásokat is figyelembe kell venni.

Az üzemzavar esetén fellépő megengedett legnagyobb nyomás (MIP) nem

haladhatja meg a következő értékeket:

Üzemnyomás

MIP

üzemzavar esetén fellépő megengedett

legnagyobb nyomás

MOP ≤ 0,1 bar 2,5 MOP

0,1 bar < MOP ≤ 2 bar 1,75 MOP

2 bar < MOP ≤ 5 bar 1,4 MOP



40 bar < MOP 1,15 MOP

3211_01_U_D_2019_M-05

25/53

42. 4.2.2.4 Tervezési tényező értéke:

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint pontosításra került a 21/2018

ITM rendeletnek megfelelően:

Acél anyagú csővezeték esetén a tervezési tényező értékét belső

túlnyomásra a következők szerint kell megválasztani:

föld alatti szakaszoknál és közműalagútban lévő, folyamatosan

alátámasztott szakaszok esetén: f0=0,72

nyomásszabályozó állomások technológiai vezetékei, illetve szabadon

szerelt vezetékek esetén: f0=0,67

4.2.2.5 A gázelosztó vezetéket és tartószerkezeteit az üzemeltetés

körülményeire és a járulékos hatásokra is tekintettel méretezni kell.

Az alábbi pontokból pedig törlésre kerültek szövegrészek:

4.2.2.6 Acél anyagú, térszint feletti létesítés esetén az anyagkiválasztásnál

figyelembe veendő hőmérséklet -20 °C, a méretezésnél +60 °C hőmérsékletig

a +20 °C-hoz tartozó szilárdsági jellemzők veendők figyelembe.

4.2.2.7 Polietilén csőből építendő új gázelosztó vezeték esetén a legnagyobb

üzemi nyomás nem haladhatja meg a cső méretarányától függően a következő

értéket

helyett:

4.2.2.6 Térszint feletti létesítés esetén az anyagkiválasztásnál figyelembe

veendő hőmérséklet -20 °C, a méretezésnél +60 °C hőmérsékletig a +20 °C-

hoz tartozó szilárdsági jellemzőket kell figyelembe venni.

4.2.2.7 Polietilén csőből építendő gázelosztó vezeték esetén a legnagyobb

üzemi nyomás nem haladhatja meg a cső méretarányától függően a következő

értéket:

43. 4.3.1 Beépíthető anyagok általános követelményei



A gázelosztó vezetékbe csak a rendeltetési célnak és a technika általánosan

elismert szabályainak megfelelő termék építhető be.

helyett:

A gázelosztó vezetékbe csak a rendeltetési célnak és a kor műszaki

színvonalának megfelelő termék építhető be.

44. 4.3.8 A beépített anyagok, termékek megfelelőség igazolása



A megfelelőséget a termékkel azonosítható, legalább a gyártó által elvégzett

specifikus ellenőrzéssel, illetve az ellenőrzés (vizsgálat) eredményeit

tartalmazó minőségi bizonyítvánnyal (megfelelőségi tanúsítvány) kell igazolni.

…

A termékek kötelező alkalmassági idejét és a gyártástól a beépítésig

megszabott legnagyobb időtartamot a terméken, a csomagoláson, a

használati-kezelési útmutatóban vagy a megfelelőséget igazoló

dokumentumban fel kell tüntetni.

helyett:

A megfelelőséget a termékkel azonosítható, legalább a gyártó által a

termeléstől függetlenül elvégzett ellenőrzéssel, vizsgálattal illetve az

ellenőrzés, vizsgálat eredményeit tartalmazó minőségi bizonyítvánnyal

(megfelelőségi tanúsítvány) kell igazolni.

…

A termékek kötelező alkalmassági idejét és a gyártástól a beépítésig

megszabott legnagyobb időtartamot a gyártónak a terméken, a csomagoláson,

a használati-kezelési útmutatóban vagy a megfelelőséget igazoló

dokumentumban fel kell tüntetni.

3211_01_U_D_2019_M-05

26/53

Az alábbi mondat pedig törlésre került:

A segédanyagként felhasznált anyagok megfelelőségét legalább a gyártó által

elvégzett nem specifikus ellenőrzés és vizsgálat alapján kiállított

dokumentummal kell igazolni.

45. A Nyomvonal fejezet 4.4.1.2 pontja az alábbi módon egészült ki:

4.4.1.2. A vezeték nyomvonalának megválasztásánál figyelembe kell venni a

településrendezési terveket, a közlekedés, a környezet, a víz, a természet, a

termőföld és az ásványvagyon védelmét, a bányászati és a honvédelmi

érdekeket úgy, hogy azok a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.

46. 4.4.2 Vezeték elhelyezése fejezet 4.4.2.1 illetve 4.4.2.2. ponta az alábbiak

szerint módosult:

4.4.2.1 A gázelosztó vezetéket lehetőleg a föld felszíne alatt kell elhelyezni,

kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti

kereszteződés stb. eseteit. Indokolt esetben gázelosztó vezeték elhelyezhető

szabadon szerelve.

A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy járulékos terhelés (lengés,

rázkódás, hajlítás, megfeszülés vagy felmelegedés) miatt ne lépjen fel benne

a megengedettnél nagyobb feszültség.

Ha a terep- és talajviszonyok szükségessé teszik, a talajerózió (lemosás,

kimosás stb.) elleni védelemről gondoskodni kell.

Ha a csőárokban a víz megjelenésével kell számolni, akkor a cső felúszása ellen

megfelelő védelmet kell biztosítani.

4.4.2.2 Ha a gázelosztó vezetéket beépített vagy beépítésre kijelölt területen,

vízvédelmi területen, valamint vasút, hajózható vízi út, jelentős felszíni

vízfolyás, autópálya, főút és egyéb közút kereszteződésében kell megépíteni,

kiegészítő intézkedéseket kell tenni.

Kiegészítő intézkedés lehet például

- az előírtnál nagyobb igénybevételre történő tervezés, méretezés, vagy

védelem alkalmazása,

- az anyag kiválasztásakor az alakváltozásra történő különös figyelem,

- az építési munka, a hegesztés, az elhelyezés és a takarás fokozott

felügyelete,

- a kötések megfelelőségének szigorított vizsgálata (a kötések 100%-os

roncsolásmentes, radiográfiai vizsgálata).

A biztonsági övezet mértéke, illetve a közművek stb. keresztezésére,

megközelítésére előírt távolság csökkenthető, amennyiben az érintett

létesítmények, közművek stb. szükséges védelme az általános előírásokon

túlmenően műszaki megoldással (méretezés, védőcső stb.) biztosítható.

helyett:

4.4.2.1 A gázelosztó vezetéket lehetőleg a föld felszíne alatt kell elhelyezni,

kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti

kereszteződés stb. eseteit. Az 4.8.2 pontban leírtak figyelembevételével

gázelosztó vezeték elhelyezhető térszín felett szerelve. A vezeték takarását

úgy kell megválasztani, hogy üzembiztonságát a környezeti hatások ne

veszélyeztessék, de a takarás a keresztezések kivételével a cső felső

alkotójától mérve, a közművek elhelyezkedésének figyelembevételével

belterületen legalább 0,8 m, külterületen legalább 1,2 m és legfeljebb 1,5 m

legyen. Ha az előírt takarás nem biztosítható, a gázelosztó vezeték mechanikai

védelméről gondoskodni kell.

Ha a közlekedési hatásokból eredő terhelések szükségessé teszik, a gázelosztó

vezetéken a közlekedésből adódó hatások csökkentésére a 4.5.1.4 pont e)

bekezdése szerinti védelmet kell kialakítani.

A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy járulékos hatások miatt ne

lépjen fel benne a tervezettnél nagyobb feszültség.

4.4.2.2 Ha a gázelosztó vezetéket beépített vagy beépítésre kijelölt területen,

vízvédelmi területen, valamint vasút, hajózható vízi út, jelentős felszíni

3211_01_U_D_2019_M-05

27/53

vízfolyás, autópálya, főút és egyéb közút kereszteződésében kell megépíteni,

kiegészítő intézkedéseket kell tenni.

Kiegészítő intézkedés lehet különösen:

- az előírtnál nagyobb igénybevételre történő tervezés, méretezés, vagy

védelem alkalmazása,

- az építési munka, a hegesztés, az elhelyezés és a takarás fokozott

felügyelete,

- a kötések 100%-os roncsolásmentes, radiográfiai vizsgálata, vagy

- a csőtörésre záróelemek, csőkompenzátorok alkalmazása.

A biztonsági övezet mértéke, illetve a közművek stb. keresztezésére,

megközelítésére előírt távolság csökkenthető, amennyiben az érintett

létesítmények, közművek stb. szükséges védelme az általános előírásokon

túlmenően műszaki megoldással (méretezés, védőcső stb.) biztosítható.

47. Az alábbi pont törlésre került a szabályozásból:

4.4.2.3 A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy az érintett terület

vagy az ott elhelyezett létesítmény rendeltetésszerű használatát vagy tervezett

fejlesztését szükségtelenül ne akadályozza.

48. A 4.4.2.7 és a 4.4.2.8 pontok az alábbiak szerint módosultak:

4.4.2.7 A gázelosztó vezetéket nem szabad elhelyezni:

építmény és létesítmény alatt, kivéve a nyomvonalas létesítmény

keresztezését,

közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban,

lápos, ingoványos területen,

árterületen,

rétegmozgásos területen,

repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén,

az országos ásványvagyon-nyilvántartásban lévő ipari

nyersanyagkészletet tartalmazó területen.

4.4.2.8 Polietilén anyagú gázelosztó vezeték a 0. pontban leírtakon

túlmenően nem helyezhető el:

légvezetékként,

közmű alagútban,

közúti- és vasúti hídon,

álló- és folyóvízben (ide nem értve, a mederfenék alatti, megfelelő taka-

rással, védelemmel létesített vezetéket),

30 °C-nál magasabb hőmérsékletű talajban,

minden olyan helyen, ahol –10 °C alatti hőhatás érheti a csöveket.

helyett:

4.4.2.6 gázelosztó vezetéket nem szabad elhelyezni:

építmény és létesítmény alatt, kivéve az út alatti elhelyezést vagy más

közmű (továbbiakban: nyomvonalas létesítmény) keresztezését,

közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban,

lápos, ingoványos területen,

árterületen,

rétegmozgásos területen,

repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén.

4.4.2.7 Polietilén anyagú gázelosztó vezeték a 0. pontban leírtakon

túlmenően nem helyezhető el:

légvezetékként, kivéve a leágazások acél védőcsöves felszíni kivitelezései

esetében,

közműalagútban,

közúti- és vasúti hídon,

álló- és folyóvízben (ide nem értve, a mederfenék alatti, megfelelő taka-

rással, védelemmel létesített vezetéket),

3211_01_U_D_2019_M-05

28/53

30 °C-nál magasabb hőmérsékletű talajban,

minden olyan helyen, ahol –10 °C alatti hőhatás érheti a csöveket.

49. A 4.4.2.9. pont valamint az alábbi bekezdés áthelyezésre került a 4.8.1.3.

pontba

4.4.2.9 Lejtős szakaszon elhelyezett gázelosztó vezeték esetén megfelelő

intézkedést kell hozni a talaj és a cső elmozdulásának megelőzésére.

A csőárok szélességi méreteit a cső átmérője és a talaj tulajdonságai

figyelembevételével kell meghatározni. A csőárok alját úgy kell kialakítani,

hogy a csővezeték egyenletes felfekvése és mechanikai sérülés elleni védelme

biztosított legyen (földmunka végzésre a 4.7.2. pontban foglaltakat figyelembe

kell venni).

50. A 4.4.2.10 pont törlésre került:

4.4.2.10 A földbe fektetett vezeték takarását úgy kell megválasztani, hogy

üzembiztonságát a környezeti hatások ne veszélyeztessék, de a takarás a

keresztezések kivételével a cső felső alkotójától mérve legalább 0,8 m és –

különös ok nélkül – legfeljebb 1,5 m legyen.

51. 4.4.3.1 Nyomvonal- és tartozék megjelölése belterületen

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint módosításra került a 21/2018


A gázelosztó vezeték felett – kivéve a feltárás nélkül épülő vezetéket – a cső

felső alkotójától a 15. sz. ábra szerint, jelzőszalagot (GÁZVESZÉLY feliratú

sárga jelzőfóliát) kell elhelyezni.

A nyomvonalat külön megjelölni nem kell, erre a tartozékok jelölésére szolgáló

táblák utaljanak.

A gázelosztó vezetékbe épített, földdel takart elzáró szerelvényeket és

műtárgyakat belterületen (az épület falára, vagy más alkalmas helyre

erősített) jelzőtáblával („G” jelű jelzőtábla) kell megjelölni, amelyen a

jelzőtáblától mért merőleges és oldaltávolságaikat is fel kell tüntetni.

helyett:

4.4.3.1 Nyomvonal megjelölése belterületen

A gázelosztó vezeték felett közvetlenül a szilárd útburkolat alatt – kivéve a

feltárás nélkül épülő vezetéket –, nem szilárd útburkolat esetén a csővezeték

felső alkotójától a 15. sz. ábra szerint, 50 cm-re gázveszélyre figyelmeztető

sárga színű műanyag jelzőszalagot kell elhelyezni.

Belterületen a nyomvonalat nem kell megjelölni.

A térszint feletti gázelosztó vezeték korrózióvédelme során utolsó bevonatként

sárga színű réteget kell felvinni, vagy a vezetéket a benne levő gázra utaló

jelöléssel kell ellátni.

52. 4.4.3.2 Nyomvonal- és tartozék megjelölése külterületen



A gázelosztó vezeték nyomvonalának jelölése külterületen kötelező.


felső alkotójától 40-50 cm-re jelzőszalagot (GÁZVESZÉLY feliratú sárga

jelzőfóliát) kell elhelyezni a 15. sz. ábra szerint.

A föld alatt elhelyezett gázelosztó vezeték nyomvonalát a talajszintből

kiemelkedő jelzőoszloppal vagy táblával meg kell jelölni.

A külterületen elhelyezett, földdel takart vagy aknában lévő elzáró

szerelvényeket (tartozékot) meg kell jelölni.

Az egymás mellett elhelyezett gázelosztó vezetékek nyomvonalát külön-külön

kell megjelölni. A jelölés alapján a vezetékek azonosíthatóak legyenek.

A gázelosztó vezeték nyomvonalát –a gáz áramlásának irányát- talajszint

fölött, a jelzőoszlopra szerelt „zászlóval” kell megjelölni.

helyett:

4.4.3.2 Nyomvonal megjelölése külterületen

A gázelosztó vezeték nyomvonalának jelölése külterületen kötelező.

3211_01_U_D_2019_M-05

29/53


felső alkotójától 50 cm-re gázveszélyre figyelmeztető sárga színű műanyag

jelzőszalagot kell elhelyezni a 15. sz. ábra szerint.

A föld alatt elhelyezett gázelosztó vezeték nyomvonalát a talajszintből

kiemelkedő jelzőoszloppal vagy táblával meg kell jelölni kivéve, ha

koordinátahelyes, vektordigitális rendszerben megjelölésre kerül.

53. A tartozékok jelölése a 21/2018 ITM rendeletnek megfelelően külön fejezetet

kap:

4.4.3.3 Tartozékok jelölése

A gázelosztó vezetékbe épített, térszint alatt elhelyezett szakaszolóelzáró

szerelvények felszíni kivezetései belterületen (az épület falára, vagy más

alkalmas helyre erősített) jelzőtáblával („G” jelű jelzőtábla), külterületen

jelzőoszloppal jelölhetők meg. A jelzőtáblán vagy jelzőoszlopon a műtárgy

jelképét és a jelzőtáblától vagy jelzőoszloptól mért távolságát is fel kell

tüntetni.

54. 4.5.1 Védőtávolság



4.5.1.1 A gázelosztó vezetéket lehetőleg más nyomvonalas létesítményekkel

párhuzamosan, keresztezés nélkül kell elhelyezni.

4.5.1.2 A gázelosztó vezeték építményektől, nyomvonalas létesítményektől és

más objektumoktól olyan távolságra legyen, amely biztosítja állaguk kölcsönös

megóvását, és lehetővé teszi biztonságos üzemelésüket.

helyett:

4.5.1.1 A gázelosztó vezetéket más nyomvonalas létesítményekkel párhuza-

mosan, keresztezés nélkül kell elhelyezni. Amennyiben ez nem teljesíthető, a

gázelosztó vezeték és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30°-

nál kisebb nem lehet.

4.5.1.2 A gázelosztó vezeték építményektől, nyomvonalas létesítményektől és

más objektumoktól olyan távolságra legyen, amely biztosítja állaguk kölcsönös

megóvását, és lehetővé teszi biztonságos üzemelésüket, beleértve a karban-

tartást és az üzemzavar elhárítást.

55. 4.5.1.3 Épülettől, vasúttól és villamosvágánytól az alábbi táblázat

szerinti védőtávolságokat kell biztosítani:



A táblázat zárójelben lévő védőtávolságai a következő feltételekkel

alkalmazhatók:

- az épületet megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon

belül kiegészítő védelme legyen,

- a vasutat vagy a villamosvágányt megközelítő vezetéknek a zárójel

nélküli védőtávolságon belül megfelelő mechanikai védelme (pl.

védőcső) legyen, továbbá a villamos vontatású vas-utat vagy a

villamosvágányt megközelítő vezetéknek megfelelő aktív

korrózióvédelmi beren-dezései legyenek.

4.5.1.4 Ha az elosztóvezeték védőtávolsága a megközelített építmény

hiányában nem értelmez-hető, akkor a védőtávolságot legalább 1 m-ben kell

meghatározni.

Kivételes esetekben, különösen tervezési vagy építéstechnikai okokból, az

üzemviteli szükségle-tek függvényében megfelelő műszaki intézkedéssel 1 m-

nél kisebb védőtávolság is meghatározha-tó, melynek engedélyezése a

technológiai utasítás elrendelőjének hatásköre.

A védőtávolságot az elosztóvezeték mindkét oldalán külön-külön kell

meghatározni.

helyett:

3211_01_U_D_2019_M-05

30/53

4.5.1.3 Térszint alatt elhelyezett gázelosztó vezeték esetében épület,

vasúti űrszelvény és villamosvágány szélétől az alábbi táblázat sze-

rinti védőtávolságokat kell biztosítani:

A táblázat zárójelben lévő védőtávolságai a következő feltételekkel alkalmaz-

hatók, ha:

az épületet megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon belül

a 4.5.1.6 pont a) és c) bekezdése szerinti védelme biztosított,

a vasutat vagy a villamosvágányt megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli

védőtávolságon belül a 4.5.1.6 pont e) bekezdése szerinti mechanikai vé-

delme biztosított, továbbá

a villamos vontatású vasutat vagy a villamosvágányt megközelítő vezeték-

nek aktív korrózióvédelmi berendezései vannak, amennyiben azok acél

anyagúak.

Ha a gázelosztó vezetékkel érintett területen nincs épület, akkor a védőtávol-

ságot nyomásfokozattól függően legalább a fenti táblázat épülettől előírt záró-

jelben lévő védőtávolságaiként kell meghatározni.

A védőtávolságot az elosztóvezeték mindkét oldalán, annak szélső alkotóinak

felszíni vetületétől merőleges irányban, a talajszinten kell mérni. Az előírások

szerint elhelyezett párhuzamos elosztóvezetékek védőtávolságai átfedhetik

egymást.

A gázelosztó vezeték és védőcsöve belső terében nyomvonalas létesítmény úgy

helyezhető el, ha

a) a gázelosztó vezeték kapacitása ezáltal nem csökken,

b) a gázelosztó vezeték tisztítását, karbantartását, üzemzavar elhárítá-

sát nem akadályozza,

c) a gázelosztó vezeték szerelvényeinek üzemeltetését, működtetését

nem korlátozza,

d) a nyomvonalas létesítmény építése, üzemeltetése, üzemzavar elhárí-

tása nem zavarja a gázelosztást,

e) a nyomvonalas létesítmény nem jár potenciális szivárgási kockázat-

tal, és

f) a nyomvonalas létesítmény üzemeltetése, meghibásodása nem jelent

gyújtóforrást, robbanásveszélyt.

56. A 4.5.1.4 pont alábbi része új pontba került az alábbi módosításokkal:

A földbe fektetett gázelosztó vezeték védőtávolsága más csővezetékektől és

kábelektől, - az alkotójától számítva - legalább a következő legyen:

lakott területen belüli

keresztezések esetén: 0,2 m

párhuzamos vezetés esetén: 0,4 m

lakott területen kívüli


párhuzamos fektetés esetén:

150≥ DN 1,0 m

150< DN >400 1,5 m

400< DN >600 2,0 m

600< DN >900 3,0 m

900< DN 3,5 m

A fentiekben megadott védőtávolságok minimum értékek, de a tervegyeztetés

során meghatározott védőtávolságot kell betartani.

helyett:

4.5.1.5 A térszint alatti gázelosztó vezeték védőtávolsága más csővezetékek-

től és kábelektől, - az alkotójától számítva - legalább a következő legyen:

Lakott területen belüli


párhuzamos vezetés esetén:

vízvezetéktől: 0,7 m

3211_01_U_D_2019_M-05

31/53

üreges állandó túlnyomás nél-

küli közműtől:

1,0 m

csapadék csatornától: 0,5 m

erősáramú kábeltől: 0,5 m

távhőellátó vezetéktől: 1,0 m

távközlő kábeltől: 0,5 m

villany vagy távközlési oszlop-

tól:

2 m

mechanikai védelemmel: 1 m

Lakott területen kívüli


párhuzamos fektetés esetén:

150≥ DN 1,0 m

150< DN ≤400 1,5 m

400< DN ≤600 2,0 m

600< DN ≤900 3,0 m

900< DN 3,5 m

Gázvezetékek egymástól való távolsága

párhuzamos vezetés esetén:

400 ≥ DN 0,3 m

400 < DN 0,6 m

A fentiekben megadott védőtávolságok minimum értékek, de a tervegyeztetés

során meghatározott védőtávolságot kell betartani.

A térszint felett szerelt gázelosztó vezeték védőtávolságát a várható káros

hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell

meghatározni.

57. A 4.5.1.6 új pontként jelenik meg a szabályozásban a 21/2018 ITM rendelet-

tel összhangban:

Amennyiben a fenti pontjaiban előírt védőtávolságok nem tarthatók, vagy a

gázelosztó vezeték állagának megóvása indokolja, védelmet kell kialakítani az

alábbiak szerint:

a) Ha a keresztezett vagy megközelített létesítmény jellege indokolja, an-

nak védelmét a gázelosztó vezetékből esetlegesen kiáramló földgáztól

úgy kell kialakítani, hogy az meggátolja a kiáramló földgáznak a vé-

dendő létesítménybe jutását. Ilyen védelem lehet a gázelosztó vezeté-

ken elhelyezett védőcső, amelynek tervezett élettartama megegyezik a

gázelosztó vezeték tervezett élettartamával, és amely megakadályozza,

hogy a gázelosztó vezetékből esetlegesen kikerülő gáz a védendő léte-

sítménybe kerüljön, ennek érdekében végeit időtálló módon le kell

zárni, légterét a szabadba ki kell szellőztetni. A védőcső vége a keresz-

tezett, megközelített létesítmény szélső vonalán 1,0 m-re nyúljon túl,

légtere ellenőrizhető legyen.

b) Amennyiben a gázelosztó vezeték és a védőcső gyártásuk során a ter-

vezett élettartam végéig szétválaszthatatlan módon összeépítésre ke-

rülnek, akkor nem szükséges a fenti bekezdés szerinti kiszellőztetés.

c) A védőcső olyan műszaki megoldással helyettesíthető, amely az esetle-

gesen kiáramló földgázt a szabadba juttatja.

d) Amennyiben üreges állandó túlnyomás nélküli közmű utólag felülről ke-

resztezi a gázelosztó vezetéket, a fenti bekezdések szerinti védelmet az

utólagosan épített közművön kell kialakítani. Nem tekintendő üreges

állandó túlnyomás nélküli közműnek az a védőműtárgyban elhelyezett

közmű, amelynek a védőműtárgya meggátolja, hogy az abba esetlege-

sen kerülő gáz a közműre vagy a környezetre veszélyt jelentsen.

3211_01_U_D_2019_M-05

32/53

e) Ha a gázelosztó vezetéket kell védeni a külső környezeti behatásoktól,

mechanikai védelmet kell kialakítani, amely a gázelosztó vezetéket a

károsító hatásoktól megvédi. Mechanikai védelem céljára védőcső is al-

kalmazható, ilyenkor a kiszellőztetésről nem kell gondoskodni.

f) Ha a gázelosztó vezetéket védőcső védi, az anyagában, jelölésében le-

gyen megkülönböztethető a gázelosztó vezetéktől, és a csőközpontosí-

tás biztosított legyen.

58. 4.5.2 Védőzóna



4.5.2.1 Szabadban elhelyezett felszíni berendezések esetén, ha gázkiáram-

lással kell számolni (pl. oldható kötések, túlnyomás-határoló szerelvények),

védőzónát kell kialakítani.

A védőzónát a tűz- és robbanásveszélyre utaló tiltó és figyelmeztető táblákkal

jelölni kell.

Idegeneknek a védőzónába való szándékolatlan bejutását lehetőség szerint

meg kell akadályozni.

4.5.2.2 A robbanásveszélyes zóna határa nem lehet a védőzónán kívül.

helyett:

4.5.2.1 Szabadban elhelyezett felszíni berendezések esetén, ha gázkiáramlás-

sal kell számolni (pl. oldható kötések, túlnyomás-határoló szerelvények), vé-

dőzónát kell kialakítani.

4.5.2.2 A robbanásveszélyes zóna határa nem lehet a védőzónán kívül.

4.5.2.3 A védőzónát a tűz- és robbanásveszélyre utaló tiltó és figyelmeztető

táblákkal jelölni kell.

Az illetéktelenek szabadban elhelyezett berendezésekhez való hozzáférését

meg kell akadályozni.

59. 4.5.3 Biztonsági övezet



4.5.3.1 A gázelosztó vezetéknél épülettől, vasúttól és villamosvágánytól a

védőtávolságokat biztonsági övezetként kell alkalmazni, a biztonsági övezetre

vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani.

4.5.3.2 Ha párhuzamos vezetékek biztonsági övezete érintkezik vagy fedésben

van, a közös biztonsági övezet határvonalát a szélső csőre előírt biztonsági

övezet határozza meg. Ha a kisebb átmérőjű szélső cső biztonsági övezetén a

nagyobb átmérőjű belső cső biztonsági övezete túlnyúlik, a nagyobb

szélességű biztonsági övezetet kell figyelembe venni.

4.5.3.3 Ha a közlekedésre és járásra szolgáló közterületen a biztonsági övezet

betartásával nem alakítható ki a gázelosztó vezeték nyomvonala, az alábbi

szempontok figyelembe vételével kell meghatározni a biztonsági övezetet:

A gázelosztó vezetéknél a védőtávolságokat biztonsági övezetként kell

értelmezni.

Ha az elosztóvezeték védőtávolsága a megközelített építmény

hiányában nem értelmezhető, akkor a védőtávolságot legalább 1 m-

ben kell meghatározni.

Kivételes esetekben, különösen tervezési vagy építéstechnikai

okokból, az üzemviteli szükségletek függvényében megfelelő műszaki

intézkedéssel a 4.5.1.3. pontban meghatározottnál kisebb

védőtávolság is meghatározható a következő feltételek mellett:

o A 4.5.1.3. pontban meghatározott védőtávolságok legfeljebb

felére továbbcsökkenthetők.

o A tervező igazolja, hogy a csökkentett védőtávolság esetében

nincs olyan veszélyforrásnak tekinthető körülmény vagy

létesítmény, amely bármikor káros hatással lehet az

elosztóvezetékre.

3211_01_U_D_2019_M-05

33/53

o A tervező igazolja, hogy a csökkentett védőtávolság

meghatározásával és alkalmazásának előírásával minden hatályos

építésügyi előírási követelményt betartott és a tervezett

létesítmény azoknak megfelel. Ezen igazolás hivatkozzon a helyi

építési szabályzatra azzal, hogy az építendő gázelosztó vezeték

nyomvonalán nincs és nem is kerül építésre épület és egyéb

létesítmény.

o A felére csökkentett védőtávolságnak a további csökkentése csak

a TIGÁZ-DSO Kft.-vel történő erre vonatkozó egyeztetés és írásos

hozzájárulása esetén lehetséges.

helyett:

4.5.3.1 A biztonsági övezet mértéke a gázelosztó vezetéknél a 4.5.1.5 fejezet

szerinti épülettől előírt védőtávolsággal, felszíni berendezéseknél a 4.5.2.1.

fejezet szerinti védőzónával megegyező. Nyomásszabályozó állomások

biztonsági övezet meghatározásánál a védőzóna esetén előírt értékeket és a

4.5.2.2. pontban előírtakat kell figyelembe venni.

60. A szabályozás több helyen említi a TIGÁZ-DSO-t, ezekben a mondatokban a

társaság neve átírásra került TIGÁZ Zrt-re.

61. 4.5.4.1 Nyomvonalas létesítmények keresztezése

A szabályozás ezen pontjában az alábbi mondatok törlésre kerültek a 21/2018


A gázelosztó vezeték és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30-

150° között legyen.

A szabadba szerelt gázelosztó vezeték védőtávolságát az előfordulható káros

hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell

meghatározni.

62. 4.5.4.2 Védőcső

A szabályozás ezen pontjában az alábbi mondatok törlésre kerültek a 21/2018


A védőcsöves keresztezések számát minimálisra kell csökkenteni. A védőcső

alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell.

Ha a gázelosztó vezeték védelmére védőcsövet kell beépíteni, a védőcső

biztonságosan viselje el a külső terheléseket,

vége a keresztezett létesítmény szélső vonalán legalább 1-1 m-rel

túlnyúljon,

légtere ellenőrizhető legyen, ha a környezet védelme ezt indokolja.

63. 4.5.5.1 Az elosztói engedélyes részére alapítható jogok

A szabályozás ezen pontjának első mondata az alábbiak szerint módosult:

A 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 38/A. § (1) bekezdése szerint, a

gázellátásról szóló törvény (2008. évi XL. törvény) szerinti elosztói

engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-,

butángáz-szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) az idegen ingatlan

használatára

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot, illetve

d) kisajátítást kérhet.

helyett:

A 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 38/A. § (1) bekezdése szerint az

elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa (a továbbiakban

együtt: engedélyes) az idegen ingatlan használatára

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot, illetve

d) kisajátítást kérhet.

64. 4.6.1 Szakaszolás

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint módosult a 21/2018 ITM rende-

letnek megfelelően:

3211_01_U_D_2019_M-05

34/53

A szakaszoló elzáró szerelvények helyét és egymástól való távolságát a helyi

viszonyok és az ellátás igényei figyelembevételével - az illetékes Területi

üzemeltetési egységgel egyeztetett módon- kell meghatározni.

helyett:

Az elzáró szerelvények helyét és egymástól való távolságát a helyi viszonyok

és az ellátás igényeinek figyelembevételével - az illetékes Területi üzemeltetési

egységgel egyeztetett módon-, - a kisnyomású elosztóvezeték kivételével -

úgy kell meghatározni, hogy hurkolt hálózat esetén a terület maximum 6 darab

elzáró szerelvény működtetésével legyen kiszakaszolható.

A gázelosztó vezetékbe az ellátandó ingatlan telekhatárán vagy annak közelé-

ben elzáró szerelvényt kell beépíteni.

65. 4.6.2 Túlnyomás elleni védelem



Biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztó

vezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás (OP) a rendszer egyetlen

pontján se haladja meg a legnagyobb üzemi nyomást (MOP).

Az üzemzavar esetén megengedett legnagyobb nyomás (MIP) értékének és

időtartamának túllépését biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. A

biztonsági berendezést a MIP figyelembevételével kell megválasztani.

A nyomáshatároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy mindenkor megfelelő

védelmet nyújtson a nyomás megengedett érték fölé emelkedése ellen. A

túlnyomás-határoló berendezés rendeltetési célra való alkalmasságát igazolni

kell (pl. gyártóművi bizonylat, számítás).

Meg kell akadályozni, hogy az előre látható hőmérséklet-emelkedés hatására

meg nem engedhető nyomás alakuljon ki a zárt vagy lezárható

csővezetékszakaszokban.

helyett:

Biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztó

vezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás (OP) a rendszer egyetlen

pontján se haladja meg a legnagyobb üzemi nyomást (MOP).

A nyomáshatároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy védelmet nyújtson a

nyomás megengedett érték fölé emelkedése ellen. A túlnyomás-határoló

berendezés rendeltetési célra való alkalmasságát igazolni kell.

Az előre látható hőmérséklet-emelkedés hatására nem alakulhat ki meg nem

engedhető nyomás a zárt vagy lezárható csővezetékszakaszokban.

66. 4.6.4 A villamos berendezésekre vonatkozó követelmények



A gázelosztó vezetékek villamos berendezéseinek létesítésére (kiválasztására

és telepítésére), felújítására és bővítésére villamos tervet kell készíteni.

A villamos tervben fel kell tüntetni a tűzveszélyességi osztály jelét, a

veszélyességi övezetek kiterjedését, valamint a gázelosztó vezeték minősített

tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának

gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott

robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését.

A villamos tervnek tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az

érintésvédelem, a tűz és a robbanás elleni védelem, a villámvédelem és

(szükség esetén) a sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait.

A villamos terv alapján el kell készíteni és üzemi utasításként ki kell adni a

villamos berendezések szerelési és első üzembe helyezési utasítását.

Csak olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba

venni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelőségének előírt

igazolása rendelkezésre áll.

A villamos berendezés üzemeltetésére, rendszeres felülvizsgálatára,

karbantartására - és szükség esetén bevizsgálására - üzemi utasítást kell

készíteni.

3211_01_U_D_2019_M-05

35/53

Ha a villamos energia kimaradása veszélyhelyzetet teremthet, két független

betáplálást kell létesíteni.

A biztonsági berendezések áramellátását szükség esetén szünetmentes

áramforrásról kell biztosítani.

helyett:

A gázelosztó vezetékek villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére,

létesítésére, felújítására és bővítésére a tervezőnek villamos tervet kell

készíteni.

A villamos tervben fel kell tüntetni a gázelosztó vezeték minősített

tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának

gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott

robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését.

A villamos tervnek tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az

érintésvédelem, a tűz és a robbanás elleni védelem, a villámvédelem és a

sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait.

A villamos terv alapján az üzemeltető elkészíti és üzemi utasításként ki adja a

villamos berendezések szerelési és első üzembe helyezési utasítását.

Csak olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba

venni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelőségének külön

jogszabályban előírt igazolása rendelkezésre áll.

A villamos berendezés üzemeltetésére, rendszeres felülvizsgálatára,

karbantartására és bevizsgálására üzemi utasítást kell készíteni.

Ha a villamos energia kimaradása veszélyhelyzetet teremthet, két független

betáplálást kell létesíteni.

A biztonsági berendezések áramellátását, ha a folyamatos üzem másképp nem

biztosítható, szünetmentes áramforrásról kell biztosítani.

67. 4.6.5 Villámvédelem

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint kiegészült a 21/2018 ITM ren-

deletnek megfelelően:

Az éghető gázok szabadban elhelyezett berendezéseit, ha a villámvédelmi

kockázatszámítás alapján szükséges, villámvédelemmel kell ellátni.

68. 4.6.6 Távközlés és irányítástechnika



Az üzemeltető által meghatározott pontokon a gázelosztó rendszert olyan

jelző-, mérő- és regisztráló berendezésekkel kell ellátni, amelyek alapján

megállapíthatóak a biztonsági szempontból fontos jellemzők (pl. a nyomás, a

hőmérséklet) és a beállított határértékek elérése.

A távközlés és irányítástechnika berendezései feleljenek meg a tűz és a

robbanás elleni védelem követelményeinek.

helyett:

Az üzemeltető által meghatározott pontokon a gázelosztó rendszert olyan

jelző-, mérő- és regisztráló berendezésekkel kell ellátni, amelyekkel

megállapíthatóak a biztonsági szempontból fontos jellemzők így különösen a

nyomás, a hőmérséklet) továbbá a beállított határértékek elérése.

A mérés és irányítástechnika berendezései feleljenek meg a tűz és a robbanás

elleni védelem követelményeinek.

69. 4.7.1 Hatály és alkalmazási terület

A szabályozás ezen pontjában az alábbiak törlésre kerültek:

tompahegesztés

nyeregidom hegesztés:

hevítőelemmel és

hevítőelem nélkül (elektrofúziós hegesztés),

tokos hegesztés:

hevítőelemmel és

hevítőelem nélkül (elektrofúziós hegesztés).

3211_01_U_D_2019_M-05

36/53

A felsorolt hegesztési eljárásoktól eltérő hegesztési eljárás alkalmazása előtt,

a terv-készítés időszakában eltérési engedély beszerzése szükséges jelen

technológiai utasításban foglaltak betartása alól.

70. 4.7.2.1 Hegesztőszemélyzet

A szabályozás ezen pontjában az alábbiak törlésre kerültek:

A társaság a hegesztést, mint különleges folyamatot, a minőségirányítási rend-

szerének vonatkozó szabályozásában foglaltak betartásával végzi.

… előírt minőségirányítási követelményeknek vagy rendelkezzenek a 3/1998.

(I. 12.) IKIM rendeletben előírt, a hegesztett szerkezetek gyártására való

alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal és a hegesztéssel kapcsolatos

tevékenység ellátására alkalmas hegesztő személyzettel, minősített

hegesztőkkel, valamint felelős műszaki vezetővel.

71. 4.7.2.4 Hegesztők



Acél és PE anyagú gázelosztó vezetéken hegesztési munkát csak az a

személy végezhet,

aki megfelelő hegesztési szakvizsgával (minősítéssel) rendelkezik,

akit a feladat elvégzésére az előzetes és az időszakos munkaköri orvosi

vizsgálat alkalmasnak nyilvánított,

munka- és tűzvédelmi oktatásban részesült és az ott elhangzottakat,

valamint jelen technológiai utasítás anyagát bizonyítottan elsajátította,

illetve HSE oktatásokon rész vesz,

betöltötte a 18. életévét,

a munka végzésére alkalmas állapotban van,

rendelkezik Tűzvédelmi szakvizsgával,

és egyéni védőeszközökkel rendelkezik.

helyett:

Acél és PE anyagú gázelosztó vezetéken hegesztési munkát csak az a

személy végezhet a 4.7.2.5 pontban foglaltak betartása mellett,

aki legalább hegesztésre jogosító szakmunkás- vagy OKJ bizonyítvánnyal

rendelkezik,

a tanúsító szervezetnél eredményesen levizsgázott és tanúsítványt

kapott,

akit a feladat elvégzésére az előzetes és az időszakos munkaköri orvosi

vizsgálat alkalmasnak nyilvánított,

munka- és tűzvédelmi oktatásban részesült és az ott elhangzottakat,

valamint jelen technológiai utasítás anyagát bizonyítottan elsajátította,

illetve HSE oktatásokon rész vesz,

betöltötte a 18. életévét,

a munka végzésére alkalmas állapotban van,

rendelkezik Tűzvédelmi szakvizsgával,

és egyéni védőeszközökkel rendelkezik.

72. 4.7.2.5 Munkapróba készítés és vizsgálat előírásai



Gázelosztó vezetéken hegesztést csak az adott hegesztési eljárás végzésére

minősített és érvényes minősítő bizonyítvánnyal rendelkező olyan hegesztő

végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel:

a hegesztő folyamatosan - hat hónapnál hosszabb időtartamú

megszakítás nélkül - végzi a minősítés hatályán belüli hegesztési

tevékenységet,

nem merült fel indok a hegesztő képességének és gyakorlati

készségének kétségbe vonására,

a munkáltató évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a

hegesztő munkájának minősége összhangban van a minősítő

bizonyítvánnyal.

helyett:

3211_01_U_D_2019_M-05

37/53

Gázelosztó vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére

érvényes tanúsítvánnyal rendelkező hegesztő végezhet, aki az alábbi

feltételeknek is megfelel:

a hegesztő folyamatosan - hat hónapnál hosszabb időtartamú

megszakítás nélkül - végzi a a technológiai vizsgának megfelelő

hegesztési munkát,

a munkáltatója hathavonta megállapította, és írásban rögzítette,

hogy a hegesztő munkájának minősége megfelel a minősítő

bizonyítványban foglaltaknak.

73. A szabályozás terminológiájából törlésre került a fejgödör kifejezés, helyette a

munkagödör megnevezés került alkalmazásra.

74. 4.7.4.5 Acél hegesztett kötések ellenőrzése

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint került kiegészítésre a 21/2018


A hegesztési varratok vizsgálatát és minősítését az engedélyes

tervdokumentáció előírásai szerint kell végezni. A hegesztési varratok

vizsgálatát csak erre jogosult, tanúsítással rendelkező személy vagy szervezet

végezheti.

Az alábbi bekezdés pedig az alábbiak szerint módosult:

Az acél gázelosztó vezeték kézi ívhegesztéssel készített DN > 50

tompa illesztésű, hegesztési varratainak radiográfiai vizsgálatát el kell

végezni:

a munkaárokban készített varratoknál,

javított varratoknál,

ahol csökkentett méretű biztonsági övezetet kellett megállapítani,

szerelvények, előtti és utáni egy-egy varratnál,

az elosztói engedélyes által kijelölt varratoknál,

varrattalálkozásoknál,

az átlagosnál nagyobb igénybevételnek kitett vezetékszakaszon (hídon

elhelyezett vezeték, mederkeresztezés stb.),

védőcsőben lévő, valamint a védőcső előtti és utáni egy-egy

varrat(ok)nál,

minden olyan vezetékszakasz varratát, amelynek nyomáspróbája nem

volt elvégezhető,

közműalagútban vezetett gázelosztó vezeték varratainál,

technológiai tartozékok, gázfogadó és gáznyomásszabályozó állomások

csővezetékeinek DN 50 feletti valamennyi hegesztési varratánál.

Egyéb helyeken a radiográfiai vizsgálatot a gázelosztó vezeték hegesztési

varratainak legalább 10 %-án el kell végezni.

helyett:

Az acél gázelosztó vezeték kézi ívhegesztéssel készített DN > 50

tompa illesztésű, hegesztési varratainak radiográfiai vizsgálatát el kell

végezni:

a munkaárokban készített varratoknál,

javított varratoknál,

közvetlen szerelvények, előtti és utáni egy-egy varratnál,

a bányafelügyelet vagy az elosztói engedélyes által kijelölt varratoknál,

fokozott igénybevételnek kitett vezetékszakaszon (hídon elhelyezett

vezeték, mederkeresztezés stb.),

védőcsőben lévő, valamint a védőcső előtti és utáni egy-egy

varrat(ok)nál,

minden olyan vezetékszakasz varratát, amelynek szilárdsági

nyomáspróbája nem volt elvégezhető,

közműalagútban vezetett gázelosztó vezeték varratainál,

a műtárgy-keresztezéseknél legalább a műtárgy-keresztezéssel érintett

szakaszon lévő és annak végeitől számított egy-egy varraton.

3211_01_U_D_2019_M-05

38/53

Egyéb helyeken a radiográfiai vizsgálatot hegesztőnként a gázelosztó vezeték

hegesztési varratainak legalább 10 %-án el kell végezni, de legalább 1 varratot

ellenőrizni kell. A vizsgálandó varratokat az elosztó engedélyes jelöli ki.

Továbbá a fejezet vége az alábbiakkal került kiegészítésre:

A sarokvarratok ellenőrzése folyadékpenetrációs vizsgálattal történik:

a) minden munkaárokban készített hegesztési varraton,

b) a szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött hegesztési varratokon,

c) a javított varratokon,

d) a fokozott igénybevételnek kitett hegesztési varraton és

e) a hegesztési felelős által kijelölt varraton.

Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit

jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító

jelének feltüntetése kötelező a vizsgálati jegyzőkönyvön, és a radiográfiai

felvételen is.

75. 4.7.5.2 PE gázelosztó vezeték hegesztés és hegesztés-vizsgálat

általános előírásai

A szabályozás ezen pontjának Kivitelezés közbeni vizsgálatok című bekezdése

az alábbiak szerint módosult a 21/2018 ITM rendeletnek megfelelően:

A hegesztő az általa készített varratok 100 %-át szemrevételezéssel ellenőrzi,

így az építés közbeni hibák kijavíthatók.

helyett:

A hegesztő és a hegesztésirányító a gázelosztó vezeték varratainak 100 %-át

szemrevételezéssel, szükség esetén méréssel ellenőrzi, így az építés közbeni

hibák kijavíthatók.

Nem kell roncsolásmentes vizsgálatot végeztetni a hegesztési paramétereket

automatikusan rögzítő és a hegesztés megfelelőségéről bizonyítványt kiadó

géppel készített varratokon.

A Kivitelezést követő vizsgálatok fejezet pedig az alábbiakkal került

kiegészítésre:

A hibás varratokat ki kell vágni, és amennyiben az adott hegesztőgéppel

készült varratok legalább 10%-a hibásnak bizonyult, akkor a hegesztőgéppel

a további munkavégzést meg kell tiltani, és a gépet felülvizsgálatra kell

küldeni.

A gázelosztó vezeték tokos vagy nyereghegesztéssel készült varratait

szemrevételezéssel 100%-ban, továbbá létesítményenként roncsolásmentes

vizsgálattal 1 db, a bányafelügyelet, a földgázelosztó vagy az építtető által

kiválasztott varratot kell ellenőrizni. Az utólagosan épült leágazó elosztó

vezetékek tokos vagy nyereghegesztéssel készült varratait szemrevételezéssel

100%-ban, roncsolásmentes vizsgálatát csak indokolt, a földgázelosztó által

meghatározott esetekben kell elvégezni.

Amennyiben a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik hibásnak

bizonyult, a hibás kötés javítását, esetleges kivágását és újrahegesztését

követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

Amennyiben a roncsolásmentes vizsgálat alapján a varrat hibásnak bizonyult,

akkor a hibás kötés kivágását és javítását követően ismételt roncsolásmentes

vizsgálatot kell elvégezni. A hiba okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat

is hibát mutat. A hegesztőgépet felülvizsgálatra kell küldeni, ha annak nem

megfelelő működése a hiba oka.

A fűtőszálas idomokkal végzett hegesztéseket szemrevételezéssel 100%-ban

kell ellenőrizni. Amennyiben a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül

valamelyik hibásnak bizonyult, a hibás kötés kivágással és újrahegesztéssel

történő javítását követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell

ellenőrizni. A hiba okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat is hibát mutat.

A hegesztőgépet felülvizsgálatra kell küldeni, ha annak nem megfelelő

működése a hiba oka.

3211_01_U_D_2019_M-05

39/53

A vizsgált varrat vizsgálati számát a varrat mellett maradandóan fel kell

tüntetni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító jelét fel kell tüntetni a

vizsgálati jegyzőkönyvön és a roncsolásmentes vizsgálat felvételén is.

76. 4.7.5.3 Tompahegesztés

A szabályozás ezen pontjának Röntgenvizsgálat bekezdése az alábbiak szerint

módosult a 21/2018 ITM rendeletnek megfelelően:

A PE csövek és idomok tompahegesztéssel készített varratainak

roncsolásmentes (röntgen) vizsgálatát az alábbi esetekben kell elvégezni:

ahol csökkentett méretű biztonsági övezetet kellett megállapítani,

szerelvények, idomok előtti és utáni egy-egy varratot,

az elosztói engedélyes által kijelölt varratokat,

létesítményenként roncsolásmentes (röntgen- vagy ultrahang-)

vizsgálattal kell ellenőrizni a DN ≥160, az SDR 17,6 névleges méretű

gázelosztó vezeték minden, tompahegesztéssel készült varratát,

kivéve, ha a varratot a hegesztési paramétereket automatikusan rögzítő

és a hegesztés megfelelőségéről bizonyítványt kiadó géppel készítették.

A fel nem sorolt varratok esetén megfelelő állapotú (érvényes

felülvizsgálattal rendelkező) hegesztőgéppel rendszeresen végzett

hegesztés esetén elegendő létesítményenként egy, szúrópróbaszerűen

kiválasztott varrat roncsolásmentes (röntgen- vagy ultrahang-)

vizsgálata.

vizsgálni kell a bányahatóság vagy az elosztói engedélyes, illetve az

építtető által kijelölt varratokat.

védőcsőben lévő varratokat, a védőcső előtti és utáni egy-egy varratot,

(A csőbehúzásos módszerrel épült vezeték külső vezetéke nem tartozik

a védőcső kategóriába, kivéve azt az esetet, ha a külső vezeték egyben

a gázelosztó vezeték védőtávolságának csökkentése, vagy kifejezetten

a gázelosztó vezeték kötelező jellegű mechanikai védelmének céljául

szolgál.)

a szakaszokban épülő gázelosztó vezeték összekötő varratait (a

különböző időben vagy egy időben, de különböző irányokból épült

vezetékek összekötő varratát, valamint a már üzembe vett gázelosztó

vezetékekhez folytatólagosan épült gázelosztó vezeték összekötő

varratait, amennyiben ezek az összekötések tompahegesztéssel

készülnek).

szemrevételezéssel, méretellenőrzéssel hibásnak minősített varratokat,

szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött varratokat.

A röntgen vizsgálatra kiválasztott körvarratoknak minden hegesztő varrataiból

arányos részt kell tartalmazni.

Ha a varratellenőrzés alkalmával valamely hegesztő varratainak 10 %-a

hibásnak bizonyult, a hegesztő varratainak 25 %-át meg kell vizsgálni. Ha ezen

ellenőrzéskor további varrat minősült hibásnak, a hegesztő által készített

valamennyi varratot ellenőrizni kell és a hegesztőt a gázvezeték hegesztési

munkáról le kell váltani.

A varratvizsgálatok időpontját úgy kell megválasztani, hogy a varrat hibája

esetén a csővégek újbóli összehegeszthetősége, a csövek mozgatása,

biztosítható legyen.

helyett:

A gázelosztó vezeték és az utólagosan épült leágazó elosztó vezeték

tompahegesztéssel készített varratait szemrevételezésen túl, roncsolásmentes

vizsgálatát az alábbi mértékben kell vizsgálni:

a) 100 %-ban kell vizsgálni:

a védőcsőben lévő varratokat, (A csőbehúzásos módszerrel

épült vezeték külső vezetéke nem tartozik a védőcső kategóri-

ába, kivéve azt az esetet, ha a külső vezeték egyben a gázel-

osztó vezeték védőtávolságának csökkentése, vagy kifejezetten

a gázelosztó vezeték kötelező jellegű mechanikai védelmének

céljául szolgál.)

3211_01_U_D_2019_M-05

40/53

a szakaszokban épített vezetékek összekötő varratait,

amennyiben különböző időben vagy egy időben, de különböző

irányból épített gázelosztó vezetékről, valamint a már üzembe

vett gázelosztó vezetékhez folytatólagosan épült gázelosztó

vezetékről van szó,

a szilárdsági nyomáspróbával nem ellenőrzött varratokat,

az SDR 17,6 méretarányú, e ≤ 10 mm falvastagságú és

tompahegesztéssel épülő PE vezetékek varratait,

a bányafelügyelet, a földgázelosztó vagy az építtető által kijelölt

varratokat,

b) az a) pontban fel nem sorolt varratok esetén, megfelelő állapotú és

érvényes felülvizsgálattal rendelkező hegesztőgéppel rendszeresen

végzett hegesztés esetén elegendő létesítményenként egy, a

földgázelosztó által véletlenszerűen kiválasztott varrat roncsolásmentes

vizsgálata.

A röntgen vizsgálatra kiválasztott körvarratoknak minden hegesztő varrataiból

arányos részt kell tartalmazni.

A varratvizsgálatok időpontját úgy kell megválasztani, hogy a varrat hibája

esetén a csővégek újbóli összehegeszthetősége, a csövek mozgatása,

biztosítható legyen.

77. 4.7.6.1 Hegesztés dokumentálás



A gázelosztó vezetékek és tartozékaik (gázfogadó és nyomásszabályozó

állomások) hegesztési munkáiról az építési napló vezetésén kívül ,

hegesztési naplót is naprakészen kell vezetni.

A hegesztési naplónak legalább a FN-03 formanyomtatvány szerinti adatokat

kell tartalmaznia minden varratról (a munkapróbáról, illetve az esetleg

szükséges próbavarratról is).

A hegesztési naplót az azt kiállító hegesztés irányítónak aláírásával (neve

feltüntetése mellett) hitelesítenie és dátumoznia kell. A dokumentációt úgy kell

azonosítani, hogy a végzett munkához egyértelműen hozzárendelhető legyen.

A radiográfiai vizsgálati jegyzőkönyveket, WPS lapokat, műbizonylatokat az

elkészített dokumentációhoz kell mellékelni.

helyett:

A gázelosztó vezetékek és tartozékaik (gázfogadó és nyomásszabályozó

állomások) hegesztési munkáiról az építési napló vezetésén kívül ,

hegesztési naplót is naprakészen kell vezetni.

A hegesztési naplót a hegesztés helyszínén kell tartani, és a hegesztés

folyamán folyamatosan kell vezetni. A hegesztési naplónak legalább a FN-03

formanyomtatvány szerinti adatokat kell tartalmaznia minden varratról (a

munkapróbáról, illetve az esetleg szükséges próbavarratról is).

A hegesztési naplót az azt kiállító hegesztés irányítónak aláírásával (neve

feltüntetése mellett) hitelesítenie és dátumoznia kell. A dokumentációt úgy kell

azonosítani, hogy a végzett munkához egyértelműen hozzárendelhető legyen.

A hegesztési dokumentációnak a hegesztési tevékenység követhetőségének

azonosítása céljából legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a hegesztési utasítást (WPS = Welding Procedure Specification),

b) a hegesztési naplót,

c) az alapanyag és hozaganyag megfelelőségi igazolását,

d) a hegesztő tanúsítását igazoló dokumentum másolatát,

e) varrattérképet és

f) a hegesztőberendezés felülvizsgálatának érvényességét igazoló

dokumentumokat.

78. 4.8.1.1 Talajok osztályozása

A szabályozás ezen pontjában az alábbi mondat törlésre került:

A gázelosztó vezeték építéséhez a talajok osztályozása, minősítése és

vizsgálata, a földmunkák előkészítése az MSZ 15105:1965 Építőipari

földmunka c. szabvány betartásával történjen.

3211_01_U_D_2019_M-05

41/53

79. 4.8.1.2 Földmunkák előkészítése



A közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület

megfelelő elkerítését és kivilágítását. Az alépítményi munkák, biztonsági

előírásai (dúcolás, homokágy készítése stb.) az alábbiak.

helyett:

A közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület

megfelelő körülhatárolását és kivilágítását, valamint szükség szerint a

közlekedés biztonságos elterelését.

80. 4.8.1.3 A munkaárok készítése

A szabályozás ezen pontja kiegészült több olyan mondattal, melyek korábban

a szabályozás más pontjaiben szerepeltek:

A csőárok szélességi méreteit a cső átmérője és a talaj tulajdonságai figyelem-

bevételével kell meghatározni. A csőárok alját úgy kell kialakítani, hogy a cső-

vezeték egyenletes felfekvése és mechanikai sérülés elleni védelme biztosított

legyen (földmunka végzésre a Hiba! A hivatkozási forrás nem található..

pontban foglaltakat figyelembe kell venni).

Ha a terep- és talajviszonyok szükségessé teszik, a talajerózió elleni

védelemről gondoskodni kell.

Lejtős szakaszon elhelyezett gázelosztó vezeték esetén megfelelő intézkedést

kell hozni a talaj és a cső elmozdulásának megelőzésére.

Ha a csőárokban a víz megjelenésével kell számolni, akkor a cső felúszása ellen

megfelelő védelmet kell biztosítani.

81. 4.8.2 Térszint feletti létesítés



A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megközelíthetőek

legyenek; kezelésükhöz és karbantartásukhoz megfelelő hely álljon

rendelkezésre.

A gázelosztó vezeték várható dilatációs mozgását biztosítani kell.

helyett:

A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megközelíthetőek

legyenek; kezelésükhöz és karbantartásukhoz elegendő hely álljon

rendelkezésre.

A gázelosztó vezeték állékonyságát a vezeték és tartószerkezeteinek

szilárdsági méretezés alapján meghatározott műszaki megoldás megadásával

kell biztosítani.

82. 4.8.3 Feltárás nélküli vezetéképítés, bélelés



4.8.3.1 Feltárás nélküli építést csak az elosztói engedélyes által elfogadott

kiviteli terv szerint lehet végezni, amelynek az általános követelményeken túl

tartalmaznia kell:

az alkalmazott technológiát,

a technológia alkalmasságának igazolását,

a meglévő rendszerhez való csatlakozás és a kiépítésre kerülő

leágazások kialakításának módját tartalmazó műszaki leírást,

a nyilvántartáshoz szükséges adatok szolgáltatásának módját,

az üzembe helyezést megelőző minősítő műveleteket,

a gáz alá helyezést követő ellenőrzéseket.

helyett:

4.8.3.1 Feltárás nélküli építést csak az elosztói engedélyes által elfogadott

kiviteli terv szerint lehet végezni, amelynek az általános követelményeken túl

tartalmaznia kell:

az alkalmazott technológia leírását,

3211_01_U_D_2019_M-05

42/53

a technológia alkalmasságának, adott helyszínen történő

alkalmazhatóságának tervező általi igazolását,

a meglévő rendszerhez való csatlakozás és a kiépítésre kerülő

leágazások kialakításának módját tartalmazó műszaki leírást,

a nyilvántartáshoz szükséges adatok szolgáltatásának módját,

az üzembe helyezést megelőző minősítő műveleteket,

a gáz alá helyezést követő ellenőrzéseket.

83. 4.8.4.1 Általános követelmények



Az elemi csőszálak korrózió elleni védelmét biztosító passzív szigetelés

sértetlenségét a tárolás és a beépítés során is biztosítani kell.

Továbbá módosult az alábbi bekezdés is:

Az elkészült szigetelő bevonatot ellenőrizni kell. Az ellenőrzést csak az elosztói

engedélyes, vagy annak minőségirányítási rendszerében elfogadott és

nyilvántartott vállalkozás végezheti el.

helyette:

Az elkészült szigetelő bevonatot az eltakarás előtt ellenőrizni kell.

84. 4.8.4.3 Aktív korrózióvédelem

A szabályozás ezen pontjából az alábbi mondat került törlésre a 21/2018 ITM


Az aktív korrózióvédelem hatékonyságát mérésekkel kell ellenőrizni.

85. 4.8.4.5 A korrózióvédelmi rendszerek ellenőrzése

A szabályozás ezen pontja az alábbiak szerint került módosításra a 21/2018


A beépített szigetelő közdarabok hatásosságáról, potenciálmérő helyeket,

mérőpontokat kell kiépíteni.

helyett:

A beépített szigetelő közdarabok hatásosságáról, a potenciálmérés, a kölünféle

átkötések és elfogyó védelmek beszabályozására mérőhelyeket, mérőpontokat

kell kiépíteni.

valamint:

További potenciálmérő helyeket kell létesíteni:

minden katódállomáson,

minden védőcsöves műtárgynál,

minden veszélyeztetett idegen létesítménynél,

minden olyan helyen, ahol különböző létesítményeket ellenálláson

keresztül össze kell kötni,

a várható minimum pontokon vagy azok közelében,

a csővezetékekbe épített minden szigetelő közdarabnál,

a vezeték nyomvonalán, egymástól a beszabályozáshoz és a minősítő

mérések elvégezhetőségéhez szükséges és elégséges távolságra.

idegen fémanyagú létesítmények keresztezésénél pl.,

keresztezés vontatási rendszerekkel,

keresztezés más föld alatti csővezetékkel vagy kábelekkel,

idegen fémanyagú létesítmény 50 m-en belüli megközelítésekor,

párhuzamos elhelyezkedés más földalatti csővezetékhez vagy

kábelhez képest,

acél anyagú védőcső végénél abban az esetben ha a védőcső alkalmazása

hatósági előírás vagy egyéb ok miatt elkerülhetetlen,

szigetelő karimapárnál.

folyókeresztezéseknél.

helyett:

További potenciálmérő helyeket kell létesíteni:

minden katódállomáson,

3211_01_U_D_2019_M-05

43/53

a szívókötési helynél,

minden acél védőcsöves műtárgynál,

minden veszélyeztetett idegen létesítménynél,

minden olyan helyen, ahol különböző létesítményeket ellenálláson

keresztül össze kell kötni,

a várható minimum pontokon vagy azok közelében, ha az szükséges,

a csővezetékekbe épített minden szigetelő közdarabnál,

a vezeték nyomvonalán, egymástól a beszabályozáshoz és a minősítő

mérések elvégezhetőségéhez szükséges és elégséges távolságra.

További potenciálmérő helyek létesíthetők:

idegen fémanyagú létesítmények keresztezésénél pl.,

keresztezés vontatási rendszerekkel,

keresztezés más föld alatti csővezetékkel vagy kábelekkel,

idegen fémanyagú létesítmény 50 m-en belüli megközelítésekor,

párhuzamos elhelyezkedés más földalatti csővezetékhez vagy

kábelhez képest,

acél anyagú védőcső végénél abban az esetben ha a védőcső alkalmazása

hatósági előírás vagy egyéb ok miatt elkerülhetetlen,

szigetelő karimapárnál.

folyókeresztezéseknél.

Továbbá kiegészült az alábbi mondattal:

A védőpotenciál kialakulása érdekében, annak műszaki feltételeit, a védelem

üzembe helyezéskor elvégzendő méréseket, a korrózió elleni védelemre

vonatkozó tervfejezetben a tervezőnek meg kell határozni.

86. 4.10 Üzembe helyezés előtti ellenőrzések, nyilvántartásba vétel

Új fejezettel egészült ki a szabályozás ezen pontja:

1.1.1 Felelősségi körök az egyes vezetéképítési munkákra

vonatkozóan

10. sz. táblázat

53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti

építési tevékenységek

Műszaki

felülvizsgá-

lat minősí-

tése

Nyomás-

próba mi-

nősítése

A bányafelügyelet

építésügyi ható-

sági engedélyéhez

kötött

földgáz-célvezeték és a

250 métert meghaladó

földgáz-elosztóvezeték,

valamint tartozékai

Műszaki ellenőr

A bányafelügyelet

engedélye nélkül,

bejelentés alapján

végezhető

földgáz elosztó- és cél-

vezeték, és ezek tartozé-

kainak a meglévő bizton-

sági övezeten belüli, több-

let szolgalmi jogot vagy ve-

zetékjogot nem igénylő

azonos vagy alacsonyabb

nyomásfokozatúra történő

kiváltása, ha az engedé-

lyezettel azonos vagy kor-

szerűbb műszaki jellemzők-

kel és paraméterekkel bír

Műszaki ellenőr

Gázelosztó-vezeték egy-

szeri, legfeljebb 250 mé-

terrel történő – nem le-

ágazásnak minősülő –

meghosszabbítása

Műszaki ellenőr

A bányafelügyelet

engedélye nélkül,

A kisnyomású gázel-

osztó-vezeték belterüle-

ten történő építése

Műszaki ellenőr

3211_01_U_D_2019_M-05

44/53

összevont beje-

lentéshez kötött

Üzemelő gázelosztó ve-

zetékhez kapcsolódó új,

egy ingatlan gázellátását

biztosító leágazás épí-

tése, annak nyomásfoko-

zatától függetlenül

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

Nyomásszabályozó állo-

mások főelemeinek – fő

gázáramlásba épített elzáró

szerelvények, nyomássza-

bályozó berendezés és tar-

tozékai, biztonsági lefúvató

és gyorszár – cseréje, ha

az új elem az eredetivel

megegyező funkciójú, nyo-

másfokozatú, illetve telje-

sítményű

Műszaki ellenőr

vagy

építési ellenőr

87. 4.10.1 Műszaki felülvizsgálat



4.10.1.1Az elkészült vezetékszakaszon a vezeték takarását megelőzően - le-

hetőség szerint a nyomáspróbával együtt - műszaki felülvizsgálatot kell tartani,

amelynek időpontját az illetékes Bányászati osztálynak vagy Bányafelügyeleti

Főosztálynak a felülvizsgálat előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni. A felül-

vizsgálatra a beruházónak meg kell hívnia a Bányászati osztályt vagy Bánya-

felügyeleti Főosztályt, az építtetőt, a kivitelezőt, a kijelölt elosztói engedélyest,

az érintett közművek üzemeltetőit és az érintett szakértőként kirendelt ható-

ságokat.

4.10.1.2A takarás előtti műszaki felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

4.10.1.3Az érintettek előzetes egyetértésével a műszaki felülvizsgálatot a ve-

zeték betakarását követően is el lehet végezni.

4.10.1.4A műszaki felülvizsgálatra a kivitelezőnek a következő dokumentumo-

kat kell biztosítania:

- a létesítési engedély dokumentáció vagy az engedélyezett kiviteli terv,

- a beépített termékek és anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumok,

- az építési napló,

- a hegesztési dokumentáció,

- a geodéziai bemérés jegyzőkönyve, a megvalósulási terv,

- a jóváhagyott tervtől való eltérések felsorolása és engedélyei,

- a vezeték tisztaságára vonatkozó kivitelezői nyilatkozat.

4.10.1.5A felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a vezeték építése, szere-

lése az engedélyezett tervdokumentáció szerint, a vonatkozó előírások betar-

tásával történt-e.

helyett:

4.10.2.1 Az elkészült vezetékszakaszon - lehetőség szerint a nyomáspróbával

együtt – nyíltárkos műszaki felülvizsgálatot kell tartani. Az engedély köteles

építési munkák esetében a műszaki felülvizsgálatra az építtetőnek hat

munkanappal előtte meg kell hívnia a kivitelezőt, a földgáz elosztó üzemeltetési

képviselőjét (lásd: 10. táblázat - a bányafelügyelet építésügyi hatósági

engedélyéhez kötött sora), az épített közművek üzemeltetőit és az illetékes

3211_01_U_D_2019_M-05

45/53

bányafelügyeletet, szakhatóságokat, amennyiben ezt a kötelezettségét az

építési engedély tartalmazza.

4.10.2.2 A műszaki felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A

jegyzőkönyvhöz csatolni kell azoknak a meghívottaknak a nyilatkozatait, akik

a felülvizsgálaton nem jelentek meg, de az észrevételüket írásban közölték.

4.10.2.3 A műszaki felülvizsgálatra a kivitelezőnek a következő

dokumentumokat kell biztosítania:

- a véglegessé vált építési engedély és a hozzá tartozó engedélyezett

tervdokumentáció, vagy a bányafelügyelet építési engedélye nélkül

megépíthető, a földgázelosztó által felülvizsgált és műszaki-biztonsági

szempontok alapján kivitelezésre alkalmasnak minősített

tervdokumentáció,

- a beépített termékek és anyagok megfelelőségét igazoló bizonylatok,

- az építési napló,

- a hegesztési dokumentáció,

- a hegesztési varratvizsgálatok jegyzőkönyvei,

- a geodéziai bemérés jegyzőkönyve, a megvalósulási terv,

- az engedélyezett tervdokumentációtól történt eltérések felsorolása és az

eltérések jóváhagyásainak igazolásai és,

- a vezeték tisztaságára, előírt fektetési mélységére vonatkozó kivitelezői

nyilatkozat.

4.10.2.4 A műszaki felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a vezeték építése,

szerelése az engedélyezett tervdokumentáció szerint, a vonatkozó előírások

betartásával történt-e. Amennyiben az engedélyezett tervdokumentációtól

eltértek, akkor az eltérésekre vonatkozó engedélyeknek a felülvizsgálaton

rendelkezésre kell állni.

88. 4.10.2.1 Általános előírások, és a nyomáspróba előkészítése



Az elkészült és kellően rögzített gázelosztó vezetéken a vezeték takarását

megelőzően szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tartani. A nyomáspró-

bák végrehajtása terv vagy technológiai utasítás alapján történhet.

helyett:

Az elkészült és üzemeltetésre alkalmas állapotban lévő gázelosztó vezetéken a

vezeték takarását megelőzően szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tar-

tani. A nyomáspróbák végrehajtása az engedélyezett tervdokumentációelőírá-

sainak megfelelően történhet.

valamint:

Az elosztóvezetéken a nyomáspróbát a kivitelező végzi el, és arra köteles a

tervezett időpont előtt 8 nappal írásban meghívni a területileg illetékes

Bányászati osztályt vagy Bányafelügyeleti Főosztályt, az építtetőt és az

üzemeltetőt.

helyett:

Az elosztóvezetéken a nyomáspróbát a kivitelező végzi el, és arra a tervezett

időpont előtt legalább négy munkanappal meghívja az építtetőt és az

üzemeltetőt, amennyiben a műszaki felülvizsgálat meghívójában a

nyomáspróba időpontját nem közölték.

továbbá:

A nyomáspróba alatt a gázelosztó vezetéken és biztonsági övezetében a

vizsgálatokon kívül más munkavégzés nem folytatható. A nyomáspróbát

végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy a nyomáspróba időtartama alatt a

gázelosztó vezeték biztonsági övezetén belülre az oda beosztottakon kívül más

személyek ne léphessenek be.

3211_01_U_D_2019_M-05

46/53

helyett:

A nyomáspróba időtartama alatt a gázelosztó vezetéken és biztonsági

övezetében a vizsgálatokon kívül más tevékenység nem folytatható.

illetve:

A nyomáspróba alá vetett gázelosztó vezetékbe a nyomásfeladási pont

közelébe megfelelő méréshatárú és pontossági osztályú nyomás, és a cső

belső, illetve külső hőmérsékletét jelző műszert kell beépíteni. A nyomáspróba

során a barometrikus nyomást is mérni kell.

Az utólagosan épített, 100 m alatti hosszúságú elosztó-, valamint az utólagos

leágazó vezetékek kivételével a nyomáspróba adatait regisztrálni kell.

Amennyiben a sikeres nyomáspróba után a gázelosztó vezeték hat hónapon

belül nem kerül üzembe helyezésre, a használatba vétel előtt a tömörségi

nyomáspróbát meg kell ismételni.

A kivitelezőnek a végrehajtásra a nyomáspróba terv vagy a technológiai

utasításban foglaltak figyelembevételével műveleti utasítást kell készítenie az

alábbi tartalommal:

helyett:

A nyomáspróba alá vetett gázelosztó vezetékbe legalább 1,6 pontossági

osztályú nyomásmérő és regisztráló műszert kell beépíteni, amelynek a

méréshatárát úgy kell megválasztani, hogy a mért nyomás a műszer mérési

tartományának 60–75%-ába essen. A cső belsejében lévő levegő, illetve a

külső levegő hőmérsékletét folyamatosan mérő és regisztráló műszert kell

beépíteni. A nyomáspróba során a barometrikus nyomást is folyamatosan

mérni és regisztrálni kell.

A nyomáspróba adatait regisztrálni kell a 100 m-nél nem hosszabb, hegesztési

varratot nem tartalmazóvezetékek kivételével.

A kivitelezőnek a nyomáspróba végrehajtásra műveleti utasítást kell készítenie

az alábbi tartalommal:

valamint:

A szilárdsági nyomáspróbát lehetőleg vízzel kell elvégezni, amelytől eltérni

csak az elosztói engedélyes előzetes hozzájárulásával lehet. Ebben az esetben

a nyomáspróba közege levegő vagy inert gáz lehet.

helyett:

A nagynyomású gázelosztó vezeték esetén szilárdsági nyomáspróbát lehetőleg

vízzel kell elvégezni, ettől eltérni csak az elosztói engedélyes előzetes

hozzájárulásával lehet. Ebben az esetben a nyomáspróba közege levegő vagy

inert gáz lehet.

Továbbá kiegészült a következő mondattal:

A nyomáspróba minősítését a 10. táblázat szerinti, a nyomáspróba

minősítéséért felelős földgázelosztó üzemeltetési képviselője végezheti el.

89. 4.10.2.2 Nyomáspróba jegyzőkönyv



A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a

nyomáspróba szempontjából lényeges adatokat, de legalább a következőket:

A nyomáspróba helyét, dátumát, a vizsgált vezeték megnevezését, a

nyomáspróba kezdő és befejező időpontját (óra, perc)

a nyomáspróbán résztvevő felelős személyek nevét, beosztását,

aláírásukat és cégük megnevezését,

3211_01_U_D_2019_M-05

47/53

a gázelosztó vezetékszakasz helyét és műszaki paramétereit (átm.,

hossz, varratok száma, roncsolásmentes ellenőrzött varratok száma, a

vezeték anyaga, térfogata stb.),

az engedélyes tervdokumentációt képező dokumentumok megnevezését

és azonosításukra alkalmas megjelölését,

a nyomáspróba során alkalmazott műszerek azonosító adatait,

méréshatárait, osztálypontosságát, (az alkalmazott nyomás- és

hőmérsékletmérők valamint az ellenőrző nyomásmérők számát és a

műszerek pontosságát, hitelesített vagy kalibrált állapotát),

a vezetékbe a nyomáspróba elvégzéséhez felhasznált szerelvények

műbizonylatának azonosító számát,

a nyomáspróba során észlelt rendellenességeket,

a nyomáspróba kezdetén és végén leolvasott nyomás-, és

hőmérsékletértékeket (légnyomás és hőmérsékleti adatokat, a mérő- és

ellenőrző műszereknél).

a nyomáspróba minősítését.

A nyomáspróba megismétlése:

Amennyiben a nyomáspróba során nyomásesés (a hőmérséklet-változásból

adódó nyomásesésen kívül), vagy egyéb rendellenesség tapasztalható, a

nyomáspróba eredménye sikertelen.

A sikertelen nyomáspróbát a Hiba! A hivatkozási forrás nem található..

pont szerint kell dokumentálni.

A sikertelen nyomáspróbát a feltárt hibák megszüntetése után meg kell

ismételni.

Szilárdsági nyomáspróba

közege: víz, levegő vagy inertgáz,

értéke legalább: Pp = 1,25 x DP (bar)

időtartama legalább: Tp = 6 óra

ahol:

Pp

a próbanyomás értéke (bar)

DP a tervezési nyomás

értéke

(bar)

TP

a nyomáspróba

időtartama

(óra)

helyett:

A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a

nyomáspróba szempontjából lényeges adatokat, de legalább a következőket:

a nyomáspróba kezdő és befejező időpontját

a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, és munkakörét, aláírásukat

továbbá az általuk képviselt szervezet megnevezését,

a gázelosztó vezeték helyét és műszaki paramétereit,

az engedélyezett tervdokumentációt képező dokumentumok

megnevezését és azonosításukra alkalmas megjelölését,

a nyomáspróba során alkalmazott műszerek azonosító adatait,

méréshatárait, osztálypontosságát,

a nyomáspróba során észlelt rendellenességeket,

a nyomáspróba kezdetén és végén leolvasott nyomás-, és

hőmérsékletértékeket

a nyomáspróba minősítését.

A nyomáspróba megismétlése:

Amennyiben a nyomáspróba során nyomásesés (a hőmérséklet-változásból

adódó nyomásesésen kívül), vagy egyéb rendellenesség tapasztalható, a

nyomáspróba eredménye sikertelen.

A sikertelen nyomáspróbát a Hiba! A hivatkozási forrás nem található..

pont szerint kell dokumentálni.

3211_01_U_D_2019_M-05

48/53

Szilárdsági nyomáspróba

közege: víz, levegő vagy inertgáz,

értéke legalább: Ppsz = 1,5 x MOP bar

kisnyomás esetén 3,0 bar

0,1 bar < MOP ≤ 2,0 bar esetén 3,5 bar

időtartama legalább: Tpsz = 6 óra

ahol:

Ppsz

a próbanyomás értéke bar mértékegységben

MOP a legnagyobb üzemnyomás értéke bar mértékegységben

TPsz

a nyomáspróba időtartama órában

90. Vízzel történő szilárdsági nyomáspróba követelményei című bekezdés az aláb-

biak szerint került kiegészítésre a 21/2018 ITM rendeletnek megfelelően:

A szilárdsági nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha nyomásváltozás

számítással igazoltan kizárólag a légköri nyomás- és hőmérséklet-változás

következtében lépett fel, és a nyomáspróba alá vetett gázelosztó vezeték egyik

elemén sem volt tapasztalható maradó alakváltozás. továbbá a vizsgált

rendszer egyik elemén sem volt tömörtelenség kimutatható.

91. 4.10.2.4 Tömörségi nyomáspróba



A tömörségi nyomáspróbát a gázelosztó vezeték üzemszerű állapotában, az

eredményes szilárdsági nyomáspróba után kell elvégezni.

közege: levegő, inert gáz vagy haszongáz,

értéke legalább: Ppt = MOP (bar)

kisnyomás esetén 150 mbar

időtartama legalább: Tpt = 2 óra

ahol:

Ppt

a próbanyomás értéke bar mértékegységben

MOP a legnagyobb üzemi nyomás bar mértékegységben

Tpt

a nyomáspróba időtartama órában

Nem kell külön tömörségi nyomáspróbát végezni, ha a szilárdsági

nyomáspróba légnemű közeggel történt, és a vizsgálatok végrehajtása,

valamint kiértékelése a tömörségi követelményekre is kiterjedt.

Üzemelő gázelosztó vezeték nyomásemelésénél a MOP-nak megfelelő értékű

tömörségi nyomáspróbát kell tartani haszongázzal. A MOP-ot átlépő

nyomásemeléshez tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a bányafelügyelet

hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi

hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012 (III.28.) kormányrendelet

szerint engedélyeztetni kell.

A tömörségi nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha a nyomásváltozás

számítással igazoltan kizárólag az esetleges légköri nyomásváltozásból, illetve

hőmérséklet-változásból adódóan következett be, és a vizsgált rendszer egyik

elemén sem volt tömörtelenség kimutatható.

92. 4.10.2.5 Az általánosnál rövidebb időtartamú nyomáspróba



Indokolt esetben az előírtnál rövidebb időtartamú nyomáspróba is tartható.

Ha a nyomáspróba alá vett gázelosztó vezetékszakasz térfogata az 1,0 m3-t

nem haladja meg, akkor a nyomáspróbáit legalább egy órára lerövidített

3211_01_U_D_2019_M-05

49/53

időtartam alatt is el lehet végezni, ez esetben minden varrat és egyéb kötés

tömörségét egyedileg ellenőrizni szükséges.

A nyomáspróba értéke, és egyéb követelményei megegyeznek a Hiba! A

hivatkozási forrás nem található.. - Hiba! A hivatkozási forrás nem

található.. pontokban foglaltakkal.

A nyomáspróba akkor minősíthető sikeresnek, ha a nyomáspróba időtartama

után nyomáscsökkenés nem volt tapasztalható, illetve a nyomáspróba alá

vetett gázelosztó vezetéken és szerelvényein tömörtelenség nem volt

kimutatható, és a gázelosztó vezeték egyik elemén sem volt tapasztalható

maradó alakváltozás.

93. 4.10.3.1 Végellenőrzés



A megépített gázelosztó vezetéken ellenőrzést kell tartani, amelynek alapján a

gázelosztó vezeték műszaki-biztonsági szempontból történő minősítése

TIGÁZ-DSO Kft. joga és kötelessége.

A végellenőrzés akkor lehet sikeres, ha a műszaki felülvizsgálat és a

nyomáspróba során tett intézkedéseket teljesítették, a csővezeték takarása

megtörtént, a felszínt helyreállították, és a jelzéseket és jelöléseket

elhelyezték, és a megvalósulási dokumentáció rendelkezésre áll.

A korrózióvédelem, a gázelosztó vezeték technológiai tartozékai, a biztonsági

berendezései, az üzemeltetéshez szükséges jelző, biztonságtechnikai és

energetikai rendszerei megfelelőségét mérésekkel, illetve működési próbával

kell ellenőrizni és dokumentálni.

A működési próbát a kivitelezés felelős műszaki vezetőjének irányításával és

az elosztói engedélyes képviselőjének jelenlétében az engedélyezett terv

alapján kell végezni, és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Üzembe helyezéskor el kell végezni a szakaszoló elzárószerelvények

működéspróbáját is. Dokumentálni kell, hogy a szakaszolószerelvények zárás-

nyitás próbája megtörtént és annak eredménye megfelelő.

Sikertelen működési próba esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hiba

okát és megszüntetésének módját, valamint a próba megismétlésének

időpontját.

A kivitelezőnek ezen technológiai utasítás FN-01 formanyomtatványa szerint

kell nyilatkozni az előírások betartásáról.

helyett:

A gáz alá helyezés megkezdése előtt a megépített gázelosztó vezetéken

végellenőrzést kell tartani, amelynek alapján a gázelosztó vezeték műszaki-

biztonsági szempontból üzemelésre alkalmas minősítése TIGÁZ Zrt. joga és

kötelessége. A végellenőrzés minősítését a TIGÁZ Zrt., a 10. táblázatban

végellenőrzés minősítéséért felelős képviselője végezheti el.

A végellenőrzés akkor minősül sikeresnek, ha a műszaki felülvizsgálat és a

nyomáspróba során előírt intézkedéseket teljesítették, és a megvalósulási

dokumentációban a megépült gázelosztó vezeték műszaki-biztonsági

megfelelőségét bizonyító dokumentumok hiánytalanul rendelkezésre áll.

Üzembe helyezéskor el kell végezni a szakaszoló elzárószerelvények

működéspróbáját is. Dokumentálni kell, hogy a szakaszolószerelvények zárás-

nyitás próbája megtörtént és annak eredménye megfelelő.

A kivitelezőnek ezen technológiai utasítás FN-01 formanyomtatványa szerint

kell nyilatkozni az előírások betartásáról. Az utólagos leágazó vezetéképítési

munkákról, melyek nem érintenek vezetékjogi eljárást, az FN-07

formanyomtatványon szükséges nyilatkozni.

94. 4.10.4 Nyilvántartás



3211_01_U_D_2019_M-05

50/53

4.10.4.1 Az építés során a gázelosztó vezetékről megvalósulási dokumentációt

kell készíteni. A megvalósulási tervdokumentációt a kivitelezőnek kell

elkészítenie vagy elkészíttetnie.

4.10.4.2 A bemérési térkép munkarészeit a kivitelező köteles a vonatkozó

jogszabályok és az elosztói engedélyes előírásai szerint elkészíteni.

A geodéziai bemérést az elosztói engedélyes minőségirányítási rendszere

szerint megfelelőnek minősített szervezettel (szakemberrel) kell elvégeztetni.

Az alapadatoknak (megvalósulási terv, geodéziai bemérés adatai) lehetőleg

olyannak kell lenniük, hogy a nyilvántartási (térinformatikai) rendszerbe

beilleszthetőek legyenek. Az elosztói engedélyesnek a gázelosztó vezeték

adatait a szakági nyilvántartási helyszínrajzon (térképen) az üzembe

helyezéstől számított 30 napon belül fel kell tüntetnie.

helyett:

4.10.5.1 Az építés során a gázelosztó vezetékről a kivitelező megvalósulási

dokumentációt készít vagy készített. A megvalósulási dokumentációnak

tartalmaznia kell az alábbi felsorolban meghatározott eredeti dokumentumot

vagy annak másolatát.

A megvalósulási dokumentáció elemei:

- építési (létesítési) dokumentáció, építési (létesítési) engedély,

- szolgáltatói szakvélemény,

- kivitelezői nyilatkozat,

- összesítő a felhasznált anyagokról, szerelvényekről, mennyiségi és bi-

zonylatszám megjelölésével, bizonylatok,

- munkakezdés bejelentése,

- értesítés munkaterület átadás-átvételi eljárásról,

- munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv,

- értesítés nyíltárkos műszaki felülvizsgálatról,

- műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv,

- nyomáspróba jegyzőkönyv,

- nyomáspróba regisztrátum csak a földgázelosztó példányában,

- építési napló,

- hegesztési dokumentáció, varratvizsgálati jegyzőkönyv,

- acélvezeték esetében a szigetelésvizsgálati jegyzőkönyv,

- a megvalósult állapotnak megfelelő tervek vagy az engedélyezett terv-

módosítások,

- nyomásszabályozó állomás esetén a villámvédelmi mérési és szabvá-

nyossági vizsgálati jegyzőkönyv,

- a gázelosztó vezetékkel vagy biztonsági övezetével érintett idegen in-

gatlan esetében a vezetékjogi terv vagy a vezetékjogi bejegyzés iga-

zolása,

- igazolás közmű beméréséről,

- érintett közmű-üzemeltetők, hatóságok nyilatkozata,

- aktív védelmi rendszer esetében az aktív korrózióvédelmi rendszer

megvalósulási terve,

- a vezeték nyomvonal helyreállítás megfelelőségét bizonylatoló doku-

mentumok (talajtömörítés),

- értesítés műszaki átadási és használatbavételi eljárásról,

- műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv,

- védelemmel ellátott vezetékszakaszok kimutatása,

- mérőeszköz kalibrálási bizonylatok,

- a felelős műszaki vezető jogosultságát igazoló okmányának másolata,

- az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósí-

tandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló jogszabály

szerinti munkavédelmi koordinátor nyilatkozata,

3211_01_U_D_2019_M-05

51/53

- a geodéziai bemérés nyomvonal adatszolgáltatási minősítéssel (D-

terv),

- használatbavételi (végellenőrzési) jegyzőkönyv,

- használatbavételi engedély kérelem,

- használatbavételi engedély és

- nyomáspróba terv.

4.10.5.2 A bemérési térkép munkarészeit a kivitelező köteles a vonatkozó

jogszabályok és az elosztói engedélyes előírásai szerint elkészíteni.

A geodéziai bemérést földmérési tevékenység végzésére jogosult szervezettel

vagy szakemberrel kell elvégeztetni.

A megvalósulási tervnek és a geodéziai bemérés adatainak a nyilvántartási

rendszerbe beilleszthetőnek kell lenniük. Az elosztói engedélyesnek a

gázelosztó vezeték adatait a szakági nyilvántartási helyszínrajzon az üzembe

helyezéstől számított 30 napon belül fel kell tüntetnie.

95. FN-01, FN-04, FN-05

A nyomtatványon a TIGÁZ-DSO Kft. átírásra került TIGÁZ Zrt-re.

96. FN-07

Kialakításra került egy vezeték jogot nem érintő utólagos leágazó vezetéképí-

tésre vonatkozó kivitelezői nyilatkozat.

97. M-01 Tervdokumentációk tartalmi követelményei

Az alábbi mondatok törlésre kerültek:

A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei szolgáltatási területünkön

azonosak. Ezen követelmények ismerete megkönnyíti a tervezők munkáját.

Törekvésünk, hogy a tervezők és TIGÁZ-DSO Kft. szakembereinek közös mun-

kája eredményeként mindenki számára megnyugtató biztonságos, magas fokú

műszaki tartalommal rendelkező gázelosztó rendszerek jöjjenek létre.

A tervezés abban az esetben kezdhető meg, ha az elosztóvezeték

építésére vonatkozó sikeres pályáztatás eredményeképpen a nyer-

tes pályázó és a TIGÁZ-DSO Kft. között vállalkozási szerződés jött

létre. A tervezendő létesítmény műszaki paraméterei a vállalkozási

szerződésben kerülnek rögzítésre. A fogyasztói igény kielégítésével

kapcsolatos tudnivalók az Üzletszabályzatban kerültek rögzítésre.

Az Üzletszabályzat az ügyfélszolgálati irodáinkban, és Társaságunk

honlapján, http://www.tigazdso.hu/ betekintésre rendelke-

zésre áll.

A technológiai utasítások megtalálhatók a http://www.tigaz-

dso.hu/

A tervezésnél be kell tartani a vonatkozó jogszabályok, rendeletek,

szabványok és társaságunk technológiai utasításainak előírásait,

valamint a közmű üzemeltetők által meghatározott követelménye-

ket.

Az alábbi mondat módosításra került:

A kiviteli tervdokumentációt megrendelő levéllel kell benyújtani Társasá-

gunk részére műszaki- biztonsági szempontból történő felülvizsgálatra:

helyett:

A kiviteli tervdokumentációt az alábbiakban megjelölt példányszámban

kell benyújtani Társaságunk részére műszaki- biztonsági szempontból

történő felülvizsgálatra:

A táblázat 1.3 pontjából törlésre került:

Nyomásszabályozó állomás telepítése esetén térvilágítás, villámvédelem, be-

kötőút stb. kialakításának módja, valamint a robbanásveszélyes zóna megha-

tározása és ismertetése.

Tűzvédelmi nyilatkozat (szakember által aláírt)

http://www.tigazdso.hu/



3211_01_U_D_2019_M-05

52/53

A táblázat 1.5 pontja pontosításra került a formanyomtatvány megjelölésével:

TIGÁZ Zrt. elosztói engedélyes területileg illetékes egységével történt egyez-

tetés jegyzőkönyve (FN-06)

A táblázat 1.8 pontja eseti besorolást kapott kötelező helyett

Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértőként kirendelt hatóságok

nyilatkozatai a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet szerint.

A táblázat 1.2.6 pontja az alábbiak szerint módosult:

Térvilágítási- és villámvédelmi terv

helyett:

Nyomásszabályozó állomás telepítése esetén villámvédelem, bekötőút stb. ki-

alakításának módja, valamint a robbanásveszélyes zóna meghatározása és is-

mertetése.

Villámvédelmi terv

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet (a továbbiakban:

OTSZ) szerinti kockázati osztály jelét,

A földrajzi elhelyezkedésre és a légköri viszonyokra is figyelemmel a gázkibo-

csátások meghatározását,

A robbanásveszélyes zónákat, azok kiterjedését,

A gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét.

98. M-03

Szabvány aktualizálás:

MSZ EN 60079-14:2009

helyett:

MSZ EN 60079-14:2014

99. M-04

A munkacsoport összetétele az alábbiak szerint módosult:

Dokumentum

készítéséért

felelős

Vezetékjogi csoportve-

zető

TIGÁZ-DSO Kft.

Lengyel István

Dokumentum

készítéséért

felelős

Vezetékfejlesztési cso-

portvezető

Nyugati

TIGÁZ-DSO Kft.

Bercsényi Tibor

Dokumentum

készítéséért

felelős

Hálózatfejlesztés TIGÁZ-

DSO Kft.

Kállai László

Munkacsopor

t vezető

Hálózat üzemeltetés

vezető

TIGÁZ-DSO Kft.

Bán Zoltán

helyett:

Dokumentum

készítéséért

felelős

Vezetékjogi csoportve-

zető

TIGÁZ Zrt.

Lengyel István

Dokumentum

készítéséért

felelős

Kiemelt projektek mun-

katárs

TIGÁZ Zrt.

Sárosi Béla

3211_01_U_D_2019_M-05

53/53

Dokumentum

készítéséért

felelős

Hálózatfejlesztés TIGÁZ

Zrt.

Molnár Zoltán

Munkacsopor

t vezető

Eszközmenedzsment

Igazgató

TIGÁZ Zrt.

Bán Zoltán

tervdokumentációk tartalmi követelményei · 3211_01_u_a_2019_m-01 1/3 tervdokumentációk...

Documents