KEZEK – Észak-Magyarország

felsőoktatási intézményeinek

együttműködése

Záró disszeminációs konferencia

– Eredmények összefoglalása –

Miskolc, 2015. június 29.

A „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek

együttműködése” című, TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001

azonosítószámú projekt 2013. április 14-én indult a Miskolci Egyetem (ME)

vezetésével, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a Károly Róbert Főiskola

(KRF) partnerségével.

A projekt legfontosabb célkitűzései:

a régió hátrányos helyzetének és az intézmények számára ebből adódó

egyre súlyosbodó állapot kezelésével való foglalkozás,

az intézmények irányítási rendszerének fejlesztése azonos modellekre

építve,

az oktatók, kutatók, hallgatók képzése, továbbá tananyagok, duális

képzési és hallgatói szolgáltatási megoldások fejlesztése.

A célkitűzések elérését 10 alprojekt segítette:

I. Társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában: A térség hátrányos

helyzete közismert, amely az intézmények belső és külső világát egyaránt érinti.

Egy felzárkóztatási klaszter létrehozásával a régión belüli szereplők

összefogását erősítjük a problémák megoldására.

II. Képzők képzése: A ME, EKF, KRF oktatóinak jelentős része nem

rendelkezik pedagógiai, fogyatékkal élő hallgatók bánásmódjával, illetve az

oktatás területét érintő jogi ismeretekkel. Tananyag-fejlesztési és képzési

akciók segítségével változtatunk ezen a helyzeten.

III. Stratégiai monitoring rendszer: A stratégiai és operatív tervezés, illetve a

vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) és a központi adatbázisok

integrálásával, egységes modell alapján teljesítjük a különböző adatbázisok

vezetői döntésekbe való bevonását, a vezetői információk hitelességének

növelését.

IV. Infrastruktúra menedzsment rendszer: A diploma önköltségszámítás

törvényi kötelezettségének az elektronikus órarend, az oktatási létesítmények

gazdálkodása és a Neptun rendszerrel történő illesztés segítségével kívánunk

eleget tenni, ugyan eltérő mértékben, de azonos modell szerint, modulszerűen.

V. Minőségirányítási rendszer fejlesztése: Az alprojekt keretében a

benchmarking tevékenységek révén az összemérés, és az egymástól való

tanulás is nagy jelentőséggel bír a DPR rendszer továbbfejlesztése, a

felnőttképzés minőségirányítási modelljének kidolgozása és a folyamat-

szemléletű minőségfejlesztési akciók mellett.

VI. Karrierszolgáltatások fejlesztése: A hallgatói- és karrierszolgáltatások

harmonizációja és a hallgatói kapcsolatok erősítése mellett egy hallgatói díj

(award) rendszer is kidolgozásra kerül.

VII. Közös tananyagfejlesztések: A Humán Teljesítménytámogató

Technológiai Rendszer (HPT, H3T) segítségével mindhárom intézmény közös

képzéseit érintő elektronikus, blended típusú tananyagok fejlesztése történt

meg, amelyek egy repozitóriumon keresztül érhetőek el.

VIII. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: A régió humán veszteségeinek

pótlására, valamint az intézményi nemzetköziesítési törekvések támogatására

szolgáló alprojektben közös marketing stratégia kialakítására kerül sor a

meglévő potenciálok kiszélesítésére. Emellett nyelvi képzések, intézményi

népszerűsítő kiadványok megjelentetése is az alprojekt tevékenységeinek

eredményeit tükrözi.

IX. Szakmai gyakorlat, duális képzés BSc szinten való megvalósítása: A

gyakorlatorientált képzés érdekében a gyakornoki rendszer, a gyakorlati

képzési helyek hálózati megoldásait kívántuk elősegíteni, a szakmai

gyakorlatokhoz kapcsolódó portál az adminisztrációs tevékenységeket is

megkönnyíti.

X. É-Mo.-i élettudományi regionális tudásklaszter és közös képzés: Az

alprojekt nevének és célkitűzéseinek megfelelően megalapításra kerül a

klaszter, amely a régió élettudományi kutatási hátterét kívánja összefogni és

segítségével a kutatások potenciális gyűjtő és finanszírozó helyévé válni.

Továbbá az intézmények közös képzések akkreditációs előkészítésére is

vállalkoztak.

A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított

bányászati-kohászati tanintézet, ahol a világon elsőként oktattak ilyen felsőfokú

ismereteket. Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az

iskolát.

A Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy „a

felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki

Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik”.

1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült

Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki

Karból állt. Az egyetem neve 1990. július elsejével változott Miskolci Egyetemre.

Az oktatási rendszer változtatása iránti igény hozta létre a szándékot, hogy a

műszaki karokat a társadalomtudományokat oktató karokkal, szakokkal

egészítsék ki. 1981-ben nagy változások kezdődtek az egyetem életében.

Ekkor indult meg a jogászképzés, mely 1983-tól önálló fakultásként működik.

Ekkor fogalmazódott meg az a cél, hogy az egyetem a klasszikus értelemben

vett universitas szintjére fejlődjön. Ugyanis ilyen jellegű intézmény

létrehozására az országban szinte egyedülállóan Miskolcon volt lehetőség, ahol

a műszaki karok tanszékei között már meglévő társadalomtudományi stúdiumok

(jog, filozófia, szociológia, közgazdaságtan, stb.), illetve a Nyelvi Intézet

megléte biztosította az alapot az új karok létrehozásához.

A fejlődés következő lépcsőfoka az 1987-ben beinduló közgazdászképzés,

melyet a Gazdaságtudományi Kar létrehozása követett 1990-ben.

A különböző tudományok oktatásának összefogása az egyetem keretein belül

kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak. Az egyetem

egyes tanszékei, intézetei több karon, szakon tanítanak. A hallgatóknak

lehetőségük van több szakon párhuzamosan tanulmányokat folytatni. Ilyen

esetben az egyes karok egymás között elfogadják a mindkét kar által

megkövetelt tantárgyakból a valamelyiken azonos tárgyból letett vizsgát. A

hallgatók más karon, szakon oktatott tantárgyat is tanulhatnak akkor is, ha az

adott karon a teljes képzésben nem vesznek részt. Ily módon a hallgatói igények

mind teljesebb kielégítésére van lehetőség.

1992-ben alakult a Bölcsészettudományi Intézet, amely 1997 szeptemberében

emelkedett kari rangra.

1997-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata - a

főiskolától való leválását követően - egyetemünkhöz csatlakozott a Miskolci

Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézeteként.

A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki

Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működnek tovább.

A felsőoktatási törvényben kívánatossá nyilvánított egyetemi integráció

eredményeképpen a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 2000. január

1-jétől a Miskolci Egyetem főiskolai kara lett, majd 2013. július 1-jével kivált

egyetemünkből és csatlakozott az Eszterházy Károly Főiskolához.

Az Egészségtudományi Intézet főiskolai szintű alapképzése védőnő szakkal

2001-ben létesült, és 2004 szeptemberétől gyógytornász szakon is megindult a

képzés. 2005-ben az intézet kari státuszt kapott, mai neve Egészségügy Kar.

Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola

szellemi örökségét ápoló, valamint a két és fél évszázados egri felsőoktatás

hagyományaihoz kötődő, ugyanakkor a jövő felé nyitott, minőségi oktatási és

kutatási munkát végző intézmény.

Az elmúlt 5 évtizedben több mint félszázezer főiskolai végzettségű szakembert

adott a magyar társadalomnak, a közoktatásnak és a munkaerő-piacnak. A

közel 7000 hallgatóval és 700 dolgozóval működő intézmény a XXI. század

társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét,

képzési kínálata rendkívül sokrétű.

A képzés öt karon, alapszakokon és mesterszakokon közel egyenlő arányban

folyik – a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és

társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a

sporttudományok és a művészetek terén – nappali, részidős, valamint

távoktatásos formában. 2013-tól az osztatlan tanárképzésben több mint 50

szakpáron érhetőek el szakjaink. A jelentkezők számára kínál továbbá

felsőoktatási szakképzéseket, illetve számos szakirányú továbbképzést.

Intézményünkben két doktori iskola is működik, így a mai magyar

felsőoktatásban elérhető valamennyi képzési szintjén várja a hallgatókat és a

doktoranduszokat. A főiskola kiemelkedően jó szolgáltatást nyújt az idegen

nyelvek tanulásához, 4 akkreditált állami nyelvvizsgahellyel áll a nyelvvizsgázni

szándékozók rendelkezésére.

Az intézményben több nemzetközileg is elismert tudományos műhely működik,

ilyen az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport, az Agria-

Innorégió Tudáscentrum, a Borkultúra Központ, a Regionális

Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató és

Kutatócsoport, Multimédia Kutató Laboratórium, az Észak-Magyarországi

Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ, Egészséges

Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Bryológiai Kutatócsoport és az

EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely élelmiszerbiztonsági kutatási

tevékenységet végez.

A tudományos tevékenységben, a hazai felsőoktatási intézményekkel történő

együttműködésen túl, fontos szerepet tölt be a főiskola közel 30 ország több

mint 60 intézményével kialakított nemzetközi kapcsolatrendszere.

A Főiskola küldetése, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének

emelésével, a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget

nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével – a Bologna-folyamatnak

megfelelően az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozva – az EU-

tagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére

felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó,

értékes diplomákat adjon ki.

A Károly Róbert által karddal egyesített és bölcsességgel megreformált

Magyarország nemzetközi tekintélynek örvendett. A Főiskola a névadó uralkodó

emlékét méltóképpen megbecsülni kívánó intézmény kíván lenni, így járulva

hozzá ahhoz, hogy a történelembe ágyazott, modern Gyöngyös az Európai

Unióban is megőrizhesse pozícióját: azaz megmaradjon Mátraalja művelődési

és szellemi központjának.

A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás gondolata a városban már 1871-ben

felvetődött, amikor is a Városi Gazdasági Egyesület vezetői szőlész-borász

egyetem létesítését kezdeményezték. Ez a kormányzati körök támogatásának

hiányában nem valósulhatott meg. 1900-ban vincellér iskolát szerveztek, ami

csak néhány évig működött, 1920-ban Felső Mezőgazdasági Iskolát hoztak

létre, amely a 30-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági

Középiskola néven működött tovább. Az iskola elnevezése, jogállása és profilja

többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban

mezőgazdasági technikummá szervezték át, majd 1968-tól mezőgazdasági

szakközépiskolaként működött.

A felsőfokú szakemberképzés 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági

Technikumban – a főiskola jogelődjében – a szőlész-borász felsőfokú

szaktechnikus képzéssel kezdődött. A felsőfokú technikum megszüntetése után

az intézmény 1972-től 1976-ig a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai

Főiskolai Karaként működött tovább és szőlész-borász, zöldségtermesztő,

továbbá növénytermesztő szakokon kertész üzemmérnököket, illetve

növénytermesztő üzemmérnököket képzett.

Az intézmény 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került

Mezőgazdasági Főiskolai Kar néven, később a közgazdasági jellegű tárgyak

súlyának növekedésével. 1989-ben, Magyarországon elsőként, kísérleti

levelező képzés beindítására került sor a Gazdasági Mérnöki Szakon. A

Mezőgazdasági Mérnöki Szakon az 1991/92-es tanévtől agrármérnök-képzés

kezdődött, többek között állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési

szakirányokon. Az intézmény 1993-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működött, majd 2000-től a Szent István

Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karaként.

A Károly Róbert Főiskola gyöngyösi székhellyel 2003-ban jött létre, 2004-től

Gazdálkodási Főiskolai Karral és a Mezőgazdasági Főiskolai Karral működött.

2006. július 1-jével a Mezőgazdasági Főiskolai Kar elnevezése Agrár és

Vidékfejlesztési Karra (a továbbiakban: AVK), a Gazdálkodási Főiskolai Kar

elnevezése Gazdálkodási Karra (a továbbiakban: GK) változott. 2007. január 1-

jétől a főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját az Erdőteleki

Arborétum.

A főiskola MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN 14001:2005 szabványok

szerint integrált irányítási rendszert működtet, amely 2007-ben megszerezte a

Magyar Szabványügyi Testület nemzetközileg elismert tanúsítását. Az integrált

irányítási rendszer kiterjed a felsőoktatásra agrár- és gazdaságtudományok

képzési területekre, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú

továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és

vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést.

2008-tól a Károly Róbert Főiskola szervezetében működik tovább az egri

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. A 2008/09. tanévtől mesterképzési

szakot is indított a Károly Róbert Főiskola. 2009-től a Gazdaság- és

Társadalomtudományi Kar, továbbá a Természeti Erőforrás-gazdálkodási és

Vidékfejlesztési Karon 12 alapképzési, 9 felsőfokú szakképzési-, és 3

mesterképzési szak között választhatnak a továbbtanulni szándékozók.

Az Észak-magyarországi régióban úgy a társadalmi, mint a területi hátrányok

az országos átlagnál koncentráltabban jelentkeznek. A régió felsőoktatási

intézményeit ez több vonatkozásban érinti, a területi hátrányokból eredő, az

ország más területein működő intézményekhez képest kedvezőtlenebb

működési feltételeket a saját bőrükön tapasztalják. Emellett a társadalmi

hátrányok is jelen vannak az intézmények kapuin belül, miközben a

felsőoktatásban dolgozó oktatók tudáskészletében nem szerepel a hátrányos

helyzetű hallgatókkal való bánásmód metodikája.

A hátrányok regionális kezelésében és csökkentésében a társadalom elvárja a

régió tudásközpontjainak aktív részvételét. Ehhez az intézményekben folyó

eddigi kutatások nem szolgáltatnak elegendő alapot. A területi folyamatok

tudományos kutatásának eredményei rámutattak, hogy a hátrányok

csökkentése csakis az innovációk, ezen belül kiemelten a társadalmi innovációk

fejlesztésétől és elterjesztésétől várható.

A cél elérése érdekében a régió felsőoktatási intézményei feladatuknak tartják

a hátrányokat csökkentő társadalmi innovációk kifejlesztését és elterjesztését,

valamint az ezt elősegítő társadalmi együttműködés kereteinek megteremtését.

A társadalmi innovációk megalapozása két területen indul el:

a felsőoktatási intézményeken belüli társadalmi hátrányok

kezelésében,

a régió három leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérségében

a területi hátrányok kezelésében.

Elért eredmények:

Komplex szociológiai, demográfiai, egészségügyi felmérés zajlott le online

kérdőíves formában a hallgatók körében a három érintett felsőoktatási

intézményben, az eredményekből adatbázis és tanulmány is született. A

felmérés hozzájárult a társadalmi felzárkózásban a jó gyakorlatok

áttekintésének és terjesztésének fejlesztéséhez.

Társadalmi-gazdasági kutatások 3 kistérségben (Hevesi, Bátonyterenyei és

Dél-Csereháti):

A helyi társadalmi és gazdasági erőforrások feltárása, azokról adatbázis

létrehozása.

Elsődleges és másodlagos kutatásokon keresztül (meglévő

dokumentumok és statisztikák elemzése, összegyűjtése, empirikus

adatfelvétel) fejlesztési koncepciók és esettanulmányok készítése.

Hallgatók bevonása (terepkutatásokon, szakmai gyakorlatokon keresztül)

a kutatási folyamatba, aminek eredményeképpen nemcsak a képzések

váltak gyakorlat-centrikussá, hanem TDK és szakdolgozatok is születtek

a témákban.

Tanulmányi versenyek középiskolásoknak és felsőoktatási intézmények

hallgatói számára (ez utóbbi a kétszer megrendezésre kerülő „Margó”

esettanulmány verseny formájában).

A témához kapcsolódóan két alkalommal szerveztünk nyári egyetemet.

lásd ehhez, például: http://www.karpatalja.ma/agora/v-periferia-lhh-nyari-

egyetem.

A kutatások eredményeiről számos publikáció született:

tanulmánykötetek, az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek tematikus

száma, a Szellem és Tudomány folyóirat több száma.

Tananyagok kidolgozása és képzések lebonyolítása:

Összesen 7 tananyag került kidolgozásra (Momentor, Diet-Mentor és

Pszicho-Mentor programok valamint a kistérségi mentor-képzésben 4

tananyag).

Egészségügyi mentorképzés, kistérségi mentorképzés és oktatói-

hallgatói kommunikáció és érzékenyítő képzések.

Társadalmi integrációs előadás-sorozat a MAB-ban 12 előadással.

Az alprojekt eredményének tekinthető továbbá „Észak-Magyarországi

Társadalmi Felzárkózásért Regionális Tudásklaszter” megalapítása.

A felsőoktatásban oktatók gyakran nem rendelkeznek pedagógiai ismeretekkel,

továbbá a fogyatékkal élő hallgatók bánásmódjával, vagy az oktatás területét

érintő jogi ismeretekkel. A „képzők képzése” programok e területeket célozzák

meg, hatékonyabbá téve a felsőoktatási munkát. Az alprojekt célja a

felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozó oktatók kompetenciáinak

fejlesztése, az oktatók felkészítése pedagógiai, jogi ismeretekre, és a

fogyatékossággal élő hallgatók oktatására. Közvetett cél a minőségi oktatással

elősegíteni a hallgatók felsőoktatási és munkaerő-piaci sikerességét. A

fejlesztendő kompetenciák kiemelt területe a jogi ismeretek elsajátítása,

amelyben megismerik az oktatási jogokat, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó

jogi lehetőségeket. A projekt során elsajátítandó ismeretek alapot nyújtanak az

észak-magyarországi régió felzárkóztatásához.

Az alprojekt feladata a kapcsolódó képzési tematikák, programok, módszertani

segédanyagok kidolgozása, illetve a képzések lebonyolítása.

Elért eredmények:

Részletes helyzetelemző tanulmányok és azokra épülő Továbbképzési

programok az Eszterházy Károly Főiskolán:

Tanítás mesterségének alapjai

Szakmai kommunikáció-reflektivitás

Felkészítés a fogyatékossággal élő hallgatók oktatására

Attitűdformálás tréning

Felkészítés a kisebbségi közösségekre, az esélyegyenlőségi ismeretekre

valamint az érdekvédelemre vonatkozó szabályok alkalmazására az

oktatói munka során.

30 órás tanfolyamok a Miskolci Egyetemen:

Pedagógiai ismeretek: Felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozók

oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése – A hospitálási kultúra

fejlesztése a felsőoktatásban

Pedagógiai ismeretek: Felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozók

oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése – Projektpedagógiai

ismeretek és készségek

Fogyatékkal élő hallgatók támogatása, tanulói nehézségek és hátrányos

helyzet

Alapvető jogi ismeretek

On-line képzések és tréning a Károly Róbert Főiskolán:

Pedagógiai ismeretek

Konfliktuskezelés

Esélyegyenlőség.

Kiadványok:

MIBEN MÁS? Ismeretek a gyógypedagógia köréből a felsőoktatásban és

felnőttképzésben oktatók számára

Pedagógiai svédasztal kezdő oktatóknak

A társadalmi együttélés kérdései - Felsőoktatásban és felnőttképzésben

dolgozók oktatói kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése a kisebbségi

közösségek, az esélyegyenlőségi ismeretek, valamint az érdekvédelem

vonatkozásában.

Az alprojekt célja a stratégiai és operatív tervezés, illetve a vezetői információs

rendszer és a központi adatbázisok integrálásával, egységes modell alapján

teljesíteni a különböző adatbázisok vezetői döntésekbe való bevonását.

Elért eredmények:

Balanced Scorecard Rendszer (BSC rendszer) létrehozása: A projekt

keretében mindhárom intézmény számára az intézményfejlesztési tervek, a

minőségértékelési rendszer, a gazdálkodási rendszer és a munkaerőpiaci

visszajelzések alapján felépíthető a BSC minimum öt mezője, amelyek az

alábbiak:

Pénzügyi perspektíva: adott állami finanszírozás mellett az intézmény

fenntartható gazdálkodását hogyan lehet megvalósítani?

Vevői perspektíva: belső és külső vevői elégedettség:

o hallgatók és a végzettek megelégedettsége

o munkaerőpiaci szereplők megelégedettsége

Működési perspektíva: hogyan kell a működésünket, belső

folyamatainkat, szolgáltatásainkat fejleszteni?

Fejlődési perspektíva: miben és hogyan fejlődjünk, hogy a képességeink

(humán, tárgyi erőforrás) fejlődjenek? (munkatársi megelégedettség

vizsgálatok ide kanalizálódnak)

Mindhárom intézmény kidolgozta a stratégiai monitoring rendszerét,

meghatározásra kerültek az indikátorként is értelmezendő közös mutatók és a

kapcsolódó adatszolgáltatások, továbbá a rendszer mutatói a vezetői

információs rendszerekbe is integrálásra kerültek. A kiválasztott BSC mutatók:

Belső üzleti folyamat nézőpont: A nyertes pályázatok a benyújtott

pályázatok viszonyában

Tanulás és növekedés nézőpont: Minősített oktatók aránya az összes

oktatóhoz képest

Vevők (hallgatók) nézőpont: Hallgatók száma

Vevők (munkáltatók) nézőpont: Duális/gyakorlati képzésben

közreműködő partnerek száma

Pénzügyi nézőpont: Intézményi működési bevétel alakulása

Kockázatkezelés létrehozása és alkalmazása: A stratégiai monitoring

rendszer része a kockázatkezelés, kockázatértékelés is, megtörtént az

intézményfejlesztési tervek kockázatanalízise és akciók megfogalmazása,

amely közös módszertan alkalmazásával került elvégzésre 2014. és 2015.

évekre. A módszertan szerint az intézményfejlesztési tervek mutatóinak

homogén csoportba rendezése után, szakértői munkacsoportban meghatározta

a kockázati tényezőket, és szcenárió elemzés segítségével a lehetséges

bekövetkezési valószínűségüket illetve hatásukat. A kritikusnak minősített

kockázatok esetében kockázatkezelési akciók is megfogalmazásra kerültek

határidő és felelős megjelölésével és természetesen a folyamat részeként

megtörtént a kockázati tényezők illetve a kockázatkezelési akciók

konszolidálása is. Megjelenés alatt van a Theory Methodology Practice: Club of

Economics in Miskolc c. folyóiratban a Risk evaluation of strategic indicators

című tanulmány.

A vezetői információs rendszerek továbbfejlesztése: A Vezetői Információs

Rendszer fejlesztése az intézményi döntéshozatalba való mélyebb beépülést,

valamint a Balanced Scorecard rendszer kialakítása során definiált mutatók

leképezését, riportkészítéseket célozza, és e tevékenységek megvalósításával

párhuzamosan a szükséges mutatók leképezése is megtörtént.

Partnerkapcsolati portál kiépítése: A partnerkapcsolati szintek

szétaprózottsága megköveteli, és a felsőoktatás szakember kibocsátásának

munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében kiemelkedően

fontos a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus

megismerése, azok intézményi és egyéni feldolgozása, értékelése. Emellett

fontos a gyakorlati oktatás erősítése, a kötelező gyakorlatok

feltételrendszerének továbbfejlesztése. Ezt támogatja az integrált

partnerkapcsolati portál, amely a tartalmilag azonos elemeken túl tartalmaz egy

„Szövetség portál”-t, a három konzorciumi intézmény közös felhasználására. A

partnerkapcsolati portál kialakítása elkészült, adatokkal való feltöltése

befejeződött, elérhető az ipp.ektf.hu oldalon illetve az ipportal.hu domain

segítségével. Témakörei az intézményi bemutatkozás, képzés, felvételi,

események, projektek, szolgáltatások, DPR, HÖK, sportélet és szövetség.

A felsőoktatásban jelenleg alkalmazott bevételeket és kiadásokat nyomon

követő rendszer alapvetően megfelel a felsőoktatási intézmények

tevékenységének figyelésére, de nem ad kellő támogatást sem irányítói, sem

intézményi szinten az alaptevékenység „végeredményének” mérésére,

értékelésére. A többcsatornás finanszírozás egyes elemeinél a helyes vezetői

döntések előkészítése és megalapozása érdekében szükségszerű a bevételek

és kiadások tevékenységekre és feladatokra történő pontos elszámolása.

Törvényi kötelezettség, hogy az „oktatási tevékenység önköltségének

meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint kell

meghatározni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét”, amely lefedi

a diploma megszerzéséhez kapcsolódó összes közvetlen és közvetett

költséget, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.

Az alprojekt scope-ja a diploma önköltségszámítás törvényi kötelezettségének

megvalósítása a meglévő illetve kibővített informatikai rendszerek

alkalmazásával, működésük harmonizálásával és új funkciók bevezetésével.

Az Infrastruktúra Menedzsment Rendszer IMR fejlesztése a projektben a

mindhárom intézménynél meglévő három modulhoz (területhez) kapcsolódóan

valósult meg:

Önköltség számítási modul fejlesztése

Létesítmény modul fejlesztése

e-Órarend és e-Teremfoglalási modul fejlesztése

A projekt keretében a három intézmény helyzetelemzése készült el elsőként az

intézményekben működő önköltségszámítás, teremgazdálkodás, és órarend

készítés gyakorlatáról, továbbá megtörtént az ezekhez a rendszerekhez

kapcsolódó szoftver és hardver környezet felmérése. Az intézményi szintű

elemzések szintetizálása során egy összefoglaló tanulmány készült, amely a

feltárt problémákra mutat rá, és összegzi a helyzetelemzés megállapításait.

A diploma önköltség meghatározására a jelenlegi jogszabályi keretek többféle

megoldási lehetőséget biztosítanak, nem áll rendelkezésre egységes alapokra

épülő központilag előírt és alkalmazott módszertan. A diploma önköltség

meghatározás célja minden intézménynél azonos, míg helyi környezet más és

más. Ezért az alprojektben egységes metodikát dolgoztunk ki figyelembe véve,

hogy a résztvevő intézmények eltérő infrastrukturális, műszaki, informatikai és

szervezeti környezetben végzik tevékenységüket.

A modell alkalmazásának feltétele a már meglévő rendszerek fejlesztése, illetve

új rendszerek bevezetése volt, de ez minden intézménynél a helyi sajátosságok

figyelembe vételével és a helyi igényeknek megfelelően történt. A konzorciumi

partnerek a fejlesztéseket önállóan, intézményi szinten valósították meg. A

fejlesztési célként meghatározott közös, mindhárom intézményre vonatkozó

diploma önköltség számítási modell került kidolgozása.

Eszerint az önköltségszámítást a felsőoktatás természetes egységére, azaz

egy hallgatóra kell elkészíteni – mértékegysége Ft/fő/szemeszter, figyelembe

véve a modellben meghatározott egyéb körülményeket és tényezőket. Elsőként

mindazokat a költségeket kellett számba venni, melyek a különböző szakok

képzése során relevánsak. Ezeket a költségeket elszámolhatóságuk alapján

közvetlen és közvetett költségek csoportba soroljuk:

Közvetlen költségnek tekintjük az oktatást végző szervezeti egységekhez, az

oktatást segítő segédszemélyzethez és a hallgatókhoz köthető,

felmerülésükkor direkt módon elszámolható költségeket, továbbá az oktatást

végző és segítő szervezetekhez és a hallgatókhoz köthető költségelemek.

Közvetett költségnek tekintjük az intézményi, kari/intézeti vezetés, valamint a

funkcionális és szolgáltató egységek oktatási tevékenységhez kapcsolódó

olyan költségeit, melyek különböző mutatók segítségével visszaoszthatók a

diplomaönköltség-számítás tárgyára, a hallgatóra.

Mindhárom intézményben, valamennyi modulhoz kapcsolódóan részletes

tesztelést folytattunk le, többszörös adatbetöltéssel. A gyakorlati tapasztalatok

is azt igazolták, hogy az e-Teremfoglalási és e-Órarend modulok az egyik

legfontosabb alappillérei a diploma önköltségszámításnak, ezért azok

folyamatos karbantartása, fejlesztése a későbbiek során is elengedhetetlen.

Miután a diploma önköltség meghatározása egy adott algoritmus alapján

történt, a kapott értékeket az előállított riportok alapján továbbra is folyamatosan

szükséges elemezni, az esetleges korrekciókat elvégezve. Az alkalmazás során

arra kell törekedni, hogy a diploma önköltség a rendelkezésre álló adatok

alapján releváns információt hordozzon.

Az alprojekt általános célja a TQM szemlélet megvalósulásának biztosítása, a

három felsőoktatási intézmény már meglévő Diplomás Pályakövető

Rendszerének (DPR) továbbfejlesztése. Emellett a felsőoktatási intézmények

minőségirányítási rendszerének hatékonysága érdekében olyan viszonyítási

pontok azonosítása, amelyek irányt mutatnak a lemaradások

megszűntetésében és a jövőbeli fejlesztési célok kijelölésében (benchmarking

tevékenység), továbbá a felnőttoktatás minőségirányítási rendszerének

kidolgozása.

Elért eredmények:

Diplomás Pályakövető Rendszer fejlesztése és átdolgozása: A kérdőívek

átdolgozásra és kiegészítésre kerültek a szociálisan hátrányos helyzetű

hallgatók oktatási-fejlesztési igényeinek megismeréséhez, valamint az

elhelyezkedés szempontjából meghatározó nem szakmai kompetenciák

szintjének és alakulásának méréséhez.

Az új DPR rendszer és a kérdőívek felépítését bemutató anyagok elkészültek,

a felzárkóztatási és a hátrányos helyzetűek speciális támogatási igényeire

vonatkozó kérdések a 2014. évi májusi felmérések kapcsán lekérdezésre és

kiértékelésre kerültek, illetve a 2015. évi felmérések kapcsán újra lekérdezésre

kerülnek. Az elhelyezkedés szempontjából meghatározó kompetenciák

vizsgálatához a kérdőív elkészült, annak adaptációja, felmérése és kiértékelése

is megtörtént.

Új Felsőoktatási Minőségi Díj modell adaptációja és pilot vizsgálat

elvégzése: A feladat a 6. számú változás bejelentéssel módosult, mivel a

Felsőoktatási Minőségi Díjra vonatkozó pályázási lehetőségek szünetelnek. Az

intézmények a minőség-szemlélet kiterjesztését, folyamat-központú

minőségfejlesztéseket hajtottak végre a lemorzsolódásra, hallgatói

elégedettségek (ügyfélszolgálatok, hallgatói központok) vizsgálatára, az oktatói

munka hallgatói véleményezésének megújítására, felzárkóztatási és

tehetséggondozási akciók foganatosítására.

A DPR és motivációs vizsgálati eredmények intézményi döntéshozatalba

való integrálásának elősegítése: Elkészültek a három intézményre vonatkozó

helyzetvizsgálatok, hogy a „minőséges” eredményeknek milyen a szervezeti

beépülése. Vezetői kérdőíves vizsgálatok, Eger esetében mélyinterjúk és azok

feldolgozása is megtörtént. Miskolc esetében feltárásra kerültek a minőséges

tartalmakat érintő igények. Mindhárom intézmény esetében megtörtént a

minőségügyi mutatók leképezése a vezetői információs rendszerben.

DPR felméréskészítő szoftver és a hallgatói információs rendszer

összekapcsolása: A hallgatói tanulmányi rendszer és DPR felméréskészítő

szoftverek automatikus kommunikációjának megteremtése intézményenként

eltérő mélységű feladatot jelentett. A Miskolci Egyetemen az ENIR által az

összekapcsolás megvalósult, tesztelése és a hibák javítása is megtörtént.

Minőségbiztosítási Benchmarking kidolgozása:

teljesítmény benchmarking során olyan mutatószámok kerülnek

összehasonlításra, amelyek az intézményi teljesítményről adnak képet.

Ehhez a mutatók definiálásra kerültek, adatszolgáltatások megtörténtek,

és az összevetés értelmezése is megvalósult.

folyamat benchmarking keretei között az intézményeken belüli működési

folyamatok kerültek összevetésre a legjobb gyakorlatok (best practice-k)

megtalálása érdekében. Az OMVH-kurzusértékelés, szakértékelés, és a

DPR folyamatok feltérképezése és a folyamatok intézményi adaptációi, jó

gyakorlatok felkutatása és jegyzőkönyvben való rögzítése is

végrehajtásra került.

Felnőttképzési Minőségbiztosítási Rendszer fejlesztése: A felnőttképzési

szolgáltatások támogatására olyan keretrendszer, módszertan és vizsgálati

anyagok kialakítása valósult meg, ami a felsőoktatásban alkalmazott EFQM-

alapú megoldások sajátosságait kihasználva koordinálja a működésfejlesztést.

Ennek megfelelően a kapcsolódó kézikönyv vagy szabályzat mindhárom

intézmény esetében rendelkezésre áll.

Projekt hatásosságának visszamérése: A pályázati projektelemek

hatásosságának, az elvégzett tevékenységekkel kapcsolatos elégedettség

visszamérése lezajlott, előzetes és utólagos hallgatói és dolgozói felmérések és

azok kiértékelése, és az érintettek tájékoztatása formájában, továbbá az I.

alprojekt Felzárkóztatási klaszteréhez kapcsolódó igényfelmérés is

megvalósult.

A korszerű, egységes szolgáltatások bevezetése elősegíti, hogy a friss

diplomások a növekvő versenyhelyzetben megállják a helyüket, valamint a

munkaerő-piaci szereplők az elvárásaiknak megfelelő friss diplomásokat

vehessenek fel. Ehhez kapcsolódóan az alprojekt főbb tevékenységei:

1. Vállalkozói kompetenciák fejlesztése: Vállalkozói kompetenciák

fejlesztéséhez tanfolyami jelleggel végezhető kurzust megalapozó

tananyag összeállítása, kidolgozása a cél, melynek segítségével

gyakorlatorientált módon lehet a hallgatók képességeit készség szintre

fejleszteni, továbbá olyan kompetenciákkal felruházni, melyek a

munkaerő-piaci helyzetüket erősítik, illetve a beválásukat

megalapozhatják.

2. Hallgatói díj (award) rendszer kidolgozása: Angolszász mintára épülő, a

hallgatók által szabadon elvégezhető készség és kompetenciafejlesztő

blokkok kialakítása, megismertetése és elfogadtatása a

munkaerőpiaccal, melyek sikeres teljesítése esetén egyfajta tanúsítványt

kap az azon résztvevő.

3. Karrier irodák munkatársainak szakmai képzése: Az egyes intézmények

karrier- és életpálya-tanácsadással foglalkozó kollégái számára

biztosított szupervíziók, melynek során értékes tapasztalatcsere is

történik. A Regionális Karrier-kerekasztal célja, hogy a három intézmény

karrier-tanácsadással foglalkozó vezető és munkatársai értékes

tapasztalatcserét tudjanak folytatni egymással, valamint, hogy az időről

időre felmerülő változó kihívásokra közös megoldásokat találjanak.

4. Intézményi, hallgatói karrierszolgáltatások és tanácsadás

harmonizációja: szakterületenkénti együttműködés biztosításával. Olyan

szolgáltatás harmonizáció végrehajtása a cél, amelynek során az egyes

intézményekben a meglévő szolgáltatásokat egységes módon,

homogenizálva lehet továbbfejleszteni.

Elért eredmények:

Vállalkozói kompetenciák fejlesztése: A Vállalkozói kompetenciák fejlesztése

– tanfolyami tematika kidolgozása megtörtént. A tananyagot Farkas Attila, Tóth

László, Demeter László dolgozta ki. A vállalkozói kompetenciák fejlesztése pilot

programban az előbb említett kollégák vettek részt oktatói oldalról, a tananyag

bemutatása és tesztelése mind a három konzorciumi tag intézményeiben

megtörtént, az órák a 2014/2015-ös tanév őszi félévben lettek megtartva.

Hallgatói díj (award) rendszer: A Hallgatói díj (award) rendszer kidolgozása

megtörtént. Angolszász mintára épülő, a hallgatók által szabadon elvégezhető

készség és kompetenciafejlesztő blokkok kialakítása elkészült. 2014 tavaszán

a Student Award-rendszer megítélését a felsőoktatási intézményekkel

együttműködésben álló cégek körében vizsgáltuk. A lekérdezés során

nagyjából 100 munkaerő-piaci partnert kerestünk meg. A felmérés során

összegyűjtött adatokból, tapasztalatokból 2014 nyarán készült egy elemzés. A

Hallgatói díj rendszer tesztelése mind a három intézmény hallgatói között a

2014/2015-ös tanév őszi félévben kezdődött és belecsúszott az ezt követő

vizsgaidőszakba.

Karrier irodák munkatársainak szakmai képzése: A szakmai képzés során a

karrier irodák munkatársai Regionális Karrier- kerekasztal rendezvényen vettek

részt. A irodák munkatársai mellett munkaerő-piaci partnerek is a meghívottak

között voltak. Az egyes találkozások forgószínpadszerűen lettek megrendezve,

ahol egymás után a három intézmény egyike látta el a gesztori feladatokat. A

szakmai képzés során az iroda munkatársai Szupervízión is részt vettek. A

szupervíziók vezetését felváltva látta el az Eszterházy Károly Főiskola és a

Miskolci Egyetem.

Intézményi, hallgatói karrierszolgáltatások és tanácsadás harmonizációja:

Szakterületenkénti együttműködés biztosításával kialakítása, hallgatók és

cégek közötti koordinációja folyamatosan működik a három intézmény karrier

irodáinak munkatársai közreműködésével. Elkészült egy tanulmány a három

intézmény munkatársainak közreműködésével, amely a Karrierszolgáltatásokat

vizsgálja külön-külön konzorciumi tagonként, illetve a harmonizáció lehetőségeit

vázolja fel. Az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve egy közös Karrier

Szemináriumi tananyag kidolgozása is megvalósult.

A projektben résztvevő három intézmény tananyagfejlesztéseit összehangolva,

konkrét oktatási célok elérése érdekében tervezte meg. Ennek megfelelően,

különböző tudományterületeken, tanegységekhez kapcsolódóan készült a

tananyagok jelentős része. Általános témakörökben, nagyobb hallgatói tömeg

érdeklődésére számot tartó szakterületen videó kurzusok is készültek,

professzionális videotechnikai berendezésekkel és módszerek támogatásával.

Nem csupán a három intézmény hallgatói számára, hanem a tanárok számára

is készült önálló tanulásra alkalmas, e-learninges feldolgozás. A célcsoportot

azon oktatók jelentették, akik mérnöki vagy egyéb, diszciplináris diplomával

rendelkeznek, de nincs pedagógiai végzettségük.

Az alprojekt feladata volt továbbá egy olyan számítógépes integrált felület

létrehozása, amely biztosítja a három intézmény közös, kooperatív

tevékenységét, az elkészült produktumok feltöltését, tárolását, rendszerezését,

illetve ezen dokumentumok bírálatát, lektorálását, jóváhagyását.

A kidolgozott tananyagok:

1. Simándi Szilvia: Pedagógiai-pszichológiai legfrissebb kutatások a

felsőoktatásban és felnőttképzésben

2. Gál Gabriella: Módszertani egység, tervezés, értékelés

3. Dávid Mária: Speciális igényűek a felsőoktatásban és a

felnőttképzésben

4. Jászi Éva: Kapcsolati készségek

5. Forgó Sándor, Komló Csaba: Blended learning, tudásszervezés,

hálózatalapú tudásmegosztás

6. Kis-Tóth Lajos, Lengyelné Molnár Tünde: IKT innovációk az oktatásban

7. Illés Mária: Vállalatgazdaságtan

8. Házy Attila: Numerikus analízis optimalizálás

9. Horváth Zita – Tóth Péter: Magyarország története a 18. században

10. Kovácsné Nagy Emese: Komplex Instrukciós Program

11. Veresné Somosi Mariann: Vezetés és szervezés

12. Mileff Péter: Webes technológiák

13. Olajos Péter: Kriptográfia

14. Fegyverneki Sándor: Közgazdasági modellek 2.

15. Nagy Tamás: Közgazdasági modellek 1.

16. Pál Tibor: Számviteli alapismeretek

17. Kocziszky György: Regionális gazdaságtan

18. Lubinszki Mária: Pedagógiai-pszichológiai gyakorlat

19. Einhorn Ágnes: Szövegértés – szövegalkotás

20. Knausz Imre – Ugrai János: Nevelés és társadalom

21. Karajz Sándor: Makroökonómia

22. Kovács László: OLAP adatkezelés

23. Horváth Zita: A 18. századi Magyarország

24. K. Nagy Emese: Komplex Instrukciós Program

25. Takács István: Vállalati pénzügyek

26. Zörög Zoltán: Vállalati információs rendszerek

27. Takácsné György Katalin: Stratégia és üzleti tervezés

28. Novák Tamás: Statisztika

29. Erdélyi Tamás: Projectmanagement

30. Baranyi Aranka: Pénzügyi alapismeretek

31. Bozsik Norbert: Nemzetközi gazdaságtan

32. Magda Róbert, Bozsik Norbert, Fiser Noémi: Microeconomics

33. Mucsics F. László: Matematikai alapok

34. Tamus Antalné: Marketingkutatás

35. Baják Imre: Környezetgazdaságtan

36. Hágen István: Kontrolling

37. Herneczky Andrea: Emberi erőforrás gazdálkodás

38. Dinya László: Vállalati stratégia

Videokurzusok:

1. Tóvári Judit: Webtechnológiák hatása a könyvtári szolgáltatásokra

2. Göböly Ildikó: Alapfokú újraélesztés

3. Verók Attila: Halle és a pietizmus hatása a magyar művelődéstörténetre

4. Forgó Sándor: A multimédiás szemléltetéstől a hálózati tanuláson át, a

közösségi tudásépítésig

5. Komenczi Bertalan: Tanulás és tanítás a kulturális evolúció

rendszerében

6. Komenczi Bertalan: Az Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai

7. Komenczi Bertalan: A képernyő interfész feltételezett hatásrendszere

8. Szijártó Imre: Filmtörvények a kelet-közép európai országokban

9. Stóka György: Geometriai szerkesztések

10. Lengyelné Molnár Tünde: Hogyan írjunk tanulmányt a kutatásunkról?

11. Nagy György: A kísérletezés módszertana

12. Marcziné Fazekas Erzsébet: Fenntartható fejlődés

13. Stókáné Palkó Mária: Oktatóprogramok az alsó tagozatban

A régió felsőoktatási intézményeiben létező szellemi és infrastrukturális

potenciál teljes mértékű kiaknázása pusztán a fizetőképes régiós igényekre

alapozva valószínűtlen az utóbbi évek tendenciái alapján. Leépülésük viszont a

régió leépülését is jelentené. Ezért meg kell találni azokat a tudáspiacokat,

amelyeken versenyképesen felléphetünk, és összehangolt nemzetközi

stratégiára alapozva tudásexport formájában megjelenhetünk, ide értve a

képzési programok piacát, az üzleti jellegű szolgáltatásokat és a végzettek

munkaerő piacát is Az alprojekt sokat tett annak érdekében, hogy a három

felsőoktatási intézmény tudásszolgáltatásaival a korábbihoz képest jóval

jelentősebb mértékben, és szervezettebb formában legyen jelen a nemzetközi

felsőoktatásban és a nemzetközi tudáspiacokon.

Elért eredmények:

Nemzetközi szolgáltatásfejlesztést, értékesítést megalapozó elemzések,

kutatások elvégzése:

Rendszerezésre és áttekintésre kerültek az intézményfejlesztési

tervekben szereplő tudásszolgáltatások, előzetesen meghatároztuk ezek

potenciális nemzetközi piacait.

Meghatároztuk a keresletet a tervezett tudásszolgáltatások nemzetközi

piacain (jelenlegi helyzet, hosszabb távú trendek, kereslet specifikációja).

Bemutattuk a versenyhelyzetünket a tudásszolgáltatások piacain,

meghatároztuk versenyképességünket, összehasonlító modell-

elemzéseket végeztünk a meghatározó keresleti, versenyképességi

paraméterek alapján, kiválasztottuk az ígéretes tudáspiacokat.

Értékeltük az intézmények tudásszolgáltató kapacitásait, különös

tekintettel a személyi feltételekre, infrastruktúrára, hálózati és financiális

feltételekre.

Nemzetközi képzési programok fejlesztése:

Folyamatosan végezzük a külföldi hallgatók idevonzására és képzésére

alkalmas képzésekhez kapcsolódó tananyag- és oktatás módszertani

fejlesztést.

Megszerveztük és folyamatosan végezzük a külföldi hallgatók

képzéséhez kapcsolódó oktatók szaknyelvi továbbképzését.

Megindítottuk új képzési programok előírásoknak megfelelő a hazai és

nemzetközi akkreditációs eljárásainak lefolytatását.

Folyamatosan bővítjük külföldi vendégoktatók bevonását a képzők

képzésébe, és növeltük az oktatók nemzetközi mobilitását.

Nemzetközi innovációs tevékenység fejlesztése:

Jelentősen bővítettük főként EU-relációban a K+F+I projektek tervezését,

indítását a perspektivikus főirányok és tudományterületek mentén.

Meghatároztuk a nemzetközi konzorciális K+F+I projektek bővítését célzó

stratégiai feladatokat.

Meghatároztuk a K+F+I terén kialakítható, versenyképes nemzetközi

színvonalú szolgáltatásokat, kialakítottuk az ezeket támogató

marketingstratégiát.

Nemzetközi képzést támogató szolgáltatások, szakmai együttműködések

fejlesztése:

Megvalósítottuk a kapcsolódó oktatási adminisztráció és intézményi

szolgáltatások fejlesztését (nyelvi képzés, adminisztrációs felületek,

tájékoztató kiadványok).

Felmenő rendszerben megkezdődött és folyamatosan történik a külföldi

hallgatók fogadásához szükséges idegen nyelvű képzési programok

fejlesztése.

Kiépítettük az idegen nyelvű szakmai képzést megrendelő hazai és

külföldi megrendelőkkel kapcsolatokat, és azokat folyamatosan bővítjük.

Kibővítettük nemzetközi hallgatói, képzési- és kutatási hálózatokba való

bekapcsolódásunkat (diákcsere programok, kölcsönös

kreditelismertetés, joint degree diplomák).

A régió intézményeinek külföldiek körében, nemzetközi piacokon történő

népszerűsítése, elhelyezése:

Kidolgoztuk a három intézmény integrált nemzetközi piaci stratégiáját,

valamint az arra épülő operatív feladatterveket.

Elindítottuk a nemzetközi marketing, értékesítési és kommunikációs, PR

tevékenységek megvalósítását, megtörtént a konzorciumi intézmények

közös fellépése (oktatási vásárok, hallgató toborzó körutak) a

stratégiában meghatározott, kiemelt relációkban.

Az intézmények elfogadták az egyeztetett nemzetköziesítési stratégiát.

Az elmúlt évek tendenciái alapján elmondható, hogy a felsőoktatási

intézmények igyekeztek minél inkább alkalmazkodni a világgazdaság

kihívásaihoz. Ennek érdekében olyan oktatási tematikák kerültek kidolgozásra,

amelyek megfeleltek a munkaerő-piaci igényeknek. A három konzorciumi tag

külön-külön is számos vállalati kapcsolatot épített ki az elmúlt évek során,

amelynek segítségével a hallgatók gyakorlatuk letöltéséhez széles spektrumból

választhattak.

Az alprojekt legfontosabb célja ezen kapcsolatok erősítése, közös lehetőségek

kiaknázása, a szakmai gyakorlatok minősítésének összehangolása és egy

közös portál kialakítása volt.

A folyamatos működés biztosításához fontos a szakmai gyakorlati

szolgáltatások bekapcsolása az intézményi minőségirányításba. Az alprojekt

olyan keretrendszert, módszertant és vizsgálati anyagokat javasol, amelyek a

felsőoktatásban alkalmazott megoldások sajátosságait kihasználva koordinálja

a feladatokat.

Elért eredmények:

Az intézményi információk begyűjtése, rendszerezése, értékelése –

átfedések, hiányok, szinergikus lehetőségek tisztázása: A közreműködő

szervezetek részéről előzetesen felmérésre kerültek a meglevő kapcsolatok és

tevékenységi körök. Kapcsolathálózatok feltérképezésére került sor, emellett

intézmények közötti koordinált gyakorlati adatbázis kidolgozása jött létre a

meglevő és bővítendő kapcsolatrendszer figyelembevételével.

Gyakorlati helyek minősítési rendszerének kidolgozása, és alkalmazása a

potenciális együttműködő partnerek esetében: Intézményi prioritások

figyelembevételével közös eljárásrend kialakítása történt meg, amely a szakmai

(tanítási) gyakorlatok szervezését biztosítja.

Munkaerőpiaci szereplők visszacsatolási rendszerének kidolgozása:

Mindenképpen fontos, hogy mind a szakmai gyakorlatot töltő hallgatóink

folyamatosan visszajelezzenek, hogy ezáltal biztosíthassuk a hallgatóinknak a

minőségi gyakorlati képzést, a szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlen

lehetőségeket. Mind pedig a fogadó szervezetektől szükséges a visszacsatolás,

hogy intézményeink a modern kor elvárásainak megfelelő, gyakorlatban is

alkalmazható képzést kaphassák meg, ezáltal növelve az elhelyezkedési

lehetőségeiket.

Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása: A gyakorlati helyekkel folyamatos

kapcsolattartás szükséges. Folyamatos egyeztetés és meghatározott

időközönkénti terepszemle segítségével biztosíthatjuk, hogy az

intézményeinkben hallgatók a számukra legmegfelelőbb helyre kerülhessenek

gyakorlati idejük letöltésére. Ennek érdekében összehangoltuk a szakmai

gyakorlatokra vonatkozó minőségi elvárásokat és azok ellenőrzését.

Személyi és infrastrukturális feltételek kialakítása: Gyakorlatszervezési

irodák felállítására került sor intézményenként eltérő feltételekkel. Kapcsolatot

tartanak a vállalatokkal, valamint hallgatókkal és a konzorcium további tagjaival

is. Az Eszterházy Károly Főiskolán egy már létező szervezet viszi tovább a

feladatot, Miskolci Egyetemen karonként lettek felelősök kijelölve, míg a Károly

Róbert Főiskolán a szakfelelősök és az adminisztrátorok közös feladatai között

jelennek meg a portálhoz kapcsolódó tevékenységek.

Integrált, szakmai gyakorlat adminisztrációját kezelő portál - komplex

kereső felület kialakítása: A felület kialakításával megkönnyítettük hallgatóink

számára a gyakorlati helykeresést. A kialakított portál rugalmas, könnyen tud

alkalmazkodni az egyes intézmények specialitásaihoz, ugyanakkor a változó

igényekhez is.

Az alprojekt feladatait a résztvevők abból a gondolatból vezették le, hogy a régió

adottságait és kompetenciáit kihasználva a három felsőoktatási intézmény

együtt olyan képzési és kutatási kínálati struktúrát tudnak kialakítani, ami a

régióban egyedülálló, és országosan is csak néhány helyen érhető el hasonló.

A fejlesztések területe három pontban foglalható össze:

1. A három résztvevő felsőoktatási intézmény – a rendelkezésükre álló

infrastrukturális hátteret kihasználva – közös képzési anyagokat állít

össze BSc, MSc és szakirányú továbbképzés területén.

2. Az intézmények közös kutatási portfóliót készítenek, amely kiajánlható az

észak-magyarországi régió vállalkozásai számára.

3. A résztvevő felsőoktatási intézmények klasztert alapítanak Észak-

magyarországi Regionális Élettudományi Klaszter néven.

Elért eredmények:

A résztvevő felsőoktatási intézmények szoros együttműködése

következményeképpen kidolgozásra került Biomérnök MSc képzés

akkreditációs (szakindítási) anyaga, valamint a Biotechnológus MSc szak

oktatásához szükséges anyagok. A képzési paletta bővítése jegyében

elkészült a Szőlész-borász szakirányú továbbképzés anyaga is.

Az alprojekt központi eleme egy olyan kutatási portfólió elkészítése,

amely bemutatja a résztvevő felsőoktatási intézmények érintett karain

folyó kutatási tevékenységeket, a tudományos publikációkat és az

együttműködések rendszerét, valamint az ezek hátterét jelentő

infrastruktúrát. A kutatási portfólió anyaga 2014 nyarán elkészült, és

elérhető elektronikus formában (cd-n), továbbá nyomtatásban is.

A közös kutatás fenntartásának támogatására a résztvevők klaszter

létrehozását határozták el. A Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly

Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola között 2015 januárjában

került megkötésre az Észak-Magyarországi Élettudományi Regionális

Tudásklaszter Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzata.

A Klaszter – melynek székhelye a Miskolci Egyetemen található – célja a

kutatási infrastruktúra, mint rendelkezésre álló adatforrás

összehangolása, amely kiterjed az adottságokra, a kísérleti területekre, a

műszeres ellátottságra és az intézményi humán kapacitásra. Az alapító

tagok az élettudományokra koncentrálva, hosszú távon számítanak a

kutatások sikerességére, elmélyítésére, hazai és nemzetközi

kiterjesztésére. A Klaszter további céljai közt szerepel az iparági

szereplők összefogása, az oktatási igények feltérképezése és

kielégítése, a közös kutatás-fejlesztési programok kezdeményezése és

támogatása.

A „KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek

együttműködése” című, TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001

azonosítószámú projekt egyedülálló együttműködést valósított meg a

felsőoktatási intézmények körében. A kiírt konstrukcióban ilyen szoros

együttműködésre csak a „Mi” három intézményünk vállalkozott.

Az elmúlt két év során sok változáson mentünk keresztül mind az

intézményvezetések, mind a projektmenedzser, mind pedig az alprojekt-,

intézményi alprojekt-vezetések tekintetében, de így a projekt végén

elmondhatjuk, hogy az eredeti célkitűzések a megvalósítás során módosultak,

idomultak, de a projekt céljait sikerült elérnünk.

A projekt megvalósításán a feladatok indokoltságának megfelelően közel 500

fő dolgozott, sok nagyszerű embert, szaktekintélyt tömörített a KEZEK. A

személyes kapcsolatok, és mi is fejlődtünk a munka által. Sokunkat ez, illetve a

projekt adta lehetőségek kihasználása, a tapasztalatszerzés is segített a

„felnőtté válás” folyamatában.

A projekt szépsége és nehézsége annak komplexitásában rejlik, hiszen

gyakorlatilag nem egy, hanem tíz, sőt mondhatjuk, hogy inkább harminc projekt

valósult meg egymással összhangban, amely az alprojektvezetők, intézményi

alprojektvezetők lelkiismeretes munkája és valamennyi megvalósító

(természetesen beleértve a háttérben dolgozó pénzügyeseket, menedzsment

tagokat is) fáradhatatlansága és elkötelezettsége nélkül nem valósulhatott volna

meg, és amelyet ezúton is nagyon köszönünk!

A projekt zárása, véget érése öröm és szomorúság egyben. Öröm a két éves

megfeszített munka, a célok elérése szempontjából, szomorúság a projekt-team

feloszlása végett, de bízunk abban, hogy a kialakult jó szakmai és emberi

kapcsolatok a projekten túl is megmaradnak, illetve hogy a KEZEK projekt az

intézményi együttműködések jó példájává válik és további együttműködések

alapjául szolgál. Erre példa a TÁMOP-4.1.2.F-15/1-2015-0001 azonosító

számú, „MeMOOC angol és magyar nyelvű on-line képzési központ létrehozása

és üzemeltetése” című projekt.

Megköszönve valamennyi érintett támogatását, nélkülözhetetlen erőfeszítését,

illetve a jövőbeni sikeres együttműködések reményében bízva, kellemes nyári

felüdülést kívánunk!

Bárdosné Dr. Soós Viktória Ligetvári Éva

projektmenedzser projektasszisztens

A projekt adatai:

Kedvezményezett:

Miskolci Egyetem

Eszterházy Károly Főiskola

Károly Róbert Főiskola

Megítélt támogatás: 900 000 000 Ft melyből az intézmények az alábbiak

szerint részesültek:

Miskolci Egyetem: 347 325 600 Ft

Eszterházy Károly Főiskola: 277 861 200 Ft

Károly Róbert Főiskola: 274 813 200 Ft

Támogatás mértéke: 100%

Időtartam: 27 hónap (2013. április 15. – 2015. július 14.)

Projektmenedzser: Bárdosné Dr. Soós Viktória

(Prof. Dr. Szintay István: 2013. április - 2013. december)

Szakmai vezető: Dr. Ollé János, Dr. Kis-Tóth Lajos (EKF)

Intézményi projekt felelős: Dr. Dinya László (KRF)

Pénzügyi vezető: Szentirmai Zoltánné

Projektadminisztrátorok: Ligetvári Éva, Vigh Gergely, Holló Ervin

Pénzügyi asszisztensek: Barna Anita, Takács Péterné, Kovács Józsefné,

Tőzsérné Csont Emese, Vanó Péter, Kontér Tünde

Alpojekt-vezetők:

I. Társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában:

ME: Dr. Szabó-Tóth Kinga

EKF: Dr. Ludányi Ágnes

KRF: Dr. Baranyi Aranka

II. Képzők képzése

ME: Dr. Horváth Zita

EKF: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna

KRF: Dr. Herneczky Andrea

III. Stratégiai monitoring rendszer

ME: Dr. Jármai Károly, Dr. Lukács János

EKF: Dr. Szlávik János

KRF: Dr. Takács István

IV. Infrastruktúra menedzsment rendszer

ME: Óváriné Dr. Balajti Zsuzsanna, Illés Sándor, Érsok Piroska

EKF: Dr. Várhelyi Tamás, Soós Tamás

KRF: Szentgyörgyvölgyi László, Dr. Zámbori Mihály, Ivády Imréné

V. Minőségirányítási rendszer fejlesztése

ME: Veresné Dr. Somosi Mariann, Dr. Szintay István

EKF: Lengyelné Dr. Molnár Tünde

KRF: Dr. Szegedi László, Bélteki Ildikó

VI. Karrierszolgáltatások fejlesztése

ME: Sebestyén Csaba, Dr. Herpai Gábor

EKF: Bánfalvi Gábor, Dr. Lőrinczné Thiel Katalin, Országh Ákos

KRF: Szabó Tamás

VII. Közös tananyagfejlesztések

ME: Dr. Illésné Dr. Kovács Mária

EKF: Dr. Kis-Tóth Lajos

KRF: Mucsics F. László, Liebmann Lajos

VIII. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

ME: Dr. Nagy Zoltán, Dr. Piskóti István

EKF: Dr. Tarnóc András

KRF: Dr. Dinya László

IX. Szakmai gyakorlat, duális képzés BSc szinten való megvalósítása

ME: Dr. Szabó Tamás

EKF: Ringert Csaba

KRF: Dr. Bujdosó Zoltán

X. É-Mo.-i élettudományi regionális tudásklaszter és közös képzés

ME: Dr. Fodor Bertalan, Dr. Barkai László

EKF: Pénzesné Dr. Kónya Edit, Dr. Liptai Kálmán

KRF: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra