kék madár”dáskorú gyermekeink is, akik kísérleti óvodai csoportba jártak (zilahi...

ÖRÖM A TANULÁS!„...időnként a szürkének látszó kavicsból is

előtűnik a drágakő csillogása” Czeizel Endre

Veszprém, 2017

Kék Madár”” évkönyv

2017

„A kék madarat nem kell távoli országokban keresni.A Kék madár mindig velünk van,

ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is.De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét.

Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája az emberi szív.”

Maurice Maeterlinck

4

Kék Madár évkönyv

Szerkesztette:Jegesné Rémesi Irén és Gerölyné Joó Katalin

Írták:Belső Lászlóné, Buknicz Erzsébet,

Darabos Györgyi, Gerölyné Joó Katalin, Jegesné Rémesi Irén, Mandákné Dévai Ildikó,

Mészáros Éva, Tillné Felleg Anita, Venczel Tünde, Vörösháziné Czicza Noémi

valamint

Décsy Dóra, Fábiánné Morvai Dóra, H. Vaskó Gábor, Kalmár Cecília

A borítót a „kék madaras” gyerekek rajzaiból tervezte: Milló Ildikó és Mészáros Éva

A könyv megjelenést támogatta:

Stigelmaier Józsefné önkormányzati képviselőTakács László önkormányzati képviselő

Ingaforg Zrt. VeszprémVeszclean Kft. VeszprémMin-Tech Kft. Veszprém

Kiadja a Kék Madár AlapítványFelelős kiadó: Ernei Tamás

Készült a Prospektus Nyomdában Felelős vezető: Szentendrei Zoltán

5

Előszó

A minap iskolai élményeim jutottak eszembe, amikor történelemórán az évtizedek-kel korábbi eseményekről tanultunk. Ámultunk, hogy régen milyen magasztos, nemes és időtálló dolgokat valósítottak meg elődjeink.

És íme, alig múlt el „néhány” év és elmondhatjuk, hogy egy olyan eseményt ünnepel-hetünk, amely negyed évszázaddal korábban velünk kezdődött, ott lehettünk mindennap-jaiban, a mai napig is tart és talán már-már „történelmi” jelzővel is illethetnénk.

Nagyon jó érzéssel, örömmel és büszkeséggel köszöntöm a Kék Madár programunkat, 25 éves születésnapja alkalmából és teljes felnőtté válásának ünnepén.

Igazán jó azok közé, a kiváló emberek közé tartozni, akik megalkottak, kialakítottak, működtettek, fejlesztettek, gondoztak és életben tartottak olyan dolgot, ami egy szép és nemes gondolat köré épült. Ez nem más, mint gyermekeink élete, boldogulása, fejlődése és az őket körülvevő közösségek kialakítása, azaz nem más, mint a jövőjük.

Ezúton szeretném mindenki odaadó hozzáállását, támogatását, szeretetét megköszönni, aki az elmúlt esztendőkben hozzájárult, hogy ilyen hosszú időn át sikeresen és hatékonyan tehettünk a gyerekek fejlődésért.

Köszönet alapítóinknak, pedagógusainknak, munkánkat segítőknek, a támogató intéz-ményeknek, minden programban résztvevő gyermeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek, hogy velünk voltak és mi is velük lehettünk egy szép közös cél érdekében.

Az elmúlt évek során jó volt remek embereket megismerni, sorsuk alakulásának szur-kolni, elért sikereiknek örülni és közösségek kialakulását látni.

6

Kék Madár évkönyvElőszó

Kívánom, hogy a „boldogság kék madara”, e szép kezdeményezés, az eddig elért ered-ményeihez hasonlóan a további évtizedekben is sikeresen szárnyaljon tovább, gyermeke-ink jövőjéért.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város életében ki-emelkedő tevékenységet végző civil szervezet munkájának elismeréseként a Kék Madár Alapítvány részére a kitüntető Pro Civitate-díjat adományozta 2016 tavaszán.

Ernei Tamás alapítványi elnök

7

Kék Madár évkönyv Előszó

Köszöntő

Egy iskola életében két fontos dolog van: az állandóság és a változás. A Veszprémi Báthory István Általános Iskola és Köznevelési Típusú Sportiskolában ez a kettősség már a nyolcvanas években is megfigyelhető volt, amikor idekerül-tem. Mindig történt valami új, valami eltérő a régitől.

Így volt ez 1992-ben is, amikor a Kék Madár Személyközpontú Pedagógiai Program elindult az iskolában. Azóta 25 év telt el, a reformpeda-gógiai törekvésekből állandó, meggyökeredzett módszerek, hagyományok lettek. A kék mada-ras alternatív oktatás beépült az intézmény éle-

tébe. Nemcsak saját pedagógusaink merítenek ebből, hanem — mint mentor intézmény — más iskolák tanítóinak is rendszeresen nyújtunk tapasztalatszerzési lehetőséget tovább-képzéseinken.

Egy iskola akkor tudja teljesíteni az iránta támasztott elvárásokat, ha sokszínű. Ez a Báthoryban hosszú évtizedek óta megvalósul. Nagyon sokan választják az országosan is egyedülálló, példaértékű Kék Madár programot, az óvoda után a gyerekek szívesen jönnek iskolánkba. Szülő, pedagógus, gyermek fontos hármas egységet alkot, ebben a programban minden az összefogásról szól. Már hagyománnyá váltak a „madaras” ren-dezvények, vannak sajátosságok, amelyek csak erre a közösségre jellemzőek. Választható programként iskolánkban minden évben nagy az érdeklődés ezen alternatív oktatás iránt. Az elmúlt, sikerekben gazdag 25 év bizonyíték arra, hogy egy olyan oktatási forma kapott helyet, amely napjainkban is fontos értékeken alapul.

Mint intézményvezető, anyaként gondolkodva, a Kék Madár program az egyik kedves gyermekem a sport és az informatikai specialitású osztályok mellett. Most ennek ünne-peljük a negyedszázados születésnapját. Éljen sokáig, legyen minél több kék madaras kisdiák, emlékezzenek szívesen a Báthoryban töltött évekre!

Barták Péterné intézményvezető

8

Kék Madár évkönyvElőszó

A Kék madár meséje (rövidített átdolgozás)

Valahol a Mocorgó hegyen túl, de még a Borzas réten is túl, ott, ahol mesebeli virágok illatoznak, ott áll egy vén fa. Amikor a lombja alatt üldögéltem, ő suttogta ezt a mesét.

— Volt egyszer egy különlegesen szép madárka. Aprócska termete ellenére olyan gyö-nyörű volt, hogy aki meglátta, alig tudta levenni róla a szemét. Tolla kék, mint a tenger, a feje búbján egy sötétebb, csillogó tollbóbita ékeskedett. Hangja édes volt és nyugtató. Aki megpillantotta, annak arca felderült, bánata elszállt, jókedv, boldogság és elégedett-ség költözött a szívébe. El is nevezték a boldogság kék madarának. Szabadon repkedett, trillázott mindenki örömére. Nagyon kedvelték az emberek, ezért gyakran ellátogattak a Csobogó-patakhoz, ahol élt.

Történt egyszer, hogy egy gazdag uraság elhatározta, hogy megkaparintja ezt a kis csicsergőt. Azt akarta, hogy csak neki daloljon, csak ő érezze azt a boldogságot, amit a madárka éneke és látványa nyújt. Sok pénzt adott az egyik inasának azért, hogy elfogja az értékes égi vándort, és hozza el neki.

A szolgája addig-addig keresgélte, amíg rá nem lelt. Magocskát szórt a földre, azzal csalogatta magához a kis csiripelőt. A kék madár óvatlan volt, leereszkedett, de jaj, a szolga egy hálót dobott rá, s akárhogy vergődött, sehogy sem tudott kiszabadulni a fogságból.

Hej, megörült az uraság, amikor meglátta csodás kis tollast! Azonnal díszes aranyka-litkába zárta. Alig várta, hogy a madárka dalra fakadjon, de bizony hasztalan, mert az csak szomorkodott, búsan lógatta fejét. Hiába volt a pompás kalitka! Nem repülhetett kedvére, nem hallgathatta a patak csobogását, nem érezhette a szellő simogatását. Nem láthatta azt a vidéket, ahol eddig vidáman, szabadon élt, a mosolygó emberek arcát, akik derűsen hallgatták dalolását. Telt-múlt az idő, de csak búslakodott, és csöndben ült a fogságban. Vitetett neki az úr mindenféle finomságot, selyem, bársony takarót, a kék madárka azonban néma maradt.

Élt a gonosz uraságnál egy szolgálólány. Jószívű, kedves teremtés volt. Minden reggel beosont abba a szobába, ahol a kis foglyot tartották. Suttogott neki, ujjára vízcseppet tett, úgy itatta. Látta, hogy napról napra csak sorvad a kék madár. Gondolt egyet, kitárta a kalitka ajtaját. A kis rab azonban annyira le volt gyengülve, hogy nem tudott repülni. Ekkor megfogta, kötőjébe tette, és elvitte egyenesen a Csobogó-patak partjára. Ott a kis madárka megérezte a nap és a szél simogatását, meghallotta a patak hívogató zenéjét. A lányka magokkal megetette, patakvízzel megitatta. Egyre jobban érezte magát a madárka. Egyszercsak halkan énekelni kezdett. Felrepült egy magas fára, és így szólt:

— Kedves leányka! Köszönöm, hogy megmentettél! Elköltözöm messze, oda, ahol az irigység, gonoszság elkerül, ahol szabadon repkedhetek.

— De mi lesz velem és azokkal, akiket boldoggá tettél a dalaiddal, a szépségeddel? — kérdezte.

— Velük, veled leszek, a szívetekben, a lelketekben. Ott leszek minden mosolyban, jócselekedetben, ölelésben, kedves szóban, a legkisebb ajándékban is. Azonban elrepü-

9

Kék Madár évkönyv Előszó

lök azoktól, akik irigykedve figyelik mások örömét, sikerét, vagy rosszat tesznek, vagy ártani akarnak társaiknak. Mindenkié lehetek, de csak akkor, ha szívük jó szándékkal, szeretettel van tele.

Tudd meg, hogy ezentúl:„A Kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív.”

Azzal elrepült.A te szívedben ott lakik a boldogság Kék madara?

Gerölyné Joó Katalin

10

25 ÉVE SZÁRNYAL A KÉK MADÁR

A „Kék Madár” története

Mivel már elég hosszú idő eltelt a kezdetek óta, így többször megkérdezik tőlünk jelen-legi tanítványaink szülei, kollégák, volt tanítványok, hogy hogyan is bontott szárnyakat a programunk. Ez inspirált bennünket arra, hogy néhány gondolatban kitérjünk a kezde-tekre évkönyvünkben.

Az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején a pedagógiai palettát többféle új iskolai törekvés színesítette. Sokan voltunk – akik élve a változások adta lehetőséggel – megkíséreltünk valami mást, valami „újat”.

Hogyan „csináljunk” iskolát, ha nem elégszünk meg a ragyogó példákra történő pusz-ta hivatkozással, hanem a cselekvő reagálás hívei vagyunk?- a cím akár ez is lehetne.

Magunkról és az előzményekről

Tanítóként – a győri főiskola elvégzése után – az iskolába járók közül a legkisebbekkel foglalkoztunk. Ebben az időszakban megélt tapasztalatunk, hogy a legésszerűbb ismeret-átadásnál, a legjobb szándékú intelemnél is nagyobb ereje lehet a személyes mintának, az elfogadó odafordulásnak, a szeretetnek. Tapasztaltuk azt is, hogy egyenjogú kapcsola-tokról: pedagógus-pedagógus, pedagógus-gyerek, pedagógus-szülő viszonyszinteken szó sincs az iskolákban.

Régóta foglalkoztatott már bennünket a humanisztikus pszichológia, a személyiség-fejlesztés, képességfejlesztés problémaköre. Együtt végeztük el 1980-ban a Művelődés-ügyi Minisztérium Vezetőképző Intézete és az Országos Közművelődési Központ által szervezett ifjúsági animátorképző tanfolyamot, ahol a személyiség fejlesztése, a helyi társadalom fejlődésének kérdésköre volt a két év témája. Pécsett a Janus Pannonius Tu-dományegyetem pedagógiai kiegészítő szakán iskolafejlesztés specializáción, a nevelés-módszertan problémakörében és a tantervelméletben tanultak, illetve prof. dr. em. Klein Sándor személyes bíztatása, támogatása adtak bátorítást, hogy belekezdjünk egy kísérleti terv elkészítésébe, egyedi megoldású szervezeti és tantervfejlesztés megalkotásába. Szak-dolgozatként indult, de amikor elkészült, tanár úr azt mondta: „Na, lányok, ezt meg kell csinálni!” Ezután amiben csak lehetett támogatott bennünket, ajánlólevelet írt, hospitálá-sokat szervezett.

1986-tól tanultuk és alkalmaztuk ifjúsági képzéseken és pedagógusképzéseken a cso-portos szellemi alkotási, kapcsolatteremtési technikákat, konstruktív beszélgetést, korsze-rű vezetési, szervezési ismereteket, módszereket. A Soros Alapítvány és az Ezredforduló Alapítvány támogatásával a fejlesztő felfogású közéleti pedagógiai tanfolyam tematiká-jának kimunkálásában voltunk részesek az országos működési körű Mikroműhely Egye-sületben.

11

Kék Madár évkönyv 25 éve szárnyal a KÉK MADÁR

Vallottuk, hogy az iskola lehet a legnagyobb „erjesztő erő” és lehet a legkonzerva-tívabb intézmény a helyi társadalomban. Abban hittünk, hogy a közoktatás fejlesztését alulról építkezve, állami iskolarendszeren belül lehet – és kell! – gerjeszteni, a tapasz-talatokat közzétenni. Úgy láttuk, hogy a központi utasítások, az egységes tervek, az egyes tantárgyi módszertanok, a magániskolák nem alkalmasak arra, hogy a közokta-tás, a tömeges oktatás gyakorlatát az igényeknek, társadalmi kihívásoknak megfelelő-en változtassák.

Nyugtalanságunk és elszántságunk egyre nőtt, személyes motívumaink erősödtek, hogy megszülessen valamiféle pedagógiai innováció, hiszen iskoláskorúvá nőttek óvo-dáskorú gyermekeink is, akik kísérleti óvodai csoportba jártak (Zilahi Józsefné, Stöckert Károlyné Óvodai nevelés játékkal, mesével). Az idejáró gyerekek szülei közül többen fél-tették gyermekeiket az iskola első osztályától, és kívántak egy gyermekközpontú iskolát az óvodai nevelés korszerű folytatására, ami nem rövidíti meg a gyermekkort, nem „vágja el” a kisgyermekek érési, fejlődési ütemét.

„Nekünk kell megcsinálni, mert nincs a városban ilyen!” Ez a meggyőződés, a tanul-mányainkból adódó szélesebb kitekintés, több pedagógiai innováció megismerése, hu-manisztikus csoportokon szerzett élményeink, valamint optimista szemléletünk indított végül igazán alkotásra bennünket.

A változás – változtatás szükségességét 1990-ben beláttuk, nehézségeivel számoltunk, és a támogató közeg hiányából adódó többletnehézségeket vállalva próbáltuk személyi-ségünket megújítani.

Változásokat kívántunk elérni az iskola használóinak egymással való viszonyában. A megújult demokrácia viszonyai között igencsak fontos volt számunkra is a szülők sze-repének növelése. Úgy gondoltuk, hogy a családoknak jogukban áll beleszólniuk gyer-mekük nevelésébe, éppen ezért nagy értéke és helye van a lakosság (szülők) támogató, megvalósítást segítő kezdeményezéseinek, igényeik kiszolgálásának.

A mi esetünkben igen pontosan megfogalmazott igényekkel, illetőleg felajánlott se-gítséggel lehetett dolgozni. A KÉK MADÁR (boldogság madara) programelnevezés is egy szülő javaslatára történt, jelképezve az iskolába is továbbvitt gyermekkort, amelyben öröm, kíváncsiság és boldogság a tanulás motiválója.

Végülis egy szülőcsoport támogatását magunk mögött tudva dolgoztuk ki a Kék Madár Pedagógiai Programot, amely egyedi megoldású szervezeti- és tantervfejlesztés az álta-lános iskola 1-4. osztálya számára. A 2/1980. (I.18.) MM rendelet értelmében a program engedélyezésére kérelmet nyújtottunk be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. A megvalósítás érdekében a szülők, támogató partnerek iskolaalapítványt hoztak létre, amelynek bírósági nyilvántartásba vétele 1991-ben meg is történt.

Az alsó tagozaton a hagyományosan értelmezett ismeretnyújtás, jártasságok és készsé-gek menetrendszerű elsajátíttatása helyett lehetőséget akartunk nyitni az oldottabb, átfo-góbb, komplexebb, több szempontú személyiségformálásra, az óvodai nevelési gyakorlat meghosszabbításaként, fokról-fokra lépve át a zártabb, egyértelműbb, követelményeket támasztó iskolarendszerbe.

12

Kék Madár évkönyv25 éve szárnyal a KÉK MADÁR

Elméleti alapunk

A fejlett nyugati társadalmak pedagógiai áramlatai fontos forrásként szolgáltak szá-munkra. Tanulmányoztuk a funkcionális pedagógia képviselőinek és az érdeklődési terü-letek köré szervezett pedagógiának a tapasztalatait, a non-direktív nevelés hatásait. Kö-zülük előnyben részesítettük Freinet és követőinek munkáját, a Waldorf-pedagógia egyes alapelemeit, Carl Rogers személyközpontú pedagógiai törekvéseit. Építettünk továbbá Nagy László, Karácsony Sándor nézeteire, Winkler Márta munkásságára – Kincskereső Iskola – és tapasztalatira. Úgy gondoltuk, mindegyikben vannak számunkra szimpatikus, átveendő törekvések, azonban mi a magyar kultúra gyökereire, hagyományaira és a min-denkori gyerekekre, szüleikre és pedagógusokra tervezhetünk. Így lehet csakis hiteles, személyközpontú a nevelési rendszerünk.

Szemléletünkről – ami azóta sem változott

Emberképünk a humanisztikus pszichológia emberképével egyezik, miszerint:Az emberi lény önmagában is organikus egész, és képes szerves egység kialakítására

mind természeti, mind társadalmi környezetével.A személyközpontú megközelítés olyan pszichológiai (filozófiai, pszichoterápiai) irány-

zat, amelynek központi hipotézise szerint minden emberben óriási erőforrások rejlenek önmaga megértésére, énképének, attitűdjének, viselkedésének megváltoztatására, és ez az erőforrás fel is használható, ha megfelelő pszichológiai klímát tudunk teremteni.

Az ilyen fejlődést segítő klímában megtanulható mindenki számára, hogy személyisé-gében, kapcsolataiban konstruktív erőforrásként működjék, egyéni és társas konfliktusait alkotó módon kezelje. A nevelés legfőbb célja, hogy a gyermek, a nevelők személyes fejlő-dése mellett a kooperativitást, a kollektív gondolkodást segítse. Arra szolgál, hogy az egyik ember a másik embert (társát) ne önmaga határaként, hanem önmaga folytatásaként élje át.

A Kék Madár Programban a személyiségfejlődés két folyamatrendszerét, a biológiai és biopszichológiai érést szoktatáson, gyakoroltatáson és mintanyújtáson át folyó tanulást egyenlő fontosságúnak tartjuk. Elismerjük, hogy az iskoláskor fő tevékenységi formája a tanulás, az életkori sajátosságok miatt azonban nem részesítjük előnyben annak szóbeli formáját, hanem egy szinten kezeljük a cselekvéses – mozgásos – motorikus és szociális tanulással.

Programunkban a manuális és az intellektuális tevékenység egyenértékű.

„Mondd és én elfelejtem.Mutasd meg, és én eszembe vésem,Hadd, hogy tegyem, és én megértem.”

(Konfuciusz)

Hisszük, és megvalósítjuk, hogy az alsó tagozatos gyermekek iskolai élettere termé-szetes lehet, és ezért a legkevesebb szabályozást kell beiktatni. Családias, szeretetteljes, alkotó légkörben kell megvalósítani a gyerekek fejlesztését. Az iskola nem valami olyan hely a gyermekek számára, ahol felkészülhetnek az életre, hanem az életük része, s benne

13


a gyerekek alakítók, résztvevők. A demokratikus nevelés nem a szabályok betartásánál, hanem azok közös megalkotásával kezdődik.

„Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka öröméreés az alkotás izgalmára, hogy megtanítsonszeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálniazt, amit szeretünk csinálni.” (Szent Györgyi Albert)

Mit kínáltunk?

– iskolafejlesztési elképzelést, kidolgozott szakmai koncepció kísérleti bevezetését,– a helyi társadalom segítségét (gyermekeiket ilyen módon iskolázni akaró családok

erkölcsi és anyagi hozzájárulását),– a megvalósításért életre hívott jogi formát, a Kék Madár Alapítványt, amely kötele-

zettséget vállalt a pedagógiai program megvalósítása során felmerülő plusz költsége-kért.

Mit kértünk?

– a város képviselőtestületének döntését arról, hogy elfogadja-e sajátjának a kísérletet (lehetőséget adva a város nyolc kísérleti óvodáscsoportjában résztvevő gyerekeknek a hasonló jellegű iskolai folytatásra),

– a gyerekekre az önkormányzat által kiegészített normatív támogatást (hiszen a gyere-kek akkor is elsősök lesznek, ha nem a Kék Madár Programban vesznek részt),

– egyszeri anyagi támogatást (50 ezer Ft-ot).

Az indulás

1991 júniusában Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a következő határozatot hozta: „ A közgyűlés a Kék Madár pedagógiai kísérleti program bevezetésével egyetért, a többletkiadások fedezetét azonban vállalni nem tudja. Felkéri a Közoktatási Bizottságot, hogy a többletkiadások fedezetének lehetőségét a következő évi költségvetés készítésekor ismét vizsgálja meg.”

Mindezek ellenére nem adtuk fel, de – nem tagadjuk – elkeseredtünk, belefáradtunk. Tisztelettel gondolunk a Ringató Óvoda és a Bóbita Óvoda akkori vezetőnőire Gyű-

rűsy Attiláné – Évára és Englert Józsefné – Katira, akik személyes hozzáállásukkal ins-pirálták a Kék Madár iskolamodell megvalósulását.

Kezdetben az akkori Gyermekek Házában szerettük volna elindítani a kísérleti csopor-tunkat, de az önkormányzat ragaszkodott hozzá, hogy valamelyik városi általános iskola nevelőtestületétől szerezzünk befogadó nyilatkozatot, ezzel is biztosítva a program peda-gógiai, szakmai felügyeletét.

14


Köszönettel tartozunk az akkori Báthory István Általános Iskola igazgatójának, dr. Tölgyesi Józsefnek és a tantestületnek, hogy 1992. szeptember 1-jén 19 első osztályos kis-gyerekkel a Kék Madár Program elindulhatott. Esélyt adtak egy pedagógiai innovációnak.

Hálával tartozunk a Kék Madár Alapítvány létrehozóinak is: Almási István, Darabos Györgyi, Dr. Domschitz Mátyás Phd, Gelencsérné Katonka Ibolya, Dr. Hajdú László, Jegesné Rémesi Irén, Kerekes Ilona, Mentovics Éva, Oszoliné Molnár Gabriella, Simon Csaba, Tankovicsné Elek Valéria, Wéber László.

A kezdeti időszakban dr. Landy Tamásné is bekapcsolódott a megvalósításba, ő volt az egyik tanító néni, köszönettel tartozunk neki is kitartó, lelkes munkájáért.

A négy éves kísérleti időszak végén összegezni kellett tapasztalatainkat különböző vizsgálati, kutatási eredményekkel, ami alapján engedélyt kaptunk, hogy minden tanév-ben indíthassunk újabb első osztályt. A bekapcsolódó pedagógusok felkészítésében na-gyon komoly szakmai segítséget kaptunk Dr. Sallai Évától, az akkori Pannon Egyetem docensétől.

A különböző hatályos oktatási, köznevelési törvények szerencsére mindig lehetővé tet-ték, hogy folytassuk munkánkat, még ha időnként újabb és újabb engedélyeket is kellett kérnünk. Az akkor megfogalmazott értékek, célok, tevékenységek és munkaformák a mai napig korszerűnek bizonyulnak. Ennek ékes bizonyítéka, hogy előminősített referencia-intézményként, illetve mentoráló intézményként is többször megoszthattuk tapasztalata-inkat, jó gyakorlatainkat más nevelőtestületekkel is.

Ebben az időszakban több alternatív iskola, óvoda kezdte el működését az országban, leginkább Budapesten: Gyermekek Háza, Rogers Iskola és Óvoda, Alternatív Közgazda-sági Gimnázium, Színes Iskola Tatán, Waldorf óvoda – Veszprémben is, Waldorf iskolák néhány városban.

Tapasztalatok a működés huszonöt tanévéről

A komplex szemléletű ismeretközvetítés – feldolgozás jóvoltából sok időt és lehetőséget nyerünk a gyerekek tanulási stílusának, szokásainak, gondolkodásának, motivációs rend-szerének a megfigyelésére, fejlesztésére. A nagyon sok közös élmény, az iskolán kívüli programok (egyhetes erdei, vízparti iskolák, hétvégi programok, kirándulások, évszak-ün-nepek, múzeumpedagógia, művészeti foglalkozások) alkalmat adnak arra, hogy megfigyel-jünk minden gyereket, hogy mire érzékeny éppen, mit tanul gyorsan, szívesen, miben sike-res. Ezekben erősítjük meg, s ezt a sikerét kísérő jó érzést, energiát átviheti arra a területre, ahol nehezebb dolga van. Ha kudarcot vall, igyekszünk kudarcával szemben közömbösek maradni, s mi inkább arra kérjük, tegye megint azt, amiben ügyes. Arra törekszünk, hogy mindig újra és újra élje át a sikert! Azt tapasztaljuk, hogy szívesen tanulnak egymástól a gyerekek, s maguktól is újra próbálkoznak azzal, amiben korábban kudarcot vallottak.

Eredményesnek bizonyul a heti beosztású elvégzendő feladatrendszer. Önállóvá fej-leszti a gyerekek többségét. Megtanulják tervezni, beosztani az idejüket, kialakíthatják saját maguk leghatékonyabb munkastílusát. Azzal, hogy szabadon „gazdálkodnak” vala-mennyi tantárgy egész heti kondicionálására szánt munkalapjával, gyakorló feladatával, megtanulják, mennyi lehet a halogatás mértéke, hogyan a legjobb elvégezniük.

15


A gyerekek fejlődésével egyre izgalmasabbá válik a tanulásnak, mint értékképző folyamatnak az átélése és tudatosítása. A tervezést az ünnepek (szüret, tökhét, adventi készülődés, karácsony, tavaszvárás, húsvét, anyák napja), valamint a különböző témák (erdő, állatkert, víz- és vízpart, Budapest, hazánk nagy tájai, Naprendszer, népmesék, magyarság története, stb.) irányítják, s főképp témaheteket, projektmunkát szerve-zünk. A projektek során a gyerekek eredményesen dolgoznak. A tapasztalt gyermeki hozzáállás, színes tevékenységskála, jókedv és munkaláz bizonyítja, hogy ez a tanulás-szervezési forma 8-10 éves korú gyerekcsoportban is hatalmas belső energiákat sza-badít fel. Kíváncsiságuk kielégítésére, önmaguk „szórakoztatására” tanulnak ilyenkor: ötletelnek, szerveznek, kutatnak, dokumentálnak, feladatokat készítenek egymásnak, no persze tanítóiknak is. Mi a feltételeket szervezzük meg, hogy tervezett munkáikat meg-valósíthassák, és leginkább akkor segítünk, ha kérik. Jelentős így a tanterven felüli tanu-lás! Persze sem a projekteket, sem a csoportmunkát nem az egyetlen eredményes útnak tekintjük, de fontos helyet kapnak a frontális forma mellett. Akkor és olyan mértékben alkalmazzuk, amikor és amennyire pedagógiai, lélektani, logikai szempontból indokolt, és a feltételeket is biztosítani tudjuk. A projekt alkalmazásának lehetőségét folyamatosan végezzük, s a vezérelv az, hogy a gyerekek szembesülhessenek „eszköz-szintű tudásuk-kal” (olvasás, írás, beszéd, gyűjtő- és kutatómunka, informatikai ismeretek), tapasztalják meg, hogy jókedvvel végzett munkájuk során segítségükre, vagy hátrányukra vannak meglévő képességeik.

A tanév elején vagy végén egy hetet erdei iskolában töltünk el. A helyszín megválasz-tását aktuálisan az éves tananyaghoz kapcsoljuk: egyrészt a környezetismeret, másrészt a magyar nyelv- és irodalom tantárgyblokkok műveltségi tartalmához.

A gyerekek által kedvelt elemként alkalmazzuk harmadik osztálytól, hogy „önál-ló tudományos kisdolgozatot” írnak a gyerekek választott témában félévenként. Ez remek alkalmat nyújt az iskolán kívüli ismeretszerzésnek, a szabad fogalmazásoknak, és az egymástól tanulásnak. Komolyan veszik, büszkék az elkészített produktumaikra! Nagyon változatos információkat, tevékenységeket, tudományos tartalmakat hoznak így be az iskolába a gyerekek (pl. bolygók, időjárás, különböző égövek állatai, közlekedés, városok, országrészek, esőerdő, hobby-állatok megfigyelése, a szülők foglalkozása, szo-banövények gondozása, a Naprendszer, történelmi események, személyiségek, stb.) A ki-vitelezésben is meglehetősen színes és ötletes megoldásokat tapasztalunk, egyre inkább beépítve a korszerű infokommunikációs eszközöket, technológiákat.

A Kék Madár Program nem tanítási program csupán, hanem életmód-program is, a ko-operatív iskola lehetséges modellje, ahol a sokfajta tevékenységben, élményben fejlődhet és válhat sikerkeresővé a személyiség.

A Kék Madár Program legfontosabb jellemzői:

személyközpontú• mert benne minden gyermek egyformán fontos és figyelembe veszi a gyerekek

különböző érési idejét• a gyermeki és felnőtt személyiség kölcsönös tiszteletén alapul

16


• kölcsönös együttműködésre épül• a gyermek teljes megismerésére törekszik, és ez alapján minden gyerekre egyéni

fejlesztési program készül• a tanítónak nem szerepszerű, hanem élő, hiteles emberi kapcsolata van a gyere-

kekkel és szüleikkel

szabad • működési rendjét a tanítók és a gyerekek közös döntéseivel alakítják• biztosított a döntés felelőssége, a siker és a kudarc joga• a becsvágy helyett a megismerő szeretetet alkalmazza• olyan tanulási szituációt teremt, ami csökkenti a szorongást• az önálló véleményt becsüli

aktív és teljesítményorientált• nem felkészít az életre, hanem maga az élet• a nevelés alapja a gyermek élettevékenysége, a tanulás alapja a tevékenykedtetés,

a képességfejlesztés• stratégiája az önmegvalósításra nevelés, a sokoldalú gondolkodás kialakítása, a

képzelet, a művészeti érzék, az önkifejezés fejlesztése• az egyéni sikerek számát többszörösen megemelik módszerei• a nyitottság, a kíváncsiság, a játék és az öröm jogát biztosítja

alternatív• nem minősítve értékel, az értékelés szöveges, feltáró fejlesztő és elismerő jellegű• lemond a tanítót megillető hatalmi eszközök jelentős részéről• rugalmas időbeosztással dolgozik, és nem szabdalja szét a tanulási időt mereven

45 perces órákra• célja a mechanikus ismeretátadás helyett az önálló tanulni tudás képességének

kifejlesztése, tanulási módszerek megtanítása

A Kék Madár Program dinamikus nevelési rendszer, amely folyamatosan változik, hiszen a benne résztvevők (gyerek – szülő - pedagógus) együttműködési kultúrája sze-mélyközpontú együttműködési kultúra.

A „kékmadaras” együttműködési kultúra döntően a szituáció- és problémamegoldásra orientált együttműködés során újratermelődő szokások, normák, beállítódások, értékek, szimbólumok, eljárások rendszere. Személyiségfejlesztő, személyközpontú nevelésben (is-kolában) gondolkodni számunkra annyi, mint sikerorientált, egymást tisztelő, kooperatív problémamegoldó életformát választani, amelyet pozitív lelki beállítódás vezérel. Olyan működés kialakítását tekintjük megfelelőnek a magunk számára, amelyben a ránk bízott gyermekek szülei természetes „munkatársakká”, partnerekké válhatnak a nevelésben.

A szülők bevonásától a pedagógiai munka hatékonyabb, a tevékenységek színesebbek, a hangulat vidám, családias, s állandóan új ötletek, javaslatok kerülnek elő, amelyek meg-beszélése, további lehetőségek keresése ugyancsak haszonnal jár. Összegyűjtjük, meg-

17


jelenítjük a javaslatokat, az érdekeket, nyalábokba rendezzük, serkentjük a róluk való érveléseket, eldöntjük, mi kell a javaslatok megvalósuláshoz, s szervezzük, hogy ki, mit, mikorra csinál meg. Éljük az életünket, és fejlődünk egymás által benne. A tapasztalatok folyamatos elemzéséből, értékeléséből építkezünk, módosítunk, álmodunk újabb valósá-got. Így a gyerekek, a szülők, és a pedagógusok együttes munkája egyre inkább olyanná teszi az iskolát, amilyennek közösen látni szeretnénk.

A „kékmadaras” évek olyan tréninget jelentenek a gyerekek számára, amely a problé-mavállalási- és problémamegoldó készségeik kialakulását, megerősödését eredményezi, a tanuláshoz való viszonyukat, sikerességüket pozitívan befolyásolja. Úgy gondoljuk, hogy az iskolába érkező gyerekek gyermekközpontú, nevelő iskolát igényelnek, az általános iskolából kimenő gyerekeknek teljesítményt kell produkálniuk, így az életkorral haladva változnia kell az iskola hangsúlyos értékrendjének. A „kékmadaras” értékrenden alapuló gyermekkép és fejlődés íve az alsós osztályoktól a felsőig az alábbi hangsúlyokat követi: a „kreatív, alkotó, spontán, jelen elvű” gyermeki személyiségtől, mint kiinduló-helyzet-től indulva – és erre alapozva – a „felfedező, böngésző, kíváncsi” gyermek lehetőségein át az „okos, az ismereteket tudó, és tudni akaró, teljesítményelvű „ dimenzió felé tart a pedagógiai fejlesztési folyamatok rendszere.

Vannak gyerekek, akik magántanulóként teljesítik tankötelezettségüket. Számukra ké-szült el A.S.Neill gondolatát mottóként választva egy életkorban vegyes csoportra kidol-gozott kékmadaras programalkalmazás.

„Annyi minden van, amit érdemes tudni. Én úgy találtam, hogy a legfontosabb, hogy a gyerekek kövessék azt, amire képesek.” (Alexander Sutherland Neill)

Így 2015 szeptemberétől magántanuló gyerekek vizsgákra való felkészülési folyamatá-hoz is elérhető a nevelési szemléletünk, és módszereink. Ez az 1–4 osztályos gyerekeket befogadó tanulókör Balatonalmádiban, Balatoni Tankör néven működik, és készül a fel-sős folytatás számára kigondolt programja nyolcadikig.

A Kék Madár Program alkotóiként teljes pedagógus csapatunkkal folyamatosan törek-szünk arra, hogy az alapítvány és a pedagógiai program névválasztásában szerepet játszó idézet minél inkább megvalósuljon mindennapi életünkben.

Jegesné Rémesi Irén, Darabos Györgyi

18


Néhány életkép a legelső osztályunkról 1992–96.

Karácsonyi műsor

Csoportmunka — lakóhelyünk Farsangi- téltemető tánc Felszíni formák a homokozóban

Vízparti iskola Csopakon

Önkormányzati ülésen- döntésre várva

19


Szülőként a Kék Madár iskolában a kezdetekkor

Amikor kisebbik lányomnak iskolát kerestem, az egyik óvónéni hívta fel a figyelmemet az abban az év-ben induló Kék madár programra. Mivel kislányom jó eszű, értelmes, de nagyon érzékeny gyermek volt, semmiképpen nem akartam egy porosz típusú isko-lába íratni. Akkoriban nem volt sok választási lehe-tőség: a legtöbb iskolában szigorúan a sorba beálló egyengyerekeket képeztek. Nagy örömmel olvastam az induló gyerekcentrikus, egyelőre még csak kísér-leti jelleggel induló programról. Megismerve a taní-tó néniket (Ikét, Györgyit, Ildit) már biztos voltam benne, hogy csakis ezt választjuk. Nem csalódtam. Még az iskola kezdése előtt egy játékos ismerkedési délutánon találkoztak először a családok-tanítók. Így szeptemberben már ismerősként üdvözöltük egy-mást. Kiváló gyerek-tanító-szülő kapcsolat alakult

ki. Fantasztikus volt, ahogy láttam, hogy a pedagógusok szinte erőn felül óriási hittel és lelkesedéssel foglalkoznak a gyerekekkel, egész napjukat az iskolában töltve. Ezért szíve-sen vettem részt az Alapítvány munkájában is.

Azt gondolom, mi szülők nem felejtjük a szülői Gordon-tréninget, ahol sok használható tudást szereztünk gyermekeink problémáinak kezeléséhez, a több napos kirándulásokat, amiken teljes családdal (gyerek-szülő-testvér-sokszor még nagyszülő is!) vettünk részt, ahol összekovácsolódott a Kékmadaras csapat.

Sok év elteltével még mindig szívesen találkozunk a „régiekkel”, figyelemmel követ-jük a többi gyerek útját is. A Tanító nénikre is a régi szeretettel gondolunk.

Én nagyon hasznosnak találtam a minden napot kezdő beszélgető kört, ahol megta-nultak a gyerekek a többiek előtt röviden, lényegretörően beszélni. Ennek nagy hasznát vették később a mindennapi kommunikációban. Jó volt látni szülőként, hogy a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelő feladatokat kapnak, olvasni a gyerekeink munkájáról, fej-lődéséről, a hibák kijavításának módjáról írt üzeneteket... Sorolhatnám még a sok pozití-vumot, számomra mégis a legnagyobb dolog az volt, hogy a lányom lazán ment iskolába, nem stresszelt, — és tudtam, hogy jó helyen hagyom a gyermekemet.

Dr. Nagy Kornélia az alapítvány első elnöke

20

„Azt szeretném, ha mindig meghallanám a tanulóim hangját, akkor is, ha ez a hang halk, akkor is, ha hangos, akkor is, ha kedves, akkor is, ha mérges, akkor is, ha arról szól,

amiről éppen beszélünk, akkor is, ha látszólag semmi köze sincs hozzá.”C. Rogers: A tanulás szabadsága

ÍGY ÉLÜNK AZ ISKOLÁBAN

A Kék Madár Személyközpontú Pedagógiai Program nemcsak a gyerekek és a taní-tók számára biztosít mást, mint a hagyományos iskolai keretek, hanem a programba járó gyermekek családjai is másfajta tevékenységkörrel találkoznak. A programunk olyan szemlélettel rendelkezik, melyben az iskolánkba járó gyermekek és családjaik is egyfajta életmód és életvezetési kultúrával ismerkednek, és azokban részesülnek.

Nevelésünkben a szabadság és az együttműködés elveire építünk. Mindezek feltételeit próbáljuk megteremteni a gyermekek és a szüleik számára.

Az alternatív törekvésünk célja gondoskodó, a tanulók egyéniségét figyelembevevő, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása pedagógus-diák, diák-diák, pedagó-gus-szülő között. A középpontba a tanítás helyett a tanulás kerül, a tanulók irányítása helyett a tanulók felelős döntései kapnak hangsúlyt. A rövid távú sikerek helyén pedig fő cél az egész életen át tartó tanulási képesség kialakítása.

Az alternatív iskolák legfontosabb tartalmi jegyei közül a mi programunkban is a pe-dagógusszerep megváltozása és a gyermek személyiségének figyelembevétele figyelhető meg. Olyan légkör megteremtésére törekszünk, mely lehetőséget biztosít a gyerekek szá-mára a tanulásra, melyben a saját alkotás válik fontossá, és a tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus támogató szerepet tölt be.

A Kék Madár képzési programja a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján alakult ki. A képzési programot a kerettantervben államilag megnevezett tartalmak és fej-lesztési követelmények is meghatározzák. A program nem egy túlszervezett és szabályozott rendszer, hanem igazodik a gyermek sajátosságaihoz, adottságaihoz és érdeklődési köréhez.

A képzés során a gyermek alkotóképességének fejlesztése kerül a középpontba. A prog-ram fontos jellemzője, hogy a tantárgyak tanítása, oktatása helyett integrált ismereteket közvetít a valós élethelyzeteken történő tanulásszervezés segítségével. Vannak olyan tar-talmak, ismeretek, melyek nem szerezhetők meg az iskolában, így gyakoriak:

– a kirándulások, állatkerti látogatások, honismereti séták, színház- és múzeumláto-gatások, projektek, témahetek, évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, erdei iskolák.

A tanulás tevékenységközpontúvá tétele szintén fontos feladat, mert így lehet a gyer-mekek egyéni szükségleteihez alkalmazkodni. A frontális osztálymunka csökken ennek következtében, helyét felváltják a csoportos, páros, kooperatív és projekt tevékenységek.

Mindezt segíti a sokkönyvűség, az új információhordozók használata, az egyéni és csoportos kutatómunkák-tudományos kisdolgozatok, esetjátékok.

21

Kék Madár évkönyv Így élünk az iskolában

A tanítás-tanulás folyamata is ennek megfelelően szerveződik:– 7.45-8.15 Beszélgető kör: Funkciója többféle lehet, alkalmazkodva a gyermekek

életkori sajátosságaihoz.– 8.15-12.00 Intenzív tanulási blokk: Intenzív tanulási szakasz közben 1-1 rövi-

debb és egy hosszabb szünettel, játékkal, levegőzéssel– 12.30-14.30 Alkotó-, mozgásos-, tehetségfejlesztő foglalkozások– 14.30-15.30 Önálló tanulás– 15.30- Szabad játék hazamenetelig

Mindennapjainkat az iskolában a program szerint szervezzük. Miniszteri engedéllyel napi időbeosztásunk rugalmas. A gyermekek aktuális igényei szerint szerveződnek a na-pok. Mindez tudatos és tervezett tevékenységek során valósul meg.

Beszélgető kör

A beszélgető kör mindig varázslatos esemény. Minden reggelünk e körben kezdődik. Már az első tanítási napon megismerkednek a gyerekek a beszélgető körrel és a hozzá tartozó macival. A kör a tanterem hátsó részében egy nagy szőnyegen kap helyet, ahová leülve reggelente meghallgatjuk egymás mondanivalóját. Van, aki elmeséli mi történt vele az előző nap délutánján, estéjén, van, aki arról számol be, miről álmodott, vagy éppen mitől ijedt meg. De megosztják velünk a gyerekek az örömeiket és sikereiket is, olykor a bánatukról is beszámolnak. Nagyon szívmelengető érzés látni, mennyire tudnak egy idő után egymásra figyelni. E körben elhangzanak egymás felé dicséretek, vigasztalások, s ha kell, akkor bizony bocsánatkérések is.

A beszélgető kör a közös tanácskozások és döntések helyszíne is. Az egész közössé-get érintő kérdéseket is itt beszéljük meg, és hozzuk meg a mindenki számára legopti-málisabb döntéseket. Kiemelt helyszíne a heti munka meg-beszélésének és tervezésének. Már hétfőn reggelente megter-vezzük milyen fő események köré szerveződik a hét. Szó eshet akár a hagyományos ün-nepeinkhez illeszkedő progra-mokról, a hozzá kapcsolódó feladatokról. De akár a heti tevékenységek szervezésében és lebonyolításában is segítsé-günkre van. A körnek életünk-ben nagyon fontos szerepe van, napjaink fontos szervező helye, egysége. Beszélgető kör Maci napon

22

Kék Madár évkönyvÍgy élünk az iskolában

A tanulás

Mindennapi életünknek fő meghatározó tevékenysége a tanulás. A tanulás a gyerekek számára az ismeretlen dolgok felfedezése, a meglévő ismereteik rendszerezése. A tanulás során megszerzett tudás lehetőséget biztosít számukra a mindennapi életben való helytál-lásra. Hosszú és fáradságos folyamat ez, mi tanítók igyekszünk a diákjainknak ebben is segítségére lenni. Nagyon fontosnak tatjuk a tapasztalati úton szerzett ismeretek elsajátí-tását. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatorientált tevékenységekre. Igyekszünk bizto-sítani a szükséges eszközöket, információhordozókat. Sok, a tanuláshoz szükséges kár-tyát, feladatlapot, játékot gyakran már a gyerekekkel együtt készítjük el. Élünk a modern technika vívmányaival, és lelkesen vonjuk be az iskolai tanulásba az interaktív táblát, a tableteket és az okos telefonokat is. Mi is szívesen veszünk részt az infokommunikációs eszközök használatában, s támogatjuk a tanulóinkat ebben.

A tanulás folyamatában előnyben részesítjük a projekt pedagógia módszerét. Minden évfolyamon meghatározott projektek közül választhatnak a tanulók és tanítók. A projek-tek igazodnak a tananyaghoz, de más utat bejárva szereznek ismereteket a gyerekek. A választást befolyásolja természetesen a gyerekek, az adott közösség érdeklődése, és az őket segítő pedagógus személyisége is. Komplex módon ismerkednek egy-egy témával. A projekt módszer a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát teszi. Komplex-ség, valóságos tevékenység és a tapasztalatokból való kiindulás a kulcsfogalmak, ame-lyekre a projekt-módszer nemcsak, mint tanulási technika, hanem mint a megismerésnek az egész személyiséget mozgósító formája is felépül. A módszer alkalmazásával megva-lósítható egy nagyon fontos nevelői cél, hogy minden gyerek tehetségesnek érezhesse magát valamiben, hiszen a verbális és nem verbális képességeknek, a szóbeli, elméleti és a manuális kifejezésnek egyenrangú szerep jut. Főleg kooperációra, együttműködésre épül a tevékenységköre, így egyben a szociális tanulás terepe is, amelyben megtanulha-tó az együttműködés, a tolerancia, és az az élmény, hogy a másik embert ne önmagunk határaként, hanem önmagunk folytatásaként élhessük meg. Mindenki beleviheti egyéni ötleteit, tevékenységét a közös játékba, munkába. Igen sokszínű anyagok születnek.

Tanulás

23


A projektzáró eseményen egymásnak is bemutatják a gyerekek munkáikat, és többnyire a szülők is megjelennek. Egy-egy téma feldolgozása és a projektproduktumok elkészítése több időt vesz igénybe, e típusú tanulás olykor bizony több hétig is eltarthat. Ez idő alatt a tanítványaink észrevétlenül gazdagodnak. Nem csak lexikális tudással, fejlődik szoci-ális érzékenységük is. Mivel csoportokban dolgoznak, megismerik egymás és önmaguk erősségeit és gyengeségeit is. Megtudják ki az, aki szépen rajzol, jól fogalmaz, ki készít ügyesen maketteket, ki bánik ügyesen a számítógéppel. Mindezeket együtt fedezik fel, és egymástól is sokat tanulnak. A pedagógusok szerepe ilyenkor leginkább a támogató, segítő szerepkör!

A következőkben bemutatásra kerül néhány megvalósult projektleírás.

PROJEKTLEÍRÁSOK

Ősz (Belső Lászlóné, Olgi néni)Mini projekt 2. c osztály 2015.

Programunkban kiemelt helyet kapnak az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó tevé-kenységek, hiszen a kisgyereknél még nagyon fontosak ezek a ritmusos változások. Szin-te a tanév eleje óta ezzel az évszakkal foglalkoztunk a tantárgyi órákon, és a szabadidőben is. Élményszerű, tapasztalati alapot, ráhangolódást jelentett az őszi bakonyi családi kirán-dulásunk is. Magyar irodalomból verseket, meséket, irodalmi szövegeket dolgoztak fel a témával kapcsolatosan, környezetismereten az évszak jellemzőit tanulták, rajz és technika órákon az évszak változásait, hangulatát, színeit ábrázolták, délutáni szabadidőben fale-veleket gyűjtöttek színük alapján, falevélkupacokból bunkert építettek.

A projekt célja az is volt, hogy egy kicsit átfogóbb, illetve részletesebb tudást szerez-zenek a gyerekek a témával kapcsolatban, valamint aktívan, képességeiknek, tanulási stí-lusuknak megfelelően differenciáltan vegyenek részt egy szabadon választott, de komoly hozzáállást és feladatvégzést kívánó munkában. E tevékenység során tovább erősödött szociális, digitális, anyanyelvi, természettudományos kompetenciájuk, kooperatív tevé-kenységük, miközben fejlődött hatékony önálló tanulásuk, művészi kifejezőkészségük is. Bátran mertek kiállni, és bemutatni az elkészült produktumukat.

A témakörök alapján alakult csoportok: 1. csoport: Magok, termések (3 fő)2. csoport: Gombák (5 fő)3. csoport: Falevelek (3 fő)4. csoport: Időjárás (5 fő)5. csoport: Állatok készülődése a télre (2 fő)6. csoport: Költöző madarak (2 fő)7. csoport: Emberek készülődése a télre (4 fő)

24


Ismerősöktől, szülőktől, rokonoktól kérdezéssel, könyvekből, internetről gyűjtötték az anyagot. Volt, aki osztálytársa édesapját kérdezte meg (mivel buszsofőr), az autók télre való felkészítéséről az őszi időszakban. Egy kislány azért választotta a gombák témát, mert volt egy erről szóló könyve, ami nagyon tetszett neki. Egy másik, az időjárással kap-csolatos szólásokat-közmondásokat írt, mert sok ilyet hallott a nagymamájától. Ketten a neten szerettek kutakodni, ezért a madarak vonulását, délre költözését az internet segítsé-gével mutatták be térképeken. Így lehetett igazán bevonni sajátos, egyéni érdeklődésüket a többrétegű intelligenciaterületüknek megfelelően – mindez differenciálta is egyben a folyamatban való részvételüket, tevékenységüket.

A témát csoport-, páros- és önálló munka keretében dolgozták fel. Rajzok, tablók, memóriakártyák, társasjátékok, totó, hirdetőoszlop készült. Szólásokat-közmondásokat gyűjtöttek, az információkat lejegyezték, beszámolókat írtak, majd szóbeli bemutatót tar-tottunk a harmadikasoknak, kiállítást rendeztünk az iskola aulájában az elkészített mun-kákból.

Világegyetem 4. c osztály 2016 (Jegesné Rémesi Irén, Ike néni)

Több mint egy hónapig tartott a világegyetemmel és a Földünkkel kapcsolatos projekt a 4. évfolyamon: március végétől május közepéig. A diákok az élőhelyükről szerzett tapasz-talatikat, előzetes ismereteiket, gyűjtött anyagaikat felhasználva tovább bővítették isme-reteiket, különböző feladathelyzetekben alkalmazták a megszerzett tudásukat, fejlesztet-ték környezettudatos attitűdjüket, magatartásukat. Különböző produktumokat készítettek, és ezeket bemutatták egymásnak, kék madaras társaiknak, szülőknek.

Eközben több kapcsolódó világnapról is megemlékeztünk: A víz világnapja, A Föld órája, Az űrhajózás világnapja, A Föld napja, Madarak és fák napja.

Ősz projekt

25


A gyerekek csoportmunkában elkészítették a világegyetem makettjét papírmaséból, gyűjtőmunkát végeztek könyvek és az internet segítségével a bolygókról, energiaforrá-sokról, „tudományos kisdolgozatokat” írtak a témában, és mutatták be egymásnak, szó-hálót, témahálót és lapbookot, power pointos bemutatókat készítettek. Több érdekes és

nagyon izgalmas csillagászati előadást is hall-gattak; a régi tanítványok közül Kadem

Aziz és Endresz Péter, illetve Milló Il-dikó tanárnő előadásában. A szülők

speciális tudását is beépítettük, így két meteorológus-szülő is

tartott ismertetőt, illetve me-teorológiai eszközbemutatót.

Nagyon figyelmesek, ér-deklődőek voltak valameny-nyi előadáson. Bátran kér-deztek.

A szerzett ismeretek fel-dolgozása során saját maguk

készítettek tankockákat, in-formációs kártyákat, szóháló-

kat, gondolattérképet, társas já-tékot- sokat tanultak egymástól is.

Ezek a tevékenységek természetesen már nem nélkülözhették a tableteket és

okos telefonokat, melyeket a gyerekek na-gyon rutinosan, örömmel használtak.

A projekt értékelésekor során megfogalmazták, hogy mi tetszett, mit lehetett volna még jobban csinálni, hogyan sikerült együttműködni a csoportfeladatok megoldása során.

A változatos tevékenységek során a diákok tanulmányozták, megismerték Élőhelyü-ket – a Földet, és hogy miként lehet vigyázni rá, kreatív ötle-teket gyűjtöttek a problémák megoldására, és arra, hogyan lehet erre mások figyelmét is felhívni.

Ismét bebizonyosodott, hogy a gyerekek érdeklődésére, előze-tes tudására alapozott komplex tevékenység remek tanulási for-ma ebben az életszakaszban is.

Csillagászati előadás

Szóháló

26


27


Bolygónk a Föld, és társaink a világegyetemben projekt 2017 (Mészáros Éva, Éva néni)

Projektek készítésével már az iskola életünk kezdetén első osztályban is próbálkoz-tunk. Természetesen itt még sok segítség, ötletadás szükséges hozzá. A későbbi tanulmá-nyok során a gyerekek körében nagyon kedvelt ismeretszerzési, tanulási forma. Negyedik osztályra, szinte teljesen önállóan képesek már levezényelni. Nem is érzik tanulásnak, egy jó játék csupán. Ilyenkor nagy a sürgés-forgás. Csoportokba verődve szervezik a gyűjtő-munkát. Könyvtársarkot alakítanak ki, interneten is folyik az információszerzés. Tervez-getnek, szorgos kezek festenek, vágnak, rajzolnak. A végén fantasztikus produktum jön létre. Nem győzünk csodálkozni, hogy mennyire tartalmas, komoly munkára képesek.

Ebben a tanévben, negyedik osztályban a környezetismeret tananyaghoz kapcsolódva a következő témakörben hoztunk létre egy projektet: Bolygónk a Föld, és társaink a világ-egyetemben. Több csoportban dolgoztak. Voltak, akik az űrkutatásról, Holdra szállásról gyűjtöttek kiemelten, mások a bolygókat mutatták be, vagy éppen a Nap szerepét, jövőjét fejtegették. A csillagképekről, meteorokról is szó esett. Izgalmas téma volt, hogy vajon van-e a miénkhez hasonló élet valahol? Lehetnek ufók? Hogyan juthatunk el a Marsra? Nagyon sok szép modellt készítettek. Rakétákat, a holdra szállást is elkészítették. A nap-rendszer bolygóiról több ötletes, kreatív makett is készült. Testvérek, szülők is segítettek a közös alkotások elkészítésében.

Szerencsénk volt abban is, hogy az Utazó Planetárium is ekkor volt az iskolában, ami még élményszerűbbé tette a projektet. Felidéztük a bakonybéli erdei iskolát, ahol a Pan-non Csillagdát látogattuk meg.

„A Duna-projekthez hasonlóan ezt a gyűjtést is csoportokban készítettük. Az együttmű-ködésünk jó volt, kölcsönösen segítettük egymást. A szemléltető anyagot is közösen készí-tettük. Nagyon élveztem a felkészülést, gyűjtöttem könyvből, internetről. Sokat rajzoltam, és még egy 3D-és modellt is készítettem. Az egész osztálymunkáját kirakták az aulában. Büszke vagyok a csapatra!” /Gáspár Olivér/

Az iskola aulájában állítottuk ki a produktumokat, plakátokat. Minden csoport kis-előadásban mutatta be az általa legfontosabbnak tartott információkat. Kvízjátékokat is készítettek, ezzel is érdekessé tették az előadásokat. Nagyon jó látni őket, hogy milyen motiváltak magabiztosak, tájékozottak. Bízunk benne, hogy megőrzik továbbra is érdek-lődésüket, kíváncsiságukat.

Az elmúlt évben „Duna” projektet készítettünk, amit követően valóban végighajóztuk a Duna-kanyart a maga valóságában is. Most megbeszéltük, hogy az „ŰRUTAZÁST „ kicsit későbbre halasztjuk… A közös versünket azonban szeretnénk megosztani az olva-sókkal is.

28


A naprendszer

Nap vagyok, nagyon forró,Reszket tőlem minden bolygó.Ha majd egyszer nagyra növök, A bolygókba belekötök.

Merkúr vagyok az első,Eltakar minden felhő.Jaj, nekem, egy Holdam sincsen!De sajnállak édes kincsem.

Vénusz vagyok, szépek, szépe,A nagy álmok minden képe.A szerelem is én vagyok,Ki az égen mindig ragyog.

Föld vagyok, a kék bolygó,Tengelyem körül forgó.Rajtam jött létre az élet, Ezért egy cseppet sem félek!

Mars vagyok, a vörös bolygó,Indul a Földi expedíció!Felszínemen vihar tombol,Még egy házat is lerombol.

Jupiter vagyok az ötödik,Körülöttem 68 Hold őrködik.Én egy gázbolygó vagyok,Köztük is a legnagyobb.

Szaturnusz vagyok, hatalmas gyűrű éke,Milyet az ember magának álmában sem képzel. Gyűrűmet építi kő, és jég,Nem borít be a kéklő ég.

Uránusz vagyok szintén gyűrűs, Habár az enyém nem túl sűrű,Naprendszer körül forgok,Kiröhögnek engem a nagyok.

Neptunusz vagyok, Uránusz párja,De a Napot ő sem látja.Az égen mindig ragyogok,A bolygók határőre vagyok.

Plútó vagyok a kis törpe,Naprendszerünk határőre,2006 óta törpebolygó vagyok,Így döntöttek rólam a csillagászok.

Én vagyok Hold,Felszínemen sok a folt.Ember is már járt rajtam, Bár ebbe bele nem haltam.

Írták: Fülöp Imola, Fülöp Janka, Kovács-Németh Ábel

Projektbemutató kiállítás

29


A két projektleírás is jól bizonyítja, hogy nincs két egyforma projekt, még ha a téma, tananyag azonos is, hiszen a gyerekek érdeklődése, egyéni képességeik, meglévő tapasz-talataik, és a támogató pedagógus egyénisége különbözőek, márpedig mindez jelentősen befolyásolja a projekt tartalmát, megvalósulását. Ettől egyedi és megismételhetetlen!

Egészség projekt (Vörösháziné Czicza Noémi, Noémi néni)

Iskola: Báthory István Általános és Köznevelési Típusú Sportiskola VeszprémOsztály/csoport: 3. cRésztvevők száma: 24 fő tanuló, szülők, testvérek Időterv:

Időpont Az eljárás lépései Tevékenységek Feladatok

1. hét Előzetes anyaggyűjtés,ráhangolódás

Kutatás, információ- gyűjtés: könyvek, újsá-gok, internet

Motiváció

2. hétCsoportalakítás, terv- készítés, al-témákra bontás

Témaháló készítés, fele-lősök választása, mun-kamegosztás

Szükséges eszközök biztosítása, csoportala-kítás

3-4.hét

Téma feldolgozása, készülődés a bemuta-tóra, a produktumok elkészítése.

A csoportok saját témá-jukon dolgoznak, elké-szítik a produktumot.

A szükséges anyagok biztosítása, egyeztetés.

5. hét Produktumok bemuta-tása Bemutató

Bemutató irányítása, összefogás, szempon-tok megbeszélése.

6. hét Akadályverseny Csoportok részvétele az akadályversenyen

Eszközök biztosítása, segítők felkérése.

7. hét Értékelés Önértékelés

Nevelői értékelés, figyelembe véve a cso-portok önértékelését, az elvégzett feladatokat.

A projekt során az volt a fő célkitűzés, hogy a gyerekek minél több ismeretet szerezze-nek az emberi testről, annak felépítéséről, működéséről. Az egészséges életmód fogalmá-

30


nak mélyítése, tapasztalati úton történő alkalmazása a gyerekek saját életében is kiemelten fontos szerepet töltött be e néhány hétben. A munka során egyre inkább képessé váltak mások számára is bemutatni a tanultakat, épültek társas kapcsolataik, fejlődött szociális kompe-tenciájuk. A témában a tanulók újságot, ismeretterjesztő füzetet, éttermi étlapot és társasjátékot készítettek.

A projekt során a csoportok és az egyének munkáját folyamatos értékel-

tük, mely módszerek hasznosak, melyek viszik előrébb a munkát, hogyan lenne tanácsos szervezni a feladatokat, hogyan célszerű az időt beosztani.

Alkalmaztuk a frontális, csoport, páros és egyéni munkaformát, kooperatív technikákat is.A feladat során a következő eszközökre volt szükségünk: színes kartonok, olló, ragasz-

tó, írólapok, filcek, számítógép, internet hozzáférés, könyvek, újságok, csoportok által gyűjtött anyagok, mérleg, mérőszalag, különböző ízű anyagok, testrészeket bemutató ma-kettek (Owen baba), feladatlapok.

A projekt megvalósításának feladatai:1. csoport: Egészséges hírek: Az egészséges életmóddal, testünkkel kapcsolatos in-

formációk összegyűjtése, dokumentálása újság formájában.2. csoport: Belső szervek: Belső szerveink megjelenítése, funkcióik ismertetése is-

meretterjesztő füzetként.3. csoport: Egészségesek konyhája: Egy étterem konyhájának főzött egészséges

ételsor összeállítása, megjelenítése étlapon.

Egészség projekt

31


4. csoport: Egészség Manók: Az egészséges életmóddal kapcsolatos társasjáték el-készítése.

A projekt során hihetetlen népszerűségnek örvendett szinte minden feladat. A gyerekek nagyon élvezték a munkát, a különböző foglalkozások alkalmával ismereteiket rendsze-rezték és bővítették. Jó érzés volt látni ezt a lelkes munkát!

Húsvét projekt (Buknicz Erzsébet, Erzsi néni)

Osztály/csoport: 3. évfolyamRésztvevők száma: 24 fő tanuló, hitoktató kolléga, iskolánk könyvtárosa, a lakótelepi

könyvtáros anyuka, szülők, testvérek Időtartama: 1 hétA megvalósítandó projekt elnevezése: Húsvéti hagyományok Elvárt eredmény, produktum: Húsvéti társasjáték, a megismert néphagyományok

bemutatása a meghívott vendégeknekÉrtékelés módja: a feladatok, cselekvések során folyamatosan értékeljük a csoportok

és az egyének munkáját is. A projekt lezárásakor értékeljük a produktumokat, az együtt-működést a csoporton belül.

Didaktikai feladat: Motiválás, aktivizálás, érthetőség, tartósság, differenciálásFejlesztési területek: Problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, szövegértés,

kreativitás, figyelem, emlékezet, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, íráskész-ség, képzelet, szociális kompetenciák

Munkaformák: Frontális, csoport, páros és egyéni, kooperatív mozaikEszközigény: Olvasókönyv, A/4-es papírok, író- és rajzeszközök, olló, ragasztó, kar-

tonlap, rajzlap, számítógép, projektor, előzetes gyűjtőmunka

A projekt megvalósításának feladatai:5. csoport: A húsvét előtti népszokások: feladatkártya „kakukktojás” formában, a

kiszézés bemutatása6. csoport: A húsvét előtti nevezetes bibliai események: feladatkártya készítése „igaz-

hamis” formában, az internetről a Wikipédia segítségével kiselőadás készítése7. csoport: A húsvéti népszokások: feladatkártya készítése „villámkérdések” formá-

jában, a vesszőzés népszokásának megismerése.4 csoport: A szövegfeldolgozás alapján tanult ismeretek felhasználásával a húsvé-

ti társasjáték feladatkártyáinak elkészítése „hiányos mondatok” változatban, az „Asztalterítés” c. feladatlap (1. melléklet) alapján húsvéti asztal megterítése.

5 csoport: A megadott könyvek segítségével a hagyományos húsvéti előkészületek megismerése, feladatkártya készítése „szómagyarázat” változatban, a villőzés be-mutatása

6 csoport: A ma is élő húsvéti szokások megismerése, feladatkártya készítése „fele-letválasztós” formában, a „Tojásfestés” c. feladatlap (1. melléklet) alapján a tojá-sok megfestése, díszítése, a locsolás népszokásának bemutatása

32


A pedagógus feladata: – a társasjáték táblájának elkészítése, bábuk, dobókockák beszerzése– a munka megtervezése, előkészítése, folyamatos segítése, ellenőrzése, tanácsadás– a bemutatók szervezése, segítségnyújtás a megvalósításban (kellékek előkészíté-

se, meghívók, szervezési feladatok stb.)– projektzáró szervezése, lebonyolítása, ppt. készítésével a csoportok munkájának

bemutatása, szemléltetése, összefoglalása a projektzáró rendezvényen

A projektekben, illetve a projektek mellett szívesen alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat is. A gyerekek így csoportban, egymást támogatva, segítve tanulnak. A kooperatív technikákban nagy jelentőséggel bírnak a következő szerepek: feladatmester, szóvivő, időfigyelő, eszközfelelős, írnok, csendkapitány. Ezeken a szerepeken kesresztül megtanulják a gyerekek, hogyan értelmezzenek egy-egy feladatot, hogyan osszák be az idejüket, miként jegyzeteljenek, milyen eszközökre van szükségük és azt is gyakorolják, hogyan mutassák be a feladatok megoldását. A nálunk eltöltött négy év során jártassá vál-nak minden szerepkörben, ezzel is támogatjuk a későbbi önálló tanulásukat.

Húsvét projekt

Kooperatív csoportmunka

33


„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni…”

– írta Szent-Györgyi Albert évtizedekkel ezelőtt egy tanulmányában. Ez a felfogás megegyezik a képességfejlesztő, személyközpontú pedagógia törekvéseivel, amely nem a lexikális tudás megszereztetését, hanem a teljesítőképesség kifejlesztését részesíti előny-ben az iskolában eltöltött évek során. A tanuláshoz való viszony alakulásában nem hang-súlyozhatjuk eléggé a felelősségünket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy har-madik osztálytól órarendbe építve ismerkedjenek a gyerekek a tanulás módszertanával. A különböző gyakorlatok során ráéreznek a gyerekek arra, hogy milyen tanulási stílus áll a legközelebb hozzájuk. Így könnyebbé válik számukra ez. Igyekszünk minél többféle technikával megismertetni őket, így könnyítve a választást.

A tanulással való tárgyszerű foglalkozás 3. évfolyamon való megkezdésével tudato-sabban indulnak neki a gyerekek a felső tagozatnak, hatékonyabbak az ismeretelsajátítás folyamatában, az önálló tanulásban. Huszonöt éves tapasztalatunk, és tanulási-motívum vizsgálatok igazolták számunkra, hogy megtérül az erre fordított irányított intenzitás, idő.

A tanulás tanításának elsődleges célja programunkban, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható tudástartalom megszerzésére, a tengernyi információhalmazban tör-ténő eligazodásra, a lényeg, a fontos, a szükséges ismeretanyag kiválasztására, a folyama-tos, élethosszig tartó tanulás alapjainak megismertetésére, az új helyzetekhez, elvárások-hoz történő igazodásra, az információforrások megismerésére, kezelésére, használatára.

A tanulás megtanítása sokrétű és összetett feladatot jelent. A legfontosabb tenniva-lónk közé tartozik a tanulási folyamat során a tanulói motiváció kialakítása és fenn-tartása a tudás megszerzése céljából. A tanulás hatékonyságának szempontjából meg-határozó fontosságú a tanulói érdeklődés felkeltése és megtartása egy-egy tantárgy tanulása-tanítása során.

Fő célunk ebben a szakaszban, hogy előzzük meg a kedvezőtlen tanulási szokások kiala-kulását, mert ez sokkal könnyebb, mint a rossz szokások korrigálása. Különösen vonatko-zik ez a tanulás külső körülményeire, a tanulás kereteinek megteremtésére, az időbeosztás-ra, a ritmusra, a rendszerességre. Figyelünk arra, hogy jól gazdálkodjunk a gyerekek belső erőforrásaival, hogy amennyire csak lehet, elkerüljük az iskola intézményesítettségéből fakadó ártó hatásokat, melyek a tanulási kedv csökkenését, a belső motiváltság letörését, a kíváncsiság és az érdeklődés elapadását eredményezhetik. Ennek érdekében rendkívül fontosnak tartjuk a szülőkkel való harmonikus együttműködést, mert a tanulási magatartást a szülői attitűdök jelentős mértékben segíthetik, vagy éppen gátolhatják.

A gyerekek akkor tanulnak, ha valami érdekli őket. Ezért úgy kell terveznünk, hogy a meglévő, ismert érdeklődésük kielégüljön, miközben újabbat keltünk fel bennük. Ennek egyik eszköze például a sokkönyvűség, választhatnak, mit olvasnak szívesen, mit hasz-nálnak fel gyűjtőmunkájuk során, miközben fejlődik olvasási képességük. A magyar és matematika, illetve környezetismeret tanítása során is arra törekszünk, hogy a mindennapi életükből vegyük a feladatokat a projekteken túl is.

Folyamatosan fejlesztjük az eredményes tanuláshoz szükséges alapképességeket, hi-szen az alsó tagozatnak ez az egyik legfontosabb feladata.

34


Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Tanulásmódszertan tematikáját adaptáltuk, miután elvégeztük az általuk kidolgozott programcsomag tanítási tréningjét. Beépítettük a Zsolnai program ilyen jellegű fóliasorait, illetve a Hogyan? Jobban! Tanulói gyakorlat-gyűjteményt a hatékony tanulást segítő képességek fejlesztésére is. A tanulásmódszertan foglalkozások keretében szókincset fejlesztünk, figyelem- és emlékezetfejlesztő, illetve kreativitást fejlesztő gyakorlatokat végzünk. Tanítjuk többek között a lényegkiemelést, az aktív olvasást, a jegyzetelés, vázlatkészítés különféle technikáit, pl. rajzos vázlat, „map-pa” módszer, kisdolgozatok, kiselőadások elkészítésének módját.

Úgy gondoljuk, hogy ezek a készségek nagyon fontosak az ötödik osztályba törté-nő átmenethez a személyiség érése-fejlődése indokán, valamint azért, hogy alkalma-zásuk tudatossá váljon.

A tanulás tanítása tantárgyközi, hiszen a megtanult, elsajátított, begyakorolt módsze-rek, stratégiák, az egyéni tanulási szokásokhoz igazodva valamennyi tantárgy tanulásánál jelen vannak, segítséget nyújtanak.

Nem az a fontos, mi van a tankönyvi szövegben, hanem az, mit tudsz te abból kihozni.

Természetesen a nyitott alapstruktúrát nekünk kell megadni ahhoz, hogy a gyerekek egy adott szöveg alapján megtöltsék tartalommal. Ez a szerkezet lehet szóháló, megkez-dett vázlat, gondolattérkép, táblázat, memóriakártya, lapozgató, lapbook, stb. A lényeg, hogy mintákat adjunk a keretekre, de a tartalommal való megtöltést a tanulóinknak kelljen elvégezni.

Ha így dolgozunk, a gyerekek úgy fogják érezni, hogy a vázlatot, a táblázatot, a me-móriakártyákat, a folyamatábrát, gondolattérképet ők maguk alkották. Mivel a keretek és annak szempontjai adottak – szinte csak jó megoldás születhet. Így a gyerekek úgy érezhetik, hogy a vázlatokat maguk alkották meg, és ezekből tanulhatnak a szövegek monoton újraolvasása, a pedagógus által megírt vázlatok lemásolása, a lényeg közös aláhúzása helyett, melyekben csak külső szemlélő maradna, semmilyen alkotó tevé-kenységre nincs lehetősége a tanulás folyamatában. Ha viszont bemutatunk, megtaní-tunk különböző vizuális vázlatkészítési formákat, sémákat, akkor a gyerekek, az adott tananyagot olvasva a megfelelő keretbe rendezve írják, rajzolják, szimbolizálják, saját

Rajzos vázlat

35


meglévő tudáselemeikhez kapcsolják a szövegben megjelenő információkat, saját ötle-teiket, kreativitásukat is felhasználva.

Mindenki tudja, hogy amit mi magunk megalkotunk, arra sokkal jobban visszaemléke-zünk, mint bármilyen más információra. Leggyakrabban információs kártyákat, lapozga-tót, folyamatábrát, tanulási táblázatot, gondolattérképet alkalmazunk.

A gyerekek már második osztálytól készítenek Tudományos kisdolgozatot, olyan té-máról kezdetben, ami őket érdekli. Aztán természetesen harmadik és negyedik osztály-ban már irányítottan készülnek az egyéni vagy éppen csoportosan beadott művek. Ebben a szakaszban már alkalmazzák a gyerekek azokat az eljárásokat, melyekkel korábban megismerkedtek. A dolgozat elkészítése bizony hosszabb időt vesz igénybe, így van le-hetőségük elmélyülni a munkában. Anyagot gyűjtenek, rendszerezik azokat, kiemelik be-lőlük a lényeget, megfogalmazzák a leírandó szöveget, leírják vagy begépelik, és megszer-kesztik. Sőt illusztrálják az elkészült művet is. Negyedik osztályban már gyakran készíte-nek hozzá PowerPointos bemutatót is. Szinte minden terület bekapcsolódik, s így válik a tanulás észrevétlenné, ugyanakkor örömfor-rássá is.

Információs kártya

Tudományos kisdolgozat: Bolygók

Vuk lapbook

Tudományos kisdolgozat: Mókus

36


A mai infokommunikációs eszközöket hasz-náló világban nélkülözhetetlen, hogy a tanulási-tanítási folyamatba is integráljuk azokat, hiszen a gyerek számára ezen eszközök használata gyakran már önmagában is motivál. Így a tabletek, okos telefonok használatával készítünk interaktív szó-felhőket, gondolattérképeket, tankockákat, illetve lelkesen használják a Kahoot játékalapú osztály-termi tesztet páros és csoportmunkában.

Ha ilyen és hasonló formákkal gyakran pró-bálkozunk tanóráinkon és az önálló tanulási idő-szakban, akkor remélhetjük, hogy tanítványaink-nak önálló tanulási módszerük is kialakul, és a megtapasztalt módszereket – különösen, ha azok eredményesek voltak – otthoni tanulásukban is megpróbálják alkalmazni.

Nagyon nagy felelősség, hogy sikerül-e tanórá-inkon élményt és módszert adni egyszerre. Nem

elég elmesélni, megmutatni, hogy ezt hogyan kellene megtanulni, megoldani, kijegyzetelni, hanem ezzel kapcsolatban a gyerekeket alkotó élményhez is kell juttatni. Ha ilyen élmény-hez sikerült juttatni tanítványainkat, akkor van rá remény, hogy az általunk javasolt, mu-

tatott, együtt kipróbált módszert önálló tanulásukban is alkalmazni fogják. Arról már nem is beszélve, hogy ezek azok a kooperatív alkotó folyamatok, amelyek kicsiben megmutatják a gyerekeknek a felnőttkori munka világának helyzeteit. Ha azt szeretnénk, hogy azok a képes-ségeik fejlődjenek, amelyek a felnőttkori érvényesülésben, munkavégzésben se-gítsék őket, akkor könnyen beláthatjuk, hogy az alkotó tanulás módszerének, technikáinak teret kell adnunk a minden-napi tanulási folyamatokban.

A mostani 4. osztályosok falán is megtalálható tanulási jótanácsok:1. Szeress tanulni, a tanulás öröm, a világ megismeréséhez vezet!2. Ülj neki a munkának, ne halogasd, győzd le a lustaságodat!3. Minden tanítási óráról vigyél magaddal valamit a fejedben!4. Kérdezz sokat, ez felélénkít, kíváncsivá tesz!5. Csak szépen megformált munkát adj ki a kezedből!

Csak így lehet: ÖRÖM A TANULÁS!

Tudományos kisdolgozat munkalap

Interaktív tanulás: tablet, okos telefon használatával

37


Tehetségfejlesztő foglalkozások

A tanulás mellet szerencsére jut idő az iskolában sport és művészeti tevékenységek folytatására is. Hosszú ideje tanulják a teakwondo alapjait Rajkai Andrea világbajnoktól a fiúk. A lányok kreatív tánc foglalkozásokon vettek részt Buknicz Erzsi nénivel, az idei tanévtől pedig Horváth Lilla balett, illetve Ujszászi Petra LEMangURIA óráin fejlesztik mozgásukat, szépítik testtartásukat. A testmozgás örömén, fizikai hasznán túl ezeknek a foglalkozásoknak erős jellemformáló szerepe is van.

Minden osztályunk megismerkedik a papírhajtogatás alapjaival H.Vass Ildikó néni se-gítségével, és négy évig tanulnak furulyázni Fogarasi Zsóka nénitől.

Mivel iskolánkban rengeteg lehetőség van sportolásra, támogatjuk a gyerekeinket ab-ban, hogy minél többféle sportágat próbáljanak ki.

Balettozni jó!

Furulyázni tanulunk

Origami Ildi nénivel

38


Testmozgás a mindennapokban

A programban kezdettől fogva tudatosan és egyben ösztönösen nagy hangsúlyt kapott a testmozgás. Azon túl, hogy a sportnak elvitathatatlan pozitív hatása van a tanulásra, a szellemi képességek felszabadítására, kétségtelen, hogy közösségépítő szerepe is igen erős. Egy-egy közös sportprogram során könnyebben felszabadulnak a gátlások, leom-lanak az előítéletek, sőt, akár barátságok is szövődhetnek. Nem meglepő tehát, hogy a „Mesés Hármas” újra és újra erős pillérként épít a sportra, a testmozgásra.

Eszköztárunkban megjelennek a hagyományos – időről időre ismétlődő - és alkalmi programok egyaránt.

Hagyományos és alkalmi sportprogramjaink, tevékenységeink:• Ismerkedő kirándulás: Az újonnan belépő első osztályosokkal és családjukkal már

augusztusban találkozunk egy játékos szabadtéri sportvetélkedő keretében, hogy al-kalmunk legyen kicsit közelebbről is megismerni egymást, és megkönnyítsük, szo-rongás-mentesebbé tegyük az első iskolai napokat.

• Kerékpáros túra a Balaton körül: Mintegy 70 fővel indul útjára nyaranta a diákok-ból, öreg diákokból, szülőkből, nagyszülőkből és pedagógusokból verbuválódott társaság. A csapatépítő program során 211 km-es távot tesz meg az összetartó,

Zsákban futás Ügyességi sorverseny

Balaton-kerülő kerékpártúra résztvevői 2016 nyara

39


egymást segítő, buzdító közösség a három nap alatt. Emellett természetesen meg-jelennek a rövidebb távú, félnapos közeli kerékpártúrák is (Pl. a Föld napján).

• Korcsolyázás, korcsolyaoktatás: A zordabb idő beköszöntével egyre inkább szűkül a szabadtéri sportolás le-hetősége, így késő ősztől kora tavaszig heti rendsze-rességgel a madaras osztá-lyok egyre gyakorlottabban merülnek el a korcsolyá-zás szépségeiben. Ezeken a kihelyezett testnevelés órákon szakképzett okta-tók – speciálisan felépített terv alapján – trenírozzák a gyerekeket, de a lelkes tanító nénik, asszisztensek, szülők is „jégre szállnak” a kismadarakkal.

• Úszás: A Báthory iskola a városban egyedül álló mó-don rendelkezik tanmeden-cével. A nagyszerű lehe-tőséggel élve diákjaink az 1.–2. osztályokban heti két alkalommal úszásoktatók segítségé-vel sajátíthatják el az úszás alapjait. A 3.–4. osztályok a városi uszodában tehetnek szert egyre nagyobb vízbiz-tonságra.

• Családi kirándulások: Ezeken az alkalmakon előszeretettel élünk a környék adta lehetőségekkel, le-gyen az akár túrázás, evezés, lovag-lás, íjászkodás stb. Az időjárás és a szálláshely függvényében rendezünk akadályversenyeket, sorversenyeket ezeken a közös együttléteken.

• Túrák: Pedagógusok vagy gyakran a szülők kezdeményezésére időről időre felkerekedünk egy-egy közeli vidék feltérképezésére. Lehet ez elő-re tervezett, vagy akár spontán kez-deményezés is.

Korcsolyaoktatás

Korcsolyázás szülőkkel

Íjászkodunk

Evezés a Velencei-tónál

40


• Néptánc: Iskolánkban a néptánc-oktatás művészeti iskola keretén belül működik. A több mint száz fős együttes közel 80 százaléka kék madaras kisdiák. Ez jelzi, hogy mennyire fontosnak tartjuk a népi kultúra megismertetését, a hagyományőrzést. Emellett természetesen remek közösség alakul, ahol a gyerekek nagyon jól érzik magukat.

• Családi sportdélután: Jubileumok alkalmából szokott megrendezésre kerülni ez a játékos versengés. Az iskola tornaterme ilyenkor megtelik a diákokkal, szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, ahol a közös bemelegítést követően állnak fel és mérik össze tudásukat a vegyes csapatok. A jókedv mindig garantált!

• Városi és iskolai sportversenyek: Ta-nulóink stabil tagjai az iskola, illetve külső sportegyesületek csapatainak a legkülönbözőbb sportágakban, ahol méltóan és eredményesen képvise-lik intézményünket a városi, megyei, vagy akár országos versenyeken is.

Kötélhúzás

Megmásszuk a Somlót

Spontán flash mob a Hősök terén

Túra a Visegrádi-hegységben

Deák futóversenyen

41

HAGYOMÁNYAINK, PROGRAMJAINK

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe…”

Programunk egyik alapértéke a magyar népi hagyományok tiszteletének és megőrzésé-nek közvetítése a gyerekek felé, és az ehhez kapcsolódó attitűdök kialakítása. Így megha-tározó szerepet töltenek be a népi hagyományokhoz kapcsolódó közös ünnepeink, melyek jelentősen segítik a közösséghez tartozás érzését is. Ezek nagy része projektformában, témanapokban, témahetekben jelenik meg, és a gyerekekkel, szülőkkel való együttmű-ködésre épül. Gazdagodik nemcsak a gyerekek, pedagógusok, hanem a szülők által, akik hasznos ötleteikkel színesítik rendezvényeinket. Nagyon fontos a kisdiákok számára a tevékenykedtetésen alapuló, élményszerűen átélt ünnep, de jó érzés felmutatni a közösség erejét, összetartását, kreativitását. Így valódi örömteli ünneppé válnak rendezvényeink az átélt közös élmények hatására.

Hagyományos, nagyszabású rendezvényeink az évszakokhoz, ünnepkörökhöz kapcso-lódóan a szüreti, Márton- és töknapi, karácsonyi, farsangi, húsvéti projektek, melynek során alapvető célunk, hogy a családokkal közösen ünnepelve átadjuk és felidézzük a magyar néphagyományokat. Ilyenkor a szülők vezetik az akadályversenyeket, segítenek a kézműves foglalkozásokon, kísérik a kicsiket, szőlőt préselnek, zsíros kenyeret kennek, sütőtököt, mézeskalácsot, pogácsát sütnek, komatálat állítanak össze a gyerekekkel közö-sen. Advent idején együtt díszítjük fel a termeket, készítünk ajándékokat.

A közös programok egyben közösséget formálnak, melyben bármikor számíthatunk kölcsönösen egymásra.

Kapcsolódó pályázati tevékenységünk:Az elmúlt években két nyertes pályázat támogatásával színesíthettük programjainkat;

– Az Új Széchenyi Terv KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013.0002 számú „Szociális vá-ros-rehabilitáció Veszprémben”című projekt keretében „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe…” mini-projekt

– Földművelésügyi Minisztérium HUNG2016 pályázata

Egy kis ízelítő a megvalósult rendezvényekről tematikusan:

• Barangolások a népzene és a népmese birodalmában

Nagy sikert aratott a Kiskunfélegyházáról érkezett Gulyás László vándormuzsikus. Különböző népi hangszereket ismerhettek meg a gyerekek, és élvezhették az ízes magyar beszédet, népdalokat, illetve a ritmusjátékokat.

A GÓBÉ népi zenekar is nagyon hangulatos előadást tartott a zene világnapjához kap-csolódóan, amit táncházzal zártunk. Nagyon élvezték a gyerekek – és mi felnőttek is. Iga-

42

Kék Madár évkönyvHagyományaink, programjaink

zán tehetséges, a népzene iránt elkötelezett fiatalokat ismerhettünk meg, akik fergeteges hangulatot teremtettek, nagy sikert aratva a gyerekek körében.

A Kőris és a Tönköly zenekar hangulatos koncertet adott népi hangszerek bemutatásá-val egybekötve, amit vidám táncház zárt Vastag Richárd néptánc pedagógus, azaz Ricsi bácsi irányításával.

Márton- és töknaphoz kapcsolódóan rendszeresen mesedélutánt tartunk. Sándor Ildikó népi mesemondó ízes, humoros előadását csodálhattuk. A gyerekek nagy élvezettel hall-gatták, vettek részt a Ludas Matyi, valamint a Mátyás király meg az igazmondó juhász című mesében, a Hajdu szülők és gyerekeik, valamint a bekapcsolódó pedagógusok, diá-kok előadásában.

Az adventi időszakban Écsi Gyöngyi népi mesemondó is ellátogatott hozzánk, aki nép-zenész társával idézte fel interaktív mese keretében a kis Jézus születésének történetét. Látványos díszletekkel, kreatív jelképekkel elevenítették fel a legendát. Bevonták a kis-gyerekeket is, akik szájtátva figyelték a zenei aláfestésekkel, kiegészítésekkel hangulatossá tett előadást. Felejthetetlen élményben volt részünk!

Góbé népi zenekar előadása

Écsi Gyöngyi mesemondása

Táncház Ricsi bácsival

Interaktív mese a Hajdu család előadásában

43

Kék Madár évkönyv Hagyományaink, programjaink

• Kalandozások a néptánc és a harcművészet birodalmában

A Berenhidai Huszár Péter Baranta Csapat adott ízelítőt a néptánc, népzene, botforgatás, karikás ostorozás, övbirkó-zás, íjászat, csatakereszt hajítás, szab-lya, kard- és lándzsavívás, népi játékok, valamint népének tudásából. Néhány perces tereprendezés után kialakítottak néhány foglalkoztató pontot, ahol esz-közeiket ki is lehetett próbálni, hagyo-mányos népi játékokat tanítottak.

A kézműves foglalkozáson a fiúk íj – és nyílvesszőt, a lányok gyöngyből népi ékszereket készítettek.

• Kézművesség a népi kultúrában

A népi kultúra tárgyai, a népi díszítőművészet ágai gyakran megjelennek iskolai éle-tünkben. Az ünnepkörökhöz tartozó jeles napok eseményeihez köthetők a gyerekek által készített tárgyak, és az ünnepkör jellegzetes ételei. A szüreti mulatság alkalmával a felvonulásokra koszorúkat állítunk össze, melyekhez az ősz kincseit, gyümölcsöket, terméseket használunk fel. Az őszi betakarításhoz kapcsolódóan gyakorolhatják a kö-télverés, kosárfonás, krumplipuska, csuhébaba készítés tudományát népi kismesterek segítségével. Márton napra szemet gyönyörködtető tökfaragásokból kiállítást rende-zünk. Az adventi időszakban kellemes mézeskalács illat terjeng az osztályokban, kará-csonyi motívumokkal díszítjük a süteményeket. Szebbnél-szebb kézműves karácsonyi ajándékokkal lepik meg a szülőket, nagyszülőket, testvéreket, barátokat. Változatos technikákat alkalmazunk: hímzés, gyertyaformázás, szalmafonás. Farsangkor fánkot sütünk, maszkokat festünk, népi gyermekhangszereket formázunk meg agyagból, il-letve népi ékszereket készítünk nemezeléssel, fafaragással, gyöngyfűzéssel. A Húsvét időszak elképzelhetetlen hímes tojás nélkül. Főként a Balaton-felvidéki motívumokkal igyekszünk díszíteni őket.

Erdei iskolák, kirándulások alkalmával is az adott térségre jellemző anyagokat hasz-náljuk fel. Ha van rá lehetőségünk szakavatott mestereket hívunk ehhez segítségül. Fűzfából kosarat fonunk, bőrözünk. Az Őrségi tartózkodás elképzelhetetlen anélkül, hogy ne próbáljuk ki a korongozást. Bakonybélben a Monostor könyvkötészetében igazi könyvet kötünk. Tihanyban illatos levendulapárnát varrunk.

A néphagyományőrző szemléletben nevelt gyerekek érzelmileg, értelmileg is gazda-gabbak lesznek.

„Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, elpereg a múlt.”Ancsel Éva

Baranta bemutató

44


Készül a csuhébaba

Ékszerkészítés famintázással

Kosarat fonunk Emőke nénivel

Kötélverés Rácz Ildi nénivel

Gyöngyfűzés

Karkötőt nemezelünk

Nagy kedvenc a krumplipuska

Szalmacsillagok a karácsonyfára

45


Jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink

„Szüretelnek, énekelnek, Láttál-e már ennél szebbet?” Takáts Gyula

Szeptember végén minden évben szüreti daloktól hangos az iskola. Ekkor tartjuk hagyományos szüreti ünnepségünket. Ilyenkor már reggel elkezdődik a készülődés, in-teraktív foglalkozáson ismerkednek meg a gyerekek a szürethez, illetve a Szent Mihály napjához kapcsolódó népszokásokkal néprajz szakos pedagógus segítségével.

A felső tagozatos volt kék madaras osztályok is besegítenek az előkészületi munká-latokba, a belső udvarban madzagokra kötözik fel a több láda szőlőt a kicsik szőlőlopó játékához. Közben persze egy-két fürt azért el-eltűnik a szájakban is.

A szüretet minden évben Vastag Ricsi, illetve Hajdu Péter néptánc-pedagógus „kiált-ja ki” hangos dobszóval kísérve. Ezután már indulhat is a szüreti felvonulás, ahonnan nem hiányozhatnak a szüreti koszorúk, a lányok pogácsával teli kosarai és a fiúk zajkeltő eszközei, a vidám szüreti énekszó. A környékbeliek az ablakból, erkélyekről kihajolva kí-váncsian nézik ezt a vidám társaságot. Az iskolaudvaron játszó gyerekek is érdeklődéssel fogadják a menetet.

A lányok kosaraikból kínálgatják a finomságokat a nézelődőknek. A szőlőlopó játék során derekasan helytállnak a volt „kék madaras” lányok, fiúk, mint csőszök! A gyerekek lelkesen teljesítik az elfogásukkor kirótt feladatokat. A végén elkészül a finom must, a kicsik nyomkodják, tapossák össze a szőlőszemeket, az apukák pedig segítenek a prése-lésben.

A programot szüreti játszó, táncház zárja, ahol vidáman, felszabadultan ropja a táncot apraja és nagyja.

– Ez a nap is csudi jól sikerült! – mondta egyik alkalommal egy kis elsős hazafelé a nagymamájának.

Azt hiszem ennél szebb dicséretet nem is kaphatnánk mi, szervező és megvalósító pe-dagógusok.

Szüreti felvonulás Szőlőlopás

46


„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

Immár hagyományosan témahét öleli fel a Márton napi ünnepkör eseményeit, ez a TÖK JÓ HÉT! A programsorozatot vidám mesével nyitjuk meg évek óta. Ezt követi a népszokások interaktív feldolgozása.

A tökből készült vicces és félelmetes faragványokat és a projekthez kapcsolódó rajzo-kat az aulában állítjuk ki.

A „Hétpróbás akadályversenyen” a gyerekeknek különböző feladatokat kell teljesíte-niük. Pl.:

1. Márton-napi TOTÓ2. Libaterelgetés szívószállal3. Tökszüret – célba dobás4. Libatojások begyűjtése kanálon ügyeskedve5. Libaöltöztetés a libabálba: csokornyakkendőbe, színes tollakba6. Libakeresés7. Kép-árnyék párosítása, Márton-napi szólások kirakása

A hét valamelyik napján a negyedik osztályosok egy mesedramatizálással örvendezte-tik meg a közönséget. Az rövid színdarabot a nálunk vendégeskedő óvodások és szüleik is megtekinthetik iskolanyitogató foglalkozás keretében. Az eseményről nem hiányozhat a finom libazsíros kenyér és a meleg tea sem, valamint a sütőtök kóstolás.

Különböző alkotásokat készítenek a gyerekek a tantermekben népi kismesterek irányí-tásával. A mécsesek fénye biztosítja minden évben a jó hangulatot az iskola körüli felvo-nuláshoz. A témahét végén az értékelést, eredményhirdetést követően – a programsorozat zárásaként – táncházban rophatják kicsik és nagyok egyaránt.

„Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson…” Dsida Jenő

A tanév egyik leghosszabb és legtartalmasabb ünnepköre az advent. Ez az időszak az András napi néphagyományok megismertetésével, jóslásos játékokkal kezdődik. Ilyenkor a

Akadályverseny Világítanak a lámpások

47


szülők segítségével ünneplőbe öltöztetjük a tantermeket is. Ezt követi a Mikulás-várás. Ha-gyományosan Borbála-ágat hajtatunk, és feljegyezzük napról-napra a változást. Luca napon a 3–4. osztályosok „kotyolással” köszöntik a többieket, elmondják jókívánságaikat. Luca-búzát is ültetünk, hogy otthon legyen mit odatenni az ünnepi asztalra a finom falatok mellé.

A Laczkó Dezső Múzeum kihelyezett múzeumpedagógiai foglalkozásain a nagyobb gyerekek megismerkedhetnek az adventi hagyományokkal, és kezükbe vehetik az ünnep-körhöz kapcsolódó különböző jóslási eszközöket, használati tárgyakat, a kisebbek pedig „Karácsony a művészetekben” címmel interaktív foglalkozáson vesznek részt.

Mézeskalácsot sütünk minden osztályban, és a meghirdetett versenyre is csodaszép, ötletes alkotások születnek, amit közönségszavazat alapján értékelünk.

Minden osztály hangulatos, meghitt műsorral, saját készítésű ajándékokkal kedveske-dik a szülőknek, testvéreknek, nagyszülőknek. Az utolsó héten a gyerekek névhúzással egymás „angyalkái” lesznek, és apróbb, személyre szóló ajándékokkal, jó cselekedetek-kel lepik meg társukat. Ez az időszak a cselekvő VÁRAKOZÁS jegyében telik!

„Kibújás vagy bebújás,ez a gondom óriás.” Weöres Sándor

Kíváncsian várjuk február 2-án, hogy vajon kijön-e a medve a barlangjából? A Maci napon mindenki elhozhatja kedves plüss mackóját, és a beszélgető körben el-

mondhatja a többieknek, hogy miért ezt választotta, kitől kapta, milyen kedves élményei fűződnek hozzá. Volt, aki édesanyja régi maciját mutatta be. A nap folyamán mackós ver-seket, mondókákat, énekeket tanulunk, diafilmet vetítünk, meséket hallgatunk, olvasunk. Illusztrációként szép rajzok készülnek, melyekkel a folyosónkat, a termeket díszítjük.

Természetesen a matematikai, szövegértési feladatok, kis fogalmazások is e téma köré épülnek.

A szülők finom macis süteményeket készítenek, és a házi készítésű lekvárok, lépes mézek sem maradhatnak ki a nyalánkságok közül. Vidám Maci-napjaink vannak, és mindig bizako-dunk abban, hogy nem látja meg a medve az árnyékát, és hamarosan közeledni fog a tavasz!

Lucázás Karácsonyi műsor

48


„Itt van a farsang, készül a fánk.” Mentovics Éva

Ebben az időszakban is igénybe vesszük a Laczkó Dezső Múzeum interaktív foglal-kozásait, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a farsangi népszokásokkal, hiedelmekkel, ezekhez kapcsolódó eszközökkel, tárgyakkal, ruhákkal.

Hagyományosan, minden évben osztályműsorral készülünk az iskolai farsangra. A gye-rekek nagyon szeretik ezt az időszakot, lelkesen tanulják a különböző táncokat, jelene-teket. A produkciók kiválasztását közösen végezzük. Természetesen figyelembe vesszük a korosztályi sajátosságokat, így voltunk már százlábúak, belepillanthattunk a muzsika hangjaiba, de megjelent már Mary Poppins kis barátaival, a félelmetes cowboyok csapa-ta, a kalinka tánccsoport is. Műsorunkat mindig nagy siker koronázza, jó látni a boldog gyermekarcokat, a büszke szülőket.

Hagyományosan Kék Madár Bált is szervezünk a szülők, pedagógusok, volt tanítvá-nyok részvételével. Felszabadultan, jókedvűen beszélgetünk, táncolunk együtt.

Kedvenc macik

Mary Poppins kis barátai Kalinka tánc

49


„Tavaszi szél vizet árasztvirágom, virágom.”

A tavaszi projekt keretében minden évben Nyuszi napot is tartunk. Változatos progra-mokkal, játszóházakkal várjuk a gyerekeket. A kicsik játékos, mókás feladatokat kapnak, a nagyobbak kipróbálhatják az ügyességük mellett a kreativitásukat is. Kedvcsinálásként az osztályok nyuszis mesét néznek, dalokat hallgatnak. A negyedikesek már prezentációt is készítenek a húsvét témakörhöz, amit bemutatnak társaiknak is. Locsolóverset fabrikál-nak, húsvéti képeslapokat terveznek, rejtvényeket oldanak meg, keresik a közmondások, szólások magyarázatát. A lelkesebbek nyuszis mesekönyvet, vagy képregényt is alkotnak. Nagy kedvenc a nyuszifutás, a tojáskeresés, a réparágcsáló verseny. Kicsik és nagyok nyuszis fejdíszt készítenek. A kisebbek követik a nyuszi tappancsokat, és megoldják a rájuk váró érdekes feladványokat. Labirintus, elbújt szavak keresése, nyuszis matematikai feladatok, tojás és nyuszi színezők várják a gyerekeket. A legjobban azt élvezték, amikor egyszer ezen a jeles napon esett a hó és „hónyuszit” lehetett készíteni.

Világnapokhoz kapcsolódó ünnepeink

„Jó, hogy én én vagyok. Jó, hogy te te vagy. De a legjobb, hogy mi mi vagyunk.” Pam Brown

Mesenap szeptember végén

A meséknek nagyon fontos szerepük van a gyermekek életében. Benedek Elek szüle-tésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük a Népmese napját.

Már kilencedik alkalommal mi tanító nénik egy-egy mesét előadva lepjük meg a gyere-keket. Nagy segítségünkre van ebben egy kolléganőnk, Gerölyné Joó Katalin, aki a tanítás

Hónyuszi Feladatlap kitöltése

50


mellett meséket is ír. Az utóbbi években az ő művei közül dramatizáltunk egyet-egyet, amit aztán nagy sikerrel mutattunk be tanulóinknak. Az alsó tagozatos kollégák közül többen részt vesznek ezekben a darabokban. A próbák hangulata bennünket is visszarepít a gyermekkorba. Remekül tudunk azonosulni a manókkal, tündérekkel, mesés állatokkal, varázserejű boszorkányokkal, kis patakokkal. Voltunk már királylányok, királyfiak is, sőt Bodza anyót és Levendula asszonyságot is megszemélyesítettük. Életet adtunk a Mogyo-ró erdőnek, meseforrásnak.

A sikerre való tekintettel az iskolába készülő óvodásoknak is előadtuk a betanult dara-bot.

Szeretnénk továbbra is folytatni ezt a hagyományt, hiszen gyermeknek és felnőttnek egyaránt nagy élményt nyújt.

Állatok világnapja - Kisállat bemutató

Az állatok világnapjához kapcsolódva rendszeresen megrendezzük október elején a kis-állat bemutatót. Korábban szépségversenynek neveztük el, de tudjuk, hogy mindenkinek a saját kisállata a legszebb, ezért nem szerettünk volna senkit megbántani, így lett bemutató. A gyerekek minden osztályból nagy örömmel hozták el kis kedvenceiket. Láthattunk tör-

Meseforrás

Kedvenc papagájom

Kulimász bajban van

Az én cicám

51


pe hörcsögöt, tengeri malacokat, sziámi cicát, vörös fülű ékszerteknőst, kosorrú- és törpe nyulat, papagájokat. Előfordult már, hogy megnézhettünk érdekességként egy afrikai achát csigát és egy érdekes poloskát is. A belső udvaron több kutyussal lehetett játszani.

A gazdik nagyon felkészültek, minden kérdésünkre tudtak válaszolni. Látszott, hogy fontosak nekik kis állataik. Sok kisgyerek szeretne állatot tartani, ilyenkor hasznos taná-csokat kaphatnak hozzá. Többen megfogadják ezeken az alkalmakon, hogy legközelebb már ők is szeretnék bemutatni házi kedvencüket. Természetesen ezt követően osztályszin-ten mindig szót ejtünk a felelős állattartásról is.

Magyar Kultúra Napja

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyel-met szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, felmutassuk és tovább-adjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Iskolánk harmadszor rendezett kiállítást e nap alkalmából. Idén bővítettük a kört, és nemcsak a nálunk dolgozókat szólítot-tuk meg, hanem a város alkotó tanárait, tanítóit, óvodapedagógusait és egy közös kiállítás-ra invitáltuk meg őket. Ebben az évben az Eötvös Károly Megyei Könyvtár adott otthont a rendezvényünknek. „Kincsestárunk” címmel mutatkozott be 17 intézményből 42 alkotó. A kiállítást Hegyeshalmi László- képzőművész, a Művészetek Háza igazgatója nyitotta meg. A tárlat megtekintése előtt egy rövid műsorral készültek iskolánk pedagógusai.

Ezt a rendezvényt a Földművelésügyi Minisztérium is támogatta, a HUNG-2016-os pályázatával.

Víz világnapja

Az iskolában ilyenkor kerül megrendezésre a Happy-hét. Az iskolai programokon való részvétel mellett évek óta hagyomány, hogy a Víz világnapjához kapcsolódóan felkeresünk családi kirándulás keretében valamilyen „vizes helyet”. Kirándulunk, túrázunk egyet a tavaszi napsütésben. Végigjártuk már a régi veszprémi malmokat térkép segítségével a Séd mellett, túráztunk Bakonynánára a Római fürdőhöz. A szurdok által övezett erdei túra

Kiállításmegnyitó A szervező csapat

52


csodás élményt jelentett a kellemesen tavaszias időben. Láthattunk a Gaja-patakot tápláló források közül is néhányat, és gyönyörködhettünk a hóvirágmezőben is. Jártunk a Duna Múzeumban, a VÍZMŰ Aranyos-völgyi ivóbázisán, megnéztük Magyarország legrégebbi működő vízimalmát Örvényesen. A régi vízi mesterségeket gondolattérkép formájában dolgoztuk fel, így ismerkedtünk meg többek között a pákász, a jeges, a hajóács, kosárkötő mesterségekkel.

Rajzokat, plakátokat készítünk, felhívva a figyelmet arra, hogy a víz az egyik legnagyobb érték az emberi életben, éppen ezért vigyázni kell rá!

Versünnep

Fontos számunkra a művészet, az alapvető kulturális tájékozottság. Ezért nagy lelke-sedéssel neveztünk először 2014-ben a Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutató-intézet és a Bánffy György Kulturális Szalon által kiírt országosan meghirdetett vers – és prózamondó versenyre, amelynek akkor a család volt a témája. Mivel programunkban nagy szerepe van a „mesés hármas” együttműködésének, úgy gondoltuk, itt a helyünk!

Jeleztük, hogy nem hagyományos versmondó versenyt szerveznénk, hanem olyat, ahol a család közösen szaval. Meglepődtek az ötleten, de mivel a kiírásnak megfeleltünk, nagy

érdeklődéssel várták a fejleményeket. Mi pedig szerettük volna, ha ez a rendezvény tényleg egy igazi, nagy, családos, madaras ünnep lenne. Az első év sikerén felbuzdulva, hagyományt teremtve, azóta minden évben a költészet napjához kapcsolódva rendezzük meg a mi családi versmondó ünnepünket.

Legnagyobb örömünkre és meglepeté-sünkre számos család jelentkezett. Arra is figyeltek, hogy a választott vers vagy pró-za valamiképp a családjukról is szóljon, vagy mondanivalójában kötődjön a saját életükhöz.

Látogatás az Örvényesi vízimalomba

Versünnep résztvevői

„Vizes” vetélkedő

53


Fergeteges hangulatú délutánokat töltöttünk így együtt. Senkiről sem a versenyszellem sugárzott, hanem a boldog, vidám együttlét, az örömet szerezni másoknak érzése. Abban a két órában számunkra megszűnt a külvilág, s a résztvevőket a család védő, meleg sze-retete ölelte körbe. Ezeket az érzéseket fogalmazták meg a hozzánk delegált zsűri tagok is, akik először csodálkoztak a verseny formáján, de aztán nagy-nagy melegséggel a szí-vükben fogalmazták meg, mekkora élményt adott nekik a verseny családias szellemisége.

Jól példázza ezt, hogy a végén minden résztvevő kérte, hogy a következő években is rendezzük meg a Versünnepet, mert „ez annyira jó volt!” Mi pedig teljesítjük a kérésüket.

Föld napja

A Föld világnapját már évek óta hagyományosan projekt formájában dolgozzuk fel.

Tenyérlenyomattal elkészítettük már a Föld térké-pét, felső tagozatos diákok prezentációt tartottak a kék bolygóról. Rajzpályázatot és újrahasznosító al-kotópályázatot is hirdettünk.

Minden osztály változatos projekt-foglalkozásokat tartott, melyekben adatokat gyűjtöttek, feldolgoz-ták a Föld védelmével, érdekességeivel, bolygók-kal kapcsolatos témákat. Papírmaséból bolygókat, lapbookot, tudományos kisdolgozatokat készítettek. A finomságok sem maradtak el, kókuszos „bolygó-golyócskákat gyúrtunk, amiket aztán jóízűen elfogyasztottunk. Virágültetéssel szépítettük az iskola környezetét. Akadályversenyt szer-veztünk, ahol a csapatok ügyességi, logikai és ismeret feldolgozó feladatokat oldottak meg. Zárásként minden alkalommal családos kerékpártúrát szerveztünk a környékre.

Ezekkel a projektekkel fő célunk, hogy a maradandó élmények mellett környezet-barát, Földünket szerető és óvó gyerekeket, felnőtteket neveljünk tanítványainkból.

Anyák napja, Gyermeknap, Apák-napja

Magyarországon 1928 óta május első vasárnapján ünnepeljük hivatalosan az Anyák napját. Már első osztálytól kezdve készülünk az édesanyáknak, nagymamáknak kis mű-sorral, ajándékkal. Ez a hagyomány gyakran még a felső tagozatban is folytatódik. Min-den édesanya, nagymama meghatottan nézi a gyermekek kis előadását, szem nem marad szárazon! Verssel, énekkel, színdarabbal, táncokkal is színesítjük az ünnepet.

A Gyermeknapot többnyire osztály szinten szoktuk megünnepelni. Ezen a napon já-tékos feladatokkal, kézműves foglakozással, aszfaltrajzversennyel, kis vendégséggel ked-

Bolygónk tenyérlenyomattal

Kerékpártúra Nemesvámosra

54


veskedünk a gyerekeknek. Jó látni a lelkes, örömmel teli arcokat! Ha sikerül pályázati támogatáshoz jutnunk, akkor népi, illetve logikai játékokat bemutató foglalkozást szer-vezünk az udvaron. Ezen felbuzdulva egy lekes szülőpáros (Horváth József és Horváthné Merse Bernadett) saját tervezésű és készítésű játékokkal lepett meg bennünket a követ-kező évben.

Már hagyománnyá vált az Apák napi ünnepség is. Az apukák egyre aktívabban vesznek részt a gyerekek gon-dozásában, nevelésében. Segítő jelenlétük nagyon fontos a gyermekeknek és az anyukáknak. Ezért is vetődött fel a gyermekek részéről valamikor régen, hogy tartsunk Apák napját is. Ezt általában összekötjük a családi kirán-dulással, ahol esti programként, kötetlenebb formában, a gyerekek változatos műsorral köszöntik az édesapákat. Ebbe belefér a meghitt versike, de a tréfás, apa-gyermek kapcsolatról szóló vidám ének, mondóka is. Nagyon vár-ják az apukák is ezt a rendezvényt, örülnek a kis apró, gyerekek által készített ajándékoknak. Olykor fátyolos szemmel figyelik csemetéiket, igazán megható pillanato-kat élhetünk át ezen a rendezvényen is.

Anyák napi ünnepély

Szülők által készített játék

Népi ügyességi, logikai játékok Apák napja családi kiránduláson

55

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA PROGRAMUNKBAN

Iskolába meghívott vendégeink

Fontosnak tartjuk, hogy öröm legyen a tanulás. Ezért törekszünk arra, hogy az élményt összekössük az ismeretszerzéssel, így sokszor hívunk előadókat az iskolába is. Jó, ha testközelből látják, átélik, megismerik a különböző kultúrákat, kismesterségeket, múltat, a jelent. Felkeltve ezzel az érdeklődésüket, tudásvágyukat. Így céltudatosan tudjuk segí-teni a tanulókat saját élményeiken keresztül a nagyobb tudás megszerzésében, készségeik fejlesztésében, értékek tudatosításában, valamint a másokkal való kooperációban és a közösségükben való boldogulásban. Néhány kép, példa a teljesség igénye nélkül.

A magyar solymászat története

Hüllők testközelben

Mindenki másképp egyforma

Ismerkedés a kínai írással

RC helikopter és repülő modell (szülői bemutató)

Meteorológiai eszközök (szülő előadás)

56

Kék Madár évkönyvÉlménypedagógia programunkban

ISKOLÁN KÍVÜLI TAPASZTALATSZERZŐ PROGRAMJAINK

Múzeumpedagógia „dióhéjban”

Veszprém – a „Királynék városa” – számos műemlékkel, múzeummal, természeti szépséggel bír. Valódi kincsesbányának tartjuk, hiszen el sem kell hagynunk a várost, ha élményt, és tapasztalaton alapuló oktatást akarunk nyújtani tanulóinknak. Fontosnak tart-juk, hogy a gyerekekkel megismertessük a múlt egy-egy darabját, amelyek üzenetet hoz-nak más korokból, más emberekről, akik maradandót teremtettek. A gyermek eredendően nyitott, nekünk csak a lehetőségeket kell megnyitni előtte, hogy életkorának megfelelően befogadja az élményeket.

Kirándulásaink, erdei iskoláink során, bármerre járunk az országban, sok múzeumot, skanzent, kiállítóhelyet látogatunk meg. Most azonban itt a helyi Laczkó Dezső Múzeum-mal való kapcsolatunkat szeretnénk bemutatni. Számtalan lehetőséget nyújt az állandó, és egyre izgalmasabb időszaki kiállításaival, melyeket képzett gyermekközpontú múzeum-pedagógusaival közösen fedezhetünk fel. A négy év alatt igyekszünk megtervezni, mi az, amit feltétlenül szeretnénk megnézni, de sajnos minden így sem fér bele mindennapjaink-ba. Néhány szemelvény a közelmúltból.

Az év főbb ünnepei közül, a múzeumpedagógiai foglalkozások keretén belül megis-merkedhettünk a karácsonyi, farsangi, húsvéti ünnepkörrel. Kiemelten koncentrálva a környékünkre vonatkozó hagyományokra, szokásokra. Felvehettek régi ruhákat, kipró-bálhattak tárgyakat, megszólaltathattak régi hangkeltő eszközöket a gyerekek. Gyakran veszünk részt a régi kézműves mesterségeket felidéző foglalkozáson is.

Szerencsére az elmúlt időszakban két nyertes pályázatunk támogatta a kihelye-zett programokat is: „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk ajándékba…” elne-vezéssel.

Bakonyi Házban jártunk Laczkó Dezső Múzeum lépcsőjén

57

Kék Madár évkönyv Élménypedagógia programunkban

A felújított Bakonyi Ház lakószobájában, konyhájában megismerkedhettünk a ha-gyományos paraszti lakáskultúrával, bútorokkal, használati eszközökkel, és bepillantást nyerhettünk az emberek régi életmódjába. Hogy élhettek, mi volt fontos számukra. Kicsit a népmesék világába viszik el a gyerekeket, természetessé válik számukra mi a pemete, a szabad kémény, a pitvar, és sorolhatnánk tovább.

Izgalmas időszaki kiállítás volt a 110 Éves Bakony Természettudományi Múzeum geo-lógiai gyűjteményének a kamara kiállítása, amely Veszprémnek, és környékének geoló-giai értékeit mutatta be. A kiállítás a gyerekek számára egyébként is izgalmas őslénytani leletekből, csontokból, kövekből adott ízelítőt. A kiállítás megtekintése után lehetőség volt mikroszkópos vizsgálatokra, kipróbálhatták milyen lehet a kutatók munkája. Ezt kö-vető napokban többen paleontológusnak készültek.

Képzőművészettel kapcsolatban a Rippl Rónai József kiállítást említeném, mely szin-tén elnyerte a tetszésüket. A festő képeihez kapcsolódva a „Szecessziós kalaptervező”

rajzpályázatra lelkesen készítették az alkotásaikat. Többen szép eredményt értek el. A közelmúltban a Victor Vasarely kiállítás igazi csemege volt számukra. Izgalmas színvi-lága, térhatású kompozíciói közel állnak a gyerekekhez. Farsang táján témahét keretén belül számtalan alkotást hoztak létre az élmény hatására, amelyből kiállítást rendeztünk.

Legutolsó látogatásunk szintén februárban az Étel-élet, ízek és terek a gasztronómia évszázadaiból címet viselő időszaki kiállítás volt. Érdekes volt megtapasztalni, hogyan idézik fel az itt ért benyomások kapcsán régebbi élményeiket, akár a visegrádi palota konyháját, a szentendrei skanzenben való kenyérsütést, vagy az Őrségben, Pityerszeren az ottani konyhát, tűzhelyet, mézeskalácssütést. A mai korszerű konyhák, háztartásigépek mellett, a dédi, a nagyi konyháját is megemlítettük.

Nem beszéltünk még a veszprémi vár műemlék együtteséről, az ottani remek múzeu-mokról, amelyeknek szintén látogatunk. Többnyire ezzel a projekttel zárjuk a negyedik

Vasarely nyomán

58


évet, és a gyerekek előzetes felkészülést követően mutatják be a várban az egyes neveze-tességeket, illetve készítenek róluk tudományos kisdolgozatot, power pointos kiselőadá-sokat kiscsoportos munkában.

A Balaton-felvidék festői táján fekvő, tőlünk 9 km-re lévő Baláca – Római kori Villa-gazdaság és Romkert látnivalói szintén kihagyhatatlan a programjaink sorában.

Nem is gondolnánk, mennyi kincset rejt közvetlen környezetünk is. A múlt és jelen összefonódik, a múzeumi foglalkozások során szerzett ismeret, tapasztalat, műhelymunka jól illeszkedik pedagógiai programunkba, és reméljük, útravalóul szolgál a jövő nemze-dékének.

Író-olvasó találkozók

Az olvasóvá nevelés egyik hangsúlyos célja programunknak, a mindennapos meseol-vasás, mesehallgatás mellett ezért igyekszünk az iskolai, illetve a közeli könyvtárakkal együttműködve megteremteni azokat a helyzeteket, melyekben irodalom és gyermek egy-másra talál, ahol az olvasó gyermek örökre elkötelezi magát az irodalom mellett.

Az alkotókkal, alkotásokkal való ismerkedés élményt ad, hatással van a gyerekek érzel-mi életére, olvasási szokásai kialakulására. Ebben hosszú éveken keresztül nagy segítsé-günkre volt Wágnerné Horváth Emőke néni, a Március 15. útikönyvtár vezetője.

Jeney Zoltán: Rév Fülöp című könyvbemutatója

2013. november 26-án a mutatta be az író 3. osztályosainknak a Rév Fülöp című köny-vét. A balatóniai lovagregény segítségével bepillantást nyertek a gyerekek a lovagok életébe. Természetesen részletek is elhangzottak a regényből, melyeken jókat derültünk.

Veszprém projekt – vármúzeumok felfedezése

59


A végén a kérdések sem maradtak el, így megtudtuk többek között, hogy miért éppen a Balatont választotta helyszínnek, miért kezdett gyerekeknek írni, mivel foglalkozik az íráson kívül, lesz –e folytatása. Többen dedikáltatták is a könyvüket.

Találkozó Balázs Imre erdélyi költővel

2014. április elején látogatott el iskolai könyvtárunkba Balázs Imre erdélyi költő a Veszprémi Egyetem szervezésében. Nagyon kedves, saját gyermekeinek írt verseit olvas-ta fel nagy átéléssel. A gyerekeknek nagyon tetszettek a főleg állatokról, játékokról szóló versei, melyeket ízes beszédstílusával színesített a fiatal költő.

Szerkesszük együtt a Csodaceruzát!

2014. november 19-én a Március 15. úti Könyvtárban érdekes foglalkozáson vehettünk részt. Találkoztunk a Csodaceruza gyermekmagazin szerkesztőivel – Sándor Csillával és kolléganőjével, akik bemutattak néhány aktuális lapot, majd bevezették a gyereke-ket az újságszerkesztés titkaiba.

– Újságot szerkesztünk! – élvezték ki a gyerekek a lehetőséget. A cirkusz témáját kapták, melyről először szóban elmond-hatta mindenki, mi jut eszébe, felidézhette ehhez kapcsolódó élményeit, aztán rajzban is kifejezhette magát. Utána közösen „ösz-szeszerkesztették” témák szerint a rajzokat, s így állt össze a saját újság. Nagyon kreatí-vak, érdeklődőek voltak, igazán élvezetes-re sikerült az ott töltött idő.

Jeney Zoltán dedikálja a könyveket

Elkészültek a Csodaceruza-rovatok

60


Író – olvasó találkozó Beck Andreával

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár az Országos Könyvtári Napok keretében 2015. október 9-én Beck Andreával hirde-tett meg találkozást.

Mivel az osztályunk közösen már három könyvét is elolvasta, s nagy tetszést aratott, ezért úgy gondoltuk, hogy kihasználva a lehetőséget, személyesen is találkozunk az írónővel.

A könyvek után a személyes találkozás is nagy élményt nyújtott. Egy végtelenül kedves, mosolygós fiatal anyukát ismer-tünk meg személyében. Megtudtuk, hogy

évekkel ezelőtt találkozott a pozitív gondolkodással, ami arra ösztönözte, hogy tovább adja ezek lehetőségét a gyerekeknek, akik nagyon érzékenyen reagálnak a külvilág történéseire. Könyveiben a Titok tündérek mindig olyan megoldásokat sugallnak, amit magának az embernek kell elvégeznie, pl.: Hogyan tud túllépni igazságtalanságon, meg-bántottságon? Hogy tud kezelni nehéz helyzeteket? Hogy viszonyuljon másokhoz? Hogy szembesüljön a mássággal? Hogy viselkedhet ilyen helyzetekben? Erre szemléltetésként a legújabb könyvéből is olvasott fel két történetet.

A Titok könyvek a gyerekek mindennapjain keresztül mesélnek el történéseket, a min-dennapi életükből emelnek ki gondokat, s ezek megoldásában a Titok tündérek segítséget nyújtanak. De nem kész megoldást kínálnak, hanem igyekeznek a gyerekeket rávezetni a helyes döntésre.

A mondanivalóikat tekintve tehát nem csak a gyerekeknek szóló remek, fordulatos, humoros könyvek ezek, hanem a felnőttek is meríthetnek belőlük ötleteket és energiát ebben a sokszor zűrös világunkban.

Író – olvasó találkozó Mentovics Évával

2016 júniusában a hónapot a kékma-daras gyerekek egy rendhagyó író–olvasó találkozóval kezdték, ahol Mentovics Éva költőnő lepte meg őket egy hangulatos előadással. A költőnő alapítványunk alapí-tó tagja, ezért is örültünk, hogy elfogadta meghívásunkat. Verseket, találós kérdése-ket olvasott fel a saját könyveiből, melyek-nek a témája a gyerekek mindennapi élete. Az egyik írásához kapcsolódva hisztizésre szólította fel a tanulókat, de most nem szi-dás, hanem jutalom járt a sikításért, topor-

A Titoktündér sorozat a gyerekek egyik kedvenc olvasmánya

Mentovics Éva – egyik alapítótagunk

61


zékolásért. Nem is kell mondani, mennyire élvezték ezt a kis nebulók. Az összejövetel végén lehetőség volt vásárolni a költőnő kiadványaiból, melyben nagy szerep jut nem csak a családnak, hanem az állatoknak, környezetünknek, a természetnek, a mindennapja-inknak, az iskolai létünknek is. A megzenésített verseivel színesített találkozó nagyon jó hangulatban telt, reméljük jövőre is lesz lehetőségünk találkozni vele.

Bálint Ágnes kiállítás

2016. ősz elején három osztályunkkal is meglátogattuk a Bálint Ágnes kiállítást. Az író, dramaturg és szerkesztő által létrehozott mesevilág elevenedett meg egy órára szá-munkra. Láthattuk Mazsola és Tádé kuckóját manócskával, megsimogathattuk Frakkot és a cicákat: Szerénkét és Lukréciát. Bepillanthattunk egy szekrénybe is, amiben a mesebeli iskola működött.

Kovács-Németh Hetti néni vezetésével a beszélgetést követően kézműves foglalkozá-son is részt vettünk – ahol síkbábokat készíthettünk a mesék szereplőiről.

Rendszeresen részt veszünk a Március 15. úti Könyvtár felolvasó maraton programjain

A felolvasó maraton 2009-ben Szé-kelyudvarhelyen indult, és mára már or-szághatárokon átívelő mozgalommá vált. Ez az esemény az olvasás, az egyetemes értékek szeretetéről szól, ezt népszerűsíti, ezzel is hangsúlyozva, hogy olvasni jó. Legfontosabb célja átadni a közös olvasás örömét minél több embernek, bárhol a nagyvilágban, így természetes, hogy mi is rendszeresen csatlakozunk ehhez a kezde-ményezéséhez.

Hetti néni megeleveníti a Futrinka utca szereplőit

Kányádi Sándor felolvasó maraton

62


A maratoni felolvasáson 2014-ben Móricz Zsigmond, 2015-ben, Kányádi Sándor, 2016-ban pedig Tamási Áron gazdag életművéből szólaltattunk meg szemelvényeket.

1848. Március 15. ünneplése kicsit másképp „ A Március ifjak nyomában” témahét

„Esik eső karikára,Kossuth Lajos kalapjára…”

Nemzeti ünnepeink sorában Március 15. közel áll ehhez a korosztályhoz.Elhatároztuk, hogy szeretnénk egy kicsit másképp ünnepelni, egy témahét keretén belül,

hogy valósághű legyen, közelebb kerüljön tanulóinkhoz ez a szép tavaszi nemzeti ünnep.Építettünk a tanulók előzetes ismereteire, a tantárgy-integráció teljes mértékben meg-

jelent, hiszen irodalmi, történelmi, zenei, képzőművészeti, környezetismereti anya-gokra kölcsönösen kiegészítették egymást. Változatos módszereket alkalmaztunk, töb-bek között csoportmunkát, projektmunkát, gyűjtést, drámajátékot. Kompetenciákat fejlesztettünk, hazaszeretetet, történelmi nagyjaink, és a sok névtelen hős iránti tisz-teletet, a meglévő ismeretek felhasználását új feladathelyzetben, társas kapcsolatok fejlesztését, manuális készségeket, zenei, improvizációs készségeket.

Az előkészületekben tanulók, tanárok szülők egyaránt részt vettek, egész héten. A fiúk huszárcsákót, a kislányok pártát készítettek, megismerkedhettek a huszárok öltözékével is a hét során. Kokárdákat varrtunk, nemzetiszí-nű karkötőket készítettünk. Elkészültek a dekorációk, feliratok, tablók, a terítéshez használt

Verbunkos táncház

Elkészültek a csákók és a párták Készülnek a nemzeti színű karkötők

63


kellékek. Versíró versenyt, rajzversenyt hir-dettünk a régmúlt eseményeivel kapcsolat-ban. Sokszorosítottuk a Landerer Nyomda által kinyomtatott Nemzeti dalt, és a Tizen-két pontot.

Megkerestük a Kossuth kifli receptjét, beszereztük a sütéséhez való finomságo-kat. A receptek többen lemásolták. Többen beszámoltak róla, hogy otthon is megsütöt-ték Kossuth Lajos kedvencét.

A helyszíneket a négy osztályban alakí-tottuk ki, ahol forgószínpadszerűen váltot-ták egymást az osztályok.

Első helyszín: Pilvax Kávéház. Korabeli képekből tablókat alakítottunk ki, amelyek a kor szellemiségét idézték. A gyerekek itt vetítéssel egybekötött előadáson vettek részt, amelyben dalok, és Petőfi Sándor megzenésített versei is szerepeltek, valamint a János Vitézt láthatták a „retró” jegyében diafilmen.

Ezt követően a harmadik osztályosok drámajáték eszközeivel élve megjelenítették 1848. március 15. eseményeit, bevonva az ott tartózkodó gyerekeket. Kezdve a kávéházban való gyülekezéstől, majd a Landerer nyomda említésekor felolvasták a tizenkét pontot, és kiosz-tották a 12 pont fénymásolatát. Felidézve a Nemzeti Múzeum előtt történteket elmondtuk a Nemzeti dalt, nagy fekete esernyők alatt, idézve az akkori időjárást.

Második helyszín: A harmadik, és negyedik osztályosok kaptak egy totót, amit kitölt-hettek a történelmi eseményekhez kapcsolódóan.

Végül felszolgáltuk a Kossuth kiflit, ami mellé meleg kakaó is jutott, finom illatok lengték be a „kávéházat”.

Harmadik helyszín: Itt került sor a” toborzásra” táncok, és 1848-as dalok tanulására.Negyedik helyszín: Origami hajtogatással nemzeti színben pompázó tulipánokat hajto-

gathattak a résztvevők.

Harci jelenet modellezése

Hősi síroknál az Alsóvárosi temetőben

64


Igazi friss, tavaszi ünneppé sikeredett a napunk. A gyerekek aktív részeseivé válhattak a történelmi eseményeknek, mint a Márciusi ifjak egykoron. A történelmi olvasmányok-ból megismert tananyag megelevenedett.

A témahét zárásaként a múzeum által elkészített térkép alapján felkerestük az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emléksírjait a régi Alsóvárosi temetőben, így tisztelegve pél-damutató tetteik előtt.

Élménypedagógia a természetben

„Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik; nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond,

mint amit valaha ember mondott.”Fekete István: Tüskevár

Mindannyian tudjuk, hogy az emberiségnek milyen társadalmi és környezeti globális problémákkal kell szembenéznie a 21. században. Naponta szembesülünk azzal, hogy a sokszor önző, a jövőre nem gondoló életvitelünk, milyen visszafordíthatatlan károkat okoz a környezetben. A gyermekeink környezettudatos nevelése ezért is fontos feladatunk. A gyer-mek életkorából adódóan rácsodálkozik a természet kincseire. A mi feladatunk ráébreszteni, hogy a jövőben is ezt tegye, de ehhez kezdetben a mi példánkra is szükség van, hogy mi is próbáljunk e célnak megfelelően élni, ami nem is olyan könnyű. Ahogy a kisiskolás korban haladnak előre tanulmányaikban, a felnőttek hitetlenkednek, nem értik, hogy használhatják a gyerekek a következő kifejezéseket: „globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk, megújuló energiaforrások, elektroszmog, szelektív hulladékgyűjtés, és sorolhatnánk. Pedig tudják, hogy miről van szó, és életkoruknak megfelelően felelősségteljesebben gondolkod-nak, mind ezt gondolnánk. Segítenünk kell őket ebben. Itt a kék madárban mi ezt tesszük, lehetőséget adunk számunkra, hogy minél jobban megismerjék, megtapasztalják környeze-tük erőforrásait, szépségét. A sok kirándulás, erdei-iskola mind-mid egy lépéssel közelebb viszi őket ahhoz, hogy egészséges, környezettudatos, a természetet óvó felnőtté váljanak.

Nehéz helyzetben voltunk, hogy a sok-sok élmény közül mit is válogassunk be ebbe az évkönyvbe. Számtalan új lehetőséggel gazdagodtak azok a kirándulóhelyek ahova szíve-sen járunk, ugyanakkor a régi, kihagyhatatlan helyszínekről se feledkezzünk el.

Egyik kiállítóhelyen útinaplót olvasgattak a gyerekek a vitrinben, ami nagyon megtet-szett nekik. Kedves olvasó, most kalandozz velünk te is az általunk meglátogatott helye-ken! Ha valakinek megjön a kedve, bátran keresse fel őket, nem fog csalódni. Akkor hát fel a túracipőt, hátizsákot, és…

Kalandra fel!

Iskolánk ugyan panelházak közt fekszik, mégis megtehetjük, hogy tíz perc sétával, már-is a természeti környezetben vagyunk. A Veszprém Erdőgazdaság egy-két éve kialakította

65


a város szélén a Fenyves tanösvényt. A sétautak az egyedi formájú Jutas vezér-ről elnevezett kilátóban futnak össze, ahonnét a Bakony vonulatát, és az Ara-nyos–völgyet láthatjuk. Az utak men-tén közvetlen környezetünkre jellemző fákat, cserjéket, madarakat, régi mal-mokat ismertető táblákat helyezetek el. Számtalan madárodú is lóg a fákon. Az évszakoknak megfelelően láthatjuk tavasszal a védett tavaszi héricset, le-ánykökörcsint. Ősszel a kecskerágót, kökényt, galagonyát. Bogarászhatunk kedvünkre. Az erdei tornapályán sportolásra is van lehetőség. Rendkívül népszerűek a helyi erdőgazdaság rajzpályázatai – „Mesél az őszi, téli, tavaszi erdő”. Ezekre gyakran benevezünk, és szép eredményeket is érünk el.

Szerencsések vagyunk, hiszen városunkban van az ország egyik legszebb állatkert-je. Igazi kis ékszerdoboz. Zoopedagógus és kiállítóház áll a gyerekek rendelkezésére „Böbe Majom Tanodájában” a természetismereti nevelő- és oktató munka színesebbé tétele érdekében. Kiváló állatkerti szakemberekkel találkozhatunk itt is, akik közel tud-ják vinni a gyerekekhez az állatok szeretetét, védelmét. Sokféle állattal ismerkedhetünk meg, és szinte minden évben új fajok érkeznek, vagy kis állatok születnek, amelyeket feltétlenül meg kell néznünk. Tanulóink számára a „Nuka, Félix, Dinkár, Zuri, Kibó, Ganzi, Kátya, Mása,” és sorolhatnánk tovább nem csupán halandzsa, és fura nevek, hanem az elefántokat, zsiráfokat, tigriseket jelentik. Első osztály év végén az első erdei-iskolánk helyszíne mindig az állatkert, ahol egy héten át ismerkedünk a lakóival. Annyi program van, hogy kevés is rá egy hét. Régi örökbefogadói vagyunk a mosómedvéknek. Az Állatok Világnapja alkalmából rendezett városi Állatkert Vetélkedőn tanulóink min-dig sikeresen szerepelnek.

Veszprém a Bakony, Balaton ölelésében fekszik, a szűkebb, és távolabbi környék is számtalan lehetőséget kínál túrázásra, természeti értékeink megismerésére.

Tihany szintén az örök visszatérő úti célunk. Ami miatt még feledhetet-lenebbé válik az élmény, abban egyet-értünk gyerekekkel, szülővel egyaránt az, hogy mi mindig a turistaszezont megelőzve túrázunk itt, amikor való-ban még a természeté a főszerep. A kihagyhatatlan Aranyház szikláit meg-mászva, a kiserdőből leereszkedve, megcsodáljuk a békésen legelő szürke marhák között mókásan kukucskáló ürgéket.

Bogarászás, kincsgyűjtés a Fenyves tanösvényen

Állatkerti iskola

66


Ha már kigyönyörködtük magunkat a repdeső kócsagokban, a Belső-tó partján a ná-dasban meghallgattuk a nádirigót, és ha szerencsénk van a bölömbikát, irány az Leven-dulaház Tihany újabb látványossága. A hűvös vetítőteremben máris a Balaton-felvidék vulkánjainak kitörését, a tanúhegyek keletkezését láthatjuk. Majd egy hatalmas órán, földtörténeti korokon utazhatunk át, a Tihanyi-félsziget kialakulásától napjainkig. Egy vulkán belsejébe is besétálhatunk.

Megismerkedhetünk még a kiállításon a tihanyi levendulával, mindennel, amit tudni kell róla, termesztéséről, feldolgozásáról. Aki nem volt még, feltétlenül látogasson el Tihanyba, amikor kéklik ez az illatos növény. A foglalkoztató teremben a gyerekekkel szinte mindig készítünk levendula párnát, ennél szebb ajándékot nem is vihetnének haza a családjuknak. Figyelmet fordítunk arra is, hogy ha lehet, saját, az adott tájegységre jellemző kézműves tárgyat alkossanak tanulóink.

Ebben a tanévben először erdei iskolát is szerveztünk a Tihanyi-félsziget nyugati részére. Itt igazán a lakott helyektől távol, az erdő közepén, egy régi vadászházban szállásoltak el bennünket. Napközben a természet szépségeit, geológiai és ökoló-giai különlegességeit ismerhettük meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munka-társainak segítségével. Este a tábori élet változatossága (számháború, rókavadá-szat bátorság-próba, tábortűz,) tette élve-zetessé a programot. Éjszaka a kis erdei pelék látogatása bolydította fel a csoport

életét. Rengeteg új ismerettel, gyakorlati tapasztalattal, élménnyel lettünk gazdagabbak.A Káli-medence is kihagyhatatlan az erdei iskolák, családi kirándulások sorából, ide

is mindig visszatérünk. A Kőtenger kövein járkálni, az Ingó-kőre felmászni, elmozdítani, nagy élmény gyereknek, felnőttnek egyaránt.

A keszthelyi Festetics kastély remek múzeumpedagógiai program keretén belül mutatja be a kastély minden részét. Sokszor láttuk már, de ebben a megközelítésben mégis minden

Tihanyi félsziget felfedezése a nemzeti park munkatársával

Kőtenger- Ingókő Szentbékkálán Hegyestű

67


újnak tűnt. A kastély két címerállata: Daru Domonkos, és Bagoly Bonifác segítségével egy nyomozás keretén belül derítettük fel a kastély szobáit, ismerkedtünk meg az egykori igazi lakók életével. Az izgalmas nyomozásban a hercegasszony tacskója Erdman is bese-gített. Te is láthatod, az egyik szoba kandallója előtt, igaz már csak bronzba öntve. Szóval nem maradt titok előttünk a Festetics családról.

Utunk a kastélytól nem messze a 2016-ban, érkezésünk előtt egy-két nappal megnyílt Amazónia házban folytatódott. Itt a főúri utazások, úti kalandok címmel az elmúlt évszá-zadok szárazföldi, vízi, légi közlekedésével, utazások titkaival ismerkedhettünk. Kipró-bálhattuk milyen volt postakocsin utazni sáros, köves, poros úton, ugyanis szinte minden kipróbálható, lemodellezhető. Összehasonlíthattuk az erdei iskolás hátizsákunk tartalmát a régi főurak, és hölgyek hatalmas úti kofferjaival. Mit mondjak… volt különbség.

Gyenesdiáson a Természet Háza Látogatóközpont az utóbbi év egyik újdonsága. Nem szabad kihagyni ezt sem! Főként a Balaton közeli Keszthelyi hegység földtörténetének domborzatát, állat, és növényvilágát mutatja be. Mindezt teszi interaktív látványele-mekkel, fotókkal, akusztikus, és vizuális diorámákkal színesített kiállítótermekben. Felejthetetlen élményt nyújtanak min-denkinek. Szinte minden kipróbálható. A foglalkoztató teremben nehéz volt otthagy-ni a sok játékot, ahol minden a természet érdekességeiről szól. A bemutató teremben több kísérletet is elvégezhettünk, egyike ennek a „vulkánkitörés” modellezése volt. Ezt nem hagyhattuk ki, ha már Hegyestűn a vulkán belsejében is voltunk.

A Kis-Balaton érintetlen növény, és ál-latvilága igazi felfedezés számukra. Nem mindenki láthat akár 60–70 kócsagot fel-repülni, barna rétihéját körözni az égen. A Fekete István Emlékházat, és Matula bácsi

Amazónia: Utazás kocsin

Matula bácsi kunyhója

Mit rejthet a hajókoffer?

68


kunyhóját sem hagyjuk ki. A Tüskevár c. regény olvasása, feldolgozása is könnyebb ezek után az élmények után. Budapesten a Füvészkert látogatása-kor a melegházakban látott egzotikus növények mellett szintén egy felső tagozatban ajánlott olvasmány, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk történetének egyik helyszínével ismerkedhettünk meg.

Szintén új kirándulási célpontjává vált a madaras osztályoknak, nem messze tőlünk, Badacsonyörsön a Folly

Arborétum, ahol több generáció elkötelezett munkájának köszönhetően gyönyörködhetünk főleg cédrusok, ciprusok százéves nyugalmában. Csodás panoráma nyílik a Balatonra. A gyerekek három csintalan mókus segítségével deríthetik fel az arborétum fáit, növényeit. Foglalkoztató füzet is kapható, amelyben később az osztályteremben is folytatható a fel-fedezések sora. Szintén itt helyben található egy szuper gyerekjátszótér, ahol a kiránduló gyerekcsapat folytathatja a mozgást, a játékot. Sokan megkedvelték, vannak, akik vissza-térő vendégek lettek.

Bakonybél kifogyhatatlan a csodákból a négy év alatt ide biztos, hogy mindenki eljut. Megszállni a Gerence fogadóban, focizni a hatalmas füves udvaron, miközben mókusok kergetőznek a fákon, ennél felejthetetlenebb élmény sokak szerint nincs több. Folyton megújul minden, évről évre új túrák, látogatóhelyek tűnnek fel. Ilyen élményben volt részünk, mikor kisvonattal kiértünk a falu szélére, és gyalog folytatva utunkat a meg-lepetésként elénk táruló Hubert laki tóhoz értünk. Mindenki első szava az volt, hogy ez a mi „Gyilkos-tónk”! Pedig nem más, mint egy mesterségesen felduzzasztott tavacska. Víztükrét megszakítják a tóból kiálló elszáradt fák csonkjai, de még többen van élet. Ha kigyönyörködtük magunkat, jól esik a Szent Hubertus emlékére készült szobor közelében kialakított szalonnasütőnél falatozni.

Füvészkert

Foci a Gerence fogadó udvarán Túra a Gyilkos-tóhoz

69


A bakonybéli kalandozások során új, különleges élmény a Pannon Csillagda. A Bala-ton-felvidék Öko turisztikai programjai mellett szert tehetünk a csillagok, az ég, a boly-gók tanulmányozására, felfedezésére. A gyerekeknek a nagy távcsőből kémlelni az eget maradandó élménnyé válik. Gyakoriak az alábbi elhatározások ilyenkor:

„Láttam a Napban foltokat, elképzelni sem tudtam eddig ilyet, azt hiszem, mégis csil-lagász leszek!” A Bolygó projektek egyik fő motivációs tényezője a Csillagda élménye. Ezzel azonban még mindig nincs vége a felfedezésünknek. Nagyszerű élményt nyújtott a gyermekeknek a monostor arborétumának fűszernövény kertje, ahol a sokféle fűszernö-vény megtapintása, megszaglálása, ízlelése mellett, megnézhettük a növények szárítását, csomagolását is. Ötletes akadályversennyel fedezhettük fel a kert élőlényeinek rejtett életét.

Új helyszínünk Cseszneken a háziállatokat bemutató majorság, ahol az állatokat ólaik-ban, legelőiken, itatóhelyükön tekinthettük meg. Vendéglátóink közvetlenül mutatták be az állatok gondozását, és szinte mindegyiket meg is simogathatták.

Ajkán felfedeztük még a Nomádia Szabadidőparkot, gyerekeink megismerkedhet-tek a kovácsolás mesterségével (amit ki is próbálhattak), honfoglalás kori lovas kato-nák küzdelmével. Várat foglalhattak csatával, élő csocsó játékban rúghatták a gólokat, íjászkodhattak, és traktor túrázhattak is. Még bőven lenne mit sorolni.

Szívesen kalandoznánk, mesél-nénk még az Őrség lankás tájairól, ahol végtelen nyugalom vesz Ben-nünket körül. A tájjellegű ételekről, dödölléről, tökös – mákos rétesről, tökmagolajos salátákról. Az erdőben megbújó veleméri templom freskó-iról. Ha tehetjük, erre a vidékre is mindig visszatérünk.

A nemzeti parkok munkatársaival bármerre járunk nagyon jó a kapcso-latunk. Szeretünk velük együtt dol-

Ismerkedés a kovácsolással Harcban- Nomádia Szabadidőpark

Pankasz - szoknyás harangláb

70


gozni. Gyermekközpontú, szakmájukat kiválóan értő, és azt átadni is képes em-berekkel ismerkedtünk meg kalandozá-saink során, akiknek csak köszönettel tartozunk.

Természetesen a Zöld jeles napok-ról, világnapokról sem feledkezünk meg. Ebben a tanévben az Állatok vi-lágnapja alkalmából kisállat bemutatót tartottunk, ahova elhozhatták, bemu-tathatták egymásnak a gyerekek kis kedvenceiket. Óriási sikere volt. Az adott év állatairól, növényeiről sem

feledkezünk meg. Felkutatjuk az ezzel kapcsolatos rajzpályázatokat, de házon belül is rendezünk több természettel kapcsolatos kiállítást. A Föld Napja alkalmából gyakoriak a témahetek, projektek.

Nagyon jó a kapcsolatunk a városunkban működő BABAKÓ környezetvédő egyesü-lettel. Rendszeresen részt veszünk a foglalkozásain, bemutató órát is tartanak osztályaink, nemrég „A hatékonyabb családi energiagazdálkodás” c. téma került feldolgozásra.

Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeket a természet aján-dékaival, lássa, értse meg az összefüggéseit, hogy meg tanulja óvni, védeni és nem utolsó sorban tisztelni, közeli, és távoli környezetét egyaránt.

Fák csillagok, és kövek, S ti mind élő, és halott anyagok,Szeressétek a gyermekeimet. Tanítsátok őket felhők, és sasok.

Tél tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,Szeressétek a gyermekeimet. Vigyázz reájuk hatalmas világ.

(Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért)

Túra a Vadása-tó körül szakvezetővel

Veleméri templom

71


A „Kék Madár” a természetben – Vers Réka A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársának írása:

Mészáros Éva felkérése után elkezdtem keresni a „Kék madaras” bejegyzéseimet, a kezdeteket kutattam. 2008-ig tudtam visszamenni, bár biztos vagyok benne, hogy ko-rábban találkoztunk. Éva és kolléganője, Kadnárné Reiter Anikó felvette a kapcsolatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal és kértek túravezetőt kirándulásaikhoz a Bakonyba és a Balaton mellékére. Mi a Tihanyi-félszigeten barangoltunk együtt a Bala-ton partján az élővilágot szemlélve. Akkor az elsős gyerekekhez szülők is csatlakoztak. Jártunk Sajkodon, a nyugati gerincen a fokozottan védett Külső-tó madarait figyelve, a le-vendulával ismerkedve, és lestünk ürgéket a Belső-tó partján. A félsziget kiváló helyszín, mert kis területen vízpart, rét, erdő mozaikossága biztosítja az élőhelyek változatosságát.

Célunk a természeti ismeretek átadásán túl az élményszerzés volt. A megismerés leg-jobb eszköze a közvetlen tapasztalás, amely a gyermekek tanuláshoz való viszonyát is kedvezően befolyásolja.

„Kék madaras” 3. osztályos gyerekek erdei iskolai programon is részt vettek a Tihanyi Levendula Erdei Iskolában 2016. év őszén Belső Lászlóné szer-vezésében. Az osztályhoz 6–8 szülő is csatlakozott (nem megszokott módon). Az erdei iskola program során a terepi tanulás a diákok aktív, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommu-nikációjára épül. Bízom benne, hogy a gyermekek által megszerzett tudás visz-szaköszön az iskolai tanórákon, segítve a tananyag megértését, feldolgozását.

A Kék Madár neve a Bakony-Balaton Geopark vetélkedősorozatában is felmerült. Sok szálon kapcsolódtunk össze az évek során. A pedagógusok lelkes, elhivatott munkájának köszönhetően biztosított a gyermekek környezettudatos nevelése.

„…. mit kívánna a mai ember a jó tündértől, ha elébe toppanna egy erdei ösvényen? Hogy maradjon meg a madárdalos erdő, hogy benne minden tavaszon szólaljon meg a ka-kukk, vidáman rikkantson a sárgarigó és búgjanak a vadgalambok. Hogy maradjanak… vén, odvas fák, amikbe harkály vájhatja odúját. Hogy békében futkározhasson a mókus az öreg fák ágain.” Schmidt Egon

Bízunk a további közös felfedezés örömében!

Vers Réka környezet nevelő, BfNPICsopak, 2017. február 16.

Vízparti iskola Tihanyban

72


HUNGARIKUMOK NYOMÁBAN

A Herendi Porcelánmanufaktúra vendégei voltunk

A HUNG2016 pályázat kapcsán ellátogattunk a közeli Herendre. A méltán világhírű porcelánok gyártási folyamatát tekinthettük meg a Mini manufaktúrában. A vetítés után láthattuk hogyan festik a tányérokat, figurákat. Híres jellegzetes herendi motívumokkal ismerkedtünk meg. A gyerekek saját kezűleg is formázhattak egy szirmonként összeállított porcelánrózsát. A rózsát eltettük karácsonyra, kifestettük, így igazi herendi porcelánnal ajándékozhatták meg a gyerekek a családjukat. A Porcelánművészeti Múzeumban számos egyedi, a XIX–XX. században készített darabot tekinthettünk meg. Új ismeretekkel, ma-radandó élményekkel gazdagodhattunk ezen az őszi délelőttön.

Betekintés a munkafolyamatokba Készülnek az alkotások

Csoportkép a Porcelánmanufaktúra előtt

73


Kirándulás a Zirci Ciszterci Apátság és Látogatóközpontba

Idegenvezető segítségével megismer-kedhettünk a Műemlékkönyvtárban a ciszterci gyűjtemény és a rend történeté-vel, illetve megcsodálhattuk az európai hírű intarziás berendezésű nagyteremet is. A II. világháború során megsérült boltív hibátlan, festéssel történt hely-reállításán nagyon elcsodálkoztak a gyermekek. Az asztalba rejtett létra, az óriás méretű, kézzel írt, rajzolt könyvek is ámulatba ejtették őket.

Ezt követően átsétáltunk az apátság-ba, mely Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye. Megtudhattuk, hogy nemcsak műemlék, hanem egy élő szerzetesközösség otthona, illetve Zirc város plébánia-temploma is. A régebben sötét falakat nemrégiben restaurálták, visszaállították eredeti ál-lapotába, így mi már eredeti pompájában csodálhattuk. A gyerekek szájtátva nézték ezeket a csodaszép épületeket, melyek gyönyörű környezetben találhatóak a Bakony szívében.

A Diótörő című balett megtekintése Budapesten az Operaházban

Az adventi várakozás ideje alatt már hagyomány, hogy negyedik osztályos tanuló-inkkal és szüleikkel, testvérekkel megtekintjük a Diótörő c. balett klasszikus változatát Budapesten az Állami Operaházban. A száz éves védett díszletek, az operaházi környezet élő nagyzenekar, és nem utolsó sorban a balett táncosok teljesen elvarázsoltak mindenkit. Az előadás után szakvezetéssel megtekintettük az operaházat is, bepillantást nyertünk a kulisszatitkokba. Ezt követően sétát tettünk az advent forgatagban a Vörösmarty téren, és a Szent István Bazilika előtt. Beesteledve az ünnepi díszkivilágítás fényeinek látványával köszöntünk el a fővárostól.

Diótörő előadáson az Operaházban

74

FELSŐS PROGRAMOK A „KÉK MADÁR” SZELLEMÉBEN

Vízi tábor – Tisza-túra

Munkám során a közösség fejlesz-tésének egyik négyévente visszatérő eleme a nyári vízi tábor szervezése. Minden osztályomat és vállalkozó kedvű családjaikat elviszem 8 napra a Tisza-tóhoz. Számunkra, „balatoni emberek” számára, nem akkora él-mény a Balatonon kenuzni, kajakozni, ezért választottuk úti célnak a Tiszát és a Tisza-tavat. Aki már járt a Tisza-tavon tudja, hogy a sok kis út a náda-sokban, a morotvák kész labirintust alkotnak. Hiába voltam már sokszor ott, nem tudnám vállalni a felelősséget

azért, hogy nem tévedek el. Ennek viszont megvan az az előnye, hogy mindennap más útvonalon haladunk, nem lesz unalmas a kenuzás. Túravezető kísér minket, melynek a biztonság mellett az a nagy előnye, hogy hihetetlen lelkesedéssel tudja bemutatni a termé-szeti környezetet. Minden állatra, növényre, érdekességre felhívja a gyerekek figyelmét, válaszol kérdéseikre. Kollégáim visszajelzéseiből tudom, hogy földrajz és biológia órán rendszeresen elmesélik az ott hallottakat.

A fokozatosság elve alapján először a tavon tanulják meg a résztvevők az evező hasz-nálatát és a túrakenuk irányítását. A biztonság érdekében mindenkinek kötelező a mentő-mellények használata. Megtanulják a vízi közlekedés alapvető szabályait is.

Az első nagy feladat, hogy olyan háromfős csapatokat kell kialakítani, akik együtt tud-nak dolgozni. Fontos, hogy a kormányos olyan személy legyen, akiben másik két társa bízik, és akinek az utasításait elfogadják. Az elején komoly viták, veszekedések szoktak kialakulni, mert nem biztos, hogy a barátság a legjobb alapja egy ilyen munkaközpontú csapat építésének. Arra is rájönnek lassan, hogy vegyes nemű, azonos erősségű csapato-kat érdemes összeállítani, különben a gyengébb csapatok lemaradnak, az erősebb csapa-toknak pedig folyton meg kell várni őket. Pedagógusként nagyon szeretem megfigyelni, hogyan oldják meg a gyerekek ezeket a problémákat. A felnőtteknek szólni szoktam, hogy hagyják a gyerekeket megvívni saját csatáikat, mert jó tapasztalat ez a későbbi életben. Csak akkor avatkozom be, ha nagyon muszáj, de az a tapasztalatom, hogy előbb-utóbb képesek racionálisan megoldani a csapatépítést.

Miután kialakultak a csapatok a második nap rövid túrára indulunk, hogy gyakoroljuk a tanultakat. Kievezünk a zsilipig, ahol egy homokpadon kikötünk. Itt van egy fa, amely-

Kialakulnak a három fős csapatok

75

Kék Madár évkönyv Felsős programok a „Kék Madár” szellemében

re egy kötelet kötöttek a helyiek. Rend-szeresen kijárnak ide és felmásznak a fán és a kötélen lendülve csobbannak az élő Tiszába. A bátrabbak tőlünk is mindig kipróbálják, nagyon nagy él-mény. Jó látni, ahogy a szülők vissza-változnak gyerekké!

Harmadik nap már kimegyünk a fo-lyóra és egy nagyjából 8 kilométeres túrát teszünk. Pihenőként a túlparton kikötünk egy szigeten, ahol egy tan-ösvényt alakítottak ki. Csekély belépő ellenében természetes környezetben ismerkedhetünk meg az őshonos állat és növény fajokkal és a környéken folytatott népi mesterségekkel. A túra nagyon hangulatos, kb. 3 kilométer hosszú, ezt az interaktív prog-ramot nagyon élvezik a gyerekek és a szülők is.

Negyedik nap felfele indulunk a folyón, megtapasztaljuk a víz hihetetlen erejét. Ez a túra már komoly fizikai megterhelést jelent. Néhány gyerek feladja, de rájön, hogy itt haladni kell, mert különben a folyó elviszi a hajót. Kitartásra nevel és a többiek szóbeli bíztatása is nagyon sokat tud segíteni. Mire beérünk a kikötőbe már nagyon büszkék a teljesítményükre, mindig megdicsérjük őket. Útközben megnézzük a híd alatt a pillérekre felfestett árvízszinteket, ettől mindig megdöbbennek. A túra hossza kb. 12 kilométer.

Az ötödik nap átmegyünk a folyón és beevezünk a víztározóba, mely természetvédelmi terület és madárrezervátum. Kenuzás közben minden érdekességnél megállunk és a túra-vezetőnk előadásait hallgatjuk. A csodálatos természeti környezet, a csend és közvetlen közelünkben mozgó állatok érdekes, nyugodt lelkiállapotba hozza a csapat minden tagját. A túra hossza kb. 16 kilométer.

Az utolsó evezéssel töltött napunkon kipróbáljuk a nehezebben kezelhető vízi járműve-ket. Kettes és egyes túrakajakokat, krokikat viszünk ki a kistóra és azokon gyakorolnak a gyerekek és a szülők, utána versenyeket rendezünk.

Bungee-jumping

A mai táv is teljesítve! Természeti csodák a tavon

76

Kék Madár évkönyvFelsős programok a „Kék Madár” szellemében

A túrák szervezése során mindig betartjuk a fokozatosság elvét. Pár nap alatt a kezdeti 3-ról 16 kilométerre lehet növelni a túrák útvonalát. Ez nem kizárólag a fizikai teljesítőké-pesség növelésének köszönhető, hanem annak is, hogy az evezés technikája nagymérték-ben javul, ami kisebb erőkifejtést eredményez, és gyorsabb haladást. A háromfős csapatok is összeszoknak, kevesebb a vita, néhány nap alatt már fél szavakból is értik egymást.

Természetesen nem lehet egész nap evezni egy 12-13 éves gyereknek, ezért csak 4–5–6 órát kenuzunk délelőttönként. A délutánok az aktív pihenés és a közösségfejlesztés jegyé-ben telnek.

Minden alkalommal a kikötőtől 50 méterre lévő kempingben, faházakban lakunk. Egy-részt anyagi megfontolásból, másrészt hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell a ter-mészet közelében élni. Első nap még próbálkoznak sminkkel, csini ruhával, de aztán rá-jönnek, hogy ez itt felesleges. A második naptól szinte az egész tábort egy fürdőruhában, pólóban és papucsban töltik. Mivel nem nagyon van térerő a mobiltelefonok is a táskába kerülnek és elkezdenek beszélgetni.

Az étkezések is során megfigyelhető, hogy odafigyelnek egymásra. Senki nem viszi vissza az ételt, mielőtt a többieket megkérdezné, hogy kéri-e valaki. Általában mindig minden elfogy, mert a kemény fizikai munkától folyamatosan éhesek, különösen a fiúk és a férfiak.

Mivel szülők is kísérnek minket, a gyerekek minőségi időt tudnak tölteni szüleikkel. Sokszor külön vonulnak velük és beszélgetnek. Most van idő arra, amire a mindennapi hajtásban nincs. Délutánonként az időjárástól függően szervezem a programokat. Jó idő esetén átsétálunk a szabad strandra, napozunk és fürdünk.

Rossz időben a városi termálfürdőbe megyünk egyszer. Pár éve megnyitották a szom-széd településen Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumot, mely újabb lehetőséget ad a Tisza élővilágának megismerésére. Hatalmas akváriumai lenyűgözték a csapatot.

A fentieken kívül egyéb közösségi programokat is szervezünk, a csapatépítés érdeké-ben:

o Közös sportolás o Tánco Tábortűz o Szórakozás

Szabad fürdőzés Ökocentrum- Poroszló

77


A vízi táborok megszervezése minden alkalommal nagy munkát jelentenek, de olyan pozitív hatással vannak a közösségi (gyerek-szülő-pedagógus) kapcsolatokra, hogy a to-vábbi munkám során is meg fogom szervezni. Volt diákjaim és szüleik is gyakran szó-bahozzák, hogy milyen jól érezték magukat, amikor összefutunk. Sok köszönő levelet kapok. Kollégáim is érzékelik az osztályközösségben bekövetkezett pozitív változásokat.

Décsy Dóra 5. c osztályfőnöke

Boldogságprogram az iskolában

„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogság-ra képes emberré válhatnak.”

Prof. Dr. Bagdy Emőke, a Boldogságóra program fővédnöke

2016 tavaszán sikerrel vettünk részt a „Jobb Veled a Világ Alapítvány” által az orszá-gon belüli és a határon túli magyar iskolák számára meghirdetett BOLDOG ISKOLA pályázaton.

Az országban elsőként, 2016 áprilisában nagyszabású rendezvény keretén belül vehet-tük át Bagdy Bellától, az alapítvány vezetőjétől a cím birtoklását igazoló elismerő okle-velet, és azóta is büszkén viseljük a megtisztelő elismerést.

Mit jelent ez a gyerekeknek a mindennapokban?

A Boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes modellt állítson a fiatalok elé, hanem, hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egész-ségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget.

Csapatépítő programok

78


A havi rendszerességgel, több osztályban megtartott „Boldogságórák” csökkentik a ta-nulók szorongását, miközben erősíti önbizalmukat. Így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek, de az iskolában is jobban teljesítenek. A Boldogságórák tapasztala-taiból születettek meg a Boldogságóra kézikönyvek és munkafüzetek, amelyeket nagy sikerrel tudunk használni akár az órák, akár a szabadidős programok szervezésében.

A teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit.

Az egyes témakörök sorrendben:1. Boldogságfokozó hála 6. Megküzdési stratégiák2. Optimizmus gyakorlása 7. Apró örömök élvezete3. Kapcsolatok ápolása 8. Megbocsátás4. Boldogító jócselekedetek 9. Testmozgás5. Célok kitűzése és elérése 10. Fenntartható boldogság

Miért volt érdemes csatlakozni a Boldogságóra programhoz?

Mert fontosnak tartjuk az értelmi nevelésen túl a gyermekek lelki nevelését, az érzel-mi intelligencia fejlesztését, és egy fantasztikus osztályközösséget szeretnénk kialakíta-ni. Hiszünk abban, hogy minden gyermeknek jár a boldogság. Valljuk, hogy a pozitív megerősítés kihat a gyermek önismeretének egészséges fejlődésére, teljesítményére és eredményeire, kapcsolataira.

Bízunk abban, hogy miközben boldogságra tanítunk, mi is egyre boldogabbá válunk.

Mintha csak a Kék Madár program hitvallását olvasnánk. Az itt tanuló- tanult gyerekek számára nem is volt idegen ez a szellemiség. Célunk az,

hogy a boldogságprogramban való aktív részvételünkkel továbbvigyük a „Mesés Hár-mas” szülő-pedagógus-gyerek együttműködését.

Fábiánné Morvai Dóra6. c osztályfőnöke

Boldogságóra társasjátékozás közben Boldog iskola - Díjátadó

79


A „kék madaras” kerékpártúrák

A kerékpározás a környezettudatos életmód egyik legegyszerűbb, és legérdekesebb megvalósulása mindenkinek, aki szereti ezt a fajta kikapcsolódást. Jó program azoknak is, akik szeretik a természetet, az őszi Balaton illatát és a sárguló, pirosló táj szépségét, a tavaszi tó ébredését és a nyár forgalmas hőségét.

Almáditól Tihanyig sokszor tekertem már a Balatoni kerékpárúton. Terveztem, hogy jó lenne egyszer körbebicajozni. Tudtam, hogy Ike és Ildi egy Balatont kerülő túrával búcsúzik osztályától, így elérkezettnek láttam én is az időt, hogy másodikas kisfiammal és hatodikos osztályom vállalkozó kedvű tagjaival csatlakozzunk a csapathoz.

A következő évben már én szerveztem az osztályomnak tókerülést. Aztán kipipálhattuk a Fertő-tó kört is. Azóta minden évben körbe bicajozzuk a Balatont.

A kékmadaras csapatban nem a teljesítmény a fontos, hanem az életérzés. Együtt va-gyunk: szülők, gyerekek, tanárok. Nagyokat beszélgetünk, nevetünk saját szenvedése-inken, miközben észrevétlenül közelebb kerülünk egymáshoz. (Máshogy jön hozzám problémájával az a szülő, akivel együtt kínlódtunk egy emelkedőn). Szeretem az első esti közös énekléseket. Tamás minden dalt ismer, bármit el tud játszani gitárján. Visszahozza a diákkorunkat, újra átélhetjük a táborozás élményét.

A déli part hangulatához hozzátartozó éjszaka zakatoló vonatok hangja, amelyektől re-zegnek a faház falai, ablakai, és persze az ágyunk is. De ez nem zavar a pihenésben, mert a közel nyolcvan kilométer ott van a vádlinkban. Másnap már az ülőcsontunk foglalja le a figyelmünket, míg el nem érjük a szigligeti Anna hegyet, ahol a panoráma mindenért kárpótol. Harmadik nap, pedig az éjszaki part szépsége tereli el figyelmünket a fáradt tes-tünkről, és az elhanyagolt kerékpárútról, amely a szilikonos ülés és a zsírpárnák ellenére folyamatosan masszírozza alsó testtájunkat.

A fájdalmak, nehézségek ellenére mégis ott vagyunk minden nyáron, mert szeretjük, mert ad egy tartást, edzettséget, összetartozást. Biztosak lehetünk abban, hogy sohasem maradunk egyedül. Mindig van valaki, aki gyámolítja a lemaradókat, lassabban tekerőket, megjavítja a rendetlenkedő kerékpárokat. Ha kell, autóval legyen a segítségünkre, meg-

Őszi kirándulás Tihanyba Rust – Fertő-tó kerülés

80


szabadítva nehéz cuccainktól, izzadva végig a balatoni forgalomban, figyelve igényeink-re, rigolyáinkra. Ha kell, bevásárol helyettünk, vacsit főz nekünk, és finom hideg üdítővel, fröccsel vár minket a célállomáson.

Mindeközben pedig megszeretjük a kerékpározást, az aktív pihenést!

Kalmár Cecília 7.c osztályfőnöke

Így kígyózunk Készül a finom pörkölt

Pihenőn a nagy csapat (70 fő)

81


Erzsébet-táborok és „Határtalanul!” program felső tagozaton

Az alsós évfolyamokon évek óta pályáznak a „madaras” osztályok – eredményesen. Ezen felbuzdulva az elmúlt években a felső tagozaton is kedvet kaptunk a pályázatokhoz. Előbb az Erzsébet-táborokba, majd a „Határtalanul!” program által támogatott kirándu-lásra pályáztunk.

Az Erzsébet-táborok remek lehetőséget teremtenek a nyári szünidő hasznos eltöltésére a Balaton északi partján – Zánkán, és a déli parton – Fonyódon egyaránt.

A gyerekek nagyon jól érezték magukat az erdélyi kirándulás során is a Bánságban. Meglátogattuk a 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő helyszíneit, meg-emlékezhettünk azokról, akik az ország, a magyar nép szabadságáért küzdöttek. Az itt töl-tött három napban megismerhettük a régiót, a környék történelmi emlékeit, illetve talál-koztunk határon túl élő magyarokkal is. A gyerekek számára különleges élményt jelentett megtapasztalni, hogy ilyen messzi az anyaországtól is élnek magyar emberek, és milyen tisztán beszélik a magyar nyelvet.

Jártunk Nagyszentmiklóson, Temesváron, Világoson, Újszentesen, Aradon.Ezt követően az iskolában témanapot tartottunk, ahol a hetedik osztályosok beszámol-

hattak élményeikről. A pályázat eredményességét mutatja, hogy sikerült hagyományt te-remtenünk, a jelenlegi és a következő hetedik osztály is nyújtott be pályázatot, és készül-nek egy „határtalan” kirándulásra.

Ezek a táborok, kirándulások remek közösségépítő programok is egyben. Természe-tesen a „madaras” diákokon kívül az iskola többi osztályából is részt vesznek ezeken a programokon néhányan, ami segít jobban megismerni egymás értékeit.

Horváth-Vaskó Gábor8. c osztályfőnöke

Megjegyzés: Már 2003-ban is szerveztünk szülői kezdeményezésre erdélyi egy hetes családi kirándulást 45 fő részvételével, aminek a főszervezője Lakatos Mihály, Erdélyből származó apuka volt.

Erzsébet-tábor Fonyódligeten „Határtalanul!” - Erdélyben

82

VALLOMÁSOK

Tanítványok visszaemlékezései

Hogy mit adott a Kék Madár?

1-2 éve egy asszociációs játékban, amit 5-en játszottunk régi, „cés” osztálytársak, el-vesztettem egy kört, mert mindenki egyből rájött, hogy az „Irénke néni” a kék mada-ras képre vonatkozott. Olyan közös poénjaink vannak, amiket ennyi év után is ért ez a csapat, akivel még mindig tartom a kapcsolatot – lassan 15 éve. Az egyetemen két tábla csoki után a Madárban megtanult gondolattérképek rajzolása jelent eddig az ösz-szes vizsgaidőszakomban egy menekülési lehetőséget, hogy éppen kicsit ne tanuljak, de közben mégis kreatívan tanuljak – és ez így kifejezetten jót szokott tenni a lelkiisme-retemnek. Majdnem minden évben a kezembe akad (mert a „kezembe akasztom” – ha egyáltalán van ilyen kifejezés, de ha nincs, az sem baj, hiszen pont a Kék Madárban engeditek a képzelet szabad szárnyalását) az értékelőm, amiről már sok-sok embernek meséltem lelkesen. Mindig örömmel látom, hogy a benne lévő tanácsaitok megfogadása jó döntés volt, a bátorításaitok pedig (őszintén mondom) néha még most is a fülemben csengenek. Az, ahogy Irénke néni és Ildikó néni a folyosón fogad most, mikor a töb-bedik kékmadaras testvéremért megyek az iskolába, az tulajdonképpen felbecsülhetet-len. Nagyon értékes, amit létrehoztatok, nagyon köszönöm és hálás vagyok Érte(tek)!

Még valami! Lehet, hogy az „Irénke nénis – madaras” kört elvesztettem, de a játékot végül én nyertem…

Salamon Réka

Mit jelentett számomra a Kék madár-program:

Amikor az óvodás éveim végén anyám megkérdezte, hova szeretnék általános iskolá-ba járni, természetesen oda akartam beiratkozni, ahova az akkori egyetlen barátom, Misi is ment. Így kerültem 2000-ben a Báthory István Általános Iskolába. C-sek, vagyis úgy-nevezett „kékmadarasok” lettünk, ami nekem eleinte nem sok mindent jelentett, viszont fura volt, hogy az A- és a B-osztályos évfolyamtársaink úgy csúfoltak minket, hogy a fogyatékosok. Valószínűleg azért, mert év végi osztályzatok helyett írásbeli, személyi-ségelemző értékelést kaptunk, a napirendünk pedig jóval kötetlenebb volt az övékénél. Simán hallgathattunk az órán Kacor királyt kazettáról, ha valakinek éppen nem volt ked-ve a matekhoz, Irénke és Ildikó néni remek kompromisszumképességének köszönhetően pedig az sem volt akadály, hogy a szombatra eső tanítási nap émelyítő gondolatát azzal enyhítsük, hogy − a tanórákat kicsit később kezdve − megnézzük az aktuális Pokemon-epizódot.

83

Kék Madár évkönyv Vallomások

A reggelek elmaradhatatlan programpontja a beszélgető-kör volt, amelyen bárki szót kérhetett, és amint odadobták neki a macit, megoszthatta az élményeit, gondolatait, prob-lémáit vagy akár az előző esti álmát is a többiekkel. Talán ez, a kicsit „terápiás” jellegű dolog segített rá legjobban, hogy évfolyamtársainktól gúnynevet kapjunk, de a minden alkalommal jó hangulatban zajló reggeli fórum számomra hatalmas segítségnek bizonyult ahhoz, hogy Misin kívül megismerhessem a többi osztálytársamat is, akik felé − akkor még eléggé visszahúzódó személyiségem miatt − nem biztos, hogy magamtól is nyitottam volna.

Az A- és B-osztályos társainkhoz hasonlóan azért persze mi, „kékmadarasok” is telje-sítettük a kötelező penzumokat: mi is megtanultunk írni, olvasni, számolni. Volt leckénk is, csak mivel a délutáni foglalkozás keretében biztosítva volt az önálló tanulás lehetősé-ge, akár egy kötetlen munkarendű meló esetében, a saját elképzeléseinknek megfelelően oszthattuk be a rendszerint pénteki határidővel kiadott heti feladatokat.

Szóval mi, a fogyatékosok sokkal többet tanultunk, mint az külső szemmel látszott. Megtanultuk például elfogadni a másik hibáit és gyengeségeit. Megtanultuk, hogy kell nyitni azok felé a társaink felé, akiket egy kevésbé rendhagyó elvek szerint működő osztályközösség alighanem kilökött volna magából. Együttműködő, összetartó csapattá formálódtunk, egészen a felső tagozatig kerülve a klikkesedést. Kreatív kezdeményezé-seinket (meseíró-, rajz- és táncversenyek; sajátkészítésű magazin-projektek; vagy éppen az osztály fiútagjaiból összeálló, havi rendszerességgel új műsorral jelentkező Ráncdal fesztiválok) pedig támogató és biztató visszajelzések kísérték.

Máig tartó, erős baráti kapcsolatokat köszönhetek a „kékmadaras” éveknek, és meg vagyok róla győződve, hogy annak ellenére is volt értelme az óvoda után, és a felső tago-zat előtt még négy évig szabadnak és gondtalannak érezni magunkat, hogy emiatt a többi osztály gázosnak talált minket. A négy „kékmadaras” év egy lehetőség volt, hogy kicsit több ideig maradhassunk gyerekek, mint mások. És mivel úgy mentem ötödikbe, hogy még a Mikulásban is hittem, úgy érzem, ezt a lehetőséget tök jól kihasználtam.

Tóth Menyhért

Ha valaki megkérdezte tőlem elsősként, hogy mi olyan különleges a Kék Madárban, rögtön soroltam is neki. A reggeli beszélgetőkörök, az egyhetes erdei iskola és a családi osztálykirándulás, hogy piros és fekete pontok helyett szöveges értékelés van, a rémisztő dolgozatok helyett pedig tudáspróba.

Ha ma megkérdeznének, miért különleges, azt válaszolnám, hogy azért, mert a Kék Madár velünk maradt. Mi még mindig Kék Madarasok vagyunk.

A legkülönlegesebb viszont az, hogy a négy legjobb barátnőmmel 2000. szeptember elsején találkoztam. 16 és fél évvel ezelőtt, amikor Kék Madaras lettem.

Farsang Emőke

Jó légkörben, úgy sajátítottuk el a stabil alapokat, hogy észre sem vettük, hogy tanu-lunk. Kérdezhettünk, véleményt formálhattunk, mindenben segítséget kaptunk. Két taní-tómra, Irénke és Ildi nénire szeretettel és hálás szívvel gondolok. Érdeklődővé és elfoga-

84

Kék Madár évkönyvVallomások

dóvá formáltak bennünket. Az értékek, amelyeket közvetítettek egy életre meghatározóak számomra. A Kék Madár tagozatba öröm volt tartozni.

Cziráki Delila

Azt hiszem, egy cseppet sem túlzok, amikor azt állítom, hogy mire elkezdtem az első osztályt, már ízig-vérig Kék Madaras voltam. Nővérem, Lilla is Ildi és Irénke néni osztá-lyába járt, így amikor számomra is eljött az iskolakezdés ideje, már nem is lehetett kérdés, hová fogok járni. A testvéremmel közösen összesen 8 évet töltöttünk el a Kék Madárban, ez idő alatt pedig annyi élményt és emléket szereztünk, hogy szinte képtelen vagyok el-dönteni, mégis melyikről írjak közülük. Ennek ellenére valamit mégis kiemelnék: a Kék Madár megtanított arra, hogy egy igazán erős és összetartó közösség erejével bármilyen akadályt képesek lehetünk legyőzni. Ez az én alapelvem, ami azóta is elkísér. Legyen szó sportról, munkáról vagy az élet bármely kis szegletéről.

Pető Martin

Mit jelent számomra a Kék Madár?

A Kék Madár számomra egy család, ahová felnőttként is tartozom. Egy kötelék, melyet gyerekként kaptunk, és soha nem hagy minket cserben. Legjobb barátok lelőhelye. Közös élmények tára.

Szabadságot jelent. Hogy az lehetek, aki vagyok, és ezt elfogadják. Hogy önmagam fejlődéséért én vagyok a felelős. Hogy szabadon eldönthetem, merre akarok indulni, és céltól függetlenül biztos támogatásra lelek.

Önbizalmat jelent. A „képes vagyok rá” érzését. A „meg tudod csinálni”-t. Tudásvágyat. A szűnni nem akaró fejlődésigényt, hogy jobbá, többé válljak. Segíteni akarást. Hogy többet tegyek, mint saját céljaim elérése. Mások támogatását.Közösséghez tartozást. Családtagnak tekintett örök barátságokat. Emberré válást.Biztos pontot, ahová bármikor visszatérhetek, legyen szükségem segítségre, támoga-

tásra, ihletre, tanácsra vagy őszinte véleményre.S persze jelent felejthetetlen élményeket is. Közös kirándulásokat, együtt elsírt könny-

cseppeket, egymás nevetését, ünnepeket és hétköznapokat, kudarcokat és győzelmeket, megosztott uzsonnákat, elsuttogott gyerek-titkokat, origami szakköröket, reggeli beszélge-tő-köröket, a Beszélgetős Macit, közösen felolvasott tanár-bizonyítványokat, hegymászást, tábortüzet, gitárszót. Testvérek szülinapi zsúrjait, szüreti mulatságokat, Rám-szakadékot.

Gyerekkorom legjobb 4 évét.Megannyi élményt és tudást, mit felsorolni nem lehet. Mégis, ha röviden kellene ösz-

szefoglalni, talán így mondanám: Önmagam egy meghatározó része a Kék Madár. És én is a Kék Madár egy része vagyok.

Csepely Fanni„Csillagszemű”

85


1996. augusztus végén az évnyitó első 10 percében izgalmammal küszködve vártam az iskola mosdójában, hogy átkerüljek egy párhuzamos univerzumba, ahol senki sem lát. Egyik tanítóm szoknyájába rejtőzve tántorogtam ki a tömegbe. 2016-ban Ausztriából in-dulva, repültem körbe a Földet egy Mester program keretében Kanadából, Tajvanba 31 osztálytársammal nyolc különféle országból. A mostani univerzumomban sok barátom van, és nem félek a megmérettetésektől. Attól sem tartok, hogy tükörbe nézzek és önvizs-gálatot végezzek. Vajon a szoknya rejtette a varázslatot, amibe 1996 augusztusában be-lekapaszkodtam? Nem. A Kék madaras tanítók valóban szárnyakat adtak nekem. Abban az időszakban, amikor a legsebezhetőbb gyermeki szívvel kerestem a bíztatást és a kör-nyezet megerősítését, hármas helyett, szöveges értékelést adtak a matekra. Ahelyett, hogy címkét ragasztottak volna rám „Egyes, ülj le!”, lehetőséget kaptam, hogy jobb lehessek. Ez bátorított, hogy fejlesszem magam. Kirándulásaink alkalmával megismerhettem egész Magyarországot a szüleim, a barátaim, a barátaim szülei és tanítóim társaságában. Az is-kolai évek kényelmetlen kötelességi átka, gazdag közösségi élménnyé változott. Különös köszönet illeti ezért az indulást segítőket: Irénke, Ildikó, Jutka és Györgyi nénit!

Juhász Edit

Miben segített nekem a Kék madár?

Én egy nagyon visszahúzódó gyerek voltam, és nehezen barátkoztam másokkal, ezért is volt jó választás anyukám részéről, hogy Irénke néni és Ildi néni osztályába íratott be. A Kék madár volt számomra az a hely, ahol társaim furcsaságaim ellenére befogadtak, és nagyon jól éreztem magam. Nekik köszönhetem mindezt, mert arra tanítottak minket, hogy fogadjunk el másokat is olyannak, amilyenek. Máig nagyon sok szép emléket őrzök ebből a 4 évből. Örökké emlékezetemben maradnak az erdei iskolák, kirándulások, mint például a szentbékkállai, őrségi, ahol a szüleink és mi is jobban összekovácsolódtunk, egy összetartó csapat alakult ki, ahol mindenki elfogadta a másikat.

Jó emlékeim vannak az angyalkázásról is, ez az ajándékozás szeretetére tanított meg minket. Mindannyian nagyon vártuk azt a pillanatot, mikor kimehettünk az udvarra, ám leginkább azt, amikor a focipályára vezető út megfagyott. Ezen nagyon szerettünk csúsz-kálni. Később is összetartó csapat maradtunk a felső tagozatban, és a mai napig szívesen találkozom bármelyik „kék madaras” osztálytársammal.

A legszebb éveim a Kék madárhoz kötnek, mert az osztály minden tagja elfogadott, sze-retett és többször vigasztaltak is, ha valami sérelem ért. Nagyon örültem, amikor mesélhet-tem nekik az állatokról, és annak is, amikor a kisállat „szépségversenyen” bemutathattam valamelyik kedvencemet. Köszönöm ezt a csodás négy évet Ildi néninek és Irénke néninek. Sok mindenben bátorítottak: soha ne adjak fel célokat, hanem küzdjek tovább. Most a Pan-non Egyetem végzős környezettan szakos hallgatója vagyok, ahol az ornitológiai (madár-tan) csoport tagjaként tevékenykedek. Úgy érzem, a célom lassan megvalósul és ehhez a Madártól az út elején nagyon sok bíztatást, megerősítést kaptam. Köszönöm mindenkinek!

Völgyi Norbert

86


Az óvodában sajnos kudarcok értek, mert nem tudtam szépen rajzolni. Édesanyám sze-rette volna, hogy ne egy olyan helyre kerüljek, ahol további atrocitások érnek, mert nem vagyok olyan ügyes, mint más.

Ezért a lehető legjobb választás volt a Kék Madár.Irénke Néni és Ildi Néni bátorítása és támogatása sokat segített.Nagyon szimpatikus volt az, hogy nem jegyeket kaptunk, hanem szöveges értékelése-

ket, és mindig önmagamhoz képest nézték a fejlődésemet, és nem másokhoz képest.Nagyon sok gyakorlás, támogatás és segítség által az írásképem egyre szebb lett. Jó

érzés volt ránézni, amikor láttam, hogy javulnak a dolgok, amiért együtt küzdünk.Nagyon szerettem, hogy minden reggelt beszélgető körrel indítottunk, és mindenki el-

mesélhette, hogy előző nap mi történt vele.

A program mottója ez volt:„A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van,

ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája; az emberi szív.”

Próbálok most felnőtt fejjel is eszerint élni.Most sok évre rá elkezdtem egy mandalafestő tanfolyamot .Az is megtanított arra, hogy nem szabad hinni azoknak az óvónőknek, akik azt mond-

ták, hogy csúnyán rajzolok, mert gyönyörű mandalákat készítek az ismerőseim, barátaim szerint is. De nem tartanék most itt, ha azt a sok bátorítást, szeretetet az életem indulása-kor nem kaptam volna meg Irénke nénitől és Ildi nénitől.

Gratulálok, hogy már 25 éve sikeresen megy ez a program, és még legalább ennyit kívánok.

Szabó Ágnes

Miért szerettem a „Kék madár” osztályba járni?

Az első és legfontosabb a tanárok hozzánk való viszonya, belénk vetett hitük! A tanítási módszereik sokkal kifinomultabbak voltak, mint a megszokottak! Az osztály összeko-vácsolására is nagy hangsúlyt fektettek, bizonyítja ezt, hogy a mai napig szoros baráti kapcsolatot ápolunk egymással! Mindenkivel képességeinek megfelelően foglalkoztak és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a középiskolában is megálljuk a helyünket! Ha hibáztunk segítettek megoldani, megérteni problémáinkat! Összességében tanáraink hoz-záállása, kitartó munkájuk eredményes, jól kezelhető osztályt alakított ki!

Kozma Benjamin

Mind a mai napig elevenen élnek bennem a Madaras évek, szívesen emlékszem vissza rájuk. Mindenképpen meghatározó időszak volt szerintem nem csak számomra, hanem minden alsós kismanó számára az. Két tündéri tanító néninket, Kati nénit és Olgi nénit

87


imádtam, emlékszem nagyon nehéz is volt az elválás. Ahogy visszagondolok, eszembe jutnak a reggeli beszélgető körök, amikor elmesélhettük, hogy mi történt velünk előző délután, hétvégén, vagy aznap reggel.. hogy éppen minek örültünk vagy mi nyomasztotta a lelkünket. Mindenkitől képességeihez mérten vártak teljesítést, egyénileg is segítették tanáraink, ha valakinek tanulási nehézségei voltak. Erősítették, amiben tehetségesek vol-tunk. Nap végén sokszor maradtunk ott még leckét írni, rajzolni, beszélgetni. Mindig jó hangulat volt. Az osztálykirándulások, erdei iskolák és különböző programok felejthe-tetlenek voltak, jól összerázták a csapatot, szülőket, tanárokat, gyerekeket, testvéreiket.. mint egy nagy családot. Jó visszaolvasni a szöveges értékeléseket, amik ténylegesen min-ket jellemeztek, a személyiségünket, az iskolában való részvételünk milyenségét. Örülök, hogy a Kék Madár mellett döntöttek a szüleim, amikor beírattak. Szeretettel gondolok vissza, és mindent köszönök!

Czakó Sára

Így éltem a kék madárban…

Az ovi eleinte nem volt nehéz, de valamiért vártam már a sulit. Nem voltam az óvó néni kedvence. Félelemmel töltött el, amikor a semmiért szidtak le, de bűntudatom volt akkor is, ha más kapott ki.

– Nagyon szigorúak lesznek a tanárok. Sokszor fogsz kikapni, így fenyegetett az óvó néni.

De a dadus, viszont az ellenkezőket mondta: – Nem lesz annyi szigorúság, segítenek majd a nehezekben. – ezeket a szavakat máig

megtartom a szívemben. Elérkezett az iskola. A terem ajtajában álltam meg. Az évnyitón egy verset mondtam

tele izgalommal. Mellettem Réka állt, aki ugyanúgy izgult.Az én versikém ez volt: Macis táska hátamonIzgalom szívemben,Mintha a nap fenn az égenNem ugyanaz lenne.

Az 1. év nagyon boldogan telt, elmentünk a végén három napra az Állatkertbe. Be is mehettünk egy privát részbe, ahol elmeséltek sok olyan dolgot, amiről eddig nem tudtunk. Volt abban a teremben kitömött madártól elkezdve elefántcsontig sok minden. Le is fotóz-tam azt a csontvázat. Utána megnéztük az állatokat. Amikor hazajöttem a többiekkel, már nagyon sok dolgot tudtunk meg az állatkertről. Olyan tények is okosítottak, amelyeket szinte senki sem tud.

Az évzáróra sokkal bölcsebb is lettem, mint voltam, és ízelítőt is kaptam a kék madár programról.

A 2. évben barátra is leltem. Szeptemberben az erdei iskola már élesben folyt. Ba-konybélbe indultunk, de először egy múzeumba mentünk Zircen. A szálláshelyen tüzet

88


raktunk, majd másnak vízi rovarokat vizsgáltunk. Harmadik nap éjjeli túra volt. Azon paráztam, hogy jön egy vaddisznó és rám támad. Amikor hazaértünk, forró kakaót kap-tunk. Ez az év nagyon jó volt, és megismerkedtem az írás szépségével.

Ike néni felírt egy olyan mondatot a táblára, ami máig ott van, és sosem felejtem el:„Minden rajtad múlik.”3. évAz évnyitót izgalommal telve vártam – vajon mit hoz ez az új év? Először az erdei

iskolát hozta. Szigligeten volt a szállásunk. Első nap egyedül voltam, anya nélkül, és Annával fogtunk egy gyíkot. Nagy volt a felhajtás. Virág csinált neki egy házat, és nagy szomorúsággal eleresztettük. Sokszor buliztunk. 3. nap találtam Somávall egy beteg kis gyíkot a várban, és elvittük. Soma megfogta, én meg csináltam neki egy házikót a föld alá. Betettük, és faágakból bejáratot készítettünk neki. Nálam volt spárga, összekötöztem, és ajtó lett belőle. De egyszer nyitva hagytam, és aztán el is tűnt. Nagyon jó volt az erdei. Az évközi jó dolgok mellet még az is volt, hogy elkezdtem írni egy mesét. Az évzárón nagy volt az izgalom. Ki kitűnő, ki nem? Én az lettem.

4. évIzgalommal telt el az első hét ebben az évben, hiszen utána erdei iskolába mentünk.

Budapesten a Lucky hotelben szálltunk meg. Sok-sok kaland volt. Évközben sokat fejlőd-tem, és jobban szeretek már különböző tantárgyakat is.

Köszönöm, hogy idejárhattam, bárcsak a gyerekem is idejárhatna!

Móri Dorottya 4. év végi írása

„ Kék madarasnak” lenni jó!

Az első napon megszeppenve indultunk az iskolába, de ott már ismerősök vártak min-ket: Erzsi néni, Anita néni és a többiek, akikkel a nyár végi közös kiránduláson már meg-ismerkedtünk. Szívesen emlékszünk vissza az együtt töltött évekre, amikor a tanító nénik az írás-olvasás és számolás mellett rengeteg tudást töltöttek be a fejünkbe.

Maradandó élmények voltak a hagyományos családi kirándulások, ahová, volt, hogy több, mint százan indultunk, vagy az erdei iskolák is. Hajózás? Éjszakai túra? Hegymá-szás? Rókavadászat? Vetélkedők? Planetárium? Vagy akár kenyérsütés? Semmi nem ma-radhatott ki a programokból! Sem a zuhogó eső, sem a tikkasztó napsütés nem állíthatott meg minket!

Nagyon jó iskolai programokat szerveztek nekünk a „kékmadaras” tanító nénik – szüret, Márton-nap, macinap – ezeken a szüleink és a testvéreink is részt vehettek. Harmadikban aztán Noémi néni is csatlakozott a csapatunkhoz. A kékmadaras osztályban öröm volt a tanulás is, sokszor haza sem akartunk menni. Sok szép emléket gyűjtöttünk az itt eltöltött idő alatt, nagyon jó kis közösség lett az osztályunkból, és szerencsére a tanító nénikkel is, – akiket nagyon a szívünkbe zártunk – szinte minden nap találkozunk. Köszönet mindenért!

Fábián Bendegúz és Fanni

89


A húgommal együtt mind a ketten Kék Madarasok voltunk. Mindkettőnk nevében mondhatom, hogy szuper éveket töltöttünk együtt Erzsi nénivel és Noémi nénivel. A kö-zösségünknek - melyet a Kék Madár program alakított ki - köszönhetően máig tartó hosz-szú, szoros baráti kapcsolatok alakultak ki, mind a szülők mind az osztálytársak részéről. Sok közös felejthetetlen programon vettünk részt, mely lehetőséget biztosított arra, hogy ne csak az iskolai években szükséges dolgok legyenek számunkra fontosak. Nekünk nem csak a tanulás elsajátításában segített, hanem a saját képességeink megismerésében is.

A mai napig nagyon szívesen visszajárok az iskolába farsangoknál segíteni, jó érzés fog el, hogy ehhez a közösséghez tartoztam, (tartozok a mai napig).

Szívesen emlékszünk vissza az eltöltött „madaras” évekre, hisz az alapokat itt sajátí-tottuk el.

Kerekes Márk, Kerekes Kitti

Szülői, nagyszülői írások, visszaemlékezések

Élet a Kék Madár előtt, alatt és után

Nagy feladat írni számomra a Kék Madárról, annyi érzelem, kellemes emlék, gondolat kavarog bennem, hogy idő kellett, míg rendszereztem magamban.

Miért a Kék Madár? A felhőtlen ovis évek után a kisfiamnak olyan folytatást szeret-tem volna ahol ez garantált. Sikerült bekerülni a programba, következett 4 felejthetetlen év, amely nemcsak az ott tanuló kisdiákoknak ad szilárd alapot (erkölcsileg, tanulásban, emberségben, társas kapcsolatokban, elfogadásban), hanem a családok életét is pozitívan befolyásolja, új barátságok születnek, az összetartozás, a közös cél új értelmet kap, nem-csak a gyerekünkért teszünk, hanem az osztályért, a Csapatért.

De már akkor ott motoszkált bennünk a kérdés, hogy mi lesz, ha vége az alsós éveink-nek, mi lesz velünk Kék Madár nélkül? Feltettük, és mindig minden kérdésünkre kaptunk választ, így erre is érkeztek a megnyugtató szavak, hogy arra megérnek, felnőnek a fel-adathoz.

Már elhagyva a Kék Madár szárnyait, felső tagozatba lépve kerültünk igazán próbatétel elé, többes szám, mert nemcsak a gyerekeink, hanem mi szülők is.

Szembesültünk a kezdeti nehézségekkel, minden megváltozott hirtelen, féltetettem is rendesen a gyerekeket, de megállták a helyüket, már az első félévet szép eredményekkel zárták!

Igazi csapat, összetartanak, segítik egymást, megtanulták, hogy minden „Rajtad mú-lik!”, és komolyan veszik a feladataikat, szabályokat.

Nyilván egy része ennek a családi mintából jön, de az, hogy az osztálynak van egysége, sikerült a különböző képességű, indíttatású, személyiségű gyerekeket összekovácsolni az a „Madár” szellemiségének köszönhető.

90


Hálás vagyok azoknak a pedagógusoknak, akik terelgették a kisfiamat a kezdetekben, Ikének, Ildinek. E mellett rendkívül örömmel és megnyugvással tölt el, hogy felső tago-zatban is a nevelők zöme ezt a szellemiséget követi, ezzel egyrészt biztonságot adva a gyerekeknek, másrészt megalapozott tudást.

Most már tudjuk, hogy kikerülve abból a szimbiózisból, amiben a kékmadaras osz-tályok élnek, felső tagozatban az adja az erőt, hogy a Kék Madár bennünk él tovább, a gyerekekben, a szülőkben és az őket tanító pedagógusok többségében.

Így most már tényleg „Rajtunk múlik”, hogy folytatjuk-e a hagyományokat, a közös családi programokat! – és folytatjuk...

Császár Dóra

A kék madár a szívünk csücske!

Elfogult vagyok, talán joggal lehetek, hisz mindhárom csemetém ebbe az intézménybe jár, és mindhárom nagyon szereti. Az átmenet az oviból az iskolába általában nem zök-kenőmentes. A kék madár ezt az átmenetet csodásan kezeli, a gyerekek simán és gördülé-kenyen veszik az „akadályokat”. A program szellemiségéből adódóan a gyerekek szaba-dabbak, nem frusztráltak és nem görcsösek. A tanulás inkább öröm, mint teher. Nagyon sokat kaptunk és kapunk az iskolától. Mind a gyerekek, illetve mi magunk, szülők. A ke-rékpártúrák, a kirándulások csodás élményekkel gazdagítják a család életét, és szülőként is olyan helyekre jutunk el, amikre soha nem is gondoltunk volna. Ezek az események a szülőket is összekovácsolják, szoros szülői baráti kötelékek alakultak ki az évek során, amikért hálásak vagyunk. A fantasztikusan működő tanár-diák-szülő hármas egység hihe-tetlen mértékben támogatja és segíti a lényeget; azt a lényeget, amit, vagy jobban mondva, akit mi: GYEREKEKNEK nevezünk. Hisz miattuk van minden erőfeszítés, rájuk kell összpontosítanunk minden erőnkkel és közös összefogással, hogy testileg, lelkileg és szellemileg egy stabil generáció nőjön fel. Nagy szüksége van rájuk ma a világnak.

Hajrá, Kék Madár!

Vadászné Fraszt Ágnes

Szubjektív Mozaikok!

Fura dolog az emlékezet. Mindenkinél másképp működik. Ugyanazt a történést nagyon sokféleképp idézi vissza mindegyik jelenlévő, mint Luis Buñuel Terasz című filmjében. Én például nem tudok egybefüggő folyamként tekinteni az eltelt idő történéseire. Moza-ikok villannak be, igyekszem időrendbe rendezni. Egy biztos kellemetlen emlék nincs közte. Voltak boldog, vicces, fárasztó pillanatok, de mind örömteli.

Eszter lányom járt 1998–2002-ig Kati és Olgi néni osztályába. A fegyelmezés könnyű lehetett, mert bármi történés volt csak annyit kellett mondani Eszter, egyikük biztos benne volt, ha jól emlékezem négyen voltak Eszterek az osztályban.

91


Nem volt könnyű bejutni sem. Sokan szerettek volna idejárni, fura volt, hogy mint szü-lő kellett felvételit írni. Annyi előny volt, hogy az alternatív hivatásom és Eszter Waldorf ovis múltja amúgy sem az átlagos életutak sajátja.

Első közös élmény egy kirándulás a Cuha völgybe. Vinye vasútállomásig vonattal, on-nan vissza Porva-Csesznek vasútállomásig a patak mentén, többször átkelve a patakon kellő mennyiségű váltó ruha birtokában nem volt olyan vészes. Az már ekkor biztos volt, hogy nem egy átlagos társaság verődött össze. Már a vonatablakból kinéztem egy kidőlt kőrisfát. Akkor még nem tudtam, hogy erre vezet visszafele az utunk, de mikor elértük a fát, vágtam magamnak egy vastag ágat róla, megfaragtam és a mai napig megvan az „erő botom” Azt akkor még nem tudtam, hogy a kőris kitüntetett fa, sok mitológiában úgy tartják, hogy a Világfa is kőris.

Az biztos, hogy jó helyre került az én érzékeny lányom, alig akart délutánonként ha-zajönni. Jó volt, hogy csoportokban dolgoztak, közösen egymástól is tanultak és egymást is tanulták. Aki elfáradt vagy nyűgös volt vagy rossz napja volt, az félrevonult egy kicsit.

Jellemző volt a közösségre például, mikor közös színházlátogatás után az utcán a ren-dezett, fegyelmezett sorokban vonuló két pedagógus felügyelete alatt az iskolába vissza-masírozó osztályok között a „Kék Madarasok” egy csapatban félosztálynyi szülő kísérete mellett élményeket megbeszélve indultak haza, akiért nem értek rá eljönni, az valamelyik osztálytársához ment.

Jók voltak a közös kirándulások, Római Fürdő, Őrség, összeállt egy autókaraván, jöt-tek testvérek, nagyszülők, szülők. Este, mikor a gyermekek lefeküdtek, legalábbis mi úgy tudtuk, a tábortűz mellett előkerült a gitár, dob és mi is visszarepültünk egy kicsit az időben.

A második, a harmadik és a negyedik tanév is „erdei iskolával” kezdődött. Páran szü-lők is ott voltunk ezeken a heteken és segítettünk. Itt is nagyon jó volt a hangulat, bár számomra volt pár megpróbáltatás, mikor a Bakonyban a fiúkkal voltam egy szobában és lányos apukaként meg kellett találnom a hangot velük. Ez volt az első ilyen feladatom és fura volt, hogy még arra is oda kellett figyelni, hogy tisztálkodtak-e vagy cserélnek-e alsóneműt. Mint csapat nagyon jól működtek, megmásztuk a Kőris hegyet is velük, ami 709 m magas. Csopakon voltunk a következő évben, ott már szinte olajozottan működött minden. Megható volt, mikor Roli rálépett a darázsfészekre a kilátó felé vezető úton és megcsipkedték, a többiek milyen szeretettel vették körül, vigasztalták. Emlékezetes mo-mentum volt, hogy a másnapi tihanyi kirándulás előtt, ahol felébresztettük a visszhangot. Este fáradtan szendvicseket gyártottunk a gyerekeknek másnapra. Csókoltatom ezúton is a füredi abc dolgozóit, akik a zsák zsemle aljára elrejtettek jó pár előző napokról származó szárazat. Gondoskodó szülőként ezeket nutellával kentük meg, így ezek fogytak el legha-marabb. Olyan fáradtak voltunk, hogy munka közben jobbra-balra dőlve aludtunk el. A Budapesti „erdei iskola” már szinte összeszokott társaságként is elég nagy kihívás volt. Egy osztálynyi gyerekkel tömegközlekedve a Margitszigeti csónakházból, ahol aludtunk, voltunk a Camponában, Ferihegyen a reptéren, Planetáriumban, János-hegyen fel fogas-kerekű, lefele libegő. A többiek nem tudták, hogy nekem tériszonyom van és a legeleve-nebb fiúkkal ültem fel a libegőre, de megoldottam a feladatot. Ezek után már semmiség volt reggelente a kihalt szigeten kávét keríteni a kábult felnőttek felélesztésére.

92


Az a négy év nagyon sokat jelentett az én leányom életében és az enyémben is. A középiskolával eltávolodtak az életutak, már csak kevesekkel van kapcsolatom. Eszter a Lánczos Kornél Gimnázium elvégzése után jelentkezett a Pannon Egyetemre, de halasz-tott egy évet, addig egy utazási irodánál dolgozott. Majd férjhez ment és most már három gyermek édesanyja: Angelika, Kornél és Lia az unokáim.

Kiss Tibor

Mi lett volna ha… Erdei iskola a 4. c-vel

Ez az írás arról szól, hogy az erdei iskola alkalmával tudományos ismeretek garmadára tehetünk szert, szélesedhet a látókörünk, az iskolapadban megszerzett információkat a természet madárcsicsergős, sárban dagonyázós, kullancscsípéses lágy ölén a gyakorlat-ban is tapasztalhatjuk. Mondom: ez az írás erről szól(na)…De mielőtt a kedves olvasó összecsapja, majd ballisztikus röppályára állítja e könyvet (a ballisztikus pályára állítás azt jelenti, hogy a BAL kezeddel nagy ívben elhajítod, az röptében leveri a polcról a LISZTet, s amikor a felmenőid arról érdeklődnek, hogy ezt meg ki tette, akkor nagy erők-kel KUSsolsz) máris helyesbítem magam. Az írás arról szól, hogy egy erdei iskola kere-tében milyen egyéb élményekben lehetne még részünk a hivatalos programon túlmenőn, például mi lenne,

HA ESTE KISZÖKNÉNK PIZZÁZNIPersze mindezt szigorúan csak feltételes módban. És kiscsoportos foglalkozás kereté-

ben, mert kevés gyerek mégis csak jobban kezelhető, mint ugyanebből a csapatból sok, másrészt kevesebb pizzát is eszik meg, és akkor neked több jut. A gondolat a szülői csapat ötletgyárosától Imitől származna, mondhatnám, úgy pattanna ki fejéből az ötlet, mint áb-rándos erdőjáró az útjába került hangyabolyból. A megvalósításban a szülői csapat is részt venne. Nézzük tehát, mi történne

HA ESTE A FIÚK KISZÖKNÉNEK PIZZÁZNITermészetesen megérdemelnék. Túl vannak egy Hegyestű túrán, amely hegy a Balaton-

felvidék egyik ékköve, a felhagyott bazaltbányából kialakított geológiai bemutatóhellyel. A szigligeti várhegyre való felkapaszkodás után íjászkodtak a várban, ahonnan túlzás (és a szerző születési helyének tágabb környezete iránti teljes elfogultság) nélkül az Univer-zum legszebb kilátása nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. Ezek után ne érdemelnék meg ? Hát de…De úgy, hogy a csajok meg a tanító nénik ne tudják. Tehát a szállásra való érkezés után kezdetét venné a fürdési procedúra, majd mindenki vissza-vonulna a szobájába, azzal az egyrészről szilárd, másrészről fel sem merülő elhatározás-sal, hogy jól megérdemelt éjszakai pihenését megkezdje. A tanító nénik és a csajok meg is kezdenék, de nem úgy a fiúcsapat. Megvárnák, míg a ház elcsendesedik, majd olyan halkan, mint a lepkesóhajtás, macskaléptekkel leosonnának a lépcsőn, kisettenkednének a házból, majd megrohamoznák a közeli pizzériát. Miután megpakolták a pocakot, hasonló

93


csendességgel visszaóberkodnák magukat a házba, nem fellökve a lépcsőházban a ruha-fogast, nem belelépve az elöl hagyott felmosó vödörbe, teljes elégedettséggel nyugovóra térnének. Reggel pedig a csajok nem értenék, hogy ez a sok gazember meg mit vigyorog állandóan egymásra, mint pék kutyája a kiflicsücsökre.

Most járjuk körbe azt a lehetőséget

HA ESTE A CSAJOK KISZÖKNÉNEK PIZZÁZNIAz ötletgazda részéről teljes mértékben érthető lenne, ha mint egy fiúszoba istállómes-

tere némi szusszanásként a csajokkal szervezne külön programot. A kis hölgyek pedig meg is érdemelnék. Végiglátogatták a Festetics kastély különböző színű szobáit a kas-télytúra keretében, megfejtették a képrejtvényeket, szebbnél-szebb képeket nyomdáztak, megnézték a vasútmodell kiállítást, a buksikat kiszellőztetendő jól eshet egy esti kiruc-canás Keszthely sétálóutcáján, megspékelve némi vacsorapótlékkal. Az indulás közelí-tően a fiúkéhoz hasonlatos lenne, a különbséget talán csak a felhasznált hajgumik száma jelentheti. Fürdés után tehát nem pizsamába bújnának, hanem ki-ki a pizzázásra szánt ruhájába, majd a Diótörő táncosait megszégyenítő módon, a lábujjhegyen történő távo-zás hímes mezejére lépnének. A fiúcsapat és pesztráik számára persze két dolog feltűnő lehetne: az egyik, hogy a lányos apukát, akinek máskor elmulaszthatatlan feladata az esti mese prezentálása, most nagy erőkkel terelnék ki a lányos szobából, „menj már Apa, ma nem kell mesélni”. A másik, hogy a fiútársaság őrzői közül hiányozna az az apuka, aki a csajokat kísérné a pizzériába. Akinek feltűnne, ő is a „legalább egy csősszel kevesebb” megnyugtató gondolat kíséretében verné be a szunyát. A csajok pedig a másnap reggeli kakaó fogyasztásakor a bögrék felett váltott huncut pillantásokkal őriznék az előző esti kaland titkát.

Mi is a harmadik lehetőség ? … Ha a szomszédból Ödi bá szökne ki, hogy tiszteletét te-gye a közeli a „Vilmos körtéjéhez” elnevezett vendéglátó ipari egységben, hogy esedékes búfelejtőjét magához vegye. Na, ez itt nem feltételes mód, hanem napi rendszerességgel megtörténő esemény. De ez a történet messzire vezet, széles tömegek közötti megosztása személyiségi jogokat, illetve hazatérésekor repülő csészealjak által Ödi bá fejszerkezetét sérti, úgyhogy ragadjuk meg ismét történetünk vezérfonalának elgördült gombolyagát, s vesézzük ki azt a lehetőséget, hogy mi történne

HA ESTE A TANÍTÓNŐK KISZÖKNÉNEK PIZZÁZNITalán ez tűnik a legegyszerűbbnek a fennálló alternatívák közül, de ne gondoljuk, hogy

ez így is van. Számtalan akadály merülhetne fel, például a gyereksereg folyamatosan felbukkanó tagjai aktuális megoldhatatlannak látszó problémákkal terhelten. Már éppen a kilincsen lenne a tanítónők keze, amikor Delikvens1 száguldana lefelé a lépcsőn, mint lavina elöl menekülő serpa a Himalája lejtőjén, arcán a végtelen kétségbeeséssel, száján a szomorú valósággal, ami példaként hangozhatna úgy, hogy „Tanítónéni, megszöktek a fehér egereim.” Aztán következne a gyermeki őszinteség „Tanítónéni, milyen szép kabá-tod van”, majd a következő pillanatban a leeső húszfilléres tanújeleként elhangozna a „De tanítónéni, miért is van rajtad kabát?” – érdeklődés. Na, ebből a csávából csak a „Gye-

94


re, keressük meg az egereket” mondat lelkes kinyilvánítása majd az azt követő őszinte kutatómunka nyújt menekülési lehetőséget. A kabát meg nyilván azért kell, mert lehet, hogy az egerek kiszöktek a házból… A kapu felé vezető úton a házigazda próbálná meg vázolni, hogy melyik bukszusát érte jóvátehetetlen károsodás, a délutáni ipiapacs fog-lalkozás következtében, de szerencsére még mindig maradt elég zöldtömeg ahhoz, hogy mögötte elhelyezve az alkalmatlan pillanatban érkezett úriembert, kipihenje az esernyő által a fején okozott elváltozást. Most már jöhet a pizza… Reggel persze a házigazdától a tegnapi incidens következtében csak zónaadag rántotta járna a tanítónőknek, s a kávé koffeintartalma is csak alulról közelítené a 4-es metró nyomvonalát. S magukban persze megfogadnák, hogy a következő osztálykiránduláson az egész díszes társaságot elvinnék egy kiadós pizzázásra.

A történet itt véget is érne, de előtte még kilépve a feltételes módból, nézzük meg, hogy mi is történt valójában ezen az orgonaillattal megspékelt májusi estén. Melyik valósult meg a három lehetőség közül?

TERMÉSZETESEN MIND A HÁROM.A fiú és a leánycsapat is beavatódott a történetbe, természetesen úgy, hogy a másikról

egyik sem tudott. Kezdődött az egész a fiúcsapat szökésével. Persze ennek is voltak előz-ményei, amelyekről a krónikának mindenképpen szólnia kell a történelmi hűség kedvéért. A teljesség igénye nélkül tehát:

– Delikvens2-t le kellett szedni a cseresznyefáról, ahova azért mászott fel, hogy a házi-gazda Bandi nevű, Delikvens2 szerint fáról lejönni nem tudó macskáját megmentse. Abból gondolta, hogy nem tud lejönni, mert állandóan felfelé ment, de a kínos igaz-ság az volt, hogy szerencsétlen állat nem nem tudott lejönni, hanem felfelé menekült, az őt megmenteni szándékozó jóakarója elől.

– Delikvens3 bőröndjében festői kupacban álltak a használaton már átesett és a még friss ruhadarabok, alsó-és felsőruházat békés egyetértésben. Egyik apuka, a „mégse menjük el úgy, hogy ez a kupleráj itt marad” gondolat jegyében rendet rakott a bő-röndben. Az induláskor azonban Delikvens3 fejébe belecsapott a gondolat, mint sis-tergős istennyila rinyaszentkirályi víztoronyba: „viszek zseblámpát”. A prrrrrrrrrrr… hangutánzó fonémasorozat nem írja le megfelelően azt a sebességet, ahogy hősünk a rendezett bőrönd tartalmát átpörgetve, helyreállította a rendrakás előtti állapotot. Majd miután a zseblámpát nem találta, „ja, a szekrényembe raktam” felkiáltással elővette a kérdéses világítóeszközt. Apuka persze megadóan ismét rendbe vágta a bőröndöt, s mikor Delikvens3 azzal az elhatározással, hogy az esernyőjét is előke-resi, vissza kívánt fordulni a szobaajtóból, Apuka „Nem, nem mész vissza büdös kölök, nem lesz eső” felkiáltással terelte a házból kifelé csodálkozó hősünket.

– Delikvens4-et vissza kellet hozni a harmadik szomszédból, ahova a tizenegyes rugó bajnokság győztes lövésének eredményeképpen érkezett meg a labda. Ifjú barátunk a kerítések által képzett akadályt leküzdve indult el a bogyó visszaszerzésére. Ezen ténykedés kockázatelemzésének sarkalatos pontja lenne, a szomszéd ház kapuján öles betűkkel díszelgő „Ezt a telket két dobberman őrzi” felirat.

95


– Delikvens5 esetében pedig az általa végzett súlyos marketing tevékenységet kellett berekeszteni, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy a kezében tartott, a dél-albán futball superliga 23. osztályának méltán híres és jónevű játékosát ábrázoló „limited” kártyát elcserélje a brazil válogatott szambalábú játékosának fényképére, mondván „tökre megéri”.

Mindezen előzmények, s a „csak csendben” óva intések után sikerült a fiúcsapatnak kiszökni az épületből. A csendességről annyit, hogy a közeli kápolnapusztai bivalyrezer-vátum (ahova a salföldi majorral ellentétben most nem jutottunk el) négylábú lakói sem csaptak volna nagyobb zajt a tihanyi szürkemarhák elleni regionális futballrangadóra való edzésük közben. Szerencsére a csajok mindebből semmit sem vettek észre, mert el vol-tak foglalva a saját szökésük előkészületeivel. Ugyanis velük is meg lett beszélve az esti pizzázás. Mégpedig úgy, hogy sem a hölgyek nem tudtak a fiúk ezirányú terveiről, sem a fiatalembereknek nem volt tudomásuk arról, hogy kénytelenek lesznek megosztani a va-csorát a csajokkal. Tehát a leányzók is kiszöktek, abban a tudatban, hogy a fiúk a házban durmolnak. Aztán a pizzériában ért mindenkit a meglepetés. A fiúknak csaknem torkukon akadt az éppen aktuális falat, amikor nyílt az ajtó, s megjelentek a csajok, utóbbiak pe-dig nem értették, hogy mit keres itt ez a fiúbanda, akik nagy csodálkozásukban mind a szájukkal néznek. Aztán persze sikerült túllépni az első meghökkenésen egy nagy közös sikongatás keretében, s elfogyasztani a pizzéria abszolút barátságos és az eseményekre teljes mértékben felkészült személyzete által elénk tálalt finomságot. A történet fonalában még egy csavarodást jelentett, mikor a tanító nénik is felbukkantak, amit a gyereksereg a korábbi meglepetés hatása alól már felocsúdva, nagy visongással, nyakba ugrálással, egyszóval kitörő örömmel fogadott. Merthogy a tanítónők is kiszöktek, igaz, hogy mivel a házban már csak Bandi macska tartózkodott, nekik már csak a háziúr elől kellett rejtőzni. Igen, a bukszus miatt… A gyerekek persze megmaradtak abban a hitben, hogy a tanító nénik véletlenül kerültek elő, s talán ennyi idő távlatában már nekik sem lesz csalódás, hogy bizony ez egy olyan jól szervezett összeesküvés volt, amelybe valamennyi szereplő be lett avatva, ki az események várható folyamának teljes tudatában, ki pedig csak a dupla slusszpoén elcsattanása után került az ismeretek birtokába. Így aztán egy nagy osztálypiz-zázásba csapott át az este, amelyet követően a gyerekcsapat a főtéren Keszthely lakosságát figyelmeztette arra, hogy nem sokára itt a nyári szezon, s a közeljövőben várhatóak esetleg a nyugalom megzavarására alkalmas jelenetek a nyaralóvendégek megérkezésével. Persze mindezt nem tudtuk csendben tenni, mert a csendességet a kis-balatoni madármegfigyelés-re tartogattuk. Megígérjük, hogy legközelebb majd lábujjhegyen hangoskodunk…

Fülöp Tamás

Gondolatok az erdei iskoláról

Kísérő szülőként vettem részt egy őszi erdei iskolában. A cél Visegrád, Esztergom, Dunakanyar volt. Programok programok hátán, egész nap jöttünk-mentünk. Mintha nem lett volna elég a temérdek program, esténként, amikor a gyerekek már aludtak, mi fel-

96


nőttek tovább folytattuk a napot. Egy ilyen este volt Éva születésnapi partija, amiről ő mit sem sejtett. Az erdei iskola elejétől titokban szervezkedtünk, nem kis logisztikával igyekeztünk megoldani, hogy a meglepetés tökéletes legyen, pedig nagyon sokszor egy hajszálnyira voltunk a lebukástól. Volt, hogy az osztály fagyizni indult, persze hova más-hova, mint abba a cukrászdába, ahol a tortát megrendeltük. Persze siettünk, hogy előttük odaérjünk, nehogy valaki elkottyantsa a titkot, de ők levágva az utat, előbb megérkeztek. Még jó, hogy nem derült ki semmi. Aztán eljött a nagy nap. A gyerekek ágyban, tanító nénik és szülők felkészülve a szokásos esti mulatságra. Jelre kellett volna vinnem a tortát, álltam egy folyosón, és vártam, hogy felcsendüljön a megbeszélt zene. Persze jól bele-merültek a sztorizgatásba. És csak vártam, vártam, kezemben a gyufával és a tűzijátékos tortadísszel. Percek teltek el, mire végre véget ért a sztori, megszólalt a szülinapos-dal, és kiléptem a tortával. Éva teljesen ledöbbent. Nem számított rá, talán azt sem tudta, hogy tudjuk, hogy aznap kerek évfordulót ünnepel. Reméljük, emlékezetes lesz számára ez a szülinap a 4/C-vel és velünk!!!

Gáspár Szabolcs

„A gyerekeket nem a többiekhez, hanem önmagukhoz viszonyítva kell értékelni” (Csányi Yvonne).

A differenciálás, alkalmazkodás a különböző gyerekek részképességeihez, egyénre szabott tevékenység. Az, hogy a differenciálás sikeres legyen elengedhetetlen feltétele, hogy a tanár tisztában legyen az egyes gyerekek képességszintjeivel különböző területe-ken, hogy mindegyiküket külön-külön figyelemmel tudja kísérni.

A Kék Madár program keretein belül lehetőség nyílik a sajátos nevelési igényű gyer-mekek differenciált foglalkoztatására, ha kell egyéni haladási tervvel, hogy a gyerek saját fejlődési ütemének megfelelően léphessen át a felső tagozatba. Programban osztályozás helyett az 1-3. évfolyamon és 4. osztály félévig szóbeli és írásbeli szöveges értékelést használnak, ami diagnosztizáló-fejlesztő funkciót tölt be.

A gyermekek képességeit és adottságait figyelembe vevő oktatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel a tanulásban elszenvedett kudarcok és a megfelelő segítség-nyújtás elmaradása antiszociális fejlődéshez, deviánsviselkedéshez is vezethet.

SNI-s gyermek édesanyjaként bátran kijelenthetem, hogy a hasonló gondokkal küzdő gyermekek számára a legjobb választás a Kék Madár program. Nem könnyű befogadó és kompetens iskolát találni a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, mi megtaláltuk.

„Kicsit más” Sajátos nevelési igényű gyerekek „c” szakdolgozatból.A dolgozatot készítette: Nagyné Ticz Éva

Nagyné Ticz Éva

97


Rózsaszín Kék Madár

Egyszer volt, hol nem volt, a Völgyhídtól innen, a Kossuth utcán túl, tízemeletes házak között született kisfiú, Marci. A kisfiú nőtt-nődögélt, okosodott-ügyesedett. Három esz-tendő múlva egy szép húgocskája, újabb három év elteltével kisöccse született.

Amikor Marci hét éves lett, anyukája kézen fogta, és elvitte az iskolába. Ez egy nagyon különleges iskola volt ám! Egy gyönyörű Kék Madár fészkelt a kapuja felett. Marci jól érezte itt magát. Kedves tanító nénik terelgették őt és sok kis társát a betűk és számok va-rázslatos erdejében. Kihegyezett ceruzákkal kacskaringós mintákat rajzoltak. A vonalak tekeregtek erre-arra... és egyszer csak betűkké váltak! És mennyi minden csináltak még! Körbefutották az iskolát, bűvölték a furulyát, látogatták az uszodát.

Hazaérve elmesélte kalandjait a testvéreinek. Húgocskája, Zsófi így szólt: - Ha nagy leszek, én is a Kék Madárba megyek... csak rózsaszínbe. Teltek múltak az évek. Zsófi is iskolás lett. Reggelente ő is belép a Kék Madaras kapun.

Ha oldalra fordítod a fejed, és kicsit hunyorogsz, láthatod, hogy néhány tolla már rózsa-szín. Vajon a kisöccsük, Gergő madara kék lesz? Zöld vagy sárga?

Bányai Melinda

Kedves Anikó, Éva, Olga és Kati!

Csak így keresztnéven szólítalak meg Titeket, mert a megszólításban Anikó néni, Éva néni, Olgi néni és Kati néni már túl hosszú, igaz a gyermekeimnek (még nekem is) így raktározódott el.

Tehát kezdődött a lányommal, és az Anikó-Éva párossal. Az én gyermekem minden-nemű „előképzettséget” nélkülözve került kezeitek közé. Ismerős ajánlásával kerültünk a Kék madárba. A sors fintora, hogy nekik nem sikerült bekerülni ebbe az osztályba. Minden nap örömmel ment iskolába, élvezte, hogy mennyi újat tanulhat. Mi valóban a nulláról indultunk. Ti tanítottátok meg számolni, írni, olvasni. Rögtön erdei iskola, a tör-pék óriási csomagokkal a Bakonyba, anyu-apu nélkül. Még nekem is voltak álmatlan éjszakáim: elég fehérnemű, meleg cucc, hogy fog aludni, ki fogja betakarni? De megtör-tént a csoda és haza is érkezett mindenki. A többi családos kirándulás már könnyen ment, élveztük is nagyon. Most bekapcsolom a fiam szálat: Kati néni- Olgi néni. Az eleven fiam, válásunk miatt okozott fejfájást a kedves tanító néniknek, akik babusgatták, szeretgették az én mentálisan sérült gyermekemet.

A gyermekeim megtanultak írni, olvasni… Egyik nagy élményünk volt, amikor az el-romlott tv mellett, helyett esti mesét olvasott egymásnak a két gyermekem. Nagyon élvez-ték az osztályokban szervezett szüretet, mackó-napot, farsangot. Rengeteg kézi munkát őrzünk még mai napig. Az osztálykirándulásokra kölcsönösen átadtátok a gyerekeimet, így a lányom kirándulására elvihettem a fiamat, és fordítva is megengedtétek. Nagyon szerettem én is kirándulni Veletek, soha nem jártam az Őrségben, így két gyermekem lévén kétszer is mehettem az Őrségbe. Nagyon jók voltak ezek a szülős kirándulások.

98


Emlékeim szerint a szülők vették zokon, mikor felső tagozatban már nem mehettünk osztálykirándulni.

Aztán az élet megadatta, hogy „harmadik gyermekem” is Kék madaras lehetett Kati-Olgi párosnál. Na ez volt a hab a tortán. Szinte minden kiránduláson részt vettünk új párommal, és fiával. Csodálatos helyeket látogattunk meg, rengeteg fotó, emléktárgy őrzi ezeket az emlékezetes bulikat. Mert az volt mindenkinek, gyermeknek, szülőnek egyaránt. Aztán jött a csúcs: egy hét Budapesten, és környéke. Mind-mind csodálatos volt. Szülő-ként még abba is belekóstolhattam, milyen több-tíz gyermekkel együtt élni, mozogni egy héten át. Éjszakába nyúló Gellért-hegyi, Szabadság-téri kirándulás. Tériszonyommal az esztergomi Bazilika tornyán tapsviharos fogadtatás… De megérte… Csodás pillanatokat tölthettem Kék madaras szülőként.

Arborétum, tavasbarlang, táborok, faház, családi főzés, szalonnasütés, csónakázó tó… Mind megannyi élménnyel teli közös programok.

Nagyon örülök, hogy Kék madaras apuka voltam. Megtaníttatok a két gyermekem-nek mindent, ami az élethez szükséges. Önálló gondolkodásra, gondoskodásra neveltétek Őket. Ennél jobb útba indítás nem kellett. Köszönöm! Felesleges minden más mondat, de még egyszer: KÖSZÖNÖM!

Mertus László

Miért éppen „Kék Madár”?

Második éve vagyok „Kék Madaras” szülő, és mondhatom, nagyon boldog vagyok. Büszkén felelem, ha bárki megkérdezi, hol tanul a lányom, hogy a „Kék Madárban”.

Szombathelyi gyökerekkel nem sok ismeretünk volt a férjemmel a veszprémi általános iskolákról, ezért gondos szülőként már két évvel az iskolakezdés előtt meglátogattam pár intézmény nyílt napját, ovisuli programját. A Kék Madár Programról a barátainktól hallottunk, sőt volt kollégák gyerekei is jártak ide és csak jót meséltek róla. Bevallom, egyből megtetszett a program, és ezt az érzést csak tovább erősítette, amikor részt vettünk az ovisuli programokon és meghallgattuk a szülői tájékoztatót. Sok mindent hallottam, de utána mégis ezek a szavak kavarogtak a fejemben: öröm a tanulás, a felmerülő problémá-kat nem hagyják megoldatlanul, szerződés a gyerekekkel, önállóságra nevelés, személy-központú szemlélet, gyerekeket tanítanak és nem tantárgyakat, sokat „legelünk” (azaz sokat vannak kint a szabad levegőn), beszélgető kör, családi kirándulás, szülői együttmű-ködés… Csupa olyan dolog, ami megnyugvással töltött el, megtaláltuk az igazit! Tudtam, hogy jó helyen járunk. Amikor megkérdeztük, hogy a kislányunk bár jó képességű, de időnként nagyon elvarázsolt és játékos, hogy fogja venni az akadályokat iskolásként, ak-kor mosolyogva ennyit feleltek „de hát gyerek, ez a természetes, ennek így kell lennie”. (Köszönöm.)

Annyi jó dolog ért minket ebben a két évben, hogy képtelenség lenne most mindet felsorolni. Lássuk csak! Az első és legfontosabb, hogy a lányunk szeret iskolába járni; a kisebbik fiúnk (aki szintén részt vesz a legtöbb programban), már alig várja, hogy iskolás

99


legyen; szívmelengető érzés, mikor látom, hogy a tanító nénik szeretettel megölelik a gyerekeket (csak úgy, mert jólesik, nekik és a gyerekeknek is); ismerjük a gyermekünk osztálytársait és a szülőtársainkat, ami szerintem nagyon fontos, hiszen így alkotunk egy nagy közösséget; délutánonként jókat beszélgetünk a tanító nénikkel, a szülőkkel, amíg a gyerekek játszanak, és alig tudjuk őket hazavinni, mert szeretnének még maradni a töb-biekkel; fantasztikus dolognak tartom, hogy lehetőségük van néptáncolni, megismerni a magyar kultúra gyökereit; és hát a családi kirándulás, ami után a gyerekeim azt mondták, hogy ez volt életük legjobb nyaralása, pedig már sok helyen jártunk velük a nagyvilágban.

Tetszik, hogy minden egyes kisgyermekre külön odafigyelnek, akkor is, ha nehézségei támadnak, és akkor is, ha kiemelkedőt nyújt valamiben. Támogató, segítő szándék érző-dik a tanító nénik minden egyes cselekedete mögött, és ebből csak profitálni lehet hosszú távon. Egészséges, boldog, újdonságra fogékony, önbizalommal teli gyereket nevelnek. Kell ennél több?

Vámosi Réka

„Ahogy a madarak szárnyas lények, úgy vagyunk mi társas lények… Emberi életünk leglényegesebb teendője tehát, hogy kedv és lélekemelő közösséget alkossunk.”

(Illyés Gyula)

A Kék Madár Programmal én akkor ismerkedtem meg, mikor pedagógusként az in-tézménybe kerültem. Ekkor gyermekem óvodás korú volt, döntenünk kellett férjemmel, hogy hová írassuk majd iskolába. Sok jó, pozitív dolgot hallottam kollégáimtól a prog-ramról. A 4 eltöltött év után is csak mindenkinek ajánlani tudom ezt a közösséget.

A fiammal minden reggel stressz nélkül indultunk iskolába. Várta, hogy aznap milyen új kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekhez a nagyszerű tanító néniktől mindig segít-séget kapott (Erzsi néni, Noémi néni, Anita néni). Ebben a közösségben mindenki kedvvel tanult, ösztönözték egymást a jobb teljesítményre, és kitartó munkával jó eredményeket értek el. A közös együttműködés a pedagógusokkal mindig nagyon jól működött. Az adó-dó problémákat jól meg tudtuk beszélni, egymásnak tanácsokat adni. Véleményem szerint a szabadidős programok még jobban összekovácsolták a csapatot. A közös időtöltés, csa-ládi kirándulás, erdei táborban való részvétel igénye felsőben is megmaradt. Az alsóban kialakult baráti kapcsolatok mind a mai napig megmaradtak.

Kovácsné Györke Katalin

Elsős szülőként

A Kék Madár programról már tanulmányaim alatt is hallottam, akkor még tanárjelölt-ként. Volt szerencsém a program vezetőjétől tanulni, ami a későbbi iskolaválasztásnál is fontos volt. Amikor gyermekem iskoláskorú lett, gyakorlatilag nem volt kérdés, hogy melyik iskolát, s melyik osztálytípust választjuk. Eközben az iskola pedagógusa is lettem,

100


így még egy érv szólt a Kék Madár program választása mellett. Amiben mást várok a ha-gyományos iskolázáshoz képest, az a rugalmasság és az egyéni bánásmód hatékonysága. Tetszik a szülők bevonása a sikeres munkába. Tudom, hogy az otthonról hozottak nagy-ban befolyásolják a gyermek fejlődését, viselkedését. Így azt gondolom, hogy ha aktív ré-szese lehetek a gyermekem képzésének, akkor már tettem valamit azért, hogy az /iskolai/ élete jól induljon. Az első félév zárása után elmondhatom, hogy gyermekem szívesen jár iskolába, s képességeinek megfelelően veszi az akadályokat. Szívesen úszik, furulyázik,s barátokra is talált már. Összességében azt mondhatom, hogy minden szempontból jó vá-lasztás volt, hogy a program mellett döntöttünk.

Novák-Rippel Melinda

Kedves olvasóink!

Utazásra hívlak benneteket! Nem, nem kell hátizsák, az útleveletekre sem lesz szükség! Csak annyit kérek, ne csukjátok be az ajtókat! Legyen nyitva a fületek, szemetek, szíve-tek, lelketek!

Készen álltok?

Rajta hát, csak egy nagy ugrás! Hopp, már meg is érkeztünk!Ide mindig jó megérkezni. Finom meleg, szívet melengető itt. Ez egy kis Sziget.Különleges Sziget. Nem találjátok meg a földrajzi térképeken! Nem évmilliókkal ezelőtt keletkezett! Még

egész fiatal, éppen 25 éves! 25 évvel ezelőtt nem akármilyen erők hozták létre! Nem, nem hordaléklerakódás eredménye és nem is vulkánkitörésnek köszönheti létre-

jöttét! Kellett hozzá rengeteg bátorság, szeretet, akarat és kitartás! 25 évvel ezelőtt volt két kedves és bátor fiatal hölgy, akik elhatározták, hogy építenek

egy kis Szigetet. Természetesen sok segítő kéz alakította, formálta velük együtt. Mindenki rakott hozzá valamit, attól lett oly szép és színes. Igen, egy ezerarcú és ezerszínű kis Szi-get, mely folyton változik. Változik, aszerint, hogy épp kik lakják, kik formálják.

Egy dolog változatlan itt! Igen. Jól hallod, a gyerekzsivaj! Hisz gyerekeknek épült, készült.

Mi, fölnőttek is beléphetünk bármikor. Csak, tudjátok, hagyjuk nyitva az ajtókat: fülün-ket, szemünket, szívünket, lelkünket!

A fölnőttek egy maroknyi csapata, egy merész s bátor társaság – Irén, Ildi, Olgi, Tünde, Anita, Éva, Noémi, Erzsi, Jutka, Zsuzska – nem rest s a Szigeten marad, hogy terelje, figyelje, s kicsit nevelje a nyüzsgő, zsibongó gyereksereget!

A Sziget nappal sosem csendes. A gyerekduruzsolást fűszerezi egy kis gyerekkacaj, no persze hallani lehet sírást és kiabálást is! De ennyi emberpalánta közt nem is várhatunk mást!

101


Színes kis emberforgatag! Alacsony és magas, kékszemű, szöszke, borzas és jólfésült. A harsány, kitől zeng a sziget ott játszik a halkszavú mellett. Oly sok gyerek, oly sok egyéniség! S ez így kerek! Nem is lehet másként!

A nyüzsgés, zsibongás csak estére marad abba, hisz akkor mindenki hazamegy a saját kis zegébe-zugába.

De reggel minden újra megtelik nyüzsgéssel! A gyerekek hozzák magukkal az álom utol-só morzsáit, a szivárvány színeit, az új nap vibráló energiáit! Reggelente puszik csattannak, gazdájukat kereső ölelések keringenek a levegőben, a földön egy-két füzet, tolltartó, néhány kósza pulcsi és többnapos tornacipő próbál eliszkolni. De lassan minden a helyére kerül.

A gyerekzsivaj tengermorajjá szelídül.S a gyerekek kis csapatokban a sziget négy csücskén lecsücsülnek és mesélni kezde-

nek. Tudják, hogy itt kíváncsiak a történeteikre. Itt figyelnek rájuk, meghallgatják őket. Ritka kincset kapnak ezzel.

Tudjátok, az ide belépő kisgyerekek útjuk elején kapnak egy kis tarisznyát. Mekkora és miből készült? Mindenkié más. Minden belépő kisgyerek maga készítheti, színezheti a képzelete világában.

Ezzel indulhat neki a 4 évig tartó vándorútnak. Bizony, itt 4 évig kell vándorolni, pró-bákat teljesíteni, kis csapatukkal együtt számtalan kalandban részt venni! A kalandok és próbák során a tarisznyába egyre több kincs kerül.

Drágakő és arany?! Nem, nem! Ennél sokkal értékesebb kincsekhez juthatnak itt a kis emberpalánták: önbizalom, figyelem, szeretet, türelem, bátorság... oly sok érték, mely-re szükségük lesz életük során. Oly kincsek ezek, melyek később bármikor elővehetők. Természetesen a tarisznyába kerülnek tudásmagok is: számokat és betűket, formákat és színeket, meséket és igaz történeteket rejtő kis magocskák!

S ha a végére érnek a 4 évig tartó vándorútnak? Tele tarisznyával léphetnek ki a sziget-ről! Viszik magukkal a megszerzett kincseket! Viszik magukkal a szívükben, lelkükben és kobakukban. Így soha nem veheti el tőlük senki.

Különleges Sziget ez.

Még egy fontos dolgot kell tudnotok róla. Ehhez a mesék világába indulunk! Készen álltok? Most a fantáziátokra lesz szükség!

Egyszer régen, réges-régen a boldogság Kék Madara szeretett volna új vidéket meg-ismerni. Új vidéken fészket rakni, fiókákat nevelgetni. Felrepült hát. Repült hegyek s völgyek fölött, erdők sűrűjében. Látott sok szép helyet, de nem talált olyat, hol szívesen ott is maradt volna hosszabb időre.

Már nagyon fáradt volt és valljuk be, kissé csüggedt is. Ekkor pillantotta meg e kis Szigetet. Fentről színes, nyüzsgő és vibráló volt. Tele élettel. Ahogy lefele repült, már a hangjaival is megtelt a levegő: gyerekduruzsolás, melyet fűszerez gyerekkacaj. A látvány és a hangok kíváncsivá tették. Még lejjebb ereszkedett. Tetszett neki ez a hely.

Ahogy közelebb ért, egyre jobban tetszett neki a kis Sziget!Pihenőhelyet keresett és figyelt. Figyelt és várt. Pár nap múlva már teljesen biztos volt

benne, hogy megérkezett. Itt fog fészket rakni, fiókákat nevelgetni. Ettől is különleges e kis Sziget.

102


Köszönjük Irén, hogy mertetek nagyot álmodni!Köszönjük Kedves Madaras fölnőttek – Irén, Ildi, Olgi, Tünde, Anita, Éva, Noémi,

Erzsi, Jutka, Zsuzska – hogy tereltek, figyeltek, neveltek!

Kovács-Németh Hetti

Szeretettel köszöntöm a 25 éves, immár valóban „nagykorú” Kék Madár program alkotóit, volt és jelenlegi tanár kollégáimat, szülőket, és mindazokat,

akik gyermekként megélhették a „kékmadaras” lét minden örömét.

Be kell vallanom, hogy nagyon elfogult vagyok a Báthory iskolában otthonra lelt al-ternatív pedagógiával kapcsolatban. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek legelején, az értelmi sérült gyermekek tanítása mellett helyettesítő logopédusként is dolgoztam ál-talános iskolákban. Az egyik szünetben, az udvaron találkoztam egy fiatal kollégával, aki nagyon szomorú volt, és elégedetlen, mert mást gondolt, mást akart pedagógusként, mint ami körülvette. Azonnal belopta magát a szívembe, mert szemlélete, a tanítással kapcsolatos elképzelései, minden gondolata a gyermekekről szólt. Mintha gyógypedagó-gus lett volna, pedig nem volt az. Szelíd lénye, és a hite, hogy mindennél fontosabb fel-adat a gyermek személyiségének alakítása, az egyéniségük kiteljesedésének segítése, az örömteli iskolai lét biztosítása, megfogott. Rövid időre elveszítettem szemem elől, majd igazgatóként újra hallottam róla. Alkotó és pályatársával, Darabos Györgyivel a posztgra-duális egyetemi tanulmányaik alatt kidolgozták személyközpontú programjukat, melyet a Báthory iskola akkori igazgatója fogadott be, és ott szárnyalhat ma is a „Kék Madár”.

Irénke, vagy ahogy legtöbben ismerik, Ike, mert hogy róla van szó, ma már tananyaggá vált a tantárgyaimban. Főiskolán, felnőttképzésben örömmel mutatom be a programjukat, hogyan lehet másképp is tanítani, hogyan lehet az átlagosan fejlődő, de nagyon különbö-ző gyermekeknek is öröm a tanulás, az iskolai lét. Szociális munkás - és hittanár szakos hallgatóimat egyaránt megfogja az a légkör, az a diák-tanító viszony, amelyet a rövid hospitálásokon is megtapasztalnak. Közel hetven évesen örömmel ültem be tanítványként az általuk vezetett tanfolyamra, nagyszerű élmény, csodás tapasztalatszerzés-tanulás volt nekem is.

Elfogultságomnak még személyesebb oka, hogy nagyon közelről látom, mennyire jó az én „kékmadaras” unokáimnak az iskolában. Látom azt a szakértelmet, amivel a program-ban dolgozó kollégáim a különböző ütemben fejlődő gyermekeket támogatják, a türelmet, ahogy a szülőkkel el tudják fogadtatni, hogy nincs piros és fekete pont, meg jó és rossz jegy egy ideig, csak a gyermekek bátorítása, biztatása. Látom a tapasztaltabb kollégák mellett az ifjú szakembereket, Erzsi nénit, Éva nénit, mellettük Anitát, Noémit és a még ifjabbakat.

Látom, hogy a szigetként működő másfajta pedagógia az ölelő, éltető vízben is képes kihajtani, virágot, termést hozni. Látom, hogy a nem „kékmadaras” felső tagozaton is vannak boldogságórák, töri és magyar projektek, jól és rendszeresen alkalmazott különle-ges tanulási technikák. Látom, hogy születnek újabb alternatív lehetőségek, amelyekben

103


megvalósul minden, ami a „szigeten” is fontos. Látom, hogy az 1980-ben megfogalma-zott gondolatoknak teremtő ereje volt, és a gyakorlatban él Irénke és Györgyi minden mondata, köztük a nekem legjobban tetszők:

„A gyerekeknek át kell élniük, hogy a személyük mindenkor fontosabb, mint az aktuá-lis teljesítményük, vagy viselkedésük. Az ilyen pedagógiai klímában nevelkedő gyerekek érzik, hogy bíznak bennük, erősödik önbecsülésük, egyre bátrabbá válnak a feladataik teljesítése során. Megalapozott, jó véleményük lesz önmagukról, és képesnek tartják ma-gukat nagyobb teljesítményekre is. A tanítónak feladata katalizálni, hogy a tanulásban meg-megújuló örömöt éljen át minden tanítványa, s ezt az örömöt csak az élheti át, aki a személyiségét fejlettségének éppen adott fokán napról napra megvalósíthatja.”

Kedves 25 éves Kék Madár! Kedves Kollégáim! Szeretettel kívánok boldog szárnya-lást, hitet és erőt minden újabb naphoz, évhez és feladathoz, hogy a hamarosan is-kolába készülő legkisebb unokámnak és társainak is jusson mosoly, szeretet és élmény. Legyen részük mindabban a jóban, amelyet megteremtettek, és reménykedem, hogy így lesz (lehet) még sok-sok éven át.

Hálás elfogultsággal és szeretettel ölellek Benneteket: Papkati

Mit kaptunk a Kék Madár programtól? Anna gyermekünk tele volt félelemmel, hogy mi is lesz az iskolában, mert az óvodá-

ban nem sok sikerélménye volt. Próbáltunk olyan iskolát keresni, ahol nem elsősorban a teljesítmény az elsődleges. Nagyon sok jót hallottunk ismerőseinktől a Kék Madár prog-ramról.

Miután gyermekünk is felvételt nyert, a négy év során mi is jó tapasztalatokat szereztünk.Az első napi félelmek gyorsan szétfoszlottak, mert Anna boldogan, örömmel ment is-

kolába. Naponta pozitív visszajelzést, biztatást kapott, sok sikerélménye volt, mely az önbizalmát növelte.

A gyermekek, különböző képességük ellenére megtanulták, hogy segítsék egymást, a tanulásban is. Így nemcsak Ők, de az egész osztály sikeres lesz. Sokat dolgoztak csapat-ban, vagy csoportban. Ez nagyon fontos, és a későbbiekben lesz segítségükre, mert az egyéni teljesítmény mellett a kollektív teljesítmény is fontos.

Megtanultak örülni egymás sikerének. Az egyes jó eredmények ösztönöztek másokat is, hogy próbálkozzanak, a sikerért dolgozni kell.

Megismerkedtek a különböző gazdasági tevékenységekkel, ünnepeinkkel. (szüret – szőlőpréselés – s szüreti mulatság, Márton nap, töklámpás készítése, Mikulás, Karácsony- mézeskalács sütés – ajándékozás – örömszerzés, Farsang, Húsvéti szokások – tojásfestés – locsolkodás, Anyák – Apák napja)

Az erdei táborok (víz vizsgálat, könyvkötés), a közös túrák, kirándulások, nemcsak új ismereteket hoztak, ügyességüket is bemutathatták. A szülők is szívesen segítettek, vettek részt a kirándulásokon, kerékpár túrán. Feledhetetlen élmény marad a Somló-hegyi-, a Víz Világnapi-, a Római fürdőhöz, a Gyilkos tóhoz vezetett túrák, a nyári szünet utolsó

104


napján, az iskolára hangolódást segítő összejövetel. Nemcsak a gyerekek, a szülők is él-vezték. Ezek során nemcsak a gyerekek, de a szülők is egy csapatot alkottak, kötetlenül beszélgethettek, jobban megismerhették egymást. A négy év során „egy nagy családdá” váltunk.

Előfordult, hogy gyermekeink hibáztak, vagy nem az elvárható módon viselkedtek, de sohasem követte ezt nyilvános megszégyenítés, hanem négyszemközti megbeszélés adott útmutatást.

Tanítók a szeretet fontosságára, egymást segítésére tanítottak, hívták fel a figyelmet.Gyorsan eltelt ez a 4 év – sajnos –, de a gyerekek a mai napig visszajárnak szeretett

tanítóikhoz, ha kell vigasztalást, hasznos tanácsokat kapnak. Nehéz számukra a leválás.Az első 4 év minden gyermek számára meghatározó. Remélem az a sok szeretet, amit

kaptak, az intelmek, sokáig kitartanak, és elkísérik Őket az iskolai tanulmányaik során.

Gergely Zsuzsanna - nagymama

Meglepetésként ért a 2016/17-es tanév kezdetén, mikor a 2. osztályt kezdő kisunokám arra kért, hogy menjek el vele egy hétre erdei táborba – természetesen tanítói támogatá-sával. No, nem az lepett meg, hogy megkért – hiszen mi nagyszülők sokat és szívesen vagyunk vele nyitottsága, és minden iránti őszinte érdeklődése miatt is –, hanem az idő-pont szokatlansága. Hiszen pedagógiai tapasztalatom okán is az év végi táborokat ismer-tem – eddig. Így utólag nagyon örülök, hogy ezen a téren is szerezhettem új, kellemes és hasznos tapasztalatokat.

A pedagógusok könnyedek voltak, mégis határozottak, és mindenre oda figyeltek. A gye-rekek ellátása jól megszervezett, remek, pontos és sokszínű volt. Figyelmüket nem kerülték el még a különleges igények sem. A programok a helyszínhez igazodtak: Bakonybélben adott volt a természet közelsége – ami szinte lenyűgözte a gyerekeket – a csillagászatba való játékos és izgalmas betekintés, a barátok által végzett tevékenység megismerése (gyógyfü-vekkel való ismerkedés, arborétumi séta, könyvkötés, stb…), és nem utolsó sorban a kör-nyék – szűkebb és tágabb (Zirc, Pannonhalma) – felfedezése, a sok kirándulás. Mindig volt elfoglaltság, ellenben soha nem kellett kapkodni, és ez annyira megfogta a gyerekeket, hogy a teendőkre koncentráltak, nem pedig egymással foglalkoztak. Így konfliktusos helyzet alig alakult ki. Volt rendszeres sportolás, játék, még buli is. Nem lehet elmenni szó nélkül a kísérők (szülők, és én, mint nagyszülő) és a pedagógusok kellemes együttléte mellett sem. Az is világossá vált számomra, hogy az együttműködés nem újkeletű dolog, az iskola szel-lemiségéből adódóan már „bejáratott” – ami előtt szintén megemelem a kalapom. A szülő-kön pedig azt éreztem, hogy azért mentek, hogy a gyerekek számára minél jobban induljon az év. Ennél kellemesebb, mégis tartalmas évkezdést el sem tudok képzelni. A gyerekeket átlendítette a szünet és a rendszeres odafigyelés közötti „szakadékon”. Gondolom a sok befektetett munka, türelem az év folytatásában hozza meg gyümölcsét.

Könnyű, és egyben kellemes volt emlékezni, mert elevenen élnek bennem a történtek.Köszönöm a lehetőséget.

Soósné Temesváry Klára

105

„KÉK MADARAS” OSZTÁLYOK 1992 — 2017

1992 -1996.

Alsós tanítók: Jegesné Rémesi Irén, Darabos Györgyi, Landy TamásnéFelsős osztályfőnök: Zalavári András, Décsy Dóra

1996-2000.

Alsós tanítók: Jegesné Rémesi Irén, Mandákné Dévai Ildikó, Tromposch JúliannaFelsős osztályfőnök: Décsy Dóra

1. Baji Richárd 2. Ender Ágnes 3. Gelencsér Péter 4. Gönc Eszter 5. Jeges Kata 6. Jeges Rita 7. Kalló Katalin 8. Kovács Kata 9. Nagy György10. Nedvesi Szilvia11. Roxer Egon12. Siliga Sándor13. Sipos Eszter 14. Sturcz Ádám15. Varga Gábor

16. Vesztergom Anita 17. Virsinger Zsolt 18. Zöld Dávid

Ebbe az osztályba járt:Biermann Bálint Domschitz DánielRomász Mónika Tóth Beáta

1. Alföldi Petra 2. Bártfai Katalin 3. Brenner Bence 4. Ernei Gergely 5. Fehér Zoltán 6. Gergely Adrienn 7. Hidvégi Mónika 8. Horváth Andrea 9. Juhász Edit 10. Király Fruzsina 11. Kulcsár Norbert 12. Lakatos Norbert 13. Lovizer Dániel 14. Megyeri Judit 15. Molnár Zsófia

16. Pető Lilla 17. Plank Márk 18. Reider Balázs 19. Sándor Marcell20. Szabó Ágnes21. Tóth Máté22. Zalavári Borbála

Ebbe az osztályba járt:Harcsa Tamás Kárpáti Sára Lökös TamásRácz GáborTóth Balázs

106

Kék Madár évkönyvKék Madaras osztályok 1992—2017

1997—2001.

Alsós tanítók: Kadnárné Reiter Anikó, Mészáros ÉvaFelsős osztályfőnök: Látos Jenő

1998-2002.

Alsós tanítók: Belső Lászlóné, Gerölyné Joó Katalin Felsős osztályfőnök: Kobánné Horváth Éva

1. Ádám Márk 2. Bencsik Péter 3. Boa Vanessza 4. Bognár Dávid 5. Bozsik Nyék Csaba 6. Farkas Nándor 7. Fehér Zsuzsa 8. Horváth Péter 9. Horváth Viktória 10. Hummel Judit 11. Kádár Tamás 12. Kovács Lilla 13. Kuczi Ádám 14. Magdics Korinna 15. Marosi Melinda

16. Mertus Noémi 17. Nagy Kristóf 18. Peka Roland 19. Óriás Viktor20. Sánta Petra 21. Somos Ádám 22. Széll Gábor 23. Szűcs Levente 24. Tóth Gergely

Ebbe az osztályba járt:Kucsera TamásTóth Dorottya

1. Biermann Áron 2. Cziráki Karina 3. Csepely Máté 4. Csitáry Nóra 5. Dobos Orsolya 6. Domschitz Mátyás 7. Ernei Eszter 8. Fekonya Nikolett 9. Fülöp Eszter 10. Gyurics Roland 11. Huszti Balázs 12. Kancsó Géza 13. Kiss Olivér 14. Kiss Eszter 15. Kovács Kornél

16. Lakatos Noémi 17. Major Henrietta 18. Matolcsi Réka 19. Mertus Kornél 20. Pacher János 21. P.Szabó Csilla 22. Rácz Andrea 23. Reider Zita24. Szabó Eszter25. Szöllőskei Fanni

Ebbe az osztályba járt:Kiss Szandra

107

Kék Madár évkönyv Kék Madaras osztályok 1992—2017

1999-2003.

Alsós tanítók: Buknicz Erzsébet, Vörösháziné Czicza Noémi Felsős osztályfőnök: Dr. Varga Kálmánné

2000-2004.

Alsós tanítók: Jegesné Rémesi Irén, Mandákné Dévai IldikóFelsős osztályfőnök: Sarkadi Gabriella

1. Alföldi Richárd 2. Bisztrán Noémi 3. Forintos Balázs 4. Juhász Mónika 5. Karisztl Anna 6. Kiss Máté 7. Klausz Henrietta 8. Molnár Tamás 9. Nagy Dávid10. Olajkár Dávid 11. Pásztor Barbara 12. Prieger Mihály 13. Rónai Szilárd 14. Ruzsinszky Nóra 15. Schmid Dávid

16. Sepsi Levente 17. Siráky Dávid 18. Szalai Ádám19. Szendi Zsolt 20. Szilágyi Máté 21. Varga Dániel 22. Véninger Roland 23. Vértes Zoltán

Ebbe az osztályba járt:Vörös Csilla

1. Biermann Teodóra 2. Cziráki Delila 3. Csepely Fanni 4. Farsang Emőke 5. Gergely Gitta 6. Gyene Norbert 7. Jáki Alex 8. Jónás Lucia 9. Kovács Máté 10. Lang Dániel 11. Leitold Áron 12. Mandák Levente 13. Pető Martin 14. Ress Virág 15. Salamon Réka 16. Sánta Fanni

17. Schmidt Mihály 18. Széll Róbert 19. Szűcs Kata Fruzsina20. Takács Jennifer 21. Takács Mátyás 22. Tapolczai Tekla 23. Tetézi Bence 24. Tóth Menyhért 25. Tóth Péter Attila 26. Völgyi Norbert 27. Zalavári Anna

Ebbe az osztályba járt:Bartók CsabaKohár Benjamin

108


2001-2005.

Alsós tanítók: Kadnárné Reiter Anikó, Mészáros Éva Felsős osztályfőnök: Nagy Sándorné

2002-2006.

Alsós tanítók: Belső Lászlóné, Gerölyné Joó Katalin Felsős osztályfőnök: Gulyás Melinda

1. Baglyas Dorottya 2. Bokor Noémi 3. Boncz Adriána 4. Csetényi Áron 5. Csicsics Márk 6. Ferenczy Fanni 7. Farkas Brigitta 8. Gergely Flóra 9. Hornung András10. Juszczak Erik 11. Kiss Eszter 12. Kuczi Kata 13. Matolcsi Rita14. Nagy Dávid 15. Nagy Krisztina

16. Pusztay Eszter 17. Pap-Kovács Anna18. P. Szabó Bence19. Regenye David 20. Révai Alíz 21. Salamon Bence 22. Szente Gergő23. Szili Viktória 24. Ticz Eszter 25. Tóth Kelemen

Ebbe az osztályba járt:Kovács BlankaKrivácsy PetraMészáros Lili

1. Biermann Luca 2. Bocskay Bence 3. Domján Bernadett 4. Dürgő Réka 5. Faragó Krisztián 6. Farsang Mónika 7. Fölföldi Zsófia 8. Gfellner András 9. Gfellner Máté10. Heffler Helka 11. Hidvégi Gergely 12. Horváth Enikő13. Iváncsik Bence 14. Iváncsik Nikolett 15. Karisztl Márton 16. Kovács Kristóf

17. Kovács Regina 18. Kránitz Csenge 19. Lelovics Melitta 20. Pap-Kovács Dóra 21. Somlóvári Máté 22. Szücs Martin 23. Varga Roxána

Ebbe az osztályba járt:Czakó SáraHorváth DánielKovács PéterRózsahegyi RichárdTöttös Barbara

109


2003-2007.

Tanítók: Buknicz Erzsébet, Vörösháziné Czicza NoémiFelsős osztályfőnök: Látos Jenő

2004-2008.

Tanítók: Jegesné Rémesi Irén, Mandákné Dévai IldikóFelsős osztályfőnök: Kapus Ildikó

1. Ács Bálint 2. Drienyovszki Tímea 3. Ertli Bence 4. Farkas Dóra 5. Fekonya Nóra 6. Hack Patrik 7. Hangodi Gergely 8. Héninger Máté 9. Horváth Alexa 10. Horváth Kata 11. Horváth Patrik 12. Kadem Amira13. Kiss Tímea14. Koppa Péter15. Kozma Vanda 16. Major Melinda

17. Marton Dávid 18. Prókai Teofil 19. Schmid Péter 20. Szabó Zsolt 21. Szafner Rebeka22. Vértes Vivien 23. Vingelman Gréta 24. Völgyi Tamás 25. Wéber András26. Zatykó Roland

Ebbe az osztályba járt:Karajz MátéKelecsényi BálintMajlinger KingaVarga Kristóf

1. Csizmadia Valentina 2. Domján Károly 3. Ernei Bence 4. Fodor Vivien 5. Garai Kata 6. Göncz Anna 7. Haraszti Dániel 8. Janka Dániel 9. Jurics Marcell 10. Kiss Bence11. Kovács Luca12. Kristóf Ábel13. Kristóf Mátyás14. Németh Benjamin15. Rácz Nikoletta16. Révai Gergely

17. Somlóvári Bálint18. Szabó Bence 19. Széles Alíz20. Szokodi Kíra Ágnes21. Takács Balázs22. Tóth Benigna23. Vass Alida

Ebbe az osztályba járt:Horváth CsabaKolárovics Ariel Németh KittiToldi LeventeTorma KlaudiaVarga-Háli Zsóka

110


2005-2009.

Tanítók: Kadnárné Reiter Anikó, Mészáros ÉvaFelsős osztályfőnök: Décsy Dóra

2006-2010.

Tanítók: Belső Lászlóné, Gerölyné Joó KatalinFelsős osztályfőnök: Kalmár Cecília

1. Ács Noémi 2. Ágoston Réka 3. Babai Gábor 4. Balogh Roland 5. Böröndi Réka 6. Czicza Patrik 7. Encz Koppány 8. Ferenczy Anna 9. Hangodi Júlia10. Kancsó Martin11. Kopasz Zoltán12. Kovács Levente13. Németh Konrád 14. Róth Bence15. Sashalmi Dávid16. Schmidt Fédra

17. Sereg Veronika18. Somos Viktória19. Szabó Dóra20. Takács Hunor21. Töreki Dániel22. Varga Cintia 23. Wächter Vanda24. Zádori Barbara25. Zsandár Zoé

1. Baglyas Veronika 2. Balogh Borbála 3. Bárány Milán 4. Barka Dávid 5. Csóri Bence 6. Egyed Veronika 7. Harkai Blanka 8. Heizler Erik 9. Hornyák Amanda10. Huszár Boglárka 11. Illés Kinga 12. Iváncsik Lilla13. Kamondi Dániel14. Kelecsényi Viktor15. Kovács Bernadett16. Kovács Gábor

17. Kozma Benjámin18. Kristóf Patrik19. Lelovics Felícia20. Magyar Patrik21. Szabó Barnabás 22. Szabó Zsófia23. Tiger Szabolcs24. Vadon Tamara 25. Vass Levente26. Wächter Bendegúz

Ebbe az osztályba járt:Fricz AnnaSoltész Martin Jonatán

111


2007-2011.

Tanítók: Buknicz Erzsébet, Vörösháziné Czicza NoémiFelsős osztályfőnök: Fábiánné Morvai Dóra

2008-2012.

Tanítók: Jegesné Rémesi Irén, Mandákné Dévai IldikóFelsős osztályfőnök: Décsy Dóra

1. Babai Vivien 2. Badik Dóra 3. Balázs Krisztián 4. Béres Gergő 5. Csikász Róbert 6. Fülöp Csongor 7. Gombai Áron 8. Gyene Dániel 9. Hajdu Péter10. Harnócz Anna 11. Huszár Attila12. Kadala Dorina13. Kamondi Gergő14. Kecskés Benjamin15. Kerekes Márk 16. Korom Dávid Alex 17. Krizsai Máté

18. Linczmajer Kata19. Link Panna 20. Lőrincz Laura21. Németh Viktor22. Solymosi Benjamin 23. Szebeni Bence24. Vadon Tifani 25. Wágner Panna

Ebbe az osztályba járt:Belényesy ZsófiaGáspár NikolettGazdag FlóraOtlecz Lóránd

1. Ágoston Áron 2. Baglyas Petra 3. Bajkó Mercédesz 4. Belső Lili Zita 5. Bodolai Dalma 6. Domschitz Andrea 7. Encz Emese 8. Endresz Péter 9. Esztergályos Laura10. Gazda Patrik11. Gulyás Fanni12. Kadem Aziz13. Kalmár Nikolett14. Kopasz Réka15. Martinovics Anna16. Nagy Alexandra

17. Sulyok Anna18. Szabó Áron19. Szalai Laura20. Szolnoki Balázs21. Ticz Balázs22. Toldi Áron23. Tóth Alex24. Vass Benedek25. Wachter Boldizsár

Ebbe az osztályba járt:Prókai Milán

112


2009-2013.

Alsós tanítók: Kadnárné Reiter Anikó és Mészáros Éva Felsős osztályfőnök: Horváth-Vaskó Gábor

2010-2014.

Alsós tanítók: Belső Lászlóné és Gerölyné Joó KatalinFelsős osztályfőnök: Kalmár Cecilia

1. Ács Dániel 2. Barta Botond 3. Czupor Ábel 4. Gulyás Csenge 5. Hornyák Hanna Nikola 6. Horváth Ádám Alexander 7. Horváth Levente 8. Janka Petra 9. Jónás Hanna Míra10. Kanik Rebeka Zsófia11. Kiss Regina12. Kocsis Beatrix13. Nagy Fanni14. Nemes Balázs15. Rónaszéki István

16. Szabó Dániel17. Vadon Kíra Hanna18. Vajda Soma19. Varga Primusz

Ebbe az osztályba járt:Bella BalázsKelecsényi Artúr Emil Versegi Dávid GáborZsargó Brigitta

1. Ágoston Lilla 2. Babai Ádám Mátyás 3. Barka Gergő 4. Burdon Nóra 5. Egyed Mátyás 6. Gelencsér Jázmin 7. Hajdu Boglárka 8. Kalmár Csaba 9. Kirsch Natália10. Kis Nóra Viktória11. Korán Géza Zsombor12. Kristóf Adrienn13. Linczmajer Liza14. Lükő Eszter15. Martinovics Ambrus16. Rózsás Réka

17. Schmidt Zsombor18. Stadler Balázs Marcell19. Szintay Ágoston20. Ulrich Máté Zoltán21. Vadász Nimród Levente22. Vörös Dominik

Ebbe az osztályba járt:Bauer Viktória Biró Eszter (m.tanuló)Hazelhoff Michelle Luka Dániel Levente

113


2011-2015.

Alsós tanítók:Buknicz Erzsébet és Tillné Felleg Anita; 2013-tól Vörösháziné Czicza Noémi

Felsős osztályfőnök: Fábiánné Morvai Dóra

2012-2016.

Alsós tanítók: Jegesné Rémesi Irén és Mandákné Dévai IldikóFelsős osztályfőnök: Décsy Dóra

1. Balassa Olivér 2. Balogh Réka 3. Bányai Maja 4. Csőbör Nóra 5. Erdélyi Benedek 6. Fábián Bendegúz Soma 7. Fábián Fanni Lili 8. Fülöp Gergő 9. Hajdu Zsófia10. Harkai Levente11. Heizler Bálint12. Joó Balázs 13. Kadem Anis14. Kerekes Kitti15. Kovács Tamás16. Krucli Timót17. Kudar Ármin18. Láris Ákos

19. Link Erik Máté20. Ónodi Benedek21. Réthy Hanna távozott 4. félév 201522. Sebők Zita23. Szabó Noé Bendegúz24. Szász Andrea25. Vass Bence26. Vijant Fruzsina Zia

Ebbe az osztályba járt:Imre BarnabásFöldesi Koppány JánosFöldesi Virág Mónika Majerhoffer Norbert Ujj Dénes Tamás

1. Angyal Virág 2. Badik Rebeka 3. Báles Pálma Zsuzsanna 4. Böröndi Máté. 5. Darvas Bence 6. Decsi Dávid Imre 7. Dióssy Jázmin Bíborka 8. Dodog Fanni Zoé 9. Esztergályos Botond10. Farkas Gergő11. Formán Jázmin12. Gelencsér Marcell13. Harnócz Lili Borbála14. Horváth Lili15. Horváth Máté Gergő16. Huber Ákos Kristóf

17. Kovács Márton18. Kozma Regina Szonja19. Móri Dorottya20. Rónaszéki Réka21. Szabó Anna22. Szebeni Réka23. Szita Réka24. Takács Kornél25. Tivadari Soma István26. Vadász Bulcsú Zétény27. Wágner Kata Borbála

Ebbe az osztályba járt:Czupor Hanga mgt.Korán Franciska

114


2013- 4.c

Tanítók: Mészáros Éva és Tillné Felleg Anita

2014- 3.c

Tanítók: Belső Lászlóné és Gerölyné Joó Katalin; 2016-tól Venczel Tünde

1. Burdon Réka 2. Fülöp Imola Anna 3. Fülöp Janka Mária 4. Gál Szilárd Benedek 5. Gáspár Olivér 6. Gazda Kristóf 7. Gulyás Botond 8. Harkai Ábel 9. Horváth Kristóf 10. Kanik Máté Szabolcs 11. Kerekes Petra Luca 12. Kiss Barnabás 13. Kiss Gréta 14. Kovács-Németh Ábel 15. Molnár Jázmin 16. Nagy Bence

17. Nagy Botond Bendegúz 18. Nagy Hanna 19. Papp Tamás Márió 20. Salamon Szonja 21. Szalai Zalán 22. Szász Emma 23. Szintay Lili 24. Szirbek Albert 25. Tarcsafalvi-László Boglárka 26. Ticz Enikő

Ebbe az osztályba jár:Bodnár TifaniHolczer Anna

1. Bódis Benjámin Zoltán 2. Endresz Viktória 3. Farkas Dorka 4. Gelencsér Csaba Benedek 5. Gellért Jenő 6. Hajdu Márton 7. Horváth Kitti 8. Káposztás Sára 9. Kempelen Kata 10. Kiss Barnabás Szabolcs 11. Kristóf Luca 12. Majerhoffer Márton 13. Mihalecz-Kálmán Fruzsina 14. Nagy Boglárka 15. Rozmán Péter

16. Sárdi Kíra 17. Sipos Bálint 18. Solymosi András 19. Solymosi Áron 20. Szabó Barnabás 21. Szántó Marcell 22. Ursinyi Dorottya 23. Végvári Ivett 24. Vrazsovics Krisztina

Ebbe az osztályba jár:Köller Ilka MáriaLáris Kitti mgt.

115


2015- 2.c

Tanítók: Buknicz Erzsébet és Vörösháziné Czicza Noémi

2016- 1.c

Tanítók: Jegesné Rémesi Irén és Mandákné Dévai Ildikó

1. Angyal Fruzsina 2. Bányai Marcell 3. Aramia Máté Kálmán 4. Darók János Bendegúz 5. Dávid Lilla 6. Gál Blanka Eszter 7. Kempelen Panna 8. Kiss András Gellért 9. Kovács Zsófia 10. Molnár Olivér 11. Nagy Zsófia Mária 12. Németh Boglárka 13. Osvald Benedek 14. Papp Csenge 15. Pongrácz Dávid 16. Renner Zalán

17. Schőnig Emma 18. Sebők Csaba 19. Sigmond Anna Szófia 20. Szabó Máté 21. Szántó Dorka 22. Szirbek Titusz 23. Szöllöskei Fanni 24. Till Erik 25. Török Lili 26. Vadász Hanga Imola 27. Várnagy Evelin Johanna28. Várkonyi Luca

Ebbe az osztályba járt:Bozsi Boglárka Bianka

1. Bodogán Félix 2. Csaba Zsombor 3. Cserni Fanni 4. Eizenacker Bence 5. Farkas Péter 6. Formán Viola 7. Gáspár Eszter 8. Görög Hanna Nóra 9. Hainsworth Kornél 10. Hajdu Mátyás 11. Hunyadi Zsombor Milán 12. Idrisz Szonja Daniéla 13. Kinde Józsua Salamon 14. Kovács-Németh Abigél

15. Kristóf Kata 16. Nagy Ákos Kálmán 17. Nagy Villő Bíborka 18. Novák Bence 19. Radnai Bence Máté 20. Rozmán Márk 21. Sárdi Ivett 22. Szekeres Martin 23. Szöllöskei Dániel 24. Ticz Lili 25. Vándor Luiza Beatriz 26. Varsányi Ádám

116

Segítők:Angyalné Méri Zsuzsanna – pedagógia asszisztens

Ernei Tamásné – Jutka néni – pedagógiai asszisztensNagyné Orbán Ibolya – iskolatitkár

Külső segítők:H. Vass Ildikó – origami

Rajkai Andrea – teakwondoFogarasi Istvánné (Zsóka néni) – furulya

Horváth Lilla – balettUjszászi Petra – LEMangURIA

117

A Kék Madár Program 25. évi Jubileumi „Kincseink tárháza” rendezvénysorozata

2017. január 20-február 5. „Kincsestárunk” képző-iparművészeti kiállítás Vesz-prém város alkotópedagógusainak részvételével

2017. febr. 4. Kék madár farsangi bál a szülők, egykori diákok és pedagógusok részvételével

2017. március 31. Jubileumi gála2017. április 4. Szakmai nap a személyközpontúság jegyében: A tanulás forradalma

–szabadsága2017. április 7. „Kincseink tárháza” környezetünk ismert, rejtőzködő nemzeti ér-

tékei témában kiírt 2017 sikeres diákszerzője pályázati munkák bemutatása, eredményhirdetése

2017. április 11. Versünnep családok részvételével2017. április 12. „Kincseink tárháza” szűkebb, tágabb környezetünk nemzeti értékei

címmel kiírt fotópályázat beküldött alkotásaiból kiállítás2017. április Veszprém projekt – városunk nemzeti értékeinek feltérképezése Játékos vetélkedő a felső tagozatos „kék madarasoknak”2017. április 22. Családos kerékpártúra a Velencei-tó megkerülésével2017. május Családi játékos ügyességi vetélkedő a tornateremben2017. március - június Családos egy- illetve többnapos kirándulások osztályszin-

ten2017. június első hete Jubileumi gyermeknap2017. július. 1–3. Családos Balaton-kerülő 3 napos kerékpártúra2017. április 5. Felsős „kékmadaras” vetélkedő

Jubileumi kékmadaras évkönyv megjelentetése

Jubileumi rendezvénysorozatunkat a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Bizottsága is támogatja

a HUNG2016 témakörben meghirdetett pályázatával.

119

TARTALOM

ELŐSZÓ ................................................................................................................. 5Köszöntő .............................................................................................................. 7A Kék madár meséje (rövidített átdolgozás) ....................................................... 8

25 ÉVE SZÁRNYAL A KÉK MADÁR ............................................................... 10A „Kék Madár” története ................................................................................... 10Néhány életkép a legelső osztályunkról 1992–96. ............................................ 18Szülőként a Kék Madár iskolában a kezdetekkor .............................................. 19

ÍGY ÉLÜNK AZ ISKOLÁBAN .......................................................................... 20Beszélgető kör ................................................................................................... 21A tanulás ............................................................................................................ 22Tehetségfejlesztő foglalkozások ........................................................................ 37Testmozgás a mindennapokban ......................................................................... 38

HAGYOMÁNYAINK, PROGRAMJAINK ....................................................... 41„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe…” ............................ 41Jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink ............................................................. 45Világnapokhoz kapcsolódó ünnepeink .............................................................. 49

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA PROGRAMJAINKBAN ........................................... 55Iskolába meghívott vendégeink ......................................................................... 55Múzeumpedagógia „dióhéjban” ........................................................................ 56Író-olvasó találkozók ........................................................................................ 581848. Március 15. ünneplése kicsit másképp .................................................... 62Élménypedagógia a természetben ..................................................................... 64Hungarikumok nyomában – Herendi Porcelán Manufaktúra, Diótörő balett előadás az Operaházban ........................................................ 72

FELSŐS PROGRAMOK A „KÉK MADÁR” SZELLEMÉBEN .................... 74Vízi tábor – Tisza-túra ....................................................................................... 74Boldogságprogram az iskolában ........................................................................ 77A „kék madaras” kerékpártúrák ......................................................................... 79Erzsébet-táborok és „Határtalanul!” program felső tagozaton .......................... 81

VALLOMÁSOK .................................................................................................... 82Tanítványok visszaemlékezései ......................................................................... 82Szülői, nagyszülői írások, visszaemlékezések ................................................... 89

„KÉK MADARAS” OSZTÁLYOK 1992–2017 ............................................... 105A Kék Madár Program 25. évi Jubileumi „Kincseink tárháza” rendezvénysorozata ......................................................................................117

kék madár”dáskorú gyermekeink is, akik kísérleti óvodai csoportba jártak (zilahi...

Documents