kkappoossvv sszzcc nn agyatt d dii i aaddyy z …ady-nagyatad.hu/attachments/article/5/pp_ady_...
TRANSCRIPT
1
KKAAPPOOSSVVÁÁRRII SSZZCC
NNAAGGYYAATTÁÁDDII AADDYY EENNDDRREE GGIIMMNNÁÁZZIIUUMMAA,,
SSZZAAKKGGIIMMNNÁÁZZIIUUMMAA,, SSZZAAKKKKÖÖZZÉÉPPIISSKKOOLLÁÁJJAA ÉÉSS
KKOOLLLLÉÉGGIIUUMMAA
PPEEDDAAGGÓÓGGIIAAII PPRROOGGRRAAMM
2
TTAARRTTAALLOOMMJJEEGGYYZZÉÉKK
I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL ......................................................................................................................................................... 4
II. INTÉZMÉNYÜNK KÉPZÉSI SZERKEZETE ...................................................................................................................... 5
1. Gimnáziumi képzés .......................................................................................................................................................... 5
2. Szakgimnáziumi képzés .................................................................................................................................................. 5
3. Szakképzés ....................................................................................................................................................................... 5
4. Felnőttoktatás ................................................................................................................................................................... 5
III. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................................................... 6
1. Pedagógiai értékeink ........................................................................................................................................................ 6
2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................................................ 7
3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................................................................... 8
4. Az osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők feladatai, munkájuk tartalma .............................................................. 11
5. A közösségi szolgálat ..................................................................................................................................................... 13
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................................... 15
7. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja ............................................. 17
8. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................. 20
9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................... 21
10. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................................... 22
11. Iskolai egészségnevelési program .................................................................................................................................. 28
12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................................... 29
13. Intézményünk környezeti nevelése ................................................................................................................................ 30
IV. HELYI TANTERV ............................................................................................................................................................. 36
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai ......................... 36
2. Tantervi órahálók ........................................................................................................................................................... 39
2.1. Közismereti kerettantervi hálók .......................................................................................................................... 39
2.2. Szakmai tantárgyak ............................................................................................................................................. 43
2.3. Szakgimnáziumi ágazati képzés – 30/2016 NGM rendelet ................................................................................. 51
A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai a 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet alapján ................................. 67
5/2018 ITM rendelet szerinti szakgimnáziumi kerettantervek 2018. szeptember 1-től ......................................................... 68
- Szakgimnáziumi kerettanterv - Gépészet ágazat ................................................................................................................. 68
- Szakgimnáziumi kerettanterv - Informatika ágazat ............................................................................................................ 69
- Szakgimnáziumi kerettanterv - Egészségügy ágazat .......................................................................................................... 71
- Szakgimnáziumi kerettanterv- Közgazdaság ágazat ........................................................................................................... 73
- Szakgimnáziumi kerettanterv - Pedagógia ágazat ............................................................................................................... 76
- Szakgimnáziumi kerettanterv - Turisztika ágazat ............................................................................................................... 78
2.4. Esti munkarend .................................................................................................................................................... 79
Kerettantervek a 30/2016. NGM rendelet szerint 2016. szeptember 1-től ............................................................................ 79
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................................................ 93
3
4. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak .......................................................................................... 93
5. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ..................................................................................... 94
6. A tanulók felvétele, átvétele........................................................................................................................................... 94
7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ................................................. 95
8. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei ............................................................................................................ 96
9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................................................................ 96
10. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .................................. 99
11. A tanulók értékelésének alapelvei ................................................................................................................................ 100
12. Értékelés, számonkérés ................................................................................................................................................ 101
12.1 Magyar nyelv és Irodalom ................................................................................................................................... 101
12.2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ............................................................................................. 104
12.3.Idegen nyelv ........................................................................................................................................................ 105
12.4. Földrajz .............................................................................................................................................................. 107
12.5 Biológia ............................................................................................................................................................... 107
12.6. Kémia ................................................................................................................................................................. 107
12.7. Informatika,szakmai informatikai tárgyak ......................................................................................................... 107
12.8. Matematika, fizika .............................................................................................................................................. 108
12.9 Biológia, Földrajz, Kémia, Fizika, Informatika, Matematika .............................................................................. 108
12.10. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése ......................................................................................................... 109
12.11. Egészségügyi szakmai tantárgyak értékelése .................................................................................................. 110
12.12 Közgazdasági szakmai tárgyak értékelése:........................................................................................................ 112
12.13 Felnőttoktatás .................................................................................................................................................... 113
13. A tankönyvek kiválasztásának elvei ............................................................................................................................ 113
V. KOLLÉGIUMI NEVELÉS ................................................................................................................................................ 114
1. Kollégiumi alapelveink ................................................................................................................................................ 114
2. A kollégium értékrendszere ......................................................................................................................................... 117
3. A kollégiumi nevelésünk követelményrendszere ......................................................................................................... 118
4. Kollégiumi nevelésünk fő funkciói .............................................................................................................................. 120
5. A kollégium tevékenységrendszere, kollégiumi foglalkozások ................................................................................... 120
6. Élet-és munkarend a kollégiumban .............................................................................................................................. 125
7. A kollégium hagyományrendszere ............................................................................................................................... 125
VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ..................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
VII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4
I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL
A nagyatádi Ady Endre Gimnázium 1953-ban azzal a céllal létesült, hogy gimnáziumi érettségire
készítse fel a nagyatádi, és a környező kistelepülésen élő fiatalokat. A gimnáziumi képzés egészségügyi
szakközépiskolai képzéssel egészült ki 1973–tól, válaszolva arra a szakember-utánpótlást biztosító igényre,
amit a 600 ágyas nagyatádi kórház beindítása jelentett.
Intézményünk tanulóinak tanulmányi versenyeken elért jó eredményei, és a főiskolai, egyetemi felvételiken
bizonyított sikerei méltán emelték intézményünket a megye, olykor az ország legjobb intézményei közé.
A Kaposvári SZC Nagyatádi Ady Endre Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és
Kollégiuma 1999 óta kialakította a szülők, tanulók, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő új képzési
szerkezetet. Ennek megfelelően intézményünk különös gondot fordít a tehetséggondozásra. A hatosztályos
gimnázium széles alapokat biztosít a tudományos ismeretek megalapozásához. Az emelt óraszámú nyelvi
képzés célja a középiskolai tanulmányok során a B2 idegen nyelvi szint elérése, a közép és emeltszintű
érettségire való felkészítéssel a felsőfokú tanulmányok széleskörű megalapozása.. A katonai alapismeretek
opcionális bevezetése a KatonaSuli program keretében hozzájárul a tanulóink hazafias honvédelmi
neveléséhez, valamint kedvet teremt a műszaki, orvosi, közigazgatási területen a katonai pályák iránt. A
szakképzés területén olyan szakmai képzéseket vezettünk be, melyek a munkaerőpiacon keresett szakmák,
melyeket a jelentős arányban duális képzés keretében oktatjuk. Ezzel a képzési móddal tanulóink már
szakgimnáziumi tanulmányaik során közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a munka világával, munkahelyi
környezetben szocializálódnak a gyakorlati képzés során.
Az intézményünk több mint fél évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató
munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak
megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő
együttélésének gyakorlására.
A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben
eltér, ezért megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását,
ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű növendékeink fejlesztését is.
A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: tanulóink felkészítése az érettségire, a
felvételire, a szakmai tanulmányok folytatására és az egész életen át tartó tanulásra. Tanulóinkból
művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
5
II. INTÉZMÉNYÜNK KÉPZÉSI SZERKEZETE
1. Gimnáziumi képzés
- Négyévfolyamos osztály
- Emelt nyelvi óraszámú képzés (német, angol 1. idegen nyelv)
- Általános gimnáziumi képzés
- Hatévfolyamos gimnáziumi osztály
Évfolyamonként KatonaSuli választható kerettanterv a szabadon felhasználható órák terhére.
2. Szakgimnáziumi képzés
Négyévfolyamos képzés:
- ágazati képzések:
- I. Egészségügy
- IX. Gépészet
- XIII. Informatika
- XXIV. Közgazdaság
- IV. Pedagógia
- XXVIII. Turisztika
3. Szakképzés
- Informatikai rendszerüzemeltető
- Gépgyártástechnológiai technikus
- Gyakorló ápoló
- Ápoló
- Pénzügyi-számviteli ügyintéző
- Gyógypedagógiai segítő munkatárs
4. Felnőttoktatás
- 54 723 02 Gyakorló ápoló
- 54 723 01 Gyakorló mentőápoló
6
- 54 725 09 Radiográfiai asszisztens
- 54 725 03 Fizioterápiás asszisztens
- 55 723 01 Ápoló
- 55 723 11 Mentőápoló
- 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
- 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő
- 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló
- 34 521 03 Gépi forgácsoló
- 35 521 01 CNC gépkezelő
- 35 841 02 Tehergépkocsi-vezető
- 54 812 07 Turisztikai szervező, értékesítő
ECDL
III. NEVELÉSI PROGRAM
1. Pedagógiai értékeink
Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek
birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül
– képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre
építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben.
Melyek ezek az értékek?
- A magyar nyelv ismerete és ápolása
- becsületesség, őszinteség, megbízhatóság; felelősségvállalás, önálló munkavégzés
- kíváncsiság és tudásvágy; értékteremtő munka
- tolerancia
- kötődés a családhoz és az iskolához;
- tartós kapcsolatra nevelés, szülők, idős emberek tisztelete
- magyarság- és európaiság-tudat;
- értékek megőrzése
- önfegyelem és a másokra figyelés képessége;
- szorgalom és türelem a munkában;
- törekvés széles körű műveltségre;
7
- reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;
- ápolt, tiszta megjelenés
- vitakészség és kifejezőkészség;
- megalapozott érvelés
- innovatív készség, kreativitás;
- az egészség védelme és megőrzése
- közösségi életben való aktív részvétel
- a különbözőség elfogadása és tiszteletben tartása
- emberi szabadság védelme és megtartása
- környezettudatosság, a javakkal való ésszerű gazdálkodás
- az emberi élet védelme.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek,
képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink
szellemi, erkölcsi és fizikai állóképesség szempontjából egészséges nemzedéket kívánnak felnevelni a
ránk bízott gyermekekből.
2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
1. A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, tanári irányítása.
Feladat: a tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása,
azok tudatos tervszerű pedagógiai fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösség fejlesztésében.
Feladat: Az ifjúkorból a felnőtt korba lépő, és a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró
személyiségek támogatása.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladat: tanár segítségével közös célkitűzések megfogalmazása, a munka jelvégzése, és az elvégzett
munka értékelése. Diáknap, diákigazgató választás, választási kampány
4. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése
Feladat: A közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési minták tapasztalatok
összegyűjtése. Az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek és tevékenységek
rendszeressé válásának kialakítása, az iskolai hagyományok ápolása.
Az iskolai hagyományok ápolásának, az adys identitástudat erősítésének formái:
- Témahét (évente történik a meghatározása a tanulóifjúság és a tantestület javaslata alapján)
8
- Három hetet meghaladó projekt (éves programban történik a meghatározása)
- Adventi időszak programja
- Nagyhét szimbólumai
- Szalagavató és bál
- Farsangi program, táncház
- Ady-napok és jubileumok
- Bolondballagás, szerenád a tanároknak
- Ballagás
- Batyusbál
- Tanulócsoportok által rendezett rendezvény
- Karácsonyi ünnepség, sportrendezvény
- Opera Kaland
- Parlamenti Különóra
- „Határtalanul” pályázaton való részvétel
- „Összetartozás napja” témanap
- Részvétel az Educatio kiállításon
- Európai Szakképzési Héthez kapcsolódó rendezvényen való részvétel
5. A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások: olyan pedagógiai módszerek
alkalmazása, amelyek a kortársi, tanulói együttműködésen alapulva a tanulást társas tevékenységgé
teszik.
Színtere:
- tanítási órákon a kooperatív módszer használata
- drámapedagógiai játékok alkalmazása
- kortárs mediáció alkalmazása a viták rendszerezése
3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
1. A pedagógusok alapvető feladatai
- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt
pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
- A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.
9
- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek
munkájában
- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt
2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
- Tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.
- A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves
programok).
- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra.
- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási
órákon
- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,
szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a
különféle iskolai foglalkozásokon.
- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási
órákon.
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3. A tehetséges tanulók gondozása
- Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló
szervezése, segítség a szervezésben.
- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli
versenyekre, vetélkedőkre stb.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli
versenyekre, vetélkedőkre stb.
4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és
tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása,
10
eredményes fejlesztése. Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel
küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
5. Amennyiben a tevékenységük során gyermek veszélyeztetettségére utaló információ birtokába
jutnak, továbbá a gyermek életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető helyzetben a gyermek
védelme érdekében haladéktalanul jelezniük kell az iskola vezetőjének.
6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. Az iskolai diák-önkormányzati
munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
7. Munkafegyelem, a munkához való viszony
- A munkaköri kötelességek teljesítése.
- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
- Félév és tanév vége előtt egy hónappal a szaktanár jelzi az osztályfőnöknek a bukásra álló
tanulók nevét.
8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
12. Aktív részvétel a tantestület életében
- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek
szervezésében, a szervezés segítése.
- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.
13. Az iskola képviselete
11
- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi
médiában.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
14. A vezetői feladatok ellátása
- Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés)
lelkiismeretes ellátása.
- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a
szülők és a pedagógus kollégák felé.
- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák
segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
4. Az osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők feladatai, munkájuk tartalma
1. Az osztályfőnök feladatai
- Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget
alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és
elfogadását.
- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
12
- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és
tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta –
tájékoztatja a szülőket.
- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt a szaktanár jelzése alapján legalább
egy hónappal írásban értesíti a tanuló ellenőrzőjén keresztül
- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a
tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek.
- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. (pl. Útravaló program)
- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervezhet.
- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén a gyermekjóléti és
családsegítő szolgálattal.
- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és
szorgalom osztályzatára.
- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi
munkájának dicsérettel történő elismerésére.
- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd
írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni
fegyelmi eljárás lefolytatására.
- Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az
osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt
rendelkezések alapján jár el.
13
- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra
előre felkészül.
- Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
- Betartatja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
- Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén
gondoskodik azok pótlásáról.
- Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
- Tanév elején kitölteti a tanulók ellenőrzőjét, tanév közben havonta ellenőrzi annak vezetését
(érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
- Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
5. A közösségi szolgálat
A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló,
szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és
annak pedagógiai feldolgozása.”
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra
közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára
jelentkező tanulóknak kell igazolniuk.
A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei:
a) egészségügyi,
b) szociális és jótékonysági,
c) oktatási,
d) kulturális és közösségi,
e) környezet- és természetvédelemi,
f) polgári és katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport-
és szabadidős,
14
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen
folytatható tevékenység
A tanulót fogadó intézménynek egészségügyi, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenységi területeken minden esetben, a
szociális és jótékonysági tevékenységi területeken esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.
- Évfolyamok:
A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva
szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől
indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
- Időkeret felosztása:
A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség
szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart.
A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy
a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a
szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb
háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben
végezhető.
- A közösségi szolgálat dokumentálása:
A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen
időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:
- a tanuló által kitöltött Bejelentő lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét,
a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát,
- az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését,
- az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a
tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
- az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési
szabályzatában rögzíti,
15
- az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek
együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek
adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor
nevét és feladatkörét.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók
fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe
vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák
alkalmazása a tanítási folyamatban.
2. Munkánk során kiemelten kezeljük
- a sajátos nevelési igényű;
- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
- a kiemelten tehetséges;
- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
1. Sajátos nevelési igényű tanulók
- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált
formában folyik.
- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz.
mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján
szervezzük meg.
- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs,
rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő
foglalkozásokon vesznek részt.
- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes
pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények
szolgáltatásait.
- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
16
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal.
2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
- szoros kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal,
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
- egyéni foglalkozások;
- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés
- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata;
- iskolai sportkör, szakkörök;
- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,
szünidei programok);
- a szülőkkel való együttműködés;
- családlátogatások;
- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
- a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
- iskolai dse
- tantárgyfelosztásban jelölt tehetséggondozó egyéni és kiscsoportos foglalkozások
- Szakkörök, önképzőkörök
- Tanulmányi versenyek- házi versenyek
Az EMMI, országos szakmai egyesületek és alapítványok által meghirdetett országos, regionális
versenyeken való részvételre való felkészítés, és a részvétel biztosítása diák és felkészítő tanára
számára
4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő
tevékenységek
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
17
- egyéni foglalkozások;
- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata;
- iskolai sportkör, szakkörök;
- a szülőkkel való együttműködés;
- családlátogatás
- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
7. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja
Pedagógiai alapelvek:
- A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul
meg.
- Egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat
alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi
tartalmakat.
- Befogadó környezet kialakítása
Cél:
- A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése,
csökkentése, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus
szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával.
Feladatok
- A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése. Differenciált,
egyéniesített fejlesztés az eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Megfelelő
tanulási környezetet kialakítása a készség és képességfejlesztésre.
- A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai
diagnózisban szereplő javaslatokat
- A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók
fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű
tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat.
18
- A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.
Eszközrendszer
- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek,
eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési
igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási
stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló
különbözőségéhez.
Személyiségfejlesztés
- A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a
pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és
önmagához mért értékelése.
Közösségfejlesztés
- A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű
tanulók fogadására.
Osztályfőnök feladata:
- Segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, a jogszabályban meghatározott módon
kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, nyomon követi a szakértői véleményének
érvényességét, figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és
minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát.
- Együttműködik a gyermek/tanuló fejlesztésével foglalkozó szakemberrel.
Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű:
- Látássérült,
- Hallássérült,
- Mozgássérült,
- Beszédfogyatékos,
- Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzdő, valamint
- Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátást.
19
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét.
Mozgássérültek esetén:
- akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai
környezet,
- személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatást megkönnyítő speciális eszközök, pl.
számítógép használata
Látássérült tanuló esetén:
- akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai
környezet,
- személyre szabott eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök, pl.
számítógép, megdönthető pad, megfelelő megvilágítás, nagyobb betűméretű nyomtatványok
- Utazó gyógypedagógus- Tiflopedagógus biztosítása az EGYMI-től
Hallássérült tanuló esetén:
- a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs
nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi
szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat
- Utazó gyógypedagógus - szurdopedagógus biztosítása az EGYMI-től
Beszédfogyatékos tanuló esetén:
- a pedagógus figyelembe veszi a beszédfogyatékosság következményeként kialakult
kommunikációs nehézségeket
- a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése
alól mentességben részesülhet
- Gyógypedagógus-logopédus, illetve utazó logopédus ellátás az EGYMI-től
Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)
küzdő tanuló esetén:
- A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől
- Speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat
- Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből- az értékelés és minősítés alól mentesítés.
20
Autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló esetén:
- a NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartam biztosítása, a
tananyag mennyiségi és minőségi módosítása, redukálása a tanulók speciális szükségletei szerint
- Utazópedagógus biztosítása az EGYMI-től
Az értékelés rendje
- Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint az igazgató a
minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános
követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással,
környezeti adaptációval nem érhető el.
8. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, ill. az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója, a DÖK, az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. A diákönkormányzat vezetője a
diákönkormányzat ülésein, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan
szóban vagy írásban tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott
képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel. A szülőket, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább
félévente a szülői szervezeten keresztül, az osztályfőnökök a szülői értekezleteken.
A DÖK vezetése, illetve a DÖK segítőtanár az igazgató felé közvetítik a diákság közösségi
programokkal kapcsolatos kéréseit, javaslatait. Az igazgató és a tantestület hasonló módon javaslatot
tesz az ifjúság felé a közösségi programokra vonatkozóan (projektek, táborozások, szabadidő,
állampolgári ismeretek stb.)
Az együttműködés színterei:
- DÖK vezetőségi ülés, közgyűlés
- Az iskola honlapján
- Iskolarádió
21
- Hirdetőtáblák
- Szaktanárok, osztályfőnökök közvetítésével órákon
Szülői értekezlet célja: az osztályfőnökök tájékoztatást adnak az iskola, az osztály életéről,
tevékenységéről, eredményekről, tennivalókról évente 2 alkalommal.
Iskolai Szülői Szervezet testülete:
Az osztály szülői munkaközösségek képviselői alkotják- osztályonként 2 fő.
4. A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai:
- Családlátogatás
- Szülői értekezlet.
- Fogadóóra
- Nyílt tanítási nap
- Írásbeli tájékoztatás
- Pályázatok segítése (Útravaló)
5. Tudatos szervezett együttműködés kialakítása a kollégiumi nevelőkkel.
9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje
1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárj
3. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek
elfogadása előtt,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
- a házirend elfogadása előtt.
4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli –
alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
- diáknap
- sportélet;
- túrák, kirándulások szervezése;
22
- kulturális, szabadidős programok szervezése;
- a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
- A diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét, az iskola éves munkatervének jóváhagyása
előtt, az igazgató kikéri.
5. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső
szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a
diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő
nagykorú személy képviseli.
10. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai
A vizsgák megszervezése és lebonyolítása a hatályos rendeletek szerint történik.
A tantárgyak vizsgakövetelményei az iskola helyi tantervére épülnek.
A vizsgák értékelése a tantervben, valamint a pedagógiai programban foglaltak szerint történik.
Az érettségi, szakmai és egyéb minősítő állami vizsgák eljárási rendjét a mindenkor hatályos törvényi
rendelkezések tartalmazzák, időpontjait pedig a szakmai felügyeleti szervek határozzák meg.
a) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie,
ha:
- felmentették a tanórán való részvétel alól;
- írásbeli kérelemre az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tananyagát
az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
- a jogszabályokban meghatározottaknál többet mulasztott és a tantestület a vizsgát
engedélyezte.
Az iskola ettől eltérően osztályozó vizsgát a tanév során bármikor szervezhet.
b) A tanuló tanulmányait javítóvizsgával folytathatja, ha:
- sikertelen vizsgát tett,
- vagy arról igazolatlanul távol maradt,
- vagy azt nem fejezte be,
- vagy azt az előírt időpontig nem tette le.
23
c) A tanuló az iskola- vagy osztályváltás miatt nem tanult tantárgy(ak)ból az igazgató által
meghatározott időpontban (legkésőbb a tanév végéig) különbözeti vizsgát tesz. A fogadó osztály
által már nem tanult tantárgyból a különbözeti vizsgát egyéni felzárkóztatási program szerinti
időpontban (legkésőbb a tanév végéig) kell letennie.
d) Az osztályozó- és javítóvizsgát a tanuló 3 tagú bizottság előtt teszi le.
e) Döntéshozatal után a vizsgabizottság elnöke tájékoztatja az iskola igazgatóját az eredményről.
f) Az osztályozó-, pótló- és javítóvizsga nem nyilvános. Eredményét a szaktanár hirdeti ki, az
osztályfőnök végzi el az adminisztrációt.
g) Az a tanuló, aki önhibáján kívül nem tud a megadott időpontban az osztályozó, vagy javító
vizsgán megjelenni, pótló vizsgát tehet.
h) Amennyiben a tanuló féléves osztályozó vizsgát tett és ennek eredménye elégtelen, akkor köteles
a 2. félévben az egész tanév tananyagából vizsgázni.
1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
- osztályozó vizsga,
- pótló vizsga,
- javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven
tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott
tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a szakképesítésre felkészítő szakaszban az
elméleti órák 20 %-át meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot
kapott.
24
5. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő
követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg a helyi tanterv
életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.
6. Amennyiben a tanuló a félévi osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot
szerzett, az adott tantárgyból a tanév végén az egész éves tanagyagból kell vizsgát tennie. Az év végi
érdemjegy a félévi osztályozó vizsga, és az év végi osztályozó vizsga eredményéből tevődik össze.
Beszámításra kerül az első félévben szerzett érdemjegy.
7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati
vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
Vizsgarészek tantárgyanként
Vizsga az adott évfolyam tantárgyi követelményei alapján.
Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Magyar nyelv x x
Irodalom x x
Anyanyelv és kommunikáció x
Történelem x x
Angol, német, francia nyelvek x x
Matematika x x*
Informatika x
Fizika x x*
Biológia x x*
Kémia x x*
Földrajz x x*
Kötelező komplex
természettudományos tantárgy
x x*
Technika és életvitel x
Testnevelés x
Emberismeret és etika x
Bevezetés a filozófiába x
Mozgókép- és médiaismeret x
25
Művészetek x
Dráma és tánc x
Rajz és vizuális kultúra x
Ének-zene x x
Művelődéstörténet x
Társadalomismeret x
Gépészet szakmai órák:
Munkavédelem x x*
Elsősegélynyújtás gyakorlat x
Vezérléstechnikai alapismeretek x x*
Gépegységek szerelése és
karbantartása
x x*
Pneumatikus és hidraulikus
szerelési gyakorlat
x
A gyártásszervezés alapjai x x*
Beállítási, szerelési és
karbantartási gyakorlat
x
Gépészeti alapozó feladatok x x*
Gépészeti alapozó feladatok
gyakorlat
x
Műszaki mérés x
Műszaki mérés gyakorlat x
Forgácsolási alapismeretek x x*
Forgácsolási alapismeretek
gyakorlat
x
Gyártástervezés és
gyártásirányítás
x x
Gyártástervezés és
gyártásirányítás gyakorlat
x
Szerszámgépek karbantartása x x
Szerszámgépek karbantartása x
26
gyakorlat
Informatika szakmai órák:
Munkaszervezési ismeretek x
Munkaszervezés gyakorlat x
Adatbázis és szoftverfejlesztés x
Adatbázis és szoftverfejlesztés
gyakorlat x
Hálózatok I. x
Hálózatok I. gyakorlat x
Munkahelyi egészség és
biztonság x
IT alapok x
IT alapok gyakorlat x
Hálózati ismeretek I. x
Hálózati ismeretek I. gyakorlat x
Programozás x
Programozás gyakorlat x
IT szakmai angol nyelv x x
Linux alapok x
Linux alapok gyakorlat x
Irodai szoftverek x
Irodai szoftverek gyakorlat x
IT szakorientáció x
IT szakorientáció gyakorlat x
Hálózatok II. x
Hálózatok II. gyakorlat x
IT hálózatbiztonság x
IT hálózatbiztonság gyakorlat x
Szerverek és felhőszolgáltatások x
Szerverek és felhőszolgáltatások
gyakorlat x
Foglalkoztatás I. x
27
Foglalkoztatás II. x
Egészségügyi szakmai órák
Egészségügyi alapismeretek X X*
Szakmai kommunikáció X X*
Ápolástan - Gondozástan X X*
Ápolástan – Gondozástan
gyakorlat
X
Klinikumi ismeretek X X*
Klinikumi gyakorlat X
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek
X X*
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások
X
Klinikumi alapozó ismeretek X X*
Klinikumi szakismeretek X X*
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek
X X*
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
X X*
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
X
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
X X*
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés gyakorlat
X
Közgazdasági szakmai órák
Gazdasági és jogi alapismeretek x x
Ügyviteli ismeretek x x
Ügyviteli gyakorlatok x
Általános statisztika x
Statisztika gyakorlat x
Számviteli alapismeretek x x
Számvitel gyakorlat x x
28
Pénzügyi és vállalkozási
ismeretek
x x x
Pénzügyi alapismeretek x x
Pénzügy gyakorlat x x
Projektfinanszírozás x x
Projektfinanszírozás gyakorlata x x
Projektfolyamatok követése x x x
Projekttervezés gyakorlata x x x
Vállalkozásfinanszírozás x
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat
x
Foglalkoztatás I. x x
Foglalkoztatás II. x x
Gazdálkodási ismeretek x x
Könyvelés számítógépen x
Számvitel szervezés x
Komplex feladatok gyakorlata x
Adózás x x x
Elektronikus adóbevallás
gyakorlat
x
Gazdasági és vezetési feladatok x x
Elemzés-ellenőrzés x x
Elemzés-ellenőrzés gyakorlata x x
* Abban az esetben, ha az írásbeli nem éri el a 25%-ot, de meghaladja a 12%-ot
A javító vizsgákon a továbbhaladás feltétele az adott tantárgyi követelmény 25 százalékának teljesítése
a 7-12. évfolyamon, technikusi évfolyamon illetve felnőttoktatásban 51%.
11. Iskolai egészségnevelési program
Cél: Az egészségre káros szerek kerülése.
A sportolás, a mozgás, a jó fizikai erőnlét fontosságának hangsúlyozása.
A serdülők kapcsolati kultúrájának emelése.
29
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások
keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
- a táplálkozás,
- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődés területén.
12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
- ismerjék fel a vészhelyzeteket;
- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások
keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
30
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának
elősegítése érdekében
- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és
az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó
továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák
szolgálják:
- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
biológia
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
kémia
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- szénmonoxid mérgezés
fizika - égési sérülések
- forrázás
testnevelés - mechanikus sérülések
Osztályfőnöki óra - mentőhívás
OMSZ - automata defibrillátor alkalmazása
- eszméletlen állapot
13. Intézményünk környezeti nevelése
31
Programjának célja, hogy tanulóink felismerjék a természetben zajló összefüggéseket, valamint
kialakuljon bennük egy környezet- és természettudatos szemlélet.
Hogyan bánunk a Föld erőforrásaival?
Erre a kérdésre keressük a választ a különböző tantárgyi órákon, témanapok, projektek, a
környezeti neveléssel összefüggő tanulmányi versenyek, vetélkedők, a tanulmányi kirándulások
keretében.
1. Alapelvek, jövőkép
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,
tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
- A fenntartható fejlődés
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései
- alapvető emberi szükségletek
- emberi jogok
- demokrácia
- elővigyázatosság
- biológiai és társadalmi sokféleség
- az ökológiai lábnyom
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a
diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.
Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
- a környezettudatos magatartási életvitelt
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitelt
- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,
- annak megőrzésének igényét és akaratát
- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a
rendszerszemléletet
- és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését
- az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
32
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás
- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
- szintetizálás és analizálás
- problémaérzékenység, integrált megközelítés
- kreativitás
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód
- vitakészség, kritikus véleményalkotás
- kommunikáció, médiahasználat
- konfliktuskezelés és megoldás
- állampolgári részvétel és cselekvés
- értékelés és mérlegelés készsége
2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés felé irányul. Ez az élet minden színterén
tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai
és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az
iskolánkban biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések
és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre
alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra alkalmas, konfliktuskezelésre és megoldásra
képes készségeket kell kialakítanunk.
Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok
hagyománnyá válását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk
kialakítani.
Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és
természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk
tudatosan környezeti neveléssel.
Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden
tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink nem elszigetelt
ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.
Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt
feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz, a fizika tantárgyak között már
megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán
33
területeken is. Tanórán és tanórán kívüli programjainkban megismertetjük gyermekeinkkel a
természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra,
hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket.
Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
Természettudományos tantárgyaink megszerettetése érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk a
szemléltetésre, ezért fontos a tanulói- és tanári kísérletek beépítése a tanórákba. Munkánkat ebben
laboráns is segíti.
Rendszeressé tettük a természeti folyamatok terepen történő megfigyelésére szervezett kirándulásokat:
- Éjszakai Csillagos Égbolt túra a Zselicben,
- csillagászati előadások a zselici Planetáriumban,
- kirándulás a Csodák Palotájába (illetve a Csodák Palotája utazó kísérleteinek megtekintése).
Kapcsolattartás a megye más középiskoláival és részt vétel az általuk szervezett programokon pl.:
- a Munkácsy Mihály Gimnázium által szervezett Geográfus tehetség nap,
- a Táncsics Gimnázium Természettudományos Laborjában fizikai és kémiai kísérletek
megfigyelése és elvégzése,
- a Pannon Egyetem Soós Ernő Víztechnológiai Kutatóközpontja,
- a környékbeli erdészetekkel: SEFAG, Kaszó Zrt, Mocz és Társa Magánerdészet Kft.,
- valamint a nemzeti parkokkal pl: Duna-Dráva Nemzeti Park, Balaton-felvidék Nemzeti Park stb.
3. Konkrét célok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához
milyen lépések vezetnek.
Hagyományok ápolása
- erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása
- ismerkedő tábor megszervezése és lebonyolítása
- kirándulás szervezése a Zselici Csillagparkba
- vándortábor szervezése
Szaktárgyi célok
- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és
környezete kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának, mérési módszerei)
34
- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási
lehetőségeik)
- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése szakórákon (a környezetszennyezés
hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre)
- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,
problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok)
- tanórán kívüli szakórák szervezése
- természetvédelmi versenyekre felkészítés
- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon
- a számítógép felhasználása a tanórákon
4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos
a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk,
hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
Lehetőségeink:
- terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,
akadályversenyek, városismereti játékok, stb.
- kézműves foglalkozások: tábori időben, stb.
- „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés
- „látogatás”: múzeum, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, vízmű,
erdészet, stb.
- versenyek
- szakkörök
- „jeles napok” (néhány jeles nap megünneplése)
- bemutatjuk szűkebb környezetünk természeti és kulturális értékeit.
5. Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.
Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek
35
leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért módszertani tanári
továbbképzésre van szükségünk.
6. Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti
nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket,
valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári
táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő-és
talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti
nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak
rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
7. Kommunikáció
A környezeti nevelésben-jellegénél, összetettségénél fogva-nélkülözhetetlenek a kommunikáció
legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és
látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra,
hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az információkat meg tudják az értéktelentől
különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára.
Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt-ezen képesség napjainkban
nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció
- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel
- házi dolgozat készítése
- poszterek készítése és bemutatása
- faliújságon közölt információk készítése
- szórólapok készítése
36
IV. HELYI TANTERV
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások
óraszámai
1. Iskolánk helyi tantervei az alábbi kerettantervekre épül:
Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára
Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára
Kerettanterv a szakgimnáziumok (volt szakközépiskola) 9-12. évfolyama számára (12. és 13.
évfolyam) 14/2013 NGM rendelet szerint
Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára (10. és 11. évfolyam) 30/2016. NGM
rendelet szerint
Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára (9. évfolyam) 5/2018. ITM rendelet és a
26/2018 (VIII. 7.) EMMI rendelet
2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és
követelményei teljes egészében megegyeznek a NEFMI rendeletben kiadott kerettantervekben
meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a
tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a
fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag,
követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott
kompetenciák fejlesztésére használják fel.
3. A NEFMI rendeletben kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az
alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az
ismeretek gyakorlására több idő jusson:
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma
lett megnövelve a szabadon
tervezhető órák
óraszámából?
Hány órával lett
megnövelve a szabadon
tervezhető órák
óraszámából?
37
Emeltszintű nyelvi óraszámú osztály
9., 10., 11., 12. 1. idegen nyelv 2
9., 10., 12. Matematika 1
12. Történelem 1
9., 10. Informatika 1
Általános gimnáziumi osztály
9., 10., 11., 12. 1. idegen nyelv 2
9., 10., 12. Matematika 1
12. Történelem 1
9., 10. Informatika 1
Hatévfolyamos gimnázium
9. Magyar irodalom 1
7. Magyar nyelv 1
9., 10. 1. idegen nyelv 1
11., 12. 1. idegen nyelv 2
11.,12. 2. idegen nyelv 1
7, 9, 10 11.,12. Matematika 1
10., 12. Történelem 1
7. Kémia 0,5
7. Földrajz 0,5
8., 9., 10. Informatika 1
Szakgimnázium volt (szakközépiskola-kifutó)
9. Magyar irodalom 1
9., 10., 11. Idegen nyelvek 1
10. Történelem 1
9. Informatika 1
10. Informatika 2
4. Iskolánkban 9. évfolyamon Dráma és tánc modul van, 11-12. évfolyamon Mozgóképkultúra és
médiaismeretet tanítunk
38
5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B
változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV
7-8. évfolyam Biológia A
9-12 évfolyam Biológia B
7-12. évfolyam Fizika B
7-10. évfolyam Kémia B
39
2. Tantervi órahálók
2.1. Közismereti kerettantervi hálók
2.1.1 Emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv
2 1 1 1
Irodalom 2 3 3 3
I. idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3+1 3+1 3 3+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3+1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 1+1 1+1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Katonai alapismeretek
Érettségi előkészítő 0 0 4 4
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
40
2.1.2. Általános gimnáziumi osztály
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 1
Irodalom 2 3 3 3
I. idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3+1 3+1 3 3+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3+1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 1+1 1+1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Katonai alapismeretek
Etikus vállalkozói ismeretek
Pénzügyi, gazdasági ismeretek
Szakmacsop.alapozó (egészségügy)
Érettségi előkészítő
0 0 4 4
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
41
2.1.3. Hatévfolyamos gimnázium
Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv 1+1 2 2 1 1 1
Irodalom 2 2 2+1 3 3 3
I. idegen nyelv 3 3 3+1 3+1 3+2 3+2
II. idegen nyelv 3 3 3+1 3+1
Matematika 3+1 3 3+1 3+1 3+1 3+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2+1 3 3+1
Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan 1 1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2 2 2
Fizika 2 2 2 2 2
Kémia 1+0,5 2 2 2
Földrajz 1+0,5 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és
médiaismeret* 2 2
Informatika 1 1+1 1+1 1+1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Érettségi előkészítő
válaszható 0 0 0 0 2 3
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
42
2.1.5. Szakgimnázium (volt szakközépiskola) 14/2013 NGM rendelet
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv 2 1 1 1
Irodalom 2+1 3 3 3
Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3
Matematika 4 4 4 4
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2+1 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Mozgóképkultúra és
médiaismeret* 1
Informatika 1+1 0+2
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak órakerete, 6 7 8 11
Érettségi előkészítő
választható 0 0 2 2
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
43
2.2. Szakmai tantárgyak
2.2.1. 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 5/13
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 2
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás
gyakorlat
1
10162-12 Gépészeti
alapozó feladatok
Gépészeti
alapozó feladatok 2,5+1
3+1
4+1
4+1 0+0,5
Gépészeti
alapozó feladatok
gyakorlat 2
70
3
105
3
140
10172-12 Műszaki mérés
2
44
Mérőtermi feladatok Műszaki mérés
gyakorlat 2
10169-12
Forgácsoló
technológia
hagyományos és
CNC
szerszámgépeken
Forgácsolási
alapismeretek
4
Forgácsolási
alapismeretek
gyakorlat 8
10170-12
Gyártástervezés és
gyártásirányítás
Gyártástervezés
és
gyártásirányítás 6,5+1,5
Gyártástervezés
és
gyártásirányítás
gyakorlat 2 +1
10171-12
Karbantartás és
üzemvitel
Szerszámgépek
karbantartása 4
Szerszámgépek
karbantartása
gyakorlat 4
Osztályfőnöki 1
összes óra 3+1 2 70
3+1 3 105
4+1 3 140
7+1 3 17+3 14+1
összes óra 6 7 8 11 35
45
2.2.2 54 481 04 Informatikai rendszergazda
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati
szakképzés
közismeret
nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
Heti
óraszám ög
y
Heti
óraszám ögy Heti óraszám ögy Heti
óraszám Heti
óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2
10815-12
Információtechnológiai
alapok
Információtechnológiai
alapok 1+0,5 1,5
Információtechnológiai
gyakorlat 2 70 2+1
10826-12
Szakmai életpálya-építés,
munkaszervezés,
munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezési ismeretek 1 1
Munkaszervezés gyakorlat 2 2
10817-12
Hálózatok, programozás és
adatbázis-kezelés
Adatbázis- és
szoftverfejlesztés 0,5+0,
5 1 2 1 4+1
Adatbázis- és
szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2+1 2 2 8+1
Hálózati ismeretek I 1 1 2 4+1
46
Hálózati ismeretek I.
gyakorlat 2 2+1 2+1 8
10827 -12
Hálózati operációs
rendszerek és
szolgáltatások
Hálózati operációs
rendszerek 5,5+1
Hálózati operációs
rendszerek gyakorlat 7+1
10828 -12
Vállalati hálózatok
üzemeltetése és felügyelete
Hálózati ismeretek II. 5+1
Hálózati ismeretek II.
gyakorlat 6+1
IT hálózat biztonság 2
IT hálózat biztonság
gyakorlat 2
összes óra 2 2+1 3 70 2 4+1 105 3 4+1 140 4 6+1 11+2 20+2 160 16+2 15+2
összes óra 5+1 6+1 7+1 10+1 31+4 31+4
2.2.4. 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 5/13
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
47
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás
I. (érettségire épülő
képzések esetén)
Szakmai idegen nyelv
Foglalkoztatás I. 2
11504-12 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek 2+0,5 3,5+ 0,5
Ügyviteli gyakorlatok 2,5+ 0,5
2,5+
0,5 1
Általános statisztika 1 1
Statisztika gyakorlat 1 1
Pénzügyi alapismeretek 2+1 2
Pénzügy gyakorlat 1
Adózási alapismeretek 1
Adózás gyakorlat 1
Számviteli alapismeretek 2 2
Számvitel gyakorlat 1+1
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 3,5+1
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen 4
10149-12 Könyvvezetés
és beszámolókészítés 6
48
11506-12
Vállalkozásfinanszírozási
és adózási feladatok
Vállalkozás-finanszírozás 2
Vállalkozás-finanszírozás
gyakorlat 1+1
Adózás 3
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2
11501-12
Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 2
Projekt-finanszírozás
gyakorlata 2
11502-12
Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatokkövetése 2
Projekttervezés gyakorlata 1+1
Osztályfőnöki 1
összes óra 2,5+,0,5 2,5+,0,5
3,5+,0,5
2,5+
0,5
5+1 2
6 4+1 21+2 10+2
összes óra 5 6 7 10 31
Szabad sáv 1 1 1 1 4
Heti óraszám szabadsávval 6 7 8 11 35
49
2.2.5. 52 723 01 Gyakorló ápoló
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 5/13
heti
óraszám
ögy
heti
óraszám
ögy
heti
óraszám
ögy
heti
óraszám heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi
egészség és biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2
11110-12
Egészségügyi
alapismeretek 0,5+
0,5 1 1 1,5
Egészségügyi
alapismeretek
Szakmai
kommunikáció 1,5
0,5
11221-12
Ápolástan-
gondozástan 1,5 +
0,5
2,5+
0,5
0,5
0,5
Alapápolás
Ápolástan-
gondozástan gyakorlat 70 105
11222-12 Klinikumi ismeretek 1
2,5+
0,5 2+1 4+1
50
Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat
3,5
140 3,5
11151-12
Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások
felnőtt betegnél
Diagnosztikus és
terápiás szakismeretek 4+1
Diagnosztikus-
terápiás beavatkozások 2,5+0,5
Klinikai gyakorlat 16
11152-12
Egészségnevelő és -
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 3,5 +0,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat 2,5 +1
Osztályfőnöki 1
összes óra 5+1 0
70
6+1 0
105
3,5+
1,0
3,5
140
6,5+
1 3,5 12,5+3 18,5+1
összes óra 5 6 7 10 31
Szabad sáv 1 1 1 1 4
Heti óraszám szabadsávval 6 7 8 11 35
51
2.3. Szakgimnáziumi ágazati képzés – 30/2016 NGM rendelet
2.3.1. Egészségügy
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv 2 1 1 1 174 - -
Irodalom 2 3 3 3 382
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3
-
-
-
108
-
-
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia
-
2
2
2
206
-
-
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű
érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia* vagy
Informatika vagy Szakmai tantárgy**
-
-
2
2
134
-
-
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
-
1
-
-
36
-
-
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés
8
8
7
7 (1045+453)
1498
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
3
4
3
3
-
-
Rendelkezésre álló órakeret/hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
** Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos)
tantárgyi kerettantervet kell használnia.
** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
52
2.3.1.1. 54 723 02 Gyakorló ápoló
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakgimnáziumi ágazati képzés Érettségi utáni szakképesítés-specifikus
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám heti óraszám
ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11 0 11 1
140
3,5 6,5
140
5 5 10,5 20,5 22 9
160
10,5 20,5
Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás
II.
Foglalkoztatás
II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás
I. (érettségire
épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5 0,5
11110-16
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 3 1,5 4,5
Szakmai
kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-16 Ápolástan- 1,5 2,5 1 5
53
Alapápolás gondozástan
Ápolástan-
gondozástan
gyakorlat
11222-16
Klinikumi
ismeretek
Klinikumi
alapozó
ismeretek
4,5 4,5
Klinikumi
szakismeretek 1 3 3,5
Diagnosztikai és
terápiás
alapismeretek
2 2
Klinikumi
gyakorlat 4,5 3 9
Egészségügyi
asszisztensi
feladatok
Egészségügyi
asszisztensi
feladatok
3 3 1 1
Egészségügyi
asszisztálás
gyakorlata
1 2 2
11151-16
Diagnosztikus
és terápiás
beavatkozások
felnőtt betegnél
Diagnosztikus és
terápiás
szakismeretek
3,5 3,5
Diagnosztikus és
terápiás
beavatkozások
2 2
Klinikai
gyakorlat 17,5 17,5
11152-16
Egészségnevelő
és fejlesztő
tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 2,5 2,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat
3 3
54
2.3.2. Gépészet, informatika
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv 2 1 1 1 174 - -
Irodalom 2 3 3 3 382
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3
-
-
-
108
-
-
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Fizika
-
2
2
2
206
-
-
Kötelezően választható
tantárgy: Emelt szintű
érettségi vagy Idegen nyelv
vagy Kémia* vagy
Informatika vagy Szakmai
tantárgy**
-
-
2
2
134
-
-
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
-
1
-
-
36
-
-
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés
8
8
7
7 (1045+453)
1498
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
3
4
3
3
-
-
Rendelkezésre álló
órakeret/hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos)
tantárgyi kerettantervet kell használnia.
** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
55
2.3.2.1. 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus
9. 10. 11. 12. 5//13 1//13 2//14
heti óraszám heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám
ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 5 6 6 6 140
3 7 140
5 5 15,5 15,5 15,5 15,5 160
15,5 15,5
Összesen 11 12 10 10 31 31 31
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
10163-12 Munkavédelem 0,5 0,5
Gépészeti
munkabiztonság
és
környezetvédelem
Elsősegélynyújtás
gyakorlat 0,5 0,5
11572-16 Vezérléstechnikai
alapismeretek 2
Mechatronikai
alapozó feladatok
Gépegységek
szerelése és
karbantartása
2 2
Pneumatikus és
hidraulikus
szerelési
gyakorlat
3
10164-12 A
gyártásszervezés
alapjai
2
56
Gépgyártósori
gépkezelői,
gépszerelői
feladatok
Beállítási,
szerelési és
karbantartási
gyakorlat
2
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok 4,5 4 3 12
Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok
gyakorlata
5,5 4 2 12
10172-12
Mérőtermi
feladatok
Műszaki mérés 3 3
Műszaki mérés
gyakorlat 3 3
10169-12 Forgácsolási
ismeretek 4 4
Forgácsoló
technológia
hagyományos és
CNC
szerszámgépeken
Forgácsolás
gyakorlat 8 8
10170-16 Gyártástervezés
és
gyártásirányítás
6 6
Gyártástervezés
és
gyártásirányítás
Gyártástervezés
gyakorlat 4 4
10171-16 Szerszámgépek
karbantartása 3 3
Karbantartás és
üzemvitel Karbantartás
gyakorlat 3,5 3,5
57
2.3.2.2. 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 5 6 6 6
0
3+1 7+1
0
3-1 7+1 10 21 13 18
0
10 21
Összesen 11 12 10+2 10 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11996-16
Információtechnológiai alapok
IT alapok 1 1 2
IT alapok gyakorlat 2 1 3
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. 1 1 1 3
Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2+0,5 7
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás 1 1 1 1 4
Programozás gyakorlat 2 2 2 2+1,5 8
11999-16
Informatikai szakmai angol
nyelv IT szakmai angol nyelv 2 2 4
12010-16
Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése
Linux alapok 1
Linux alapok gyakorlat 2 0,5
12008-16
Irodai szoftverek haladó szintű
Irodai szoftverek 1 10
Irodai szoftverek 1 1,5
58
használata gyakorlat
12009-16
Informatikai szakmai
orientáció
IT szakorientáció 1 1
IT szakorientáció
gyakorlat 2 1
12003-16
Hálózati ismeretek II.
Hálózatok II. 3 3
Hálózatok II. gyakorlat 9 9
IT hálózatbiztonság 1,5 1,5
IT hálózatbiztonság
gyakorlat 3 3
12013-16
Hálózati operációs rendszerek
és felhőszolgáltatások
Szerverek és
felhőszolgáltatások 3 3
Szerverek és
felhőszolgáltatások
gyakorlat
9 9
59
2.3.3. Közgazdaság
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv 2 1 1 1 174 - -
Irodalom 2 3 3 3 382
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
3
-
-
-
108
-
-
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Földrajz
-
2
2
2
206
-
-
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű
érettségi vagy Idegen nyelv
vagy Fizika* vagy Informatika vagy Szakmai
tantárgy**
-
-
2
2
134
-
-
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
-
1
-
-
36
-
-
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
7
7 (1045+453)
1498
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
3
4
3
3
-
-
Rendelkezésre álló órakeret/hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos)
tantárgyi kerettantervet kell használnia.
** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
60
2.3.3.1. 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
9. 10. 11. 12. 5//13 1//13 2//14
heti óraszám heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám
ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 7 4 9 3 0
9 1 0
4,5 5,5 21 10 20,5 9 0
21 10
Összesen 11 12 10 10 31 29,5 31
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység elltásáa
Gazdasági és jogi
alapismeretek 4 3 7
Ügyviteli ismeretek 3 3
Ügyviteli gyakorlatok 4 4
Általános statisztika 2 2
Statisztika gyakorlat 1 1
Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5 3,5
Pénzügy gyakorlat 1 1
61
Adózási alapismeretek 1 1
Adózás gyakorlat 1 1
Számviteli
alapismeretek 2 2 4
Számvitel gyakorlat 1 1 2
Projekttervezés 11884-16
Támogatási
alapismeretek 2 1
Gazdálkodási statisztika 2
Folyamat- és pénzügyi
tervezés 1 1,5
Támogatáskezelés
11885-16
Támogatási ügyvitel 2 2
Támogatás
menedzsment 2
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2,5 2,5
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási
és adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 3 3
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 1 1
Adózás 3 3
Elektronikus
adóbevallás gyakorlata 2 2
62
10149-12 Könyvvezetés
és beszámoló készítés
feladatai Számvitel 6 6
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen
gyakorlat 4 4
11501-16
Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 2 2
Projektfinanszírozás
gyakorlata 2 2
11502-12
Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok
követése 2 2
Projekttervezés
gyakorlata 1 1
63
2.3.4. Pedagógia
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv 2 1 1 1 174 - -
Irodalom 2 3 3 3 382
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex
természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:
Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi tantárgy,
vagy Idegen nyelv, vagy
Földrajz*, vagy Informatika,
vagy Szakmai tantárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos)
tantárgyi kerettantervet kell használnia.
** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
64
2.3.4.1. 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
9.
396 óra
10.
432 óra
11.
360 óra
12.
310 óra
5/13.
931 óra
1/13.
1116 óra
2/14.
931 óra
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő és mellék
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen
7
4 7 5
140
7 3
140
6 4 18.5 12.5 19 12
160
18.5 12.5
Összesen 11 12 10 10 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0.5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
Pedagógiai, pszichológiai
feladatok
Pedagógia
3
4 4
Pedagógiai gyakorlat
5
5 5
Bevezetés a
pszichológiába
3 4 3
Általános gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
alapismeretek 3 4 3
Gyógypedagógiai
gyakorlat 7,5 7 7.5
Speciális gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
pszichológia 2 2 2
Gyógypedagógiai
tantárgypedagógiák 2 2 2
65
Gyógypedagógiai
egészségtan 2 2 2
Gondozás és
egészségnevelés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
1 1 1 1 1 1
Óvodai nevelési feladatok A nevelés elméleti alapjai
1
1 2 2
Nevelési gyakorlat 3 4 2 4
Konyhai és udvari feladatok
az óvodai dajka
tevékenységében
Konyhai és udvari
feladatok 1 1
Takarítási feladatok az
óvodai dajka
tevékenységében Takarítási ismeretek 1 1
Családpedagógiai ismeretek Pedagógiai szociológia 1 1 2 2
Kapcsolattartás formái
családokkal
A kapcsolattartás
elmélete 1 1 1
A kapcsolattartás
gyakorlata 1 1 1
Kommunikáció 1 1 1 1
66
Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata
Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf. 1/13-2/14. évf.
óraszám összesen
Szakmai idegen nyelv 4 4 268
Érettségire épülő szakképesítés órakerete 31 31 2077
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 35
Tanítási hetek száma 36 31
Éves összes óraszám 1260 1085 2345
A szakgimnáziumi osztályokban meghatározásra kerültek a mellék-szakképesítések:
- a gépészet ágazat a 11. és 12. osztály tanulóival, a gyakorlati képzést folytató szervezet által összeállított szakmai program alapján,
tanulószerződéses gyakorlati képzés történik
Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam
E GY E GY
Műszaki rajz gyakorlat 2
Forgácsolás gyakorlat 3
Szerszámok, szerszámbefogók 2
CAD alkalmazás 2
- informatika ágazatban mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés történik
- egészségügy ágazatban mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés történik
- közgazdaság ágazatban mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés történik
- pedagógia ágazatban mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés történik
A mellék-szakképesítésből komplex szakmai vizsga tehető.
Vizsgára történő jelentkezés:
A vizsgára személyesen vagy meghatalmazott útján, írásban kell jelentkezni a vizsgaszervezőnél/szakmai igazgatóhelyettesnél jelentkezési lap
benyújtásával.
A vizsgára jelentkezés benyújtásának határideje az iskolai rendszerű vizsgák esetében a februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot
megelőző év december hónapjának első napja, a májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának tizenötödik napja,
az októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztushónapjának utolsó munkanapja.
67
A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai a 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet alapján
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 9.-12. évf. óraszám összesen
13. évf. 13. évf.
óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – –
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 – –
Matematika 3 3 3 3 417 – –
Történelem 2 2 3 3 345 – –
Etika – – – 1 31 – –
Informatika 2 2 – – 144 – –
Művészetek 1 – – – 36 – –
Testnevelés 5 5 5 5 695 – –
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –
Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 – – – 108 – –
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy- FIZIKA - gépészet, informatika BIOLÓGIA- egészségügy, pedagógia FÖLDRAJZ- közgazdaság, turisztika
2 2 2 – 216 – –
Kötelezően választható tantárgy- KÉMIA - egészségügy, gépészet, informatika FIZIKA- közgazdaság, turisztika FÖLDRAJZ- pedagógia
– – 2 2 134 – –
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek – 1 – – 36 – –
Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12 1488 31 961
Szabadon tervezhető órakeret – – – – – 4 124
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 – 35 –
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 – 31 –
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
68
5/2018 ITM rendelet szerinti szakgimnáziumi kerettantervek 2018. szeptember 1-től
Szakgimnáziumi kerettanterv - Gépészet ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen A tantárgy
kapcsolódása
3 5 7,5 4,5
140
2 2
140
3 2,5 17+1 14+3 15,5+4 14+1,5
160
17+1 14+3
Összesen 8 12 4 5,5 31+4 29,5+5,5 31+4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem fő szakképesítés 0,5 0,5
Elsősegélynyújtás
gyakorlat fő szakképesítés 0,5 0,5
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 31 521 10
Gyártósori gépész
Elsősegélynyújtás
gyakorlat
31 521 10
Gyártósori gépész
11572-16 Mechatronikai
alapozó feladatok
Vezérléstechnikai
alapismeretek
31 521 10
Gyártósori gépész 3
Gépegységek szerelése és
karbantartása
31 521 10
Gyártósori gépész 4
Pneumatikus és
hidraulikus szerelési
gyakorlat
31 521 10
Gyártósori gépész 2,5
10164-12 Gépgyártósori
gépkezelői, gépszerelői
feladatok
A gyártásszervezés
alapjai
31 521 10
Gyártósori gépész 2
Beállítási, szerelési és
karbantartási gyakorlat
31 521 10
Gyártósori gépész 2
69
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok fő szakképesítés 3 7 2 1 13+4
Gépészeti alapozó
feladatok gyakorlata fő szakképesítés 5 4 2 11+1
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés fő szakképesítés 2 2
Műszaki mérés
gyakorlat fő szakképesítés 2,5 2,5+0,5
10169-12 Forgácsoló
technológia hagyományos és
CNC szerszámgépeken
Forgácsolási ismeretek fő szakképesítés 5 5
Forgácsolás gyakorlat fő szakképesítés 7+2 7+2
10170-16 Gyártástervezés és
gyártásirányítás
Gyártástervezés és
gyártásirányítás fő szakképesítés 6,5+1 6,5+1
Gyártástervezés
gyakorlat fő szakképesítés 3+1 3+1
10171-16 Karbantartás és
üzemvitel
Szerszámgépek
karbantartása fő szakképesítés 3 3
Karbantartás gyakorlat fő szakképesítés 4 4
Szakgimnáziumi kerettanterv - Informatika ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó: Összesen
A tantárgy
kapcsolódása
4 4 5+1 6
0
2 4+1
0
1+1 4+4 11+2 20+2 12+1 18+4
0
11+2 20+2
A mellék szakképesítésre
vonatkozó: Összesen 0 0 0 0 1+1 2+2 0 2 0 0 0 0 0 0
Összesen 8 11+1 6+3+1+3 5+2+5 31+4 30+5 31+4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
70
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
10815-16
Információtechnológiai
alapok
IT alapok fő szakképesítés 1 1 2
IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1 3
Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2 2+1 6+1
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1+1 1 4+1 1
Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2+1 2+3 2 9+3 2
11999-16
Informatikai szakmai angol
nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 1+1 1 3 1
12010-16
Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése
Linux alapok 52 481 02
Irodai informatikus 1
Linux alapok gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus 2 0,5
12008-16
Irodai szoftverek haladó
szintű használata
Irodai szoftverek 52 481 02
Irodai informatikus 1 10
Irodai szoftverek
gyakorlat
52 481 02
Irodai informatikus 2 4 1,5
10815-16
Információtechnológiai
alapok
IT alapok 52 481 02
Irodai informatikus
IT alapok gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. 52 481 02
Irodai informatikus
Hálózatok I. gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás 52 481 02
Irodai informatikus
Programozás gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus
12003-16 Hálózatok II. fő szakképesítés 4 4
71
Hálózati ismeretek II. Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8 8
IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5 1,5
IT hálózatbiztonság
gyakorlat fő szakképesítés 3 3
12013-16
Hálózati operációs rendszerek
és felhőszolgáltatások
Szerverek és
felhőszolgáltatások fő szakképesítés 3 3
Szerverek és
felhőszolgáltatások
gyakorlat
fő szakképesítés 9 9
ágazati kompetenciák fejlesztése helyi
tanterv szerint
Szakgimnáziumi kerettanterv - Egészségügy ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen
A tantárgy
kapcsolódása
7,5+0,5 0 11+1 0
140
1,5 1,5+2,5
140
2+2 4 10,5 20,5 22 5,5
160
10,5 20,5
Összesen 7,5+0,5 11+1 3+2,5 6+2 31 27,5 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség
és biztonság fő szakképesítés 0,5 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek fő szakképesítés 1 3,5 4,5+0,5
Szakmai
kommunikáció fő szakképesítés 1 1 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-
gondozástan fő szakképesítés 1,5 3,5+1 5+1
72
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek fő szakképesítés 3,5+0,5 1 4,5+1,5
Klinikumi
szakismeretek fő szakképesítés 1,5 2 3,5+1,5
Diagnosztikai és
terápiás
alapismeretek
fő szakképesítés 2 2+1
Klinikumi gyakorlat fő szakképesítés 1,5+0,5 4 5,5+2
11635-16 Egészségügyi
asszisztensi feladatok
Egészségügyi
asszisztensi feladatok
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
4,5 1+2
Egészségügyi
asszisztálás
gyakorlata
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
1+2 3
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség
és biztonság
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
Szakmai
kommunikáció
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
11221-16 Alapápolás Ápolástan-
gondozástan
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
Klinikumi
szakismeretek
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
Diagnosztikai és
terápiás ismeretek
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
73
Klinikumi gyakorlat
52 720 01
Általános ápolási
és egészségügyi
asszisztens
11151-16 Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások
felnőtt betegnél
Diagnosztikus és
terápiás szakismeretek fő szakképesítés 3,5+1,5 3,5+1,5
Diagnosztikus és
terápiás
beavatkozások
fő szakképesítés 2+2 2+2
Klinikai gyakorlat fő szakképesítés 17,5 17,5
11152-16 Egészségnevelő
és fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés fő szakképesítés 2,5+0,5 2,5+0,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat
fő szakképesítés 3 3
Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi
tanterv szerint 0,5 1 2,5 2 4 5,5 2 4
Szakgimnáziumi kerettanterv- Közgazdaság ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
4 4 10 2
0
3 2
0
3 2 21+1 10+3 20+3 10+2
0
21+3 10+1
Összesen 8 12 5 5 31+4 30+5 31+4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek fő szakképesítés 4 2 6
Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés 4 4
74
Általános statisztika fő szakképesítés 3 3+2
Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés 3 1 2 6
Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés 1 1 2
Adózási alapismeretek fő szakképesítés 1 1+1
Adózás gyakorlat fő szakképesítés 1 1+1
Számviteli alapismeretek fő szakképesítés 2 1 1 4
Számvitel gyakorlat fő szakképesítés 1 1 1 3+1
11884-16 Projekttervezés
Támogatási
alapismeretek
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
2 1
Gazdálkodási statisztika
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
2 1
Folyamat- és pénzügyi
tervezés
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
2
11885-16 Támogatáskezelés
Támogatási ügyvitel
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
2 1
Támogatási menedzsment
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
2
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek fő szakképesítés 2,5+ 2,5
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási és
adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás fő szakképesítés 3+1 3+1
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat fő szakképesítés 1 1
Adózás fő szakképesítés 3 3
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata fő szakképesítés 2+2 2
10149-12 Könyvvezetés és
beszámolókészítés feladatai Számvitel fő szakképesítés 6 6+2
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen
gyakorlat fő szakképesítés 4+1 4+1
11501-16 Projektfinanszírozás
Projektfinanszírozás fő szakképesítés 2 2
Projektfinanszírozás
gyakorlata fő szakképesítés 2 2
11502-12 Projektfolyamatok
követése Projektfolyamatok
követése fő szakképesítés 2 2
75
Projekttervezés
gyakorlata fő szakképesítés 1 1
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi
alapismeretek
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Ügyviteli gyakorlatok
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Általános statisztika
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Pénzügyi alapismeretek
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Pénzügy gyakorlat
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Adózási alapismeretek
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Adózás gyakorlat
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Számviteli alapismeretek
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
Számvitel gyakorlat
52 345 06
Pályázati-támogatási
asszisztens
76
Szakgimnáziumi kerettanterv - Pedagógia ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
6 2 7,5 4,5
140
3 1,5
140
3,5 1,5 20+3 11+1 20+3 9,5+2,5
160
20+3 11+1
Összesen 8 12 4,5 5 31+4 29,5+5,5 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
11464-16 Pedagógiai,
pszichológiai feladatok
Pedagógia fő szakképesítés 3 3 1,5 1,5 1 9+1 1
Pszichológia fő szakképesítés 3 2,5 1,5 2 1 9+1 1
Pedagógiai gyakorlat fő szakképesítés 2 2,5 1,5 1,5 7,5+1,5
Gondozás és
egészségnevelés fő szakképesítés 2 2+1
Kommunikáció fő szakképesítés 2 2+1
11688-16 Gondozás és
egészségnevelés Gondozás és
egészségnevelés
3214001
Óvodai dajka
11678-16 Kommunikáció és
viselkedéskultúra Kommunikáció
5276101
Családsegítő
asszisztens
11465-12 Általános
gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai
alapismeretek fő szakképesítés 5+1 5
Gyógypedagógiai
gyakorlat fő szakképesítés 11+1 11
11466-12 Speciális
gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai
pszichológia fő szakképesítés 5 5
Gyógypedagógiai
tantárgy-pedagógiák fő szakképesítés 3+1 3
77
Gyógypedagógiai
egészségtan fő szakképesítés 2+1 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság fő szakképesítés 0,5 0,5
11470-16 Óvodai nevelési
feladatok Az óvodai nevelés
3214001
Óvodai dajka 1,5
11544-16 Konyhai és udvari
feladatok az óvodai dajka
tevékenységében Higiénés ismeretek
3214001
Óvodai dajka 2
11676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia
5276101
Családsegítő
asszisztens
2 2
Mentálhigiéné
5276101
Családsegítő
asszisztens
2,5
Családpedagógiai
gyakorlat
5276101
Családsegítő
asszisztens
1
11677-16 Kapcsolattartás
formái a családokkal
A kapcsolattartás
elmélete
5276101
Családsegítő
asszisztens
1
A kapcsolattartás
gyakorlata
5276101
Családsegítő
asszisztens
1
11543-16 Takarítási feladatok
az óvodai dajka
tevékenységében Higiénés ismeretek
3214001
Óvodai dajka
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság
5276101
Családsegítő
asszisztens
0,5
78
Szakgimnáziumi kerettanterv - Turisztika ágazat
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen A tantárgy
kapcsolódása
4+1 3 4 7+1 140
2 2+1 140
3 3+1 12+3 19+1 13+2 15+5 160
12+3 19+1
Összesen 7+1 11+1 4+1 6+1 31+4 28+7 31+4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2
11714-16 Turisztikai
erőforrások
Turizmus földrajz fő szakképesítés 1 1+1 1 1 4+1
Kultúr- és vallástörténet fő szakképesítés 1 1+1 1 3+1
Vendégfogadás fő szakképesítés 1 1 1 3+1
11715-16 Kommunikáció a
turizmusban
Üzleti protokoll fő szakképesítés 1 2 3+1
Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 2 2 2 2 3 8 3
11716-16 Gazdasági
folyamatok a turizmusban
Turizmus rendszere fő szakképesítés 1+1 1 2+1
Marketing fő szakképesítés 2 1+1 3+2
11717-16 Infokommunikációs
technológia a turizmusban IKT a turizmusban fő szakképesítés 1 1 2
10064-16 Turisztikai
termékkínálat
Utazásszervezés fő szakképesítés 5,5+2 5,5+2
Turisztikai árualap fő szakképesítés 8+1 8+1
10065-16 Turisztikai
vállalkozások
Vállalkozási
alapismeretek fő szakképesítés 1+1 1+1
Turisztikai üzletágak fő szakképesítés 11 11
11300-12 Szállodai
adminisztráció Szállodai adminisztráció
52-812-01
Szállodai recepciós 1 2
11301-12 Szállodai
kommunikáció Szállodai kommunikáció
52-812-01
Szállodai recepciós 1
11302-12 Szállodai
tevékenységek Szállodai tevékenységek
52-812-01
Szállodai recepciós 3+1 3
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság
52-812-01
Szállodai recepciós
Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi
tanterv szerint 1 1 2 1 3 1 2 5 3 1
79
2.4. Esti munkarend
Kerettantervek a 30/2016. NGM rendelet szerint 2016. szeptember 1-től
2.4.2. 54 723 02 Gyakorló ápoló
1/13. 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11,5 4,5 80
7,75 11,25
Összesen 16 19
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. 1
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség
és biztonság 0,5
11110-16
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 2,25
Szakmai
kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-
gondozástan 2,5
Ápolástan-
gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 2,5
Klinikumi
szakismeretek 2,0
Diagnosztikai és
terápiás
alapismeretek
1
Klinikumi gyakorlat 4,5
11151-16
Diagnosztikus és
terápiás
beavatkozások felnőtt
betegnél
Diagnosztikus és
terápiás
szakismeretek
2,0
Diagnosztikus és
terápiás
beavatkozások
1,0
Klinikai gyakorlat 8,75
11152-16
Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 1,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat
1,5
80
2.4.3. 55 723 01 Ápoló
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak/témakörök Heti elméleti
órák száma
Heti gyakorlati
órák száma
Összesen 8,5 8,0
Összesen 16,5
11
113
-16
Sza
káp
olá
si f
elad
ato
k
Klinikumi é szakápolási ismeretek
Belgyógyászat és szakápolástana 1,5
Sebészet és szakápolástana 1,5
Kisklinikum és szakápolástana 0,5
Infektológia és szakápolástana 0,5
Neurológia és szakápolástana 1
Pszichiátria és szakápolástana 0,5
Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana 0,5
Gyermekgyógyászat és szakápolástana 0,5
Onkológia és szakápolástana 0,5
Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápolása 1,5
Klinikai szakápolás gyakorlata
4,75
Ápolói feladatok belgyógyászati profilú osztályon 0.75
Ápolói feladatok sebészeti profilú osztályon 0,75
Ápolói feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon 0,55
Ápolói feladatok sürgősségi/intenzív osztályon 0,75
Ápolói feladatok neurológiai osztályon 0,5
Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon 0,5
Ápolói feladatok kisklinikumi osztályon 0,5
Ápolói feladatok a Körzeti-közösségi/otthonápolási
ellátásban 0,5
11
114
-16
Bő
vít
ett
ko
mp
eten
ciáj
ú b
eteg
ellá
tás
Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata 0 2
Invazív beavatkozások technikái és ápolási specialitásai 0,5
Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 0,25
Fájdalomcsillapítás ápolói teendői 0,25
Kritikus állapotú betegek ellátása 0,25
Klinikai táplálás 0,25
Katéterezés, inkontinencia ellátás 0,25
Sebkezelés, sztóma ellátás 0,25
Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények
között 0 1,25
Perioperatív ápolói feladatok gyakorlata sebészeti profilú
osztályon 0,25
Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgősségi /
intenzív osztályon 1,0
81
2.4.4. 55 723 11 Mentőápoló
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 9 9
Összesen 18
11197-16 Szakápolástani
ismeretek
Praehospitalis ellátás 3
Intrahospitalis ellátás 1
Aneszteziológia és intenzív
terápia 1
Sebészeti beavatkozások 1
Szakápolástani gyakorlatok 1 (demonstr.
terem) 5,5
11198-16 Mentésszervezési
és oktatási feladatok
Mentésirányítás 1
Kommunikáció a
mentésirányítában 1
Szakmódszertan 1
Mentésszervezési gyakorlatok 2,5
82
2.4.5. 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
13. 14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen 10 4,5
0
12 5,5
Összesen 14,5 17,5
11499-12
Foglalkoztatás II. 0,25 Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység elltásáa
Gazdasági és jogi alapismeretek 3,5
Ügyviteli ismeretek 1,5
Ügyviteli gyakorlatok 2
Általános statisztika 1
Statisztika gyakorlat 0,5
Pénzügyi alapismeretek 1,5
Pénzügy gyakorlat 0,5
Adózási alapismeretek 0,5
Adózás gyakorlat 0,5
Számviteli alapismeretek 2
Számvitel gyakorlat 1
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 1,5
11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 2
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 0,5
Adózás 1,5
Elektronikus adóbevallás gyakorlata 1
10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Számvitel 4
11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen gyakorlat 2,5
11501-16 Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás 1
Projektfinanszírozás gyakorlata 1
11502-12 Projektfolyamatok követése
Projektfolyamatok követése 1
Projekttervezés gyakorlata 0,5
83
2.4.6. 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő
Szakmai
követelménymodulok
Tantárgyak Elmélet Gyakorlat
Összesen 9,25 6,5
Összesen 15,75
10773-12 Jogi feladatok a
gyakorlatban Jogi ismeretek 1,25
10774-16 Pénzügyi feladatok
ellátása
Pénzügyi ismeretek 1
Pénzügyi gyakorlat 0,75
10775-16 Adózási feladatok
ellátása
Adózás 1,5
Adózás gyakorlat 1,5
11886-16 Számviteli
szervezési feladatok gyakorlata
Számvitel szervezés 1
Komplex feladatok
gyakorlata 0,5
10809-12 Gazdasági és
vezetési feladatok a
gyakorlatban Gazdasági és vezetési
feladatok 2
10808-16 Számviteli feladatok
a gyakorlatban
Számvitel 1,5
Számvitel gyakorlat 2,5
10789-12 Elemzési -
ellenőrzési feladatok ellátása
Elemzés-ellenőrzés 1
Elemzés-ellenőrzés
gyakorlata 1,25
2.4.7. 35 521 01 CNC gépkezelő
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Gyártáselőkészítés 1
11399-12
CNC-forgácsolás
CNC programozás 2
CNC programozási
gyakorlat 2,5
CNC
szerszámgépek 2,5
CNC forgácsolási
gyakorlat 7,5
Összes óra 5,5 10
Összes óra 15,5
84
2.4.8. 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló
Szakközépiskolai képzés
közismereti oktatás nélkül
1. évfolyam 2. évfolyam
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10 6,25 80
11 4,75
Összesen 16,25 15,75
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1
10569-16 Gondozási-ápolási
alapfeladatok
Szakmai készségfejlesztés és
kommunikációs gyakorlat 1,25 1,5
Szociálpolitikai, jogi és etikai
ismeretek 1,25 1,5
Pszichológiai alapismeretek 2
Egészségügyi alapismeretek 3,0 0,25
Ápolási, gondozási alapismeretek 1,5
Megfigyelési és elsősegélynyújtási
gyakorlat 1,5
10570-16 A szükségletek
felmérése
Társadalomismeret 0,75
Klinikai ismeretek 2,5
Ápolási gyakorlat 1
Gondozási ismeretek 1
A gondozási szükségletek
felmérésének gyakorlata 0,5
Monitorozó gyakorlat 1,5
10571-16 Sajátos gondozási
feladatok
Szociális munka elmélete 2,0
Szociális munka gyakorlata 0,5
Szociális gondozás 2,75
Szociális gondozás gyakorlata 0,5 1,5
Mentálhigiéné 0,75
Esetmegbeszélés és szupervízió a
gyakorlaton 0,75
10572-16 Gondozási-ápolási
adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 0,5 0,5
85
2.4.9. 54 725 09 Radiográfiai asszisztens
1/13. 2/14.
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11,5 4,5
160
8,0 9,5
Összesen 16,0 17,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 1,0
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 2,25
Szakmai kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 2,5
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó ismeretek 2,5
Klinikumi szakismeretek 2,0
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 1,0
Klinikumi gyakorlat 4,5
11157-16
A képi diagnosztika alapjai
Röntgen képalkotás 3,75
Sugárvédelem –dozimetria 0,5
Röntgen képalkotás
gyakorlat 5,75
11825-16Képalkotó diagnosztikai
vizsgálatok mammográfia,
ultrahang alapjai
Emlődiagnosztika 1,5
Ultrahangdiagnosztika 1
Emlődiagnosztika gyakorlat 2,25
Ultrahangdiagnosztika
gyakorlat 1,5
111635-16 Egészségügyi
asszisztensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
86
2.4.10. 54 723 01 Gyakorló mentőápoló
1/13. 2/14.
heti óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 11,5 4,5
160
6,25 9,75
Összesen 16,5 16
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 1,0
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5/0,25
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 4,5/2,25
Szakmai kommunikáció 2/1
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 5/2,5
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 4,5/2,5
Klinikumi szakismeretek 3,5/2
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2/1
Klinikumi gyakorlat 9/4,5
11635-16 Egészségügyi
assziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata
11166-16 Sürgősségi
betegellátás
Oxiológia alapjai 1,5
Csecsemő és
gyermekgyógyászati
oxiológia
0,5
Szülészet- nőgyógyászati
oxiológia 0,5
Toxicologia 0,25
Tömeges baleset -
katasztrófa ellátás 0,25
Sürgősségi ellátás
gyakorlata 8
11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika 1
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 0,5
Irányítás 0,5
Logisztikai gyakorlat 1,75
87
34 521 03 Gépi forgácsoló
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség
és biztonság 0,25
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1
10163-12
Gépészeti
munkabiztonság
és környezet-
védelem
Munkavédelem 0,5
Elsősegélynyújtás
gyakorlata 0,5
10162-12
Gépészeti
alapozó feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok 1
Gépészeti alapozó
feladatok gyakorlata 2
10173-12
Anyagvizsgálatok
és geometriai
mérések
Szakmai
anyagismeret és
anyagvizsgálat
1,5
Anyagvizsgálat és
gépészeti mérések
gyakorlata
3
10174-12
Esztergályos
feladatok
Esztergálás 1,5 1
Esztergálás
gyakorlata 4 2
10176-12 Marós
feladatok
Marás 1,5
Marás gyakorlata 6
10175-12
Köszörűs
feladatok
Köszörülés 1,5 0,5
Köszörülés gyakorlata 4
Összes óra 6,25 9,5 4,25 12
Összes óra 15,75 96 16,25
88
35 481 02 Tehergépkocsi-vezető
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 11 5,5
Összesen 16,5
12062-16
Közlekedési ismeretek
Alapelvek a közlekedésben 0,5 0
Infokommunikáció 0,5 0
Közlekedés-földrajz 0,5 0
12064-16
Szerkezeti, üzemeltetési
ismeretek
Gépjárművek szerkezettana 2,5 0
Gépjárművek szerkezettana gyakorlat 0 1
11976-16
Rakodás és rakományrögzítés
Rakományok rögzítése
a közúti szállításban 2 0
Rakodás és rakományrögzítés a közúti
szállításbangyakorlat 0 0,5
11747-16
Egészség-, munka -és
tűzvédelem
Munkavédelmi és tűzvédelmi
ismeretek 0,5 0
Tehergépjárművek karbantartásának
és javításának speciális esetei, a
nagytestű járművek mozgatásának
veszélyei
0,5 0
Tehergépjárművek karbantartásának
és javításának speciális esetei, a
nagytestű járművek mozgatásának
veszélyei, gyakorlat
0 0,5
12066-16
Előírások alkalmazása
Gépjárművezetők szociális szabályai,
tachográf ismeret 1 0
Felelősségi körök az árufuvarozásban 0,5 0
12063-16
Szakmai idegennyelvi ismeretek
(válsztható)
Az angol vagy német nyelv alapjai 1 0
Tehergépkocsivezetők munkavégzési
körülményeinek szakmai nyelvi
ismeretei
1 0
12065-16
Veszélyhelyzetek
Emberi tényezők,
Elsősegélynyújtási feladatok,
egészségmegőrzés
0,5
0
Veszélyhelyzetek a közúti
forgalomban gyakorlat 0 0,5
11977-16
Tehergépkocsi vezetése
Alapoktatás 0 0,5
Vezetés forgalomban 0 1
Módszerátadó gyakorlat 0 1,5
89
Est órahálók a 5/2018. ITM rendelet szerint 2018. szeptember 1-től
54 723 02 Gyakorló ápoló
1//13 2//14
e gy ögy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen 13,75 4 120
7,25 11,5
Összesen 17,75 18,75
11499-12
Foglalkoztatás II. 0,25 Foglalkoztatás
II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás
I. (érettségire
épülő képzések
esetén)
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
11110-16
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi
alapismeretek 2,5
Szakmai
kommunikáció 1
11221-16
Alapápolás Ápolástan-gondozástan 3
11222-16
Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 3
Klinikumi
szakismeretek 2,5
Diagnosztikai és
terápiás alapismeretek 1,5
Klinikumi gyakorlat 4
11151-16
Diagnosztikus
és terápiás
beavatkozások
felnőtt betegnél
Diagnosztikus és
terápiás szakismeretek 2,5
Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások 2
Klinikai gyakorlat 10
11152-16
Egészségnevelő
és fejlesztő
tevékenység
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés 1,5
Egészségnevelés-
egészségfejlesztés
gyakorlat
1,5
90
54 723 01 Gyakorló mentőápoló
1//13 2//14
e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen 13,75 4 120
7,25 10,25
Összesen 17,75 17,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,25
Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 2,5
Szakmai kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 3
11222-16 Klinikumi
iameretek
Klinikumi alapozó
ismeretek 3
Klinikumi szakismeretek 2,5
Diagnosztikai és terápiás
ismeretek 1,5
Klinikumi gyakorlat 4
11166-16 Sürgősségi
betegellátás
Oxiológia alapjai 1,5
Csecsemő és
gyermekgyógyászati
oxiológia
0,5
Szülészet-nőgyógyászati
oxiológia 0,5
Toxicologia 0,5
Tömeges baleset -
katasztrófa ellátás 0,5
Sürgősségi ellátás
gyakorlata 8,25
11165-16
Mentéstechnika Mentéstechnika 1,5
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 0,5
Irányítás tantárgy 0,5
Logisztikai gyakorlatok 2
91
54 725 03 Fizioterápiás asszisztens
1//13 2//14
e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen 13,75 4
160
7 10,5
Összesen 17,75 17,5
11499-12
Foglalkoztatás II. 0,25
Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek 2,5
Szakmai kommunikáció 1
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 3
11222-16 Klinikumi
ismeretek
Klinikumi alapozó ismeretek 3
Klinikumi szakismeretek 2,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 1,5
Klinikumi gyakorlat 4
11141-12 A fizioterápia
elmélete és gyakorlata
Elektroterápia 1,5
Az elektroterápia gyakorlata 7
Hidro-balneoterápia tantárgy 1
A hidroterápia és balneoterápia
gyakorlata 1,5
Biofizika, biokémia 0,5
Gyógytorna, gyógymasszázs 0,5
Kórélettan, Ápolástan,
Infektológia, Gyógyszertan 0,5
Pszichológia, dokumentáció 0,5
Gyógytorna, gyógymasszázs
gyakorlat 2
11650-16 Fizioterápiás
szakmai anatómia és
klinikai ismeretek
Szakmai anatómia, kórélettan 0,5
Klinikai ismeretek 0,5
Wellness-fitness-rekreáció 0,25
92
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
1//13 2//14
e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen 11 6 0
10,5 6,5
Összesen 17 17
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,25
Foglalkoztatás II.
11498-12
Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
11504-16 Gazdálkodási
alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi alapismeretek 3
Ügyviteli gyakorlatok 2
Általános statisztika 2
Pénzügyi alapismeretek 3
Pénzügy gyakorlat 1
Adózási alapismeretek 1
Adózás gyakorlat 1
Számviteli alapismeretek 2
Számvitel gyakorlat 2
10147-12 Gazdálkodási
feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 1,25
11506-16
Vállalkozásfinanszírozási
és adózási feladatok
Vállalkozásfinanszírozás 1,5
Vállalkozásfinanszírozás
gyakorlat 1
Adózás 1,5
Elektronikus adóbevallás
gyakorlata 2
10149-12 Könyvvezetés és
beszámolókészítés
feladatai
Számvitel 3
11505-12 Könyvelés
számítógépen Könyvelés számítógépen
gyakorlat 2
11501-16
Projektfinanszírozás
Projektfinanszírozás 1
Projektfinanszírozás gyakorlata 1
11502-12
Projektfolyamatok
követése
Projektfolyamatok követése 1
Projekttervezés gyakorlata 0,5
93
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által
kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott
követelményeket az adott évfolyamon minden tartárgyból teljesítette, valamint a
szakgimnáziumban a 10. és 11. évfolyamot követően az összefüggő szakmai gyakorlat
teljesítése.
2. A szakmai tantárgyak félévi és tanév végi osztályzata megállapításának elvei:
A szakmai tantárgyakból félévkor és a tanév végén egy összesített osztályzatot állapítunk meg
abban az esetben is, ha a tanév közben a tantárgyon belül az egyes témaköröket a naplóban
külön óraként vezetjük és értékeljük.
Ha az egyes témaköröket különböző pedagógusok tanítják, az összesített osztályzatot együtt
állapítják meg. Az osztályzatot súlyozottan, a témakörök óraszámának arányában kell
megállapítani. Ha a tanuló tanév végi összesített osztályzata valamely tantárgyból elégtelen,
abból a témakörből kell javítóvizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot kapott.
3. Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki a helyi tantervek
minimumkövetelményeit minden tantárgyból (a tantárgy összes témaköréből) teljesítve,
legalább elégséges év végi osztályzatot kapott.
4. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve
érdemjegyei alapján bírálják el. A 7-14. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi
osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
5. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból „elégtelen”osztályzatot kapott, a
következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak
osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- az iskola fenntartója engedélyezte a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.
4. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak
Közép és emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést intézményünk elsősorban a kötelező
érettségi tantárgyakból vállalja. Amennyiben a csoport létszám más tantárgyakból eléri a 8 főt,
illetve a felhasználható órák mennyisége megengedi a 8 fő alatti csoportlétszám indítását,
intézményünk ebben az esetben is gondoskodik az alábbiakban felsorolt tantárgyak érettségire való
felkészítéséről.
94
- magyar nyelv és irodalom
- történelem
- matematika
- angol nyelv
- német nyelv
- francia nyelv
- fizika
- kémia
- biológia
- informatika
- földrajz
- testnevelés
- szakmai tárgyak
Középszintű érettségi vizsgára:
- magyar nyelv és irodalom,
- történelem,
- idegen nyelvek (angol, német, francia)
- matematika,
- fizika,
- kémia,
- biológia
- földrajz,
- informatika
- testnevelés
- rajz és vizuális kultúra
- ének
- szakmai tárgyak
5. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:
Az elért eredményeket a tanév anyagának tervezésénél (tanmenet) és az esetleges csoportbontásnál vesszük
figyelembe.
Testnevelés: nemek szerinti, évfolyam szintű csoportbontás a beosztás fő elve
Informatika: tanulócsoport felezése (20 fő felett)
Gépészeti gyakorlat: csoportonként lehetőleg a 8 főt ne haladja meg a csoport szakmai gyakorlata
Irodalom, történelem, magyar nyelv: nagy létszámú osztály esetén
Matematika: képesség szerinti csoportbontás,
- felzárkóztatás a cél a kis csoportban
- emelt szintű érettségire felkészítő csoport 11-12. évfolyamon külön csoportban, külön tantervvel,
heti 6 órában
- a szakmacsoportok különbözősége miatt a pénzügy-egészségügy képzésben 9-12
osztályban
6. A tanulók felvétele, átvétele
Iskolánkba az általános iskola nyolc illetve hatodik osztályát elvégezve az általános felvételi eljárás
keretében lehet bejutni. A felvételi sorrendet a 7. évfolyamon a jelentkezők tanulmányi eredménye,
központi írásbeli felvételi vizsga eredménye, a 9. évfolyamon a jelentkezők 7. osztályos év végi és 8.
95
osztályos félévi tanulmányi eredménye határozza meg. A kezdő évfolyamokon (ahol nem tartunk felvételit)
a tanév elején teszttel mérjük a diákok általános iskolában megszerzett tudását
A felvételről, illetve elutasításról a jelentkezőt írásban értesítjük. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön
létre.
Más középiskola tanulója írásban kérheti átvételét iskolánkba. Az átvételről az iskola igazgatója dönt, a
tantestület véleményének kikérésével, figyelembe véve az aktuális osztálylétszámokat, az átvételt kérő tanuló
tanulmányi eredményét, magatartási és szorgalmi minősítését. Az átvételt kérőnek a nem tanult tantárgyakból
különbözeti vizsgát kell tennie a tanév végéig, illetve teljesítenie kell a fogadó osztálytípus felvételi
követelményeit.
Iskolánk tanulója írásban kérheti, hogy intézményünkben nem oktatott tantárgyi, idegen nyelvi
ismeretek elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain vegyen részt vendégtanulóként,
amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről
– az érintett osztályfőnök javaslata alapján – az iskola igazgatója dönt.
7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei
A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli, a tanórán kívül elvégzendő feladatokat
adhatnak a diákoknak. A szaktanárok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően adják fel az órán
elvégzett anyagra épülő házi feladatot, illetve-hosszabb időtartamra- önálló gyűjtőmunkát igénylő feladatot,
melynek megoldásához segítséget nyújt a könyvtári állomány és szolgáltatás. A házi feladatok mennyiségének
meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 6-8 órája van, és minden órán
tűznek ki számára kötelezően megoldandó feladatokat. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi
feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Az évközi szünetekre (pl. őszi, téli, tavaszi), de
hétvégére sem adható több otthoni feladat, mint az egymást követő tanítási napokon.
A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű,
rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő
feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok
mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.
Az otthoni felkészülés formái
- Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az
iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a
tankönyv segítségével.
- Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli
megoldása (kötelező házi feladat).
- Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi
megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).
96
- A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldás (ajánlott házi
feladat.)
- A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső
motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat.)
- Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.
- Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és
kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
Az otthoni felkészülés iskolai előkészítés, eredményességének segítése
- Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.
- Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadás és
képességfejlesztés.
- Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy valamint tanárváltás esetén.
8. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön.
Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel
együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás
egész folyamatában és valamennyi területén;
- a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének
megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
- a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek
feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán
kívül;
- adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások
alkalmazása.
9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
97
2. Ennek alapján
- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra
keretében
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Helyi teljesítménypróba
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon,
tanévenként a következő módón:
- Az őszi időszakban a munkaközösség által kidolgozott és jóváhagyott helyi teljesítménypróbák (a
továbbiakban: helyi teljesítménypróbák) mérése.
- A tavaszi időszakban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT)mérésének elvégzése.
A teljesítménypróbák a helyi adottságoknak megfelelően, és a felsőfokú intézmények fizikai felméréseinek
figyelembe vétele alapján kerültek összeállításra. Öt próbát mérünk:
1. 4 x 10m-es ingafutás
2. 4 ütemű fekvőtámasz
3. helyből távolugrás
4. medicinlabda dobás hátra
5. szlalom labdavezetés
Értékelés: A mérési útmutató alapján az országos átlaghoz viszonyítjuk tanulóink teljesítményét, melyet 1-5-
ig terjedő skálába sorolunk be.
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai, akarati képességeinek állapotát mérik, az évente
kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tanulók tudomására hozzák. Célunk, hogy a sokoldalú
kondicionális képességfejlesztés hatására tanulóink évről-évre javítsanak felmérési eredményeiken.
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt / NETFIT
A NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás
jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés
szereplői körében.
A tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést
igényel. (MSZOE elemzés és javaslat) .
A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a
hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt
megtartsa (ne essen vissza).
98
Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és
testmozgásban gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg.
A fittségi mérés új jogszabályi háttere – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § és az 1203/2013. számú
Kormány határozat alapján.
A mérést az iskola az aktuális tanév január 5-től május 27-ig terjedő időszakában szervezi meg az iskolai
munkaterv szerint.
A tanulók fittségi mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A NETFIT mérési
módszerének alkalmazása és a mérési eredmények online felületre történő felvitele 5. évfolyamtól kötelező. A
lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként,
osztályonként és évfolyamonként rögzíti.
Az eredményeket elemzi és meghatározza a tanuló fittségi fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
A fittségi mérés eredményei az országos online informatikai adatbázisban a pedagógus, a tanuló és a szülő
számára egyaránt elérhetők lesznek.
A szülő kötelessége - megismerve a fittségi mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket
gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében. (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások
megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.)
Az iskola egészségügyi szolgálat bevonásával - a tanulók és a szülők számára útmutatást, szakmai segítséget
kell nyújtani a mindennapos testmozgás és az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához.
Törekszünk a tanuló önmagához viszonyított, fejlődésösztönző értékelésére.
A NETFIT által vizsgált fittségi profilok és értékelésük A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző
fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.
A tanulók fizikai állapotának mérésére a NETFIT programot használjuk.
A program összetevői:
I. Testösszetétel
1. Testmagasság mérése
2. Testtömeg mérése
3. Testzsírszázalék-mérése
II. Aerob fittség (állóképesség)
4. Aerob kapacitás: Állóképességi ingafutás teszt 20 m
III. Vázizomzat fittség
5. törzs (has és hát) izomereje: ütemezett hasizom teszt
6. törzs (has és hát) izomereje: törzsemelés teszt
7. felsőtestfél izomereje: ütemezett fekvőtámasz teszt
8. alsó testfél izomereje: helybőtávolugrás teszt
9. alkar –és a kéz izmainak ereje: kéz szorítóerejének mérése
IV. Hajlékonyság
10. Hajlékonyság: hajlékonysági teszt (jobb és bal láb)
99
10. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
A szaktanár a tanulók tudását a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási
év végén osztályzattal minősíti.
A tanulók tudásának értékelésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5, lehet dicsérettel
5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).
Az osztályfőnök az osztályértekezleten a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésére javaslatot tesz.
Magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának alapelvei
A tanulói magatartás minősítésének feltételei:
a) példás (5) magatartású, aki a következő szempontok többségének megfelel:
- betartja a Házirendet, és arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt;
- önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti;
- tevékeny részt vállal az iskola valamelyik művészeti vagy sportcsoportjában;
- aki nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben.
b) jó (4) magatartású:
- aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul, és legfeljebb 1 osztályfőnöki
figyelmeztetése van.
c) változó (3) magatartású:
- akinek osztályfőnöki vagy igazgatói intője van.
d) rossz (2) magatartású:
- aki igazgatói intőnél súlyosabb büntetésben részesült;
- akinek 6-nál több igazolatlan órája van;
- aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült.
A tanulói szorgalom minősítésének feltételei:
a) példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel:
- aki kötelességeit pontosan teljesíti: hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja;
- aki tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában, ill. tanulmányi versenyeken és
pályázatokon;
- aki képességei szerint megfelelően teljesít.
b) jó (4) szorgalmú:
- aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul;
c) változó (3) szorgalmú
- aki képességei alatt teljesít; akinek 1 tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen;
d) hanyag (2) szorgalmú
- akinek kettő v. több tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen.
A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet dönt. A tanuló az
iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2)
minősítéssel teljesítette.
100
11. A tanulók értékelésének alapelvei
Általános alapelvek:
I. Az órai munkához szükséges taneszközöket a szaktanár határozza meg. A felszerelés hiányát jelenteni kell.
Amennyiben a tanuló a felszerelését nem hozza el, úgy a harmadik alkalommal és minden következő
alkalommal bekarikázott elégtelent kap. A szaktanár a második alkalom után az ellenőrzőn keresztül értesíti a
szülőt.
A házi feladat elkészítése az órai felkészülés része. Amennyiben a tanuló nem készítette el a házi feladatot
abban az esetben is az előzőekhez hasonlóan járunk el.
Testnevelés tantárgyból az első felszerelés hiány esetén a testnevelő felszólítja a tanulót ezen
kötelezettségének jövőbeni teljesítésére. A második és minden következő alkalommal bekarikázott elégtelent
kap. A szaktanár a harmadik órai munkáért adott elégtelen után az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt.
Amennyiben a felszerelés hiány továbbra is előfordul, a tanuló, a fokozatosság érvényesítésével, a házirend
IX. pontja szerint rögzített figyelmeztetésekben részesül.
II. A számonkérés formái:
Szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat.
A dolgozatot, témazáró dolgozatot 2-3 órával előbb be kell jelenteni.
Egy osztályban egy napon csak legfeljebb két dolgozatot, témazáró dolgozatot lehet íratni.
III. Az érdemjegyek kívánatos száma:
A témakörből írt dolgozaton vagy témazáró dolgozaton kívül legalább még egy kisebb anyagrészből szerzett
jegy kívánatos.
A félévi osztályzat megállapításához a heti óraszámnál legalább eggyel nagyobb számú érdemjegy kell.
A félévi illetve év végi osztályzatok megállapítása a félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek súlyozott
átlagának figyelembe vételével történik.
IV. A dolgozatok pótlása:
Hiányzás esetén a szaktanár a dolgozatírást követően, amikor a tanuló a tanítási órán megjelenik, egyezteti a
pótdolgozat megírását a tanulóval.
Aki a félév során már két vagy több dolgozatot, témazáró dolgozatot nem írt meg, az az adott témakörökből
beszámolásra kötelezhető.
Érdemjegyek száma: minimum heti óraszám+1
Félévi/év végi érdemjegyek
Az év közben szerzett jegyek súlyozott figyelembe vétele: A témazáró súlyozottan veendő figyelembe, két
érdemjegyet ér.
101
I. Nem minősítjük osztályzattal a következő tantárgyakat:
önismeret, tanulásmódszertan, társadalomismeret, etika, tánc és dráma, erkölcstan / hit- és erkölcstan
Ezek minősítése: megfelelt/nem felelt meg.
Az érettségi előkészítők tantárgyait osztályzattal minősítjük.
12. Értékelés, számonkérés
12.1 Magyar nyelv és Irodalom
Kisdolgozat: egy-két óra anyagából, rövid választ, esetleg kisebb kifejtést igénylő feladatok megoldása.
Ebben az esetben az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles)
84%-68% - 4 (jó)
67%-50% -3 (közepes)
49%-33% - 2 (elégséges)
32% - - 1 (elégtelen)
Irodalom
Esszé íratása abból a témakörből, melyből nem születik témazáró. Az írásra 4 érdemjegyet kapnak: tartalom,
nyelvi igényesség, szövegszerkesztés, helyesírás. Utóbbi három jegy a magyar nyelv tantárgyhoz, a
tartalomjegy súlyozatlanul az irodalom tantárgyhoz kerül.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom –a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános
tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a
problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás
szerint.
Szövegszerkezet –a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia,
arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Nyelvi igényesség: a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
Tartalmi minőség 25 pont
Nyelvi minőség Nyelvi igényesség 10 pont
Szövegszerkezet 5 pont
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás –a helyesírási normának való megfelelés szerinta súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás
figyelembevételével.
Íráskép –a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma
kulturáltsága szerint.
Az esszé esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak a tartalmi pontszám megállapításánál:
102
100%-80% - 5 (jeles)
79%-60% - 4 (jó)
59%-40% -3 (közepes)
39%-25% - 2 (elégséges)
24% - - 1 (elégtelen)
A szövegszerkezet esetében az érdemjegy a kapott pontszámmal egyezik meg.
A nyelvi igényesség esetében az érdemjegy a tartalmi pontszám megállapításának elvével azonos, tehát a
következőképpen alakul:
10 - 8 – 5 (jeles)
7 – 6 – 4 (jó)
5 – 4 – 3 (közepes)
3 – 2 – 2 (elégséges)
1 – 0 – 1 (elégtelen)
Helyesírás
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
0-9 hibapont 10-15 hibapont 16-23 hibapont 24- 30 hibapont 31 felett
- Évente 2-4 alkalommal íratunk esszét szövegek értelmezéséből; jelenségek, problémák kifejtéséből
adott témakörben 1-2 tanítási óra időtartamban. A dolgozat elvárt terjedelme minimum 2 oldal. Az
értékelésnél az írásbeli középszintű érettségi szövegalkotási útmutatója a mérvadó.
- Témazáró dolgozatot azokból a témakörökből íratunk, amelyekből nem került sor esszére.
Irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretekről kell ezekben számot adni a tanulóknak az adott korszakkal
kapcsolatban. Elvárás, hogy tudjon véleményt alkotni a korral, egy-egy íróval vagy művével kapcsolatban.
- Születhetnek még érdemjegyek: portfólió, vitaszituációban való részvétel, szituációs játékok
(történetek, jelenetek) eljátszása, írásbeli felelet (röpdolgozat), műismereti dolgozat, szóbeli felelet, memoriter,
házi dolgozat, kiselőadás, projekt, versenyen való részvétel, órai munka, iskolai műsorban való részvétel. Ezek
szabályrendszerét a tanár a tané elején közli a tanulókkal.
- Témazáró és esszé esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles)
79%-60% - 4 (jó)
59%-40% -3 (közepes)
39%-25% - 2 (elégséges)
24% - - 1 (elégtelen)
Témazáró íratására abból a témakörből kerül sor, amiből nem születik esszé. A szerzett érdemjegy dupla
értékkel számít a teljesítménybe.
103
Műismereti dolgozat: a tanuló a mű tartalmával kapcsolatos kérdésekre adott válaszaival bizonyítja, hogy
elolvasta az adott alkotást. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles)
84%-68% - 4 (jó)
67%-50% -3 (közepes)
49%-33% - 2 (elégséges)
32% - - 1 (elégtelen)
Magyar nyelv
- Témakörönként témazáró dolgozatot írnak a tanulók. Ebben kompetenciát és elméleti tudást is mérő
feladatok lehetnek.
- a fenti két írásbeli számonkérésen kívül a következő módon születhetnek még érdemjegyek: írásbeli felelet,
szóbeli felelet, házi dolgozat, kiselőadás, projekt, portfólió, versenyen való részvétel, órai munka
- Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles)
79%-60% - 4 (jó)
59%-40% -3 (közepes)
39%-25% - 2 (elégséges)
24% - - 1 (elégtelen)
- Kisdolgozat: egy-két óra anyagából, rövid választ, esetleg kisebb kifejtést igénylő feladatok megoldása.
Ebben az esetben az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles)
84%-68% - 4 (jó)
67%-50% -3 (közepes)
49%-33% - 2 (elégséges)
32% - - 1 (elégtelen)
Érvelés vagy Gyakorlati írásbeliség: a tanulók a tanév során jegyet kaphatnak érvelő vagy a gyakorlati
írásbeliséget felmérő szöveg alkotására is. Ennek értékelése:
A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér
a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó
véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
104
Az elvárt terjedelemtől való eltérés pontveszteséggel jár, ideértve az alacsonyabb vagy a jelentősen magasabb
szószámú kidolgozást.
Érvelés és gyakorlati írásbeliség értékelése:
Tartalmi minőség – érvek, állítások,
gondolatok 4-0
Szerkezet 3-0
Nyelvi igényesség 3-0
Tartalmi minőség, szerkezet, nyelvi igényesség esetén az érettségi általános értékelési szempontjai az
irányadók.
12.2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Az egyéni értékelés különböző formái:
1. Témazáró dolgozat: témakörönként (tankönyv tagolása alapján) a tantervben megfogalmazott
követelmények alapján összeállítva.
Kérdések: rövid választ igénylő és esszékérdések (minél több feladattípust használva).
Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles)
79%-60% - 4 (jó)
59%-40% -3 (közepes)
39%-25% - 2 (elégséges)
24% - - 1 (elégtelen)
2. Dolgozat: Az osztály képességeitől és a témakör hosszától függően a témakörök felbonthatóak kisebb
témakörökre. A hatosztályos gimnáziumi osztályokban az életkori sajátosságokat figyelembe véve,
további bontás is előfordulhat.
Kérdések: rövid választ igénylő és esszékérdések (minél több feladattípust használva).
Témakörök felosztása esetén iratot dolgozatnál az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles)
84%-68% - 4 (jó)
67%-50% -3 (közepes)
49%-33% - 2 (elégséges)
32% - - 1 (elégtelen)
3. Szóbeli felelet: Ha lehetséges minden órán, 2-3 tananyagból (előző óra tananyaga+ ismétlő kérdések)
4. Írásbeli felelet: 2-3 tananyagnál nem érint többet. Értéke, súlya ugyanannyi, mint a szóbeli feleleté.
Amennyiben az írásbeli felelet pontozásra kerül, az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles)
84%-68% - 4 (jó)
67%-50% -3 (közepes)
49%-33% - 2 (elégséges)
32% - - 1 (elégtelen)
105
Egyéb tanulói tevékenységek lehetnek:
- Önálló, produktív írásbeli munka (pl. kompetenciafejlesztő feladatok önálló megoldása, problémamegoldó
vagy elemző esszé írása, tétel kifejtése, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió)
készítése.
- Önálló szóbeli beszámoló (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása, könyvtári és internetes információkeresés)
- Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték).
- Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális
anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése.
- Tanórán kívüli információszerzés (pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi
kirándulásokról, múzeum-látogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása).
- Tantárgyi versenyen nyújtott teljesítmény.
A tanulók értékelésének főbb szempontjai:
- Rendelkezik-e a tantervben meghatározott ismeretekkel (fogalmak, nevek, kronológiai és topográfiaid
ismeretek, összefüggések)? Képes-e ismereteit alkalmazni problémamegoldó, komplex feladatok
megoldása során? Képes-e tudását tömören, szakszerűen, érthetően esszé formájában közvetíteni?
- Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.
- Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és
árnyalt fogalmazásra való törekvés.
– Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket
megfogalmazni?
– Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata.
– Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a
történelmi térképen.
– Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-,
diagramelemzés) megoldása.
A tanulók félévi illetve év végi osztályzatának megállapítása:
A félévi illetve év végi osztályzatok megállapítása a félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek súlyozott
átlagának számításával történik.
Súlyozás: A témazáró dolgozatok és dolgozatok jegyei kétszeresen számítanak.
12.3.Idegen nyelv
1. A félév során szerzett osztályzatok száma a tantárgy heti óraszámától függ, megegyezik az általános
alapelvekben megfogalmazottakkal.
2. Év végi osztályzat megállapítása az év közben szerzett jegyek alapján történik.
Nagyobb súllyal szerepelnek a második félévi jegyek, illetve a jegyek tendenciája.
Nagyobb jelentőséget kap a témazáró jegy, mint a szóbeli felelet és a röpdolgozat osztályzata.
Az érdemjegy nem egyszerű matematikai átlag, pedagógiai szempontokat is figyelembe veszünk.
3. A számonkérés formái
- Írásbeli felelet
- Szóbeli felelet
106
- Röpdolgozat (előre nem kell bejelenteni)
- Házi feladat osztályozása: önálló szövegalkotás/fogalmazási feladat esetén
- Órai munka
- Témazáró (előre bejelentett időpontban)
4. A tudásszint értékelése témazáró dolgozat esetén:
elégtelen: 0 -24 %
elégséges: 25-39%
közepes: 40 -59%
jó: 60 – 79%
jeles : 80- 100%
A dolgozatban mérhető ismeretek, készségek:
lexikai és nyelvtani ismeretek, szövegértési és szövegalkotási készség
Szóbeli felelet:
Célja annak mérése, hogy a tanuló képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a
kommunikációs szándéknak megfelelő beszélgetést folytatni.
Értékelési szempontok:
- kommunikációs cél elérése
- a témában való jártasság
- összefüggő előadásmód
- szókincs és kifejezésmód
- nyelvhelyesség
- beszédtempó, kiejtés, hanglejtés
5. Az osztályozó vizsga és a javító vizsga szabályai
A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgán számon kérhető kompetenciák:
- olvasásértés
- nyelvhelyesség
- szövegalkotás
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz.
A szóbeli tétel feladatai:
- önálló témakifejtés és / vagy
- társalgás/ szituáció
A vizsga értékelése a középszintű érettségi vizsga értékelési skálája alapján történik, az abban megadott
arányok szerint.
- elégtelen: 0 -24 %
- elégséges: 25-39%
107
- közepes: 40 -59%
- jó: 60 – 79%
- jeles: 80- 100%
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem éri el az adott pontszám 12 százalékát, nem bocsátható szóbeli vizsgára.
Ha a két vizsgarészen elért összteljesítménye 25 százalék alatt marad, vagy valamely vizsgarészen önhibájából
nem jelenik meg, elégtelen osztályzatot kap.
A nem témazáró dolgozatok javasolt ponthatárai:
- 100 % - 90 % = 5
- 89 % -75 % = 4
- 74 % - 60 % = 3
- 59 % - 40 % = 2
12.4. Földrajz
1./ Rendszeres szóbeli feleletek
(Lehetőleg minden osztályban, minden órán)
2./ Havonta egy röpdolgozat (szóbeli felelet jegynek felel meg)
3./ Témazáró dolgozat: minden téma lezárásával (piros jegy-duplán számít)
4./ Topográfia i ismeretek rendszeres mérése kiemelten (10. évf.)
5./ Gyűjtőmunkáért, kiselőadásért, órai munkáért + értékelés
12.5 Biológia
Szóbeli felelés: Lehetőleg minden osztályban, minden órán, véletlenszerűen,
ha a tananyag és a szűkös órakeret ezt megengedi
Írásbeli felelés: Témazáró dolgozatok meghatározóak a félévi-, év végi érdemjegy kialakításánál.
Kiselőadások: Lehetőséget nyújt a tanuló önálló ismeretszerzésére – felelet értékű.
12.6. Kémia
Szóbeli felelés: a tanórák 70 %-án, ott, ahol azt a tananyag szerkezete, témája lehetővé teszi.
Írásbeli felelés: a tanórák 30-40 %-án
Röpdolgozat: Kisebb témák lezárásánál
Témazáró dolgozat: minden témakör lezárásánál.
12.7. Informatika,szakmai informatikai tárgyak
A tantárgy speciális jellegénél fogva a szaktanár által megjelölt időben és módon,
elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik a számonkérés.
108
12.8. Matematika, fizika
Szóbeli felelet:
- Definíciók, tételek, bizonyítások feladatmegoldás a táblánál.
- Fizikai törvények, kísérletek ismertetése, kísérletek értékelése, feladatmegoldás.
- Félévente legalább egy szóbeli felelete minden tanuló legyen.
- Kiselőadásra kapott jegy a szóbeli felelettel egyenértékű.
Röpdolgozat:
- Az előző 2-3 anyagrészből, feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmaz.
- Az osztályozás a tananyag nehézségétől függően.
- Az érdemjegyet zöld színnel jegyezzük be.
Dolgozat:
- összefüggő anyagrészek számonkérése
- összetett feladatok
- legalább három nappal előbb bejelentjük
- egységes értékelés
- az érdemjegyet kékkel írjuk be.
Témazáró dolgozat:
- a témakör lezárásaként íratjuk
- a tanmenetben előre jelzett témakörökből
- tartalmában az érettségi dolgozatnak megfelelő
- többféle feladattípust tartalmaz (elméleti kérdés, feleletválasztásos és számításos feladat stb.)
- a 12. évfolyamon kétórás dolgozatot is íratunk
- időpontját egy héttel előbb bejelentjük
- Javításánál az érettségi dolgozatok javításának útmutatóját követjük
- Az érdemjegyet pirossal írjuk be a napló kis négyszögébe.
12.9 Biológia, Földrajz, Kémia, Fizika, Informatika, Matematika
Értékelés szóbeli felelet esetén:
- Elégtelen: a tanuló tájékozatlan a témát tekintve
- Elégséges: néhány alapdologgal tisztában van, van fogalma a témáról
- Közepes: tárgyi tudással rendelkezik, néhány esetben hibázik, nem látja az összefüggéseket
- Jó: tárgyi tudása megfelelő, de az összefüggéseket nem látja minden esetben, vagy téves
következtetéseket von le.
- Jeles: megalapozott tárgyi tudás, helyes következtetések, jól látja az összefüggéseket
Értékelés írásbeli felelet esetén:
a./ ha az csak elmélet, vagy
könnyebb (számítási)
feladatokat (alapszíntűt)
b./ ha nehezebb (számítási)
feladatokat is tartalmaz (ami
gondolkodtató,
c./ témazáró dolgozat
/osztályozó, javító vizsga:
109
tartalmaz (ami
begyakorolható)
problémamegoldó):
elégtelen 0-34% elégtelen 0-29 % elégtelen 0-24 %
elégséges 35-54% elégséges 30-44 % elégséges 25-39 %
közepes 55-74% közepes 45-64 % közepes 40-59 %
jó 75-89% jó 65-84 % jó 60-79 %
jeles 90-100 % jeles 85-100 % jeles 80-100 %
12.10. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése
Az egyéni értékelés különböző formái:
1. Témazáró dolgozat
Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján
A tantárgyak speciális jellegéből adódóan a feladatok a következők lehetnek: összefüggő anyagrészek
számonkérése, összetett számításos feladatok, ábrázolási feladatok vagy műszaki rajz kidolgozása, stb.
Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő:
9.-12. évfolyamon
80% - 100% - 5 (jeles)
60% - 79% - 4 (jó)
40% - 59% - 3 (közepes)
25% - 39% - 2 (elégséges)
13.- 14. technikusi évfolyamon
81% - 100% - 5 (jeles)
71% - 80% - 4 (jó)
61% - 70% - 3 (közepes)
51% - 60% - 2 (elégséges)
Ezek a ponthatárok megegyeznek a technikusi vizsga ponthatáraival
2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók:
- munkadarab elkészítésének pontossága, egyes műveletek esztétikussága
- munkanapló kitöltése, vezetése
110
3. Dolgozatok
Rövidebb összefüggő anyagrészekből íratjuk.
Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: (9.- 12. évfolyamon)
90% - 100% - 5 (jeles)
70% - 89% - 4 (jó)
50% - 69% - 3 (közepes)
30% - 49% - 2 (elégséges)
Technikusoknál maradnak a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok.
4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése:
- szóbeli felelet,
- önálló órai munka,
- pár- és csoportmunkában való aktív részvétel,
- kiselőadás meghatározott témából
Az év végi továbbhaladás feltételei:
Az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus ágazati szakképzés tantárgyainak témaköreit a 9-12
évfolyamon és a 13-14. évfolyamon témakörönként több tanár tanítja. A tantárgyak értékelése a témakörök
súlyozásával történik. A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00
egészet.
A súlyozást az óraszámok függvényében alakítottuk ki.
A 10. és 11. valamint a 13. évfolyamos tanuló az összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítését követően
léphet magasabb évfolyamba.
12.11. Egészségügyi szakmai tantárgyak értékelése
Az egyéni értékelés különböző formái:
1. Témazáró dolgozat
Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján
Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő:
9.-12. évfolyamon
80% - 100% - 5 (jeles)
60% - 79% - 4 (jó)
40% - 59% - 3 (közepes)
25% - 39% - 2 (elégséges)
111
0% - 24% - 1 (elégtelen)
13. Gyakorló ápolói évfolyamon*
88% - 100% - 5 (jeles)
75% - 87% - 4 (jó)
62% - 74% - 3 (közepes)
51% - 61% - 2 (elégséges)
0% - 50% - 1 (elégtelen)
*Ezek a ponthatárok megegyeznek a szakmai vizsga ponthatáraival
2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók:
– A betegekkel – szakszemélyzettel történő kommunikáció.
– Alapápolási feladatokhoz előkészítés, kivitelezés, dokumentálása.
– Az egyes diagnosztikai és terápiás beavatkozásokhoz történő előkészítések, kivitelezés, dokumentálás.
– Betegmegfigyelés – dokumentálás.
– Hulladékkezelés.
– Munkanapló kitöltése, vezetése
3. Dolgozatok
Rövidebb összefüggő anyagrészekből íratjuk.
Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: (9.- 12. évfolyamon)
90% - 100% - 5 (jeles)
70% - 89% - 4 (jó)
50% - 69% - 3 (közepes)
30% - 49% - 2 (elégséges)
0% - 29% - 1 (elégtelen)
Gyakorló ápolóknál maradnak a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok.
4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése:
- szóbeli felelet,
- önálló órai munka,
- pár- és csoportmunkában való aktív részvétel,
- kiselőadás meghatározott témából
112
- gyakorlati tevékenység
Az év végi továbbhaladás feltételei:
A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00 egészet.
A tanuló a nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését követően léphet magasabb évfolyamba.
12.12 Közgazdasági szakmai tárgyak értékelése:
1. Témazáró dolgozat
Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján
Értékelés:
9.-12. évfolyamon
85% - 100% - 5 (jeles)
65% - 84% - 4 (jó)
45% - 64% - 3 (közepes)
25% - 44% - 2 (elégséges)
0% - 24% - 1 (elégtelen)
13., 14., 15. évfolyamon
91% - 100% - 5 (jeles)
80% - 90% - 4 (jó)
65% - 79% - 3 (közepes)
50% - 64% - 2 (elégséges)
0% - 49% - 1 (elégtelen)
2. Dolgozatok
Rövidebb összefüggő anyagrészekből
Az érdemjegyek: (9.-12. évfolyamon)
90% - 100% - 5 (jeles)
75% - 89% - 4 (jó)
60% - 74% - 3 (közepes)
41% - 59% - 2 (elégséges)
Felnőttoktatás a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok érvényesek
3. Írásbeli, szóbeli felelet
4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése:
- kiselőadás meghatározott témából
113
- házi dolgozat
- órai munka
- részvétel versenyeken
Az értékelésnél súlyozott átlagszámítást alkalmazunk és figyelembe vesszük a tendenciákat.
12.13 Felnőttoktatás
A felnőttoktatásban részt vevő tanulókat a tanév folyamán pedagógiai programban meghatározottak szerint
jegyekkel értékeljük.
Egészségügyi képzés
1. Témazáró dolgozat
Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján
Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő:
88% - 100% - 5 (jeles)
75% - 87% - 4 (jó)
62% - 74% - 3 (közepes)
51% - 61% - 2 (elégséges)
0% - 50% - 1 (elégtelen)
2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók:
– A betegekkel – szakszemélyzettel történő kommunikáció.
– Alapápolási feladatokhoz előkészítés, kivitelezés, dokumentálása.
– Az egyes diagnosztikai és terápiás beavatkozásokhoz történő előkészítések, kivitelezés, dokumentálás.
– Betegmegfigyelés – dokumentálás.
– Szakápolástani feladatokhoz előkészítés, kivitelezés és dokumentálás a diagnosztika és a terápia területén.
– Hulladékkezelés.
3. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése:
- szóbeli felelet,
- kiselőadás meghatározott témából
Az év végi továbbhaladás feltételei:
A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00 egészet.
Amennyiben a témazáró dolgozatok átlaga nem éri el a 2,00 egészet, a tanuló írásbeli javító vizsgát tehet.
Az írásbeli feladatlap értékelése megegyezik a témazáró dolgozatok értékelésével.
A tanuló az évközi és a nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését követően léphet magasabb
évfolyamba.
13. A tankönyvek kiválasztásának elvei
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,
munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben
szerepelnek.
114
Az egészségügyi ágazati képzésben azoknál a tantárgyaknál, ahol nem áll rendelkezésre tankönyv, a szakma
ajánlása szerinti szakkönyvek, irányelvek, módszertani levelek, TÁMOP keretein belül megjelent PDF
formátumú e - tankönyveket használunk.
A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés,
rajzfelszerelés, stb.)
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket
a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok)
határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői
értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek
megfelelnek a kétszintű érettségi követelményeinek és több tanéven keresztül használhatóak.
- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon
szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre
több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan
hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
V. KOLLÉGIUMI NEVELÉS
1. Kollégiumi alapelveink
1.1 A kollégiumi nevelésünk általános alapelvei
A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének,
tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása
a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával.
A gyermek, fejlődő személyiség, életkoronként változó testi, lelki szükségletei vannak. A személyiség
elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért e nevelési folyamatban hangsúlyozottan a tevékenységi formákat
kell meghatároznunk. Nagyobb teret kell biztosítanunk tanulóink cselekvéseinek, aktivitásának.
Életrendjüket, tanulásukat, szabadidejüket, úgy tervezzük meg, hogy tevékenységük során érvényesüljenek az
egyéni igények, lehetőségek, elvárások, követelmények.
Természetesen figyelembe kell venni:
• az alapvető emberi szabadságjogokat (gyermekek jogairól szóló Egyezmény ENSZ 1989);
• szülői elvárásokat;
• demokratikus és humanista elveket;
• kapcsolódó iskolákkal való hatékony együttműködést;
115
• tanulói igényeket.
Nevelési munkánkat a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át!
Igyekszünk megalapozni, elmélyíteni a nevelői munkánkban a fiatalok kulturális, magatartásbeli általános
emberi ismereteit. Segítjük ezen ismeretekkel az életben való eligazodásukat, helytállásukat. Nem ismételjük,
hanem megerősítjük és kiegészítjük az iskolában szerzett ismereteiket.
Összefoglalva:
• magasabb jogszabályok betartása, különös tekintettel az emberi jogok érvényesítése
• a kollégiumi tanulók iránti felelősség vállalása
• igényes pedagógiai környezet kialakítása
• egységes nevelőtestületi követelmények közvetítés
• építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződésére
• az alapvető erkölcsi normák betartása
• az iskolákkal közös pedagógiai értékrend kialakítása
• együttműködésre törekvés minden közvetlen és közvetett partnerrel.
1. 2. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei
• egészséges életmód, életritmus kialakítása
• az iskolai életrend figyelembe vétele
• a szülői elvárások figyelembe vétele
• egyéni és a közösségi érdekek összehangolása
• a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása
• helyes életmódminta adása
1. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei
• a tanulás a tanuló kötelessége
• a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége
• egyéni adottságok és igények figyelembe vétele
• az iskola elvárások figyelembe vétele
• a tanulásra motivált tanuló tud csak hatékonyan tanulni
1. 4. A tanulói szabadidő szervezésének pedagógiai elvei
• kell szabadidőt biztosítani
• „kötelező” szabadidős program nem létezik
• minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot
• a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek
• a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett - rendelkezik
1. 5. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei
• önállóság kialakítása
• együttműködési képesség kialakítása
• csak az-az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát – önismeret fejlesztése
• egyoldalúság elutasítása – nincs csak szellemi, csak fizikai fejlődés
116
• a „tanulás” egy életen át tartson
1. 6. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei
• minden tanuló tehetséges valamiben – ennek megtalálása
• leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése
• a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását
• a tehetséges tanuló fejlődésének segítése
1. 7. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei
• az egyénre szabott tanulási technikák alkalmazása
• a felzárkózáshoz szükséges motiváció belső igényből fakadjon
• a felzárkóztatás hatékonyabb a kisebb csoportokban
• a lemaradás mértékének megállapítására alkalmas az egyén képességeinek ismerete
1. 8. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei
• a maga szerepében mindenki hasznos lehet
• önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás
• a pályaválasztás stratégiai döntés – ismeretek nélkül nincs biztos a siker
• az életpályák – akár többször is – módosíthatóak
• a belső motiváltság felébresztése fontos
1. 9. A tanulók önálló életkezdését segítő elvek
• a sokoldalúság érték
• cselekedve könnyebb „tanulni”, mint magyarázatokból – gyakorlatiasság
• a családi feladat és munkamegosztás– ezeket ismerni, tudni kell
• a munkahely nem csak a pénzről szól – szaktudás, egyéni felelősség
• a döntéseink következményeinek vállalása
1. 10. A kollégiumi művelődési tevékenység szervezésének elvei
• igényesség
• sokszínűség
• érdeklődés felkeltése
• öntevékenység mindenekelőtt
1. 11. A kollégiumi sportolási tevékenység szervezésének elvei
• „ép testben ép lélek”
• mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése
• versenyzési vágy motivál
• a sport közösségformáló erejének kihasználása
• minden kollégistának lehetőséget adni a mozgásra
1. 12. A tanulók életrendjéhez kapcsolódó elvek
Életvitel
117
• az alkotmányos, az általános állampolgári és gyermeki jogok tiszteletben tartása;
• a kollégium családpótló szerepének megerősítése, a felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomra,
egyénre szabott pedagógia alkalmazása;
• együttműködés az iskolával, családdal;
• az életszerű közeg megteremtése (pl. csoportszervezésben az iskolatípus, családi, baráti kötődések,
egyéni igények figyelembe vétele);
• nevelésben az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;
• az előmenetel, a magatartás, az életkor figyelembe vételével, az idővel való rugalmasabb gazdálkodás
lehetősége.
Közösségi élet
• a diákok kezdeményező szerepének támogatása a kollégiumi életük alakításában, szervezésében;
• a kollégium hagyományrendszerének erősítése;
• a diák önkormányzati munka támogatása, a tanulói önszerveződés segítése;
• együttműködés a nevelők és a kollégisták között, a bizalmi kapcsolat továbbfejlesztése;
• a közösségi együttlétben rejlő pozitív nevelő hatások kihasználása.
Tanulás, munka
• nyugodt tanulási körülmények a szükséges tanári segítség biztosítása mindenki számára;
• az iskolai felkészüléssel kapcsolatban az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése;
• az életkori sajátosságok és a teljesítmény szerinti differenciálás;
• a művelődés, az ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése;
• a diákok rászorultsága, egyéni igénye, adottsága alapján való segítése, fejlesztése;
• lehetőségek nyújtása a képességek kibontakoztatására;
• a teljesítmények rendszeres értékelése, a lehetőségek szerint azok elismerése.
Kollégistáink napirendjében kiemelt helye van a szilenciumi foglalkozásoknak, a tantárgyi korrepetálásoknak,
a szabadidőben végzett fakultatív tanulásoknak, egyéni és csoportos programoknak, csoportfoglalkozásoknak.
Szabadidő
• a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltése
• szabadidős programok kínálata a diákok igényeinek figyelembevételével.
2. A kollégium értékrendszere
A kollégiumunk 1968-ban létesült.
Az elmúlt évtizedek alatt:
• kialakultak azok a tevékenységi keretek, formák, amelyek a szervezett és spontán együttléteket, illetve
az életvitel szabályozottságát biztosítják;
118
• megfogalmazódott az a pedagógiai értékrend, amely a kollégiumnak sajátos arculatot ad a jövőben is,
mint a diákközpontúság, a szeretetteljes légkör, a nyugodtság és kiszámíthatóság, illetve az életvitelt
befolyásoló, s a házirendben közösen megfogalmazott keretek és normák;
• kialakultak azok a hagyományos rendezvénysorozatok, amelyek egyre inkább a diákönkormányzat
aktív és önálló rendező-szervező tevékenysége által valósul meg;
• sikerült megalapozni a diák önkormányzati munkát, kialakulóban van egy demokratikus mikro
társadalom, mint autonóm működési terep;
• olyan érzelmi és tárgyi környezetet, belső légkört hoztunk létre, amely biztosítja az életük
legérzékenyebb szakaszában hazulról elkerülő tanulóknak a fizikai és lelki támaszt a napi feladataik
megoldásához;
• kellemes iskolán kívüli életteret, lakóhelyet, a rekreáció feltételeit sikerült kialakítani, ahol a diákok
szeretnek tartózkodni, s ahová feszültségmentesen térhetnek vissza.
3. A kollégiumi nevelésünk követelményrendszere
Arra törekszünk, hogy követelményeink világosak, egységesek és ismertek legyenek tanulók és szülők előtt
egyaránt. A kollégiumi nevelés célját megtestesítő emberképünk - összhangban a NAT-ban is képviselt - az
általános emberi, európai, nemzeti értékeken nyugszik.
Vállaljuk, hogy a magyar iskolarendszer hagyományos értékeit:
• az általános műveltség tekintélyét;
• nevelés-oktatás összhangját;
• jogok és kötelességek összhangját;
• a bizalmon és a tudáson alapuló nevelői tekintélyt megőrizzük.
1. A tanulmányi munkához kapcsolódó követelmények
• beszélje szépen és tisztán anyanyelvét;
• legyen intelligens, idegen nyelveket is beszélő, tudással, műveltséggel felvértezett;
• folyamatosan tanuljon, vegyen részt az önképző munkában;
• teljesítsen képességeinek megfelelően;
• ha alkalmas rá, vegyen részt társai tanulmányi munkájának segítésében;
• törekedjen értékes könyvek olvasására, szórakozása legyen személyiségét gazdagító.
2. Énkép, önismeret, pályaorientációhoz kapcsolódó követelmények
• jellemezze az őszinteség, egyenesség, a nyíltság, a felelősségvállalás;
• legyen önmagát ismerő, elfogadó, megfelelően értékelő;
• legyen megfelelő önbizalma, legyen magabiztos, céltudatos;
• legyen egyéni sikerességre törekvő;
• legyen reális “énképe”, ismerje külső és belső tulajdonságait;
• legyen életterve, példaképei legyenek pozitívak;
• higgyen képességében, erejében, legyen következetes, kitartó, erős akaratú;
• a változó feltételekhez alkalmazkodni tudó, egyéniséget tükröző személyiség.
3. Európai azonosságtudathoz, egyetemes kultúrához kapcsolódó követelmények
• fogadja el és érvényesítse az egyetemes emberi jogokat;
119
• törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére;
• legyen európai identitástudatú.
4. Fenntarthatóság és környezettudatossághoz kapcsolódó követelmények
• váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése;
• tekintse kötelességének a környezet védelmét, utasítsa el a szándékos környezetrombolást,
• ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetét szennyező anyagokat, a környezetére káros
tevékenységeket, és lehetőségéhez mérten kerülje el azokat;
• környezetbarát módon változtassa személyes életterét;
• részesítse előnyben az újrahasznosítható, környezetbarát anyagokat;
• tudjon érvelni a környezetvédő megoldások mellett,
• legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára.
5. Testi-lelki egészséghez és erkölcsi neveléshez kapcsolódó követelmények
• viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes, toleráns;
• jellemezze az igazságosság, lelkiismeretesség;
• legyen kulturált a magatartása, viselkedése, öltözködése.
6. Aktív állampolgársághoz, demokráciához, gazdasági-pénzügyi neveléshez kapcsolódó követelmények
• tudjon és akarjon igazodni az elfogadott mikro- és makro társadalmi normákhoz;
• készüljön fel az önálló életvitelre, valósítsa meg a bevétel – kiadás egyensúlyát;
• cselekedjen a pozitív értékek szellemében;
• vegyen részt a kollégiumi közéletben, ismerje jogait, kötelességeit, tudja önmaga és a társai érdekeit
megvédeni;
• legyen aktív tagja a kollégiumi diákönkormányzatnak, véleményt nyilvánítson az őt érintő
kérdésekben, kérdőíves mérésekkor adjon precíz, értékelhető, kielégítő választ a kérdésekre.
7. Nemzeti öntudat és hazafias neveléshez kapcsolódó követelmények
• szeresse szülőföldjét, elbocsátó és befogadó környezetét;
• legyen lokálpatrióta, szeresse hazáját és népét;
• ismerje és szeresse nemzetét, annak történetét;
• ismerje és védje hagyományainkat, kulturális kincseinket;
• tisztelje nemzeti szimbólumainkat;
• legyen hűséges az elveihez, a hazájához, a közösségeihez.
8. Családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntességhez kapcsolódó követelmények
● ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban
• tudatosuljon a felelős párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága
• tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága
• alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt
9. Média tudatosságra neveléshez kapcsolódó követelmények
• alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához
• ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának szabályait
120
4. Kollégiumi nevelésünk fő funkciói
4. 1. Szociális funkció
Napjaink nagyfokú munkanélkülisége miatt is jelentős szociális tompító, kiegyensúlyozó szerep hárul a
kollégiumra. A szülők egy része nem tudja azt a színvonalat biztosítani gyermekének, amit a kollégiumok
nyújtanak, ezért a szociális elem erősödik intézményünkben.
4. 2. Szocializációs funkció
A személyiségfejlesztés tudatos szakmai irányítását jelenti:
• pozitív szociális szokások és minták közvetítését,
• szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) fejlesztését,
• a szociális ismeretek elsajátítását, az egyén - csoport - társadalom kölcsönhatásának megértését.
4. 3. Életmód mintát adó, motivációs funkciók
Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával kollégiumunk értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a
közösségi együttélés következtében társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmód modelleket adjon.
4. 4. Felzárkóztató funkció
A kollégium a hátrányokkal küzdő tanulókat segíti, hozzáférést biztosít a jó minőségű tudáshoz és ez által
javítja az életminőséget. Képes pótolni intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat és ez által
esélyegyenlőséget biztosít. Az iskolai és családi háttér megismerése során kialakított kép ismeretében tudunk
eredményesek lenni.
4. 5.Tehetséggondozó funkció
Az érdeklődő, szellemi többletre vágyó diákok segítését, az egyéni célok eléréséhez szükséges képességeknek
és készségeknek megfelelő fejlesztését jelenti. Fejlesztő környezetet kívánunk biztosítani tanulóinknak, akik
életük legérzékenyebb, legfogékonyabb részét családjuktól távol kényszerülnek tölteni.
4. 6. Pályaorientáció
Folyamatosan tájékozódunk a tanulók érdeklődéséről, teljesítményéről, képességeiről. A reális
pályaválasztáshoz a magasabb évfolyamokon, végzős tanulókkal folytatott beszélgetésekkel, ismereteik
bővítésével nyújtunk segítséget
5. A kollégium tevékenységrendszere, kollégiumi foglalkozások
A tanítási idő kivételével a fiatalok a kollégiumban tartózkodnak. Alapvető feladatunk, hogy részükre
változatos, egyéniségfejlesztő tevékenységeket szervezzünk. A tevékenységi formák között minden kollégista
találja meg a számára kedvező elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében „ingergazdag” környezetet kell
teremtenünk számunkra. A fiatal csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje,
ha a kollégium egész tevékenységi struktúrája az egyénileg választható, a kötelező feladatokat messzemenően
figyelembe vevő elfoglaltságokat tartalmazza. Mindezeket differenciált módon, a fiatalok lehetősége,
érdeklődése, életkora ismeretében alkalmazzuk.
121
Olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazunk, hogy valamennyi kollégista sajátítsa el
az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismereteket, választott szakmája alapvető
követelményeit. Fiataljaink többsége megfelel ezeknek a követelményeknek, türelmes nevelői munkával –
segítjük a többieket is.
A kollégiumban:
• felzárkóztató;
• szabadidő eltöltését szolgáló szakköröket;
• versenyeket, bajnokságokat (tanulmányi, kulturális, sport);
• a tanulóval egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk.
Foglalkozásaink céljuktól és a körülményektől függően csoportosak vagy egyéniek.
5. 1. Szilenciumi foglalkozások
A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően, heti órakeretben valamennyi tanulója számára - tanórákon -
felzárkóztató és felkészítő, speciális ismereteket adó foglalkozásokat szervez:
• kiscsoportos (tanulócsoport);
• egyéni foglalkozás.
Tanulóinknak szilenciumi rendszert működtetünk nevelőtanárok felügyelete mellett. Csoportonként, naponta 3
órás tanórát tartunk 1545-től kezdődően.
A szilenciumi foglalkozások megszervezésénél a kollégiumi épület adottságaiból kiindulva a nyugodt tanulási
feltételeket tudjuk biztosítani.
Az önálló tanulásra nem képes tanulóinknak szilenciumi rendszert működtetünk nevelőtanárok felügyelete
mellett. Csoportonként, naponta 3 órás tanórát tartunk 1545-től kezdődően. Ezekben a tanulótermekben, az
esti órákban is lehetőség van a tanulásra, egyéni korrepetálásra. A csoportvezető nevelők elbírálása alapján a
tanulmányi eredményeket figyelembe véve a szobai tanulás lehetősége is biztosított. A tanulók egyéni tanulási
módszerének és kívánságainak is eleget teszünk, lehetőséget biztosítunk az egyedüli tanulásra a sikeres tanulás
érdekében.
Szilenciumi foglalkozások szervezésének elvei:
A napi három órás kötelező tanórai tanulás alól felmentést adunk:
• csoportvezetői mérlegelés alapján,
• jó tanulmányi eredmény elérése után,
• szakmai gyakorlatot megelőző délután,
• 13-14. évfolyamos tanulók, akik érettségi utáni képzésben vesznek részt.
5. 2. Csoportfoglalkozások
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten
egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra
(órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további
idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok
megszervezésével telik.
122
Csoportok kialakításánál a létszámunk miatt a nemek s az érettségi utáni képzésben résztvevők elkülönítésére
van lehetőségünk. Az iskolatípust és a különböző évfolyamokat nem választjuk szét.
Minden csoportvezető nevelő éves munkatervében meghatározza a csoportjával elérendő célokat,
megvalósítani kívánt feladatokat, a csoportfoglalkozási naplóban rögzíti az éves kollégiumi munkatervből a
csoportra lebontott feladatokat. A csoportfoglalkozások során nyílik lehetőség:
• a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására,
• a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrendek megismerésére,
• pályaorientáció segítésére,
• viselkedéskultúra megbeszélésére,
• a közösségi együttélés szabályainak gyakoroltatására,
• a tanulók közti különbözőségek tolerálásának megbeszélésére,
• önismeret, önértékelés, önbecsülés elemzésére.
A tanulók egészségének védelme érdekében központi szerepet kell betöltenie a káros szenvedélyek
megelőzésének. Fontos feladatunk csoportkeretek között is foglalkozni - koedukált kollégium vagyunk - a
párkapcsolatokkal, helyes kulturált érzelmi kapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdésével is. A
diákönkormányzat által a csoportnak kijelölt önkiszolgáló munka hiánytalan, pontos elvégzéséről; a társadalmi
munkavégzés csoporton belüli értékeléséről ezen a foglalkozáson kell elbeszélgetni. Aktuális és fontos feladat
a mikró, makró természeti környezetünk szeretete, ápolása, megóvása.
TÉMAKÖRÖK
1.A tanulás tanítása
2.Az erkölcsi nevelés
3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
6.A családi életre nevelés
7.Testi és lelki egészségre nevelés
8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
9.Fenntarthatóság, környezettudatosság
10.Pályaorientáció
11.Gazdasági és pénzügyi nevelés
12.Médiatudatosságra nevelés
123
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
5. 3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások
A nevelőmunka számtalan foglalkozása tartozik ide. Egyéni szükségletek szerint:
• a tanuló egyéni problémáinak meghallgatása, segítése;
• tanulmányi munka segítése;
• számonkérés, kikérdezés;
• aktuális napi problémák, feladatok, kérdések, speciális nevelési gondok és ezek megbeszélése;
• kitűzött vagy választott feladatok megbeszélése.
5. 4. Szabadidős foglalkozások – választható foglalkozások
Fontos szempont e tevékenységek szervezésénél, hogy tanulóink az iskolai szellemi leterheltséget követően
megtalálják a megfelelő regenerálódási lehetőséget a másnapi sikeres felkészülésre. Szórakoztató, pihentető,
nevelő és tudást gyarapító hatásúak legyenek ezek a foglalkozások. Tanulóink maguk rendelkeznek
szabadidejükkel, jelentős szerepet kap a sport, az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Sportolási
lehetőségeinkhez a társintézmény tornaterme, konditerem, fallabda terem, sportpályák, a városi uszoda nyújt
lehetőséget. Intézményünk egyik fő feladataként tűzte ki, hogy - igény szerint - minden kollégistát
TÉMAKÖR
1–8. évfolyam
9. évfolyam,
9./N évfolyam,
9./Kny. évfolyam,
9./Ny. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1
Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 2 1 1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1 2 2 2 1 2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1 1 1 1 1 1
A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3
Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2 2
Felelősségvállalás
másokért, önkéntesség
2 2 2 2 1 1
Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2 2
Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2
Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 2 3 3
Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 1
22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra
124
megtanítunk úszni az itt töltött tanulmányi ideje alatt. Néhányan rendszeresen, külső sportköri
foglalkozásokon vesznek részt (karate, kézilabda, labdarúgás, stb.). Segítjük tanulóinkat, hogy érzelmileg
kiegyensúlyozottabbá váljanak.
Könyvtári foglalkozások keretében szervezünk:
• könyvtár ismertető foglakozás új diákok számára;
• félévente irodalmi estet;
• játékos könyvtárhasználati vetélkedőket;
• szavalóverseny előkészítését,- versválogatást;
• keresztrejtvény fejtő foglalkozásokat.
Internet csatlakozási lehetőséggel felszerelt informatikai szaktantermünk alkalmas az iskolában tanultak
gyakorlására és egyéni érdeklődési igényeik kielégítésére.
Tevékenységi formák kollégiumon belül:
• sport - házibajnokságok;
• ismeretterjesztő előadások (egészségügyi felvilágosító, balesetvédelem- bűnmegelőzés,
természettudományos témakörben);
• kulturális jellegű játékos vetélkedők;
• hagyományok ápolása.
Tevékenységi formák kollégiumon kívül:
Rendszeresen élünk városunk művelődési és sportolási lehetőségeivel, szervezetten is látogatjuk
rendezvényeiket, kiállításokat, színházi előadásokat, múzeumi tárlatokat.
Választható foglalkozások
Arra törekszünk, hogy diákjaink a választott iskolát eredményesen elvégezzék, kapjanak segítséget ahhoz,
hogy amennyiben tanulmányaikat nem folytatják felsőbb szinten, kapjanak lehetőséget olyan kiegészítő
ismeretekre, amelyek megkönnyítik életkezdésüket, pályakezdésüket. Intézményünk a diákok érdeklődése,
igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez nem kötelező jelleggel. A felkínált
választási lehetőségek a művelődést és szórakozást, a sportolást, valamint az iskolában nem tanított korszerű
ismeretek megszerzésének lehetőségét nyújtják. Olyan foglalkozások szervezésére törekszünk, amik az itt lakó
tanulók érdeklődésére épülnek és nevelési céljainkat is jól szolgálják.
5.4.1 Szakkörök
Szakköröket szervezünk a közömbös tanulók érdeklődésének felkeltése céljából és
a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése céljából.
Felkínált szakköri lehetőségek:
• informatika szakkör;
• szabó-varró, kézimunka-kreatív szakkör;
• sportkörök: labdajátékok, asztalitenisz, kondicionáló termi foglalkozás, úszás,
sakk, floorball,
• kollégiumi rádió;
125
• főző szakkör
• fotó szakkör
• természetismeret – természetjáró szakkör
• KRESZ
6. Élet-és munkarend a kollégiumban
Általános élet- és munkarend
A kollégium munkarendje alkalmazkodik az intézmény tanulóinak iskolai munkarendjéhez. A kollégium
sajátosságaiból adódóan napi 24 órás munkaidőben működik. A kollégium élet - és munkarendjét kollégiumi
szintű keretszabályozással, keretprogramokkal, a tanulócsoportok sajátosságainak megfelelően oldjuk meg. A
kollégium házi - és napirendjét a tantestület és a diákönkormányzat közösen készíti és fogadja el. A tanulók
munkarendjének kialakításánál az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása és a pozitív
szokásrendszer kialakítása az irányadó. Fontos szempontnak tekintjük, mind nevelési, mind pedig tanulási
célból a rend és a fegyelem biztosítását. Ezt ellenőrzéssel illetve önkormányzati felelős rendszerrel oldjuk
meg. E rendszer működtetésében a diákoknak is fontos szerep jut. Ez egyben nevelő jellegű is, ezeket a
feladatokat a családban is el kellene végezniük. Természetesen szabályozzuk a felkelést, lefekvést, kimenőt,
hazatávozást - részben nevelési, biológiai és pedagógiai felelősségérzetből is. Tanulóinknak kollégiumi
elhelyezésük időtartamára biztosítjuk a lakhatási feltételeket, illetve teljes körű szociális ellátást nyújtunk:
• berendezett lakószobákat, közösségi helyiségeket;
• a 2 és 4 személyes szobákban ággyal, székkel, tanulóasztallal, szekrénnyel, polccal rendelkeznek a
tanulók;
• igény szerint rendeltetésszerűen használhatják a berendezési tárgyakat és eszközöket (automata
mosógép, vasaló), TV termet, számítógép helyiséget, kondi és fallabda termet;
• orvosi - egészségügyi ellátást (beteg ellátást nem);
• folyamatos tisztálkodási, mosási lehetőséget;
• napi háromszori étkezést.
7. A kollégium hagyományrendszere
Pedagógiai tevékenység oldaláról az alábbi események jelentik és egyúttal őrzik a kollégiumi hagyományokat:
Értekezletek rendje:
• tanévzáró, tanévnyitó értekezletet minden tanévben augusztus utolsó hetében tartunk összevontan az
alakuló értekezlettel;
• félévi nevelési értekezletek;
• évi egy szülői értekezlet;
• fogadó óra, külön megadott időpontban alkalmazkodva az iskolai időpontokhoz;
• minden második hétfőn nevelői munkamegbeszélés.
126
Hagyományok rendje:
Az iskolai ünnepségektől függetlenül a kollégiumban évente megrendezésre kerül:
• Elsősök avatása, ismerkedési est;
• Megemlékezés József Attila haláláról;
• Mikulás-ünnep;
• Karácsonyi ünnepély;
• Farsangi bál;
• Költészet napi szavalóverseny;
• Végzős hallgatóink ballagási ünnepsége, ünnepi vacsora;
• Intézményi formában emlékezünk meg: (márc. 15,
június 4, október 6, október 23);
• Csoportszinten emlékezünk a holocaust és a kommunista diktatúra áldozataira;
• Minden év május második hetében rendezzük meg kollégiumi diáktalálkozónkat.