klaszterek létrejöttének mozgatórugói
DESCRIPTION
Klaszterek létrejöttének mozgatórugói. 2012. 03. 19. Gyula. Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete. Tematika. Klaszteresedés alapjai (klaszterszemlélet lényege, mi a klaszter, különböző megközelítések) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Klaszterek létrejöttének mozgatórugói
2012. 03. 19. Gyula
Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docensSZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok
Intézete
Tematika • Klaszteresedés alapjai (klaszterszemlélet lényege, mi a klaszter,
különböző megközelítések)• Klaszteresedés mozgatórugói (hálózati motivációk,
klaszteresedés okai)• Klaszteresedés sikeressége (klaszteresedés elősegítése, előnyök
felismertetése, „sikerességi faktorok” )
A klaszterek közös jellemzői
versenyképességvállalatok közötti együttműködés (hálózat, ellátási lánc)
különböző erőforrások/kompetenciák kombinációja
intézményi kapcsolatok
specializáció
identitástérbeli közelség
Klaszter
A klaszter „szegedi” modellje
Klaszter, mint a regionális gazdaságfejlesztés eszköze:• a rombusz-modell alapul vétele• a „mag” a nélkülözhetetlen klaszter-elemek (mint Porternél): rivális
vállalatok és hálózataik• a támogató és kapcsolódó determináns két részre osztható:- a „maghoz” tartoznak a tartós partnerek, beszállítók, a speciális iparági
intézmények- az „alsó lábakhoz” sorolhatók a „lazább” üzleti partnerek (eszközök
szállítása, beruházások finanszírozása stb.), kapcsolódó iparágak, nonprofit intézmények
• a modell „tetején” a klaszterek hatása a régió gazdasági fejlődésére: versenyképességére
A „szegedi modell”:• egy iparági klasztert ír le: a „mag” egy értéklánc-rendszer• ha térben koncentrálódik, akkor regionális klaszternek felel meg
A klaszter „szegedi” modellje (Lengyel 2001)
A klaszter általános fogalma (Enright szerint, itt nincs térbeli megkötés): - ugyanazon iparághoz tartozó,- független (versenyző) vállalatok és hálózataik,- valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan
halmaza,- amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és
szolgáltatásait,- ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak,- továbbá hasonló innovációkat tudnak hasznosítani.
Lényeg: a klaszter olyan helyi bázissal rendelkező húzóágazat (főleg traded szektorbeli), amelyiknek nő a kibocsátása (hozzáadott értéke), emelkedik a foglalkoztatottak száma, javulnak a vállalkozások túlélési esélyei
helyt tud állni a globális versenyben javítja a térség versenyképességét (jövedelmek, munkatermelékenység,
foglalkoztatottság) az adott tevékenységgel foglalkozók száma meghaladja a kritikus tömeget
Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan
• „leginkább egy tudás-intenzív (innovatív) hálózatra hasonlít, amely alapját képezi időszakosan változó dinamikus együttműködési formáknak”
• Általában kapcsolódnak tudományos aktorok is a kooperációkhoz
• Nincsenek tagok, nincsenek szerződések, nyitott szerveződés – pontosan azért, mert nem is szerveződés
• Innentől kezdve érdekes szakmai kérdés a hazai klaszteresedés támogatása…
A klaszteresedési folyamat lépcsői és szakaszai
Nemzetközi klaszteresedési trendek
• USA: 20 évvel ezelőtt 400 vezető klaszter: munkaerő 57 %-át foglalkoztatták, továbbá export 78 %-át állították elő domináns szereplő
• Európában inkább a fejlett országokban mutathatóak ki sikeres klaszterek
• EU klaszterfelmérése (2002): fejlett klaszterek döntően a fejlett térségekben vannak jelen, a klaszterek számának országonkénti összehasonlítása az eltérő definíciók miatt nehézkes
• Hagyományos és tudás alapú klaszterek kb. 50-50%
Mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteresedés:• az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint
380 vezető klasztert találtak, amelyek a munkaerő 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elő
• Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%-a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik
• A klaszterek az Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák
• Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képződik a klaszterekben.
+ A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében
Lényeg: a globális verseny miatt megfigyelhető globális-lokális paradoxon miatt a fejlett országokban a klaszterek, mint globálisan versenyző húzóágazatok mindenütt szükségszerűen kialakulnak
Motivációk - mozgatórugókMotivációk - mozgatórugók
• az erőforrás-korlátok tágítása• költségelőnyök szerzése• jobb hozzáférés a piachoz• az „elfogadottság” növelése és elismertség
iránti vágy, illetve • valamilyen új tudás, ismeret megszerzése
Az erőforrás-korlátok tágítása
• Praktikusan az erős felső erőforrás-korlátok lebomlanak
• Közös kapacitáshasználat• K+F finanszírozása• Humán infrastruktúra, szakembergárda
Költségelőnyök szerzése
• Méretgazdaságossági hátrányok csökkentése• Különösen kkv-k esetén gyakori motiváció• Önmagában nem elégséges szintű motiváció
tényleges klaszteresedésre
Jobb hozzáférés a piacokhoz
• Klasztertagként oda is eljuthat ahová eddig nem
• Új piacokra történő együttes belépés• Mögöttes keresletek (üzleti partnereim
partnerei, beszállítóvá válás stb.)
Az „elfogadottság” növelése
• Maga a legnagyobb előny pontosan a tagság léte
• Klasztertagként elfogadnak• Elismertség iránti vágy
Új tudás, ismeret megszerzése
• Tudásáramlás a klasztereken belül• Közös K+F tevékenységek• Egymástól tanulás – tanulási kényszer• Tényleges szolgáltatások a klaszter részéről
Példák regionális klaszterekre:
• Emilia-Romagna (NUTS-2 olasz régió): ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari
• Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész
• Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai• Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar),
Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia)
• Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb.
• Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari)
• Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus)
OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek fejlesztésére (Lengyel 2008)fejlesztésére (Lengyel 2008)
• A valamilyen formában már megjelenő, legalább embrionális klaszter kezdeményezéseket célszerű támogatni
• A konkrét helyzeten alapuló tényeleges piaci gondokat kell orvosolni (a vállalatok érdekeivel megegyezőket)
• Mintaprojekteket kell kidolgozni (hitelesség!!, hogy a cégek számára hihető legyen)
• Be kell vonni a regionális/helyi kormányzatok képviselőit, célszerű, ha egy klaszter egy adott közigazgatási egységbe tartozik
• A helyi/regionális gazdaságfejlesztési partnerség (hálózatok) a döntő: magánszféra, kormányzatok és NGO-k együttműködése (+ brókerek a „négy lábhoz”)
• Legyen erős a monitoring, az átláthatóság a klaszter működésében, a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában
A klaszterek szervezésének fontos szempontjai(Lengyel 2008)
• az időbeliség: egy alulról szerveződő klaszter kialakulásához 6-8 év kell • a régió fejlettségi szintje: a fejlesztési stratégia igazodjon a reális helyzethez• a modern üzleti, piaci ismeretek széles körű elterjedtsége: azaz a kölcsönös előnyök
felismeréséhez és az innovációk adaptálásához szükséges vállalkozói felkészültség, alkalmazkodó készség
• a helyi vállalkozók közötti együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti bizalmi kapcsolat
• a vállalkozói szervezetek, önszerveződések aktív szerepe: a vállalkozók szövetségei, szakmai szervezetei, kamarái, klubjai stb. nagyon fontosak, főleg a KKV-k klaszteresedése múlhat rajtuk
• segítőkész helyi kormányzatok kellenek, akik a klaszterek igényei szerinti infrastruktúra és intézményi fejlesztéseket elvégzik, szervezéseket ellátják
• klaszter-alapú kormányzati gazdaságfejlesztést kell folytatni• decentralizált közigazgatás kell: a helyi önkormányzatok kellő önállósággal
rendelkezzenek a szükséges fejlesztésekhez, illetve hosszabb távon is tudjanak tervezni (forrásokat)
Mikroszinten
• az emberi tényező: kezdetben a klaszterbróker, aztán a klasztermenedzser, aki viszi a hátán az egész csapatot
• a klaszter részéről: tényleges előnyök biztosítása a tagság részéről
• a tagok részéről:• a helyi vállalkozók között a szükséges tudás az előnyök
felismeréséhez• elégséges üzleti, piaci ismeret a lehetőségek kihasználásához• együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és
menedzserei közötti meglévő bizalmi tőke• a klaszter tartalommal történő megtöltése, kezdve a konkrét
közös piaci tranzakcióktól , egészen a különféle klaszter-rendezvényekig
Köszönöm a figyelmet!