külön szám! „kollégium – 2004 kollégium – 2004 xiv....

XIV. évfolyam

2004.

12.szám

„Kollégium – 2004Kollégium – 2004“ORSZÁGOS

SZAKMAI KONFERENCIAaz Oktatási Minisztérium támogatásával

Külön szám!Külön szám!

Szakmai - módszertani , információs folyóirat

Balaton Kollégium, Fonyód

Kollégium, 2004. december2

KollégiumKollégiumKiadja: a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a „Kol légiumokért“ Sajtóalapítvány megbízásábólFel e lõ s k iadó : Horváth István Fõszerke sz tõ : Benda János Alapító fõszerkesztõ: dr.Benedek IstvánRovatszerkesztõk: Fuchsné Hattinger Zsuzsanna, Gulyás Béla, Takács Ernõ, Dr.Csépe György, Pethes Zoltán,Szerkesztõség címe: Kõrösy László Középiskolai Kollégium 2500 Esztergom, Szent István tér 6. Tel./fax: 33/412-813 Terjesztés: Pethes Zoltán, Tel.: 30/9-376 - 042; Elõfizethetõ a kiadó címén: 1417 BUDAPEST, Pf.:11. Tel./fax: ( 1 ) 352-9601E-mail: [email protected] Honlap: www.kollegiumiszovetseg.axelero.hu Példányszám: 1500 Ára: 200 Ft

Készült:az Oktatási Minisztérium támogatásával

AKollégiumi Szövetség "Kol-légium – 2004" címmel or-szágos konferenciát rende-zett 2004. december 3-tól 5-ig Fo-nyódon, a Hotel Sport szállodá-ban.A konferencia témája: a közoktatásikollégiumok szakmai fejlesztésevolt. Célja: a szakmai fejlõdési ésfejlesztési koncepció kimunkálásaannak érdekében, hogy az intéz-ményhálózat képes legyen megfe-lelni alapvetõ társadalmi funkció-jának (esélyteremtés, hátránykom-penzáció, tehetségmentés). A kon-ferencián részt vettek a megyeikollégiumi szakmai munkaközös-ségek delegáltjai, a megyénként ésa fõvárosban szervezett elõ-ren-dezvények küldöttei, összesen kb.120 fõ.A konferencia péntek délután 17órakor vette kezdetét. A rendez-vényt Pap Nikolett és KõmûvesKrisztina, a fonyódi Balaton Kollé-

gium diákjai nyitották meg. AzOktatási Minisztérium üdvözletétDr. Simon István, a minisztériumkollégiumi szakreferense olvastafel. Ezt követõen Horváth István, aKollégiumi Szövetség elnöke is-mertette a kollégiumi intézmény-hálózat jelenlegi helyzetét, az elérteredményeket, a meglévõ és meg-oldásra váró gondokat, majd BendaJános ügyvivõ az elkövetkezendõidõszak szakmai feladatairól tar-tott bevezetõ elõadást. A következõ nap a résztvevõkszekcióülések keretein belül foly-tatták munkájukat a következõ te-rületeken:1. A foglalkozások tartalmi és módszer-

tani kínálatának bõvítése

A szekció vezetõi:Nagy Kálmán kollégiumigazgató,szakértõ, SzékesfehérvárSzallár Csabáné kollégiumvezetõ,szakértõ, Szombathely

2. A nevelés gyakorlata és az országosalapprogram kapcsolata

A szekció vezetõi:Dr. Simon István kollégiumveze-tõ, egyetemi oktató, BudapestPeleiné Vesza Judit kollégiumigaz-gató, szakértõ, Debrecen

3. A minõségirányítás szerepe, gyakor-lata

A szekció vezetõi:Litresits Józsefné kollégiumvezetõ,szakértõ, MosonmagyaróvárJusztin László kollégiumigazgató,szakértõ, Szolnok

4. A nevelõtanár-továbbképzés rendsze-re

A szekció vezetõi:Dr. Benedek István kollégiumigaz-gató, egyetemi oktató, BudapestVeres Katalin kollégiumigazgató,szakértõ, Budapest

Az ebédet követõ szünetben lehe-tõség nyílt arra is, hogy MinczingerKatalin múzeumigazgató vezetésé-vel Fonyód történeti nevezetessé-geivel ismerkedjenek a résztvevõk.A szekcióülések délután 16 óráigtartottak, igaz többen hangsúlyoz-ták, hogy még ez a nap is kevésvolt arra, hogy valamennyi kérdéstteljes részletességgel megtárgyalja-nak.17 órakor pódium-beszélgetés kö-vetkezett a kollégiumok fejlõdésétgátló külsõ tényezõkrõl, a kollégi-um és a társadalmi mobilitás kér-déskörérõl. Ennek meghívottrésztvevõi: Arató Gergely, az Okta-tási Minisztérium államtitkára,Varga László, a Pedagógusok Szak-szervezetének elnöke, Keszei Sán-dor, a Szülõk Országos Egyesületé-nek elnöke, dr. Sáska Géza, az Ön-

„Kollégium – 2004Kollégium – 2004“országos konferencia

Kollégium, 2004. december 3

kormányzati Szövetségek szóvivõ-je és Horváth István, a KollégiumiSzövetség elnöke. A részvevõk kér-déseire a meghívott vendégek vála-szoltak, természetesen az általukképviselt intézmények, szerveze-tek álláspontja szerint. Fontos,hogy a vendégek mindegyike job-bító, a kollégiumok fejlõdését elõ-segítõ szándékkal foglalt állást va-lamennyi témakörben. A kérdések

segítettek abban is, hogy ezen in-tézményrendszerrõl alaposabb is-mereteket szerezzenek. A kollégiu-mokról kialakított vélemény, meg-ítélés szempontjából ennek meg-határozó jelentõsége van, különö-sen az intézményhálózattal kap-csolatos döntések meghozatalá-ban. A konferencia résztvevõi nagyfigyelemmel és érdeklõdéssel hall-gatták a válaszokat, melyek sok

esetben újabb megválaszolásra vá-ró kérdéseket vetettek fel. Nem vé-letlen, hogy a fórum befejezésénekideje túllépte az erre megszabottidõt. A vendégek külön megkö-szönték a részvétel lehetõségét ésazokat az ismereteket, melyek akollégiumok mai helyzetére, tevé-kenységére, mûködési problémáirarávilágítottak.

Este 8 órakor került sor a foga-dásra, melyen Fonyód polgármes-tere, Miseta István köszöntötte akonferencia résztvevõit. Hangsú-lyozta a kollégiumok kiemelt jelen-tõségét az esélyteremtés, a hát-ránykompenzáció, a tehetségmen-tés terén. Örömét fejezte ki, hogyFonyód adhat otthont ennek azországos rendezvénynek. Egyolyan iskolaváros, mely hagyomá-nyosan megbecsüli a tudást, segítiaz ahhoz vezetõ utat. Javasolta,hogy mindenki szakítson idõt arrais, hogy ismerkedjen a város párat-lan természeti szépségeivel, eszté-tikus környezetével, fejlõdésével.Jókívánságát fejezte ki, hogy a résztve-võk eredményesen fejezzék be ezt a ta-nácskozást.

Vasárnap került sor a szekcióve-zetõk beszámolójára. Az egyesmegállapításokat, véleményeketHorváth István, a Kollégiumi Szö-vetség elnöke összegezte, melynekeredményeként a konferencia zá-rónyilatkozatot fogadott el.Összességében elmondható, hogyszakmai szempontból rendkívülhasznos tanácskozásra került sor.A résztvevõk száma, a konferenci-áról alkotott véleménye is jól mu-tatja, hogy a kollégiumokban dol-gozó pedagógusoknak rendkívülfontosak az ilyen szakmai megbe-szélések, hiszen az itt szerzett is-meretek, a vitákban kiérlelõdõ kö-zös álláspontok érdemi módonhozzájárulnak az intézményháló-zat fejlõdéséhez.

Köszönet illeti az Oktatási Minisztéri-umot, hogy támogatta a konferenciamegrendezését és a szervezõket, a szín-vonalas lebonyolításért.

- Szerk. -

A konferencia megnyitásaBalról: Benda János, Ringhofer Ervin, Horváth István, dr. Simon István

A pódium-beszélgetés vendégeiBalról: Arató Gergely, Varga László, Keszei Sándor, dr. Sáska Géza


A szekciót vezette: Litresits Józsefné kollégiumvezetõ, kollégiumi szakértõMosonmagyaróvár, Kossuth L. Gimnázium Kollégiuma.

A kollégiumi konferencia minõség-üggyel foglalkozó szekciójában arésztvevõk szinte az ország vala-mennyi megyéjét képviselték. Sze-rencsésen alakult a jelentkezõkaránya abból a szempontból is,hogy közel azonos számban voltakjelen a szekcióban az önálló és anem önálló kollégiumok küldöttei.

A szekció vezetését Jusztin Lászlókollégiumigazgató, kollégiumiszakértõ (Szolnok, Városi Kollé-gium) segítette és egészítette ki azönálló kollégiumokban folyó mi-nõségügyi helyzetkép felvázolásá-val, ill. a továbblépés lehetõségei-nek számbavételével. Szakszerû,értékes munkáját ezúttal is köszö-

nöm.A minõségügyi szekció munkája akonferencia második napjának dél-elõttjén a résztvevõ kollégiumokvezetõinek, képviselõinek rövidprezentációjával kezdõdött.

A kollégákat arra kértük, hogy in-tézményük bemutatása során vá-zolják fel, hogy a minõségügy terü-letén eddig milyen utat jártak be,milyen eredményeik vannak, mi-lyen segítséget tudnak nyújtani aminõségirányítási rendszert mégcsak most építgetõ kollégiumok-nak, ill. milyen segítséget várnakaz e téren már komoly eredménytelért intézményektõl.

A délelõtti szekció második részé-ben Jusztin László mutatta be aszolnoki Városi Kollégium kiala-kulását, mûködését, az intézményminõségirányítási rendszerét és azeddig elért szép eredményeket. Az

elõadó szemléletes, szakszerû is-mertetõjébõl hasznos információk-hoz juthattak azok az intézmény-vezetõk, akik ugyan rendelkeznekmár valamiféle rendszerrel, de atovábblépést, a továbbfejlesztéstmég különféle belsõ-külsõ ténye-zõk akadályozzák.

Ezt követõen Litresits Józsefné amosonmagyaróvári Kossuth LajosGimnázium és Kollégium egyediminõségfejlesztési modelljét, aKLG modellt ismertette a résztve-võkkel. A prezentáció során a hall-gatóság képet kapott arról, hogy azintézményben folyó mintegy más-fél évtizedes innováció milyeneredményekhez vezetett. Az elsõelismerést a IIASA-Shiba pályázathozta 2001-ben. A KLG modelloklevelet, egyéni kategóriában azigazgató fõdíjat kapott. A 2002-esKözoktatás Minõségéért Díj(KMD) és a 2003-as Európai Kivá-lóság Díj (EQA) pályázatok nem-csak sikeresek voltak, de rendszer-fejlesztést is indukáltak. Az EQApályázaton, ami a legrangosabb eu-rópai minõségi díj, a Kossuth LajosGimnázium és Kollégium, döntõshelyezést ért el.

A pályázatok segítségével az intéz-ményi önértékelési mutatók nem-csak hazai, de nemzetközi muta-tókkal is összevethetõk lettek. Azintézményi önértékelési rendszerkiteljesedett, Európa-kompatibilis-sé vált.

A kollégium vezetõje, aki az iskolaiminõségvezetés tagja is, bemutattaa kollégiumi minõségfejlesztésirendszer kialakulásának folyama-tát. A hallgatók képet kaphattakegy nem önálló kollégiumi minõ-ségfejlesztési rendszerrõl, a kollégi-umi nevelõ és oktatómunka mûkö-dõ mérési és értékelési rendszeré-rõl, valamint arról, hogy mindez

A minõségügy szerepe, gyakorlata a középiskolai kollégiumokban

Középen: Litresits Józsefné


milyen módon találta meg helyét aKLG modellben. A minõségügyi szekció munkáját adélután során a konkrét kérdések,problémák és lehetõségek számba-vételével, rendszerezésével és meg-oldási javaslatok megfogalmazásá-val folytatta.

Közös gondolkodásunk eredmé-nyeit három szinten kívánjuk akollégiumi szakma, a középis-kolai kollégiumok igazgatói,kollégiumvezetõi, nevelõtanárainevében az illetékesek számáramegfogalmazni:

1. Helyzetkép a minõségirányí-tás területérõl a középfokúkollégiumokban

A konferencia során, valamint aszekcióban elhangzott hozzászólá-sok, vélemények alapján elmond-hatjuk, hogy a minõségügy helyze-te a kollégiumokban a középisko-lai helyzetképhez hasonlóan pola-rizált. Vannak kollégiumok, ame-lyek a minõségirányítás terén élenjárnak, példamutató eredmények-kel büszkélkedhetnek. Ezek az in-tézmények már többéves minõség-fejlesztõ múlttal rendelkeznek, aTQM, EFQM, BGR vagy ISOrendszer alapján építettek sajátrendszert. Több kollégium vittevégig a COMÉNIUS 1 ésCOMÉNIUS 2 modelleket is. Afent említett intézmények rendel-keznek megfelelõ szervezeti kultú-

rával, motivációval és humán erõ-forrással. Ezekben az intézmé-nyekben meglévõnek látszik annaka lehetõsége, hogy a jövõben kollé-giumra szabott minõségirányításirendszert tudjanak mûködtetni.A kollégiumok másik része egyelõ-re csak birtokában van a MIP-nek.A rendszer kiépítése és mûködteté-se még megoldandó feladat szá-mukra. Olyan kollégiumok tartoz-nak ebbe a csoportba, amelyeknéla rendszer kiépítését a személyifeltételek (pl. kis létszám), intéz-ményi adottságok hiányosságai je-lenleg még nem teszik lehetõvé.

2. A szekció beszélgetéseken fel-merült témák

- A minõségfejlesztés stabilitásátveszélyeztetõ tényezõ az okta-táspolitika, oktatásirányítás nemmindig következetesen egymásraépülõ, folytonosságot nem bizto-sító változásai.

- Folytatódik-e, folytatható-e aComenius 1 és Comenius 2 ésmilyen formában?

- A kollégiumi minõségirányításirendszer kiépítését nehezítõ té-nyezõ, hogy a kollégiumi peda-gógiai tevékenység hozzáadott-érték típusú mérhetõsége mégnem kidolgozott.

- Az intézmények többségébenkomoly problémát okoz a tanáriteljesítmények értékelésének be-

vezetése, rendszerbe építése.

- Az intézmények nagy része mégcsak a mérések bevezetéséig ju-tott el, a mérési-értékelési rend-szer kiépítése még várat magára.

- Rendkívül fontos, hogy a mérési-értékelési rendszer kiépüljön, ki-egészüljön, kiteljesedjen és a mi-nõségfejlesztési folyamat részévéváljon.

- Sajnálatos tény, hogy a kollégiu-mok vonatkozásában sem való-sult meg az ÖMIP és az IMIPkoherenciája.

3. A szekció javaslatai

- A szekció résztvevõi, vezetõinem vállalkozhattak a konferen-cián felmerült, kollégiumi minõ-ségügyet érintõ valamennyiproblémát megoldó javaslatsorkidolgozására. Ehhez további fó-rumok, szûkebb- tágabb körûszakmai megbeszélések és to-vábbképzések szükségeltetnek.

- Az elhangzottak alapján vélemé-nyünk szerint a témában az in-tézményeknek differenciált se-gítségnyújtásra van szükségük aKollégiumi Szövetség szervezé-sében:

a. a rendszert építõknek

b. a minõségügyben a kezdeti lé-péseknél tartóknak

- Javasoljuk a Kollégiumi Szövet-ség szervezésében módszertaniadatbázis létrehozását a mérésekés értékelések témakörében.

- Javasoljuk, hogy egyre több in-tézmény tegye gyakorlattá azegymástól tanulást, tegye lehetõ-vé eredményeinek megismerésétés átadását.

- A szekció résztvevõi közül a mi-nõségfejlesztési tapasztalatokkalés eredményekkel rendelkezõk afenti javaslatok megvalósításá-ban felajánlják segítségüket.

Litresits Józsefnészekcióvezetõ


A szekciót Szallár Csabáné (Szombathely) és Nagy Kálmán (Székesfehérvár) vezette.

Célok

A konferencia legnépesebb szekciójának kettõs céljavolt, az egyik a foglalkozások tervezésével, szervezé-sével összefüggõ feladatok strukturálása intézményioldalról, a pedagógus oldaláról és a diák kötelezettsé-gei és lehetõségei felõl is megközelítve. A második céla foglalkozások, kiemelten a csoportfoglalkozásoktartalmi és módszertani áttekintése volt.

Módszerek

A résztvevõk egyéni munkaként kérdõívek segítségé-vel a kollégiumaik vonatkozásában sok, a témát ala-posan körbejáró kérdésre adtak írásos választ. Ezt kö-vetõen kis csoportokba szervezõdtek, majd tréning-módszerek alkalmazásával célirányosan feldolgoztákaz adott témát.

Eredmények, megállapítások

Az egy napot jelentõ közös munka alatt gyorsan kide-rült, hogy a kollégiumi szakemberek, vezetõk és peda-gógusok gondolkodásmódjában, a témához kapcsoló-dó jogszabály-értelmezésében sok esetben megtalál-ható az egységes gondolkodásmód, de elõfordul az el-lentmondásos felfogások szerint való foglalkozásszer-vezés is. A tréning-munka elõtt a pedagógusok írás-ban adtak információkat, melynek célja az volt, hogykellõ alapismeret álljon rendelkezésre a téma „élõ”feldolgozásához. A foglalkozástípusok heti óraszámaijelentõs eltéréseket mutatnak kollégiumonként. Aszekció célszerûnek látja, hogy elemezzük ennek jog-szabályi hátterét.

Nem lelkesednek túlzottan kollégistáink a sok kötele-zõ foglalkozásért. Nagyon kell ügyelnie arra mindenkollégiumnak, hogy a foglalkozások egyénre szabot-tak legyenek, segítsék a tanuló fejlõdését és lehetõségszerint érdekesek is legyenek. A sok iskolai óra utánha a csoportfoglalkozásokat is frontális osztálymun-kában élik át, nem számíthatunk a részükrõl nagyonjó hozzáállásra. Ezért a szekció kiemelten indokolt-nak tartja, hogy készüljön komoly szakmai anyag afoglakozások tartalmi és módszertani segítésére. Eh-hez szükség van arra, hogy ilyen szakmai fórumokontalálkozhassanak az innovációt vállaló kollégiumok,megoszthassák tapasztalatikat, bemutathassák ered-ményeiket. Ezt követõen szükség van arra, hogy azOktatási Minisztérium a Kollégiumi Szövetségen ke-resztül anyagi forrásokat teremtsen ahhoz, hogy azígy összejött tudásbázis országos szinten hasznosul-hasson (kiadványok).

Bevezetésre került-e az alapprogram szerinti cso-portfoglalkozások rendszere?igen nem26 0

Örömteli tény, hogy a kollégiumok jogszabálytisztelõmagatartást tanúsítanak és bevezették az alapprogra-mot.

Volt-e továbbképzés (külsõ vagy belsõ) a témátérintõen?igen nem22 4

Látható, hogy a legtöbb intézmény szükségesnek lát-ta, hogy továbbképzés formájába átgondolja a teen-dõit. Ezt a töretlen szándékot jelzi a jelen szekcióbanmutatott aktív részvétel is.

Homogén csoportokban (évfolyam) zajlanak - e acsoport foglakozások?igen nem16 10

Sajnos a látható arány nem jó. Az alapprogram egyér-telmûen elõírja, hogy a tematizált csoportfoglalkozá-sokat - -éppen a kötött tartalmak miatt – évfolyamibontásban kell tartani. Ez némileg ellent mond a jel-lemzõ kollégiumi tradícióknak és természetesen ko-moly szervezési munkát igényel a vezetés részérõl, demindent meg kell tenni a szakszerû végrehajtás érde-kében.

A kollégiumi foglalkozások tartalmi ésmódszertani kínálatának bõvítése

Nagy Kálmán


Ezt követõen a foglalkozások ter-vezési, szervezési kérdései kerülteknapirendre.

Alapkérdések:

1. Rögzíti-e jogszabály a tanulóheti kötelezõ kollégiumi tevé-kenységének tartalmát ésmennyiségét?

2. Elõírja-e jogszabály a kollégiu-mi pedagógus kötelezõ óráinaktartalmi felosztását, azaz van-nak-e elõírt belsõ arányok akülönbözõ foglalkozásokmennyiségére?

3. Intézményi szinten jogszabá-lyilag meghatározott-e a peda-gógiai tevékenységrendszertartalma, mennyisége?

4. Milyen tervezési, szervezési,végrehajtási, ellenõrzési fele-lõssége van a vezetõnek és atanárnak a foglalkozásokat il-letõen?

A kérdésekre a szekció – legtöbbesetben hosszas vita, érvelés, jog-szabály-értelmezés, racionalitás éspedagógiai mérlegelés után - azalábbi – konszenzusos!! - válaszo-kat fogalmazta meg és ajánlja vala-mennyi kollégium számára az ezenszempontok szerinti munkaszerve-zés átgondolását.

1. A tanulók számára a közoktatá-si törvény és az alapprogramegyüttesen szabályozza a heti kö-telezõ óraszámot. Maximális mér-téke 15 óra/hét, ezt abban az eset-

be sem lehet túl-lépni, ha a tanulóvalamilyen speciá-lis programban(pl.: Arany JánosTehetséggondozóProgram), veszrészt. A 15 órából13 óra felkészítõjellegû foglalkozás(szilencium, tan-tárgyi felzárkózta-tás, tantárgyi te-hetséggondozás),ezen kötelezettségalól egyénenként,

részbe vagy egészben s csoportve-zetõ tanár a tanulóknak felmentéstadhat a házirendbe rögzítettekalapján. Minden tanulónak kötele-zõ heti egy csoportfoglalkozásonrészt vennie, továbbá választaniakell egy, a kollégium által szerve-zett szabadidõs foglalkozást. Ezenkét utóbbi alól semmilyen címszóalatt nem adható felmentés.

2. A kollégiumi tanár számára nemírja elõ jogszabály a heti kötelezõmunkaóráinak tartalmi arányát. Akötelezõ 30 órából a csoportot ve-zetõ tanár egy óra kedvezménytkap, így heti 29 munkaórát kellfoglalkozásokra fordítania a kollé-gium munkaszervezése szerint. Haa pedagógiai programban rögzítés-re került az egységes terhelés elve,akkor célszerû ennek értelmében apedagógusok munkaóráinak belsõarányát közel hasonlóra alakítani.Az éves munkatervben ezen belüla tanárok munkarendjében sze-mély szerint mindenkinél ki kellmutatni, hogy a napi beosztottmunkarendjén belül milyen idõ-szakokban milyen foglalkozásokattart (pl.: ha a munkaidõ adott na-pon 16.00-22.00-ig tart, akkor amunkarendet ezen belül ki kellalakítani: 16.00-19.00-ig felkészí-tõ fogl. szilencium; 19.00-20.00-igcsoportfoglalkozás; 20.00-22.00-igkollégiumi élet szervezése.)

3. A jogszabályok az intézmény-éket kötelezik arra, hogy meghatá-rozott számú és típusú foglalkozá-sokat tartsanak. Az óraszámok atanulók létszámából levezethetõk.

Ha egy kollégium tanulólétszámátelosztjuk 25-tel akkor a szervezhe-tõ kollégiumi csoportok számátkapjuk. Ennek 14-szerese az intéz-ményben hetente megszervezendõfelkészítõ foglalkozások száma, il-letve ennek 10-szerese a szabad-idõs programok óraszáma. A cso-portfoglalkozások kötelezõ óraszá-ma értelemszerûen megegyezik acsoportok számával. A szekciónrésztvevõk megállapították, hogy afelkészítõ és csoportfoglalkozásokelõírt óraszáma tervezhetõ és vég-rehajtható, de a kollégiumi csopor-tonként szervezendõ heti tíz óraszabadidõs foglalkozásokhoz nin-csenek meg a feltételek, ezért eztcsak részben lehet teljesíteni.

4. A foglalkozások teljes rendsze-rét stratégiai szinten a pedagógiaiprogram tartalmazza. Operatív ter-vezést évente kell végezni, az évesmunkatervben a vezetés meghatá-rozza a pedagógiai program szerin-ti foglalkozási palettát. (pedagógu-sokra bontva) A pedagógus évesszinten a fenti két dokumentumalapján és a csoportja ismeretébenmegtervezi saját tevékenységét..További feladata, hogy a csoport-jába tatozó minden tanuló számá-ra név szerint meghatározza, írás-ban rögzítse a tanuló heti foglalko-zási kötelezettségeit. A szekció ki-mondta, hogy a szakszerû munka-végzés, a tervezhetõ végrehajtás,valamint a belsõ és külsõ ellenõriz-hetõség miatt áttekinthetõ, a jog-szabályokhoz igazodó, a kollégiumbelsõ szabályozottságát (PP, MIP)is figyelembe vevõ dokumentációsés adminisztrációs rendszer szük-séges.

Sajnos a szekció egy napos mun-kája nem adott lehetõséget arra,hogy a fentiek elemzésén túl a fog-lalkozások tartalmi, módszertanikérdéseire is válaszokat keressünk.A szekció feltétlenül javasolja,,hogy a közeljövõben hasonló tarta-lommal folytatódjon ez a kollégiu-mi szakmai diskurzus, mely haté-kony belsõ továbbképzésnek mi-nõsíthetõ.

Nagy Kálmánigazgató

Szallár Csabáné


A szekciót vezette:

Dr. Simon István Budapest, ésPeleiné Vesza Judit Debrecen.

Bevezetõ alapelvek és megállapodások

A szekcióban 21 kollégium képviseltettemagát. Aktív munka volt jellemzõ mindvé-gig. Sok-sok jelzéssel, kérdéssel, munkákés problémák bemutatásával.A kollégiumok között volt gazdaságilag éspedagógiailag önálló, volt közös igazgatá-sú, illetve nagy egységen belüli tagintéz-mény.Volt egészen nagy 500 fõs, és egészen kicsi19 fõs kollégium. Ebbõl az látszott, hogyigen nagy szükségünk van azokra az össze-jövetelekre, amelyeket beterveztünk, hiszenez a helyzet annyira összetett és differenci-ált, hogy valóban sokféle változata van – ésszükséges hogy legyen – a Kollégiumi ne-velés országos alapprogramja megvalósítá-sának.Nagy feladat, nagy munka volt a kollégiu-moknak a pedagógiai programok átalakítá-sa, hiszen a kollégiumi foglalkozások újrendjét, és rendszerét jelentette, ami – re-ményeink szerint - a kollégiumi nevelés tar-talmi megújulását is magával hozza az el-következõ években.- Tudjuk, - és ennek szellemében tanács-koztunk - hogy a közoktatási kollégiumok-ban élõ tanulók hagyományok és jogsza-bályok által meghatározott, szervezett kere-tek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi ésszociális védelme alatt élik iskolás éveiket.A család, családi környezet átad jogokat éskötelességeket a kollégiumnak, mint befo-gadó intézménynek, illetve a kollégiumi ta-nárnak, mint a szülõt pótolni hivatott, erreszakosodott pedagógusnak. Így a kollégiumegyik természetes partnere a család mintküldõ, a másik az iskola, melynek elvégzé-

sében a kollégium segíti a ta-nulót.

Azt is tudjuk, hogy a kollégi-umpedagógia a családi, az is-kolai és a bentlakásos neve-lés sajátos jellemzõit tartal-mazó, összesítõ pedagógia. Akollégiumi nevelésben egy-aránt hangsúlyos szerepetkap az egyéni képességek ki-bontakoztatásának támogatá-sa, a gyermekek és fiataloktesti, lelki, szociális fejlõdé-sének segítése az életkori sa-játosságaik és egyéni adottsá-gaik figyelembe vételével. Akollégiumpedagógia törek-

szik a családból hozott értékekmegõrzésére és fejlesztése. Biztosítja az is-kolai követelmények teljesítésére való fel-készülést, a tehetséggondozást, a felzárkóz-tatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, to-vábbtanulását, szakma-tanulását, jövõjükalapozását. Ugyanígy a kollégiumi foglal-kozások és tevékenységek átszövik és irá-nyítják a tanulók életét. A kollégium a ma-ga sajátos arculatával, hagyományrendsze-rével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, aszabadidõ megszervezésének változatosmódjaival hozzájárul az ott eltöltött idõhasznos és örömteli megéléséhez. A külön-bözõ foglalkozási, tanulási formák biztosí-tásával, a felzárkóztatás, és tehetséggondo-zás változatos módjaival, követhetõ életvi-teli mintákkal, példákkal lehetõvé teszi azt,hogy a kollégisták érdeklõdésüknek, képes-ségeiknek, pályairányultságuknak, szakma-választásuknak és tehetségüknek megfele-lõen tanulhassanak és készülhessenek önál-ló életükre.

Vizsgáltuk:

- hogy hogyan sikerült az egyes témakörökmegtervezése, beépítése a pedagógiaiprogramokban, azok megvalósítása azéves programokban, illetve a gyakorlat-ban,

- milyen törekvések vannak a kollégiu-mokban a csoport-fogalakozások megter-vezésére és megtartására,

- valamint hogyan „támogatják” a szabad-idõs foglalkozások a kötelezõ témakörökmegvalósítását.

- az ún. „praktikus megoldásokat” a gya-korlatban megvalósítható ötleteket, ja-vaslatokat.

Összegyûjtöttük a felmerülõ, a munkát aka-dályozó, a program megvalósítását akadá-lyozó problémákat.

A szekcióban elhangzottak rövid összefoglalása

A munka menete: Minden jelenelevõ rövi-den bemutatta magát és intézményét. El-mondta, hogy sikerült a pedagógiai prog-ram elkészítése, milyen visszajelzést kap-tak a fenntartótól A legtöbben azt is szóbahozták, hogy milyen tapasztalataik voltak alegutóbbi nagy munkában, a házirendek el-készítésében.

Fõ alapvetések:

a) Szükség van alapvetõ szemléletváltásra,ha azt akarjuk, hogy az alapprogram fentemlített céljai és értékei beépüljenek peda-gógiai munkánkba, és a kollégium nevelés-ben azok megvalósulhassanak. Mindenkifontosnak tartotta elmondani, hogy a kollé-giumokban megszûnt a munkák „ad-hoc”jellege és megvalósulni látszik – ahol aztigazán akarják és komolyan veszik – arendszeresség, a tervezhetõség és a pontos-ság.

b) Alapos átgondolás és együttes munkafolyt a legtöbb helyen. Sajnos akadtak ma-gukra hagyott vezetõk és alig-alig bekap-csolódó tantestületek és kollégák.

c) Több helyen szinte az egész programot átkellett írni. Azok, akik azelõtt is az alap-program alapelvei szerint dolgoztak, ott el-sõdlegesen a kiegészíteni kellett a rendelettémaköreinek, az idõbeosztások rendjének,valamint a törvény új elemeinek beemelé-sével.

d) Pozitívum, hogy a jelenlevõk kollégiu-maiban a kollégisták nagy része részt vesza csoportmunkában, az egyes témakörökfeldolgozásában. Ugyancsak azt a jelzéstkaptuk, hogy a kollégisták elfogadták, hogyegy kollégiumi szabadidõs foglalkozásonmindenkinek részt kell venni. Itt az alábbiproblémák adódtak:

- továbbra is probléma több helyen az is-kolai szakkörök és egyéb délutáni foglal-kozások – egyes helyeken ennek sokasá-ga - hogyan építhetõk be a foglalkozásokteljesítésébe;

- nagy nehézséget jelent a mûvészeti isko-lák kollégistáinak idõbeosztása. Szintelehetetlen annak megvalósítása, hogyegy este kilenckor „haza érkezõ” zenésztnémi tanuláson túl bármire is be lehetfogni;

- ugyancsak nagy gond az OKJ-és kollé-gisták idõbeosztásához igazítani a kollé-giumi foglalkozásokat. Ennek a másikoldala, hogy ezek a kollégisták mind 18év felettiek és a helyzetük alig beosztha-tó egy-másik kollégiumban, hiszen köz-oktatási kollégisták ugyan, de valójábanfelnõttek. Nehéz együttmûködni velük.Sokan nem is törõdnek azzal, hogy a kol-légium nem csak szálláshely.

A nevelés gyakorlata ésaz alapprogram kapcsolata

dr. Simon István


- ugyancsak gyakorlati akadályt jelentegyes szakiskolások változó gyakorlatiés iskolába járási rendje. Emellett, haezek szintén már érettségizettek, akkoraz elõzõ bekezdésben jelzettek ugyan-csak érvényesek.

Mindezek azt jelzik, hogy országosan is, re-gionális, vagy megyei keretek között is fog-lalkozni kell a tapasztalatokkal, a megoldá-si lehetõségekkel. Át kell gondolni az egyesprogramok egyedi jellemzõit, az egyes kol-légiumok sajátosságai és saját arculataalapján. Ennek érdekében folyamatosan fi-nomítani, differenciálni kell az egyes intéz-mények programjait, a helyi lehetõségeketés szükségszerûségeket, specialitásokat azalapprogram és a jogszabályok figyelembevételével. A lényeg, hogy ez a munka egy-részt nagyon egyedi, hiszen mindenkineksaját intézményében kell megoldani, más-részt össze kell fognunk, hogy a sikeresmegvalósítások segíthessék a többi kollégi-umokat is.

Tapasztalatok

1. Általában mindenütt idõben elkészítettékés a fenntartó által meghatározott idõre le-adták a pedagógiai programokat. Több he-lyen jelzés nélkül elfogadva visszakapták.Vannak kollégiumok, amelyen jelen pilla-natig sem kaptak visszajelzést. Megállapí-tottuk, hogy a jogszabály értelmében ez el-fogadottnak számít.

2. A legtöbb megyében volt szakértõi vizs-gálat is.

3. A közös igazgatású intézmények egy ré-sze kénytelen volt megelégedni a 3-10 ol-dalas rész program lehetõségét az intézmé-nyi programon belül. Ez nehezen is értel-mezhetõ, ugyanis a jogszabály ebben azesetben „egy pedagógiai programról” be-szél. Azt, hogy a törvény külön meghatá-rozza, hogy a kollégium pedagógiai prog-ramjában mi és hogyan szerepeljen, s hogyezt általában úgy értelmezzük, hogy – s atöbbség megkapta ezt a lehetõséget – az„egy intézmény egy programjában” a kollé-giumi II. részként, „B részként”, melléklet-ként teljes kollégiumi program kidolgozá-saként szerepeljen. Szükségesnek látszik itttörvényértelmezésrõl állásfoglalás.

4. A beszámoló kollégák többsége nem is-meretlenül és nem elõzetes ismeretek és ta-pasztalatok nélkül kezdte el a munkát.

- a kötelezõk betervezése és megvalósításavolt – és jelenleg is az - a legnehezebbfeladat, hiszen ilyen tartalmú foglalkozá-si témáknak csak egy része volt eddig is-mert.

- az Arany János Program tapasztalatai né-hány helyen igen jó segítséget nyújtottakmind tervezésben, mind a szervezésben,mind megvalósításban.

- a legtöbb helyen gondot jelent a pszicho-lógust „igénylõ” foglalkozások megszer-vezése. Erre segítséget kérnek a kollégi-umok mind a továbbképzések megszer-vezése, mind az anyagi támogatás, minda pszichológia szak megnyitása, mind asaját kollégiumpedagógiai pedagógia in-tézet megszervezése érdekében.

- ugyancsak gondot jelent több helyen azolyan témákhoz kapcsolódó foglalkozá-sok megvalósítása, amelyek nem kötõd-nek közvetlenül az egyetemen, vagy a fõ-iskolán tanult szakokhoz.

- a szabadidõs foglalkozások meghirdetettpalettája igen széles volt. A tanulók vá-lasztottak, a foglalkozások beindultak,mûködnek. A fentebb említett problé-mákhoz ismételten csatlakozik, hogy akislétszámú kollégiumokban a tanárok isigen kevesen vannak, s a sokféle kötele-zettség aligha megvalósítható még ott isígy van ez, ahol törekvés van rá.

A foglalkozások megszervezése

A foglalkozások megszervezése, a tanulókregisztrálása, a jelenlét számontartása többötletet és lehetõséget mutat a lehetségesmegvalósítás érdekében.

1. Folyamatosan, rendszeres csoportfoglal-kozásokon

2. Tömbösítések egyes témakörökben

3. Forgószínpados megoldások

4. Kredit-rendszer

5. Csoport és egyéni, valamit szabadidõsfoglalkozások párhuzamos szervezése

6. Illetve ezek egyikének másikának kom-binálása.

A felvetõdött problémák a következõk:

- A kiskollégiumok áldatlan helyzete;egyes helyeken a megvalósítás szintelehetetlennek látszik.

- A fenntartók nem veszik figyelembe alétszámok feladat-rendszerû kiszámí-tását és csak a 10+14 órát kívánják fi-nanszírozni.

- Nehéz a rendszeres regisztráció, a hi-ányzások igazolása, azok pótlása illet-ve szankcionálása.

- Több témakörben a kisebb települése-ken, de szinte mindenütt szakemberhiány van. Illetve ha volna is szakem-ber az iskolai, kollégiumi óradíj sok-szorosát az intézmény, illetve a fenn-tartó nem kívánja kifizetni.

- Gátolja a szakember képzést és to-vábbképzést, hogy az ötven éven felü-liek nem kívánnak tovább képzésremenni. Ez persze rossz jogszabály-ér-telmezés, de a kollégiumi gyakorlatez.

- Az anyagi hátteret sem a foglalkozá-sok finanszírozására, sem a tovább-képzés finanszírozására sem az intéz-

mények, sem a fenntartók nem óhajt-ják biztosítani.

- A feladat-centrikusság csak a kollégis-ták érdeke és csak õk – azaz mi – szor-galmazzák. A fenntartók gyakran al-kalmazzák az létszám jellegû, illetveaz elõbb jelezett óraszám jellegû (szi-kár 24 óra) kiszámítási formát.

Két reagálás megjegyzésekre:

A szekció úgy érezte, hogy a szülõi szer-vezet képviselõjének megjegyzése, amely aKollégiumi nevelés országos alapprogram-ja „utópikus” voltára utalt, nem állja meg ahelyét. A beszámolók is és erõfeszítések isezt mutatják. Elismerjük, hogy a mi rosszulellátott, gyakran bizonyos esetekben diszk-riminált intézményrendszerünkben egyilyen újonnan bevezetett dokumentummegvalósítása nem díszmenet és nem fel-tétlenül mindenütt sikertörténet. De általá-nosságban igaznak tartjuk, hogy mind szak-mai munkában, mind szakmaiságban, minda megújulási lehetõségekben, mind szak-mai munkánk elfogadásában és elismerteté-sében, mind pedig a kollégisták nevelésé-ben, ezek gazdagító és tájékoztató prog-ramjainak megszervezésében, a tehetség-gondozásban és a rendszeres munka elõse-gítésében a Kollégiumi nevelés országosalapprogramjának bevezetése elõrelépéstjelentett.

A szekció reagált az iskolához, az iskolaitanítási rendszerhez való hasonlítás közelí-tésrõl szóló felszólaláshoz is.

Ezek szerint a szervezettség, a jó irányításés a munka áttekinthetõsége, a kollégiumitanulók mindegyikének legalább két kollé-giumi foglalkozásra irányítása még nem „akollégium iskolásítása”. Mi kollégiumi ta-nárok látjuk ezt a legjobban és nem is kí-vánjuk iskolásítani a kollégiumot. Arra tö-rekszünk, hogy az alapprogram alapjánminden kollégista kapjon lehetõséget részvenni az egyes témakörök tájékoztató, is-meretközlõ, problémafelvetõ, a gazdagító,dúsító tehetséggondozó, a személyiségfej-lesztõ önismereti és a szabadidõs foglalko-zásokon. A cél a mindenkire és a fenti lehe-tõségekre kiterjedõ, értékátadó nevelés-centrikus foglalkozás-rendszer (és nem tan-óra-rendszer) megszervezése.

A szekció úgy látja, hogy a kollégiumialapprogram és foglalkozási terv lehetõséga kollégistáknak és a kollégiumi tanároknakarra, hogy a közoktatásban és a szakokta-tásban kevésbé hangsúlyos ismeretekbõl,élményekbõl, mûvészeti hatásokból adjonolyan válogatást, amely kihat a kollégiumés a kollégista életére, tanulására, életvite-lére, szabadidejének eltöltésére, alkalmaz-kodóképességére, toleranciájára, konflik-tuskezelésére éppúgy, mint az élethosszigtartó tanulás igényének kialakítására.

Dr. Simon István


A szekciót vezette:Dr. Benedek István Budapest, ésVeres Katalin Budapest.

A szekció munkájában önkéntes jelent-kezés alapján 16 fõ regisztráltatta ma-gát. A szombat délelõtti szekcióüléstVeress Katalin, a budapesti Fábry Zol-tán Középiskolai Kollégium igazgatójavezette, délután Benedek István foly-tatta a munkát.

A szekcióülésen felvetett fõbb témakörök

- Legyen, ne legyen nevelõtanári szaka hazai tanárképzésben. A téma kö-rüljárásakor körvonalazódni látszikegy konszenzus, hogy külön nevelõ-tanári szakra nincsen szükség, hiszena korábbi kezdeményezéseket (Eger,Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõis-kola, Szeged, Juhász Gyula Tanár-képzõ Fõiskola) is az érdeklõdés hiá-nya miatt megszüntették. A hatályosközoktatási törvény, középfokon pe-dig egyetemi végzettséget ír elõ ne-velõtanári munkakörre.

- Differenciálható-e a továbbképzésrendszere különbözõ gyakorlattal

rendelkezõ pedagógusok számára. Avitában tulajdonképpen ismeret- éskompetenciahatárok felvetésére ke-rült sor, milyen konkrét készségeket,ismereteket kell tudnia a kollégium-ban nevelõtanári munkát vállaló pe-dagógusnak, illetve akár a több évti-zedes gyakorlattal rendelkezõ ho-gyan kényszerül rá az új fejlõdés-lélektani, módszertani tantárgypeda-gógiai ismeretek megújítására. Etémakörben markánsan megjelent az50 év feletti korosztály kötelezhetõ-sége továbbképzésekre.

- Az iskolákkal egybeszervezett kollé-giumok tanárai a 7 évenkénti kötele-zõ továbbképzést eredeti szakjukszerint vállalják fel, vagy biztosítha-tó-e számukra sajátos nevelõtanárimunkával kapcsolatos akkreditáltképzés.

- A résztvevõk aktív beszélgetésben ésvitában elmondták saját tapasztalata-ikat a tantestületeken belüli rendkí-vül differenciált nevelõtanári felké-szültségrõl, személyiségükrõl, jelez-ték, hogy még mindig gyakori az is-kolák részérõl a nem megfelelõ taná-rok kollégiumba helyezése, „parkol-tatása”.

- Felvetõdött az idegen nyelvtudásipótlék ügye is, hiszen az 1992. ótaegyetemet végzettek már csak nyelv-vizsgával kapnak diplomát. A kollé-giumi nevelõmunkában egyre többkorrepetálást, segítséget kell adni azidegen nyelvek eredményes tanulá-sához.

- A szombat délutáni szekcióülésendr. Benedek István prezentáció kere-tében bemutatta a tanári szerep, taná-ri személyiség mai értelmezésével éselvárásaival kapcsolatos problemati-kát. A résztvevõk helyeslõen fogad-ták a kollégiumi nevelõtanár megvál-tozott szerepének újra definiálását,ötletét, szakmai elterjesztését.

- A résztvevõk tájékoztatást kaptak aKollégiumi Szövetség által akkredi-tált három továbbképzési formáról.

1. Kollégiumpedagógiai ismeretek cí-mû 30 órás akkreditált képzést elsõ-sorban a kollégiumi munkára most,vagy 2-3 éve vállalkozó pedagógu-soknak hirdettük meg. A képzés cél-ja, hogy az õ pályaszocializációjukatsegítsük, megismertessük e szakmaszépségeit, bemutassuk a fejlõdésilehetõségeket, irányokat. Ezt a kur-zust 25 fõ végezte el sikeresen.

2. A kollégiumi pedagógiai módszerta-ni kultúra fejlesztése, 30 órás akkre-ditált továbbképzést a gyakorlattalrendelkezõ nevelõtanárok számárahirdettük meg. Itt a kollégiumi neve-lés országos alapprogramjához kötõ-dõ foglalkozások, a hagyományrend-szer ápolás, a tervezõ, szervezõ mun-ka, az idõgazdálkodás, a tanórán kí-vüli tevékenység, a nevelõ-oktatómunka dokumentumrendszere, mintfõ témakörök szerepelnek a prog-ramban. Ezt a kurzust 16 fõ végezteel sikeresen.

3. Kompetenciaváltozások a kollégiu-mi nevelõ-oktató munkában, intéz-ményvezetésben címû 60 órás akkre-ditált kurzust eredetileg vezetõ-he-lyetteseknek, vezetõknek szántuk. Akurzus célja, hogy segítséget adjon avezetõi pályázat megírásához, segít-

A nevelõ tanári továbbképzésrendszere

dr. Benedek István


se a professzionális vezetõi szemléletkialakítását és a minõségfejlesztés,minõségbiztosítás kollégiumi lehetõ-ségeinek bemutatását. A kurzust 12fõ végezte el eredményesen. Bene-dek István bemutatta a kurzusok vé-gén készült hallgatói értékelés ered-ményeit, grafikonjait, ami bizonyítja,hogy a résztvevõk anonim módonmagas elismerésben részesítették aképzést.

Mindhárom képzés záróaktusa, hogytöbb témából választhatóan egyzáródolgozatot kell elkészíteni. Óriásidolognak tekintjük, hogy most 53 dbkollégiumpedagógiával, mûködésselkapcsolatos dolgozatunk van, amelybõla legjobbakat a kollégiumi újságban isszándékozunk megjelentetni. Tehát aképzés mûhelymunka jellege ilyenirányban is folytatódik.A továbbképzésekre az Ady Endre Fõ-városi Gyakorló Kollégiumban kerültsor, ahova szívesen jöttek a hallgatók.A résztvevõk megismerhették egy kol-légium mûködését, dokumentumrend-szerét, a minõségfejlesztésben elérteredmények mögötti erõfeszítéseket, ateljes szellemi bázist, a teljes minõség-irányítási, és pedagógiai programot.

A képzés során és a hallgatói értéke-lésekben folyamatosan felvetõdik az azigény, hogy a résztvevõk készen kíván-nak kapni különbözõ anyagokat (part-neri elégedettség kérdõíveket, munka-terveket, házirend mintákat, alapprog-ramhoz kapcsolódó foglalkozási terve-ket, tanulói nyilvántartásokat, tanügy-igazgatási dokumentumokat, gazdálko-dással kapcsolatos szabályzatokat).Nyilvánvaló, hogy a Kollégiumi Szak-mai és Érdekvédelmi Szövetség érdek-védelmi munkája mellett e kérdésekreis kell szakmai választ adni, mintákatadni, mert erre igény van. Ezért szor-galmazzuk szakmai, módszertani kiad-ványok megjelentetését. A képzéssel kapcsolatosan felmerült a

szálláslehetõség megoldatlansága.Örömünkre, a Váci Mihály Kollégiumigazgatója, dr. Patai Kálmánné vállal-kozott arra, hogy elõzetes bejelentke-zés alapján, térítés ellenében, szükségszerint a képzésben résztvevõknekszállást biztosít. dr. Benedek István bemutatta az elmúltidõszakban megjelent kollégiumpeda-gógiával kapcsolatos szakmai publiká-ciókat, bibliográfiákat, és szólt a

közoktatásvezetõi má-soddiplomás szakvizs-gás képzésben elkészültkollégiumi vonatkozásúszakdolgozatokról is.

A Budapesti MûszakiEgyetem Mûszaki-Pedagógiai Tanszékénfolyó közoktatásvezetõimásoddiplomás tovább-képzésben az elmúlt 10év alatt 86 kollégium-pedagógiával foglalko-zó kollega szerzett ok-levelet, akik kellõ moz-gósítással a szakmaimûhelymunka szakmai,szellemi bázisának is te-kinthetõk.

A szekció összefoglalóvasárnapi plenáris ülé-sen a szekcióvezetõ el-mondta, hogy a szövet-séggel közösen tervezi akollégiumi nevelésialapprogramhoz kap-csolódó 7 témakörhözegy-egy 30 órás kurzusakkreditálását, kifeje-zetten módszertani jel-legû tematikával.

Az elõadó nagy hang-súlyt fektetett az egyespedagógus bensõjébõlfakadó továbbképzésimotivációra. A tovább-képzés éppen az a terü-let, ahova kényszerítenisenkit sem lehet, mertaz úgysem fogad besemmit. Az I. kurzusonis volt két olyan kolle-ga, aki „kényszerbõl” vett részt a fog-lalkozásokon, s a teljes csoport számá-ra volt kellemetlen, hogy a mikro cso-portmunkában, egyéni prezentációbanteljesen elutasító magatartást tanúsítot-tak. Félõ az is, hogy az ilyen kollégiu-mi konferenciákat, fórumokon elemen-táris igénnyel megjelenõ továbbképzé-si igény a hétköznapok sodrával elham-vad.

Honlapunkon december 1-tõl letölthe-tõ formában ott van a 2005. január 13-i kurzus anyaga, idõpontja, jelentkezé-si lapja és összesen 2 jelentkezõ akadt

az egész országból. Jelen pillanatbannem tudjuk, hogy a II. vagy a III. kur-zust a megtervezett idõpontok szerintel tudjuk-e indítani, tehát van-e reálisigény a továbbképzésekre. Lehetségesaz is, hogy valami úton-módon az in-formáció nem jut el a célzott közeghez,az érintettekhez.

Egy állítást talán a szakma elfogad tõ-lem, hogy kollégiumpedagógiai szak-mai, módszertani felemelkedés neve-lõtanári presztízs ezután sem képzel-hetõ el folyamatos tanulás és tovább-képzés nélkül.

dr. Benedek István


A „Kollégium - 2004“ konferencia állásfoglalása

Az utóbbi években zajló társadalmi folyamatok változatlanul a gazdasági, kulturális különbsé-gek növekedését, a társadalmi mobilitás csökkenését okozzák, sõt a hátrányos helyzet törvénysze-rûen újratermelõdik.

A polarizáció visszafordításának, a mobilizáció fenntartásának szinte egyetlen eszköze a - ké-pességének megfelelõ - tudáshoz jutás lehetõségének biztosítása valamennyi gyermek számára.

Ennek következtében a kollégium esélyteremtõ, hátránykompenzáló, tehetségmentõ szerepeegyre inkább nélkülözhetetlen. Bár ez a felismerés politikai jelszavak, programok szintjén általá-nossá vált, a kollégiumi intézményrendszer helyzete nem javult, sõt az utóbbi idõben számos csa-pást is el kellett szenvednie:

- szakmai leértékelést jelentett a kollégiumi nevelõk "pedagógiai felügyelõvé" való átminõ-sítésének kísérlete;

- a fejlesztési források megszüntetését "eredményezte" a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványtervezett felszámolása;

- a finanszírozási alapok megrendülését okozta a normatív támogatások fokozatos értékvesz-tése.

Nem történt elõrelépés az alapvetõ problémák – a rendszeridegen fenntartói szisztéma, a kiszol-gáltatott helyzetet okozó autonómia-hiány – felszámolásában sem, és nincs is kilátás olyan politi-kai közállapotokra, amelyben kétharmados törvények szükséges és értelmes változtatása megtör-ténhetne.

Erre a helyzetre a szakma a belsõ energiák mozgósításával, az erõfeszítések növelésével rea-gált: elutasította a "pedagógiai felügyelõs rendszer" bevezetését, egyelõre sikerrel védte meg aNemzeti Kollégiumi Közalapítványt, és – hosszú távú terveit nem feladva – a jelentõs részben csaksaját kompetenciájába tartozó szakmai fejlesztési célokra koncentrált (programokat alkotott, to-vábbképzési rendszert hozott létre stb.).

A 'Kollégiumi nevelés országos alapprogramja' a szakma összefogásának meghatározó jelentõ-ségû terméke. Céljainak megvalósítása fontos feladat, ennek sikeres megoldására – tudományosháttérintézmények híján – csak a gyakorló pedagógusok együttmûködése révén van esély.

A legfontosabb teendõk:- a kollégiumi foglalkozások színvonalának és hatékonyságának növelése;- az Alapprogramban megfogalmazottak átültetése a pedagógiai gyakorlatba;- a minõségi munka szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése;- a pedagógus-továbbképzés bõvítése, különös tekintettel az Alapprogram témaköreire;- a kollégiumi pedagógiai szakmai szolgáltatás bázisának megteremtése.

Szervezetünk partnerként számít mindenkire, aki fontosnak tartja ezeket a célokat, különösen:- a szülõkre és a szülõi szervezetekre;- az önkormányzatokra és szövetségeikre;- a pedagógusok szakmai és szakszervezeteire;- a parlament szakbizottságaira és az oktatásirányítás szereplõire.

Fonyód, 2004. december 5.

külön szám! „kollégium – 2004 kollégium – 2004 xiv....

Documents