K Ü L Ö N_F É L É É Halá lozás . Gruber Gyula. I smét megszólalt a lélekharang és örökre

elköltözött az erdészeti adminisztrációnak egyik kemény munkása, az állami erdőtiszti karnak egyik jellegzetes, kedves t a g j a : Gruber Gyula.

Az e rdőkoszorúz ta Erdé lyben , Verespa takon szü le te t t 1867 m á r c i u s 7-én.

Már serdülő ko rában nagy vonzóerőt gyakoro l t r e á a t e rmé­sze t szépsége s ennek h a t á s a a la t t , középiskolai t a n u l m á n y a i n a k befejezése u tán , az erdészet i p á l y á t vá lasz to t ta é l e th iva tásának .

E t tő l az e lha tá rozásá tó l még akkor sem ál lo t t el, amikor ma­gánkörü lménye i őt más p á l y á r a szólí tot ták. Engedn i e kel le t t ugyan a kényszerű körü lményeknek és erdészet i t a n u l m á n y a i t el ke l le t t odáznia , de kedves te rve mel le t t sz ívósan k i ta r to t t , amíg erdőt i sz t i oklevelének 1900-ban t ö r t é n t megszerzésével végre is legyőzte cél ja e lé résének utolsó akadá lyá t .

Ka tona i köte leze t t ségének min t egyéves önkéntes , 1891-ben t e t t eleget s még u g y a n a b b a n az évben az e rdőfe lmérés-ágaza t ta l rokon ka ta sz t e rné l helyezkedet t el, min t a n a g y v á r a d i m. kir . fel­mérés i fe lügyelőséghez k inevezet t ka t a sz t e r i fe lmérési díjnok. Ugyané h iva ta lná l m á r az 1892. évben ka t a sz t e r i fe lmérési nö­vendéknek s 1893-ban mérnöksegédnek nevezték ki.

Ez a l a t t a há rom év a l a t t t a n ú b i z o n y s á g á t ad t a a fe lmérési szaknál oly igen fontos p o n t o s s á g á n a k és megb ízha tóságának s ennek tu la jdon í tha tó , hogy legutolsó előmenetével kapcso la tban még az 1893. évben á the lyez ték Budapes t r e , a m. kir . háromszög­mére t i számító h iva ta lhoz .

I t t t e l jes í te t t szolgála to t az 1898. évig, amikor is a m. kir. fö ldmívelésügyi min i sz t é r ium erdőszámvevőségéhez, m i n t ideigle­nes minőségű e rdőszámt i sz t k inevez te tvén , rég i vágyá t — az erdészeti szolgálatot — legalább is megközelítette.

Az erdőszámvevőségnél is k i fogás ta l anu l működöt t , aminek bizonysága , hogy m á r 1899-ben ideiglenes minőségű erdőszám­tisztté,, 1900-ban pedig ideiglenes minőségű e rdőszámel lenőr ré nevezték ki. De az erdőszámvevőségi szo lgá la t á t mindvég ig csak ideiglenesnek t ek in te t t e s minden törekvése a r r a i r ányu l t , hogy bekapcsolódjék az erdészet i admin i sz t r ác ióba , ami végre — erdő­t i sz t i oklevelének 1900-ban t ö r t é n t megszerzése u t á n — az 1901. évben s ike rü l t is neki, amikor m. kir . erdészi minőségben beren­de l t e t e t t a m. k i r . fö ldmívelésügyi min i sz t é r ium erdészet i főosztá­lyának a községi , volt ú rbé re s s tb . á l lami kezelésbe ve t t erdők ügyei t intéző ügyosz tá lyába .

Ebben az ügyosz tá lyban te l j es í t e t t szolgála to t mindvégig , az 1925 december 31-én bekövetkezet t nyugd í j az t a t á sá ig , még pedig 1903-tól kezdve m i n t m. ki r . főerdész, 1907-től kezdve min t m. kir .

erdőmester , 1912-től kezdve m i n t m. ki r . e r d ő t a n á c s o s és 1918-tól kezdve m i n t m. k i r . f őe rdő t anácsos .

Min i sz t é r iumi a d m i n i s z t r á c i ó s szo lgá la t ába igen g y o r s a n belegyakorol ta m a g á t s az á l l ami kezelésbe ve t t e rdők ügye inek intézésénél — az ennél az ügykörné l e l tö l tö t t 24 év a l a t t — ki­t ű n t k ivéte les szo rga lmáva l , r i t k a m e g b í z h a t ó s á g á v a l és fokozott le lk i i smeretességével , ame ly erényeive l m i n d e n k o r o n k iv ív ta ma­gának fe lsőbbsége e l i smerésé t és á l l ami s z o l g á l a t á n a k végén,, a m. kir. gazdaság i fő tanácsos i cím e lnyeréséve l , a mé l tóságos c ímet .

Min t ember , k i t ű n t je l lemével , kényes r e n d s z e r e t e t é v e l és szerénységével , m i n t k a r t á r s pedig kedves m o d o r á v a l és készsé­ges egyenes b a r á t s á g á v a l , amely t u l a j d o n s á g a i v a l megsze rez te ma­gának az t a keveseknek k i j á ró földi boldogságot , hogy k a r t á r s a i , akik csak vele é r in tkez tek , mind nagyon megsze re t t ék őt.

A t e r m é s z e t i r á n t é r z e t t r a j o n g á s a e rdésze t i s zo lgá la t a köz­ben csak fokozódott s ennek a szenvedélyének, h a c s a k módja é> a lka lma vol t reá , m i n d i g á ldozot t is és ped ig i t t is k ivé te les , je l ­legzetes m ó d o n : m i n t komoly, vérbe l i t u r i s t a .

Az utóbbi években sokszor be t egeskede t t és á l l a n d ó a n küz-ködött kínzó ba jáva l , a t ü d ő t á g u l á s s a l , amely végül is győzedel­meskede t t fe le t t e .

I t t h a g y t a földi é le tét , b izonnya l elég ko rán , de l ega lább ak­kor, amikor röviddel h a l á l a e lő t t még m e g é r h e t t e i m á d á s i g szere­te t t P i ro ska l e á n y á n a k fé r jhezmenéséve l bo ldogsága t e l j e s s égé t !

Béke h a m v a i r a !

Megemlékezés a világháborúban hősi halált halt m. kir. állami erdőmérnökökről. Meghatóan meleg háziünnepély kere tében emlé­kezett meg a fö ldmíve lésügyi m i n i s z t é r i u m erdésze t i c sopor t j ának és erdészeti számvevőségének t i sz t ikara ezévi f e b r u á r hó 23-án, délelőt t a v i l á g h á b o r ú b a n hősi h a l á l t ha l t á l l ami szo lgá la tban volt e r d ő m é r n ö k k a r t á r s a k r ó l . A hősi h a l á t h a l t k a r t á r s a k nevé t Lukács E n d r e m. k i r . f ő e r d ő t a n á c s o s g y ű j t ö t t e össze és neve ike t ízléses k iv i te lű o la j fes tménnye l k a p c s o l a t b a n B a r t a Lajos és P á p a y Domokos e rdőmérnökök ö rök í t e t t ék m e g az u tókor s z á m á r a . A hősi h a l á l t h a l t k a r t á r s a k emlékének megőrzése cél jából készü l t ta lá ló f e s t m é n y t az összegyű l t k a r t á r s a k nevében L u k á c s E n d r e m. kir . f ő e r d ő t a n á c s o s a következő szívhez szóló szavak k í s é r e t é ­ben ad t a á t P a p p Béla m i n i s z t e r i t a n á c s o s n a k , az e rdésze t i cso­por t veze tő jének megőrzés cél jából .

„Mél tóságos U r a m ! M a r a d a n d ó emléke t ó h a j t o t t u n k á l l í t a n i azoknak a k a r t á r ­

sa inknak, ak ik a v i l ágégés a lka lmáva l é l e tüke t á ldoz ták fel a hazáér t .

Az idő fá tyo la l egendás bűvkö r r e l von be g y a k r a n j e l en t ék -

te lén dolgokat is, s azokból mintázza , a lakí t ja ki követendő minta­képül a legendás hősöket.

A mi a lak ja inkná l ily t á v l a t r a n incs szükség. Mi még tanú­bizonyságot t ehe tünk mel le t tük.

Mi l á t t uk a h a r c o t ! Rusztem maga volt mindegy ikük! Még fülünkbe cseng a pergőtüzek őrjí tő zenebonája , a gép­

fegyverek r iasz tó ka t togása , a repülő bombák és aknavetők fül­s ike t í tő robbanása , s az emlékek borzalmai tól lenyűgözve megille­tődöt ten emelünk kalapot s ha j t unk fejet az igazi hősök előtt.

Emlékük szívünkben é lni fog. Az u tódoka t pedig ez az emlék f igyelmeztesse a soha el nem muló köteles t i sz te le t re , hogy emlé­kük időtlen-időkig fennmarad jon , mer t nem az halot t , k i t elte­metnek, h a n e m az, ki t e l fe lednek!

Mél tóságos , U r a m ! Ez t az emléket azza l , a kérelemmel adjuk á t Neked, m i n t az erdészet i csoport vezetőjének, hogy azt kegye­sén á tvenn i és az erdészet i csoport r é szé re , megőrizni méltóz­t a s s á l . "

P a p p Béla min i sz te r i t anácsos m e g h a t o t t szavakkal vet te át áz emléket s vá l la l ta annak gondos megőrzését . Egyben kifejezést a d o t t a n n a k a nézetének, hogy az al t iszt i ka r hősi ha lo t t a inak emlékét hason lóan meg kellene örökí teni .

Lukács E n d r e főerdőtanácsos t á j ékozásu l ' közö l t e még, hogy az á l lami erdőmérnöki k a r összlétszámából bevonul t 12% = 104 ember. ' E lese t t ennek 3 4 % = 3ő ember. . . •

A hősi ha lá l t ha l t k a r t á r s a k névsora a következő: Adr i ány i Pá l m. ki r . em., B a r a b á s Sándor m. ki r . s. em.,

B a u m g a r t n e r Emánue l m. kir . s. em., Bechine F e r e n c m. kir. s. em., B e r t r a m I. A lbe r t m. kir . em., Biró, Béla m. ki r . s. em., Bocsor Dezső m. ki r . em. gyak., Budzinszky Ottó m. ki r . s, em., Daday Gábor m. ki r . em. gyak,, Dobrovich László' m , ki r . em., F a r n o s J á n o s m. k i r . em. gyak., Groszmann Imre m. ki r . s. em., Györössy E n d r e m. kir . em. gyak., Horvá th Sándor m. kir . s . em., Jaczó A n d r á s m. k i r . em., J a m n i k I s tván m. kir . em., J u r á n Miksa m. kir . em., Jurovich Ottó m. kir . s. em., Kákody Dániel m. kir. s. em., Lány i Ákos m. kir . s, em., L i t t a sy I s tván m. k i r , s. em., M a t t h e r n y Róber t m. kir . em., N a g y Ká lmán m. kir . em. gyak., Oláh Gyula m. k i r . em. gyak., Ondreikovi ts T i tusz m. k i r . em. gyak., Ormay Béla m. ki r . em. gyak., P a p p A n d r á s m. ki r . em., Schmid t Dezső m. k i r . em. gyak., S teyer Sándor m. ki r . em., Szű­kí t s F e r e n c m. kir . s. em., Tomcsa la E r n ő m. ki r . s. em., Tomp F r igye s m. k i r . s. em., Toperczer Oszkár m. ki r . s. em., Zsuffa Béla m. ki r . s. em. és Zsur i l la Pá l m. k i r . em. gyak.

Szilfák és fenyőfélék behozatali tilalma Angliában. Ve t t érte­sülés szer in t az angol kü lügymin i sz te r jegyzékben közölte A m a g y a r ko rmánnya l , hogy 1933. évi december hó 1-től kezdődően az angol földmívelésügyi min i sz te rnek az erdészet i kormánybiz to-

sokkal egye t é r t ően k ibocsá to t t r e n d e l e t e s z e r i n t a s z i l f ák ra és egyes tobozos f á k r a nézve á r t a l m a s be tegségek b e h u r c o l á s á n a k megakadá lyozása cél jából a P i n a c e a e c sa l ádhoz t a r t o z ó Abies , Larix, P icea , P i n u s , P s e u d o t s u g a , Sequoia , T h u j a és T s u g a g e n u s ­nak A n g l i á b a n és W a l e s b e n való p a r t r a s z á l l í t á s a t i los . Ti los továbbá az U l m u s g e n u s m i n d a z o n spec iese inek a b e h o z a t a l a is , melyek Skócia, É s z a k - Í r o r s z á g , az I r Szabad Ál lam, M a n v a g y Channel sz ige t t e r ü l e t é n k ívül m á s országokból s z á r m a z n a k . A rende le t az t is e lőír ja , hogy azok az egészségi b izonyí tványok , melyek az 1933. évi növénybehoza t a l i r e n d e l e t é r t e l m é b e n az országba behozo t t é lőnövény- szá l l í tmányoka t k í sé r ik , k iegész i -tendők avval a m e g á l l a p í t á s s a l , h o g y a s z á l l í t m á n y o k n e m t a r t a l ­maznak a m o s t m e g t i l t o t t genusokhoz t a r t o z ó növényeke t .

A Tiszántúl i Faültetők Társaságának 1934. év i közgyűlése. A Tiszántúl i Mezőgazdasági K a m a r a ál tal 1926. év őszén az Alföld fásítása érdekében a lak í to t t Faü l t e tők 'Társasága,* melynek ma m á r mintegy 6000 tag ja van, ez évi rendes közgyűlését február hó 11-én ta r to t ta meg. A közgyűlés a t i t k á r i je lentés u tán t i sz tú j í t á s t t a r ­tott, amidőn is az alelnöki t isztségről lemondó Béky Alber t ny. minisz­teri tanácsos helyébe egyhangúlag Kra l l J á n o s m. kir. főerdőtaná­csos, erdőigazgatót választotta meg alelnöknek, míg a t i s z t ika r többi tagjai t újból megválasztot ta .

A választás u tán a Tá r sa ság felkérésére Krall J ános m. k i r . főerdőtanácsos, erdőigazgató az Alföld fás í tás i törvényről, a fás í t ás országos és helyi jelentőségéről, a debreceni erdőigazgatóságnak e téren eddig k i fe j te t t munkájáról es az e lér t eredményekről t a r to t t előadást.

Kedves hangulatképpel bevezetett , mindent felölelő és érdekes stat iszt ikai adatokkal a l á t ámasz to t t előadásálban i smer te t te , hogy az erdőigazgatóság 7 törvényhatóságból álló kerületéinek 88%-án m á r meg­történt az előzetes kijelölési munkála t . A kijelölési tervek szer int min t ­egy 75.000' kat . holdat kitevő erdőt és gazdasági f á s í t á s t kellene léte­síteni. A Tiszántúlon, ahcl az összeíráskor az összes te rü le tnek mint ­egy 3%-át kitevő fás í to t t t e rü l e t volt, a fásí tás végrehaj tásával ez a terület 5%-ra emelkednék.

A gazdatársadalom m á r magáévá t e t t e a fásí tás fontosságát , mert a kijelölési összeírások óta , anélkül, hogy az á l lamerdészet a t ö r ­vényt alkalmazta volna, sa já t elhatározásából az erdőigazgatóság kerü­letében a kijelölt terüle tnek 26%-á t m á r hefás í to t ta .

A csemeteigénylések állandó növekedése is muta t j a a fás í tás iránti kedv emelkedését. Az 1925—26. költségvetési évtől kezdve 8 költségvetési éven á t összesen 341.200 pengő é r t ékű csemetét szolgál-

* Részletes ismertetése az Erdészeti Lapok 1927. év folyamán 12. füzetben jelent meg.

t á to t t ki ingyen az erdőigazgatóság. Ebből az 1932,—33. évben ma: több ér tékű (172,285 pengő) adatot t ki, m in t az előző 7 év a la t t ösz-íszesen. Az 1933—34. köl tségvetési évben az őszi kiültetéSsre ingyen kiadott csemeték ér téke 90.212 pengő, ez az összeg nem sokkal marad majd alat ta a 2OO.CC0 pengőnek a tavaszi kiadással együt t . A fásítás i ránt i kedv \azonban nem minden törvényhatóságban egyforma. Így Szabolcsban a kijelölt fás í tásoknak majdnem 40%-á t ha j to t t ák végre, Hajdúvármetgyében csak 9 % -át, Debrecen vá ros gazda tá r sada lma csak 2.5-át%. Míg Szabolcsmegye összes terüle tének 1%-át fás í to t ta be, add ig Hajdú vármegye csak 0.2.%-át, azaz a Szabolcs megyeinek csak egyötöd részét.

További előadásában r e á m u t a t o t t az Alföld-fásítás céljaira, annak közgazdasági és szociális fontosságára, megcáfolva azokat az ellen­érveket , amik isajnos még i t t -o t t e lhangzanak a fás í tás ellen.

• D r . Ruffy-Varga Katalán- akadémiai igazgató,, elnök megköszönve a nagy érdeklődéssel hal lgatot t felolvasást, felkérte Krall J ános erdő­igazgatót , hogy bocsássa annak a n y a g á t a Tá r sa ság rendelkezésére. A T á r s a s á g ugyanis! a Mezőgazdasági K a m a r a hivatalos lapjában és a helyi lapokban, valamint külön k iadásban is a tagja i között óhajtja ter jeszteni .

U tána vitéz Sóváry Géza m. kir. segéderdőmérnök t a r t o t t fel­olvasást a facsemetéknek az állami csemetekertekből való mikénti igényléséről. Felolvasásában a csemeteigénylések ' módját, idejét, a k i o s z t á s , fel tételei t ismertet te , különösen hangsúlyozva, hogy a kellő időben való igénylés mennyire k ívána tos és előnyös a gazdaközönség szempontjából. Rövidesen i smer t e t t e az egyes talajnemek fásításához legalkalmasabb fanemeket, majd stat iszt ikai adatokat szolgáltatott a csemeteker teket és k iadot t csemetéket illetőleg. í g y r ámuta to t t , hogy m í g az e rdőigazga tóság kerületében az 1925. évben 24.5 kat . hold volt. a csemetekertek összes területe, ez az 1934. évben m á r 167.2 kat . holdra emelkedett . Az 1925—26. évben 1,093.000 da rab csemete, míg az 1932—33. évben m á r 18,934.000 darab osztatot t ki. Ez a szám még tovább emelkedik, m e r t 1933. év őszén 12,094.000 darab ada to t t ki, míg 1934. év tavaszára 10,747.000 darab kerül kiadásra, azaz az 1933—34. évben összesen 22,841.000- darab csemetét oszt ki az erdőigazgatóság. A csemetéken kívül az 1929—30. évben 2.500 darab , az 1932—33. évben már 230.000 da rab suhángot adot t ki az erdőigazgatóság.

A két erdészeti előadás u tán Czapáry Ber ta lan ker tészet i szak­t a n á r i smer te t te azokat a megállapításokat , amik szer int a Tiszántúl egyes vidékein milyen gyümölcsfajták termeszthetők sikerrel úgy a tulajdonos, min t a piac szemponjából.

Érdekes indí tványt nyúj to t t be Halász Miklós gazdasági akadé­miai t aná r a fás í tás előmozdítására. Keresse meg a Faü l te tők Tár­sasága és a Mezőgazdasági K a m a r a az al ispánokat és foszolgabírákat,

hogy a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmával a leventékkel f áka t ültessenek. Minden fa mellé a földbe egy légmentesen elzárt üveg­palack kerülne, mely az ültető levente nevét és ada ta i t őrizné.

A nagy 'tetszéssel fogadott indí tványt Krall J ános m. kir . erdő­igazgatónak a szükséges csemeték beszerzéséről ado t t útbaigazí tó hoz­zászólása után, elfogadta a közgyűlés. Burdáts János.

Törvényt hoztak Németországban az erdőpusztítások megaka­dályozására. N é m e t o r s z á g b a n ezévi j a n u á r hó 18-ával é le tbelép­te t ték az e rdőpusz t í t á sok m e g a k a d á l y o z á s á r a hozot t t ö rv én y t . A törvény rendelkezése i a nem á l l ami e rdőkre vona tkoznak . A tör ­vény az erdők f e n n t a r t á s a és a n é m e t gazdaság i é l e t s z á m á r a évenként szükséges t üz i f amenny i ség b iz tos í t á sa é rdekében meg­ti l t ja a vágás ra éret len tűlevelű állományoknak kihasználáisát. Az egyes üzemtes tek ke re t ében 10—50 h e k t á r o n felül i e rdőkben a te rü le t 20-ad részénél , az 50—100 h e k t á r o n felül i e rdőkben a t e r ü ­let 30-ad részéné l nagyobb e r d ő t e r ü l e t e t k iha szná ln i nem szabad. A kormány in tézkedés j e l en tőségének könnyebb m e g é r t h e t ő s é g e érdekében a r r a kell u t a l n u n k , hogy N é m e t o r s z á g az e rdőgazda­ságot t ö rvényesen szabályozó oly rendelkezéseke t , m i n t ami lyenek Ausz t r i ában egy fél évszázadná l hosszabb idő óta é r v é n y b e n van ­nak, m i n t pl . a b i roda lmi e rdő tö rvény , edd ig nem i s m e r t (A W i e n e r Al lgemeine F o r s t - und J a g d - Z e i t u n g 1934. évi 6. számából ) .

Olasz erdősítések. Az olasz e rdésze t i mi l íc ia egy h iva t a los közlemény sze r in t 1933. évben 10.732 h e k t á r p a r l a g o n fekvő t e r ü ­letet bee rdős í t e t t ek és 6408 h e k t á r e r d ő t e r ü l e t e t ú j r a erdősí te t tek. . Az erdős í tésekhez f e l h a s z n á l t a k összesen 60 mil l ió csemeté t és 500.000 kg mago t . (A W i e n e r Al lgemeine F o r s t - und J a g d - Z e i t u n g 1934. évi 8. számából . )

Regensburgban fát cukrosító gyártelepet létesítenek. A m i n t nemrégiben m á r közöltük, R e g e n s b u r g b a n egy nagyobb f á t cuk­rosí tó g y á r t e l e p e t a k a r n a k lé tes í ten i . A g y á r t e l e p f e l á l l í t á s á r a vonatkozó t á r g y a l á s o k mos t v a n n a k fo lyama tban . A m i n t i smere ­tes, a g y á r t á s főleg Áthyla lkohol és t a k a r m á n y a n y a g o k e lőál l í tá­sá ra fog k i t e r j edn i és m e l l é k t e r m é n y k é n t L ign in t , Glycer in t , Acetont és c se rzőanyagoka t is fognak g y á r t a n i . Ügy rémlik , hogy az új g y á r b a n 400—500 m u n k á s fog a l k a l m a z á s t t a l á l n i . (A W i e n e r Allgemeine F o r s t - und J a g d - Z e i t u n g 1934. évi 6. számából . )

Ferrugatti a faszéngáz-autó feltalálója Budapestre érkezett. A napi lapok közlése s z e r i n t F e r r u g a t t i olasz egyetemi t a n á r kazá­nos f a széngáz -ha j t á sú kis s zemé lyau tó t sze rkesz te t t és azzal Rómából Bécsen ke resz tü l B u d a p e s t r e u t azo t t . F e r r u g a t t i f e b r u á r hó 23-án indu l t el Rómából és f e b r u á r hó 25-én délben é r k e z e t t Budapes t r e . Az ú j r e n d s z e r ű a u t ó t faszénből fe j l esz te t t gáz ha j t j a .

Az a u t ó üzemköltsége nagyon csekély, m e r t a ha j t óanyag órán­k é n t a l ig n é h á n y f i l lérbe ke rü l . F e r r u g a t t i k i je lente t te , hogy út já­nak nem b e m u t a t á s volt a célja, h a n e m k izáró lag k í sé r l e te t vég­zet t . A magashegység i u takon szerze t t t a p a s z t a l a t a i a lap ján az e l é r t eredményekkel nagyon meg volt e légedve. A gépkocsi t F e r r u ­ga t t i Budapes ten egy n a g y g a r á z s b a n helyezte vol t el, ahol a t a n á r r a l együ t t érkezet t szerelő v igyázot t a gépkocsira , hogy ide­gen meg ne t ek in thes se . Szakkörökben némi csa lódás t kel te t t , hogy a gépkocsi t i smere t len okból nem m u t a t t á k be az érdeklődő közön­ségnek .

Tüzifaátvétel a bizományosoktól. Az Erdőbi r tokosok és Fa-kereskedők Fa fo rga lmi Részvény tá r sa sága beadvány t in tézet t a m. kir . földmívelésügyi minisz ter Űrhöz, melyben kötelezettséget vá l l a l t a r r a nézve, hogy az 1933/1934. évi termelésből származó tűz i f á t á tveszi a bizományosoktól is ugyanazon fel tételek mellett , m i n t a nem erdőbi r tokos fa termelőktől .

Helyreigazítás. Az Erdésze t i Lapok f. é. f eb ruá r havi füzeté­ben a 126-ik oldal negyedik bekezdése „Nem t a r tok tőle . . . " szavai közül a „ N e m " szócska nyomdahiba folytán tévesen csúszo t t be, miá l ta l a m o n d a t n a k éppen el lenkező ér te lme keletkezet t . A „Nem t a r t o k tőle . . . " szavak he lye t t „Tartok tőle" o lvasandó, m e r t lehe­t e t l enség va lamennyi t u r i s t a egyesüle t va lamenny i t a g j á t egyénen­k é n t úgy megválogatn i , hogy azok közé nem k ívána tos elem ne kerü l jön .

Budapes t , 19.34 márc iu s 6-án. "Ajtay Jenő ny. min. tan.

A Fotoélet szerkesztősége s t a t i s z t i ká t óhaj t összeál l í tani a m a g y a r fényképezőkről . Ezzel kapcso la tban felkéri az ama tő r - és szakfényképészeket , hogy címeiket a Fotóéle t szerkesztőségébe, Budapes t , II,, Marg i t -kö rú t 58., I. 5. alá beküldeni szíveskedjenek. A beküldéssel semmi köte leze t t ség nem já r .