kÖrnyezeti etikÁk keresztÉny szemmel
DESCRIPTION
KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL. Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem. A FELELŐS GONDOSKODÁS ELVE ÉS A RELATÍV ANTROPO-CENTRIZMUS. < > = ?. Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
KÖRNYEZETI ETIKÁK
KERESZTÉNY SZEMMEL
KÖRNYEZETI ETIKÁK
KERESZTÉNY SZEMMEL
Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem
Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem
A FELELŐSGONDOSKODÁS
ELVE
ÉS
A RELATÍVANTROPO-
CENTRIZMUS
A FELELŐSGONDOSKODÁS
ELVE
ÉS
A RELATÍVANTROPO-
CENTRIZMUS
<>=?
Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya
Antropocentrikus Nem antropocentrikus = ökocentrikus
elméletek
Antropocentrikus elméletek
● Nem feltétlen környezetromboló magatartás
● A természeti környezet az ember számára hasznosságot jelent, ez az erkölcsiség fő kritériuma. (Jólét!)
● Értéket csak az ember rendelhet a környezethez. eszköz érték, (rekreációs, szimbolikus érték,
életkörülmények biztosítása)nincs önértéke!
● Nyugati gondolkodás
● Erős – Gyenge antropocentrizmus
Erős (radikális) antropocentrizmus
● Utilitarista, ember-természet viszonya nem erkölcsi alapú;
● Természeti környezet gazdasági, piaci alapon közelíthető meg;
● Gyenge fenntarthatóság.
Erős (radikális) antropocentrizmus
Amit a keresztényekről mondanak…
„Az ember nevet adott minden állatnak, így alapozva meguralmát fölöttük. Isten mindezeket kifejezetten az ember javára és uralkodására tervezte: semmi más célja nem volt azegész teremtett világnak, mint hogy az ember céljait szolgálja.”*
(Ter 1,26: „Uralkodj!”)
„Mai tudományunk és technológiánk oly mértékben át van itatvaa természettel szembeni ortodox keresztény arroganciával, hogy ha csak ezekre támaszkodunk, az ökológiai krízisre semmiféle megoldást nem remélhetünk.”*
*Lynn White, Jr.: Ökológiai válságunk történeti gyökerei, in: Science, 1967
Gyenge (mérsékelt) antropocentrizmus
●Embernek erkölcsi kötelességei is vannak a természeti környezettel szemben (eszköz!!)
- fenntartható jólét - természet megőrzése
Relatív antropocentrizmus jövő generációk érdekeszimbolikus, rekreációs érték
- Isteni adomány modellje
Shrader-Frechette, Sagoff, Hargrove, Norton
● Az ember természet feletti uralma nem korlátlan.
Nem antropocentrikus =ökocentrikus elméletek
●Tagadják az embernek a természeti környezetben elfoglalt kitüntetett szerepét ●Természetvédelem az ember érdekeitől függetlenül is. ●Tradicionális etika meghaladása
Fox,W. osztályozása: - természet önértékét hangsúlyozó elméletek (individuális szinten) - pszichológiai- kozmológiai valóságként felfogott természet
(mélyökológia, transzperszonális ökológia)
Callicot, J. osztályozása: - biocentrizmus (élőlényeknek etikai értéke van) szenzizmus (fájdalomérző képesség alapján erkölcsi védelem)
animal welfare ethics - ökocentrizmus (ökoszisztémák nem élő részeinek is
etikai értéke van)
A természetnek önértékettulajdonító elméletek1
Önérték itt: - ember kiemelt szerepe megszűnik; - egyedi élőlények szintjén; - egyenlő mértékű érték
Önérték erkölcsi kritériumai (Callicot, Goodpaster, Taylor):
●fájdalomérző képesség (Singer, P.) az emberi élet minden szakaszában történő védelme sérül
●életjelenségek összessége – különálló egyedek eltérő életformák – egyenlő mértékben tekintendők,
egyenlő mértékben védendők
●önreprodukciós képesség erkölcsi értéke van a szaporodáshoz teret nyújtó
környezetnek is (élőhely)
A természetnek önértékettulajdonító elméletek2
Önérték – ökoszisztémák, bioszféraszintjén
Leopold, A. - Föld etika: etikai forradalom, biotikus közösségek (önérték, morális érték)
morális horizont tágítása, ember leértékelődik
Lovelock, J.- Gaia Hypothesis: a bioszféra egyetlen nagy élőorganizmus.
nem veszi figyelembe a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát
Fox, W.: önérték hozzárendelése egyre szélesedő erkölcsi körben: szenziocentrizmus, biocentrizmus, ökocentrizmus nem tesz ontológiai különbséget
Hans Jonas - ontológiai axióma: önérték alapja a létbe írt cél birtoklása, célratörekvés: a lét lényegi önkifejeződése
Pszicho – kozmológiai megközelítések
●Radikálisan szemben az antropocentrizmussal;
● Moralitás mellett spiritualitás;● Holisztikus, lét egésze;● Panteizmus
Mélyökológia: túllép a természet önértékén (mert az az emberreis, mint erkölcsi alanyra vonatkozik)
természettudományos fogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat
Transzperszonális ökológia: a személyes lelkiismeretnek részei a természeti környezet egyes létezői,
figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai különbséget.
Ökofeminzmus: antropocentrizmus ~ androcentrizmus meghaladása; közösségek, kapcsolatok (Karen Warren)
ÉrtékelésA nem antropocentrikus
elméletek●Nem tudják kellően megalapozni - a természet önértékét, - az élő és élettelen környezettel
szembeni eltérő bánásmódot;
● A létezők egyenlőségét hangsúlyozzák értékelméleti összemosás;
● Nem veszik figyelembe az ember és a természet emberen kívüli része közti ontológiai különbséget
erős antropocentrizmust írják le vele;
● Nem tesznek különbséget az anyagi jó és erkölcsi jó között.
Az ember része a természetnek, de lényegesen különbözik is tőle.
ERÉNYETIKA - HASZONELVŰSÉG
PARADIGMAVÁLTÁS AZ EMBERI GONDOLKODÁSBAN
ÉSZ, ÉN, JÓ, BOLDOGSÁG, ERÉNYALAPVETŐEN MÁST JELENT
ArisztotelészAquinói Szt TamásC. BeccariaA. Genovesi
KÖZJÓ
J.Bentham J. S. Mill A. Smith
Profitmaximálás
A gazdaság célja
ETIKAI ALAPOK
ÉSZ *spekulatív, felismer, örök törvényt, természettörvényt, erkölcsi törvényeket; következtet
JÓ *objektív; lét, létezők, ember – alapjaiban jó
ÉN *az ember természete szerint kiteljesedésre tör *valódi szükségleteiben a másik ember jólléte is
benne van; ÉN –TE kapcsolatok
BOLDOGSÁG: (eudaimonia) az ember végső célja
*a jó tevése által érjük el (erényes élet, tökéletességre törekvés)
*a közjóért (másokért) való munkálkodás*lelki élet
ERÉNY *a jóra való cselekvési készség (a hátán hordozza az
örömöt, Scheler, M.) Okosság,igazságosság, lelkierő, mértékletesség
objektivista önérdek=önszeretet (E. Fromm)
ERÉNYETIKA
HASZONELVŰSÉGÉSZ *redukálódik a tapasztalható felismerésére
(empirizmus, materializmus)
ÉN *közösség helyett önmagára irányul; az vagyok, amit birtoklok, ÉN – TE helyett ÉN – AZ kapcsolatok
JÓ *ami hasznot hoz nekem (haszonelv); *ami növeli a gyönyört és élvezetet bennem
(hedonizmus)
BOLDOGSÁG *hêdonê, kellemes – kellemetlen *nem észszerű, az élvezet szintjén marad) *hedonista kalkulus (élvezetek maximálása)
ERÉNY *a jóra való cselekvési készség helyettbirtoklás, hatalom, mértéktelenség
szubjektivista önérdek = önzés (E. Fromm)
Hol van a haszon és az élvezet helye?„Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatosés vágyóképesség változásának végpontja” […] „Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyóképesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképesség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyó-képesség változását a kívánt dologban való meg-nyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó” […] „Azok a sajátosan gyönyörködtető javak, amelyek egyedül az élvezet miatt kívánatosak, noha olykor haszontalanok és erkölcstelenek. Hasznos javaknak pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak”[...]„A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q 5., a 6.)
Haszonból Hasznos „jó” A hasznos jó eszköz, másvalamit szolgál, utolsó a jó-k között. Eszközértéke van(külső javak – anyagi javak – Arisztotelészalapvető javak – Alford - Naughton)
Első a jó-k között: erkölcsi jó (erény),önmagában jó, célértéke van
A gyönyörködtető jó (~élvezet) az erkölcsi jó után helyezkedik el, önmagában jó, célértéke van
Hol van a haszon és az élvezet helye?
3.
2.
1.
3.
2.
1.
A JÓ-K HIERARCHIÁJA
A „JÓ”-K RENDJE
2.Erkölcs
1.Haszon,Élvezet
1.Erkölcs2. Élvezet
2. Élvezet 3. Hasznos „jó”
Haszonelvű jó Erényetikai jó
OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnzetlen módon önérdekkövető
SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnző módon önérdekkövető
CÉL
ESZKÖZ
A „JÓ”-K RENDJE
Erkölcs,
Haszon, Élvezet
Erkölcs, Élvezet
Élvezet Hasznos „jó”
Haszonelvű jó Erényetikai jó
OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnzetlen módon önérdekkövető
SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnző módon önérdekkövető
CÉL
ESZKÖZ
K Ö R NY E Z E T
K Ö R NY E Z E T
TK E Ö R R M NY É E SZ Z E E T
T I
TK E Ö R R M NY É E SZ Z E E T
T I
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEA TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEHasznossági természet ű Érték természetű
(rekreációs, szimbolikus) fahasáb, alma, telek tájvédelem, klíma, közjavak
erdő látványa, csönd
hasznosság önérték eszköz érték cél érték közjó része közjó része
piaci elosztás közösségi kezelés állam, nemzetközi
szervezetek
Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában
Nem radikális antropocentrizmus:- „…hogy művelje és őrizze meg” (Ter 2,15)- Részvétel Isten gondoskodó uralmában Ter1,26)- Szolgálati uralom (EV 52)- „antropológiai tévedés” (CA 37)
Erkölcsi magatartás a természettel szemben is.- Helyes és arányos tisztelet az élet minden formájával szemben- Felelősség, a jövő generációk érdeke
Nem ökocentrizmus:- Erkölcsi értékek rangsora (S.Th.)
a tökéletesség felé- Ontológiai különbség
1. Erkölcsi jó2. Gyönyörköd- tető jó3. Hasznos jó (S.Th.)
Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában
●A teremtmények közül egyedül az emberrendelkezik szabad akarattal, lelkiismerettel, ígyfelelős cselekvési képességgel. (Istenképűség) (ez az ontológiai különbség)
● Az antropocentrikus magatartás nem abszolút: bár az ember ontológiai, etikai és biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele.„minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében,vagyis a kozmoszban” (SRS 34)
„De mi mást jelent az ember látható világ fölötti ‘királyi tisztsége’ és‘uralma’ , melyet maga a Teremtő bízott rá, mint hogy magasabb rendűaz etikai rend a technikánál, a személy a dolgoknál és a lélek azanyagnál” (RH 16)
Önérték a keresztény környezetetikában
● A természet önértéke teocentrikus:
● A természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság,
● Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki. (Róm 8, 21-22)
Az önértékből következik a kiteljesedés:
„Mert a teremtett világ is felszabadul majd a romlottság szolgasásábólIsten fiai dicsőségének szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy minden teremtmény együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig” (Róm 8,21-22)
A természet is kiteljesedésre vár, ami Istenben következik be, a természet végső célja is Isten.
„Ugyanakkor minden egyes teremtmény saját tökéletességének vagyis azisteni tökéletességhez és jósághoz való hasonlóságnak eléréséretörekszik. Így tehát az isteni jóság a célja minden dolognak.”(S.Th. I., k.44, sz.4) Ehhez sáfárkodik az ember
Állatok – érzékelő lélek – nem subsistál (önállóan nem tevékenykedik) „az állatok lelke testükkel együtt elpusztul” (sz.6)
Ember – értelmes lélek – subsisitál (sajátos léttel létezik)(S.Th. I., k.75, sz.3)