Interakció az egészségügyi ellátásban

2321-06

Készítette:Szabó AndrásnéEgészségtan tanár2010 május

Interakció az egészségügyi ellátásban

2321-06A modul tartalma:1.0/2321-06 Kommunikáció beteggel, munkatársakkal- általános pszichológia - szociálpszichológia- kommunikáció- adminisztráció – dokumentáció

2.0/2321-06 Etikus, jogszerű kommunikáció3.0/2321-06 Pedagógiai feladatok ellátása

Az óra tartalmi menete• Az interakció fogalma• A kommunikáció alapfogalmai• Kommunikáció jelenségeinek

összetevői• Kommunikáció főbb fajtái,

funkciói • Kommunikációs csatornák• Társadalmi réteghelyzet és a

nyelvhasználat összefüggése• A közlési aktust befolyásoló

tényezők• A társmegismerés

automatizmusa• Hatékony társmegismerés• Empátia

• Az empátia előnyei, szintjei• Aktív hallgatás és

visszatükrözési formák• Konfliktus fogalma• A konfliktusok tipusai, okai• A konfliktuskezelés• Burn-out szindróma. fogalma,

okai, főbb jellemzői• Burn-out szindróma tünetek• Burn-out szindróma valós

megjelenése

Azt interakció fogalma

Az emberek társas helyzetben lezajló egymáshoz viszonyítottviselkedése. Legalább két személy között valósul meg, akik értelmezik egymás viselkedését és abból kiindulva reagálnak egymásra. Tehát akciók és reakciók együttese.

1. A kommunikáció alapfogalmai

A kommunikáció érzelmek, gondolatok, kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer illetve szimbólumok segítségével.

A kommunikáció folyamat, amelyben az ember tudatosan vagy tudattalanul befolyást gyakorol a másik emberre. Ehhez különféle eszközöket és jeleket használ fel, melyek a gondolatot mint tartalmat használják.

1.1. A kommunikáció jelenségének összetevői(1)

- Kommunikátor : (közlő fél, adó) akitől a kommunikáció elindul. Érzelmeit jeltovábbításra alkalmas kódba teszi vagyis kódolja.

- Befogadó :(vevő) aki a közlést kapja és dekódolja,vagyis az információt tartalmazó jelet az eredeti jellé visszaalakítja. - Jel : a kód elemi egysége.

- Kód: a közlés módja,jelrendszere. Eszköz,mellyel az információt olyan állapotba lehet hozni, hogy az a befogadó számára felvehető legyen.

- Csatorna: (közeg) a kommunikátort és a befogadót köti össze, lehetővé teszi, hogy a kommunikáló felek érzékeljék (lássák, hallják) egymást.

- Információ: (hír) a közlés tartalma,amelyet a kommunikátor a csatornán keresztül a befogadónak eljuttat. Az információ a közlő szándékának megfelelő mondanivaló.

Kommunikátor – csatorna – befogadó.

1.1. A kommunikáció jelenségénekösszetevői (2)

1.2. A kommunikáció funkciói

- Kifejező funkció : – önkifejezés, megszólalási vágy- Partnerre irányuló funkció: – másik ember meggyőzése- Üzenet funkció: – minden közléssel üzenünk valamit- Kontaktus teremtő és szabályozó funkció: – A közlő –befogadó viszonyát a kommunikáció szabályozza- Metanyelvi funkció: – Az üzenetet közlő kódot, jelet metakommunikációs eszközökkel továbbítjuk

1.3. A kommunikáció főbb fajtái

- Interperszonális: – két ember közötti- Multiperszonális: – egy és több ember közötti- Intraperszonális: – egy ember egyéni reakciója (belső monológ) - Verbális: – alapja a nyelvi közlés (tudatos és tudattalan) - Non verbális: – Ha a nyelvi kifejezést kíséri metakommunikációnak nevezzük, ha nem kíséri a akkor non verbális kommunikáció- Direkt, közvetlen: – érintkező felek közvetlen jelenléte adott- Indirekt, közvetett :– az üzenetet valamilyen közbeiktatódó dolog közvetíti Pl: térbeli eltérés (telefon) tér és időbeli eltérés (nyomtatott kommunikáció)

1.4. A kommunikáció

A kommunikáció mindig kontextusban jön létre.A kontextus (szövegösszefüggés, szövegkörnyezet) vagy szituáció lehet:- interperszonális: – két személy közötti- csoportos : – néhány fő- szervezeti: – szervezeten belüli vagy szervezetek

közötti- közéleti: – pl: szónok- médiakommunikáció: – nyomtatott illetve elektronikus

sajtó

A kommunikáció dinamikai alapelvei

- a kommunikáció szükségszerű: az ember minden élethelyzetben kommunikálni kénytelen

- a kommunikáció többcsatornás és többszintű:az emberi kommunikáció két szinten folyik, az egyik a

közléstartalom szintje,a másik a közlők közötti viszonylatokra vonatkozó szint. - a kommunikáció tagolt, állandó belső tagoltsággal rendelkezik- a folyamat két típusú lehet :a) szimmetrikus kapcsolatban lévők egyformán befolyásolni tudják

a kommunikációtb) egyenlőtlen kapcsolatban az egyik, vagy a másik fél befolyása

nagyobb

A kommunikáció dinamikai alapelvei

- a kommunikációban alapszabály, hogy jelen van benne a válaszkényszer,a válaszkölcsönösség elve, ez független attól a szabálytól, hogy nem kommunikálni nem lehetséges- a kommunikáció vétele és emissziója( kibeszélés) pszichológiai szükséglet :

az embert belső szükséglet készteti arra, hogy kapcsolatot teremtsen és kommunikációkat kapjon és adjon- a kommunikáció digitális és analógiás:

mindazon jelentéstartalmak amelyek a nem verbális jelentés alakzatokban fejeződnek ki, általában nem foglalhatók szavakba,és a nyelvi közlésekben sem oldhatók fel szavakká a szimbólumok.

2. A kommunikációs csatornák

- Verbális: (szöveg – MIT?)

- Non verbális: (mögöttes szöveg – HOGYAN?)

2.1. A verbális (szóbeli) csatorna

- legspecifikusabb kommunikációs mód,

- információ továbbítására önmagában is alkalmas,

- legfontosabb kommunikációs eszköz,megfontolt, tudatos,

- fontos eleme a megfelelő szókészlet

2.1.1. A verbális kommunikáció csatornái

- tömör lényegre törő beszéd,- valakivel való beszélni tudás képessége- nem térni el a témától- megfelelő szavak használata- a másik ember értelmi szintjének megfelelő beszéd, ellenkező esetben kommunikációs zavar lép fel- meghallgatás, meghallás, megértés képessége- másik ember kommunikációjának a megértése

A verbális kommunikáció

• eszköze a nyelv és a beszéd,• írott formája eszköz a közvetett

kommunikációhoz,• tanult folyamat,• fontos eleme az aktív és passzív szókincs,

2.1.2. A társadalmi réteghelyzet és nyelvhasználat összefüggése

A nyelv és a beszéd szoros kapcsolatban van a társadalmi helyzettel.Basil Bernstein (1975) szerint a szülők társadalmi státusza meghatározza a családi szerepviszonyokat és a használt nyelvi kódot. Kétféle családi szerepviszonyt és nyelvi kódrendszert különböztetünk meg:-1 Zárt szerepviszonyú:- a nyelvi kód korlátozott- szituatív jellegű- az általánosításra kevésbé alkalmas- 2 Nyitott szerepviszonyú- nyelvi kód kidolgozott-egyénibb, általánosíthatóbb- kevésbé van az adott helyzethez kötve

2.1.2. A társadalmi réteghelyzet és nyelvhasználat összefüggése

A kommunikáció sok csatornás jellege miatt, a beszéd más mint a nyelv.A beszéd elkerülhetetlenül a non verbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat.

A nyelv csak a verbális kommunikáció jelrendszere.

2.1.3. A beszéddel szemben támasztott elvárások

- kimunkált választékos mondatalkotás (könnyebben érthető) - megfelelő szókészlet szükséges, hiánya esetén a fogalomkincs szegényes- a szókészlet lehet: aktív szókincs (szóban vagy írásban használt szavak), passzív szókincs (minden szó amelyet hallás vagy olvasáskor megértünk)

2.2. A non verbális csatorna

Kommunikációban a hatást nagymértékben befolyásolják a szavakon túli, beszédet kísérő ( nem verbális) kifejező megnyilvánulások,melyeknek inkább hiszünk mint a szóban elhangzott közlés tartalmának.

mögöttes szöveg: (hogyan?)

- általában tudattalan, spontán,

2.2.1. A non verbális kommunikáció csatornái

- Testbeszéd: a legtöbb non verbális kommunikáció az emberitesttel van kapcsolatba,kevésbé tartjuk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet. Mindig a szóbeli közléssel együtt kell értelmezni. (Pl: orr) Mozgásos kommunikációs csatornák: (kinezika) Meghatározott izomcsoportok működtetésével történő jeltovábbítás.Alapvetően háromféle közlési csatornát különböztettünk meg:- gesztusok,- kommunikáció a testtartás révén- a térközszabályozás kommunikációs csatornája

A non verbális kommunikáció csatornái

- Gesztusok: fej, karok mozgása, melyek jelentést hordoznak. A gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel.( bólogatás, hívás)

- Kommunikáció a testtartás révén: végtagmozgások dinamikája, ideges mozgások, helyváltoztatás gyakorisága

- Térköz szabályozás: távolság a kommunikáló partnerek között: (pl: intim zóna 15-45 cm), a távolság befolyásolja a látást és a hallást a kommunikáció legfontosabb érzékszerveit.

2.2.1. A non verbális kommunikáció csatornái

Mimikai kommunikáció: Kutatások alapján hét érzelem fajta tükröződik az arcon: öröm,meglepetés,félelem,szomorúság,harag,undor,érdeklődés.Több érzelem tükröződik a mimikában,ezek a verbális közlés aláfestésére szolgálnak.mosoly :egyetemes gesztus, pozitív érzelmeket sugározszem – szemkontaktus: felénk irányuló érzelmi viszonyulást tükröz. A kommunikáció idejének 30-70%-ában tekintenek egymásra a kommunikáló felek, a beszélő 30-50%-ban, a hallgató 70%-ban .

Érzelmek

Érzelmek

A non verbális kommunikáció csatornái

- tekintet: szimpátia, szeretet

- elkerülő szemmozgás pl: jelzés lehet arra,hogy nem kíván felvenni kapcsolatot,vagy a kontaktus abbahagyására.

2.2.2. A vokális kommunikáció

- légzés : pl: szabálytalan, a légzés töredezett

- hangerő : jó légzéstechnika a feltétele

- hangszín: telt, dallamos, érzelmes

- érthetőség: megfelelő sebesség, hangerő

- hangsúly, hanglejtés

2.2.3. A metakommunikációértelmezése

A metakommunikáció szavakban történő közlést kísérő, legtöbbnyire nem szándékos és nem tudatos kommunikáció (testjelzések közvetítik).A metakommunikatív jelzésekkel:- információt sugallhatunk a környezetünknek egyéniségünkről (pl: önbizalom, temperamentum, bizonytalanság, stb.) - közvetíthetjük embertársainkhoz fűződő viszonyunkat (pl: alá-fölérendeltség, ellenségeskedés, stb.) - érzéseinket tükrözzük az a dott helyzetben (pl: szorongás, düh, fáradtság, stb.) - kifejezzük viszonyunkat a saját mondanivalónkhoz (pl: értjük, vagy nem értjük, hiszünk abban amit mondunk)

3. A kommunikációs folyamat jellemzői

A kommunikációban a közlési folyamat sérülékeny, négy ponton is változhat illetve módosulhat a közlési tartalom:-1. közlő – általa megtapasztalt információt közli a valóságról, vagyis egyéni színezetet ad, ez módosíthatja a befogadó megismerési folyamatait.-2. kódolás – Az információt közölhető jelekké alakítja. Ezen a ponton ismét sérülhet a közlemény, mert a verbális és non verbális képességekben nagy egyéni különbségek vannak. Zavarhatja még külső tényező: zaj, fény, hőmérséklet, stb.

3. A közlési aktust befolyásoló tényezők

-3. dekódolás – A befogadónak meg kell értenie az üzenetet, ez szintén sérülékeny része a kommunikációnak, mert a verbális és non verbális jelzések felfogásának képessége egyénenként változhat.

-4. befogadó – A benne élő kép eltér az információ tartalmától, ez reakciót vált ki, visszajelez a közlő számára (feed-back), aki a visszajelzés tükrében folytatja a kommunikáció,vagyis valamilyen módon alkalmazkodik a befogadóhoz.( bipoláris,két pólusú kapcsolat).Pl.ea.

3.1. Redundancia

Redudáns= új információt, érdemleges közlést már nem tartalmazóterjengős,felesleges elemeket is magába foglaló.

A közleményekben meglévő felesleg, újabb információt nem adó elem. Nem minden információ jut célba, ezért többet mondunk, hogy a minimálisat felfogja a befogadó.

A redudancia lehet kedvező, de a megértést gátló is.

Attribútum= egy tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága,amely nélkül a tárgy nem létezhet és nem is gondolható el.

Stílusjegyek, ismertetőjegyek alapján a jelenségeknek, dolgoknak meghatározása, azonosítása.Az attribúció különleges esete a sztereotípia: – bizonyos jellemvonásokáltalánosítása. ( pl.: kövér – jókedvű). A sztereotípia akár pozitív, akár negativ megfosztja az egyént attól a jogától, hogy egyéniségként kezeljék.

3.2. Attribúció

3.3. Kongruencia

Kongruencia:: önmagával egyező, összeillő, kongruens: hiteles,őszinte

Ha a különböző csatornákon (verbális, non verbális) érkező üzenetek harmonikusan illeszkednek, akkor a viselkedés kongruens (azt mondjaamit gondol).

Inkongruencia: egymásnak ellentmondó üzenetek (mást mond, más a metakommunikáció) ( TK:29 )

3.4. A társmegismerés automatizmusai

Önismeret (identitás):Az önmagunkról alkotott kép, értékeink és értékképzeteink, cselekvési viszonyaink egysége.Önmagunkról alkotott kép összetevői:- reális én – ilyen vagyok,ilyennek látom magam- ideális én – ilyen szeretnék lenni, ilyennek lát a környezetem.Értékek, értékképzetek: Fontos, mit tartok értéknek, az érték előre lendíti a fejlődést, árulkodik a személyiségről.Cselekvési viszonyok (magatartás és viselkedés): A cselekvés aktivitást, szavakban megnyilvánuló, vagy szavak nélküli viselkedést jelent.Ide tartozik még a jellem,(karakter) amely a cselekvésben kifejezésre jutó vonások összessége (gyenge- erős, jellemtelen)

3.4. A társmegismerés automatizmusai

A magatartás állandó jellegű és tartósan jellemzi a személyiséget, hatással van a viselkedésre. A viselkedés többnyire alkalmi dolog, körülményektől meghatározott.Negatív viselkedési módok:-frusztráció: akkor jön létre ha a cselekvés akadályokba ütközik-elfojtások: pszichológiai síkon átélt negatív élmények amelyek fiziológiai szinten is megjelennek (pszichoszomatikus megbetegedés) Aktív viselkedési formák:-agresszió:(sértő,kihívó viselkedés) negatív hatás a környezetre-projekció (kivetítés): aktív de nem pozitív hatás a környezetre-identifikáció (azonosulás): pozitív viszonyulás a problémához,az adott helyzettel való viszonyulást tükrözi.

3.4. A társmegismerés automatizmusai

Társmegismerés (személypercepció)

Percepció: érzékelés, észlelés, tudatunktól független valóság

visszatükröződése az érzékszervek által.

3.4. A társmegismerés automatizmusai

Hibás automatizmusok:- elsőként megnyilvánuló tulajdonságok alapján: Első benyomás, gyors de pontatlan, emiatt hibás lehet a kialakított kép.- külső tulajdonságok alapján: Benyomásainknak van alárendelve ez a fajta társmegismerés pl.: életkor, testalkat, ápoltság stb.- néhány megjelenő tulajdonság alapján: Külső tulajdonság alapján alkotott értékítélet.konstancia (beskatulyázás): Az elején kialakított értékítélet, vélemény rögzül és így állandósul (színész – szerep).polarizáció: szélsőséges társmegismerési forma, pozitív vagy negatív pólusokon helyezzük el egymást (szép – csúnya, okos – buta, szimpatikus –unszimpatikus).projekció (kivetítés): Valamely beállítottságunkat, véleményünket átruházzuk a másik emberre (TK41)

3.4. A társmegismerés automatizmusaiHibás automatizmusok következményei:A téves beidegződések a tudati kontroll hiánya miatt alakulnak ki,- pozitív megítélés jó irányba visz,- a negatív megítélés károsan hat az egyénre (rossz megítélés többszöri ismétlése – teljesítmény romlás pl.: gyerek) Hibás megítélés káros hatásai az egyénre:Pygmalion effektus (TK41):önmagát beteljesítő jóslat – amilyennek tartanak, olyanná válok (deviancia, alkohol) Stigmatizáció (megbélyegzés): Kedvezőtlen szocializációs hatások közé tartozik. Az új környezet másként ítél meg min a saját miliő (új osztályközösségbe nehézkes beilleszkedés Not OK feeling (nincs rendben érzés) ,amely feszültséget kelt az emberben-„Mintha baj lenne velem…” mindenki furcsán néz rám.

3.5. Hatékony társmegismerés

Találkozási szituáció: Az első benyomást nem tudjuk késleltetni,befolyásolni ezért olyan helyzetbe hozzuk a partnert, hogy belső tulajdonságait is megmutassa (beszélgetés, amelyben ő dominál )

Kapcsolat folyamán: feltétel nélküli elfogadás elve- nem kell ragaszkodni a kimondott szavakhoz, nem kell mindig győzelemre törekedni.

Önismereti szint: ha jó viszonyba vagyok önmagammal, az biztonságérzetet nyújt. Az „ én-biztonság” fontos, hogy az intrikákat ne vegyük magunkra.

3.6. A viselkedésszabályozás lehetőségei

A viselkedés szabályozásban a kommunikátor elsődleges célja, a befogadó véleményében, attitűdjében és viselkedésében tartós, mélyreható változásokat létrehozni.A befogadóra gyakorolt hatás:-behódolás vagy engedelmesség – Ha a kommunikátornak hatalma van a befogadóval szemben – jutalmazhat vagy büntethet. Ha a kommunikátor a hatalom birtokában engedelmességre kényszerít, miközben a befogadó enged a kényszernek, a közvetített és elvárt viselkedés negatív irányba változik (gyermek – köszönés – vacsora- nincs ráébredés a köszönés szükségességére) -identifikáció (azonosulás) - meggyőző kommunikátor hatására a befogadónál valódi élmény esetleg attitűd változás is bekövetkezhet (gyermek – köszönés – illem – belátás) - interiorizáció (belsővé válás) A közlő a befogadó viselkedésére nagy hatással van aki a közlést igaznak fogadja el, beépíti saját értékrendszerébe

4. Empátia

A személyiségnek olyan képessége amellyel bele tudja élni magát a másik ember lelkiállapotába (pl.: más bánatát hallgatva az adott helyzetet elképzelve azonos élményként éli meg, azonosan érez, gondolkodik, hasonlóan cselekszik.) Az empátia alapja a másik ember értő figyelemmel történő meghallgatásának.Az empátia alapképesség,de nem mindenkinél azonos mélységű,tréninggel fejleszthető.

Az empátiához közvetlen kommunikációs helyzet szükséges, valamennyi érzékszervünk, verbális, non verbális, metakommunikáció, vegetatív kommunikáció szükséges.

Az empátiánál fontos, hogy a kommunikálónál – befogadónál – azonosjelentése legyen a jelzéseknek.

4. Empátia

Az empátia kettős folyamat - „merülésből” és „felbukkanásból” áll.

Merüléskor kikapcsoljuk az értelmi működést, csak az érzelmekre figyelünk,

majd felbukkanva a másik érzelemvilágából értelmezzük a megragadott érzelmi

állapotot. Ezek folyamatossá válva biztosítják a másik megérzését.

4.1. Az empátia szintjei

- képesség mások érzéseinek átélésére,

- másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása,

- promotív (elősegítő) kommunikációs szint,

- képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére,

- lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése,

- lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

4.2. A meghallgatás szabályai a gyógyászatban

- Értő figyelem:

-nyitottság a beteg problémáira,-legyünk szakmailag felkészültek,megértés, türelem - egyet nem értést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunkbetegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk.

4.3. Aktív hallgatás és visszatükrözési formák

A beteg helyzetébe való beleélést aktív hallgatással segítjük elő. Ez szándékos figyelemkoncentráció a beteg mondandójára (Mit, hogyan mond?) Minden empátiával megragadott érzés, érzelmi állapot akkor értékes, ha megfelelő módon visszajuttatjuk a betegnek.Ennek eszköze az empátiás verbalizáció:. Lényege a beteg által közölt üzenet tisztázása – tisztázó kérdésekkel egyértelművé tenni az üzenet tartalmát.- visszaismétlés – szó szerinti visszaismétlése vagy visszakérdezése a hallottaknak.- érzelmek visszatükröződése – szóban közölni az üzenet megragadott érzelmi tartalmát- fontosság elismerése – egyértelművé tenni, hogy számunkra fontos a beteg érzése

4.4. Az empátia előnyei

Az empátia jótékony hatása az ápolóra, betegre:

segíti az önelfogadást – visszaadja a beteg önbecsülését,

- segíti a beteg önmegfigyelését,

- ápoló empátiás kommunikációja megváltoztatja a beteg érzéseit, viselkedését,

- elősegíti a pszichoszomatikus betegségek, tünetek javulását,

- elősegíti a beteg együttműködését.(Fejlődéslélektan)

5. A konfliktuskezelés

A konfliktus értelmezése két alapvető tényezőtől függ: az ahonnan a kívül álló, szemlélő megfigyeli a konfliktust, és az a környezet, amelyben a konfliktus létre jött.

A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi életben az emberi összeütközés szinonémájaként használjuk. Valójában érdekek összeütközése, emberek szembekerülése egymással,melynek mozgató rugója a forrásokért való versenyzés,bizonyos előnyök megszerzése.

Érdekellentét azért alakul ki, mert az azonos célokat nem érheti el mindkét fél egyidejűleg vagy egyenlő mértékben.

5. A konfliktuskezelés

A konfliktus definíciója szociológiai szempontból:

Azon társadalmi helyzetek, vagy folyamatok, amelyben két vagy több személy vagy csoport között érdekellentét van, amely érzelmi és/vagy szándékbeli ellentétben, ellenséges interakciókba is kifejeződik.

Pszichológiai szempontból: aktív frusztrációt jelent.

5.1. A konfliktusok típusai, okai

Konfliktushoz vezethet bármilyen:- egyet nem értés,- ellentmondás,- összeegyeztethetetlenség.Szintje szempontjából a konfliktus lehet:- belső (intrapszichés),- személyközi (interperszonális),- csoportok közötti,- szervezeti, társadalmi szintű (Pl. etnikai),- országos, nemzetközi konfliktusok,Az, hogy miképpen viszonyulunk egy-egy konfliktushoz, az függ:- annak okaitól- kimeneteli, megoldási lehetőségtől- saját érzelmi állapotunktól

5.2. A konfliktuskezelés típusaiérdekérvényesítés alapján

A szakirodalom öt alapvető típusát ismeri. Az öt típus öt különböző egymástól eltérő magatartást feltételez.1. elkerülő: „Nincs út – nincs győzelem” (Lemond mind a saját mind a másik érdekeinek érvényesítéséről),2. versengő (önérvényesítő) „Én utam – én győztem”,3. alkalmazkodó (önalávető) „A te utad – én vesztettem”,4. kompromisszum kereső „Félút – fél győzelem” (feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az igazságot),5. problémamegoldó „A mi utunk – mindketten győztünk” (együttműködő, konstruktív közös megegyezéssel egyeztetnek érdekeket).

5.2. A konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek

A konfliktusok hatékony kezeléséhez ki kell fejlesztenünk magunkban bizonyos viselkedési – magatartási módokat, kommunikációs képességeket:- képesnek kell lennünk ellentétes nézeteket kimondani,- magatartásunk , viselkedésünk sugallja, hogy készek vagyunk a probléma megoldására,- gondolataink higgadt, őszinte kifejezésére,- fejlesszük ki a meghallgatni tudás képességét pl.: jelezzük (szemkontaktus, bólogatás), hogy értjük amit a beszélgetőtársunk mond,- célirányosan kérdezzünk,- a problémát kívülről lássuk, elemezzük,- törekedjünk a másik szempontjának megértésére, érveinek meghallgatására, adott esetben elfogadására.

6. A burn out szindróma

Főként a segítő szakmákban (pl. egészségügy) dolgozókat érintő tünet együttes: a tartós, krónikus elfáradás más szóval kiégés.A kiégés annak állapota, amikor az ember egyedül marad, magányossá válik, akármilyen sokan vannak körülötte.Azoknál tapasztaltunk kiégést, akiknél az empátia átcsúszik egyfajta azonosulásba. Az empátia nem azt jelenti, hogy én ő vagyok, hanem azt jelenti, mintha én ő lennék.

Herbert Freudenberger(1974) pszichoanalitikus

6.1. A burn out szindróma

Okai:- túl sok beteggel foglalkoznak, - folyamatosan sorskérdésekben döntenek, - folyamatos és intenzív emocionális (érzelmi) igénynek vannak kitéve.- emocionális fáradtság,- a betegek elszemélytelenítése,- munka hatékonyságának, értelmének megkérdőjelezése,- negatív cinizmus viszony a kollégákkal,

6.1. A burn out szindróma tünetei

A kiégés tünetei:

általános: emocionális távolságtartás a betegtől,- betegek negatív megítélése, cinizmus.Nyilvánvaló tünetek:- ellátás minőségének romlása,- munkával való elégedetlenség,- hiányzások,- hosszabb napközbeni szünetek,- állásváltoztatás,- pszichoszomatikus megbetegedések,- otthoni ingerlékenység, feszültségnövekedés,- alvászavarok,- túlzott drog vagy alkohol fogyasztás,

6.1. A burn out szindróma jellemzői

Ápolói hivatásban veszélyeztető tényezők:

pl. ápolói létszámhiány, életritmus felborulása, folyamatos munkarend, az egészségügyi hierarchikus rendszer,pozitív munkakörnyezet hiánya,rutin-és egyhangú munka,halállal való mindennapos szembesülés,költségvetési megszorítások, anyag és eszközhiány,munkahelyi előmenetel hiánya,stb.

6.2. A burn out szindróma valós megjelenése

Remény fázisa: jellemző a „semmire sincs időm” érzés: túlzott lelkesedés, felfokozott energikusság, túlzott azonosulás, magánélet – munka túlzott összefonódása, irreális elvárások saját munkájában. Ebből az állapotból két út vezet tovább, az eredményes út a munkaszeretet fázisa, a rombolóhatású út a frusztráció fázisa.

A munka szeretetének fázisa: viszonylagos egyensúly a remények és a munka eredményessége között, csökkennek a túlzott pozitív érzések, nő a távolság a kollégák és önmaga között. Ebben a fázisban kiegyensúlyozottá válik, túlzott lelkesedése kiegyensúlyozott elköteleződésbe fordul.

A frusztráció fázisa: csökken az önmagával szembeni elvárás, nó a bűntudat, humorérzék visszafejlődik, sírási hajlam, önértékelési zavarok, szakmai zsargon állandósult használata, előkerülnek az ítéletek.

6.2. A burn out szindróma valós megjelenése

Apátia fázisa:

Visszahúzódó ellenséges viszonyulás a jellemző,

üresnek értelmetlennek tartja hivatását,

saját tudásába vetett hite meggyengül,

akadályok elöli kitérés,

kihívás kockázat kerülése, valami „vagy fekete vagy fehér” típusú gondolkodás stb.

6.3. Pszichoszomatikus reakciók

- Fáradtság,- közöny, fásultság, - eredménytelenség és reménytelenség érzés, - immunrendszer gyengül, -alvászavarok, rémálmok, - kikapcsolódásra képtelenség, - mellkasi fájdalom, szapora pulzus, -emésztési zavarok, testsúly változás.

6.4. Kiégettség megelőzése és feloldása

Könnyebb megelőzni mint orvosolni.Prevenció:

- pihenő időben „letenni” a szakmai gondokat,- szakma – magánélet elkülönítése,- „kiüresedés” képessége: hosszabb szabadság, relaxáció,- „megújulás” újrakezdés képessége.

Kialakult szindróma feloldása – külső segítséget igényel:

- segítőfoglalkozás,- emocionális támogatás,- pozitív megerősítések,- burn out tréningek,- esetmegbeszélő csoportok .

Helfer szindrómaA munka a szenvedélye

Schmidbauer 1977-ben írja le a Helfer-szindróma - segítők tünetcsoportja jelenséget.

Szerinte a helfer szindrómával jellemzett, emberi problémákkal foglalkozó segítő (orvos, pszichológus, szociális munkás, lelkész, nevelő, ápoló) azért rendelkezik a "segítés szükségletével", mert saját lelki egyensúlya ingatag, amit fenn kell tartania.

Jellegzetes személyiségjegyek kapcsolódásáról van szó, mely a segítésen keresztül - a saját fejlődése kárára - mintegy életformává alakul.

Helfer szindrómaA segítő szindrómás segítő, egyéb kapcsolatait elhanyagolja,

az érzelmeket a magánéletben "távol tartja"magától.

Nagyon nehezen választja el a szakmai és otthoni létét.

Önértékelése a végletek között ingadozik,saját érzéseithárítja,

intim kapcsolataiban kerüli az intimitást és egyre beszűkültebbé válik.Szinte "droggá" válik a hivatása, a segítségre szorulókkal való

kontaktus.

Az ilyen "nagy dózisú drog" kiégéshez (burnout) vezet.

Mosolyogj!“A Kék Madarat nem kell távoli országban keresni. A Kék Madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét, mert a Kék Madár maga a boldogság, és kalitkája az emberi szív” (Maurice Maeterlinck)

Köszönöm a figyelmet!VARGA GITTA FESTMÉNYE