Kommunikáció a kajak-kenu sportágban és a doppingolás

háttere

Országos Kajak-Kenu Szakmai Konferencia 2018., Galyatető

Szilárdi Katalin

A pszichológia szerepe a kajak-kenu edzői munkában

A pszichológia jelen van az edzői munka minden szegmensében: • a toborzásban, a mozgástanításban, a stabilitás-

labilitás kérdésében, a koordináció fejlesztésben,• az edző-versenyző, edző-szülő kommunikációban, • a korosztályra jellemző sajátosságokban,• egyéni és csoportos megbeszélésekben, • a csoport szerkezetében és dinamikájában

A pszichológia szerepe a kajak-kenu edzői munkában

Megjelenik a versenyzésre való felkészítésben:• az önbizalom és a jó koncentráció elérésében,• a pálya felépítésének megtanulásában • az érzelemszabályozás és a gyors regenerálódás

képességének kialakításában • A versenyen született eredmények feldolgozásában,• A doppinghasználat és a különböző

személyiségvonások közötti összefüggésben,stb.A felsoroltak közül ma 2 témát emelünk ki:

a kommunikációt és a doppinghasználat hátterét

A kommunikáció a mai értelemben:

Információcsere, közlés, tájékoztatás. • Verbális v. nonverbális (testtartás,

gesztikuláció, mozdulatsor,mimika, térköz, öltözködés, stb.)

• /Éppen nonverbális módonkommunikál pl. a sportoló,amikor odavágja a hajót, vagy rendszeresen késik,stb./

A beszéd,mint kommunikációs csatorna

A hatékonyságunk miatt fontos: • a jó artikuláció és intonáció• a beszéd megfelelő ritmusa• a szükséges frekvencia és • a hangerő megtalálása/az uszodában, a tanmedencében, a tornateremben, és a vízen más és más/• Figyeljünk a sportoló visszajelzéseire!

Az edzői kommunikáció

• Az edzőnek szerencsés megtalálnia a hangot mindenféle korú és a legkülönféleképpen szocializálódott versenyzővel.

• Minden korosztálynál fontos a jó hangulat,a barátságos,

jóindulatú légkör.• Különösen az utánpótláskorú versenyzőkre

igaz,hogy sokkal többet megtesznek annak az edzőnek az elismeréséért, akit kedvelnek.

„Égni kell annak,aki gyújtani akar”

Úgy tűnik: azok az edzők tudják magukkal ragadni a sportolókat, akik szerencsésnek érzik az életüket, hogy ezt a foglalkozást választhatták:/„Lottóötössel

a zsebemben is edző lettemvolna” /Hajba A./

Mutassuk ki örömünket az iránt, hogy itt vagyunk és ezt a munkát végezhetjük!

Fontos a fogadtatás

Alakítsuk ki a feltételes reflexet: ha itt vagyunk, az már elég ok arra, hogy jól érezzük magunkat!• A sportolók fogadtatása legyen örömteli és barátságos! • Érdeklődjünk hogylétük felől! Így erősödik a kötődés és tudni fogjuk,mit várhatunk tőlük aznap.

Gondoljuk át,hogymekkora bizalom és megtiszteltetés

• egy szülő részéről, ha valakire rábízza a gyerekét.

• egy sportoló részéről, ha valakire rábízza megismételhetetlen sportpályafutását a siker reményében.

A felelősség az edzőé,a határokat az edző szabjaHatárok: fizikai és érzelmibiztonságot nyújtanak

Mire kötelez ez a bizalom?

A versenyző és a szülő elvárja az edzőtől,hogy• alapos és korszerű felkészültséggel

rendelkezzen • érzelmi állapotát tekintve kiszámítható

legyen, a közös munkán tartsa fókuszát• az edzések a sportoló testi-lelki fejlődését

szolgálják (lehetőleg testi és lelki sérülések nélkül- nil nocere-ne árts!)

Vitatkozás érzelmekkel, érzésekkel

Ha a sportoló saját érzelmet, érzést közöl,azzal ne vitatkozzunk, ne degradáljuk, fogadjuk el! Pl.- „Fáradt vagyok.”-„Ugyan,mitől lennél fáradt?!”-„Jaj,úgy fázom!”- „-Nincs is hideg!”

Konfliktushelyzet edző és versenyző között

A konfliktus egy pillanat alatt pattan ki,és ha nem megfelelően reagálunk,sok év munkáját tehetjük

tönkre vele!!!Ha valami miatt lejjebb van az ingerküszöb, könnyebben alakul ki konfliktus, pl.ha a sportoló• fáradt vagy túledzett állapotban van,• elégedetlen a teljesítményével

(fusztráció-agresszió ),• családi,magánéleti,iskolai (pl. témazárók

időszaka,vizsgaidőszak) problémákat hordoz.

Konfliktusvállalás önkontrollal

• Ha valamit nem helyeslünk a sportoló viselkedésében,higgadtan, alkalmas időpontban,a következményekre rámutató indoklással közöljük!

• „Az edzőnek élete egy pontján el kell jutnia oda,hogy ne reagáljon mindenre csípőből.” (Counsilman)

• A sportpszichológus segíthet az edzőnek az impulzuskontroll képességének fejlesztésében, hogy ne tegye tönkre a saját munkáját és sikeresen kommunikáljon.

Melyek a negatív vezetői tulajdonságok? (D.Golemann 2006)

• Közömbös,érdektelen• Megfélemlítő• Merev,rosszindulatú• Távolságtartó,elutasító• Arrogáns,egocentrikus• Bizonytalan• Másokat hibáztató• Bizalmatlan,kételkedő• „Just a brick in the wall”

Melyek a pozitív vezetői tulajdonságok?(D.Golemann 2006.)

• Figyelemes (ismeri a versenyzők tulajdonságait, szokásait)

• Bátorító• Közlékeny• Megnyugtató,bizalmat nyújtó• Humoros• Empatikus• Határozott• Felelősségvállaló

Fontos szem előtt tartani

• A kiszámíthatatlanság,a bejósolhatatlan edzői magatartás stresszt okoz.

• A hosszú „papolásban” elvész a lényeg.Edzés közben az instrukciók max.5”-ig tartsanak!

• A megalázó megjegyzések távolítóan hatnak, akár a sportolás abbahagyását is okozhatják.

• A verbális bántalmazás is bántalmazás!• Azt az edzőt,akinek kedvencei vannak,ott fogja

hagyni a csoport! (Stuller Gy.)

Zavarhatja a motivált sportolót,

ha az edzésre szánt időben olyan dolgokról kell hallania, amelyek nem az edzés végrehajtását segítik elő (pl.az edző magánélete, politikai véleménye,közlekedési afférjai…stb.). A sportoló elégedett az edzéssel,ha azt érzi, hogy• hatékony munkát végzett,• az időt maximálisankihasználta fejlődésére.

Megdolgoztatják a sportpszichológusta gyakori és ártalmas gondolkodási hibák,torzítások

megjelenése az edzői kommunikációban:• Kell-muszáj (Most jól kell menned,ezt most jól

meg kell csinálnod-pánikot generál)• Generalizáció-túláltalánosítás

(„mindig elrontod,sohasem figyelsz rá,…”)• Minimizáció,pozitívumok diszkvalifikálása,

katasztrofizálás• Labelling (megbélyegzés):pl. „edzésmenő vagy”,„úgy evezel, mint egy töröttszárnyú madár”

Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülők bevonódása erősödött mind anyagilag, mind érzelmileg, mind az elvárások szintjén.Értsük meg a szülők aggodalmait!Fogadjuk el,hogy a szülőt is tájkoztatnunk kell!Az egyéni megbeszélések, a szülői értekezletek megérik az időt,a fáradságot. Türelmesen győzzük meg felkészültségünkről, elkötelezettségünkről a gyermekük jövője iránt!

A túlzottan bevonódott szülő

Túlzott figyelmet vár el tőlünk a gyereke felé,és türelmetlenül akarja a sikert. Ne vegyük magunkra!Ilyenkor valamiért a szülőnek van szüksége figyelemre,a dicsőségre az önértékérzéséhez.Ez benne tudattalan. Ezzel semmiképp ne szembesítsük!!!

Változatok a túlinvolvált szülőre

A legjellemzőbb típusok:• aki a saját élete meghosszabításának éli meg a

gyerekét,• saját elrontott sportpályafutását szeretné

„kijavítani” a gyereken keresztül• bizonyítani szeretné az elvált szülőnek,hogy ő

egyedül is megállja a helyét, melynek tárgyi bizonyítéka a gyerek sportban elért sikere

• bizonyítani szeretné a nagyszülő felé,hogy ő értékes, mint szülő

Változatok a túlinvolvált szülőre

A gyerek sportolását egy vállalkozási befektetésnek tekinti és „vezeti is a könyvelést”:• „vettem hajót, lapátot, elhoztam kocsival

minden reggel 6-ra, kifizettem a melegvízi táborát”,

• Úgy érzi,jár neki az eredmény: a szülői büszkeség

A szülőnek is segíthet a sportpszichológus

• Javasoljunk számára konzultációt sportpszichológussal, mielőtt a gyerek sérüléssel, betegséggel áll ellen a túlzott elvárásnak, hogy sikertelenség esetén ne legyen hibáztatható (tartós teljesítménykerülés)!

• A sportpszichológus segíthet a szülőnek abban,hogy ráismerjen azokra a saját tudattalan motívumaira,melyekkel a várttal éppenellenkező hatást ér el.

Kommunikáció digitális eszközökkel

• Nem szükséges ellenségesen viszonyulni a digitális eszközökhöz, hiszen sok előnyük van (ugyanakkor: fontosak határok!)

• A kajakozás-kenuzás megvédi a gyerekeket, attól,hogy„Internet-Mauglik”legyenek.

• Kék színű fény használata este:megváltozott cirkadián ritmus, alvászavarok!

Internet: információ,kapcsolattartás, függőség

Mobiltelefon: „köldökzsinór” szülővel, párral, társakkal. Korlátozni szabad,elvenni nem ajánlott!A társkereső alkalmazások,pl.tinderezés szétszórják a figyelmet (javasolható fő versenyek előtt 4-6 héttel lejönni róluk),ugyanakkor magánügy!Függőség: több,mint napi 6 óra,elvonási tünetek: ideges, nyugtalan, ingerlékeny

Szociális média• Ha regisztrálunk,számoljunk a nevelői felelősségünkkel!• A „like”-ok és „szívecskék” pozitív sztrókok, „buksi

simogatások”. Használhatjuk őket megerősítésre. • Nem szerencsés jóval több képet felrakni egyik gyerekről

sem,mint a többiről! • Verseny előtt nem mindenkinek tesz jót,ha kiposztolják az

oldalára: Gyerünk, rajtad a Világ szeme!

Tudatosságra nevelés megbeszélésekkel

Tartsunk meghatározott időközönként megbeszéléseket!pl.a makro- és mezociklusokelején,versenyek előtt és után (Sokkal többet kibír a versenyző,ha tudja, hogy mit miért csinál!)

A megbeszélésekre felkészülten,összeszedetten érkezzünk!

A megbeszélések elősegítik

• a sportolók önismeretét és tudatosságának fejlődését,

• bizalmát az edző felkészültsége iránt• elköteleződésüket a közös munka iránt• a célokkal való azonosulásukat

a felmerülő érzések, tapasztalatok megfogalmazását• használható visszajelzések nyújtását a közös

munkáról.

Megbeszélések a felkészülési időszak kezdetén

• Milyen reális célokat tűzzünk ki a következő évre?• Milyen szinten van a sportoló a különböző

képességekben? („van” érték)• Mely képességeknek milyen szintű birtoklása szükséges

a célok eléréséhez?(„kell”- kívánatos érték)• Milyen ciklusokat, periódusokat tervezzünk?• Mikor,milyen képességek fejlesztésére helyezzük a

hangsúlyt? • Milyen konkrét módszereket kívánunk alkalmazni?• Mit vigyünk tovább az előző évből és mit hagyjunk el?

Megbeszélés versenyek előtt

• A tét elemzése: Mit veszíthet és mit nyerhet?• Mit szeretne megvalósítani

és hogyan?• Hogyan tervezi a bemelegítést?• Hogyan tervezi a pályája

iramának beosztását?• Hogyan tervezi a

pihenőidő eltöltését?

Hogyan növelhetjük edzőként a versenyzőnk önbizalmát verseny előtt?Beszélgethetünk vele arról:• milyen versenyzői erényei vannak, amelyekre építhet?• mit rakott bele „a zsákba”?• edzésnapló visszanézése• legkedvesebb versenyemléke: • hogyan csinálta,milyen érzés volt? • kik örültek vele?

A versenyen megmérettetik az edző is

Az edzőnek is lehetnek kételyei a verseny előtt: • jól építette-e fel az edzéstervét?• megfelelően időzítette-e a formát?

• szükség esetén képes lesz-e megnyugtatnia sportolóját és új perspektívát mutatni neki?

Szorongást okozhat az edzőnek:

hogy megítéli a közönség, a szakosztályvezető, a média,

h. egy versenyeredmény következményeként romolhatnak egzisztenciális feltételei, további munkakörülményei:elveszítheti :• ösztöndíját,• kiemelt edzői státuszát, • szakosztályi fizetését, • csapatát,• kompetenciaérzését

Miközben maga is téthelyzetben van, hatékony támaszt kell nyújtania a sportolóknak

• Az edző is megtanulhat sportpszichológiai módszereket,amelyekkel önmagát egyensúlyban tartja.

• pl.használhat pozitív belső beszédet, célformulákat,

• mindfulness és relaxációsill.,légzőgyakorlatokat

• Segít,ha az edző figyelmének fókuszát a versenyzője érzelmein, ill.saját konkrét teendőin tartja.

„ Túlagyaltam?”A káros agyalás: amikor a versenyző az esélyeit latolgatja.Ezt gyakran nemcsak verseny előtt, hanem közben is elkövetheti. Ünnepli,vagy „temeti” magát a pálya különböző szakaszain, miközben körülötte mások cselekszenek.

Hogyan „agyaljunk” jól? A hasznos agyalás : a kivitelezés hogyanjára, mikéntjére helyezi a hangsúlyt.

(Ha a képzelet és az akarat egymással összeütközésbe kerül,mindig a képzelet győz!)

A vízreszállás előtti percek

• Legyünk elérhetőek, szolgálatkészen nyitottak a versenyző igényeire,

• de ne terheljükfecsegésünkkel már!• Ha ő beszélni akar,beszélhessen hozzánk! • Tudnunk kell, ki figyeli az órát, ki halogatja a vízre-szállást

A vízreszállás előtti percek

• Az nem segít, hogy • „Ne izgulj!” Ezzel még szembesítjük is („be is égetjük”)

hogy látszik rajta,hogy nem ura a helyzetnek.• „Tegyél meg minden tőled telhetőt!” (üres info,ellenállást viszontki lehet vele váltani)• Konkrét instrukcióval emlékezthetjük :

a már automatizált jó mozgására,az irambeosztására, az indítások helyére!

Megbeszélés a versenyek után

• Gyermek,kölyök és serdülő versenyzőknek ajánlott a csoportos (egymástól is tanulnak).

Az erőfeszítést értékeljük,ne a képességeket vagy a helyezést!• Ifi,U23 és felnőtt versenyzőknek inkábbajánlott a személyes,egyéni megbeszélés, mert élesedik a konkurenciaharc csoporton belül is.

A verseny utáni megbeszélés,értékelés

• Hogyan élte meg a versenyt?• Hogyan értékeli a fejlődését,mit sikerült

megvalósítania ? Ha most kezdődne a verseny,mit csinálna másképp?

• Miben érzi további fejlődésének szükségességét leginkább?

A versenystressz okozta állapot negatív bírálat esetén50%-kal tovább fennmarad.

Fontos a siker,de nem mindenáron!A versenyzők és edzők többsége: • szabálykövető mintát mintát hozott magával:• (doppingolás= csalás= szégyen= szeparáció)• önértékelése kvázi stabil, nem követi teljesítménye

hullámzásait

A sikernél is fontosabb számára • a sportolás öröme, saját képességeinek

megismerése,• a közösség megbecsülése,• saját becsületességének tudata

Az edzői nevelőmunka határán túl

A sportoló benne él egy társadalmi közegben, „tünethordozója” annak,mint bárki más.Nemcsak az edző, sportoló társai,vagy a sportvezetők a referenciaszemélyekaz életében, hanem a családja,az osztálytársai,a haverjai, akikkel együtt bulizik .

A mentálisan (kvázi) egészséges,mégis doppingot használó sportoló és edző

• Magával és környezetével is próbálja elhitetni,hogy „enélkül nem lehet manapság az élsportban sikert elérni, és, hogy a többiek is, sőt,a világon mindenki ugyanezt csinálja”(racionalizálás).

• Ugyanakkor pontosan tudja, ha nehéz is vele szembenéznie, hogy erkölcsileg és anyagilag is megkárosítja tisztán készülő társait.

Faktorok,amelyek a doppingolás irányába vihetik a sportolót

• A doppingolással „fertőzött” csoport által nyújtott minta

• Félelem attól,hogy kilógjon a sorból a csoportban (éngyengeség)

• Sportvezetői, szponzori, menedzseri nyomás• (Edzői nevelés:„Tegyél meg mindent!” Beszélünk-e

arról,hogy hol a minden határa???)• Családi sikervágynak való megfelelés• Speciális strukturális működései a személyiségének

Edzői kompetenciahatárainkon túl

• Alapvetően nem választás kérdése a személyiség-fejlődés,ezért ne ítélkezzünk,ne bélyegezzünk meg senkit!

• A következő ismertető a kompetenciahatáraink felismerését szolgálja:

• Ha egy sportoló hajlamos tiltott szerek használatával élni, valószínűsíthető személyiségének borderline, nárcisztikus vagy antiszociális szerveződési szintje,strukturális működése.

Miről lehet felismerni a borderline (határeseti személyiség) -szerveződési szintet?

• szélsőséges hangulatingadozások,• csodál vagy gyűlöl (idealizál-devalvál)• agresszív kitörések, probléma az

impulzuskontrollal,a határok betartásával• „indokolatlanul” hullámzó teljesítmény• önmagára és másokra veszélyes autó-és

motorvezetés, veszélykeresés,• balesetezési hajlam,szuicid veszélyeztetettség

A borderline személyiség-szerveződési szint további jellemzői

• szerfüggésre való hajlam (drog,alkohol,cigaretta,játékszenvedély)

• befolyásolható, sodródó,• lehet manipulatív is• önmaga karcolgatása,vagdosás,egyéb • önpusztító magatartás ( extrém

erőfeszítésekkel is kínozhatja magát)

Az antiszociális személyiség-szerveződési szint

• Hajlamos felrúgni a közösség vagy a társadalmi együttélés szabályait.

• Jellemző negatív triász:nem szorong, mert nem képeselővételezni a következményeket,nem tanul (a saját hibáiból sem),nem szeret,nem képes kötődésre, együttérzésre,

empátiára,• viszont remekül el tudja játszani az érzéseket.

A nárcisztikus személyiség-szerveződési szintre jellemző

• Önmaga túlértékelésének látszata,eltúlzott igény arra, hogy mások úgy tekintsenek rá,mint valami különlegességre

• A decentrálás és az empátiadeficitje

• Kínzó belső ürességérzés,intolerancia, mások értékeinektagadása, irigység,

Gyakori kedv a veszekedésre,stb.

Hogyan kapcsolódhatnak ezek a személyiség-szerveződési szintek a doppingoláshoz?

Az antiszociális strukturális működés:A célja elérése érdekében gátlástalanul „keresztülmegy” az élet bármely területén bárkin. Miért pont a sportban viselkedne másképp?• Nem szorong a lebukástól, nem fél a

megszégyenüléstől, • nem fogja megbánni,• nem fog tanulni a történtekből, mert lényeges

eleme patológiájának, hogy mindezekre nem képes, akárcsak a negatív történések elővételezésére.

Miért doppingolhat a nárcisztikus?

Ha önérték érzését a siker tette helyre, így került lelkileg egyensúlyba, onnantól ki van szolgáltatva a változásoknak.A média túlzásai,a család,a rajongók elhitethették vele, táplálták az illúziót,hogy ő valami különleges csoda.Ezt az illúziót egy idő után a változások elkezdik összetörni, lebontani, mert kimerülhet, kiéghet, vagy mert jönnek az új, fiatal, jobban regenerálódó trónkövetelők.

Miért doppingolhat a nárcisztikus?

Akinek önérték-érzése és egzisztenciája a sikerre épül, a siker múlásával súlyos leértékelődést élhet meg. Leértékelődéstől való félelem = erős stresszCélja a doppingolással:• a sikeresség-imázs fenntartása

(média, rajongók, család, szponzor, klub)• -a magas életszínvonal, jó egzisztencia megőrzése

Miért doppingolhat a borderline személyiség-szerveződésű sportoló?

• A „ tilosban” járó, veszélykereső viselkedés igénye

• Önpusztítási késztetésből történő doppingszer használat (hajlam a szerfüggésre)

• A labilis önérték érzés stabilizálására való törekvés, magabiztosság-igény

• A borderline személyiségzavar előfordulását a mai magyar társadalomban kb. 3 %-ra teszik,tehát egy 100 fős válogatottban jó eséllyel kb.3 fővel találkozhatunk.

A szerfogyasztás maga is okozhat változást a személyiségben

pl.felerősítheti az agresszivitást,• túlzott magabiztosság, • Könnyelmű,• felelőtlen,• vakmerő cselekedetekfordulhatnak elő.

Versenyen a kábítószerek is doppingnak számítanak! Leggyakoribbak: Speed, Ecstasy, Marihuana,Kokain,Energiaitalokkal való keverésük halált is okozhat!

Következetesen egészséges értékrendet közvetít.A nevelés során kihasználja azadódó alkalmakat a becsületes viselkedés megerősítésére:„Kerülje meg” becsületesen,csinálja végig ,fusson át acélvonalon, stb.

Mit tehet az edző?

Mit tehet az edző?

• Odafigyel a sportoló teljesítőképessége változásainak ütemére, mértékére

• Felhívja a sportoló figyelmét a drog/doppinghasználat veszélyeire,következményeire: egészségkárosodás, eltiltás, szégyen és anyagi hátrány a versenyzőnek,a klubnak, az egész sportágnak, az országnak, stb.!

• Ösztönzi sportolókat a MACS rendezvényein való részvételre,a doppingnyilatkozat aláírására,a holléti rendszeres töltésére!

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!Ajánlott irodalom:• MET Előadás : Dr.Lénárt Ágota• Dr. Budavári Ágota :https://sportorvos.hu/a-

doppingolasra-hajlamosito- pszichologiai-tenyezok/• Counsilman: A versenyúszás kézikönyve• Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Vikár György : Az ifjúkor válságai• Tari Annamária: Y generáció• http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/drog_cigi_alkohol/50/s

peed-hasznalata-es-veszelyei