korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránvadászati állattan és etológia....

62
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV. Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat során Kovács Imre Gödöllő 2019

Upload: others

Post on 19-Jan-2020

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Korbecslés az elejtés után

és a trófeabírálat során

Kovács Imre

Gödöllő

2019

Page 2: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A korbecslés jelentősége

Állományszinten:

- korszerkezet szabályozása (a hasznosítás

tervezése

és a beavatkozások felülvizsgálata)

- kutatás

Egyedi szinten:

- trófeabírálat (szakszerűtlen elejtés – hím

egyedek)

- kutatás

Page 3: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Korbecslés az

elejtés előtt

Page 4: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslés a vadászterületen

Általánosságban:

- testalkat, testméretek

- lábnyom

- általános viselkedés

- vedlés ideje

Kifejezetten szarvasfélék esetében:

- agancsalakulás

- agancslevetés- és építés ideje

- viselkedés a párzási időszakban

Page 5: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A terepi korbecslés korlátai

A megfigyelő oldaláról:

- időzítés (nem minden figyelhető meg bármikor)

- körülmények (időtartam, fény, távolság, stb.)

- ”emberi tényező” (szubjektív megítélés)

A megfigyelt egyed oldaláról :

- egyes jellemzőket nem kizárólag a kor befolyásol

- egyedi változatosság!!!

Page 6: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Korbecslés az

elejtés után

Page 7: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslés az elejtés után

A viselkedés kivételével minden szemügyre vehető,

amit elejtés előtt a keresőtávcsőben megfigyeltünk.

Új korbecslési

lehetőséget

ad az egyed

fogazata.

© Bleier Norbert

Page 8: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Az agancs alakulása (agancshabitus)

Gím és dám: az első agancs a második életévben

(másodfüvű, csapos vagy „spíszer” bika), ezt csapnak

nevezzük és általában koszorú, illetve ágak nélküli.

Őz: a születés évében ún. gidaagancs képződik, ennek

elhullajtása a következő év elején történik. Ez

általában néhány cm-es csap, de akár hatos is lehet.

A további agancsfejlődés az egyedi változatosságtól és

az élőhely adta lehetőségektől függően alakul. A

dámagancs felső része jellemzően a második vagy

harmadik felrakáskor laposodik el először („kanalas”).

Page 9: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Agancsalakulás (gímszarvas) I.

Az egyedi változatosság és az élőhely minősége erősen

befolyásolja.

1-9 év 15-17 év10-14 év

fiatal,

középkorúidős

Szederjei, Á. (1960): Szarvas.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.

Page 10: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Szárhossz.

Koronaalakulás.

Ágvégek (minél kifentebb, annál idősebb).

Az alsó és felső szárkörméret aránya.

A rózsa körmérete az agancs összképéhez

viszonyítva.

Agancsalakulás (gímszarvas) II.

Page 11: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Hullott agancsok

A „pecsét” felülete: domború (fiatal bika), sík

(középkorú bika), homorú (idős bika).

fiatal

középkorú

idős

Heltay, I. (szerk.) (2014): Vadásziskola.

Hubertus Kft., 411 p.

Page 12: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A muflon csigája I.

A növekedés intenzitása október-novemberben

lecsökken (hormonális hatás – üzekedési időszak) → jól

kifejezett évgyűrűk a normál gyűrűzöttség mellett.

Mátrai, G. (1980): A muflon és vadászata.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 119 p.

Az évgyűrűk gyakran

jobban láthatók a csiga

belső oldalán.

1.

2.

6.

5.4.

3.

8.

7.

Page 13: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Az éves növekedés a kor előrehaladtával csökken.

A bázisnál mért körméret 6-7 éves korig növekszik,

majd kissé lecsökken.

Mátrai, G. (1980): A muflon és vadászata.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 119 p.

1.2.

3.

4.5.

6.

Menzel, K. (2002): Die Alteransprache beim Schalenwild. Kosmos, Stuttgart. 120 p.

1. év

2. év

3. év

4. év

5. és 6. év

7. év és idősebb

A muflon csigája II.

Page 14: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Fognövekedés és fogváltás

Page 15: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A fogváltás értékelése trófeabírálatkor

Kevésbé jelentős.

Csak a felső fogsor vizsgálható (nincsenek metszőfogak).

Különböző forrásokból különböző adatok származnak.

A hónap pontosságú korbecslés szükségtelen.

Az első gím- és dámagancs jól felismerhető.

A kivételesen jó képességű őzbakok azonosítása

ősszel/télen.

Muflonkosnál az évgyűrűk számlálása jól alkalmazható

módszer.

Page 16: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Gímszarvas

24-26 (32-33?) hónapos korig használható.

Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.

Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői

Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.

M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á

i1/I1

i2/I2

i3/I3

i4/I4

p1/P1

p1/P2

p1/P3

m1/M1

m1/M2

m1/M3

tejfog sorbanövés maradó fog

1. év 2. év 3. év

Page 17: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Dámszarvas

21-22 hónapos korig használható.

Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.

Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői

Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.

M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á

i1/I1

i2/I2

i3/I3

i4/I4

p1/P1

p1/P2

p1/P3

m1/M1

m1/M2

m1/M3

tejfog sorbanövés maradó fog

1. év 2. év 3. év

Page 18: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Őz

13-14 hónapos korig használható.

Szemethy, L., Biró, Zs., Heltai, M. (2005):

Vadászati állattan és etológia. Emlősök.

Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem,

Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék,

Gödöllő. 103 p.

J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M

i1/I1

i2/I2

i3/I3

i4/I4

p1/P1

p1/P2

p1/P3

m1/M1

m1/M2

m1/M3

tejfog sorbanövés maradó fog

1. év 2. év

Page 19: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Muflon

44-45 hónapos korig használható.

Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.

Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői

Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.

Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M

i1/I1

i2/I2

i3/I3

i4/I4

p1/P1

p1/P2

p1/P3

m1/M1

m1/M2

m1/M3

tejfog sorbanövés maradó fog

1. év 2. év 3. év 4. év

Page 20: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Fogkopás

Page 21: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A fogkopás és a trófeabírálat I.

Rágás közben a fogak egymással és a táplálékkal

érintkezve is kopnak.

Hatással van rá a kor, a fogak keménysége, az

elérhető tápláléknövények köre és a talajösszetétel.

fiatal

idős

Aitken, R. J. (1975): Cementum layers

and tooth wear as criteria for ageing

Roe deer (Capreolus capreolus).

Journal of Zoology 175: 15–28.

Page 22: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A bíráló csak a felső fogsort tudja vizsgálni

(nincsenek szemfogak).

Azonos élőhelyről származó trófeák korának

összehasonlítására alkalmas.

Az abszolút kor becslésére nem megfelelő

(referenciagyűjtemény hiánya).

6 év 10-11 év

A fogkopás és a trófeabírálat II.

Page 23: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A fogkopás értékelése

Minőségi leírások, szöveges útmutatók

(szubjektív, nem tudományosan tesztelt).

Pontozási rendszer (pontosan definiált

paraméterekkel kapcsolatos igaz-hamis kérdések

alapján).

Statisztikailag igazolható kapcsolat keresése a

kor és bizonyos, fogakon mérhető paraméterek

között (pl. a zápfogak koronamagassága).

Page 24: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Trófeákon végzett

korbecslés

Page 25: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslés a trófea kikészítése után

További korbecslési lehetőségeket nyújtanak az

életkor által befolyásolt koponyatani jellemzők.

Page 26: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Agancstő (gím- és dámszarvas)

A körméret növekszik (vastagodik).

A magasság csökken (rövidül).

A levetési síkok által bezárt szög:

- fiatal: tompaszög

- középkorú: ~ derékszög

- idős: hegyesszögfiatal

közép-

korú

idős

Szederjei, Á. (1960): Szarvas.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.

Page 27: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Agancstő (őz)

A körméret növekszik (vastagodik).

A magasság csökken (rövidül).

A levetési síkok által bezárt szög:

- fiatal: konkáv

- középkor: párhuzamos

- idős: konvex

fiatal középkorú idős

Mysterud, A., Ostbye, E. (2006): Comparing simple methods for

ageing roe deer Capreolus capreolus: can any of them be useful in

management? Wildlife Biology 12(1): 101–107.

Berdár, B. (ed.) (1983): Az őz és vadászata.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 175 p.

Kor (év)

Az a

gancst

ő á

tmérő

je (

mm

)

Page 28: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Koponyavarratok (gím, dám, őz)

Homlokcsonti varrat (Sutura

frontalis).

A koponya elülső-felső részén

elcsontosodási folyamat megy

végbe.

Fiatal: kidomborodó, hullámos vonal.

Idős: lapos, alig látható.

Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény.

Egyedek összehasonlítása, korcsoportba való.

htt

ps:

//i.

pin

img.c

om

/

Page 29: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Harántporc (gím, őz)

Synchondrosis intersphenoidalis.

Elcsontosodás a koponya alulsó részén.

Fiatal egyed: széles, mély.

Idős egyed: keskeny, sekély.

Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény.

Egyedek összehasonlítása, korcsoportba való.Blagojević, M., Milošević-Zlatanović, S.

(2011): Sexual shape dimorphism in

Serbian roe deer (Capreolus capreolus

L.). Mammalian Biology 76(6): 735-740.

Page 30: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Orrsövényporc (őz)

Elcsontosodási folyamat.

Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény, a

trófeakikészítés során gyakran tönkremegy.

Habermehl, K-H. (1985): Alterbestimmung

bei Wild- und Pelztieren. Verlag Paul

Parey, Hamburg-Berlin. 223 p.

Page 31: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Brandt-index (vaddisznó)

A nagyagyar gyökéralapi részénél és koptatási felü-

letének szegleténél mért körméret/szélesség hányadosa.

Különböző forrásokban különböző referenciatáblázatok.

Gyenge kapcsolat a korral.

Tapasztalati úton: a

nagyagyar legszélesebb

pontja a gyökéralaptól

a koptatási felület felé

mozdul el.

Menzel, K. (2002): Die Alteransprache beim

Schalenwild. Kosmos, Stuttgart. 120 p.

Page 32: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A hagyományos korbecslés korlátai

A megfigyelő oldaláról:

- úgy gondoljuk, hogy minél több trófeát látunk, annál

jobban tudunk kort becsülni (bizonyos szintig igaz

lehet – főként korosztály esetében)

- csak a sajátunkkal megegyező becsléseket fogadjuk el

- nincsenek referenciagyűjteményeink

A megfigyelt egyed oldaláról :

- egyes jellemzőket nem kizárólag a kor befolyásolja

- egyedi változatosság!!!

Page 33: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Laboratóriumi

korbecslés

Page 34: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A dentin növekedési vonalai I.

A metszőfogak zománca ~3 éves kor körül lekopik.

Új, másodlagos v. pótdentin rétegek képződése

akadályozza meg, hogy a fogüreg megnyíljon.

A téli gyengébb táplálékkínálat láthatóan elkülönülő,

sötétebb rétegeket eredményez (kisebb ásványi

anyag bevitel).

A rétegek hosszanti fogmetszeteken figyelhetők meg.

Célfajok a szakirodalomban: gímszarvas.

Page 35: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A dentin növekedési vonalai II.

zománcpótdentin

Aitken, R. J. (1975): Cementum layers and

tooth wear as criteria for ageing Roe deer

(Capreolus capreolus). Journal of Zoology

175: 15–28.

Szederjei, Á. (1960): Szarvas. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.

Page 36: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A dentin növekedési vonalai III.

Az első réteg már 5-6 éves

korban lekophat, a kopás

intenzitása ismeretlen.

A rétegek gyakran nem

láthatók, nehezen számol-

hatók, illetve biztosan hibás

korbecsléshez vezetnek.

Page 37: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A cementállomány növekedési vonalai I.

A foggyökér csúcsán és ívén rétegzetten lerakódó,

elmeszesedett kötőszövet.

Jó táplálékellátottság: gyors

növekedés időszaka, vastagabb,

visszavert fényben tejfehérnek

látszó rétegek.

Gyenge táplálékellátottság:

lassú növekedés időszaka,

vékony, átlátszó rétegek (a

háttér miatt barnának tűnnek).

gyökérív

gyökércsúcs

Mitchell, B. (1963): Determination of age

in scottish red deer from growth layers in

dental cement. Nature 198: 350–351.

Page 38: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A cementállományt általában a gyökérív

keresztmetszetén vizsgáljuk.

Általában zápfogakat használunk (itt a legnagyobb

a cementállomány mérete), a becsült kort pedig a

fog kijövetelének időpontját számításba véve

adjuk meg.

Célfajok a szakirodalomban: gímszarvas, őz,

rénszarvas, jávorszarvas, fehérfarkú szarvas,

zerge, ragadozók (pl. vörös róka), stb.

A cementállomány növekedési vonalai II.

Page 39: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Az állkapcsok áztatása vízben

Legalább 3-4 óra.

Page 40: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Fogmetszés I.

Page 41: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Fogmetszés II.

Page 42: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Fogcsiszolás

Page 43: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A cementrétegek számlálása

Page 44: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A munka dokumentálása

Becsült kor az M1 alapján = fehér rétegek száma + 1

Page 45: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Mintakészítés kifőzés nélkül

Az állkapocs lefagyasztása → kiolvasztás csak a

tényleges munka előtt.

Bleier N., Galló J., Szemethy L.

(2011): A gímszarvas vadászata

közben alkalmazott korbecslés

pontosságának ellenőrzése és az egyes

korbecslési módszerek tesztelése.

Kutatási jelentés, Gödöllő, 49 p.

Page 46: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Szövettani fogmetszetek

Soklépéses, hosszú folyamat dekalcinált fogakkal.

Mikrotom → ~5 μm vékony rétegek.

Festés.

Átmenő fény.

© Ed Uthman

Page 47: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Szövettani metszetek elemzése

haematoxilin-eosin (100X) azan (240X)

silver (120X)Goldner-trichrome (240X) Marosán, M. (2004): Az őz (Capreolus

capreolus (L.) 1758) egyes korbecslési

módszereinek és korra utaló

bélyegeinek összehasonlító értékelése

(PhD értekezés).

Page 48: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A cementzónás korbecslés

„hitelesítése” I.

161 ismert korú skót gímszarvas állkapcsa (1975 és

2009 között elejtve).

Cementzónás korbecslés az M1 fogak

felhasználásával.

Három, egymástól független megfigyelő.

Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I.,

Brewer, M. J., Guinness, F. E.

(2014): Evaluation of methods to age

Scottish red deer: The balance

between accuracy and practicality.

Journal of Zoology 294: 180-189.

Kor

Bika

Tehén

Page 49: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

A cementzónás korbecslés

„hitelesítése” II.

0-1 év különbség a minták 50%-ánál.

4-5 év különbség csak az esetek 2%-ában.

Valódi kor (év)

Becsü

lt k

or

(év)

5 10 15Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I.,

Brewer, M. J., Guinness, F. E.

(2014): Evaluation of methods to age

Scottish red deer: The balance

between accuracy and practicality.

Journal of Zoology 294: 180-189.

Page 50: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslések összevetése – gímszarvas I.

Kovács, I., Galló, J., Szemethy, L.,

Bleier, N. (2014): Gímszarvas bikák

egyes korbecslési módszereinek

értékelése. Vadbiológia 16: 1-10.

Tró

feabír

ála

ton b

ecsü

lt k

or

(év)

Cementzónák alapján becsült kor (év)

Page 51: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslések összevetése – gímszarvas II.

Cementzónák alapján becsült kor (év)

Tró

feabír

ála

ton b

ecsü

lt k

or

(év)

Balogh, B., Tóth, B., Kovács, I., Bleier,

N. (2016): A korbecslés lehetőségei és

korlátai a gímszarvas trófeabírálata

során. Vadbiológia 18: 1-9.

Page 52: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Korbecslések összevetése – őz

Cementrétegek alapján becsült kor (év)

Tró

feabír

ála

ton b

ecsü

lt k

or

(év)

Marosán, M. (2004): Az őz (Capreolus

capreolus (L.) 1758) egyes

korbecslési módszereinek és korra

utaló bélyegeinek összehasonlító

értékelése (PhD értekezés).

Page 53: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Megfelelő/szükséges lenne a

hagyományos korbecslési

módszerek helyettesítése a

cementréteg-számlálással?

Page 54: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Új „terepi” korbecslési

módszerek kidolgozása

Page 55: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Kortól függő paraméterek keresése

Bármi mérhető, ami a kor előrehaladtával változik (akár

nő, akár csökken).

Nagy mintaszám és statisztikai elemzés szükséges.

Vizsgált paraméterek (főként szarvasféléknél):

fogkorona magassága és szélessége, teljes fog és a

fognyak hossza, ezen méretek hányadosa; utolsó

metszőfog és első előzápfog közti foghíjas szél hossza,

első előzápfog és utolsó zápfog távolsága, ezek

hányadosa; metszőfogak állásszöge; szemlencse száraz

tömege.

Page 56: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

I1 fogak együttes koronaszélessége

Page 57: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

I1 fog teljes és koronahossza

Page 58: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Rágófogsor és foghíjas szél hossza

foghíjas szél

Page 59: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

M3 fog I. és II. koronamagassága

Page 60: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Vizsgálati

eredmények

közlése

Mysterud, A., Ostbye, E. (2006):

Comparing simple methods for ageing

roe deer Capreolus capreolus: can any

of them be useful in management?

Wildlife Biology 12(1): 101–107.

Kor (év)

Kor (év)

M2

koro

nam

agass

ága (

mm

)

Sze

mle

ncse

szá

raz

töm

ege (

g)

suta

bak

Page 61: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Ajánlott olvasmányok

Brown, W. A. B., Chapman, N. G. (1991): The dentition of red deer (Cervus

elaphus): a scoring scheme to assess age from wear of the permanent

molariform teeth. Journal of Zoology 224: 519-536.

Kovács, I., Galló, J., Szemethy, L., Bleier, N. (2014): Gímszarvas bikák egyes

korbecslési módszereinek értékelése. Vadbiológia 16: 1-10.

Mitchell, B. (1963): Determination of age in Scottish red deer from growth

layers in dental cement. Nature 198: 350-351.

Mysterud, A., Ostbye, E. (2006): Comparing simple methods for ageing roe

deer Capreolus capreolus: can any of them be useful in management? Wildlife

Biology 12(1): 101–107.

Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I., Brewer, M. J., Guinness, F. E. (2014):

Evaluation of methods to age Scottish red deer: The balance between

accuracy and practicality. Journal of Zoology 294: 180-189.

Page 62: Korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránVadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.

Köszönöm a figyelmet!