korbecslés az elejtés után és a trófeabírálat soránvadászati állattan és etológia....
TRANSCRIPT
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Korbecslés az elejtés után
és a trófeabírálat során
Kovács Imre
Gödöllő
2019
A korbecslés jelentősége
Állományszinten:
- korszerkezet szabályozása (a hasznosítás
tervezése
és a beavatkozások felülvizsgálata)
- kutatás
Egyedi szinten:
- trófeabírálat (szakszerűtlen elejtés – hím
egyedek)
- kutatás
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Korbecslés az
elejtés előtt
Korbecslés a vadászterületen
Általánosságban:
- testalkat, testméretek
- lábnyom
- általános viselkedés
- vedlés ideje
Kifejezetten szarvasfélék esetében:
- agancsalakulás
- agancslevetés- és építés ideje
- viselkedés a párzási időszakban
A terepi korbecslés korlátai
A megfigyelő oldaláról:
- időzítés (nem minden figyelhető meg bármikor)
- körülmények (időtartam, fény, távolság, stb.)
- ”emberi tényező” (szubjektív megítélés)
A megfigyelt egyed oldaláról :
- egyes jellemzőket nem kizárólag a kor befolyásol
- egyedi változatosság!!!
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Korbecslés az
elejtés után
Korbecslés az elejtés után
A viselkedés kivételével minden szemügyre vehető,
amit elejtés előtt a keresőtávcsőben megfigyeltünk.
Új korbecslési
lehetőséget
ad az egyed
fogazata.
© Bleier Norbert
Az agancs alakulása (agancshabitus)
Gím és dám: az első agancs a második életévben
(másodfüvű, csapos vagy „spíszer” bika), ezt csapnak
nevezzük és általában koszorú, illetve ágak nélküli.
Őz: a születés évében ún. gidaagancs képződik, ennek
elhullajtása a következő év elején történik. Ez
általában néhány cm-es csap, de akár hatos is lehet.
A további agancsfejlődés az egyedi változatosságtól és
az élőhely adta lehetőségektől függően alakul. A
dámagancs felső része jellemzően a második vagy
harmadik felrakáskor laposodik el először („kanalas”).
Agancsalakulás (gímszarvas) I.
Az egyedi változatosság és az élőhely minősége erősen
befolyásolja.
1-9 év 15-17 év10-14 év
fiatal,
középkorúidős
Szederjei, Á. (1960): Szarvas.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.
Szárhossz.
Koronaalakulás.
Ágvégek (minél kifentebb, annál idősebb).
Az alsó és felső szárkörméret aránya.
A rózsa körmérete az agancs összképéhez
viszonyítva.
Agancsalakulás (gímszarvas) II.
Hullott agancsok
A „pecsét” felülete: domború (fiatal bika), sík
(középkorú bika), homorú (idős bika).
fiatal
középkorú
idős
Heltay, I. (szerk.) (2014): Vadásziskola.
Hubertus Kft., 411 p.
A muflon csigája I.
A növekedés intenzitása október-novemberben
lecsökken (hormonális hatás – üzekedési időszak) → jól
kifejezett évgyűrűk a normál gyűrűzöttség mellett.
Mátrai, G. (1980): A muflon és vadászata.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 119 p.
Az évgyűrűk gyakran
jobban láthatók a csiga
belső oldalán.
1.
2.
6.
5.4.
3.
8.
7.
Az éves növekedés a kor előrehaladtával csökken.
A bázisnál mért körméret 6-7 éves korig növekszik,
majd kissé lecsökken.
Mátrai, G. (1980): A muflon és vadászata.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 119 p.
1.2.
3.
4.5.
6.
Menzel, K. (2002): Die Alteransprache beim Schalenwild. Kosmos, Stuttgart. 120 p.
1. év
2. év
3. év
4. év
5. és 6. év
7. év és idősebb
A muflon csigája II.
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Fognövekedés és fogváltás
A fogváltás értékelése trófeabírálatkor
Kevésbé jelentős.
Csak a felső fogsor vizsgálható (nincsenek metszőfogak).
Különböző forrásokból különböző adatok származnak.
A hónap pontosságú korbecslés szükségtelen.
Az első gím- és dámagancs jól felismerhető.
A kivételesen jó képességű őzbakok azonosítása
ősszel/télen.
Muflonkosnál az évgyűrűk számlálása jól alkalmazható
módszer.
Gímszarvas
24-26 (32-33?) hónapos korig használható.
Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.
Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.
M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á
i1/I1
i2/I2
i3/I3
i4/I4
p1/P1
p1/P2
p1/P3
m1/M1
m1/M2
m1/M3
tejfog sorbanövés maradó fog
1. év 2. év 3. év
Dámszarvas
21-22 hónapos korig használható.
Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.
Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.
M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á
i1/I1
i2/I2
i3/I3
i4/I4
p1/P1
p1/P2
p1/P3
m1/M1
m1/M2
m1/M3
tejfog sorbanövés maradó fog
1. év 2. év 3. év
Őz
13-14 hónapos korig használható.
Szemethy, L., Biró, Zs., Heltai, M. (2005):
Vadászati állattan és etológia. Emlősök.
Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem,
Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék,
Gödöllő. 103 p.
J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M
i1/I1
i2/I2
i3/I3
i4/I4
p1/P1
p1/P2
p1/P3
m1/M1
m1/M2
m1/M3
tejfog sorbanövés maradó fog
1. év 2. év
Muflon
44-45 hónapos korig használható.
Széky, P. (1979): Vadászati állattan II.
Emlősök. Egyetemi jegyzet. Gödöllői
Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 342 p.
Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M
i1/I1
i2/I2
i3/I3
i4/I4
p1/P1
p1/P2
p1/P3
m1/M1
m1/M2
m1/M3
tejfog sorbanövés maradó fog
1. év 2. év 3. év 4. év
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Fogkopás
A fogkopás és a trófeabírálat I.
Rágás közben a fogak egymással és a táplálékkal
érintkezve is kopnak.
Hatással van rá a kor, a fogak keménysége, az
elérhető tápláléknövények köre és a talajösszetétel.
fiatal
idős
Aitken, R. J. (1975): Cementum layers
and tooth wear as criteria for ageing
Roe deer (Capreolus capreolus).
Journal of Zoology 175: 15–28.
A bíráló csak a felső fogsort tudja vizsgálni
(nincsenek szemfogak).
Azonos élőhelyről származó trófeák korának
összehasonlítására alkalmas.
Az abszolút kor becslésére nem megfelelő
(referenciagyűjtemény hiánya).
6 év 10-11 év
A fogkopás és a trófeabírálat II.
A fogkopás értékelése
Minőségi leírások, szöveges útmutatók
(szubjektív, nem tudományosan tesztelt).
Pontozási rendszer (pontosan definiált
paraméterekkel kapcsolatos igaz-hamis kérdések
alapján).
Statisztikailag igazolható kapcsolat keresése a
kor és bizonyos, fogakon mérhető paraméterek
között (pl. a zápfogak koronamagassága).
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Trófeákon végzett
korbecslés
Korbecslés a trófea kikészítése után
További korbecslési lehetőségeket nyújtanak az
életkor által befolyásolt koponyatani jellemzők.
Agancstő (gím- és dámszarvas)
A körméret növekszik (vastagodik).
A magasság csökken (rövidül).
A levetési síkok által bezárt szög:
- fiatal: tompaszög
- középkorú: ~ derékszög
- idős: hegyesszögfiatal
közép-
korú
idős
Szederjei, Á. (1960): Szarvas.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.
Agancstő (őz)
A körméret növekszik (vastagodik).
A magasság csökken (rövidül).
A levetési síkok által bezárt szög:
- fiatal: konkáv
- középkor: párhuzamos
- idős: konvex
fiatal középkorú idős
Mysterud, A., Ostbye, E. (2006): Comparing simple methods for
ageing roe deer Capreolus capreolus: can any of them be useful in
management? Wildlife Biology 12(1): 101–107.
Berdár, B. (ed.) (1983): Az őz és vadászata.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 175 p.
Kor (év)
Az a
gancst
ő á
tmérő
je (
mm
)
Koponyavarratok (gím, dám, őz)
Homlokcsonti varrat (Sutura
frontalis).
A koponya elülső-felső részén
elcsontosodási folyamat megy
végbe.
Fiatal: kidomborodó, hullámos vonal.
Idős: lapos, alig látható.
Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény.
Egyedek összehasonlítása, korcsoportba való.
htt
ps:
//i.
pin
img.c
om
/
Harántporc (gím, őz)
Synchondrosis intersphenoidalis.
Elcsontosodás a koponya alulsó részén.
Fiatal egyed: széles, mély.
Idős egyed: keskeny, sekély.
Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény.
Egyedek összehasonlítása, korcsoportba való.Blagojević, M., Milošević-Zlatanović, S.
(2011): Sexual shape dimorphism in
Serbian roe deer (Capreolus capreolus
L.). Mammalian Biology 76(6): 735-740.
Orrsövényporc (őz)
Elcsontosodási folyamat.
Nehezen mérhető, nincs referenciagyűjtemény, a
trófeakikészítés során gyakran tönkremegy.
Habermehl, K-H. (1985): Alterbestimmung
bei Wild- und Pelztieren. Verlag Paul
Parey, Hamburg-Berlin. 223 p.
Brandt-index (vaddisznó)
A nagyagyar gyökéralapi részénél és koptatási felü-
letének szegleténél mért körméret/szélesség hányadosa.
Különböző forrásokban különböző referenciatáblázatok.
Gyenge kapcsolat a korral.
Tapasztalati úton: a
nagyagyar legszélesebb
pontja a gyökéralaptól
a koptatási felület felé
mozdul el.
Menzel, K. (2002): Die Alteransprache beim
Schalenwild. Kosmos, Stuttgart. 120 p.
A hagyományos korbecslés korlátai
A megfigyelő oldaláról:
- úgy gondoljuk, hogy minél több trófeát látunk, annál
jobban tudunk kort becsülni (bizonyos szintig igaz
lehet – főként korosztály esetében)
- csak a sajátunkkal megegyező becsléseket fogadjuk el
- nincsenek referenciagyűjteményeink
A megfigyelt egyed oldaláról :
- egyes jellemzőket nem kizárólag a kor befolyásolja
- egyedi változatosság!!!
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Laboratóriumi
korbecslés
A dentin növekedési vonalai I.
A metszőfogak zománca ~3 éves kor körül lekopik.
Új, másodlagos v. pótdentin rétegek képződése
akadályozza meg, hogy a fogüreg megnyíljon.
A téli gyengébb táplálékkínálat láthatóan elkülönülő,
sötétebb rétegeket eredményez (kisebb ásványi
anyag bevitel).
A rétegek hosszanti fogmetszeteken figyelhetők meg.
Célfajok a szakirodalomban: gímszarvas.
A dentin növekedési vonalai II.
zománcpótdentin
Aitken, R. J. (1975): Cementum layers and
tooth wear as criteria for ageing Roe deer
(Capreolus capreolus). Journal of Zoology
175: 15–28.
Szederjei, Á. (1960): Szarvas. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 225 p.
A dentin növekedési vonalai III.
Az első réteg már 5-6 éves
korban lekophat, a kopás
intenzitása ismeretlen.
A rétegek gyakran nem
láthatók, nehezen számol-
hatók, illetve biztosan hibás
korbecsléshez vezetnek.
A cementállomány növekedési vonalai I.
A foggyökér csúcsán és ívén rétegzetten lerakódó,
elmeszesedett kötőszövet.
Jó táplálékellátottság: gyors
növekedés időszaka, vastagabb,
visszavert fényben tejfehérnek
látszó rétegek.
Gyenge táplálékellátottság:
lassú növekedés időszaka,
vékony, átlátszó rétegek (a
háttér miatt barnának tűnnek).
gyökérív
gyökércsúcs
Mitchell, B. (1963): Determination of age
in scottish red deer from growth layers in
dental cement. Nature 198: 350–351.
A cementállományt általában a gyökérív
keresztmetszetén vizsgáljuk.
Általában zápfogakat használunk (itt a legnagyobb
a cementállomány mérete), a becsült kort pedig a
fog kijövetelének időpontját számításba véve
adjuk meg.
Célfajok a szakirodalomban: gímszarvas, őz,
rénszarvas, jávorszarvas, fehérfarkú szarvas,
zerge, ragadozók (pl. vörös róka), stb.
A cementállomány növekedési vonalai II.
Az állkapcsok áztatása vízben
Legalább 3-4 óra.
Fogmetszés I.
Fogmetszés II.
Fogcsiszolás
A cementrétegek számlálása
A munka dokumentálása
Becsült kor az M1 alapján = fehér rétegek száma + 1
Mintakészítés kifőzés nélkül
Az állkapocs lefagyasztása → kiolvasztás csak a
tényleges munka előtt.
Bleier N., Galló J., Szemethy L.
(2011): A gímszarvas vadászata
közben alkalmazott korbecslés
pontosságának ellenőrzése és az egyes
korbecslési módszerek tesztelése.
Kutatási jelentés, Gödöllő, 49 p.
Szövettani fogmetszetek
Soklépéses, hosszú folyamat dekalcinált fogakkal.
Mikrotom → ~5 μm vékony rétegek.
Festés.
Átmenő fény.
© Ed Uthman
Szövettani metszetek elemzése
haematoxilin-eosin (100X) azan (240X)
silver (120X)Goldner-trichrome (240X) Marosán, M. (2004): Az őz (Capreolus
capreolus (L.) 1758) egyes korbecslési
módszereinek és korra utaló
bélyegeinek összehasonlító értékelése
(PhD értekezés).
A cementzónás korbecslés
„hitelesítése” I.
161 ismert korú skót gímszarvas állkapcsa (1975 és
2009 között elejtve).
Cementzónás korbecslés az M1 fogak
felhasználásával.
Három, egymástól független megfigyelő.
Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I.,
Brewer, M. J., Guinness, F. E.
(2014): Evaluation of methods to age
Scottish red deer: The balance
between accuracy and practicality.
Journal of Zoology 294: 180-189.
Kor
Bika
Tehén
A cementzónás korbecslés
„hitelesítése” II.
0-1 év különbség a minták 50%-ánál.
4-5 év különbség csak az esetek 2%-ában.
Valódi kor (év)
Becsü
lt k
or
(év)
5 10 15Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I.,
Brewer, M. J., Guinness, F. E.
(2014): Evaluation of methods to age
Scottish red deer: The balance
between accuracy and practicality.
Journal of Zoology 294: 180-189.
Korbecslések összevetése – gímszarvas I.
Kovács, I., Galló, J., Szemethy, L.,
Bleier, N. (2014): Gímszarvas bikák
egyes korbecslési módszereinek
értékelése. Vadbiológia 16: 1-10.
Tró
feabír
ála
ton b
ecsü
lt k
or
(év)
Cementzónák alapján becsült kor (év)
Korbecslések összevetése – gímszarvas II.
Cementzónák alapján becsült kor (év)
Tró
feabír
ála
ton b
ecsü
lt k
or
(év)
Balogh, B., Tóth, B., Kovács, I., Bleier,
N. (2016): A korbecslés lehetőségei és
korlátai a gímszarvas trófeabírálata
során. Vadbiológia 18: 1-9.
Korbecslések összevetése – őz
Cementrétegek alapján becsült kor (év)
Tró
feabír
ála
ton b
ecsü
lt k
or
(év)
Marosán, M. (2004): Az őz (Capreolus
capreolus (L.) 1758) egyes
korbecslési módszereinek és korra
utaló bélyegeinek összehasonlító
értékelése (PhD értekezés).
Megfelelő/szükséges lenne a
hagyományos korbecslési
módszerek helyettesítése a
cementréteg-számlálással?
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Új „terepi” korbecslési
módszerek kidolgozása
Kortól függő paraméterek keresése
Bármi mérhető, ami a kor előrehaladtával változik (akár
nő, akár csökken).
Nagy mintaszám és statisztikai elemzés szükséges.
Vizsgált paraméterek (főként szarvasféléknél):
fogkorona magassága és szélessége, teljes fog és a
fognyak hossza, ezen méretek hányadosa; utolsó
metszőfog és első előzápfog közti foghíjas szél hossza,
első előzápfog és utolsó zápfog távolsága, ezek
hányadosa; metszőfogak állásszöge; szemlencse száraz
tömege.
I1 fogak együttes koronaszélessége
I1 fog teljes és koronahossza
Rágófogsor és foghíjas szél hossza
foghíjas szél
M3 fog I. és II. koronamagassága
Vizsgálati
eredmények
közlése
Mysterud, A., Ostbye, E. (2006):
Comparing simple methods for ageing
roe deer Capreolus capreolus: can any
of them be useful in management?
Wildlife Biology 12(1): 101–107.
Kor (év)
Kor (év)
M2
koro
nam
agass
ága (
mm
)
Sze
mle
ncse
szá
raz
töm
ege (
g)
suta
bak
Ajánlott olvasmányok
Brown, W. A. B., Chapman, N. G. (1991): The dentition of red deer (Cervus
elaphus): a scoring scheme to assess age from wear of the permanent
molariform teeth. Journal of Zoology 224: 519-536.
Kovács, I., Galló, J., Szemethy, L., Bleier, N. (2014): Gímszarvas bikák egyes
korbecslési módszereinek értékelése. Vadbiológia 16: 1-10.
Mitchell, B. (1963): Determination of age in Scottish red deer from growth
layers in dental cement. Nature 198: 350-351.
Mysterud, A., Ostbye, E. (2006): Comparing simple methods for ageing roe
deer Capreolus capreolus: can any of them be useful in management? Wildlife
Biology 12(1): 101–107.
Pérez-Barbería, F. J., Duff, E. I., Brewer, M. J., Guinness, F. E. (2014):
Evaluation of methods to age Scottish red deer: The balance between
accuracy and practicality. Journal of Zoology 294: 180-189.
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – IV.
Köszönöm a figyelmet!