V A D G A Z D Á L K O D Á S - V A D Á S Z A T

DR. T I B A Y G Y Ö R G Y

Burgenlandi vadgazdálkodási tapasztalatok

A Gödöl lő i Agrá r tudomány i E g y e ­tem Veze tő- és T o v á b b k é p z ő Intézet ( G A T E VTI) az Erdésze t i és Faipar i E g y e t e m Vadgazdá lkodás i Tanszéké ­nek támogatásával ké tnapos osztrák ta­nulmányuta t szervezet t . A tanul­mányút lebonyol í tására „A privat izá­ció várható vadgazdá lkodás i ha tása i " c. rendezvény keretében került sor.

Szakembere inke t dr. Alfons Kalba-cher úr, a burgen land i vadászszövetség és Helmuth Ringl úr e rdőmérnök , er­dészet i főtanácsos, a burgen land i va­dászszövetség apróvad referense fo­gadta. A szívélyes barát i hangula tban lezajlott tapasztalatcseréről néhány ér­deklődésre számot tartható információt szeretnénk közreadni .

Ausztr ia ki lenc t a r tománya nagyfo­kú önál lósággal rendelkez ik . A tarto­mányok vadászat i tö rvényüket m a g u k határozzák meg . A vadászat i törvény­ek - tekintve a t a r tományok nagyfokú területi különbségét - egymástó l je len­tős eltérést muta tnak . A kü lönbözősé ­gek pl. a vadászat i t i la lmakban is m e g ­nyi lvánulnak.

Ta r tományonkén t területi szövetsé­gek működnek . A szövetség választott funkcióit a s zakemberek társadalmi munkában látják el . A szövetség mel­lett választott t iszteletbeli b í róság is

működik . Fe lada ta a tö rvények és e lő­írások betartatása.

A törvények és e lőí rások megszegő­it a k ö v e t k e z ő bünte tések sújtják:

1. a Ta r tomány i Vadászszöve tség (állami felügyelet) által kiróttak;

2 . az Et ikai Bizot tság által megha tá ­rozot tak.

Például a ne m golyóéret t t ró feá s va d elejtése eseté n min d a Ta r tomány i V a -dászszöve tség , min d a z Etikai Bizottsá g egyaránt kiszabha t büntetést . A trófeá k elbírálásánál háro m színjelölés t alkal -maznak. A zöl d szí n je lentése : jóváhagy -ja a z elejtést, a kék szí n a z első bünteté -si formá t jelenti , hog y ejnye-ejnye. . . , a piros szí n minde n esetbe n büntetés t vo n maga után . A legmagasab b pénzbünte -tés határ a 5 0 000 A T S. A harmadi k foko -zatú bünteté s eseté n a vadász jegye t időszakosan v a g y örökr e bevonhat ják . Tehá t amí g állam i fe lügyele t pénzbí rsá -got szabha t ki , addig a z etikai bizottsá g a vé t kez ő vadász t k i is zárhat ja .

Burgenlandban a vadászat i j og föld­tulajdonhoz kötött . A min imál i s va­dászterület (vadászható terület) nagy­sága 115 ha/fő. A z új vadászat i tör­vényben 300 ha-ra módosu l . Az 500 ha-os nagyságrendet n e m sikerült elér­ni. Az állami vadászterület a volt Habsburg-bi r tokon alakult ki . A többi

magántu la jdon . A burgenlandi vadász­terület a törvény alapján társasági és saját vadászterüle t re oszlik. Ennélfog­va az egyéni - és társasági vadászati forma egyaránt megta lá lha tó . Vadász­társaságot több személy létesíthet. M ű ­ködésüket az egyesület i törvény szabá­lyozza , pl . tilos a vadászterületet egy­m á s közöt t a pénzbel i hozzájárulások mér tékében felosztani. A terület ve­gyes , de inkább apróvadas .

A községi területek egyben vadász­területek is . Ezeke t a helyi önkor­m á n y z a t o k adják bérbe . A z összefüggő és 115 ha-t e lé rő területen a tulajdonos már vadászha t vagy bé rbe adhatja. Fe l ­s ő határ nincs .

A helyi önkormányza tok a terület bérbeadására és e l lenőrzésére válasz­tott külön bizot tságot hoznak létre, ame lynek a polgármes ter is tagja. A ta­g o k a bérlet i díjak megál lapí tásába földterületük nagyságának arányában szólhatnak be le . Vé leményegyen lőség esetén a po lgármes te r szavazata dönt. A bizot tság egyúttal a vadászattal kap­csolatos i rányelveket is kidolgozza, pl . a bérleti díjak nagyságát stb. A bérbe­adás nyi lvános árverésen történik.

Lehe tőség van arra is, hogy árverés mel lőzésével a bizottság egyhangú döntéssel választja ki a bérlőt. Ez eset­ben d ö n t ő elv, hogy a bérlőtől a terület szakszerű keze lése elvárható. Egyéni bé r lő esetén a bérlet i összeg nagysága dönt. A bérleti kérdés n e m politikai ké rdés és n e m a pár tok dönt ik el, ha­n e m a földtulajdonosok. Ugyanis a bérlet i díj 80%-á t az érintet tek kapják. A fennmaradó 2 0 % a közösségé . Ezt k ü l ö n b ö z ő cé lokra , p l . a település ér­dekében ú tépí tésekre használ ják fel. A vadász tá r saságnak a községi vadászte­rüle t re a község , a járás bérbeadási en­gedélyé t is m e g kell szereznie . Egyéni bé r lő esetén ez n e m szükséges .

A bé r lőknek a bérlet i szerződésüket 8 évenként kell megújí taniuk. A bérleti időszak u to lsó éveiben az el lenőrzés a terület levadászásának elkerülése érde­kében sz igorúbbá válik.

A bér lők egyben a területi szövet­ség tagjai is. A terület szövetségi tagdíj és a vadászjegy ára 620 A T S . Vadász­ni csak é rvényes vadászjeggyel lehet. Ez t sz igorúan el lenőrzik.

A bé r lő a vál tó- és az ál landóan a területén tar tózkodó vad kártételéért felelősséggel tartozik.

A vadkár t a tulajdonosnak a bér lő­nél két héten belül kell je lenteni . E r d ő esetén ez négy hét.

ÚJ VADÁSZATI STRATÉGIÁT vezet tek b e nagyvadr a Észak-Hessenbe n (NO) . A so k kiseb b hajtá s é s egyén i vadászat , elszór t terítéke k ellátás a má r tú lságosan drágána k bizonyult . Hús z hajt ó egyet le n napj a kereke n 7000 D M-t tet t ki . Diplomamunkák segí tségéve l nag y terület ű - 500-150 0 ha kiterjedé -sű - kajtat ó vadászato k rendszeré t dolgoztá k ki , amelyekbe n a hajtóká t megfelelő' kajtat ó kutyá k helyettesítik . E z fó'leg a szarvas t vesz i tekintetb e -a job b bikáka t k ivév e - , d e kiterje d ó'zre , vaddisznór a é s egyébr e is , azzal , hogy utób b mé g pótlólago s egyén i vadásza t i s szükséges . Ezze l a stratégiá -val a z aratás egyazo n területe n évent e egysze r zajlik .

A z ú j rendszer t 1988-ba n kezdté k gyakorolni . Rendkívü l gondo s eló'készí -tést, sz igor ú fegye lme t k íván , d e eddi g számo s eló'ny e mutatkozot t meg , és terjed má s v idékeken is . A társas vadászato k költség e csökkent , mé g jobba n az egyénieké , csökken t a va d életr i tmusána k zavarás a é s ezze l együt t a vadkárok mértéke , könnyebb é vál t a csülkösvadnak a z ökológiai követelmé -nyekkel egybehangol t keze lése , a z állam i területeke n jelentó' s mértékbe n nó'tt a magá n résztvevó' k száma . Mindeze k eredményekén t a z utóbbi évek -ben eg y elejtett vadr a 1,5- 2 lövé s esett .

(ÖFZ 1993.14. Ref.: Jérőme R.)

V A D G A Z D Á L K O D Á S - V A D Á S Z A T

A vadkár korrekt e l in tézése é rdeké­ben a megegyezés t m e g kell kísérelni .

Sikertelenség eseté n háromlépcső s el -járásban rendezhet i k a z ügyet : 1. hely i (községi ) önkormányzat i el járá s (választott elnö k ké t taggal), 2. járás i elöl járóság . A vadká r ügyébe n három fő ' dönt. A bizottságbó l 1 fő a v a d -kárbecslésre jogosult , 1 fő a vadászat i szövetség delegáltj a é s 1 fő a tar tomá -nyi mezőgazdaság i bizottsá g képviselő -je. A vadkár t a bizottságna k í rásba n kel l bejelenteni, 3. tar tomány i elöl járóság . A bírósá g 1 f ő bíróból ( jogász) , 1 fő vadászat i szövet -ség delegáltjábó l é s 1 fő tar tományi me -zőgazdasági bizottsá g küldöttébő l áll . A bíróság határozatá t ne m lehe t megfe l -lebbezni. A határoza t alapjá n a vadkár t a bér lőne k eg y összegbe n kell megfizet -nie.

A szabadban m o z g ó állat nincs tu­lajdonhoz kötve. Ha valaki elüt pl . egy őzet, ezért a bé r ló n e m vonható fele­lősségre. A szövetség tagjai biztosí­tással rendelkeznek. A személygépko­

csit igény esetén külön kell biztosí tani . A z elütött vad trófeája és húsa azé a bér lőé, akinek a területén „terí tékre ke­rült" . Az elütések a lelövési tervben meghatározot t számba be leszámí tanak .

A bérleti díj adózat lan. A bérbeadó a bérleti díjat j övede lméhez hozzáadja és így adózik.

Burgen landban a vadászterület nagysága 4 0 0 ezer ha. Ezen min tegy 500 vadászterület található. A bérleti díj át lagos nagysága 250 ATS/ha . Szarvasból 200 db-ot, őzből 16 000 db-ot , vaddisznóból 2 - 3 0 0 0 db-ot , nyúlból 10 0 0 0 db-ot ( c sökkenő ten­denciájú), fácánból kb . 30 000 db-ot lőnek. E n n e k 90%-a a kihelyezet t . F o ­golyból kb . 1000 db esik évente .

Rókáná l , borznál és nyestnél a ve­szettséget kihelyezet t immunizá ló csa­lit falatokkal kívánják meggáto ln i .

Az e lmúl t évben min tegy 2000 db rókát küldtek b e vizsgálatra. A róka lő-díja 150 A T S .

A vadhúsárak nagyon alacsonyak. A vadászok 90%-a a vadhúst megtar t ­

ja . A fennmaradó 1 0 % ha rminc száza­léka ember i fogyasztásra a lkalmas , hetven százaléka alkalmatlan. A szar­vashús ára 20 ATS/kg .

A trófeabírálatokat , i l letve trófeaki­állítást évente megrendez ik . A trófea­bírálat sz igorúsága a magyarországi t n e m éri el. M i n d e n egyes elbírált tró­feát megje lö lnek pl . kb . 3 m m - e s lyuk fúrásával, hogy a köve tkező évben ne tudják újra bemuta tn i .

A p r ó v a d esetén 300 ha-anként egy etetőt kell építeni és fenntartani. A 4 0 évnél fiatalabb erdőkben az etetés tilos, m é g sózót s em szabad elhelyez­ni.

A z E G K i ránymuta tása alapján a j e ­lenlegi 2 - 3 % - o s nagyság rendű vadföld és zöldugar területarányt 10-15%-ra k ívánják növelni .

É rdekességkén t eml í t em m e g , hogy pl. a Nike lsdor f (Miklósfalva) környé­kén é p ü l ő autósztráda a területet ketté­szeli . A vad át járhatóságának biztosí­tására komoly összegekkel hidakat épí tenek.

FIRBAS O S Z K Á R

Száz évvel ezelőtti vita a szarvról és az agancsról a Természettudományi Közlönyben

A Természe t tudomány i Közlöny 1894. augusztusi ( X X V I . kötet, 300 . füzet) száma Levé l szekrény c í m ű ro ­vatában, a 4 4 1 . oldalon je lent meg Fir-bás Nándor ( 1 8 6 3 - 1 9 3 2 ) szegedi b io­lógiatanár c ikke a szarv és az agancs elkülönítéséről . Abban az időben még nem volt elég t isztázott ez a kérdés . Felsorolja tételesen, h o g y a szarv és az agancs között négy lényeges kü lönb­ség található:

1. a szarv bőr-képlet , az agancs pe ­dig csont-képlet ;

2. a szarv belülről üres , az agancs pedig tömör;

3 . a szarv sosem ágazik el, az agan­cson évről évre egy ággal több fejlő­dik;

4. a szarv sohasem hull le, az agancs pedig minden évben lehull .

A szarvasnak agancsa van, s ezért a „szarvas" kifejezés n e m szerencsés .

N e m is gondolná az ember , hogy ez a cikk mekkora vihart kavart . A témá­ban megszóla l t H e r m á n Ottó (1835-1914), a híres természet tudós , nép­

rajzkutató, továbbá Pasz lavszky Jó ­zsef ( 1845 -1919 ) zoológus , a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia tagja, a Ter­mésze t tudományi Közlöny szerkesztő­j e és Méhe ly Lajos ( 1 8 6 2 - 1 9 5 3 ) zoo­lógus, egye temi tanár, a M a g y a r T u d o ­mányos Akadémia tagja, a Nemze t i M ú z e u m állattárának igazgatója. H ó ­napokon keresztül vi táztak egymássa l a Közlöny hasábjain . E l s ő hozzászó­lásként He rmán Ottó írását hoz ta a Természe t tudományi Köz löny „Szar­vas megjegyzések az agancsró l" c ím­mel ( 4 4 2 ^ 1 4 3 . oldal) . „Az tökéletesen rendben is van hogy az ökör és szarvas fejek ékességei között l ényeges a kü­lönbség - erre a tagadhatat lan kü lönb­ségre támaszkodva , vagy ebből ki in­dulva szállotta meg Firbást az a b u z g ó ­ság, hogy a képlet i különbséget m e s ­terszó szerint is kifejezze, teszi ped ig úgy , hogy ökörnek, juhnak , kecskének juttatja a szarvat - szarvasnak és őznek (talán a d á m v a d n a k is) az agancso t . " Hermán Ottó szerint: „ . . .Kinek a g í m fejéke jutott t , n e m mondja , hogy szar­

vasagancsot , h a n e m azt, hogy szarvas­szarvat v ise l ." H e r m á n Ottó nemcsak elítéli az agancs szót, h a n e m alaposan ki is gúnyolja .

U tána nyomban következ ik Paszla­vszky hozzászó lása a 4 4 3 ^ 4 4 . oldala­kon. „Mai nap már mindenk i tisztában van vele, hogy az agancs a Bugát-féle szavak a m a lomtárába való, melyet már csak a történet fog fölkeresni va­laha, s je len leg legfeljebb csak azok haszná lnak , akik a magyar nyelv ter­mésze te szerint gondo lkodnak . " ,F i r -bás úr csalódik, midőn morfológiai lag annyira megkülönböz te t i a szarvat és az „agancsot" , amennyiben lényegé­ben mind a ke t tő bőr-képlet ." „Az s em felel meg a valóságnak, hogy a szarv belül ü res , min thogy a szaruvá változó epidermiszen belül csont van, végül az s em áll m e g ál talánosan, hogy a szarv soha n e m ágazik el, mer t vannak anti-lópék, me lyek szarva tényleg elága­zik ." „ A szarv és agancs fogalmának t isztázására a la ikus olvasók előtt nincs szükség, azok nevezzék mind a kettőt

V A D G A Z D Á L K O D Á S - V A D Á S Z A T

szarvnak." M e g l e p ő , h o g y a fiatal vi­déki tanár írását mi lyen fel lobbanó bosszankodássa l , l ekeze lő , k iokta tó módon kezel te a két neves tudós . A z is meglepő , hogy Bugá t Pá l , neves orvos , aki a szabadságharc után a t e rmé­sze t tudományos , e lsősorban az orvosi hivatással kapcsola tos szavakat igye­kezett magyar í tan i , szintén vörös posz­tót je lentet t Pasz lavszky szemében .

A Te rmésze t tudomány i Közlöny 1894. október i s zámában ( X X V I . k ö ­tet, 302 . füzet) az 5 5 2 - 5 5 3 . oldalakon megszóla l M é h e l y La jos is. „Mindaz tehát, amit Firbás állít, ha n e m is fejezi ki egészen szabatosan i smere te ink mai állását, ál talában jól feltünteti a szarv és az agancs között l é v ő kü lönbsége­ket, s Pasz lavszky téved, midőn Fi rbás megjegyzései t morfológia i szempont ­ból kifogásolván azt állítja, h o g y „lé­nyegében mind a ke t t ő bőrképle t" , mer t az ep idermisből ke l e tkező szaru­képződmény s a cutis megcson tosodá ­sából létrejött bőrcsont m é g i s c sak na­gyon kü lönböző é r t ékű szövet . " T o ­vábbiakban ezt írja: „He rmán Ot tó óvakodik tollára venni az „agancs"-ot , s körülírással , hol „a fej ékességének" , vagy „feje ékének" , u tóbb pedig egy­szerűen „szarv"-nak nevezi , de megfe­le lő szót nem ajánl. Már ped ig az agancsot mesterszó szerint n e m mond­hatjuk a „fej ékességének" , mer t a ter­mészet sokkal fontosabb okból , s n e m dísz kedvéér t ruház ta fel ve le a Cerv i -

n á k h íméi t , „szarvat", a morfológia n e m enged mondanunk , még kevésbé „ágasszarvat" , min t Pasz lavszky újab­ban teszi, mer t azon csak az Anti locar-p a villás szarvát értjük, s min thogy a német „Gewe ih" -nek megfe le lő m e s ­terszóra a tudomány szempont jából is nélkülözhetet lenül szükségünk van, legtanácsosabb megmaradn i az „agancs" mellett , „...én nem h iszem, hogy a magyar vadász, erdész, gazda -ped ig b izonyára közöt tük is n e m egy ép nye lvé rzékű ember akad - ezután a szarvas „szarvairól" beszé lne , avagy, hogy a magyar vadász-egyesüle t vala­ha őszi „szarvkiál l í tást" , „ágasszarvki­állítást", vagy akár „fejékességkiáll í­tás t" r endezne . "

M é g az októberi számban ( 5 5 3 -555 . oldalak) Méhe ly Lajos írására hosszada lmasan válaszol Pasz lavszky . Az indulatoktól sem mentes írás né­hány sorában el is ragadtat ja magá t . „De valamint F i rbásnak nem volt, úgy M é h e l y n e k s incs igaza a tü lkös- és ágas-szarv morfológiai felfogását ille­tőleg. M é h e l y nekem a „ tévedés" ver­mé t ássa, m a g a esik be le . " Részle tesen magyarázza álláspontját, d e n e m tudni meg belőle, hogy a neki ásott ve rembe Méhe ly miér t és hogyan esik bele. írá­sa végén azonban visszakozik: „Kü­lönben, ha zoológusaink, erdészeink és vadászaink úgy találnák, h o g y az „agancs" a szaki rodalomban nélkülöz­hetet len, s nye lvésze ink azt mondanák ,

hogy n e m olyan helytelenül alkotott szó , min t ami lyennek látszik, ámbár a nép egész Magyaro r szágon szarvnak mondja , s az „agancsot" egyáltalán n e m ismer i , i smét haszná lnám. . . "

A Köz löny november i számában Hermán Ottó - min t az előre várható volt - válaszol M é h e l y n e k ( 6 0 8 - 6 0 9 . o ldalak) . A neves tudós balszerencsé­j é r e éppen ebben az í rásában veü el legjobban a sulykot . „Szer intem tehát h iábavaló oly műkife jezéseknek a fa-r icskálása, me ly alakilag egy szóval akarja kifejezni azt, ami alakilag sok­féle, tehát egy szóval ki s em fejezhe­tő . " „ . . .nekem a t izennégyes agancs mindig t izennégy ágú szarvasszarv".

A november i számban Méhe ly viszont válaszol Pasz lavszkynak a 6 1 0 - 6 1 1 . o ldalakon. Pontról pont ra cá­folja Pasz lavszky állításait. Végül ezt írja: „Én mos t is azt tartom, hogy az e l ső felszólaló (Firbás) teljes joggal kelt ki a kétféle képződmény összebo-ronálása e l len" .

Pasz lavszky, szerkesz tő lévén, meg­enged te magának , hogy minden véle­ményéve l e l l enkező írásra azonnal vá­laszoljon és hogy az utolsó szó mindig az övé legyen. Leguto lsó , ezzel a té­máva l kapcsola tos megnyi la tkozásá­ban azonban mintha megérez te volna, hogy nyi tva kell hagynia a visszavonu­lás kapuját , így írt: „. . .Méhely e m e helyre igazí tásának csak azt k ívánom, hogy szolgál janak az ügy t isztázására és a kérdés megvi lágí tására" . Kijelen­tésével azonban el lentétes volt viselke­dése . M í g a „nagyok" vitáztak, addig Fi rbás Nándor önvédelmi válaszának hónapok ig n e m adott he lye t a lapban. Pasz lavszky egyszerűen visszatartotta a közlést . Többször i követelés után csak a köve tkező szerkesztőségi meg­j egyzés kíséretében közöl te teljes ter­j ede l emben F i rbás Nándor válaszát a Köz löny 1895 (!) februári számában, tehát fél évvel a c ikk megje lenése után, a 1 0 8 - 1 0 9 . oldalakon. „E sorokat m é g múl t év (1894) októberében vet­tük, de úgy találva, hogy a kérdés n e m világítja m e g új oldalról, s a t isztázás­hoz n e m igen járul hozzá, n e m tartot­tuk köz lendőnek . Mindamel le t t eleget óhajtván tenni Firbás úrnak, mint a kérdésben tulajdonképpen e lső felszó­la lónak, felkértük, hogy mivel terünk szűk, s más saját érdekében l évő okok­ból is - nyugodjék meg , h a hosszú ira­tából tisztán a tárgyra vonatkozó része­ket közöljük. Firbás úr azonban a meg­felelő k ihagyásokkal megjelölt és neki megküldöt t kéziratot azzal küldte

„60 É V U T Á N Ú J R A E R D Ő H Ö Z S Z A B O T T V A D Á L L O M Á N Y T " - vol t a je lszav a az idén, júniusban, Nü rnbe rgbe n az Ökológiai Vadászegy le tne k a bajor Temésze tes t Kö-zelítő Erdőgazdálkodá s Munkaközössége , valamin t a Temésze tvéde lm i Szövetség közreműködéséve l tartot t szeminár iumnak . E z alkalommal a köve tkező s z ö v e gű saj-tótájékoztatást adták :

- A z 1934 . júliu s 3-án hozot t birodalm i vadász tö r vén y eltüntette a szabad vadászat utolsó maradványai t . A paraszt i vadásza tna k k i kellet t térni e a polgár i szabadidó'töl -tés elől , amelynek középpont jába n a vadá l lomány mennyiség i és minőségi fel javítás a és a trófeakultusz állott .

- A birodalm i t ö r vénybe n előírtaka t a szövetség mindmáig továbbr a i s életben tar -totta. Egyr e töb b vadás z azonba n ne m hajlandó továbbr a i s a harmadi k birodalo m eszménye i szer in t vadászn i.

- A z erdőbir tokosokka l é s erdészekkel együt tesen az e rdő érdekeine k újr a jobba n megfele lő vadászat i módoka t keresne k abbó l a célból, hog y a z erdőfelújítá s fe l is nő -hessen . Amí g korább i évszázadokba n ez tel jesen te rmészete s volt , addi g m a jege-nyefenyőt é s tö lgyeket mes te rsége s kerí tésekke l kel l megvéden i .

- A szöve tség i erdőleltá r szer in t a németország i f iatalosokban a véde lem nélkül i tö lgyek é s jegenye fenyők csúcshaj tás a 40%-ban , a bükk é 32%-ban , a luc é minteg y 18%-ban vadrágot t . Am i eze n tú lmenőe n fe l sem jöt t a vad miatt , ne m vol t meghatá -rozható.

- A rendező k ne m hajlandó k ez t elviseln i é s évek óta sürget ik a z erdőnek megfe -lelő vadászatot . A polit ikusoktó l a birodalmi vadászat i t ö r vény előt t Németo rszágba n engedélyezet t , a z erdőnek megfele l ő vadászat i módszere k vá lasztékána k ú j raenge -dé lyezését kérik , hog y újr a fafajokba n gazdag , e legye s erdő k nőhessene k fel .

( Ö F Z 1994. 9. Ref.: J é r ó m e R.)

V A D G A Z D Á L K O D Á S - V A D Á S Z A T

vissza, hogy az ő önvéde lme jogosul t , s megkívánhat ja , hogy véde lmének hely adassék, még pedig teljes egészé­ben. ... Szóról szóra közöl jük írását, az olvasókra b ízva é r tékének megí té lé ­sét."

Ebből az írásból tudjuk m e g , hogy Firbás Nándor megvéd i 1894 augusz­tusában írt sorait . Indokolása i sz inte megegyeznek M é h e l y Lajos vé lemé­nyével , ped ig Méhe ly n e m tudhatott Firbás leveléről , F i rbás pedig levele el­küldésekor n e m ismerhet te M é h e l y ál­láspontját. Hermán Ot tónak ezt írja: „Hermán Ottó úr igen messz i re ment , amidőn a hordár - s hadde lhadas tyán féle e t imológiákat csinál i lyen komoly ügyben, melyet v é l e m é n y e m szerint élcelődéssel és kicsinyléssel n e m lehet agyonütni ." Pasz lavszkyhoz írt vála­szából: „Sajnálom, de mos t is azt állí­tom, a szarv bőrképlet , az agancs p e ­dig csontképlet . Pasz lavszky úr állítá­sa, hogy mindke t tő bőrképlet , t éves . " Megemlí t i , hogy e lágazó szarvú anti-lópe n e m is létezik. Pasz lavszky va ló­színűleg az Ant i locapra amer icanara gondol . (Méhely is e r r e h ivatkozik . ) E n n e k fejdísze valóban elágazik, de ez az állat n e m anti lópe. Hiva tkoz ik Brehm: Az ál la tok vi lága III. kötet

4 4 2 . oldalára. Pasz lavszky a közölt írás h á r o m helyén is e l lenvéleményt nyilvánít csi l laggal je lö lve és a margón hozzáí rva a saját vé leményét . Ezze l túlságosan n e m erősíti az indokként felhozott helyszűkét , továbbá e m ó d ­szerrel a laposan visszaél szerkesztői mivol tával .

Hermán Ot tó és Pasz lavszky téved­tek az agancs szó ér te lmezésében és a jövőt illetően is. Hermán Ottó tudta és érzékel te a szarv és agancs között i kü­lönbséget , c sak n e m hitt az agancs szó el ter jedésében. Pasz lavszky szakmai ­lag is tévedett . Ebben talán közreját­szott a tekintélyféltésen kívül az is , hogy előt te már több tankönyve t is írt, amelyekben az általa régóta képvisel t ál láspont mel le t t kötelezte el magát , így érzékenyen érintette felfogásának el n e m fogadása.

A száz évvel ezelőtti vita é rdekes pi l lanata a hazai szóhasznála t fejlődé­sének és az természetesen semmit n e m von le a két neves tudós tekintélyéből . Pasz lavszky rosszul mér te föl a vita helyzetét . Szakembere ink , erdészek, vadászok, gazdák az e l ső pil lanattól kezdve Fi rbás és Méhe ly álláspontját fogadták el. A szarv és agancs között i felsorolt kü lönbségeke t napjainkban

kissé pontos í tan i kel l . A 3 . pon t „ A szarv sohasem ágazik el, az agancson pedig évről évre egy ággal több fejlő­dik". Pontosí tva: A szarv sohasem ágazik el, az agancs azonban évről év­re ággal vagy ágakkal fejlődhet, i l letve visszafej lődhet . A negyed ik pon t pon­tosítva: A szarv sosem hull le, de ál­landóan fejlődik, míg az agancs min­den évben lehull .

Pasz lavszky m a g a írta le, hogy Bu­gát nyelvújí tó törekvéseivel mindig szemben állt, arra h iva tkozva , hogy ő mindig a magyar nyelv hagyománya i t vet te f igyelembe. Leírja, hogy az általa olyan j ó n a k vélt „ágas-szarv" kifeje­zést egy „ tősgyökeres m a g y a r " ember­től hallot ta az ál latkertben. Mélta t lan volt az ismert szerkesztőhöz egy fiatal v idéki tanár v iszontvá laszának je len­tékte lenné tétele, hónapok ig való visszatar tása, melye t je lentősen enyhít , hogy végül is megjelentet te , pe rsze megjegyzése ive l együtt .

Nap ja inkban a szarvról és az agancsról a Firbás Nándor- fé le , száz évvel ezelőtt , He rmán Ottó szerint ha­zánkban e lsőként leírt, és Méhe ly La­jo s által is megerősí te t t négy különbsé­get vallja a tudomány . E g y évszázad­nyi i d ő eltel tével jár az elégtétel .

Bitang jószágnak mi nősít hetók-e a hasznos vadak? Erdészeti l apok 1895 . július

Ebben a kérdésben döntött egy felmerült érdekes kérdés alkal­mából a belügyministerium legutóbb, egyetértóleg a földmívelésü-gyi minis teriummal.

A rendelet, mely magának a kérdésnek részleteit is megvilágítja s melyet a földmívelésügyi ministerium ismertetés végett szakla­punk számára megküldött, a következőleg hangzik:

„(Másolat.) Magy . kir . belügyminister , 40862/V-B . szám . Gyó' r vá rmegye közönségének . - A v á r m e g ye al ispánjána k foly ó év i feb -ruár h ó 15.-én 1300 . szá m alat t másodfokba n hozot t azo n határoza -tát, mel y szerén t a pusztai járá s főszolgabírój a által , f . év i januá r hó 28.-án 7788 . ex 1894. sz . a. elsőfokban hozot t határoza t j óváhagyá -sával , a Mezó'-Eör s községbe n 1894 . évi november h ó 21.-én a dé -lelőtti órákba n Tót h tes tvére k szérú' s kertjébő l a kutyá k által i ösz -szetépés veszé ly e elől , Babarcz i J á n o s istállójáb a bementet t szar -vasbikának bitan g jószágkén t val ó e lárverezte tés e mondatvá n ki : Söll inger Mikló s a mező-őrs i vadászterü le t bér lőjéne k azo n kérel -me, hog y a szarvasbik a szabado n bocsát tassé k v a g y nek i kiadas -sák é s a szarvasbika elfogó i vadászat i k ihágá s cz íme n elmarasztal -tassanak, megtagadtatott ; ső t Söl l inge r Mikló s a r r a köteleztetett , hogy a beavatkozás a fo lytá n fe lszaporodot t tartás i költségeke t a mennyiben a bitang jószágkén t e lá rve rezend ő szarvasbika véte lár a ezeket ne m fedezné , 1894 . évi november h ó 21.-étó'l a z ügy eldön-téséig számítand ó időre , napont a 30(harmincz ) krajczár jáva I f izes -se meg , valamin t a felmerül t posta i köl tségeke t i s térítse v i ssza , -Söll inger Mikló s fe lebbezés e folytá n főfelügyelet i jogomná l fogv a fe lü lv izsgálván, a z előidézett másodfok ú határozatot , a z ezzel jóvá -hagyott elsőfok ú határozatta l együt t a fö ldmívelésügyi m . kir. minis -ter úrra l egyetér tó leg , ezenne l feloldo m é s megsemmisí tem , mer t az alsóbbfok ú határozatokna k csupá n a vadászati k ihágá s czímén i

elmarasztalás megtagadásár a vonatkoz ó rész e állha t meg , máskü -lönben pedi g te l jese n tarthatat lan . - E lsősorba n tö rvénye l lene s az alsóbbfokú hatóságo k azo n fe l fogása, hog y a szarvasbik a bitan g jó-szágként minősíttetett , mer t bitan g jószá g csa k a z lehet , melyne k tulajdonosa me g nem állapítható ; a z erdőkben é s mezőkön szaba -don él ő vadak , épúg y min t a v i zekben szabado n úszkál ó hala k v a g y a levegőbe n repked ő madarak , mindenko r a vadász -, halász- v a g y fö ld terü let tu la jdonosáé v a g y bérlőjéé . A fenforgó esetbe n ol y te rü -leten elfogot t szarvasbikáró l lévé n szó,mel y területen közbiztonság i és közrendészet i okokbó l tilo s a vadászat , a szarvasb ika , hog y jo-gos tulajdonosr a ta lá lhasson , egysze rűe n szabadon bocsátand ó é s bitang jószágu l kezdettő l fogv a ne m volt tekintendő . A tö rvény -el lenesen szándékol t e lárverezte té s pénzbel i e redményé t meghala -dó tartás i köl tsége k Söl l inge r Miklóstó l jogosa n ne m követelhetők , mert fe lebbez ő ne m tulajdonos a a szarvasb ikának é s beavatkozás-nak nevezet t e l járásáva l csaki s f igyelmeztet t e a z elsőfokú hatósá -got azo n tö rvényszer i köte lességre , mel y a fenforgó esetbe n elmu -lasztatott. Mirő l a v á r m e g y e közönségé t a f . év i április h ó 3.-á n 2723. sz . a. fö ldmíve lésügyi m . kir. minister úrho z fölterjesztett , ne -vezet t ministe r ú r részéről azonba n f . év i május h ó 4.-én 29.074 . sz. a. i l letékesség i szempontbó l hozzá m áttet t alispán i jelenté s csatol -mányainak v isszakü ldés e mellett , megfe le l ő el járás : a szarvasb iká-nak szabado n bocsátása , illetv e a felmerült istállózás i köl tségekne k a tö rvénye l lenese n eljár t t isztviselőktő l val ó behajtás a véget t , oly meg jegyzésse l ér tesí tem , hog y a z országos magya r vadászat i v é-degylet a szarvasbika megmentéséne k jutalmazásáu l szabá lyszer ű nyugta el lenébe n a fölmerült istállózás i köl tsége k részben i fedezé-sére f . év i április h ó 27.-én, nevezet t ministe r úrho z intézet t bead -ványában huszonö t forinto t ajánlot t fel . Budapeste n 1895 . év i máju s hó 31.-én . A ministe r meghagyásábó l : Jekke l fa lusy sk . miniszterita -nácsos . "

(A Szerkesztőség szívesen fogadna hasonló tanulságos ha­tározatot, akár az Erdészeti Hivataltól, akár a Vadászati Főosztály­tól.)