környezetvédelem ngb km002 1gyorfia/kornyezetvedelem/2. eloadas.pdf · 2018-09-19 · rachel...

Környezetvédelem

NGB_KM002_1

2. Az ökológiai lábnyom, a környezetvédelem történetének áttekintése.

2018/2019. tanév I. félév

Győrfi András

phd hallgató

[email protected]

SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék

Előadás tartalma

Ökológiai lábnyom

Ökológiai deficit

Saját ökológiai lábnyom

Környezetvédelem története

Első korszak előtt

Első korszak

Második korszak

Harmadik korszak (katasztrófák)

Negyedik korszak


Ökológiai lábnyom: az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az

aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...).

Mennyink van, és mire van szükségünk?

Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből

Megtermeli az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia,

szórakozás stb.)

Feldolgoztatja a természettel a hulladékokat


Wiiliam Rees kanadai ökológus professzor és Mathis Wackernagel (1995).

Föld biokapacitása: 12,6 milliárd globális ha ■ 7,4 milliárd ember (1,7

gha/fő); mai átlag: 2,7 gha/fő.

Globális földhektár, olyan hektár, amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld

teljes bioproduktív hektárjának átlagos. termelékenységével.

Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag

indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt.


Elemei

az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető

az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen

a fa-és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület

a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger

a lakáshoz szükséges földterület és

az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti

Leggyakrabban

a táplálék,

a lakásviszonyok,

a közlekedés,

a fogyasztási cikkek és szolgáltatások

igénybevételét veszik figyelembe az ökológiai lábnyom kiszámításánál


Sokféle kategória; különböző számítások a források előállításához szükséges

földterület nagysága

összehasonlítás

Kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy

vállalkozásokra is

http://www.glia.hu/okolabnyom/

http://www.kothalo.hu/labnyom/

http://myfootprint.org/

Néhány ország átlagos

ökológiai lábnyoma (2010)

Az emberiség lábnyoma: 2,7 gha/fő

Arab Emirátus 9,5 gha/fő

USA : 8,2 gha/fő

Oman 7,5 gha/fő

Németország: 5,3 gha/fő

Magyarország 2,9 gha/fő

Afgán: 0,8 gha/fő

Kongó: 0,8 gha/fő

http://www.footprintnetwork.org/content/images/animated-

forest-biocapacity-per-person.gif

http://www.footprintnetwork.org/content/images/animated-forest-biocapacity-per-person.gif

Néhány ország átlagos


Magyarország átlagos


Ökológiai deficit

Ökológiai hiány (deficit)

1. Fogyasztás (hova és mennyit utazunk, milyen tágasotthonban élünk és milyen

fajta ételt fogyasztunk)

2. Technológia -milyen tisztán és hatékonyan termeljük a javakat és nyújtjuk a

szolgáltatásokat

3. Népesség (bolygónk lakóinak mennyisége)

4. Minél több ember lesz, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás

személyenként környezeti adósságot halmoznak fel a jövővel szemben

Az ökológiai rendszer egészsége

a más életfajták védelme érdekében tett erőfeszítés és az ökoszisztéma

ember általi terhelésének csökkentése

Ökológiai deficit

Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit + a fogyasztás szintje, vagyis a

"kiadások" növekszenek

adósság után fizetendő kamat - a zsugorodó erdők, a biodiverzitás és a

halhozamok csökkenése,

az élelmiszerhiány, a kimerített földterületeken tapasztalható

termelékenység csökkenése,

a légkörben és óceánokban a felhalmozódott szén-dioxid megterheli a

környezetet, tönkreteszi a gazdaságot is

globális felmelegedés

Ökológiai deficit

Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit

Vízhiány,

Talajerózió,

Elsivatagosodás,

A mezőgazdasági termelékenység stagnálása vagy visszaesése,

A fajpusztulás, a halászat összeomlása,

A talajvízszint csökkenése,

A legelők kimerülése és

A klímaváltozás

Az emberiség ökológiai deficit

Németország - ökológiai deficit

Vietnam - ökológiai deficit


Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak,

elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár, vagyis 21.000 m2 jutna (ez a

biológiai kapacitás).

A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt

jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld

eltartani képes.

A Föld országainak 75%-a ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás

fölülmúlja az ország biológiai kapacitását.


A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília,

Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el.

Az ökológiai adósok a világ többi állama, és a jövő nemzedékek biológiai

tartalékait használják fel. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült

Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának

Az Egyesült Államok lakóinak ökológiai lábnyoma fejenként 9,4 hektár, ezzel

szemben egy kínai lakosé mindössze 2,1 hektár. Azonban Kína népessége

négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a

terhelésük. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak

a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni.

Számítsd ki Te mekkora lábon élsz?!




Ökológiai túllövés (~ pénzügyi túlköltekezés)

az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait

felhasználjuk az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani adott évben, és így átlépünk a túllövés állapotába már nem csak a természeti tőke hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk

az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képesez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható (egyszer kifogyunk az

erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük)

2009. szeptember 25.

2010. augusztus 21.

2011. szeptember 17.

2012. augusztus 22.

2013. augusztus 20.

2014. augusztus 19.

2015. augusztus 13.

2016. augusztus 9.

A környezetvédelem nemzetközi áttekintése

1. 1900-ig Az első korszak előtt

2. 1900-1945 A környezetvédelem első korszaka

- A tudományos ismeretek fejlődése

3. 1945-1972 A környezetvédelem második korszaka

- Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése

4. 1972-1992 A környezetvédelem harmadik korszaka

- Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások

5. 1992- A környezetvédelem negyedik korszaka

- A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások

Az első korszak előtt - 1900-ig

Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot ^ savas esők kialakulása

1500-as évek

- I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését

- Zsigmond király erdőtörvénye;

Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás

Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés

- Vaskor: réz, bronz, acél

Gépesített gyári nagyipar ^ ipar forradalom

- Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak

- Gőzgép (James Watt, 1765)

- Gőzhajó (Robert Fulton, 1807)

- Gőzmozdony (George Stephenson, 1825)

Az első korszak előtt - 1900-ig

Ennek eredményeként:

- a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte,

- csökkent a napfényes órák száma (szmog),

- a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és

- hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba

Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd)

A születéskor várható élettartam javult

- Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása

Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták

- 1870-ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év!

A környezetvédelem első korszaka

1900-1945

Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó

kezdeményezések

- madarak, fókák, tengeri élőlények

- túlvadászat, túlhalászat megelőzése

1872. Yellowstone Nemzeti Park

- Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén

1879. Magyar erdőtörvény

1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme)

1922. Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London

1928. Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel

A környezetvédelem második korszaka

1945-1972

II. vh. után az olaj - olcsó és bőséges energiaforrás

- Hihetetlen gyors iparfejlesztés.

- A környezeti károk globálissá váltak.

- Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek.

- Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése.

- A lakosság nem figyel oda az intő jelekre, sokáig a jólétet kísérő

kellemetlenségnek tekintették.

1950-es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek,

műanyagok)

Közlekedés (légi)- rohamos fejlődés

A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó

nyersanyag-szükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat.


1945-1972

1945. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége)

- Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben

tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke).

1945. FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet)

- Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése.

-1946. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet)

- Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás

általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének

megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének

nemzetközi előmozdítása.


1945-1972

1948. IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért)

- célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés.

1960-as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP)

- célja a Föld élővilágának „leltárba vétele.

Ember és Bioszféra (MAB)

- Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra.

- A környezet minőségének értékelése.

DDT (diklór-difenil-triklóretán), HCH (hexaklór- ciklohexán) - klórozott szénhidrogének

A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált!


1945-1972

1961. Természetvédelmi Világalap (WWF)

- fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése

1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring)

- Vegyszerhasználat veszélyei

- Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú „ökológai krimi”

1966. Red Data Book (Vörös Könyv)

- kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok

1968. Római Klub

- 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa)

- Szigorúan zárt körű tagsággal

- A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok)

- Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások


1945-1972

1970. április 22. - A Föld napja

1971. Greenpeace

1971. Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar

- Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak

háborítatlanságának biztosítása

- Hazánkban 23 terület áll védelem alatt

Ramsari-terület - Magyarország

Balaton

Baradla

Béda-Karapancsa

Biharugrai

Hortobágyi Nemzeti Park

Gemenc

Fertő-tó

Ipoly-völgy

Kardoskúti Fehér-tó Kis-Balaton

Mártély Tájvédelmi Körzet Ócsai Tájvédelmi Körzet

…


1945-1972

1972.Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell)

- Római Klub első jelentése

- Matematikai modell az 1900-1970 közti időszakra, öt változóra:

népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása),

a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés

- A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül

folytatódnak)

- A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az

exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az

emberi civilizáció összeomlik.


1945-1972


1945-1972

1972. Daniella Meadows: A növekedés határai - Fázisok

kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek,

lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés

a népességnövekedés viszont tovább tart

elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés,

a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek

2050 körül a populáció is összeomlik

Megoldási javaslat

A „zéró növekedés modellje”

A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni

Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni


1945-1972

1972. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm

Diplomáciai bonyodalmak miatt a szocialista országok nem vettek részt, ennek

ellenére a tevékenysége sikeresnek ítélhető meg.

A Konferencia kimondta, hogy „...egy államon belüli tevékenység nem állhat

ellentétben más állam vagy annak lakosainak érdekével” A környezetszennyezés

nem ismeri az országhatárokat, így ezek többé nem lehetnek a belpolitika ügyei.

A konferencia kiemelkedő értéke, hogy kimondta a globális felelősséget és

hozzárendelte a megvalósítás eszközeit is, a jogi, gazdasági javaslatok mellett külön

akcióprogramot fogalmazott meg a környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási,

szociális és kulturális problémái

„csak egy Földünk van” gondolat, békés körülmények között is kialakulhat

veszélyhelyzet

Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás

A környezetvédelem harmadik korszaka

1972-1992

1972. Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez

Budapest Duna-parti látképe,

a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete

Hollókő ófalu és táji környezete

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

A tokaji történelmi borvidék

A környezetvédelem harmadik korszaka

1972-1992

1973. Washingtoni CITES Egyezmény

- A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről

1976. első környezetvédelmi törvény Mo-on

1979. Bonni Egyezmény

- A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről

1979. Berni Egyezmény

- Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről

1982-1992. Montevideo Program

- Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése

- Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás)

A harmadik korszak súlyos környezeti

katasztrófái

20. század: vegyipar százada

műtrágyák, növényvédő szerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki

1976. július: Seveso (Észak-Olaszország)

Vegyi gyártelep, növényvédő szer, rovarirtó

Az egyik reaktor túlhevült,felrobbant, emberi mulasztás miatt következett be

Dioxin-felhő - szintetikus vegyi anyag

A baleset után egy héttel közölték ezt a néppel

Kb. 100.000 legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el

Spóroltak a biztonságon

A környéken 30cm mélyen kellett eltávolítani- és 1000 celsius fokon kiégetni a talajt

Vetélés, bőrprobléma, születési rendellenességek

Seveso I., Seveso II. irányelvek kidolgozása


katasztrófái

Viktor Yushchenko


katasztrófái

1986. Sandoz (Svájc)

Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát.-metil izicianát

1984. Bhopal (India)

„Vegyipar Hirosimája”

Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metil- izocianát gáz 3 ezer ember azonnali halálát okozta, > 200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $)

A metil-izocianid hatása: szemfájás, könnyezés, légzési nehézségek, majd vakság és végül halál

- A vegyszer hatása még ma is erősen érezhető a környéken

A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak

Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul

Új társadalmi kultúrát kell teremteni

Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége


katasztrófái 1986. április 26. Csernobili katasztrófa

Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137

A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette

A szennyezettség kb. 30 ezer km2-en JELENLEG is magas

Atomerőmű 4-es reaktorában emberi mulasztás miatt robbanás történt és kigyulladt.

A robbanások sorozata, tűz és bekövetkezett a nukleáris olvadás.

A tűzoltók, akik a balesetnél dolgoztak, nem tudták a tűz okát, így ők csak öntötték a vizet a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás is követte, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt.

A mentést végző embereket nem tájékoztatták a sugárzásról és annak kockázatáról!

A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése.

3 napon át eltitkolták a balesetet

Több 10 ezer ember maradandó betegség (testi mutáció, rák)

Sugármérgezés a környező területen Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben


katasztrófái


katasztrófái

Tanker katasztrófák

Rövid idő alatt hatalmas mennyiségű szennyeződés kerül a vizekbe.

A szétterülő olajréteg a víz és a levegő között záróréteget alkot. Megakadályozva a

levegő oxigénjének feloldódását. A víz oldott oxigéntartalma csökken. Megindul az

élőlények pusztulása.

Az algák, a planktonok és a moszatok egyaránt nagyon kényesek a víz tisztaságára,

egyfajta indikátor élőlényeknek is tekinthetők.

Az algák, planktonok és moszatok nagymértékű eltűnésével megszakad a

tápláléklánc, a negatív folyamatok pedig kritikus hatással lehetnek a

halállományra.


katasztrófái

1989 - Exxon Valdez

Alaszka partjainál az Exxon Valdez nevet viselő olajszállító tankhajó

megfeneklett. 300 m hosszú, 5 km-re van szüksége, hogy teljesen megálljon.

A hajó kapitánya fiatal kora ellenére 10 éves hajózási tapasztalattal bírt.

Emberi mulasztás volt az ok:

Látták a zátonyt, de éppen őrségváltás volt, így az új legénység mit sem tudott

arról, hogy meg kellene változtatni az útirányt

Parancsnok alkoholt fogyasztott Jéghegydetektor nélkül mentek.

Közel 50 millió liter nyersolaj szivárgott a tengerbe.

1300 négyzetkilométernyi területet szennyezett el.


katasztrófái


katasztrófái

Nehezen megközelíthető helyszínen történt, valamint a zord idő is hátráltatta

a beavatkozási munkálatokat.

Az illetékesek sem tudtak azonnal döntéseket hozni, hogy milyen módszerrel

kezdjenek hozzá a kár elhárításához.

Két héttel a katasztrófa bekövetkezése után alig 20%-át tudták megtisztítani

a tengernek.

A mentésben több mint 10000 ember vett részt, a megtisztítási költségek

meghaladták a 2 milliárd dollárt is.


katasztrófái

A harmadik korszak fontos eseményei

1979. Genfi Egyezmény

A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - S02

1984. Genfi Jegyzőkönyv

Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása

1985. Helsinki Jegyzőkönyv

Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentése-hazánkban teljesült

1988. Szófiai Jegyzőkönyv

Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése - hazánkban teljesült

1991. Genfi Jegyzőkönyv

Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól

1998. Oslói Jegyzőkönyv

A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól


1998. Aarhusi Jegyzőkönyv

- a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről

Növényvédőszerek (DDT-diklól-difenil-triklóretán)

Ipari vegyi anyagok (PCB-poliklór-bifenilek9

Melléktermékek (PAH-policiklikus aromás vegyületek)

1998. Aarhusi Jegyzőkönyv

A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről

Cd, Pb, Hg

1999. Göteborgi Jegyzőkönyv

A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól

Nox - csökkentés

1985. Bécsi Jegyzőkönyv

Az ózonréteg védelmét írja elő

1989. Bázeli Egyezmény

A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről

Környezet és Fejlődés Világbizottság

Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony

Jelentése: Közös Jövőnk


Közös Jövőnk

A fenntartható fejlődés fogalma

„a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fejlődés során meg kell változnia a társadalomnak, a gazdaságnak.

A fizikai fenntarthatóság csak akkor biztosítható, ha a politika figyelmet fordít arra, hogy az erőforrásokat helyesen használják, a költségek és juttatások méltányosan legyenek megosztva.

A fenntartható fejlődés lényege, hogy a fogyasztás az ökológiai határokon belül maradjon és mindenki számára elérhető legyen.

A jelentés kimondja, hogy sokan a világ ökológiai vagyonát túllépve élnek.

A korlátozás gondolata először jelenik meg ilyen konkrét formában.


A Bizottság megfogalmazza a növekedés minőségének megváltoztatását is, és a

földi rendszerre gyakorolt hatásának figyelembevételét.

Fenn kell tartani a bioszféra működése szempontjából alapvető ökoszisztémákat és

ökológiai folyamatokat, meg kell őrizni a biológiai változatosságot, be kell tartani a

fenntartást optimálisan biztosító kitermelés elvét.

A fenntarthatóság körvonalazása mellett a Bizottság javaslatokat tesz az

intézményi és jogi változásokra, a nemzetközi béke, biztonság megőrzésére és

továbbfejlesztésére.

Oktatás, nevelés hiányzik - kritika

A környezeti alapprobléma

és a fenntartható fejlődés

A környezetvédelem negyedik korszaka

1992-2002

1992. Helsinki Egyezmény

Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata

Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik

1992. Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro

Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről - 27 alapelvet tartalmaz

Föld Charta dokumentum

Éghajlat-változási Keretegyezmény - üvegházhatású gázok csökkentése

Egyezmény a Biológiai sokféleségről

Az erdők védelméről szóló egyezmény

- Feladatok a 21. századra (Agenda 21) - cselekvési program

a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta

fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle

jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel


1992-2002

1997 Kiotói - egyezmény

Fejlett országok vállalták: 2008-2012-es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint

alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet)

Mo. - 8%

A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország

ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának

minimum 55 százalékát adják.

2005. február 16-án lépett hatályba

2006. decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek

összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61.6 százalékáért felelősek. A

viszonylag alacsony arány: Egyesült Államok, Ausztrália nem csatlakozott.


1992-2002


1992-2002

2000. Firenzei Egyezmény

- Témája az Európai Táj védelme

2002. szeptember: Johannesburgi Konferencia

- Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó

- Agenda 21 megvalósításának értékelése

- Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat

- Egészséges ivóvízhez jutás

- Energia - megújuló

- Halászat - szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat

- Segélyek - fejlődő országoknak - Biológiai sokféleség megőrzése

2009. Koppenhágai klímacsúcs

- A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra - a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott

Jeles napok

Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja

Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja

Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen

Június 21. A Nap Napja

Július 11. Népesedés Világnapja

Szeptember 16. Az Ózon Világnapja

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja

Október 4. Állatok Világnapja

Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 21. Földünkért Világnap

November 27. „Ne vásárolj semmit!” Nap

December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja

Köszönöm a figyelmet!

környezetvédelem ngb km002 1gyorfia/kornyezetvedelem/2. eloadas.pdf · 2018-09-19 · rachel...

Documents