A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság újsága 12. évfolyam 2. szám 2016. nyár

KÁRPÁTI ERDEINK KUTATÁSA

Cincér

1

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

M7

M3

M5

M1

Gödöllôi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió-Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Dunaújváros

Nagykáta

Vác

Gödöllô

Esztergom

Tatabánya

Székesfehérvár

1

23

4

5

6

7

89

1011

12

1314

15

16

Nemzeti Park

Duna-Ipoly

BUDAPEST

1 16- : Bemutatóhelyeink

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatóságFelelős kiadó: Füri András igazgatóBudapest, 2016Szerkesztő: Előd Réka, Lichter KatalinCímlapon: Magas-Börzsöny, Selmeczi Kovács ÁdámTovábbi fotók készítői: Berki Zoltán, Boldogh Sándor,Hegyi Zoltán, Kelemen Kristóf, Mocsári Dezső Vazul,Pethő Judit, Selmeczi Kovács Ádám, DINPI ArchívumKiadványszerkesztés: Kiss MajaNyomdai munkák: Vincze Ipari és Kereskedelmi Kft.

A lapszám megjelenését a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatta (SH/4/13).

Ingyenes terjesztésű kiadvány, mely környezetbarát, újrahasznosított papírra készült.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

LÁTOGASSON EL......a Sas-hegyre

2

PROGRAMAJÁNLÓ

5

AKTUÁLISKárpáti

erdeink védelme

12

NYITOTT SZEMMELErdészeti

tehetséggondozás

4

ÚGY GONDOLOM...Berki Zoltántérképész

12

CINCÉR KÁZMÉR Rejtvény

tartalom

Látogasson el ...

... A BUDAI SAS-HEGYRE

1

Újbuda természeti értékei közül kiemelkedik a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, amely különleges geológiaijelenségeivel, egyedülálló élővilágával a főváros egyik „kin-cses szigete”. A terület 1958 óta élvez országos jelentő-ségű védettséget, így egyike hazánk első természetvédelmiterületeinek. Messziről nézve egy kopár hegycsúcsnak lát-szik csupán, belépve a terület kapuján azonban egy teljesenmás világ tárul a szemünk elé. A hegy ösvényeit és a látoga-tóközpont kiállítását bejárva fokozatosan fedezzük fel, hogymilyen apró kincsek is vesznek minket körül, felszínre en-gedve a mindenkiben ott lapuló gyermeket, aki ösztönösennyitott a világ csodáira.

A hegy dolomit lejtői nem csak a városi forgatagbólmenekülő embereknek nyújtanak menedékhelyet. Otthonratalálnak itt a jégkorszakok, vagy épp a jégkorszakok előttiidők maradvány növényei éppúgy, mint a város növekvőszorításából menekülő állatok. A legféltettebb növény-ritkaságok közé tartozik a budai nyúlfarkfű, a fehér szirmúIstván király-szegfű, vagy a nyitvatermő csikófark, de rajtukkívül mintegy félszáz védett növényfaj fordul elő a terü-leten. A hegy gazdag állatvilágából kiemelhető a ma márigen ritka fűrészeslábú szöcske és az érdekes mintázatúbikapók. A hegylábon található sűrű bozótos cserjés számosmadárfaj fészkelő- illetve táplálkozóhelye.

A gazdag élővilág mellett a Sas-hegy egyedülálló értéke atanösvényről, és a hegy csúcsáról nyíló kilátás: ahogy kör-besétálunk a hegyen, fokozatosan tárul fel szemünk előttBudapest látképe olyan szemszögből, ahonnan csak nagyonritkán láthatjuk.

A látogatóközpont és a hozzá tartozó tanösvény tavasztólőszig fogadja a vendégeket. A Sas-hegy élővilágát álta-lánosan bemutató kiállítás és a tanösvénytúra mellett – azév aktuális eseményeihez, látnivalóihoz igazodva – külön-leges tematikus túrákkal is várjuk az érdeklődőket. A „nem-szeretem” állatokat igyekszik jobban megismertetni ésezáltal megszerettetni a Sas-hegy hüllőit bemutató túra.Választ kapunk arra, hogy honnan kapta nevét a hegy egyikritkasága, a fokozottan védett haragos sikló, s hogy miértválasztotta címerállatául a pannongyíkot a Budai Sas-hegy

Természetvédelmi Terület. Külön túra foglalkozik a káni-kulához való alkalmazkodással, vagy éppen a hegy külön-leges pókfajaival.

A nyári hónapokban, az embert és állatot egyaránt próbáratevő hőségben napközben elnéptelenedik a hegy. Az állatokárnyas fedezék után néznek, s nem is jönnek elő nap-nyugtáig. Ebben az időszakban különleges esti túrákatszervezünk látogatóinknak, ahol az alkonyatkor feléledő,megélénkülő élővilág mellett a város felgyulladó fényeit, sakár még a hullócsillagokat is megfigyelhetik útjuk során.Júliusban és augusztusban – a „Mediterrán nyitva tartás”keretében – a szokásos nyitva tartási időn túl minden napdélután négytől este nyolcig is várjuk az érdeklődőket egykellemes esti sétára a Sas-hegyen.

Aktuális programjainkról tájékozódjon honlapunkon:www.dunaipoly.hu

ElérhetőségekKremnicsán János: 06 30 408 4370 Khell Róza: 06 30 477 6720, sashegy@dinpig.hu

Keressenek minket a Facebookon is!

Lejtősztyepprét a Sas-hegyen

2

Cincér Kázmér PROGRAMAJÁNLÓJA

Június Július

g Részvételi díj Z Kapcsolat, bejelentkezés

* sorrendben: teljes árú, kedvezményes és csoportos/családi részvételi díjak

Június 21., kedd 20.00-23.00, Dinnyés Esti tücsökzene DinnyésenTalálkozzunk kora este Dinnyésen és hallgassuk együtt a fertő éjszakai sejtelmes hangjait! g 750 és 500 Ft/fô Z Fenyvesi László, 06 30 663 4630

Június 24., péntek 19.00-7.00, PilisszentivánBoszorkány túra a csillagos égbolt alatt – Bőregerek és villancsók birodalma Naplemente után egész estés denevérgyűrűzést tartunk a Jági-tó partján, emellett 21 órától látható lesz a szentjánosbogarak tánca is, egy kellemes erdei séta alkalmával. Gyerekeknek 6 éves kortól ajánlott. g 1000 és 650 Ft/fő Z Becsei Katalin, 06 30 511 1802, szenasok@dinpig.hu

Június 25., szombat 20.00-0.00, PilisszentivánÉjszakai túra a csillagos égbolt alatt– A villancsók nyomában Az esti órákban együtt járjuk be a pilisszentiváni Jági tanösvényt ésha szerencsénk van, a nagy szentjánosbogárral is találkozhatunk. Előzetes bejelentkezést kérünk! g 1000 és 650 Ft/fő Z Becsei Katalin, 06 30 511 1802, szenasok@dinpig.hu

Június 25., szombat 10.00-12.00, ÓcsaNyitott Műhely – Alkotó nap a TájházbanA Dabas és Térsége Kézműves Egyesület mesterség-bemutatója során, Szatmári Ágnes szalmafonó tart vásárral egybekötött kézműves bemutatót az Ócsai Tájházban. Várunk szeretettel minden érdeklődőt!gRészvételi díj: tájházi belépővel: 950, 600 és 750 Ft/fő Z Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368, ocsaitajhaz@dinpig.hu

Június 27 – július 1. és július 4 – július 7., Budapest CINCÉR TÁBOR A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐBENCsúszó-mászó barlangtúra, kézműves-foglalkozások, sziklafal-mászás és izgalmas kirándulások várják az érdeklődőket. g 30 000 Ft/fô. Napi háromszori étkezéssel.Z Becsei Katalin, 06 30 511 1802, becseik@dinpi.hu

Július 2., szombat 20.00-23.00, DinnyésAz éjszaka hangjai a Dinnyési-fertőnHányféle módon ugat a róka? Hogyan ugat az őz? Mi csörtet a nádasban? A kérdésekre megkaphatjuk a választ egy izgalmasesti túra alkalmával.g 750 és 500 Ft/fô Z Fenyvesi László, 06 30 663 4630

Július 3., július 17. és július 31., vasárnap 10.00-14.00Kenuval a szentendrei Duna-ágonKisorosziból induló kenutúránk során megismerkedünk a folyó-part élővilágával, természeti értékeivel. Előzetes bejelentkezésszükséges! g 2500 és 1800 Ft/fő Z Tomcsányi Zsófia, 06 30 640 4474, rendezveny@dinpi.hu

Július 3., vasárnap 11.00-12.00, Budapest Mediterrán Vasárnap – Kisállat-bemutató: Galambröptetés a Sas-hegyenGalambra fel! Izgalmas előadás a galambokról, postagalambokról.Az előadás végén galambröptetéssel várjuk látogatóinkat!g 1400, 950 Ft/fô és 3500 Ft/család Z Kremnicsán János, 06 30 408 4370, sashegy@dinpig.hu

Július 7 – augusztus 27., csütörtök-péntek-szombat 11.00-13.00,14.00-16.00, kivéve július 16., szombat, KirályrétNyári családi napok KirályrétenTerepi séta, mikrovilág (a világ mikroszkópon át) és kézműveskedésminden korosztálynak! Előzetes bejelentkezés szükséges!g 2000 Ft/család/alkalom (a kiállítás belépődíját is tartalmazza) Z Takáts Margit, 06 27 585 625, kiralyret@dinpig.hu

Július 9., szombat 10.00-14.00, NagykovácsiSzent László-tárnics túra a Nagy-Szénás tanösvényen A Nagy-Szénás tanösvényen megismerkedünk a védett SzentLászló-tárniccsal, és a hozzá szorosan kötődő szürkeboglárkalepkével. g 1000 és 650 Ft/fő Z Becsei Katalin, 06 30 511 1802, szenasok@dinpig.hu

Július 16., szombat 19.30-22.30, Királyrét Számoljuk meg együtt! Nyomozás a kövi rákok és lakótársaik utánNaplemente után egy világszinten ritkuló tízlábú rákfaj után nyomozunk a Börzsöny vízfolyásai mentén.Előzetes bejelentkezés szükséges! g 750 és 500 Ft/fő Z Sevcsik András, 06 30 238 0063, sevcsik.andras@dinpig.hu;

Augusztus

3

Augusztus 5. és augusztus 12., péntek 19.30-22.30, BudapestCsillagfényes séták a Sas-hegyen A nyári hőségben naplemente idején élénkül meg a Sas-hegyélővilága. Sétánk közben megcsodálhatjuk a város felgyulladófényeit is. g 950, 750 és 650 Ft/fôZ Kremnicsán János, 06 30 408 4370, sashegy@dinpig.hu

Augusztus 6., szombat 9.00-12.00, Dinnyés50 éves a Dinnyési-fertő védett területeJubileumi túránk során a Dinnyési-fertő különleges élővilágávalés természetvédelmi jelentőségével ismerkedhetünk meg. A túravégén meglepetés ajándék várja a résztvevőket. g 750 és 500 Ft/fô Z Fenyvesi László, 06 30 663 4630

Augusztus 6., szombat 19.00-0.00, NaszályAugusztusi csillaghullás túraVendégeink távcsővel figyelhetik meg a szabad szemmel nemlátható égi jelenségeket az MCE Amatőrcsillagászati Klubbal. A korábban érkezők bekapcsolódhatnak a helyszínen folyómadárgyűrűzésbe is! g ingyenes Z Csonka Péter, 06 30 663 4659, csonka.peter@dinpig.hu

Augusztus 6., szombat 19.00-21.00, Budapest Esti túra az illatozó fehér szegfüvek birodalmábanTúránk során az István király-szegfű misztikumait fedezzük fel. g 950, 750 és 650 Ft/fôZ Kremnicsán János, 06 30 408 4370, sashegy@dinpig.hu

Augusztus 12., péntek 18.00-1.00, GödöllőLepkék és hullócsillagok – Éjszakai élménykirándulás Gödöllő mellettA túra mottója: egy este, sok élmény! Lepkészbemutató, távcsövescsillagnézés, „szurdoktúra”, vízmosásjárás. g 1000 és 650 Ft/főZ Németh András, 06 30 236 8351, nemeth.andras@dinpig.hu

Augusztus 12-13., péntek-szombat 19.00-22.00, Nagykovácsi Szöcskeugrás és csillaghullás Rendhagyó éjszakai túránkon a Nagy-Szénás tanösvényencserkésszük be Európa legnagyobb rovarát. Előzetes bejelent-kezés szükséges! g 750 és 500 Ft/fôZ Becsei Katalin, 06 30 511 1802, szenasok@dinpig.hu

Augusztus 13., szombat 9.00-12.00, Dinnyés Madárröptetés a Madárdal tanösvényen Találkozás a vándormadarakkal, madárgyűrűzés, a legbátrabbgyerekek és felnőttek pedig részt vehetnek a madarak szabadonengedésében is.g 750 és 500 Ft/fô Z Fenyvesi László, 06 30 663 4630

Augusztus 14. és augusztus 28., vasárnap 10.00-14.00, KisorosziKenuval a szentendrei Duna-ágonKisorosziból induló kenutúránk során megismerkedünk a folyó-part élővilágával, természeti értékeivel. Előzetes bejelentkezésszükséges! g 2500 és 1800 Ft/fôZ Tomcsányi Zsófia, 06 30 640 4474, rendezveny@dinpi.hu

Augusztus 14-19., Királyrét HIÚZ TÁBOR (SZOKOLYA – KIRÁLYRÉT) Erdei kirándulások, nyomolvasás, vízvizsgálat, mikroszkópozás,gyógynövények, kalandok, kézművesedés és rengeteg játék!Helyszín: Börzsöny, Királyrét, Hiúz Ház (GPS: 47.89666,18.97368). Időpontok: augusztus 14-19. Részvételi díj: részletekmárciusban. Szállással (6-8 ágyas szobák) és teljes ellátással(napi ötszöri étkezés). Jelentkezési határidő: 2016. július 11.Ajánlott korosztály: 9-12 évesZ Sevcsik András, 06 30 238 0063, sevcsik.andras@dinpig.hu;

Takáts Margit, 06 27 585 625, kiralyret@dinpig.hu

Augusztus 26., péntek 19.30-7.00, BudapestKezdődik a denevérnász a Pál-völgyi kőfejtőben Denevérhálózás a Pál-völgyi kőfejtőben. g 1000 és 650 Ft/fôZ dr. Hegyi Zoltán, 06 30 862 7939, hegyiz@dinpi.hu

Augusztus 27., szombat 9.30-13.30, Ócsa Fűben-fában gyógynövény-ismereti túra Különleges túránkon a láprétek nyár végi gyógynövényeivel, azokhasználatával és gyógyhatásaival ismerkedhetünk meg.Bejelentkezés szükséges! g 1100 és 650 Ft/fôZ Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368, ocsaitajhaz@dinpig.hu

Augusztus 27., szombat 19.00-22.00, DinnyésMadárhang-tanulás az alkonyatban Augusztus vége is igen sokféle hangot tartogat számunkra.Piroslábú cankó és bagolycsalogatás a természetben. g 750 és 500 Ft/fô Z Fenyvesi László, 06 30 663 4630További információ: www.dunaipoly.hu

A programok változtatásának jogát fenntartjuk.

mm

m

mm m

m

4

1979-ben, a Rockenbauer Pál nevéhez kötődő legendássorozat, a Másfél millió lépés Magyarországon című kék-túrafilmnek „A Pilisi Parkerdőben” c. epizódjában Dr.Madas László, - a parkerdőgazdaság igazgatója, aki a Pilis–Visegrádi-hegység természetjárást segítő, erdészeti-közjólétigazdálkodásfilozófiáját elindította – a hegyvidéket Budapest„zöld gyógyszertárának” nevezte. Úgy gondolom, a Bör-zsöny, de különösen a Magas-Börzsöny még ma is érin-tetlen, vadregényes tája pedig – a találó gondolatmenetetfolytatva – valósággal „rekreációs szanatóriumként” jelle-mezhető a mai kor zaklatott embere számára. A Magas-Börzsönyről, állat- és növényvilágról, tiszta vizű forrásairól,őskori és középkori várairól, falvairól, s persze így vagy úgymegmenekült, megmentett kisvasútjairól sokszor és sokhelyen lehet olvasni. Szabadjon most egy kicsit a „piacgaz-daság poklából” menekülő emberről szólni, akinek a ter-mészetvédelem, a Duna–Ipoly Nemzeti Park nyújt védő karta túlélésért. A nemzeti parkokat a természeti értékekvédelméért hozták létre, de a bemutatás, a környezetkímélőaktív és ökoturizmus feltételeinek fejlesztése, a rekreáció„zöld búvóhelyeinek” megteremtése egyre fontosabb fela-datnak tűnik számomra. Ezt támasztja alá a természetjárásügyének kormányzati támogatása, az erdészeti közjóléti fej-lesztések és a kisvasutak rehabilitációja is. Ez utóbbira jópélda az általam éppen 20 éve, 1996-ban kezdeményezettSzob–Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállításá-nak befejezése, a Nagyirtás –Márianosztra szakasz júniusiátadása.

A nemzeti park szabályozott látogatottságát biztosító, arragyengéden bíztató turistautak mentén még sok helyenláthatjuk a 2014. decemberi jégtöréskár szívszorító nyo-mait. De a sebek gyógyulnak, előbb-utóbb elcsendesedneka rönkkihordó utak, a nyári zivatarok elmossák a szállítójár-művek keréknyomát, a kidőlt, megroskadt bükkmatuzsále-mek nyomán betörő napfény és a májusi eső aranya újéletet fakaszt. A turistautakon már ott vándorolnak a XXI.sz. szülöttei, akik a hétvégi bulik ilyen-olyan füstje, mérték-telensége és szabadossága helyett a Magas-Börzsöny turis-taútjait, a hegységbe beleszeretők felemelő szabadságát, anagybörzsönyi kisvasút zegzugos kanyargását választották.Hívjuk őket minden hétvégén a Duna–Ipoly NemzetiParkba! Ha vigyázunk a tájra, turistaútjaira, kisvasútjaira,kultúrtörténeti emlékeire, vissza fognak térni, s nem csaktermészetjárók, és természetbarátok, hanem természet-védők is lesznek. Ha érezni fogják, hogy a nemzet parkjaőket is szolgálja, akkor megértik, hogy az értünk is van, éskell erős és aktív természetvédelem. Nem az embertől,hanem az emberért fogjuk védeni természeti értékeinket, saz ökoturizmus fogalma a szabályok kényszeréből magátólértetődő természetességgel válik látogatási, viselkedési nor-mává. Úgy gondolom, hegyvidéki nemzeti parkjainkat, s főleg apáratlan Magas-Börzsönyt – melynek híres csúcsát, a Nagy-Hideg-hegyet Berda József turista költő „hazánk Jóremény-ség-fokának” nevezte – a készülő új Erdőtörvény garan-ciáival, jó reménységével meg lehet és kell őrizni állatnak,növénynek, tiszta víznek, embernek egyaránt. Ezt várják eltőlünk azok, akik még nem keresték fel ezt a 600 km2-es,garantáltan testi-lelki gyógyulással kecsegtető „zöld szana-tóriumot”. Beutalójukat az egészségmegőrző DINPI írja alá.

Berki Zoltán, térképésza Nagybörzsöny–Szob kisvasút helyreállításának és azökoturisztikai régió megalakításának kezdeményezője

Úgy gondolom…

A védett területek turisztikai népszerűsítéséért, a turista térképek és kalauzok tartalmi fejlesztéséértés a turista utak fenntartásában hosszú ideje kifejtetttevékenységéért kapott idén Pro Natura díjat BerkiZoltán, térképész, aki a Magas-Börzsöny jövőjévelkapcsolatos gondolatait osztotta meg velünk.

Interjú

DENEVÉREK VÉDELME

- Kérem ossza meg velünk, hogy milyen munkákat folytat-nak a denevérek védelme érdekében! Az emberiség okozta természetpusztítás miatt a denevérfa-jok többsége nagyon nagy bajban van, jó néhány a kipusz-tulás szélére került. A további állománycsökkenés meg-akadályozása érdekében sürgős feladataink vannak, a gya-korlati védelmi beavatkozások különösen fontosak. Perszeez a munka csak akkor lehet hatékony, ha kutatási ered-ményekre épül, ugyanis nagyon jól kell ismernünk az egyesfajok élőhelyi igényeit és elterjedését, illetve az alkal-mazható módszereket.

Sokféle élőhelyen élnek denevérek, sokféle veszély lesel-kedik rájuk, ezért a feladatok is nagyon összetettek. Azépületlakó állományok esetében egy-egy jól irányzott vé-delmi beavatkozás nagyon komoly eredményeket hozhat,ezért több helyen végezzük a felhalmozódott guanó el-takarítását, illetve a denevérek védelmét és az épületek ál-lagmegóvását egyszerre szolgáló beavatkozásokat.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak a hőségnapok,ekkor néhány szállásépület túlmelegedhet. Nem egyszerelőfordult már, hogy tömegesen pusztultak el a lemeztetősépületekben tartózkodó állatok. A legveszélyeztetettebbszálláshelyeken kísérletképpen ezért hőmérséklet-vezéreltszellőztető rendszer kiépítésével, illetve a sötét, nagy hőel-nyelő-képességű tetők átfestésével próbálunk védekezni.

Az erdőlakó denevéreknél sokkal összetettebb és nehezebba védelem kérdése. Esetükben az erdők megfelelő állapot-ban tartása vezet csak eredményre, amit leginkább azerdőgazdálkodási tevékenységek szabályozásán keresztüllehet és kell megvalósítani. A Svájci-Magyar HozzájárulásiProgram keretében erdei denevéritatók létesítésével igyek-szünk segítségükre lenni.

Az utóbbi évtizedekben jelentős számban költöztek bedenevérek panelépületek homlokzati réseibe is, a külső hő-szigetelési munkák során azonban elfedik ezeket a búvóhe-lyeket. A szálláshelyüket vesztett denevéreknek korlátozottlehetőségük van másik biztonságos búvóhelyet találni, ezértnekik átmenetileg mesterséges odúkkal (különleges kiala-kítású faládákkal), vagy akár több ezer denevér befoga-dására alkalmas denevérházakkal próbálunk segíteni. Ezutóbbiak külsőre a haranglábakhoz hasonlítanak.

- Ha már haranglábat említett: a kifinomult hallású dene-véreket hogyhogy nem riasztja el a harangkongás?Tisztázzuk először azt, hogy mit keresnek egyáltalán adenevérek a templomokban. Amikor aktívak ezek az állatok,akkor rendkívül gyors az anyagcseréjük, a nappalokat azon-ban „takarékos” üzemmódban töltik. Hasonló állapot ez –bár nem olyan mély –, mint amibe a telelés során kerülnek.

5

Magyarországon 28 denevérfaj él, amiből 8 foko-zottan védett, 20 védett, és 10 Natura 2000 jelölő faj. A „Denevérek éve” alkalmából Dr. Boldogh Sándort, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság emlőskutatójátkérdeztük a denevérek magyarországi helyzetéről és a gyakorlati védelmi munkákról.

Interjú Boldogh Sándorral

6

Aktuális

Az éjszakai kirepülés előtt „üzemi hőmérsékletre” kellfelfűteniük magukat, ezért energetikailag egyáltalán nemmindegy, hogy a nappalt egy 10-12°C-os barlangban, vagyegy lényegesen magasabb hőmérsékletű épületben töltik-e.A kicsinyeknél, akik sokkal gyorsabban fejlődnek a mele-gebb helyeken, különösen nagy előnyt jelent épületbenmegszületni. Visszatérve az eredeti kérdésre, a denevérekszámára sokkal fontosabbak a szálláshelyek egyéb adottsá-gai, főleg a meleg mikroklíma és a sötétség, mint az alkalmiharangozás riasztó hatása. (A református templomokbanegyébként sincs déli harangozás, csak istentiszteletek éstemetések alkalmával harangoznak.) Biztos, hogy zavarjaőket valamennyire az erős hang, de nem annyira, hogy emi-att elköltöznének. Sok templomlakó denevér, de különösena nagy patkósdenevérek és a csonkafülű denevérek, atornyok helyett inkább a padlásokon foglalnak szállást, aholmár nem is annyira hangos a harangszó.

- Mostanában divat a templomtornyokat éjszaka megvilágí-tani. Ez nem zavarja a „bőregereket”?Dehogynem! Képzeljük csak magunkat egy éjszakai állathelyébe, akinek a sötétség jelenti a lételemét. A denevéreksötétedéskor ébredeznek, a mesterséges megvilágítás je-lentősen késlelteti a kirepülésüket. Mivel a legnagyobbrovarsűrűség közvetlenül naplemente után van, ezért eznem csupán a táplálkozási idő jelentős lerövidülésével, dea legkedvezőbb vadászati időszak elvesztésével is jár.

A megvilágított, illetve a nem megvilágított épületekbenszületett kölykök növekedésével kapcsolatos vizsgálataink-kal bizonyítottuk, hogy a megvilágítással zavart épületekbenkésőbb születnek és lassabban fejlődnek az állatok, ígykisebb lehet a túlélési esélyük. Úgy tűnik, hogy a mamákkevesebbet tudnak táplálkozni, így kevesebb tejhez jutnaka kicsik is. A kutatás eredményei alapján a szálláshelyekkivilágítását a szaporodási időszakban teljesen meg kellakadályozni, a kivilágítási idő lerövidítése csak kis mérték-ben csökkenti a káros hatásokat. E tekintetben idén, adenevérek éve alkalmából, komoly együttműködés körvon-alazódik a hazai történelmi egyházakkal.

- A barlangok biztonságosabb menedéket jelentenek?A barlangok nagyon fontosak a denevérek életében, az em-berek többsége nem is nagyon tudja máshol elképzelniezeket az állatokat. Több faj esetében korábban a barlangokvoltak a kizárólagos szaporodóhelyek, s bár jó néhány koló-nia/közösség épületekbe költözött át vagy sajnos felmor-zsolódott, néhány a mai napig barlangokban él. A telelésiidőszakot a denevéreknek teljes nyugalomban kell tölteniükegy hűvös, ugyanakkor fagymentes és magas páratartalmú

Kereknyergű patkósdenevér

7

Aktuális

helyen, mely adottságokkal leginkább a barlangok ren-delkeznek. Ősz végén ezek elérése azoknak a denevéreknekis létfeltétel, melyek a szaporodási időszakban már hátatfordítottak a barlangoknak. A telelésre alkalmas barlangoktöbbségét azonban lezárták, ezeknél ma már kifejezetten adenevéreknek készített bejárókon kell az állatok bejutásá-nak lehetőségét biztosítani. A különböző fajok más-másigényekkel rendelkeznek a bejáratok adottságait illetően, apatkósdenevérek például a szélesebb réseket kedvelik. Adenevérbarát lezárások megtervezése nem mindig egyszerű,mivel egyszerre kell megakadályozniuk az illetéktelen em-beri behatolást, és biztosítaniuk a denevérek könnyű be-jutását. A földalatti üregekbe az emberek is szívesenbemásznak, ami nem csupán az élő és élettelen természetiértékek károsítását eredményezheti, de a behatoló számárais veszélyes lehet. Az emberi leleményesség sajnos nemismer határokat, ezért általában nagyon erős akadályokatkell építeni, nem elég a jelképes lezárás.

- Melyik denevérfaj áll legközelebb a szívéhez?Mindegyik, de a kereknyergű patkósdenevér és a hosszú-szárnyú denevér különösen. Mindkettő nagyon veszélyez-tetett helyzetbe került, állományaik megőrzése a legfonto-sabb hazai és nemzetközi emlősvédelmi feladataink közétartozik. Kiemelkedően értékes kolóniák élnek még az Agg-teleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, aholigen sokat dolgozunk néhányan annak érdekében, hogyezek hosszú távon fennmaradjanak. Nagyon ragaszkodnaka földalatti üregekhez, de amíg a kereknyergű patkósde-nevér egyre gyakrabban jelenik meg épületekben is, a hosszú-szárnyú denevér még napjainkban is kizárólagos barlang-és bányalakó. Mivel ez utóbbi faj a rácsos lezárást egyál-talán nem viseli el, ezért mindig nagyon komoly fejtöréstokoz az, hogy mily módon védjük meg az emberi zavarásnakkitett állományait. Van olyan hely, ahol ezt egy robbantás-sorozattal kialakított hatalmas gödörrel oldottuk meg. Akereknyergű patkósdenevér egy kis mobilitással rendelkező,déli elterjedésű denevérfaj, mely hazánk északi részén ésDél-Szlovákiában éri el elterjedésének északi határát. Azezredfordulóra a Dunántúlról kipusztult, egyedül a Gerecsé-ben maradt meg egy kis maradványállománya. Ennek meg-őrzése érdekében 2008-ban egy olyan nagyléptékű denevér-áttelepítésbe kezdtünk, amelyhez hasonlót nemzetközitéren se találunk. Az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapjána program nagyon eredményes, ma már sokkal bizakodób-bak lehetünk a dunántúli állomány megmaradását illetően.

És van most egy időszaki kedvencem is, a fehérszegélyűtörpedenevér. Az ország területéről kimutatott denevérfajokközül csupán ez a faj hiányzott még a listámról, ezt nemtartottam még kézben idehaza. 2015 decemberében végrenekem is sikerült összetalálkoznom vele, Jósvafőn, a Ten-gerszem Szállón találtam egy példányt.

- Tehetünk mi, olvasók is valamit a denevérek védelmeérdekében?Határozottan igen! Még mindig nagyon sok ellenérzés vanaz emberekben ezekkel a kis lényekkel szemben, bár a túl-nyomó többség szinte semmit sem tud róluk. Kitüntetettjelentősége van ezért a védelmükkel és a természetbenbetöltött szerepükkel kapcsolatos ismeretterjesztésnek ésnépszerűsítő munkának. Egy kis hozzáolvasással könnyenfelvértezhetjük magunkat azokkal az alapismeretekkel,melyekkel már komoly eredményeket érhetünk el ebben aküzdelemben.

Fákra vagy házfalra szerelhető denevérodúkkal bárkiközvetlenül is segíthet néhány odúlakó denevérfajt, törpe-denevérek például kifejezetten jól megtelepíthetők ilymódon. Házilag is elkészíthető denevérszállásokról számosleírás lelhető a világhálón, bátran próbálkozzunk!

Rejtett életmódjuk miatt kevesen foglalkoznak a dene-vérekkel, így lehetnek olyan közösségek és denevéres prob-lémák, amelyekről még nincs a szakembereknek tudomása.Mivel csak az ismert állományokat tudjuk hatékonyanmegőrizni, ezért az új előfordulási adatoknak nagyon nagyjelentősége van. Biztatok mindenkit, hogy küldje el megfi-gyeléseit az MME Emlősvédelemi Szakosztályának, illetvea területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak.

8

Aktuális

ERDŐÁLLAPOT-FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI AZ ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGBENAz Északi-középhegység erdeit – hazánk más térségeihezhasonlóan – az őskor óta használja, alakítja az ember:őserdőket, vadonokat csak elvétve, egészen kis foltokbantalálunk. Az ipari forradalom óta a gazdasági erdőkben aziparifa és tűzifa termelése a legfontosabb. Az őserdőkhözképest a gazdaságilag kevésbé jelentős fajok visszaszorultak,csökkent a holtfa mennyisége, valamint az idős egyedekszáma. Ezek az elemek viszont mind fontosak az erdőhözkötődő állatfajok, így az erdőlakó denevérek, a holt faanyagotfogyasztó rovarok és például az odúlakó madarak számára.

Az Északi-középhegységben három nagy nemzeti park is talál-ható, amelyeken belül elsődleges feladat a biodiverzitás,azaz az élőlények sokféleségének megőrzése. Ez nem kép-zelhető el az erdők korbeli és összetételbeli változatosságá-nak fenntartása, vagy – ahol kell – újbóli létrehozása nélkül.

Hogy pontosan milyen mértékben alakultak át az erdők, mi-lyen állapotban vannak jelenleg, és mennyire képesek afenti állatcsoportok számára megfelelő élőhelyet biztosí-tani, arról nemigen állnak rendelkezésre megfelelő adatok.Az erdészeti adatok a gazdaságilag fontos fafajokra koncent-rálnak, a kitermelhető faanyag és az erdő felújítása szem-pontjából próbálnak pontos képet festeni az erdőkről. Azerdei élőlényekre vonatkozó előfordulási adatok pedig szór-ványosak, és sok faj esetében nehezen, költségesen gyűjt-hetők nagyobb területen.

Éppen ezért – az állatfajok állományainak felmérése mellett– nagyon fontos rögzíteni az erdők állapotát, hiszen ezalapján tudhatjuk meg, hogy hol lehetséges egyes fajok elő-fordulása, és hol szükséges beavatkozni annak érdekében,hogy a jövőben is előfordulhassanak.

Az erdőállapot-felmérés céljára az ELTE erdőökológiai ku-tatócsoportja olyan új felmérési módszert dolgozott ki,amely lehetővé teszi, hogy nagy erdőterületeket sok szem-pontból értékelhessünk. Az "Erdei életközösségek védelmétmegalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátok-ban" című, Svájci-Magyar Együttműködési Program által tá-mogatott pályázat keretében a módszertan kidolgozása mel-lett a felmérés elvégzésére is lehetőség adódott. A felmérés2014-ben indult, és a Börzsönyben, a Mátrában és az Agg-teleki-karszt területén kijelölt területek térképezésének be-fejezésére várhatóan 2016 őszén kerül sor. A felméréslényege, hogy ötszáz négyzetméteres mintavételi körökbengyors, becsléseken alapuló módszerekkel gyűjtünk adatokata faállományról, az álló és fekvő holtfáról, a lágyszárúakról,a különleges élőhelyi elemekről, valamint a cserjékről és azújulatról. Az alábbiakban a három legfontosabb elemről, afaállományról, a holtfáról és a különleges élőhelyi elemekről(az úgynevezett mikrohabitatokról) lesz szó.

A faállomány tekintetében a felmérés törekszik az összesjelenlévő fafaj rögzítésére. A fafajok rögzítésén túl a vas-tagságot is figyelembe vesszük, és öt méret-kategóriábanadjuk meg a fajok borításait. Eredményeink alapján sokhelyen csak egy-két fafaj fordul elő, ám – elsősorban azAggteleki-karszton – nem ritka a 7-8 fafajból álló min-taterület sem. A fafajok száma az őserdőkben is változatos.Az alacsony fafajszám esetünkben legtöbbször az erdészetibeavatkozások miatt alakult ki: fiatal korban a gazdaságilagfontos fajokat részesítik előnyben, az úgynevezett elegyfafa-jokat pedig sok esetben kiszelektálják. Ez látható abból is,hogy felmérésünk alapján a fiatalabb erdőkben több a fafaj.A fafajok átmérő szerinti elkülönítése azért is előnyös, mertígy térképen megjeleníthető, hogy hol vannak olyan vastag,idős fák, amelyek számos specialista fajnak élőhelyet adnak.Ilyenek például a vadgyümölcsök matuzsálem egyedei, ame-lyeken különlegesen gazdag rovarvilágot találhatunk.

Egyöntetű állomány. Az erdőhöz kötődő élőlények szempontjából a változatos állomány a megfelelőbb.

9

Erdőfelmérő munka közben.

Különleges élőhelyi elemekben gazdag erdő.

Vastag álló és fekvő holtfát is tartalmazó állomány

Bővebb tájékoztatás az erdőfelmérésről:www.karpat ierdeink.hu

A holt faanyagnak nagyon fontos szerepe van az erdőkélővilágának fenntartásában, mert számos élőlénycsoportkötődik hozzájuk. A mérsékelt övi őserdőkben a teljesfaanyag 15-20%-át teszi ki a holtfa, míg a gazdasági erdők-ben ez átlagosan 2% alatt marad. A holtfának nem csupána mennyisége számít, annál változatosabb egy erdő, minéltöbbféle megjelenési formája található meg a holtfának(álló, fekvő, vékony, vastag, kemény, vagy puha-korhadtfaanyag stb.), és lényeges mindennek az időbeli rendel-kezésre állása is. Az erdőfelmérés keretében hiánypótló jel-leggel, nagy területen, részletesen felmértük az álló holtfajelenlétét, továbbá a fekvő holtfa mennyiségét és minő-ségét. A holtfa-felmérés eredményei közül kettőt emelnénkki: a felmért mintapontok kb. háromnegyedén nincs 20 cm-nél vastagabb álló holtfa, vastag (35 cm-nél nagyobb át-mérőjű) fekvő holtfa pedig csupán a felmért területek kb.10%-án található. Ebből a két számadatból látható, hogy atérképezett erdők holtfával való ellátottsága biológiai szem-pontból nem megfelelő. A helyzet javításához az erdészetigyakorlat megváltozásán túl arra is szükség van, hogy ter-mészetvédelmi célú beavatkozások keretében esetenkéntcélzottan (lábon szárítás, valamint döntés útján) hozzunklétre álló és fekvő holtfát.

A speciális mikroélőhelyek (mikrohabitatok) közé a közis-mert odúk, liánok, üregek, tuskók, gallykupacok stb. tar-toznak, de külön élőhelyet jelenthet például az elváló kéreg,amely alatt denevérek találnak szálláshelyet. A felméréssegítségével meghatározhatjuk a mikroélőhelyekben gazdagterületeket, hogy ezek hatékony védelmével az ilyen típusúélőhelyekhez kötődő fajok jelenlétét hosszú távon biz-tosíthassuk.

Az erdőfelmérés csapatmunka, szükség van tengernyi terepifelvételezőre, akik vaddisznókkal és kullancsokkal küzdvegyűjtik az adatokat, informatikusokra, akik működtetik afelmérési rendszert, hogy hozzáférhessünk az adatokhoz,és ökológusokra, erdészekre, természetvédőkre, hogy azerdőállapot-felmérés adatait megfelelően értelmezzük, ésaz erdők állapotát javító intézkedéseket alapozzunk meg.Az egykori őserdők egyhamar nem állíthatóak vissza, de ajelenlegi állapotot képesek lehetünk fenntartani, sőt ter-mészetesebbé tenni, javítani, és ebben reményeink szerintkulcsszerepet játszhatnak ezek az adatok.

Kelemen Kristóftudományos munkatárs, ELTE

MADÁRTANI FELMÉRÉSEK A BÖRZSÖNYBEN

Aktuális

A Börzsöny madárvilágának részletes felmérése (ezáltal azegyes fajok elterjedésének és állománynagyságának pontosismerete) egyelőre várat magára. Természetesen Igazgatósá-gunk munkatársai a kiemelt természeti értéket jelentő fajok(melyek legtöbbször fokozott védettséget is élveznek) ese-tében pontos ismeretekkel rendelkeznek, ám a közösségijelentőségű (ún. Natura 2000 jelölő) madárfajok – így pél-dául az elterjedt örvös légykapó, vagy a közép fakopáncs –esetében ez már korántsem mondható el.

A Svájci Hozzájárulásnak (SH-4-13 projekt) köszönhetőena korábbiaknál behatóbb, aprólékosabb vizsgálat indult el2015-ben, amely az idei évben megismétlésre kerül.A felmérők 50 helyszínen dolgoznak erdei körülményekközött, ahol egymástól 100 m-re elhelyezkedő, 50 m át-mérőjű körben vesznek fel – a fészkelési időszakban, tehátmájus-július között – két ízben adatokat. Egy helyszín 25pontból áll, így a hegységben elszórt módon összesen 1250pont (azaz közel 1000 hektár!) kerül mintázásra. A klasz-szikus pontszámlálási módszerrel végzett felmérés eredmé-nyeképp az észlelt madárfajok fészkelési kódjai is feljegyzésrekerülnek, így az adott faj számára az élőhely megfelelősé-gére, minőségére is lehet következtetni. Mindez annak leszköszönhető, hogy a madártani vizsgálatokkal érintett pontokmindegyikén folyik egy speciális erdőfelmérés is (lásd acikket a 8.-9. oldalon – szerk.), így az adott pont élőhelyiadottságai (számos paraméter mentén) a lehető legaprólé-kosabb módon felvételezésre kerültek.

Felmért pontok száma: 1250

Felmérési terület teljes mérete (hektár): 981

Terepnapok száma: 100

Gyűjtött adatok száma: 10 034

Észlelt madárfajok száma: 67

Védett fajok száma: 57

Fokozottan védett fajok száma: 6

Közösségi jelentőségű

(Natura 2000 jelölő) fajok: 15

Fehérhátúfakopáncs

Kis légykapó

10

Örvös légykapó Ficedula albicollis 445 védett Igen

Közép fakopáncs Dendrocopos medius 153 védett Igen

Kék galamb Columba oenas 87 védett Igen

Fekete harkály Dryocopus martius 72 védett Igen

Hamvas küllő Picus canus 12 védett Igen

Magyar név Latin név Revírek száma Védettségi fok Natura 2000 jelölő faj

11

A fehérhátú fakopáncs a hegység egyik legfontosabb ma-dártani értéke. Bár az elmúlt évtizedekben szerteágazó is-meretanyag gyűlt össze a faj igényeiről a Börzsönyben, afelmérés során újabb információk láttak napvilágot. A jelenvizsgálat során összesen 48 esetben detektálták, túlnyomó-részt bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, ugyanakkorolyan élőhelyeken is, ahol korábban erre nem volt példa:cseres-tölgyesekben 300 méter alatti magasságban; fiatalcser- és kocsánytalan tölgyesben; vörös- és erdeifenyővelelegyes erdőben. A faj látványosan kötődik az álló vagyfekvő holtfákhoz, valamint jellemzően a Börzsöny központirészein került elő, a peremterületeken alig.

A kis légykapó a felmérésekkor 22 alkalommal került elő,többnyire patakvölgyek mentén található bükkösökben ésgyertyános-tölgyesekben. Ismerve országos helyzetét és ál-lománynagyságát, a Börzsöny a faj egyik hazai „bástyája”.

Már az első év adatainak elemzéséből leszűrhető, hogyfontos paraméter számára a lombkorona jelentős szintű, denem teljes (90-95%-os) záródása, illetve az álló holtfa je-lenléte (amely egyszerre nyújt költő- és kiülő, azaz a vadá-szathoz szükséges megfigyelőhelyet).

A felmérések idén is folynak, méghozzá ismétlés jellegűen– tehát az előző évivel azonos területeken, időszakban ésmódon. Az eredmények ismeretében a későbbiekben pon-tosíthatjuk illetve előrevetíthetjük a fontosabb erdőlakómadárfajok élőhelyi igényeit, amelyek révén a rájuk (és egy-ben általuk: hiszen számos élőlénycsoport számára ernyő-fajok!) irányuló védelmi munka hatékonyabbá válhat.

Selmeczi Kovács Ádámtermészetvédelmi tájegységvezető

Börzsönyi Tájegység

Bár a pontos statisztikai kiértékelés az idei eredmények után (azaz a két év együttes adataiból) várható, néhánykövetkeztetés már most is levonható. A 2015. év során a három leggyakoribb faj az erdei pinty, a vörösbegy és a széncinege volt, de emellett szép számmal kerültek elő ritkább (vagy ritkábbnak vélt) fajok is, amelyek közül az alábbi három, fokozottan védett és egyben közösségi jelentőségű – azaz Natura 2000 jelölő – madárfaj emelkedik ki.

Az uráli bagoly ritka fészkelő a Börzsönyben, így némileg meglepő volt, hogy a felmérés során több ízben is előkerült, sőt vélhetően fészkel is a 25 pontból álló területek egyikén. Állománya évenként erősen változó (de legfeljebb 10 pár körül alakul), amely leginkább a rendelkezésre álló táplálék (erdei kisemlősök) függvénye.

Uráli bagoly

Cincér Kázmér

Előző számunk rejtvényének helyes megfejtése: a) – 5: hím fóti boglárkab) – 4: nőstény fóti boglárkac) – 3: kardos lepked) – 1: kis apollólepkee) – 2: szemes boglárka

Ha megvan a megoldás, küldd el e-mailben, neved és címed pontos

feltüntetésével!

E-mail címünk: lichterk@dinpi.hu.Beküldési határidő:

2016. szeptember 9.

Nyitott szemmel

ürge

gyurgyalag

nyári lúd

sisakos sáska

havasi cincér

foltos szalamandra

uráli bagoly

közönséges denevér

ERDŐJÁRÓK, TEHETSÉGGONDOZÁS AZ ERDÉSZETI SZAKOKTATÁSBAN

Az alábbi állatok közül

melyek élete kötődik az erdőhöz?

A piliscsabai FM KASZK Dr. Szepesi LászlóMezőgazdasági és Erdészeti Szakközépis-kolája és Kollégiuma műhelymunkájáról sze-retnénk tudósítani.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nem-zeti Tehetség programon belül pályázatothirdetett szakmai képzéshez kapcsolódótehetségek fejlesztésére, gondozására. A cé-lunk a fenntarthatóságra nevelés az erdé-szeti szakmai képzéshez kapcsolódóan. Az”Erdőjárók” programmal egy szakmai műhelythoztunk létre középiskolásaink közreműkö-désével, amelyet eszközökkel, utaztatássalés terepi szakvezetéssel, 1 400 000 Ftértékben támogatott a pályázat. Szakköriformában 2015. december 1-jétől foglal-koztunk karsztos területek erdőkezelésével,

az öreg fák szerepével az erdőben, madár-védelemmel, odúkészítéssel, kihelyezéssel.Voltunk barlangokban, bejártuk a Jági tan-ösvényt, fogalakoztunk a természetvédelemgyakorlati kérdéseivel. Jártunk szakmai kiál-lításon (FEHOVA) és volt egy háromnaposszakmai tanulmány utunk a Fertő-HanságNemzeti Parkba. A diákok terepmunkán ke-resztül élményeken és tapasztalaton alapulótanulás részei voltak.

Munkánk során kiemelt jelentőségűnek tar-tottuk, hogy a jövő erdész nemzedékénekfelelősségtudata erősödjön és jövőbeli mun-kájában az ökologikus szemléletmódot el-sődleges elvként alkalmazzák.

Tóthné Mucsi Ibolya, Mocsári Dezső Vazul

A DINPI partneri megállapodást kötött az MB Travel Kft. személyszállítással foglalkozó céggel.Ennek keretében Budapestről jelentős kedvezménnyelszállítanak csoportokat bemutatóhelyeinkre. Buszos természetismereti kirándulásainkra kedvezményes csomagár vehető igénybe. Bővebben: www.mb-travel.huEmail: mbtravel@mail.datanet.huTelefon: 06 1 350 0560

KEDVEZMÉNYES BUSZBÉRLÉS!

Alcsúti Arborétum

Látogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig 10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig. Viharos időben az Arborétum zárva tart.Telefon: 06 22 353 219www.dunaipoly.hu

Hiúz Ház - Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten Minősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknakszállással egybekötött változatos programokat biztosítunk. A helyszínen interaktív kiállítás és tanösvény is várja az érdeklődőket.Látogatható: egész évben. Cím: 2624 Szokolya, KirályrétMegközelítés: Kismarosról Erdei vasúttal vagy Volánbusszal KirályrétreInformáció: erdei iskola: Takáts Margit, 06 27 585 625; látogatóközpont: Sevcsik András, 06 30 238 0063E-mail: kiralyret@dinpig.hu www.dunaipoly.hu

Pilisi len Látogatóközpont

Kiállítás mutatja be a Szénás-hegycsoport természeti értékeit. A Nagy-Szénás és a Sisakvirág tanösvény bejárásához szakvezetés, a Jági tanösvény bejárásához természetvizsgáló hátizsák igényelhető.Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Megközelítés: Budapest Árpád hídtól távolsági busszal a pilisszentiváni polgármesteri hivatalig, onnan 3 perc gyalog.Telefon: Becsei Katalin, 06 30 5111 802E-mail: szenasok@dinpig.hu www.dunaipoly.hu

Kökörcsin Ház

Természetismereti programokat kínálunk iskolai csoportok,egyesületek, turistacsoportok számára.Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegyMegközelítés: a 117. számú főút és az úgynevezett „Suzuki” út kereszteződésében.Telefon: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 06 30 663 4614 vagy 06 33 435 015, E-mail: esztergom@dinpig.huwww.dunaipoly.hu

Alcsúti Arborétum

Látogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig 10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig. Viharos időben az Arborétum zárva tart.Telefon: 06 22 353 219www.dunaipoly.hu

www.dunaipoly.hu

Sas-hegyi Látogatóközpont

Látogatható: február 27-tôl november 1-ig; kedden, pénteken,szombaton és vasárnap 10-18 óráigTerepi vezetés szombaton és vasárnap11-17 óráig óránként, kedden és pénteken igény szerint.Cím: Bp. XI. ker., Tájék u. 26.Telefon: Kremnicsán János, 06 30 408 4370E-mail: sashegy@dinpig.hu

www.dunaipoly.hu

Pál-völgyi-barlangLátogatható: egész évben, hétfõkivételével minden nap 10.00-16.00. Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162.Telefon: 06 1 325 9505 E-mail: palvolgy@dinpig.hu

Szemlõ-hegyi-barlangLátogatható: egész évben, keddkivételével minden nap 10.00-16.00.Cím: Bp. II. ker., Pusztaszeri út 35.Telefon: 06 1 325 6001 E-mail: szemlohegy@dinpig.hu

www.dunaipoly.hu

Ócsai Tájház és Turján HázLátogatható: február 2-tól november 27-ig,K-Szo. 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon10.00-17.00 óráig.Cím: Ócsa, Dr. Békési P. A. u. 4-6.Telefon: Verbõczi Gyuláné, Erika 06 30 4943 368E-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu

www.dunaipoly.hu