CINCÉRA DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE

5. évfolyam 1. szám

2009 Tavasz

Természetvédelemaz Ipoly-völgyben

Természetvédelemaz Ipoly-völgyben

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park IgazgatóságFelelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy PálOlvasószerkesztõ: Palkó KatalinCímlapon: Ipoly (Fotó: Szelényi Gábor) További fotók készítõi: Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kiss Gábor, Kovács Tibor, Marlok Zoltán, Menráth Réka, Novák Adrián, Pató Zsuzsanna, Selmeczi Kovács Ádám, Szelényi Gábor, Takáts Margit, Vincze Tibor, Vinczéné Sápi Mária, Verbõczi GyulánéIllusztráció: Kókay Szabolcs, Békefi András

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

TARTALOM

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

ÚGY GONDOLOMEgy felértékelõdõ erõforrás:a szakmai partnerség . . . . . . . . . . . . . . 2

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

AKTUÁLISKeresztcsõrûek „támadása” . . . . . . . . . 5Akadálymentes Égbolta Gerje-síkon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Európai uniós támogatást nyerta Pilisi Parkerdõ Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . 5

EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál . . . . . . . . . 6

Világszerte veszélyeztetettmadárfajok az Ipoly völgyében . . . . . . 6

NATURA 2000Az Ipoly-völgy természeti értékei . . . . 7

LÁTOGASSON EL!Páskom legelõ tanösvény . . . . . . . . . . 11

ELHIVATOTT CIVILEKRöviden az Ipoly Unióról . . . . . . . . . . 12

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13

TÁMOGATÓINK . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

FALIÚJSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

1 2

Egy felértékelõdõ erõforrás:

a szakmai partnerség

Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról.

ÚGY GONDOLOM...

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság decemberben elköltözött. Új ügyfélfogadási

címünk: 1121 Budapest, Költõ u. 21. Többi elérhetõségünk (székhely, postacím, telefon, fax, e-mail) változatlan.

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Duna–Ipoly Nemze-ti Park Igazgatóság felkért a Nemzeti Park Tanácsban való részvételre.

Elsõ hallásra nagyon megtisztelõ volt a felkérés, de eleinte nem értettem, hogy kerül a csizma az asztalra. Mit tehetek én, mint a Budapest–Közép-Dunavidék Turisztikai Régió marketingigazgatója, a Park jövõjéért? Azután nekiláttam, elkezdtem olvasni hozzá, és rengeteg kapcsolódási pontot találtam a környezetvédelem és a turizmus, a Nemzeti Park és a régiós turisztikai munka között.

A Nemzeti Park területe – természeti és épített örök-ségén keresztül – nemcsak a budapesti és fõváros környéki lakosok, de a Budapestre látogató külföldiek, a régióba érkezõk és a régión átutazók számára is páratlan látnivalókat kínál. Földrajzilag részben egy-beesik a Dunakanyarral, amely régiónk egyik gyöngy-szeme. Ez a táj úgyszólván a hegyek és a folyó házassá-gából született Budapesttõl északra, a Duna mentén. A folyó jobb partján a hajdani római Limest követõ, kanyargó, kényelmes autóúton, vagy a szintén a Duna partját kísérõ, részben már kiépített kerékpárúton érhetõk el legkönnyebben a vidék látnivalói.

A Duna bal partjára szinte mindenbõl jutott valamennyi: a hajdani vulkánokból (Dél-Börzsöny), a szõlõjérõl elhíresült fóti Somlyó-hegybõl, a dunai árterek csodálatos világát õrzõ holtágakból és a törté-n e l m i v é g v á r r e n d s z e r m a r a d v á n y a i b ó l (Drégelypalánk) is. Vagyis telis-tele van – szakmai szóval élve – a turisztikai vonzerõleltár számos elemével:

� V é d e t t t e r m é s z e t i é r t é k e k ( b a r l a n g o k , túraútvonalak, látogatóközpontok, tanösvények)

� Tájképi elemek (mint a Duna)� Vízi és aktív programok (Duna, Ipoly,

madármegfigyelés, láprétek bejárása, téli sportok – gondoljunk csak a Nagy-Hideg-hegyre, Dobo-gókõre, Visegrádra)

� Tematikus útvonalak: pl. Duna–Ipoly Zöldút� K i s v a s u t a k ( K i r á l y r é t i E r d e i V a s ú t ,

Szob–Nagybörzsönyi Kisvasút, Kemencei Múzeumvasút).

Ebbõl a nagyon gazdag kínálatból emeljük ki a kisvasutakat. Gyakran tapasztalom, hogy sajnos nagyon kevesen tudják, hogy a nagybörzsönyi vonalon, Kistolmácsnál egy mûszaki unikum: úgyne-vezett „csúcsfordító” (Z-fordító) van elhelyezve a pályán, amelybõl már csak Szlovákiában és Peruban mûködik egy-egy példány. A jövõben is feladatomnak érzem, hogy ez az értékes ipartörténeti örökség kellõ hangsúllyal megjelenjen a régió és az ország turisztikai marketingtevékenységében. Minél többen tudjunk róla és lehessünk büszkék rá.

A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak. Úgy gondolom, ez a munka is szép példája lehet a partnerségnek egy közös cél elérése érdekében.

Futár Veronika,Budapest–Közép-Dunavidék Regionális

Marketing Igazgatóság igazgatója

„A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak.”

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park IgazgatóságFelelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy PálOlvasószerkesztõ: Palkó KatalinCímlapon: Ipoly (Fotó: Szelényi Gábor) További fotók készítõi: Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kiss Gábor, Kovács Tibor, Marlok Zoltán, Menráth Réka, Novák Adrián, Pató Zsuzsanna, Selmeczi Kovács Ádám, Szelényi Gábor, Takáts Margit, Vincze Tibor, Vinczéné Sápi Mária, Verbõczi GyulánéIllusztráció: Kókay Szabolcs, Békefi András

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

TARTALOM

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

ÚGY GONDOLOMEgy felértékelõdõ erõforrás:a szakmai partnerség . . . . . . . . . . . . . . 2

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

AKTUÁLISKeresztcsõrûek „támadása” . . . . . . . . . 5Akadálymentes Égbolta Gerje-síkon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Európai uniós támogatást nyerta Pilisi Parkerdõ Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . 5

EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál . . . . . . . . . 6

Világszerte veszélyeztetettmadárfajok az Ipoly völgyében . . . . . . 6

NATURA 2000Az Ipoly-völgy természeti értékei . . . . 7

LÁTOGASSON EL!Páskom legelõ tanösvény . . . . . . . . . . 11

ELHIVATOTT CIVILEKRöviden az Ipoly Unióról . . . . . . . . . . 12

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13

TÁMOGATÓINK . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

FALIÚJSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

1 2

Egy felértékelõdõ erõforrás:

a szakmai partnerség

Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról.

ÚGY GONDOLOM...

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság decemberben elköltözött. Új ügyfélfogadási

címünk: 1121 Budapest, Költõ u. 21. Többi elérhetõségünk (székhely, postacím, telefon, fax, e-mail) változatlan.

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Duna–Ipoly Nemze-ti Park Igazgatóság felkért a Nemzeti Park Tanácsban való részvételre.

Elsõ hallásra nagyon megtisztelõ volt a felkérés, de eleinte nem értettem, hogy kerül a csizma az asztalra. Mit tehetek én, mint a Budapest–Közép-Dunavidék Turisztikai Régió marketingigazgatója, a Park jövõjéért? Azután nekiláttam, elkezdtem olvasni hozzá, és rengeteg kapcsolódási pontot találtam a környezetvédelem és a turizmus, a Nemzeti Park és a régiós turisztikai munka között.

A Nemzeti Park területe – természeti és épített örök-ségén keresztül – nemcsak a budapesti és fõváros környéki lakosok, de a Budapestre látogató külföldiek, a régióba érkezõk és a régión átutazók számára is páratlan látnivalókat kínál. Földrajzilag részben egy-beesik a Dunakanyarral, amely régiónk egyik gyöngy-szeme. Ez a táj úgyszólván a hegyek és a folyó házassá-gából született Budapesttõl északra, a Duna mentén. A folyó jobb partján a hajdani római Limest követõ, kanyargó, kényelmes autóúton, vagy a szintén a Duna partját kísérõ, részben már kiépített kerékpárúton érhetõk el legkönnyebben a vidék látnivalói.

A Duna bal partjára szinte mindenbõl jutott valamennyi: a hajdani vulkánokból (Dél-Börzsöny), a szõlõjérõl elhíresült fóti Somlyó-hegybõl, a dunai árterek csodálatos világát õrzõ holtágakból és a törté-n e l m i v é g v á r r e n d s z e r m a r a d v á n y a i b ó l (Drégelypalánk) is. Vagyis telis-tele van – szakmai szóval élve – a turisztikai vonzerõleltár számos elemével:

� V é d e t t t e r m é s z e t i é r t é k e k ( b a r l a n g o k , túraútvonalak, látogatóközpontok, tanösvények)

� Tájképi elemek (mint a Duna)� Vízi és aktív programok (Duna, Ipoly,

madármegfigyelés, láprétek bejárása, téli sportok – gondoljunk csak a Nagy-Hideg-hegyre, Dobo-gókõre, Visegrádra)

� Tematikus útvonalak: pl. Duna–Ipoly Zöldút� K i s v a s u t a k ( K i r á l y r é t i E r d e i V a s ú t ,

Szob–Nagybörzsönyi Kisvasút, Kemencei Múzeumvasút).

Ebbõl a nagyon gazdag kínálatból emeljük ki a kisvasutakat. Gyakran tapasztalom, hogy sajnos nagyon kevesen tudják, hogy a nagybörzsönyi vonalon, Kistolmácsnál egy mûszaki unikum: úgyne-vezett „csúcsfordító” (Z-fordító) van elhelyezve a pályán, amelybõl már csak Szlovákiában és Peruban mûködik egy-egy példány. A jövõben is feladatomnak érzem, hogy ez az értékes ipartörténeti örökség kellõ hangsúllyal megjelenjen a régió és az ország turisztikai marketingtevékenységében. Minél többen tudjunk róla és lehessünk büszkék rá.

A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak. Úgy gondolom, ez a munka is szép példája lehet a partnerségnek egy közös cél elérése érdekében.

Futár Veronika,Budapest–Közép-Dunavidék Regionális

Marketing Igazgatóság igazgatója

„A mai gazdasági helyzetben, amikor az anyagi erõforrások, mondhatni, kiapadtak, nagy jelentõsége van a szakmai összefogásnak.”

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

3 44

ESEMÉNY VOLT ESEMÉNY LESZ

A Vizes Élõhelyek Világnapja alkalmából február 2-án Pilisszentivánon „zöld óvodásoknak” és „ökoiskolásoknak” tar-tottunk programot Victor Andrással a Környezeti Nevelési Egyesület vezetõjével együtt. A résztvevõket Haraszthy László, a KvVM szakállamtitkára köszöntötte.

Február 28-án madárgyûrûzési bemutatót tartottunk Pilisszentivánon a Jági-tónál.

Vízbiológiai és vízkémiai vizsgálatokkal, madárgyûrûzéssel ünnepeltük meg a Víz Világnapját Pilisszentivánon a Szénások Európa Diplomás területen.

Március 20-án a Víz Világnapja alkalmából az esztergomi Duna Múzeumban a Duna menti védett természeti területek megis-mertetésével a Ramsari területek fontossá-gára hívtuk fel a figyelmet. A kisebbek vízi-madarakkal ismerkedtek, legnagyobb sike-re a lúdtollal való rajzolásnak volt.

Március 21-én megkezdõdött az idény a Pálfája Oktatóközpontban. Megtettük elsõ tanösvény túránkat a tölgyesben. A gyer-mekeknek nagy élményt jelentett a Nagykõrösi Lovas Sport Egyesület által biz-tosított kocsikázás.

Pilisszentivánon a Föld Napja alkalmából családi rendezvényt tartottunk a Jági-tónál és a Jági tanösvényen.

Programok az Ócsai Tájházban

Május 23. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túra.Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét Köteles Ferenc biológus-fitoterapeuta lesz a kísérõnk. A csoportlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szükséges.Május 31. 10 óra – Kaláka Vasárnap - Pünkösdi pulyanapMájus utolsó vasárnapja gyereknap, s egyben Pünkösd vasárnap is az idei esztendõben. Így a szokásostól eltérõen programunkat vasárnap tartjuk, pünkösdi királylány és királyfi választás lesz, különbözõ ügyességi feladatokban kell bizonyítani rátermettségüket a királylányoknak és királyfiaknak.Június 6. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túraAkik az elsõ túra alkalmával kimaradtak, most lehetõséget kapnak, hogy megismerkedjenek a láprétek gyógyító füvei-vel. Kísérõnk Köteles Ferenc biológus–fitoterapeuta. A cso-portlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szüksé-ges.Június 27. 10 óra – Kaláka Szombat - PityókanapEzen a napon a krumpli van a terítéken. Játékokat és krump-li-gombócot készítünk belõle. A gyerekek részt vehetnek a gombócevõ versenyen, a felnõttek pedig megízlelhetik a dödöllét.Július 4. 10 óra – Kaláka Szombat – SzalmanapÉvrõl évre újra visszatérõ tevékenység az aratás, a Tájházban pedig a szalmával való foglalatosság.Augusztus 22. 10 óra – Kaláka Szombat – KenyérsütésÉvek óta, az új kenyér ünnepe körül mi is begyújtjuk a kemencét, és kenyeret sütünk. Idén „hamuba sült pogácsa” is lesz, hogy a sülés közben készült tarisznyába tudjunk mit tenni. A kemencébe vetés várható idõpontja 11 óra.

Táborok

Természetvédelmi és Népi Hagyományok Tábora

Program: madárgyûrûzés hálók és varsák segítségével, fészekodúk, költõládák ellenõrzése, varsababa készítés, nádkunyhó, nemezsátor- és veremház-építés, ismerkedés a hagyományos gazdálkodással, ezüstmarha-gulya és racka-nyáj terelés, népi mesterségek, népdal-éneklés, méhészkedés, gyógynövény ismeret.Helyszín: Elza major – SeregélyesIdõpont: egyhetes turnusokban július 11-tõl augusztus 15-igAjánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóanRészvételi díj: 4000 Ft/hét, étkezés önellátássalInformáció: Fenyvesi László, tel.: 30/663-4630, Egyed István, tel.: 70/387-5752Társszervezõ: Madárdal Alapítvány és MME

Soponyai Madárgyûrûzõ Tábor

Program: nádi-és erdei énekesmadár-fajok gyûrûzéseHelyszín: SoponyaIdõpont: augusztus 1-9-igAjánlott korosztály: 15 éves kortólRészvételi díj: ingyenes, étkezés önellátássalInformáció: Csihar László, tel.: 30/663-4672

Farmosi Madárgyûrûzõ Tábor

Program: madarászat, halászat, vízvizsgálat a Hajta-patakban, botanizálás, kirándulások gyalogosan és kerék-párral és persze sok sport és játékHelyszín: FarmosIdõpont: augusztus 1-tõl október 15-igAjánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóanRészvételi díj: ingyenes, étkezés önellátássalInformáció: Vidra Tamás, tel.: 30/663-4650Társszervezõ: Tápió Közalapítvány

XIX. Hopp Ferenc Madarász Tábor

Program: hálók felállítása a gyûrûzéshez, madárhatározás terepen és kézben, madárgyûrûzés, gyakorlati természetvé-delemHelyszín: Naszály, Ferencmajori-halastavakIdõpont: augusztus 8-23-igAjánlott korosztály: 12 éves kortólRészvételi díj: 1700 Ft/napInformáció: Csonka Péter, tel.: 30/663-4659Társszervezõ: MME

Április 25-én Ócsán a Kaláka szombatok keretében Méznapot tartottunk. A méhész-mesterséggel ismerkedtünk Rácz István méhész segítségével. Volt még mézkóstolás, mézessütemény-készítés, és még méhecskét is készíthettek a gyerekek.

Idén a nagy melegnek köszön-hetõen korábban kezdett nyílni a pilisi len, de szerencsére a pilisi len túrán a közel ötven érdeklõdõ számára a legszebb arcát mutatta.

Április 26-án a Föld Napja alkalmából játé-kos természetismereti vetélkedõvel, kézmûvesbemutatókkal, barlangtúrával, koncerttel vártuk a gyerekeket és felnõtteket, családokat és iskolákat a Pál-völgyi kõfejtõben.

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

3 44

ESEMÉNY VOLT ESEMÉNY LESZ

A Vizes Élõhelyek Világnapja alkalmából február 2-án Pilisszentivánon „zöld óvodásoknak” és „ökoiskolásoknak” tar-tottunk programot Victor Andrással a Környezeti Nevelési Egyesület vezetõjével együtt. A résztvevõket Haraszthy László, a KvVM szakállamtitkára köszöntötte.

Február 28-án madárgyûrûzési bemutatót tartottunk Pilisszentivánon a Jági-tónál.

Vízbiológiai és vízkémiai vizsgálatokkal, madárgyûrûzéssel ünnepeltük meg a Víz Világnapját Pilisszentivánon a Szénások Európa Diplomás területen.

Március 20-án a Víz Világnapja alkalmából az esztergomi Duna Múzeumban a Duna menti védett természeti területek megis-mertetésével a Ramsari területek fontossá-gára hívtuk fel a figyelmet. A kisebbek vízi-madarakkal ismerkedtek, legnagyobb sike-re a lúdtollal való rajzolásnak volt.

Március 21-én megkezdõdött az idény a Pálfája Oktatóközpontban. Megtettük elsõ tanösvény túránkat a tölgyesben. A gyer-mekeknek nagy élményt jelentett a Nagykõrösi Lovas Sport Egyesület által biz-tosított kocsikázás.

Pilisszentivánon a Föld Napja alkalmából családi rendezvényt tartottunk a Jági-tónál és a Jági tanösvényen.

Programok az Ócsai Tájházban

Május 23. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túra.Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét Köteles Ferenc biológus-fitoterapeuta lesz a kísérõnk. A csoportlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szükséges.Május 31. 10 óra – Kaláka Vasárnap - Pünkösdi pulyanapMájus utolsó vasárnapja gyereknap, s egyben Pünkösd vasárnap is az idei esztendõben. Így a szokásostól eltérõen programunkat vasárnap tartjuk, pünkösdi királylány és királyfi választás lesz, különbözõ ügyességi feladatokban kell bizonyítani rátermettségüket a királylányoknak és királyfiaknak.Június 6. 9.30 óra – Fûben-fában gyógynövény-ismereti túraAkik az elsõ túra alkalmával kimaradtak, most lehetõséget kapnak, hogy megismerkedjenek a láprétek gyógyító füvei-vel. Kísérõnk Köteles Ferenc biológus–fitoterapeuta. A cso-portlétszám korlátozott, ezért elõzetes bejelentkezés szüksé-ges.Június 27. 10 óra – Kaláka Szombat - PityókanapEzen a napon a krumpli van a terítéken. Játékokat és krump-li-gombócot készítünk belõle. A gyerekek részt vehetnek a gombócevõ versenyen, a felnõttek pedig megízlelhetik a dödöllét.Július 4. 10 óra – Kaláka Szombat – SzalmanapÉvrõl évre újra visszatérõ tevékenység az aratás, a Tájházban pedig a szalmával való foglalatosság.Augusztus 22. 10 óra – Kaláka Szombat – KenyérsütésÉvek óta, az új kenyér ünnepe körül mi is begyújtjuk a kemencét, és kenyeret sütünk. Idén „hamuba sült pogácsa” is lesz, hogy a sülés közben készült tarisznyába tudjunk mit tenni. A kemencébe vetés várható idõpontja 11 óra.

Táborok

Természetvédelmi és Népi Hagyományok Tábora

Program: madárgyûrûzés hálók és varsák segítségével, fészekodúk, költõládák ellenõrzése, varsababa készítés, nádkunyhó, nemezsátor- és veremház-építés, ismerkedés a hagyományos gazdálkodással, ezüstmarha-gulya és racka-nyáj terelés, népi mesterségek, népdal-éneklés, méhészkedés, gyógynövény ismeret.Helyszín: Elza major – SeregélyesIdõpont: egyhetes turnusokban július 11-tõl augusztus 15-igAjánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóanRészvételi díj: 4000 Ft/hét, étkezés önellátássalInformáció: Fenyvesi László, tel.: 30/663-4630, Egyed István, tel.: 70/387-5752Társszervezõ: Madárdal Alapítvány és MME

Soponyai Madárgyûrûzõ Tábor

Program: nádi-és erdei énekesmadár-fajok gyûrûzéseHelyszín: SoponyaIdõpont: augusztus 1-9-igAjánlott korosztály: 15 éves kortólRészvételi díj: ingyenes, étkezés önellátássalInformáció: Csihar László, tel.: 30/663-4672

Farmosi Madárgyûrûzõ Tábor

Program: madarászat, halászat, vízvizsgálat a Hajta-patakban, botanizálás, kirándulások gyalogosan és kerék-párral és persze sok sport és játékHelyszín: FarmosIdõpont: augusztus 1-tõl október 15-igAjánlott korosztály: 10 éves kor alatt szülõi kísérettel, fölötte önállóanRészvételi díj: ingyenes, étkezés önellátássalInformáció: Vidra Tamás, tel.: 30/663-4650Társszervezõ: Tápió Közalapítvány

XIX. Hopp Ferenc Madarász Tábor

Program: hálók felállítása a gyûrûzéshez, madárhatározás terepen és kézben, madárgyûrûzés, gyakorlati természetvé-delemHelyszín: Naszály, Ferencmajori-halastavakIdõpont: augusztus 8-23-igAjánlott korosztály: 12 éves kortólRészvételi díj: 1700 Ft/napInformáció: Csonka Péter, tel.: 30/663-4659Társszervezõ: MME

Április 25-én Ócsán a Kaláka szombatok keretében Méznapot tartottunk. A méhész-mesterséggel ismerkedtünk Rácz István méhész segítségével. Volt még mézkóstolás, mézessütemény-készítés, és még méhecskét is készíthettek a gyerekek.

Idén a nagy melegnek köszön-hetõen korábban kezdett nyílni a pilisi len, de szerencsére a pilisi len túrán a közel ötven érdeklõdõ számára a legszebb arcát mutatta.

Április 26-án a Föld Napja alkalmából játé-kos természetismereti vetélkedõvel, kézmûvesbemutatókkal, barlangtúrával, koncerttel vártuk a gyerekeket és felnõtteket, családokat és iskolákat a Pál-völgyi kõfejtõben.

65

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

AKTUÁLIS

Keresztcsõrûek „támadása”

A 2006-os év rég nem látott nagy fenyõrigó- és csonttollú-vonulása után, a tavalyi õsz meghozta nagy örömünkre a legalább ötven éve nem tapasztalt keresztcsõrû-inváziót. Az elmúlt esztendõ igen jónak mondható fenyõtoboz termésé-nek köszönhetõen, már augusztusban nagy csapatokban érkeztek hozzánk a madarak északi költõhelyeikrõl. A szá-raz õszi idõjárás miatt szerencséjük volt azoknak a madárgyûrûzõ kollégáknak, akik ivóhelyek kialakításával le tudták csalni a fenyõk csúcsain megpihenõ, táplálkozó keresztcsõrûeket az ivóvízhez.

Eddigi értesüléseink szerint az elmúlt idõszakban közel 1.500 keresztcsõrût sikerült térségünkben meggyûrûzni a madarászoknak, jómagam 380 példányt gyûrûztem. Ez igen ritka siker, és nagy bizonyossággal értékes adatokat kapha-tunk a majdani visszafogásokból. A tél végi vis-szavonulásból is nagyobb létszámban érkezõ csapatok várhatók, de most már kevesebb esély van ilyen sok példány megfogására, mert az olvadás után mindenhol találnak majd ivóvizet.

Mindenkinek ajánlom e ritkán látható, érdekes madarak megfigyelését. Hangjuk jellegzetes „gipp, gipp”, amelynek segítségével az elsõ megfigyelések után már könnyû õket késõbb beazonosítani.

Vízkert András, õrkerület-vezetõ

Akadálymentes Égbolt a Gerje-síkon

A középfeszültségû vezeté-kek okozta áramütésbõl adódó jelentõs madárpusztulás ténye közismert. A korábbi tapasztala-tok alapján ennek a kék vércse és a kerecsensólyom is gyakran esik áldozatul. Az Európai Unió LIFE Nature alapja és a KvVM által

támogatott kékvércse- és kerecsensólyom-védelmi program keretében a Gerje–Perje síkon elsõsorban a kék vércse és a

k e r e c s e n s ó l y o m költõhelyeire koncent-rálva zajlik az oszlopok szigetelése, melyek azonban a többi, áram-ütés szempontjából veszélyeztetet t fa j védelmét is szolgálják. A program során mint-egy 500 oszlop lesz szi-getelve.

A program keretében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igyekszik hangsúlyt fektetni az áramszol-gáltatók pozitív hozzáállásának növelésére, valamint a prob-léma szélesebb körû, társadalmi megismertetésére is.

Vincze Tibor, õrkerület-vezetõ

460 millió forint európai uniós támo-gatást nyert a Pilisi Parkerdõ Zrt.

Az idén 40 éves fennállását ünneplõ társaság 32 községhatár mintegy 400 helyszínén másfél év alatt valósítja meg

a Parkerdõ természetesen elnevezésû programját. Természetes erdõállományok rehabilitációja, idegenho-

nos fajok agresszív terjedésének visszaszorítása, vizes élõhelyek rekonstrukciója, földtani értékek védelme – ezek a legfontosabb elemei a Pilisi Parkerdõ Zrt. 2009-ben induló másfél éves természetvédelmi programjának. A program ünnepélyes nyitórendezvényén emléklapot írt alá és emlék-fát ültetett dr. Steiner Pál a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Lukovich Tamás a Pro Régió Ügynökség ügyvezetõ igazgatója és Zambó Péter a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatója.

A Parkerdõ természetesen nevet viselõ program célja a Pilisi Parkerdõ kezelésében lévõ védett természeti és Natura 2000 területek és élõhelyek természeti állapotának megóvása, javítása. Az ország leglátogatottabb – és emiatt a legnagyobb terhelést viselõ – erdõterületének természetvé-delmi fejlesztése régóta váratott magára. A tervek és elkép-zelések a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közremûködésével készültek, akikkel együttmûködési meg-állapodás is született a projekt megvalósítására.

A Közép-Magyarországi Operatív Program keretében mintegy 55 millió forint támogatásból megújul a környezeti nevelés hazai úttörõjének számító visegrádi Erdei Mûvelõdés Háza.

Lomniczi Gergely,a Pilisi Parkerdõ Zrt. kommunikációs vezetõje

EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál

Az elõzõ számunkban bemutatott, a pusztai tölgyesek védelmét célzó LIFE program Nagykõrösön a félidejéhez érkezett. Nem csoda hát, ha a tavasz elsõ hírnökeivel az EU magyarországi LIFE programjait ellenõrzõ bizottság is beko-pogott hozzánk. Március 10-11-én átfogóan vizsgálták a program mûködését. Az értékelés során elismeréssel szóltak az erdõben folyó felújítási munkák nagyságrendjérõl és minõségérõl, a tetszetõs és jól felszerelt oktatóközpontról.

Köszönjük minden partnerünknek, hogy hozzájárultak e sikeres két nap zökkenõmentes lebonyolításához!

Vinczéné Sápi Mária, környezeti nevelõ

Világszerte veszélyeztetett madárfajokaz Ipoly völgyében

A édesvízi élõhelyek Földünk legsérülékenyebb területei közé tartoznak, ugyanakkor szerencsés módon (megfelelõ szándék és aktív beavatkozások esetén) regenerációjuk is viszonylag gyors és sok esetben látványos.

Az Ipoly völgyében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság intézkedéseinek és a természetvédelmi érdeke-ket szem elõtt tartó gazdálkodásnak köszönhetõen az elmúlt években két olyan madárfaj is felbukkant, amely jól jelzi az élõhely kiváló, a speciális igényû fajok kiszolgálására is alkalmas mivoltát.

Mindkét faj az északi elterjedésû vadludakhoz tartozik, egyikük a 2006 tavaszán távcsõ elé került vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), másikuk pedig az idei év januárjának végén megfigyelt kis lilik (Anser erythropus). Mindkét faj az évrõl évre növekvõ számban (jelenleg már az 5000 példányt is elérõ!) átvonuló, az Ipoly kiöntésein táplálkozó és pihenõ nagy lilikek (Anser albifrons) csapataiban tartózkodott. Ezen ritka fajok elõfordulásai nemcsak a szakmabeliek számára jelentenek örömöt, hanem pozitív jelzésekként értékelhetõk egy-egy terület hosszú távú változásait tekintve.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

65

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

AKTUÁLIS

Keresztcsõrûek „támadása”

A 2006-os év rég nem látott nagy fenyõrigó- és csonttollú-vonulása után, a tavalyi õsz meghozta nagy örömünkre a legalább ötven éve nem tapasztalt keresztcsõrû-inváziót. Az elmúlt esztendõ igen jónak mondható fenyõtoboz termésé-nek köszönhetõen, már augusztusban nagy csapatokban érkeztek hozzánk a madarak északi költõhelyeikrõl. A szá-raz õszi idõjárás miatt szerencséjük volt azoknak a madárgyûrûzõ kollégáknak, akik ivóhelyek kialakításával le tudták csalni a fenyõk csúcsain megpihenõ, táplálkozó keresztcsõrûeket az ivóvízhez.

Eddigi értesüléseink szerint az elmúlt idõszakban közel 1.500 keresztcsõrût sikerült térségünkben meggyûrûzni a madarászoknak, jómagam 380 példányt gyûrûztem. Ez igen ritka siker, és nagy bizonyossággal értékes adatokat kapha-tunk a majdani visszafogásokból. A tél végi vis-szavonulásból is nagyobb létszámban érkezõ csapatok várhatók, de most már kevesebb esély van ilyen sok példány megfogására, mert az olvadás után mindenhol találnak majd ivóvizet.

Mindenkinek ajánlom e ritkán látható, érdekes madarak megfigyelését. Hangjuk jellegzetes „gipp, gipp”, amelynek segítségével az elsõ megfigyelések után már könnyû õket késõbb beazonosítani.

Vízkert András, õrkerület-vezetõ

Akadálymentes Égbolt a Gerje-síkon

A középfeszültségû vezeté-kek okozta áramütésbõl adódó jelentõs madárpusztulás ténye közismert. A korábbi tapasztala-tok alapján ennek a kék vércse és a kerecsensólyom is gyakran esik áldozatul. Az Európai Unió LIFE Nature alapja és a KvVM által

támogatott kékvércse- és kerecsensólyom-védelmi program keretében a Gerje–Perje síkon elsõsorban a kék vércse és a

k e r e c s e n s ó l y o m költõhelyeire koncent-rálva zajlik az oszlopok szigetelése, melyek azonban a többi, áram-ütés szempontjából veszélyeztetet t fa j védelmét is szolgálják. A program során mint-egy 500 oszlop lesz szi-getelve.

A program keretében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igyekszik hangsúlyt fektetni az áramszol-gáltatók pozitív hozzáállásának növelésére, valamint a prob-léma szélesebb körû, társadalmi megismertetésére is.

Vincze Tibor, õrkerület-vezetõ

460 millió forint európai uniós támo-gatást nyert a Pilisi Parkerdõ Zrt.

Az idén 40 éves fennállását ünneplõ társaság 32 községhatár mintegy 400 helyszínén másfél év alatt valósítja meg

a Parkerdõ természetesen elnevezésû programját. Természetes erdõállományok rehabilitációja, idegenho-

nos fajok agresszív terjedésének visszaszorítása, vizes élõhelyek rekonstrukciója, földtani értékek védelme – ezek a legfontosabb elemei a Pilisi Parkerdõ Zrt. 2009-ben induló másfél éves természetvédelmi programjának. A program ünnepélyes nyitórendezvényén emléklapot írt alá és emlék-fát ültetett dr. Steiner Pál a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Lukovich Tamás a Pro Régió Ügynökség ügyvezetõ igazgatója és Zambó Péter a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatója.

A Parkerdõ természetesen nevet viselõ program célja a Pilisi Parkerdõ kezelésében lévõ védett természeti és Natura 2000 területek és élõhelyek természeti állapotának megóvása, javítása. Az ország leglátogatottabb – és emiatt a legnagyobb terhelést viselõ – erdõterületének természetvé-delmi fejlesztése régóta váratott magára. A tervek és elkép-zelések a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közremûködésével készültek, akikkel együttmûködési meg-állapodás is született a projekt megvalósítására.

A Közép-Magyarországi Operatív Program keretében mintegy 55 millió forint támogatásból megújul a környezeti nevelés hazai úttörõjének számító visegrádi Erdei Mûvelõdés Háza.

Lomniczi Gergely,a Pilisi Parkerdõ Zrt. kommunikációs vezetõje

EU-ellenõrzés a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek LIFE programnál

Az elõzõ számunkban bemutatott, a pusztai tölgyesek védelmét célzó LIFE program Nagykõrösön a félidejéhez érkezett. Nem csoda hát, ha a tavasz elsõ hírnökeivel az EU magyarországi LIFE programjait ellenõrzõ bizottság is beko-pogott hozzánk. Március 10-11-én átfogóan vizsgálták a program mûködését. Az értékelés során elismeréssel szóltak az erdõben folyó felújítási munkák nagyságrendjérõl és minõségérõl, a tetszetõs és jól felszerelt oktatóközpontról.

Köszönjük minden partnerünknek, hogy hozzájárultak e sikeres két nap zökkenõmentes lebonyolításához!

Vinczéné Sápi Mária, környezeti nevelõ

Világszerte veszélyeztetett madárfajokaz Ipoly völgyében

A édesvízi élõhelyek Földünk legsérülékenyebb területei közé tartoznak, ugyanakkor szerencsés módon (megfelelõ szándék és aktív beavatkozások esetén) regenerációjuk is viszonylag gyors és sok esetben látványos.

Az Ipoly völgyében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság intézkedéseinek és a természetvédelmi érdeke-ket szem elõtt tartó gazdálkodásnak köszönhetõen az elmúlt években két olyan madárfaj is felbukkant, amely jól jelzi az élõhely kiváló, a speciális igényû fajok kiszolgálására is alkalmas mivoltát.

Mindkét faj az északi elterjedésû vadludakhoz tartozik, egyikük a 2006 tavaszán távcsõ elé került vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), másikuk pedig az idei év januárjának végén megfigyelt kis lilik (Anser erythropus). Mindkét faj az évrõl évre növekvõ számban (jelenleg már az 5000 példányt is elérõ!) átvonuló, az Ipoly kiöntésein táplálkozó és pihenõ nagy lilikek (Anser albifrons) csapataiban tartózkodott. Ezen ritka fajok elõfordulásai nemcsak a szakmabeliek számára jelentenek örömöt, hanem pozitív jelzésekként értékelhetõk egy-egy terület hosszú távú változásait tekintve.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

A gerinctelen állattani értékek kutatottsága messze az országos átlag felett áll. A bogarak közül egy – a Drégelypalánk melletti Zabai-rétrõl elõkerült – marókafajt (Mordellochroa milleri) mondhatunk a legritkábbnak. Hasonló érdekesség egy apró ásófutrinka faj (Dyschirius tristis). A lepkefauna egyik legjelentõsebb eleme a fokozot-tan védett magyar tavaszi fésûsbagoly (Dioszeghyana schmidtii).

A gerinces csoportok közül a halak osztályának 37 faja ismert az Ipoly ezen szakaszáról. 13 faj élvezi a hazai termé-szetvédelem oltalmát, melybõl két faj – a Petényi-márna (Barbus peloponnesius petenyi) és a német bucó (Zingel streber) fokozottan védett. További 10 faj az európai jelentõségû Élõhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható. A Ramsari terület vízborította mélyedései, holtágai a kétéltûek és hüllõk kedvelt, térségi szinten is kiemelkedõ fontosságú élõhelyei. A hüllõfajok közül már csak helyenként fordul elõ a korábban eledelként is gyûjtött mocsári teknõs (Emys orbicularis).

A zavartalan, nagy kiterjedésû élõhelyek kedveznek az emlõsöknek is. A ragadozók közül a menyétfélék érdemel-nek említést, ezen belül is a fokozottan védett vidra (Lutra

lutra). A földön élõ (rágcsáló és rovarevõ) kisemlõsök populá-ciói az árvizekhez igazodva foglalják el, illetve hagyják el a területet. A legelsõ betelepülõk között találjuk az erdei poc-kot (Clethrionomys glareolus) és az erdei egereket (Apodemus spp.), õket követve jelennek meg csak a védett rovarevõk, mint pl. az erdei cickány (Sorex araneus). A denevérek eseté-ben – az ártéri területekre jellemzõ módon – nem a fajgazdagság, hanem az egyedsûrûség érdemel figyelmet. Elõfordul itt a közönséges denevér (Myotis myotis), a kései denevér (Eptesicus serotinus), a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és a korai denevér (Nyctalus noctula). A vizes terü-letek felett gyakran látható kis termetû faj a vízi denevér (Myotis daubentoni).

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

7

Az Ipoly-völgy természeti értékei

Az Ipoly Balassagyarmattól Hontig tartó szakasza több mint egy évtizede a Duna–Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll. A természetvédelmi érdekek védelmét tovább erõsítik a nemzetközi egyezmények, mivel az Ipoly-völgy Ramsari Terület, valamint egyike a Natura 2000 hálózatba tartozó különleges madárvédelmi, ill. kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területeknek.

Az Ipoly hazánk legszeszélyesebb vízjárású folyója. A szá-raz idõszakokban minimálisra zsugorodva alig pataknyi méretû, míg a kora tavaszi olvadások, esetleges esõzések után ezer hektárokat áraszt el. Ezen szélsõségek – na meg az egykori politikai nehézségek – akadályozták a folyó teljes leigázását, így több szakaszon mind a mai napig szabadon fejlõdõ mederben kanyaroghat az Ipoly, újabb és újabb lefûzõdõ mellék- és holtágakat képezve. Ez az élõhelyi sokféleség, a kisléptékû, mozaikos tájhasználat és a minimá-lis ipari jellegû hatások tették és teszik lehetõvé a természeti értékek sokféle formájának elõfordulását és további fenn-maradását.

Kiemelkedõ táji értékek: a Hont és Drégelypalánk közötti folyószakasz megõrizte eredeti képét, õsi jellegét. Az Ipoly meanderei itt a legfejlettebbek, az éles, patkó alakú kanyarulatok, a mederbe belógó gyökerek sajátságos han-gulatot árasztanak. A folyót természetes fûz-nyár ligetek kísérik, a pangóvizes területeken égerligetek találhatók. A nagy kiterjedésû, helyenként kisebb erdõfoltokkal, vízborította mélyedésekkel, nádasokkal tarkított réteken a

látogató akár teljes magányban élvez-heti az egyes termé-szeti jelenségeket. Az Ipoly-völgy táji értékeihez tartozik a Börzsöny-hegység látványa is, míg a folyó túloldalára tekintve a Korponai-f e n n s í k d é l i lejtõinek változatos, szelíd tájhasználati formáit láthatjuk.

Az élõhelyek több helyen lenyûgözõ vál tozatossággal kerülnek elénk, a víz-

ben álló égerligetek és fûzlápok tõszomszédságában levõ magasabb térszíneken akár árvalányhajas száraz homoki gyepeket is találunk. A legfontosabb vizes élõhelyek a már említett égeres lápok és a hozzájuk kapcsolódó lápi h í n á r o s o k . E z e k b e n jellemzõ védett fajok a helyenként tömeges béka-l i l i o m ( H o t t o n i a palustris) és a szálkás paj-z s i k a ( D r y o p t e r i s carthusiana). A mély fek-vésû holtágak, lefûzõdött ártéri élõhelyek közötti buckákon található benn-szülött homoki növénytár-sulás tavasszal szemet gyö-nyörködtetõ. Jellemzõ védett faj itt a fekete kökör-csin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) és a rákosi csen-kesz (Festuca wagneri). Az erdõk és a száraz gyepterületek azonban csak szigetszerûen helyezkednek el a legnagyobb területet foglaló, mégis válto-zatos megjelenésû mocsárrétek között. Ezek vezérfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis).

Összesen tizenhat olyan – védelemre érdemes, természet-védelmi szempontból jelentõs – növénytársulást ismerünk, amely közül egyik-másik már a tágabb térségbõl is hiányzik, vagy igen ritkának mondható. Az elõforduló védett növény-fajok száma 25 körüli.

Egy kiemelkedõ csoport: a madarak

A természeti értékek közül a madárfauna – kutatottsága és minõségjelzõ volta okán – külön fejezetet érdemel.

Az Ipoly-völgy madárvilágának kutatása 1973-ban kezdõdött el, fiatalok bevonásával. A helyi természetvédel-mi táborok eredményeképp (amelyekben a résztvevõk föld-gátakat építettek az ipolyszögi égerláp vizének visszatartásáért, közben jelölték a befogott madarakat, fel-mérték a terület növény- és állatvilágát) 1974-ben megyei védettséget kapott a terület egy része, a vadászatot korlátozták, a csíkászat megszûnt a területen. A Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997-es megalakulásával az egész Ipoly-völgy védettsége, háborítatlansága megoldódott. A sörétes lõfegyverek elhallgattak, visszabátorkodtak a vízimadarak. Egyre többször látni szitáló vörös és kék vércséket, imboly-gó rétihéjákat, nyílként repülõ kabasólymokat.

A tavak madárvilága rendkívül gazdag. Költ a nagykócsag (Egretta alba), a nyári lúd (Anser anser), az énekes hattyú (Cygnus cygnus), a cigányréce (Aythya nyroca), a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a különbözõ fajú nádiposzáták (Acrocephalus spp.).

A mocsárrétek, nedves rétek, kaszálók jellemzõ, jelentõsebb költõ madárfajai a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a réti tücsökmadár (Locustella naevia), és a sárga billegetõ (Motacilla flava). Az Ipoly madártani értékei közül kiemelkedõ a haris (Crex crex), amelynek külsõ hatásoktól (kifejezetten az adott év csapadékviszonyaitól) is függõ

költõállománya erõsen változik az Ipoly mentén. A világ-szerte veszélyeztetett kategóriába tartozik, így mindenkori állományának fenntartása elsõrendû feladat területünkön!

A vízi és réti növénytársulások kontrasztjaként tájképileg is érdekesen hatnak a rét fölé emelkedõ homokdombok, ame-lyeken a parlagi pityer (Anthus campestris), a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a sordély (Emberiza calandra) költ.

A láperdõk madárvilágának fajgazdagsága vetekszik a vizes élõhelyekével. Költ a szürkegém (Ardea cinerea) az Ipolyszögi égerlápon 60-70 pár neveli utódait minden

8

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

A gerinctelen állattani értékek kutatottsága messze az országos átlag felett áll. A bogarak közül egy – a Drégelypalánk melletti Zabai-rétrõl elõkerült – marókafajt (Mordellochroa milleri) mondhatunk a legritkábbnak. Hasonló érdekesség egy apró ásófutrinka faj (Dyschirius tristis). A lepkefauna egyik legjelentõsebb eleme a fokozot-tan védett magyar tavaszi fésûsbagoly (Dioszeghyana schmidtii).

A gerinces csoportok közül a halak osztályának 37 faja ismert az Ipoly ezen szakaszáról. 13 faj élvezi a hazai termé-szetvédelem oltalmát, melybõl két faj – a Petényi-márna (Barbus peloponnesius petenyi) és a német bucó (Zingel streber) fokozottan védett. További 10 faj az európai jelentõségû Élõhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható. A Ramsari terület vízborította mélyedései, holtágai a kétéltûek és hüllõk kedvelt, térségi szinten is kiemelkedõ fontosságú élõhelyei. A hüllõfajok közül már csak helyenként fordul elõ a korábban eledelként is gyûjtött mocsári teknõs (Emys orbicularis).

A zavartalan, nagy kiterjedésû élõhelyek kedveznek az emlõsöknek is. A ragadozók közül a menyétfélék érdemel-nek említést, ezen belül is a fokozottan védett vidra (Lutra

lutra). A földön élõ (rágcsáló és rovarevõ) kisemlõsök populá-ciói az árvizekhez igazodva foglalják el, illetve hagyják el a területet. A legelsõ betelepülõk között találjuk az erdei poc-kot (Clethrionomys glareolus) és az erdei egereket (Apodemus spp.), õket követve jelennek meg csak a védett rovarevõk, mint pl. az erdei cickány (Sorex araneus). A denevérek eseté-ben – az ártéri területekre jellemzõ módon – nem a fajgazdagság, hanem az egyedsûrûség érdemel figyelmet. Elõfordul itt a közönséges denevér (Myotis myotis), a kései denevér (Eptesicus serotinus), a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és a korai denevér (Nyctalus noctula). A vizes terü-letek felett gyakran látható kis termetû faj a vízi denevér (Myotis daubentoni).

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

7

Az Ipoly-völgy természeti értékei

Az Ipoly Balassagyarmattól Hontig tartó szakasza több mint egy évtizede a Duna–Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll. A természetvédelmi érdekek védelmét tovább erõsítik a nemzetközi egyezmények, mivel az Ipoly-völgy Ramsari Terület, valamint egyike a Natura 2000 hálózatba tartozó különleges madárvédelmi, ill. kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területeknek.

Az Ipoly hazánk legszeszélyesebb vízjárású folyója. A szá-raz idõszakokban minimálisra zsugorodva alig pataknyi méretû, míg a kora tavaszi olvadások, esetleges esõzések után ezer hektárokat áraszt el. Ezen szélsõségek – na meg az egykori politikai nehézségek – akadályozták a folyó teljes leigázását, így több szakaszon mind a mai napig szabadon fejlõdõ mederben kanyaroghat az Ipoly, újabb és újabb lefûzõdõ mellék- és holtágakat képezve. Ez az élõhelyi sokféleség, a kisléptékû, mozaikos tájhasználat és a minimá-lis ipari jellegû hatások tették és teszik lehetõvé a természeti értékek sokféle formájának elõfordulását és további fenn-maradását.

Kiemelkedõ táji értékek: a Hont és Drégelypalánk közötti folyószakasz megõrizte eredeti képét, õsi jellegét. Az Ipoly meanderei itt a legfejlettebbek, az éles, patkó alakú kanyarulatok, a mederbe belógó gyökerek sajátságos han-gulatot árasztanak. A folyót természetes fûz-nyár ligetek kísérik, a pangóvizes területeken égerligetek találhatók. A nagy kiterjedésû, helyenként kisebb erdõfoltokkal, vízborította mélyedésekkel, nádasokkal tarkított réteken a

látogató akár teljes magányban élvez-heti az egyes termé-szeti jelenségeket. Az Ipoly-völgy táji értékeihez tartozik a Börzsöny-hegység látványa is, míg a folyó túloldalára tekintve a Korponai-f e n n s í k d é l i lejtõinek változatos, szelíd tájhasználati formáit láthatjuk.

Az élõhelyek több helyen lenyûgözõ vál tozatossággal kerülnek elénk, a víz-

ben álló égerligetek és fûzlápok tõszomszédságában levõ magasabb térszíneken akár árvalányhajas száraz homoki gyepeket is találunk. A legfontosabb vizes élõhelyek a már említett égeres lápok és a hozzájuk kapcsolódó lápi h í n á r o s o k . E z e k b e n jellemzõ védett fajok a helyenként tömeges béka-l i l i o m ( H o t t o n i a palustris) és a szálkás paj-z s i k a ( D r y o p t e r i s carthusiana). A mély fek-vésû holtágak, lefûzõdött ártéri élõhelyek közötti buckákon található benn-szülött homoki növénytár-sulás tavasszal szemet gyö-nyörködtetõ. Jellemzõ védett faj itt a fekete kökör-csin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) és a rákosi csen-kesz (Festuca wagneri). Az erdõk és a száraz gyepterületek azonban csak szigetszerûen helyezkednek el a legnagyobb területet foglaló, mégis válto-zatos megjelenésû mocsárrétek között. Ezek vezérfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis).

Összesen tizenhat olyan – védelemre érdemes, természet-védelmi szempontból jelentõs – növénytársulást ismerünk, amely közül egyik-másik már a tágabb térségbõl is hiányzik, vagy igen ritkának mondható. Az elõforduló védett növény-fajok száma 25 körüli.

Egy kiemelkedõ csoport: a madarak

A természeti értékek közül a madárfauna – kutatottsága és minõségjelzõ volta okán – külön fejezetet érdemel.

Az Ipoly-völgy madárvilágának kutatása 1973-ban kezdõdött el, fiatalok bevonásával. A helyi természetvédel-mi táborok eredményeképp (amelyekben a résztvevõk föld-gátakat építettek az ipolyszögi égerláp vizének visszatartásáért, közben jelölték a befogott madarakat, fel-mérték a terület növény- és állatvilágát) 1974-ben megyei védettséget kapott a terület egy része, a vadászatot korlátozták, a csíkászat megszûnt a területen. A Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997-es megalakulásával az egész Ipoly-völgy védettsége, háborítatlansága megoldódott. A sörétes lõfegyverek elhallgattak, visszabátorkodtak a vízimadarak. Egyre többször látni szitáló vörös és kék vércséket, imboly-gó rétihéjákat, nyílként repülõ kabasólymokat.

A tavak madárvilága rendkívül gazdag. Költ a nagykócsag (Egretta alba), a nyári lúd (Anser anser), az énekes hattyú (Cygnus cygnus), a cigányréce (Aythya nyroca), a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a különbözõ fajú nádiposzáták (Acrocephalus spp.).

A mocsárrétek, nedves rétek, kaszálók jellemzõ, jelentõsebb költõ madárfajai a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a réti tücsökmadár (Locustella naevia), és a sárga billegetõ (Motacilla flava). Az Ipoly madártani értékei közül kiemelkedõ a haris (Crex crex), amelynek külsõ hatásoktól (kifejezetten az adott év csapadékviszonyaitól) is függõ

költõállománya erõsen változik az Ipoly mentén. A világ-szerte veszélyeztetett kategóriába tartozik, így mindenkori állományának fenntartása elsõrendû feladat területünkön!

A vízi és réti növénytársulások kontrasztjaként tájképileg is érdekesen hatnak a rét fölé emelkedõ homokdombok, ame-lyeken a parlagi pityer (Anthus campestris), a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a sordély (Emberiza calandra) költ.

A láperdõk madárvilágának fajgazdagsága vetekszik a vizes élõhelyekével. Költ a szürkegém (Ardea cinerea) az Ipolyszögi égerlápon 60-70 pár neveli utódait minden

8

Gazdálkodás az Ipoly-völgyben

Ha Drégelyvár romjainál északi irányba fordulunk, és tekintetünkkel végigpásztázzuk az elénk táruló Ipoly-völgyet, rétekbõl, nádasokból, erdõkbõl szõtt változatos vilá-got láthatunk. Ez a vizekkel átjárt, részben érintetlennek tûnõ világ évezredek óta mûvelt kultúrtáj. A dombokon föl-lelhetõ õsrégészeti lelõhelyek sokasága bizonyítja elõdeink jelenlétét a vidéken. Az eltûnt Árpád kori falu, Aba- vagy Kaladépuszta népe bizonyosan szántotta, vetette, kaszálta, legeltette a tájat.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park megalakulását követõen, 1997-tõl az Igazgatóság vagyonkezelésébe került mintegy 2000 hektár földterület. A gazdálkodásba vont területeken a természetvédelmi kezelés fõ célja a védett természeti terüle-tek és értékek megõrzése, fenntartása, gyarapítása, helyreál-lítása.

Egy napsütötte kora nyári délelõttön az ipolyvecei Nagyréten körbetekintve – a hegyek viszonylagos közelsége ellenére is – óhatatlanul Petõfi sorai jutnak eszünkbe: „…Börtönébõl szabadúlt sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom.” Ezen a gyönyörû, közel 300 hektáros ártéri réten ter-meljük meg a százas létszámú õshonos magyar szürke szar-vasmarhagulya téli takarmányát, majd a nyár és õsz folya-mán ide hajtjuk ki a legelõ gulyát is. A kaszálást és a takar-mánytermelést nem szolgáló réteken a szárzúzást természetkímélõ módszerekkel végezzük. Különösen ügye-lünk a fokozottan védett haris fészkelõhelyeinek védelmére. A gyepterületek egy részét bérbe adtuk a környékbeli gazdálkodóknak, akikrõl elmondható, hogy egyre inkább magukévá tudják tenni a természetvédelmi célokat, és nagyobb konfliktusok nélkül folytatják a gazdálkodást. A gyepterületeken fontos feladat még az invazív növények ter-jedésének megakadályozása, visszaszorítása és a spontán cserjésedõ területek egy részének visszaállítása a gyepgaz-dálkodásba.

A szántókon növénytermesztést nem folytatunk, célunk a spontán gyepesedés segítése, ezáltal elõsegítjük a gyomfa-joktól mentes, záródott gyep kialakulását.

A nádas, mocsaras területeinken a meglévõ állapotot sze-retnénk fenntartani, ill. a folyamatosan vízzel borított terüle-tek növelése a célunk. Nádgazdálkodást nem folytatunk, hiszen az egyéb vizes élõhelyek mellett a nádasoknak is – a nemzetközi jelentõségû Ramsari terület részeként – elsõsorban a vízimadarak zavartalan életfeltételeinek bizto-sítását kell szolgálniuk.

Az erdõkezelésben az elmúlt évek nagy feladata volt a „nehéz örökség”, a sikertelen erdõfelújítások megfelelõ álla-potba hozása. Az elõttünk álló évek nagy kihívása pedig a 40 hektárnyi tájidegen nemesnyár-ültetvények átalakítása elegyes, õshonos fafajokból álló erdõállományokká.

Bukri Julianna, terület-felügyelõ

Vadászat az Ipoly-völgyben, avagy hogy kerül a csizma az asztalra?

A természet és a természetvédelem iránt érdeklõdõk köré-ben a vadászat, vadgazdálkodás mindig gyanús, véres tevékenység, és ha ez egy nemzeti parkban folyik, még gya-núsabb. Nézzük meg, hogy állunk ezzel az Ipoly varázslatos völgyében.

Az Igazgatóságunk kezelésébe került területeken 1997-ben hozták létre az 5534. kódszámú különleges rendeltetésû vadászterületet, melynek kiterjedése napjainkban kevesebb mint 3000 hektár. A legfontosabb cél a Ramsari területen élõ és átvonuló vízimadarak védelme. A dejtári Nagy-tó partján vagy a drégelypalánki Csadó-mocsár dombhátain még lát-hatók a múlt szomorú emlékei: a mára már fûvel benõtt gödrök, ahonnan a korábbi évtizedekben a pihenõhelyükre húzó récéket, libákat puskázták. Napjainkban nyugodtan vonulhatnak távoli hazájukba a récék, libák, lilikek zajongó ezrei, de a fácánok is peckesen sétálhatnak a bokrosok szélein, mert már senki nem emel fegyvert rájuk.

Ezen a változatos és gazdag területen népes õzcsaládok élik rejtett életüket. Az õzeknek nincs természetes ellensége, és amikor az eperföldeken torkoskodnak, vagy a háztáji föl-

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

dek terméseit rágcsálják, nem mondhatjuk, hogy a hiúz mel-lé majd 20-30 év múlva megjelenik az általunk vágyott far-kas vagy medve, és beállítja az ökológiai egyensúlyt, vagyis megtizedeli õket. Addig azonban évente 20-25 példány kerül terítékre a három hivatásos vadász segítségével.

A terület sajátsága, hogy megjelenhet szarvas a Börzsöny hegyeirõl vagy a Cserhát dombjairól, de rendszeresen idelá-togatnak szlovák szarvasok is, s nyáron a napraforgó- vagy gabonaföldeken lakmároznak. Az okozott kárért helyt kell állnia az Igazgatóságnak. Télen, a tájidegen nemesnyarasok-ból a Nemzeti Park által súlyos pénzeken õshonossá alakí-tott erdõfelújításokban rágják a kõris kérgét vagy a szürke nyár hajtását. Ilyenkor a ráolvasás vagy szemmel verés nem segít, hanem a fegyverhez kell nyúlni.

A vaddisznó intelligens, hihetetlenül jól alkalmazkodó vad, pompásan érzi magát egész esztendõben. Tavasszal giliszták, pajorok után kutatva felforgatja a réteket, de még az árvízvédelmi gátak oldalát is. Nyáron, Ramsari terület ide vagy oda, feldúlja a vízimadarak és teknõsök fészkeit. A jól végzett munka után a háztáji földeken pusztít tovább. Õsszel feleszi azt a kevés makkot, ami a reliktum kocsányos tölgyeken még megterem, majd a telet a gyékényesek sanyargatásával tölti. Ilyen bûnlajstrom után lehet-e kegye-lem a vaddisznónak? Évente 30 példány fejezi be életét golyó által. Az állománycsökkentés leghatékonyabb módját, a hajtást a terület zavartalansága érdekében nem alkalmaz-hatjuk.

Az ország bármely vadászterületéhez hasonlóan 14 sózót látunk el egész évben az élettanilag nélkülözhetetlen anyag-gal. Kaszáljuk a szükséges cserkelõ utakat, és hordozható leseket állítunk a veszélyeztetett kultúrák mellé, hogy haté-konyabban vadásszunk, ha kell. Ám a terület jellegébõl adó-dóan nem mûvelünk vadföldeket, és téli etetéssel sem csalo-gatjuk ide a vadat.

Ezek után az Olvasó – ha nem kedvelte is meg a vadásza-tot – talán megértõbb lesz ezzel a feladattal szemben, melyet a védett értékek érdekében el kell végezni.

Bezeczky Árpád, õrkerület-vezetõ

évben. Ugyanezen a fészektelepen a bakcsó (Nyctycorax nycticorax) is fiókákat röpít. A nappali ragadozó madarak közül a héja (Accipiter gentilis) és az egerészölyv (Buteo buteo), éjszaka a macskabagoly (Strix aluco) röpül ki innét az Ipoly menti kaszálókra vadászni. Fehér és rezgõnyárfák adnak otthont a fekete harkálynak (Dryocopus martius) és kis fakopáncsnak (Dendrocopos minor). Említést érdemel még a ligeterdõk két színpompás madárfaja, a búbosbanka (Upupa epops) és a ritka szalakóta (Coracias garrulus). Faunisztikai érdekesség, hogy 2008-ban területünkön is sikerrel költött a korábban csak téli vendégként ismert nagy õrgébics (Lanius excubitor).

Az Ipoly völgyében eddig megfigyelt 191 madárfajból 122 faj költ. A fajok zöme egyben törvényes védelmet élvez, a fokozottan védett fajok száma 40 körüli.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõKagyerják Pál, õrkerület vezetõ

Interreg program

Igazgatóságunk 2006 során – PHARE Interreg fõpályázóként – indíthatta el határon átnyúló kutatási programját, amelynek egyik fõ célja az Ipoly-völgy Natura 2000 területének élõhely-térképezése és részletes faunisztikai feltárása, ezzel együtt a majdani hosszú távú vizsgálatok (az ún. monitorozás) megalapozása volt.

A 2008 tavaszáig folyó alapvetõen kutatási programban a határ két oldalán fekvõ területeken vizsgálódtak a kutatók, a szlovák területeken az Ipoly Unió/Ipe¾ská únia partneri segítségével.

A program másik alapvetõ fontosságú eleme az ismeret-terjesztés volt, ezt több színvonalas kiadvány megjelenteté-se és információs táblák kihelyezése hivatott szolgálni.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

9 10

Gazdálkodás az Ipoly-völgyben

Ha Drégelyvár romjainál északi irányba fordulunk, és tekintetünkkel végigpásztázzuk az elénk táruló Ipoly-völgyet, rétekbõl, nádasokból, erdõkbõl szõtt változatos vilá-got láthatunk. Ez a vizekkel átjárt, részben érintetlennek tûnõ világ évezredek óta mûvelt kultúrtáj. A dombokon föl-lelhetõ õsrégészeti lelõhelyek sokasága bizonyítja elõdeink jelenlétét a vidéken. Az eltûnt Árpád kori falu, Aba- vagy Kaladépuszta népe bizonyosan szántotta, vetette, kaszálta, legeltette a tájat.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park megalakulását követõen, 1997-tõl az Igazgatóság vagyonkezelésébe került mintegy 2000 hektár földterület. A gazdálkodásba vont területeken a természetvédelmi kezelés fõ célja a védett természeti terüle-tek és értékek megõrzése, fenntartása, gyarapítása, helyreál-lítása.

Egy napsütötte kora nyári délelõttön az ipolyvecei Nagyréten körbetekintve – a hegyek viszonylagos közelsége ellenére is – óhatatlanul Petõfi sorai jutnak eszünkbe: „…Börtönébõl szabadúlt sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom.” Ezen a gyönyörû, közel 300 hektáros ártéri réten ter-meljük meg a százas létszámú õshonos magyar szürke szar-vasmarhagulya téli takarmányát, majd a nyár és õsz folya-mán ide hajtjuk ki a legelõ gulyát is. A kaszálást és a takar-mánytermelést nem szolgáló réteken a szárzúzást természetkímélõ módszerekkel végezzük. Különösen ügye-lünk a fokozottan védett haris fészkelõhelyeinek védelmére. A gyepterületek egy részét bérbe adtuk a környékbeli gazdálkodóknak, akikrõl elmondható, hogy egyre inkább magukévá tudják tenni a természetvédelmi célokat, és nagyobb konfliktusok nélkül folytatják a gazdálkodást. A gyepterületeken fontos feladat még az invazív növények ter-jedésének megakadályozása, visszaszorítása és a spontán cserjésedõ területek egy részének visszaállítása a gyepgaz-dálkodásba.

A szántókon növénytermesztést nem folytatunk, célunk a spontán gyepesedés segítése, ezáltal elõsegítjük a gyomfa-joktól mentes, záródott gyep kialakulását.

A nádas, mocsaras területeinken a meglévõ állapotot sze-retnénk fenntartani, ill. a folyamatosan vízzel borított terüle-tek növelése a célunk. Nádgazdálkodást nem folytatunk, hiszen az egyéb vizes élõhelyek mellett a nádasoknak is – a nemzetközi jelentõségû Ramsari terület részeként – elsõsorban a vízimadarak zavartalan életfeltételeinek bizto-sítását kell szolgálniuk.

Az erdõkezelésben az elmúlt évek nagy feladata volt a „nehéz örökség”, a sikertelen erdõfelújítások megfelelõ álla-potba hozása. Az elõttünk álló évek nagy kihívása pedig a 40 hektárnyi tájidegen nemesnyár-ültetvények átalakítása elegyes, õshonos fafajokból álló erdõállományokká.

Bukri Julianna, terület-felügyelõ

Vadászat az Ipoly-völgyben, avagy hogy kerül a csizma az asztalra?

A természet és a természetvédelem iránt érdeklõdõk köré-ben a vadászat, vadgazdálkodás mindig gyanús, véres tevékenység, és ha ez egy nemzeti parkban folyik, még gya-núsabb. Nézzük meg, hogy állunk ezzel az Ipoly varázslatos völgyében.

Az Igazgatóságunk kezelésébe került területeken 1997-ben hozták létre az 5534. kódszámú különleges rendeltetésû vadászterületet, melynek kiterjedése napjainkban kevesebb mint 3000 hektár. A legfontosabb cél a Ramsari területen élõ és átvonuló vízimadarak védelme. A dejtári Nagy-tó partján vagy a drégelypalánki Csadó-mocsár dombhátain még lát-hatók a múlt szomorú emlékei: a mára már fûvel benõtt gödrök, ahonnan a korábbi évtizedekben a pihenõhelyükre húzó récéket, libákat puskázták. Napjainkban nyugodtan vonulhatnak távoli hazájukba a récék, libák, lilikek zajongó ezrei, de a fácánok is peckesen sétálhatnak a bokrosok szélein, mert már senki nem emel fegyvert rájuk.

Ezen a változatos és gazdag területen népes õzcsaládok élik rejtett életüket. Az õzeknek nincs természetes ellensége, és amikor az eperföldeken torkoskodnak, vagy a háztáji föl-

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

dek terméseit rágcsálják, nem mondhatjuk, hogy a hiúz mel-lé majd 20-30 év múlva megjelenik az általunk vágyott far-kas vagy medve, és beállítja az ökológiai egyensúlyt, vagyis megtizedeli õket. Addig azonban évente 20-25 példány kerül terítékre a három hivatásos vadász segítségével.

A terület sajátsága, hogy megjelenhet szarvas a Börzsöny hegyeirõl vagy a Cserhát dombjairól, de rendszeresen idelá-togatnak szlovák szarvasok is, s nyáron a napraforgó- vagy gabonaföldeken lakmároznak. Az okozott kárért helyt kell állnia az Igazgatóságnak. Télen, a tájidegen nemesnyarasok-ból a Nemzeti Park által súlyos pénzeken õshonossá alakí-tott erdõfelújításokban rágják a kõris kérgét vagy a szürke nyár hajtását. Ilyenkor a ráolvasás vagy szemmel verés nem segít, hanem a fegyverhez kell nyúlni.

A vaddisznó intelligens, hihetetlenül jól alkalmazkodó vad, pompásan érzi magát egész esztendõben. Tavasszal giliszták, pajorok után kutatva felforgatja a réteket, de még az árvízvédelmi gátak oldalát is. Nyáron, Ramsari terület ide vagy oda, feldúlja a vízimadarak és teknõsök fészkeit. A jól végzett munka után a háztáji földeken pusztít tovább. Õsszel feleszi azt a kevés makkot, ami a reliktum kocsányos tölgyeken még megterem, majd a telet a gyékényesek sanyargatásával tölti. Ilyen bûnlajstrom után lehet-e kegye-lem a vaddisznónak? Évente 30 példány fejezi be életét golyó által. Az állománycsökkentés leghatékonyabb módját, a hajtást a terület zavartalansága érdekében nem alkalmaz-hatjuk.

Az ország bármely vadászterületéhez hasonlóan 14 sózót látunk el egész évben az élettanilag nélkülözhetetlen anyag-gal. Kaszáljuk a szükséges cserkelõ utakat, és hordozható leseket állítunk a veszélyeztetett kultúrák mellé, hogy haté-konyabban vadásszunk, ha kell. Ám a terület jellegébõl adó-dóan nem mûvelünk vadföldeket, és téli etetéssel sem csalo-gatjuk ide a vadat.

Ezek után az Olvasó – ha nem kedvelte is meg a vadásza-tot – talán megértõbb lesz ezzel a feladattal szemben, melyet a védett értékek érdekében el kell végezni.

Bezeczky Árpád, õrkerület-vezetõ

évben. Ugyanezen a fészektelepen a bakcsó (Nyctycorax nycticorax) is fiókákat röpít. A nappali ragadozó madarak közül a héja (Accipiter gentilis) és az egerészölyv (Buteo buteo), éjszaka a macskabagoly (Strix aluco) röpül ki innét az Ipoly menti kaszálókra vadászni. Fehér és rezgõnyárfák adnak otthont a fekete harkálynak (Dryocopus martius) és kis fakopáncsnak (Dendrocopos minor). Említést érdemel még a ligeterdõk két színpompás madárfaja, a búbosbanka (Upupa epops) és a ritka szalakóta (Coracias garrulus). Faunisztikai érdekesség, hogy 2008-ban területünkön is sikerrel költött a korábban csak téli vendégként ismert nagy õrgébics (Lanius excubitor).

Az Ipoly völgyében eddig megfigyelt 191 madárfajból 122 faj költ. A fajok zöme egyben törvényes védelmet élvez, a fokozottan védett fajok száma 40 körüli.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõKagyerják Pál, õrkerület vezetõ

Interreg program

Igazgatóságunk 2006 során – PHARE Interreg fõpályázóként – indíthatta el határon átnyúló kutatási programját, amelynek egyik fõ célja az Ipoly-völgy Natura 2000 területének élõhely-térképezése és részletes faunisztikai feltárása, ezzel együtt a majdani hosszú távú vizsgálatok (az ún. monitorozás) megalapozása volt.

A 2008 tavaszáig folyó alapvetõen kutatási programban a határ két oldalán fekvõ területeken vizsgálódtak a kutatók, a szlovák területeken az Ipoly Unió/Ipe¾ská únia partneri segítségével.

A program másik alapvetõ fontosságú eleme az ismeret-terjesztés volt, ezt több színvonalas kiadvány megjelenteté-se és információs táblák kihelyezése hivatott szolgálni.

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

9 10

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

12

ELHIVATOTT CIVILEK

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

11

Látogasson el!

Páskom legelõ tanösvényAz elõbbiekben említett Interreg programnak köszön-

hetõen jelölte ki az Igazgatóság a Dejtár község szívébõl induló, hat táblával jelzett állomásból álló, az Ipolyig vezetõ három kilométeres Páskom legelõ tanösvényt.

Az információs táblák remek fotókkal és rövid szöveggel hívják fel a figyelmet a helyi természeti és kulturális értékekre, az egykori ártéri gazdálkodási formákra, népha-gyományokra.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható, de természetesen, mint minden hasonló létesítmény esetén, cso-portok részére szakvezetés is igényelhetõ. A táblák mellett a tájékozódást tanösvényfüzet is segíti.

A tanösvényre szakvezetés kérhetõ:Kagyerják Pál, 06-30/511-3568

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

Röviden az Ipoly ÚniórólAz Ipe¾ská únia elnevezésû egyesület 1992. decemberé-

ben alakult az Ipolyságon (SK) 4 szlovák és 3 magyar környezetvédõ kezdeményezésére. Az egyesület létrejöttét az elmúlt 20-25 év nem kellõképpen átgondolt és gyakran brutális természetkárosító törekvései inspirálták. Tagságát olyan természetes személyek, jogi személyek és csoportok alkotják, akik az Ipoly folyó vízgyûjtõjén található természe-ti és kulturális értékek védelmében való részvételt kötelessé-güknek tekintik. Az egyesületnek jelenleg 74 tagja van.

Az Ipe¾ská únia célja az Ipoly-völgy környezeti és kultu-rális értékeinek megóvása és revitalizációja, a régió ökológi-ai problémáinak megoldásában való közremûködés, vala-mint a hosszú távú fenntartható fejlõdés regionális stratégiá-jának kidolgozásában és megvalósításában való részvétel. Az Unió tevékenységét az Ipoly teljes vízgyûjtõ területén (5150 km2) kifejti, szorosan együttmûködve balassagyarma-ti székhelyû testvérszervezetével, az Ipoly Unióval, ami az Ipe¾ská úniával egyszerre alakult. A két szervezet közös filozófiája, hogy a folyó vízgyûjtõ területét egy összefüggõ területnek kell tekinteni, és a problémákat közösen és komp-lex módon kell megoldani. Ezt a gondolatot fejezi ki az Unió jelmondata is: „Tekintsük a folyót folyónak, amely összeköt, és ne határnak, amely elválaszt!”

Az Ipe¾ská únia tevékenységét 4 fõ csoportba sorolhatjuk:

1. Olyan kutatások szervezése és a bennük való részvétel, amelyeknek célja, hogy alapként szolgáljanak az Ipoly vidék ökológiai rehabilitációját szolgáló alternatív ter-vek kidolgozásához.

2. Segítségnyújtás és együttmûködés az Ipoly vízgyûjtõ területén mûködõ más civil szervezetekkel.

3. A régió lakossága környezeti tudatosságának fejleszté-se a környezetvédelmi oktatás eszközeivel.

4. A fenntarthatóság szorgalmazása és érvényesítése a mezõgazdaság, erdészet, vidéki turizmus és ökoturizmus területén, valamint alternatív energiafor-rások és közlekedési módok bevezetésének szorgalma-zása.

Az Ipe¾ská únia alapító tagja néhány országos és nemzet-közi szervezetnek, mint pl. a Szlovák Folyamhálózatnak vagy a Göncöl Szövetségnek. Aktívan együttmûködünk hazai, és külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, szakemberekkel és a lakosokkal.

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

12

ELHIVATOTT CIVILEK

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

11

Látogasson el!

Páskom legelõ tanösvényAz elõbbiekben említett Interreg programnak köszön-

hetõen jelölte ki az Igazgatóság a Dejtár község szívébõl induló, hat táblával jelzett állomásból álló, az Ipolyig vezetõ három kilométeres Páskom legelõ tanösvényt.

Az információs táblák remek fotókkal és rövid szöveggel hívják fel a figyelmet a helyi természeti és kulturális értékekre, az egykori ártéri gazdálkodási formákra, népha-gyományokra.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható, de természetesen, mint minden hasonló létesítmény esetén, cso-portok részére szakvezetés is igényelhetõ. A táblák mellett a tájékozódást tanösvényfüzet is segíti.

A tanösvényre szakvezetés kérhetõ:Kagyerják Pál, 06-30/511-3568

Selmeczi Kovács Ádám, õrkerület-vezetõ

Röviden az Ipoly ÚniórólAz Ipe¾ská únia elnevezésû egyesület 1992. decemberé-

ben alakult az Ipolyságon (SK) 4 szlovák és 3 magyar környezetvédõ kezdeményezésére. Az egyesület létrejöttét az elmúlt 20-25 év nem kellõképpen átgondolt és gyakran brutális természetkárosító törekvései inspirálták. Tagságát olyan természetes személyek, jogi személyek és csoportok alkotják, akik az Ipoly folyó vízgyûjtõjén található természe-ti és kulturális értékek védelmében való részvételt kötelessé-güknek tekintik. Az egyesületnek jelenleg 74 tagja van.

Az Ipe¾ská únia célja az Ipoly-völgy környezeti és kultu-rális értékeinek megóvása és revitalizációja, a régió ökológi-ai problémáinak megoldásában való közremûködés, vala-mint a hosszú távú fenntartható fejlõdés regionális stratégiá-jának kidolgozásában és megvalósításában való részvétel. Az Unió tevékenységét az Ipoly teljes vízgyûjtõ területén (5150 km2) kifejti, szorosan együttmûködve balassagyarma-ti székhelyû testvérszervezetével, az Ipoly Unióval, ami az Ipe¾ská úniával egyszerre alakult. A két szervezet közös filozófiája, hogy a folyó vízgyûjtõ területét egy összefüggõ területnek kell tekinteni, és a problémákat közösen és komp-lex módon kell megoldani. Ezt a gondolatot fejezi ki az Unió jelmondata is: „Tekintsük a folyót folyónak, amely összeköt, és ne határnak, amely elválaszt!”

Az Ipe¾ská únia tevékenységét 4 fõ csoportba sorolhatjuk:

1. Olyan kutatások szervezése és a bennük való részvétel, amelyeknek célja, hogy alapként szolgáljanak az Ipoly vidék ökológiai rehabilitációját szolgáló alternatív ter-vek kidolgozásához.

2. Segítségnyújtás és együttmûködés az Ipoly vízgyûjtõ területén mûködõ más civil szervezetekkel.

3. A régió lakossága környezeti tudatosságának fejleszté-se a környezetvédelmi oktatás eszközeivel.

4. A fenntarthatóság szorgalmazása és érvényesítése a mezõgazdaság, erdészet, vidéki turizmus és ökoturizmus területén, valamint alternatív energiafor-rások és közlekedési módok bevezetésének szorgalma-zása.

Az Ipe¾ská únia alapító tagja néhány országos és nemzet-közi szervezetnek, mint pl. a Szlovák Folyamhálózatnak vagy a Göncöl Szövetségnek. Aktívan együttmûködünk hazai, és külföldi civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, szakemberekkel és a lakosokkal.

Biodiverzitás Napaz Ipoly mentén

Biodiverzitás Nap vagy BioBlitz néven a világ sok országában tartanak villámfelméréseket a XX. század vége óta. Három sikeres hazai rendezvényt követõen a Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008-ban határon átnyúló Biodiverzitás Napot s z e r v e z e t t a z I p o l y völgyében, a Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég közt elterülõ zónában. Az Ipoly mentén alig található olyan szakasz, ahol mindkét ország területén természetes v a g y t e r m é s z e t k ö z e l i

élõhelyek maradtak fenn, és a kiválasztott helyszín talán a legjobb minõségû mind közül. A táj domináns élõhelyei a nedves rétek, melyek mocsárréti, lápréti elemekbõl állnak össze. A magyar olda-lon egy nagyobb égererdõ, míg a szlovák oldalon egy kisebb fûzes-nyaras ligeterdõ esett bele a kijelölt területbe.

A kétnapos rendezvényre 56 résztvevõ érkezett, a két ország tucatnyi intézetébõl. A péntek délutántól vasárnap délutá-nig tartó felmérés során 1726 állat- és növényfajt sikerült begyûjteni, melyek java részét 2-3 hónap leforgása alatt ott-hon határozták meg a sza-kértõk. A megtalált fajok közt akadt számos védett és Natura 2000 jelölõfaj, vagy olyan igazi ritkaság, mint a

v í z b e n é l õ n é g y p ú p ú k a r m o s b o g á r ( M a c r o n y c h u s quadrituberculatus) és a nagy karmosbogár (Potamophilus acuminatus). Kagylók közül a teljes szlovákiai fajkészletet sikerült kimutatni az Ipoly 300 m hosszú szakaszáról. A részletes fajlista elérhetõ Kovács Tibornál (gurgulo@freemail.hu) az MME szakosz-tályi elnökénél.

A szükséges anyagi háttér felkutatását, valamint a kutatók meg-hívását a MME, a szlovákiai Ipoly Unió és a pozsonyi Comenius Egyetem végezte el. A terepen komoly logisztikai segítséget nyúj-tottak a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület és a DINPI helyi munkatársai, illetve a szlovák oldalon Ipolyhídvég önkormányza-ta. A programot a Visegrádi 4 Alap, a MKB-Euroleasing és több szlo-vákiai magánszemély szponzorálta.

Kovács Tibor, MME szakosztályi elnök

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

14

TÁMOGATÓINK

Visegrádi Bobpálya Bt.2025 Visegrád,Mátyás kir. u. 41.

Magyar

Madártani

Egyesület

Elindult pecsétgyûjtõ akciónkIdén még inkább megéri ellátogatni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyeire, hiszen elin-dítottuk pecsétgyûjtõ akciónkat. Ha 2010. december 31-ig felkeresi 4 bemutatóhelyünket, az ötödiken a mi vendégünk! A pecsétgyûjtõ kártya Zöld Pont Irodánkban, valamint az akcióban részt vevõ következõ bemutatóhe-lyeken szerezhetõ be: Pál-völgyi-barlang, Szemlõ-hegyi-barlang, Sas-hegyi Látogatóközpont, Ócsai Tájház, Alcsúti Arborétum.

Akkreditált pedagógus továbbképzés2009-ben Igazgatóságunk az õszi továbbképzést szeptember 17-19-én és október 10-11-én szervezi. Jelentkezési lap letölthetõ a www.dinpi.hu hon-lapról. További információ: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614.

Faliújság

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

13

Elõzõ számunk helyes megfejtése: dámvad

Pusztai tölgyesek vászontáskát, tollat és hûtõmágnest nyert:Balog Anna – Kiskunhalas,Sas Gabriella – Budapest,Verebi Ádám – Budapest

CINCÉR KÁZMÉR OLDALARejtvényünkben megismerked-hettek az Ipoly jellegzetes védett halfajaival. Mindegyik neve két szóból áll, ezek azonban véletle-nül összekeveredtek. A számok és betûk párosításával rakjatok köz-tük rendet! Kérjük, hogy a megfej-tést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltünteté-sével. A nyertesek nevét a követ-kezõ számban közöljük.

A) magyar

B) petényi

C) réti

D) német

E) balkáni

F) selymes

1) durbincs

2) csík

3) bucó

4) csík

5) márna

6) bucó

Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.Beküldési határidõ: 2009. július 3.

KitüntetésekA tavaszi idõszakban a DINPI-nél dolgozó, illetve a nem-zeti park munkáját segítõ alábbi kollégák munkáját ismerték el kitüntetésekkel.

Március 15. Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott:Dr. Leél-Össy Szabolcs geológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke és Adamkó Péter barlangkutató

Miniszteri elismerõ oklevelet kapott:Kõvári Anita, a DINPI ökoturisztikai referense

Föld Napja: Miniszteri elismerõ oklevelet kapott:Nagy László õrkerületvezetõ

Pro Natura Emlékérmet kapott:Dr. Kézdy Pál, a DINPI Környezeti Nevelési Osztályának vezetõje

Biodiverzitás Napaz Ipoly mentén

Biodiverzitás Nap vagy BioBlitz néven a világ sok országában tartanak villámfelméréseket a XX. század vége óta. Három sikeres hazai rendezvényt követõen a Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008-ban határon átnyúló Biodiverzitás Napot s z e r v e z e t t a z I p o l y völgyében, a Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég közt elterülõ zónában. Az Ipoly mentén alig található olyan szakasz, ahol mindkét ország területén természetes v a g y t e r m é s z e t k ö z e l i

élõhelyek maradtak fenn, és a kiválasztott helyszín talán a legjobb minõségû mind közül. A táj domináns élõhelyei a nedves rétek, melyek mocsárréti, lápréti elemekbõl állnak össze. A magyar olda-lon egy nagyobb égererdõ, míg a szlovák oldalon egy kisebb fûzes-nyaras ligeterdõ esett bele a kijelölt területbe.

A kétnapos rendezvényre 56 résztvevõ érkezett, a két ország tucatnyi intézetébõl. A péntek délutántól vasárnap délutá-nig tartó felmérés során 1726 állat- és növényfajt sikerült begyûjteni, melyek java részét 2-3 hónap leforgása alatt ott-hon határozták meg a sza-kértõk. A megtalált fajok közt akadt számos védett és Natura 2000 jelölõfaj, vagy olyan igazi ritkaság, mint a

v í z b e n é l õ n é g y p ú p ú k a r m o s b o g á r ( M a c r o n y c h u s quadrituberculatus) és a nagy karmosbogár (Potamophilus acuminatus). Kagylók közül a teljes szlovákiai fajkészletet sikerült kimutatni az Ipoly 300 m hosszú szakaszáról. A részletes fajlista elérhetõ Kovács Tibornál (gurgulo@freemail.hu) az MME szakosz-tályi elnökénél.

A szükséges anyagi háttér felkutatását, valamint a kutatók meg-hívását a MME, a szlovákiai Ipoly Unió és a pozsonyi Comenius Egyetem végezte el. A terepen komoly logisztikai segítséget nyúj-tottak a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület és a DINPI helyi munkatársai, illetve a szlovák oldalon Ipolyhídvég önkormányza-ta. A programot a Visegrádi 4 Alap, a MKB-Euroleasing és több szlo-vákiai magánszemély szponzorálta.

Kovács Tibor, MME szakosztályi elnök

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

14

TÁMOGATÓINK

Visegrádi Bobpálya Bt.2025 Visegrád,Mátyás kir. u. 41.

Magyar

Madártani

Egyesület

Elindult pecsétgyûjtõ akciónkIdén még inkább megéri ellátogatni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyeire, hiszen elin-dítottuk pecsétgyûjtõ akciónkat. Ha 2010. december 31-ig felkeresi 4 bemutatóhelyünket, az ötödiken a mi vendégünk! A pecsétgyûjtõ kártya Zöld Pont Irodánkban, valamint az akcióban részt vevõ következõ bemutatóhe-lyeken szerezhetõ be: Pál-völgyi-barlang, Szemlõ-hegyi-barlang, Sas-hegyi Látogatóközpont, Ócsai Tájház, Alcsúti Arborétum.

Akkreditált pedagógus továbbképzés2009-ben Igazgatóságunk az õszi továbbképzést szeptember 17-19-én és október 10-11-én szervezi. Jelentkezési lap letölthetõ a www.dinpi.hu hon-lapról. További információ: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614.

Faliújság

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

13

Elõzõ számunk helyes megfejtése: dámvad

Pusztai tölgyesek vászontáskát, tollat és hûtõmágnest nyert:Balog Anna – Kiskunhalas,Sas Gabriella – Budapest,Verebi Ádám – Budapest

CINCÉR KÁZMÉR OLDALARejtvényünkben megismerked-hettek az Ipoly jellegzetes védett halfajaival. Mindegyik neve két szóból áll, ezek azonban véletle-nül összekeveredtek. A számok és betûk párosításával rakjatok köz-tük rendet! Kérjük, hogy a megfej-tést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltünteté-sével. A nyertesek nevét a követ-kezõ számban közöljük.

A) magyar

B) petényi

C) réti

D) német

E) balkáni

F) selymes

1) durbincs

2) csík

3) bucó

4) csík

5) márna

6) bucó

Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.Beküldési határidõ: 2009. július 3.

KitüntetésekA tavaszi idõszakban a DINPI-nél dolgozó, illetve a nem-zeti park munkáját segítõ alábbi kollégák munkáját ismerték el kitüntetésekkel.

Március 15. Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott:Dr. Leél-Össy Szabolcs geológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke és Adamkó Péter barlangkutató

Miniszteri elismerõ oklevelet kapott:Kõvári Anita, a DINPI ökoturisztikai referense

Föld Napja: Miniszteri elismerõ oklevelet kapott:Nagy László õrkerületvezetõ

Pro Natura Emlékérmet kapott:Dr. Kézdy Pál, a DINPI Környezeti Nevelési Osztályának vezetõje

1113

ELÉRHETÕSÉGEINK

Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig.1121 Budapest, Költõ u. 21.Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168e-mail: dinpi@dinpi.huInternet: www.dinpi.hu

Zöld-Pont IrodaMetzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Tájegység irodák

Duna–Ipoly Nemzeti ParkBörzsönyi Természetvédelmi Tájegység2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642

Pilisi TTE2509 Esztergom, Strázsa-hegy,Tel/fax: 33/435-015

Gerecsei TTE2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265

Budai TTE1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.Tel.: 1/325-5722

Vértesi és Mezõföldi TTE8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.Tel.: 22/510-523

Gödöllõi TTE2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876

Dél-Pest megyei TTETápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A.Tel.: 29/441-262Ócsai Tájvédelmi Körzet2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478

BEMUTATÓHELYEKAlcsúti ArborétumLátogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig.Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek.

Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 AlcsútdobozTel.:20/424-8995E-mail: arboretuma@externet.huInternet: www.alcsutiarboretum.hu

Sas-hegyi LátogatóközpontLátogatható: március 1-tõlInformáció: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26.E-mail: sashegy@dinpig.hu

Pál-völgyi-barlangLátogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni.Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@dinpig.hu

Szemlõ-hegyi-barlangLátogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni.Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: szemlohegy@dinpig.hu

Királyréti Erdei IskolaLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625e-mail: kiralyret@dinpig.hu

Szénások Európa Diplomás TerületLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail: szenasok@dinpig.huInternet: www.szenas.hu

Esztergomi BemutatóközpontLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegyTel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614E-mail: esztergom@dinpig.hu

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650

Ócsai Tájház és Turján HázLátogatható: február 1-jétõl november 30-ig,K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig.Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6.Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368e-mail: ocsaitajhaz@dinpig.huwww.ocsa.tajhaz.hu