készült - gov.hu · kommunikációs formák (verbális, nem verbális) alkalmazása. kompetencia...

TANMENETJAVASLAT

a nyelvtan és helyesírás tanításához

a 3. évfolyam számára

Készült:

Az Apáczai Kiadó Kerettanterve

és

Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné

Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyve alapján

a 2009/2010-es tanévre

Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74

Alkalmazható taneszközök:

Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv a 3. évfolyam

számára

Anyanyelvi gyakorlófüzet

Szókártyák (táblakártyák) 3-4. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3-4. évfolyam

Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 3. évfolyam

Kézikönyv – tantárgyi program a magyar nyelv tanításához

Felmérőlapok

A tanmenetben használt rövidítések:

Tk.: Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv;

Agy.: Anyanyelvi gyakorló;

It.: Interaktív tananyag;

Szk.: Szókártyák

A tanmenetet készítette: Szilágyi Ferencné

Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,

módszertani javaslatok

Fejlesztendő kompetenciák,

(készségek, képességek)

Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok

(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

TANÉV ELEJI ISMÉTLÉS

1. A beszéd és az írás. Ismerkedés a taneszközökkel.

Beszélgetés az anyanyelvről.

Érvelés, párbeszéd, beszélgetés,

szituációs játék - egyszerű

kommunikációs formák (verbális, nem

verbális) alkalmazása.

Anyanyelvi kommunikáció

-Szövegértés, szövegalkotás

Tk. 4/2.

Tk. 3-4. o.

Jelek a mindennapi

életben. A nem

verbális

kommunikáció

eszközei.

Az osztály saját

jelrendszerének

megtervezése,

elkészítése.

Mondókák,

kiszámolók gyűjtése,

szótagolása.

Szógyűjtések

önállóan vagy

csoportban különböző

szempontok szerint.

Könyvtárhasználat

-Az igényes, kulturált nyelvi

magatartásnormák kialakítása

Szociális és állampolgári

kompetencia - nemzeti

azonosságtudat kialakítása

2. A mondatról

tanultak ismétlése.

A szövegről, mondatról, szavakról

tanultak felidézése, rendszerezése.

Nyelvi-nyelvtani jelenségek

felismerése előzetes tudás alapján.

Tanult szabályok alkalmazása

(mondatírás…).


-Mondatalkotás, szövegalkotás

fejlesztése

-A helyesírás fejlesztése

Tk. 5/3., 4.,

5.

Tk. 5. Tk. 5/3-5.

Tk. 6/6.

-Igényes íráskép Tk. 4. 5.

3. A szavakról tanultak

ismétlése.

Szótő és toldalék

A toldalékok szerepe beszédünkben.

Megfigyelés, érvelés, következtetés,

Szövegalkotás képről.

Csoportosítás, válogatás.

Kiejtés és írás összehasonlítása.

Egyszerű szóelemzés szótagolással és

szótőkereséssel.

Tanult szabályok felidézése,

alkalmazása.


-Szövegértés, szövegalkotás,

kommunikáció, szókincs

Tk. 6/8.

7/9.

Tk. 6-7. o.

Agy. 6/8-9.

8/12.

Agy. 9. o.

-Kreatív anyanyelvi gondolkodás Tk. 7/9. b)

-Helyesírási tudatosság Tk. 6/8.; 9.

A hatékony, önálló tanulás

Megfigyelés, memória

Tk. 8/14.

4. Szótagolás,

elválasztás

Szavak alkotása önállóan és megadott

szabály alapján, betűkből, szótagokból.

Elválasztási gyakorlatok, játékok

egyéni és csoportmunkában.

Hibakeresés, hibajavítás.

Szabályfelismerés, kombinálás.


-Szókincsfejlesztés, igényes

nyelvhasználat

Tk. 8/12.,

13.

Tk. 7-8. o.

Agy. 3/1.

8/11. A hatékony, önálló tanulás

-Kreativitás, gondolkodás

Tk. 8/11-13.

-Helyesírási tudatosság Tk. 7/10.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

Szabályok elfogadása, mások

gondolatainak megértése.

Kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia

-Együttműködési képesség a

páros és csoportmunkák során.

Tk. 8/ 12-13.

5. A hangokról,

betűkről tanultak

ismétlése

A magán- és

mássalhangzók.

Betűrend

A hang és betű összehasonlítása.

Megfigyelés, érvelés, magyarázat,

meggyőzés.

A magán- és mássalhangzók helyes

ejtése és írása a szavakban.

Kiegészítés, hibajavítás.

Betűrendbe sorolás, szótárhasználat.


-A beszédhangok helyes

képzése

Tk. 9/16.,

17.

Tk. 8-9.

Agy. 3/2.

5/4-6.

6/7.

Agy 4/3.


-A megfigyelés pontossága,

memória

Tk. 9/17.


-A helyesírás fejlesztése, az

alkalmazás képessége

Tk. 8/15.;

9/16., 17.

6. Tanév eleji

tájékozódó felmérés

Önálló feladatmegoldás Az alkalmazás képessége Felmérőlapok

I. Tanév eleji felmérés

7. A felmérés javítása Hibafelismerés, javítás. Típus- és

egyéni hibák megfigyelése, javítása.

Önellenőrzés, hibajavítás

A MONDATFAJTÁK

8. A kijelentő és a

kérdő mondat

Kijelentő és kérdő mondatok alkotása.

Mondatalkotások, mondatvégi írásjelek

pótlása.

Tagolatlan szöveg szavakra,

mondatokra tagolása.

Mondat- és szövegalkotás képről.

Párbeszéd felolvasása helyes

hangsúlyozással.



Tk. 10/1.

11-12. o.

Tk.10-13.

o.

Agy. 10. o.

It. 1. téma

Találós kérdések

gyűjtése, feladványok

készítése egymásnak.

-Kreatív nyelvhasználat Tk. 10/2.

-Helyes beszéd, hangsúlyozás Tk. 10/1.

11/3-4.

9. A kijelentő és a

kérdő mondat

A kérdő és kijelentő mondatok

szerepének megfigyeltetése.

A kérdő mondatok helyes


-A helyesírási tudatosság

alapozása

Tk. 11/3.;

12/5.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

hangsúlyozása.

Az –e kérdőszócska helyes használata

és írása.

Párbeszédek alkotása, felolvasása,

elmondása szituációs helyzetben.


kompetencia - Kommunikáció,

együttműködés

Tk. 11/4.

12/7.

Agy. 11. o.

It. 1. téma

Különböző

mondatfajtákat

tartalmazó

szövegrészletek,

párbeszédek gyűjtése

szabadon választott

irodalmi művekben,

majd ezek előadása

párban, csoportban.



-Kreativitás, önkifejezés

Tk.10/1. c)

11/4.

10. A felkiáltó mondat A beszélői szándék megfigyelése a

felkiáltó mondatban.

A felkiáltó mondat felismerése

szövegben, megkülönböztetése a

beszélő szándéka szerint.

Felkiáltó mondatok alkotása, kijelentő

mondat átalakítása felkiáltássá.


-Olvasás, szövegértés,

szövegalkotás

Tk. 13/ 1.;

2.; 3.;

Tk.13-14.

o.

It. 2. téma -A helyesírási tudatosság

alapozása

Tk. 13/3. c)


kompetencia - Együttműködés,

mások gondolatának megértése

Tk. 13/2.;

14/4.

11. A felkiáltó mondat Gyakori mondatkezdő szavak

használata: jaj, hű, ó, éljen, ni stb.

A felkiáltó mondat helyesírása:

mondatkezdés, mondatvégi írásjel.

Mondaton belüli vesszők alkalmazása.

Szituációs helyzetek, az érzelmek

kifejezése felkiáltó mondattal.



Tk. 15/7-9.

Tk.15. o.

It. 2. téma -Kreatív nyelvhasználat és stílus Tk. 14/4.; 5.



-Verbális és nem verbális

kommunikáció

12. Az óhajtó mondat A beszélői szándék megfigyelése az

óhajtó mondatban.

Az óhajtó mondat felismerése,

megkülönböztetése szövegben.

Az óhaj, vágy, kívánság kifejezésének

nyelvi eszközei és lehetőségei

(megfigyelés, tapasztalatszerzés,

reproduktív szövegalkotás.



Tk. 16/1.

17/6.

Tk. 16-17.

It.3. téma

-Különböző (meglévő)

tudáselemek összekapcsolása új

ismerettel

Tk. 16/2.

17/3.


-Feladat- illetve

problémamegoldó képesség

Tk. 17/4. 5.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

A - bár, bárcsak - szavak használata.

Mondatalkotás, átalakítás, kiegészítés.

Önkifejezés, mások

gondolatának megértése.

Tk. 17/3. d)

17/6.

13. A felszólító mondat A beszélői szándék megfigyelése a

felszólító és mondatban.

A felszólító mondat felismerése,

megkülönböztetése szövegben.

A felszólítást kifejező szavak

helyesírásának gyakorlása.

Összehasonlítás, kiegészítés, átalakítás.



Tk. 18/1-3.

Tk.18-19.

o.

Agy. 13. o.

-Helyesírási tudatosság Tk. 19/4-5.


-Gondolkodási képességek

(megfigyelés, következtetés,

emlékezet)

Tk. 18/3.

19/4.

14. A felszólító mondat A felszólító mondat szerepe

beszédünkben.

Az ismeretek kommunikatív

alkalmazása.

Szituációs játékok, beszédhelyzetek

teremtése. A kérés, felszólítás, parancs

tiltás szerepe.

Vélemények megfogalmazása.

Mondatalkotás, átalakítás.

Esztétikai-művészeti tudatosság

és kifejezőképesség

-Az udvarias, kulturált nyelvi

magatartásnormák kialakítása,

kreatív nyelvhasználat és stílus

Tk. 20/8.

Tk. 20. o.

It. 4. téma



Tk. 20/7., 9.


alapozása

Tk. 20/9.

15. Gyakoroljunk! A mondatfajták felismerése a beszélő

szándéka szerint.

Mondatvégi írásjelek pótlása.

Önálló mondatalkotás, -kiegészítés.

Szövegalkotás szóban és írásban, a

különböző beszélői szándék

alkalmazása kommunikációs

helyzetekben.

-Szövegértés, szövegalkotás Tk. 21-22. o.

Tk. 21-24.

Agy 12. o. Anyanyelvi kommunikáció

-Kreatív nyelvhasználat és stílus

23/7., 9.



(megfigyelés, elemzés,

következtetés)

Tk. 21/1-2.

13/8.

16. Témazáró felmérés:

A mondatfajták

A önálló feladatmegoldás, a tanultak

alkalmazása.

Önállóság, alkalmazási

képesség, döntés.

Felmérőlapok

II. A mondatfajták






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

17. A felmérés

értékelése, javítása

Egyéni és típushibák megbeszélése,

javítása. Érvelés, meggyőzés.

Hibafelismerés és javítás

A SZAVAK

18. Mit tudsz már a

szavakról?

Szavak jelentésének vizsgálata

(szóalkotás, jelentések értelmezése)

Szótárhasználat

A szavak jelentésbeli változásának és a

hangok időtartamának összefüggése

(megy-meggy, hal-hall)


-A helyesírás alapozása

Tk. 26/5-6.

Tk. 25-26.

Saját „szókincstár”

összeállítása. Eddig

ismeretlen vagy

kevésbé ismert

szavak, szinonimák

gyűjtése.

Szó és betűrejtvények

készítése, gyűjtése.

-Tudatos és kreatív

nyelvhasználat

Tk. 26/7-8-9.


-Feladat- illetve


Tk. 25/1-4.

19. A rokon értelmű

szavak

Rokon értelmű szavak gyűjtése,


Szókincsbővítés, árnyaltabb

kifejezésmód a rokon értelmű

szavakkal.

Szócsaládok összeállítása,

szótárhasználat.

Indoklás, jelentésértelmezés.

-Szókincsfejlesztés Tk. 28/3-5.

Tk. 27-29.

It. 5. téma -Szövegértés, szövegalkotás

-Választékos nyelvhasználat,

kifejezésmód

Tk. 29/6.


kompetencia - Együttműködési

képesség, egymás tanítása,

tolerancia

Tk. 29/6., 8.

20. Az ellentétes

jelentésű szavak

Ellentétes jelentésű szópárok gyűjtése.

Szabályfelismerés, szabályjátékok,

rejtvények.

Mondat- kiegészítés, átalakítás.

Szavak csoportosítása, válogatása.

Anyanyelvi játékok (kakukktojás,

rejtvény…)



(logika, szabály, összefüggés

felfedezése)

Tk. 30/2.

31/5.

Tk. 30-32.

It. 6. téma

-Kreatív anyanyelvi

gondolkodás, az alkalmazás

képessége

Tk. 31/6.

32/9.


kompetencia - Kooperatív

hajlandóság, egymástól tanulás

Tk. 30/2-3.

31/6

A SZÓFAJOK






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

21. Mit jelentenek a

szavak?

A szófaj

fogalmának

előkészítése

Szavak jelentésének megfigyelése.

Gondolkodási műveletek segítségével

nyelvtani jelenségek megfigyeltetése.

Csoportosítás, összehasonlítás,

szókincsfejlesztés.

Kooperatív tanulási technikák

alkalmazása


-Felfedező, induktív tanulási

technika

Tk. 33./1.

34/3-5.

Tk. 33-34.

Szk.

It. 7. téma

Anyanyelvi játékok,

játékos versenyek:

Activiti, Barchoba,

Ki vagyok én?, Mit

visz a kishajó? (Pl.:

csak tulajdonságot

jelentő szavakat…)

-Gondolkodási képesség

(összefüggések megértése…)

Tk. 33/1.

34/5.


-Értelmező szó, mondat és

szövegolvasási képesség.

Tk. 34/5.

36/10.

22. A szófaj

fogalmának

előkészítése

Szavak csoportosítása jelentésük

szerint.

Szógyűjtés, jelentésértelmezés.

A szófajok összehasonlító áttekintése.

(páros és/vagy csoportmunkák).


-Logikus gondolkodás,

összefüggések felfedezése

Tk.35/7.

Tk. 35-36.

Szgy.

It. 7. téma

-Együttműködési képesség,

egymástól tanulás

Tk.35/6.

-Funkcionális írás Tk.35/6.

A FŐNÉV

23. A főnév fogalma A főnév fogalmi jegyeinek kialakítása

induktív módon.

Főnevek jelentésének megfigyelése

(élőlényt, tárgyat, gondolati dolgot

nevez meg.).

Kiemelt főnevek csoportosítása.

Magyarázat, meggyőzés, érvelés.


- Az önálló tanulási képességek

(emlékezet, figyelem,

gondolkodás)

Tk. 38/3-4.

Tk. 37-38.

Agy. 14-

15.

It. 8. téma

Szk.

Anyanyelvi játékok,

játékos versenyek:

Activiti, Barchoba,

Ki vagyok én?, Mit

visz a kishajó? (Csak

főnevet visz, ami

megadott betűvel

kezdődik, vagy

megadott

szótagszámú, vagy

élőlény neve…)

Szókitaláló: rajzold

le, írd körül…

-Írásrutin, helyesírás Tk. 37/2.


-Olvasás, szövegértés

Tk. 37/1

24. A főnév felismerése Főnevek felismerése szócsoportokban,

mondatokban és szövegben.

Főnevek gyűjtése tematikus

csoportosítással.

Kooperatív technikák alkalmazása.

Főnevek alkotása betűkből,

szótagokból.

Gondolkodási képességek

(felismerés, csoportosítás,

hozzárendelés…)

Tk. 39/6-7.

Tk. 39-40.

Agy. 18.

It. 8. téma

Szk.



képesség, egymástól tanulás

Tk. 40/8-9.

Írásrutin, helyesírás Tk. 40/8-9.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

Gyűjtés képekről.

Tulajdonnevek

gyűjtése

csoportokban a

településről és

környékéről.

Anyanyelvi játékok

(Ország-város, Ki

vagyok én?...)

25. A főnév fajtái

A köznév és a

tulajdonnév

A tapasztalatokra épülő nyelvi

fogalomrendszer alapozása.

Nyelvi jelenségek megfigyelése,

következtetés, szabályalkotás,

elvonatkoztatás.

Szógyűjtés, csoportosítás.


-A helyesírás alapozása

Tk. 42/3.

43/7.

Tk. 41-42.

Agy. 22.

It. 9. téma

Szk.

-Összetett intellektuális

képességek fejlesztése

Tk. 41/1.

43/8.

-Olvasás, szövegértés Tk. 42. o.

26. A köznév és a

tulajdonnév

A főnév fajtáinak csoportosítása,

megnevezése.

Köznevek és tulajdonnevek

felismerése, megfigyelése a

mondatban.

A köznév és a tulajdonnév felismerése

szövegben, csoportosításuk.

Szógyűjtés, köznév és tulajdonnév

egymáshoz rendelése.

-A nyelvi tudatosság fokozása,

szabályalkalmazás

Tk. 43/7.

Tk. 42-43.

Agy. 23.

It. 9. téma

Szk.



(megfigyelés, csoportosítás)

Tk. 43/7.

42/5.

-Önállóság az

információszerzésben, a

feladatvégzésben

Tk. 43/8.

43/6.

Térképvázlat

készítése, bemutatása

(kiállítása) a

településre jellemző

tulajdonnevekkel (pl.:

a település egyik

részéről, az iskola

környékéről…).

Témahét: nyelvi

hagyományőrzés, a

szólások,

közmondások szerepe


tulajdonnév

helyesírása.

Analóg nyelvi jelenségek

megfigyeltetésével, elemzésével

nyelvtani fogalmak kialakítása,

ismeretek elsajátítása.

Helyesírási szabályok alkotása,

alkalmazása.

Betűpótlások, csoportosítások.

-Önállóság és tudatosság a

szabályalkalmazásban.

Tk 45/4.,6.

Tk.44-46.

Agy.24-25.

It. 10. téma

Szk.


-Kreatív nyelvhasználat

Tk.4 4/1.,2.

46/8.


szókincsfejlesztés

Tk. 44/1.


tulajdonnév

helyesírása.

Tapasztalatszerzés a tulajdonnevek

különböző fajtáiról, helyesírásuk

gyakorlása kooperatív munkával.

A köznevek és tulajdonnevek

helyesírásának változatos gyakorlása:

betűpótlás, hibajavítás, párosítás,

csoportosítás…



képesség, egymástól tanulás,

tolerancia

Természettudományos komp.

Tk. 48/15.

Tk. 47-49.

Agy. 26-

27.

It. 10. téma

Szk. A hatékony, önálló tanulás

-emlékezet, figyelem,

Tk. 49/18.,

20.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

gondolkodás beszédünkben.

Olyan szólások,

közmondások

gyűjtése, amelyekben

toldalékos főnevek

találhatók.

Értelmezés,

lerajzolással,

bemutatással,

történetbe ágyazással.

-Írásrutin 48/16.,17.

29.

A főnevek

toldalékos

alakjai

Nyelvi jelenségek tapasztalatokra

épülő megfigyeltetése.

A toldalék szerepének vizsgálata.

Egyszerű szóelemzések

Toldalékok pótlása, hibajavítás.

Toldalékos szavak alkotása, gyűjtése

kérdések segítségével.


-Elemzőképesség, analógiák

Tk. 50/1.

51/5.

Tk. 50-51.

Szk. Anyanyelvi kommunikáció


szövegalkotás

Tk. 50/2.

-A nyelvi tudatosság, helyesírás Tk.51/4-5.

30. A főnév egyes és

többes száma, a

többes szám jele.

A többes szám jelölésének felfedezése,

felismerése szövegben is

szövegértelmezéssel.

A többes szám szerepe.

Többes számú főnevek alkotása.

Összehasonlítás, szabályalkalmazás,

csoportosítás. A toldalék

megváltozásának megfigyelése


alapozása

Tk. 53/5.

54/9.

Tk.: 52-54.

It. 11. téma

Szk.


-Önállóság az információszer-

zésben, a feladatvégzésben

Tk. 52/2.

53/4.


(szabályalkotás, csoportosítás)

Tk. 54/7., 9.

31. A –t ragos főnevek

Megfigyelésre, tapasztalatokra épülő,

induktív ismeretelsajátítás.

A –t ragos főnevek szerepe,

felismerése, helyesírása.

Helyesírási szabályalkotás, annak

alkalmazása különböző

írástevékenységekben.

Toldalékolás, csoportosítás.


-Olvasás, szövegértés

Tk. 55/1.

56/5.

Tk. 55-56.

Agy. 29.

It. 12. téma

-Feladat- illetve


Tk. 55/2-3.


alapozása, szabályalkalmazás

Tk. 56/4.

32 A - ból, -ből, -ról, -

ről, -tól, -től ragos

főnevek

A - ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragos

főnevek szerepének megfigyelése,

felismerésük szövegben.

Helyesírási szabály felfedezése,

megfogalmazása.




Tk. 58/6-7.

Tk. 57-58.

It. 13. téma

Szk. -Olvasás, szövegértés, szóbeli

szövegalkotás

Tk. 57/1-4.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

Szavak, mondatok kiegészítése. -A helyesírási tudatosság

alapozása. szabályalkalmazás

Tk. 57/4.

58/5-6.

33. A -ban, -ben, -ba,

-be ragos főnevek

A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek

helyes használatának gyakorlása

mondatalkotással, szövegértelme-

zéssel.

Megfigyelésre, tapasztalásra épülő

szabályalkotás.

Toldalékok pótlása, hibajavítás,

toldalékos szavak csoportosítása.




tolerancia

Tk. 60/5-6.

Tk. 59-60.

Agy.

29/41.

It. 14. téma Anyanyelvi kommunikáció

-Értelmező olvasás, szövegértés

Tk. 59/1-3.

-Helyes, igényes nyelvhasználat

és helyesírás

Tk. 60/4-6.

34. A toldalékos

főnevek gyakorlása

A tanult helyesírási szabályok kreatív

alkalmazása egyéni, páros és

csoportmunkában.

Szavak halmazokba rendezése,

hibajavítás, toldalékok pótlása.

Mondat és szövegalkotás toldalékos

szavakkal.

Tollbamondás, önellenőrzés.

-Írásrutin és helyesírás

Agy.28/38. 29/40.

Agy. 31/45.

It. 15. téma

Szk.



(memória, rendszerezés,

kreativitás)

-Tanulási képesség önállóan és

csoportban.

35. A névelő

A határozott névelő

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat

alapján.

Induktív ismeretelsajátítás.

A határozott névelő szerepének,

használatának megfigyelése.

Szabályalkotás, alkalmazás.

Névelők pótlása mondatokban.





Tk. 61/1-3.

Tk. 61-62.

It. 16.

Szk.

Anyanyelvi játékok:

szóláncok

főnevekkel;

szövegalkotás

szóhalmazból

véletlenszerűen

kihúzott főnevekkel

névelők használatával

csoportmunkában.

Egymás történeteinek

meghallgatása,

átalakítása.



Tk. 62/5-7.

-Helyes, igényes nyelvhasználat

és helyesírás

Tk. 62/7.

36. A névelő

A határozatlan

névelő


alapján.

A határozott és határozatlan névelő




(megfigyelés, összehasonlítás,

lényegkiemelés)

Tk. 63/8.9.

Tk. 63.

It. 16.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

Összehasonlítás.

A határozatlan névelő felismerése.

Mondatok átalakítása, jelentésváltozás

megfigyelése.



Tk. 63/8.

-A nyelvi tudatosság fokozása Tk. 63/9.,10.

37. A főnévről tanultak

összefoglalása,

rendszerezése.

A főnevek felismerése szövegben,

csoportosítás jelentés szerint.

Köznév és tulajdonnév felismerése, a

rájuk vonatkozó helyesírási szabály

alkalmazása.

Toldalékos főnevek helyesírása.

Betűpótlás, mondatok kiegészítése.



(rendszerezés, csoportosítás)

Tk. 64/1.

Tk. 64-65.

Agy.26.

It.16.

-A nyelvi tudatosság fokozása,

az alkalmazás képessége

Tk. 64/2.



Tk. 64/1-2.

38. A főnévről tanultak

összefoglalása,

rendszerezése.

Tanult helyesírási szabályok

felismerése és alkalmazása

feladatmegoldás, írástevékenység

során.

Hibásan írt szavak felismerése és

javítása mondatban, szövegben a

szabály felidézésével.

Tollbamondás, emlékezetből írás.



-Tanulási képesség önállóan és

csoportban.

Tk. 66/7.

Tk. 66.

Agy:27.

It.16.

Szk.



(megfigyelés, memória)

Tk. 66/9.

-Írásrutin és helyesírás Tk. 66/8.

39. Felmérés A főnévről szerzett ismeretek felmérése

-Önálló feladat-,

problémamegoldó és

önellenőrző képesség.

III. sz. felmérőlap

A főnév

40. A felmérés javítása A felmérés értékelése. A hiányok

pótlása, javítások a feladatok

megoldásával.


-Önellenőrző, hibafelismerő,

hibajavító képesség, önismeret

AZ IGE

41. Az ige fogalma,

jelentése.


alapján.


-A nyelvi tudatosság fokozása

Tk. 68/4.

69/5-6.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

Cselekvést jelentő

szavak,

Az ige, jelentésének megfigyelése:

kifejezhet cselekvést, történést.

A cselekvések bemutatása, eljátszása.

Cselekvést jelentő igék keresése

szóhalmazban, szövegben.

Összehasonlítás, fogalomalkotás.


-Logikus gondolkodás,

összefüggések felfedezése

Tk. 68/4.

69/7.

Tk.: 67-68.

Agy. 34-

35.

It. 17. téma

Szk.

Játék:

Találd ki az igét!

Kis lapokra felírt

cselekvéseket kell

egy-egy gyereknek

eljátszani, a többiek

pedig találják ki,

hogy mi volt a lapra

írva.

Kreatív szövegalkotás

5-6 megadott igével.

-Értelmező olvasás,

szövegértés, szövegalkotás

Tk. 68/3.

42. Az ige fogalma,

jelentése.

Cselekvést, történést

jelentő szavak


alapján.

Az ige jelentésének vizsgálata: az ige

történést is kifejezhet.

A történést jelentő igék felismerése

Igék tematikus gyűjtése kérdések,

képek alapján,, csoportosításuk.

Szövegek, mondatok kiegészítése

igékkel.




Tk. 70/8.,10.

71/11.

Tk.: 69-70.

Agy. 36-

37.

It. 17. téma

Szk.


(megfigyelés, memória)

Tk. 72/15.



szövegértés, szövegalkotás

Tk. 71/13.

43. Cselekvést,

történést, létezést

jelentő szavak


alapján.

Az ige jelentésének vizsgálata: az ige

létezést is kifejezhet.

Létezést jelentő igék felismerése.

Mondat-, szövegalkotás igékkel.

Az ige mondatbeli szerepének

vizsgálata.



(emlékezet, fogalomalkotás)

Tk. 71/11.

73/16.

Tk.: 71-73.

Agy.: 38.



Tk. 71/12.

73/17-18.

-Írásrutin és helyesírás 72/14-15.

44. Az ige ragozása Az igék felismerése, ragozása.

Az egyes és többes szám fogalma.

A személyrag fogalma, szerepének

megfigyelése. Egyszerű szóelemzések,

szótő és személyrag megkeresése.

Személyragok pótlása szavakban,

szövegben.




Tk. 74/2.

75/3.

Tk. 74-75.

Agy. 40.

It. 18. téma

-A verbális gondolkodás

fejlesztése

Tk. 74/1-2.



Tk. 75/4.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

45. Az ige ragozása A cselekvő számának, személyének

megállapítása.

A személyes névmások használata

(megnevezés nélkül).

Szöveg átalakítása a cselekvő

személyének megfelelően. Igeragozási

gyakorlatok.

-Gondolkodás (analógiák

felismerése példák alapján)

Tk. 77/8-9.

Tk. 76-77.

Agy. 41.

It. 18. téma

Hibavadászat

csoportokban. Ki talál

több helyesírási hibát

újságokban,

könyvekben,

nyomtatványokban,

plakátokon, egyéb

feliratokon (otthon,

iskolában, utcán,

kirakatban…).

Hogyan kell ezekez a

hibákat javítani?

(Szótárhasználat)

Egymás szövegeinek,

fogalmazásának

átalakítása (más

szereplő nevében,

más időben stb.)


-Értelmező olvasás, szövegértés,

reproduktív szövegalkotás

Tk. 76/7.

77/10.

-Funkcionális nyelvhasználat Tk. 77/10.

46. Az igeidők

A jelen idejű igék

Az igék vizsgálata, összehasonlítása

szövegkörnyezetben. Indoklás,

magyarázat.

Mondatok átalakítása, a cselekvés

idejének megváltoztatása.

A jelen idejű igék megfigyelése,

szerepe, használata.


-Szóbeli kifejezőképesség

(érvelés, magyarázat)

Tk. 78/1-2.

Tk.78-79.

Agy. 43.

It. 19. téma

Szk. -Szövegértés, szövegalkotás Tk.78/2.

79/1-2.

-A nyelvi tudatosság fokozása Tk. 79/1-2.

47. A jelen idejű igék A jelen idejű igék felismerése,

csoportosítása.

Igeragozási gyakorlatok.

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű j.

idejű igék.

Szókincsbővítés szómagyarázattal.



fejlesztése

Tk. 80/6.

Tk. 80-81.

It. 19. téma

Szk. -Írásrutin, helyesírás Tk. 81/7-9.

-Szövegértés, szóbeli

szövegalkotás

Tk. 81/8.

48. A múlt idejű igék Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat

alapján.

Az ige múlt idejének megfigyeltetése,

igék elemzése. Helyesírási szabály

fogalmazása a múlt idő jeléhez.

Mikor –t, mikor –tt?

Múlt idejű igék felismerése

szóhalmazban, szövegben.

Tollbamondás.

Gondolkodási képességek

(fogalomalkotás, általánosítás,

összefüggések felfedezése)

Tk. 83/3.

Tk. 82-84.

It. 20. téma

Tudatosság, szabálykövetés a

helyesírásban.

Tk. 84/5-6.



fejlesztése

Tk. 82/1.

49. A múlt idejű igék Múlt idejű igék felismerése, -Szövegértés, szövegalkotás Tk. 85/10.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

csoportosítása.

Helysírási szabály alkalmazása.

Ige ragozása múlt időben.

Jelen idejű igék átalakítása múlt

idejűvé.

Szavak, mondatok kiegészítése,

szövegalkotás múlt idejű igékkel.

Tk. 85-86.

Agy.44.



fejlesztése

Tk. 86/10.


-Önállóság a feladatmeg-

oldásban önellenőrzésben

Tk. 86/12-

13.

50. A jövő idejű igék Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat

alapján.

A jövő időre utaló szövegkörnyezet

megfigyeltetése.

A jövő idő kifejezésének eszközei, az

összetett igealak elemzése.

Mondatok átalakítása, önálló

szövegalkotás.

-Írásrutin, helyesírás Tk. 87/ 1-3.

Tk.: 87-88.

It. 21. téma

Agy. 47.


-Szövegértés, mondat- és

szövegalkotás

Tk. 87/ 2-3.


fejlesztése

Tk. 88/5-6.

51. A jövő idejű igék A jövő idejű igealak felismerése.

Szavak, mondatok átalakítása úgy,

hogy jövő időt fejezzenek ki.

Páros munka.

Mondatkiegészítés, mondatalkotás.

Feladatmegoldás kooperatív

munkában.



Tk. 89/7.

Tk. 89-90.

Agy. 49.

It. 21. téma -Szövegértés, szövegalkotás Tk. 89/ 8-9.




tolerancia

Tk. 90/ 10.,

12.

52. Az igék helyesírása

Az -ít, -ul, -ül végű

igék.

Példák, analógiák alapján hasonlóság,

szabály felfedezése. (-ít, -ul, -ül végű

igék)

Igék gyűjtése felismert szabályokhoz.

Igék átalakítása, mondatok

kiegészítése.

Válogató másolás, látó-halló

tollbamondás.

-Írásrutin, helyesírás,

szabálykövetés

Tk. 91/ 2.

Tk. 91-92.

Agy.42.

It. 22. téma A hatékony, önálló tanulás

-Önállóság a feladatmegol-

dásban önellenőrzésben

Tk. 91/3.


-Szövegértés, mondatalkotás

Tk. 92/ 2-5.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

53. Gyakoroljuk az igék

helyesírását!

Helyesírási problémák megfigyelése,

elemzése, szabályok felidézése.

Helyesírási gyakorlatok: másolás, látó-

halló tollbamondás, mondatok

kiegészítése, igék átalakítása.

Önellenőrzés, javítás.


-Gondolkodás (megfigyelés,

emlékezet, analógiák felism.)

Tk. 93/1-2.

Tk. 93-94.

Agy.46.

Szk. -Írásrutin, helyesírás,

szabálykövetés

Tk. 93/ 2-3.

-Önállóság a

feladatmegoldásban

önellenőrzésben

Tk. 94/ 4-5.

54. Az igekötős ige Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat,

megfigyelés alapján.

Az igekötők jelentésmódosító szerepe.

A leggyakoribb igekötők megismerése.

Igekötők kapcsolása igékhez, a

megváltozott cselekvések bemutatása

(kilép, belép, fellép, rálép…)



fejlesztése

Tk. 96/ 3.

Tk. 95-96.

Agy 50.

Játékos verseny:

olyan igék gyűjtése,

amelyekhez a legtöbb

igekötő kapcsolható A hatékony, önálló tanulás


összehasonlítás, fogalomalkotás)

Tk. 95/ 1-2.

96/5.

-Értelmező olvasás Tk. 95/ 2.

55. Az igekötő

közvetlenül az ige

előtt áll

Az igekötős igék felismerése és

helyesírása szövegben.

Igekötő és ige összekapcsolása, a

jelentéskülönbség értelmezése.

Helyesírási szabály megfogalmazása.

Igekötők pótlása szövegben.




Tk. 98/6.

Tk. 97-98.

Agy.49/39.

It. 23. téma


szabálykövetés

Tk. 97/ 2-3.


szövegalkotás

Tk. 97/1.

98/5.

56. Az igekötő az ige

után áll

Különírt igekötős igealak megfigyelése

elemzése, helyesírási szabály

megfogalmazása.

Különírt igekötős igealakok előállítása,

felismerése.

Szabály alkalmazása példák, analógiák

alapján.



emlékezet, analógiák felismerése)

Tk. 99/ 1-2.

Tk. 99-100.

It. 24. téma

Agy.

52/44.


szabálykövetés

Tk. 99/3.

100/5.


-Szövegértés, mondatalkotás

Tk. 100/5-6.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

57. Az igekötő és az ige

között más szó áll

A három szóból álló igekötős igealak

megfigyelése, elemzése,

szabályalkotás.

Igealakok előállítása közbeékeléssel.

Helyesírási gyakorlatok során

szabálytudatosítás, önellenőrzés,

hibajavítás.




Tk. 102/5-6.

Tk. 101-

102.

It. 25. téma

Agy. 51-

52.



Tk. 101/1-2.


szabálykövetés

Tk. 102/4.

101/3.

58. Gyakoroljunk! Az igekötőkről tanultak gyakorlása,

komplex alkalmazása.

Felismerés, csoportosítás, kiegészítés.

Az igekötős igék elválasztásának

szabálya.

Nyelvhelyesség.

Mondatok kiegészítése páros

munkával.



Feladat- és problémamegoldó

képesség, együttműködés

Tk. 103/3.

Tk. 103-

104.

Agy.53.



gondolkodás

Tk. 104/4-5.

-Nyelvhasználat, helyesírás Tk. 104/6.

59. Mit tudsz már az

igéről?

Az igéről tanultak

összefoglalása,

rendszerezése

A tanultak felidézése, alkalmazása,

igék elemzése megadott szempontok

szerint.

Az ige helyesírásáról tanultak

alkalmazása a gyakorlatban.

Igék csoportosítása, átalakítása,

kiegészítése.

Mondat- és szövegalkotás.




Tk. 107/6.

105/1.

Tk.105-

107.

It. 26. téma

Játékos

csoportverseny:

ly vagy j betűt

tartalmazó igék

gyűjtése

csoportosítva, tabló

készítése, kiállítása a

tanteremben.


szabálykövetés

Tk. 105/1. c)

107/7.



Tk. 106/3-4.

60. Felmérés Az igéről szerzett ismeretek felmérése

-Önálló feladat-, problémameg-

oldó és önellenőrző képesség.

IV. sz. felmérőlap

Az ige

61. A felmérés

értékelése, javítása

Egyéni- és típushibák. A hiányok

pótlása, javítása.



A MELLÉKNÉV






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

62. A melléknév

fogalma, jelentése

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat,


A melléknevek szerepének

megfigyelése beszédünkben és

írásunkban.

Melléknevek jelentése, felismerése

szócsoportokban, mondatokban és

szövegben.


-Szó- és írásbeli nyelvhasználat

Tk. 108/2.

109/4.

Tk. 109-

110.

Agy.54.

It. 27. téma

Tulajdonságok

gyűjtése állatokról,

növényekről, híres

emberekről.

egyénileg vagy

csoportmunkában.

Feladványok

készítése egymásnak

a gyűjtött

tulajdonságok

felhasználásával.


szövegalkotás

Tk. 109/3.,5.



elemzés, fogalomalkotás)

Tk. 108/1.

63. A melléknév

fogalma, jelentése

A melléknevek helyes használata,

szókincsfejlesztés, árnyalt,

kifejezésmód.

Mondatok, szövegek kiegészítése

melléknevekkel.

Tematikus szógyűjtések párban,

csoportban.


-A verbális gondolkodás, a

helyesírás fejlesztése

Tk. 110/6-7.

Tk. 111.

Agy.55-56.

It. 27. téma



-Helyes nyelvhasználat

Tk. 111/9-

10.




Tk. 1118.

111/12.

64. A melléknév

fokozása

A tulajdonságok mértékének

összehasonlítása, kifejezési lehetősége.

A fokozott melléknevek szerepe,

felismerése.

A fokozás jelei.

A fokozott melléknevek helyes

használata és írása.



elemzés, összehasonlítás)

Tk. 112/1-2. Tk. 112-

113.

Agy. 57.

It. 28. téma -A verbális gondolkodás

fejlesztése

Tk. 112/3.



Tk. 113/4.

65. A melléknév

fokozása

Melléknevek fokozása, a szótő

változásának megfigyelése.

Helyesírási gyakorlatok:

mondatkiegészítés, szóelemzés,

elválasztás.


-Helyes nyelvhasználat

Tk. 114/8.

Tk. 114.

Agy. 58.

It. 28. téma -Értelmező olvasás,

szövegalkotás

Tk. 114/10.

113/5.

-Írásrutin, helyesírás Tk. 114/7- 9.






(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

66. A melléknevek

helyesírása

Szabályalkotás nyelvi tapasztalat,


Ó, ő, ú, ű végű melléknevek.

Következtetés, általánosítás, indoklás.

Szavak, mondatok kiegészítése.

Ly- j a melléknevekben.


gondolkodás, nyelvhasználat

Tk. 115/3.

116/4.

Tk.

115/116.

Agy.60.

It. 29. téma

-Írásrutin, helyesírás Tk. 115/2.




Tk. 116/4-8.

67. Gyakoroljunk! A melléknevek felismerésének,

használatának és helyesírásának

gyakorlása.

Szóalkotások, kiegészítések, nyelvi

játékok, rejtvények.





Tk. 117/ 2.

Tk.

117/118.

Agy. 59.o.

It. 29. téma




gondolkodás, nyelvhasználat

Tk. 118/6-7.

68. Mit tudsz már a

melléknévről?

A tanultak rendszerezése,

összefoglalása. Az melléknév

helyesírásáról tanultak alkalmazása a

gyakorlatban.

A melléknév stílusélénkítő hatása.

Rokon értelmű, ellentétes jelentésű

melléknevek gyűjtése.



gondolkodás, helyesírás

Tk. 119/2.

120/4.

Tk. 119-

120.

Agy.61-62.

It.30. téma



-Szó- és írásbeli nyelvhasználat,

stílus fejlesztése

Tk. 120/6.




tolerancia

Tk. 120/4.

69. Felmérés A melléknévről szerzett ismeretek

felmérése




V. sz. felmérőlap

A melléknév

70. A felmérés javítása Egyéni- és típushibák. A hiányok

pótlása, javítások a feladatok








(projekt,

gyűjtőmunka,

témahét stb.

megoldásával.

TANÉV VÉGI ISMÉTLÉS

71. Tanév végi ismétlés A tanult ismeretek és helyesírási

tudnivalók komplex módon való

alkalmazása.

A szófajok felismerése és értelmezése,

csoportosítása a tanult szempontok

szerint köznyelvi és irodalmi

szövegekben.


Írásrutin, helyesírás

Tk. 122/4.

Tk. 121-

122.

Agy.63-66.

Játékos anyanyelvi

fejtörők, rejtvények

megoldása,

feladványok készítése

egymásnak.


emlékezet, felidézés, alkalmazás)

Tk. 121/1-3.





Tk. 122/5-6.

72. Tanév végi ismétlés Hiányos szövegek kiegészítése a

megfelelő szófajú szavakkal,

szóalakokkal.

Szókapcsolatok, mondatok, szövegek

szerkesztése a tanult szófajok

nyelvtani és helyesírási ismereteinek

alkalmazásával.

A szófajok rendszerező áttekintése.


-Szó- és írásbeli nyelvhasználat,

stílus, helyesírás

Tk. 123/8.

125/11.

Tk. 123-

125.

Agy.67-69. -Szövegértés, mondatalkotás Tk. 125/11.




tolerancia

Tk. 124/10.

73. Tanév végi felmérés A 3. osztályban tanultak alkalmazása.




IV. sz. felmérőlap

Az ige

74. Javítás Egyéni- és típushibák.

A hiányok pótlása, javítások a

feladatok megoldásával.



készült - gov.hu · kommunikációs formák (verbális, nem verbális) alkalmazása. kompetencia...

Documents