szövegalkotás, szövegbefogadás

8/4/2019 Szvegalkots, szvegbefogads

1/47

Szovegalkotas, szovegbefogadas, texti16giai szemponni szov.elemzes


2/47

I ro d alm i s zo v eg ek te xt ol og ia i e le m ze se ne k s aj at os sa ga4 0 3

Haszonnaljar ezekhez hozzavenni meg a fordftasban javasolt szempontokat (Nida es Taberalapjan Klaudy 1993: 134) is mint olyan elemeket, amelyek minden szovegben jelol ve vannaknyelvenkent eltero specialis eszkozokkel:

a szoveg eleje es vege, a belso atmenetek, az idobeli viszonyok, a terbeli viszonyok, a logikai viszonyok, a referenciaviszonyok, a lenyeg kiernelesenek, az erzelmi es logikai hangsulynak, a szerzd reszvetelenek, nezcpontjanak jelolese,

2 . lr od a lm i sz ov eg ek te x to l6 g ia ielemsseneks a j a t o s s a g a

"Az ertelmezes pragmatikus formaja mindenekelott a rmfveszi struktiirat tori ossze" (KulcsarSzab6 1987: 17), megsem mellozhetd,

Barthes a szoveg es elemzoje viszonyat fgy festi meg egy metaforikus kepben: "A szoveg,teljes tornegeben, az egbolthoz hasoniatos, mely egyszerre Iapos es mely, sima, hatartalan esjelzopontok nelkuli: ahogy a j6s varazspalcajaval erre az egre kepzeletbeli haromszoget raj-zoI, hogy abban, bizonyos szabalyok szerint a madarak roptebol olvasson, ugy rajzolja fel akommentator is a szoveg menten haladva az olvasas zonait, hogy ezekben megfigyelje ajelentesek vandorlasat, a k6dok felbukkanasat, az idezetek atvonulasat" (1997b: 26).

Sz ak i r o d a l om

Barthes, Roland 1996. A szaveg iirome. Osiris. Budapest.Barthes, Roland. 1997b. SIZ. Osiris. Budapest.Bekesi Imre 1980b. Mondat- es szovegszerkezeti parhuzamok. Nyelvtudomdnyi Ertekezesek 104: 225-228.Bencze Lorant 1995. Emlekezes, szovegalkotas, szovegtipus. In: Pet6fi S. Janos-Bekesi Imre-Vass Laszlo

(szerk.): Szemiotikai szovegtan. JGYTF Kiado, Szeged. 8: 9-34.Deme Laszlo 1970. A kiejtes torvenyeinek tanftasa es tanulmanyozasa. Magyar Nyelvdr 270-280.B. Fejes Katalin 1993. A szintaktikai allomany termeszete gyermekszovegekben, Nyelvtudomdnyi Ertekeze-

sek 136. sz.Cs. Gyfmesi Eva 1982. A mtlelemzes modszertanahoz. In: Szabo Zoltan (szerk.): A siovegvizsgalat uj utjai.

Kriterion. Bukarest. 148-198.Hankiss Elerner 1970b. Az irodalmi kifejezesformdk lelektana. Akademiai Kiado. Budapest.Kaban Annarnaria 1995. Szovegpragmatikai kerdesek, Studia Nova 3: 173-182.Kemeny Gabor 1996. Alom - valo (Az ellentet mint szovegszervezo ely egy Knidy novellaban). Magyar

Nyelvdr 403-414.Klaudy Kinga 1993. Vissza a szoveghezl In: Pet6fi S. Janos-Bekesi Imre-Vass Laszlo (szerk.): Szemiotikai

szovegtan. JGYTF Kiado. Szeged. 6: 133-144.Kocsany Piroska 1989. Szovegnyelveszet vagy a szovegtfpusok nyelveszete, Filologiai Kozlony 35: 26-43.Kulcsar Szabo Ern6 1987. Mtialkotds-sziiveg-hatds. Magvet6. Budapest.Nagy Ferenc 1980. Kriminalisztikai sziivegnyelveszet. Akaderniai Kiado, Budapest.Nagy Ferenc 1985. Kvantitativ nyelveszet. Tankonyvkiado. Budapest.


3/47


4/47

A n y elv e sz e ti i nd itt ati su t ex to 1 6 gi ai e le rn z es m i b en le te4 0 1

a kommunikacioelmeleti szempontok ervenyesitese, a szoveg pragmatikai jellemzoi a beszedaktus-elmelet szernpontjabol, a beszelt nyelvi es az irott szovegek elterese a szituacio es a kontextus kulonbsege miatt, az egyuttmtfkodesi alapelvek ervenyesulese a konverzacioban, az aktualis mondattagolas korrelacioja a sz6renddeI es a hangsiillyal.

A szoveg szerkezeti szintjenek vizsgalatakor a kompozfcios konnexitas eszkozei, a folyamatos szoveg szegmentalasa (uj szegmentum kezd6dik a kovetkezo negy tenyezokozul egy valtozasaval: cselekvo, a cselekves helyszfne, ideje es magva - Voigt 1971: 105),

a szovegtfpusnak (irodalmi alkotas eseten rmlfajnak) megfeleI6 struktura kibontasa, a makroszerkezeti egysegek meglete, aranya, kapcsolata, a szovegegysegek rendje, a szovegszegmentumok kozotti relaciok, a mikro- es makroszerkezeti egysegek megszerkesztettsege es beszerkesztettsege, a nagyobb szovegszervezo erejtl mondatok (f6kusz- es tetelmondatok) helye a szovegben,A szovegszegmentalas nem lehet formalis, nem valaszthato eI a szemantikai vizsgalat-

t61. A struknirara, a szovegjelentesre vonatkoz6 elozetes feltevesunket szoveggyakorisagijellemzdkkel Iehet vagy igazolni, vagy korrigalni, esetleg az ujraolvasas soran a korabbifeltetelezesunknek, elvarasunknak ellentmond6, tin. problemaalkoto megfigyelessel tovabb-Iendithetjiik vagy m6dosithatjuk eredeti elkepzelesunket.

A szoveg stilaris szintjenek elemzesekor(alapvet6en a funkcionalis stilisztika szerint - Szathmari 1983a: 342-355) a szovegszervezo (rendezo) elvhez valo kovetkezetes ragaszkodas kovetkezteben gIo-balis elemzes (Szabo 1995c: 149),

a stfluskoheziot megteremt6 szovegelemek felfedese, hangzasparhuzamok es -ellentetek funkci6ja (Kemeny 1996), szo- es kifejezesvalasztas kihatasa a szovegstilusra, a mondatszerkesztes mint stiluselem, a mondatsor kapcsolodasa mint stflusmeghatarozo sajatsag, a kepek szovegstflus-szervezo ereje, a mufajisag kihatasa a stilusra, egyetlen stfluselem szovegdominanciaja, esztetikai ertekitelet (Hankiss 1970b: 11).MiveI a stilus a szoveg resze, "elemzese alarendelodik a szovegegesz sokfele, valamennyi

elemet, sajatossagat atfogo komplex (integralo, egyesft6) vizsgalatnak" (Szabo 1995d: 148).

A szoveg tipologiai vizsgalatakor a szovegtfpusba sorolas bizonyftekai a szoveghalmaz altalanosfthato, ismetlodd tor-venyszenlsegei alapjan,

a szovegtfpus sajatsagainak ervenyesiilese, az irodalmi szoveg rmffajba sorolasanak bizonyftekai, a rmlfaji jellemzok ervenyesulese,


5/47

4 0 0 Te x to 1 6 gi ai s ze m p o nr u s zo v eg e le m z es

1 .7 . A te x to l6 g ia ie l em z e s n e ka s zo v eg s zin t je i s ze r in t if o b bs z emp o n t j a i

A szoveg (formai, akusztikai, szemantikai, grammatikai, pragmatikai, szerkezeti, stilisztikai)szintjeire kiterjed6 vizsgalodasok egymastol szetvalasztva, de osszekapcsolva is elvegezhe-t6k, de ugy, hogy lefrasukat nem szabad osszekeverni.

A szoveg akusztikai szintjenek elemzesekor(alapjaban veve Wacha 1992a: 70-71 szerint) a kulonfele beszedstflusok akusztikus jellemzoi, a felolvasas, a reprodukalas es a spontan beszed jellegzetes kulonbsegei, az akusztikus (ritmikai) koheziohoz hozzajarulo szupra- es aszegmentalis jellemz61c, az akusztikus vezerles osszefuggese a szoveg szintjeivel (a formaval, a szernantikaval, agrammatikaval, a szerkezettel, a stilisztikaval, a pragrnatikaval),

a szovegmondatok egymashoz viszonyitott informacios sulyanak (fokusz- es tetelmon-datainak) ereztetese,

a tavolba szakadt reszek akusztikus osszekapcsolasa, a szovegen beluli attitudvaltozasok jelzese, a szoveg mufajanak, kozlesmodjanak erzekeltetese,

A szoveg formai szintjenek vizsgalatakor a vizualis egybetartozas formai-tipografiai jeloltsege, a vers- es a pr6zaforma mint a befogad6nak szolo jelzes, a formai tagolasok es a jelentesegysegek osszefuggese, az interpunkcio-hasznalat mint a befogadast iranyfto eszkoz, a vizualis vezerles az Iraskep, a nyomdatechnikai eljarasok, a betiitipusok altal.

A szoveg szemantikai szintjenek vizsgalatakor a koheziot biztosit6 szemantikai elemek, a cfrn beszerkesztettsege a szovegbe, a szoveg szemantikai szegmentumai, a szoveg kulcsszava, a szoveg izotopiaja, a korreferens elemek eloszlasa, tornorulese, tavolba hatasa, a szoveg sajatos tartalmi-logikai kapcsolasfajtai, a szoveg f6bb szemantikai jegyei, oppozici6i megallapftasaval a nyelvtani szerkezetekszemantizalodasanak ellenorzese.

A szoveg grammatikai szintjenek elemzesekor a konnexitast biztosit6 nyelvi elemek, a Iinearis mondatkapcsolast segit6 grammatikai forrnak eloszlasa, tomorulese, tavolbahatasa,

a szintaktikai elemek kozotti valasztas merlegelese.

A szoveg pragmatikai szintjenek elemezesekor a koherenciat biztosito nyelvi es nyelven kivi.ili elemek, a pragmatikai meghatarozottsagti szovegsajatsagok,


6/47

A n y el ve sz e ti in d itt at as u te x to l6 g ia i e le m z e s m i b en le te3 9 9

1 .6 . A te x to l6 g ia ie le m z e s t ip u sa i h a to k d ru ks z e r i n t

Joggal figyelmeztet Petofi S. Janos: "Az atlagolvasoval szemben a teoretikus egyreszt opti-malis mennyisegtf informaciot probal kihozni a szovegbol, masreszt interpretaciofolyamatategy te6ria vezerli" (1990c: 63).

Val6ban: a mas-mas elmeleti kereten felepuld szovegtanok kulonbozo elernzesi modelle-ket kinalnak fol.

A szemiotikai textol6gia a szovegelemezesnek 3 fo tipusat kiilonfti el (Petofi S. Janos1982a: 10-3):

a kotextualis elemzes az egyszenf mondat nagysagrendu lancok konnexitasat vizsgalja, a kontextualis elemzes az egyszeni mondat nagysagrendti megnyilatkozasok kontextu-sat es funkciojat tanulmanyozza a beszedaktusok, szocialis- es stflusstruktura szerint is,

a textualis elemzes a szovegek interpretalhatosaganak kerdeseivel fogialkozik.

1 .6 .1 . A t e xt o l6 g ia ie l em z e st ip u s ai a s zo v eg r n e gk o z elite s en e k r n 6 d jaa l a p j i n analitikus, szintetikus, analitikus e s szintetikus.Az ut6bbi eljaras ajanlhato a textualis elemzeskor, hiszen nem elegendo a szoveg szetbon-

colasat elvegezni, de nem elegseges csupan nagyvonahi globalis attekintest adni, hanem arendszeres analizalast a szintezisalkotasnak kell kovetnie.

1 .6 .2 . A t e xt o l6 g ia ie l em z e st ip u s ai a ze l em z e sj e l l egea l ap j i n

A textol6giai elemzesnek harem fo tfpusa kulonttheto eI:

A leiro jellegii szovegelemzes a szoveg nyeivi szintjeinek formalis, kisse leltarozo Ie-frasa . Az ertelmezfi jellegfl szovegelemzes a nyelvi objektivacio jelenteskepzeset feltarovizsgalat, Ekkor azt sziikseges vizsgalni: milyen nyelvi elemek: sz6fajok, szintaktikaistruknirak milyen medon vannak kapcsolatban egy-egy szoveg osszefuggo voltaval, esmilyen szerepeket toltenek be a szovegben. A szoveg ertelmezo jellegu elemzesekornem lehet megelegedni formalis kimutatassal: a szovegben elofordulo sz6fajok lel-tarszeni felsorolasaval es szamszeni kimutatasaval, hanem funkcionalis szempontbolkell kozelitenunk, felfedve azt, hogy a nyelvi-grammatikai elemek hogyan jarultakhozza a szovegjelleg rnegteremtesehez, a szoveg kohezivve, konnexsze, koherensse te-telehez, a jelenteskepzeshez,

Az ertekelo jellegti elemzes szintetizaloan zarhatja Ie a szovegvizsgalatot.


7/47

3 9 8 Te x to 1 6 gi ai s ze m p o nr u s z6 v eg e le rn z es

1 . 4 . T e r ii le t e i

Ma mar egyre tobb teriiletet fog at a textol6giai elemzes, fgy az a megallapftas, amely szerinta .jeljes szovegvizsgalatot a szovegpragmatika, szovegszemantika es a szovegszintaktlkaharmas kereteben vegezhetjuk" (Kahan 1995: 173) [kiemeles - Sz. N.L], rna mar kibovithetda szovegforma, -akusztikum, -szerkezet, -stilisztika, -tipologia teriileten vegzett elemzesselis. S6t a szovegvilag kutatasat es intertextualis osszefuggesek feltarast is Iehetove teszi, tel-jesebbe teve ezaltal az elemzend6 szovegrol szerzett tudasunkat.

A szoveg kozlesi csatornajatol is fiigg az elemzes modja: az eloszobeli szoveg kapcsana hangzasnak, a szupraszegmentalis eszkozhasznalatnak jut jelent6s szerep, fgy az elemzessem tekinthet el tole.

A szdvegmfffajnak isfuggvenye a szovegelemzesi eszkoztar: koltemenyek verstani vizs-galattal is kiegeszulnek.

1 .5 . A te xto l6 g ia i e le m z es rn 6 ds ze re iEgy textol6giai elemzes - hasonl6an a rmlelemzeshez - sokfele kiindulasi pontb61 es tobbfelelevezetesi m6dszerrel hajthat6 vegre, es kizarolag nyelveszeti modszerekkel nem vizsgalhatoa szoveg, hanem kulonosen a retorikai, poetikai, irodalomelmeleti eszkoztar nyiijt segftseget,(A szoveg sok szemponni megkozelftesere Bencze meggy6z6 peldat mutat: 1995: 9-30.)

A textol6giai elernzeshez tobbfele m6dszer hasznalata lehetseges: mennyisegi (a szovegterjedelme, bizonyos elemeinek abszohit vagy relativ gyakorisaga, eloszlasa, tornorulese stb.)es mindsegi (szovegttpus, funkcionalis stilus stb.) mutatok alapjan is vegrehajthato. A mindseg] (kvalitativ) szovegvizsgalat feladatai:

ele_mzes_a szoveg kulonbozo szintjein (grammatikain, szemantikain, pragmatikain,C-s1isztikai" akusztikain, formain),.- a szavegeI< altalanos es egyedi szovegsajatossagainak analizalasa, tobb szoveg osszevetesekor a tipikus es az individualis jellernzok osszehasonlftasa, a szovegszerkezeti formak (mondattombok, bekezdesek stb.) feltarasara a sorrendi felcse-relhetoseg kiprobalasaval (Bekesi 1980b: 225),

a szoveg szemantikai es egyben strukturalis vizsgalatakor analfzissel a szemantikai-logikai egy-segeknek megfelel6en: az ismetlodesek, oppozfci6k stb.figyelembevetelevel szegmentalas,

tartalomelemzessel - amely jelenteselernzesre alkalmas eljaras - a tartalmi egysegek(vagy maskent kategoriak) tin. kategoriaszotarba rendezese.

A mennyisegi (kvantitativ) szovegvizsgalat teendO"i: az objektivitasra torekves erdekeben a matematikai logika, a statisztika m6dszereit se-gitsegul hfva (Deme 1970, Zsilka 1974, Nagy Ferenc 1980, 1985, B. Fejes 1993) egyszoveg mennyisegi mutat6inak elernzese,

szovegek kvantitatfv szernponni osszevetese, a valasztek es a valasztas mennyisegi viszonyainak feltarasa, a szovegezo szernelyi tulajdonsagainak es a szovegezesi jellemz6k mennyisegi ossze-fuggeseinek bernutatasa (Nagy Ferenc 1980).

Valojaban inkabb a modszerek pluralitasa (Szab6 1988: 5, Kocsany 1989: 36, Pet6fi S.Janos 1994a: 30) jellemz6, hiszen a textol6gia interdiszciplinaris jellege miatt az irodalmifilo16gia es nyelveszet m6dszerei multidiszciplinarisak, \

~ - fA .-V { ,'/\ . ( 't, " v. / '~ ' ".A.~ ( j ' j--' j ,- ." '.~ < . /~j,.' ./ (,)

, . / . 'J1 {-~ '\,r-,' ~..


8/47

, "11 "

1 6 . T EX T O LO G IA I S Z EM PO N T U SZ O VE GE LE M Z ES

textol6giai szemponni szovegelemzes~ ~ ~

mibenlete celja ervenyessegi kore teriiIetei tipusai m6dszerei

a szovegelemzes szempontjai a szoveg szintjei szerint

1.A n y elv esz et i in d it ta ta su te x to l6 g ia i e ie m z e s m ib en le tc

A szovegtan kidolgozottsaganak jelenlegi fokan esak tanacsokat lehet megfogalmazni a szo-vegek vizsgalatahoz. Egyreszt azert, mert a textol6giai jellegu szovegelernzesnek nines veg-leges elmelete, masreszt azert, mert minden irodalmi alkotas es barmely szoveg altalanos,illetve egyedi sajatossagait egyetlen egyseges modellben lekepezni lehetetlenseg.

A textologiai elemzes olyan modszeres eljaras, amely nyelvi elemekre alapozott vizsga-lattal vegzi el a szovegen beliili es szovegek kozotti osszefuggesek feltarasat, de nem csu-pan nyelvi megkozelftest foglal magaban, hiszen maga a szoveg sem kizarolag nyelvi meg-hatarozottsagii.

1 . 1 . Ta r g y a

A textol6giai elemzes targya mindig egy konkret szoveg mint egyszeri jelenseg.

1 . 2 .Ce l j a

A textol6giai elemzes celja az, hogy feltarja a konkret szoveg belsolkiilso osszefug-geseit,

Mikozben a szovegjelleget, a szovegmfffajnak megfelelest akarja kimutatni, egybena szovegszenitlenseg es a szovegtipusba vagy -rmlfajba nem illoseg jegyeit is jelzi.

1 . 3 .E r v e n y e s s e g ik d r eMagatol ertetodden a textologiai szovegelemzes csakis szovegkozponni lehet. Ervenyessegi

kore a szoveg szintje.Elemezni ugyan tobbnyire esak Irasban rogzitett szdveget szoktak, de a szovegfoneti-

kai vizsgalodasok epp a szobeli szovegmegvalosulas: a felolvasasok es a spontan szoveghangz6 oldalanak feltarasat ttlztek ki celul.


9/47

Sz a k i r o d a l om3 9 5

A LA PFO G ALM A K E S F O N T O S K IF E JE Z ES E K

akusztikus vezerlesalinearis folyamatbefogad6dlalogicitasdiszkurzivitasInformativltasinterpretativ hasonlosag

irodalmi olvasaslehetseges vilagokIlnearis olvasatlitteralisnyelvi vezerlesonkenyes jelentestulajdonitasszoveg-Interpretacio

szoveg-percepcioszoveg-recepcioszoveghatasszovegvilagtabularis olvasatteremtett vllagujraolvasasvizualis vezerles

V I TAK E RD E S

Arany Janos ismert mondasa: Gondolta afene! kapcsan magyarazza meg az alko-t6 es a befogad6 szovegertelmezeset!

S z a k i r o d a l om

Antal Laszlo 1976b. Szemantikai interpretacio es nyelven kfviili tartalom. Altaldnos Nyelvesreti Tanulmd-nyok 11: 5-14.

Banreti Zoltan 1979a. A szoveg interpretacioja es temaja, Nyelvtudomdnyi Kozlemenyek 81: 323-338.Barthes, Roland 1996 (1973). A szoveg orome. Osiris. Budapest.Barthes, Roland 1997b [1970). SIZ. Osiris. Budapest.Beneze Lorant 1996. Mikor, mien, kinek, hogyan. Stilus tis ertelmezes anyelvi kommunikdcioban. Corvinus. [h . n .]Csuri Karoly 1987. Lehetseges vildgok. Tankonyvkiado. Budapest.Csu ri Karoly 1990. Leherseges vilagok v izsgalata mint rmlerte lmezes. In: Pet6fi S. Janos-Bekesi Jrnre -Vass

Laszlo (szerk.): Sremiotikai szovegtan. JGYTF Kiad6. Szeged. 1: 35-43.Dijk, Teun A. van 1982a. Kontextus es megismeres, In: Penavin Olga-Thomka Beata (szerk.): Szovegelme-

let. Magyar Nye lv, Iroda lom es Hungarolog iai Kutatasok In tezete, Ujvidek, Tanulmdnyok 15: 63-81.B. Fejes Katalin 1997. Hangzaskep, Iraskep (Juhasz Gyula: Anna orok), Nepraj; ti sNyelvtudomdny 38: 7-13.Fogarassy Mikl6s 1986. .Beszelyes" vonalvezetes. A Magyar Nyelv, Irodalom es Hungarol6giai Kutatasok

Intezete. Ujvidek. Tanulmdnyok 18-19: 61-64.Gadamer, Hans-Georg 1991 [1986). Sroveg es interpretdcio. In: Bacso Bela (szerk. ): Szirveg es interpretdcio.

Cserepfalvi. 17-42. [Budapest .]Genette, Ger,:rd 1996. Transztextualitas. Helikon 1-2: 82-90. f&

Cs. Gyfmesi Eva 1982. A rmlelernzes modszertanahoz. In: Szab6 Zoltan (szerk.): A szovegvizsgdlat uj utjai.Kriterion. Bukarest . 148-98.

Cs. Gyfmesi Eva 1983. Teremtett vildg, Rendhagy6 bevezete s az irodalomba . Krite rion. Bukarest.

Hernadi Sandor 1996. Magyar sz6, magyar beszed. Osiris. Budapest.Ise r, Wolfgang 1984 (1976). Der Akt des Lesens. Theorie dsthetischer Wirkung. W. Fink. Munchen,Iser, Wolfgang 1997 [1993]. A fikcionalas aktusai. In: Thomka Beata (szerk.): Az irodalom elmeletei Jelen-

kor. Pees. IV: 51 -83.Jauss, Hans Robert 1980 [1967]. Irodalomtortenet mint az irodalomrudornany provokacioja , Helikon 1-2: 8-39.Jauss, Hans Robert 1989. Befogadas es tererntes: a torzsalkodo testverek mitosza. Helikon 3-4: 452-462.Jenny, Laurent 1996. A forma stra teg iaja. Helikon 1-2: 23-50.

Kocsany Piroska 1992a. Szovegnye lveszet ve rsus szovegelemzes. In : Pet6 fi S. Janos-Bekesi Imre-Vass Laszlo(szerk.) : Seemiotikai szovegtan. JGYTF Kiad6. Szeged. 5: 145-152.

Kosztolanyi Dezs6 1990 . Nyelv ti s lelek. Szepirodalrni Konyvkiado. Budapest.Kulcsar Szabo Em6 1987. Mtialkotds - szoveg - hatds. Magvet6. Budapest.


10/47

3 9 4 Szov e gb e f o g a d i s

O S S Z E F O G L A L A S

A szoveg szemantikailag es/vagy pragmatikailag informatfv a befogado szamara, akit szoveg-alkotasi tenyezok (akusztikus, vizualis, nyelvi vezerles) segftenek ajelentestulajdonftasban,

A szoveg interpretacioja a beszeld vilagmodellje (Banreti 1979a: 324), vagyis a vilagrolalkotott olyan kepe, amely megfeleltethet6 a szoveg kifejezeseinek. A befogad6 tobbfele szo-veglnterpretacies-tipussal kozelithet a szoveghez.

A szovegertelmezes szovegtipusfuggd, A koznapi szovegek ertelmezese benfluf olvasatotkfvan, a szakmai konkret vonatkoztathatosagot. A koznapi szovegek befogadasa alapvet6enlinearis, az irodalmiake ezenfeliil alinearis is.

Az irodalmi miibe objektivalt flktiv vilagnak egy variansat alkotja meg a befogado,es ez nyilvan nem vag egybe a muvesz altal alkotottal, de nem is fiiggetlenfthet6 tole. Erve-nyes ra Kosztolanyi velemenye: "A konyvet mindig keuen alkotjak: az fr6, aki Irta, s az olva-s6, aki olvassa" (1990: 502). Eppen ezert nines teljes es vegleges megertes.

A befog ado ertelmezoi magatartasa hozzarendeli a rmfhoz azt a jelentest, amelyet a sajatelete, lelki beallitodasa, tapasztalatai, nyelvi kepessege, az irodalomrol valo e16zetes ismere-tei alapjan az esztetikai es kanonikus irodalmi elvarassal tarsfthat, Igya befogadasi folyamatdialogikus termeszetti, azaz nemcsak az olvaso teremti ujra a maga szamara az alkotast,hanem az alkotas is az olvasojat, Az irodalmi szovegnek annyi jelentese lehetseges,amennyit a szoveg sugall, ille tve megenged.

*

Juhasz Gyula Anna orok cfrml verserol sokfele ertelmezes lehetseges az elmeleti keret,illetve az interpretator szubjektuma szerint. A konyv fejezeteiben olvashato szovegszintekszerinti textol6giai analfzisek osszessege adja egyetlen befogad6 altai a vershez kapcsolhatoIehetseges vilagokat.

De nemcsak ilyen m6don lehet szoveget interpretalni, Mas tfpusu magyarazatot tesz lehe-tove az eloado-rmlveszet. Felvetelek orokftettek meg, hogy ot szinesz: Basti Lajos, GaborMiklos, Gati Jozsef, Kallai Ferenc es Latinovics Zoltan hogyan ertelrnezte Juhasz GyulaAnna orok cfrmf verset. J61 erzekelheto a rml tobb pontjan elterd interpretaciojuk (B. Fejes1997). A kulonbseget sok egyeb mas mellett az okozza, hogy a szovegelemzesi variansok azel6ad6k ertelmezeseben is megjelennek, s6t a variaciok szama meg nohet is a szfneszi tolma-csolassal. Mindez abbol fakad, hogy avers jelentesudvara ke1l6en nyitott, a tartalom gazdag-saga a .Jiozza karcsusftott" form aval lfrai rernekrmlvet eredmenyezett Juhasz Gyula Annaorok c fr n tf ko l te r n enyeben ,


11/47

A s z6 ve g h ata sa3 9 3

Vegill, tisztelt miniszter UT;hadd hivatkozzam onre. Az iment az: mondta, hogy.Jretoltetni jottem a torvenyt". Ezt a megvalto mondta, taldn tudjdk kepviseldtarsa-

im, es a miniszter ur nyilvdn nem a Megvaltoho; akarta magat hasonlitani, hanemcsak a keresztre feszitesre akart utalni. Koszonom szepen afigyelmuket. [Derultseges taps a bal oldalon.]

(Kuncze Gabor [SZDSZj fe lszolalasa 1993. majus 17-en az Orszaggyif les tavaszi ulesszakan)

Egy vice eseteben nyilvanvalo a szandekolt hatas: nevettetes, szorakoztatas. EzenkfvtiImeg sok alkotas (mese, anekdota stb.) nem a befogad6 tudasanak a gyarapitasat kfvanja szol-galni, hanem felh6tlen szorakozast akar nyiijtani, es mulattat6 hatasa nem is marad el.

Az irodalmi szoveg hatasa nem vethet6 ossze a koznapieval, Minden egyes megfejtettszoveg visszahat rank, irodalornfelfogasunkra es magara a rmlre is. Az avantgardban a mfitettkent kfvant hatni, ezert tudatosan provokalta a befogad6t. Az tijszenf epikai k6d es kor-szenl problematika rna revelacioszenlen hat.

A mfiveszi szoveg nemcsak az atlagolvasora van hatassal, hanem a mfiveszekre is. Azindul6, a palyakezdo nuiveszek az ervenyes muveszeti modell hatasa ala kertiInek, de ugyan-akkor meg is kfvannak szabadulni az irodalmi tradiciotol, hogy ti j hangon sz61alhassanakmeg. A mtiveszi szoveg hatasa a muveszekre az intertextualitasban j61 tetten erheto.

A modern hatasesztetikai elmelet else megfogalmaz6ja, Iser (1984) kiindulopontkentaz irodalmi szoveg diszkurzivitasat hangsulyozza, Jauss pedig tetelesen fgy fogalmaz: "Azolvas6 irodalmi elmenyeinek elemzese csak akkor kertiIheti el a pszichologizmus fenyeget6csapdajat, ha egy rmi befogadasat es hatasat az elvarasoknak abban az objektivalhato vonat-kozasi rendszereben frja Ie, amely barmely mtl megjelenesenek torteneti pillanataban letre-jon, s a mufaj korabbi ismeretebol, el6zo mtivek formajabol es tematikajabol, valamint akoltoi nyelv es a koznyelv ellentetebol epiil fel" (1980: 18).

A szoveg hatasa nem csupan cselekvesre kesztetesben, lelki-etikai rahatasban jelentke-zik, hanem esztetikai elmenyben is, hiszen az irodalmi es nem leknlr szinvonalu rmlvekrahangoljak az olvas6t, a szfnhazi nezot az esztetikai ertekek elvezetere, Az esztetikai hataskovetkezteben a szoveg esztetikai kozege oromet is jelent(het). Roland Barthes viszont arraemlekeztet: "Mindenki tamisithatja, hogy a szoveg orome nem biztos: semmi nem allitja,hogy ugyanaz a szoveg masodszorra is oromiinkre lesz; ez az ororn toredezett, szetmallasztjaa hangulat, a szokas, a helyzet; kenyes orom ... ; ez az oka, hogy az ilyen szovegekrol lehetet-len a realtudomanyok szempontjabol beszelni" (1996: 107).

"Celja, ertelme es funkci6ja (volna) minden milveszi kommunikacionak: a massagon ke-reszttili onmegertes, a dolog altalunk val6 megszolalasa" (Kulcsar Szab6 1995a: 7).

A hatas biztos jele lehet az tijraolvasas, amely "eIlentetes tarsadalmunk fogyaszt6i esideol6giai szokasaival, amelyek azt diktaljak, hogy a mar elfogyasztott (felfalt) tortenetetkihajitsuk, csak azert, hogy aztan ujabb tortenetre vethessiik magunkat, hogy iijabb kony-vet vasarolhassunk, nos, ez az ujraolvasas, melyet tarsadalmunk csupan az olvas6k bizonyosmarginalis retegeinel (gyerekek, oregek, professzorok) ttlr meg, itt kezdettol fogva javallott,mert csak ez menti meg a szoveget az ismetlestdl..., csak az iijraolvasas sokszorozza meg aszoveg sokretuseget es pluralitasat" (Barthes 1997: 28). Az ujraolvasas mar tabularis olva-sas, amely a szoveg "sz6Iamait" egysegben latja.


12/47

3 9 2 Sz6vegbe fogad i \ s

mi szovegek befogadasahoz. Nagy Laszlo kolto fgy vall errol: .Bizonyos vagyok, hogy verse-im sokakhoz sz6lnak. Tudom azt is, hogy nehany f ra s omsokaknak nehezen folfoghato, vagy

majdnem erthetetlen. De nem mindig az en verseimben van a homaly, hanem az esztetikailagkepzetlenekben es a renyhekben. Nem kezdhetjuk tijra az abecenel a kolteszetet, Tanuljanak6 1 < :is, legyenek figyelmesek, kiizdjenek meg a versert",

Teljesseggel oszthatjuk a kovetkezo megallapftast: "Az irodalomertes minosegenek a foly-tonos gazdagitasa, tovabbepitese minden nemzeti irodalom letezesenek elemi feltetele" (Kul-csar Szab6 1987: 268).

4 . As z o v e gha t a s a

Esterhazy Peternek a kovetkezo kis glosszaja szemleletesen es szellemesen peldazza a befo-gad6 betrlhu es a szovegben vazolt szituaciobol fakad6 jelentesertelmezese kozottisokszor

meglevo elterest, illetve a szoveg szandekolt hatasat:

Mondom valakinek, futballanalfabeta, hogy persze szigoruan kell megitelni, mihangzik el a leldtorol, de azert figyelembe kell venni a genius locit. Hogy ertem ezt.Hat peldaul amikor annak idejen nekem mint a Csillaghegyi Munkds Torna Egyletcsatdrdnak art kajabdltdk, hogy verem a tulok orrodba a zsido ize anydd - akkor ezsem edesanyamra, sem a srinten hdnyatott sorsu zsido nepre vonatkozoan nemtartalmazott semminemii dllitdst. A mondat nagy oriimot nevezett sportolobol nemvdltott ki, dejelentese csupdn ennyi: a ,nemes arcelii ifju, be kar; hogy nem a mi kiskollekttvdnkat erdsited!

A futballanalfabeta gyanakodva ne: ram. Biztos? Majdnem biztos.(Egy kek. haris. Majdnem)

J61 tudtak azt mar az 6koriak is, hogy az emberi cselekedetekre a beszeddel, a szoveg-gel hatni lehet. Viszont az olvasasszociologiai felrneresek eredmenyeitol eltekintve a hatasnehezen merheto, his zen az egyen reakciojarol alig van fogalmunk.

A szdveg hatasa azoktol az ertelmezesi folyamatoktol fiigg, amelyeket a szoveg jelen-tesenek szemantikai-pragmatikai megkozelitesekor tud a befogadobol kivaltani az onal-16szovegertelmezes folyaman. Az a szoveg, amelyhez nincsenek megfelelo ismeretei a befo-gad6nak, az nem lehet kello hatasu.

A koznapi szoveg hatasa a befogad6ra sok tenyezo fuggvenye. Az olyan reklamszoveg,amelynek az ertelmezeset a kep nem egyertelrrulsfti, es nyelvi megformalasa nem szellemes,nem bravtiros, az hatastalan. Peldaul egy nagy zold mezoben egy tehenet abrazolo plakatonez a felirat olvashat6: Mindig ittfog ndni a Hajdtaej! Az alany es az allftmany ebben a mon-datszovegben szemantikailag teljesseggel inkompatfbilis: a tej n o .Noha sejtjiik a szlogenkitalalojanak a szandekat, ez a nyelvi abszurditas megsem teszi otletes es nyelvileg is helyes

reklamma, fgy hatastalan marad.Alapjaban veve komoly tartalrmi politikai beszed is kivalthat deriiltseget humoros-ironi-

kus hangvetele miatt:'


13/47

S z ov e gi nt er p re ta c i6 : s zo v eg e rt el m ez e s - s zo v eg m a g ya ra z at3 9 1

ugyanaz a vonatkoztatasi alapja, mint a szovegnek. Csak a befogad6 jelentestulajdomtasa el-lentetes iranyu az alkotoeval.

A napjainkban uralkod6 hermeneutikai nezet szerint "mindenfajta irodalom kommuni-

kacio" (Jauss 1989: 455), azaz a befogad6 es az alkot6t6l elvalt mil interakciojabol alakul kia jelentes. .Vegtelen dialektika lep mukodesbe a szoveg belso strukturaltsaga es az osszes,olvasasbol eredo destrukturalo-restrukturalo tevekenyseg kozott; e dialektika a rmlvet az froes az olvas6 kozos teremtmenyeve avatja ... Ohatatlan a feszultseg a szoveg szerkezeti ellenal-lasai ... es az olvasas sziilte destabilizalo hatasok kozott" (Rieoeur 1989: 474). Hasonl6anvelekedett hajdan Montaigne is, aki az olvasast teremto befogadasi aktuskent ertelmezte, mond-van: egy erto olvas6 a rmlvekben mast fedez fel, mint amit az fro beleirt es eszrevett, de ugyan-akkor gazdagabb jelenteseket ad nekik.

A szoveg diszkurziv a recepcioesztetikai-herrneneutikai es hatasesztetikai elmelet sze-rint, azaz a szovegolvasas dialogikus tevekenyseg: az irodalmi szoveg es az azt befogad6kepezi a dial6gus ket polusat. Ezt a jelenseget dialogicitasnak nevezik. Maga a jelentes azertelemadas folyamataban kepzddik, fuggvenye a szovegben felkmalt jelenteslehetdsegekes a befogad6i elofeltevesek kolcsonhatasanak (Cs. Gyfrnesi 1982: 164).

A koznapi szovegek megertese tobbnyire nem okoz gondot az anyanyelvet hasznalonak,de a modem szepirodalorne igen, mert az irodalmi szoveg befcgadasat az neheziti, hogy "azesztetikai jel az interakei6 folyaman sem rogzul olyan egyertelrmfseggel, mint a koznyelvikomrnunikacio jelei" (Kulcsar Szab6 1987: 59), a kepiseg, a retorizaltsag, poetizaltsag jeleinem konnyen fejthet6k fel. Raadasul a rmiveszi kommunikacio sokkal bonyolultabb keplenl,mert a mtiveszi szdveg ertelmezeseker nemesak nyelv- es valosagismeretre van szukseg,nemesak az altalanos ervenyu szovegszervezodesi szabalyok megletet kell felfogni, hanemszukseges hozza az irodalmi hagyomany is, ezen beliil a nemzeti irodalmi konvenci6, a mfi-faj, a stflusiranyzat ismerete, esztetikai kepzettseg, irodalmi Izles kivantatik meg, a poeti-kai es retorikai k6d szabalyszertisegeinek tudasa is. Ez nem kozvetlenul az alkot6 esa befogad6 interakci6ja, hiszen az alkot6i uzenetet a szoveg kozvetiti, raadasul nemesaknyelvi, hanem mfiveszi k6dja reven is. Az ertelmezes bar a befogad6t61 ftigg, de nem parttalanm6don, vagyis neki nem onkenyes ertelmezest kell krealnia, hanem egy lehetsegest. "A szo-

veg poetikai alakitottsaga tartalmazza azokat az utmutatasokat, amelyek meghatarozzak a ko-zolt informaciok ertelmezesenek modjat. . .. A szoveg szervezodese ... mindig megfelel6 utatbiztosft a mu vilagaba" (Kulcsar Szab6 1987: 89,94).

A gadameri hermeneutika szerint a szovegertes az olvasast koveto globalis mozzanat.A hermeneutikai elvet va1l6recepcioesztetika szerint nines egyediil helyes ertelmezes, de eznem jelenti az onken yes jelentestulajdonftast, esak azt, hogy az ertelmezes a tortenelmiidffvel valtozik: ujabb olyan jelentesek tarhatok fel, amelyek benne rejlettek, es feltarulnak azertelemkepzes iijabb aspektusai. Epp a tovabbertelmezhetoseg a hagyornanyhoz val6 viszonyalapjan a tovabbeles zaloga. A derridai dekonstrukei6 szerint: .Letezik adekvat-jelentes, azon-ban feltetelei mindig valamely ertelmezo kozosseg konvenciorendszerenek fuggvenyei, Ig y sok-sok adekvat-jelentes letezhet ugyanazon szoveg eseteben is" (Odories 1991: 152).

Az irodalmi szovegek megertese - hasonl6an a koznapiakehoz - kiilonbozo szintfi le-het: reszleges vagy - tobbertelmusege miatt - a teljesseget esak megkozehto. Minel kevesebb

ismerete van a befogad6nak, es minel kevesbe erzekeli a szoveg intertextualitasat, annal in-kabb az 6 iteletetcl ftigg annak interpretacioja (Genette 1996: 89).

Az osztonos rmfertelmezo kepesseget fejleszteni sziikseges, nem lehet az un. egyszerfi-seg igenyet tamasztani az alkot6kkal szemben, hanem szellemi kiizdelem kell a szepirodal-


14/47

3 9 0 Szovegbe fogad i l s

kapcsolatat, illetve at is strukturalja az elore k6doltakat. Ebbol nyilvanvalo a kovetkeztetes:"el6re rogzitett, a szovegvilagtol fiiggetlentiI letezd valosagmodelljeink, ill. -k6djaink csak

szukseges elofeltetelei, de sernmikeppen sem eleve kijelolt vegeredmenyei az irodalmi szo-vegmagyarazatnak'' (Csiiri 1990: 37 - kiemeles Sz. N. I.). A befogad6 vilagrnodellje a neze-teit tartalmaz6 elmeleti konstrukei6t tartalmazza.

A konkret olvasaton kivtiI tehat el kell sajatftani a "kOltoi olvasatot", illetve a korunkrajellemzo irodalmi nyelvet is, mivel a hagyomanyos es a mai irodalmi szovegrnodellek kozottnagy az elteres, A jelentesadas fiigg a mflveszi k6d konvecionalitasatol is, mivel a befogad6nyilvanvaloan a meglevo befogadasrnodelljenek felelteti meg a mtivet. Ha az irodalmi szovegujszenl jelekkel lepi meg, kenytelen kiepfteni az ezek befogadasahoz szukseges kompetenciat,vagyis a modern szovegek befogadasahoz a recepci6 megujftasara van szukseg, peldaul ahraolvasas .jatekszabalyainak" a megvaltoztatasara.

"A muveszi szoveg k6dja allandoan valtozik, folyamatosan szervezi meg onmagat" (Kul-csar Szab6 1987: 59), emellett a tortenelmi id6 valtozasa iij megvilagftasba helyezi a rmlve-ket, uj kerdesfelvetest indukalva es ti j valaszt eredmenyezve az allandoan m6dosul6 szituacio

ujabb befogad6i magtartast teremt, ilIetve annak valtozasat kfvanja meg.Az allando szoveg ellenere megertesenek feltetelei valtoznak, Adyt koraban sokan ert-

hetetlennek kialtottak ki. Kozel egy szazad elrmiltaval 6 mar az "erthet6" koltok soraba tarto-zik. Most a jelenkor, a posztmodemnek nevezett irodalom az "erthetetlen".

A szoveg irodalmi szovegkent olvasasa meghatarozott medon tortenik. Sartre metaforikajaszerint: .Ketsegtelen, hogy vezeti az ir6 (az olvas6t), de esak vezeti; a lesziirt jelzokarokat,melyek kozt nines semmi, az olvas6nak kell osszekotni, s neki kell tullepnie rajtuk" (1969: 60).

Szukseges tehat kialakitani a modem irodalomertesnek az uj szemleletrnod es iij formairanti felteteleit. Ez ket sfkon va16sul meg: egyreszt 6hatatlanul osszevetjuk korabbi korokkanonizalt lrodalmisagaval (amit egyezrnenyes irodalmi jelrendszerkent elfogadunk), mas-reszt szociokulturalis kornyezetunkkel, tapasztalatainkkal, hiszen az irodalmi szovegek befo-gadasa a nyelvi, tartalmi, esztetikai megertesen nil a pragmatikait (a valosagra vonatkozta-tottsagot) is magaban foglalja. A konvencionalis beallitodas megujftasaval: a korunkra meg-

valtozott befogad6i magatartas birtokaban juthatunk el a mai irodalmi szovegek adekvatertelmezesehez. A hagyornany es modernseg, illetve az ertelmezoi rmlvelet interakei6ja re-yen sziilet6 befogad6i magatartassal "Nem magunk mogott hagyjuk a szoveget, hanem bele-bocsatkozunk" (Gadamer 1991: 37).

Az ertelmezes ugy val6sul meg, hogy a szoveg es a befogad6 folyamatos interakci6javaltozo szituaciokat teremt: a befogad6i pozici6 tobbszori valtoztatasa az adekvat szoveg-ertes feltetele, hiszen a hibas szovegertelmezes helyebe helyeset leptetve haladunk elore,megkozelftve a szoveg "abszolut" teljesseget. Ig y a szoveg es a befogad6 interakci6ja idd-r61 iddre valtozik, .

Mas felfogas szerint valojaban inkabb arr6l van sz6, hogy a kommunikativ interakci6nem abefogad6 es a szoveg kozott, hanem a szoveg mogott rejtczkodo alkot6val jon letre,azaltal peldaul, ahogy az ir6 iranyzatot, rmlfajt valaszt, kivalasztja azt a "nyelvet" is, amelyenkommunikalni kfvan az olvasoval,

A recepcioesztetika szerint a szoveg nem egyiranyu iizenetet kozvetft, hanem a massag(alteritas) kepviselojekent a befogad6 dial6guspartnere, Ig y nem is a szoveg megfejtettiizenete adja a jelentest, hanem a szoveg es a befogado interakciojaban a befogad6i reflexi6.Ennek a dialogikus termeszetfi reflexi6nak a folyamataban letrejovc ertelmezes nem azo-nos es nem jobb, mint az alkotoe, hanem mas. De ez a massag megis korulhatarolt: mivel


15/47

S z ov e gi nt er p re ta c i6 : s zo v eg e rt el m ez e s - s zo v eg m a g ya ra z at3 8 9

hez. Ez eredmenyezte azt, hogy a reformatorok nem fogadtak el azokat a hitteteleket, ame-lyekr61 nem lehetett bebizonyitani, hogy a Szentfrason alapulnak, fgy peldaul elvetettek Mariaszeplotelen fogantatasanak (immaculata conceptio) dogmajat.

3 .4 .4 . I ro d a lm i s z o v e g e k i n te r p re ta c i6 j a

Noha az irodalmi interpretacio tiilvezet a nyelveszet keretein, de nem lehet es a textol6giainterdiszciplinaritasra val6 nyitottsaga miatt nem is kell eltekinteni tole.

Az irodalmi mfi vilaga a modem szemantikai elmelet szerint a filozofiabol atvett termi-nussal iin. lehetseges vilag, "A szovegekben reprezentalt helyzeteket alternatfv, lehetsegesvilagoknak nevezziik, mivel ezek a val6s vilagnak a beszeld altai megragadott Iehetosegeit,altemativait fejezik ki" (Banreti 1979a: 331), a dolgok terbeli es id6beli koordinatak kozottilehetseges elrendezeseit hozzarendelve a rmlhoz, Az irodalmi szoveg mindig szabalyrend-szer alapjan strukturalt szovegvilag, vagyis szovegkijelentesek rendezett halmaza: a mti-faj jelzesekent: vers-, drama-, regeny-, novellavilag stb. Ez a nyilvanvaloan konstrualt vilag,teremtett vilag (Cs. Gyfmesi 1983) a nyelv altai sziiletik meg. Bar "a szovegvilagot es alehetseges vilagot egyarant tenyallasok alkotjak, a kulonbseg kozottuk megis alapveto ... Aszovegvilag eseteben csak annyit tudunk, hogy mibol, milyen tenyallasokbol all ez a vilag, alehetseges vilag rekonstrualasakor az is erdekel bennunket, hogy miert az adott medon (esnem maskent) epiil fel a szovegvilag" (Csuri 1987: 32). Az interpretator ertelmezo rendsze-re eszerint nem rekonstrualja a szoveg jelenteset, hanem ertelrnezest segfto szabalyok tel-allftasaval sokfele, de rendezett lehetseges vilagokat, vagyis lehetseges vagy elgondolt teny-allasok, helyzetek realizacioit konstrualja tudataban,

Maskepp kell olvasni a szepirodalmi es nem szepirodalmi szovegeket, mert az irodalmialkotas nem gyakorlati celokat szolgal, hanem konnotaciot hordoz6 egyedi szovegkent jelen-teslehetcsegek hordoz6ja, es a benne leva izotopikus kapcsolatok befogadasa alinearis folya-matban tortenik,

"A legtagabb ertelemben jellemzo az irodalomra, hogy jelek egesz repertoarja reven adjamagat fikcionaliskent tudtunkra" (Iser 1997: 67), ezert az irodalmat irodalomkent olvasva,azaz irodalmi olvasasmoddal kell megkozelfteni, Az iij irodalomelmeletek: a hermeneutika,a recepcioesztetika, a dekonstruktivizmus a befogad6t kozeppontba alhtva az olvasatnak, azirodalmi olvasasnak meghatarozo szerepet szannak a szoveg ertelemteremteseben. Ehhez atfpusii szovegertelmezeshez az ti t peldaul kozmondasaink jelentesenek a felfejtesevel is el-kepzelheto, mert ez nagy segftseget nyiijt fantaziank megmozgatasahoz, ami elengedhetetlena jelenteskepzeshez, Ezek ugyanis a sz6 szerinti ertelmen kiviil magukban rejtik a nepi bol-csessegeket is.

Napjainkban kulonoskeppen igaz, hogy maskepp kell olvasni az irodalmi szovegeket,mert "a mu es olvasata altai alkotott egyseg megszunt" (Perrone-Moises 1996: 91), megvalto-zott a hagyomanyos befogad6i beallftodas.

Az irodalmi szovegolvasas folyaman a szovegvilag tenyallasstrukniraja alapjan ren-deliink magyarazo rendszert vagy rendszereket a szoveghez, tehat nemcsak mas-masmodell alapjan mas-mas interpretaciot tarsftunk ugyanahhoz a szoveghez, hanem ugyanaz azinterpretator is kiilonbozo interpretaciokat kapcsolhat hozza att61 fuggoen, hogy felule-tesen, egyszer olvasta el, vagy esetleg tobbszor is. Ebben az esetben a befogad6 rekonstru-alja a konvencionalisan k6dolt elemeket, de meg is konstrualja az elore nem k6dolt elemek


16/47

3 8 8 Szov e g b e f o g a d a s

kutat6 kfvan, amit megenged. Iser peldaul Iapaljijegyzetekben fgy adja meg az altala hasznaltfogalmak ertelmezeset:

A redlis a tdrgyalt osszefiiggesben a szovegen kivuli vilagkent ertendo, melyvilag a szoveget adottsdgkent megeldzi s annak vonatkoztatdsi mezdit kepezi ...

A fiktiv itt intencionalis aktuskent ertendo.... Mert afiktiv mint nem-valosdgos,mint hazugsdg es szinleles mindig csak olyasvalami mas oppozicios fogalmakentszerepel, amely az ff sajdtossdgait inkdbb elJedi, mint kidomboritja.

Az imagindriust itt olyan megjeloleskent vezetjidc be, mely meg viszonylag neut-rdlis es melyet a tradicionalis elkepzelesek meg nem szdlltak meg.

(Afikciondlds aktusai. Az irodalom elmelete i, IV: 53.)

Termeszetesen jogos az eszrevetel: "egy-egy tudomanyos szoveg a sajat maga alkottaelvekkel szembesftve, ertelmezve egyaltalan nem lesz olyan objektiv, mint amilyenre igenyt

tart, es ahogy azt az altalanosan elterjedt seientizmus nyoman eleve feltetelezzuk" (Beneze1996: 35).

3 .4 .3 . VaU a s o s ta rta ln u i s zo v e ge kmagy a r a z a t a

Az Iras, a Biblia magyarazata a predikaciokban, teol6gusok, hittud6sok igemagyarazatabanjelenik meg. A szovegertelmezes egyik sajatos esete ez. Ebb61 eredeztetheto a modernhermeneutika.

A humanizmus koraban megn6tt az erdeklodes a kereszteny teol6gia alapveto es els6dle-ges forrasa, mindenekel6tt az Ujszovetseg irant. Fontossa valt annak hiteles fordftasa, marpe-dig a latin fordftasok nem voltak megbizhat6k. A Vulgatat, a Biblia latin forditasai kozul alegszelesebb korben hasznaltat is osszevetettek az eredeti szoveggel, es ennek hatasara sza-

mos ellentmondast fedeztek fel. Erasmusnak, aki 1516-ban kiadta az Ujszovetseg else nyom-tatott szoveget (noha ez sem volt teljesseggel kielegfto, mert esak keyes keziratos masolatotvett figyelembe), a tevekenysege merfoldkonek tekinthet6 az Ujszovetseg eredeti gorog es aVulgata latin fordttasanak osszehasonhtasa miatt.

Ezek eltero szovegertelmezese klasszikus forditasi hibakbol ad6dik. Ket peldan erdemesezt nyomon kovetni a Bevezetes a kereszteny teologiaba cfrml kotet (Me Grath 1995) alapjan:

1. A kozepkori teol6gusok a Vulgata forditasaval (sacramentum Ef 5,31-32) igazoltak ahazassag felvetelet a szentsegek koze. Erasmus kimutatta, hogy a szentsegkent ertelmezettsz6 a gorog eredetiben: muszterion, azaz 'titok'.

2. A Vulgata ig y forditja Jezusnak a rmfkodese kezdeten mondott szavait: Yezekeljetek;mert a mennyek orszaga kozel van (Mt 4,17). Ez a szovegfordftas lehetoseget adott olyanszovegertelmezesre, amely szerint a biinbanat: a gyonas szentsege, tehat egy kiils6 gyakorlatkapesolatban all a mennyek orszaganak eljovetelevel, Erasmus viszont ig y fordftotta a gorog

szoveget: Terjetek meg, mert a mennyek orszdga mar kozel van. Vagyis ennek alapjan meg-kerdojelezheto a kozepkori egyhaz masik szentsegrendszere, hiszen egy bels6 lelki magatar-tasra ("bUnban6nak lenni") vonatkozik Jezus mondasa.

Ilyen es ehhez hasonl6 ellentmondasok megkerdojeleztek a Vulgata fordftasanak a hite-lesseget, es igen nagy hatasuak voitak, mert utat nyitottak a Biblia szovegenek pontosabbmegertesen alapul6 teol6giai revizi6ja elott, amely atvezet a reformacio teol6giai kerdesei-


17/47

S z o v e g in t er p re t ac i6 : s z o ve g e rt el m e z e s - s z o ve gm a g y a n iz a t38 7

Petofi s . Janos a szoveg elfogadhatosagat a szovegvilag fogalmahoz koti, mondvan: "egyszoveget akkor tartunk koherensnek, ha az interpretalasa soran konstrualt szovegvilagot el

tudjuk fogadni osszefuggonek" (1990c: 64).Az idojaras-jelentesben nyilvanvaloan a valosagra vonatkozast keressiik, de esetleg ezt

ellen6rizve a nap (a het) vegen ossze is hasonlftjuk a meteorol6giai elorejelzest az idojarasivaltozasok realitasaval. - Mas befogad6i attitiid jellemzi az aprohirdetesi ujsag olvasojat:bongesz, ta1l6zik erdeklodese szerint. - Egy rnaganlevelet termeszetszenlleg ugy vesziink kez-be, hogy tisztaban vagyunk szubjektivitasaval, ezert nem is kerjiik t6le szarnon a valosagravonatkozas huseget. - Egy horoszk6p referencialis sajatsagat a legtobb ember ketsegbe vonja,ezert ez a rmlfaj tobbnyire az olvas6 szorakoztatasat szolgalja,

A nem irodalmi szovegek referenciatartomanya tobbnyire a valosag, ezeknek a szo-vegfajtaknak a valosagra vonatkozasa er6s. Jelzi ezt a szamadatok es tenyek felsorakoztatasa,mint a kovetkezo utikonyvreszletben is:

LUXEMBURG

Luxemburg teruletenek is egyharmaddt boritja erda. Ket foldrajzi egyseget le-het megkulonboztetni: a hegyes-dombos Ardenne-t nyugaton, es a ,,16 videk" vol-gyek szabdalta sik reszet, amelyet del[eldl a bdnydk medenceje, kelet felol pedig aMoselle (mosel) partjdnak szifl5videke hatdrol. Az emlitett bdnyavidekkel osszefiig-gesben alakult ki Luxemburg igenfejlett kohoipara. (A nagyhercegsegben 25 000ember el a kohdszatbol, a munkakepes lakossdg szdma nem haladja meg a 140000-et.) 35 koh6ban esapolnak acelt, 4-4 esfel millio tonndt evente.

A vasercbdnydkbol Z millie tonna ercet hoznak afeiszinre.(Palfy Jozsef: Benelux dllamok)

A nem irodalmi szovegolvasas eseteben a befogad6 vilagtudasa, valosagmodellje teny-allasainak felelteti meg a szovegvilaget olyan m6don, hogy automatikusan mukodesbe lep aszovegbe k6dolt elemek megfejtese.

A celzas vagy utalas hasznalata feltetelezi a hallgatosag hatterismeretet, Gyulai Pal aKisfaludy Tarsasag iilesen mondott beszedeben nyilvan feltetelezhette, mindenki erti, hogyArany a debreceni kollegiumi iskolai tanulasat felbehagyva vandorszmesznek allt, de almotlatva, lelkiismeret-furdalastol gyotorve, Maramarosszigetrol gyalog tert haza Szalontara, aholbeteljesiilve latta ijeszt6 almat: edesanyja nehany het rmilva meghalt, apja megvakult. Ezekreaz elettenyekre alludal fgy az emlekbeszedet mond6:

Iffukori csaloddsa, ballepese, hogy elhagyva az iskoldt, nem gondolva agg szii-leivel, szineszi dicstisegrdl dlmodozva, vildggd ment s nehdny het mulva onvdd-gyotorten, nyomorba sulyedve tert vissza a: apai uizhelyhez, mely nyomot hagyottlelken, megtorte erejet, onbizalmatlanna tette.

3 .4 .2 . S z a k rn a i s zo v e ge r t e lmeze s e

Mas beallftodasu a tudomanyos szoveg olvas6ja: a konkret vonatkoztathatosagot keresi.A tudomanyos ertekezes szovegvilaga zart, csak azt ajelentest tulajdonfthatjuk neki, amit a


18/47

3 9 2 Sz6vegbe fogad i \ s

mi szovegek befogadasahoz. Nagy Laszlo kolto fgy vall errol: .Bizonyos vagyok, hogy verse-im sokakhoz sz6lnak. Tudom azt is, hogy nehany f ra s omsokaknak nehezen folfoghato, vagy

majdnem erthetetlen. De nem mindig az en verseimben van a homaly, hanem az esztetikailagkepzetlenekben es a renyhekben. Nem kezdhetjuk tijra az abecenel a kolteszetet, Tanuljanak6 1 < :is, legyenek figyelmesek, kiizdjenek meg a versert",

Teljesseggel oszthatjuk a kovetkezo megallapftast: "Az irodalomertes minosegenek a foly-tonos gazdagitasa, tovabbepitese minden nemzeti irodalom letezesenek elemi feltetele" (Kul-csar Szab6 1987: 268).

4 . As z o v e gha t a s a

Esterhazy Peternek a kovetkezo kis glosszaja szemleletesen es szellemesen peldazza a befo-gad6 betrlhu es a szovegben vazolt szituaciobol fakad6 jelentesertelmezese kozottisokszor

meglevo elterest, illetve a szoveg szandekolt hatasat:

Mondom valakinek, futballanalfabeta, hogy persze szigoruan kell megitelni, mihangzik el a leldtorol, de azert figyelembe kell venni a genius locit. Hogy ertem ezt.Hat peldaul amikor annak idejen nekem mint a Csillaghegyi Munkds Torna Egyletcsatdrdnak art kajabdltdk, hogy verem a tulok orrodba a zsido ize anydd - akkor ezsem edesanyamra, sem a srinten hdnyatott sorsu zsido nepre vonatkozoan nemtartalmazott semminemii dllitdst. A mondat nagy oriimot nevezett sportolobol nemvdltott ki, dejelentese csupdn ennyi: a ,nemes arcelii ifju, be kar; hogy nem a mi kiskollekttvdnkat erdsited!

A futballanalfabeta gyanakodva ne: ram. Biztos? Majdnem biztos.(Egy kek. haris. Majdnem)

J61 tudtak azt mar az 6koriak is, hogy az emberi cselekedetekre a beszeddel, a szoveg-gel hatni lehet. Viszont az olvasasszociologiai felrneresek eredmenyeitol eltekintve a hatasnehezen merheto, his zen az egyen reakciojarol alig van fogalmunk.

A szdveg hatasa azoktol az ertelmezesi folyamatoktol fiigg, amelyeket a szoveg jelen-tesenek szemantikai-pragmatikai megkozelitesekor tud a befogadobol kivaltani az onal-16szovegertelmezes folyaman. Az a szoveg, amelyhez nincsenek megfelelo ismeretei a befo-gad6nak, az nem lehet kello hatasu.

A koznapi szoveg hatasa a befogad6ra sok tenyezo fuggvenye. Az olyan reklamszoveg,amelynek az ertelmezeset a kep nem egyertelrrulsfti, es nyelvi megformalasa nem szellemes,nem bravtiros, az hatastalan. Peldaul egy nagy zold mezoben egy tehenet abrazolo plakatonez a felirat olvashat6: Mindig ittfog ndni a Hajdtaej! Az alany es az allftmany ebben a mon-datszovegben szemantikailag teljesseggel inkompatfbilis: a tej n o .Noha sejtjiik a szlogenkitalalojanak a szandekat, ez a nyelvi abszurditas megsem teszi otletes es nyelvileg is helyes

reklamma, fgy hatastalan marad.Alapjaban veve komoly tartalrmi politikai beszed is kivalthat deriiltseget humoros-ironi-

kus hangvetele miatt:'


19/47

3 8 6 Szov e g b e f o g a d a s

Tobb szoveginterpretacios teoria letezik. A Pet6fi S. Janos-fele (1997e: 71-72) szemio-tikai szovegtannak kozponti fogalma az interpretacio vagy mas kent "analitikus kommunika-tummegkozelftes". 6 a kovetkezo interpretacio-tfpusparokat allapltja meg:

termeszetes (intuitiv, tehat nem egy in-terpretacioelmelet altai el6irt utasftas al-goritmikus lepeseit koveto)

ertelmezd (explikatfv, azaz a szoveg-osszetevoket: stilisztikai, poetikai stb. fi-gyelembe vev6)

elsofokri (kozvetlen, azaz betti szerinti er-telmet hozzarendelo)

leird (deskriptfv, bemutat6 jellegu)

strukturalis (az interpretacios folyamateredmenyet bemutat6)

elmeleti (egy interpretacioelmelet altaiel6frt utasitasrendszert koveto)

erh!kelO' (evaluatfv, a normarendszerrevonatkoztatva min6sft6)

masodfoku (kozvetett: szimbolikus ertel-rml osszetevoket hozzarendelo)

erveld (argumentatfv, ertekelest megoko-16)

proceduralis (mag a t az interpretaciosfolyamatot bemutat6)

Bencze (1996: 37) ezenkfviil meg felvesz mas interpretaciofajtakat is: szociointerpretacios megkozelitest - Halliday-re (1978) hivatkozva -, amely a klasszi-kus retorika circumstantiae fogalma szerint a szituaciris kontextus alapjan jelolheto ki:a szovegalkoto es -befogad6 eletkoranak, tarsadalmi hovatartozasanak, iskolazottsaga-nak stb. a figyelernbevetelevel,

kognitiv interpretaciot - Langackerre (1983) hivatkozva -, amely a mentalis folyama-tokra tekintettellev6 integralt nyelvtani, szemantikai, stilisztikai, retorikai stb. magya-razat.

3 .4 . A s zo v eg tip u s ok s ze rin ti s zo v e ge rte lm e z es

Kulonosen szembenfno az, hogy azonos targy eseteben is az eltero szovegtfpus mas befoga-doi magatartast implikal, es egy szovegnek a megfelelO' szovegtipusba vagy -miifajbabesorolasa fogodzd a szovegertelmezeshez.

3 .4 .1 . A k bz na p! sz ov eg ek e rte lm e ze se

A koznapi szovegek gyakorlati celokat szolgalnak, ezert referencialitas jellemzi 6ket,denotativ jelentes fUz6dik hozzajuk. Mivel ezek tobbletjelentest nem hordoz6 targyias szo-vegek, ertelmezesukhoz elegend6 a pontos, betiihii olvasat a megfelel6 szovegvilag hozza-rendelese alapjan.

A szovegvilag, azaz a szoveghez hozzakapcsolt tenyallasok osszessege vonatkozhat arealis (egy Af'El-l-fizetesi felszohtas), a tudott (a tudomanyos kutatasokkal feltart), a bitt (alegkulonbozobb vallasi elkepzeleseket megsz6laltat6) vagy a flktiv (a mesek, a sci-fi) vilag-ra, de mindenkepp onkenyesen osszerendezett tenyallasok, esemenyek alkotjak, Alapjabanveve a szovegvilag tenyei megfeleltethetok a valosag tenyeinek.


20/47

S z o v eg in t er p re ta c i6 : s z ov e g er te lm e z e s - s z ov e gm a g y a ra z a t38 5

r61... A befogad6 altai az interpretacioban a szoveghez rendelt modell a vilagverzio szerintiinterpretacioban valik egy lehetseges szituacio gondolati kepebol egy (a befogad6 szerinti)valosagos vagy fiktfv szituacio gondolati kepeve, vagyis a szoveg a vilagverzio szerinti interp-

retacio nyornan gazdagftja a befogad6nak a valosagos es a kepzelt dolgokr61 val6 tudasat vagyhiedelmeit" (Terestyeni 1992: 26, 27).

Barmilyen tfpusii szoveg befogadasa eldrehalado iddben es meghatarozott sorrend sze-rint tortenik, vagyis szovegertelmezeskor szegmentumr61 szegmentumra haladva Iinearisanfejtjiik meg a jelentest (Y. Raisz 1976: 202-209, Fogarassy 1986: 62, Kulcsar Szab6 1987: 372,Szab6 1996c: 304), letrehozva a linearis olvasatot (Fogarassy 1986: 62). De ez nem jelenti azt,hogy a szovegmegertes csupan egyiranyu, hiszen a szovegben nagyon sokszor van visszautalas,amely megszakitja a linearis eldrehaladast, illetve az intertextualitas olyan oj olvasasi mo-dot valosit meg, amely szinten megbontja a szoveg linearitasat (Jenny 1991: 33).

3 .2 . A s z o v e g e rte lm e z e smo d j a

A szoveg interpretalasanak a m6dja nyilvan a kiilonbOzo tudornanyagak szempontjabol(irodalmi, pszichol6giai, nyelveszeti stb.) mas es mas, sot nyelveszeti indfttatasu elernzese istobbfele (lexikai, szociolingvisztikai, stilisztikai stb.) lehet. A kerdest az bonyolftja, hogy aszoveg kizarolag nyelveszeti eszkozokkel nem tarhato fel: peldaul a szovegvilag, a szoveg-terna, a szoveg pragmatikai oldala mar nilvisz a nyelveszeti ertelmezes keretein.

A szovegertelmezeshez a regiek tanacsa fgy hangzott: "Te totum applica ad textum; remtotam applica ad te" (idezi a pietista Bengeltol Torok 1996: 347). Vagyis egyreszt a szoveghezilleszd hozza a sajat vilagodat, ismereteidet, masreszt a dolog egeszet kozelitsd a sajat le-nyedhez, felfogasodhozl

A mai Interpretacio-elmeletek is hasonl6t mondanak ki: a befogad6nak megertesi stra-tegiakat kell kidolgoznia az ertelmezeshez. A transzaktiv interpretacioban a befogad6 mara szoveg olvasasanak kezdeten a cfmhez vagy indite mondatahoz jelentest rendel hozza,amely a szoveg olvasasa kozben feldiisulva az ujonnan szerzett informaciokkal, ojabb jelen-teseket indukal, fgy valtozik a szoveg ertelmezese is, amely nemegyszer az eloszor olvasot-tak atertelmezeset kivanja meg. A hermeneutikai felfogas szerint tehat nemcsak mi olvassuka szoveget, a szoveg is olvas minket.

3 .3 . S z ov e gin te rp re ta cio s tip u so k a z e lja ra s, a m o d sz er a la p jinA szoveginterpretacio osszetett folyamat. Bar a tudomany elkulonfti tobb fajtajat, a tenyle-ges interakci6ban viszont a magyarazatnpusok egymasba fon6dva hozzak letre az interpreta-ci6 menetet,

Petofi S. Janos (l997e: 51) az interpretacio eldzmenyekent ketfele megkozelitestktildnit el:

az analitikus-kreativ a szoveghez egy letezo jelentest kfvan hozzarendeltetni, ilyenkormind az elemzes, mind a jelentes a kreativitas eredmenye,

a kreativ-produktiv nem az eredeti formajaban adja kezbe az elemzesre szant szoveget,es az elemzonek kell helyreallitania a szoveget.


21/47

38 4 S z o v e g b e f o g a d a s

- a szoveg rendezettsege, osszefuggo volta,- a redundancia es az entr6pia aranya,

A kutatasok azt igazoltak: "Minel nagyobb a hfrerteke ugyanis egy kozlernenynek, ann'nagyobb a veszteseg a megertesben" (Szende 1976: 60). Tehat bizonyos, a megertes biztonsa-gat szolgalo redundanciamennyiseg szukseges a kozlesben, mert a tisztan entropikus szo-veg nehezen ertelmezheto, faraszto.

A befogadast megkonnyito eszkozok kozul a leggazdasagosabb az akusztikus vezerlesmert keyes eszkozevel sokrenl utbaigazitast ad, sot "a szovegen tuli tajekoztatasban verhetet-len" (Hernadi 1996: 126).

A szoveg valoszimisitett temaja is iranyfthatja a befogad6i ertelmezest, Ugyanakkor azo-nos tema eseten az eltero szovegrmffa] mas befogad6i magatartast implikal,

3 .S z o v e gin te rp re ta c i6 : s zo v e g er te lm e z es - s zo v e gm a g y a ra z at

Az interpretacio jeloli mag at az ertelmezesi folyamatot es annak az eredmenyet: a magya-razatot is. A szovegmagyarazat tudornanya (hermeneutika) osi, a gorogoktdl ered, atkerul-ve viszont a kereszteny herrneneutikaba (amelyre bevallatlanul, de hatassal volt a zsid6 is), azutja a modem itas herrneneutikajaig vezet.

"Az interpretacio tobb, mint a szovegek tudomanyos ertelmezesenek technikaja" - allapf-totta meg Gadamer (1991: 22), es felfogasaban kitagitotta az interpretacio fogalmat, mond-van: "Minden fordftas, meg az ugynevezett sz6 szerinti visszaadas is, egyfajta interpretacio"(1991: 26).

A befogadas akar olvasas, akar hallas, olyan nyelvi munka, amelyben az a feladatom,hogy "mozgassam, tologassam a rendszereket, melyek perspektfvaja nem zarodik Ie sem aszovegben, sem enbennem-s'' (Barthes 1997: 22), e s amelynek celja: ertelmeket talalni sazokat megnevezni.

A szovegmagyarazo ismereteinek milyensege fontos szerepet jatszik abban, hogy milyen

ismerethalmazt tarsit az interpretalando szoveghez, es az interpretacio eredmenyeit hogyantudja kifejteni (La Matina 1992: 76).

Az Interpretacio szempontjabol a befogad6nak - akinek semai vannak a magyarazat-hoz - az osszes szovegszintet analizalnia kell, es hozza sziikseges kapcsolnia a kontextualises szituacionalis elemzest is, ugyanakkor viszont ossze kell vetnie az onmagarol kialakftotttudasat azzal, amit a kozld feltetelez r6la, fgy a beszedaktus-, iIletve a szovegmegertes egy-ben a befogad6 onanaliziset isjelenti (van Dijk 1982a: 71).

3 .1 . As z o v e g e r t e lme z e sf o l y ama t a"Az interpretacio folyamata abban all, hogy a befogad6 a nyelvi kompetenciaja es a kontextusalapjan felfogja a szoveg konvencionalis es nem konvencionalis informacioit, vagyis feIismeries kikovetkezteti lehetseges tenyallasoknak egy olyan osszefuggc, koherens egyutteset, amelya szoveg osszes mondatat igazza, es a szoveg kommunikalasat ervenyes illokucios cselekves-se teszi. Az interpretacio eredmenye tehat a szovegnek egy modellje: egy gondolati kep egylehetseges szituaciorol es az agens altal vegrehajtani szandekolt komrnunikacios cselekves-


22/47

A sZ b v eg e rt es3 8 3

veseket rendel hozza (van Dijk 1982a: 65), vagyis a szoveg grammatikai-szemantikai-stilarissajatsagain nil a szitmici6 jellemzdibdl, a paralingvisztikai jellegzetessegekbol es egyfajtaaltalanos vllagtudasbol, tudaskeretbol kepes megftelni, hogy egy szoveges megnyilatkozasmilyen illokucionalis beszedtett (peldaul ketsegtelenul lazftas, fenyegetes-e). A pragmatikaimegertesnek szukseges, de nem elegseges feltetele a szituacio elemzese, vagyis annak meg-allapitasa, hogy rnagan, nyilvanos, intezmenyes vagy kozvetlen-e, illetve milyen jellemz6khatarozzak meg: helyzetek (szerepek), jellemzok (kor, nem), interperszonalis kapcsolatok (ala-[Olerendeltseg), funkci6k (sziil6) es az interakci6 szabalyainak ismerete.

A koznapi szovegek pragmatikai megertesehez peldaul hozzajarulhat a stflusarnyalat fol-fedezese is, mint a kovetkezo szovegreszletben, amelyet az egyik napilapban olvashattunkegyik vezet6 politikusunk nyilatkozatakent:

Teljesen kortudomdsu, hogy en pentek ejszakankent, ejfelkor egy meg nem ha-tdrozott kriptaban a Kerepesi temetoben szoktam fogadni telavivi osszekotdmet,aki megmondja, hogy mit csinaljak. Hogyha ez nem tortenik meg, akkor a: irraeli-magyar hatartol par lepesre leva csdszkunyhoban sroktunk taldlkozni.

A Teljesen koztudomasu kifejezes olvastan meg az az erzesunk, a realitasok talajan ja-runk, de azt kovetoen gyorsan kitunik az ir6nia a megnyilatkoz6 szernely szavaib61. Ahogy"beismeri" kemkedeset Izraelnek, ahogyan adatokat szolgaltat onmaga ellen, eppen azzalteszi nevetsegesse a vadat: pentek ejszakdnkent, ejjelkor, kriptaban a Kerepesi temeuibenszoktam fogadni telavivi osszekotdmet. A foldrajzi keptelensegig fokozott (izraeli-magyarhatartol) "beismer6 vallomas" pedig minden olvas6 szamara nyilvanvalova teszi a szovegabszurditasat: a keptelen vadat. Ahhoz viszont mar a kozelmult magyar tortenelmenek isme-rete szukseges, hogy ujabb jelentesreteget is eszrevegyen az ember: a koncepci6s perek kari-kfrozasat, ugyanis a Rajk Laszlo elleni koncepci6s per egyik vadpontja hangzott hasonl6an,mint ahogy Goncz Arpad koztarsasagi elnokot megvadoltak: Rajk a magyar-jugoszlav hatarkozeleben egy cs6szkunyh6ban talalkozik osszekotojevel.

2 .5 . A sz ov eg er te s h ate ko ny sa ga t s e gf t6 sz ov eg aJk o ta si te ny ez 61

A hangz6 szoveg eseten az akusztikus vezerles (Hemadi 1996: 124), azaz a szovegfo-netikai eszkozok rnegfelehfhaszualata segiti a megertest, Hiszen a magyaros hangsu-lyozassal es hanglejtessel jelezzuk a mondatok modalis erteket; a legktilOnbozobb hang-szfnekkel sejtetjiik a keres hatarozottsagat a kerlelestol a parancsig, az ironiatol a nyiltgunyig; a beszedtempoval, -ritmussal es szunettartassal a mondand6 fontossagat vagyeppen a lelkiallapot-valtozast.

Az frott szovegben a vizualis vezerles (Hemadi 1996: 108), azaz a szovegforma konnyftimeg a befogadast, Ugyanis az interpunkci6 rendeltetesszeni, kovetkezetes es.rendszer-szenl hasznalataval, a tordelesi es tlpografiai jellemz6kkel (vastagitas, bekezdesekre

tagolas stb.) a szovegezo rairanyftja a figyelmet a lenyegesre, az iij gondolatra. A nyelvi vezerles (Hernadi 1996: 100) a szoveget egyertelmosito meg- es egybeszer-kesztessel val6sul meg, hiszen ha nem kielegftd az ilyen jellegu vezerles, akkor felreer-tes kovetkezik be. Ezen beliil kulonosen sokat segft


23/47

38 2 Sz i i v egbe fogada s

Egy szoveg akkor minosul a befogad6 szamara szemantikailag informativnak, ha azegyuttmukodes elvere epulo tarsalgasi maximakat a konvenciomilis szoveginformaciok

kielegftik, azaz a szoveg annyi inforrnaciot kozol , amennyi alapjan megalkothato a szoveg koheziv mo-dellje,

a szoveg informacioi nincsenek ellentmondasban a befogado tudasaval, a szoveg informacioi lenyegesek abb61 a szempontb61, hogy a terna fenntartasahoz vagykikovetkeztetesehez hozzasegftenek,

A tudas hasznosithatosaga szempontjabol is ertekeljuk a szoveget, vagyis merlegretessztik pragmatikai informativitasat: hogyan tud elni a befogad6 a szoveg nyiijtottainformaciokkal,Egy szoveg pragmatikailag informativ, ha szemantikailag inforrnatfv, es ezenkiviil:

ha uj informaclot kozvetft, vagyis olyat, amelynek a befogad6 nem volt birtokaban akommunikalas el6tt, es eddigi tudasabol nem is kovetkezik,

ha konkluziv, azaz lehetseges a szoveginforrnaciokbol uj kovetkeztetes levonasa.A radioban beolvasott dunai vfzallasjelentes mindenki szarnara informativ, vagyis tij in-

formaciot nyujt, de csak a hajozasi szakemberek tudjak ezeket a vfzrnelysegi adatokat hasz-nositani.

2 .3 . A s ze m a n tik a i s zo v eg er te st m e gh a ta ro zd te n ye z6 'kEzek egyik resze a befogad6ra, masik resze magara a szovegre vonatkozik.A szovegertes ftigg a befogad6nak

nyelvismeret-melysegetol : az altalanos es eppen aktualizalodo nyelvtudasatol, a szo-veg szubkodjanak, peldaul a meghatarozott szaktudornanyos nyelvnek a birtoklasatol,

a kognitiv es kreativ kepessegeitol, a szovegszok szotari je lentes szerinti ertelmezesetdl, a szoveg konnotativ ertelmenek felfedezesetol, az antik retorikai elv szerint mukodd szovegertelmezesi "kuJcst61": a resznek (membra)az egeszbol (caput) fakad6 megertesetol,

a szovegtfpus, -mfifaj felismeresetdl, mindenfajta (a vilagra, magara a szoveg vilagara vonatkoz6, szemantikai, pragmati-kai , intertextualis) el6ismeretetol- hiszen ezeknek a tobbletinformacioi kiszelesft ik aszoveg tobb sikon val6 ertelmezhetosegevel a szovegjelentes holdudvarat.

2 .4 . A s zo v eg m e g e rte se ne k p ra gm a tik a i k e re teMind a koznapi, mind az irodalmi szovegekkel foglalkozas pragmatikai keretben tortenik, aztkimutatva, hogy milyen tenyezoknek van szerepe a sikeres interakcio megteremteseben, A szo-vegbefogadast meghatarozo tenyezok belsok: az egyed pszichikai (figyelernosszpontosfto,

szovegfelfogo), szociokulturalis, bio16giaijellemz6i, ezenkfvul kiilsdk: az id6 es a hely, azaza kommunikacios helyzet is determinanskent lep be.

A szoveg pragmatikai megertese az a folyamat, am elyben a befogad6 informacirikbirtokaban nyelven kfviili elemeket hoz kapcsolatba a szoveggel: egy szoveghez cselek-


24/47

A sZbvege r t e s3 8 1

2 . As z o v e g e r t e s

A szovegertes a szovegbe k6dolt tizenet jelentesenek az ujrateremtese vagy (egyes iijabbtelfogasok szerint) megteremtese,

A szovegerto olvasas es az egyszer hall ott szoveg feltogasa is olyan folyamat, amelyetel kell sajatftani, mint kis korban a benfk olvasasat, Egy iizenet vetelere-ertesere a hasonl6felfogasu, beallftodasu emberek a legfogekonyabbak, bizonyftjak ezt a szovegbefogadas-vizs-galatok.

2 .1 . A sz ov eg er te s fo ka A reszleges megertes oka a befogad6 gyengebb nyelv- vagy vilagismerete, Egy idegennyelvif vice poenjat a nyelvet kozepesen beszelo nem feltetlenul fogja fel, illetve biol6-giai ismeretek hijan nem ert meg orvosoknak szant tudomanyos konferencia-eloadast.

A teljes megertes feltetele a nyelv-, a valosagismeret, a kozlesi helyzet es a szovegal-kotas altalanos ervenyu szabalyainak ismerete, azaz a szovegertes nem kizarolag a nyelvikompetencia fuggvenye.

A mondat ertelmezesevel kapcsolatos kovetkezo okfejtest a szovegere is kiterjeszthetjiik:"Amikor kiilonbseget tesziink a mondat jelentese es a jelentesen keresztiil, a jelentes segitse-gevel kifejezett tartalom vagy meg inkabb tartalmak kozott, akkor voltakeppen a nyelvi esnem nyelvi tenyezot, a nyelvi es nem nyelvi ismereteket valasztottuk kiilon. S amennyiben amondatokban nyelvi es nem nyelvi ismeretek egyiitt fordulnak e16, ugy fel kell teteleznunk,hogy -Tegalabbis elvben - minden mondat megertese ket sfkon zajlik Ie. A mondat jelentese-nek a megertesehez csak nyelvi ismeretekre van szukseg, A mondat tartalmanak a megerteseheza vilagra vonatkoz6 nem nyelvi ismeretekre is szukseg van. A mondat erne kettos megertesehierarchikus. Ahhoz, hogy megertsem a mondat tartalmat, elobb meg kell ertenern a jelenteset,Egyeni kulonbsegek a rnegertes masodik sfkjan, tehat a tartalom megertese tekinteteben le-

hetsegesek es gyakoriak. A megertes els6 sfkjan, a jelentes megertese tekinteteben a nyelvko-zosseg minden normalis tagjanak azonos eredmenyre kelljutnia" (Antal 1976b: 12-13).

Tehat a szoveg jelentesenek megertesehez elegendo a nyelvi ismeret, tartalmanakfolfedesehez mar nem csak nyelvi tudas szukseges.

2 .2 . A sz ov eg eki n i o rma t i v i t a s aa b e fo g ad 6 sz ru m ir aA befogad6nak egy szoveg hfrerteke, azaz informativitasa annak fuggvenye, mennyi es mi-lyen ismeretei vannak a vilagrol, a konkret vagy fiktfv szituaciorol. Ebb6l az kovetkezik,hogy ugyanannak a szovegnek eltero informacioerteke van mas-mas befogad6 szamara, Azinformativitasnak ketfele aspektusa van (Terestyeni 1992: 29-30): A tudas megszerzese szempontjabol a szoveget szemantikai informativitasa alapjan

ertekeljuk. I1yenkor azt merjuk, hogy a befogad6 a szoveg informacioibol kepes-e meg-alkotni a szovegnek egy olyan rnodelljet vagy egy lehetseges szituacio olyan gondolatikepet, amely osszhangban all tudasaval.


25/47

3 8 0 S z 6 v e g b e f o g a d a s

Feltehet6en a rnegoldast a Langacker-fele grammatika adhatja meg, mert .Jcognitfv gram-matikaja eleg nyitottnak es tortenetinek (nem diakr6nnak!) latszik ahhoz, hogy az egy nyelv-torteneti peri6dusban egy irodalmi szoveghez hozzarendelt, egymastol eltero vagy egymasra

hasonlit6 olvasatokat a prototipuselmelet kiterjesztesevel egyarant levezesse, fogalmi keret-ben lefrja, mikozben talan kozelebb visz a jelentesadas ketsegtelenul osszetett kerdesehez"(ToIcsvai 1995a: 23-24).

1 .2 . A s z o v eg b e fo g a d a s ( ha lla s- o lv a s as l f az is a i A szovegpercepcio csupan akusztikus/vizualis felfogas, szovegerzekeles, peldaul an-nak eszlelese, hogy a recseg6 radiobol beszed hallatszik.

A szovegrecepcid a szoveg jelentesenek az els6dleges, gyors, esetleg felszfnes ertel-mezeset jelenti, peldaul az irott szoveg betfihfi (litteralis) felfogasat.

A szoveginterpretaclo a szoveg magyarazata, analizise, azaz a szoveg melysegeibeval6 behatolas.

A szoveghatas az erzelmeket vagy cselekedetet kivaIt6 szovegjellemzo.

1 .3 . B e fo g ad o i m a ga ta rta s a sz o be li e s a z iro tt sz o ve g e rte lm e ze se k orMas m6don fejtjuk meg az elhangz6 es az frott szoveget, mas az olvas6i es a hallgat6i beallito-das, de mind az frott, mind az eloszavas szoveg megertese kommunikatfv feltetel fuggvenye,

A koznyelvi kozvetlen, eU ,nyelvi kommunikacioban a szovegalkoto es -befogad6 inter-akciojanak eredmenye a felreerthetetlen szovegertelmezes, a kozvetettben (radio, ujsag stb.)az uzenetnek a szovegbe val6 egyertelrmf kodolasa determinalja az ertelmezest.

Egy egesz k6drendszer szukseges az elhangz6 szoveg megertesehez, amelynek dek6do-lasa auditiv eszlelessel kezdodik, ezt koveti az akusztikum auditiv felismeresi kodjanak amifkodesbe lepese es a nyelvi k6d segftsegevel megfejtese. De ugyanakkor rmfkodik a

kinezikus k6d is, amely az ember gesztusait es mimikajat megfejti, a proxemikus kod,amely a beszelo es a hallgat6(k) kozotti tavolsaghoz tarsit jelentest, illetve a targyi szimbo-lizmusok k6dja segftsegevel az embert korulvevc targyak, az emberek ruhazata, hajviseletees az altala felhasznalt keszftmenyek is ertelmezhetok, A hallgat6i jelentesadas ezenkfviilszociokulturalis tenyezokhoz is kotodik, De nem hanyagolhat6 el a szovegalakftas milyen-sege sem, mert a pszicholingvisztikai kutatasok azt tartak fel, hogy a hallgat6i megertes ve-zerlese a kulcsmozzanatok reven val6sul meg, vagyis a koheziv szoveg ertelmezesekonnyebb, Amikor a befogad6 a beszelo szovegenek relevanciajat kfvanja megallapftani, ezttulajdonkeppen osszehasonhtassal teszi, amelyben a letezo es a lehetseges vilag tenyeit azinterpretativ hasonlosag kozvetitesevel er i el (Tarnay 1991: 168).

A kezzel Irott vagy nyomtatott szoveg dekodolasa vizualis eszlelessel kezd6dik, ehhezszorosan kapcsol6dik a forma vizualis felismeresi kodjaval val6 .megfejtes". Az olvas6ikompetenciat nagymertekben befolyasolja a tipografizalas.


26/47

1 5 . S ZQ V E G B E F O G A D A S

a szovegbefogadas fazlsalII' '"

szovegeszleles szovegertes szovegmagyarazat szoveghatas

a szovegertest

II' '"meghatarozo tenyezdk segito szovegalkotasi tenyezffk

a szovegertelmezes

II' J .. '"folyamata m6dja tipusai

szovegertelmezes szovegtipusok szerintJ .. J .. J .. J ..

koznapi szakmai vallasos irodalmi

a szoveg hatasa

1.A s z o v e g b e f o g a d a s

1 . 1 .A s zo ve gb efo ga da s e lm e le tike r e t e iA nyelveszeten kfviil mas tudomanyagak is foglalkoznak a szoveggel, raadasul a szovegekmagyarazatara tobbfele befogadaselmeleti keret is kinalkozik: szemiotikai szovegtani, her-meneutikai, recepcioesztetikai, kognitfv pszichol6giai, szociolingvisztikai, pszicholingvisz-tikai stb. Ezek jelzesszenf emlftese mellett, ez a fejezet csak a textol6giai szemponni megko-zelites kerdeseit targyalja, nem kfvanva atlepni a sajat hatarait azert, mert jelentosen elteregymastol az irodalmi szoveg hermeneutikai es nyelvtudomanyi interpretacioja. Kocsanyvelernenye szerint: bar mindket tudomany varakozassal tekint a masikra, egyuttmunkalkodasnem alakult ki kozottiik: "Az irodalomtudomany kozponti kerdese a szoveg (egyedi, egyszeri)rmlalkotas jellege, a nyelvtudomany viszont a szovegben nyelvi tenyt lat, es erdeklodeset aszovegalkotas altalanos szabalyai kotik Ie, az egyedi, egyszeri szemhataran szuksegszernenkiviil marad" (1992a: 149). Ezzel szemben a szoveg es az interpretacio egysegebol szemlelo-

do hermeneutika "a szoveget nem a grammatika es a nyelveszet perspektfvajabol, azaz nemmint vegtermeket" (Gadamer 1991: 35) szernleli, hanem mint koztes termeket a megertestortenesenek folyamataban.


27/47

Szakirodalom 3 7 7

O S S Z E FOG LA LA S

A szovegalkotas fogasait ket csoportra lehet osztani: szovegkepzo szabalyokra, amelyek min-en szovegre szuksegszenlen jellemzok es szovegformalo elemekre, amelyek az egyes szo-

vegek sajatos szovegszervezo eljarasai.Sok tenyezo fuggvenye lehet az egyeni szovegalkotasi m6d. A szdvegkepzesi sajatossa-

gokra, kulonos tekintettel a pragmatikai tenyezokre (koherencia, informativitas, intertextua-litas, a szovegalkotasi szandek, a szoveg elfogadhatosaga, a helyzetek es koriilmenyek) tekin-tettel kelliennie a szovegalkotonak,

A szovegkepzest regrol, az 6kort6l hagyomanyozott szabalyok szerint szokas vegezni.Sot az irodalmi alkotasok szovegszervezo eljarasai is mar j6l ismertek az 6kori retorikakbol,

Az elosz6beli szoveg letrehozasa lenyegesen kulonbozik az Irottol. Az el6sz6beli rog-ton aktualizalodik a .felhasznalassal", az Irott viszont csak faziskesessel. Ehhez igazodvakell megalkotni. Ha rakenyszerul az ember, hogy majdan eloszoban elhangz6 szoveget frjon,

nem szabad egy pillanatra sem elfelejtkeznie arr6l, hogy milyen mondatszerkesztessel segit-heti az frott szoveg felolvasasat es megerteteset.

Mikdzben az ir6 menekiilni kivan a hagyomanyos formai nyiigokt61, akozben keny-telen a nyelvi szabalyoknak alavetni magat, illetve akaratlanul is igazodik a szociokulturaliskornyezethez. Az alkot6i szemelyiseg ambivalens sajatossaga, hogy egyreszt kotodik az e16-dokhoz, a kovetendo szovegkepzesi mintahoz, masreszt szakn a hagyornannyal az iijat terem-tes szandekaval,

A szovegjavitas a szovegkepzesi folyamat velejaroja, legtobbszor utolso fazisa. A besze-l6t es fr6t is tobbfele ok kesztetheti korrigalasra (stilaris, gramrnatikai, tartalmi pontositas stb.),

A LA PFO G ALM A K ES FO N TO S K IFE JE Z E SEK

eldvazlatiddszerkezetkommunikativ kompetenciakompozici6s elvkronotopol6giamesterseges sorrend

strategiaszokvanyos ido"kezelesszovegforrnalo elemekszovegkepzd szabalyokszovegkompetenciaszovegkorrekcio-tipusok

taktikatematikai ugrastemporalis progresszi6termeszetes sorrendtopol6giai logikavegleges vazlat

V I TAK E RD E S

Melyek a sz6beli szovegformalas specifikumai az frotthoz kepest?

Szak i r od a l omArisztotelesz 1963. Poetika. Magyar Helikon. Budapest.Bahtyin, Mihail M. 1986. A bested is a valosag. Gondolat. Budapest.Balazs Janos 1979. A szoveg alapjai. In: Szathmari Istvan-Varkonyi Imre (szerk.): A szovegtan a kutatasban

es az oktatasban, Magyar Nyelvtudomdnyi Tdrsasdg Kiadvdnyai 154: 9-21.


28/47

3 7 6 Szovega lko t a s

Az els6 valtozatban az annyit nyomateka miatt ajeledni elveszti hangsulyat, a masodikbanviszont a ket fontos informaciot szetvalasztja az ige, f6kuszhelyzetbe teve emelt ereju hang-siilyt kap a f6nevi igenev:jeledni, de az annyit nevmas rematikus voltanal fogva szinten hang-erotobblettel ejtend6.

6 .1 .5 . S t ih i r is i n d it ek u v a it o zt a h is

Az alkot6 stilaris jellegu valtoztatasainak tobb indfteka is lehetseges: nyelvi szabatossagra,tomorsegre torekves, gordulekenyseg, hataskeltes. Az ilyen jellegu modosftasok szinte kive-tel nelkul egy-ket arnyalattal jobba teszik a szoveget.

Juhasz Gyula Japdnosan cfrmf verse az egyik kiadasban Japan modra valtozatban jelentmeg. Helyeselni lehet, hogy a kritikai kiadas az els6 cfrnet 6rizte meg: a rovid szavas tavol-keleti nyelvhez stflusosabbnak nfnik, mint a nehezkesebb szintagmatikus kifejezesmod.

J6kai A ket Trenk cirml regenye kezirataban tobb idegen sz6t magyarra valtoztatjelavand-zstilta ~ leptette ela, tabled6 ~ ebed, uralkod6 dynasztia ~ uralkod6 csaldd (Rad6 1970: 316).

Mondatatalakftassal a tartalomnak megfelel6bb, azaz szaggatottabb eloadasmod sziiletikJ6kai a Trenk Frigyes cfrmi regenye kezirataban: Trenk Frigyes ellen pedig azt a: uj morti-fikdldst gondolta ki a varosparancsnok, hogy elvetette meg az almat is, javitva: Trenk Frigyesellen pedig egy uj mortifikalast gondolt ki a varosparancsnok. Elvetette mar a: dgydt, elakarta vetetni meg az almat is (Rad6 1970: 322).

6 .1 .6 . Ta r ta lm i m 6 d o si t as

A valoszenfbb lefras szandekatol vezereltetve az alkot6k nemegyszer helyesbftenek. J6kaipeldaul rajove, hogy nem helytallo ez.a mondata: Meg egy veszett kutydt sem szabad agyon-iitni, fgy korrigalta: harapos kutydt (Rad6 1970: 310).

A visszaemlekezes mtffajanak kulonosen sajatossaga a hitelesites erdekeben vegzett onja-

vftgatas (Bencze 1995: 27).

6 .1 .7 . P r o z 6 d ia i in d i te k u k o r r ek c i6

Utols6 javftasi oknak maradt a prozodiai Weores onmegfigyelese miatt: "Minthogy versfraskozben a metrum zsongasa szinte betolti a kolt6t, ez a prokruszteszi munka ritkan keriil na-gyobb veszodsegbe, a forma tobbnyire onrmfkodoen rnagaba gyilri a tartalmat; es a fogal-mazvanyon lathato javftgatasok, torlesek es betoldasok kozt ritkan van nyoma a nyujtasoknakes kurtftasoknak, mert ezek mar el6z6leg fejben elvegzodtek. Beteg unokahugomnak Irt ver-sem els6 harem sora: Yildgossdgom, csillagfeny-jelem, - aki anydmnak arcdt viseled - sszemived drnydn az en szememet .. . Nemreg Irtam, ezert meg ernlekszem, hogy a masodik soreloszor egy verslabbal rovidebb volt a kelletenel (ki anydm arcdt viseled), de azonnal ke1l6hossziisagjiva nyiijtozkodott; a harmadik sor pedig hosszabb volt (s szemoldokod drnydn a:en szememeti, de rogton kfnalkozott a rovidebb varians; ezek a javftasok pillanatok alattperegtek Ie bennem, a fogalmazvanyon nyomuk sincsen" (1981: 255).


29/47

Sz i i veg j av i t a s3 7 5

1 9 3 2

feszepisojog

1 9 3 3

fejszemosolyogkiedemberhe: taldlbizgessen engem

1 9 5 5

kegyedemberhe; illendokivdntassa velem stb.

6 .1 .3 . G r a m m a tik a it e rm e s z e n la t a l a k i t a s

Legnagyobb szamban nyilvan a szovaltoztatasok fordulnak e16, elvetve azonban nyelvtaniokokra visszavezethetok is akadnak:

A tortenelemfutoszallagdraszerelve igyen kisziil a vilag

Ezeknek a J6zsef Attila-soroknak egyik szavat ket variacioban is feltiinteti versei kritikaikiadasanak Jegyzetek resze. Gepfrasos szovegebenJuto-szallagjara talalhato, a Szabadon cfrmlfoly6irat 1932. januari szamaban mar [uioszallagjara. Az eredeti valtozat kotojeles frasavaljelzi: a kolt6 meg nem tekinti osszetetelle valt ismert fogalomnak futoszalagot. Talan enneka sz6nak az ujabb kori eredetevel magyarazhato az ingadozas a toldalekolasban: futoszallag-jdra, futoszallagara.

A nyelvtanilag tobbertelrmf kifejezes egyertelmure valtoztatasara latunk peldat Jokainal,amikor A kit Trenk cfrmf regenyeben a sebesulten visszavdgtattak vele helyett Ig y m6dosftottaz fr6: a ... sebesiilttel visszavdgtattak (Rad6 1970: 316).

Az Abel a rengetegben cfrml regeny kiadasaiban alaktani tekintetben bar kismertekti a kor-rekci6, megis nyilvanvalo, hogy a koznyelvi formak jutnak ezaltal tulsulyba, kulonosen a suk-

siiko16 alakokat irtja ki fokozatosan a 2. kiadasbol Tamasi Aron: ldssa ~ latja, tarcsa ~tartja; a 3. kiadasbol: ldssuk ~ ldtjuk, vdrhassa ~ vdrhatja.

6 .1 .4 . P r a gm a tik a i j elle g iiva l t oz t a t a s

A hangsulyeltolodasokat okoz6 sz6rendcsere pragmatikai meghatarozottsagu. Nyilvan ilyenokb61 valtoztat az eredeti szoveg szorendjen J6zsef Attila. A gepfrasos peldanyaban meg fgyszerepelt az Ember nefel] cfrml verse:

...Annyit Jeledninem tudsz, hogy ember ne maradj.

A Nemeth Andor kiadasat kovetd kritikai kiadas (Akademiai Kiad6, 1952) pedig mar eb-ben a formaban kozli:

...Feledninem tudsz annyit, hogy ember ne maradj.


30/47

3 7 4 Sz i i vega lko t a s

csak magasabb hangfekvesben mondhat6, hanem hangoztatasanak ketfele variacioj a is elkep-zelheto: a kontextushoz viszonyitott hangmagassag ernelesen kiviil a melyftes is.

A nagy kezdobenfk eltiintetese peldaul olyan hatasu is lehet, hogy elveszi avers mitikus-misztikus jelleget, mint J6zsef Attila A varas peremen cfmil versenek kesobbi kozleseben(Hankiss 1985: 76):

Nem a Sors, nem is a: Esz hanem ...a Val6 Anyag teremtett minket.

tNepszava, 1933)

Nem a sors, nem is az es: han em...a val6 anyag teremtett minket.

(Nagyonfd},1936)

Tamasi Aron tobbszor atdolgozta Abel a rengetegben cfmu regenyet, es csiszolgatasainaknagy resze a koznyelvi hangtani jellemzok rogzftese fele kozeledes jegyeben tortent:

1 9 3 2

keresztiilbardtsagtalaruilnyirfa-seprii

1 9 3 3

keresziulbardtsdgtalanulnyirfa-seprti

1 9 5 5

keresztulbardtsagtalanulnyirfa-seprii stb.

Az fr6 csak nehany kiveteles esetben erosttette a nyelvjarasiassagot a masodik kiadasban,de a harmadikban ezeket is ujbol a koznyelvi ejtes szerint jelolte:

osszegyujtotteszetrugtak

osszegyiijtiitteszetrugtak

osszegyiijtotteszetnigtak stb.

6 .1 .2 . L e x i k a i v a it o zt at a s

Juhasz Gyula Turris eburnea cfrnf verse keziratanak korrekci6ja a koltdi morfondfrozas jele:

'i'


31/47

SZQv e g j a v f t a s3 7 3

a hivatasos textol6gus altai szerkesztett kiadasokba is, mindig belevegyiil bizonyos szazaleknyinem hiteles mozzanat" (Davidhazi 1989: 343), ez lehet rornlas vagy eppen javulas, nyilvanilyenkor a korrektor, a nyomdasz a "bunos".

A szovegkritika a kikovetkeztetheto vagy az eredeti szoveghez feltehetoleg legkoze-lebb allo hagyomanyozott szoveget archetipusnak nevezi. (Ez nem azonos teljesen az iro-dalomtudomanyi szakkifejezessel.) A kezirat (manuscriptum) sokszor elka1l6dik, es megXX. szazadi szovegek eseteben sem min dig all a kutat6k rendelkezesere a konyvtarak kez-irattaraban.

Tapasztalati teny, hogy az frok-koltok nemegyszer atfrjak sajat szovegeiket, Tanulsagosdokumentum Rousseau hagyateka, hiszen j61 mutatja "a rm f fele haladas szakaszainak felis-mereset" (Starobinski 1989: 326).

Olyan is elofordul, hogy nem az alkot6 javftja at sajat szoveget. Tamasi Aron Abeljet peldaulZ. Szalay Sandor a Szepirodalmi Kiad6 keresere igazitotta at, tompftva a mil nyelvjarasiassagat,

6 . 1 . S z o v e g ko r r e k c i 6 t i p u s o kKlasszikusaink rmlveinek szovegromlasarol kepet alkotni a kritikai kiadasuk alapjan lehet.Az ultima manus, vagyis a szerzo (es nem a lektorai) altai javitott kiadas a mervado,

Nemegyszer az autografig visszavezethet6 a szoveg kialakulasa, Az alkot6i javitasok:torlesek, betoldasok, modosftasok vizsgalatabol sok kovetkeztetes ad6dik maguknak a mtlvek-nek a formalodasarol, amely az alkot6 jeUegzetes alkotasi technikajarol arulkodik.

6 . 1 .1 . H e l y e s ir a s -v a l to z t a ta s

J6zsef Attila Amit szivedbe rejtes: cirml verse masodik strofajanak ez volt az elso formaja aSzep Sz6 1936. majusi szamaban:

A szerelembe (mondjdk)belehal, aki ii,-de ugy kelt a boldogsdg,mint eg y falat kenyer.

De a kritikai kiadasban (Akademiai Kiad6, 1952.) mar fgy jelent meg:

A szerelembe _:_mondjdk -belehal, aki el.De vekelt a boldogsdg,mint eg y falat kenyer.

Az atlagember szamara ezek az apro atigazftasok lenyegtelennek ufnhetnek, pedig a szer-z6i helyesfras ertelmet, jelentesarnyalatot ttikrozd, Ebben az esetben a kozbeekeles eltero jel-zese disztinktfv szerepti: vizualisan a zarojel "kozbeekeI6bb", mint a gondolatjelpar, amely"elkiiloriftoob", fgy a kozbevetett sz6nak mondaterteket kolcsonoz a koltd; hangoztataskorpedig a kozbeiktatott sz6 szunetparral is jobban elvalik a szovegkomyezettol, es esetleg nem


32/47

3 7 2 S z o v e g a l k o t a s

1926-os olaszorszagi nyaralas emlekanyagabol sztiletett: "...a varazslo valoban Ietezett, esugyamigy viselkedett, ahogy Ieirtam. Csak a halalos befejezes koltott: a valosagban Mario acs6k utan komikusan megszegyenulve elszaladt, es masnap, mikor ismet a teat szervfrozta, rend-kfvtil megelegedett es targyilagosan elismer6 volt Cipolla munkajaval kapcsolatban. Sz6val azeletben kevesbe szenvedelyesen zajlott Ie az ugy, mint kesobb nalam. Mario valojaban nem vohszerelmes ... A loveseket meg csak nem is en talaltam k i: mikor az esetet idehaza elmeseltem,legid6sebb lanyom azt mondta: Nem csodalkoztam volna, ha agyonlovi. Csak ett61 a pillanat-t61lett novella az elmenybol." (Idezi P6k Lajos Thomas Mann vilaga cfrmf koteteben 100.)

5 .2 .2 . A m u v e s zi s zo v eg fo r m a l6 e lja r as ok

A muveszi szovegformalo eljarasok az irodalmi szovegek sajatos szcvegszervezo elvei..Amint egy ir 6 frasba fog, csakugyan maskepp kezd szerkeszteni, mint ahogy a parbeszedeserintkezesre jellemz6 szovaltas soran tenne. Az Iras szemantikai autonomiaja, amelyr61 aziment szoltam, utat nyit a szerkesztesi szabalyok kutatasa el6tt, amelyek ervenyesftesere abeszelgetes gyors kerdes-valasz valtakozasa nem hagy eleg id6t. A rmlnek - most mar nem-csak Irasrol, hanem mur6l beszelhetunk - sajat koherencia-szabalyai vannak, amelyek elbe-szelesse, versse, esszeve stb. teszik" (Ricoeur 1989: 474).

Schmidt a szoveget - az el6allitas szempontjab61- valasztaskent hatarozza meg: valasztasa szotarbol, grammatikabol es nyelvi kompetenciabol, az fro koranak irodalmi szovegezesiforrnaibol es nem utolsosorban a szerz6 egyeni szovegszervezesi eszkozeibol, performancia-keszletebol (1975: 466).

.Egy irodalmi szoveg mint ir6i produktum a vilaghoz va16odafordulas meghatarozott for-maja" (lser 1997: 57), ezert bar az egyes rmlalkotasok teljesseggel egyediek, megis a nem-iro-dalmi szovegekkel szemben az irodalmiakban mifkodd jellegzetes rmlveszi szovegszervezo el-vek az 6kori retorikak es a liege-i retorika szerint a kovetkezo rmlveletekre vezethetok vissza: elhagyas (detractio), azaz nyelvi elemek (esemenyek, szereplok mellozese) reszleges csok-

kentese vagy teljes torlese, hozzaadas (adiectio), vagyis a nyelvi elemek egyszeri vagy ismetelt bovftese (a folytonos-

sag megtererntese vagy megszakftasa), sorrendvaltoztatas (transmutatio), azaz a nyelvi elemek rendjenek (idorendjenek) tetszo-

leges vagy inverzi6s helycsereje, helyettesites (immutatio), vagyis egy szokasos nyelvi elernnek egy szokatlannal valo fel-

valtasa (a hely, id6, tortenet, szerepl6k szintjen),Ezeknek szamtalan alfaja abb61 adodik, hogy a valtoztatasok lehetnek egyszeriek vagy

ismeteltek, reszlegesek vagy teljesek, a nyelvi elem elejen, vegen vagy kozepen bekovetkezok.

6 . S z o v e g ja v it a s

A szovegalkotasi folyamat egyik lepese a szovegjavftas,A sokfele szovegvaltozatot egybevet6 szovegkritikai kiadasok egyertelmuen ravilagitanakket dologra: egyreszt az alkotasfolyamatra, jelezve a szovegfejlodes alkotas-lelektani stadiu-mait, masreszt arra a ketsegtelen tenyre, hogy a szoveghagyomanyozodas folyarnan "meg


33/47

A s zo v eg a lk o ta s s za b aly a i3 7 1

\.!ondjak, minden rmivesz-tevekenyseg teremtes; es hallottam azt is, hogy anyasag, A ketj-=[is egyrnasnak ellentmond, es egyik sem igaz, de mindegyike ertekes reszlet-igazsagot~;n: almaz, mertjelzi a mualkotas-folyamat ket elerhetetlen limeset, mint a szamsoret a ketfeleI "'0eien. Teremt6nek latszhatik a muvesz, hiszen olyat letesit, mely el6bb nem volt, es isteni:ciellyesseggel alakftja sajat kulon vilagat; es megsern teremt6, mert csak a rendelkezesereJ : ! _ , ._ :l targyi es szellemi elemek felhasznalasaval keszulhet a milve, a semmib6l valamit neml,"imat. De hasonlatos az anyahoz is, mert a benne kialakul6t hozza vilagra; csakhogy anrivesznek reszben sajat akaratatol fugg, hogy szellemi gyermeke mifele es mekkora legyen,i :']ggal tesszuk felelosse, ha eredmenye torzszulott" (1981).

A. rmlveszi szovegalkotast val6ban sokszor .jeremtesnek" nevezik a textol6gusok is..]':lc~urszerint "szablilyozott tererntes; valamely mil mindig k6dolt feltetelek kozepette jon,,:'7":': amir6l sz6lhatunk, az a kodok kozti atkapcsolas, a torzulasok, amelybol a mil fogan,E1;:ly azutan ti j k6dokat hoz vilagra es fgy tovabb. Ez a kodrol rmlre es mur6l k6dra valo oda-c::ssz.augras a teremtes. Az alkotasrol, ugy velem, egyedi.il ezzel a szereny beszedmoddalJ=flci sz6lni" (1989: 472).

Korunk felfogasanak elofutara Montaigne, aki a teremtes kettos iranyultsagarol fgy vall:..Sem annyira en teremtettem konyvern, mint inkabb konyvem teremtett engem, az frojaval::01enyegu, sajat rmlkodesu konyv, eletern reszese" (1957: 18). Jean-Paul Sartre is az irodal-= =tevekenyseget hasonlokepp ketoldahinak latva

szövegalkotás, szövegbefogadás

Documents