kötelmek közös szabályai i.¶telmek... · 2019-09-23 · dologi jog –kötelmek elhatárolása...
TRANSCRIPT
Kötelmek közös
szabályai I.
2019. szeptember 10.
Dologi jog – kötelmek elhatárolása
• Abszolút-relatív szerkezetű jogviszonyok
• Kötelmi jog: meghatározott személyhez intézett jogparancsot eredményező,
tehát relatív jog
• ! Dologiasodó kötelmi jogok
• Kötelem kihatása harmadik személyekkel szemben pl. actio Pauliana
• Relatív szerkezet bomlása pl. termékfelelősség, közérdekű kereset
Kötelem fogalma, elemei• Ptk. 6:1.§ A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
teljesítésének követelésére.
• Alaphatása: kénytetőség – kikényszeríthetőség (propulzív hatás): az adós teljesítési kényszerűségben van , jogi rászoríthatóság: jogi eszközökkel a hitelező rászoríthatja az adóst a teljesítésre
• alaki kénytetőség: bírói kényszer (perlés, végrehajthatóság, beszámítás), anyagi kénytetőség: az adóssal szembeni szankciók kilátásba helyezése, többletkötelezettségekkel terhelése
• Mikor? Esedékessé válás, lejárat: amikor a hitelező már érvényesítheti is a szolgáltatáshoz való jogát: követelés
• Kötelem elnevezés: egy meghatározott kötelezettség (kötelem-szál) vagy kötelezettségek sokasága
• Több kötelmi viszony összekapcsolódása (pl. kölcsönszerződés – kezességi szerződés)
• Kikényszeríthetőség hiánya: (igény nélküli helyzetek) naturális obligációk: a teljesítési kötelezettség fennáll, de hiányzik a kikényszeríthetőség (vö. Ptk. 6:121. § és 6:23.§ (2) bek.)
Kötelem fogalma, elemei
• Követelés és tartozás egysége
• Szolgáltatás (a kötelem tárgya illetve tartalma ’sűrítménye’) mint magatartás: a
Ptk. 6:1.§ (2) bek. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre,
tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
• Jellemzően pozitív tartalmú
• Egyoldalú kötelem (pl. gazdagodás visszatérítésére) – kétoldalú kötelem (pl.
szerződés)
Kötelem fogalma, elemei
• A kötelezettet terhelő vagyoni felelősség (helytállás)
• Adóshoz intézett teljesítési parancs kötelezettséget teremt, a kényszerre utaló
parancs a felelősséget állapítja meg
• A helytállás főszabályként korlátlan, az adós teljes vagyonával helytáll
• Korlátozott lehet: meghatározott vagyontárgyakra vagy összegszerűségében
Kötelem fogalma, elemei
• Privátautonómia – diszpozitivitás
• Ptk. 6:1. (3) bek. A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire
vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e
törvény az eltérést nem tiltja.
• Ptk. 6:59.§ (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A
szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól
egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
A kötelemkeletkeztető tények
• 6:2.§ (1) Kötelem keletkezhet különösen
• szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.
• jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból
• (egyéb, külkalandozó kötelmek pl. közös tulajdon használatáról szóló megállapodás, kötelesrészi jogosultság)
• Jövőre néző – múltba néző kötelmek
A kötelemkeletkeztető tények
• Általános kötelemkeletkeztető tényállások – szerződés, károkozás (jogellenes vagy jogszerű)
• Különös tényállások : jogszabály kifejezett rendelkezése alapján, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén
• (2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (vö. díjkitűzés Ptk. 6:588.§)
• (3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
• Kötelmek egyenértékűségének elve (ugyanazon tényállás több kötelmi viszonyt is keletkeztet, illetve ott releváns)
Ptk. Kötelmi Könyv szerkezete
Hat Részből áll:
• A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI
• A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
• EGYES SZERZŐDÉSEK
• FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT
• AZ ÉRTÉKPAPÍR
• EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK
Általános kötelemszüntető okok
a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;
d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani;
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
Egyidejű többalanyúság (dióhéjban)
• Adott érdekállásban: azaz alanyi vagy jogosulti pozícióban
• Osztott kötelem (a kötelezetti pozícióban vagy), több jogosult osztható szolgáltatás
esetében
• Egyetemlegesség (kötelezetti vagy jogosulti)
• Együttesség (jellemzően jogosulti együttesség)
Kötelezetti egyetemlegesség
• A szolgáltatás oszthatatlan (jogi oszthatatlanság)
• Szerződés vagy jogszabály által teremtett egyetemlegesség (pl. 3:24.§
(2) bek., 6:206.§, 6:427.§, 6:524.§, 7:97.§)
• Külső jogviszony : objektív-szubjektív hatású jogi tények
• Belső jogviszony: elszámolási helyzet (többletszolgáltatás) –
megtérítési igény
Jogosulti egyetemlegesség
• Objektív tények – szubjektív tények
• Speciális:
• perindítás
• elévülés
A jognyilatkozatok
6:4. § [A jognyilatkozat]
(1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül.
(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.
A jognyilatkozatok hatályosulása (6:5.§)
• (1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.
• (2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
• (3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
• (4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.
Alakiság követelménye (6:6. §)
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott
alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a
jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása,
valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és
megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
Főszabály: alakszerűtlenség
Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat (6:7.§)
• (1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.
• (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
• (3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
• Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye
• Írni nem tudó vagy nem képes személy
• olvasni nem tudó, adott nyelven nem értő személy
A jognyilatkozat értelmezése (6:8§)
• Címzett nyilatkozatok
• Nem címzett nyilatkozatok
• Jogról lemondás vagy abból engedés
Utaló szabályok
6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]
A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
6:10. § [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása]
A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.