Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt.

- hétfői kurzus -

összeállította: Jójárt Eszter

Áttekintés

• Használati kötelmek:– bérlet

– haszonbérlet

– lízing

– franchise stb.

• Tevékenységkifejtő kötelmek:– vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem

– megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek)

– stb.

A bérleti szerződés 1.

• Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében.

• Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő• Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a

„lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan).

• Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok• Időtartama: határozott vagy határozatlan.

A bérleti szerződés 2.• Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára,

tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs)

• Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe)

• Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj)

• Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

A bérleti szerződés 3.

• A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén

• A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

A bérleti szerződés 4.

• Megszűnés speciális szabályai:– feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte– dolog elpusztulása– rendes felmondás 15 napos felmondási idővel: főszabály

szerint csak határozatlan idejű szerződésnél lehetséges– rendkívüli (azonnali hatályú felmondás):

szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges.

• Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

Haszonbérleti szerződés

• Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében

• Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag)

• Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség.

• Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

Lízing

• Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan

• Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén)

• Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték > valódi érték okán)- 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

Franchise

• Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb

• Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő• Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel,

akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban• Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási

szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj)

• Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok• Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat

megvalósítása

A vállalkozási szerződés 1.

• Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében.

• A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik.

• Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

A vállalkozási szerződés 2.

• Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok).

• Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.).

• A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

A vállalkozási szerződés 3.

• Elhatárolási kérdések:

– Megbízás-vállalkozás

– Fuvarozás-vállalkozás

– Munkaszerződés-vállalkozás

– Szállítás-vállalkozás

– Adásvétel-vállalkozás

A vállalkozási szerződés 4.

• Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain).

• Alvállalkozó igénybevételének lehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

A vállalkozási szerződés 5.

• Lehetetlenülés és jogkövetkezményei:– Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli

lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek);

– Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj– Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj

jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)

A vállalkozási szerződés 6.

• Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni.

• Kárveszély átszáll az átadással.• A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem

adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

A vállalkozási szerződés 7.

• Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb.• A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem

szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót.

• Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”!

• Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

A megbízási szerződés 1.

• A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem.

• Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni.

• Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

A megbízási szerződés 2.

• Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!!

• Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is.

• Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető).

• AZ APRÓ BETŰST NEM KELL AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!MEGTANULNI!!!!!

*Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái

• Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt.

• Fajtái:– törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti

jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője);

– ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)

– szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása

• Meghatalmazás:– Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a

potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné.

– Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat.

– Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt.

• Megbízás:– Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és

a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet).

– Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya.

– A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátása pl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem!

– A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés.

*

A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei

• Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.)

• A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.).

• A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha:– bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés

jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül);– bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése,– a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan

cselekvőképessé válik,– a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

Bizomány• Általában három pólusú jogviszony: megbízó---

bizományos----3. személy (de! önszerződés lehetősége)• Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó

javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés

• Tőzsdei ügyletek• Adásvétel vagy más szerződés megkötése• Limitár• A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége:

– saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel,

– a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).