kun-magyar vendéglátás a kanyonok között

1
A magyarországi válasz- tással kapcsolatban lenne még egy-két megjegyzé- sem, úgy hiszem, éppen idõben, ugyanis ahogy szá- molom a napokat, az ame- rikai posta viszontagságait is beleszámítva, jó, ha az ol- vasóink kézhez kapják ezt a lapszámot, az április 6-i dátum elõtt. Március 4-én, amikor hozzákezdtem a cikkem írásához, még nem kaptam kézhez a Nemzeti Választá- si Irodától azt a szavazóla- pot, amelyet március 28-án kitöltve postára kell adni ahhoz, hogy április 5-e elõtt biztosan Budapestre érjen. A külhoni állampolgárok szavazólapjainak ekkorra kell a budapesti irodába ér- ni, különben érvénytelen lesz a szavazat. Épp a napokban tartott kihelyezett konzuli napot Las Vegasban a Los Ange- les-i fõkonzulátus két mun- katársa. A közeli Hender- sonban Rácz György Las Vegas Distillery nevû szesz- fõzdéje volt az összejövetel színhelye, ott, ahol tavaly õsszel az Árpád-kupa lab- darúgótorna után tartottak bankettet. A találkozóra jómagam is elmentem, hogy megismer- kedjek a két szimpatikus fia- tal diplomatával. Dr. Pintér Olivér vezetõ konzul, a Los Angeles-i magyar delegáció második embere és Fridrik Máté konzuli ügyintézõ jött városunkba találkozni a he- lyi magyarokkal, egyben in- tézni a kliensek ügyes-bajos, hivatali dolgait. Okos ember volt, aki a ki- helyezett konzuli napok in- tézményét kitalálta, hiszen Amerikában a városok kö- zött iszonyatos nagy távol- ságok vannak, jobb az, ami- kor a konzulok mennek in- tézkedni helybe, mintha az egyéneknek kellene egyen- ként Los Angelesbe utazni. A választással kapcsolat- ban fokozott érdeklõdéssel figyelem az otthoni híreket, és nyugodtan elmondha- tom, hogy a kormány szin- te minden intézkedését éle- sen kritizálják a baloldali pártok és csoportok. Lé- nyegében ez is lenne az el- lenzék dolga, azonban az a durva, sokszor trágár hang- nem szokatlan az amerikai demokráciához szokott fül- nek, itt ritkán vagy egyálta- lán nem használnak ilyen szavakat a politikai viasko- dáshoz. A napokban a választó- kerületek gátlástalan átsza- bása volt az egyik talkshow témája, ahol az egyik, a szoclib ellenzékhez tartozó egykori elvtárs a választó- kerületek átrendezését kri- tizálta. Egy demokratikus államban minden új elkép- zelés bevezetését bírálja az ellenzék, bár speciel ezt nem értem teljesen. Az effajta változások az Egyesült Államokban rend- szeresen történnek, a tíz- évenként sorra kerülõ nép- számlálás után változnak a választókerületek határai. Az emberek mozgékonyak, költöznek az egyik helyrõl a másikra. Az átrendezés attól is függ, hogy a repub- likánusok vagy a demokra- ták vannak többségben az állam vezetésében. A kerü- letek határai néha olyan kacskaringósak lesznek, amit magyarul ökörhugyo- zásnak szoktak nevezni. Otthon, Magyarországon a lakosság, népesség száma a mérvadó, ami kerületen- ként átlag cca. 95 ezer pol- gárt jelent. Ezt a számot te- rületenként miként érik el, azon bizonyára lehet vitat- kozni, de a választókerületek átszabása nem jelenti a de- mokrácia korlátozását. Egyébként még azt is fur- csának tartom, hogy a szoci- alista Mesterházy Attila az Összefogás miniszterelnök- jelöltje az ATV mûsorán a Kárpátalján élõ fiatal ma- gyar férfiakat kívánja meg- óvni az ukrán katonai behí- vástól. Egyben hiányolja azt is, hogy Orbán Viktor mi- niszterelnök nem emeli fel a szavát keményebben, az oroszok krími agressziója ellen. Ez utóbbival kapcsolat- ban, úgy látszik, Mester- házy elfelejti a történelem- bõl, hogy mi is történt Bu- dapesten 1956-ban, vagy Prágában 1968-ban. Magyarország a történel- me folyamán éppen elég- szer szenvedett vereséget a kegyetlen muszka reakció- tól, most õ lenne az elsõ, aki könyörtelenül kritizálná Orbán Viktort, ha az esetleg túl messzire menne az oro- szok megbélyegzésében. A szocialista Mester- házy, úgy látszik, elfelejtet- te, mit tett a Gyurcsány Fe- renc vezette MSZP 2005- ben, amikor a határon túli magyarok érdekei ellen szí- totta a hangulatot. Most egyszeriben vérzõ szívvel szájalnak a Kárpátalján élõ magyarokért. Remélem, az otthoni sza- vazópolgárok április 6-án emlékeznek a kilenc évvel ezelõtt történt szoclib nép- árulásra. Nehéz innen a messzi távolból hallgatni, amint Gyurcsány, Mester- házy és társaik hazudnak reggel, hazudnak délben és hazudnak este, ahogy tették 2006-ban az õszödi beszéd elõtti és utáni idõkben. Hiszem, hogy a konzer- vatív, nemzeti és keresz- tény nézetet valló magyar választók vannak a több- ségben, és ismét súlyos ve- reséget mérnek a szocialis- ta és liberális politikai néze- tet valló baloldali pártokra. Az amerikai közép-nyu- gatot és a keleti partvidéket sújtó különlegesen hideg és havas télnek nem akar vége lenni. Az úgynevezett polar vortex, az északi sarkvidék- rõl induló légáramlás okoz- ta például, hogy a Nagy Ta- vak 80-90 százaléka befa- gyott, a jeges Niagara-víz- esésrõl csodás fotók járják be az internetet. Chicagóban a hõmérsék- let már hónapok óta fagy- pont alatt van, az idáig le- esett hómennyiség 76.8 inch, ami közel 2 méter ma- gas havat jelent. A sarkvi- dékrõl jött hideg közlekedé- si problémákat okoz lent a déli államokban, ahol, ha nincs hideg és hó, az esõ esik kíméletlenül. New Orleansban például a Mardi Gras farsangi felvonulást mosta el a viharos esõ. Érdekes, hogy itt, az Ál- lamok nyugati részén, fõ- képp Kaliforniában száraz- ság van, amely lassan már kritikus ponthoz érkezett, keleten pedig a hóolvadás után jöhetnek még hatal- mas problémák. Március elsején baráta- inkkal felfedezõ kõrútra in- dultunk, ugyanis fülünkbe jutott, hogy a közeli St. Ge- orge nevû kisvárosban ma- gyar vezetésû vendéglõ mûködik. A restaurantról már évekkel ezelõtt talál- tam információt az inter- neten, de az Utah államban lévõ vendéglõ másfélóra autóútra van Las Vegastól, amely számomra akkor, amikor esetenként csak néhány napot töltöttünk itt látogatóban, nem volt túl- ságosan érdekes. Most, a megváltozott helyzetben fontosnak tartottuk, hogy felkeressük az Utah állam déli részén Imi Kun ma- gyar szakácsáról elhíresült vendéglõt. Az autóút Las Vegas és St. George között 119 mér- föld – 192 km –, amit félel- metesen szép kanyonokon keresztül tettünk meg. A sofõr tisztét barátunk, az egykor Los Angeles járási seriff, Anthony Silas – ma- gyar nevén Szilasi Antal – töltötte be. Anti vezetés közben a környezet történetét mesél- te, miközben mi a szivár- vány színeit felvonultató csodás tájban gyönyörköd- tünk. Las Vegasból déli 12- kor indultunk, és Sipos Sándor Los Angeles-i borke- reskedõvel du. 3-kor, a Riverwalk Grill & Steak- house elõtt találkoztunk. A megbeszélt randevúnál félórával elõbb értünk a mo- dern stílusú épülethez, de ott hamar kiderült, hogy tu- lajdonképpen félórát kés- tünk, ugyanis a pacific idõ- zónából a moun- tainba érkez- tünk. Ez pedig egy óra eltolódást eredményezett. A US-15-ös or- szágúton, a vá- roshoz érkezve, rögtön az elsõ le- járónál egy golf- klub mellett van az ominózus ét- terem, amelyet séf Imi Kun mû- ködtet. Az Utah államban többszörösen ki- tüntetett magyar szakács- mesterrel nem jutott idõ részletes beszélgetésre, mi estebédre érkeztünk, séf Imi pedig a konyhában volt elfoglalva. Hamarosan újra meglá- togatjuk a vendéglõt, akkor idõt szakítunk egy hosszú interjúra. Elsõsorban az ér- dekelne, hogy miként lett Amerikában az egykori Kun Imrébõl, Imi Kun, ta- lán ez nem annyira fontos kérdés, mint az, hogy mi- ért jött a félelmetes hegyek közé, az európai gasztro- nómiában képzett szak- ember. A környéken ez a harmadik vendéglõje, az elõbbi Continentalt kétszer is szerzõdési problémák miatt kellett megszüntetni. A jelenlegi helyen otthonra talált. KÖZÉLET – 9. oldal 2014. március 8. – 10. szám – AMERIKAI KRÓNIKA Harmath István A Riverwalk Grill restau- rant modern külseje nem árul el semmit a belsõ ba- rátságos és elegáns miliõ- bõl, amely kicsit meglepett minket. A sziklás kanyonok tövében valaha indiánok vadásztak és sütötték a buf- falóból készült steakeket, igazán nem számítottunk arra, hogy egy Chicagóban is elsõ osztályú étteremre bukkanunk. Imi Kun szaktudását és ízlését dicséri a terem eklek- tikus berendezése, vala- mint az asztalt díszítõ ele- gáns teríték. A fõnök az asztalnál üdvözölt minket, és rögtön elmondta, hogy Sipos Sándor kérésére mar- hahúslevessel várt minket. Miután a leves kora reggel óta fõt, ezért mindannyi- unknak elkezdett csurogni a nyála, senki sem kért elõ- ételt, mindenkinek az édes- anyja húsleves íze járt a szájában. A leves rendelése után összenéztünk, és meg- egyeztünk, ha a leves jó, ak- kor lehet, hogy kitölti az ét- kezésünket. Azért a bizton- ság kedvéért mindannyian Wiener Shnitzelt – bécsi sze- letet – rendeltünk, nehogy éhesen maradjunk véletle- nül. Az étkezéshez a tokaji Pannon pincészet borait ittuk, amelyet Sipos Sán- dor importál Amerikába. Száraz, fehér szamorodni- val kezdtük, majd a ki- szolgálók két hatalmas edényben hozták az eped- ve várt marhahúslevest. Az egyik edényben a gõ- zölgõ leves érkezett, míg a másikban a házi tészta és a zöldségek voltak. Külön tányéron hozták a levesben fõtt húsokat, amelyhez friss tormát és kövön õrölt mustárt szer- víroztak. A tányéromba elõbb a tészta és a zöldsé- gek kerültek, valamint a tûzforrón tálalt leves. Mit mondjak, édesanyám sem fõzött különbet, rögtön vettem belõle még egy tá- nyérral. A leves után a pu- hára fõtt marhafarkat, amelyet ököruszály néven ismernek a gasztronómiá- ban jártas gurmandok. A marhahúshoz mus- tárt és tormát fogyasztot- tam, a torma most is ki- fogott rajtam, akár a szá- jon vagy orromon ve- szem a levegõt, mindig könnyfakasztó hatása van. Ennek dacára sem tudom elképzelni fõtt marhahúst enni, mustár és torma nélkül. A csodás leves után kis pihenõt tartottunk, de séf Imi gondoskodott rólunk, és kis tányérká- ban szervírozott lemon sorbet, a kellemesen sa- vanykás citromfagylalt ke- rült az asztalra, amely semlegesíti a szájban ösz- szekeveredett marhahús- ízeket. A leveshez Tokaji Hárs- levelût ittunk, majd a Wie- ner Shnitzel következett petrezselymes burgonya- körettel. A bécsit disznó- zsírban sütötte a szakács, amely régi csodás ízekre emlékeztetett. Chicagó- ban, a norridge-i reformá- tusoknál Radu Feder pres- biter készítette így a bécsit a nyári piknikek idején. A disznózsírról egyéb- ként újabban azt mond- ják, hogy egészségesebb, mint az étolaj. Hát, hogy sokkal jobb ízû, az biz- tos. A csodás bécsihez To- kaji Furmintot ittunk, de még nem ért véget a lu- kulluszi lakoma, mert desszertnek almás rétes volt felszolgálva. Az estebédet remek kapucsínó és 5 puttonyos Tokaji Aszú zárta, majd a fantasztikus kulináris ka- land után már sötétben in- dultunk útnak hazafelé. A Riverwalk Grill címe: 4210 S. Bluegrass Way, St. George, UT, 84790. Telefon: 1-435-773-4111. Bõvebb információ a www.riverwalkgril.com weboldalon található. Kun-magyar vendéglátás a kanyonok között Páratlan kilátás a verandáról Kellemes társaság a Riverwalk Grill & Steakhouse vendéglõben, balról: Anthony Silas, Domokos Mariann, Harmath Ilona, séf Imi Kun, Harmath István, Sipos Sándor és egy ismeretlen személy A Los Angeles-i fõkonzulátus Las Vegas-i kihelyezett konzuli napján, balról: Fridrik Máté konzuli ügyintézõ, Harmath István és dr. Pintér Olivér vezetõ konzul Imi Kun séf Igazi birodalmában, a konyhában Imi Kun elemében érzi magát

Upload: arany-tibor

Post on 25-May-2015

43 views

Category:

News & Politics


1 download

TRANSCRIPT

Page 1: Kun-magyar vendéglátás a kanyonok között

A magyarországi válasz-tással kapcsolatban lennemég egy-két megjegyzé-sem, úgy hiszem, éppenidõben, ugyanis ahogy szá-molom a napokat, az ame-rikai posta viszontagságaitis beleszámítva, jó, ha az ol-vasóink kézhez kapják ezta lapszámot, az április 6-idátum elõtt.

Március 4-én, amikorhozzákezdtem a cikkemírásához, még nem kaptamkézhez a Nemzeti Választá-si Irodától azt a szavazóla-pot, amelyet március 28-ánkitöltve postára kell adniahhoz, hogy április 5-e elõttbiztosan Budapestre érjen.A külhoni állampolgárokszavazólapjainak ekkorrakell a budapesti irodába ér-ni, különben érvénytelenlesz a szavazat.

Épp a napokban tartottkihelyezett konzuli napotLas Vegasban a Los Ange-les-i fõkonzulátus két mun-katársa. A közeli Hender-sonban Rácz György LasVegas Distillery nevû szesz-fõzdéje volt az összejövetelszínhelye, ott, ahol tavaly

õsszel az Árpád-kupa lab-darúgótorna után tartottakbankettet.

A találkozóra jómagam iselmentem, hogy megismer-kedjek a két szimpatikus fia-tal diplomatával. Dr. Pintér

Olivér vezetõ konzul, a LosAngeles-i magyar delegációmásodik embere és FridrikMáté konzuli ügyintézõ jöttvárosunkba találkozni a he-lyi magyarokkal, egyben in-tézni a kliensek ügyes-bajos,hivatali dolgait.

Okos ember volt, aki a ki-helyezett konzuli napok in-tézményét kitalálta, hiszenAmerikában a városok kö-zött iszonyatos nagy távol-ságok vannak, jobb az, ami-kor a konzulok mennek in-tézkedni helybe, mintha azegyéneknek kellene egyen-ként Los Angelesbe utazni.

A választással kapcsolat-ban fokozott érdeklõdésselfigyelem az otthoni híreket,és nyugodtan elmondha-tom, hogy a kormány szin-te minden intézkedését éle-sen kritizálják a baloldalipártok és csoportok. Lé-nyegében ez is lenne az el-lenzék dolga, azonban az adurva, sokszor trágár hang-nem szokatlan az amerikaidemokráciához szokott fül-nek, itt ritkán vagy egyálta-lán nem használnak ilyenszavakat a politikai viasko-

dáshoz. A napokban a választó-

kerületek gátlástalan átsza-bása volt az egyik talkshowtémája, ahol az egyik, aszoclib ellenzékhez tartozóegykori elvtárs a választó-kerületek átrendezését kri-tizálta. Egy demokratikusállamban minden új elkép-zelés bevezetését bírálja azellenzék, bár speciel eztnem értem teljesen.

Az effajta változások azEgyesült Államokban rend-szeresen történnek, a tíz-évenként sorra kerülõ nép-számlálás után változnak aválasztókerületek határai.Az emberek mozgékonyak,költöznek az egyik helyrõla másikra. Az átrendezésattól is függ, hogy a repub-likánusok vagy a demokra-ták vannak többségben azállam vezetésében. A kerü-letek határai néha olyankacskaringósak lesznek,amit magyarul ökörhugyo-zásnak szoktak nevezni.

Otthon, Magyarországona lakosság, népesség számaa mérvadó, ami kerületen-ként átlag cca. 95 ezer pol-gárt jelent. Ezt a számot te-rületenként miként érik el,azon bizonyára lehet vitat-kozni, de a választókerületekátszabása nem jelenti a de-mokrácia korlátozását.

Egyébként még azt is fur-csának tartom, hogy a szoci-alista Mesterházy Attila azÖsszefogás miniszterelnök-jelöltje az ATV mûsorán aKárpátalján élõ fiatal ma-gyar férfiakat kívánja meg-óvni az ukrán katonai behí-vástól. Egyben hiányolja aztis, hogy Orbán Viktor mi-niszterelnök nem emeli fel aszavát keményebben, azoroszok krími agressziójaellen.

Ez utóbbival kapcsolat-ban, úgy látszik, Mester-házy elfelejti a történelem-bõl, hogy mi is történt Bu-dapesten 1956-ban, vagyPrágában 1968-ban.

Magyarország a történel-me folyamán éppen elég-szer szenvedett vereséget akegyetlen muszka reakció-tól, most õ lenne az elsõ, akikönyörtelenül kritizálnáOrbán Viktort, ha az esetlegtúl messzire menne az oro-szok megbélyegzésében.

A szocialista Mester-házy, úgy látszik, elfelejtet-te, mit tett a Gyurcsány Fe-renc vezette MSZP 2005-ben, amikor a határon túlimagyarok érdekei ellen szí-totta a hangulatot. Mostegyszeriben vérzõ szívvelszájalnak a Kárpátalján élõmagyarokért.

Remélem, az otthoni sza-vazópolgárok április 6-ánemlékeznek a kilenc évvelezelõtt történt szoclib nép-árulásra. Nehéz innen amesszi távolból hallgatni,amint Gyurcsány, Mester-házy és társaik hazudnakreggel, hazudnak délben éshazudnak este, ahogy tették2006-ban az õszödi beszédelõtti és utáni idõkben.

Hiszem, hogy a konzer-vatív, nemzeti és keresz-tény nézetet valló magyarválasztók vannak a több-ségben, és ismét súlyos ve-reséget mérnek a szocialis-ta és liberális politikai néze-tet valló baloldali pártokra.

Az amerikai közép-nyu-gatot és a keleti partvidéketsújtó különlegesen hideg éshavas télnek nem akar végelenni. Az úgynevezett polarvortex, az északi sarkvidék-rõl induló légáramlás okoz-ta például, hogy a Nagy Ta-vak 80-90 százaléka befa-gyott, a jeges Niagara-víz-esésrõl csodás fotók járjákbe az internetet.

Chicagóban a hõmérsék-let már hónapok óta fagy-pont alatt van, az idáig le-esett hómennyiség 76.8inch, ami közel 2 méter ma-gas havat jelent. A sarkvi-dékrõl jött hideg közlekedé-si problémákat okoz lent adéli államokban, ahol, hanincs hideg és hó, az esõesik kíméletlenül. NewOrleansban például a MardiGras farsangi felvonulástmosta el a viharos esõ.

Érdekes, hogy itt, az Ál-lamok nyugati részén, fõ-képp Kaliforniában száraz-ság van, amely lassan márkritikus ponthoz érkezett,keleten pedig a hóolvadásután jöhetnek még hatal-mas problémák.

Március elsején baráta-inkkal felfedezõ kõrútra in-dultunk, ugyanis fülünkbejutott, hogy a közeli St. Ge-orge nevû kisvárosban ma-gyar vezetésû vendéglõmûködik. A restaurantrólmár évekkel ezelõtt talál-tam információt az inter-neten, de az Utah állambanlévõ vendéglõ másfélóraautóútra van Las Vegastól,amely számomra akkor,amikor esetenként csaknéhány napot töltöttünk ittlátogatóban, nem volt túl-ságosan érdekes. Most, amegváltozott helyzetbenfontosnak tartottuk, hogyfelkeressük az Utah államdéli részén Imi Kun ma-gyar szakácsáról elhíresültvendéglõt.

Az autóút Las Vegas ésSt. George között 119 mér-föld – 192 km –, amit félel-metesen szép kanyonokonkeresztül tettünk meg. Asofõr tisztét barátunk, azegykor Los Angeles járásiseriff, Anthony Silas – ma-gyar nevén Szilasi Antal –töltötte be.

Anti vezetés közben akörnyezet történetét mesél-te, miközben mi a szivár-vány színeit felvonultatócsodás tájban gyönyörköd-tünk. Las Vegasból déli 12-kor indultunk, és SiposSándor Los Angeles-i borke-reskedõvel du. 3-kor, aRiverwalk Grill & Steak-house elõtt találkoztunk.

A megbeszélt randevúnálfélórával elõbb értünk a mo-dern stílusú épülethez, deott hamar kiderült, hogy tu-lajdonképpen félórát kés-tünk, ugyanis a pacific idõ-zónából a moun-tainba érkez-tünk. Ez pedigegy óra eltolódásteredményezett.

A US-15-ös or-szágúton, a vá-roshoz érkezve,rögtön az elsõ le-járónál egy golf-klub mellett vanaz ominózus ét-terem, amelyetséf Imi Kun mû-ködtet. Az Utahállamban többszörösen ki-tüntetett magyar szakács-mesterrel nem jutott idõrészletes beszélgetésre, miestebédre érkeztünk, séfImi pedig a konyhában voltelfoglalva.

Hamarosan újra meglá-togatjuk a vendéglõt, akkor

idõt szakítunk egy hosszúinterjúra. Elsõsorban az ér-dekelne, hogy miként lettAmerikában az egykoriKun Imrébõl, Imi Kun, ta-lán ez nem annyira fontoskérdés, mint az, hogy mi-ért jött a félelmetes hegyekközé, az európai gasztro-nómiában képzett szak-ember. A környéken ez aharmadik vendéglõje, azelõbbi Continentalt kétszeris szerzõdési problémákmiatt kellett megszüntetni.A jelenlegi helyen otthonratalált.

K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. március 8. – 10. szám –

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

A Riverwalk Grill restau-rant modern külseje nemárul el semmit a belsõ ba-rátságos és elegáns miliõ-bõl, amely kicsit meglepett

minket. A sziklás kanyonoktövében valaha indiánokvadásztak és sütötték a buf-falóból készült steakeket,igazán nem számítottunkarra, hogy egy Chicagóban

is elsõ osztályú étteremrebukkanunk.

Imi Kun szaktudását ésízlését dicséri a terem eklek-tikus berendezése, vala-mint az asztalt díszítõ ele-gáns teríték. A fõnök azasztalnál üdvözölt minket,és rögtön elmondta, hogy

Sipos Sándor kérésére mar-hahúslevessel várt minket.Miután a leves kora reggelóta fõt, ezért mindannyi-unknak elkezdett csurognia nyála, senki sem kért elõ-ételt, mindenkinek az édes-anyja húsleves íze járt aszájában.

A leves rendelése utánösszenéztünk, és meg-egyeztünk, ha a leves jó, ak-kor lehet, hogy kitölti az ét-kezésünket. Azért a bizton-ság kedvéért mindannyianWiener Shnitzelt – bécsi sze-letet – rendeltünk, nehogy

éhesen maradjunk véletle-nül.

Az étkezéshez a tokajiPannon pincészet boraitittuk, amelyet Sipos Sán-dor importál Amerikába.Száraz, fehér szamorodni-val kezdtük, majd a ki-szolgálók két hatalmasedényben hozták az eped-ve várt marhahúslevest.Az egyik edényben a gõ-zölgõ leves érkezett, míg amásikban a házi tészta ésa zöldségek voltak.

Külön tányéron hoztáka levesben fõtt húsokat,amelyhez friss tormát éskövön õrölt mustárt szer-víroztak. A tányérombaelõbb a tészta és a zöldsé-gek kerültek, valamint atûzforrón tálalt leves. Mitmondjak, édesanyám semfõzött különbet, rögtönvettem belõle még egy tá-nyérral. A leves után a pu-hára fõtt marhafarkat,amelyet ököruszály névenismernek a gasztronómiá-ban jártas gurmandok.

A marhahúshoz mus-tárt és tormát fogyasztot-tam, a torma most is ki-fogott rajtam, akár a szá-jon vagy orromon ve-szem a levegõt, mindigkönnyfakasztó hatásavan. Ennek dacára semtudom elképzelni fõttmarhahúst enni, mustárés torma nélkül.

A csodás leves utánkis pihenõt tartottunk,de séf Imi gondoskodottrólunk, és kis tányérká-

ban szervírozott lemonsorbet, a kellemesen sa-vanykás citromfagylalt ke-rült az asztalra, amelysemlegesíti a szájban ösz-szekeveredett marhahús-ízeket.

A leveshez Tokaji Hárs-levelût ittunk, majd a Wie-ner Shnitzel következettpetrezselymes burgonya-körettel. A bécsit disznó-zsírban sütötte a szakács,amely régi csodás ízekreemlékeztetett. Chicagó-ban, a norridge-i reformá-tusoknál Radu Feder pres-biter készítette így a bécsita nyári piknikek idején.

A disznózsírról egyéb-ként újabban azt mond-ják, hogy egészségesebb,mint az étolaj. Hát, hogysokkal jobb ízû, az biz-tos. A csodás bécsihez To-kaji Furmintot ittunk, demég nem ért véget a lu-kulluszi lakoma, mertdesszertnek almás rétesvolt felszolgálva.

Az estebédet remekkapucsínó és 5 puttonyosTokaji Aszú zárta, majd afantasztikus kulináris ka-land után már sötétben in-dultunk útnak hazafelé.

A Riverwalk Grill címe:4210 S. Bluegrass Way, St. George, UT, 84790. Telefon: 1-435-773-4111. Bõvebb információ awww.riverwalkgril.comweboldalon található.

Kun-magyar vendéglátás a kanyonok között

Páratlan kilátás a verandáról

Kellemes társaság a Riverwalk Grill & Steakhouse vendéglõben,

balról: Anthony Silas, Domokos Mariann, Harmath Ilona, séf Imi

Kun, Harmath István, Sipos Sándor és egy ismeretlen személy

A Los Angeles-i fõkonzulátus Las Vegas-i kihelyezett konzuli

napján, balról: Fridrik Máté konzuli ügyintézõ,

Harmath István és dr. Pintér Olivér vezetõ konzul

Imi Kun séf

Igazi birodalmában, a konyhában Imi Kun elemében érzi magát