kÖzhasznÚ tevÉkenysÉgrŐl szÓlÓ (rÖvid ......4 kÖzhasznÚ tevÉkenysÉgrŐl szÓlÓ...

ŀ

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ

2011

4 KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ Kö zgyű lés: 2012.05.30 (R Ö V I D ) T A R T A L M I B E S Z Á M O L Ó 2011 114/3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés Hazai Intézmények Szociális és Fejlesztési Igazgatóság

Hazai szociális központok Modell- és fejlesztő programok

Humanitárius és Nemzetközi Fejlesztési Igazgatóság

Nemzetközi fejlesztés Humanitárius segítségnyújtás

Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság Kommunikációs Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság


BEVEZETÉS

Új logóval és megújult arculattal folytatta 20 éve megkezdett munkáját az Ökumenikus Segélyszervezet 2011-ben. A kinyújtott kezet és egyben egy angyalt is megjelenítő új jelkép egyszerűen és letisztultan fejezi ki mindazt a tevékenységet, amely húsz éve a délvidéki, és az NDK-s menekültek megsegítésével kezdődött, s mára 30 országban folytatott humanitárius tevékenységet, valamint a tizennyolc hazai szociális központ munkáját öleli föl. De magába foglalja azt is, hogy az alapításkor három, mostanra viszont mintegy 200 állandó munkatárssal végzi kiemelkedően közhasznú tevékenységét az Ökumenikus Segélyszervezet. A hangsúly továbbra is a családok és gyermekek támogatására kerül a hazai rászorulókért végzett szociális munka célkitűzéseiben. A segélyszervezet külön források teremtésével és nagyvállalatok támogatásának ideirányításával is koncentrál a családok átmeneti otthonaiban végzet munkára, de a folyamatosan növekvő számban elszegényedő embertársunk megsegítése számos további tevékenységben teljesedik ki. Idén is félmillió embernek juttattak tartósélelmiszer csomagot a munkatársak, külön akciókkal is segítették a hajléktalanokat, s végezték a szenvedélybetegeket is támogató munkát. A Segélyszervezet CSR divízióján keresztül – az anyagi támogatásokon túl – a vállalati csapatépítő tréningek keretében több intézmény ingatlanjai is megújulhattak. Vállalati önkéntesség témában pedig több konferenciát is szervezett a segélyszervezet. A hal helyett hálót elv mentén fontos említést tenni a fiatalok munkaerő-piaci támogatását végző több éves Andersen programról, s a 2011-ben indult határokon átívelő, Miskolc-Beregszász központú, hasonló témában végzett nagyszabású, uniós finanszírozású két éves projektről is. A hazai humanitárius tevékenységet az előző évben történt nagy árvíz illetve a vörösiszap károsultak támogatásának folytatása és befejezése jellemezte, de a munkatársak a kisebb viharkárosultak támogatása mellett például a kulcsi löszfal omlás után is segítséget nyújtottak a település lakóinak. Folytatódott a ’Formáld te is a világot!’ szemléletformáló munka is, mely a segélyszervezet szociális intézményeiben élők környezettudatos életvitelének elősegítése mellett a menekültügyi és migrációs tevékenység, így globális témakörökben is hasznos ismeretekkel látta el a zömében iskolás célcsoportot. A nemzetközi kitekintés pedig a gyakorlatban szoros párhuzamban áll a segélyszervezet számos országban – pl. Afganisztán, Japán, Haiti, Líbia, Etiópia – végzett, nagyszabású humanitárius munkájával. Az afganisztáni civil magyar szerepvállalás egyik legnagyobb eredménye a segélyszervezet által Baghlanban felépített szakiskola és kollégium. Finn partnerével szintén iskolát épített a földrengés pusztította Haitin a segélyszervezet, mely ellenáll a természeti katasztrófáknak és működtetése is környezettudatos. Az Észak-Afrikai háborús krízis idején a líbiai Bengáziba vittek többször is humanitárius segélyt a szervezet munkatársai, Etiópiában pedig egy hosszú távú és nagyszabású, ivóvízellátással kapcsolatos segélyprogram is elindult. A több tízezer áldozatot követelő japán természeti katasztrófa károsultjait segítendő, nemzetközi együttműködésben egy gakudo (napközi) építését valósította meg az Ökumenikus Segélyszervezet.


Az elmúlt 20 évre visszatekintve köszönetet mondunk minden támogatásért azoknak, akik erkölcsi és anyagi segítségükkel tették lehetővé a szervezet folyamatos növekedését, azaz tevékenységi körének dinamikus bővülését, így a segítségnyújtás mértékének növekedését! Köszönet illet minden magánadományozót és vállalkozást, az alapítókat, az önkénteseket és a Segélyszervezet munkatársait! Budapest, 2012. május 30. Lehel László elnök-igazgató


ORGANIGRAM


HAZAI INTÉZMÉNYEK SZOCIÁLIS ÉS FEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG

Az Ökumenikus Segélyszervezet rendszerszemléletű megközelítésben végzi hazai szociális és fejlesztő tevékenységét. Ennek érdekében a szervezet egy-egy projekt megkezdése előtt, minden esetben felméréseket végez, információkat gyűjt és elemzi az adott területre jellemző gazdasági, szociálpolitikai helyzetet. Egyeztet a különböző civil, önkormányzati, állami és egyházi szervezetekkel. Feltérképezi a helyi informális és formális kapcsolatokat. Hazai szociális és fejlesztési munkája során fontos, hogy a Segélyszervezet által kialakított szolgáltatások nem kívánnak párhuzamos szolgáltatásokat nyújtani, minden esetben figyelembe veszik a már működő ellátásokat. Szolgáltatásainak kialakításánál azon hiányok pótlását célozza meg, melyek hatékony segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetű csoportok reintegrációs törekvéseinek az előmozdításában.

Mindennapi munkája során a Segélyszervezet a minimális intervenció elvének alkalmazására, valamint az ellátottak minél nagyobb autonómiájának megőrzésére törekszik. A szociális munka egyik legfontosabb alapelve az „empowerment” (képessé tevés), annak érdekében, hogy az ellátottak minél hamarabb olyan helyzetbe kerüljenek, hogy képesek legyen saját ügyeikben eljárni és problémájuk megoldását saját erőforrásaik felhasználásával kivitelezni. Fontos, hogy az ellátottakat


minden esetben – képességeikhez mérten –bevonják a Segélyszervezet munkatársai a probléma megoldás folyamatába, annak érdekében, hogy érezzék a saját felelősségüket a kialakult helyzet kezelésében. A Segélyszervezetnek a támogatások nyújtásánál nem a hosszú távú függő helyzet kialakítása a cél, hanem, hogy a támogatási rendszerek célzott, rugalmas, személyre szabott és gyors kialakításával a lehető legrövidebb időn belül, a folyamatosan növekvő kompetenciák átadásával a célcsoportok önálló módon tudják megoldani a problémájukat. Ennek érdekében alakította ki a Segélyszervezet reintegrációs modellprogramjait, illetve szociális szolgáltatásait. A Segélyszervezet számára fontos annak állandó figyelemmel kísérése, monitorozása, hogy egy-egy szolgáltatás vagy ellátástípus milyen hatékonysággal képes az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációját elősegíteni. A Segélyszervezet munkájának tapasztalata az, hogy nem az alapszolgáltatások számát kell növelni (pl.: több hajléktalan szállót nyitni, vagy több családok átmeneti otthonát kialakítani), hanem olyan reintegrációs lépcsőfokokat kell kialakítani, melyek lecsökkenthetik az alapellátások idejét, fokozatosan növelik az ellátottak saját felelősségét ügyeik megoldásában, továbbá olyan motivációs rendszereket alakít ki, mely az együttműködést ösztönzi és a tovább lépni akarók számára plusz eszközöket, erőforrásokat nyújt. A Segélyszervezet magyarországi szociális és fejlesztési tevékenysége öt nagy területet ölel föl:

1. Családok és gyerekek A Segélyszervezet szociális tevékenységeinek fókuszában a rászoruló, illetve a krízisbe került családok és gyerekek támogatása, társadalmi reintegrációja áll. Ennek érdekében alakította ki a Segélyszervezet reintegrációs modellprogramját, ahol több lépcsős szolgáltatások elérésével a családok az átmeneti otthon után kiléptető házak segítségével juthatnak hozzá önkormányzati bérlakásokhoz, illetve akár saját tulajdonú ingatlanokhoz is. A Segélyszervezet projektjeiben fontos alapelv, hogy a krízishelyzetek kezelésekor gyors és rugalmas segítséget kapjanak a bajbajutottak. Sok esetben a kialakult krízishelyzetek kezelése elhúzódik, melynek következménye, hogy a család erőforrásai kimerülnek és egy hosszú távú segélyezési rendszerbe kerülnek bele. A Segélyszervezet programjaiban (pl.: Krízisambulancia) a célzott, rugalmas esetkezeléseknek köszönhetően a kialakult krízishelyzet idején (válás, munkanélkülivé válás, betegség…stb..), a megfelelő időtartamú és mértékű beavatkozásnak köszönhetően, nagy arányban sikerült elkerülni

azt, hogy az ügyfeleknek tartós segélyezési eszközökre legyen szükségük. A Segélyszervezet szolgáltatásaiban már a kezdetekkor megjelentek a gyerekek számára nyújtott szolgáltatások. Modellprogramjainak köszönhetően egyre több olyan felmérés készült, mely igazolja, hogy a gyerekek számára nyújtott készségfejlesztő és szocializációs foglalkozások nélkül a működő gyermekjóléti szolgáltatások nem tudnak hatékony válaszokat adni a kialakult problémákra. A szociális munka hatékonysága


akkor növelhető meg jelentősen, ha a szolgáltatások kiegészülnek a gyerekek részképességeinek és szocializációs készségeinek a fejlesztésével, valamint a kellő időben megkezdett pályaorientációs tanácsadási folyamattal. Az Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonának működtetése A miskolci intézmény 2008 őszétől Országos Szakmai Koordinációs Központként is működik, amely megbízatást szakmai munkájának elismeréseként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, illetve jogelődje adta, és amelynek keretében az intézmény legfőbb feladata az országban található mintegy 110 családok átmeneti otthonai szakmai munkájának felügyelete, ezen belül módszertani tanácsadás, kormányhivatalok felkérésére szakmai ellenőrzés lefolytatása, az ellátást érintő szakmai anyagok elkészítése, jogszabályi változások előkészítése, javaslatok megfogalmazása.

2. Munkaerő-piaci fejlesztés

A Segélyszervezet számára fontos, hogy egy olyan intézményi környezetet alakítson ki intézményeiben, melynek üzenetei egyértelműek, megfogalmazzák azon alapvető értékeket, melyek szükségesek egy-egy sikeres cél elérése érdekében. Épít az egyén felelősségvállalására, összekapcsolja a különböző szektorok igényeit és elvárásait, valamint fókuszba helyezi az egyén készségeinek fejlesztését, mely pozitív hatással van a személyi attitűd változására. A munkanélküliek támogatását, munkaerő-piaci integrációra történő felkészülésüket a Segélyszervezet egy „nyertes-nyertes” alapú, üzleti haszonnal járó folyamatnak tekinti, mely segíti a munkavállalókat a szükséges kompetenciák megszerzésében. A fentiek tükrében a Segélyszervezet 2009-ben létrehozta az „Andersen” Munkaerő-piaci Támogató és Képzési programját a dán Velux Alapítványok támogatásával, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson a 18-35 év közötti álláskeresők elhelyezkedésében. A program új szemléletet hozott az álláskeresőkkel folytatott munkában, amely 2011 végére már olyan kidolgozott és kipróbált módszertant képvisel, amelyet a szervezet más területeken is szándékozik bevezetni és alkalmazni a jövőben. Az „Andersen” módszertan egyrészt egy komplex humánerőforrás fejlesztési folyamat révén lehetőséget ad az álláskeresőknek arra, hogy a munkáltatók szemében is értékes munkavállalóvá váljanak, másrészt a munkáltatók számára ugyanolyan professzionális szolgáltatásokat kínál, mint egy humán erőforrás fejlesztéssel foglalkozó cég.

3. Hajléktalan ellátás A Segélyszervezet fontos célkitűzése hazai szociális területen, hogy azon csoportok számára is szervezzen ellátásokat, akik nem képesek elérni a szociális ellátórendszert, illetve azok számára is, akik számára a szociálpolitika nem tud megfelelő eszközöket biztosítani a sikeres társadalmi

beilleszkedéshez. A szervezet a hajléktalan emberek gondozását két városban, Debrecenben és Gyulán végzi. Gyulán a hajléktalan ellátó intézményrendszer szinte teljes spektrumát működteti az utcai megkereső munkától kezdve a külső férőhelyes elhelyezésig. Debrecenben az Ökumenikus Segélyszervezet fenntartásában két utcai


szociális szolgálat, és a város legnagyobb befogadóképességű nappali melegedője gondozza a több mint ötszáz hajléktalant.

4. Szenvedélybeteg ellátás Az Ökumenikus Segélyszervezet a szenvedély betegek ellátása területén a 2011. évben három fő irányvonal mentén végezte tevékenységét. Az első a megelőzés, melynek keretében a munkatársak a szermentes életet hangsúlyozva óvodákban, iskolákban, rendezvényeken végeztek prevenciós tevékenységet. A második vonalat a már kialakult szenvedélybetegséggel élők nappali ellátása jelentette. A Segélyszervezet munkája során igen fontosnak tartja a társadalomba történő integrációt-reintegrációt. Ezért – együttműködve a munkaügyi központokkal – kiemelkedő szerepet kapott az elmúlt évben az álláskeresés támogatása, segítése. Emellett a szociális ügyek intézésével kapcsolatos támogatásra, a természetes támaszok – családi kapcsolatok – erősítésére, a krízishelyzetek kezelésére fordítottak a munkatársak nagy hangsúlyt. A harmadik tevékenységi mezőt a szenvedélybetegséggel élők egészségügyi ellátása képviselte. Fenti tevékenységbe a pharmakoterápiás kezelések, illetve a szubsztitúciós kezelések tartoznak. A Segélyszervezet számos esetben foglalt állást, nyilvánított véleményt, tett javaslatot a szenvedélybetegeket érintő szociális témák kapcsán minisztériumok, szakmai kollégiumok, területileg illetékes önkormányzatok megkeresésére reflektálva.

5. Segélyezés 2011-ben a nagy arányban megnövekedett segélykérések száma szükségessé tette egy országos hatókörrel rendelkező Segélyközpont létrehozását. A Segélyközpontban gyakorlott szakemberek dolgozzák fel a beérkezett segélykérelmeket, majd a támogatás szakmai irányelvei mentén határozzák meg a segítségnyújtás kereteit, vagy dolgozzák ki az együttműködés formáját. Az adomány megítélése és biztosítása előtt a kedvezményezettek tájékoztatást kapnak a Segélyközpont rendelkezésére álló támogatások igénybe vehető típusairól, számáról és mértékéről. A Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy átmenetileg segítse, azonban motivációjukat tekintve ne hoszpitalizálja a hozzá fordulókat. Hangsúlyos alapelv az is, hogy a Segélyszervezet által kínált segítségnyújtási lehetőségekkel csupán kiegészíti az állami gondoskodás támogatásait, továbbá fontos az is, hogy segítsége ne ösztönözze arra az ügyfelet, hogy adományok gyűjtéséből igyekezzen magát és családját fenntartani.

6. Menekültügy

A Segélyszervezet 2011-ben folytatta a menekültügy területén a korábbi években elkezdett támogató tevékenységét, melynek középpontjában a hazánkba kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők, menekültek és oltalmazottak ellátása, gondozás-nevelése állt. E feladatok ellátása a Kísérő Nélküli


Kiskorúak Otthonában volt biztosított. Az intézmény a teljes körű ellátás mellett számos szolgáltatást nyújtott, melyek fő célja a célcsoport minél sikeresebb társadalmi integrációja volt. A feladat ellátását 15 fős szakképzett, menekült specifikus tudással rendelkező szakember végezte. A jogszabályi környezet változása nyomán a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek, oltalmazottak ellátásának feladata a gyermekvédelmi szakellátás kompetenciája alá került. A Segélyszervezet a 2011. évben folytatott menekültügyi tevékenysége során átmenetet képezett a korábbi ellátási forma és az új, a gyermekvédelmi szakellátás által meghatározott

követelményrendszer között, ezáltal is elősegítve a rendszerek közötti átjárhatóságot. A gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított, jogszabályban meghatározott alapvető működés kiegészítéseként, a célcsoport sajátos szükségleteit szem előtt tartva a Segélyszervezet további öt pályázati program végrehajtását is elkezdte 2011-ben.


A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményrendszerének különálló szolgáltatásai 2011-ben:

Gyermekjóléti alapellátások 1. Soroksári Gyermekjóléti Szolgálat - Budapest XXIII. kerület 2. Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 3. Családok Átmeneti Otthona – Szolnok 4. Családok Átmeneti Otthona – Orosháza Gyermekvédelmi szakellátások 5. Gyermekotthon migráns hátterű gyermekeknek – Bicske (Fót 2011

májusától) 6. Utógondozói otthon migráns hátterű fiataloknak – Bicske (Fót 2011

májusától) Szociális alapellátások 7. Soroksári Családsegítő Szolgálat – Budapest XXIII. kerület 8. Adósságkezelő program - Budapest XXIII. kerület 9. Hajléktalanok Nappali melegedője – Debrecen 10. Hajléktalanok Nappali Melegedője – Gyula 11. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye – Gyula 12. Hajléktalanok Átmeneti Szállása – Gyula 13. Lakótelepi utcai szociális szolgálat – Debrecen 14. Kertségi utcai szociális szolgálat - Debrecen 15. Utcai Szociális Szolgálat – Gyula 16. Szociális étkeztetés - Debrecen 17. Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Ellátója - Budapest XXIII. kerület 18. XIII. kerületi Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 19. Debreceni Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 20. DECENTRUM - Szenvedélybetegek Nappali Ellátója – Debrecen 21. Szenvedélybetegek közösségi ellátója – Debrecen 22. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátója – Debrecen 23. Szenvedélybetegek nappali ellátója – Somogy megye 24. Pszichiátriai betegek nappali ellátója - Szolnok Egészségügyi szakellátások 25. Soroksári Addiktológiai Centrum - Budapest XXIII. kerület 26. Szolnoki Addiktológiai Központ - Szolnok 27. Pszichiátriai járóbeteg szakrendelés - Szolnok 28. Otthoni Szakápolás Szolgálat - Budapest Fejlesztési/Modellprojektek 29. Országos Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 30. Krízisambulancia – Miskolc 31. Krízisambulancia – Szolnok 32. Krízisambulancia – Orosháza


33. Regionális kríziskezelő központ bántalmazott nőknek és gyermekeknek – Miskolc

34. Regionális kríziskezelő központ bántalmazott nőknek és gyermekeknek – Szolnok

35. Félutas/kiléptető lakások – Miskolc 36. Félutas/kiléptető lakások – Szolnok 37. Félutas/kiléptető lakás – Orosháza 38. Félutas/kiléptető lakás – Pusztaföldvár 39. Félutas/kiléptető lakás – Gesztely 40. Andersen munkaerő-piaci támogató és képzési program – Budapest XXIII.

kerület 41. Utcagyermek program - Budapest XIII. kerület 42. Régiós roma fejlesztő ház – Olaszliszka 43. Tanoda program – Olaszliszka 44. Tanoda program migráns hátterű gyermekeknek – Debrecen Befogadó

Állomás 45. TESCO – Az év támogatottja projekt (Miskolc, Szolnok, Orosháza,

Olaszliszka, Soroksár) 46. TÁMOP projekt Miskolc – hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése (2011.

október 1-jétől) 47. TÁMOP projekt Orosháza - hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése

(2011. október 1-jétől) 48. TÁMOP projekt Szolnok - hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése (2011.

október 1-jétől) Egyéb 49. Elterelés – Budapest XXIII. kerület 50. Elterelés – Debrecen 51. Elterelés – Szolnok 52. Segélyközpont Budapest


HAZAI SZOCIÁLIS KÖZPONTOK

Szociális és Fejlesztő Központ, Miskolc Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona

3524 Miskolc Leszih A. u. 4.; Tel: (+36 46) 561 227; e-mail: [email protected] Célkitűzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonának elsődleges célja, hogy a gyermekek a család lakhatási feltételeinek az elvesztése után is (pl.: kilakoltatás, bántalmazott családok) együtt maradhassanak a szülőkkel. Az intézmény célja az átmeneti ellátás nyújtásán túl kiegészítő szolgáltatások biztosításával az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációja, valamint a gyerekek, szülők készségeinek, részképességeinek a fejlesztése. A Krízisközpont célja, hogy gyors, lehetőleg azonnali komplex segítséget nyújtson a párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás miatt krízishelyzetbe került áldozatainak. A 2008 szeptemberében elindult országos módszertani központ célja, hogy összefogja és koordinálja az országban működő családok átmeneti otthonainak működését, segítse az intézmények szakmai fejlődését, feltérképezze az otthonok működésének nehézségeit, problémáit, valamint az ellátórendszerrel közösen megfogalmazza azokat a hosszú távú célokat, mely az ellátás hatékonyságát az ellátottak és a munkatársak, az intézmények érdekeit szolgálják. A cél elérésének módja

1. Családok Átmeneti Otthona A cél megvalósítása érdekében a Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonát működtet Miskolcon, ahol 11 lakószoba, 3 konyha, 3 étkező fogadja a nehéz helyzetbe került családokat. Az otthonban maximum 18 hónapig tartózkodhatnak a családok. Ellátásukat jól képzett szakmai team (szociális munkás, pszichológus, jogász, szociálpedagógus, csecsemő- és gyermekápoló) segíti. Az intézmény a lakhatási feltételek biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás alkalmak megteremtésére, a munkakeresés és munkamegtartás hatékonyságának növelésére, a gyermekek és a felnőttek pszichés sérüléseinek feldolgozására. Munkamódszereink között szerepel az egyéni, családokkal és csoportokkal végzett szociális munka, valamint terápiás alkalmak. A mindennapi munkában 2011-ben is tovább folytatódott az otthonban a gyerekek részképességeinek fejlesztése, valamint a szülők készségeinek, megfelelő szülői szerepeinek a megerősítése. Ebben az évben több pályázat (TESCO, TÁMOP, VELUX Alapítványok) is hatékonyan segítették a kitűzött célok megvalósulását.


Külön fontos kiemelni, hogy a Segélyszervezet miskolci központja a pályázatoknak köszönhetően a városban található önkormányzati és egyházi fenntartású családok átmeneti otthonaiban is nyújtani tudta számos szolgáltatását, melyeket fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta, pszichológus, szociális munkások bevonásával valósított meg. A gyermekek egyénre szabott terápiái és tantárgyi korrepetálása, részképességek mérése és fejlesztése egy új modell kialakítását tette

lehetővé, mely lehetőséget jelent, hogy a hozott – sokszor nagyon súlyos pszichés és mentális – sérülések kezelése megtörténjen és felzárkózhassanak iskolai, óvodai társaik tudás és mentális szintjére. A Segélyszervezet a társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítésére reintegrációs –modellprogramot dolgozott ki. A reintegrációs program kiemelt szolgáltatása a „félutas ház” biztosítása, melynek segítségével a családok könnyebb társadalmi beilleszkedése történhet meg. A szolgáltatások között egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg azok a programok (tréningek, egyéni tanácsadási formák), melyek a szülők munkaerőpiacra való visszatérését segítik elő. Ebben az évben több mint 80 szülő vehetett részt ilyen foglalkozásokon.

2. Krízisközpont A háztartáson belüli erőszak elől menekülő nők, gyerekek és családok komplex ellátását egy 4 fős krízisrészleg segíti. Ebben a feladatban egy 3 fős szakmai stáb (jogász, szociális munkás, pszichológus) segíti a bántalmazottak komplex ellátását. Kiegészítő szolgáltatásként folyamatosan fogadja az intézmény azokat a szakembereket, leendő szakembereket, akik ezen témakörben speciális tudást és gyakorlatot kívánnak megszerezni.

3. Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona A módszertani központ 2011-ben két kiemelkedő szakmai programot is lebonyolított. Ebben az évben is megrendezésre került az Országos Módszertani Konferencia, melyen több mint 75 intézmény munkatársai vettek részt, valamint egy 2 napos szakmai tanácskozás, ahol speciális témákban (kriminalitás, családterápiás lehetőségek) kaptak képzést a jelen lévő szociális szakemberek. A módszertani központ munkatársai ebben az évben is számos jogszabály változtatást kezdeményeztek a családok átmeneti otthonának hatékonyabb ellátása érdekében. Ezen javaslatokat az illetékes minisztériumok figyelembe vették és beépítették az újonnan megjelent jogszabályokba.


Külön fontos megjegyeznünk, hogy a módszertani központ munkatársait ebben az évben több szakértő munkacsoportba is meghívta az illetékes minisztérium. Célcsoport A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona segítséget kíván nyújtani azon kiskorú gyermekkel rendelkező családok számára, akiket közüzemi tartozásuk miatt kilakoltattak, lakhatatlanná nyilvánították házukat, hirtelen megszűnt az albérletük, a párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás elől menekülnek és lakhatásuk más módon nem megoldható. A Krízisközpont feladata, hogy az otthonukat a párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás miatt elhagyni kényszerülő egyedülálló nők és gyermekeik számára nyújtson gyors és szakszerű segítséget. A Krízisközpont feladata, hogy elsősorban olyan családok számára nyújtson átmeneti- és krízisellátást, akik változtatni szeretnének életükön, és akik maguk is meg akarják oldani problémáikat. Ellátottak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a családok átmeneti otthonaiba óriási a túljelentkezés. Előfordul, hogy egy hét leforgása alatt 10 család is jelentkezik, hogy ellátáshoz jusson a Segélyszervezet intézményében. A segítségnyújtás földszintes épületben történik, a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára is lehetőséget biztosítva ezzel az ellátás igénybevételére. A Családok Átmeneti Otthona 11 szobában összesen 40 fő ellátását tudja felvállalni, akiket az ország egész területéről fogad. Tárgyévben 60 felnőtt és 110 gyermek kapott átmeneti ellátást. A párkapcsolati erőszak, gyerekbántalmazás elől 26 család, egyedülálló nő menekült a Krízisközpontba. Ebből 27 fő volt felnőtt, és 55 gyerek. Az összes gyermek lelkileg érintett volt a bántalmazásokban, valamint harmaduk fizikailag is szenvedett el bántalmazást. A Krízisközpont tapasztalata, hogy egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe a munkanélküliség, a szenvedélybetegségek, az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt. Az Országos Módszertani Központ ebben az évben az ország különböző régióiban működő Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala felkérésére 9 intézményben végzett ellenőrzést, valamint 8 intézmény esetében véleményezte a szakmai programokat is. A társintézmények leggyakrabban telefonon és e-mailben (mintegy 120 alkalommal) kértek szakmai tanácsot a Módszertani Központtól. Ebben az évben is igen jelentős részét képezte az Otthon munkájának az intézményen kívüli segítségnyújtás. A Segélyszervezet az önkormányzatok és a kisebbségi szerveztek segítségével több, mint 1000 család számára osztott szét élelmiszert, valamint lefoglalt, vagy adományba kapott ruhákat. Továbbra is szükség van arra, hogy a Segélyszervezet gyógyszerkészítményekkel – elsősorban Béres cseppel – is segítse a rászoruló nehéz helyzetben lévő családokat, idős embereket. A „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások nyújtása című projekt keretében összesen 2.164 alkalommal nyújtott segítséget (élelmiszertámogatás, konfliktuskezelő tréning, szociális tanácsadás, gyerekfejlesztés) a Segélyszervezet a Miskolcon élők számára. A természetbeni támogatás sokszor


olyan krízishelyzeteket hárított el, amikor már nem volt mit ennie a gyerekeknek, szülőknek. A programon belül a szervezet iskolai szociális munkát is végzett, melynek keretében 500 tanuló vehetett részt a különböző programokban. Együttműködés a.) Intézmények közötti együttműködés Az Eu-élelmiszersegély programban a célcsoport elérésében nagy segítséget nyújtott a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A Segélyszervezet Miskolci Központja a pályázatok megvalósítása során szoros kapcsolatot alakított ki a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal és a Lóránttfy Zsuzsanna Református Kismamaházzal. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Továbbra is aktív, szoros kapcsolatot tart fent szervezetünk a Tiszáninneni Református Egyházkerület által működtetett Diakóniai Központtal. Együttműködési területet jelent az iskolai szociális munka, valamint egyéb szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokban való szerepvállalás. c.) Önkéntesek A Miskolci Családok Átmeneti Otthonának tetőszigetelésében és a konyhák felújításában az ÉMÁSZ munkatársai vállaltak jelentős feladatokat ebben az évben. A Jezsuita Gimnázium jóvoltából ebben az évben is hat diák vállalt önkéntes munkát az Otthonban, a Lévay Gimnáziumból pedig 13 diák végzett hasonló tevékenységet. A gimnazisták szakmai irányítás mellett játszottak, tanultak a gyerekekkel, segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. Visszatekintés A Családok Átmeneti Otthonára ebben az évben a dinamikus fejlődés volt a legjellemzőbb. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol egyre nagyobb társadalmi rétegek kerülnek mélyszegénységbe. Az átmeneti otthon ebben a helyzetben pályázatoknak köszönhetően számos új szolgáltatást tudott beindítani, annak érdekében, hogy enyhítse a társadalmi egyenlőtlenségeket, segítse a lakhatás nélkül marad családokat. Egyéb eredmények Az Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonának szakembereit több szakértői csoportba is meghívták annak érdekében, hogy segítsék az új ellátások kialakítását, illetve a jelenlegi rendszer feltérképezését. Fontos eredmény, hogy a módszertani központ munkatársa részt vett egy olyan


munkacsoportban, ami a párkapcsolati erőszak elől menekültek számára kialakított intézmények jogi szabályozását alakította ki. A jogszabály ebben az évben életbe is lépett. Karácsony Az átmeneti otthonban lakó családok ismét egy nagyon színes, sok programmal tarkított karácsonyi ünnepkört tölthettek együtt. A Henkel Magyarország Kft. munkatársai az átmeneti otthonban lakó vagy ott lakott gyerekek számára személyre szabott ajándékokkal kedveskedtek, a CARMEL Alapítvány pedig adományokat adott át a családok számára, valamint lovaskocsikázást szervezett a gyerekek számára. Megjelenés, PR A Miskolci Családok Átmeneti Otthona több alkalommal is megjelent a különböző médiumokban. Több riportot is készített az Európa Rádión, valamint országos sajtót kapott az Országos Módszertani Konferencia is. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona a 2011-es évben mintegy 19.374 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Teljes költségvetés: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos

helyzetű fiatalok és családjaik részére Program azonosítószáma: 56173-1/2011 Kiíró: NEFMI Időszak: 2011. 01.01-2011.12.31. Teljes költségvetés: 4.000.000 Ft Téma: Krízisközpont működtetése Program azonosítószáma: 56342-1/2011 Kiíró: NEFMI Időszak: 2011. 01.01-2011.12.31. Teljes költségvetés: 4.000.000 Ft Téma: Félutas Házak működtetése Program


azonosítószáma: 59206/2011-SZFEJL Kiíró: NEFMI Időszak: 2011.01.01-2012.05.31. Teljes költségvetés: 10.700.000 Ft Téma: Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonainak működtetése Kiíró: TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000 HUF Téma: „Az év támogatottja 2011” Program azonosítószáma: TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0011 Kiíró: NFÜ Időszak: 2011.10.01.-2013.09.30. Teljes költségvetés: 52.589.722 Ft Téma: "LÉT-Kérdés" Lehetőségek, Értékek, Támogatások nyújtása komplex

szolgáltatásokkal családok átmeneti otthonaiban élő családok számára

Szociális és Fejlesztő Központ, Szolnok Családok Átmeneti Otthona 5000 Szolnok, Kőrösi út 1-3. Tel.: (+36 56) 210-591; e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett Családok Átmeneti Otthonának elsődleges célja, hogy a gyermekek a család lakhatási feltételeinek az elvesztése után is együtt maradhassanak a szülőkkel. Az Otthon célja a szükség szerinti teljes körű ellátás mellett, az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációja. Munkavállalás támogatása, biztos lakhatási feltételek elősegítése. A párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás áldozatainak nyújt támogatást a nap 24 órájában a Krízisközpont szakmai stábja.

A célkitűzés elérésének módja A Segélyszervezet által Szolnokon működtetett Otthon összesen negyven felnőtt és gyermek (9 család) együttes elhelyezését biztosítja. Minden család külön, összkomfortos lakrészben kerül elhelyezésre, amely szobából, fürdőszobából és egy előszobából, illetve azok berendezési tárgyaiból áll. A családok közösen használhatnak három konyhát, amelyek szintén felszereltek. Külön mosókonyhában hagyományos és automata mosógép is rendelkezésükre áll. Egyéb eszközök (porszívó, hajszárító, vasaló, konyhai felszerelések) segítik, hogy a családok minél inkább otthonuknak tekintsék a biztonságos lakhatásukat.


A Krízisközpontba beköltözők esetében az elhelyezésen és a teljes körű ellátáson túl a segítségnyújtásban még fokozottabban jelenik meg az egyéni, személyre szabott családgondozás, illetve az azonnaliság, gyorsaság, szakmaiság. Az otthonban maximum 1,5 évig tartózkodhatnak a családok. Ellátásukat jól képzett szakmai team (szociális munkás, pszichológus, jogász, szociálpedagógus, gyógypedagógiai asszisztensek, ifjúságvédelmi felelősök) segítik. Az intézményben nagy hangsúlyt kap az egyéni és családterápiás alkalmak megteremtésére, a munkakeresés és munkamegtartás hatékonyságának növelése, a gyermekek és a felnőttek pszichés sérüléseinek feldolgozására. A munkamódszerek között szerepel az egyéni, családokkal és csoportokkal végzett szociális munka, Nagy hangsúlyt kap az otthonban a gyerekek részképességeinek fejlesztése, melyben pszichológus és fejlesztőpedagógusok vesznek részt. A Segélyszervezet a társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítésére, az általa kidolgozott reintegrációs modellprogram keretében, az intézményen belül elkülönített részen összkomfortos lakhatási lehetőséget, és szükség szerinti segítségnyújtást biztosít, 2011-ben 2 család, összesen 7 fő részére. A családok társadalmi reintegrációját elősegítendő a dán Velux Alapítványok támogatásával két lakást is vásárolt a Segélyszervezet, melyekben öt év lakhatási lehetőség pályázható meg az átmeneti otthonban élő családok számára. A Krízisközpontban a krízisintervenció eszközeivel 4-6 fő részére nyújt segítséget a szakmai stáb. Szociális munkás, jogász, mentálhigiénés szakember a felnőtt és gyermek áldozatoknak segít a krízishelyzet feldolgozásában és a további biztonságos továbblépés megkeresésében.

Célcsoport A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szolnoki Családok Átmeneti Otthona segítséget kíván nyújtani azoknak a családoknak, akik kiskorú gyermekeket nevelnek, és akik közüzemi tartozásuk miatt kilakoltattak, lakhatatlanná nyilvánították házukat, hirtelen megszűnt az albérletük, a párkapcsolati erőszak elől menekülnek és lakhatásuk más módon nem megoldható. A Krízisközpont feladata, hogy az otthonukat bántalmazás miatt elhagyni kényszerülő felnőttek és gyermekeik számára nyújtson gyors és szakszerű segítséget. Fontos a Segélyszervezet szakemberei számára, hogy elsősorban olyan családoknak nyújtson átmeneti és krízis ellátást, akik változtatni


szeretnének élethelyzetükön, akik szeretnék megoldani problémáikat a szakemberek közreműködésével. Ellátottak száma A Segélyszervezet Szolnokon működtetett intézményében 40 fő elhelyezésére van lehetőség. A beköltözés okaként az anyagi helyzet romlását, munkanélküliséget, a családi kapcsolat megromlását jelezték a családok. Az egész ország területéről jelentkezhetnek a szolgáltatást igénylők. 2011-ben 133 fő lakott a szolnoki otthonban. 91 gyermek és 42 felnőtt. Az intézményben tartózkodás ideje alatt a családok anyagilag és mentálisan megerősödve, keresik a családgondozók támogatásával a kiköltözés lehetőségét, a biztos lakhatást. Legtöbben albérletben, másik átmeneti otthonban, illetve a régi megszokott lakhatási körülmények között találják meg ezt a lehetőséget. A Krízisközpontban 106 fő vette igénybe az ellátást, amely egy főre vetítve, mintegy 4 gondozási nap. Ez 30 család ellátását jelenti, azaz összesen 31 felnőtt és 75 gyermek családon belüli

erőszak elől menekülő támogatását ölelte föl. A családgondozást követően a kiköltözések a következők szerint alakultak: ismeretlen helyre távozott 5 fő, másik családok átmeneti otthonába 52 fő, családhoz, rokonokhoz 13 fő, a bántalmazóhoz 36 fő ment vissza. Együttműködés a.) Intézményekkel A Szolnok városban működő szociális intézményekkel napi kapcsolatban áll az Ökumenikus Segélyszervezet családok átmeneti otthona. A gyermekjóléti szolgálat és az általa működtetett jelzőrendszeri tagok ismerik és igénylik a szolgáltatásokat. Az EU-élelmiszersegély kiosztásának koordinálásában is együttműködő partner a Segélyszervezet, mely által sok rászoruló szolnoki család jut segítséghez. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjai rendszeresen részt vesznek az átmeneti otthonnal közösen szervezett programokban, önkéntes tevékenységekben. b.) Önkéntesekkel Az Önkéntes Centrummal kötött együttműködési megállapodás keretében több akció lebonyolításában is közreműködött a Segélyszervezet kliensköre, illetve a delegált önkéntesek több alkalommal nyújtottak segítséget az intézményben. 2011-ben három alkalommal, több mint 100 fő


végzett karitatív tréning keretében felújítási és/vagy környezetrendezési munkálatokat az átmeneti otthonban. c.) Civil és egyházi szervezetekkel A gyermekek nagy számban a Szent Tamás Görög Katolikus Általános Iskolába és Óvodába járnak az átmeneti otthonból. A Miért Ne Alapítvány hátrányos helyzetű gyermekek támogatását tartja fő feladatának, így számos programot közösen bonyolít le az Ökumenikus Segélyszervezet otthonában élő gyermekekkel és szüleikkel. Egy jászsági egyéni vállalkozó több tonna görögdinnyével segítette az átmeneti otthon és a város lakosait, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem tudnak elég gyümölcsöt biztosítani családjuknak. Egyéb eredmények Az adventi időszakban, a szolnoki intézmény hagyományát tovább folytatva, ismét több száz mézeskalács szívet készítettek a lakók a Segélyszervezetet támogatóknak, vendégeknek. Ezt az eseményt megtisztelte Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, David Wood, a Tesco kereskedelmi igazgatója, jelen volt dr. Kállai Mária, a szolnoki önkormányzat alpolgármestere és Dr. Lengyel Györgyi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Több felsőoktatási intézmény hallgatója, két alkalommal egész csoport vett részt szakmai gyakorlaton az Otthonban. Ezzel a segítő szakma elsajátításához, professzionális szakemberek képzéséhez járul hozzá a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szolnoki Családok Átmeneti Otthona a 2011-es évben mintegy 18.400 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01-2011.10.31. Teljes költségvetés: 154.000.000 Ft Téma: "Nem vagy egyedül” – támogató szolgálatok beindítása hátrányos helyzetű

gyerekek, fiatalok és családjaik részére Program azonosítószáma: 56174-1/2011 Kiíró: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Időszak: 2011. 01.01-2011.12.31. Összeg: 4.000.000 Ft Téma: Regionális Kríziskezelő Központ működtetése

Kiíró: TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000 HUF


Téma: „Az év támogatottja 2011” Program azonosítószáma: TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0007 Kiíró: NFÜ Időszak: 2011. 10. 01-2013.09.30. Teljes költségvetés: 48.314.122 Ft Téma: "Lépésről lépésre" Hátrányos helyzetű családok esélyegyenlőségének

megteremtése Szolnokon

Szociális és Fejlesztő Központ, Orosháza Családok Átmeneti Otthona

5900 Orosháza, Mikszáth Kálmán u. 2.; Tel.: (+36 68) 512 700; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet által működtetett családok átmeneti otthona olyan bentlakásos intézmény, amely alapellátás keretében biztosítja a gyermekek és szüleik számára az átmeneti gondozást. Azok a családok számíthatnak erre a segítő ellátásra, akik otthontalanná váltak, nemre, származásra, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Célcsoport Az intézményben elhelyezett családok, egyedülálló fiatal anyák is legtöbbször a fenti okok miatt kérik a felvételüket. Az ellátást kérők az okok gyakorisága szerint:

1. potenciálisan hajléktalan léttel fenyegetett családok, a közműtartozások miatt saját lakásukat vagy albérletüket elhagyók,

2. brutális, agresszív családi vagy élettársi kapcsolatból menekülő gyermekes nők,

3. családi környezete, szociális problémái, bántalmazás, volt állami gondozottság miatt, krízishelyzetbe került fiatal anyák, terhes nők.

A Segélyszervezet a családok rászorultságát, a krízishelyzet valósságát, az összes körülmény figyelembe vételével folyamatosan vizsgálja együttműködve a terület gyermekjóléti szolgálatával, az önkormányzat szociális feladatokat ellátó e célra kijelölt és feljogosított szervezeteivel, a gyámhivatallal, gyámhatósággal, a hasonló feladatokat ellátó átmeneti otthonokkal.


A családok problémáit, krízishelyzetüket velük közösen, velük egyetértésben törekszik megoldani. A gondozási munkában nagy hangsúlyt kap a család egzisztenciális és mentálhigiénés stabilizálása, a kiköltözés lehetőségeinek végigjárása, a gyermekek érdekeinek mindenkori szem előtt tartása mellett. Tevékenység

• Szükség szerinti teljes körű ellátás biztosítása: átmeneti lakhatási lehetőség 12+6 hónapra, főzési, mosási lehetőség, élelem, ruhanemű, tisztító-és tisztasági szerekkel való ellátás, gyógyszersegélyezés

• A Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet az egyéni-és családterápiás eszközök biztosítására: beszélgetések, együttes játékok, közös rendezvények, ünnepek szervezésével.

• Szociális ügyintézés: információ szociális ellátásokról, információ segítő-és krízisellátó intézményekről, formanyomtatványok beszerzése, kitöltése, kérelmek hivatalos iratok szerkesztése, egészségmegőrző tanácsadás

• Családgondozás: életvezetési tanácsadás, prevenció-és felvilágosítás, természetes támogatóhálózat feltérképezése, gyermekek fejlesztése, jövőkép kialakítása

• Pszichológiai tanácsadás: hozott lelki sérülések feldolgozása, egyéni- és csoportos terápia, nevelési tanácsadás

• Fejlesztő pedagógiai munka: Kiemelt cél a gyermekek fejlesztése. Felzárkóztató foglalkozások biztosítása, egyéni foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, korrepetálás. Az intézmény fejlesztőpedagógusának heti rendszerességgel tartott foglalkozásainak köszönhetően a tanulók több, mint egyharmadának javult a tanulmányi eredménye

• Jogi tanácsadás: bírósági keresetek előkészítése, rendőrségi feljelentések előkészítése, gyermek elhelyezési perek, érdekképviselet.

• Munkaerő-piaci tréningek: önismereti, kommunikációs képességek fejlesztése, önéletrajz írása, állásinterjúra való felkészítés

• Modell jellegű kísérleti programok, pályázatok Ellátottak száma A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Békés megyéből, üres szoba esetén az ország más területéről 9 család számára kialakított 9 szobában összesen 38 főt tud gondozásba venni. 2011. január 01-től, 2011. december 31-ig összesen 120 fő, 87 gyermek és 33 felnőtt kapott átmeneti segítséget. Pályázati forrásból krízisambulancián 2011-ben 1.421 főnek nyújtott segítséget a Segélyszervezet: természetbeni, jogi, pszichológus bevonásával, további szociális tanácsadás valamint munkaerőpiaci-tréning keretében. Együttműködés a.) Intézményekkel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona szoros kapcsolatot tart fenn a szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekkel, valamint a Segélyszervezet társintézményeivel (Szolnok, Miskolc), anyaotthonokkal, krízisotthonokkal, gyermekjóléti


szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, gyámhivatalokkal, iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, pedagógusokkal. A kapcsolattartás fontos terepe a különböző esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése. A rendőrséggel való kapcsolat eseti. Az intézményben lakó gyermekeket a város általános iskolái fogadják. A munkatársak figyelemmel kísérik a gyermekek tanulmányi eredményeit, a pedagógusokkal folyamatosan értekeznek a diákok teljesítményeiről. Az óvodás korú kis lakók a város óvodáiban kapnak elhelyezést. A város egyetlen bölcsődéjébe igény szerint fogadják az otthonban élő kicsiket. Betegség esetén – a szabad orvosválasztás alapján – 3 gyermekorvos és 1 családorvos látja el lakókat. A nagycsaládosok helyi egyesületétől sok esetben kapnak adományt a gondozottak. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Az evangélikus, a református és a baptista egyházakkal, gyülekezetekkel jó a kapcsolat. Az egyházi iskolában minden gyermek a vallásának megfelelően gyakorolhatja hitét. A családszerkezetben bekövetkezett változások, a népesség elöregedése, az egészségi állapot romlása, a nők munkavállalása, a növekvő nyugdíjkorhatár (ami miatt egyre kevesebben lesznek bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó, kallódó fiatalok, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők) felzárkóztatásának, és esélyegyenlőségük biztosításának fokozódó követelménye van jelen a térségben. A születések csökkenő száma miatti romló korösszetétel, az ellátásra szorulók növekvő száma, a hosszú idejű munkanélküliség, a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatást erősíti. A hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása miatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt fokozott az igény. Egyedüli megoldást – sok esetben – csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amelyek jelentős kihívás elé állítják a szociális ellátórendszert.


A Segélyszervezet, hogy komplex módon tudjon segíteni a rászoruló családokon, pályázati források bevonásával krízisambulancia- és kilépető rendszert épített ki a családok átmeneti otthonainak alaptevékenységeit kiegészítve. A krízisambulanciákon azonnali segítséget nyújtanak a rászorultaknak. A krízisambulancia feladata továbbá, hogy szolgáltatásai lévén ne csak a már kialakult krízishelyzetekben nyújtson megoldást, hanem prevenciós jelleggel működjön közre a krízishelyzetek megelőzésében. Gyakori tapasztalat, hogy a krízishelyzetek nagy százaléka megelőzhető, ha a megfelelő gyors segítség kéznél van. A Krízisambulancia szolgáltatásai:

• Egyéni esetkezelés, csoportfoglalkozások szervezése

• Pszichológiai, jogi tanácsadás

• Kiléptető házak kialakítása

Az alapintézmény épületétől külön elhelyezkedő kiléptető lakások előnye:

• elszakadás az intézmény függőségétől

• a kilépést szimbolizálja

• a függetlenséget erősíti

Szükséges az előgondozás, az, hogy egy meghatározott gondozási folyamat után kerüljenek a családok a kiléptető házakba. Egyéb eredmények A szociális fórumoknak, konferenciáknak, kerekasztal beszélgetéseknek, az egyházi támogatásnak és a médiának köszönhetően kistérségi szinten is nagy ismertségnek örvendhet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet orosházi Családok Átmeneti Otthona. Az alultáplált gyermekek felkutatásában és támogatásában, illetve a gyermekek tanulmányainak, hiányzásainak nyomon követésében kiemelt partner az iskola és az óvoda. Minősítés A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala az intézmény szakmai munkáját kiválónak minősítette. A Magyar Államkincstár éves szakmai ellenőrzést tartott. A vizsgálat nem tárt fel hiányosságokat az intézmény működésében. Megjelenés, PR A helyi és a megyei lapokban rendszeresen publikálnak az intézmény munkájáról, programjairól. Az Orosházi Városi Televízió több alkalommal készített összeállítást az intézményéletéről. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet orosházi Családok Átmeneti Otthona a 2011-es évben mintegy 15.325 alkalommal segített a rászorulókon.


Pályázatok Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01-2011.10.31. Teljes költségvetés: 154.000.000 Ft Téma: "Nem vagy egyedül” – támogató szolgálatok beindítása hátrányos helyzetű

gyerekek, fiatalok és családjaik részére Kiíró: TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000 HUF Téma: „Az év támogatottja 2011” Program azonosítószáma: TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0038 Kiíró: NFÜ Időszak: 2011. 10. 01-2013.09.30. Összeg: 47.078.235 Ft Téma: "Felhő és Napsugár" - Képességfejlesztő és ismeretátadó foglalkozások

gyerekeknek és szülőknek

Szociális és Fejlesztő Központ, Budapest XXIII. Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104., Tel: (+36 1) 286 1059, e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elsődleges célja a törvényben előírt feladatok adekvát teljesítése, az egyén, illetve a családok működőképességének megőrzése, valamint e képesség helyreállítása. A Családsegítő Szolgálat működésében az önkéntesség, a nyitottság és az együttműködő, támogató kapcsolat kialakításának elve a meghatározó. Az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye az egyén és a család társadalmi működőképességének megőrzését, illetve e képességek helyreállítását igyekszik elősegíteni. A cél elérésének módja A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek. Komplex ellátás keretében szociális munkás, jogász, pszichológus segíti az ügyfeleket abban, hogy hozott problémáik megoldódjanak. Az intézmény


speciális segítségnyújtási formája az adósságkezelési tanácsadás, melynek célja, hogy a családok, egyének képesek legyenek megtartani lakásukat, megakadályozva ezzel teljes szociális ellehetetlenülésüket. A Segélyszervezet támogatást nyújt a munkanélkülieknek, rendszeres szociális segélyben részesülőknek a munkakeresésben, a munkahely megtartásában, szociális ügyeik intézésében, valamint természetbeni adományokkal (ruha, könyv, bútor) is megkönnyíti mindennapi életüket. A célok elérésében fontos szerepet játszik, hogy az intézmény munkatársai jelen legyenek, részt vegyenek konferenciákon, a szakmai előmenetelt, hatékonyságot segítő továbbképzéseken. Célcsoport Az intézmény szolgáltatásainak egy része, az önkéntesség elve szerint, bármely XXIII. kerületben élő lakos számára igénybe vehető, de a Segélyszervezet munkatársai a társintézmények, szomszédok jelzései alapján fel is keresik a rászorulókat és felajánlják szolgáltatásaikat az érintetteknek. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata elsősorban a kerültben élő veszélyeztetett gyermekek (18 éves korig) és családjaik figyelemmel kísérése, veszélyeztetettségük megszüntetése. A Családsegítő Szolgálat a következő problémacsoportokkal foglalkozik: a tartósan munka nélkül lévők, munkanélküli ellátásokra már nem jogosultak, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülők és a díjhátralékot felhalmozók csoportja. A fenti csoportokba tarozókat törvény kötelezi a Szolgálattal való szoros együttműködésre. Ellátottak száma A Családsegítő Szolgálat 2.048 esetben nyújtott segítséget 2011-ben. Ingyenes jogi tanácsadásra 205 esetben került sor, a pszichológiai tanácsadás kertében pedig 6 esetben segített az Ökumenikus Segélyszervezet. 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig a Soroksári Családsegítő Szolgálat nyilvántartása szerint 321 fő aktív korú rendszeres szociális segélyezett szerepelt. Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Egyre nagyobb arányban jelentkeznek egészségkárosodott ügyfelek is. 2010. január 1-jétől többfajta együttműködési kötelezettséget tartalmaznak az új szabályok. Az új szabályok szerint a megelőző együttműködés most már csak a munkaügyi kirendeltségnél teljesíthető. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a tavalyi évhez képest az alapellátásban gondozott gyermekek száma kis mértékben csökkent, a védelembe vett gyermekek száma viszont emelkedett. Az ellátásba kerülések


okai közül legjelentősebbek az iskolai hiányzások, a családi konfliktusok, valamint a szülői elhanyagolás. Továbbra is növekvő tendenciát mutat a tanulási és magatartászavarokkal az intézményhez fordulók, illetve fordítottak aránya. Kiugróan megnövekedett az iskolai mulasztások okán a Segélyszervezethez érkező jelzések száma, ami egyrészt a 2010 augusztusában hatályba lépő LXVI. örvény egyik következménye. Sajnos sok esetben az a tapasztalat, hogy nem kielégítő a kommunikáció a szülő-gyermek-oktatási intézmény viszonyában. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma emelkedett. Sajnos általános tendencia, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat törvényben előírt kötelezettségének eleget téve családgondozást folytat a visszahelyezés érdekében, ám a család körülményei, életvitele általában nem változik olyan mértékben pozitív irányba, hogy a visszagondozás sikeres legyen. A Szolgálat – együttműködés esetén – a gyermek és szülei közti kapcsolattartás létrejöttében, annak rendszeressé és mindkét fél számára elfogadhatóvá tételében tud általában segíteni. A Gyermekjóléti Szolgálat működése során – szakmai szempontok és több visszaigazolás alapján – sikerült egy szolgáltatás alapú, a kihívásokra jól reagáló szakmai egységgé fejlődni, ahol az igénybevevők nem stigmatizálódnak és a közös elvárások mentén többnyire együttműködők. 2011. évben tovább növekedett a szabálysértést és bűncselekményt elkövető gyermek ill. fiatalkorúak aránya. Többnyire a fenti cselekményt megvalósító magatartás már nem a lopás, hanem a rongálás és garázdaság, nem egy esetben pedig testi sértés. Az ez ügyben megkeresett családok és az elkövető gyermekek esetében megállapítható, hogy a problémák többnyire évek óta húzódnak, rendkívül súlyos és összetett esetekkel találkoznak a Segélyszervezet munkatársai. A családokkal alapellátás keretében történő rendszeres kapcsolattartás, vagy súlyosabb problémák és nehezebb élethelyzetek illetve adekvát viselkedésformák kialakítása érdekében végzett erős kontrollt tartó szociális munka sem bír minden esetben visszatartó erővel. A Gyermekjóléti Szolgálatnál 2011-ben 3 főállású családgondozó dolgozott: 2 fő szociális munkás és egy szociálpolitikus. A Gyermekjóléti Szolgálat a különböző gondozási formák keretében megjelenők és az egyszeri segítséget kérők számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: segítő beszélgetés, információnyújtás, a hivatalos ügyek intézésének segítése, ellátáshoz juttatás, szakvélemények beszerzése, konzultáció, más szakember által nyújtott szolgáltatások megszervezése, a család otthonában történő meglátogatása, krízisintervenció, jogi segítségnyújtás, pszichológiai konzultáció vagy terápia biztosítása, esetmegbeszélések összehívása, felülvizsgálati, védelembe vételi, elhelyezési tárgyalásokon való részvétel. A Segélyszervezet a Tesco Global Zrt. „Az év támogatottja 2011” című projekt keretén belül 2011-től kezdődően korrepetálási lehetőséggel, fejlesztőpedagógus közreműködésével fejlesztő gyermekprogramokat tartott a Soroksári Központban, melyen 64 gyermek vett részt.


A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tevékenysége 2011. január 01-jétől 2011. december 31-ig a Családsegítő Szolgálat összesen 54 fővel/családdal kötött adósságkezelési tanácsadáshoz kapcsolódó együttműködési megállapodást. A beadott 61 kérelemből 54 család kapott támogatást. Hét esetben nem sikerült adósságkezelésbe bevonni a hátralékot, mert nem felelt meg a törvényben és a helyi rendeletben előírt feltételeknek, vagy nem tudták vállalni az együttműködési kötelezettségeket. 2011-ben 54 együttműködő családból 32 első alkalommal vett részt adósságkezelési tanácsadáson. A kezelt adósság 2011.01.01. - 2011. 12. 31.-ig 12.342.554 Ft volt. Ebből az önkormányzati támogatás adósságkezelés keretében 6.497.407-Ft, az egy főre jutó támogatás 2011. évben pedig 120.322-Ft volt. Lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás 54 családnak lett megállapítva átlag 2.506.900-Ft összegben. A támogatásra csak az együttműködés idején és alapján jogosultak a kedvezményezettek. 2011-ben több esetben is meg kellett hosszabbítani az együttműködéseket, mivel az ügyfelek önhibájukon kívül nem tudták hat hónap alatt teljesíteni a vállalt feltételeket. A Hálózat Alapítvány támogatásra víz, csatorna és szemétszállítás díjhátralék ügyében 46 esetben nyújtottak be ügyfelek pályázatot a Segélyszervezet munkatársainak segítéségével. Az összes hátralék 6.450.930 Ft volt – ebből alapítványi támogatás 3.416.076 Ft. Ehhez a 3.034.854 Ft önrészt önkormányzati támogatásként (adósságkezelés) kapták meg a Segélyszervezet ügyfelei. Összesen 2011-ben a Családsegítő Szolgálat 18.793.484 Ft lakhatással összefüggő hátralékot kezelt. Ebből a támogatás adósságkezelés és különböző pályázati lehetőséget kihasználva 9.913.483 Ft volt. Együttműködés a) Intézményekkel A Gyermekjóléti Szolgálat változatlanul jó kapcsolatot tart fenn, a gyámhatósággal, a gyámhivatallal, és természetesen a Segélyszervezet egyéb intézményeivel. Továbbra is hangsúlyos a Segélyszervezet védőnői szolgálatának tevékenysége a problémák korai észlelése és adekvát kezelése tekintetében. Együttműködésükkel, és kapcsolat rendszeres fenntartásával, a gyermekek veszélyeztetettsége korábban felismerhető – ideális esetben összehangolt csapatmunkával a súlyos problémák


kialakulása megelőzhető. Az intézmény kapcsolata változatlanul jó a kijelölt módszertani központtal, ill. a központ ellátási területén működő Gyermekjóléti Szolgálatokkal. A Családsegítő Szolgálat jó kapcsolatot alakított ki a helyi önkormányzattal, a közhasznú foglakoztatási csoporttal, az illetékes munkaügyi központtal és az ifjúsági irodával. Az adósságkezelésben részt vevő ügyfelek érdekében szoros az együttműködés a közműszolgáltatókkal is. Itt hangsúlyozni kell a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen a gondozási folyamat során különös jelentőséget kell kapnia a problémák interdiszciplináris megközelítésének és a komplex kezelési mód érvényesítésének. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Az év folyamán a Béres Rt. felajánlásának köszönhetően 160x3 Béres Cseppet tudtak kiosztani a Segélyszervezet munkatársai 160 egészségügyi szempontból rászorult (beteg v. idős emberek) számára. További 2x160 db Béres Cseppet adtak át az Evangélikus Egyházközösség és a Mozgássérültek Egyesülete részére. c) Önkéntesek A magánembereken túl a helyi nyugdíjasklub és a mozgássérült egyesület tagjai közül jelentkeztek alkalmanként karitatív munkára. Karácsony A Családsegítő Szolgálat a rászorulók számára nagy értékű karácsonyi csomagot állított össze, és osztott ki. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU-élelmiszersegély programja segítségével – a soroksári Önkormányzattal szoros és példaértékű együttműködésben rászoruló családok számára 3746 tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot osztott ki. Sajnos az intézményhez segítségért forduló, rászoruló családok száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. A Családsegítő Szolgálat lehetőségeihez mérten próbálja enyhíteni a kerületben élő családok gondjait. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XXIII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 2011-ben összesen 41.994 alkalommal segített a rászorulókon. Kiíró: TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000 HUF Téma: „Az év támogatottja 2011”


Szociális és Fejlesztő Központ, Olaszliszka Fejlesztőház 3933 Olaszliszka, Szent István u. 20.; Tel.: (+36 47) 358 880 e-mail: [email protected] Célkitűzés Olaszliszka az 1998-as árvíz és az azt követő rehabilitációs munka és mentális gondozás kapcsán került a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelmének középpontjába. Olaszliszka sokrétű szociális problémával küzdő település, ahol sok a munkanélküli – a roma lakosságon belül eléri a 75 százalékot –, s általános iskolai végzettségük alacsony. Az újra növekvő analfabetizmus egyre nagyobb hátrányt jelent. Számos család küzd az alkoholizmus és a szerencsejáték függőség problémájával. A gyerekek jelentős része ingerszegény környezetben nő fel, mely kihat mentális fejlődésükre is. A településen a gyermekek és felnőttek szórakozási, kulturális lehetőségei minimálisak. A helyi általános iskola fenntartója a 2010-2011-es tanévtől megszüntette a délutáni foglalkozásokat, csak az 1-2. évfolyamon indult napközi otthonos ellátás. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet célja, hogy Olaszliszka és a szomszédos települések szociális problémáit enyhítse. Tekintettel a településeken élő nagy számú roma lakosságra, a Segélyszervezet kiemelt figyelmet fordít ezen csoport nehézségeire, és speciális programokat működtet (helyi és regionális roma programok) a térségben. A Segélyszervet célja a roma és nem roma gyerekek felzárkóztatása, korrepetálása, hogy azonos eséllyel indulhassanak az életben, mint szerencsésebb körülmények között élő társaik. Cél, hogy a tanulás, tudás, mint érték, és mint kitörési pont jelenjen meg a családokban. A cél elérésének módja: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 3.3.5/A-08 - Tanoda programok támogatása című kiíráson a Segélyszervezet sikerrel pályázott, így a 2006-ban elindított Tanoda program szolgáltatásai 2009. december 1-jétől 2011. november végéig biztosítottá váltak. A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújtott komplex ellátást a településen élő gyerekek számára: - korrepetálás, készségfejlesztés, tanórán kívüli oktatás roma gyerekek részére,


- játszóházi, kézműves foglalkozások szervezése, - továbbtanulási tanácsadás, mentori szolgáltatás, nyári szünidős programok szervezése. A szakmai vezető és a mentor mellett 4 pedagógus, 1 pszichológus látta el a fejlesztő programok, korrepetálások irányítását. A kézműves foglalkozások a szakmai team tagjai, illetve kézműves szakemberek részvételével zajlottak. A program időszaka alatt összesen 57 fő állt szerződéses viszonyban a Tanodával – 54 általános iskolás és 9 középiskolás. (4 középiskolás kapcsolódott be a programba a projekt kezdetekor, s az általános iskolások közül ballagás után 5 diák középiskolásként is igénybe vette a Tanoda szolgáltatásait.) A diákok 96,55%-a halmozottan hátrányos helyzetű (3H) volt. A lemorzsolódás az általános iskolások között 1,85% (1 tanuló), a középiskolások között pedig 11%-os (1 tanuló) volt. A projekt időszakában 8 fő végezte el a 8. osztályt, közülük 4 fő tanult tovább érettségit adó vagy hiányszakmát képző intézményben, 1 általános iskolás tanuló pedig a program időszaka alatt 6 osztályos gimnáziumba nyert felvételt. A 2010/2011-es tanévre vonatkozó bemeneti-kimeneti mérések eredményei alapján a gyermekek 88%-ának eredményei javultak, átlagosan 20%-kal. Évismétlésre kötelezett tanuló nem volt a projekt időszaka alatt. A TÁMOP program lezárulta után a TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. „Az év támogatottja 2011” című pályázata jelentette a program folytatásának lehetőségét. A 2011. július 1-jén induló program 55 gyermek fejlesztését, felzárkóztatását, korrepetálását vállalta 4 pedagógus, egy fejlesztő pedagógus és egy mentor segítségével. A szakmai stáb segíti az iskolai előmenetelt hátráltató magatartási és tanulási problémák megoldását, annak érdekében, hogy a gyermekek továbbtanulási esélyei növekedjenek. Célcsoport A Fejlesztőház a több gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetű – roma és nem roma – családokat segíti. Ezen családokra jellemző, hogy a szociális, illetve az egyéb, a gyermekek után alanyi jogon járó juttatásokból élnek. A családok többsége napi megélhetési gondokkal küzd. Házaik állapota rossz, lakhatási körülményeik egészségtelenek. A célcsoport kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan családok, gyerekek jelentkezzenek, akik szeretnék azt, hogy a tudás, tanulás, mint érték jelenjen meg a családban, és tenni is akarnak a boldogulásért. A településen 2000 óta segíti folyamatosan a rászorulókat a Segélyszervezet Fejlesztőháza. Ennek köszönhetően a gyerekek és az intézmény között olyan bizalmi kapcsolat alakult ki, hogy problémáikkal, nehézségeikkel felkeresik az intézmény munkatársait, illetve a gyerekek önként vesznek részt a szabadidős tevékenységekben.


Ellátottak száma A Tanodai szolgáltatások iskola időszakban hétfőtől-péntekig 12.00-16.00 óra között voltak igénybe vehetőek, míg a szünidő ideje alatt a Fejlesztőház naponta 9.00 és 16.00 óra között várta a gyermekeket. A Tanoda a 2011-es évben 45 gyermek fejlesztését végezte, míg a játszóházi, kézműves foglalkozásokon 50-80 gyermek vett részt rendszeresen. A TESCO programban a célcsoport a 8-16 éves korú általános iskolás tanulók és szüleik. A Fejlesztőház 55 gyerek fejlesztését, felzárkóztatását, korrepetálását vállalta. Együttműködés A Segélyszervezet a térségben folytatott munkájának köszönhetően jó kapcsolatot alakított ki a Bodrog-menti települések önkormányzataival és gyermekjóléti szolgálatával. Olaszliszkán az intézmény napi kapcsolatban áll az iskolával és az óvodával, valamint az azokat fenntartó Önkormányzat munkatársaival, az egészségügyi intézmény dolgozóival, valamint a Búzavirág Alapítvány munkatársaival. Finanszírozás 2009. december 1-jétől 2011. november 30-ig a Tanoda projektet a Segélyszervezet az Európai Unió, az Európai Szociális Alap támogatásával, 2011. július 1-től 2012. június 30-ig a TESCO GLOBAL Zrt. „Az év támogatottja 2011” finanszírozásával valósította meg. Visszatekintés A Fejlesztőház fő feladata továbbra is a korrepetálás, felzárkóztatás, képességfejlesztés. Egyéni és kiscsoportos munkával, a felkészítő tanárokkal, fejlesztő pedagógussal, mentorral karöltve érnek így el eredményeket a diákok. Még intenzívebben folytatódik a sakk-szakkör, melynek résztvevői értékes helyezéseket szereztek kistérségi versenyeken (1-2-3. helyek). A tanulók az „órarendi” foglalkozásokon túl szívesen vettek részt külsős programokon is: kerékpártúrán, Zempléni-körutazáson, hasonló Tanoda program látogatásán, környezetvédelmi megmozdulásokon, közösségformáló sütés-főzésen. Negyedévente egészségmegőrző, mentálhigiénés foglalkozásokon tanulhatták meg a mentálhigiénés alapismereteket. Valamennyi 8. osztályt befejezett tanodai diák felvételt nyert az általa megjelölt középfokú oktatási intézménybe. Az intézmény fő feladatán túl 2011-ben is részt vett a település egészét érintő programok szervezésében, lebonyolításában is. Három alkalommal szervezte meg a Segélyszervezet EU élelmiszer-segély akcióját, mely összességében 600 családot érintett alkalmanként. Ezen akciók révén személyes kapcsolat alakult ki a településen élők és a Fejlesztőház munkatársai között. Az intézmény adott helyet ősszel a Református Szeretetszolgálat orvos csoportja által szervezett ingyenes szűrő és tájékoztató programnak, mely minden eddiginél sikeresebbnek bizonyult az orvosok szerint.


A szervezet által működtetett Tanoda és TESCO program egyértelmű eredményeket mutat fel a programban résztvevő gyermekek iskolai teljesítményében és képességeik, készségeik fejlődésében. A program bizonyította, hogy a gyerekekkel való intenzív foglalkozás hatékonyan segítheti őket abban, hogy felzárkózhassanak hasonló korú társaikhoz, mind tudásban, mind pedig szociális és kommunikációs készségeikben. Pályázat Program azonosítószáma: TÁMOP-3.3.5/A-08/1-2009-0019 Kiíró: NFÜ Időszak: 2009.12.01. - 2011.11.31. Összeg: 21.496.590 Ft Téma: Tanoda program folytatása Olaszliszkán Kiíró: TESCO GLOBAL Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000 HUF Téma: „Az év támogatottja 2011”

Szociális és Fejlesztő Központ, Gyula Utcai Szociális Szolgálat, Éjjeli Menedékhely, Átmeneti Szálló, Nappali Melegedő, Népkonyha 5700 Gyula, Zrínyi Tér 2; Tel.: (+36 66) 562 740; e-mail: [email protected] Célkitűzés A gyulai Szociális és Fejlesztő Központ alapvető célkitűzése a 2011-es évre, hogy szakmailag magas színvonalon, és a rászorulók által elismert, gazdálkodását tekintve kiegyensúlyozott, kapcsolatrendszerében sokszínű és korrekt intézményként működjön. További célkitűzés volt a Központ minél kedvezőbb elfogadtatása a lakossággal. Szakmai egységek tekintetében: A Hajléktalanok Nappali Melegedője biztosítani kívánja a törvény által előírt szakmai elvárásokat, és lehetőség szerint bővíteni a tárgyi feltételeket. A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások nyújtásával, felkészült szakmai stábbal áll a rászorulók rendelkezésére. A Hajléktalanok Utcai Szociális Szolgálatának célja az ellátatlan, az intézményes ellátással szemben


bizalmatlan, utcán tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye lehetőségéhez képest biztosítja a fedél nélkül maradt emberek éjszakai pihenését, télen a megfagyás, kihűlés elkerülése a legfontosabb cél. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja a rászorulók életkörülményeinek rendezéséig a nyugodt környezetet. Az egy év alatt, amíg itt tartózkodhatnak, megállapodás szerint elő-takarékosságot kell folytatniuk, ezzel is segítve életük újra kezdését. A cél elérésének módja

• Egyéni esetkezelés – hivatalos ügyek intézésének segítése, az intézményből történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség

• Szociális csoportmunka

• Közösségi szociális munka: a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése

• Intézményen belüli közösségi élet szervezése

• Utcai szociális munka

• Nappali Melegedőben krízis időszakban hosszabbított nyitva tartás Célcsoport A Nappali Melegedő Gyula város közigazgatási területén, valamint a kistérségben élő hajléktalanok nappali ellátását vállalja. A rászorulók, akik rendelkeznek tüdőszűrő-lelettel, illetve megfelelő egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolással, teljes nyitvatartási időben igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Akik még nem rendelkeznek orvosi igazolással, azok csak étkezés, tisztálkodás és az ügyintézés idejére vehetik igénybe a Segélyszervezet intézményét. A melegedőhöz kötődő utcai munka azokat próbálja felkarolni, akik ugyan hajléktalanok, de nem keresik fel az intézményt különböző okoknál fogva, vagy nem rendelkeznek a fent felsorolt feltételekkel. Létszám A Nappali Melegedő 70 hajléktalan ellátására kapott működési engedélyt. A városban nincs másik nappali melegedő. A Magyar Államkincstár engedélyével az intézmény napi 90 fő számára biztosít fürdési lehetőséget, szappannal, samponnal, borotvával, törülközővel, szükség szerint tiszta ruhával. A hét minden napján van lehetőség mosásra. A rászorulók naponta kapnak élelmiszert (konzervek, tasakos leves, tea, kenyér, stb.). Az Éjszakai Menedékhely 34 hajléktalan ellátására kapott határozatlan idejű működési engedélyt. A téli krízis időszakban a 34 férőhelyet sokszor kellett pótágyakkal kiegészíteni. A rászorulók számára tiszta ágyneműt, étkezési, fürdési, lehetőséget biztosít az Ökumenikus Segélyszervezet, illetve közösségi alkalmakat szervez az idő hasznos eltöltésére. Az Átmeneti Szálló 16 hajléktalan személy befogadására alkalmas, 2-4 ágyas szobákban tartózkodhatnak életvitelszerűen. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A szakterületek között az átjárhatóság maximálisan biztosítva van.


Együttműködés a) Intézményekkel A Központ 2006 áprilisában ellátási szerződést kötött a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással, így az intézmény szolgáltatásait Elek, Kétegyháza, Lőkösháza településen élő hajléktalan személyek is igénybe vehetik. Mivel Újkígyós és Szabadkígyós már nem tartozik a mi kistérségünkhöz, így ezzel a két településsel 2011-ben ellátási szerződést kötöttünk. Ez által az itt élő hajléktalan személyek is igénybe vehetik a központ által nyújtott szolgáltatásokat. A központ napi kapcsolatban áll a város szociális intézményrendszerével, a civil és önkormányzati szervekkel egyaránt. Az önkormányzat Családvédelmi és Egészségügyi Osztályával formálisan és informálisan is jó a kapcsolat. Ez elmondható a gyámhivatallal kapcsolatban is. A kétegyházi valamint az eleki családsegítőt több zsáknyi ruhaadományban részesítette az Ökumenikus Segélyszervezet gyulai Szociális és Fejlesztő Központja. A Cinka Panna utcai és a németvárosi idősek klubjának nagy mennyiségű élelmiszer adománnyal, a kistérségben élő rászorulókat ruhaneművel és élelmiszerrel támogatta a Szociális Központ. A gyulai tanyavilágban élőknek (körülbelül 10 család) élelmiszercsomagokat, a Magvető Iskolának gyermekruhákat juttatott a Segélyszervezet. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A református gyülekezettel a legszorosabb az intézmény kapcsolata, ezen belül a gyülekezethez tartozó csoportokkal (nőszövetség), személyekkel is. Az általuk szervezett „Szeretet Híd” elnevezésű országos szintű segítő akcióban a hajléktalan klienseinket is bevonták. Az evangélikus gyülekezet és a római katolikus egyházközség Karitász csoportja is rendszeresen juttat adományokat az intézménybe. 2010 óta a baptista gyülekezettel is szorosabbá vált a kapcsolat, rendszeres ruhaadományokkal támogatják az intézményt. Az együttműködés kölcsönös, hiszen nagyobb tételek esetén az Ökumenikus Segélyszervezet is rajtuk keresztül juttat el felajánlásokat még több rászorulóhoz. c) Önkéntesek 2011-ben Gyula város rászorulói részére az EU élelmiszersegély-program keretében mintegy 6200 családnak osztott a Központ élelmiszert. A Szent István Egyetem szociális munkás hallgatói önkéntes munkával járultak hozzá a segélyprogramhoz. A csomagok tartalma 12 kg tartós élelmiszer volt. Nyáron, a rekkenő hőségre való tekintettel, vízosztást szervezett a Segélyszervezet, elősegítve ezzel a hajléktalan személyek megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét is. d) Központi adományok 2011-ben a Tesco nagy mennyiségű ruhaadománnyal támogatta a Központ munkáját. Ezeket Segélyszervezet intézményeinek gondozásában álló hajléktalanok, illetve a társintézmények támogatottjai között osztotta szét az Ökumenikus Segélyszervezet. e) Lakossági adományok Lakossági adományként főleg ruhaneműt kapott a Segélyszervezet. Az ünnepek közeledtével azonban élelemmel is támogatja lakosság a Segélyszervezet intézményének gondozásában álló hajléktalanokat. A 2011-es adományok közt volt 40 mázsa dinnye is, melyet egy medgyesegyházi termelő ajánlott fel.


Visszatekintés A Központ célkitűzései tekintetében jó irányba halad. Szolgáltatásainak szakmai színvonala jelentősen emelkedett, melyet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és Békés Megye Módszertani Központja, valamint a Dél-alföldi Régió Módszertani Központja által tartott ellenőrzések jegyzőkönyvei támasztanak alá. A gazdálkodás kiegyensúlyozottá vált. Egyéb eredmények Az önkormányzat szociális bizottsága év végi záróülésén megköszönte az Ökumenikus Segélyszervezet gyulai Szociális és Fejlesztő Központjának áldozatos munkáját. Fontos eredmény az intézmény életében, hogy 2011-ben is rendszeresen lehetőséget tudott biztosítani az egyetem hallgatóinak terepgyakorlatára. 2011-ben a Segélyszervezet intézményének szervezésében került megrendezésre a megyei sportnap hajléktalan személyek számára, melyen a Segélyszervezet kliensei kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a vándor kupa megnyerésével. Ebben az évben elkezdődött a Népkonyha engedélyeztetése, mely kialakítása a Zrínyi tér 1. szám alatti ingatlanban kerül kialakításra. Az ingatlant az önkormányzat bocsátotta a Segélyszervezet rendelkezésére. Karácsony December 6-án klubdélutánt rendezett a Segélyszervezet a Nappali Melegedőben, és mikuláscsomagot kaptak a gondozottak. Karácsony napján, valamint az ünnepet megelőző és követő napokon több alkalommal az intézmény melegétel osztást szervezett a rászorulóknak. A Nappali Melegedőben december 23-án délután karácsonyi ünnepség (karácsonyfa állítás és ajándékosztás) volt, melyen katolikus mise hangzott el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulai szervezete ajándékcsomagokat adott át, míg az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából élelmiszeradományt és tisztasági felszerelést kaptak a szeretetvendégséggel egybekötött ünnepség résztvevői. Gerhard Stengel jóvoltából édességcsomag is került a fa alá. December 23-án meleg vacsorát kaptak a rászorulók, melyet Gerhard Stengel és segítői támogattak. December 24-25-26-án újabb 70-70 adag melegételt osztottak ki a Segélyszervezet munkatársai a lakóknak. Segélyszervezet december 31-én is osztott meleg ebédet, amelyet a Surinás cukrászda süteménnyel egészített ki. Újév első napján szintén 70 adag meleg ételt kaptak az intézmény lakói. Több gyulai vállalkozó és család támogatta adományaival a karácsonyi és az óévbúcsúztató ünnepségeket, ezzel segítve a rászorultakat. Megjelenés, PR A második félévben a Békés Megyei Hírlap és a Gyulai Hírlap is írt a Szociális Központról, majd a megyei sugárzású Csaba Televízió munkatársai készítettek képes beszámolót az intézmény munkájáról.


Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális és Fejlesztő Központja a 2011-es évben több mint 49.336 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Program azonosítószáma: 2010-TP-059 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010.11. 01.-2011.03.31. Összeg: 623.000 Ft Téma: Közterületen élők étkeztetése Nappali melegedőben és Éjjeli

menedékhelyen Program azonosítószáma: 2010-TP-060 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010.11. 01.-2011.04.30. Összeg: 1.407.000 Ft Téma: Utcai szociális munka kiegészítő támogatása működési engedéllyel

rendelkező szolgálatok részére Program azonosítószáma: 2011-NK-055 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2011.01.01.-2011.06.30. Összeg: 327.000 Ft Téma: Mentálhigiénés és fejlesztő programok hajléktalan személyek számára Program azonosítószáma: 2011-12-TE-027 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2011.11.01.-2011.04.30. Összeg: 1.638.000 Ft Téma: Közterületen élők étkeztetése Nappali melegedőben és Éjjeli

menedékhelyen Program azonosítószáma: 2011-12-TE-028 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2011.11.01.-2011.04.30. Összeg: 300.000 Ft Téma: Alap gyógyszerkészlet biztosítása hajléktalan emberek számára


Program azonosítószáma: 2011-12-TE-030 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2011.11.01.-2011.04.30. Összeg: 977.000 Ft Téma: Krízisautó működésének támogatása

Szociális és Fejlesztő Központ, Debrecen Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása, Hajléktalanok Nappali Melegedője, Utcai Szociális Szolgálat 4024 Debrecen, Rákóczi u. 7. Tel.: (+36 52) 454 936; e-mail: [email protected]

1. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Célkitűzés Nappali ellátás biztosítása drogfogyasztó fiatalok számára. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosítása büntetőeljárás alá vont személyek számára. A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A nappali intézmény korszerűen felszerelt és igyekszik minden szolgáltatását a színvonalas ellátás követelményeihez igazítani. A gondozottjaink a mentális segítségnyújtás mellett, csoportfoglalkozásokon és szabadidős programokon is részt vesznek. Célcsoport A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásai elsősorban a fiatal felnőtt drogfogyasztóknak szólnak. Elkerülhetetlen azonban, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. Az intézmény munkatársai az ő ellátásukat sem utasítják el. Létszám 2011-ben a férőhelyek száma nem változott: a Rákóczi utcában 30 fő, a Víztorony utcában 40 fő ellátása volt biztosított. Az év folyamán 113 főt gondozott az Ökumenikus Segélyszervezet, az ellátottak száma meghaladta a százat. Az éves látogatottság a Rákóczi utcai telephelyen 7.936, a DeCentrumban 10.496 fő volt.


Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény tagja és rendszeres meghívottja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. A Segélyszervezet szoros kapcsolatot ápol a Debreceni Drogambulanciával, a megyei kórház Pszichiátriai Osztályával, a Városi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Szakrendelésével, a Fényes udvarban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és valamennyi, a városban drogproblémával foglalkozó civil szervezettel. Természetesen elsődleges partnerek a Segélyszervezet más városban működő intézményei, amelyekkel folyamatos a kapcsolat (Szolnoki és budapesti intézmények). Az intézmény országos szinten informális kapcsolatban áll az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat biztosító pécsi, veszprémi és budapesti intézményekkel is. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Szenvedélybetegek Nappali Intézményét elsősorban a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséghez fűzik egyházi kapcsolatai. Általában elmondható, hogy az egyházi kapcsolatok egy-egy akcióhoz köthetőek (pl. utcai étkeztetés, önkéntes munka). c) Önkéntesek Az előző évekhez képest nőtt az érdeklődés az önkéntes munka iránt. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményében és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében egyaránt jelen vannak az önkéntesek, akik heti rendszerességgel, intézményenként 4-6 fővel segítik a munkát. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult, amit pályázati úton kapott támogatásokkal egészít ki a Segélyszervezet. Ehhez járul hozzá még a megelőző-felvilágosító szolgáltatásért járó szolgáltatási díj. Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott. Visszatekintés Az elmúlt évben számottevő változás az intézmény működésében nem történt, az előírt feladatok maradéktalanul teljesültek.

2. Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Célkitűzés A Segélyszervezet célja azon szenvedélybetegek, illetve családtagjaik felkutatása, akik nem vállalják a kezeltetésüket, de hajlandók együttműködni a segítő intézményekkel.


A cél elérésének módja A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és szenvedélybetegeket ellátó egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellehetővé váljanak azok a családok, melyeknél a szenvedélybetegség napi probléma. E kapcsolatrendszer eredményeként és az egyéb informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal. Célcsoport Szenvedélybetegek és környezetük. Azok, akik nem vállalják az egészségügyi beavatkozást. Létszám 2011-ben 70 gondozottja volt a közösségi ellátásnak, a munkatársak összesen 2.551 órát fordítottak a kliensekkel való személyes találkozásokra. Együttműködés A Segélyszervezet kapcsolatban áll a városban működő más közösségi ellátókkal, rendszeresek a konzultációk. Az egészségügyi és szociális intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás, kiemelkedően eredményes a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. A Közösségi Szolgáltatók Országos Egyesületével (OKE) kölcsönösen szoros a kapcsolat. Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. Visszatekintés A közösségi ellátások újszerű szolgáltatásnak tekinthetők a szociális ellátórendszerben. Sok tekintetben még feltáratlanok a lehetőségek. A viszonylag rendszeresen megrendezett országos találkozók, konferenciák, tapasztalatcserék azt mutatják, hogy a szolgáltatásra egyre nagyobb az igény, és ez a Segélyszervezet működési területén is tapasztalható. Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a szolgáltatás eredményesen működik. Törvényi változások miatt 2009-től megváltozott a szolgálatok finanszírozása. Pályázni kell a szolgálatok működtetéséhez szükséges támogatásra, amit három évre lehet elnyerni. 2008 őszén lezajlott a pályáztatás, melyen a Segélyszervezet 2011. december 31-ig lehetőséget kapott az elkezdett munka folytatására.

3. Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Célkitűzés Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások biztosítása fiatal, illegális szerfogyasztóknak, megkereső tevékenység eredményeként.


A cél elérésének módja A célcsoporttal történő kapcsolatfelvétel tekintetében fontos, hogy az intézmény falain kívül is megjelenjen a Segélyszervezet kihelyezett szolgáltatásokkal (tűcsere, tanácsadás, stb.), így közelebb kerülhetnek a munkatársak ahhoz a körhöz, amely az illegális drogfogyasztás miatt nehezen elérhető. Ilyen megjelenésekre leginkább az ifjúsági rendezvények, koncertek, fesztiválok adnak módot. Debrecenben, a nyári időszakban több ilyen lehetőség is adódik (CAMPUS Fesztivál, Civis Korzó, Fesztiválhét). Célcsoport Korosztály tekintetében egyértelműen az ifjúság, közülük is elsősorban azok, akik drogokat használnak több-kevesebb gyakorisággal. Másodlagos célcsoport a veszélyeztetettek és hozzátartozóik. Létszám A három munkatárs által végzett szolgáltatást 2011-ben 6.492 fő vette igénybe. Együttműködés a) Intézményekkel A szolgáltatás kapcsolatban áll a város valamennyi hasonló profilú intézményével, egészségügyi és szociális feladatokat ellátókkal egyaránt. Ezek mellett szoros kapcsolatban áll a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a büntetés végrehajtási intézményekkel, rendezvényszervezőkkel, civil szervezetekkel. c) Önkéntesek A szolgáltatás nagymértékben támaszkodik az önkéntesek részvételére. Elsősorban fiatalok vesznek részt a munkában, akik számára erre felkészítő tréninget biztosítottak. 2011-ben több mint 60 önkéntest foglalkoztatott a Segélyszervezet. Finanszírozás A szolgáltatásra való jogosultságra az FSZH által kiírt pályázaton való sikeres részvétel adott lehetőséget. Három évig végezheti a szervezet ezt a tevékenységet, amelynek lejárta (2011. december 30.) után ismét pályázni szükséges.

4. Hajléktalanok Nappali Melegedője Célkitűzés A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű nappali ellátás biztosítása. A cél elérésének módja A téli krízisidőszakban a reggeli osztás évek óta eredményesen növeli az ellátotti létszámot, továbbá az ebben az időszakban megjelenő, átlag fölötti látogatottság ellensúlyozza a nyári időszakra jellemező, átlag alatti kliensszámot. Szintén hatékonynak bizonyult a krízisidőszakban az intézmény hétvégi nyitva tartása, mely által lényegesen javult a város hajléktalan ellátásának színvonala. Az


intézmény kiemelt figyelmet fordít a gondozottjai mentális állapotának javítására, a lakhatási problémájuk megoldására, a munkához juttatásra és a szenvedélybetegségek leküzdésére. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a lakhatási problémákkal küszködők. Létszám A városban az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye a legnagyobb befogadóképességű nappali melegedő. A hajléktalanok nappali ellátása megoldott, a rendelkezésre álló férőhelyek elegendőnek bizonyultak az elmúlt években. 2011-ben az intézmény látogatottsága 56.710 fő volt. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szoros együttműködésben dolgoznak az önkormányzattal és a város hajléktalan ellátását segítő szervezetekkel illetve e munka támogatóival (Katolikus Karitász, Üdvhadsereg, Refomix Kht., Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség). Az Ökumenikus Segélyszervezet informális kapcsolatban áll a régió hajléktalanjait ellátó intézményekkel, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal és a Regionális Diszpécserközponttal. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A nappali melegedő szorosan együttműködik a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség önkénteseivel, akik szintén feladatuknak tekintik a hajléktalanok segítését ruhaneművel, élelmiszerrel, mentális segítségnyújtással. c) Önkéntesek 4-6 önkéntes rendszeresen segíti a napi munkát: ételosztás, ruhaosztás, takarítás. A karácsonyi ünnepek idején az önkéntesek száma megháromszorozódik. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult. Az ellátotti létszámnövekedés eredményeként az intézmény többlettámogatáshoz jutott a kincstár által folyósított normatívából. A reggeliztetés a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával, az ebédosztás az önkormányzat támogatásával történik. Visszatekintés A nappali melegedő befogadóképességét tekintve a legnagyobb Debrecenben. A téli krízis időszakában az intézmény vállalja a hétvégi nyitva tartást, melynek többletköltségeit a látogatottság növekedéséből adódó többlet-normatíva biztosít. A jó minőségű szolgáltatások növekvő


látogatottságot indikálnak. A konfliktusok, atrocitások száma, a munkatársak szakszerű munkájának köszönhetően elenyésző. Az év során többféle csoportfoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők: filmklub, konfliktuskezelési tréning, mentálhigiénés csoport. Az önkormányzattal együttműködve évek óta folytat krízisétkeztetést a Segélyszervezet a melegedőben. Átlagosan napi 70 adag melegétel jut így rászorulókhoz. A költségeket részben az önkormányzat állja. Az épület leterheltsége miatt évről évre szükségesek a felújítások, korszerűsítések, melyek 2011-ben is megtörténtek: festés, mázolás, egyéb karbantartások, javítások.

5. Utcai Szociális Szolgálat Célkitűzés Az utcai szolgálat feladata, hogy szolgáltatásokat biztosítson azon hajléktalanoknak, akik nem veszik igénybe a számukra működtetett intézményeket. A különösen kritikus téli időszakban a szolgálat munkatársai intenzívebb utcai jelenléttel igyekeznek megelőzni a kihűléseket, fagyásokat. A cél elérésének módja A munkatársak rendelkeznek a szükséges és elégséges tárgyi feltételekkel. A téli időszakban – eleget téve a törvényi előírásoknak – a szolgálat biztosította a 18 és 22 óra közötti utcai jelenlétet. 2011-ben a munkatársak 3.746 órát meghaladó időt töltöttek a terepen. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a veszélyeztetett, az utcákon, tereken fellelhető, úgynevezett kallódó fiatalok. Létszám Az utcán gondozásba vettek száma meghaladja a 400 főt. Együttműködés a) Intézményekkel Az utcai szolgálat elsődleges hátterét a nappali melegedő adja, de napi kapcsolatban áll a város valamennyi hajléktalanellátó szervezetével, intézményével. A városban öt utcai szolgálat működik, a szolgáltatók írásos együttműködési megállapodást kötöttek, rendszeresen találkoznak, megbeszélik tapasztalataikat és egyeztetik akcióikat. Jól működő kapcsolat alakult ki a különböző egészségügyi és szociális intézményekkel. A regionális diszpécserszolgálat, mely koordinálja a régió utcai szolgálatait, több esetben is szervezett konzultációt az együttműködés erősítése érdekében. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A református egyház önkénteseivel többször osztottak közösen a Segélyszervezet munkatársai élelmiszert, teát és meleg ebédet.


Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. A csökkenő normatíva egyre több gondot okoz a szolgálatok finanszírozásában. Sajnos az utcai szociális szolgálat számára nincsenek megfelelő pályázati források, melyek kiegészíthetnék a működés költségeit. Visszatekintés A 2005-ben létrehozott utcai szociális szolgálatok megerősödtek, olajozottabb lett a hasonló profilú intézményekkel illetve más szolgáltatókkal való együttműködés. A szolgálatok létjogosultsága kétségbevonhatatlan, amit a nagyszámú gondozott is igazol. Az utcai szolgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy a tél folyamán ellátatlanság miatt nem történt fagyhalál a hajléktalanok körében. Összegzés Az elmúlt évben a Debreceni Szociális Központban 7 egymástól elkülönített szociális szolgáltatás működött, valamennyi állami finanszírozásban részesült. A központ 21 munkatársat foglalkoztatott, költségvetése 101,6 millió forint volt. Megjelenés, PR A legnagyobb sajtófigyelem 2011-ben az alacsonyküszöbű szolgáltatás megkereső tevékenységét kísérte. Az írott és az elektronikus sajtó egyaránt foglalkozott a munkájukkal. A Segélyszervezet debreceni intézménye felé elsősorban a téli krízisidőszakban irányul a sajtó figyelme. A hajléktalan ellátásra fokozott figyelem terelődik, amely karácsonykor éri el a csúcspontját, s egymást érik a televízió stábok és a rádiós telefoninterjúk. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet debreceni Szociális és Fejlesztő Központja 2011-ben 132.000 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázatok Program azonosítószáma: KAB - EL - 10 - AL - 0019 Kiíró: Nemzeti Erőforrás Minisztérium (támogató) Időszak: 2010. 07. 01. - 2011. 06. 30. Összeg: 3.000.000 Ft Téma: Kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok Program azonosítószáma: 2010 – TP - 061 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2010. 11. 01. - 2011. 03. 31. Összeg: 1.994.000 Ft Téma: Étkeztetés a nappali melegedőben minden nap


Program azonosítószáma: KAB – ELT - 28 Kiíró: NDI Időszak: 2011. 01. 01. – 2011. 12. 31. Összeg: 258.000 Ft Téma: megelőző-felvilágosító szolgáltatás Program azonosítószáma: 2011 – NK - 056 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2011. 01. 01. – 2011. 12. 31. Összeg: 336.000 Ft Téma: Csapatépítő tréning 18 fő számára 28 órában Program azonosítószáma: 2010 – TP - 062 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2010. 11. 01. – 2011. 04. 30. Összeg: 400.000 Ft Téma: Gyógyszer, kötszer biztosítása közterületen élők számára Kiíró: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Időszak: 2011. 01. 01. – 2011. 11. 30. Összeg: 6.500.000 Ft Téma: krízisétkeztetés támogatása a melegedőben Program azonosítószáma: ÖH 2011 - 019 Kiíró: Önkéntes Központ Alapítvány

Időszak: 2011. 06. 04. – 2011. 06. 12. Összeg: 444.600 Ft Téma: Drogszemét – gyűjtés Debrecenben Program azonosítószáma: 2011 - TK - 060 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2011. 03. 15. - 2011. 04. 30. Összeg: 630.000 Ft Téma: Étkeztetés biztosítása nappali melegedőben, 2011. áprilisában Program azonosítószáma: F/001293/10


Kiíró: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Időszak: 2011. 01. 01. - 2011. 05. 31. Összeg: 400.000 Ft Téma: szupervízió a szenvedélybeteg ellátásban dolgozók számára Program azonosítószáma: F/001683/10 Kiíró: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Időszak: 2011. 01. 01. - 2011. 05. 31. Összeg: 235.000 Ft Téma: Informatikai eszközök beszerzése

Program azonosítószáma: 2010 – TP - 063 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2010. 11. 01. - 2011. 04. 30. Összeg: 300.000 Ft Téma: Kertség utcai szolgálat működésének kiegészítő támogatása Program azonosítószáma: 2010 – TP - 064 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2010. 11. 01. - 2011. 04. 30. Összeg: 300.000 Ft Téma: Lakótelepi utcai szolgálat működésének kiegészítő támogatása

Program azonosítószáma: KAB-FF-11-A-431 Kiíró: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Időszak: 2010. 07. 01. - 2012. 05.15. Összeg: 2.500.000 Ft Téma: Alacsonyküszöbű szolgáltatás működésének támogatása

Program azonosítószáma: 2011-12-TE-026 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány

Időszak: 2011. 11. 01. - 2012. 04.30. Összeg: 3.058.000 Ft Téma: Étkeztetés biztosítása nappali melegedőben


Szociális és Fejlesztő Központ, Budapest XIII. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1139 Budapest, Országbíró u. 16.; Tel: (+36) 1 320 8253; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet hazai szociális munkájában a szenvedélybetegek problémájára adható válaszok kidolgozása kiemelt jelentőségű. Az addikt személyek kezelésére irányuló tevékenységek elsődlegesen az ártalomcsökkentés elvét tartják szem előtt, mely koncepció reális és megvalósítható célok kitűzése az egyéni és a társadalmi ártalmak minimalizálásában. Ebben a problémakörben egyik legjelentősebb feladatokat ellátó intézmény a Budapest, XIII. kerületi Szociális Központ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, mely 2001 januárjában kezdte meg a működését. Konkrét célkitűzések Az intézményhez fordulónak minden esetben segítséget nyújtani. Alapvető cél továbbá komplex támogatást adni azoknak, akiknek a mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen függőség, akár a ’függő’ személyről van szó, akár hozzátartozójáról. Az intézmény kiemelt célja, hogy esélyt teremtsen a Segélyszervezethez forduló, drogokat még nem használó fiataloknak arra, hogy képessé váljanak egy pozitív életvezetés kialakításra, a drogok visszautasítására. Jelen esetben a társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességei szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés és szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek munkájuk elvégzésére és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Ezen túlmenően a Segélyszervezet nagy hangsúlyt helyez a segítségnyújtási folyamatban arra, hogy a kliensek képessé váljanak konfliktusaik megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldó képességüket. Fontos az olyan ismeretek átadása, melyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, s melytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban változás várható. Az intézmény célja az utcán élő hajléktalanok, szerhasználók felkutatása és a nappali intézménybe való „becsábításuk”. A Segélyszervezet biztosítja a kábítószerrel kapcsolatos jogi tanácsadást a szerhasználók, a hozzátartozók és egyéb érintettek részére, illetve szakmai konzultációt biztosít a munkatársakhoz forduló kábítószer használó kliensekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekben. A cél elérésének módja

a.) Tájékoztatás/segítségnyújtás hivatalos ügyekben A programba bevonni kívánt célcsoportra jellemző, hogy nem megfelelő a tájékozottságuk, nincs elegendő információjuk az ügyintézések módjáról, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy jelenlegi élethelyzetük javuljon. A tájékoztató jellegű segítségnyújtás a szenvedélybetegséggel küzdő emberek jövedelmi, szociális helyzetének, egészségügyi állapotának javításához kíván hozzájárulni


alapvető információk nyújtásával, hivatalos iratok beszerzésében való segítségnyújtással, ügyintézés folyamatának megtervezésével. A meglévő erőforrás-lehetőségek felkutatásában nyújtott segítséggel azok a kliensek, akik információhiány vagy csökkent érdekérvényesítési képességük miatt kimaradtak az ellátórendszerből, hozzájutnak a szociális szolgáltatásokhoz.

b.) Tanácsadás A programösszetevő mentalhigiénes, szociális, jogi, pályaválasztási, munkaügyi, egészségügyi tanácsadást foglalja magában a célcsoport és családjaik számára. 1. Mentálhigiénés tanácsadás: Sok esetben a szenvedélybeteg családjával együtt, vagy egyedül, de az egész családot fenyegető probléma megoldása érdekében keresi fel intézményt. A szenvedélybetegség sokszor az egész család egzisztenciáját érinti, ezért a függőség kezelése mellett fontossá válik a szociális problémák megnyugtató rendezése is. 2. Munkaügyi és pályaválasztási tanácsadás A szociális munkás közreműködésével az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez, a hatékony álláskeresési technikák elsajátításához, az intenzív álláskereséshez nyújt segítséget pályakezdő, illetve munkanélkülivé vált kliensek részére. A programelem fő célja, hogy segítséget nyújtson a célcsoport képzési lehetőségeiben és közvetítő szerepet játsszon a célcsoport és a munkáltatók között konkrét elhelyezkedés és állások tekintetében, ezáltal javítva a célcsoport beilleszkedési esélyeit. Ezen tevékenység közvetít, kapcsolatot teremt a munkaerőpiaccal, segítséget nyújtva az elhelyezkedésben, az egyénre szabott tanácsadási lehetőségekben, képzésekben, a gyógyult szenvedélybeteg pályaválasztásában, munkaerő-piaci elhelyezkedésében. 3. Szociális tanácsadás A szociális tanácsadás keretében a szakember egyéni beszélgetés során tájékozódik a kliens problémájáról, s a szükséges információk közvetítése után, igény szerint további segítséget nyújt a probléma megoldásához. 4. Jogi tanácsadás Drogproblémával küzdő kliensek, valamint hozzátartozóik előjegyzéses rendszer alapján veszik igénybe a jogi segítséget. Ennek során a droghasználattal kapcsolatos jogi problémák tisztázására, megoldására, a jogi következményekről való tájékoztatásra nyílik lehetőség. Leggyakrabban előforduló ügyek: 1. Tanácsadás a methadon kezelésre járó kliensek részére esetleges büntetőügyeikben, és egyéb jogi ügyintézésben. 2. Egyéb kezelésre járó kliensek részére szenvedélybetegségük következtében kialakult élethelyzetük miatt szükségszerűen felmerülő jogi problémák megoldásában nyújtott jogi tanácsadás. 3. Jogi konzultáció a munkatársakkal akár a klienssel kapcsolatban, akár a Szenvedélybetegek Nappali Intézménye által nyújtott szolgáltatások jogi hátteréről, jogi szabályozásokról. 4. Vagyonjogi, családjogi, munkajogi, büntetőjogi tanácsadás válik szükségessé, mivel számos esetben a kliensek szenvedélybetegségükkel összefüggésben veszítik el lakásukat, munkahelyüket, kötnek hátrányos szerződéseket, válnak bűncselekmények áldozatává, romlik meg házastársi kapcsolatuk. 5. Egészségügyi tanácsadás Az egészségügyi tanácsadás keretében meggyőződik a szakember arról, hogy valamennyi kliens egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése biztosított-e. Ha nincs rendezve az egészségügyi biztosítás, segítséget nyújt a jogosultság megszerzéséhez.


Az intézmény szociális gondozója a járó beteg és fekvőbeteg ellátáshoz való hozzájutást az együttműködő partnerek révén szervezi meg, a kórházi ellátást igénybevevők esetében kapcsolatot tart az adott intézménnyel.

c.) Szabadidős tartalmas eltöltését célzó szolgáltatás A foglalkozások fő célja az antiszociális viselkedés produktív irányba terelése. További cél, hogy rendszeres alternatív típusú szocioterápiás csoportokat szervezzen, amelyek elősegítik az önkifejezést, fejlesztik a kreativitást, készségeket és képességeket valamint közösségi élményt is nyújtanak, továbbá a csoporttagok fel tudják dolgozni az őket ért eseményeket. A szocioterápiában alkalmazott módszerek: kreatív, művészeti, zene, képzőművészeti és mozgásterápiák. A szabadidős foglalkozások hozzájárulnak a közösségi együttélés, konfliktuskezelés, kommunikációfejlesztés, empátia-erősítés és mintakövetés szabályainak jobb elsajátításához. Célcsoport

a.) 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegséggel küzdő, metadon és/vagy suboxone kezelésben részesülő, opiátfüggő populáció és hozzátartozóik, alkoholproblémákkal küzdők

b.) egyéb szerhasználók (pl.: szerves oldószer, stimuláns, hallucinogén, THC, stb.), c.) viselkedés addikcióban szenvedők (pl.: játékszenvedély, on-line), d.) a Segélyszervezet lakossági igényeket is kielégít

Elkerülhetetlen, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. A Segélyszervezet az ő ellátásukat sem utasítja el, de a törvényi előírások miatt nem kerülhetnek gondozásba. Létszám Az állami normatíva keretén belül az ellátottak létszáma: 15.300 fő volt az évben. A szociális ügyintézést 1.826, pályaválasztási tanácsadást 7, jogi tanácsadást 540, munkaközvetítést 1.196, egészségügyi tanácsadást 812, mentális segítségnyújtást 4.221 alkalommal vették igénybe. Élelmiszert, adományt 3.294 főnek továbbított az intézmény, szabadidős programon 3.294 fő vett részt. Együttműködés a) Intézményekkel A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye állandó résztvevője a helyi önkormányzat Szociális Kerekasztalának, mely havi rendszerességgel tart fórumot a településen dolgozó szociális szakembereknek. Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzat különböző osztályaival, különösképpen is az anyakönyvi hivatallal, a szociális és a lakásügyi osztállyal. Az ügyfelek problémáinak kezelése esetén jó az együttműködés a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkatársak napi kapcsolatban állnak a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával. Az együttműködés keretében a Segélyszervezet olyan szociális feladatokat vállal át, amelyeket idő és szakember hiányában a drogambulancia nem tud ellátni. Az intézmény tagja a helyi kábítószer egyeztető fórumnak, melynek célja, hogy a hatékony szociális munka érdekében összehangolja a kerületben található szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények működését.


A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye heti szintű kapcsolatot ápol a Fővárosi Munkaügyi Központtal. A hatékony munka érdekében az intézmény együttműködik a Vöröskereszt 13. kerületi utcai szociális munkatársaival. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A kerületi református gyülekezet ruhaadománnyal segíti a klienseket. Visszatekintés A korábbi évek tapasztalatai alapján a problémák köre, valamint az ezekre adható megoldási lehetőségek nagyrészt adottak. Elsődleges jövőbeli céloknak a szolgáltatások meglévő színvonalának fenntartását, további bővítését, valamint a hatékonyság még jobbá tételét tekinti a Segélyszervezet. Megnövekedett a fiatalabb korú kliensek száma, akik különféle problémák miatt keresik fel a Segélyszervezetet. Többen a jobb elhelyezkedési esélyek miatt érkeznek vidékről Budapestre, de sajnos a munkahelyek hiánya miatt nehezen tudják elérni céljaikat. Aktív álláskereséssel, lakhatás megoldásával, illetve képzési lehetőségekről való információnyújtással próbál az intézmény segíteni nekik. A lakhatás megoldatlansága miatt sajnos egyedüli szálláslehetőségként a hajléktalanellátó rendszer intézményeit tudja csupán a szakember javasolni.

Ugyancsak több pszichiátriai betegséggel élő kliens kereste fel az intézményt. Elsősorban a szenvedélybetegeknél tapasztalható, hogy problémájuk pszichiátriai kórképpel társul, de számos esetben a pszichés problémák önállóan jelentkeznek. Többen a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai illetve addiktológiai osztályáról érkeznek, főként szociális problémáikban és hivatalos ügyeikben kérnek segítséget. Tapasztalható az egészségügyi ellátórendszer egyoldalú szemléletének hátránya, ezért a munkatársak olyan lehetőségekről is informálni próbálják a klienseket, ahol a gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiás segítséget is kaphatnak. Egyéb eredmények A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye szakértői munkát végzett a NDI „Szociális szolgáltatások modernizációja központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című TÁMOP – 5.4.1/08/1 projektjében, amely hozzájárul a Nemzeti Drogstratégia kezelés, ellátás és ártalomcsökkentés területére vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához.

Karácsony 2011. december 20-tól négynapos szeretetvendégséget rendezett a Segélyszervezet. Az intézmény infrastruktúráját és humán erőforrását is teljes mértékben igénybe vevő program keretében 4.000 adag meleg étel került kiosztásra Megjelenés, PR A karácsonyi ételosztást számos televízió és rádiócsatorna kísérte figyelemmel, köztük az RTL Klub, Duna TV, Echo Tv, ATV, Lánchíd Rádió, Info Rádió és Kossuth Rádió.


Pályázat Program azonosítószáma: FPH002/755-3/2010 Kiíró: Fővárosi Közgyűlés Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága

Időszak: 2011.01.01-2011.08.31 Összeg: 2.000.000 Ft Téma: Drogfogyasztás visszaszorítása

Szociális és Fejlesztő Központ, Szolnok Addiktológiai Központ, Drogambulancia 5000 Szolnok, Tófenék út 17; Tel.: (+36 56) 378 460; e-mail: [email protected]

Célkitűzés Az intézmény célja komplex segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak. A jelentkezők pszichiáter, addiktológus, pszichológus, jogász és szociális munkás segítségét is igénybe vehetik. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központja 3 fő ellátási forma – pszichiátriai szakrendelés, addiktológiai gondozás és drogbeteg ellátás – keretében látja el, főként a Jász–Nagykun–Szolnok Megyéből érkező klienseket. A Központ az addikció bármelyik formájának (alkoholizmus, bulimia, játékszenvedély, gyógyszerfüggőség) gyógyítására és egyéb pszichés betegségek kezelésére is lehetőséget biztosít. Konkrét célok Az intézmény célja az azt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő kliensnek és hozzátartozóiknak segítséget nyújtani, komplex módon támogatni azokat, akiknek mindennapi életvitelében nehézséget, problémát okoz betegségük, szerhasználatuk, vagy viselkedési addikciójuk. Cél, hogy ne csak a függő személynek, hanem hozzátartozóinak is segítséget tudjon nyújtani. Problémaorientáltan, minden szintéren megelőzni, kezelni a már kialakult problémát és elősegíteni a reintegrációt.


A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelésére több szinten van lehetőség. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés.

3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia

4. Csoportterápia - Szupportív terápiás csoport: célja az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelkiállapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. 5. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás - „elterelő” kezelés Az elterelés mindhárom formáját – megelőző-felvilágosító szolgáltatást, kábítószer- és más függőséget gyógyító elterelést – igénybe vehetik a kliensek, illetve lehetőség nyílik az elterelést megelőző állapotfelmérés elvégzésére is. Az elterelés szolgáltatását a csekély mennyiséget fogyasztó szerhasználók vehetik igénybe, akik számára a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) ezt a lehetőséget hivatalosan felajánlották. Leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszicho-edukációs csoportok segítenek, illetve igény szerint orvosi-, pszichológiai-, jogi konzultációk is igénybe vehetők. 6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen a teljes gyógyulás eléréséhez. Gyakran a szociális háttér megfelelő rendezésén múlik a kezelés végső eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Az intézmény információt nyújt a lakhatásról,

munkakeresésről, pálya-, és iskolaválasztásról, szociális ügyekről, jogi kérdésekről, illetve egyéb társintézmények elérhetőségéről. 7. Jogi segítségnyújtás Az intézmény szolgáltatásairól szórólapokon, megyei fórumokon, illetve más intézményeken (pártfogói szolgálat, háziorvosok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok) keresztül értesülnek a kliensek. A központ munkája során részt vesz a prevencióban is, felvilágosító, tájékoztató előadásokat tart, mivel a szerhasználók mind fiatalabb korosztályból kerülnek ki.


Az intézmény szolgáltatásai térítésmentesek. Az orvosi kezelések mellett egyéni konzultációkon és csoportos foglalkozásokon is részt vehetnek az függőségben szenvedők. Célcsoport Az elterelés keretében az alkalmi szerhasználóknak, a kábítószerfüggőknek és azon szerhasználóknak segít a központ, akiknél a szerfogyasztás következtében kialakult valamilyen pszichés betegség. A kliensek főként a marihuána, ill. az amfetamin-használók közül kerülnek ki, de az elmúlt évben folyamatos emelkedést mutat azok száma, akik az illegális kábítószerek mellett úgynevezett „dizájner drogokat” is használnak. A dizájner drogok megjelenésével elkerülhetetlen, hogy a 15 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. A Segélyszervezet az ő ellátásukat sem utasítja el, de jelenleg ennek a korosztálynak országosan megoldatlan az ellátása, kezelése. Létszám Az intézmény forgalma folyamatosan növekszik, 2011-ben járóbeteg-ellátásban közel 350 fő részesült, a kliensek közel 4.616 alkalommal vették igénybe a szolgáltatásokat. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Az elterelésen részt vevők száma az elmúlt évben 142 fő. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és személyesen): 150 fő. Együttműködés a.) Intézményekkel Az intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő egészségügyi- és szociális intézményekkel és a hatóságokkal szoros együttműködést alakított ki a kliensek kezelése, ellátása során. Az Addiktológiai Központ által létrehozott Szakmai Hírmondót a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egészségügyi és szociális intézmények negyedévente elektronikus úton kapják kézhez. Az intézmény kapcsolatot tart önsegítő csoportokkal (szolnoki AA csoport, NA csoport) és rehabilitációs intézményekkel, illetve a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Részt vesz prevenciós célú előadásokon, rendezvényeken. A munkatársak rendszeresen képviselik az intézményt szakmai konferenciákon, és a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumon. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjai 2011-ben létrehozták az Addiktológiai Műhelyt, melynek munkájához az Addiktológiai Központ is csatlakozott. A műhelymunka célja, hogy elősegítse a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos hatékony betegirányítás rendszerének kialakítását, az ellátás hatékonyságának növelését és az együttműködés fejlesztését. b.) Önkéntesekkel Az Addiktológiai Központ együttműködést alakított ki az a városban működő Önkéntes Centrummal, illetve közép- és felsőoktatási intézmények hallgatói számára is gyakorlati terepet biztosít az intézmény. Visszatekintés Az Addiktológiai Központ a sikeres pályázatoknak és a 2006. augusztus 1-jétől megkötött OEP finanszírozásnak köszönhetően emelni tudta a szolgáltatások színvonalát, és növelni tudta a kliensszámot.


Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Addiktológiai Központja a 2011-es évben 4.616 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Időszak: 2011. 01. 01. -2011. 12. 31. Összeg: 7.000.000 Ft Téma: Addiktológiai Központ működtetése Program azonosítószáma: KAB-ELT-36 Kiíró: Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Időszak: 2011. 01. 01.-2011. 12. 31. Összeg: 4.054.000 Ft Téma: Elterelés

Szociális és Fejlesztő Központ, Szolnok Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye 5000 Szolnok, Tófenék, út 17; (+36 56) 378 460; [email protected]

Célkitűzés A Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye 2010. november 18. óta rendelkezik működési engedéllyel. Az intézmény célja és feladata az ellátást igénybevevő pszichiátriai betegek komplex pszicho-szociális rehabilitációja, a társadalomba és a korábbi vagy új közösségekbe történő visszailleszkedésének elősegítése. Ennek érdekében a kliensek részére napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez; és személyre szabott rehabilitációs programokat biztosít. Konkrét célok Az intézménnyel együttműködési megállapodást kötött pszichiátriai betegek részére személyre szabottan komplex módon segítséget nyújtani. Célja, hogy ne csak a pszichiátriai beteg részére, hanem a hozzátartozóinak is támogatást nyújtson. A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellelhetővé váljanak azok a személyek és családok, melyeknél a pszichiátriai betegség napi probléma. A kapcsolatrendszer eredményeként és az informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal.


A pszichiátriai szakellátás keretében a pszichiátriai betegségekben szenvedők gyógyulását orvosok, pszichológus és szociális munkások együttműködve, komplexen segítik. A pszichiátriai szakellátás keretében önként vehetik igénybe a rászorulók a szolgáltatást, ehhez beutaló sem szükséges. Célcsoport A Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye a 18. életévét betöltött, mentális, pszichiátriai problémával élő Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakosoknak, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye területén élőknek, tartózkodóknak nyújt szociális szolgáltatásokat. Létszám A Nappali Intézmény 60 fő férőhellyel rendelkezik, melynek finanszírozása állami normatívából történik. Az elmúlt időszak alatt egyre több fő érdeklődik az intézmény által nyújtott programok, szolgáltatások után. A lakosság részére is hozzáférhető programokon egyre nagyobb számban jelennek meg hozzátartozók és érdeklődők is. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szorosan együttműködnek a kliensek érdekében a háziorvosokkal, szakorvosokkal, szociális és egészségügyi intézményekkel. Ezen kívül együttműködési megállapodást kötött a Szolnok városi Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai Osztályával. Ennek értelmében az intézmény egy fő munkatársa kéthetenként részt vesz a pszichiátriai osztály csoportfoglalkozásán, melyen bemutatja a betegek részére az intézmény szolgáltatásait, illetve tájékoztatást nyújt az igénybe vétel feltételeiről. b) Önkéntesekkel A Szolnoki Önkéntes Centrum által delegált önkéntesek segítik a Nappali Intézmény programjainak lebonyolítását. A gondozottak részére rendezett ünnepségeken, illetve szabadidős tevékenységekben 2-3 fő önkéntes nyújt segítséget. Visszatekintés A Nappali Intézmény rendszeresen biztosítja a következő csoportfoglalkozásokat az érdeklődők részére: filmklub, irodalmi teaház, sakk-szakkör, mentálhigiénés csoport. A jó minőségű szolgáltatások növekvő látogatottságot indikálnak. A gondozottak specifikus problémáira fókuszálva ’szorongás kezelő tréninget is’ indított az Ökumenikus Segélyszervezet. A mindennapos, helyben fogyasztható állandó „krízisélelem”, vitamin, a meleg és hideg folyadék fogyasztásának lehetősége mellett, több ízben tudott adománycsomagokat kiosztani az intézmény, amelybe a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek kerültek. Emellett felnőtt és gyermekruhát is kaphattak az arra rászorulók. 2011 végén a Nappali Intézmény elindította az adventi készülődés programját, melyben a gondozottakkal együtt kézműves foglalkozásokat tartott, amely segített ráhangolódni a karácsony közös megünneplésére.


Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye létszáma 2011-ben 60 fő. Az intézmény 15.300 alkalommal segített a rászorulókon.

Szociális és Fejlesztő Központ, Budapest XXIII. kerület Addiktológiai Centrum és Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36 1) 287 3863; e-mail: [email protected] Célkitűzés: Az intézmény alapvető célja komplex szakmai segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak, A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének széleskörű szolgáltatásai kiegészülnek pharmakoterápiás kezeléssel. A Centrum programja alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő. A harmadlagos prevenció rendszerében, amelybe az ártalomcsökkentés illeszkedik, az intézmény szeretné elérni, hogy a kialakult betegség kevesebb kárral járjon az egyén és a társadalom számára, minimalizálni a szerhasználatból eredő kockázati tényezőket, veszélyeket. A társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek a munka világába való visszailleszkedésre és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Az intézmény nagy hangsúlyt helyez a segítségnyújtási folyamatban arra, hogy a kliensek képessé váljanak problémáik felismerésére, megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, vagy építsenek újra, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. A célok között szerepel az olyan ismeretek átadása is, amelyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, amelytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban változás várható. Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő fiatalnak és hozzátartozóinak segítséget tud nyújtani. Komplex segítséget adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen szerhasználat, vagy viselkedési addikció, akár a „függő” személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren megelőzni, kezelni a kialakult problémát és segíteni a reintegrációt. További konkrét cél az ártalomcsökkentés elvein belül minimalizálni a szerhasználatból adódó veszélyeztetettséget, kockázati tényezőket.


A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelése több szinten lehetséges. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első

megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. A hatékony drogaddikció kezelés elképzelhetetlen folyamatos pszichoterápiás támogatás nélkül. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 3.3 Csoportok Szupportív terápiás csoport: az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelki állapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. Szülő, hozzátartozói csoport: szakmai támogatást adni krízishelyzetekben, valamint egy olyan közösség jöjjön létre, ahol a résztvevők szégyenérzet nélkül beszélhessenek problémáikról, és megértésre találjanak egy biztonságot nyújtó csoportban. Szocioterápiás csoport: Szerhasználó fiatalok számára kétheti rendszerességgel csoportfoglalkozások. Visszaesés megelőzés: a visszaesés egy folyamat, ennek megelőzésére tartunk igény szerint beszélgetéseket, csoportot. Önismereti csoport: képességek, készségek, önfelfedezés, énkép kialakítása, megnyilvánulás mások előtt. 4. „Elterelő” kezelések mindhárom formájára jogosult az intézmény - megelőző-felvilágosító szolgáltatás, leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek. - kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, a metadon és suboxone szubsztitúciós ill. detoxikációs kezeléshez kapcsolódva szükség szerint pszichológusi ill. pszichiátriai kezelés kapcsolódik, - egyéb más szolgáltatás Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek. 5. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen. Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Az Intézmény információs bázisa a lakhatással, munkakereséssel, pálya-, és iskolaválasztással, szociális ügyekkel, jogi információkkal, egyéb társintézmények elérhetőségével kíván a segítséget kérők rendelkezésére állni.


6. Adományok A központ minden nap krízisélelmet biztosít helyben fogyasztásra, valamint meleg, vagy hideg folyadékot, vitamint, szőlőcukrot. Az arra rászorulóknak adománycsomagot tud juttatni, alapvető háztartási élelmiszerekkel, konzervekkel. Rászoruló kliensei részére a téli krízis időszakban meleg ruhát biztosított. 7. Jogi segítségnyújtás Célcsoport Célcsoport a régióban élő, 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegségben szenvedők. Kiemelt célcsoport az ópiátfüggő populáció. Az intézmény ezen kívül fogad egyéb szerhasználókat is (pl.: stimuláns, hallucinogén, stb.) valamint viselkedés addikcióban szenvedő (pl.: játékszenvedély, online) embereket. Létszám A szubsztitúciós kezelésben ellátottak létszáma 255 fő volt 2011-ben. Ebből új eset 46 fő, ez 55.862 klienstalálkozást jelent éves szinten. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásait 90 fő veszi igénybe naponta, ez havonta mintegy 1.800 főt jelent. A Járó beteg ellátásban naponta 60 fő részesül. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és/vagy személyesen): 100 fő. A megelőző-felvilágosító szolgáltatást (elterelést) 62 fő vette igénybe 2011-ben. Együttműködés a) intézményekkel Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a XXIII. kerületi önkormányzattal, az együttműködés eredményeképpen 2007. január 1-től ellátási szerződés jött létre a két intézmény között. Szoros kapcsolatot tart fenn a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával, ill. a MÁTRIX Egyesülettel, az ARTÉRA Alapítvánnyal, a Megálló Csoport Alapítvánnyal. Együttműködik és szinte napi kapcsolatban áll a hasonló feladatot ellátó, szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekkel, kórházakkal, rehabilitációs otthonokkal, egyéb szolgáltatókkal. Továbbá rendszeres a kapcsolat a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Centrumunk továbbra is együttműködik az Országos Epidemiológiai Központtal. Jó a kapcsolat a kerület egészségügyi intézményeivel is. A munkatársak rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon. Visszatekintés Az Addiktológiai Centrum a sikeres pályázatoknak és a 2009. január 1-től megkötött OEP szerződésnek köszönhetően emelni tudta a szolgáltatások színvonalát, és növelni tudta a kliensszámot. Az infrastrukturális fejlesztéssel megnőtt az egyéb szolgáltatások igénybevétele is. Fejleszteni tudta a szabadidős tevékenységek eszköztárát, valamint új irodai gépek beszerzésére került sor. Számítógépes hálózat kiépítése kezdődött meg, (melynek köszönhetően a kliensek részére is lehetséges a számítógéphasználat-internethozzáférés). A mindennapos, helyben fogyasztható


állandó krízisélelem, vitamin, szőlőcukor, meleg és hideg folyadék fogyasztásának lehetősége mellett, több ízben tudott adománycsomagokat kiosztani, amelybe a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek kerültek. Emellett felnőtt és gyermekruhát osztott ki az arra rászorulóknak. Az Országos Epidemiológiai Intézettel kötött együttműködés keretein belül lehetőség nyílt kliensek nagy részét HIV és Hepatitisz tekintetében ismét szűrni. A fejlesztések lehetővé tették a munkatársaknak a gyorsabb, hatékonyabb szakmai segítségnyújtást. Az intézmény 2011-ben is gyakorlati helyként szolgált szociális munkásnak tanuló hallgatók részére. A szolgáltatás zökkenőmentes biztosítása érdekében a XXIII. kerületi önkormányzattal 2007. január 1-jével életbe lépett az ellátási szerződés, mely azóta folyamatos. Minősítés Az elmúlt időszakban az intézmény több szakmai ellenőrzésen felelt meg. Az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, BRFK, valamint a főgyógyszerészeti ellenőrzés a várakozásoknak megfelelően mindent rendben talált.

Pályázatok Program azonosítószáma: KAB-EL-10-DE-0006 Kiíró: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Időszak: 2010. 07. 01. – 2011. 06. 30. Összeg: 4.000.000 Ft Projekt: A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő

programjának komplex támogatása Program azonosítószáma: KAB-EL-10-SZ-0003 Kiíró: SZMM Időszak: 2010. 07. 01. – 2011. 06. 30. Összeg: 7.122.860 Ft Projekt: A Soroksári Addiktológiai Centrum szubsztitúciós kezelést biztosító

szolgáltatásainak működtetése Program azonosítószáma: KAB-ELT-035 Kiíró: Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Időszak: 2011. 01. 01.-2011. 12. 31. Összeg: 2.016.000Ft Téma: Elterelés


Szociális és Fejlesztő Központ, Kastélyosdombó Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 7977 Kastélyosdombó Fő utca 5.; Tel/fax: (+ 36 82) 466 248 e-mail: [email protected] Célkitűzés Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010 decemberében kezdte meg tevékenységét Somogy megyében. Intézményének működése Kastélyosdombó és a közeli kis falvak ellátására irányul. Reálisan végrehajtható feladata az ártalomcsökkentés a Segélyszervezethez forduló addikt személyeknél és családjaiknál, illetve prevenció a térség fiataljai körében. Az induláskor 50 fő ellátására kért működési engedélyt a Segélyszervezet. 2011-ben az ellátotti létszám növekedése miatt bővítésre került sor, így az intézmény már 90 főt tud fogadni. Konkrét célkitűzések Segítségnyújtás a kliensek életvezetésének pozitív irányú változtatásához. Pszicho-szociális rehabilitáció, önsegítő aktivitásuk támogatása, a társadalmi kirekesztettség megakadályozása, környezetben élők – a társadalom – negatív attitűdjének megváltoztatása. A nappali megnevezés arra utal, hogy az intézmény napközbeni ellátásokat nyújt a szenvedélybetegek részére. Fontos, hogy ezek a szolgáltatások a kliensek széles köre számára legyenek elérhetőek, és a szenvedélybetegségből adódó sokrétű problémára egyéni megoldások megtalálását segítse elő. A szer vagy viselkedési addikció hatásaiban nemcsak az azzal élő, visszaélő egyén érintett, hanem a családtagjai, a szűkebb, tágabb környezete is, ezért a szolgáltatások nem csak az egyén, hanem a környezetében élők számára is elérhető ellátásokat biztosít. Kiemelt cél az ellátási körzetünkben élő fiatalok segítése a szermentes életvitel megtartásában, annak támogatása, hogy nemet tudjanak mondani a drogok használatára. Tevékenység Állapot és életvitel felmérése, személyes problémaelemzés, problémamegoldás, pszicho-szociális rehabilitáció, hivatalos ügyek intézésének segítése, szabadidős programok szervezése, szakellátás hozzájutásához való segítségnyújtás, munkavégzés lehetőségének szervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, személyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása, krízisélelmezés, adományok juttatása. Cél elérésének módja A munkanélküliség, az alul iskolázottság és a segélyből élésre való berendezkedés az életszínvonal jelentős romlását jelenti a vidéken élők körében. A Segélyszervezet munkatársai a helyi munkaügyi központtal együttműködve figyelik a lehetőségeket a kliensek munkahelyi elhelyezkedésének illetve képzéséken való részvételük támogatása céljából. A különböző szolgáltatókkal együttműködésben (víz, áram) a Segélyszervezet munkatársai segítik a tartozások kiegyenlítésére irányuló megállapodások létrejöttét. Az önkormányzat, a képviselőtestület, a családsegítő szolgálat, a falugondnok közreműködésével a szociális juttatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz való


hozzáférést biztosítja az intézmény. Lehetőséget nyújt a napi többszöri étkezésre, a ruházat mosására és tisztálkodásra. Televízió, számítógép, napilapok, könyvtár, ping-pong asztal áll rendelkezésre a szabadidő megfelelő eltöltésére. A feladatok ellátását: 6 munkatárs végzi, 4 terápiás segítő és 2 fűtő, kertész, karbantartó.

Országos Segélyközpont 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104., Tel: (+36) 1 289 0056, e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Segélyközpont legfontosabb célja hathatós segítséget nyújtani elsősorban krízishelyzetben, vagy olyan helyzetekben, amikor az egyén vagy család nem képes a meglévő természetes erőforrásaiból krízis helyzetére segítséget, megoldást találni. Fontos szerepe van a támogatásoknak váratlan élethelyzetekben, amikor akár több egyént, családot egyszerre is érinthet krízishelyzet. A cél elérésének módja A segélykérőkkel levél, e-mail, küldő szervezet, vagy telefonhívás útján találkoznak a munkatársak. A kapcsolatfelvétel után elindul a klienssel az együttműködés. Ennek során különböző szakmai irányvonalak mentén kerülnek meghatározásra a helyzet kezeléséhez szükséges lépések, a közreműködő szervezetek köre, illetve a segítségnyújtás keretei. A segélyközpont minden esetben arra törekszik, hogy a segítségnyújtással egyidejűleg hosszabb távra is megoldást találjon. Fontosnak, hogy a Segélyszervezet által kínált támogatás kiegészítse az állami gondoskodásból eredő lehetőségeket, de ne arra ösztönözze az ügyfelet, hogy adományok gyűjtéséből igyekezzen magát és családját fenntartani. Célcsoport

� Gyermekeiket egyedül nevelők � Krízishelyzetben lévő családok, egyének � Rokkantnyugdíjasok � Beteg, fogyatékkal élő családtagot gondozó egyének � Magas közüzemi hátralékot felhalmozók � Albérletben élő többgyermekes családok, munkanélküliek � Kilakoltatás előtt állók


Együttműködés a) Intézményekkel A gyakorlatban is jól működő kapcsolatokat sikerült kialakítani a kérelmezők lakóhely szerint illetékes önkormányzataival, családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival. A Segélyközpont rendszeres kapcsolatot ápol a nagyobb közműszolgáltatókkal, adósságkezelési tanácsadókkal. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Sok esetben gyülekezetektől érkeznek segítségkérő levelek, illetve lelkipásztorok, lelkészek kérik segítségünket egy-egy krízishelyzet esetén. c) Önkéntesek A segélycsomagok összeállításban, krízis programokban való közreműködésben sok segítséget kapott a segélyközpont a Segélyszervezetnél regisztrált önkéntesektől. Karácsony Az adventi időszakban megemelkedett az elkeseredett levélírók, segítséget kérők száma. A Segélyszervezet ebben a kiemelt időszakban több száz élelmiszercsomaggal segítette a rászorulókat. Ellátottak száma - Cél szerinti juttatások A Segélyközpont 17.250 esetben nyújtott segítséget a 2011-es évben.

Karitatív Tanács Az elmúlt évekhez hasonlóan 2011-ben is havonta ülésezett a Karitatív Tanács. A Tanács tagjaként az Ökumenikus Segélyszervezet az alapvető ruhaneműk mellett számos háztartási felszerelést, gyógyászati segédeszközt tudott biztosítani a hozzá fordulóknak. A lefoglalt termékek márkátlanításának és osztásának koordinációja mellett több ízben kapott a Tanács felkérést arra, hogy készülő szociális témájú törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket illetve ehhez kapcsolódó munkaanyagokat véleményezzen. 2011-ben a Karitatív Tanács munkájában kiemelt fontosságú volt a tagszervezetek közötti folyamatos együttműködés további erősítése. Kiemelt témák:

� Nemzeti Összefogás Vonala � Téli krízis időszak � Téli szomszédolás

2011 telén az öt nagy karitatív szervezet közös felhívást tett közzé, amelyben mindenkit arra kért, hogy a téli időszakban, a kemény fagyok beköszöntével fordítson nagyobb figyelmet a környezetében élőkre, különös tekintettel az idős, egyedül élő, mozgásukban korlátozott szomszédokra. A felhívás arra figyelmeztetett, hogy a kihűlt lakásokban is történhetnek tragédiák. A Karitatív Tanács tagjai több fórumon tették közzé a közös felhívást. Az Ökumenikus Segélyszervezet sajtóközleményt adott ki illetve honlapján is népszerűsítette a felhívást.


Pályázat Program azonosítószáma: 60271-3/2011 Kiíró: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Időszak: 2011.06.01. - 2012.05.18. Összeg: 3.000.000 Ft Téma: Hamis márkajelzésű ruhaneműk szétosztásához kapcsolódó költségek

támogatása

Gyógyszer-segélyezés

2011-ben az Ökumenikus Segélyszervezet Segélyközpontja 9 főnek nyújtott támogatást gyógyszervásárláshoz. További 5 főt gyógyászati segédeszköz vásárlásában támogatott. Műtéti hozzájárulást kapott 11 fő, míg kórházi kezeléshez jutásban 21 főnek segítettek a munkatársak. Orvosi kezeléshez ketten kaptak támogatást, illetve gyógyszertámogatásban részesült 850 fő. Kiemelt fontosságú volt 2011-ben is a Béres Rt. Béres Csepp adománya, melynek keretében mintegy 2.000 esetben tudott segíteni az Ökumenikus Segélyszervezet. 2011-ben több mint 2.500 rászorulót támogatott a Gyógyászati Segélyprogram keretén belül az Ökumenikus Segélyszervezet, melynek köszönhetően javult a támogatottak egészségi állapota.

Otthoni Szakápolási Szolgálat Az Otthoni Szakápolási Szolgálat 2011-ben az OEP által meghatározott, engedélyezett vizitszám keretein belül végezte tevékenységét. Engedélyezett vizitszám szakápolás: 1.341 Teljesített vizitszám szakápolás: 529 Engedélyezett vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: 1.329 (gyógytorna, fizioterápia) Teljesített vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: 3.013 Engedélyezett vizitszám összesen: 2.670 Teljesített vizitszám összesen: 3.542 A szolgáltatást végzők száma: 1 fő diplomás ápoló, 2 fő fizioterápiás asszisztens, 2 fő gyógytornász, 1fő koordinátor (szakápoló). A tevékenységet az OEP által meghatározott kerületben a XIII. kerületben végzi a Segélyszervezet, háziorvosi elrendelésre, szakorvosi javaslat alapján. A szolgáltatás nagyon népszerű a betegek körében, mert az ellátást saját lakásukon kapják. Az ellátottak általában az idősebb korosztályból kerülnek ki. A betegek ellátására elrendelhető vizitszám egyszeri alkalommal 14 vizit, ami meghosszabbítható szakorvosi javaslat alapján még egyszer 14 alkalommal. A 28 vizitet 2 hónapos határidővel kell teljesíteni. Krónikus sebek ellátása esetén, ha kimerítette a


beteg az éves 56 vizitre szóló keretet, akkor méltányossági kérelemmel fordul háziorvosa az OEP felé, az ellátás meghosszabbításának engedélyezéséhez. A betegek elégedettek a Segélyszervezet munkájával, ha ismételten szükségük van ellátásra telefonon keresik meg az őt ellátó szakdolgozót.

Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona, Bicske 2060 Bicske, Csabdi út 20. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban két program elindításával kezdte újra az 1990-es évek közepéig végzett menekültügyi tevékenységét. 2008-ban nyitotta meg kapuit a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona, melynek alapvető célkitűzése a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadási feltételeinek kialakítása, elhelyezése, gondozása volt. Az azóta eltelt időszakban mind az intézmény, mind pedig a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek, oltalmazottak ellátása jelentős fejlődésen ment keresztül, évről évre közelítve a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó jogi szabályozás által meghatározott szakmai előírásokhoz. 2011-ben változás következett be a célcsoport elhelyezését, ellátását, gondozás-nevelését szabályozó jogszabályi környezetben. Módosult a menedékjogi és a gyermekvédelmi törvény, melynek értelmében a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek és oltalmazottak ellátása átkerült a gyermekvédelmi szakellátásba. E módosítás hatással volt a Segélyszervezet e területen betöltött szerepére és helyzetére is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával kialakított együttműködés keretében ebben az évben a Segélyszervezet átmenetileg működtette a Kísérő Nélküliek Otthonát. A tevékenység fő célja az ellátás folytonosságán túl a megfelelő átmenet biztosítása volt. Az intézmény és a feladatellátás 2011. szeptember 1-től a fóti Károlyi István Gyermekközpontban folytatódott. Célkitűzés A fő célkitűzés a kísérő nélkül hazánkba érkező menedékkérő, menekült és oltalmazott kiskorúak számára létesített otthon kialakítása és működtetése. Az otthon kialakítása során, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelvben foglaltakat és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthoni formájára vonatkozó, a célcsoportra megfelelően adaptált előírásokat vette figyelembe az Ökumenikus Segélyszervezet. 2011. május 1-től a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona továbbra is a jogszabály vagy más szokás szerint a hazánkba felügyelet nélkül érkező kísérő nélküli kiskorúak számára biztosított otthont nyújtó ellátást. Azoknak a kísérő nélküli kiskorúaknak a gondozása zajlott, akik Magyarországra érkezve menedékjogot kértek, ellátásuk a menedékjogi eljárás alatt állt, illetve amennyiben a menedékjogi hatóság döntése értelmében védelemben részesültek, gondozásuk a gyermekvédelmi rendszerbe történő integráció során volt biztosított az Otthonban. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona 2011-ben két funkciót látott el: befogadó otthonként működött az újonnan érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára, illetve gyermekotthoni funkciókat töltött be a már elismert menekült, oltalmazott státuszú kísérő nélküli kiskorúak esetében. Az


Otthonban végzett szakmai munka elsődleges célja a hazánkba érkező kiskorú menedékkérők további viktimizációjának a megakadályozása, valamint hospitalizációjának megelőzése, míg a védelmi státusszal rendelkező kísérő nélküli kiskorúak esetében a lakásotthoni ellátás biztosítása, és az integrációs feladatok biztosítása volt. A cél elérésének módja Az intézmény otthont nyújtó ellátást biztosított az ott elhelyezett kiskorúak számára, melynek keretében biztonságos és egészséges elhelyezést, teljes körű ellátást, és 24 órás felügyeletet adott. Ennek keretében, a személyiség harmonikus fejlődése és az egészséges felnőtté válás érdekében, egyéni gondozási-nevelési terv szerinti pedagógiai munka, gondozás, egyéni esetkezelő szociális munka, az iskolarendszerbe való integrációt elősegítő felzárkóztató oktató tevékenység, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését célzó szervezőmunka folyt. Célcsoport A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek és oltalmazottak számára nyújtott teljes körű ellátást. Az ide érkező kiskorúak jelentős része a világ fegyveres konfliktusok által sújtott térségeiből származik. Az intézményben dolgozó szakmai stáb tagjai – szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok és gyermekfelügyelők –, személyre szabott gondozási és nevelési feladatokat végeztek. Így volt biztosítható az, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak a testi, lelki és szellemi állapotuknak, életkoruknak és képességeiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és kibontakoztatásához szükséges segítséghez. Létszám A korábbi programévek tapasztalatai, illetve az Otthon megváltozott felépítése alapján a férőhelyek számában változás következett be. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában a befogadó otthon részleg férőhelyeinek száma 10, míg a gyermekotthon 22 fő befogadására vált alkalmassá. A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú fiatalok száma az előző évhez képest azonban csökkenést mutatott 2011-ben. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában elhelyezett kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek, oltalmazottak száma a Segélyszervezet által felügyelt időszakban 36 fő volt. Együttműködés Az Otthon napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával, a Károlyi István Gyermekközponttal, a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Az Otthon tekintetében fontos szempont volt a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramjával, illetve az Esély Kövessi Erzsébet iskolával. A célcsoport gyermekvédelmi rendszerbe történő integrálása során az Otthon szakmai stábja szorosan együttműködött a bicskei Gyámhivatallal, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V.


kerület Gyámhivatalával, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központtal, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával. Az Otthonban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is. Finanszírozás A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetését a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetése közel 21 millió forint volt. Visszatekintés A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában folytatott szakmai munka hatékonyságának növelésére, a célcsoport gondozás nevelésén túlmutató feladatok támogatására a Segélyszervezet öt pályázati program megvalósítását is elkezdte 2011. május 1-jén. A pályázati programok végigkísérték a célcsoportot az ellátási feladatok átadását követően is, így alakult meg a fóti Menekültügyi Projektiroda. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bicskei Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona 2011-ben 58 fő számára biztosított teljes körű ellátást, gondozás-nevelést és integrációs szolgáltatásokat.

Menekültügyi Projektiroda, Fót

Célkitűzés A Projektiroda felállítása visszanyúlik a Segélyszervezet által 2011. augusztus 31-ig Bicskén fenntartott Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetéséhez. A Projektiroda fő célkitűzése a már korábban elkezdett öt pályázati program megvalósítása, a kísérő nélküli kiskorú és fiatal felnőtt utógondozott menedékkérők, menekültek, oltalmazottak ellátásának, gondozás-nevelésének szakmai támogatása menekült-specifikus programok (ld. az alábbi programismertetőkben) megvalósításán keresztül.

Szakmaiság és kompetencia A projekt célja a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők gondozás-nevelését végző szakemberek szakmai kompetenciájának növelése, kiégésének megelőzése volt. Ennek szükségessége mögött a jogszabály módosítás áll, a célcsoport ellátása a gyermekvédelmi szakellátás feladata lett. Ezzel együtt a szakmai stáb létszáma növekedett, jogszabályban meghatározott képesítési előírásnak megfelelő


végzettségű kollégákkal bővült. A projekt a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkkel dolgozó munkatársaknak folyamatos képzést biztosított, menekült specifikus tudás, interkulturális szemléletmód elsajátítása mellett, nagy figyelmet fordított a kiégés, és a fluktuáció megelőzésére. A képzéseket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Cordelia Alapítvány és az Artemisszió Alapítvány munkatársai biztosították. Magába foglalta az egyéni - és csoportos tanácsadást, valamint az esetmegbeszélő csoportokat. Az esetmegbeszélő csoportok során megtárgyalt esetekből esetismertető tanulmányok készülnek. A tanulmányok a projekt zárásakor kiadványban jelennek meg. Kiíró: BM/EMA Időszak: 2011. 05. 01. – 2012. 04 30. Összeg: 3.177.080 Ft Téma: szakmai képzés és szupervízió

Minőségi étkeztetés (kérelmezők) Minőségi étkeztetés (menekültek és oltalmazottak) A két projekt célja, hogy az alapellátásban biztosított étkezést kiegészítse, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, valamint menekültek és oltalmazottak számára, figyelembe véve az étkezésükre vonatkozó vallási-, kulturális előírásokat. A kiegészítésnek nagy szerepe van a kiskorúak egészséges, mégis változatos étrendjének megteremtésében. Ezen felül a projekt keretein belül négy alkalommal, lehetőség adódott, hogy a közös ünnepeket együtt, egy közös vacsorával tegyék emlékezetessé, ebbe az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteket is bekapcsolva. Karácsonykor pedig a gyermekek, fiatal felnőttek megajándékozását foglalta magába. Kiíró: BM/EMA Időszak: 2011. 05. 01. – 2012. 04 30. Összeg: 1.509.600 Ft 3.764.160 Ft Téma: Kiegészítő étkeztetés

Itthon is otthon A projekt célja a kísérő nélküli kiskorú és utógondozói ellátásban részesülő menekültek és oltalmazottak társadalmi integrációjának elősegítése. A kulturális különbözőségek nehezítik a célcsoport beilleszkedését, ezért a projekt egy speciálisan kialakított programban kulturális foglalkozásokat, programokat, nyelvi felkészítő órákat valósít meg. Olyan integrációs készségek, mint a magyar nyelv elsajátítása, a kultúra megismerése elengedhetetlen az integrációhoz vezető úthoz, de a nyitottság, motiválhatóság is fontos tényező. A tantermi foglalkozások kiegészülnek gyakorlati ismeretekkel, tapasztalatokkal is az egyes témák feldolgozása során szabadidős foglalkozások,


kirándulások, nyári tábor megszervezésére is sor kerül. A magyar nyelvi projektelem alapvetően korrepetálást, szaktárgyi felkészítést és nyelvgyakorlást biztosít. A különböző foglalkozások és programok megismertetik a célcsoportot a társadalmi integráció lehetőségeivel, olyan készségek fejlesztését teszi lehetővé, melyek szintén hasznukra válhat magyarországi tartózkodásuk során. A projekt célja az is, hogy a megszerzett szakmai tapasztalatokat más, a területen tevékenykedő szakemberekkel is megossza, a foglalkozások, illetve a célcsoport bevonásának módszertanát kidolgozza. Kiíró: BM/EMA Időszak: 2011. 05. 01. – 2012. 04 30. Összeg: 14.854.780 Ft Téma: Társadalmi beilleszkedés elősegítése, támogatása

Kisvárosi nagyvilág A projekt célja a kísérő nélküli kiskorú menekültek, oltalmazottak sikeres társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az új környezet, Fót városának, s a befogadó közösségnek érzékenyítése, a két csoport közötti kapcsolat létrehozása volt. Mivel a kísérő nélküli kiskorúak Fótra költözésével új helyzet állt elő, ezért a projektben nagy hangsúlyt kap, hogy az eltérő kultúrák találkozzanak, ismerkedjenek. Ennek teréül egyrészt a helyi és szakmai sajtó kapott szerepet, illetve a projekt munkatársai a település iskoláiban rendszeres interaktív szemléletformáló foglalkozásokat tartottak. A projekt további célkitűzése volt az is, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekültek, oltalmazottak bekapcsolódhassanak az alapfokú művészetoktatásba, sporttevékenységekbe, ezáltal is elősegítve a tehetséggondozást, a társadalmi beilleszkedést, illetve megteremtve a kapcsolódási pontokat a korosztályi csoportokkal. A projekt által kapott ismereteket végül egy prezentációs versenyen mutathatják meg a helyi általános iskolák diákjai, melyek a 2012 áprilisában megrendezésre kerülő záró fesztiválon kiállításra kerülnek. A záró fesztivál célja, a befogadó közösség és kísérő nélküli kiskorú menekültek, oltalmazottak „találkozása”. Kiíró: BM/EMA Időszak: 2011. 05. 01. – 2012. 04 30. Összeg: 11.012.098 Ft Téma: Szemléletformálás


A fentiekben ismertetett öt pályázati programon túl a Segélyszervezet menekültügyi tevékenysége kiegészült további két pályázati programmal. A projektiroda szakmai stábja bekapcsolódott az új, fóti helyszínen megvalósuló szakmai munka támogatásába, illetve részt vállalt a célcsoporthoz kapcsolódó nemzetközi projektben is, melynek témája a kísérő nélküli kiskorúak számára biztosított jogvédelmi (gyámügyi) és egyéb ellátások minőségfejlesztése volt. Kiíró: NEFMI Időszak: 2011. 09. 01. – 2012. 05 31. Összeg: 5.492.000 Ft Téma: Projektkoordináció, szakmai támogatás Kiíró: EB/EMA/IOM Időszak: 2011. 09. 01. – 2012. 08 31. Összeg: 1.865.376 Ft Téma: Nemzetközi kutatás, tanulmányírás, képzés

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet fóti Menekültügyi Projektirodája 2011-ben a végrehajtott pályázati programok keretében összesen 280 fő számára biztosított különféle szolgáltatásokat (képzés, tanácsadás, természetbeni támogatás, tehetséggondozás, stb.)


Szociális és Fejlesztő Központ, Debrecen Tanoda

4033 Debrecen Sámsoni út 149. sz. Tel.: 06-30-85-62-572, e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet hazai területen folytatott szociális és fejlesztési tevékenységeinek tervezésekor, a célcsoport meghatározásakor kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű gyermekek. Velük kapcsolatban a Segélyszervezet elsődleges célkitűzése az, hogy minél korábbi életkorban nyújtson olyan szolgáltatásokat számukra, melyek révén a kialakult hátrányok leküzdhetővé válnak, ezáltal az érintett gyermekek beilleszkedési esélyei nőnek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 3.3.5/A-08 - Tanoda programok támogatása című kiíráson a szervezet sikerrel pályázott, s az ABC Tanoda 2010. január 4-től kezdte meg működését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Befogadó Állomásán. Általános, hosszú távú célok A Tanoda elsődleges célja az volt, hogy előkészítse a gyerekeket az iskolára, megkönnyítse számukra a magyar iskolarendszerbe való beilleszkedést és szabadidős rendezvényeivel segítse a szocializációt. - A gyermekek jogai, a gyermekvédelmi szempontok (a gyermek mindenekfelett álló érdeke) érvényesüljenek a menekült háttérből fakadó hátrányokkal szemben; - a program révén nagyobb esélyt adni a gyerekeknek ahhoz, hogy társadalmi, anyagi, szociális, valamint az életviteli helyzetükből adódó hátrányukat csökkentsék; - a gyermekeknek a befogadó társadalomba történő integrációja sikeresen elinduljon, megvalósuljon; - a menekült gyerekek tankötelezettsége gyakorlatban is megvalósuljon; - a szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása az integrációs törekvések megvalósításába. A cél elérésének módja A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújtott komplex ellátást a Befogadó Állomáson élő gyerekek számára: - magyar nyelv oktatása, írás-olvasás valamint környezetismeret tanítása. - korrepetálás, készségfejlesztés, egyéni fejlesztés - játszóházi-, kézműves- és sportfoglalkozások szervezése, táncórák tartása - csoporttréningek a vallási- és etnikai hovatartozás esetén felmerülő konfliktusok legyőzése érdekében – melyek sajnos elég gyakori, napi szintű problémák


A Tanoda szorosan együttműködött a Csapókerti Általános Iskolával, ahol a gyerekek az ún. előkészítő osztályba jártak. Eredményként könyvelhető el, hogy ebből a speciális osztályból heten kerültek be a normál tantervű osztályba, ami az igazgató elmondása szerint a Tanoda érdeme is. Célcsoport A Tanoda program résztvevői a Debreceni Befogadó Állomáson élő menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és befogadott státuszú gyermekek. A Tanoda programba bekapcsolódó gyermekek az egyéni fejlesztési célkitűzések, illetve a program szakmai megvalósítása szempontjából három csoportba sorolhatók. - azok a gyerekek, akik képességüknek, életkoruknak megfelelő osztályba járnak – a Tanoda program az iskolai teljesítmény javítását, növelését célozza meg; - azok a gyerekek, akik az általános iskola felzárkóztató osztályában tanulnak – a Tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, a képességek, készségek fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók be tudjanak kapcsolódni az integrált oktatásba; - azok a gyerekek, akik még nem kapcsolódtak be az oktatásba – a Tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, a hangsúly a nyelvi kompetenciák fejlesztésén és a felzárkóztató osztályba való bekapcsolódáson van. Ellátottak száma A 2009. december 1-jével indult programban összesen 147 gyermek vett rész. Nemzetiségüket tekintve volt köztük afgán, Srí-Lankai-i, koszovói, iraki, iráni, kongói, palesztin. A program tágabb célcsoportjába beletartoztak a tábor területén éppen tartózkodó és motivált szülők, felnőttek, gyerekek, akik részt vettnek a jeles ünnepekhez kapcsolódó programokon, rendezvényeken (kb. 50 fő) Együttműködés A Segélyszervezet a programot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Befogadó Állomásán valósította meg. Szoros kapcsolatot tartott fent a Debreceni Csapókerti Általános Iskolával, a Menedék Egyesülettel, a helyi- és külföldi önkéntesekkel. Finanszírozás A Tanoda program működését a szervezet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósította meg. (TÁMOP 3.3.5/A-08/1-2009-0018) Pályázatok Program azonosítószáma: TÁMOP-3.3.5/A-08/1-2009-0018 Kiíró: NFÜ Időszak: 2009.12.01. - 2011.11.31. Összeg: 21.999.160 Ft Téma: Tanoda program menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és

befogadott státuszú gyermekeknek Debrecenben


MODELL-ÉS FEJLESZTŐ PROGRAMOK

„Nem vagy egyedül!”– támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családjaik részére A Segélyszervezet egyik legjelentősebb magyarországi szociális fejlesztő programja a veszélyeztetett családok és gyermekek társadalmi reintegrációjának elősegítése hatékony kríziskezelés biztosításával, valamint a gyerekek, a fiatalok és szüleik iskolai, szakképzési és munkaerő-piaci reintegrációjának támogatásával. A „Nem vagy egyedül” program további célkitűzése az önkormányzati és országos döntéshozók véleményének formálása azzal a céllal, hogy a projekt egyes elemei az országos szociális ellátó rendszer részévé váljanak. A négy éves projekt 2007. november 1-én indult és három fő területet érintett:

• krízisambulanciák,

• átmeneti otthonok,

• kiléptető házak. A már működő családok átmeneti otthonai által nyújtott szolgáltatások mellett a Velux Alapítványok támogatásából a Segélyszervezet 3 krízisambulanciát hozott létre, ahol a családok krízisintervenciós segítséget kapnak, valamint vásárolt háromszor két lakást, illetve házat a szociális központok területén kívül, amelyek kiléptető házakként működnek. A házakban a családok önállósága biztosított, de továbbra is segítséget kérhetnek a projekt szolgáltatásaiból teljes társadalmi beilleszkedésük megvalósítása érdekében.

Célkitűzés A projekt intervenciós stratégiája komplex és egységes megközelítést tükröz, amely a célcsoport fenntartható fejlődésére, rövid távú problémáinak megoldására és hosszú távú társadalmi beilleszkedésének elősegítésére irányul a következők szerint: (1) gyorsan reagálni a krízishelyzetben lévő gyerekek, fiatalok és szüleik legsürgetőbb szükségleteire, beleértve a társadalomba való beilleszkedést ösztönző szociális támogatást; és


(2) elősegíteni a gyerekek, fiatalok és szüleik iskolai, szakképzési és munkaerő-piaci reintegrációját és bekapcsolni őket az állami ellátórendszerbe. Célcsoport A projekt célcsoportja a családok átmeneti otthonában élő, valamint gyermekjóléti alapellátás körébe bevont gyermekek és szüleik. A célcsoport a következő közvetlen kedvezményezett csoportokat foglalja magában:

• Csellengő gyerekek/fiatalok és széthullott családjaik (Miskolc: 760 fő, Orosháza: 400 fő, Szolnok: 400 fő) 1.560 fő.

• Veszélyeztetett gyerekek/fiatalok, akik nem járnak rendszeresen iskolába, vagy iskolai eredményeik romlanak a családok rossz szociális körülményei miatt. Az integrált megközelítés azon családokat is bevonja, akik szociális transzferekből élnek évek óta és forrásaik annyira korlátozottak, hogy az állam által nyújtott ellátás igénybe vétele is gondot jelent (Miskolc: 596 fő, Orosháza: 376 fő, Szolnok: 376 fő) 1.348 fő

• A veszélyeztetett gyerekek és fiatalok további lemaradásának megakadályozása érdekében, ők és családjaik közvetlen anyagi segítséget és ellátmányt kapnak (Miskolc: 258 fő, Orosháza: 168 fő, Szolnok: 168 fő) 594 fő

• Az egyéb okokból krízishelyzetbe kerülő egyének és családok (munkahely elvesztése, haláleset a családban, családi konfliktusok, normatív krízis) (Miskolc: 308 fő, Orosháza: 178 fő, Szolnok: 178 fő) 664 fő

Tevékenység és eredmények a.) Oktatás-támogatás és krízisintervenció

szolgáltatások - a problémák gyors feltárása után

tevékenységi terv kidolgozása a krízisben lévő gyermekek és családjuk részére

- természetbeni segítségnyújtás, - jogi, pszichológiai és szociális tanácsadás, - munkakeresési támogatás és

munkalehetőségek felkutatása révén b.) Egyéni és csoportfoglalkozások zajlanak a többi érintettel, ahol a gyermekek tanulásával,

problémamegoldásával és motiválásával kapcsolatos kérdések kerülnek megvitatásra. A gyerekekkel és szülőkkel közösen számos olyan tevékenység megtervezése és végrehajtása történik, amelyek erősítik a motivációt és javítják a gyerekek iskolai előmenetelét az általános iskolában és később a szakközépiskolákban. A krízisintervenció az egész családot célozza meg az azonnali és hatékony segítségnyújtás céljával. Az ellátás a krízishez vezető közvetlen

A programban részt vevő gyermekek: - 74%-ánál csökkentek, vagy megszűntek az

iskolába járási problémák - 73%-ánál pozitív irányban változott az iskolához

való hozzáállásuk, magatartásuk (jól kidolgozott cél- és mutatórendszer teszi lehetővé az eredmények ellenőrzését, mérhetőségét).

- 75%-ánál javultak a gyerekek részképességei.

A projekttevékenységek eredményei: - 7.644 személy vett részt a program

szolgáltatásaiban, - amely 21.060 esetet jelent. - és 1.570 főnek nyújtott átmeneti szállást. - természetbeni juttatást 2.310 főnek. - a krízisintervencióban részt vevő személyek

problémáinak 77%-a sikeresen rendeződött


tényezőkkel foglalkozik szociális munkás, pszichológus és jogász segítségével és probléma-megoldási alternatívákat ajánl.

A Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonaiban a krízisintervenció része a szociális munkának az otthonban lakók ellátása kapcsán. A Velux Alapítványok támogatásával a meglévő krízisintervenciós szolgáltatásokat kiszélesíthette a Segélyszervezet és az ambulancia létrehozásával partnerszervezeteken keresztül külső ügyfelek számára is elérhetővé tette. A fenti ellátás eredményeként a krízisintervencióban részt vevő személyek problémáinak 77%-a sikeresen rendeződött 2011. október 31-ig.

c.) Reintegrációs szolgáltatások és gyerekek fejlesztése tevékenységek körébe tartozó foglalkozások iskolaidőn kívül kerülnek megszervezésre a programban részt vevő gyerekek számára. A fejlesztő tevékenységek a gyermek projektbe való belépésekor készített felmérés eredményeire összpontosítanak. A projekt részeként egy új felmérő teszt került kidolgozásra, amely megmutatja, hogy a gyermek mely részképességeit kell fejleszteni. A Segélyszervezet munkatársai számos anyagot gyűjtöttek, játékokat és eszközöket készítettek a gyerekek meghatározott készségeinek fejlesztéséhez. Mára a Segélyszervezet központjai jelentős fejlesztőeszköz-gyűjteménnyel rendelkeznek, amely modellként szolgálhat a többi átmeneti otthon munkájához a jövőben. Az egyéni és csoportfoglalkozások a gyerekek logikai, érzelmi, mentális, kognitív és mozgáskoordinációs készségeit fejlesztik. Nemcsak a projekt alapstábjához tartozó munkatársak (szociális munkások és pszichológus) dolgoznak a gyerekekkel, hanem fejlesztő pedagógusok, logopédusok és más szakemberek is részt vesznek a munkában. A fenti tevékenységek eredményeként az iskolai osztályzatok és fejlesztési teszteredmények azt mutatják, hogy a programban résztvevő gyermekek 81%-ánál javultak az iskolai eredmények és részképességek.

d.) Elhelyezkedési és munkába állási támogatás: Ez a szolgáltatás nagyon fontos a projektbe bevont szülők számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a krízishelyzetben lévő felnőttek 95%-a munkanélküli vagy alkalmi és feketemunkából él. A projektstáb támogatja a célcsoportot elhelyezkedési esélyeik növelésében a különböző ellátásokhoz való hozzáférés és azok igénybevételével kapcsolatos intéznivalókban nyújtott segítséggel (pl. telefonhívások lebonyolítása, jelentkezési anyagok elkészítése, nyomtatványok kitöltése, utazási költségek térítése). Ezen túlmenően nemcsak a Segélyszervezet keresi meg a vállalkozói szektort és használja fel a munkaadókkal való széleskörű kapcsolatait, hanem a kedvezményezettek is profitálhatnak a helyi munkaügyi hivatalokkal már korábban kialakult együttműködésből. A munkába állási támogatás az adott személy igényeihez szabottan működik, méghozzá úgy, hogy a kedvezményezettek minél jobban el tudják kerülni a lehetséges kudarcokat. A projekt segít a célcsoportnak olyan egyszerű akadályok elhárításában, mint pl. a munkahelyre való eljutás költségeiben nyújtott támogatás, munkaruha-vásárlás, pénzügyi gondok megoldása az első fizetésig (élelmiszer, tüzelő), ha erre szükség van. Külső munkaügyi tréningek szervezésére is sor kerül, ahol önismereti, kommunikációs készségeket fejlesztő és munkakereső tréningek keretében adják át a megfelelő tudást és technikákat a munkanélküli szülőknek. Megtanulják, hogyan kell

A programban részt vevő szülők esetén: - a krízishelyzetben lévő felnőttek 95%-a

munkanélküli vagy alkalmi és feketemunkából él - 290 fő vette igénybe az elhelyezkedési és

munkába állási szolgáltatást - 150 főnek azaz 52%-nak sikerült elhelyezkednie.


önéletrajzot írni, mire kell figyelni az állásinterjúk során, hogy néz ki egy munkaszerződés, milyen pontokat kell tartalmaznia. Ismertetik velük a jogaikat és kötelezettségeiket, azon aktív és passzív eszközöket, amelyek segítik a munkakeresést, valamint azt, hogy milyen szolgáltatások állnak rendelkezésükre a munkakeresés során. A program teljes ideje alatt nemcsak a fent leírt tevékenységek voltak fontosak, hanem az is, hogy a munkanélküli szülőket aktív munkanélküli helyzetben tartsa a projekt stáb, mivel a gazdasági és globális válság még nehezebb helyzetet teremtett a munkakereső célcsoport számára. A projekt tapasztalatai alapján elmondható, hogy nagyon fontos a szülők aktivitásának megőrzése a munkanélküliség ideje alatt is, mert ez teszi lehetővé, hogy azonnal elfoglalják a munkahelyüket, ha egy új lehetőség adódik. A program végéig 290 fő vette igénybe az elhelyezkedési és munkába állási szolgáltatást, amely közül 150 főnek sikerült elhelyezkednie, azaz a munkakeresési problémákkal küzdő szülők kb. 52%-a talált állást a program eredményeként.

e.) Reintegráció a kiléptető házak segítségével szolgáltatás fő célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely elősegíti a gyermekek családba való teljes beilleszkedését és támogassa a családokat társadalmi státuszuk visszaszerzésében. A szolgáltatás keretében a Segélyszervezet 1-5 éves lakhatást biztosít a családok számára a kiléptető házakban. A kiléptető házakban való elhelyezés azon családok számára nyújt lehetőséget, akik hajlandók továbbköltözni az átmeneti otthonból és teljesítik az ehhez szükséges alapfeltételeket, vagyis a szülők rendelkeznek bejelentett állandó munkahellyel, elő-takarékossággal, reális jövőképpel és hosszú távú tervekkel. A pályázatokat a projekt stáb bírálja el. A sikeres pályázóknak fizetniük kell a lakások rezsiköltségét és egy minimális térítési díjat, valamint továbbra is igénybe vehetik a projekt egyéb szolgáltatásait. A cél, hogy a családok nagymértékű önállósága biztosítva legyen. A hat kiléptető otthon egyike egy kis faluban található, míg a többi öt városokban, amely különböző tapasztalatokat eredményezhet a társadalmi beilleszkedés legjobb gyakorlata terén. 2011. október 31-ig 82 fő került elhelyezésre a hat kiléptető otthonban a program keretein belül.

f.) Szociális Fórumok létrehozása és szervezése: A Segélyszervezet a program végrehajtása során a következő együttműködésekre törekszik:

o helyi szinten (önkormányzatok, egyházak, helyi szociális intézmények, iskolák, civil szervezetek), o országos (minisztériumok, civil szervezetek) o nemzetközi szinten (nemzetközi civil szervezetek, szövetségek, ernyő szervezetek, EU

intézmények, programok és ENSZ tagszervezetek). Természetesen ez a szándék különböző intenzitással valósul meg, de a mindennapi gyakorlatban működik. A projekt célja, hogy megerősítse a társadalmilag gyenge és kiszolgáltatott csoportok jogait – nem a hivatalos rendszeren kívül, vagy annak alternatívájaként, hanem a hatóságokkal, a többi civil szervezettel és a szociálpolitika országos szintű döntéshozóival való szoros együttműködésben. Ezen a módon a legjobb tapasztalatok beilleszthetők az állami szociális ellátórendszerbe, ami a projekt hosszú távú célja. A projekt célkitűzésének elérése érdekében minden projekthelyszínen egy ún. ”szociális fórum” jött létre helyi szinten, ahol a fórumtagok azon érintett szervezetek munkatársai, akik a projekt célcsoportjával dolgoznak, és akik a projektbe küldik a kedvezményezetteket. A tagok különböző szektorokban tevékenykednek (önkormányzat, illetve állami szociális szektor, non-profit

A programban keretein belül: - 6 kiléptető otthon került kialakításra - 82 fő elhelyezése kiléptető lakásokban


vagy egyházi terület), de közösen foglalkoznak az adott társadalmi jelenséggel és az aktuális ellátási problémákkal. Minden fórumon, a háromhavonta-félévente megszervezett találkozókon hozzávetőleg hat állandó tag képviselteti magát.

g.) Párbeszéd-találkozók a helyi szervekkel, politikusokkal és állami intézmények képviselőivel: A szociális fórumok kiegészítő tevékenységeként, a Segélyszervezet rendszeres párbeszéd-találkozókat kezdeményezett a három város helyi hatóságaival, helyi és országos szintű politikusokkal és az illetékes állami intézmények, minisztériumok képviselőivel. A cél az, hogy különböző típusú megközelítéseket alkalmazzanak a célcsoport sikeres beilleszkedése segítése érdekében. Az állami képviselők bevonása az alternatív megközelítésekkel kapcsolatos megbeszélésekbe azért történik, hogy láthatóvá váljon a megnőtt igény a forrás-elkülönítésre, és hogy az állami rendszeren belüli szemléletváltás hatására fenntartható pozitív változások történjenek a célcsoport életében. A párbeszéd-találkozók olyan fórumként szolgálnak, ahol a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és az állami rendszer együtt tud új megoldásokat kidolgozni a célcsoport szociális és gazdasági problémáinak megoldására. A Segélyszervezet munkatársai rendszeresen részt vettek minisztériumi bizottsági- és munkacsoport-üléseken, konferenciákon, kistérségi találkozókon és önkormányzati üléseken, ahol nem csak más szervezetekkel nyílt alkalom a kapcsolatfelvételre, de a jogi, illetve szakértői gyakorlatot is befolyásolni tudták.

h.) Projektzárás, záró értékelés: 2011 novemberében átfogó értékelés zárta le a programot egy külső értékelő szervezet bevonásával. A program tevékenységeit a Segélyszervezet újabb források bevonásával folytatja, illetve továbbfejleszti.

Támogató: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01. - 2011.10.31. Összeg: 154.000.000,- HUF Projekt név: "Nem vagy egyedül” – támogató szolgálatok beindítása hátrányos helyzetű

gyerekek, fiatalok és családjaik részére

Gyerekfejlesztés a 3 TÁMOP programon keresztül

Célkitűzés 2011. október 1-jén az Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett három családok átmeneti otthonában (Miskolc, Orosháza, Szolnok) elindultak a következő kétéves időszakban megvalósuló TÁMOP (azonosítók: TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0011; TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0038; TÁMOP 5.2.5/A-10/2-2010-0007) programok. Az átmeneti otthonokban – a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően – három különböző, de főtevékenységükben mégis sok hasonlóságot felmutató projekt mintegy 150 millió forintos támogatásból valósul meg, és mindösszesen 360 fő családok átmeneti otthonaiban élő, valamint gyermekjóléti alapellátás körébe bevont 240 gyermek és 120 felnőtt életkörülményein kívánnak javítani.


A cél elérésének módja A megvalósuló program célja, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett családok átmeneti otthonokban és a projektek megvalósításában részt vevő helyi partnerintézményekben élő gyermekek és szüleik számára nyújtott szolgáltatások körét kiszélesítsék, és ezáltal hozzájáruljanak a nehéz élethelyzetbe került családok sikeres társadalmi reintegrációjához, a gyermekek, felnőttek életminőségének javításához, a közösségek erősödéséhez, a szociális hátrányokból adódó sérülések kezeléséhez. A programok új szolgáltatásai segítenek kialakítani a családon belüli szerepeket, megerősítik a jól működő mechanizmusokat, megfelelő mintákat adnak minden családtag számára, minőségi együtt töltött időkihasználást eredményeznek, segítik a szülőket reális terveket felvázolni. A tanulást, mint legfontosabb értéket állítják a középpontba, illetve hatékony konfliktuskezelési módokat tanítanak. Mindezeken felül pedig tudatosítják, hogy az átmeneti otthonban élők is fontos tagjai a társadalomnak, értékes emberek, megfelelő erőfeszítésekkel, reális tervek mellett vannak megoldások az életükben jelenlévő nehézségekre. Célcsoport A projekt célcsoportja a családok átmeneti otthonában élő, valamint gyermekjóléti alapellátás körébe bevont gyermekek és szüleik. A projekt megvalósításnak két éve során a három helyszínen 360 fő: 240 gyermeket, valamint 120 felnőttet érint a tevékenység. A támogatni kívánt családokra jellemző a szerény vagy nem létező jövedelem, a képzettség hiánya, a jövőkép nélküliség, a szülők rossz szocializációs mintái, az életvezetési nehézségek, esetenként a családon belüli erőszak, a közösség hiánya (óvoda, iskola látogatottság), a vándorló életmódból fakadó nehézségek, magatartási zavaros gyermekek, tanulási és részképességes zavarok, feldolgozatlan pszichés zavarok megnyilvánulásai.

Tevékenység A projekt által kínált szerteágazó szolgáltatások három fő csoportba tömörülnek: gyermekek, illetve felnőttek számára szervezett programok, valamint kiegészítő tevékenységek. A napi gondozásba épített tevékenységek korcsoport szerint célzottan kívánják segíteni a gyermekeket illetve a felnőtteket, de a család, mint közösség támogatására is kiemelt hangsúlyt helyeznek. A nehézségek és az azokat kiváltó problémák leküzdésében elfogadó, támogatói légkör megteremtésével, a családi egység megőrzésével és erősítésével, a családok számára is mérhető és látható eredmények generálásával, reális megoldási alternatívák felmutatásával nyújt segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet. A cél eléréséhez továbbá a stabilitás légkörének biztosításával, egyéni és családi terápiák tartásával, személyiségfejlesztő és szocializációs csoportok kialakításával, továbbá iskolán kívüli tevékenységek és fejlesztő foglalkozások szervezésével, valamint mozgás- és művészetterápiás szolgáltatásai révén kapnak komplex támogatást a rászorulók. A kiegészítő tevékenységek – nyári táborok, családi programok – révén a program mintát kíván nyújtani gyermek és szülő számára egyaránt, hogyan lehet hasznos, otthonon kívüli programokat szervezni. A közös együttlétek, az otthoni környezetben szervezett programok a családi kohézió erősödését is elősegítik. Összességében elmondható, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet családok átmeneti otthonaiban (Miskolc, Orosháza, Szolnok) megvalósuló kétéves TÁMOP projektek kiszélesített szolgáltatásai


jelentősen növelik az intézményekben élő hátrányos helyzetű gyermekek és családok mielőbbi eredményes társadalmi beilleszkedését. Kiíró: NFÜ/TÁMOP Időszak: 2011.10.01. - 2013.09.30. Összeg: 52.589.722,- HUF Téma: TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0011

„LÉT – kérdés” Lehetőségek, értékek, támogatások nyújtása komplex szolgáltatásokkal családok átmeneti otthonaiban élő családok számára

Kiíró: NFÜ/TÁMOP Időszak: 2011.10.01. - 2013.09.30. Összeg: 47.078.235,- HUF Téma: TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0038

„Felhő és napsugár” Képességfejlesztő és ismeretátadó foglalkozások gyerekeknek és szülőknek

Kiíró: NFÜ/TÁMOP Időszak: 2011.10.01. - 2013.09.30. Összeg: 48.314.122,- HUF Téma: TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0007

„Lépésről lépésre” – Hátrányos helyzetű családok esélyegyenlőségének megteremtése Szolnokon

Andersen Munkaerő-piaci Támogató és Képzési Program

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 júniusában elindította modell munkaerő-piaci programját, amelynek elsődleges célja a 18-35 év közötti álláskereső fiatalok munkára való felkészítése szociális és képzési támogatásokon keresztül. A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét, hozzájáruljon társadalmi beilleszkedésükhöz, valamint felkészítse őket a munkaerőpiac kihívásaira. A projekt célja, hogy párbeszédet alakítson ki az üzleti, az állami- és non-profit szféra szereplői között a partnerség fejlesztése és az egyenlő, fenntartható foglalkoztatási esélyek érdekében. A Segélyszervezet a 3 éves programot partnerszervezetével, a DanChurchAid-del (dán egyházi hátterű segélyszervezet) hajtja végre a Velux Alapítványok támogatásával. Célkitűzés A projekt középpontjában a megfelelően felkészített célcsoport és az állami és magán munkaadók közti facilitálás áll, annak érdekében, hogy a programban résztvevő fiatalok képesek legyenek munkát találni és munkahelyüket megtartani. A képzési és elhelyezkedési komponens a projekttevékenység kulcsfontosságú eleme.


A Segélyszervezet a foglalkoztatási célt a programban résztvevő fiatalok elhelyezkedése szempontjából tartja fontosnak, gyakran mégis egymástól elszigetelt szereplők szélesebb közegébe helyezi. A szereplők közé tartoznak a non-profit szervezetek, szociális és munkaügyi hatóságok, minisztériumok és politikusok, valamint a munkaadók. A projekt célja, hogy tapasztalaton alapuló, minőségi párbeszéden keresztül elősegítse az egyetértést a célcsoportra vonatkozó foglalkoztatási kérdésekben és olyan megoldásokat és gyakorlatokat alakítson ki, amelyek fenntarthatóak, mivel azok felelősei az érdekeltek között vannak, és végül beágyazódhatnak a hivatalos irányelvekbe és gyakorlatokba. Ez a szemlélet a projekt hozzáadott értékeként és módszertani újításként is megjelenik. Célcsoport A célcsoport 18-35 év közötti, nappali tagozaton nem tanuló, álláskereső fiatalokat foglal magában. A programba való bekerülés minden esetben egyéni rászorultság alapján, egyéni elbírálást követően történik. Nem feltétel a regisztrált munkanélküli státusz, de jelentkezhetnek regisztrált munkakeresők is. Tevékenységek, alappillérek, eredmények 1. Kompetencia (ismeret, készség/képesség, attitűd) fejlesztés A programban résztvevő ügyfelek egyéni és csoportos fejlesztési folyamat részesei lehetnek. A fejlesztési folyamat célja, hogy az ügyfelek munkaerőpiaccal kapcsolatosan megfogalmazott céljaikhoz szükséges kompetenciák fejlesztésre kerüljenek, és ezáltal az ügyfelek képessé váljanak a céljaik megvalósítására. A fejlesztési folyamat során az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe az álláskereső fiatalok:

• Munkatanácsadás

• Pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás

• Álláskeresési tanácsadás

• Komplex munkaerő-piaci fejlesztő tréning

• Mentorálás

• Pszichológiai tanácsadás

• Jogi tanácsadás

• Segítségnyújtás szociális ügyintézéshez 2. Képzési díj támogatás A programban résztvevőknek lehetőségük van pályázni képzési díjtámogatásra. A cél, hogy azok az ügyfelek, akiknél az elhelyezkedés fő akadályozó tényezője, hogy nem rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel, a program támogatásával piacképes szakma megszerzéséhez kapjanak segítséget. A képzési támogatást pályázással lehet elnyerni. A képzésen való részvételt mentorálás kíséri.


3. Munkáltatói kapcsolattartás A program egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb tevékenysége a felkészített, képzett álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése munkáltatókkal való kapcsolattartás folytán. Munkáltatói kapcsolattartásért felelős szakértő dolgozik a programban annak érdekében, hogy minél több aktív kapcsolat alakulhasson ki cégekkel, munkáltatókkal. A munkáltatókkal való együttműködéseinkben az alapelv az, hogy a programon keresztül, olyan álláskeresőkkel tud kapcsoltba kerülni a munkáltató, akik alapvetően rendelkeznek hatékony munkavállalói kompetenciákkal, így a cég számára a Segélyszervezettel való együttműködés egy „nyertes – nyertes” alapú, üzleti haszonnal járó folyamat mindkét fél számára. Cél szerinti juttatások - Eredmények 2011 végéig

• 321 munkanélküli fiatal vett részt a programban

• 2524 szolgáltatási alkalom történt meg

• 132 fő helyezkedett el Pályázat Támogató: Velux Alapítványok Időszak: 2009. 06. 01. - 2012.05.31. Teljes költségvetés: 522.413 EUR Projekt név: Andersen Munkaerő-piaci Támogató és Képzési Program

EU-élelmiszersegély Program

2500 tonna tartósélelmiszer 500.000 rászorulónak országszerte Az Európai Unió által finanszírozott EU-élelmiszersegély Programot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szervezi. Az országos program keretében az EU-s forrásból előállított élelmiszereket az MVH a vele – nyertes pályázat alapján – szerződött segélyszervezetek, így például az Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével juttatja el a magyarországi rászorulók részére. 2011. június és december között összesen 2500 tonna tartósélelmiszert osztott ki az Ökumenikus Segélyszervezet. A mélyszegénységben élő rászorulók támogatása „a Közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből történő ellátása program”, más néven az EU élelmiszer-segélyprogram keretében Magyarország 428 településén, az ország 18 megyéjét érintően, tárgyévben két alkalommal, 250.000-250.000 létminimum alatt élő személy, illetve hátrányos helyzetű gyermek részesült az adományból.


A Segélyszervezet már hatodik éve vesz részt a hazai rászorulókat segítő segélyakcióban, tapasztalataira alapozva az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a segélyszervezet országszerte minél több településre igyekszik eljutni, és bevonni a programba. A segélyprogram kiterjedése országos, mely érinti Budapest több kerületét is. Az EU-élelmiszersegély program a Segélyszervezet éves tevékenységének egyik kiemelt, nagyszabású segélyakciója. A kedvezményezetteket – hátrányos helyzetű gyermekek családjai, létminimum alatt élő családok –

az önkormányzatokkal közösen választották ki a Segélyszervezet munkatársai. A termékekből egységcsomagok készültek és a rászoruló családban élők számától függően egy vagy akár több csomagot is kaptak a családok. Az egyenként 10-15 kilogrammos csomagok lisztet, többfajta tésztát, kekszet, konzervet, étolajat tartalmaztak. Az adomány átadása a helyi önkormányzattal együttműködésben történt. Az élelmiszerosztáshoz kapcsolódó költségeket az MVH és a Segélyszervezet biztosította közösen.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2012-ben is folytatja a tartósélelmiszerek rászorulókhoz való eljuttatását, várhatóan az év második felétől kezdődően, ezzel is javítva a gazdasági válság miatt megnövekedett számú rászorulók életkörülményeit.

TESCO ’Az év támogatottja’ program

A Tesco évek óta sikeresen működteti „Az év támogatottja” kezdeményezést, amelyet a hosszú távú kötelezettségvállalás jegyében indított. A programot Magyarországon 2003-ban hívta életre az áruházlánc. Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is olyan projekt támogatását tűzte ki céljául, amely elősegíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének javítását, illetve társadalmi integrációját. A program keretében a Tesco évente egy pályázót támogat, akit egységes, szakmai szempontok mentén működő kiválasztási folyamat során jelöl ki. A támogatás összege 20 millió forint, melyet az áruházlánc biztosít. 2011-ben az Ökumenikus Segélyszervezet pályázata nyerte el „Az év támogatottja” címet. Célkitűzés A modellprojekt célja, hogy a Segélyszervezet szélesebb körben tegye elérhetővé, s további gyermekek számára hozzáférhetővé a fejlesztőprogramokon való részvételt. További cél, hogy az eredmények minél szélesebb körű megismertetésével és módszertani irányelvek kidolgozásával, a projekt hatást gyakoroljon a szociálpolitika döntéshozóira, egyes szolgáltatások, ötletek, elvek beépülhessenek a gyermekjóléti rendszer kereteibe, hosszú távú fenntarthatóságot biztosítva ezzel a gyerekfejlesztésekhez. A szervezet négy, vidéken működő szociális intézményében (Miskolc, Szolnok,


Orosháza, Olaszliszka), illetve egy budapesti központjában, a soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál valósítja meg programját. Célcsoport A modellprojekt célja egyrészt a fejlesztés biztosítása a három családok átmeneti otthonában lakó 100 fő (3-6 éves) gyermekek számára, másrészt az olaszliszkai fejlesztő házban, valamint a soroksári gyermekjóléti szolgálatnál a program által kínált fejlesztő foglalkozások 100 fő (6-14 éves) gyermek tanulási problémáinak kezelésére, korrepetálásra, tantárgyi fejlesztésre, valamint tehetséggondozásra terjednek ki. A fejlesztésen, illetve a tantárgyi korrepetáláson túl a projekt nagy hangsúlyt fektet a közösségi és szabadidős programok biztosítására és a szülők programba történő bevonására is. A modellprojektnek köszönhetően a programba bevont összes (200 fő) gyermek részt vesz a helyszíneken tartott közösségi programokon, szabadidős foglalkozásokon. Tevékenység A fejlesztés során óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógusok és mozgásfejlesztő szakemberek közreműködésével a mozgás és részképességek fejlesztésére összpontosító foglalkozások történnek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy az iskolai beilleszkedést hátráltató problémák a tanulmányok megkezdésére csökkenjenek, és ezáltal az iskola megkezdése minél zökkenő mentesebbé váljon. A fejlesztő foglalkozások mozgásfejlesztés-kézügyesség, finommotorika, térbeli tájékozódás, figyelem, valamint a szociális készségek és képességek területére terjednek ki. A foglalkozásokon 100 fő 3-6 éves a Segélyszervezet miskolci, szolnoki, valamint orosházi családok átmeneti otthonában lakó gyermek vesz részt. A tantárgyi fejlesztés, korrepetálás és tehetséggondozás során a pedagógusok, fejlesztőpedagógusok

vezetésével iskolai előmenetelt hátráltató magatartási és tanulási problémákat kezelő foglalkozások kerülnek lebonyolításra, melyek legfőbb célja az, hogy a gyermekek továbbtanulási esélyei növekedjenek. A részt vevő szakemberek által kínált szolgáltatások egyéni és kiscsoportos formában korrepetálásra, az alsó és felső tagozatos gyermekek tantárgyi fejlesztésére, a részképességek fejlesztésére, tanulási problémák enyhítésére, valamint a tehetséggondozás területére terjednek ki. A


foglalkozásokon a 100 fő 6-14 éves az olaszliszkai fejlesztő házzal, valamint a soroksári családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatban álló gyermek vesz részt. A szabadidős- és közösségi programok, játékos foglalkozások során óvodapedagógus, pedagógus, szociális szakember, valamint kézműves szakember által vezetett tevékenységeken vesznek részt a gyermekek. A foglalkozások a zene, a mozgás, a kézművesség, valamint – elsősorban az óvodás, illetve alsó tagozatos gyermekek esetében – a mesemondás, mesehallgatás köré szerveződnek. A közösségi programokon belül valósulnak meg azok a szemléletformálást célzó programelemek, amelyeknek célja az egészséges életmódhoz, fenntarthatósághoz kapcsolódó alapvető ismeretek átadása és gyakorlati kipróbálása (egészséges életmód, egészséges táplálkozás, élő és élettelen környezet kapcsolata, környezetünk védelme, fenntarthatóságra nevelés). A programelem szolgáltatásain keresztül nyílik mód a szülők bekapcsolódására, valamint a TESCO munkatársak önkéntes tevékenységbe való bevonására is. Kiíró: TESCO Global Áruházak Zrt. Időszak: 2011.07.01. - 2012.06.30. Összeg: 20.000.000,- HUF Téma: Tesco Globál Áruházak Kft. „Az Év Támogatottja 2011”

„Segíts Másokon!” (SM - Sclerosis Multiplex) Önkéntes segítő hálózat

Az Önkéntesség Európai Éve keretében 2011. május 25-én, a nemzetközi Sclerosis Multiplex (SM) Világnapon az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyarországi Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány (MSMBA) bejelentette egy önkéntes segítő hálózat kiépítésének megkezdését annak érdekében, hogy a sclerosis multiplex betegségben szenvedők hatékony otthoni segítséget kapjanak. A hálózat kiépítése Békés megyében és Budapesten indult el. Békés megyében a gyulai székhelyű MSMBA, Budapesten pedig a Segélyszervezet koordinálja a programot. Az önkéntes hálózat kiépítését egy pilot projekt keretében a Novartis Hungária Kft. támogatja. Célkitűzés A projekt célja egyrészt felhívni a társadalom figyelmét erre a betegcsoportra, másrészt pedig az önkéntes segítő hálózat felállításával valós segítséget nyújtani az SM betegeknek. Utóbbit elsősorban az otthonukban, kiegészítve az egészségügyi és a szociális téren dolgozó szakemberek munkáját és segítve ezzel a családok mindennapi életét. Az egy éves pilot projekt megvalósítása során cél továbbá a minél több tapasztalat szerzése, és egy olyan minta kialakítása, mely alkalmas lesz arra, hogy a sikerek és eredmények alapján később akár szélesebb körben is elterjeszthető legyen a modell, minél több beteg és önkéntes bevonásával.


Célcsoport A sclerosis multiplex a fiatal felnőttkor egyik leggyakoribb idegrendszeri megbetegedése, amely első sorban mozgáskorlátozottságot, így kiszolgáltatottságot okoz. Hazánkban mintegy tízezer családot érint. Miután a betegségnek jelenleg csak tüneti kezelése, illetve a betegség előrehaladásának lassítása lehetséges, ezért a betegek gondozása, folyamatos támogatása elengedhetetlen. A pilot projekt időtartama alatt a Segélyszervezet egy legalább 12 fő SM beteg bevonását vállalta a programba Budapesten. 2011-ben a vállalt 12 betegből 10 beteg jelentkezése és bevonása történt meg. A projekt második célcsoportja azok az önkéntesek, akik szabadidejükben a betegeket otthonaikban segítik, hogy teljesebb életet élhessenek. A pilot projekt időtartama alatt a Segélyszervezet legalább 30 önkéntes felkészítését és bevonását vállalta Budapesten. Tevékenység Az önkéntes segítők elsősorban a sclerosis multiplexes beteg otthoni teendőiben nyújtanak segítséget, támogatást a beteg igényeihez igazodva. Feladataik változatosak: pl. házimunka, házkörüli apróbb teendők, ügyintézés, beszélgetés, orvoshoz kísérés vagy szállítás, kulturális programokra kísérés, sétálás, felolvasás. A segítők hetente vagy kéthetente egy alkalommal párban vagy önállóan járnak a segítséget igénylő beteg otthonába, a vállalásuknak megfelelően. A leendő önkéntesek felkészítő képzésen vesznek részt, és a programban esetmegbeszélő szupervízió és közösségi programok biztosítottak számukra. Az előkészítések és az egyeztetések után a pilot projekt elindulását 2011. szeptember 4-én Debrecenben, az országos SM nap alkalmából rendezett konferencián jelentette be az Ökumenikus Segélyszervezet. A hálózat kiépítése ezt követően két helyszínen kezdődött meg: Békés megyében és Budapesten. Szeptemberben megtörtént a program ütemtervének kialakítása és véglegesítése, melynek értelmében, az első szakaszban kizárólag Békés megyében és csak később, novembertől kezdődött

Budapesten is az önkéntes hálózat kiépítése. Emellett, ebben az időszakban a törvényi feltételek összegyűjtését követően létrejött az önkéntesek adminisztrációs hátterének, valamint a koordinációs és motivációs rendszernek a kialakítása – az otthoni segítségnyújtás sajátosságait figyelembe véve. Októberben ezt követően kezdődött meg Békés megyében az önkéntesek toborzása azokon a kisebb településeken, ahonnan a segítségre váró betegek jelentkeztek a programba. Novembertől pedig a Segélyszervezet megkezdte önállóan a hálózat budapesti kiépítését. Ennek érdekében


meghirdetésre került az önkéntesek segítségének lehetősége a sclerosis multiplexes (SM) betegek számára a budapesti SM egyesületek, alapítványok és klubok, valamint az elérhető internetes fórumokon, a betegtársak bevonásával. Decemberben megkezdődött az önkéntesek toborzása is a gyülekezetekben, a felnőttoktatási intézményekben és az interneten az önkéntes lehetőségek gyűjtőoldalán. A felhívásra összesen közel 80 érdeklődő e-mail vagy telefon érkezett és a részletes tájékoztatását követően 39 jelentkezési lap érkezett be az önkéntesek felkészítő képzésére Budapesten. December végéig kialakításra került az önkéntesek képzési rendszere, melyre azért van szükség, hogy felkészültebben végezhessék feladataikat a betegek segítségére. Az önkéntesek felkészítése és a hálózat működésének elindítása 2012. januártól valósul meg. Támogató: Novartis Hungária Kft. Időszak: 2011.09.01. - 2012.08.31. Összeg: 3.866.000,- HUF Téma: „Segíts Másokon!” (SM) Önkéntes Hálózat


MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2011-ben első alkalommal részesült központi költségvetésből biztosított működési támogatásban. A források felhasználása a Segélyszervezet alapműködésén túli – állami normatívából nem finanszírozott – tevékenységek megvalósítását támogatta. Ezen speciális programok, modellek kiegészítették, komplexebbé tették, a Segélyszervezet munkáját. A szervezet célja, hogy ezek a modellek a későbbiek során minél több helyszínen megvalósulhassanak a rászorulók esélyeinek növelése érdekében. Ezen modellek, új típusú programok az alábbiak voltak: Családok átmeneti otthonaihoz kapcsolódó új típusú programok; Munkaerő-piaci fejlesztési modellek; a Segélyközpont működése; humanitárius katasztrófák utáni segélyprogramok lebonyolítása, adományok gyűjtése és magyarországi szétosztása a rászorulók között, EU-élelmiszersegély program lebonyolítása; a fenti tevékenységekhez kapcsolódó önkéntesség és szemléletformálás. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet működési támogatásának teljes összege 200 millió forint.


HUMANITÁRIUS ÉS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius segítséget nyújt háborúk és természeti katasztrófák áldozatainak Magyarországon, a Kárpát-medencében, valamint más nemzetközi helyszíneken. Humanitárius segítségnyújtása mellett a Segélyszervezet aktívan részt vesz hosszú távú nemzetközi fejlesztési projektek végrehajtásában is. 2011-et a Haiti földrengés utáni újjáépítés, a Japán földrengés és cunami, az „arab tavasz”, ezen belül is Líbia eseményei, valamint a kelet-afrikai szárazság határozták meg nemzetközi téren, míg Magyarországon a vörösiszap utáni helyreállításra és a 2010-es árvízi munkák befejezésére fordította a legnagyobb energiát az Ökumenikus Segélyszervezet Humanitárius és Nemzetközi Fejlesztési Igazgatósága. Emellett tovább folytatódtak az évek óta tartó afganisztáni és ukrajnai projektek is – előbbi szakiskola és fogház befejezése, valamint kórházfejlesztés, utóbbi pedig többek között munkaerő-piaci képzési programok formájában.

NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS

Afganisztán Az év során a Segélyszervezet befejezte az Európai Unió (EU) és a Külügyminisztérium (KÜM) vegyes finanszírozásában 2010 során Pul-i-Khumriban épült tartományi fogház komplexum pótmunkáit. Ezekre azért volt szükség, mert az építkezés ideje alatt a helyszín több alkalommal tartósan hadműveleti területté vált. Bár magát a komplexumot nem érte támadás, a hadműveletek lassították az építkezést. Egészségügyi és mezőgazdasági fejlesztő programok A KÜM által 30 millió forint értékben finanszírozott tárgyévi PRT civil fejlesztési projekt 2011-ben egy egészségügyi és egy mezőgazdaság-fejlesztési programrészből állt. Az egészségügyi fejlesztés keretében a Pul-i-Khumri központi kórház részesült műszeradományban, az életmentő beavatkozások elvégzéséhez, valamint egy új raktárhelyiség létesült az ENSZ gyógyszerszállítmányainak fogadására. Ennek keretében a fenti intézmény gyógyászati anyagokból, segédeszközökből, gyógyszerekből álló kiegészítő csomagot kapott.


A mezőgazdaság-fejlesztési program keretében a Gazan-Walyan térségében korábban létesült gazdaszövetkezetben gazdaképzések zajlottak 500 földműves számára. A program zárásakor a résztvevők trágyázó- és növényvédő-szer készlet, valamint fogyóeszköz juttatásban részesülnek. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2011 nyarán a Külügyminisztérium támogatásával 4,5 millió forint értékű gyógyszert adott át egy Pul-i-Khumriban lévő kórháznak. Az átadást alapos felmérés előzte meg; az Ökumenikus Segélyszervezet az egészségügyi intézmény által összeállított igények és szükségletek alapján

állította össze a gyógyszerszállítmányt. A kórház 300 TBC beteget kezel, akiknek speciális élelmiszerre van szükségük. Ezt az ENSZ világélelmezési programja (World Food Programme) adományozza a kórház számára, de eddig komoly problémákat jelentett az élelem raktározása. Ezért az Ökumenikus Segélyszervezet 4,5 millió forint értékben újít fel egy raktárhelyiséget, amelyben megoldható az élelem tárolása. A helyiség munkálatai augusztus hónap folyamán kezdődtek el, és októberre már el is készült. A projekt hosszú távú fenntarthatósága és az átlátható segítségnyújtás végett a Segélyszervezet munkatársai és helyszíni képviselői találkoztak Dr. Salem Rasulival, az afgán Egészségügyi Minisztérium tartományi képviselőjével is. A személyes találkozó során ismertették a jelenleg futó program egészségügyi részének elemeit, valamint a tartományban régebben végrehajtott egészségügyi tartalmú projektek jelenlegi helyzetét és a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket, szükségleteket. Szakoktatási központ A Japán Kormány Grant Assistance for Grassroots Project (GAGP) 800 ezer dollár – 160 millió forint – értékű támogatásával a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet egy minta értékű fejlesztési programot valósított meg, melynek köszönhetően egy hiánypótló szakoktatási központot tudott felépíteni. Az épület felépítését megelőzően az Ökumenikus Segélyszervezet a magyar Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően egy átfogó felmérést és stratégiát készített Baghlan tartomány szakoktatásáról. Baghlan tartományban a munkanélküliség főbb okai közé tartozik a szakképzettséget nem igénylő munkaerő-túlkínálata, valamint a megfelelő képesítés és szaktudás hiánya. A 160 millió forint összértékű program keretében Pul-i-Khumri városában egy szakközépiskola, valamint egy hozzá


kapcsolódó, több mint 100 férőhelyes kollégium kialakítása és teljes felszerelése fejeződött be. Az eredeti terveknek megfelelően 2011 év elejére elkészült az új 12 tantermes iskola, melyben február első hetében több mint 18 tanár és 140 diák kezdhette meg az oktatást. Az új központ a korábban bérelt romos és hiányosan felszerelt épületet váltotta fel. Az új intézménybe elsősorban 14-20 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező diákok járnak. A tartományban jelenleg tapasztalt általános iskolai és a felsőoktatás közötti szakoktatási hiányt pótolja az új létesítmény.

Ez a második GAGP program, amit a Segélyszervezet Baghlan tartományban a japán-magyar együttműködés keretében hajtott végre.

Etiópia Segítségnyújtás a szomáli határon lévő menekülttáborokban A Szomáliát, Etiópiát és Kenyát sújtó rendkívüli szárazság miatt a régióban súlyos ivóvíz és élelmiszerhiány alakult ki, melynek következtében mintegy 12 millió ember került közvetlen életveszélybe. Mint minden ilyen csapásnál a gyerekek és a nők a leginkább kiszolgáltatottak és veszélyeztetettek. Szomáliában a helyzetet a helyi milíciák fenyegetése is súlyosbítja, így már több százezren menekültek a környező országokba. Ám a menekülttáborokban élők helyzete is napról-napra romlik. Az Etiópiában kialakult helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ország szomáliai határhoz közeli több mint 100 ezer fős Dollo Ado menekülttáborába naponta közel 2.000 újabb nélkülöző ember érkezik. Etiópiában a szárazság 4,6 millió embert érint közvetlenül, ők a falvaikban maradtak, és elosztó központokból próbálnak meg gondoskodni róluk. 2011 augusztusában az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa tényfeltáró út során kapcsolatot épített ki a helyi szervezetekkel, és feltérképezte a segítségnyújtás lehetséges módjait. A látogatásának célja a nyáron indított adománygyűjtés eredményes felhasználásnak kidolgozása, a 60 éve nem látott szárazság sújtotta térségben, hozzájárulva az ivóvíz biztosításhoz a nélkülöző lakosság részére. A projekt előkészítésében segítségére volt az Etiópiában évtizedek óta jelen lévő


partnerszervezete a DanChurchAid, valamint a Mekani Yesus Etióp Evangélikus Egyház segélyszervezete is. Az Ökumenikus Segélyszervezet a terepfelméréssel egyidőben hárommillió forinttal járult hozzá helyi partnerszervezetének munkájához, amelyik az Oromia tartományban található Kobe táborban élő 25 ezer menekültet látja el élelemmel, ivóvízzel. A hosszú távú segítségnyújtás 2012-ben folytatódik egy dél-etiópiai kút rekonstrukciós projekttel. Ennek azért van jelentősége, mert a korábban megrongálódott ivóvízellátó rendszerek

helyrehozatalával vagy éppen új kutak létesítésével nemcsak a családok jutnak alapvető életelemhez, hanem biztosítottá válnak az állattartás feltételei is, így helyben maradva stabilizálódhatnak az életkörülményeik.

Haiti Iskolaépítés A 2010-es földrengés Haiti iskoláinak mintegy 70 százalékát pusztította el. Ezek újjáépítéséhez szolgál mintául a St. Matthieu iskolaépülete, melynek szerkezete egyszerre áll ellen a nagy erejű földrengéseknek és a térséget gyakran sújtó trópusi viharoknak. A mérnökök számára nagy kihívást jelentett a fal- és tetőszerkezetet tervezése, mivel ennek egyben kell maradnia a felülről érkező nagy nyomású behatáskor, illetve ellen kell állnia az alulról érkező szeizmikus erőknek is. 2011. szeptember 25-én adták át azt az iskolaépületet, amelyet az Ökumenikus Segélyszervezet az ACT Alliance nemzetközi szövetség tagjaként, finn partnerével, a FinnChurchAid-del közösen épített fel a Haiti fővárosától, Port-au-Prince-től 30 kilométerre fekvő Leogane-ban. A Saint-Mattieau iskola környezetbarát, napenergiával működik, továbbá földrengés- és hurrikán-biztos. A földrengés után maradt törmeléket felhasználva épült, tehát a biztonsági szempontok mellett a tervezéskor kiemelt szerepet kapott a környezeti fenntarthatóság is. A 350 diáknak oktatást biztosító épületben hét tanterem, továbbá közösségi termek, konyha és kiszolgáló egységek, például biovécék találhatók. Az épület világítását és a számítógépek áramellátását napelemek biztosítják, míg a konyhai sütők biogázzal üzemelnek.


Az iskola építésébe a tervezéstől egészen a tanítás megkezdéséig folyamatosan bevonták a helyieket, így adva át a tapasztalatokat, s formálva eggyé a közösséget az együttgondolkodás és cselekvés segítségével. 2011 decemberében a Segélyszervezet munkatársai elkezdték a következő iskola felépítésének előkészítését. Az épületet előre láthatóan 2012-ben adják át a közösségnek. Pszicho-szociális segítségnyújtás gyermekeknek A Henkel Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül több mint 8000 EUR

értékű eszközadománnyal támogatott egy a haiti földrengés sújtotta régióban működő, gyermek-rehabilitációs programot. A Segélyszervezet helyi partnereivel együttműködésben célba juttatott multimédiás eszközök a katasztrófát túlélt gyermekek pszicho-szociális kezelését, illetve oktatását segítik. A katasztrófa túlélőinek, károsultjainak, fizikai, lelki sérüléseket elszenvedett áldozatainak pszicho-szociális kezelése, az új élethelyzet feldolgozásában nyújtott segítség elengedhetetlen. Különösen igaz ez a gyermekekre, akik közül sokan elvesztették valamely hozzátartozójukat, családtagjukat, illetve a családjuk elvesztette minden anyagi forrását. A nagyon nehezen feldolgozható lelki megrázkódtatáson kívül ezzel a gyermekek oktatásban való részvételének a lehetősége is megszűnt, pont akkor, amikor a tanulás, a traumatikus élmények hatásainak megfelelő kezelése létfontosságú. Az Ökumenikus Segélyszervezet helyi partnerszervezete által Tabarre városában működtetett gyermektábor, illetve iskola ideális keretet biztosítanak ehhez, ezért választotta a Segélyszervezet ezt a helyszínt a projekt megvalósítására. A Henkel által adományozott forrásokból helyben beszerzett eszközök között szerepel laptop, projektor, hangszóró, és a felszerelések árammal való ellátásához szükséges generátor is. Ezek segítségével a helyszínen lévő gyermekotthonok lakóinak, valamint a környéken élő, rászoruló gyermekeknek biztosít a helyi partnerszervezet ingyenes oktatási, illetve rekreációs lehetőséget, gondoskodva a gyermekek fizikai, pszichikai rehabilitációjáról, amennyiben szükséges, pszichológiai kezeléséről. Jelenleg több mint 740 gyermek (köztük 160 árva) vesz részt ebben a programban, de a tábor kapacitása folyamatosan nő, és így az adomány áldásos hatásaiból is egyre több gyermek részesülhet

Erdély / Románia Játszótérépítés a vajdaszentiványi óvodának 2011 októberében készült el a Vajdaszentiványi Református Egyházközség által működtetett óvoda számára épített, két csúszdából, hintából és mászókából, valamint két libikókából és két homokozóból álló játszótér, amelyet az Ökumenikus Segélyszervezet finanszírozott 1300 euró értékben.


Élelmiszertámogatás Marosvásárhelyen Több mint száz, nehéz körülmények között élő marosvásárhelyi gyermeknek és árvának (Lídia Gyermekotthon, Pici Ház Utcagyerek Misszió), továbbá a Vártemplomi Diakóniai Központ Idősek Otthonának lakója kapott karácsonyi ajándékot az országos adventi adománygyűjtő felhívás keretében. Az Ökumenikus Segélyszervezet 430 ezer forint értékben, 900 kilogramm segélyszállítmánnyal lepte meg december 13-án a gyermekeket és az időseket. A szállítmány a 106 karácsonyi csomag (melyek csokoládéból, müzli szeletből, kekszből és szaloncukorból álltak) mellett közel egy tonna tartós élelmiszert (liszt, rizs, tészta, cukor, étolaj, konzervek, lekvár, kakaó, tea) tartalmazott. A Pici Házban 27 szegény sorsú gyerekről gondoskodnak naponta, a Lídia otthonban 20 fiatal nevelkedik, az idősotthonban pedig 45 lakó van.

Ukrajna / Kárpátalja Félmillió euró értékű munkaerő-piaci képzési programok Beregszászon és Miskolcon Az Ökumenikus Segélyszervezet és az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ közösen valósítja meg azt a félmillió euró értékű fejlesztő programot, melyet az Európai Unió Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogat. A magyar-ukrán együttműködésben 2011-ben indult két éves projekt a két ország egy-egy régiója (kárpátaljai illetve miskolci) hátrányos helyzetű lakossági csoportjainak nyújt munkaerő-piaci képzéseket. Intézményi együttműködés keretében támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet miskolci intézménye és a beregszászi ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ közötti további szakmai együttműködését is. A program általános célja, hogy képzési lehetőségek biztosításával elősegítse a beregszászi és miskolci, társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok – elsősorban munkanélküliek, fogyatékkal élők, roma kisebbség, munkába visszatérő nők, iskolából kimaradó fiatalok – társadalmi integrációját. Ezt a célt a két szervezet olyan szolgáltatások, képzési lehetőségek bevezetésével éri el, amelyek növelik a célcsoport esélyegyenlőségét, segíti mindennapos problémáik megoldását és a munkaerőpiacra történő visszatérését. A két éves program eredményeként Ukrajnában 400 ember (elsősorban munkanélküliek, nők, romák illetve fogyatékkal élők) tanácsadó szolgáltatást, elhelyezkedési képzést vehet igénybe a Beregszászi járásban, 80 munkanélküli nyelvtanfolyamokkal bővített akkreditált számítógépes tanfolyamon, 60 asszony számára alapfokú háztartási tanfolyamot, továbbá 40 fő részére pincér- és szakácsképzéseket szervez a központ. Magyarországon 3 számítástechnikai szakember képzése, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet miskolci intézményében élő 50 ember számára alapfokú számítógépes tanfolyam valósul meg. Munkaerő-piaci elhelyezkedést támogató képzésben


pedig összesen 120, elsősorban munkanélküli, nő, fogyatékkal élő, valamint roma részesül Miskolcon és a környező településeken. A program további célkitűzése, hogy a két intézmény tudására és tapasztalataira alapozva, innovatív módszerek, közös stratégia, képzési és munkamódszerek kerüljenek kidolgozásra. Ennek keretében – többek között – felmérési módszerek átadása történik meg társadalmilag rászoruló csoportokkal foglalkozó 30 ukrán szociális munkás számára. A pályázati program keretén belül végrehajtandó tevékenységek segítségével olyan célokat lehet elérni, amelyek választ adnak az ukrán és a magyar társadalomban jelen lévő problémákra a munkanélküliek, különösen a fogyatékkal élő és roma kisebbséghez tartozók esetében. A projekt kapacitásnövelő és szakértelem (know-how) átadásra vonatkozó elemei további pozitív hatással vannak a fentiekre, amely további eredményeket hozhat a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség megteremtése terén. A munkaerő-piaci integrációs képzéseken, tanácsadásokon résztvevő több mint 700 emberen, a két régióban működő helyi cégeken és vállalatokon, illetve az Ökumenikus Segélyszervezet és az ADVANCE közös munkájának eredményén túl, az ACCORD hálózatába tartozó, mintegy 20 ukrajnai civil szervezet is profitálni fog a program során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően. Ennek érdekében egy kiadvány készül a program befejeztével, melyet magyar és ukrán szakemberek vehetnek majd kézbe. A „Munkaerő-piaci képzési programok hátrányos helyzetűeknek Beregszászon és Miskolcon” című projekt a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (www.huskroua-cbc.net) keretében valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) finanszírozási forma az Unió külső határai mentén történő határon átnyúló együttműködések támogatását szolgálja. A HU-SK-RO-UA ENPI CBC Program átfogó célja olyan tevékenységek ösztönzése, melyek egy sokkal intenzívebb és hatékonyabb társadalmi és gazdasági együttműködést eredményeznek Ukrajna és a tagállamok közös határmenti régióiban. A program eddigi eredményeként 299 fő vette igénybe a tanácsadói szolgáltatást, 40 munkanélküli vett részt a nyelvtanfolyammal bővített számítástechnikai képzésen, 20 munkanélküli fejezte be az ukrán nyelvtanfolyamot, 20 munkanélküli nő fejezte be az alapfokú házvezetési tanfolyamot és tizenegyen vettek részt a szakácsképzésen. Karácsonyi adomány több mint 500 tanulónak A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet országos adventi adománygyűjtő kampányának keretében a Beregszászi járás iskoláiban tanuló első osztályos gyermekek karácsonyi adományban részesülhettek, melyet az Ökumenikus Segélyszervezet és beregszászi irodája, az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ munkatársai juttattak el a gyermekeknek. Az adventi kampány keretében több mint 20 iskolában 545 kisiskolás vehette át a karácsonyi édességcsomagot.


HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Magyarország

Vörösiszap katasztrófa 2010. október 4-én a Magyar Alumíniumipari Zrt. ajkai timföldgyára vörösiszap-tározó falának átszakadása következtében vörösiszap-tartalmú lúgos víz öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A Segélyszervezet a vörösiszap katasztrófa után azonnal a helyszínre delegálta munkatársait, hogy a szükségletek felmérése után kidolgozzák a segélyprogramokat, és megkezdjék az azonnal segítségnyújtást a károsult lakosságnak. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködési megállapodást kötött Kolontár önkormányzatával. Ennek értelmében a Segélyszervezet területi irodát nyitott a településen, mely a Segélyszervezet humanitárius és fejlesztési munkájának helyszíni irányítását, a felmérések végrehajtását, a segélyszállítmányok kiosztását, a helyszínen dolgozó szervezetekkel történő koordinációt, valamint a hosszú távú rehabilitációs és fejlesztési projektek kidolgozását és megvalósítását tűzte ki céljául. A segélyprogram 2011-ben tovább folytatódott, s a magánszemélyek jelentős ingóságpótlási támogatását is erre az időszakra időzítette a Segélyszervezet, amikor is a károsult családok új lakóingatlanai már felépültek. Ezen felül az alábbi segélyprogramok valósultak meg 2011 folyamán: 2011. január 25-én a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a GlaxoSmithKline támogatásával 300 rászoruló kislány számára ajánlott fel méhnyakrák elleni védőoltást, akik a 2010-ben katasztrófát szenvedett két régió, Miskolc és környékén (árvíz sújtotta részek), valamint a vörösiszap katasztrófa településeinek egyikén (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely) laknak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete február 9-én ünnepélyes keretek között adta át az Egyesülethez tartozó tagvállalatok és azok munkatársai által összegyűjtött több mint 21


millió forintos adományát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek. A támogatásnak köszönhetően a Segélyszervezet a vörösiszap katasztrófa sújtotta település művelődési házát újítja fel és korszerűsíti, ezzel is elősegítve a település közösségi alkalmainak szervezését. A 2010 októberében történt katasztrófát követően a kolontári művelődési házban tárolták az adományokat. Ezek jelentős részét január végéig kiosztották, így megkezdődhet a számos közösségi eseménynek helyszínét adó intézmény rendbetétele és korszerűsítése. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének támogatásával az Ökumenikus Segélyszervezet – az önkormányzattal együttműködve – nemcsak az épület külső és belső felújítását végzi el, hanem napkollektorokat szerel fel, korszerűsíti a fűtésrendszert és a szigetelést, valamint a művelődési ház valamennyi szolgáltatása elérhetővé válik majd mozgássérült látogatók számára is. A felújítás mellett a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a szörnyű katasztrófát átélt kolontári lakosok az eddiginél jobban felszerelt és modernebb közösségi intézményt kapjanak. Ezért a rendezvények szervezését elősegítendő új fény- és világítástechnika kerül beépítésre. A teljesen felújított intézmény így megfelelő körülményeket teremt többek között mentálpszichológiai vizsgálatok elvégzéséhez, egészségügyi felvilágosító előadások, baba-mama klub, nyugdíjas klub, képző- és zeneművészeti önképzőkör, valamint tánckör megtartásához. A művelődési házban egy öltözővel és zuhanyzóval kiegészített, fitneszgépekkel is felszerelt edzőterem is helyet kap.

2011. február 17-én a kolontári egészségházban adta át az Ökumenikus Segélyszervezet a BÁV – Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. 1,4 millió forintos adományából vásárolt, a térségi védőnői szolgálat korszerűsítéséhez szükséges egészségügyi, valamint informatikai felszereléseket. Az adomány részét képezték többek között magzati szívhangvizsgáló készülékek, szűrőaudiométerek, vérnyomásmérő, látásvizsgáló eszközök, csecsemőmérleg, faliszekrény, vércukorszintmérő, pelenkázó asztal valamint az adminisztrációs feladatok ellátásához

szükséges számítógép és multifunkcionális nyomtató. 2011. március 23-án vette át az Ökumenikus Segélyszervezettől mind a harminchárom vörösiszap károsult kolontári család az egyenként 2 millió forint értékű ingóságpótlásra használható utalványt. A támogatás a Nemzeti Segélyvonal 1752-es számának hívásával valamint a Nemzeti Összefogás Alapítvány gyűjtéséből valósult meg. Az utalványt bútorra, háztartási készülékre, építőanyagra, számítástechnikai eszközökre és kertészeti felszerelésre lehetett beváltani a


Segélyszervezettel szerződésben álló helyi és környékbeli, kis- és középvállalkozók üzleteiben augusztus végéig. A támogatás összértéke 66 millió forint volt. 2011. június 30-án újabb 3 család vehette át az Ökumenikus Segélyszervezettől az ingóságpótlásra jogosító utalványokat összesen 6 millió forint értékben. A családok a vörösiszap katasztrófában elhunyt hozzátartozójuk öröksége jogán részesültek a támogatásban. Az utalványt bútorra, háztartási készülékre, építőanyagra, számítástechnikai eszközökre és kertészeti felszerelésre lehetett beváltani a Segélyszervezettel szerződésben álló, helyi és környékbeli kis- és középvállalkozók üzleteiben augusztus végéig. A 2011. május 28-án tartott gyermeknap alkalmából húszezer forint értékű ajándékutalványokat kaptak a kolontári gyermekek. A Vodafone Humanitárius Alap jóvoltából az Ökumenikus Segélyszervezet az összes, 107 kolontári 14 évnél fiatalabb gyermeket megajándékozta, összesen több mint 2 millió forint értékben. A gyermeknapi programok megszervezésébe, valamint az ajándékutalványok átadásába a Vodafone önkéntesei is bekapcsolódtak. Az utalványokkal a gyerekek két ajkai játékboltban tudták kiválasztani és megvásárolni a számukra legkedvesebb játékokat. 2011. augusztus 23-án az Ökumenikus Segélyszervezet és a Siemens közreműködésével a kolontári Táncsics Mihály általános iskolában összesen 30 darab mikrohullámú sütőt, hűtőszekrényt és fagyasztót, illetve kombinált tűzhelyet, továbbá – az Osram Kft. felajánlásaként – 680 darab energiatakarékos világítótestet adtak át Kolontár és Devecser önkormányzatai és közintézményei képviselőinek, az intézmények szükségleteiknek megfelelően. A háztartási gépekből a két település közintézményei, az energiatakarékos égőkből a kolontári családok, valamint a devecseri iskola részesülnek. Az adomány összértéke meghaladta a 3,5 millió forintot. Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 2011. november 25-én adták át a Szerencsejáték Zrt. támogatásából beszerzett bútorokat és orvosi eszközöket a kolontári orvosi rendelőnek. A két belgyógyászati vizsgálóágy, orvosi asztal, két gyógyszerszekrény, defibrillátor, digitális mérleg, látásvizsgáló tábla és várótermi székek alkotta felszerelés értéke 1,12 millió forint. Noha a vörösiszap-katasztrófában nem sérült a rendelő épülete, már a katasztrófa előtt szükségessé vált a meglévő felszerelés pótlása, cseréje. Különösen, mivel ez az egyetlen orvosi rendelő Kolontáron, így több mint 700 főt látnak el az épületben. Emlékpark és környezetvédelmi tanösvény Az Ökumenikus Segélyszervezet összesen több mint 240 millió forint értékben végrehajtott vörösiszap segélyprogramjának részét képezte az a Kolontár területén létrehozandó emlékpark és környezetvédelmi tanösvény, melynek egyik stációja 2011. október 4-re, a vörösiszap katasztrófa egy


éves évfordulójára elkészült emlékhely. A tanösvény a bajbajutottak iránti összefogás fontosságának, valamint a környezetünkért érzett közös felelősségnek az üzenetét hordozza magában.

Az emlékpark és környezetvédelmi tanösvény építése többes céllal kezdődött meg. Egyrészt emléket szeretne állítani a katasztrófa pusztításának és súlyos következményeinek, másrészt szemléletformáló céllal fel kívánja hívni a figyelmet az ember és a környezet kapcsolatának fontos aspektusaira, a közös felelősségre, s így tanulságul szolgál az utókornak a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. A létesítmény egy fogadóépülettel és több stációval várja majd az érdeklődőket, turistákat s nem utolsó sorban az iskolás korosztályt, akár

osztálykirándulás akár rendhagyó tanóra keretében érkeznek oda. Az alapinformációkat többnyelvű kisfilm és interaktív, audiovizuális szemléletformáló eszközök nyújtják, a tematikát pedig kilenc további állomás dolgozza föl többek kötött az emlékezés, az ember és környezete kapcsolata, személyes felelősségünk és az elkerülhető természeti károk témakörében.

Árvíz 2010 Ócsanálos közösségi háza A Hernád áradása miatt Ócsanálos település májusban és júniusban is víz alá került, s a település többfunkciós közösségi háza – amely már a természeti katasztrófa előtt is igen leromlott állapotban volt – súlyosan károsult. Az épületben méltatlan körülmények között orvosi rendelő, falugazdászi iroda, házasságkötő terem, közösségi termek és könyvtár is működött, emellett pedig a római katolikus, a református, az evangélikus és a görög katolikus istentiszteletek alkalmainak is helyet adott. A június 23-ai ünnepélyes átadót követően, a helyi közösség számára létfontosságú szolgáltatások, alkalmak egy teljesen megújult, a XXI. század követelményeinek is megfelelő környezetbe kerültek. A Duna Televízió, a Roche Magyarország Kft., a Magyar Nemzeti Bank, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, a Szerencsejáték Zrt., valamint a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, összesen több mint 41 millió forint értékben újította fel és alakította át az ócsanálosi közösségi házat az Ökumenikus Segélyszervezet. Erdélyi szervezetek támogatásával új harangláb és székely kapu épült, a Whirlpool Magyarország Kft. pedig háztartási gépekkel szerelte fel az épületet.


Szendrői Felzárkózási Központ Összhangban azzal az általános gyakorlatával, amely szerint egy-egy célterületen a humanitárius segélyezést és helyreállítást lehetőség szerint hosszú távú fejlesztéssel folytatja a Segélyszervezet, Szendrőn Felzárkózási Központ kialakítását határozta el. Az intézmény célcsoportja a Szendrő vonzáskörzetében élő, leszakadó társadalmi csoportok tagjai. A programmal a célcsoportba tartozók társadalmi vérkeringésbe való visszakerülését kívánja támogatni a Segélyszervezet – a munkába állás, a szakképzés és a közösségfejlesztés támogatásával. Szendrő mellett a célterülethez tartoznak a város vonzáskörzetében található falvak is, így a közvetve kedvezményezett lakosság összesen több mint tízezer fő. A kivitelezési tervek elkészültek, jelenleg az engedélyezési eljárás zajlik, mivel a település rendezési tervét is módosítani kell egy korábbi rossz döntés miatt. Ennek a hivatalos eljárásnak az időtartama rendkívül hosszadalmas volt. Az építési engedélyt a szervezet megkapta, jelenleg a kivitelező kiválasztásának folyamata zajlik. Szendrői logisztikai bázis és humanitárius segélyezési és árvízvédelmi központ Logisztikai bázisként és humanitárius segélyezési-, valamint árvízvédelmi képzőhelyként működik majd az a 16 millió forintból megvalósuló logisztikai központ, melynek alapkövét 2011. április 27-én ünnepélyes keretek közt rakták le a 2010 tavaszi árvizek során súlyos károkat szenvedett Szendrő városában. Az Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésének és a Provident Pénzügyi Zrt. 8 millió forintos támogatásának köszönhetően megvalósuló beruházás lehetővé teszi, hogy a terület lakossága előre felkészüljön egy esetlegesen újra bekövetkező természeti katasztrófára. A központ katasztrófa helyzetben logisztikai bázisként üzemel, a szervezet innen osztja majd a védekezéshez szükséges eszközöket, illetve segélyeket, de humanitárius segélyezési- és árvízvédelmi képzéseknek is otthont ad majd.

Viharkárok Magyarországon Az Ökumenikus Segélyszervezet 2011-ben több tucat árvíz, belvíz és viharkár által sújtott családot támogatott 50-400 ezer forint közötti összeggel, összesen mintegy 2,5 millió forint értékben. A támogatást az adott térségben lévő boltokban és építőanyag telepeken tudták levásárolni a károsultak az általuk legszükségesebbnek ítélt termékekre, építőanyagokra.


Líbia A 2011 februárjában Líbiában kitört harcok miatt kialakult humanitárius krízisre reagálva a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2011. március 2-án Egyiptomon keresztül a líbiai Bengáziba delegálta munkatársait. A humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges helyszíni felmérések, valamint a helyi civil szervezetekkel (LAHA, Libyan Association for Humanitarian Aid) és nemzetközi partnerszervezetekkel (OCHA, WHO, ECHO) folytatott koordináció és konzultáció eredményeként két fő irányban kezdődött el a magyar humanitárius segélyezés. A Segélyszervezet térségben dolgozó munkatársai egy mindösszesen kéttonnányi, 1000 csomag ivóvizet, sajtot, kenyeret, gyümölcslevet és halvát tartalmazó szállítmányt juttattak el és osztottak szét egyiptomi önkéntesek bevonásával az egyiptomi-líbiai határállomáson – Salloum – tartózkodó menekültek között. A másik, jelentősebb segélyprogram keretében, az Ökumenikus Segélyszervezet fél tonna kötszert, fertőtlenítőszert és gyógyszert juttatott el egy helyi civil szervezet (LAHA) közreműködésével bengázi legjelentősebb kórházaiba (Al Jala, Adjdabia, Jomhuria, Október 7.)

A Segélyszervezet munkatársai az első humanitárius segítségnyújtás végrehajtását követően a helyszínen felkeresték a fent említett kórházakat a magyar külügyminisztérium részére benyújtott segélyprogram előkészítése, a szükségletek feltérképezése érdekében. A Segélyszervezet projektjavaslatot nyújtott be a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumához, amelyre nyolcmillió forintos támogatást nyert az alábbi, Benghaziban működő egészségügyi intézmények támogatására: Al Jala kórház - Bengázi (460 fő ellátása), Jomhuria kórház - Bengázi (600 fő ellátása), Október 7.

kórház – Bengázi (600 fő ellátása), Adjdabia kórház (500 fő ellátása) A program célcsoportja a város és régiójának lakossága volt, célja pedig humanitárius segítségnyújtás keretében négy Bengáziban működő egészségügyi intézmény gyógyszerekkel és gyógyászati eszközökkel történő ellátása, valamint a traumás sebesültek miatt túlterhelt kórházak kimerülő készleteinek pótlása. Továbbá a súlyosabb traumás betegek ellátásának támogatása gyógyszerek és


egészségügyi felszerelések biztosításával, illetve az általános járóbeteg-ellátás, kórházi kezelések segítése gyógyszerekkel és egyéb felszerelésekkel.

Japán Napközi felépítése a Japánt sújtotta cunami után 2011. március 11-én az évszázad egyik legnagyobb földrengése, és az azt követő cunami sújtotta Japán keleti partjait. A katasztrófában több mint 20 ezer ember vesztette életét, az anyagi kárt 3000 milliárd dollárra becsülik. A tragédia hírére adománygyűjtő kampányba kezdett az Ökumenikus Segélyszervezet. A 1749-es adományvonalon, a Sakura kendó kupa gyűjtésén és az Oktatási Minisztérium felhívásával indult iskolák adománygyűjtésén keresztül mintegy 28 millió forintot gyűjtött össze a Segélyszervezet. Az adományt eleve az oktatási szektorban tervezte fölhasználni. Ehhez kapcsolatba lépett a Japánban működő civil szervezeteket összefogó NGDO platformmal, amely a Save the Children japán irodájával való együttműködést ajánlotta.

A katasztrófa után a japán állam magára vállalta az iskolák újjáépítését, ez azonban nem vonatkozott a napközikre, helyi nevükön: gakudókra. A gakudo ebben a helyzetben kiemelten fontos intézmény: az újjáépítés, újrakezdés hihetetlen energiát kíván a túlélőktől. A cunami által legjobban sújtott területeken élők pluszmunkát vállalnak, hogy előteremtsék az újrakezdéshez szükséges pénzt. Eközben sokkal kevesebb idejük marad a gyerekre, akik ez idő alatt jól felszerelt és biztonságos gakudoban töltik a délutánjaikat. A Segélyszervezet által

kiválasztott helyszín Otsuchi város Iwate prefektúrában. A várost teljesen elpusztította a cunami, lakóinak tizede eltűnt a katasztrófa során. A Segélyszervezet 2011 őszén egy 160.000 dollár összértékű japán gakudo felépítését finanszírozta 120.000 dollárral. A cunami miatt hatalmas károkat szenvedett Otsuchi város egyik napközijét a Save the Children Japan-nal együttműködve építette föl, amelynek átadása 2011 novemberében megtörtént. Az épület előre gyártott elemekből készült, és megfelel a legszigorúbb japán építési előírásoknak. Az eredeti helyéhez képest magasabbra került, így jobban védve van a további természeti csapásoktól. Az intézmény 35-50 gyermek délutáni foglalkoztatására alkalmas.

Szolidaritás az egyiptomi buszbaleset érintettjeivel Egy utazási iroda által szervezett egyiptomi utazás végén a csoport három autóbusszal tartott szállodáiktól a repülőtérre, amikor az egyik busz felborult. A balesetnek 11 halálos áldozata volt és 29-en sérültek meg 2011 őszén.


A Best Reisen utazási iroda gyűjtést kezdeményezett az egyiptomi buszbaleset károsultjainak és hozzátartozóiknak megsegítésére. Az utazási iroda az Ökumenikus Segélyszervezetet kérte fel a gyűjtés partnereként. A gyűjtés célja hangsúlyozottan nem a kórházi kezelések és a hazautaztatás rendezése, ez részben a biztosító társaságok, részben a Best Reisen jóvoltából megtörtént. Az adományokból az utazási iroda és a Segélyszervezet anyagi segítséget kíván nyújtani a károsultaknak és a hozzátartozóknak az őket ért tragikus baleset utáni mindennapokban. A beérkezett adományok felhasználásáról a Segélyszervezet 2012-ben dönt.

TERMÉSZETBENI ADOMÁNYOK A 2011-es év a természetbeni adományozás értékének tekintetében meghaladta a 70 millió forintot, míg a különböző célokra kiosztott adományok értéke több mint 100 millió forint volt. Az adományok fő fajtái a következők voltak: élelmiszer, ruházati termékek, gyógyhatású készítmények, háztartási felszerelési tárgyak, háztartási gépek, kórházi ágyak, irodabútorok. A megelőző esztendő katasztrófákat követő segítségnyújtása kisebb mértékben áthúzódott 2011-re is, elsősorban az elkészült lakóházak vagy közintézmények részére ajánlott fel több cég háztartási gépeket illetve egyéb felszerelési tárgyakat. A fő irány az adományozásban továbbra is a hazai szociális segítségnyújtás volt. A 2011-es legkiemelkedőbb adományozói a következő cégek, vállalatok, szervezetek voltak: Kleeblatt-i Gondozási Otthon (Németország) - elektromos kórházi ágyak; Tesco-Global Áruházak Zrt. – ruhanemű és egyéb felszerelési tárgyak; Béres Alapítvány a Teljes Életért - Béres csepp; Reader's Digest Kiadó Kft. - könyv, cd, ajándéktárgyak; Idealbody Kft.; Foltin Globe Kft. – szaloncukor; Henkel Magyarország Kft. – páramentesítő, higiéniai termékek; Siemens Zrt. - háztartási gépek; Telenor Magyarország Zrt. - irodai bútorok, ruha; Kolorádói Magyar Club – téli ruházat.


STRATÉGIAI ÉS FEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG A 2011-es év több változást is hozott a Stratégiai Igazgatóság munkájában, melyek egyrészt a szűkülő nemzetközi fejlesztésre felhasználható forrásokra, másrészt a gazdasági válság hatásaira vezethetőek vissza. Új ellátási területek Az Igazgatóság kiemelt feladatként kezelte a Segélyszervezet hazai tevékenységének, intézményrendszerének áttekintését, a tevékenységi körök bővítésével kapcsolatos stratégiai anyagok kidolgozását, illetve új szolgáltatások megtervezésével és az ehhez kapcsolódó forrásszerzésre vonatkozó tervek és konkrét pályázatok elkészítését. Az új szociális ellátási formák, tervezett tevékenységi területek közül megemlítendő az autista gyermekek nappali ellátásával kapcsolatban kidolgozott modellprojekt. A munka során az Igazgatóság munkatársai látogatást tettek és kapcsolatokat alakítottak ki olyan intézményekkel, amelyek jó gyakorlatán alapulva megkezdődött a tervező munka és a forrásszerzés elindítása. Előreláthatólag 2012 folyamán születnek meg azok az eredmények, amelyek lehetővé az autista gyermekek nappali ellátására szakosodott intézmény elindítását. Kiemelt projektként kezelte az Igazgatóság azon tervezési folyamatok elindítását, amelyek hátrányos helyzetű családok, illetve családok átmeneti otthonaiban élők számára biztosítanak a jövőben jövedelem-teremtő lehetőségeket szociális gazdaságok formájában. Emellett az Igazgatóság előkészített egy több mint fél milliárd forint összértékű programot, amely hátrányos helyzetű gyermekek és családok reintegrációját, munkaerő-piaci helyzetének javítását, illetve a velük fogalakozó civil szervezetek kapacitás-építését támogatja. A szociális ellátások területén ezen újszerű – a gazdasági és szociális területeket összekapcsoló – megközelítés egyértelműen az elhúzódó gazdasági válságra adott válasz, amely több „pilot” projektet is tartalmaz. A Segélyszervezet 2011-ben stratégiai partnerséget kötött a Belügyminisztériummal illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felkérésére több – a hazai szociálpolitikai rendszer átalakítását előkészítő – munkacsoportban is részt vett. A különböző szakterületeket érintő „policy” anyagok, javaslatok és tervezetek elkészítésében, illetve az előkészítés alatt álló jogszabályok véleményezésében a Stratégiai Igazgatóság munkatársai vettek részt. Az Igazgatóság folyamatosan támogatta az egyik újonnan kialakult munkaág tevékenységét, a vállalati kapcsolattartást. Az Igazgatóság feladata ebben az együttműködésben a vállalatokkal történő együttműködés szakmai hátterének támogatása, illetve fejlesztési programok kidolgozása volt.


Nemzetközi fejlesztés új területeken A hazai szociális intézményrendszer, illetve új működési területek vizsgálata, alapfeltételek megteremtése mellett az Igazgatóság tovább folytatta nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését és a meglévő kapcsolatok elmélyítését. Ennek a munkának a keretében az Igazgatóság feladata volt, hogy a szervezet számára legfontosabb térségekben (Közép-Kelet Európa, Közép-Ázsia) végzett humanitárius és fejlesztési tevékenység folytatásához pénzügyi forrásokat teremtsen elő, valamint a szervezet működéséhez kapcsolódó stratégiai munkát végezzen. Az osztály folyamatosan figyelemmel kísérte a nemzetközi és hazai donorszervezetek pályázati kiírásait, amelyek földrajzi és tematikai szempontok szerint beleillenek a szervezet prioritásaiba. Így elsősorban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, az Európai Bizottság fejlesztési programokért felelős hivatala (EuropeAid), a Japán Kormány, valamint egyéb nemzetközi donorok tartoznak a legfontosabb partnerek közé. Új partneri kapcsolatok alakultak ki Fehéroroszországban. Ennek eredménye, hogy elkészült és a benyújtásra került egy fejlesztési projekt, amelyet a EuropeAid támogatásban részesített. A program hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációjára, illetve a helyi kormányzati és civil szervezetek közötti együttműködés elmélyítésére irányul. Ukrajnában folyamatosan nyomon követte és segítette a Segélyszervezet Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló programját, elkészített egy pályázatot a Beregszászi Kórház fejlesztésével kapcsolatban, melyet a Külügyminisztérium támogatásban részesített. A Segélyszervezet Etiópiában fejlesztési programot indított szoros együttműködésben a DanchurchAid-el – dán egyházi hátterű partnerszervezetével –, illetve a Líbiában végrehajtott humanitárius programja során az Igazgatóság több alaklommal és több területen is támogatta a Humanitárius és Nemzetközi Fejlesztési Igazgatóságág munkáját. Új típusú együttműködés a projektgenerálás területén A stratégiai és „policy” munka mellett az Igazgatóság 2011-ig a pályázatok elkészítését, a felmérő és pályázatírói munkát önállóan, illetve a szervezet igazgatóságaival együttműködve, de külső partner bevonása nélkül végezte. Az év során a megnövekedett hazai pályázati lehetőségek és a szervezet számára új típusú pályázatok (infrastrukturális fejlesztések) új együttműködés kialakítását ösztönözték, ezért az eddigi tapasztalatok alapján sikeres kapcsolat alakult ki a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt-vel (MAPI). Ezen együttműködés keretében elsősorban a Segélyszervezet hazai intézményrendszerének infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos pályázatok elkészítése valósult meg. Munkatársak képzése A Segélyszervezet általános pályázati munkájának támogatására a Stratégiai Igazgatóság a szervezet munkatársainak egy kétnapos belső képzést szervezett Balatonszárszón, melynek célja a hazai pályázati rendszerek, új lehetőségek áttekintése, illetve a pályázatok végrehajtásával kapcsolatos


kérdések áttárgyalása volt. Emellett az Igazgatóság két munkatársa egy több napos brüsszeli tréningen is részt vett, mely során az uniós pályázati gyakorlat vizsgálata, illetve konkrét pályázati mintaprogramok kidolgozása történt. A Segélyszervezet humanitárius és fejlesztési tevékenységének támogatása mellett a Stratégiai Igazgatóság hosszú távú kapacitásépítéssel is foglalkozik. Ukrajnában a Segélyszervezet tovább támogatta az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központot, Afganisztánban pedig az „Organization for Cooperation and Development of Afghanistan – OCDA” (Afganisztáni Fejlesztési és Együttműködési Szervezet) forrásszerző tevékenységét. Együttműködés nemzetközi civil és kormányzati szervezetekkel Az Igazgatóság 2011-ben folytatta más nemzetközi szervezetek, különböző országok kormányzatai, külföldi nagykövetségek, valamint hazai állami és civil szereplők közötti együttműködéseinek kialakítását, illetve a partneri kapcsolatok ápolását, illetve koordinálását. Előadások a Segélyszervezet tevékenységéről A Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy hazai illetve nemzetközi humanitárius, és fejlesztési tevékenységét minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon, ezért az év során több alkalommal tartottak a munkatársak beszámolókat, előadásokat gyülekezeti alkalmakon, iskolákban, egyetemeken, és egyéb helyszíneken. Mivel a Segélyszervezet afganisztáni munkájának egyik helyszíne Baghlan tartomány, ahol a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport is jelen van, ezért a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a civil-katonai kapcsolatok témakörét tanulmányozza. A Segélyszervezet munkatársai több alkalommal tartottak előadásokat e témakörben, illetve nemzetközi konferenciákon, találkozókon vettek részt. Felmérések, tanulmányok, pályázatok készítése Az év során a Stratégiai Igazgatóság összesen 60 megvalósíthatósági tanulmányt, nemzetközi és hazai pályázatot dolgozott ki és nyújtott be különböző donor szervezetekhez, amelyek közül 45 részesült támogatásban, több mint 1,1 milliárd forint értékben.


KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓSÁG

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kommunikációs Igazgatósága 2011-ben is elsősorban a közvetlen és a közvetett tájékoztatásra, valamint a közösségi média adta lehetőségekkel élve, az adományozókkal való kapcsolattartásra és közösségépítésre helyezte a hangsúlyt. Az Igazgatóság egészéves tervezett és szervezett kommunikációval támogatta a Segélyszervezet tevékenységét és az adománygyűjtést. Az Igazgatóság szakemberei a szervezet honlapján, Facebook profilján, nyomtatott és elektronikus hírlevelében beszámoltak a Segélyszervezet folyamatos és projektszerű tevékenységeihez köthető valamennyi fontos eseményről, ezzel biztosítva a visszacsatolást az adományozók, a támogatók valamint az érintettek és érdeklődők felé. Az említett csatornákon túl a beszámolási évben is kiemelt feladat volt a sajtó- és médiakapcsolatok építése és működtetése, a Segélyszervezet tevékenységeinek és felhívásainak biztosított láthatóság növelése az országos és helyi médiumokban.

A Segélyszervezet az év folyamán három kiemelt adománygyűjtő kampányt indított: Tavasszal a Japán földrengés és szökőár károsultjainak megsegítéséért (Szolidaritás Japánnal), augusztusban a Kelet-Afrikát sújtó szárazság következtében kialakult humanitárius krízis érintettjeinek támogatására (Éhínség Afrika szarván), az év végén pedig hagyományos Országos Adventi Adománygyűjtését indította le, immár 16. alkalommal a Segélyszervezet hazai rászoruló családokért végzett munkájának támogatására. Az éves adománygyűjtő felhívás

szempontjából új lehetőséget és kihívást jelentett a saját négyjegyű adományvonal (1353) elindítása és működtetése, melyre az NMHH döntésének értelmében a többi nagy karitatív szervezettel egyetemben 2011 novemberétől kerülhetett sor. A Segélyszervezet folyamatos személyi bővülése miatt a Kommunikációs Igazgatóság számára egyre nagyobb, komolyabb kapacitást igénylő feladatot jelentett a szervezet belső kommunikációjának működtetése, fejlesztése. Hosszú előkészítést követően szeptemberben elindult a Segélyszervezet első hivatalos havi belső hírlevele, melynek célja a munkatársi közösség építése mellett a mindenkit érintő hírek és információk rendszeres követhető megosztása. A Kommunikációs Igazgatóság tevékenységének szerves része a projektekhez kapcsolódó kiadványok és beszámolók írása, szerkesztése, illetve azok publikálása. Az éves jelentés mellett 2011-ben kiemelt feladat volt a vörösiszap


katasztrófához kötődő Segélyprogramról beszámoló színes kiadvány elkészítése és eljuttatása a támogatókhoz. A Segélyszervezet alapításának 20. évfordulója az ünnephez köthető külső és belső rendezvények, események kommunikációs támogatása mellett az ünnepi közgyűlésen megszavazott és bejelentett új szervezeti embléma bevezetése, azaz egy átfogó arculatváltás kapcsán is rendkívüli feladatokat jelentett a Kommunikációs Igazgatóság számára. A 2011 tavaszán elindított arculatváltási folyamat a szervezet zászlói, molinói mellett megkövetelte az ügyviteli anyagok, pecsétek, intézmény-névtáblák, gépjárműmatricák, munkaruházatok stb. lecserélését is. A megújult arculat 2011 év végén került bevezetésre. Főbb sajtóesemények és sajtóközlemények 2011-ben

- Négynapos melegétel-osztás Budapesten (Budapest, december 20-23.)

- Karácsonyi ajándékcsomagok rászoruló budapesti családoknak (december 17.)

- Külügyminiszteri látogatás a Segélyszervezetnél (Budapest, december 16.)

- Karácsonyi éneklés Wolf Katival (Budapest, december 15.)

- Karácsonyi ajándékozás Kárpátalján (Budapest december 15.)

- Karácsonyi meglepetés Marosvásárhelyen rászorulóknak (Budapest, december 14.)

- Advent és adománygyűjtés az Operával (Budapest, december 11.)

- Az ELMŰ-ÉMÁSZ támogatásával újul meg a Segélyszervezet miskolci családok

átmeneti otthona (Miskolc, december 9.)

- Lezárult az EU-élelmiszersegély program (Budapest, december 8.)

- Bajnokok a kasszánál – kuponos adománygyűjtés a Tesco áruházakban) Budapest,

december 1.)

- 1353 – az új Adományvonal – Országos Adventi Pénzadománygyűjtés indító

sajtótájékoztató (Budapest november 27.)

- Felszerelés a kolontári orvosi rendelőbe (Kolontár, november 26.)

- Mézeskalácssütés az átmeneti otthonban (Szolnok, november 22.)

- Emlékhelyet és tanösvényt épít Kolontáron az Ökumenikus Segélyszervezet (1004)

- Átadták az Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével épített iskolát Haitin

(Budapest, szeptember 29.)

- Önkéntes otthoni segítő hálózat a sclerosis multiplexben szenvedőknek (Budapest,

szeptember 4. )

- Adomány Kolontár és Devecser közösségi intézményeinek (Kolontár, 2011. augusztus 24.)

- Éhínség Afrika szarván - Protestáns összefogás az afrikai éhezőkért (Budapest, 2011.


augusztus 22.) - Országos adománygyűjtést indít az Ökumenikus Segélyszervezet az afrikai éhezők

javára (Budapest, 2011. augusztus 3.) - Gyulán folytatódott a Segélyszervezet EU-élelmiszersegély programja (Gyula, 2011.

július 13.) - Budapesten, Pest megyében és Baranyában is megkezdődött az élelmiszersegély

program (Budapest, 2011. július 5.) - Idén országosan összesen 2500 tonna tartósélelmiszert oszt ki az Ökumenikus

Segélyszervezet (Budapest, 2011. június 30.) - Széleskörű összefogással újult meg az árvízkárosult ócsanálos település közösségi

háza (Ócsanálos, 2011. június 23.) - Drogszemét-gyűjtés Debrecenben - június 4-12. (Debrecen, 2011. június 7.) - Gyermeknapi ajándékok Kolontáron (Kolontár, 2011. május 28.) - „Önkéntes piknik” a Sclerosis Multiplex Világnapján (Budapest, 2011. május 25.) - 20 éves az Ökumenikus Segélyszervezet - Új logóval folytatódik a karitatív munka

(Budapest, 2011. május 23.) - Átadták az adományt a bengházi kórházaknak az Ökumenikus Segélyszervezet

munkatársai (Bengházi, 2011. május 04) - Logisztikai bázis épül az árvíz sújtotta régióban, Szendrőn (Szendrő, 2011. április 27.) - Félmillió euró értékű munkaerő-piaci képzési programok Beregszászon és Miskolcon

(Beregszász, 2011. április 6.) - Henkel Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül több mint 8000

EUR értékű eszközadománnyal támogatott egy, a haiti földrengés sújtotta régióban működő, gyermek-rehabilitációs programot (Budapest, 2011. március 22.)

- Szolidaritás a japán károsultakért - hívható a 1749-es segélyvonal (Budapest, 2011. március 22.)

- Megérkezett az első magyar segély Bengáziba (Bengházi, 2011. március 7.) - 9 millió forint értékű felszerelést adományozott az Ökumenikus Segélyszervezet a

pásztói Margit Kórháznak (Pásztó, 2011. március 02.) - Korszerű berendezéseket kapott a kolontári védőnői szolgálat (Kolontár, 2011.

február 18.) - Elkészült a legnagyobb magyar szakoktatási központ Afganisztánban (Pul-E-Khumri,

2011. február 3.) - Figyelemfelhívó akció az Európai Méhnyakrák Megelőzés Hetén (Budapest, 2011.

január 25.) - Segítség a kulcsi löszfalomlás károsultjainak (Kulcs, 2011. január 21.) - Felépült az Ökumenikus Segélyszervezet által támogatott első iskola Haitin (2011.

január 12.)

Szemléletformálás A konkrét segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásával párhuzamosan a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jelentős hangsúlyt fektetett a társadalmi szemléletformálásra. A szervezet


stratégiájának megfelelően a tevékenység fókuszában 2011-ben is a Segélyszervezet gyakorlati tevékenységéhez kötődő témák álltak. Az elmúlt években több nagyszabású projektet hajtott végre a Segélyszervezet ezen a területen Formáld Te is a világot! programsorozatának keretében (pl. Globális nevelés, 10 perc szoli’, Vándor-kiállítás). Mivel a több éves nagy nemzetközi projektek 2010 végével lezárultak, 2011 első félévének elsőszámú feladata az addig elkészült szemléletformáló és tananyagok összegyűjtése és elérhetővé tétele valamint a projektek eredményeinek fenntarthatóvá tétele volt. Befejeződött a www.vilagformalok.hu weboldal fejlesztése, ahol a Segélyszervezet mind a tanárok mind a diákok számára ingyenesen elérhetővé tette valamennyi korábban elkészült szemléletformáló oktatási anyagát és a középiskolai vándorkiállítások virtuális változatát is. A Segélyszervezet 20 éves születésnapja kapcsán elkészült egy újabb kiállítás is, mely a szervezet két évtizedes munkájának bemutatása révén hívja fel a figyelmet az összefogás és a szolidaritás fontosságára. A kiállítás több budapesti rendezvény mellett Miskolcra is eljutott, 2012-ben pedig további vidéki városokban lesz megtekinthető a tárlat. Az év második felében a 20 éves kiállítás mellett több újabb jelentős szemléletformáló projekt is indult, Segélyszervezet menekültügyi és migrációs tevékenységéhez kapcsolódóan, középiskolások körében. Ezek központi koordinációja és szakmai támogatása szintén a szemléletformálásért felelős szakértő feladata volt, csakúgy, mint a Segélyszervezet képviselete a globális nevelés hazai szakmai fórumain, rendezvényein valamint a szervezet munkájának bemutatása a legkülönbözőbb egyházi és iskolai programokon.

Egyéni és vállalati önkéntesség A Segélyszervezet folyamatos kommunikációs tevékenységének, közösségépítő törekvéseinek valamint szemléletformáló programjainak eredményeként az elmúlt években folyamatosan növekedett a Segélyszervezethez jelentkező önkéntesek száma. Az egyenletes növekedéshez képest a 2011-ben meghirdetett Önkéntesség Európai Éve a Segélyszervezetnél is áttörést jelentett ezen a területen. Az önkéntességgel kapcsolatos konferenciák és szakmai kiállítások mellett hazánkban és Európa szerte is egymást érték az önkéntesség szellemiségét népszerűsítő kampányok. A Segélyszervezet önkéntességért és a vállalati kapcsolatokért felelős szakemberei részt vettek a legjelentősebb szakmai programokon, megosztva a Segélyszervezet tapasztalatait, különösen is a vállalati és az iskolai önkéntes programok terén. Magyarország soros EU elnökségének idején a Segélyszervezet főszervezője és előadója volt a ’Közösség a társadalmi felelősségvállalás’ elnevezésű nagyszabású CSR konferenciának, melynek fókuszában szintén a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának önkéntes projekteken keresztüli megvalósítása állt. A nagysikerű nemzetközi konferencia és a tematikus évhez kapcsolódó programok mellett folyamatosan zajlott a Segélyszervezet saját önkéntes programjainak szervezése, illetve önkéntes befogadó szervezeti profijának fejlesztése is. Amellett, hogy 2011-ben is számos kis és nagyvállalat választotta a Segélyszervezet önkéntes programjának partnereként (Human Dialog, GSK, Szerencsejáték Zrt., Tesco, Meditop, Elmű-Émász stb.), a nagyszabású, csoportos akciók mellett növekedett a mindennapi


szociális munkába bekapcsolódó egyéni önkéntesek száma is. 2011 második felében elindult egy egészen új típusú önkéntes projekt is, melynek célja egy konkrét betegcsoport (sclerosis multiplex betegek) számára hiánypótló segítséget jelentő önkéntes otthoni gondozói hálózat kiépítése. A kísérleti projekt első időszakának bíztató eredményeit követően az építkezés 2012-ben is folytatódik. Az önkéntes szerepvállalásra épülő vállalati együttműködések terén mind számszerűen mind sokszínűség tekintetében jelentős bővülés volt jellemző 2011-ben. A többéves múltra visszatekintő stratégiai partneri együttműködések fejlesztése és folytatása mellett meghatározó feladat volt a 2010-es év hazai természeti katasztrófáihoz kötődő segélyprogramokba bekapcsolódó friss partnerek számára új együttműködési keretek kialakítása, személyre szabott, közös projektek kidolgozása, elindítása is.


GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG A 2011. év egyik legjelentősebb eredményének tekinthető, hogy a Segélyszervezet történetében első alkalommal részesült költségvetési működési támogatásban. A 200 millió forint állami támogatás lehetővé tette egy biztosabb és kiszámíthatóbb működés kialakítását, a személyi és dologi feltételek javítását, valamint növelte a szociális és fejlesztési programok végrehajtásának hatékonyságát. Az év során lebonyolított projektek összértéke elmaradt a korábbi évektől, melynek oka elsősorban az EU élelmiszersegély közel 1 milliárd forint értékű, természetben kiosztott áru átsorolása, és a humanitárius és nemzetközi fejlesztési tevékenység volumenének csökkenése volt. A Segélyszervezet Gazdasági Igazgatóságának feladata az alábbi munkaterületekre bontható:

• Pénzügyi-gazdasági tevékenységek A Segélyszervezet éves közhasznú beszámolóját és közhasznúsági jelentését – a jogszabályok 2011. január 1-jét követő változása miatt utolsó alkalommal - a 2000. évi C. számú tv. (Számviteli tv.), a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet, valamint az 1997. évi CLVI. Tv. (a Közhasznú szervezetekről) készíti el. A Segélyszervezet közhasznú beszámolóját külső könyvvizsgáló, a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi. Az Igazgatóság feladata a szabályzatok kialakítása, működtetése és aktualizálása, a beszerzések ellenőrzése, a szerződések véleményezése illetve jóváhagyása. A Segélyszervezet működését érintő, folyamatosan változó jogszabályok nyomon követése, szakértői vélemények beszerzése, a változások kommunikálása és alkalmazása a szervezet napi működésében szintén kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban. A Gazdasági Igazgatóság készíti el a szervezet igazgatóságokra/intézményekre lebontott költségvetését, ellenőrzi a költségvetések időarányos végrehajtását. Teljesíti a kifizetéseket, vezeti a különböző nyilvántartásokat, előkészíti a külső könyvelésre küldött bizonylatokat, elkészíti az évközi és az éves beszámolókat. A szervezet könyvelési tételeinek száma 2011-ben meghaladja a 35000 tételt. Kapcsolatot tart a finanszírozókkal (Magyar Államkincstár, egyéb költségvetési szervek), elkészíti a költségvetési támogatások beszámolóit, valamint részt vesz a finanszírozók által folyamatosan végzett helyszíni ellenőrzésekben, kötelező könyvvizsgálatában. Az Igazgatóság kiemelt feladata a Segélyszervezet munkaterületeinek, intézményeinek, projektjeinek folyamatba épített belső ellenőrzése, illetve lehetőség szerint helyszíni pénzügyi monitoringja. A monitoring lehetővé teszi a beszerzési, szerződéskötési, bizonylati szabályok betartásának ellenőrzését, valamint a gazdaságos működtetés vizsgálatát, elemzését.


• Hazai és nemzetközi fejlesztés A Gazdasági Igazgatóság feladata a pályázatok előkészítésében való részvétel, a pályázatok nyilvántartása és dokumentálása, szerződéskötések véleményezése és ellenőrzése, pénzügyi beszámolók elkészítése, kapcsolattartás és egyeztetés a támogató intézményekkel, szervezetekkel. A pályázatok végrehajtásának munkaigényessége évről-évre egyre nagyobb szakmai felkészültséget, valamint humán és anyagi erőforrást igényel. Az intézmények alapműködésével kapcsolatos tevékenységeken túl az Igazgatóság részt vesz az intézményekhez köthető pályázatok, a modell és fejlesztő programok, valamint az új tevékenységként megjelenő projektek végrehajtásában. A projektstábok felkészítése, a költségvetések összehangolása, az új tevékenységek megkezdésével kapcsolatban felmerülő számtalan kérdés tisztázása jelentős időráfordítást igényel. A humanitárius és nemzetközi fejlesztési programok száma és forrása csökkent 2011-ben, mely leginkább az afganisztáni tevékenységet érintette. A Gazdasági Igazgatóság részt vett a területhez tartozó projektek végrehajtásában és elszámolásainak elkészítésében, az adományok felhasználására vonatkozó költségvetések kidolgozásában és folyamatos ellenőrzésében, a donorokkal és érintettekkel való egyeztetésekben. A pályázatok olykor megoldhatatlannak tűnő végrehajtási és beszámoló készítési szabályai jelentős kihívást jelentenek mind a végrehajtásban részt vevő, mind az beszámolót készítő munkatársak számára. Az egyre gyakoribb utófinanszírozás és a kifizetések elhúzódása likviditási kockázatot jelenthet a szervezet számára. Az Igazgatóság 2011-ben 95 rész illetve végső pályázati beszámolót készített el. Az igazgatóság munkatársai a feladatok minél magasabb szintű ellátása érdekében szakmai képzéseken vettek részt.

• HR/Munkaügyi feladatok A munkaügyi terület feladata a munkavállalók és állományon kívüliek iratainak elkészítése, ezek ellenőrzése, nyilvántartása, a munkajogi háttér figyelemmel kísérése, a bérszámfejtés előkészítése, ellenőrzése. A Segélyszervezet munkatársainak átlagos állományi létszáma 2011-ben 118 fő volt, megbízással foglalkoztatott szakértőinek száma 135 fő. A fluktuációt mértékét jól jellemzi, hogy a belépők száma 53 fő volt, ami az előző évhez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett, a kilépők száma 41 fő. A szervezet strukturális változásai, valamint a pályázatok végrehajtása miatt szükségessé vált szerződés-módosítások, kiegészítések száma közel 80 volt.


• Adománykezelés Az Igazgatóság adománykezelési tevékenysége a Segélyszervezethez beérkező pénzbeli és természetbeni adományok rögzítését, dokumentálását, elosztását, igazolások kiállítását, raktározást, logisztikai feladatok elvégzését, az adományozókkal való kapcsolattartást és a beszámolók elkészítését foglalja magában. A pénzadományokkal kapcsolatos főbb adatok:

• 2011-ben 14931 adományozótól 26385 adomány érkezett be 248 millió forint értékben,

• 14541 lakossági adományozó 125 millió, 58 egyház és alapítvány közel 16 millió, 277 vállalat 102 millió, 44 kisebb önkormányzat és helyi költségvetési intézményvetési 2 millió, 11 külföldi támogató több mint 2 millió forintot adományozott a Segélyszervezet különböző céljaira,

• a Segélyszervezet CSR tevékenységének keretében több mint 40 vállalati adományozási szerződés született különböző egyedi feltételekkel,

• elindult a Segélyszervezet 1353 hívószámú adományvonala, melyhez kapcsolódóan sor került a szolgáltatókkal a szerződések megkötésére, illetve elkezdődött a felhasználással és beszámolással kapcsolatos feladatok végrehajtása.

A természetbeni adományokkal kapcsolatos főbb adatok:

• az EU-élelmiszersegély program a Segélyszervezet éves tevékenységének egyik kiemelt, nagyszabású segélyakciója, melyet a Gazdasági Igazgatóság munkatársai hajtanak végre. A program keretében 2011-ben összesen mintegy 2500 tonna tartósélelmiszert, több mint 938 millió Ft értékben osztottak ki az ország 18 megyéjének 428 településén, 450.000 fő részére.

• 2011-ben a kiosztott egyéb természetbeni adományozok összértéke meghaladta a 100 millió Ft-ot, tartalmát tekintve élelmiszer, ruházati termékek, gyógyhatású készítmények, háztartási felszerelési tárgyak, háztartási gépek, kórházi ágyak, irodabútorok kerültek szétosztásra.

kÖzhasznÚ tevÉkenysÉgrŐl szÓlÓ (rÖvid ......4 kÖzhasznÚ tevÉkenysÉgrŐl szÓlÓ...

Documents