efrira1.antsz.huefrira1.antsz.hu/veszprem/ret/6/fejlesztesi_tervek/kistersegi_szintu.pdfközép-dunántúl...

A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács

Közép-Dunántúl régió kistérségi szintű

Egészségügyi Fejlesztési Terve

Szövőszék Kft.

Heves István mérnök-közgazdász

egészségügyi és gazdasági szakértő

2005. december

Közép-Dunántúl régió Kistérségi Egészségügyi Fejlesztési Terv 2005.

Szövőszék Kft. Zalaegerszeg 2

TARTALOM JEGYZÉK

BEVEZETÉS - MÓDSZERTAN............................................................................................. 4

1. A RÉGIÓ RÖVID BEMUTATÁSA.............................................................................. 7

2. KISTÉRSÉGEK HELYZETE A RÉGIÓN BELÜL ...................................................... 8

2.1. FEJÉR MEGYE KISTÉRSÉGEI ..................................................................................................................34 2.1.1. Abai kistérség...............................................................................................................................34 2.1.2. Abonyi kistérség...........................................................................................................................41 2.1.3. Bicskei kistérség ..........................................................................................................................48 2.1.4. Dunaújvárosi kistérség ...............................................................................................................56 2.1.5. Enyingi kistérség .........................................................................................................................64 2.1.6. Ercsi kistérség..............................................................................................................................72 2.1.7. Gárdonyi kistérség ......................................................................................................................79 2.1.8. Móri kistérség ..............................................................................................................................87 2.1.9. Sárbogárdi kistérség ...................................................................................................................96 2.1.10. Székesfehérvári kistérség..........................................................................................................104

2.2. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KISTÉRSÉGEI ...................................................................................112 2.2.1. Dorogi kistérség ........................................................................................................................112 2.2.2. Esztergomi kistérség .................................................................................................................120 2.2.3. Kisbéri kistérség ........................................................................................................................128 2.2.4. Komáromi kistérség ..................................................................................................................137 2.2.5. Oroszlányi kistérség ..................................................................................................................145 2.2.6. Tatabányai kistérség .................................................................................................................153 2.2.7. Tatai kistérség............................................................................................................................161

2.3. VESZPRÉM MEGYE KISTÉRSÉGEI ........................................................................................................169 2.3.1. Ajkai kistérség............................................................................................................................169 2.3.2. Balatonalmádi kistérség ...........................................................................................................177 2.3.3. Balatonfüredi kistérség.............................................................................................................186 2.3.4. Pápai kistérség...........................................................................................................................194 2.3.5. Sümegi kistérség ........................................................................................................................203 2.3.6. Tapolcai kistérség .....................................................................................................................211 2.3.7. Várpalotai kistérség ..................................................................................................................220 2.3.8. Veszprémi kistérség...................................................................................................................229 2.3.9. Zirci kistérség ............................................................................................................................238

3. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE RÉGIÓN KÍVÜL.............246

3.1. A RÉGIÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS SZAKORVOSI ÓRASZÁMA SZAKMÁNKÉNT ..................................246 3.2. FEJÉR MEGYE.....................................................................................................................................251

3.2.1. Abai kistérség.............................................................................................................................251 3.2.2. Adonyi kistérség.........................................................................................................................251 3.2.3. Bicskei kistérség ........................................................................................................................252 3.2.4. Dunaújvárosi kistérség .............................................................................................................254 3.2.5. Enyingi kistérség .......................................................................................................................254 3.2.6. Ercsi kistérség............................................................................................................................255 3.2.7. Gárdonyi kistérség ....................................................................................................................256 3.2.8. Móri kistérség ............................................................................................................................257 3.2.9. Sárbogárdi kistérség .................................................................................................................258 3.2.10. Székesfehérvári kistérség..........................................................................................................259

3.3. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ........................................................................................................260



3.3.1. Dorogi kistérség ........................................................................................................................260 3.3.2. Esztergomi kistérség .................................................................................................................261 3.3.3. Kisbéri kistérség ........................................................................................................................262 3.3.4. Komáromi kistérség ..................................................................................................................263 3.3.5. Oroszlányi kistérség ..................................................................................................................264 3.3.6. Tatai kistérség............................................................................................................................265 3.3.7. Tatabányai kistérség .................................................................................................................266

3.4. VESZPRÉM MEGYE .............................................................................................................................267 3.4.1. Ajkai kistérség............................................................................................................................267 3.4.2. Balatonalmádi kistérség ...........................................................................................................267 3.4.3. Balatonfüredi kistérség.............................................................................................................268 3.4.4. Pápai kistérség...........................................................................................................................269 3.4.5. Sümegi kistérség ........................................................................................................................270 3.4.6. Tapolcai kistérség .....................................................................................................................271 3.4.7. Várpalotai kistérség ..................................................................................................................272 3.4.8. Veszprémi kistérség...................................................................................................................273 3.4.9. Zirci kistérség ............................................................................................................................274

4. A KISTÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSI TERV ......................................................275

4.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ (EFK)...........................................................276 4.2. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJA (ROP)...........................................278 4.3. A KD RÉGIÓ RET ÁLTAL ELFOGADOTT REGIONÁLIS SZINTŰ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSI TERVBŐL ÉS

A KÖRNYEZETI ELEMZÉSEKBŐL KÖVETKEZTETHETŐ CÉLOK .............................................................................280 4.3.1. Célkitűzések - a megoldásra váró feladatok összefoglalása ..............................................280 4.3.2. A régió ellátás-szervezési elvei................................................................................................281 4.3.3. A Közép-Dunántúli Régió átfogó egészségügyi stratégiai céljai........................................284 4.3.4. A Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai.....................................284

4.4. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KISTÉRSÉGI SZINTŰ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSI TERVE .....................285



Bevezetés - módszertan

Jelen tanulmány a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KDRET) számára készült. Feladata, hogy a rendelkezésre álló és hozzáférhető demográfiai, mortalitási morbiditási, és egyéb statisztikai adatok alapján a Közép-Dunántúl régió kistérségeinek helyzetét bemutatva a kistérségek egészségügyi fejlesztési tervéhez alapinformációkat szolgáltasson, illetve azt megfogalmazza. A tanulmány régión belüli kistérségi szintű adatokat mutat be. A kistérségek rendszere az ország területét lefedő (nem közigazgatási), megyehatárokat át nem lépő rendszer. A statisztikai kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert 1994. január 1-jétől léptette életbe a KSH, melyet 1997. augusztus 1-jétől alakított át 150, ill. 2004. január 1-jétől 168 kistérségből álló rendszerré. Számtalan adat település, intézeti, szakrendelés, beteg osztályos és járó eset szintű elemi adatok többszintű összesítésével készült - kistérségi ill. regionális szintre. Az adatok tehát kistérségi szinten tartalmaznak a valós helyzetről valós információkat. Az adatok könnyebb értelmezéséhez, a viszonyítás segítéséhez a régióhoz tartozó valamennyi statisztikai kistérség azonos adata, indikátora bemutatásra kerül. Így a kistérségek között, illetve a Közép-Dunántúli régión belül az egyes ellátási szinteket lehet értékelni, viszonyítani. A egyes kistérségek adatainak bemutatását egy régiós összefoglaló fejezet vezeti be, mely a Közép-Dunántúl régió valamennyi kistérségének azonos adatait együtt ábrázolja. „A kistérségek általános leírása, sajátosságai” című fejezetet a kistérségek ill. a régió, valamint szakma szintű, tényadatokra épülő, áttekintő jellegű tanulmány, gyorselemzésként kell tekinteni. A régió egészségügyi rendszerének nagyvonalú tervezéséhez, irányok, meghatározásához nyújt segítséget. A régión belül az egyes kistérségeket megyénként, azok ABC sorrendjében, illetve a megyéken belül is a z egyes kistérségeket is ABC sorrendben mutatjuk be. A kistérség földrajzi, lakosságának jellemző demográfiai, statisztikai adatait adjuk meg. A kistérség lakosságának morbiditását (megbetegedési viszonyait) a leggyakoribb betegségcsoportokban a járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai alapján mutattuk be. Az esetszám egy lakos többszörös ellátását is tartalmazza! A járóbeteg szakellátás adatait csak a klinikai szakmák alapján is vizsgáltuk a leggyakoribb betegségcsoportokban. Ez a táblázat csak a szakmai rendelések morbiditási adatait tartalmazza, így nem torzítja azt pl. a diagnosztikák (labor, radiológia, UH, EKG, stb.), vagy a fizio- és mozgásterápia nem szakorvosi rendelésein rögzített diagnózis. Nem mutatják a táblázatok a Sine morbo kóddal jelölt adatokat sem. A táblázatok rendezettsége a kistérségben a betegségcsoportok előfordulási sorrendje, de bemutatja az adott megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



Csak érintjük a kistérség gazdasági helyzetét, nagyon szűk körű a lakosság életkörülményeit bemutató adat, a közegészségügyi mutatók száma, bár a vezetékes ivóvíz ellátás és a csatornázás adatain túl számos közegészségügyi adat szolgálhatna egy stratégia alapjául. A jelenlegi egészségügyi ellátó rendszer kapacitás adatait a „kistérség szintű” ellátásnak megfelelően írjuk le, ezért nem jelenik meg az anyagban részletesen pl. a csak „megyei szintű” fekvőbeteg szakellátás, vagy pl. a nagy értékű diagnosztikák, illetve a „régiós-„ vagy „országos szintű” ellátások jelenléte egy –egy adott kistérségben. A fogászati rendelések adatai nem tartalmazzák a szájsebészetek, parodontológiai szakrendelések, ill. a fogyatékosokat ellátó fogászatok, valamint a fogászati ügyeletek adatait, csak az OEP általi besorolás szerinti un. fogászati alapellátásokat. A járóbeteg szakellátás kapacitás adatait a négy alapszakmára mutatjuk be. Az ellátást nyújtó intézetek felsorolásánál nem szerepelnek az ÁNTSz laboratóriumai, ill. az OOSZI igazgatóságai. A stratégiai tervezéshez elkészült a szakellátás igénybevétel adatainak összegyűjtése, azaz a kistérségek lakosait ellátó intézmények vizsgálata. Mind a járó, mind a fekvőbeteg adatok elemzésénél a beteg irányítószámát vettük alapul a kistérségeknél, függetlenül attól, hogy az országban hol látták el, milyen tulajdonú intézményben, illetve milyen osztályon, szakrendelésen, ide értve a laboratóriumokat, radiológiát, pathológiát, fizikoterápiát, stb. is. A tanulmány általában csak nagyon érintőlegesen foglalkozik a szociális ellátórendszer helyzetével, csak annyiban, amennyiben a szociális helyzet az egészségügyi viszonyok tekintetében az egyike a befolyásoló tényezőknek. A tanulmány készítéséhez felhasználtuk az egyes kistérségekről kapott írásos anyagokat. Azon kistérségeknél, ahol a kiadott „Kérdőív”-re válasz érkezett, ott beépítettük azon információkat, melyek a kistérség lakosságának jelenlegi helyzetére, életkörülményeire, az elérhető egészségügyi kapacitásokra vonatkoznak, illetve a fejlesztési koncepció meglétéről adtak tájékoztatást. A bemutatott adatok forrásai: KSH (Központi Statisztikai Hivatal) megyénkénti évkönyvei, illetve

− "Statisztikai évkönyve", − „Demográfiai évkönyve”, − „Területi Statisztikai évkönyve” − KHS Internet honlapon elérhető adatok: www.ksh.hu − KHS Stadat rendszeréből a népmozgalmi és egészségügyi vonatkozású adatok

NEPINFO: www.nepinfo.hu ÁNTSZ-ek által rendelkezésünkre bocsátott adatok OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)

− egészségügyi szolgáltatók adatai, − OEP teljesítmény táblázatai,

GYÓGYINFOK (már OEP-FIFO) − fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, − internetes honlapja: www.gyogyinfok.hu

Az egyes adatforrások adatgyűjtési és közzétételi ideje igen eltérő. A módszertan kialakításakor döntenünk kellett arról, hogy



− az utolsó teljes adattartalommal bíró évet tekintjük bázis évnek, s minden elemzést erre vonatkozóan készítünk el, s ha már van újabb adat, azt a tendencia szempontjából elemezzük,

− az adatokat minden témánál a legkésőbbi év, legfrissebb adattartalmával mutatjuk be, vállalva ezzel, hogy az egyes területeken eltérően aktuális adatokkal dolgozunk.

Ez utóbbit választottuk 2005. nyarán, tekintettel arra, hogy az utolsó teljes adattartalommal bíró évnek a 2003. bizonyult, míg számos területen, ilyen pl. a fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátás, házi szakápolás 2004 évi adatok is hozzáférhetőek voltak. A bemutatott adatokat tehát a fenti forrásokból gyűjtöttük, rendszereztük és a Közép-Dunántúl régió kistérségeinek adataira, indikátoraira koncentrálva – elemeztük. A százalék és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt, a részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Az elemzéshez számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba.



1. A RÉGIÓ RÖVID BEMUTATÁSA

A Közép-Dunántúli régiót három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém és 26 kistérségben 401 település alkotja. A kistérségekben a települések száma igen eltérő, (6 –49) között változik. A régió területe 11 116 km2, az ország 12,1 %-át fedi le. A kistérségek területe átlagosan 430 km2 (199 – 1021). A régió lakossága 2003 év végén 1 112 984 fő volt, az átlagos lakosságszám kistérségenként 42 807 fő, a legkevesebb 16 355, a legtöbb 16 727. A városok népessége adata 2003 év végén: a kistérségek átlaga 26 186 fő, a legkevesebb lakos számú város népessége 5 818, a legtöbb 108 474. A népsűrűség 110/km2 (42 – 269). A 60 éves és idősebb lakosság aránya 19,9%, (17,5 – 21,9 közötti), a munkanélküliség 4,6% volt (3,1 – 9,6 közötti aránnyal) 2003. évben. Az élveszületések aránya 1000 lakosra 8,9, (7,6 – 11,6 között), a halálozások aránya 12,5 (9,4 – 15,3 között), a régión belüli vándorlási különbözet 1 000 lakosra 0,7, értéke az egyes kistérségekben igen változó ( -4,2 – +12,5 között változik). A 100 lakásra jutó lakos régiós átlaga 261 (241 – 306 között), az épített lakások aránya 1000 lakosra a régiós átlag 26,7, a kistérségekben 5,5 – 68,4 között változik. Közüzemű vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a régióban 96,5 %, de 90,1 – 100,0 között van a kistérségekben. Közüzemű szennyvíz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a régióban 65%, mely adat 22,7 – 94,9 érték közötti a egyes kistérségekben. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 1000 lakosra vetített száma mutató régiós átlaga 38, mely az egyes kistérségekben 29 – 63 között változik. Az egészségügyi szolgáltatói kapacitások indikátorait elemezve a egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos szám régió átlaga 1561, mely 1319 – 1841 között alakul a kistérségekben. Az egy gyógyszertárra jutó lakosok szám a 5201, mely 3167 – 5969 között mozog. A 10 000 lakosra jutó gyógyszertár ennek megfelelően régiós szinten 1,92, kistérségenként változóan 1,42 – 3,16. A régióban 3 kistérségben nincs mentőállomás. A mentőgépkocsik száma szerint a kistérségi átlag 4, mely 0 - 11 közötti. A kistérségek lakosságának egésszégügyi szakellátás igénybevételét mind a járóbeteg szakellátás, mind a fekvőbeteg szakellátás területén megvizsgáltuk. Az ábrák az adott adatot, indikátort kistérségenként mutatják be, az diagramokon az adatok csökkenő sorrendjében, de összehasonlításul a 3 megye átlag adatai és a Közép Dunántúl régió átlagos adatai is jelen van. Így a saját, vagy vizsgált kistérség adott mutató szerinti régión belüli elhelyezkedése elemezhető. A diagramot vagy térképet minden esetben a kiemelkedően kedvező, vagy a legkedvezőtlenebb adatot mutató kistérségek kiemelése követi.



2. KISTÉRSÉGEK HELYZETE A RÉGIÓN BELÜL

A régióban legmagasabb a lakosságszám

• a székesfehérvári • a tatabányai • a veszprémi • a dunaújvárosi • a pápai

kistérségekben. Legalacsonyabb a lakosságszám

• a sümegi • a kisbéri • az enyingi • a zirci • a balatonfüredi

kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió lakosságszámánakalakulása kistérségenként, 2003. évben

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

Szék

esfe

hérv

ári

Tat

abán

yai

Ves

zpré

mi

Dun

aújv

áros

i

Pápa

i

Ajk

ai

Esz

terg

omi

Kom

árom

i

Dor

ogi

Tat

ai

Vár

palo

tai

Bic

skei

Tap

olc

ai

Mó

ri

Oro

szlá

nyi

Bal

aton

alm

ádi

Sár

bog

árdi

Ado

nyi

Ab

ai

Erc

si

Gár

don

yi

Bal

aton

füre

di

Zir

ci

Eny

ingi

Kis

béri

Süm

egi

Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek



A régióban legmagasabb a 60 éven felüliek aránya • a balatonfüredi • a pápai • a balatonalmádi • a gárdonyi • a tapolcai kistérségekben. A kistérségben legmagasabb a 19 év alattiak aránya • az abai • az enyingi • a sárbogárdi • az ercsi • az adonyi kistérségekben.

26,9

29,3

26,1

17,8

24,6

28,9

27,

31

9,2

24,0

29,6

27,5

19,0

21,9

29,6

28,

32

0,3

25,3

28,7

26,7

19,3

24,8

29,8

27

,31

8,1

22,5

26,9

29,2

21,4

23,4

29,8

28,

31

8,5

24,8

28,7

26,1

20,5

21,9

30,6

28,8

18,7

23,2

29,6

28,0

19,2

23,3

29,1

27,7

19,8

22,9

29,5

27,7

20,0

22,9

28,0

28,0

21,0

22,7

29,5

28,2

19,6

24,3

29,3

27,1

19,3

22,2

29,9

28,4

19,5

22,5

29,3

28,6

19,6

22,8

29,4

28,0

19,7

22,2

27,9

28,

821

,1

21,5

28,5

28,4

21,7

20,6

27,9

29,5

22,0

23,6

27,4

27,

221

,8

23,0

28,6

27,

321

,1

22,0

28,1

28,7

21,2

22,6

29,9

28,3

19,2

22,8

32,6

27,5

17,

2

23,6

28,3

27,4

20,8

22,6

29,2

28,

020

,2

22,9

29,4

28,0

19,7

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Abai

Adonyi

Bicskei

Dunaúj

váro

si

Enyin

giErc

si

Gárdo

nyiM

óri

Sárbog

árdi

Szék

esfehér

vári

FEJÉR M

EGYE

Dorogi

Eszter

gom

i

Kisbér

i

Kom

árom

i

Oro

szlá

nyi

Tatabán

yai

Tatai

KOMÁRO

M-E

. MEGYE

Ajkai

Balato

nalm

ádi

Balat

onfüred

iPáp

a i

Sümeg

i

Tapolcai

Várpa

lota

i

Veszp

rém

iZirc

i

VESZPR

ÉM M

EGYE

RÉGIÓ

0-19 éves 20-39 éves 40-59 éves 60-x éves

A Közép-Dunántúli régió lakosságának kor szerintimegoszlása kistérségenként, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A régióban legmagasabb az öregedési index • a balatonfüredi • a balatonalmádi • a tapolcai • a gárdonyi • az ajkai kistérségekben. Legalacsonyabb az öregedési index • az abai • az ercsi • a veszprémi • az enyingi • az adonyi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió öregedési indexének alakulásakistérségenként, 2003. évben

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

Balaton

füred

i

Ba la tonalm

ádi

T apol

cai

Gárdon

yiAjka

i

Dunaú

jváro

si

Kisbéri

Pápa

i

Süm

egi

Veszp rém

meg

ye

Tat abá

nyai

Zirci

Eszter

gomi

Kom

á romi

Tatai

Komárom

-E. m

e gye

RÉGIÓ

Székesf

ehérv

ári

Dorog i

Várpalo

tai

Sárbo

gárd

i

Fejér m

egye

Bi cske

iM

óri

Oroszlá

nyi

Adony

i

E nyin

gi

Vesz

p rémi

Er csi

Abai

Forrás: Nepinfo



A régióban legmagasabb a népsűrűség • a tatabányai • a dunaújvárosi • a székesfehérvári • az eszetergomi • a dorogi kistérségekben. Legalacsonyabb a népsűrűség • a kisbéri • a sárbogárdi • az enyingi • az abai • a sümegi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió népsűréségének alakulásakistérségenként, 2003. évben

0

50

100

150

200

250

300

Tatab

ánya

i

Dun

aújv

áros

i

Széke

sfeh

érvár

i

Eszter

gomi

Dor

ogi

Oro

s zlá

nyi

Vár

palo

tai

Kom

árom

-E. m

egye

Ves

zpré

mi

Tatai

Kom

árom

iErc

si

RÉGIÓ

Fejér

meg

ye

Gár

dony

i

Ba lato

nalm

ádi

Ves

zprém

meg

yeM

óri

Ajk

a i

Ado

nyi

Ba lato

nfür

edi

Tapol

cai

Zirci

Pápa

i

Bicsk

e i

Süm

egi

Abai

Enyin

gi

Sárb

ogár

di

Kisb

éri




A régióban legmagasabb az élveszületések aránya • az ercsi • az abai • a bicskei • az adonyi • a gárdonyi kistérségekben. Legalacsonyabb az élveszületések aránya • a balatonfüredi • az oroszlányi • a balatonalmádi • a dunaújvárosi • a pápai kistérségekben.

Élveszületések aránya 1000 lakosra, 2003.

- 8,0

8,1 - 9,0

9,1 - 10,0

10,1 -

Régió: 8,9

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi

Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

10,9

10,0

10,5

8,09,1

11,6

9,8

9,1

9,1

8,6

9,3

8,0

7,6

8,4

8,9

9,3

8,9

8,7

8,7

9,2

9,1

8,8

8,8

7,6

9,1

8,6

Veszprém: 8,7

Komárom-Esztergom: 8,9

Fejér: 9,2




A régióban a legmagasabb a halálozási arány • a pápai • a kisbéri • a sümegi • az ajkai • az enyingi kistérségekben. Legalacsonyabb a halálozási arány • a veszprémi • a balatonfüredi • a székesfehérvári • az ercsi • a balatonalmádi • kistérségekben.

Halálozások aránya 1000 lakosra, 2003.

- 10,0

10,1 - 12,0

12,1 - 14,0

14,1 -

Régió: 12,5

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

13,3

13,6

12,8

11,514,0

11,1

11,7

11,7

13,8

11,1

14,3

11,3

10,6

15,3

14,6

12,9

13,1

9,4

13,3

12,5

14,0

14,9

11,6

13,7

13,0

12,5

Veszprém: 12,6


Fejér: 12,0




A régióban a legmagasabb a természetes fogyás • a pápai • a kisbéri • az oroszlányi • a sümegi • az ajkai kistérségekben. Egyetlen kistérségben (Ercsi) van csak növekedés. Legalacsonyabb a természetes fogyás • a veszprémi • a gárdonyi • a bicskei • az abai • a székesfehérvári kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 1000 lakosra jutó természetesszaporodás/fogyás alakulása kistérségenként, 2003. évben

-7,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1,0

Pápa i

Kisb

éri

Oro

s zlány

i

Sümeg

i

Ajk

ai

Enyin

gi

Eszter

gom

i

Sárb

ogárd

iZirc

i

Kom

árom

-E. m

egye

Vár

palo

tai

Tatai

Ves

zpré

m m

egye

Tatab

ányai

Adon

yi

RÉGIÓ

Tapol c

a i

Duna

újvá

rosi

Dor

ogi

Bala to

nalm

ádi

Bala to

nfür

edi

Kom

árom

i

Fejé r m

egye

Mór

i

Szék

esfe

hérvá

ri

Aba

i

Bi csk

e i

Gár

donyi

Ves

zpré

mi

Ercsi




A férfiak születéskor várható élettartama legmagasabb • a balatonfüredi • a balatonalmádi • a gárdonyi • a veszprémi • a székesfehérvári kistérségekben. Legalacsonyabb a férfiak születéskor várható élettartama • a kisbéri • a sümegi • a sárbogárdi • az abai • az enyingi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régióban a férfiak 60 éves korbanvárható élettartama kistérségenként, 1998-2002. évben

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Balato

nfüre

d i

Ba laton

almád

i

Veszp

rémi

Tapolca

i

Széke

sfehér v

ári

Tatai

Dunaúj

váro

si

Veszpr

ém m

egye

Komárom

i

Gárdon

y i

Pápa

i

Adony

i

Eszter

gomi

RÉGIÓ

Fejér m

egye

Zirci

Ajkai

Dorogi

Bicske

i

Oroszlá

nyi

Komá rom

-E m

egye

Vár pa lot

aiM

óri

Sárbo

gárd

i

Tatabá

nyai

Ercsi

Enyingi

Sümeg

iAba

i

Kisbéri

Forrás: Nepinfo



A nők születéskor várható élettartama legmagasabb • a balatonfüredi • a balatonalmádi • a móri • a tatai • a székesfehérvári kistérségekben. Legalacsonyabb a nők születéskor várható élettartama • az abai • az ercsi • a kisbéri • a sárbogárdi • a várpalotai kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régióban a nők születéskor várhatóélettartama kistérségenként, 1998-2002. évben

70

72

74

76

78

80

82

Balaton

füred

i

Ba la tona lm

ádi

Móri

T at ai

Székesf

ehérv

ári

Dunaú

jvár o

siZ irc

i

Vesz

p rémi

Komáro

mi

Gár dony

i

Tapol

cai

Veszpr

ém m

egye

Eszter

gomi

Bi csk

ei

Fejér m

egye

Ajkai

RÉGIÓPá

pai

Adony

i

Oroszlá

nyi

Dorogi

Enying

i

Komárom

-E. m

e gye

Sümeg

i

Tatabá

nyai

Várpa lot

ai

Sárbo

gárdi

Kisbéri

Er csi

Abai

Forrás: Nepinfo



A 10 000 lakosra jutó csont- izomrendszeri megbetegedések aránya legmagasabb • a móri • a gárdonyi • a sümegi • a pápai • a székesfehérvári kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó csont- izomrendszeri megbetegedések aránya • a dorogi • az adonyi • a sárbogárdi • a zirci • az ercsi kistérségekben.

- 3000

3001 - 4000

4001 - 5000

5001 -

Régió: 4154

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

3447

2732

4466

36823208

2873

5963

5990

2811

5010

4946

3692

4367

5188

5947

4850

3735

3036

2855

2110

4374

4821

4337

4619

3366

4736

Veszprém: 4212

Komárom-Esztergom: 3891

Fejér: 4297

10 000 lakosra jutó csont- izomrendszeri betegségek aránya,2004. évben

Forrás: OEP járóbeteg adatok (klinikai szakmák igénybevétele)



A 10 000 lakosra jutó keringési megbetegedések aránya legmagasabb • a kisbéri • a tatai • a tapolcai • az oroszlányi • a zirci kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó keringési megbetegedések aránya • az ercsi • a gárdonyi • a sárbogárdi • az abai • a veszprémi kistérségekben.

10 000 lakosra jutó keringési megbetegedések aránya,2004. évben


- 2000

2001 - 2500

2501 - 3000

3001 -

Régió: 2526

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

2050

2145

2408

25702277

1455

1800

3002

1807

2333

2592

2767

2553

2384

2841

3358

2890

2068

3110

2113

2438

3743

2440

3293

2665

3458

Veszprém: 2598

Fejér: 2296




A 10 000 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések aránya legmagasabb • a tatai • a várpalotai • a tapolcai • a pápa • az oroszlányi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések aránya • a veszprémi • a dorogi • a zirci • a kisbéri • az adonyi kistérségekben.

- 1000

1001 - 1500

1501 - 2000

2001 -

Régió: 1781

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

1463

1262

1304

16771550

1308

1613

2148

2079

1778

1890

1413

1901

2289

1425

2366

2523

817

1011

972

1954

1216

2011

2235

2121

3078

Veszprém: 1720


Fejér: 1674

10 000 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések aránya,2004. évben




A 10 000 lakosra jutó mentális betegségek aránya legmagasabb • az ajkai • a zirci • a sümegi • a várpalotai • a dunaújvárosi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó mentális betegségek aránya • az ercsi • a sárbogárdi • a gárdonyi • a móri • a bicskei kistérségekben.


Régió: 1280

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

1138

1106

856

16011510

690

811

826

696

1099

2688

1169

1358

900

2181

1328

1848

1425

2414

1014

1087

914

962

1425

1036

1363

Veszprém: 1639

Fejér: 1104

10 000 lakosra jutó mentális betegségek aránya,2004. évben

- 1000

1001 - 1500

1501 - 2000

2001 -




A 10 000 lakosra jutó daganatos megbetegedések aránya legmagasabb • a tatabányai • az oroszlányi • a balatonfüredi • a balatonalmádi • a várpalotai kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó daganatos megbetegedések aránya • az ercsi • az adonyi • az abai • az enyingi • a dorogi kistérségekben.

- 700

701 - 900

901 - 1100

1101 -

Régió: 871

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

643

632

880

786648

553

807

811

750

810

923

10371040

799

857

864

958

908

757

675

712

965

874

1135

1296

955

10 000 lakosra jutó daganatos megbetegedések aránya,2004. évben


Veszprém: 902Komárom-Esztergom: 979

Fejér: 766



A 10 000 lakosra jutó emésztőrendszeri betegségek aránya legmagasabb • a móri • a kisbéri • a székesfehérvári • az abai • a komáromi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó emésztőrendszeri betegségek aránya • a dorogi • a veszprémi • a tapolcai • az esztergomi • a zirci kistérségekben.

- 600

601 - 800

801 - 1000

1001 -

Régió: 834

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

971

712

785

868861

662

930

1221

725

1066

890

690

675

897

767

599

837

592

635

579

629

1105

964

892

853

840

Veszprém: 740


Fejér: 932

10 000 lakosra jutó emésztőrendszeri betegségek aránya,2004. évben




A régióban legmagasabb a munkanélküliségi arány • az enyingi • a sárbogárdi • a sümegi • a várpalotai • az abai kistérségekben. Legalacsonyabb a munkanélküliségi arány • a bicskai • a komáromi • a gárdonyi • a tatabányai • az oroszlányi kistérségekben.

Munkanélküliek aránya, 2003.

2,6 - 4,0

4,1 - 5,5

5,6 - 7,0

7,1 -

Régió: 4,6

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

6,1

5,1

2,6

5,09,6

4,2

3,1

3,7

9,1

3,8

4,9

4,5

5,8

5,5

7,9

4,7

6,7

3,9

5,9

3,7

4,0

5,3

3,1

3,7

3,2

4,1

Veszprém: 5,2


Fejér: 4,7




A régióban legmagasabb a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya • a sümegi • az ercsi • az adonyi • a bicskei • a kisbéri kistérségekben. Legalacsonyabb a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya • az esztergomi • a tatabányai • a veszprémi • a zirci • a balatonalmádi kistérségekben.

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya1000 lakosra, 2003.

- 30

31 - 40

41 - 50

51 -

Régió: 38

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

48

51

51

3434

52

51

40

50

37

33

30

31

39

63

40

44

29

29

31

24

51

38

43

28

49

Veszprém: 36


Fejér: 42




Legmagasabb az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma • az abai • az enyingi • a pápai • az adonyi • az ercsi kistérségekben. Legalacsonyabb az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma • a sárbogárdi • a sümegi • a balatonfüredi • a várpalotai • a tapolcai kistérségekben.

Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosokszáma, 2003.

1300 - 1450

1451 - 1600

1601 - 1750

1751 -

Régió: 1561

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi

Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri Oroszlányi

18411753

1693

15411822

1705

1559

1673

1319

1609

1589

14541385

1755

1363

1426

1400

1466

1569

1689

1507

1528

1481

1651 1539

1515


Veszprém: 1510Komárom-Esztergom: 1548

Fejér: 1617



Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám legmagasabb • az ercsi • az oroszlányi • a várpalotai • az abai • az esztergomi kistérségekben. Legalacsonyabb az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám • a sümegi • az ajkai • a tapolcai • a kisbéri • a balatonfüredi kistérségekben.

Egy körzeti védőnőre jutó átlaglétszám, 2004.

- 350

351 - 400

401 - 450

451 -

Régió: 427

Pápai

Zirci

Ajkai

Sümegi

Tapolcai

Balatonfüredi

Veszprémi

Balatonalmádi

Várpalotai

Móri

Bicskei

Ercsi

Székesfehérvári

Abai

Gárdonyi

Adonyi

Enyingi

Sárbogárdi

Dunaújvárosi

Esztergomi

Komáromi Tatai

Tatabányai

Dorogi

Kisbéri

Oroszlányi

491

435

427

424442

554

458

395

382

432

343

375

374

441

342

358

493

411

452

451

477

371

435

500

473

434

Veszprém: 401


Fejér: 435




A 10 000 lakosra jutó járóbeteg szakorvosi órák száma a legmagasabb • a székesfehérvári • a veszprémi • a balatonfüredi • az esztergomi • a dunaújvárosi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó járóbeteg szakorvosi órák száma • az enyingi • a gárdonyi • az ercsi • a balatonalmádi • az adonyi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 10 000 lakosra jutó járóbetegszakorvosi óráinak alakulása kistérségenként, 2004. évben

0

50

100

150

200

250

300

350

400

Székesfe

hérvár

i

Ves

zprém

i

Balato

nfüre

di

Eszter

gomi

Dunaú

j vár

osi

Tatab

ányai

Kom

árom

-E. m

egye

Fejér m

egye

Kisb

éri

RÉGIÓ

Kom

árom

i

Ves

zprém

meg

ye

Tapol c

ai

Tatai

Ajk

ai

Móri

Oro

s ztály

i

Zirci

Sümeg

i

Pápai

Doro

gi

Vár

palota

i

Adonyi

Balato

na lmádi

Ercsi

Gár

donyi

Enyingi

Forrás: OEP



A 10 000 lakosra jutó belgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma a legmagasabb • az abai • a zirci • a székesfehérvári • a dunaújvárosi • a balatonfüredi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma • a balatonalmádi • a sümegi • a tatabányai • a dorogi • az adonyi kistérségekben. Nincs belgyógyászati járóbeteg szakellátás • az enyingi • az ercsi • a gárdonyi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 10 000 lakosra jutóbelgyógyászati járóbeteg szakorvosi óráinak alakulása

kistérségenként, 2004. évben

0

5

10

15

20

25

30

Ajk

ai

Zirci

Székesfe

hérvár

i

Dunaú

j vár

osi

Ba lato

nfüre

di

Kom

árom

i

Tapol c

ai

Ves

zprém

meg

ye

Vár

palota

i

Eszter

gomi

Kisb

é ri

RÉGIÓ

Tatai

Ves

zprém

i

Oro

s zlányi

Fe jér m

egye

Kom

árom

-E. m

egyeM

óri

Pápa i

Adonyi

Doro

gi

Tatab

ányai

Sümeg

i

Balato

na lmádi

Forrás: OEP



A 10 000 lakosra jutó sebészeti járóbeteg szakorvosi órák száma a legmagasabb • a kisbéri • a zirci • a sümegi • a tatai • a várpalotai kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó sebészeti járóbeteg szakorvosi órák száma • az ercsi • a balatonalmádi • a pápai • a veszprémi • a tatabányai kistérségekben. Nincs sebészeti járóbeteg szakellátás • az enyingi és • a gárdonyi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 10 000 lakosra jutó sebészetijáróbeteg szakorvosi óráinak alakulása kistérségenként,

2004. évben

0

5

10

15

20

25

30

Kisb

éri

Zirci

Sümeg

i

Tatai

Vár

palota

i

Kom

árom

i

Oro

s ztály

i

Balato

nfüre

di

Móri

Tapol c

a i

Dunaú

jvár

osi

Székesfe

hérvár

i

Kom

árom

-E. m

egye

Doro

gi

Ajk

ai

RÉGIÓ

Ves

zprém

meg

ye

Fejér m

egye

Adonyi

Eszter

gomi

Tatab

ányai

Ves

zprém

i

Pápai

Balato

nalmádi

Ercsi

Forrás: OEP



A 10 000 lakosra jutó szülészet-nőgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma a legmagasabb • a sümegi • a székesfehérvári • a zirci • az esztergomi • a dunaújvárosi kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó szülészet-nőgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma • az ercsi • a balatonalmádi • az adonyi • a várpalotai • a dorogi kistérségekben. Nincs szülészet-nőgyógyászati járóbeteg szakellátás • az enyingi és • a gárdonyi kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 10 000 lakosra jutó szülészet-nőgyógyászati járóbeteg szakorvosi óráinak alakulása

kistérségenként, 2004. évben

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Sümeg

i

Székesfe

hérvár

i

Zirci

Eszter

gomi

Dunaú

j vár

osi

Kom

árom

i

Ves

zprém

i

Móri

Ves

zprém

meg

ye

Kisb

é ri

RÉGIÓ

Fejér m

egye

Tatai

Kom

árom

-E. m

egye

Balato

nfüre

di

Pápai

Tapolc

ai

Ajk

a i

Oro

s ztály

i

Tatab

ányai

Doro

gi

Vár

pa lota

i

Adonyi

Balato

nalmádi

Ercsi

Forrás: OEP



A 10 000 lakosra jutó gyermekgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma a legmagasabb • a veszprémi • a tatabányai • a székesfehérvári • a dunaújvárosi • a tatai kistérségekben. Legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó gyermekgyógyászati járóbeteg szakorvosi órák száma • a várpalotai • a dorogi • a tapolcai • a pápai • a komáromi kistérségekben. Nincs gyermekgyógyászati járóbeteg szakellátás • az adonyi • a balatonalmádi • a balatonfüredi • az enyini • az ercsi • a gárdonyi • a kisbéri • a sümegi • a zirci kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régió 10 000 lakosra jutógyermekgyógyászati járóbeteg szakorvosi óráinak

alakulása kistérségenként, 2004. évben

0

5

10

15

20

25

Ves

zprém

i

Tatab

ányai

Székesfe

hérvár

i

Dunaú

j vár

osi

Tatai

Kom

árom

-E. m

egye

Ajk

a i

Eszter

gomi

RÉGIÓ

Móri

Ves

zprém

meg

ye

Fe jér m

egye

Kom

árom

i

Pápa i

Tapol c

a i

Oro

s ztály

i

Doro

gi

Vár

palota

i

Forrás: OEP



A járóbeteg szakellátás igénybevétele a legmagasabb arányban marad régión belül • a várpalotai • az oroszlányi • az ajkai • a móri • a székesfehérvári kistérségekben. Legalacsonyabb az igénybevétel régión belül (legmagasabb az elvándorlás) • az ercsi • a bicskei • az adonyi • a dorogi • az abai kistérségekben.

A Közép-Dunántúli régión belüli járóbeteg szakellátásánakigénybevétele kistérségenként, 2004. évben

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Vár

pa lota

i

Oro

s zlányi

Ajk

ai

Móri

Székesfe

hérvár

i

Ba lato

nfüre

di

Sümeg

i

Tapolc

ai

Ves

zprém

meg

ye

Dunaú

j vár

osi

Tatai

Zirci

Pápai

Tatab

ányai

Ves

zprém

i

Balato

na lmádi

Enyingi

Kom

árom

-E. m

egye

Sárbogár

di

Fejér m

egye

Kisb

éri

Eszter

gomi

Kom

árom

i

Gár

donyiA

bai

Doro

gi

Adonyi

Bi csk

ei

Ercsi

Forrás: OEP



A fekvőbeteg szakellátás igénybevétele a legmagasabb arányban marad régión belül • a várpalotai • az ajkai • a móri • az abai • a székesfehérvári kistérségekben. Legalacsonyabb az igénybevétel régión belül (legmagasabb az elvándorlás) • a bicskei • az ercsi • a komáromi • a dorogi • a kisbéri kistérségekben.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Vár

palota

i

Ajk

ai

Móri

Abai

Székesfe

hérvár

i

Ves

zprém

i

Ves

zprém

meg

ye

Dunaú

jvár

osi

Zirci

Tapol c

ai

Pápai

Ba lato

nfüre

di

Ba lato

nalmádi

Sümeg

i

Sárbogár

di

Tatab

ányai

Fejér m

egye

Oro

s zlányi

Tatai

Kom

árom

-E. m

egye

Adonyi

Enyingi

Gár

donyi

Eszter

gomi

Kisb

éri

Doro

gi

Kom

árom

i

Ercsi

Bicsk

ei

Forrás: OEP

A Közép-Dunántúli régión belüli fekvőbetegszakellátásának igénybevétele kistérségenként, 2004. évben



2.1. Fejér megye kistérségei Fejér megyében 2003-ban a kistérségi felülvizsgálat eredményeként az addigi 7 statisztikai kistérség helyett 10 kistérség került kialakításra. Az új lehatárolás a 108 településből 30-at érintett, ebből 24 a három új kistérség valamelyikébe került. A legtöbb település a dunaújvárosi, a székesfehérvári és a gárdonyi kistérségből vált ki. 6 település a székesfehérváriból a móriba került. Fentiek miatt az új kistérségeknél csak korlátozott összehasonlításra volt lehetőségünk, főként a Nepinfo visszaszámolt (korrigált) adataira támaszkodtunk.

2.1.1. Abai kistérség Az abai kistérség 467 km2-en, 9 településen helyezkedik el (6 székesfehérvári 2 sárbogárdi és 1 enyingi kistérséghez tartozó településből alakult), lakosainak száma 2003. év végén 23 932 fő volt.

Az idős lakosság aránya az utóbbi években csökkent, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 18,1%, a 2000-ben 17,9%, 2003-ban 17,8% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 30,8%, 2000-ben 28,0%, 2003-ban 26,9% volt.

Az Abai kistérség lakosságszámának alakulása(2000-2003.)

22 955 23 350 23 740 23 932

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2000 2001 2002 2003

Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek, népszámlálás adatai, Nepinfo

29,3%

26,1%

17,8%

26,9%


Az Abai kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,66 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb. A kistérség népsűrűsége (51), mely mind a megyei (98), mind régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések aránya csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére 2003-ban mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

Az Abai kistérség népsűrűségének alakulása(2000- 2003.)

49 50 51 51

0

10

20

30

40

50

2000 2001 2002 2003

fő/km2


14,8

12,1

11,1 10,9

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo

Az Abai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása



A halálozások száma és aránya folyamatosan csökken, de 2003. évben mind a megyei átlagnál (12,0) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb volt.

A halálozások 25,3%-a 60 év alatti, amely mind a megyei (25,5), mind a régiós átlagnál (25,4%) kedvezőbb.

15,5 14,814,0

13,3

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo

Az Abai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

20,8%

20,2%

30,5%

24,1%

2,6%1,9%

0-19 éves 20-39 éves 40-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80-x éves

Az Abai kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása ingadozik, 2003-ban mind a megyei (-2,8), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 65,5 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 73,7 év, mely szintén alacsonyabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.

Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002

Abai kistérség 63,8 63,5 62,4 64,4 65,5 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Abai kistérség 72,4 72,4 72,4 73,5 73,7 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 13,8 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 19,2 év, szintén alacsonyabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

Az Abai kistérség 1000 lakosra jutótermészetes fogyása

-0,7

-2,7-2,9

-2,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo



A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai alapján vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban.

10 000 lakosra jutó járóbeteg esetek száma

Betegségcsoport Abai kistérség Fejér megye Közép-Dunántúli

régió

Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 9 601 12 118 11 881

Keringési rendszer betegségei 5 216 5 043 4 661 Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 4 778 4 364 4 984

Urogenitális rendszer megbetegedései 4 410 4 396 3 967 Emésztőrendszer betegségei 2 567 2 292 1 799 Légzőrendszer betegségei 2 353 2 743 2 915 Szem és függelékeinek betegségei 1 663 1 808 2 044 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 642 1 641 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 413 1 544 1 577 Mentális és viselkedészavarok 1 360 1 303 1 455 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 018 1 430 1 886 Idegrendszeri megbetegedések 847 880 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 720 1 016 1 157

A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban:

10 000 lakosra jutó járóbeteg esetek száma Aránya

Betegségcsoport Abai

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest

Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 3 447 4 297 4 154 80,2% 83,0%

Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 2 443 2 395 2 733 102,0% 89,4%

Urogenitális rendszer megbetegedései 2 310 2 445 2 405 94,5% 96,0% Keringési rendszer betegségei 2 050 2 296 2 526 89,3% 81,2% Szem és függelékeinek betegségei 1 555 1 736 1 991 89,5% 78,1% Légzőrendszer betegségei 1 463 1 674 1 781 87,4% 82,1% Mentális és viselkedészavarok 1 138 1 104 1 280 103,0% 88,9% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 990 1 026 977 96,5% 101,3%

Emésztőrendszer betegségei 971 932 834 104,1% 116,3% Bőr és bőralatti szövet betegségei 934 1 336 1 815 70,0% 51,5% Rosszindulatú daganatok 643 766 871 84,0% 73,9% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 581 849 1 024 68,5% 56,8% Idegrendszeri megbetegedések 444 497 550 89,4% 80,8%



A megyei és/vagy a régiós átlagot a kistérségben csak az Emésztőrendszer betegségei (104%, 116%) csoport miatt ellátott járóbeteg esetszám haladja meg. A Bőr és bőralatti kötőszövet betegségei 10 000 lakosra jutó esetszám viszont mind a megyei, mind a régiós átlagnál is több mint 30%-al alacsonyabb (70%, 51%). A munkanélküliség a kistérségben 2003. évben 6,1%, mely a megyei átlagnál (4,7) és a régiós (4,6) átlagnál jelentősen magasabb volt. A 100 lakásra jutó lakosok száma 306, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 28,1, mind megyei (25,6), mind a régiós átlagnál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,4% mely a megye átlagánál (95,8%) és a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (7,3%) lényegesen kedvezőtlenebb mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (48) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 5 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma 4786, mely mind a megyei (5425), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 13 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1841, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 8 vegyes körzet, 4 felnőtt körzet, 2 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1906, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1501, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1055, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs. A körzeti védőnők száma a kistérségben 11, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 491, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál is magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 75,2, amely mind a megyei (71,2), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 13,6, amely magasabb, mint a megyei (12,1), ill. régiós (11,5) átlag. Az OEP adatai alapján a kistérségben otthoni szakápolást nyújtó szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató a kistérség területén nem működik. Az 1 lakosra jutó esetszám 5,5, mely a harmadik legalacsonyabb érték az egész Közép-Dunántúl régióban, alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az abai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 80,8%-ban Fejér megyében, 9,4%-ban Budapesten, 2,1-2,1%-ban Veszprémben, ill. Baranyában, 1,2%-ban Somogyban, 1,1%-ban Győr-Moson-Sopron megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 83,1%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 94,5%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései láttak el. Csak néhány szakmában került nagyobb mértékű igénybevételre sor más intézetben • pszichológiai ellátást a Magyar Szív Egyesület nyújt, Székesfehérváron.



• transzfuziológia, vérellátás 88,9% Móron, 11,1% - Dunaújvárosban • gasztroenterológia 75,0% - Móron • ultrahang diagnosztika 16,5 % a székesfehérvári Humán Szolgáltatatónál • mozgásszervi rehabilitáció 12,9% - Dunaújvárosban • szülészet-nőgyógyászat 11,1% a székesfehérvári Humán Szolgáltatatónál • aneszteziológia 5,4% - Móron. • reumatológia 4,2-4,2% az agárdi Gyógyfürdőbe ill. a székesfehérvári Egészség

Alapítványnál. Az OEP adatai szerint a kistérségben gondozást nyújtó szolgáltató nem működik. A kistérségben egy speciális fekvőbeteg-ellátás nyújtó intézmény helyezkedik el: a székesfehérvári megyei Szent György Kórház keretein belül működő 100 ágyas Bodakajtori pszichiátriai rehabilitációs osztály. A kistérség lakosai 87 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 83,5%-ban Fejér megyében, 10,0%-ban Budapesten, 2,4%-ban Veszprém megyében. Az ellátás 86,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 81,9%-a Székesfehérvári kórházban, • 2,1%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,3 %-a a Móri kórházban • 1,2%-a a Tatabányai kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben mentőállomás nem található. Betegszállító szolgálat a kistérségben nem működik.



2.1.2. Abonyi kistérség Az adonyi kistérség 320 km2-en, 8 településen helyezkedik el (7 dunaújvárosi, 1 székesfehérvári kistérséghez tartozó településből alakult), lakosainak száma 2003. év végén 24 538 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,7%, a 2000-ben 18,6%, 2003-ban 19,2% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,1%, 2000-ben 26,2%, 2003-ban 24,6% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,78 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

Az Adonyi kistérség lakosságszámának alakulása(2000-2003.)

23 725 23 994 24 445 24 538

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2000 2001 2002 2003


28,9%

27,3%

19,2%24,6%


Az Adonyi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (77), mely mind a megyei (98) mind régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések aránya csökkentő tendenciát mutat, ennek ellenére 2003-ban mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

Az Adonyi kistérség népsűrűségének alakulása(2000- 2003.)

74 75 76 77

0

20

40

60

80

2000 2001 2002 2003

fő/km2


12,9

10,710,2 10,0

0

2

4

6

8

10

12

14

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo

Az Adonyi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása



A halálozások száma és aránya ingadozik, 2003. évben mind a megyei (12,0) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb.

A halálozások 24,6%-a 60 év alatti, amely a megyei átlagnál (25,5) magasabb, és a régiós átlagnál (25,4%) kedvezőbb.

13,612,9

11,7

13,6

0

2

4

6

8

10

12

14

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003Forrás: Nepinfo

Az Adonyi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

20,8%

23,5%30,3%

21,6%

2,9%0,9%


Az Adonyi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása változó képet mutat, 2003-ban a megyei átlagnál (-2,8) magasabb, a régiós átlaggal (-3,6) azonos volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 68,4 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 76,6 év, mely kissé alacsonyabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.

Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002 Adonyi kistérség 65,4 64,7 63,8 65,3 68,4 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Adonyi kistérség 73,5 72,4 74,5 74,6 76,6 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,7 év, mely a megyei átlagnál (15,6) minimálisan magasabb, a régiós (15,7) átlaggal azonos. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,3 év, alacsonyabb a megyei (21,4), de magasabb a régiós (21,2) átlagnál.

Az Adonyi kistérség 1000 lakosra jutótermészetes fogyása

-0,7

-2,2

-1,4

-3,6

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo




Betegségcsoport Adonyi kistérség Fejér megye Közép-Dunántúli

régió Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 7 063 12 118 11 881


Urogenitális rendszer megbetegedései 2 773 4 396 3 967

Légzőrendszer betegségei 2 263 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 1 402 2 292 1 799 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 288 1 641 1 607

Szem és függelékeinek betegségei 1 243 1 808 2 044 Mentális és viselkedészavarok 1 199 1 303 1 455 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 173 1 430 1 886 Rosszindulatú daganatok 1 169 1 544 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 839 880 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 816 1 016 1 157

A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak a klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Adonyi

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


Keringési rendszer betegségei 2 145 2 296 2 526 93,4% 84,9% Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 1 672 2 395 2 733 69,8% 61,2%

Urogenitális rendszer megbetegedései 1 638 2 445 2 405 67,0% 68,1% Légzőrendszer betegségei 1 262 1 674 1 781 75,4% 70,9% Szem és függelékeinek betegségei 1 208 1 736 1 991 69,5% 60,6% Mentális és viselkedészavarok 1 106 1 104 1 280 100,2% 86,4% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 106 1 336 1 815 82,8% 60,9% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 989 1 026 977 96,4% 101,2%

Emésztőrendszer betegségei 712 932 834 76,4% 85,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 670 849 1 024 79,0% 65,5%

Rosszindulatú daganatok 632 766 871 82,5% 72,6% Idegrendszeri megbetegedések 579 497 550 116,6% 105,3% A megyei és a régiós átlag alatti a kistérségben valamennyi betegségcsoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma, a Sérülés, mérgezés és külső okok…, Szem és függelékeinek- … és Bőr betegségek esetében jelentősen, 40%-al el is marad .



A munkanélküliség a kistérségben 2003. évben 5,1%, mely a megyei átlagnál (4,7) és a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt. A 100 lakásra jutó lakosok száma 283, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 22,0, mind a megyei (25,6), mind a régiós átlagnál (26,7) alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,7% mely a megye átlagánál (95,8%) és a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (48,3%) kedvezőtlenebb mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (51) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 5 gyógyszertár és 2 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma 4908, mely mind a megyei (5425), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 14 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1753, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb.

Az OEP adatai szerint 3 vegyes körzet, 9 felnőtt körzet, 3 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1736, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1558, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 906, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 11, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 435, mely a megyei átlaggal (435) azonos, de a régiós (427) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 7 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 74,6, amely mind a megyei (71,21), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 13,5, amely magasabb, mint a megyei (12,1), ill. régiós (11,5) átlag.

Az OEP adatai alapján a kistérségben otthoni szakápolást nyújtó szolgálat nem működik.

Járóbeteg-szakellátást 1 szolgáltató nyújt, a Napfény 2001. Kht, Kulcson összesen 108 szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 44,0, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 5,0, mely a második legalacsonyabb érték a régióban, s alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 8,2, mely mind a megyei (12,2), mind a régiós átlagnál lényegesen alacsonyabb (12,9). A sebészeti órák aránya 6,1, mely szintén alacsonyabb a megyei (7,0) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya (6,1) is alacsonyabb mind megyei (14,0), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. Az adonyi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 76,6%-ban Fejér megyében, 19,7%-ban Budapesten, 2,6%-ban Pest megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot Az ellátás 76,9%-a történt régión belül.



Megyén belül az esetek 77,0%-át a Dunaújvárosi Kórház szakrendelései, 17,6%-ot a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 1,7%-os Kulcson a Napfény 2001 Kht szakrendelései láttak el. • Angiológiai, stroke, laser diagnosztikai, ill. izotópdiagnosztikai ellátást csak a

Székesfehérvári kórház nyújt. • Fiziotherápiás szakasszisztensi ellátást csak az Ercsi Egészségügyi Központban

nyújtanak. Az OEP adatai szerint a kistérségben gondozást nyújtó szolgáltató nem található.

A kistérségben egynapos fekvőbeteg-ellátás nyújt a Napfény 2001. Kht, Kulcson.

A kistérség lakosai 97 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 74,9%-ban Fejér megyében, 21,8%-ban Budapesten. Az ellátás 75,8%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 60,6%-a a Dunaújvárosi kórházban • 12,6%-a a Székesfehérvári kórházban, • 3,8%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,7-1,7 %- a MÁV Kórházban ill. az Orsz. Korányi TBC Intézetben, Budapesten • 1,6-1,6%-a Kulcson, a Napfény 2001. Kht-ban, ill. az Orsz. Onkológiai Intézetben

Budapesten • 1,5%-a a Budai MÁV Kórházban, Budapesten • 1,1%-a a Szent János Kórházban, Budapesten • 1,0%-a a Szent Imre Kórházban, Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány.

A kistérségben mentőállomás nem található.

Betegszállító szolgálat a kistérségben nem működik.



2.1.3. Bicskei kistérség A bicskei kistérség 619 km2-en, 16 településen helyezkedik el, lakosainak száma az utóbbi években minimálisan, de folyamatosan növekszik, 2003. év végén 37 244 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,4%, a 2000-ben 18,4%, 2003-ban 19,0% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,3%, a 2000-ben 25,4%, 2003-ban 24,0% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,79 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

A Bicskei kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

37 030 36 997

34 97936 554 36 881 37 244

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,6%

27,5%

19,0%24,0%


A Bicskei kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (60) mind a megyei (98), mind a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya ingadozik, 2003. évben mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

A Bicskei kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

58 58 5759 60 60

0

10

20

30

40

50

60

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

11,2

9,110,0

11,6

9,810,5

0

2

4

6

8

10

12

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Bicskei kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években emelkedik, a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) is magasabb.

A halálozások 27,3%-a 60 év alatti, amely mind a megyei (25,5), mind a régiós átlagnál (25,4%) magasabb.

12,4

13,7

12,411,6

12,312,8

0

2

4

6

8

10

12

14

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Bicskei kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

22,5%

20,7%27,5%

24,4%

3,6%1,2%


A Bicskei kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években változó képet mutat, 2003. évben mind a megyei (-2,8), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 66,4 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 77,0 év, mely magasabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Bicskei kistérség 63,6 63,6 63,2 64,6 66,4 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Bicskei kistérség 73,2 72,7 73,8 75,3 77,0 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,3 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,6 év, magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Bicskei kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-1,2

-4,6

-2,4

0,0

-2,5-2,3

-5,0

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Bicskei

kistérség Fejér megye

Közép-Dunántúli régió


Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 5 029 4 364 4 984

Keringési rendszer betegségei 4 899 5 043 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései 4 021 4 396 3 967

Szem és függelékeinek betegségei 2 593 1 808 2 044 Légzőrendszer betegségei 2 487 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 1 865 2 292 1 799 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 857 1 430 1 886 Rosszindulatú daganatok 1 693 1 544 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 689 1 641 1 607

Mentális és viselkedészavarok 1 178 1 303 1 455 Idegrendszeri megbetegedések 938 880 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 912 1 016 1 157

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban az alábbi:


Betegségcsoport Bicske

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Szem és függelékeinek betegségei 2 535 1 736 1 991 146,0% 127,3% Keringési rendszer betegségei 2 408 2 296 2 526 104,9% 95,4% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 317 2 445 2 405 94,8% 96,3% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 791 1 336 1 815 134,1% 98,7% Légzőrendszer betegségei 1 304 1 674 1 781 77,9% 73,2% Rosszindulatú daganatok 880 766 871 114,9% 101,1% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 871 1 026 977 84,9% 89,1%

Mentális és viselkedészavarok 856 1 104 1 280 77,5% 66,9% Emésztőrendszer betegségei 785 932 834 84,2% 94,0% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 778 849 1 024 91,6% 76,0%

Idegrendszeri megbetegedések 458 497 550 92,3% 83,4% A táblázat rendezettsége a Bicske kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



A megyei és a régiós átlagtól szinte minden betegségcsoportban kissé eltér (67% – 146%) a kistérségben a 10 000 lakosra jutó ellátott járóbeteg esetszám. Nagyobb eltérés a Szem és függelékeinek betegségei 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 146%, régiós átlaghoz viszonyítva 127%, ezt követi a Bőr és bőralatti kötőszövet betegségei (134%, 99%) csoport. Alacsony a Mentális és viselkedészavarok 10 000 lakosra jutó esetszáma mind a megyei, mind a régiós átlaghoz viszonyítva is (77%, 67%). A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, a Szem és függelékei betegségei csoport a kistérségben a 3., míg ez a megyei és régiós morbiditási sorrendben egyaránt az 5. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 8,0, mely lényegesen magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál (a kistérségben átrendezés nem történt). A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd minimális változást mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (4,7), és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 286, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 31,3, mind a megyei (25,6), mind a régiós átlagnál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97,1% mely mind a megye (95,8%), mind a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (60,9%) kedvezőbb képet mutat a megyei átlagnál (58,0%), de a régiós (65,0%) átlagnál alacsonyabb. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (51) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 8 gyógyszertár és 2 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4656) mind a megyei (5425), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb.

A Bicskei kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,0

4,1

3,02,6

2,42,6

0

1

2

3

4

5

6

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 22 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1693, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 11 vegyes körzet, 8 felnőtt körzet, 2 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1697, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1704, mely alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1201, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 18, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 427, mely a megyei átlagnál (435) alacsonyabb, a régiós (427) átlaggal azonos. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó létszám 1552, mely mind a megyei (2577), mind a régiós (1579) átlagnál kedvezőbb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 9 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 68,5, amely a megyei átlagnál (71,2) alacsonyabb, de a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 9,4, amely alacsonyabb, mint a megyei (12,1), és a régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ-től kapott adatok alapján a kistérségben otthoni szakápolási szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló szolgáltató a kistérségben nincs. Ellátást a Megyei Kórházhoz tartozó Bicskén, ill. Csákváron lévő rendelőintézet nyújt. A bicskei kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 65,2%-ban Fejér megyében, 19,9%-ban Budapesten, 10,1%-ban Komárom-Esztergom megyében, ill. 3,8%-ban Pest megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot Az ellátás 75,6%-a történt régión belül.

A Bicskei kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 683 1 682 1 6691 741

1 844

1 693

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Megyén belül az esetek 95,9%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 1,1%-ot a Móri Kórház szakrendelései látták el • Móron kiemelkedik a gasztroenterológiai (98,7%), transzfuziológiai (94,6%), ill.

kardiológiai (23,1%) igénybevétel. • Fiziotherápiás szakasszisztensi ellátást csak az Ercsi Egészségügyi Központban

nyújtanak. • Pszichológiai ill. dietetikai ellátást csak a Magyar Szív Egyesült nyújt Székesfehérváron. Az OEP adatai szerint a kistérségben a gondozást nyújtó szolgáltató nem működik. A kistérségben 2 fekvőbeteg-ellátó intézmény van: a székesfehérvári Megyei Kórház 261 ágyas (89 aktív + 172 krónikus ágy) csákvári részlege, ill. a Sirály Eü. Kht 24 ágyas ápolási osztálya. A kistérség lakosai 104 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 42,3%-ban Fejér megyében, 42,0%-ban Budapesten, 11,1%-ban Komárom-Esztergom megyében, 1,9%-ban Pest megyében, 1,2%-ban Veszprém megyében. Az ellátás 54,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 40,0%-a a Székesfehérvári Kórházban • 10,3%-a a Tatabányai Kórházban, • 7,8%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 5,3%-a a Szent János Kórházban, Budapesten • 4,3%-a a Szent Imre Kórházban, Budapesten • 3,7%-a az Orsz. Sportegészségügyi Intézetben, Budapesten • 2,0 %- a MÁV Kórházban, Budapesten • 1,9%-1,9%-a a a Móri kórházban, ill. a Szent László Kórházban, Budapesten • 1,5%-a az Országos Gyógyintézet Központban, Budapesten • 1,4%-a a BM Közp. Kórházban, Budapesten • 1,2-1,2%-a a Honvéd Kórházban, ill. a Budai Irgalmasrendi Kht-ben, Budapesten • 1,1%-a a Budai MÁV Kórházban Budapesten • 1,0-1,0%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben, a Heim Pál Gyermekkórházban, a Péterfy

Sándor utcai Kórházban, Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Bicskén, 5 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,34, mely mind a megyei (0,93), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Betegszállító szolgálat a kistérségben nem működik.



2.1.4. Dunaújvárosi kistérség

A dunaújvárosi kistérség területe az átrendezés után 751 km2-ről 372 km2-re csökkent, 8 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 9), lakosainak száma 2003. év végén 75 501 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 13,8%, a 2000-ben 18,8%, 2003-ban 20,3% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 30,0%, a 2000-ben 23,4%,

2003-ban 21,9% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,93 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Dunaújvárosi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

110 591 109 223 112 086

77 164

109 996

78 664

109 751

75 970

75 501

75 5010

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

100 000

110 000

120 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*

Eredeti Visszakorrigált

* Kistérség átrendezésForrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek, népszámlálás adatai, Nepinfo

29,6%28,3%

20,3%21,9%


A Dunaújvárosi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (203) mind a megyeinél (98), mind a régió átlagánál (100) a kistérség-átrendezés miatt magasabb.

Az élveszületések száma az utóbbi években alig változott, 2003. évben mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb volt.

A Dunaújvárosi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

147 146 146 147 146

203

0

50

100

150

200

1997 1999 2000 2001 2002 2003*


fő/km2

* Kistérség átrendeződés

8,99,1 9,1 9,0 9,1

8,0

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Dunaújvárosi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi évben emelkedett, de a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


11,1

12,0

11,310,9 10,8

11,5

0

2

4

6

8

10

12

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Dunaújvárosi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

22,2%

22,9%

30,8%

19,5%3,4%1,2%


A Dunaújvárosi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években csökkent, majd emelkedett, 2003. évben a megyei átlagnál (-2,8) magasabb, a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 68,2 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál is magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,7 év, mely szintén magasabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Dunaújvárosi kistérség 65,0 65,9 66,30 67,7 68,2 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Dunaújvárosi kistérség 73,0 73,3 74,9 76,0 77,7 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,1 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 22,0 év, magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Dunaújvárosi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,2

-2,9

-2,2

-1,9-1,7

-3,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Dunaújvárosi






Légzőrendszer betegségei 3 282 2 743 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 877 1 430 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 865 1 641 1 607

Mentális és viselkedészavarok 1 672 1 303 1 455 Szem és függelékeinek betegségei 1 659 1 808 2 044 Emésztőrendszer betegségei 1 511 2 292 1 799 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 380 1 016 1 157

Rosszindulatú daganatok 1 354 1 544 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 1 039 880 1 001

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai - csak klinikai szakmák - alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Dunaúj-városi

kistérség

Fejér megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Urogenitális rendszer megbetegedései 2 014 2 445 2 405 82,4% 83,7% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 816 1 336 1 815 136,0% 100,1% Légzőrendszer betegségei 1 677 1 674 1 781 100,2% 94,2% Szem és függelékeinek betegségei 1 630 1 736 1 991 93,9% 81,9% Mentális és viselkedészavarok 1 601 1 104 1 280 145,0% 125,1% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek

1 535 1 026 977 149,6% 157,1%

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 187 849 1 024 139,9% 115,9%

Emésztőrendszer betegségei 868 932 834 93,1% 104,0% Rosszindulatú daganatok 786 766 871 102,6% 90,2% Idegrendszeri megbetegedések 729 497 550 146,7% 132,6% A táblázat rendezettsége a Dunaújváros kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



A kistérségben a 10 000 lakosra jutó ellátott járóbeteg esetszám legnagyobb eltérése a Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 150%, régiós átlaghoz viszonyítva 157%, ezt követi az Idegrendszeri megbetegedések (147%, 133%), illetve a Mentális és viselkedészavarok csoport (145%, 125%). Alacsonyabb csak a Szem- és függelékeinek betegségei 10 000 lakosra jutó esetszáma mind a megyei, mind a régiós átlaghoz viszonyítva is (94%, 82%), illetve a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (86%, 89%) esetszáma is. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete -3,6, mely lényegesen magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd az utóbbi években emelkedést mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (4,7), és a régiós (4,6) átlagnál magasabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 246, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 17,4, mind megyén belül (25,6), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,7% mely a megye átlagánál (95,8%) minimálisan, ill a régió (96,8%) arányánál is alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (69,8%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (34) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 14 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5393) a megyei átlagnál (5425) alacsonyabb, de a régiós (5201) átlagnál magasabb.

A Dunaújvárosi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,7

5,0

4,3 4,34,5

5,0

0

1

2

3

4

5

6

7

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 49 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1541, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 7 vegyes körzet, 29 felnőtt körzet, 14 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1709, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1759, mely alacsonyabb mind a megyei (1819), ill. a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 874, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A kistérségben néhány éven belül nagy probléma lesz a háziorvosi ellátással. Már jelenleg sem lehet praxist eladni, a háziorvosok jelentős része jóval nyugdíjkorhatár felett dolgozik kényszerből, mert nem tudja értékesíteni praxisát, nincs utánpótlás. A körzeti védőnők száma a kistérségben 33, az iskolai védőnők száma 3. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 424, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál alacsonyabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó létszám 1855, mely a megyei (2577) átlagnál kedvezőbb, de a régiós (1579) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 20 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 77,9, amely a megyei átlagnál (71,2) és a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 13,0, amely magasabb, mint a megyei (12,1), ill. a régiós (11,5) átlag.

A Dunaújvárosi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 6261 560

1 630 1 5941 546 1 541

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az ÁNTSZ-től kapott adatok alapján a kistérségben egy otthoni szakápolási szolgálat működik, dunaújvárosi (Baracs) székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 1,32, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (2,09), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 466, mely szintén lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1040), mind a régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház nyújt, összesen 1758 szakorvosi és 296 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 232,8, mely mind a megyei (181,9), mind a régiós (177,7) átlagnál magasabb. A 1 lakosra jutó esetszám 7,5, mely az egész Közép-Dunántúl régióban a legmagasabb érték, magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 21,2, mely mind a megyei (12,2), mind a régiós átlagnál lényegesen magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 11,9, mely szintén magasabb a megyei (7,0) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 18,5, magasabb mind megyei (14,0), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (11,9) szintén meghaladja a megyei (8,0) ill. a régiós (8,6) átlagot.

A dunaújvárosi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 91,1%-ban Fejér megyében, 6,3%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 91,7%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 93,3%-át a Dunaújvárosi Kórház szakrendelései, 5,0%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései látták el • Angiológiai, stroke, laser diagnosztikai, ill. izotópdiagnosztikai ellátást csak a

székesfehérvári kórház nyújt. • Fiziotherápiás szakasszisztensi ellátást csak az Ercsi Egészségügyi Központban

nyújtanak. A kistérségben a gondozás a Dunaújvárosi Kórház keretein belül történik, heti 152 órában (22 óra bőr-nemibeteg, 36 óra neurológia, 28 óra onkológia, 30 óra tüdőgyógyászat, 36 óra addiktológia). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 20,1, mely a megyei átlagnál (19,7) magasabb, de a régiós (21,0) átlagánál alacsonyabb. A kistérségben 1 fekvőbeteg-ellátó intézmény van: a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház 621 aktív és 150 krónikus ággyal, ebből 85 ágy (45 ápolási + 40 rehab.) az adonyi kistérséghez tartozó Kulcson van. A Fejér megyei ÁNTSZ adata alapján sürgősségi osztály kialakítás alatt áll 20 ággyal.

A kistérség lakosai 117 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 82,2%-ban Fejér megyében, 13,7%-ban Budapesten, 1,2%-ban Veszprém megyében. Az ellátás 83,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 74,6%-a a Dunaújvárosi Kórházban • 6,5%-a a Székesfehérvári Kórházban • 4,0%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,2-1,2%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben, ill. az Orsz. Korányi TBC Intézetben,

Budapesten • 1,1%-a Kulcson, a Napfény 2001. Kht-ban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Dunaújvárosban, 7 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,93, mely a megyei átlaggal (0,93) azonos, a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Betegszállító szolgálat a kistérségben nem működik.



2.1.5. Enyingi kistérség

Az enyingi kistérség területe az átrendezés után 481 km2-ről 433 km2-re csökkent, 1 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 9), lakosainak száma 2003. év végén 21 858 fő volt.

A lakosság elöregedése az utóbbi pár évben növekedett, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 18,5%, a 2000-ben 18,5%, 2003-ban 19,3% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 28,5%, a 2000-ben 26,4%, 2003-ban 25,3% volt.

A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,73 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

Az Enyingi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

24 812 24 682 24 409

22 064

24 570

21 871

24 507

21 972

21 858

21 8580

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*


* Kistérség átrendeződésForrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek, népszámlálás adatai, Nepinfo

28,7%

26,7%

19,3%

25,3%


Az Enyingi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (50) mind a megyeinél (98), mind a régió átlagánál (100) a alacsonyabb.

Az élveszületések száma az utóbbi években alig változott, 2003. évben mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb volt.

Az Enyingi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

52 51 51 51 51 50

0

10

20

30

40

50

60

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

11,0 10,7 11,010,4 10,6

9,1

0

2

4

6

8

10

12

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Enyingi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években ingadozik, 2003. évben a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


13,013,7

13,013,9

13,014,0

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Enyingi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

23,0%

20,5%30,3%

22,8%

2,4%1,0%


Az Enyingi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása szintén ingadozik. 2003. évben a megyei (-2,8) és a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.



Enyingi kistérség 63,2 64,6 62,5 65,3 65,7 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Enyingi kistérség 73,6 74,3 73,4 74,8 76,4 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


Az Enyingi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,0

-3,0

-2,0

-3,5

-2,4

-4,9

-5,0

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Enyingi






Légzőrendszer betegségei 2 424 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 2 358 2 292 1 799 Mentális és viselkedészavarok 1 712 1 303 1 455 Szem és függelékeinek betegségei 1 574 1 808 2 044 Rosszindulatú daganatok 1 455 1 544 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 216 1 641 1 607

Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 208 1 430 1 886 Idegrendszeri megbetegedések 797 880 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 684 1 016 1 157

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Enyingi

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Urogenitális rendszer megbetegedései 1 890 2 445 2 405 77,3% 78,6% Légzőrendszer betegségei 1 550 1 674 1 781 92,6% 87,0% Mentális és viselkedészavarok 1 510 1 104 1 280 136,8% 118,0% Szem és függelékeinek betegségei 1 508 1 736 1 991 86,8% 75,7% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 130 1 336 1 815 84,6% 62,2% Emésztőrendszer betegségei 861 932 834 92,3% 103,1% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 723 1 026 977 70,4% 74,0%

Rosszindulatú daganatok 648 766 871 84,6% 74,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 563 849 1 024 66,3% 55,0%

Idegrendszeri megbetegedések 475 497 550 95,6% 86,4% A megyei és a régiós átlagnál szinte minden betegségcsoportban alacsonyabb a kistérségben az ellátott járóbeteg esetszám. A legnagyobb eltérés a Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 66%, régiós átlaghoz viszonyítva 55%. Magasabb egyedül a kistérség lakosságának járóbeteg



morbiditási mutatója a Mentális és viselkedészavarok betegségcsoportban, a megyei átlag (137%) és a régió (118%) átlagához viszonyítva egyaránt. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete -2,2, mely magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatos emelkedést mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (4,7), és a régiós (4,6) átlagnál is lényegesen magasabb.

A kistérségben a nagyarányú munkanélküliségből és a létminimum alatt élők nagy számából adódóan jelentős a pszichésen sérültek száma (alkoholizmus, játékszenvedély). A kistérség lakossága nem elég egészségtudatos A 100 lakásra jutó lakosok száma 273, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 16,0, mind megyén belül (25,6), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,1% mely a megye átlagánál (95,8%), ill. a régió (96,8%) arányánál is magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (1,6%) mind a megyében, mind a régióban a legalacsonyabb.

A jórészt iskolázatlan, képzetlen roma kisebbség mostoha körülmények között él. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (47) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 5 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4372) a megyei átlagnál (5425) és a régiós (5201) átlagnál is alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 12 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1822, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb.

Az Enyingi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

9,9

8,5

6,7

8,18,6

9,6

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



Az OEP adatai szerint 10 vegyes körzet, 4 felnőtt körzet, 2 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1466, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1450, mely alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 686, mely szintén alacsonyabb, mint a megyei (938), ill. régiós (943) átlag. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A kistérségben jelentős az orvoshiány. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma a kistérségben igen egyenlőtlenül oszlik meg. A körzeti védőnők száma a kistérségben 11, iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 442, mely a megyei (435) és a régiós (427) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 9 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 117,1, amely a megyei átlagnál (71,2) és a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 17,3, amely szintén magasabb, mint a megyei (12,1), ill. a régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ-től kapott adatok alapján a kistérségben egy otthoni szakápolási szolgálat működik, enyingi székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 4,57, mely lényegesen magasabb mind a megyei (2,09), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1160, mely magasabb, mint a megyei (1040), de alacsonyabb, mint a régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátást a Megyei Kórházhoz tartozó Enyingen lévő rendelőintézet nyújt, ezen kívül a Lajoskomáromban van egy praxislaboratórium. Az enyingi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 87,5%-ban Fejér megyében, 4,5%-ban Budapesten, 4,3%-ban Somogyban, 2,4%-ban Veszprém megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 89,9%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 96,1%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései látták el

Az Enyingi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 460

1 6451 762

1 5361 634

1 822

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




• Transzfuziológiai ellátást a Dunaújvárosi Kórház és a Móri Kórház nyújt fele-fele arányban.

• Pszichológiai ill. dietetikai ellátást csak az Magyar Szív Egyesület nyújt Székesfehérváron.

A kistérség területén fekvőbeteg ellátó intézmény nincs. A kistérség lakosai 77 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 72,5%-ban Fejér megyében, 12,9%-ban Somogyban, 10,3%-ban Budapesten, 2,0%-ban Veszprém megyében, ill. 1,0%-át Baranya megyében. Az ellátás 74,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 71,7%-a a Székesfehérvári Kórházban • 12,5%-a a Siófoki Kórházban • 2,1%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,5-1,5%-a az Orsz. Gyógyintézeti Központban, ill. az Orsz. Korányi TBC Intézetben,

Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. Az OEP adatai szerint a kistérségben gondozást nyújtó szolgáltató nincs.

Kistérségi viszonylatban a települések közötti közlekedési kapcsolat nem megfelelő. A kistérségből Székesfehérvár busszal könnyen elérhető, de ezen járatok egy része nem érinti Enyinget. Így a kistérség egyes településeiről könnyebben és többször el lehet érni egy nap Székesfehérvárt, mint a térség központját. Ez kihat a betegutakra is, sok a felesleges utazás. A kistérségben egy mentőállomás található Enyingen, 5 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 2,29, mely a megyei átlaggal (0,93) azonos, a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Van a kistérségben olyan település, ahová 15 percen belül nem ér el sürgős ügyben a mentő. Amennyiben a mentőállomáson mindig lenne bennálló rohamkocsi, elvileg Kisláng és Szabadhídvég elérése lenne csak kérdéses. Mivel azonban ez folyamatosan nem biztosított, a többi település esetében is fenn áll az a lehetőség, hogy nem ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Betegszállító szolgálat a kistérségben nem működik.



2.1.6. Ercsi kistérség Az ercsi kistérség 237 km2-en, 7 településen helyezkedik el (5 gárdonyi és 2 dunaújvárosi kistérséghez tartozó településből alakult), lakosainak száma 2003. év végén 23 875 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 16,3%, a 2000-ben 17,6%, 2003-ban 18,1% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,6%, 2000-ben 26,6%, 2003-ban 24,8% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,73 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

Az Ercsi kistérség lakosságszámának alakulása(2000-2003.)

22 819

24 65723 538 23 875

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2000 2001 2002 2003


29,8%

27,3%

18,1%

24,8%


Az Ercsi kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (101), mely mind a megyei (98) mind régió átlagánál (100) magasabb.

Az élveszületések aránya csökkenő tendenciát mutatott 2002-ig, 2003-ban mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb volt.

13,6

11,110,3

11,6

0

2

4

6

8

10

12

14

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003Forrás: Nepinfo

Az Ercsi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

Az Ercsi kistérség népsűrűségének alakulása(2000- 2003.)

96104

99 101

0

20

40

60

80

100

120

2000 2001 2002 2003


fő/km2



A halálozások száma és aránya ingadozik, 2003. évben mind a megyei átlagnál (12,0) mind a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


13,3

11,812,7

11,1

0

2

4

6

8

10

12

14

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo

Az Ercsi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

21,5%

21,4%30,2%

21,4%

3,8%1,6%


Az Ercsi kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása ingadozik, 2003-ban növekedés volt tapasztalható.


Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002 Ercsi kistérség 63,4 63,6 64,4 66,3 66,3 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Ercsi kistérség 73,1 72,1 73,9 75,6 74,4 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


Az Ercsi kistérség 1000 lakosra jutótermészetes fogyása

0,4

-0,7

-2,3

0,5

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1,0

1990-1994 1995-1999 1998-2002 2003

Forrás: Nepinfo




Betegségcsoport Ercsi kistérség Fejér megye Közép-Dunántúli




Légzőrendszer betegségei 2 382 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 1 621 2 292 1 799 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 128 1 641 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 119 1 544 1 577 Szem és függelékeinek betegségei 1 011 1 808 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 973 1 430 1 886 Mentális és viselkedészavarok 836 1 303 1 455 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 756 1 016 1 157

Idegrendszeri megbetegedések 743 880 1 001 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak a klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Ercsi

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


Urogenitális rendszer megbetegedései 1 755 2 445 2 405 71,8% 73,0% Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 1 499 2 395 2 733 62,6% 54,9%

Keringési rendszer betegségei 1 455 2 296 2 526 63,4% 57,6% Légzőrendszer betegségei 1 308 1 674 1 781 78,2% 73,5% Szem és függelékeinek betegségei 962 1 736 1 991 55,4% 48,3% Bőr és bőralatti szövet betegségei 887 1 336 1 815 66,4% 48,9% Mentális és viselkedészavarok 690 1 104 1 280 62,5% 53,9% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 666 1 026 977 64,8% 68,1%

Emésztőrendszer betegségei 662 932 834 71,0% 79,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 662 849 1 024 78,0% 64,6%

Rosszindulatú daganatok 553 766 871 72,2% 63,5% Idegrendszeri megbetegedések 455 497 550 91,7% 82,8% A megyei és a régiós átlag alatti a kistérségben valamennyi betegségcsoportban a 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma.



A munkanélküliség a kistérségben 2003. évben 4,2%, mely a megyei átlagnál (4,7) és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb volt. A 100 lakásra jutó lakosok száma 285, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 35,4, mind megyei (25,6), mind a régiós átlagnál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,2% mely a megye átlagánál (95,8%) és a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (29,6%) lényegesen kedvezőtlenebb mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. A 6-os és 7-es főutak településeket elkerülő szakaszai hiányoznak, így Martonvásár, Ercsi és Baracska zaj-, és kipufogógáz terhelése magas. Az Ercsiben élő több mint 1000 fő roma lakos közül sok az egészségkárosodott ember. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (52) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 4 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma 5969, mely mind a megyei (5425), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 14 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1705, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 6 vegyes körzet, 5 felnőtt körzet, 3 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1400, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1980, mely magasabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1126, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs. A körzeti védőnők száma a kistérségben 9, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 554, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál is magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 69,9, amely a megyei átlagnál (71,21) alacsonyabb, de a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 6,3, amely alacsonyabb, mint a megyei (12,1), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ-től kapott adatok alapján a kistérségben két otthoni szakápolási szolgálat működik, ercsi, ill. baracskai székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 8,38, mely lényegesen magasabb mind a megyei (2,09), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 6317, mely magasabb, mint a megyei (1040), és a régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátást az ercsi Egészségügyi Központ nyújt, összesen 35 szakorvosi és 36 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 14,7, mely mind a megyei (181,9), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 4,5, mely az egész Közép-Dunántúl régióban a legalacsonyabb érték, így alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve belgyógyászat nincs. A sebészeti órák aránya 1,7, mely szintén alacsonyabb a megyei (7,0) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák



aránya 1,3 alacsonyabb mind megyei (14,0), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászat nincs. Az ercsi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 61,6%-ban Fejér megyében, 28,1%-ban Budapesten, 8,1%-ban Pest megyében, 1,0%-ban Veszprém megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 62,9%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 45,8%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 29,5%-át az Ercsi Egészségügyi Központ, 21,2%-át a Dunaújvárosi Kórház szakrendelései látták el. • Angiológiai, stroke, laser diagnosztikai, ill. izotópdiagnosztikai ellátást csak a

székesfehérvári kórház nyújt. • Gasztroenterológiai és transzfuziológiai ellátást csak a Dunaújvárosi Kórház nyújt • Fiziotherápiás szakasszisztensi ellátást csak az Ercsi Egészségügyi Központ nyújt. Az OEP adatai szerint a kistérségben gondozást nyújtó szolgáltató nincs. A kistérségben egy speciális fekvőbeteg-ellátásnyújtó intézmény van: a Reform. Egyház Drogrehabilitációs Otthona Ráckeresztúron 15 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 113 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 54,2%-ban Fejér megyében, 39,6%-ban Budapesten, ill. 3,0%-ban Pest megyében. Az ellátás 55,4%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 32,0%-a a Dunaújvárosi Kórházban • 21,9%-a a Székesfehérvári Kórházban • 6,9%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 4,1%-a a Szent János Kórházban, Budapesten • 3,0%-a a Honvéd Kórházban, Budapesten • 2,5%-a a Szent Imre Kórházban, Budapesten • 2,2%-a az Országos Gyógyintézet Központban, Budapesten • 1,7%-a a Szent Rókus Kórházban, Budapesten • 1,6%-a a Heim Pál Gyermekkórházban, Budapesten • 1,5%-a az Orsz. Sportegészségügyi Intézetben, Budapesten • 1,4-1,4%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben, az Orsz. Korányi TBC Intézetben, a BM

Közp. Kórházban, a Péterfy Sándor Kórházban, Budapesten • 1,2-1,2%-a a MÁV Kórházban és a Szent László Kórházban, Budapesten • 1,1%-a a Budai Irgalmasrendi Kórházban, Budapesten • 1,0-1,0%-a Budai MÁV Kórházban, ill. a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Martonvásáron, 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,26, mely a megyei átlagnál (0,93), ill. a régiós (0,92) átlagnál magasabb. A kistérségben a Szent László völgye többcélú kistérségi társulás Egészségügyi feladat ellátási tervvel rendelkezik. Jelenleg a Társulás közigazgatási területén kizárólag készenléti ügyeletet tartanak fenn az önkormányzatok. A jelenlegi és várható tömegközlekedési helyzet miatt tervezik a Martonvásár központtal ügyeletet létrehozni. Az ettől eltérő székhelyű ügyeletet elérhetősége csak személygépkocsival rendelkező állampolgárok számára lehetséges. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.1.7. Gárdonyi kistérség

A gárdonyi kistérség területe az átrendezés után 379 km2-ről 243 km2-re csökkent, 5 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 8), lakosainak száma 2003. év végén 23 391 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,9%, a 2000-ben 20,5%, 2003-ban 21,4% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,1%, a 2000-ben 23,3%, 2003-ban 22,5% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,95 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Gárdonyi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

32 684 33 302

36 611

21 560

35 085

23 602

35 061

23 089

23 391

23 3910

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*



29,6%28,3%

20,3%21,9%


A Gárdonyi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (96) mind a megye (98), mind a régió átlagánál (100) a alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években minimális változást mutat, csak 2003. évben emelkedett, mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb volt.

A Gárdonyi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

86 88 8893 93 96

0

20

40

60

80

100

1997 1999 2000 2001 2002 2003*


fő/km2


11,0

9,38,8

9,2 9,29,8

0

2

4

6

8

10

12

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Gárdonyi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években ingadozott, 2003. évben a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) is alacsonyabb.

A halálozások 22,2%-a 60 év alatti, amely mind a megyei (25,5), mind a régiós átlagnál (25,4%) alacsonyabb.

11,5

13,0

12,112,8

11,311,7

0

2

4

6

8

10

12

14

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Gárdonyi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

19,1%

19,8%

32,0%

26,0%

2,0%1,1%


A Gárdonyi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években csökkent, 2003. évben a megyei átlagnál (-2,8) és a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 69,5 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,2 év, mely magasabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Gárdonyi kistérség 65,5 65,3 67,8 67,2 69,5 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Gárdonyi kistérség 74,1 74,1 76,3 77,1 77,2 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,9 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,9 év, magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Gárdonyi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-0,5

-3,7

-3,3

-3,6

-2,1-1,9

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Gárdonyi kistérség

Fejér megye Közép-Dunántúli




Emésztőrendszer betegségei 2 618 2 292 1 799 Légzőrendszer betegségei 2 399 2 743 2 915 Rosszindulatú daganatok 1 656 1 544 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 453 1 641 1 607

Szem és függelékeinek betegségei 1 394 1 808 2 044 Mentális és viselkedészavarok 1 057 1 303 1 455 Bőr és bőralatti szövet betegségei 840 1 430 1 886 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 832 1 016 1 157

Idegrendszeri megbetegedések 758 880 1 001 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Gárdonyi kistérség

Fejér megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest

Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei

5 963 4 297 4 154 138,8% 143,6%

Urogenitális rendszer megbetegedései 2 088 2 445 2 405 85,4% 86,8% Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 1 919 2 395 2 733 80,1% 70,2%

Keringési rendszer betegségei 1 800 2 296 2 526 78,4% 71,3% Légzőrendszer betegségei 1 613 1 674 1 781 96,4% 90,6% Szem és függelékeinek betegségei 1 300 1 736 1 991 74,9% 65,3% Emésztőrendszer betegségei 930 932 834 99,8% 111,5% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 843 1 026 977 82,1% 86,3%

Mentális és viselkedészavarok 811 1 104 1 280 73,5% 63,4% Rosszindulatú daganatok 807 766 871 105,4% 92,6% Bőr és bőralatti szövet betegségei 762 1 336 1 815 57,1% 42,0% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 638 849 1 024 75,2% 62,3%

Idegrendszeri megbetegedések 442 497 550 88,9% 80,3% A táblázat rendezettsége a Gárdonyi kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is.



A megyei és a régiós átlagot nem éri el a kistérségben szinte valamennyi betegségcsoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A megyei és régiós átlaghoz képest egyedül csak a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (139%, 144%) 10 000 lakosra jutó esetszáma magasabb. A kistérségben a legalacsonyabb a Bőr és bőr alatti kötőszövet betegségei járóbeteg morbiditási adata, a megyei átlag 57%-a, a régiós átlag 42%-a. A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd minimális változást mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (4,7), és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 251, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 68,4, mind megyén belül (25,6), mind régión belül (26,7) a legmagasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,0%, mely a megye átlagánál (95,8%), ill a régió (96,8%) arányánál is alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (59,7%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (58,0%), de rosszabbat a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (51) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 4 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5848) a megyei átlagnál (5425) alacsonyabb, de a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 15 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1559, mely mind a megyei átlagnál (1617) ill. a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 1 vegyes körzet, 10 felnőtt körzet, 4 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 2388, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1704, mely

A Gárdonyi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,7

4,2

3,7

3,0 2,93,1

0

1

2

3

4

5

6

7

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 960, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 10, iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 458, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 70,1, amely a megyei átlagnál (71,2) alacsonyabb, de a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 10,5, amely alacsonyabb, mint a megyei (12,1), ill. a régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSz-től kapott adatok alapján a kistérségben egy otthoni szakápolási szolgálat működik, kápolnásnyéki székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 2,85, mely magasabb mind a megyei (2,33), mind a régiós (2,79) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 928, mely alacsonyabb mind a megyei (1040), mind a régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató csak Gárdonyban működik, 20 reumatológiai szakorvosi és 15 gyógytornász nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 8,6, mely mind a megyei (181,9), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 5,5, mely alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. A gárdonyi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 83,0%-ban Fejér megyében, 15,0%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 83,4%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 83,2%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 11,4%-ban az agárdi Gyógyfürdő reumatológiai ill. paramedicina rendelései, ill. a székesfehérvári Humán Szolgáltató 1,7%-ban látták el

A Gárdonyi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 486 1 4481 548

1 5951 670

1 559

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




• Transzfuziológiai ellátást a Dunaújvárosi Kórház és a Móri Kórház nyújt közel azonos arányban.

• A gasztroenterológiai ellátás 80%-át a Móri Kórházban veszik igénybe. • Pszichológiai ill. dietetikai ellátást csak a Magyar Szív Egyesült nyújt Székesfehérváron. Az OEP adatai szerint a kistérségben a gondozást nyújtó szolgáltató nem működik. A kistérségben fekvőbeteg-ellátó intézmény nincs. A kistérség lakosai 90 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 72,5%-ban Fejér megyében, 22,7%-ban Budapesten, 1,6%-ban Veszprém megyében, ill. 1,0%-át Baranya megyében. Az ellátás 74,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 71,4%-a a Székesfehérvári Kórházban • 4,9%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,0%-a az Orsz. Gyógyintézeti Központban, Budapesten • 1,5%-a a Honvéd Kórházban, Budapesten • 1,0-1,0%-a az Orsz. Onkológia Intézetben, a Szent János Kórházban, a BM Központi

Kórházban Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben mentőállomáa nincs. Betegszállító szolgáltató sincs a kistérségben.



2.1.8. Móri kistérség

A móri kistérség területe az átrendezés után 295 km2-ről 430 km2-re növekedett, 6 települést csatoltak hozzá (jelenleg 14), lakosainak száma 2003. év végén 35 140 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 15,5%, a 2000-ben 17,7%, 2003-ban 18,5% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,3%, a 2000-ben 24,9%, 2003-ban 23,4% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,79 volt, ami mind a megyei (0,83), mind a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

A Móri kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

28 251 28 139 28 379

34 695

28 536

34 893

28 660

35 074

35 140

35 1400

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*



29,8%

28,3%

18,5%23,4%


A Móri kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (82) mind a megyeinél (98), mind a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma az utóbbi években ingadozik, 2003. évben a megyei átlagnál (9,2) minimálisan alacsonyabb, a régiós átlagnál (8,9) magasabb volt.

A Móri kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

96 96 96 97 97

82

0

20

40

60

80

100

1997 1999 2000 2001 2002 2003*


fő/km2


8,99,2

8,6

10,1

8,89,1

0

2

4

6

8

10

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Móri kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években emelkedett, de a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


10,9

11,8

10,9 10,811,2

11,7

0

2

4

6

8

10

12

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Móri kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

22,8%

20,9%30,8%

21,2%

3,3%1,0%


A Móri kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években növekedett, 2003. évben a megyei átlagnál (-2,8) magasabb, a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 66,8 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 78,7 év, mely magasabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Móri kistérség 63,7 64,2 63,4 65,7 66,8 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Móri kistérség 74,3 74,3 74,4 76,9 78,7 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 14,9 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 22,5 év, alacsonyabb mind a megyei (21,4), ill. a régiós (21,2) átlagnál.

A Móri kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,0

-2,6

-2,3

-0,7

-2,4

-2,6

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Móri kistérség Fejér megye Közép-Dunántúli

régió




Légzőrendszer betegségei 3 083 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 2 236 2 292 1 799 Szem és függelékeinek betegségei 2 107 1 808 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 738 1 430 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 658 1 641 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 557 1 544 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 1 426 880 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 219 1 016 1 157

Mentális és viselkedészavarok 1 048 1 303 1 455 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai csak klinikai szakmák alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Móri

kistérség Fejér

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Keringési rendszer betegségei 3 002 2 296 2 526 130,7% 118,9% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 648 2 445 2 405 108,3% 110,1% Légzőrendszer betegségei 2 148 1 674 1 781 128,3% 120,6% Szem és függelékeinek betegségei 2 038 1 736 1 991 117,3% 102,3% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 585 1 336 1 815 118,7% 87,3% Emésztőrendszer betegségei 1 221 932 834 130,9% 146,3% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 199 1 026 977 116,8% 122,6%

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 038 849 1 024 122,3% 101,4%

Mentális és viselkedészavarok 826 1 104 1 280 74,8% 64,5% Rosszindulatú daganatok 811 766 871 105,9% 93,1% Idegrendszeri megbetegedések 642 497 550 129,3% 116,8% A táblázat rendezettsége a Móri kistérség betegségcsoport előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben egy kivétellel valamennyi betegségcsoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A megyei és régiós átlaghoz képest a legnagyobb eltérés a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (139%, 144%), az Emésztő rendszer megbetegedései (131%,146%) esetszámában, ezt követi a Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei (141%, 124%). A legalacsonyabb a kistérségben a Mentális és viselkedészavarok (75%, 64%) 10 000 lakosra jutó esetszáma. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 2,7, mely magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd az utóbbi években emelkedést mutat, 2003. évben a megyei átlaggal (4,7) és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 269, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 24,2, mind a megyei (25,6), ill. a régiós (26,7) átlagnál alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,6%, mely a megye átlagánál (95,8%) ill a régió (96,8%) arányánál is magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (66,7%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (40) a megyei átlagnál (42) alacsonyabb, de a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 5 gyógyszertár és 8 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (7028) a megyei átlagnál (5425) alacsonyabb, de a régiós (5201) átlagnál magasabb.

A Móri kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

4,3

3,9

3,23,4

3,6 3,7

0

1

2

3

4

5

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 21 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1673, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 13 vegyes körzet, 5 felnőtt körzet, 4 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1609, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1918, mely magasabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 956, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 17, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 395, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál alacsonyabb. Az iskolai védőnőre jutó ellátandó létszám 1707, mely a megyei (2577) átlagnál kedvezőbb, de a régiós (1579) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 11 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 82,5, amely a megyei átlagnál (71,2) és a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 16,9, amely magasabb, mint a megyei (12,1), ill. a régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ-től kapott adatok alapján a kistérségben egy otthoni szakápolási szolgálat működik, móri székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 3,79, mely magasabb mind a megyei (2,09), ill. régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1040, mely azonos a megyei átlaggal (1040), de alacsonyabb a régiós átlagnál (1234). Járóbeteg-szakellátást a móri Városi Kórház nyújt, összesen 535 szakorvosi és 40 nem szakorvosi órában. Ezen kívül Magyaralmáson az Egészség 97 Bt nyújt heti 10 órában reumatológiai szakellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 155,1, mely mind a megyei (181,9), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb.

A Móri kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 6621 563 1 563

1 784

1 5921 673

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 1 lakosra jutó esetszám 7,7, mely magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 11,4, mely mind a megyei (12,2), mind a régiós átlagnál (12,9) alacsonyabb. A sebészeti órák aránya 12,8, mely magasabb a megyei (7,0) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 14,2, minimálisan, de magasabb mind megyei (14,0), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (8,5) meghaladja a megyei (8,0) átlagot, de a régiós (8,6) átlagnál minimálisan alacsonyabb. A móri kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,8%-ban Fejér megyében, 3,9%-ban Budapesten, ill. 1,5%-ban Győr-Sopron megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 93,9%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 62,6%-át a Móri Kórház szakrendelései, 26,4%-ban Székesfehérvári Kórház szakrendelései, ill. 7,6%-ban Dunaújvárosi Kórházban látták el. • Angiológiai, stroke, laser diagnosztikai, ill. izotópdiagnosztikai ellátást csak a

székesfehérvári kórház nyújt. • Pszichológiai ill. dietetikai ellátást csak a Magyar Szív Egyesült nyújt Székesfehérváron. A kistérségben tüdőgyógyászati gondozást a Móri Városi Kórház nyújt heti 13 órában. Más szakmában gondozás nincs. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 3,7, mely a megyei átlagnál (19,7) és a régiós (21,0) átlagánál is alacsonyabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: a móri Városi Kórház 120 aktív és 47 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 110 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 83,9%-ban Fejér megyében, 9,9%-ban Budapesten, 2,7%-ban Veszprém. Az ellátás 74,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 40,6%-a a Székesfehérvári Kórházban • 34,0%-a a Móri Kórházban • 9,1%-ban a Dunaújvárosi Kórházban • 3,0%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,3%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben, Budapesten • 1,1%-a a Várpalotai Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A Mór Városi Kórház – Rendelőintézet 2004. évi intézményi működési és fejlesztési szakmai koncepciójának alapelve a sürgősségi ellátás kialakítása, továbbá a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórházzal való kistérségi együttműködés megvalósítása. A címzett támogatásra részletes program készült, a címzett támogatásból megvalósuló beruházás szakmai koncepciójának leglényegesebb eleme Sürgősségi betegfelvételi részleg kialakítása. Kiemelkedő jelentőségű a Mór Városi Kórház - Rendelőintézet és a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház közötti kistérségi együttműködés, melynek előkészítése folyamatban van az érintett önkormányzatok és polgármesterek közreműködésével. A két intézmény között létrejövő együttműködésnek jelentős szerepe van nemcsak gazdasági szempontból, hanem regionálisan is, hisz a Mór Városi Kórház - Rendelőintézet közigazgatásilag Fejér megyéhez, míg a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház Komárom-Esztergom megyéhez tartozik, de mindkét megye a Közép-Dunántúl régió része. A lakosság esélyegyenlősége jelentősen javítható a sürgősségi ellátáshoz való hozzájutás területén, mivel a móri kórház elérhetősége a kisbéri kórház vonzáskörzetébe tartozó településekről mintegy fele a jelenlegi tatabányai elérhetőségnek, és a közlekedési



viszonyok jelentősen jobbak. A sürgősségi ellátás elérhetősége így a jelenleg becsülhető átlagosan 45 percről átlagosan 30 percre csökkenthető a becslések szerint. Az együttműködési megállapodás gyakorlati megvalósulása esetén a jövőben a Mór Városi Kórház-Rendelőintézet a kistérség sürgősségi centruma lehet, ha a kisbéri vonzáskörzet településeinek sürgősségi ellátását átveszi, míg a kisbéri Kórház lehetne az a rehabilitációs centrum, amely a móri és kisbéri, valamint akár további Észak-dunántúli települések számára nyújtana magas színvonalú rehabilitációs szolgáltatást. A kistérségben egy mentőállomás található Móron, 4 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,14, mely a megyei átlagnál (0,93), és a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.1.9. Sárbogárdi kistérség

A sárbogárdi kistérség területe az átrendezés után 654 km2-ről 561 km2-re csökkent, 2 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 10), lakosainak száma 2003. év végén 26 373 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 19,0%, a 2000-ben 19,8%, 2003-ban 20,5% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 28,1%, a 2000-ben 26,2%, 2003-ban 24,8% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,83 volt, ami a megyei átlaggal (0,83) azonos, de a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

A Sárbogárdi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

30 277 30 307 30 199

26 601

30 321

26 359

30 370

26 463

26 373

26 3730

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003



28,7%

26,1%

20,5%24,8%


A Sárbogárdi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo




Az élveszületések száma az utóbbi években csökkent, 2003. évben a megyei átlagnál (9,2) alacsonyabb, de a régiós átlagnál (8,9) magasabb volt.

A Sárbogárdi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

46 46 46 46 46 47

0

10

20

30

40

50

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2


10,511,1

10,0

11,2 10,9

9,1

0

2

4

6

8

10

12

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Sárbogárdi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években emelkedett, a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) is magasabb.


13,5

16,1

13,4 13,414,4

13,8

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Sárbogárdi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

19,8%

19,7%

31,6%

25,1%

2,5%1,3%


A Sárbogádi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években növekedett, 2003. évben mind a megyei átlagnál (-2,8) ill. a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 65,5 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 74,7 év, mely alacsonyabb mind a megyei (76,9), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Sárbogárdi kistérség 63,8 64,4 63,7 64,1 65,5 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Sárbogárdi kistérség 72,9 73,4 73,1 74,4 74,7 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


A Sárbogárdi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-3,0

-5,0

-3,4

-2,2

-3,5

-4,7

-5,0

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Sárbogárdi kistérség

Fejér megye Közép-Dunántúli

régió




Légzőrendszer betegségei 2 871 2 743 2 915 Emésztőrendszer betegségei 2 079 2 292 1 799 Szem és függelékeinek betegségei 1 557 1 808 2 044 Rosszindulatú daganatok 1 524 1 544 1 577 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 152 1 430 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 078 1 641 1 607

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 906 1 016 1 157

Mentális és viselkedészavarok 877 1 303 1 455 Idegrendszeri megbetegedések 609 880 1 001

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai - csak a klinikai szakmák - alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Dunaúj-városi

kistérség

Fejér megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Légzőrendszer betegségei 2 079 1 674 1 781 124,2% 116,8% Urogenitális rendszer megbetegedései 1 991 2 445 2 405 81,4% 82,8% Keringési rendszer betegségei 1 807 2 296 2 526 78,7% 71,5% Szem és függelékeinek betegségei 1 470 1 736 1 991 84,6% 73,8% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 072 1 336 1 815 80,3% 59,1% Rosszindulatú daganatok 750 766 871 98,0% 86,1% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 750 849 1 024 88,3% 73,2%

Emésztőrendszer betegségei 725 932 834 77,8% 86,9% Mentális és viselkedészavarok 696 1 104 1 280 63,0% 54,4% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 656 1 026 977 64,0% 67,2%

Idegrendszeri megbetegedések 328 497 550 66,1% 59,7%

A Légzőrendszer betegségei betegségcsoport (124%, 116%), azaz egy kivételével valamennyi csoportban a megyei és a régió átlag alatti a 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám. A legalacsonyabb a Mentális és viselkedészavarok (63%, 54%) esetszám adata. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 0.



A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd az utóbbi években emelkedést mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (3,7), és a régiós (4,6) átlagnál magasabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 259, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 9,8, mind megyén belül (25,6), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,1% mely a megye átlagánál (95,8%), ill a régió (96,8%) arányánál is alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (22,7%) lényegesen alacsonyabb mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (50) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 5 gyógyszertár és egy fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5275) a megyei átlagnál (5425) és a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 20 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1319, mely mind a megyei (1617), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 9 vegyes körzet, 7 felnőtt körzet, 4 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1218, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1466, mely szintén alacsonyabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 858, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 1, a körzetre leadott érvényes kártyák száma 957.

A Sárbogárdi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

10,4

8,8 8,58,9

9,49,1

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A körzeti védőnők száma a kistérségben 13, iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 382, mely a megyei átlagnál (435) és a régiós (427) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 5 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 54,6, amely a megyei átlagnál (71,2) és a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 8,1, amely szintén alacsonyabb, mint a megyei (12,1), ill. a régiós (11,5) átlag. A kistérségben otthoni szakápolási szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló szolgáltató a kistérségben nem működik. Ellátást a Megyei Kórházhoz tartozó Sárbogárdon lévő rendelőintézet nyújt. A sárbogárdi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 88,2%-ban Fejér megyében, 7,4%-ban Budapesten, 1,8%-ban Tolna megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 88,6%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 92,7%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 2,7%-ban a Móri Kórház szakrendelései, ill. 1,3%-ban Dunaújvárosi Kórházban látták el. • Angiológiai, idegsebészeti, stroke, gyermek-ifjúságpszichiátriai, addiktológiai, laser

diagnosztikai, ill. izotópdiagnosztikai ellátást csak a székesfehérvári kórház nyújt. Az OEP adatai szerint a kistérségben gondozást nyújtó szolgáltató nincs. A kistérség területén fekvőbeteg-ellátó intézmény nincs. A kistérség lakosai 90 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 78,4%-ban Fejér megyében, 12,5%-ban Budapesten, 2,4%-ban Baranya megyében, 2,1%-a Tolna megyében, 1,4%-ban Veszprém megyében, ill. 1,1%-a Somogy megyében. Az ellátás 80,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 73,3%-a a Székesfehérvári Kórházban • 2,9%-ban a Dunaújvárosi Kórházban

A Sárbogárdi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 316 1 263

1 442

1 3181 380

1 319

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




• 2,3%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,2%-a a Móri Kórházban • 1,9%-a a Pécsi Egyetemen • 1,8%-a a Szekszárdi Kórházban • 1,7%-a az Orsz. Gyógyintézeti Központban, Budapesten • 1,0%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Sárbogárdon, 5 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,90, mely a megyei átlagnál (0,93) és a régiós (0,92) átlagnál is magasabb. A kistérség településeire sürgős esetben mindenhova elér a mentő, de a sárbogárdi mentőállomás ellátási területe nagy és leterhelt. Egyes települések megközelítése az összekötő úthálózat állapotromlásától rosszabb, pl. Alap, Nagylók, Mezőszilas, az utak itt télen járhatatlanokká is válnak. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs. A Sárbogárdi kistérségnek egészségügyi és szociális területen nincs fejlesztési terve. Most készül a Kistérségi komplex fejlesztési program, amely ezen szakterületeket is tartalmazni fogja.



2.1.10. Székesfehérvári kistérség

A székesfehérvári kistérség területe az átrendezés után 1181 km2-ről 677 km2-re csökkent, 13 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 18), lakosainak száma 2003. év végén 136 727 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 14,3%, a 2000-ben 17,4%, 2003-ban 18,7% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 31,3%, a 2000-ben 23,8%, 2003-ban 21,9% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,85 volt, ami a megyei átlagnál (0,83) magasabb, de a régiós átlagnál (0,86) alacsonyabb.

A Székesfehérvári kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

163 049 162 899 165 716

138 412

163 860

140 010

163 179

137 237

136 727

136 7270

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

180 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*



30,6%

28,8%

18,7%21,9%


A Székesfehérvári kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (202) mind a megyeinél (98), mind a régió átlagánál (100) magasabb.

Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években alig változott, 2003. évben mind a megyei (9,2), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb volt.

A Székesfehérvári kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

138 138 138 139 138

202

0

50

100

150

200

1997 1999 2000 2001 2002 2003*


fő/km2


8,9 8,9 9,28,7

9,08,6

0

2

4

6

8

10

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Székesfehérvári kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években minimálisan, de emelkedett, 2003. évben a megyei átlagnál (12,0) és a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


10,7

11,6

10,410,8 10,9 11,1

0

2

4

6

8

10

12

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Székesfehérvári kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,6%

19,8%

28,4%

27,0%

3,0%1,2%


A Székesfehérvári kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években ingadozott, 2003. évben a megyei átlagnál (-2,8) és a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 69,2 év, mely a megyei átlagnál (67,7) és a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,9 év, mely szintén magasabb a megyei (76,9), ill. a régiós (76,8) átlagnál.


Székesfehérvári kistérség 66,0 66,5 66,3 67,7 69,2 Fejér megye 64,8 65,2 65,0 66,5 67,7 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Székesfehérvári kistérség 73,7 74,1 74,9 76,3 77,9 Fejér megye 73,4 73,5 74,4 75,8 76,9 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,3 év, mely a megyei (15,6), és a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,9 év, szintén magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Székesfehérvári kistérség 1000 lakosra jutótermészetes fogyása

(1997-2003.)

-1,8

-2,7

-1,2

-2,1

-1,9

-2,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Székesfehérvári






Emésztőrendszer betegségei 3 058 2 292 1 799 Légzőrendszer betegségei 2 731 2 743 2 915 Szem és függelékeinek betegségei 2 022 1 808 2 044 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 860 1 641 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 767 1 544 1 577 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 374 1 430 1 886 Mentális és viselkedészavarok 1 349 1 303 1 455 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 029 1 016 1 157

Idegrendszeri megbetegedések 759 880 1 001 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai (csak klinikai szakmák) alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Székes-fehérvári kistérség

Fejér megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


Urogenitális rendszer megbetegedései

3 191 2 445 2 405 130,5% 132,7%


Keringési rendszer betegségei 2 333 2 296 2 526 101,6% 92,4% Szem és függelékeinek betegségei 1 925 1 736 1 991 110,8% 96,6% Légzőrendszer betegségei 1 778 1 674 1 781 106,2% 99,8% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 254 1 336 1 815 93,9% 69,1% Mentális és viselkedészavarok 1 099 1 104 1 280 99,5% 85,9% Emésztőrendszer betegségei 1 066 932 834 114,3% 127,7% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 971 1 026 977 94,6% 99,3%

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 845 849 1 024 99,5% 82,5%

Rosszindulatú daganatok 810 766 871 105,7% 92,9% Idegrendszeri megbetegedések 389 497 550 78,3% 70,7% A táblázat rendezettsége a Székesfehérvár kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Fejér megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



A kistérségben az ellátott járóbeteg esetszám általában a megyei és a régiós átlagnak felel meg. A legnagyobb eltérés az Urogenitális rendszer megbetegedései 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 130%, régiós átlaghoz viszonyítva 133%, ezt követi az Emésztőrendszer betegségei (114%, 128%). Legalacsonyabb az Idegrendszeri megbetegedések 10 000 lakosra jutó esetszáma mind a megyei (79%), mind a régiós átlaghoz viszonyítva is (71%). A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete –2,9, mely lényegesen magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatos csökkenést, majd az utóbbi években emelkedést mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (3,7) magasabb, de a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 256, amely mind a megyei (264), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 24,7 mely a megyei (25,6), ill. a régió átlagnál (26,7) alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2% mely a megye átlagánál (95,8%) magasabb, de a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (76,7%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (58,0%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (37) mind a megyei (42), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 24 gyógyszertár és 7 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5697) a megyei átlagnál (5425) és a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 85 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1609, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb.

A Székesfehérvári kistérség munkanélküliségiarányának alakulása

(1997-2003.)

6,3

5,0

4,1

3,63,9 3,8

0

1

2

3

4

5

6

7

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



Az OEP adatai szerint 5 vegyes körzet, 46 felnőtt körzet, 26 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1656, ami mind a megyei (1598), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 2038, mely szintén magasabb mind a megyei (1819), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 951, mely mind a megyei (938), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 6, az egy körzetre leadott érvényes kártyák száma 932.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 58, az iskolai védőnők száma 3. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 432, mely a megyei átlagnál (435) alacsonyabb, de a régiós (427) átlagnál magasabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó létszám 3929, mely a megyei (2577) és a régiós (1579) átlagnál lényegesen magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 28 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 58,7, amely a megyei átlagnál (71,2) és a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 11,5, amely alacsonyabb, mint a megyei (12,1) átlag, de azonos a régiós (11,5) átlaggal. Az ÁNTSz-től kapott adatok alapján a kistérségben összesen 3 otthoni szakápolási szolgálat működik, székesfehérvári székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 2,19, mely magasabb a megyei átlagnál (2,09), de alacsonyabb a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1274, mely magasabb mind a megyei (1040), ill. régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást 7 szolgáltató nyújt, összesen 5326 szakorvosi és 705 nem szakorvosi órában, főként a székesfehérvári Megyei Kórházban 4902 szakorvosi és 613 nem szakorvosi órában, ill. a székesfehérvári Humán Szolgáltató 165 szakorvosi órában. A többi szolgáltató néhány szakmában, minimális óraszámmal (kardiológia, reumatológia, labor, rtg, ultrahang, stb.) nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 389,5, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen magasabb. A 1 lakosra jutó esetszám 6,6, mely kissé magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is.

A Székesfehérvári kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)1 772

1 629 1 663 1 7071 648

1 609

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 22,2, mely mind a megyei (12,2), mind a régiós átlagnál lényegesen magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 10,7, mely szintén magasabb a megyei (7,0) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 28,6, magasabb mind megyei (14,0), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (16,2) szintén meghaladja a megyei (8,0) ill. a régiós (8,6) átlagot. A székesfehérvári kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,3%-ban Fejér megyében, 5,6%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 93,2%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 87,1%-át a Székesfehérvári Kórház szakrendelései, 6,2%-ban a Humán Szolgáltató szakrendelései, ill. 1,0%-ban a Dunaújvárosi Kórházban látták el. A kistérségben a gondozás a Megyei Kórház keretein belül történik, heti 679 órában (34 óra bőr-nemibeteg, 84 óra onkológia, 109 óra tüdőgyógyászat, 414 óra pszichiátria, 38 óra addiktológia). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 49,7, mely a megyei átlagnál (19,7) ill. a régiós (21,0) átlagnál is magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: a székesfehérvári megyei Szent György Kórház 1253 aktív és 475 krónikus ággyal, ebből 261 ágy (89 aktív + 172 krónikus) a bicskei kistérséghez tartozó Csákváron van, ill. 100 ágy pszichiátriai rehabilitáció az abai kistérséghez tartozó Bodakajtoron helyezkedik el. A kistérség lakosai 127 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 82,1%-ban Fejér megyében, 11,4%-ban Budapesten, 2,7%-ban Veszprém megyében. Az ellátás 85,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 78,9%-a a Székesfehérvári Kórházban • 2,6%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,8%-a a Móri Kórházban • 1,7%-a az Orsz. Gyógyintézeti Központban, Budapesten • 1,4%-ban a Dunaújvárosi Kórházban • 1,2%-a Várpalotai Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Székesfehérváron, 11 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,80, mely a megyei átlagnál (0,93) ill. a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.2. Komárom-Esztergom megye kistérségei

2.2.1. Dorogi kistérség A dorogi kistérség 233 km2-en, 15 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 40 535 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,0%, a 2000-ben 18,9%, 2003-ban 19,8% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 27,8%, a 2000-ben 24,8%, 2003-ban 23,3% volt.

A Dorogi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

40 05440 336 40 408

40 794 40 640 40 535

30 000

32 000

34 000

36 000

38 000

40 000

42 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,1%

27,7%

19,8%23,3%


A Dorogi kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo





Az élveszületések száma és aránya minimális változást mutat az utóbbi években, mind a megyei (8,9), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

A Dorogi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

172 173 173 175 175 174

100

120

140

160

180

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,39,5

9,18,6

9,2 9,2

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Dorogi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya is csak minimális változást mutat az utóbbi években, a megyei átlagnál (13,1) alacsonyabb, míg a régiós átlaggal azonos (12,5).


13,0 12,712,4

11,312,2 12,5

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Dorogi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

19,5%

23,3%29,4%

22,3%

3,8%1,6%


A Dorogi kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években fokozatosan emelkedett, mind a megyei (-4,2), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,2 év, mely a megyei átlagnál (66,9) magasabb, de a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 76,4 év, mely a megyei átlagnál (76,2) magasabb, de a régiós (76,8) átlagnál alacsonyabb.


Dorogi kistérség 63,8 64,1 63,5 64,9 67,2 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Dorogi kistérség 72,2 72,7 73,5 75,0 76,4 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,4 év, mely a megyei átlagnál (15,2) szintén magasabb, de a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,3 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

A Dorogi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,7

-3,2 -3,3

-2,7

-3,0

-3,3

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Dorogi

kistérség Komárom

megye Közép-Dunántúli

régió



Keringési rendszer betegségei 2 798 4 982 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései 1 927 3 450 3 967 Légzőrendszer betegségei 1 492 3 541 2 915 Mentális és viselkedészavarok 1 120 1 379 1 455 Rosszindulatú daganatok 1 119 1 737 1 577 Szem és függelékeinek betegségei 1 057 2 016 2 044 Emésztőrendszer betegségei 1 033 1 654 1 799 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 032 2 260 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 972 1 860 1 607


Idegrendszeri megbetegedések 616 1 253 1 001 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai (csak klinikai szakmák) alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Dorogi

kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest

Keringési rendszer betegségei 2 113 2 752 2 526 76,8% 83,7% Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 2 110 3 891 4 154 54,2% 50,8%


Urogenitális rendszer megbetegedései 1 274 2 103 2 405 60,6% 53,0%

Szem és függelékeinek betegségei 1 043 1 965 1 991 53,1% 52,4%

Mentális és viselkedészavarok 1 014 1 099 1 280 92,2% 79,2% Bőr és bőralatti szövet betegségei 984 2 184 1 815 45,0% 54,2%

Légzőrendszer betegségei 972 1 998 1 781 48,6% 54,6% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek

725 882 977 82,2% 74,2%

Rosszindulatú daganatok 675 979 871 68,9% 77,4% Emésztőrendszer betegségei 579 812 834 71,4% 69,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

540 1 126 1 024 47,9% 52,7%




A táblázat rendezettsége a Dorog kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Komárom megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. Az esetszám egy lakos többszörös ellátását is tartalmazza! A megyei és a régiós átlagnál alacsonyabb a kistérségben valamennyi betegségcsoport miatt ellátott járóbeteg esetszám, legalacsonyabb a Bőr és bőralatti szövet betegségei (45%, 54%) valamint Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (54%,51%) csoport A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, a többi kistérséghez viszonyítva a Keringési rendszer betegségei esetszámban kissé megelőzik az általában 1. Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei csoportot. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete -1,0, mely magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben a megyei átlaggal azonos (3,7), de a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 270, amely mind a megyei (260), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 9,6, mind megyén belül (21,8), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,7% mely mind a megye (94,9%), mind a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (72,4%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (71,5%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (31) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 7 gyógyszertár és 4 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5791) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb.

A Dorogi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,36,0

4,6 4,7

3,8 3,7

0

1

2

3

4

5

6

7

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 24 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1689, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 7 vegyes körzet, 12 felnőtt körzet, 5 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1539, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1820, mely magasabb mind a megyei (1692), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1083, mely mind a megyei (1010), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli gyermek és felnőtt háziorvosok száma 1-1, a felnőtt körzetre leadott érvényes kártyák száma 1655, a gyermek körzetre leadott kártyák száma 780.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 19, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 451, mely a megyei átlagnál (454) alacsonyabb, de a régiós (427) átlagnál magasabb. Az iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 634, mely mind a megyei (1005), mind a régiós (1579) átlagnál kedvezőbb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 10 fogászati szolgálat működik: 4 Dorogon, Bajnán, Dágon, Piliscséven, Sárisápon, Tokodon és Tokodaltárón. Az OEP adatai szerint a kistérségben 11 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 77,5, amely mind a megyei (60,2), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 11,4, amely magasabb mint a megyei átlag (10,7), de alacsonyabb a régiós (11,5) átlagnál. A kistérségben otthoni szakápolási szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátás eg intézményben folyik: a Szent Borbála Kht-ben, Dorogon 405 szakorvosi és 150 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 99,9, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 3,9, mely az egész Közép-Dunántúl régióban a legalacsonyabb éték, alacsonyabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is.

A Dorogi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 602 1 551 1 5531 632 1 626

1 689

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 7,4, mely mind a megyei (11,6), mind a régiós átlagnál lényegesen alacsonyabb (12,9). A sebészeti órák aránya 9,9, mely alacsonyabb a megyei (10,6), de magasabb a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya 9,9, alacsonyabb mind megyei (13,9), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (3,2) lényegesen alacsonyabb a megyei (10,1) ill. a régiós (8,6) átlagnál. A dorogi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 76,6%-ban Komárom-Esztergom megyében, 18,7%-ban Budapesten, 2,3%-ban Pest megyében, 1,1%-ban Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 78,0%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 59,8%-át az Esztergomi Kórház szakrendelései, 35,7%-ban a dorogi Szent Borbála Kht. szakrendelései, ill. 1,3-1,3%-ban a Tatabányai Kórházban ill. a Nyergesújfalui Szakrendelőben látták el. • Fertőző, allergológiai, endokrinológiai, osteoporózis, fizio és mozgástherápiás,

izotópdiagnosztikai ill. pszichológiai ellátást csak a Tatabányai kórház nyújt. • Stroke, nephrológiai, speciális diagnosztikai és transzfuziológiai ellátás csak az

Esztergomi Kórház keretein belül van. A kistérségben a gondozás a dorogi Szent Borbála Kht. keretein belül történik, heti 60 órában (15 óra bőr-nemibeteg, 30 óra tüdőgyógyászat, 15 óra pszichiátria). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 14,8, mely mind a megyei (19,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben jelenleg fekvőbeteg-ellátó intézmény nincs, 2005. őszén kerül átadásra Dorogon egy krónikus ill. rehabilitációs ellátást nyújtó 110 ágyas kórház. A kistérség lakosai 99 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 73,1%-ban Komárom-Esztergom megyében, 23,3%-ban Budapesten. Az ellátás 73,8%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 71,1%-a az Esztergomi Kórházban • 5,0%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,8-1,8%-a a Tatabányai Kórházban, ill. az Orsz. Onkológiai Intézetben, Budapesten • 1,4%-ban a Szent János Kórházban, Budapesten • 1,3%-ban az Orsz. Korányi TBC Intézetben, Budapestben • 1,2%-ban az Orsz. Gyógyintézeti Központban, Budapestben • 1,1%-ban a Visegrádi Szakkórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Dorogon, 4 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,99, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. A kistérségben betegszállító szolgálat nem működik.



2.2.2. Esztergomi kistérség Az esztergomi kistérség 305 km2-en, 9 településen helyezkedik el, lakosainak száma emelkedik, 2003. év végén 55 769 fő volt.


A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,87 azonos a megyei (0,87), de magasabb a régiós átlagnál (0,86).

Az Esztergomi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

54 003 53 934

55 594 55 411 55 451 55 769

40 000

42 000

44 000

46 000

48 000

50 000

52 000

54 000

56 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,5%

27,7%

20,0%22,9%


Az Esztergomi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo




Az élveszületések száma és aránya folyamatos csökkenést mutat az utóbbi években, mind a megyei (8,9), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

Az Esztergomi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

177 177 177182 182 183

100

120

140

160

180

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,0 10,010,5 10,2

9,89,1

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Esztergomi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya folyamatosan emelkedik az utóbbi években, mind a megyei (13,1) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


13,612,7 12,6

12,1

13,514,0

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Esztergomi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,0%

18,7%

30,2%

27,1%

3,0%1,0%


Az Esztergomi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években fokozatosan emelkedett, mind a megyei (-4,2), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 68,1 év, mely mind a megyei (66,9), mind a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,0 év, mely mind a megyei (76,2) ill. régiós (76,8) átlagnál magasabb.


Esztergomi kistérség 65,7 64,7 64,9 66,4 68,1 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Esztergomi kistérség 73,1 73,3 73,7 75,7 77,0 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,7 év, mely a megyei átlagnál (15,2) magasabb, a régiós (15,7) átlaggal azonos. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,3 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

Az Esztergomi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-3,6

-2,7

-2,1-1,9

-3,7

-4,9

-5,0

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Esztergomi kistérség

Komárom megye




Keringési rendszer betegségei 3 150 4 982 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései 3 148 3 450 3 967 Szem és függelékeinek betegségei 2 556 2 016 2 044 Légzőrendszer betegségei 2 477 3 541 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 819 2 260 1 886 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 489 1 316 1 157

Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 297 1 860 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 223 1 737 1 577 Mentális és viselkedészavarok 1 155 1 379 1 455 Emésztőrendszer betegségei 1 119 1 654 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 706 1 253 1 001

A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai (csak klinikai szakmák) alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Esztergomi kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


Szem és függelékeinek betegségei

2 539 1 965 1 991 129,2% 127,5%

Keringési rendszer betegségei 2 438 2 752 2 526 88,6% 96,5% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 240 2 103 2 405 106,5% 93,2%


Légzőrendszer betegségei 1 954 1 998 1 781 97,8% 109,7% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 776 2 184 1 815 81,3% 97,9% Mentális és viselkedészavarok 1 087 1 099 1 280 98,9% 84,9% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 991 882 977 112,4% 101,4%


Rosszindulatú daganatok 712 979 871 72,7% 81,7% Emésztőrendszer betegségei 629 812 834 77,5% 75,4% Idegrendszeri megbetegedések 552 604 550 91,5% 100,5% A táblázat rendezettsége az Esztergom kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. Az esetszám egy lakos többszörös ellátását is tartalmazza!



A megyei és a régiós átlag alatti szinte valamennyi betegségcsoport morbiditási adata, a kistérségben 20%-al csak a Szem és fügelékeinek betegségei (129%,127%) miatt ellátott járóbeteg esetszám haladja meg azt. 20-22%-al alacsonyabb viszont a Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei (72%,75%) csoport, a Rosszindulatú daganatok (72%, 82%) illetve az Emésztőrendszer betegségei (77%, 75%) csoport. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje eltérő, nem azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. Például a kistérség lakosai közötti esetszám szerint a 2. a Szem és fügelékeinek betegségei csoport, mely 7. megyei, és csak az 5. régiós szinten. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 5,5, mely lényegesen magasabb a megyei és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben megyei átlagnál (3,7) magasabb, de a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 266, amely mind a megyei (260), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 20,9, mind a megyei (21,8), mind a régió átlagánál alacsonyabb (26,7). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,9% mely a megyei átlagnál (94,9%) magasabb, de a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (66,2%), mely a megyei átlagnál (71,5%) alacsonyabb, de a régiós (65,0%) átlagnál magasabb. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (24) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 11 gyógyszertár és egy fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5070) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb.

Az Esztergomi kistérség munkanélküliségi arányánakalakulása (1997-2003.)

6,1 6,0

4,44,7

4,24,0

0

1

2

3

4

5

6

7

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 37 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1507, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 4 vegyes körzet, 19 felnőtt körzet, 10 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1794, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1804, mely magasabb mind a megyei (1692), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 932, mely mind a megyei (1010), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 3, az egy körzetre leadott érvényes kártyák száma 1188.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 23, az iskolai védőnők száma 3. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 477, mely mind a megyei (454), mind a régiós (427) átlagnál magasabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 1255, mely a megyei átlagnál (1005) magasabb, de a régiós (1579) átlagnál kedvezőtlenebb. Az ÁNTSz adatai szerint kistérségben 12 fogászati szolgálat működik, 6 Esztergomban, 2-2 Lábatlanon és Nyergesújfaluban, 1-1 Dömösön és Táton. Az OEP adatai szerint a kistérségben 12 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 58,1, amely mind a megyei (60,2), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 9,6, amely alacsonyabb a mint megyei (10,7), ill. a régiós (11,5) átlagnál. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, esztergomi székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 1,79, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (2,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1433, mely alacsonyabb, mint a megyei (1722), de magasabb, mint régiós átlag (1234).

Az Esztergomi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 543 1 498 1 5001 583

1 499 1 507

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Járóbeteg-szakellátás 3 intézményben folyik: az esztergomi kórházban 1161 szakorvosi és 205 nem szakorvosi órában, Lábatlanon 42 szakorvosi és 30 nem szakorvosi órában, Nyergesújfaluban 102 szakorvosi órában és 10 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 234,0, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen magasabb. A 1 lakosra jutó esetszám 5,7, mely alacsonyabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 14,3, mely mind a megyei (11,6), mind a régiós átlagnál magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 6,1, mely alacsonyabb a megyei (10,6), és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya 22,2, lényegesen magasabb mind a megyei (13,9), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (8,6) magasabb a megyei átlagnál (8,0), és azonos a régiós (8,6) átlaggal.

Az esztergomi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 86,3%-ban Komárom-Esztergom megyében, 11,5%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 87,1%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 74,6%-át az Esztergomi Kórház szakrendelései, 13,6%-ban Nyergesújfalui Szakrendelőben, 6,8%-ban a Lábatlani Rendelőintézetben, 2,1%-ban a dorogi Szent Borbála Kht. szakrendelései, ill. 1,1%-ban a Tatabányai Kórházban látták el. • Fertőző, allergológiai, endokrinológiai, osteoporózis, izotópdiagnosztikai ill. pszichológiai

ellátást csak a Tatabányai kórház nyújt. • Stroke, speciális diagnosztikai és transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház

keretein belül van.

A kistérségben a gondozás az Esztergomi Kórházban ill. Magyar Kékkereszt Egyesület keretein belül történik. Esztergomban heti 96 órában (20 óra bőr-nemibeteg, 20 óra onkológia, 15 óra tüdőgyógyászat, 31 óra pszichiátria, 10 óra alkohológia). Az esztergomi székhelyű Kékkereszt Egyesület heti 30 órában gondoz alkohológiai betegeket. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 22,6, mely mind a megyei (19,6), ill. régiós (21,0) átlagánál magasabb.

A kistérségben 2 fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Esztergomban a Vaszary Kolos kórház 435 aktív és 104 krónikus ággyal, ill. a Magyar Kékkereszt Egyesület, Dömösön 30 pszichiátriai (addiktológiai) krónikus ággyal. A kistérség lakosai 111 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 73,3%-ban Komárom-Esztergom megyében, 23,6%-ban Budapesten. Az ellátás 74,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 70,6%-a az Esztergomi Kórházban • 6,9%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,3%-a a Tatabányai Kórházban, • 1,6%-a az Orsz. Onkológiai Intézetben, Budapesten • 1,4%-ban az Orsz. Korányi TBC Intézetben, Budapestben • 1,5%-ban a Visegrádi Szakkórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Esztergomban, 4 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,72, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben betegszállító szolgálat nem működik.



2.2.3. Kisbéri kistérség A kisbéri kistérség 511 km2-en, 17 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 21 399 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 19,7%, a 2000-ben 21,0%, 2003-ban 21,0% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 27,1%, a 2000-ben 23,5%, 2003-ban 22,9% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,92 volt, ami mind a megyei (0,87), mind a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Kisbéri kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

21 248 20 96521 412 21 583 21 422 21 399

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

22 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


28,0%28,0%

21,0%22,9%


A Kisbéri kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (42) mind a megyében, mind a régióban a legalacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években csökkenést mutat, mind a megyei (8,9), ill. a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Kisbéri kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

42 41 41 42 42 42

0

10

20

30

40

50

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

7,88,0

10,110,7

9,8

8,8

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Kisbéri kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya csökkenést mutat az utóbbi években, ennek ellenére mind a megyei átlagnál (13,1), mind a régiós átlagnál magasabb (12,5).


15,9

17,0 17,2

15,1

17,3

14,9

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Kisbéri kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,0%

22,3%

31,2%

22,6%

3,1%0,8%


A Kisbéri kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években ingadozott, 2003. évben mind a megyei (-4,2), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 63,9 év, mely mind a megyei (66,9) mind a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 74,5 év, mely mind a megyei (76,2) mind a régiós (76,8) átlagnál alacsonyabb.


Kisbéri kistérség 62,2 62,5 60,6 63,3 63,9 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Kisbéri kistérség 72,4 71,5 71,5 74,2 74,5 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 13,4 év, mely a megyei átlagnál (15,2) és a régiós (15,7) átlagnál is alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 19,5 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál alacsonyabb.

A Kisbéri kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-8,1

-9,0

-7,1

-4,4

-7,5

-6,1

-10,0

-9,0

-8,0

-7,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Kisbéri

kistérség Komárom


régió



Keringési rendszer betegségei 5 485 4 982 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései 3 136 3 450 3 967 Légzőrendszer betegségei 2 735 3 541 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 005 2 260 1 886 Emésztőrendszer betegségei 1 937 1 654 1 799 Szem és függelékeinek betegségei 1 815 2 016 2 044 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 773 1 860 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 588 1 737 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 1 332 1 253 1 001 Mentális és viselkedészavarok 1 079 1 379 1 455 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 796 1 316 1 157



Betegségcsoport Kisbéri kistérség

Komárom-Esztergom megye


Megyéhez képest

Régióhoz képest


Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei

4 678 2 872 2 733 162,9% 171,2%


Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 940 2 184 1 815 88,8% 106,9% Szem és függelékeinek betegségei 1 780 1 965 1 991 90,6% 89,4% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 225 882 977 139,0% 125,4%

Légzőrendszer betegségei 1 216 1 998 1 781 60,9% 68,3% Emésztőrendszer betegségei 1 105 812 834 136,2% 132,4% Rosszindulatú daganatok 965 979 871 98,6% 110,7% Mentális és viselkedészavarok 914 1 099 1 280 83,1% 71,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

743 1 126 1 024 65,9% 72,5%

Idegrendszeri megbetegedések 460 604 550 76,2% 83,6% A megyei és a régiós átlagot kiemelkedően meghaladja a kistérségben a Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos következményei (163% megyei, 171% régiós), a Keringési rendszer betegségei (136%, 148%), de a régiós átlagot meghaladja az Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (139%, 125%) , illetve az Emésztőrendszer betegségei (136%,



132%) csoport miatt ellátott járóbeteg esetszám. Kiemelkedően alacsonyabb a Komárom-Esztergom megyei és régiós átlaghoz viszonyítva a kistérségben az Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései Idegrendszeri megbetegedések (66%, 72% régiós átlag) csoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 2,7, mely magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben csökken, 2003. évben a megyei átlagnál (3,7), és a régiós (4,6) átlagnál is magasabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 262, amely mind a megyei (260), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 22,0, mely megyei átlagnál (21,8) magasabb, de a régiós átlagnál (26,7) alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 89,9% mely mind a megye (94,9%), mind a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (31,7%) lényegesen alacsonyabb, mint a megyei (71,5%), ill. régiós (65,0%) átlag. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (51) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 4 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5350) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 14 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1528, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb.

A Kisbéri kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

8,0

6,9

5,7

5,15,6

5,3

0

1

2

3

4

5

6

7

8

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



Az OEP adatai szerint 8 vegyes körzet, 4 felnőtt körzet, 2 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1386, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1618, mely alacsonyabb mind a megyei (1692), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1080, mely a megyei átlagnál (1010) és a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli vegyes körzetek száma 1, körzetre leadott érvényes kártyák száma 293.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 12, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 371, mely a megyei átlagnál (454) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 1149, mely a megyei átlagnál (1005) magasabb, de a régiós (1579) átlagnál alacsonyabb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 5 fogászati szolgálat működik: 2 Kisbéren, ill. Császáron, Réden és Súron. Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 61,7, amely a megyei átlagnál (60,2) magasabb, de a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 14,9, amely magasabb a mint megyei (10,7), ill. a régiós (11,5) átlag. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, kisbéri székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 4,76, mely lényegesen magasabb mind a megyei (2,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1058, mely alacsonyabb, mint a megyei (1722), és a régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátás egy intézményben folyik: a Batthyány Kázmér Szakkórházban, Kisbéren 388 szakorvosi és 135 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 181,3, mely a megyei átlagnál (184,1), alacsonyabb, de a régiós (177,7) átlagnál magasabb.

A Kisbéri kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 518

1 613 1 6121 660

1 530 1 528

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 1 lakosra jutó esetszám 6,5, mely magasabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 14,0, mely mind a megyei (11,6), mind a régiós átlagnál magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 28,0, mely szintén magasabb a megyei (10,6), és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya 14,0, magasabb a megyei (13,9) átlagnál, a régiós (14,0) átlaggal azonos. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. A kisbéri kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 84,1%-ban Komárom-Esztergom megyében, 7,6%-ban Győr-Sopron megyében, 4,3%-ban Budapesten, 3,4%-ban Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 87,7%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 80,2%-át a Kisbéri Kórház szakrendelései, 9,4%-át a Tatabányai Kórházban, 4,4%-át a Komáromi Kórházban, 2,0%-át a Bábolnai Egészségügyi Központban látták el. • Fertőző, haematológiai, allergológiai, idegsebészeti, stroke, nephrológiai, osteoporózis,

izotópdiagnosztikai ellátást csak a Tatabányai kórházban vettek igénybe. • Transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház keretein belül van. A kistérségben a gondozás a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház keretein belül történik, heti 11 órában (5 óra bőr-nemibeteg, 6 óra pszichiátria). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 5,1, mely mind a megyei (19,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Kisbéren a Batthyány Kázmér Szakkórház 40 aktív (belgyógyászati) és 77 rehabilitációs ágyon nyújt ellátást, a belgyógyászaton belül 6 ágyas szubintenzív részleg üzemel. A kórház szakmai szempontból igen mostoha körülmények között, egy 250 éves kastély épületben működik. A kórház verseny környezetét a régióban található rehabilitációs intézmények jelentik, az állami kórház és a városi kórházak, amelyek aktív betegellátást végeznek több szakmában a versenytársak között nem szerepelnek. Mivel vonzáskörzetében több, nagy ágyszámú kórház – benne mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegekkel – található, a további fejlesztési irányt is ez határozza meg. A kistérség lakosai 86 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 66,2%-ban Komárom-Esztergom megyében, 13,9%-ban Győr-Sopron megyében, 11,3%-ban Budapesten, 6,4%-ban Fejér megyében, 1,3%-ban Veszprém megyében. Az ellátás 73,9%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 28,0%-a a Kisbéri Kórházban • 22,4%-a a Tatabányai Kórházban • 13,0%-a a Győri Kórházban • 12,8%-a a Komáromi Kórházban • 2,6%-a a Székesfehérvári Kórházban • 3,8%-a a Móri Kórházban történt • 3,3%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,8%-a az Esztergomi Kórházban • 1,2%-a a MÁV Kórházban, Budapesten • 1,0%-a a Budai Irgalmasrendi Kht-ben történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A Batthyány Kázmér Szakkórház 2003-ban kialakította és rögzítette a rövid és középtávú működési, illetve fejlesztési koncepcióját A Kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház és a Mór Városi Kórház - Rendelőintézet közötti együttműködés előkészítése már több éve megkezdődött az érintett önkormányzatok és



polgármesterek között. Az együttműködésben fordulatot hozott, amikor menedzser problémák miatt a Móri Városi Kórház - Rendelőintézet főigazgatója került kinevezésre a Kisbéri intézményben is. A Móri szakembergárda Kisbéri szerződéses foglalkoztatásával sikerült áthidalni a Kisbéri Kórház szakember problémáit, biztosítani a kórház folyamatos működését, ugyanakkor a Móri szakemberek megtartását az eddigieknél magasabb jövedelem segíti. Jelentős eredményeket hozott a két intézmény beszerzéseinek közös lebonyolítása, mivel a két intézmény nagyságrendjében történt beszerzés kedvezőbb beszállítói árakat eredményez. A két intézmény együttműködése révén, pl. a Móri felújítás idején a Kisbéri intézmény biztosítja az élelmezést jó minőségben a Móri kórház részére. A két intézmény együttműködésének a kistérségi betegellátásban további nagyobb súlyú lehetőségei vannak, mivel a két intézmény szakmai struktúrája egymást kiegészíti. Az együttműködési megállapodás esetén a jövőben a Mór Városi Kórház - Rendelőintézet láthatná el a sürgősségi funkciókat, míg a kisbéri kórház lehetne az a rehabilitációs centrum, amely a móri és Kisbéri valamint akár további Észak Dunántúli települések számára nyújt magas színvonalú rehabilitációs szolgáltatást A kistérségben egy mentőállomás található Kisbéren, 4 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,87, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben egy betegszállító szolgálat működik kisbéri székhellyel.



2.2.4. Komáromi kistérség A komáromi kistérség 379 km2-en, 9 településen helyezkedik el, lakosainak száma az utóbbi években minimális változást mutat, 2003. év végén 41 463 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,2%, a 2000-ben 18,8%, 2003-ban 19,6% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 28,9%, a 2000-ben 23,3%, 2003-ban 22,7% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,87 volt, ami a megyei átlaggal (0,87) azonos, a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Komáromi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

41 104 41 048 41 346 41 644 41 434 41 463

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,5%

28,2%

19,6%22,7%


A Komáromi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (109), mely a megyei átlagnál (139) alacsonyabb, de a régió átlagánál (100) magasabb.

Az élveszületések száma és aránya minimális változást mutat az utóbbi években, a megyei és a régiós átlaggal (8,9) közel azonos.

A Komáromi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

108 108 108 110 109 109

0

20

40

60

80

100

120

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,0

8,8 8,8 8,9 8,9 8,8

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Komáromi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya is csak minimális változást mutat az utóbbi években, a megyei átlagnál (13,1) és a régiós átlagnál (12,5) is alacsonyabb.


11,612,3

11,712,2 12,2

11,6

0

2

4

6

8

10

12

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Komáromi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

22,5%

19,6%29,9%

23,9%

3,0%1,0%


A Komáromi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években csökkent, 2003. évben mind a megyei (-4,2), ill. régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,7 év, mely a megyei átlagnál (66,9) és a régiós (67,6) átlagnál is magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,3 év, mely a megyei átlagnál (76,2) és a régiós (76,8) átlagnál is magasabb.


Komáromi kistérség 65,7 66 65,1 66,5 67,7 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Komáromi kistérség 74,4 75 75,1 77,1 77,3 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,0 év, mely a megyei (15,2) és a a régiós (15,7) átlagnál is magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,4 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

A Komáromi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-1,6

-3,5

-2,9

-3,3-3,2

-2,8

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Komáromi kistérség

Komárom megye




Keringési rendszer betegségei 3 815 4 982 4 661 Légzőrendszer betegségei 3 649 3 541 2 915 Urogenitális rendszer megbetegedései 2 962 3 450 3 967 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 396 2 260 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 1 952 2 016 2 044 Emésztőrendszer betegségei 1 689 1 654 1 799 Rosszindulatú daganatok 1 467 1 737 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 397 1 860 1 607

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 128 1 316 1 157

Idegrendszeri megbetegedések 1 097 1 253 1 001 Mentális és viselkedészavarok 1 058 1 379 1 455



Betegségcsoport Komáromi kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Keringési rendszer betegségei 2 440 2 752 2 526 88,7% 96,6% Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 349 2 184 1 815 107,6% 129,5%

Légzőrendszer betegségei 2 011 1 998 1 781 100,7% 112,9% Urogenitális rendszer megbetegedései 1 988 2 103 2 405 94,5% 82,7%

Szem és függelékeinek betegségei 1 922 1 965 1 991 97,8% 96,5% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 096 1 126 1 024 97,4% 107,1%

Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 984 882 977 111,6% 100,7%

Emésztőrendszer betegségei 964 812 834 118,7% 115,5% Mentális és viselkedészavarok 962 1 099 1 280 87,5% 75,1% Rosszindulatú daganatok 874 979 871 89,3% 100,3% Idegrendszeri megbetegedések 583 604 550 96,7% 106,1% A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is.



A megyei és a régiós átlaghoz hasonló a kistérségben szinte valamennyi betegségcsoport járóbeteg morbiditása. Csak a Bőr és bőralatti szövet betegségei esetszáma haladja meg (130%) a régió 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszámát. Jelentősebben a Komárom-Esztergom megyei és Közép-Dunántúl régió átlag alatt van a Mentális és viselkedészavarok (87%, 75%) azonos mutatója. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 1,0, mely a megyei átlaggal (1,0) azonos, a régiós (0,7) átlagnál magasabb. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben mind a megyei (3,7), mind a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 260, amely azonos a megyei átlaggal (260), a régiós átlagnál (261) minimálisan alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 26,5 a megyei átlagnál (21,8) magasabb, de a régiós átlagnál (26,7) alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,9% mely mind a megye (94,9%), mind a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (66,1%) a megyei átlagnál (71,5%) alacsonyabb, de a régiós (65,0%) átlagnál magasabb. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (38) mely a megyei átlagnál (35) magasabb, a régiós átlaggal (38) azonos. A kistérségben 9 gyógyszertár és egy fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4607) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 28 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1481, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb.

A Komáromi kistérség munkanélküliségi arányánakalakulása (1997-2003.)

8,2

4,9

3,8 3,8 3,7

3,1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



Az OEP adatai szerint 6 vegyes körzet, 14 felnőtt körzet, 6 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1663, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1703, mely magasabb a megyei (1692), de alacsonyabb a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 961, mely alacsonyabb a megyei (1010), de magasabb a régiós (943) átlagnál. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 2, az egy körzetre leadott érvényes kártyák átlagos száma 964.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 18, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 435, mely a megyei átlagnál (454) alacsonyabb, de a régiós (427) átlagnál magasabb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 10 fogászati szolgálat működik: 3 Komáromban, 2-2 Ácson és Bábolnán, ill. 1-1 Almásfüzitőn, Mocsán és Nagyigmándon. Az OEP adatai szerint a kistérségben 10 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 67,3, amely a megyei átlagnál (60,2) és a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 9,4, amely alacsonyabb mind a megyei (10,7), mind a régiós (11,5) átlagnál. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, komáromi székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 2,41, mely alacsonyabb mind a megyei (2,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1701, mely alacsonyabb, mint a megyei (1722), de magasabb, mint régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátás 2 intézményben folyik: a Selye János Kórházban, Komáromban 496 szakorvosi és 110 nem szakorvosi órában, ill. a bábolnai Egészségügyi Központban 203 szakorvosi és 93 nem szakorvosi órában. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 168,6, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 5,8, mely alacsonyabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is.

A Komáromi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)1 581

1 4661 521

1 487 1 480 1 481

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 19,8, mely mind a megyei (11,6), mind a régiós átlagnál magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 14,5, mely szintén magasabb a megyei (10,6), és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya (16,9) is magasabb mind megyei (13,9), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (5,8) alacsonyabb a megyei (10,1) és a régiós (8,6) átlagnál. A komáromi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 83,8%-ban Komárom-Esztergom megyében, 9,6%-ban Győr-Sopron megyében, 5,3%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 84,5%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 76,4%-át a Komáromi Kórház szakrendelései, 9,4%-át a Tatabányai Kórházban, 9,3%-át a Bábolnai Egészségügyi Központban, 1,4%-át a Tatai Rehab. Intézetben látták el. • Fertőző, haematológiai, allergológiai, idegsebészeti, nephrológiai, izotópdiagnosztikai

ellátást csak a Tatabányai kórházban vettek igénybe. • Gyermek-ifjúságpszichiátriai, ill. transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház

keretein belül van. A kistérségben a gondozás a Komáromi Kórházban ill. a bábolnai Egészségügyi Központ keretein belül történik. Komáromban heti 78 órában (8 óra bőr-nemibeteg, 15 óra onkológia, 25 óra tüdőgyógyászat, 30 óra pszichiátria). Bábolnán heti 10 órában gondoznak pszichiátriai betegeket. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 23,9, mely mind a megyei (19,6), ill. régiós (21,0) átlagnál magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Komáromban a Selye János Kórház 151 aktív ágyon nyújt ellátást. Ez a kistérség megfelelő alapszakmás kórháza komplex szakrendelésekkel, és együttműködése a szomszédos, lényegében ugyanabban a városban lévő! Észak-komáromi kórházzal napirenden van – határ menti együttműködés keretében. A kistérség lakosai 92 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 66,8%-ban Komárom-Esztergom megyében, 19,3%-ban Győr-Sopron megyében, 12,0%-ban Budapesten. Az ellátás 67,5%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 42,1%-a a Komáromi Kórházban • 18,1%-a a Tatabányai Kórházban • 17,4%-a a Győri Kórházban • 4,9%-a az Esztergomi Kórházban • 2,8%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,3% a Soproni Állami Szanatóriumban • 1,1-1,1%-a az Orsz. Kardiológiai Intézetben, ill. a Budai MÁV Kórházban, Budapesten • 1,0%-a a Kisbéri Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Komáromban, 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,72, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben betegszállító szolgálat nem működik.



2.2.5. Oroszlányi kistérség Az oroszlányi kistérség 199 km2-en, 6 településen helyezkedik el, lakosainak száma csökkenő tendenciát mutat, 2003. év végén 28 063 fő volt.



Az Oroszlányi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

28 646 28 43228 220

28 499 28 24528 063

20 000

22 000

24 000

26 000

28 000

30 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,3%

27,1%

19,3%24,3%


Az Oroszlányi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (141), mind a megyei (139), mind a régió átlagánál (100) magasabb.

Az élveszületések száma és aránya ingadozást mutat az utóbbi években, 2003. évben mind a megyei (8,9), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

Az Oroszlányi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

144 143 143 143 143 141

0

20

40

60

80

100

120

140

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,5

9,210,3

9,1

10,0

7,6

0

2

4

6

8

10

12

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Oroszlányi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években emelkedett, 2003. évben mind a megyei átlagnál (13,1, mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb volt.


10,4

12,211,8

11,0

12,2

13,7

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Oroszlányi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

25,4%

24,8%

28,7%

16,8%3,1%1,3%


Az Oroszlányi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években emelkedett, 2003. évben mind a megyei (-4,2), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 66,6 év, mely a megyei átlagnál (66,9) és a régiós (67,6) átlagnál is alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 76,5 év, mely a megyei átlagnál (76,2) magasabb, de a régiós (76,8) átlagnál alacsonyabb.


Oroszlányi kistérség 65,8 64,8 65,1 66,1 66,6 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Oroszlányi kistérség 73,6 73 73,6 75,1 76,5 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,2 év, mely a megyei átlaggal azonos (15,2), de a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,3 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

Az Oroszlányi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

0,1

-3,0

-1,5-1,9

-2,2

-6,1

-6,5

-5,5

-4,5

-3,5

-2,5

-1,5

-0,5

0,5

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Oroszlányi kistérség

Komárom megye




Keringési rendszer betegségei 7 078 4 982 4 661 Légzőrendszer betegségei 4 161 3 541 2 915 Urogenitális rendszer megbetegedései 4 109 3 450 3 967 Bőr és bőralatti szövet betegségei 3 306 2 260 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 2 817 2 016 2 044 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 2 709 1 860 1 607

Rosszindulatú daganatok 2 266 1 737 1 577 Emésztőrendszer betegségei 2 094 1 654 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 1 968 1 253 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 893 1 316 1 157

Mentális és viselkedészavarok 1 892 1 379 1 455 A járóbeteg szakellátás igénybevételi adatai (csak klinikai szakmák) alapján a kistérség morbiditása a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Oroszlányi kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Keringési rendszer betegségei 3 293 2 752 2 526 119,7% 130,4% Bőr és bőralatti szövet betegségei 3 194 2 184 1 815 146,2% 176,0%

Szem és függelékeinek betegségei 2 703 1 965 1 991 137,6% 135,7%

Légzőrendszer betegségei 2 235 1 998 1 781 111,9% 125,5% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 153 2 103 2 405 102,4% 89,5%

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 577 1 126 1 024 140,0% 154,0%

Mentális és viselkedészavarok 1 425 1 099 1 280 129,6% 111,3% Rosszindulatú daganatok 1 135 979 871 116,0% 130,3% Idegrendszeri megbetegedések 900 604 550 149,1% 163,7% Emésztőrendszer betegségei 892 812 834 109,8% 106,8% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 714 882 977 81,0% 73,1%



A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is. A megyei és a régiós átlaghoz hasonló a kistérségben szinte valamennyi betegségcsoport járóbeteg morbiditása. Csak az Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek esetszáma alacsonyabb (73%) a régió 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszámánál. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, a többi kistérséghez viszonyítva a Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei csoport esetszámban kissé megelőzik az általában 1. Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei csoport 10 000 lakosra jutó esetszámát. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete -4,2, mely a megyei (1,0) átlagnál, és a régiós (0,7) átlagnál is kedvezőtlenebb. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben a megyei átlaggal azonos (3,7), de a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 264, amely mind a megyei (260), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 6,7, mind megyén belül (21,8), mind régión belül (26,7) a legalacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,8% mely mind a megye (94,9%), mind a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (91,6%) kedvezőbb képet mutat mind a megyei (71,5%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (43) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) magasabb.

Az Oroszlányi kistérség munkanélküliségi arányánakalakulása (1997-2003.)

8,3

7,06,4

5,7

4,5

3,7

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A kistérségben 5 gyógyszertár és 2 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5613) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 17 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1651, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 5 vegyes körzet, 10 felnőtt körzet, 5 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1408, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1583, mely alacsonyabb mind a megyei (1692), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 957, mely a megyei átlagnál (1010) alacsonyabb, de a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 12, az iskolai védőnők száma 2. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 500, mely mind a megyei átlagnál (454), mind a régiós (427) átlagnál magasabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 786, mely mind a megyei (1005), mind a régiós (1579) átlagnál kedvezőbb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 4 fogászati szolgálat működik: 2 Oroszlányban, ill. Bokodon és Kecskéden. Az OEP adatai szerint a kistérségben 7 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 69,8, amely a megyei átlagnál (60,2) és a régiós (66,7) átlagnál is magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 15,2, amely szintén magasabb mind megyei (10,7), mind a régiós (11,5) átlagnál. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, oroszlányi székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 3,56, mely magasabb mind a megyei (2,53), mind a régiós (2,79) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 2069, mely szintén magasabb, mint a megyei (1722), ill. régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátás egy intézményben folyik: az oroszlányi Szakorvosi Rendelőintézetben 396 szakorvosi és 130 nem szakorvosi órában,

Az Oroszlányi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 5081 422 1 425 1 425 1 412

1 651

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 141,1, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 8,0, mely az egész Közép-Dunántúl régióban a legmagasabb érték, 6,3 a megyei és a régiós átlag egyaránt. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 12,5, mely a megyei átlagnál (11,6) magasabb, de a régiós átlagnál alacsonyabb (12,9). A sebészeti órák aránya 14,3, mely magasabb a megyei (10,6), és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya (10,7) alacsonyabb mind megyei (13,9), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (3,6) is lényegesen alacsonyabb a megyei (10,1) és a régiós (8,6) átlagnál. Az oroszlányi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,8%-ban Komárom-Esztergom megyében, 4,5%-ban Budapesten, 1,4%-ban Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 94,4%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 75,3%-át az Oroszlányi Rendelőintézetben, 20,2%-át a Tatabányai Kórházban látták el. • Fertőző, haematológiai, allergológiai, idegsebészeti, stroke, nephrológiai, osteoporózis,

ill., izotópdiagnosztikai ellátást csak a Tatabányai kórházban vettek igénybe. • Transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház keretein belül van. A kistérségben a gondozás az oroszlányi Szakorvosi Rendelőintézetben történik, heti 76 órában (8 óra bőr-nemibeteg, 30 óra onkológia, 14 óra tüdőgyógyászat, 24 óra pszichiátria). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 27,1, mely mind a megyei (19,6), ill. régiós (21,0) átlagnál magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: az oroszlányi Szakorvosi Rendelőintézet keretein belül működik: 70 ágyon nyújtanak tartós ápolást. A kistérség lakosai 96 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 76,3%-ban Komárom-Esztergom megyében, 16,4%-ban Budapesten, 3,1%-ban Győr-Sopron megyében, 1,9%-a Fejér megyében. Az ellátás 78,7%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 69,1%-a a Tatabányai Kórházban • 4,2%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,8%-a a Komáromi Kórházban • 2,0%-a az Esztergomi Kórházban • 2,0%-a a Győri Kórházban • 1,9%-a a Tatai Rehabilitációs Szakkórházban • 1,5%-a az Orsz. Kardiológiai Intézetben, Budapesten • 1,2%-a a Székesfehérvári Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Oroszlányban, 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,07, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Esztergom és Komárom térsége egyre inkább kapcsolódhat a tőle északabbra fekvő területekhez. Az M1-es autópálya révén Győr, illetve Budapest gyorsabban megközelíthető a megye egész területéről, mint a régiót alkotó másik két megye központja. Oroszlányból, mint a megye legdélebb fekvésű városából Budapestre kb. 50 – 60 perc alatt, Győrbe mintegy 40 - 50 perc alatt lehet eljutni, míg a 45 km-re lévő Székesfehérvárra több mint egy óra alatt, az utóbbi helyiségekbe jó minőségű úton, míg Fehérvárra keskeny, kanyargós hegyi utakon. Esztergom megközelítése is hasonló utakon, hasonló ideig tart. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben betegszállító szolgálat nem működik.



2.2.6. Tatabányai kistérség A tatabányai kistérség 332 km2-en, 10 településen helyezkedik el, lakosainak száma csökken, 2003. év végén 89 274 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 15,2%, a 2000-ben 18,3%, 2003-ban 19,5% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 28,6%, a 2000-ben 23,6%,

2003-ban 22,2% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,88 volt, ami mind a megyei (0,87), mind a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Tatabányai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

86 573 86 455

89 826 89 686

88 91689 274

80 000

82 000

84 000

86 000

88 000

90 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,9%

28,4%

19,5%22,2%


A Tatabányai kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



Mind megyén, mind régión belül itt a legmagasabb a népsűrűség (269 fő/km2)

Az élveszületések száma és aránya minimális változást mutat az utóbbi években, mind a megyei (8,9), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

A Tatabányai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

273 273

267

270

268269

260

262

264

266

268

270

272

274

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,99,0 9,4 9,2

9,69,1

0

2

4

6

8

10

19 97 1999 20 00 2001 2 002 2003


A Tatabányai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya is csak ingadozást mutat az utóbbi években, 2003. évben a megyei átlaghoz (13,1) hasonló, míg a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


12,913,7

13,412,9

13,4 13,0

0

2

4

6

8

10

12

14

1 997 1999 2 000 2001 2002 2003


A Tatabányai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

23,4%

22,3%

28,4%

21,7%

3,3%1,0%


A Tatabányai kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években nőtt, a megyei átlagnál (-4,2) alacsonyabb, de a régiós átlagnál (-3,6) magasabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 66,2 év, mely mind a megyei (66,9), mind a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 75,0 év, mely mind a megyei (76,2), mind a régiós (76,8) átlagnál alacsonyabb.


Tatabányai kistérség 64,4 65,4 64 65,8 66,2 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Tatabányai kistérség 72,0 72,8 73,4 74,1 75,0 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 14,8 év, mely mind a megyei (15,2), mind a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 19,8 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál alacsonyabb.

A Tatabányai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

- 3,0

-4,7

-4,0-3,7 - 3,8 -3,9

-5,0

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Tatabányai kistérség

Komárom megye




Légzőrendszer betegségei 4 509 3 541 2 915 Urogenitális rendszer megbetegedései 4 110 3 450 3 967 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 858 2 260 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 2 736 1 860 1 607

Rosszindulatú daganatok 2 361 1 737 1 577 Emésztőrendszer betegségei 2 131 1 654 1 799 Szem és függelékeinek betegségei 1 886 2 016 2 044 Mentális és viselkedészavarok 1 588 1 379 1 455 Idegrendszeri megbetegedések 1 584 1 253 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 509 1 316 1 157



Betegségcsoport Tatabányai kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Bőr és bőralatti szövet betegségei

2 737 2 184 1 815 125,3% 150,8%


Légzőrendszer betegségei 2 121 1 998 1 781 106,2% 119,1% Szem és függelékeinek betegségei 1 800 1 965 1 991 91,6% 90,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 450 1 126 1 024 128,8% 141,6%

Rosszindulatú daganatok 1 296 979 871 132,4% 148,8% Mentális és viselkedészavarok 1 036 1 099 1 280 94,2% 80,9% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 866 882 977 98,2% 88,6%

Emésztőrendszer betegségei 853 812 834 105,1% 102,2% Idegrendszeri megbetegedések 534 604 550 88,4% 97,0% A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is.



A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben a Bőr és bőralatti szövet betegségei (125%, 151%), valamint a Rosszindulatú daganatok (132%, 148%) és a Fül és csecsnyúlvány megbetegedései (129%, 142% régiós átlag) csoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 1,0, mely azonos a megyei átlaggal, de magasabb a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben mind a megyei (3,7), mind a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 251, amely mind a megyei (260), mind a régiós átlagnál (261) kedvezőbb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 29,3, megyén belül (21,8) a legmagasabb, és a régió átlagánál is magasabb (26,7). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97,2% mely mind a megye (94,9%), mind a régió (96,8%) arányánál kedvezőbb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (82,0%) is kedvezőbb képet mutat mind a megyei (71,5%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (28) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 18 gyógyszertár és 2 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4960) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál kedvezőbb. A KSH adatai szerint a kistérségben 58 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1539, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb.

A Tatabányai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

7,8

5,5

4,6

43,6

3,2

-1

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



Az OEP adatai szerint 4 vegyes körzet, 39 felnőtt körzet, 15 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1917, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1630, mely alacsonyabb mind a megyei (1692), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1084, mely mind a megyei (1010), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 2, az egy körzetre leadott érvényes kártyák száma 491.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 33, az iskolai védőnők száma 2. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 473, mely mind a megyei (454), mind a régiós (427) átlagnál magasabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 905, mely mind a megyei (1005), mind a régiós (1579) átlagnál kedvezőbb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 6 fogászati szolgálat működik, 2 Tatabányán, Gyermelyen, Környén, Tarjánban és Vértesszőlősön. Az OEP adatai szerint a kistérségben 16 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 47,5, amely mind a megyei (60,2), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 8,8, szintén alacsonyabb mind megyei (10,7), mind a régiós (11,5) átlagnál. A kistérségben 3 otthoni szakápolási szolgálat működik tatabányai székhellyel, ill. a Hospice Szeretetszolgálat folytat még ápolást tatabányai székhellyel. A 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 3,36, mely lényegesen magasabb mind a megyei (2,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 2298, mely szintén magasabb, mint a megyei (1722), és a régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátás 4 intézményben történik: a megyei kórházban 1887 szakorvosi és 820 nem szakorvosi órában, Tatabányán az ESZI-ben 23 szakorvosi és 60 nem szakorvosi órában, a tatabányai székhelyű Sanatio Ossis Egyesület 15 reumatológiai szakorvosi órában, ill. az ÁNTSZ mikrobiológiai laborja, 40 szakorvosi órában nyújt ellátást.

A Tatabányai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 4931 517 1 522 1 520 1 507 1 539

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 220,1, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen magasabb. A 1 lakosra jutó esetszám 7,0, mely magasabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 6,7, mely mind a megyei (11,6), mind a régiós átlagnál magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 4,5, mely alacsonyabb a megyei (10,6), és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya 10,2, is alacsonyabb mind a megyei (13,9), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (20,6) viszont lényegesen magasabb a megyei (10,1), és a régiós (8,6) átlagnál. A tatabányai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 90,1%-ban Komárom-Esztergom megyében, 7,6%-ban Budapesten, 1,0%-ban Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 91,2%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 92,1%-át a Tatabányai Kórházban, 1,7%-át az Oroszlányi Rendelőintézetben látták el. • Fertőző, haematológiai, allergológiai, idegsebészeti, ill., izotópdiagnosztikai ellátást csak

a Tatabányai kórházban vettek igénybe. • Transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház keretein belül van. A kistérségben a gondozás a megyei kórház keretein belül történik heti 176 órában (30 óra bőr-nemibeteg, 60 óra onkológia, 37 óra tüdőgyógyászat, 30 óra pszichiátria, 13 óra gyermek-ifjúság-pszichiátria, 6 óra addiktológia). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 19,7, mely a megyei átlagnál (19,6) magasabb, de a régiós (21,0) átlagnál alacsonyabb. A kistérségben 3 fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Tatabányán a megyei kórház 716 aktív és 207 krónikus ággyal, a Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány 20 pszichiátriai krónikus ággyal, valamint Héregen a MMSzSz Gondviselés KHT 20 tartósápolási ággyal működött, mely megszűnt. A kistérség lakosai 121 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 78,4%-ban Komárom-Esztergom megyében, 16,8%-ban Budapesten, 2,0%-ban Győr-Sopron megyében. Az ellátás 79,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 72,5%-a a Tatabányai Kórházban • 3,6%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,1%-a a Komáromi Kórházban • 2,0%-a az Esztergomi Kórházban • 1,5-1,5%-a az Orsz. Kardiológiai Intézetben, ill. a Szent János Kórházban, Budapesten • 1,1%-a a Tatai Rehabilitációs Szakkórházban • 1,0%-a a Győri Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Tatabányán, 8 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,90, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. A kistérségben egy betegszállító szolgálat működik Vértessomlón.



2.2.7. Tatai kistérség A tatai kistérség 307 km2-en, 10 településen helyezkedik el, lakosainak száma emelkedik, 2003. év végén 39 383 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 16,8%, a 2000-ben 18,5%, 2003-ban 19,6% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,2%, a 2000-ben 23,8%, 2003-ban 22,5% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban azonos a megyei (0,87) átlaggal, de magasabb a régiós átlagnál (0,86).

A Tatai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

38 838 38 58239 784 39 493 39 407 39 383

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,3%28,6%

19,6%22,5%


A Tatai kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (128) a megye átlagánál (139) alacsonyabb, de a régió átlagánál (100) magasabb.

Az élveszületések száma és aránya csökkenést mutat az utóbbi években, mind a megyei (8,9), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Tatai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

127 126 126 129 128 128

0

20

40

60

80

100

120

140

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,2

7,2

8,58,9 8,7 8,6

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Tatai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya az utóbbi években emelkedik, 2003-ban a megyei átlagnál (13,1) alacsonyabb, a régiós átlaggal (12,5) azonos.

A halálozások 25,9%-a 60 év alatti, amely alacsonyabb a megyei (26,2), de magasabb a régiós átlagnál (25,4%).

13,0 12,4

11,4 11,0

12,3 12,5

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Tatai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

21,3%

20,1%

28,9%

25,2%

3,8%0,8%


A Tatai kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években növekedett, a megyei átlagnál (-4,2), alacsonyabb, de a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,7 év, mely mind a megyei (66,9), mind a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 78,0 év, mely mind a megyei (76,2) ill. régiós (76,8) átlagnál magasabb.


Tatai kistérség 64,4 64,7 64,7 65,7 67,7 Komárom-E. megye 64,6 64,8 64,2 65,7 66,9 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Tatai kistérség 72,8 74,0 74,0 75,9 78,0 Komárom-E. megye 72,8 73,2 73,6 75,2 76,2 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,2 év, mely a megyei átlagnál (15,2) és a régiós (15,7) átlagnál is magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,6 év, mely mind a megyei (20,8), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

A Tatai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-3,8

-5,2

-2,9

-2,1

-3,6-3,9

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Tatai kistérség Komárom


régió



Légzőrendszer betegségei 4 850 3 541 2 915 Keringési rendszer betegségei 4 775 4 982 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései 4 159 3 450 3 967 Szem és függelékeinek betegségei 2 135 2 016 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 046 2 260 1 886 Rosszindulatú daganatok 1 678 1 737 1 577 Mentális és viselkedészavarok 1 621 1 379 1 455 Idegrendszeri megbetegedések 1 545 1 253 1 001 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 515 1 860 1 607

Emésztőrendszer betegségei 1 467 1 654 1 799 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 136 1 316 1 157



Betegségcsoport Tatai

kistérség

Komárom-Esztergom

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


Keringési rendszer betegségei 3 458 2 752 2 526 125,6% 136,9% Légzőrendszer betegségei 3 078 1 998 1 781 154,1% 172,8% Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 3 077 2 872 2 733 107,1% 112,6%


2 558 2 103 2 405 121,6% 106,4%

Szem és függelékeinek betegségei 2 094 1 965 1 991 106,6% 105,1% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 984 2 184 1 815 90,8% 109,3% Mentális és viselkedészavarok 1 363 1 099 1 280 123,9% 106,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 108 1 126 1 024 98,4% 108,2%

Rosszindulatú daganatok 955 979 871 97,6% 109,7% Emésztőrendszer betegségei 840 812 834 103,5% 100,7% Idegrendszeri megbetegedések 839 604 550 138,9% 152,6% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 750 882 977 85,0% 76,7%

A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is.



A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben számos betegségcsoportban a lakosság járóbeteg morbiditási adata: legkiemelkedőbb a Légzőrendszer betegségei (154%, 172%), valamint az Idegrendszeri megbetegedések (139%, 153%). De magasabb a Keringési rendszer betegségei (126%, 137%), illetve a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (122%, 114% régiós átlag) csoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. Jelentősebben a Komárom-Esztergom megyei és Közép-Dunántúl régió átlag alatt csak a Mentális és viselkedészavarok (85%, 77%) azonos mutatója van. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, de a kistérség lakosai közötti esetszám aránya a 3. Légzőrendszer betegségei csoport, mely csak az 6. megyei és 7. régiós szinten. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete –0,3, mely magasabb a megyei (1,0), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben megyei átlagnál (3,7) magasabb, de a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 261, amely a megyei átlagnál (260) magasabb, a régiós átlaggal (261) azonos. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 24,1, a megyei átlagnál (21,8) magasabb, de a régió átlagánál alacsonyabb (26,7). A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 90,1% mely a megyei átlagnál (94,9%) és a régió (96,8%) arányánál is alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (66,7%), mely a megyei átlagnál (71,5%) alacsonyabb, de a régiós (65,0%) átlagnál magasabb. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (49) mind a megyei (35), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 8 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4923) mind a megyei (5095), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb.

A Tatai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

9,4

6,2

5,24,9 4,7

4,1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 26 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1515, mely mind a megyei (1548), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 8 vegyes körzet, 10 felnőtt körzet, 6 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1641, ami mind a megyei (1592), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1694, mely magasabb mint a megyei (1692) átlag, de a régiós átlagnál (1772) alacsonyabb. Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 969, mely alacsonyabb a megyei (1010), de magasabb a régiós (943) átlagnál. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt háziorvosok száma 1, a körzetre leadott érvényes kártyák száma 1272.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 15, az iskolai védőnők száma 2. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 434, mely a megyei átlagnál (454) alacsonyabb, de a régiós (427) átlagnál magasabb. Az egy iskolai védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 1062, mely a megyei átlagnál (1005) magasabb, de a régiós (1579) átlagnál kedvezőbb. Az ÁNTSz adatai szerint a kistérségben 9 fogászati szolgálat működik, 5 Tatán, ill. 1-1 Bajon, Kocson, Naszályon és Tardoson. Az OEP adatai szerint a kistérségben 8 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 59,2, amely mind a megyei (60,2), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 11,7, mely magasabb mind a megyei (10,7), mind a régiós (11,5) átlagnál. A kistérségben egy otthoni szakápolási szolgálat működik dunaalmási székhellyel. A 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 2,54, mely minimálisan magasabb a megyei (2,53), de alacsonyabb a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 2733, mely lényegesen magasabb, mint a megyei (1722), ill. régiós átlag (1234). Járóbeteg-szakellátás 2 intézményben folyik: tatai Rehabilitációs Szakkórházban 618 szakorvosi és 285 nem szakorvosi órában, Klinikus BT nyújt 40 szakorvosi órában onkológiai ill. radiológiai ellátást.

A Tatai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)1 618

1 484 1 485 1 519 1 516 1 515

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 167,1, mely mind a megyei (184,1), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 7,0, mely magasabb a megyei és a vele azonos régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 12,7, mely a megyei átlagnál (11,6) magasabb, de a régiós átlagnál alacsonyabb (12,9). A sebészeti órák aránya 15,2, mely lényegesen magasabb a megyei (10,6), ill. a régiós (8,5) átlagnál. A szülészeti órák aránya 14,0, magasabb a megyei (13,9), és azonos a régiós (14,0) átlaggal. Gyermekgyógyászati órák aránya (10,2) közel azonos a megyei (10,1) átlaggal, a régiós (8,6) átlagnál magasabb. A tatai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 91,0%-ban Komárom-Esztergom megyében, 6,3%-ban Budapesten, 1,3%-ban Győr-Sopron megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 91,7%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 74,8%-át a Tatai Rehabilitációs Intézetben, 17,3%-át a Tatabányai Kórházban, 3,5%-át a Komáromi Kórház szakrendelésein látták el. • Fertőző, haematológiai, allergológiai, nephrológiai, ill., izotópdiagnosztikai ellátást csak a

Tatabányai kórházban vettek igénybe. • Transzfuziológiai ellátás csak az Esztergomi Kórház keretein belül van. A kistérségben a gondozás a tatai Rehabilitációs Szakkórház keretein belül történik heti 83 órában (8 óra bőr-nemibeteg, 30 óra onkológia, 15 óra tüdőgyógyászat, 30 óra pszichiátria). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 21,1, mely a megyei (19,6) és a régiós (21,0) átlagnál is magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Tatán a Rehabilitációs Szakkórház 60 aktív (belgyógyászati) és 60 rehabilitációs ággyal. A kistérség lakosai 104 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 78,4%-ban Komárom-Esztergom megyében, 16,8%-ban Budapesten, 2,0%-ban Győr-Sopron megyében. Az ellátás 79,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 43,4%-a a Tatabányai Kórházban • 20,6%-a a Tatai Rehabilitációs Szakkórházban • 9,3%-a a Komáromi Kórházban • 3,76%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,9%-a az Esztergomi Kórházban • 2,8%-a a Győri Kórházban • 1,1%-a az Orsz. Kardiológiai Intézetben, Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Tatán, 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,76, mely mind a megyei (0,92), mind a régiós (0,92) átlagnál lényegesen alacsonyabb. Az ÁNTSz adatai szerint kistérségben betegszállító szolgálat nem működik.



2.3. Veszprém megye kistérségei

Veszprém megyében 2003-ban az előző évhez képest a terület 4610-ről 4493 km2-re, a települések száma 223-ról 217-re csökkent. A változás főként a Zirci kistérséget érintette, amely 139 km2-rel és 7 településsel csökkent.

2.3.1. Ajkai kistérség Az ajkai kistérség 743 km2-en helyezkedik el, 39 települést tartalmaz. Lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 58 793 fő volt.


Az Ajkai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

60 364 59 559 59 545 59 638 59 231 58 793

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


27,9%28,8%

21,1%22,2%


Az Ajkai kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo




Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években növekszik, mind a megyei (8,7), mind a régiós átlagnál (8,9) magasabb.

Az Ajkai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

81 80 80 80 80 79

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,18,3

8,08,6

9,09,3

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Ajkai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya folyamatosan emelkedik, mind a megyei átlagnál (13,1) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


13,0

14,4

12,613,1 13,4

14,3

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1997 1999 2000 2001 2002 2003


Az Ajkai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,3%

20,6%

29,7%

25,9%

2,6%0,9%


Az Ajkai kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években fokozatosan nőtt, mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,6 év, mely a megyei átlagnál (68,2) alacsonyabb, a régiós (67,6) átlaggal azonos. A nők születéskor várható élettartama 76,8 év, mely a megyei átlagnál (77,1) alacsonyabb, a régiós (76,8) átlaggal azonos.

Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002 Ajkai kistérség 66,5 66,3 65,5 66,9 67,6 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Ajkai kistérség 74,3 74,2 74,8 76,2 76,8 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


Az Ajkai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-3,9

-6,1

-4,6 -4,5 -4,4

-5,0

-7,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Ajkai kistérség Veszprém


régió



6 203 5 238 4 984


4 121 3 913 3 967

Keringési rendszer betegségei 3 517 3 943 4 661 Mentális és viselkedészavarok 2 746 1 697 1 455 Légzőrendszer betegségei 2 474 2 577 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 068 2 096 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 1 845 2 343 2 044 Emésztőrendszer betegségei 1 374 1 349 1 799 Rosszindulatú daganatok 1 366 1 477 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 1 287 925 1 001



A kistérség morbiditását a járóbeteg szakellátás adatai csak klinikai szakmák alapján is vizsgáltuk a leggyakoribb betegségcsoportokban. A táblázat csak a szakmai rendelések morbiditási adatait tartalmazza, így nem torzítja azt pl. a diagnosztikák, vagy a fizio- és mozgásterápia nem szakorvosi rendelésein rögzített diagnózis. Nem mutatja a táblázat a Sine morbo kóddal jelölt adatokat sem.


Betegségcsoport Ajkai

kistérség Veszprém

megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



3 709 3 005 2 733 123,4% 135,7%

Mentális és viselkedészavarok 2 688 1 639 1 280 164,0% 210,0% Keringési rendszer betegségei 2 592 2 598 2 526 99,8% 102,6% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 495 2 617 2 405 95,3% 103,7%

Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 030 2 055 1 815 98,8% 111,9% Légzőrendszer betegségei 1 890 1 720 1 781 109,9% 106,1% Szem és függelékeinek betegségei 1 810 2 311 1 991 78,3% 90,9% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 010 1 140 1 024 88,6% 98,6%

Rosszindulatú daganatok 923 902 871 102,4% 105,9% Emésztőrendszer betegségei 890 740 834 120,2% 106,6% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 841 1 003 977 83,9% 86,1%




A táblázat rendezettsége az Ajka kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Veszprém megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. Az esetszám egy lakos többszörös ellátását is tartalmazza! A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben a Mentális és viselkedészavarok (164%,210%), az Idegrendszeri megbetegedések (134%, 138%) valamint Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei (123%,136%) csoport miatt ellátott járóbeteg esetszám. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. Kivételt képez a kistérség lakosai közötti esetszám aránya az 3. Mentális és viselkedészavarok csoport, mely 7. megyei, és csak a 8. régiós szinten. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete –3,6, mely rosszabb a megyei (-0,5), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) alacsonyabb, de a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 257, amely mind a megyei (258), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 13,9, mind megyén (32,1), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,6% mely a megye átlagával (99,6%) azonos, a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (59,5%) kedvezőtlenebb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (33) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb.

Az Ajkai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

7,2

6,15,6

5,0 4,8 4,9

0

1

2

3

4

5

6

7

8

1997 1999 2000 2001 2002 2003Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek

%



A kistérségben 13 gyógyszertár és 5 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4523) mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál kedvezőbb. A KSH adatai szerint a kistérségben 37 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1589, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 18 vegyes körzet, 12 felnőtt körzet, 8 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1581, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1984, mely magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 770, mely mind a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 36, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 343, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 9 fogászati rendelés működik, a heti rendelési óra 252. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 42,9, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 8,9, amely lényegesen alacsonyabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján azonban összesen a 22 szolgáltató 29 telephelyen heti 438 órában áll a lakosság szolgálatában, Ajkán kívül további 14 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, ajkai székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 1,7, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (3,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 862, mely szintén alacsonyabb mind a megyei (1042), mind a régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást 6 szolgáltató nyújt, összesen 934 szakorvosi és 157 nem szakorvosi órában, főként az Ajkai Kórházban 823 szakorvosi és 150 nem szakorvosi, ill. a Devecseri

Az Ajkai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 548 1 567 1 5621 612

1 559 1 589

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Szakrendelőben 43 szakorvosi és 7 nem szakorvosi órában. A többi 4 szolgáltató egy-egy szakmában (belgyógyászat, szemészet, bőrgyógyászat, gyermekgyógyászat) nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 158,9, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 5,9, mely alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 26,5, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál lényegesen magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 8,7, mely szintén magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 12,1, alacsonyabb mint a megyei (14,1), ill. a régiós (14,0) átlagl. Gyermekgyógyászati órák aránya (8,8) szintén meghaladja a megyei (8,0) ill. a régiós (8,6) átlagot.

Az ajkai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 93,7%-ban Veszprém megyében, 2,9%-ban Budapesten, 1,2%-ban Vas megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 94,3%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 86,9%-át az Ajkai Kórház szakrendelései, 5,6%-át a Veszprémi Kórház szakrendelései, 1,8%-át a Devecseri Szakrendelőben, 1,0%át a Pápai Kórházban látták el. • Haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-

ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást csak a Veszprémi Kórházban vettek igénybe.

• Fertőző ellátás csak az Ajkaii Kórház keretein belül van.

Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátást Ajkán az EMPÁTIA 2000 Egészségügyi Betéti Társaság heti 5 órában szolgáltat.

A kistérségben a gondozás az Ajkai Kórház keretein belül történik, heti 85 órában (8 óra bőr-nemibeteg, 15 óra onkológia, 14 óra tüdőgyógyászat, 48 óra pszichiátria). A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 14,5, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb.

Az OEP adatai alapján a kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van; Ajkán a Magyar Imre Kórház 364 aktív és 115 krónikus ággyal. Az ÁNTSZ adata szerint a veszprémi Alkohol-drogsegély Ambulancia Noszlop telephelyén 20 ágyon addiktológiai rehabilitáció szolgáltatás történik.

A kistérség lakosai 101 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 87,5%-ban Veszprém megyében, 4,7%-ban Budapesten, 3,2%-ban Vas, 2,1%-ban Zala megyében. Az ellátás 87,7%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 67,2%-a az Ajkai Kórházban • 11,1%-a a Veszprémi Kórházban • 2,6%-a a Sümegi Kórházban • 2,0%-a a Pápai Kórházban • 2,0%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 1,6%-a a Zalaegerszegi Kórházban • 1,5%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,0-1,0%-a a Győri Kórházban, ill. a Balatonfüredi Állami Szívkórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány.

A kistérségben egy mentőállomás található Ajkán, mely 5 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,85, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb.

Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.3.2. Balatonalmádi kistérség A balatonalmádi kistérség területe az átrendezés után 286 km2-ről 299 km2-re emelkedett, egy települést csatoltak a kistérséghez (jelenleg 12) lakosainak száma 2003. év végén 27 629 fő volt.


A Balatonalmádi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

24 725 24 781 24 776 25 364 25 347

27 629

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


28,5%28,4%

21,7% 21,5%


A Balatonalmádi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (92) mely a megyeinél (82) magasabb, de a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya változatos képet mutat, 2003-ban mind a megyei (8,7), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Balatonalmádi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

86 87 87 89 8992

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

8,37,8

7,4

8,2

7,2

8,0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Balatonalmádi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya folyamatosan csökken, mind a megyei átlagnál (12,6) mind a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


10,911,2

13,012,5 12,2

11,3

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Balatonalmádi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,4%

20,5%

29,8%

25,6%

2,7%1,0%


A Balatonalmádi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása ingadozik, 2003-ban mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.



Balatonalmádi kistérség 65,1 65,8 66,7 69,6 70,2 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Balatonalmádi kistérség 72,7 73,9 77,6 78,7 79,3 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 17,7 év, mely a megyei (16,1), és a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 23,3 év, szintén magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Balatonalmádi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,6

-3,4

-5,6

-4,3

-5,0

-3,3

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Balatonalmádi



régió

Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 11240 11 463 11 881



Keringési rendszer betegségei 4 389 3 943 4 661 Mentális és viselkedészavarok 1 204 1 697 1 455 Légzőrendszer betegségei 2 125 2 577 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 276 2 096 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 2 245 2 343 2 044 Emésztőrendszer betegségei 1 242 1 349 1 799 Rosszindulatú daganatok 1 741 1 477 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 781 925 1 001



A kistérség morbiditását a járóbeteg szakellátás adatai csak klinikai szakmák alapján – diagnosztikák, fizioterápiák nélkül – is vizsgáltuk a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Balaton-almádi

kistérség

Veszprém megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



Keringési rendszer betegségei 2 767 2 598 2 526 106,5% 109,5% Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 255 2 055 1 815 109,7% 124,3% Szem és függelékeinek betegségei 2 208 2 311 1 991 95,5% 110,9% Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 2 171 3 005 2 733 72,2% 79,4%

Légzőrendszer betegségei 1 413 1 720 1 781 82,1% 79,3% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 189 1 140 1 024 104,2% 116,1%

Mentális és viselkedészavarok 1 169 1 639 1 280 71,3% 91,3% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 086 1 003 977 108,3% 111,1%

Rosszindulatú daganatok 1 037 902 871 115,0% 119,0% Emésztőrendszer betegségei 690 740 834 93,2% 82,7% Idegrendszeri megbetegedések 583 565 550 103,1% 106,0%



A táblázat rendezettsége a kistérségben a betegségcsoportok előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. A megyei és/vagy a régiós átlagot a kistérségben 20%-al csak a Bőr és bőralatti szövet betegségei (109%. 124%) csoport miatt ellátott járóbeteg esetszám haladja meg. Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei 10 000 lakosra jutó esetszám viszont mind a megyei, mind a régiós átlagnál is több mint 20%-al alacsonyabb, hasonló értéket mutat a Mentális és viselkedészavarok csoport is. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 9,0, mely magasabb a megyei (-0,5), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben minimális változást mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 245, amely mind a megyei (258), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 82,5, mind megyén (32,1), mind régión belül (26,7) a legmagasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% mely a megye átlagánál (99,6%) és a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (72,7%) kedvezőbb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Helyi egészségkárosító hatás nincs kiemelten kezelendő Balatonalmádi, Szentkirályszabadja és Alsóörs településeken, ami a lakosok egészségét vagy ellátásukat befolyásolja. Balatonfűzfőn az ipari munkahelyek számának csökkenése és az ebből fakadó foglalkoztatási probléma okoz szociális gondokat, valamint a település demográfiai adatai elöregedést mutatnak.

A Balatonalmádi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

7,1

6,3

4,5 4,44,2

4,5

0

1

2

3

4

5

6

7

8


%



Küngösön a gazdasági és foglalkoztatási gondok mellett a közlekedési infrastruktúra elmaradása gátló tényezőt jelent. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (30) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 6 gyógyszertár és 7 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4605) mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 19 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1454, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 5 vegyes körzet, 9 felnőtt körzet, 4 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1590, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1433, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 731, mely mind a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 1, a körzetre leadott érvényes kártyák száma 917.

A balatonalmádi központi ügyeletét jelenleg a kistérség 11 települése (Balatonvilágos kivételével, akik a közlekedési okok miatt érthetően Siófokhoz mentek át) közösen szervezi. A körzeti védőnők száma a kistérségben 13, iskolai védőnő Balatonalmádiban 2005. júliusától működik. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 375, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 64,4, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál

A Balatonalmádi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 374 1 377 1 375 1 409 1 408 1 454

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 11,2, amely alacsonyabb, mint megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján azonban összesen a 11 szolgáltató 11 telephelyen heti 209 órában áll a lakosság szolgálatában, Balatonalmádin kívül további 6 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, balatonkenesei székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 3,62, mely magasabb mind a megyei (3,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1126, mely magasabb a megyei (1042), de alacsonyabb a régiós átlagnál (1234). Járóbeteg-szakellátást 4 intézményi szolgáltató nyújt, összesen 97 szakorvosi és 117 nem szakorvosi órában, a Fűzfő-Med Kft 57 szakorvosi és 97 nem szakorvosi órában., A többi 3 szolgáltató egy-egy szakmában (bőrgyógyászat, kardiológia, reumatológia) nyújt ellátást. Balatonalmádiban intézmény nincs, de területi ellátási kötelezettséggel a járóbeteg szakellátás mindegyike feladat-ellátási szerződéssel működik, összesen 140 szakorvosi és 75 nem szakorvosi órában. A kistérségben a 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 35,1, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen alacsonyabb. A 1 lakosra jutó esetszám 6,0, mely alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 2,9, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál lényegesen alacsonyabb (12,9). A sebészeti órák aránya 2,9, mely szintén alacsonyabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya (2,9) is alacsonyabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. A kistérség kevesebb szakorvosi óraszáma nem jelenti, hogy a lakossági ellátás bármely szempontból hátrányos lenne, hisz a kistérség településeiről a közlekedés sokkal jobb a megyeközpontba, mint a kistérségi központba, a távolság sem számottevő, sőt speciális rendelések is jól elérhetők. A balatonalmádi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 88,6%-ban Veszprém megyében, 6,2%-ban Budapesten, 1,8%-ban Somogy, 1,4%-ban Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 90,0%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 43,2%-át a Veszprémi Kórház szakrendelései, 41,4%-át a balatonalmádi magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában – beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 10,6%-át a Balatonfűzfői Eü. Szolgáltató, 1,2%-át a balatonfüredi Állami Szívkórház szakrendelései látták el. Az OEP szerződés szakmakódjai alapján haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást a Veszprémi Kórházban vettek igénybe. Balatonalmádiban a jelenlegi szakrendelők nem felelnek meg a törvényi előírásoknak pl. akadálymentesítés nem oldható meg, így ezen szakrendelések új, korszerű rendelőkbe való áthelyezését tervezik. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátást Balatonfüzfőn FŰZFŐ-MED Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató Kft. heti 1 órában szolgáltat. A kistérségben bőr-nemibeteg gondozás a balatonalmádi székhelyű Zsúp 2001 Kft keretein belül történik, heti 12 órában. Más szakmában gondozás nincs. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 4,3, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben területén fekvőbeteg-ellátó intézmény nincs.



A kistérség lakosai 107 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 79,2%-ban Veszprém megyében, 10,2%-ban Budapesten, 2,6% Somogy, 1,9% Vas, 1,5% Győr-Sopron, 1,3% Fejér, 1,2% Zala, 1,0% Baranya megyében. Az ellátás 87,7%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 66,6%-a a Veszprémi Kórházban • 3,9%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 2,6%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 2,5%-a a Siófoki Kórházban • 2,2%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,8%-a a Sümegi Kórházban • 1,4%-a az Ajkai Kórházban • 1,3%-a a Szombathelyi Kórházban • 1,2-1,2%a a Székesfehérvári Kórházban, ill. az Orsz. Onkológiai Intézetben Budapesten

történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Balatonfűzfőn, mely 2 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,72, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. A kistérségben Balatonakarattyán van nyáron kihelyezett mentőszolgálat, de a 71-es út zsúfoltsága miatt előfordulhat, hogy a háttértelepülésekre nem ér ki 15 percen belül a mentő. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs. Kistérségi szinten a települések többségének nincs egészségügyi, szociális fejlesztési tervük. Balatonalmádinak helyzetelemzéssel alátámasztott koncepció szintű egészségügyi programja van, ami pl. a szakrendelések megtartását mondja ki, továbbá elfogadott szociális szolgáltatástervezési koncepciója is van. Szentkirályszabadja ifjúsági koncepcióval rendelkezik, melynek vannak szociális és egészségügyi vonatkozásai, Balatonfűzfőnek szolgáltatástervezési koncepciója van.



2.3.3. Balatonfüredi kistérség A balatonfüredi kistérség 318 km2-en, 20 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimális változást mutat, 2003. év végén 22 167 fő volt.


27,9%29,5%

22,0% 20,6%


A Balatonfüredi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo

A Balatonfüredi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

21 577 21 572 21 586 22 134 22 180 22 167

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években növekszik, bár mind a megyei (8,7), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Balatonfüredi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

68 68 68 70 70 70

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

8,47,8

7,5

6,77,3

7,6

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Balatonfüredi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya ingadozást mutat, 2003-ban mind a megyei átlagnál (12,6) mind a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb volt.


11,1 10,6

13,0

10,1

12,4

10,6

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Balatonfüredi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

20,5%

16,1%

29,9%

30,8%

2,2%0,5%


A Balatonfüredi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években változó, 2003-ban mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 71,7 év, mely mind a megyei (68,2), mind a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 80,4 év, mely szintén magasabb a megyei (77,1) és a régiós (76,8) átlagnál.


Balatonfüredi kistérség 65,7 66,3 66,2 69,6 71,7 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Balatonfüredi kistérség 74,3 75,7 77,5 79,6 80,4 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 18,4 év, mely mind a megyei (16,1), mind a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 23,9 év, mely mind a megyei (21,4), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb. A járóbeteg szakellátás adatai alapján vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban.

A Balatonfüredi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,7 -2,8

-5,5

-3,4

-5,1

-3,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003





Betegségcsoport Balatonfüredi



régió Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei

16 012 11 463 11 881


Keringési rendszer betegségei 4 843 3 943 4 661 Urogenitális rendszer megbetegedései

4 111 3 913 3 967

Bőr és bőralatti szövet betegségei 3 620 2 096 1 886 Légzőrendszer betegségei 2 682 2 577 2 915 Szem és függelékeinek betegségei 2 356 2 343 2 044

Rosszindulatú daganatok 1 780 1 477 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 423 1 351 1 607

Mentális és viselkedészavarok 1 399 1 697 1 455 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 262 1 184 1 157

Emésztőrendszer betegségei 1 105 1 349 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 920 925 1 001

A járóbeteg szakellátás szakmai rendeléseinek adatai csak klinikai szakmák alapján vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban:


Betegségcsoport Balaton-

füredi kistérség

Veszprém megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



3 572 2 055 1 815 173,8% 196,8%


3 174 2 617 2 405 121,3% 132,0%


Keringési rendszer betegségei 2 553 2 598 2 526 98,3% 101,1% Szem és függelékeinek betegségei 2 328 2 311 1 991 100,7% 116,9% Légzőrendszer betegségei 1 901 1 720 1 781 110,5% 106,7% Mentális és viselkedészavarok 1 358 1 639 1 280 82,8% 106,1% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 229 1 140 1 024 107,8% 120,0%

Rosszindulatú daganatok 1 040 902 871 115,4% 119,4% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 007 1 003 977 100,5% 103,1%

Emésztőrendszer betegségei 675 740 834 91,2% 80,9% Idegrendszeri megbetegedések 438 565 550 77,5% 79,7% A megyei és a régiós átlagot kiemelkedően meghaladja a kistérségben a Bőr és bőralatti szövet betegségei (173% megyei, 197% régiós), az Urogenitális rendszer megbetegedései (121%, 132%), de a régiós átlagot közel 20%-a meghaladja a Fül- és csecsnyúlvány



megbetegedései, illetve a Rosszindulatú daganatok (120%) megbetegedései csoport miatt ellátott járóbeteg esetszám. Kiemelkedően Alacsonyabb a Veszprém megyei és régiós átlaghoz viszonyítva a kistérségben az Idegrendszeri megbetegedések (77%, 80% régiós átlag) csoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 0,8, mely kedvezőbb a megyei (-0,5), és régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan emelkedik, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 241, amely mind a megyei (258), mind a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 52,3, mind megyén (32,1), mind régión belül (26,7) elég magas. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,6% mely a megye átlagánál (99,6%) alacsonyabb, de a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (66,5%) alacsonyabb mind a megyei (67,6%) átlagnál, de a régiós (65,0%) átlagnál magasabb. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (31) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 7 gyógyszertár és 5 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (3167) mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 16 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1385, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 5 vegyes körzet, 5 felnőtt körzet, 3 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1332, ami mind a megyei (1593), mind a régiós

A Balatonfüredi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,4

5,45,1

4,2

4,8

5,8

0

1

2

3

4

5

6

7

8


%



átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 2074, mely magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 717, mely mind a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 2, a körzetre leadott átlagos érvényes kártyák száma 655, a gyermek körzetek száma 1, a körzetre leadott kártyák száma 334.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 10, az iskolai védőnők száma 2. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 374, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 9 fogászati rendelés működik. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 107,8, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 14,9, amely szintén magasabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján azonban összesen a 14 szolgáltató 15 telephelyen heti 262 órában áll a lakosság szolgálatában, Balatonfüreden kívül további 6 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben két otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, balatonfüredi, ill. csopaki székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 9,02, mely lényegesen magasabb mind a megyei (3,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1706, mely szintén magasabb mind a megyei (1042), mind a régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást 6 szolgáltató nyújt, összesen 540 szakorvosi és 191 nem szakorvosi órában, főként balatonfüredi Állami kórházban 222 szakorvosi és 80 nem szakorvosi órában, a Szakorvosi Rendelőintézetben 216 szakorvosi és 60 nem szakorvosi, ill. a Honvédség Kardiológiai Rehabilitációs Intézetében 45 szakorvosi és 45 nem szakorvosi órában. A többi 3 szolgáltató egy-egy szakmában (szemészet, reumatológia, ideggyógyászat) nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 243,6, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál magasabb.

A Balatonfüredi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 438 1 438

1 350 1 383 1 386 1 385

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az 1 lakosra jutó esetszám 7,1, mely a legmagasabb a megye kistérségei között, így magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 20,3, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál lényegesen magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 13,5, mely szintén magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 13,5, alacsonyabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. A balatonfüredi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,5%-ban Veszprém megyében, 5,2%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 92,9%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 51,1%-át a Balatonfüredi Rendelőintézet, 22,2%-át a Veszprémi Kórház, 11,5%-át a balatonfüredi Állami Szívkórház 6,1%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 4,3%-át a Tapolcai kórház, ill. 1,9%-át a Balatonfüredi Honvéd Szívszanatórium szakrendelői látták el. • Onkológiai, haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, gasztroenterológiai,

idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást csak a Veszprémi Kórházban vettek igénybe.

• Fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. A kistérségben bőr-nemibeteg gondozás a balatonfüredi Szakorvosi Rendelőintézet keretein belül történik, heti 10 órában. Más szakmában gondozás nincs. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 4,5, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben két fekvőbeteg-ellátó intézmény van; Balatonfüreden az Állami Szívkórház 36 aktív és 393 krónikus ággyal, ill. a Honvédség Kardiológiai Rehabilitációs Intézete 80 krónikus ággyal. Mindkét intézmény speciális ellátást nyújt. A kistérség lakosai 96 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 80,4%-ban Veszprém megyében, 10,2%-ban Budapesten, 2,4% Zala, 2,1% Győr-Sopron, 1,8% Vas, 1,0% Somogy megyében. Az ellátás 87,7%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 59,8%-a a Veszprémi Kórházban • 7,3%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 4,0%-a a Tapolcai Kórházban • 2,7%-a a Sümegi Kórházban • 2,2%-a az Ajkai Kórházban • 2,0%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,0%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 1,5%-a a Szombathelyi Kórházban • 1,2-a a Zalaegerszegi Kórházban • 1,0%-a a Győri Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Balatonfüreden, mely 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,35, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.3.4. Pápai kistérség A pápai kistérség területe az átrendezés után 1001 km2-ről 1021 km2-re emelkedett, egy települést csatoltak a kistérséghez (jelenleg 48) lakosainak száma 2003. év végén 63 193 fő volt. A térségen belüli közlekedési lehetőségek két részre oszlanak. A városokat összekötő közutak melletti települések felé jó tömegközlekedés biztosított, viszont a többi település felé lényegében a munkába és iskolába járáshoz igazított tömegközlekedési eszközök járnak.


A Pápai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

63 969 63 177 63 336 63 598 63 169 63 193

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


27,4%27,2%

21,8%23,6%


A Pápai kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (62) mely a megye (82) és a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya változatos képet mutat, 2003-ban mind a megyei (8,7), mind a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Pápai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

64 63 63 64 63 62

0

10

20

30

40

50

60

70

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,3 9,4 9,69,2

9,8

8,4

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Pápai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya folyamatosan emelkedik, mind a megyei átlagnál (12,6) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


Az ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézetének adatai alapján a térségben az ischaemiás szívbetegségek standard halálozási hányadosa (shh.), mind férfiak, mind nők esetében meghaladja az országos és a megyei átlagot. A heveny szívinfarktus esetén nőknél az shh. az országos és megyei érték felett van, míg férfiaknál alatta. A cerebrovascularis betegségek, hipertonia, alkoholos májzsugor és alkoholos eredetű betegségek esetén az országos és megyei átlag alatti érték figyelhető meg. Rosszindulatú daganatok esetén összességében férfiaknál és nőknél is a megyei átlagot meghaladó, de az országos átlag alatti mutatót figyelhetünk meg. Férfiaknál a vastagbél és tüdődaganatok által okozott shh. haladja meg a megyei átlagot, míg nőknél végbél, tüdő, emlő és méhnyak daganatok okozott.

14,615,2

14,513,5

14,715,3

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Pápai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

17,4%

17,5%

32,4%

29,2%

2,5%1,0%


A Pápai kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása folyamatosan növekszik, 2003-ban mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,7 év, mely a megyei átlagnál (68,2) alacsonyabb, de a régiós (67,6) átlaggal közel azonos. A nők születéskor várható élettartama 76,7 év, mely alacsonyabb mind a megyei (77,1) átlagnál, a régiós (76,8) átlaghoz hasonló.


Pápai kistérség 66,9 66,7 66,1 66,8 67,7 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Pápai kistérség 74,6 74,5 75,3 76,2 76,7 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,8 év, mely a megyei átlagnál (16,1) alacsonyabb, de a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,0 év, mely alacsonyabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Pápai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-5,3

-5,8

-4,9

-4,3

-4,9

-6,9-7,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A járóbeteg szakellátás adatai alapján vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban. A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is.


Betegségcsoport Pápai kistérség Veszprém


régió



Keringési rendszer betegségei 3 860 3 943 4 661 Légzőrendszer betegségei 3 109 2 577 2 915


Szem és függelékeinek betegségei 1 943 2 343 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 698 2 096 1 886 Emésztőrendszer betegségei 1 523 1 349 1 799 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 402 1 351 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 276 1 477 1 577 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 212 1 184 1 157

Mentális és viselkedészavarok 981 1 697 1 455 Idegrendszeri megbetegedések 636 925 1 001

Csak a klinikai szakmák azonos mutatói:


Betegségcsoport Pápai


megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


5 188 4 212 4 154 123,2% 124,9%


Keringési rendszer betegségei 2 384 2 598 2 526 91,8% 94,4% Légzőrendszer betegségei 2 289 1 720 1 781 133,1% 128,5% Szem és függelékeinek betegségei 1 893 2 311 1 991 81,9% 95,1% Urogenitális rendszer megbetegedései

1 782 2 617 2 405 68,1% 74,1%

Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 638 2 055 1 815 79,7% 90,2% Fül- és csecsnyúlvány megbeteged. 1 168 1 140 1 024 102,4% 114,0% Mentális és viselkedészavarok 900 1 639 1 280 54,9% 70,3% Emésztőrendszer betegségei 897 740 834 121,2% 107,5% Rosszindulatú daganatok 799 902 871 88,7% 91,8% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 747 1 003 977 74,5% 76,5%




A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben a Légzőrendszer betegségei (133%, 128%), valamint a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (123%, 125% régiós átlag) csoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. Jelentősen a Veszprém megyei és Közép-Dunántúl régió átlag alatt van a Mentális és viselkedészavarok (55%, 70%), illetve az Urogenitális rendszer megbetegedései (68%, 74%) azonos mutatója. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, de a kistérség lakosai közötti esetszám aránya a 4. Légzőrendszer betegségei csoport, mely csak az 7. megyei és régiós szinten is. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete –1,8, mely kedvezőtlenebb a megyei (-0,5) és a régiós (0,7) átlagnál. A Pápa térségében jelentős környezeti káros hatást folytató ipari tevékenységgel nem kell számolni, a foglalkoztatási lehetőségek problémát jelentenek. A munkanélküliség a kistérségben minimális változást mutat, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt.

A pápai kistérségben élő emberek egészségügyi állapotát – környezeti és gazdasági hatásokon kívül – még az alacsony foglalkoztatásból eredő idegi, stressz, depressziós hatások befolyásolják. A 100 lakásra jutó lakosok száma 260, amely a megyei átlagnál (258) magasabb, de a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 33,4, mind a megyei (32,1), mind a régió átlagánál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,6% mely a megye átlagánál (99,6%) és a régió (96,8%) arányánál alacsonyabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (48,5%) alacsonyabb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál.

A Pápai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása (1997-2003.)

6,4

5,45,0

5,4 5,4 5,5

0

1

2

3

4

5

6

7


%



Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (39), mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 9 gyógyszertár és 13 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (7021), mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 36 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1755, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 16 vegyes körzet, 12 felnőtt körzet, 6 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1726, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1964, mely lényegesen magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1060, mely szintén magasabb a megyei (887) és a régiós (943) átlagnál. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 2, a körzetekre leadott érvényes kártyák átlagszáma 1030.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 28, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 441, mely a megyei (401) és a régiós (427) átlagnál is magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 13 fogászati rendelés működik heti 340 óra rendelési idővel. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 53,8, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 8,3, amely szintén alacsonyabb, mint megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján azonban összesen a 17 szolgáltató 16 telephelyen heti 459 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Pápán kívül további 5 településen. A kistérségben otthoni szakápolást nyújtó szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást 6 szolgáltató nyújt, összesen 824 szakorvosi és 192 nem szakorvosi órában. A járó-beteg szakellátást és gondozást széles profilú szakrendelő biztosítja főként a pápai Kórház-Szakambulancián 736 szakorvosi és 132 nem szakorvosi órában. Ezen

A Pápai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 729 1 707 1 754

1 8711 805

1 755

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003




egészségügyi háttérre szükség is van, hiszen a térség 65 ezer lakosának (melynek közel 50 %-a a Pápa környéki 47 településen él) földrajzi viszonyok (különösen télen), s az egyre romló tömegközlekedési lehetőségek mellett a környező nagyvárosok nehezen megközelíthetőek. A többi 5 szolgáltató egy-két szakmában nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 130,4, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 9,2, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál (12,9) lényegesen alacsonyabb. A sebészeti órák aránya 3,8, mely szintén alacsonyabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya (12,7) is alacsonyabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (4,7) is alacsonyabb mind megyei (8,0), mind a régiós (8,6) átlagnál. A fenti relatív alacsony kapacitással összhangban a kistérségben az 1 lakosra jutó esetszám 5,1, mely a legalacsonyabb a megye kistérségei között, így alacsonyabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. A pápai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 90,4%-ban Veszprém megyében, 3,5%-ban Budapesten, 3,4%-ban Győr-Sopron megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 91,2%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 81,6%-át a Pápai Kórház, 7,3%-át a pápai Szent Kinga Eü. Szolgálat, 5,4%-át a Veszprémi Kórház, 2,1%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 1,2%-át az Ajkai Kórház szakrendelői látták el. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátás Pápán a MEDICINA-NATURA EÜ.-I Bt. heti 4 órában, valamint Mezőlakon a Dr. Dancs Kft. szolgáltat heti 1 órában. A kistérségben a gondozás a pápai Kórházban 101 órában (15 óra bőr-nemibeteg, 17 óra onkológia, 45 óra tüdőgyógyászat, 24 óra pszichiátria), ill. a Dermato-Med Bt-nél heti 7 órában bőr-nemibeteg gondozás történik. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 17,1, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen alacsonyabb. A kistérségben két fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Pápán a Gróf Esterházy Kórház 235 aktív és 70 krónikus ággyal, ill. a speciális ellátást nyújtó Farkasgyepű Tüdőgyógyintézet 127 aktív és 80 krónikus ággyal. A Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia az alap kórházi szakmákon (belgyógyászat, sebészet, szülészet, gyerekgyógyászat) túl biztosítja a térség bizonyos speciális (fül-orr-gégészeti, szemészeti, urológiai, intenzív és sürgősségi) ellátását is. Az alap röntgen és labor diagnosztikán túl megtalálható a CT és endoszkópos diagnosztika is. A kistérség lakosai 96 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 81,6%-ban Veszprém megyében, 6,8% Győr-Sopron, 5,2%-ban Budapesten, 4,0% Vas, 1,3% Zala, megyében. Az ellátás 81,9%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 58,6%-a a Pápai Kórházban • 8,2%-a a Veszprémi Kórházban • 6,1%-a a Győri Kórházban • 5,8%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 3,5%-a az Ajkai Kórházban • 3,1%-a a Zirci Kórházban • 3,0%-a a Szombathelyi Kórházban • 1,7%-a a Sümegi Kórházban • 1,5%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány.



A kistérségben egy mentőállomás található Pápán, mely 5 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,79, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. Az OMSZ Pápai Mentőállomása Pápa város és 47 környező település ellátásáról gondoskodik. A települések Pápától mért távolságának megoszlása: 1 – 5 km : - 6 – 10 km: 12 település 11 – 15 km: 14 település 16 – 20 km: 11 település 21 – 25 km: 7 település 25 – 30 km: 2 település 30 – 35 km: 1 település A települések elérhetőségi idejét, Pápától való távolságon kívül, befolyásolja a várostól való elhelyezkedésük, azaz hogy mekkora távolságot kell megtenni a városon keresztül, és az összekötő utak minősége. A mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint négy településre: Nagydém, Várkesző, Egyházaskesző, Kemenesszentpéter nem tud 15 percen belül odaérni a mentő. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs. Konkrét egészségügyi fejlesztési tervvel a kistérség nem rendelkezik, de 2006-tól Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül összehangoltan kívánják működtetni az orvosi ügyeletet, valamint betegségmegelőző, felvilágosító előadások szervezését.



2.3.5. Sümegi kistérség A sümegi kistérség 306 km2-en, 21 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 16 355 fő volt.


A Sümegi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

16 557 16 339 16 336 16 469 16 411 16 355

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


28,6%27,3%

21,1%23,0%


A Sümegi kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (53), mind a megyeinél (82), mind a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya ingadozik, 2003. évben a megyei átlagnál (8,7), magasabb, a régiós átlaggal (8,9) azonos.

A Sümegi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

54 53 53 54 54 53

0

10

20

30

40

50

60

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,7

7,7

10,3

8,3

10,1

8,9

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Sümegi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya emelkedik, mind a megyei átlagnál (12,6) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


19,2%

20,7%

29,6%

25,9%

3,8%0,7%


A Sümegi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo

14,8

17,3

15,514,2 14,6 14,6

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Sümegi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években ingadozik, 2003. évben mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 65,3 év, mely a megyei átlagnál (68,2) és a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 75,7 év, mely szintén alacsonyabb a megyei (77,1), ill. a régiós (76,8) átlagnál.


Sümegi kistérség 65,5 63,4 63,3 64,8 65,3 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Sümegi kistérség 72,8 74,2 75 75,4 75,7 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


A Sümegi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-4,1

-9,6

-5,2

-5,9

-4,5

-5,7

-10,0

-9,0

-8,0

-7,0

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A járóbeteg szakellátás adatai alapján vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Sümegi



régió


14 731 11 463 11 881


6 467 3 913 3 967


Keringési rendszer betegségei 3 746 3 943 4 661 Légzőrendszer betegségei 2 808 2 577 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 677 2 096 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 2 364 2 343 2 044

Mentális és viselkedészavarok 2 238 1 697 1 455 Emésztőrendszer betegségei 2 230 1 349 1 799

Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 375 1 184 1 157

Idegrendszeri megbetegedések 1 305 925 1 001

Rosszindulatú daganatok 1 291 1 477 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 046 1 351 1 607

Csak a klinikai szakmákat vizsgálva a mutató:


Betegségcsoport Sümegi


megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


5 947 4 212 4 154 141,2% 143,2%


4 239 2 617 2 405 162,0% 176,3%



2 637 2 055 1 815 128,3% 145,3%

Szem és függelékeinek betegségei 2 346 2 311 1 991 101,5% 117,8% Mentális és viselkedészavarok 2 181 1 639 1 280 133,0% 170,4% Légzőrendszer betegségei 1 425 1 720 1 781 82,9% 80,0% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 309 1 140 1 024 114,8% 127,8%

Rosszindulatú daganatok 857 902 871 95,1% 98,4% Idegrendszeri megbetegedések 810 565 550 143,3% 147,4% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 786 1 003 977 78,4% 80,4%

Emésztőrendszer betegségei 767 740 834 103,7% 92,0%



A táblázat rendezettsége a Sümeg kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is. A megyei és a régiós átlagot meghaladja a kistérségben szinte valamennyi betegségcsoport 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszáma. A megyei és régiós átlaghoz képest a legnagyobb eltérés az Urogenitális rendszer megbetegedései (162%,176%) esetszámában, ezt követi az Idegrendszeri megbetegedések (143%, 147%), a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (141%, 143%), a Mentális és viselkedészavar (133%, 170%), Bőr és bőralatti kötőszövet betegségei (128%, 145%) magas 10 000 lakosra jutó esetszáma. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 2,1, mely magasabb a megyei (-0,5), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan emelkedik, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál is magasabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 260, amely a megyei átlagnál (258) magasabb, de a régiós átlagnál (261) alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 8,5, mind megyén (32,1), mind régión belül (26,7) nagyon alacsony. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,1% mely a megye átlagánál (99,6%) alacsonyabb, de a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (39,9%) kedvezőtlenebb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (63) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) lényegesen magasabb. A kistérségben 3 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5452), mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb.

A Sümegi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

8,3

6,4

6,9

6,2

7,67,9

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9


%



A KSH adatai szerint a kistérségben 12 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1363, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 7 vegyes körzet, 3 felnőtt körzet, 2 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1255, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 2039, mely lényegesen magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 912, mely a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 10, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 342, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 4 fogászati rendelés működik heti 120 órában. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 73,4, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 7,5, amely lényegesen alacsonyabb, mint megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlagnál. Az ÁNTSZ adatai alapján 2 szolgáltató 2 telephelyen heti 164 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Sümegen és Csabrendeken . Az OEP adatai alapján a kistérségben otthoni szakápolást nyújtó szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást 5 szolgáltató nyújt, összesen 228 szakorvosi és 90 nem szakorvosi órában, főként a sümegi Városi Kórházban 69 szakorvosi órában ill. a Szakrendelőben 40 szakorvosi órában, ill. a Pannon Reprodukciós Intézet 98 szakorvosi és 80 nem szakorvosi órában nyújt szülészet-nőgyógyászati ellátást. A másik 2 szolgáltató egy-két szakmában nyújt ellátást.

A Sümegi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)1 505

1 362 1 362 1 372 1 368 1 363

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 139,4, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. Az 1 lakosra jutó esetszám 6,8, mely a második legmagasabb a megye kistérségei között, így magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 3,1, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál (12,9) lényegesen alacsonyabb. A sebészeti órák aránya 15,3, mely magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 35,5, magasabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. A sümegi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,2%-ban Veszprém megyében, 3,3%-ban Zala megyében, 2,4%-ban Budapesten vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 92,7%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 38,3%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 20,8%-át a Sümegi Kórház, 9,2-9,2%-a a Sümegi Rendelőintézet, ill. Tapolcai Kórház, 8,3%-a az Ajkai Kórház, 6,9%-a a Veszprémi Kórház, 4,2%-a a Szent András Rehab. Intézet szakrendelői látták el. • Haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, gasztroenterológiai, idegsebészeti,

nephrológiai, gyermek-ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást csak a Veszprémi Kórházban vettek igénybe.

• Fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátás nem működik. A kistérségben a tüdőgyógyászati gondozás a sümegi Szakrendelőben heti 28 órában folyik, ill. dr. Papp Klára nyújt heti 39 órában pszichiátriai gondozást. Más szakmában gondozás nincs. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 41,0, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van, Sümegen a Városi Kórház 87 aktív és 140 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 69 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 80,5%-ban Veszprém megyében, 5,0%-ban Budapesten, 3,0% Vas, 8,3% Zala megyében. Az ellátás 80,6%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 22,9% a Tapolcai Kórházban • 9,0%-a a Veszprémi Kórházban • 9,0%-a a Sümegi Kórházban • 6,6%-a a Székesfehérvári Kórházban • 31,8% az Ajkai Kórházban • 2,8%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézet • 2,6% a Pápai Kórházban • 2,4%-a a Szombathelyi Kórházban • 1,9%-a a Keszthelyi Kórházban • 1,5%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 1,2%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Sümegen, mely 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,83, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs.



2.3.6. Tapolcai kistérség A tapolcai kistérség 540 km2-en, 33 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 37 081 fő volt.


A Tapolcai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

38 098 37 577 37 356 37 448 37 184 37 081

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


28,1%28,7%

21,2%22,0%


A Tapolcai kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (69), mind a megyeinél (82), mind a régió átlagánál (100) alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években emelkedik, 2003. évben a megyei átlagnál (8,7), és a régiós átlagnál (8,9) is magasabb.

A Tapolcai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

71 70 69 69 69 69

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,3

7,8

8,9

7,8

8,5

9,3

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Tapolcai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya is emelkedik, bár a megyei átlagnál (12,6) és a régiós átlagnál (12,5) magasabb.


12,3

13,1

10,7

11,812,4

12,9

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Tapolcai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

21,0%

20,6%

28,6%

25,2%

3,4%1,3%


A Tapolcai kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években minimálisan csökken, 2003. évben a megyei átlagnál (-3,9) alacsonyabb, a régiós átlaggal (-3,6) azonos.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 67,8 év, mely a megyei átlagnál (68,2) alacsonyabb, de a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,2 év, mely magasabb a megyei (77,1), ill. a régiós (76,8) átlagnál.

Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002 Tapolcai kistérség 62,7 64,4 64,2 67,0 67,8 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Tapolcai kistérség 72,6 74,3 74,6 75,7 77,2 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,4 év, mely mind a megyei (16,1), mind a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,5 év, mely mind a megyei (21,4), mind a régiós (21,2) átlagnál magasabb.

A Tapolcai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-3,0

-5,3

-1,8

-4,0 -3,9-3,6

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003






Betegségcsoport Tapolcai kistérség

Veszprém megye



13 413 11 463 11 881


5 358 5 238 4 984


4 868 3 913 3 967

Keringési rendszer betegségei 4 198 3 943 4 661 Légzőrendszer betegségei 4 132 2 577 2 915 Szem és függelékeinek betegségei 3 274 2 343 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 680 2 096 1 886 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 399 1 351 1 607

Mentális és viselkedészavarok 1 380 1 697 1 455 Emésztőrendszer betegségei 1 353 1 349 1 799 Rosszindulatú daganatok 1 336 1 477 1 577 Idegrendszeri megbetegedések 815 925 1 001 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 619 1 184 1 157

A járóbeteg szakellátás csak klinikai szakmái adatai alapján is vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Tapolcai kistérség

Veszprém megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest




3 245 2 311 1 991 140,4% 162,9%


Légzőrendszer betegségei 2 366 1 720 1 781 137,6% 132,8% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 659 2 055 1 815 80,7% 91,4% Mentális és viselkedészavarok 1 328 1 639 1 280 81,0% 103,7% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 173 1 003 977 117,0% 120,0%

Rosszindulatú daganatok 864 902 871 95,8% 99,1% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

599 1 140 1 024 52,5% 58,5%

Emésztőrendszer betegségei 599 740 834 80,9% 71,7% Idegrendszeri megbetegedések 493 565 550 87,2% 89,6%



A táblázat rendezettsége a kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja a megye és a régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám (egy lakos többszörös megjelenésével) adatait is. A megyei és régiós átlaghoz képest a legnagyobb eltérés a Szem és függelékeinek betegségei (140%, 163%) esetszámában látható, ezt követi a Légzőrendszer betegségei (138%,133%), valamint a Keringési rendszer betegségei (129%, 133%) 10 000 lakosra jutó esetszáma. A megyei és régiós átlaghoz képest a legalacsonyabb a Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései (52%, 58%) esetszámában látható. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 0,3, mely kedvezőbb a megyei (-0,5) átlagnál, de alacsonyabb a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben fokozatosan csökken, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) alacsonyabb, de a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt.

A kistérségben élő emberek egészségi állapotát és/vagy egészségügyi ellátásukat befolyásoló tényezők: környezeti ártalom jelentkezik kőbányák, szigetelőanyag gyártás folyamán jelentkező légszennyezésből eredően. Az allergiás reakciók megjelenését segítik elő a műveletlen területek gyomnövényei. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet. Kistérségünkben elégtelen a közlekedési infrastruktúra, hiányoznak a településeket összekötő utak, a fő közlekedési utak felújításra szorulnak. A 100 lakásra jutó lakosok száma 252, amely a megyei átlagnál (258) és a régiós átlagnál (261) is alacsonyabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 26,9, mely a megyei átlagnál (32,1) alacsonyabb, de a régiós átlagnál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,6% mely a megye átlagánál (99,6%) alacsonyabb, de a régió (96,8%) arányánál magasabb.

A Tapolcai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

9,2

6,4

5,55,2

4,9 4,7

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10


%



A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (46,0%) kedvezőtlenebb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az ivóvíz bázis védelme érdekében fontos lenne a kistérség egészének szennyvízhálózattal történő ellátása. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (40) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 7 gyógyszertár és 9 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5297), mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 26 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1426, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 11 vegyes körzet, 8 felnőtt körzet, 5 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1432, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1868, mely lényegesen magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 789, mely mind a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 1, a körzetre leadott érvényes kártyák száma 1370, a gyermek körzetek száma 1, a körzetre leadott kártyák száma 510.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 21, az iskolai védőnők száma 1. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 358, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 12 fogászati rendelés működik, a heti rendelési óraszám 274. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 77,4, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 12,4, amely magasabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai minimális eltérést mutatnak, 13 szolgáltató 13 telephelyen heti 275 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Tapolca mellett további 5 településen.

A Tapolcai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 465 1 445 1 445 1 4401 487

1 426

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az OEP adatai alapján a kistérségben egy otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, tapolcai székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 2,70, mely alacsonyabb mint a megyei (3,53) átlag, de közel azonos a régiós (2,69) átlaggal. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1287, mely magasabb a megyei (1042) és a régiós átlagnál (1234). Járóbeteg-szakellátást 5 szolgáltató nyújt, összesen 620 szakorvosi és 198 nem szakorvosi órában, főként a Tapolca Városi Kórházban 514 szakorvosi órában és 85 nem szakorvosi órában, ill. a Prodia RT 98 szakorvosi és 80 nem szakorvosi órában nyújt laboratóriumi szolgáltatást. A másik 3 szolgáltató egy-két szakmában nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 167,2, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. Az 1 lakosra jutó esetszám 6,4, mely kissé magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 15,6, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál (12,9) magasabb. A sebészeti órák aránya 12,1, mely szintén magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 12,1, magasabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya 4,0, alacsonyabb, mint a megyei (8,0), ill. a régiós (8,6) átlag. A tapolcai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 91,9%-ban Veszprém megyében, 4,0%-ban Budapesten, 1,7%-át Zala megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 92,5%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 64,9%-át a Tapolcai Kórház, 15,2%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 6,9%-át a tapolcai Pannon Reprod. Intézet, 6,4%-át a Veszprémi Kórház, 3,1%-át a Szent András Rehab. Intézet ill. 1,3%-át az Ajkai Kórház szakrendelői látták el. • Haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-


• Fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátás nem működik. A kistérségben a gondozás a tapolcai Városi Kórházban heti 61 órában (17 óra bőr-nemibeteg, 14 óra tüdőgyógyászat, 30 óra pszichiátria) történik, ill. a Medunipsicho Bt. nyújt heti 29 órában pszichiátriai gondozást. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 24,3, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van, Tapolcán a Városi Kórház 168 aktív és 30 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 101 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 81,8%-ban Veszprém megyében, 7,2%-ban Budapesten, 4,6% Zala, 2,8% Vas, 1,3% Győr-Sopron megyében. Az ellátás 82,1%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 42,9%-a a Tapolcai Kórházban • 19,2%-a a Veszprémi Kórházban • 7,6%-a az Ajkai Kórházban • 5,0%-a a Sümegi Kórházban • 3,9%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 2,6%-a a Zalaegerszegi Kórházban • 2,4%-a a Szombathelyi Kórházban • 1,7%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten



• 1,4%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 1,1%-a a Győri Kórházban • 1,0%-a a Keszthelyi Kórházban a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Tapolcán, mely 4 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 1,08, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál magasabb. Kistérségben 15 percen belül nem ér el sürgős ügyben a mentő:

Ábrahámhegy Nemesvita Balatonederics Révfülöp Balatonhenye Szentbékkálla Balatonrendes Taliándörögd Köveskál Uzsa Mindszentkálla Vigántpetend.

Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs. Egészségügyi, szociális területen kistérségi fejlesztési terv nem készült. A Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása keretén belül valamennyi önkormányzat részvételével megalakult és működik a „Tapolca és Tapolca Környéki Összevont Háziorvosi Ügyelet” társulás. Szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához szolgáltatási körzeteket alakítottak ki Révfülöp, Badacsonytomaj, Zalahaláp, Lesenceistvánd és Tapolca központtal. A tapolcai kistérségben a gyermekjóléti feladatok mind teljesebb körű ellátása érdekében Gyermekjóléti szolgáltatási körzeteket alakítottak ki Badacsonytomaj, Zalahaláp, Lesencetomaj és Tapolca központtal.



2.3.7. Várpalotai kistérség A várpalotai kistérség 270 km2-en, 6 településen helyezkedik el, lakosainak száma minimálisan, de folyamatosan csökken, 2003. év végén 37 792 fő volt.


A Várpalotai kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

37 666 37 864 38 067 38 044 37 908 37 792

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


29,9%

28,3%

19,2%22,6%


A Várpalotai kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (140), mind a megyei (82), mind a régió átlagánál (100) lényegesen magasabb.

Az élveszületések száma és aránya az utóbbi években csökken, 2003. évben a megyei átlagnál (8,7) alacsonyabb, de a régiós átlaggal (8,9) azonos.

A Várpalotai kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

139 140 141 141 140 140

0

20

40

60

80

100

120

140

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

10,8

9,59,1

10,1 10,0

8,9

0

2

4

6

8

10

12

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Várpalotai kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya csak minimális változást mutat, a megyei átlaggal (12,6) azonos, de a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.


12,312,5

13,2 13,3 13,1 13,1

0

2

4

6

8

10

12

14

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Várpalotai kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

22,8%

21,1%29,1%

22,7%

3,0%1,3%


A Várpalotai kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása az utóbbi években ingadozik, 2003. évben a megyei átlagnál (-3,9) és a régiós átlagnál (-3,6) magasabb.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 66,5 év, mely a megyei (68,2) és a régiós (67,6) átlagnál alacsonyabb. A nők születéskor várható élettartama 74,9 év, mely alacsonyabb a megyei (77,1), ill. a régiós (76,8) átlagnál.

Férfiak születéskor várható élettartama 1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-199 1998-2002 Várpalotai kistérség 64,6 64,0 64,0 66,0 66,5 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Várpalotai kistérség 72,9 73,1 74,1 74,9 74,9 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8


A Várpalotai kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-1,5

-3,0

-4,1

-3,2 -3,1

-4,2

-4,5

-4,0

-3,5

-3,0

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003




A kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban a járóbeteg szakellátás szakmai rendeléseinek adatai alapján vizsgáltuk.


Betegségcsoport Várpalotai kistérség

Veszprém megye



11 842 11 463 11 881


6 062 5 238 4 984


Légzőrendszer betegségei 3 071 2 577 2 915 Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 331 2 096 1 886 Szem és függelékeinek betegségei 2 086 2 343 2 044 Mentális és viselkedészavarok 1 923 1 697 1 455 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek

1 749 1 351 1 607

Rosszindulatú daganatok 1 450 1 477 1 577 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 394 1 184 1 157

Emésztőrendszer betegségei 1 306 1 349 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 1 057 925 1 001

A kistérség morbiditását a járóbeteg szakellátás adatai csak klinikai szakmák alapján is vizsgáltuk a leggyakoribb betegségcsoportokban. A táblázat csak a szakmai rendelések morbiditási adatait tartalmazza,


Betegségcsoport Várpalotai kistérség

Veszprém megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest



3 422 3 005 2 733 113,9% 125,2%

Keringési rendszer betegségei 2 890 2 598 2 526 111,2% 114,4% Légzőrendszer betegségei 2 523 1 720 1 781 146,7% 141,6% Urogenitális rendszer megbetegedései 2 504 2 617 2 405 95,7% 104,1%

Bőr és bőralatti szövet betegségei 2 288 2 055 1 815 111,3% 126,1% Szem és függelékeinek betegségei 2 063 2 311 1 991 89,3% 103,6% Mentális és viselkedészavarok 1 848 1 639 1 280 112,7% 144,4% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 373 1 140 1 024 120,4% 134,0%

Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek

1 337 1 003 977 133,4% 136,8%

Rosszindulatú daganatok 985 902 871 109,2% 113,0% Emésztőrendszer betegségei 837 740 834 113,0% 100,3% Idegrendszeri megbetegedések 661 565 550 116,9% 120,2%



A táblázat rendezettsége a Várpalota kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Veszprém megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. A megyei és a régiós átlagot szinte minden betegségcsoportban meghaladja a kistérségben az ellátott járóbeteg esetszám. A legnagyobb eltérés a Légzőrendszer betegségei 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten közel másfélszeres (147%), régiós átlaghoz viszonyítva is 141%, valamint az Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségeknél (133%, 137%). A Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei csoport azonos mutatója alacsonyabb a megyei (89%) és régiós (90%) átlag értéknél. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje részben azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével, a Légzőrendszer betegségei a kistérségben a 4., Veszprém megyében és a régióban is csak a 7. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete -0,5, mely azonos a megyei (-0,5) átlaggal, de rosszabb a régiós (0,7) átlagnál. A kistérség, Várpalota és környéke egy nagyipari centrum vezető városa volt, ahol szénbánya, vegyi üzem, alumínium kohó, Hőerőmű okozta környezeti ártalom befolyásolta mintegy 42.000 lakos egészségi állapotát. A foglalkoztatási gondok egycsapással a 90-es évek elején nagyon komoly, nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi változásokat is hoztak magukkal. A kistérségben feltűnően nagy a munkanélküliség, mivel ezek a nagyipari üzemek megszűntek, s ez maga után vonta a pszicho-szociális megbetegedések, alkoholbetegség, drogfüggőség és depressziós megbetegedések, öngyilkosságok számának megnövekedését. Várpalota területén megszűnt ipari üzemek következtében a kistérségi települések –melyek a vonzáskörzetéhez tartoztak- még ennél is jobban elszegényedtek, melynek következtében hasonlóan az egészségügyi állapotok, illetve feltételek romlottak. A munkanélküliség a kistérségben 2000 óta fokozatosan emelkedik, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál magasabb volt.

A Várpalotai kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,7

5,6

5,0

5,5

6,2

6,7

0

1

2

3

4

5

6

7


%



A 100 lakásra jutó lakosok száma 267, amely a megyei átlagnál (258) és a régiós átlagnál (261) is magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 21,7, mely a megyei átlagnál (32,1) és a régiós átlagnál (26,7) alacsonyabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% mely a megye átlagánál (99,6%) és a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (94,9%) kedvezőbb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (44), mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) magasabb. A kistérségben 6 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (6299), mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 27 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1400, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint 3 vegyes körzet, 16 felnőtt körzet, 5 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1553, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) alacsonyabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1519, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 1262, mely mind a megyei (887), mind a régiós (943) átlagnál magasabb. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 3, a körzetre leadott érvényes kártyák átlagszáma 839.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 24, az iskolai védőnők száma 4. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 493, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is magasabb.

A Várpalotai kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 3951 306 1 307

1 463

1 354 1 400

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az OEP adatai szerint a kistérségben 6 fogászati rendelés működik 151 rendelési órával hetente. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 40,0, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 10,1, amely szintén alacsonyabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján összesen 10 szolgáltató 9 telephelyen, rendelőben heti 253 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Várpalotán kívül további 4 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben otthoni szakápolást nyújtó szolgálat nem működik. Járóbeteg-szakellátást 4 szolgáltató nyújt, összesen 381 szakorvosi és 68 nem szakorvosi órában: a várpalotai Városi Kórházban 232 szakorvosi órában, Generál Medicina Kft. 143 szakorvosi és 38 nem szakorvosi órában, míg dr. Payrick Mária heti 6 szakorvosi órában nyújt pszichiátriai ellátást, ill. Vizl Péterné heti 30 nem szakorvosi órában nyújt fizotherápiást ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 100,8mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál alacsonyabb. Az 1 lakosra jutó esetszám 6,5, mely kissé magasabb a megyei (6,1) átlagnál és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 14,6, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál (12,9) alacsonyabb. A sebészeti órák aránya 14,6, mely magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya 7,9, alacsonyabb mind a megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya 1,3, lényegesen alacsonyabb, mint a megyei (8,0), ill. a régiós (8,6) átlag. A várpalotai kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 92,7%-ban Veszprém megyében, 3,6%-ban Budapesten, 2,5%-át Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 95,2%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 32,1%-át a várpalotai General Medicina Kft, 29,0%-át a Várpalotai Kórház, 18,5%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást) 16,8%-át a Veszprémi Kórház szakrendelői látták el. • Haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-


• Fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. A kistérségben a pszichiátriai gondozást dr. Payrick Mária nyújt heti 63 szakorvosi órában. Más szakmában gondozás a kistérségben nincs. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 16,7, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál alacsonyabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van, Várpalotán a Városi Kórház 76 aktív és 29 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 100 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 83,8%-ban Veszprém megyében, 7,8%-ban Budapesten, 2,8% Győr-Sopron, 1,7% Zala, 1,6% Vas, megyében. Az ellátás 84,3%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 41,6%-a a Várpalotai Kórházban • 30,2%-a a Veszprémi Kórházban • 5,2%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 3,9%-a a Székesfehérvári Kórházban • 2,5%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 2,3%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,9%-a a Sümegi Kórházban • 1,7%-a a Szombathelyi Kórházban történt,



a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A jelenlegi ellátó rendszerben a beteg elégedetlen az ellátás szakmai színvonalával, bár valóban nincs tisztában azzal, hogy a saját szükségletei, illetve igényei megegyeznek-e a TB által előírt minimum csomaggal. Az egészségügyi dolgozók szakdolgozó és orvos egyaránt elégedetlen a bérezéssel, elégedetlen a munkaidő korlát törvény által adott lehetőségeivel. Az egészségügyi dolgozók elégedetlenek az orvos-beteg viszony megromlása és a szakmai műhiba perek vélt és jogos sérelmének ok nélküli jogi útra terelése miatt. Az intézmények gazdasági vezetése elégedetlen azzal, hogy az intézmény bevételei nem tervezhetők, nincs beépítve az amortizáció és az ÁFA az egészségügyben. A működtetés alulfinanszírozott – ez különösen a kiskórházak finanszírozásán érezhető -, az 50%-os béremelés beépítése a teljesítményfinanszírozásba teljesen irreális végeredményt hozott az eredeti elképzeléshez képest. Elégedetlen a duális finanszírozás tulajdonosi oldalával, ahol az Önkormányzat képtelen a tulajdonosi kötelezettségeinek biztosítására (beruházási, felújítási díjtételek biztosítása). Ugyanakkor a duális finanszírozás másik oldalán az OEP visszavonásokat eszközöl, HBCS-t konvertál, teljesítmény volumen korláttal próbálja az intézeteket olyan gazdasági lépésekre kényszeríteni, amely egyértelműen a kórházak eladósodása felé tendál. Úgy az egészségügyi, mint a szociális ellátás alulfinanszírozott. A szakmai képzések mindkét területen országos szinten zajlanak, jelentős anyagi megterhelést okozva az intézményeknek, illetve önkormányzatoknak. A szakmai képzések régiós szinten is megvalósíthatóak a régió szakembereivel, térítésmentes előadásokon. A kistérségben egy mentőállomás található Várpalotán, mely 3 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,79, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb.

A kistérségben egy település van 17 km-re Várpalotától, a kistérségi központtól, így a mentőállomástól. Normál körülmények között a település 15 percen belül megközelíthető, de a mintegy 300 m szintkülönbség miatt ez nem mindig oldható meg téli időjárás esetén, hogy a mentők ennyi idő alatt kiérkezzenek. Ezen kívül nemzetközi lőtér választja el egymástól a két települést, s időnként előforduló hadgyakorlatok miatt ez az idő nem kivitelezhető. Betegszállító szolgáltató a kistérségben nincs. A kistérségre vonatkozó ellátásokat is tartalmazó szakmai program készült egyrészt a Városi Kórház-Rendelőintézet, mint a kistérség fekvőbeteg ellátást nyújtó intézménye részére, továbbá Várpalota Város Önkormányzata szociális szolgáltatástervezési koncepciót is készített.



2.3.8. Veszprémi kistérség A veszprémi kistérség területe az átrendezés után 657 km2-ről 644 km2-re csökkent, egy települést csatoltak más kistérséghez (jelenleg 20) lakosainak száma 2003. év végén 83 541 fő volt.


A Veszprémi kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

86 073 84 889 86 182 85 124 85 59183 541

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003


32,6%

27,5%

17,2%22,8%


A Veszprémi kistérség lakosságánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (130) mely a megyeinél (82) és a régió átlagánál (100) is magasabb.

Az élveszületések száma és aránya változatos képet mutat, 2003-ban a megyei átlaggal (8,7) azonos, a régió átlagánál (8,9) alacsonyabb.

A Veszprémi kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

131 129 131 130 130 130

0

20

40

60

80

100

120

140

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,5

7,98,8

7,9

9,28,7

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Veszprémi kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya szintén ingadozik, 2003-ban mind a megyei átlagnál (12,6), mind a régiós átlagnál (12,5) alacsonyabb.

A halálozások 28,8%-a 60 év alatti, amely mind a megyei (24,5), mind a régiós átlagnál (25,4%) kedvezőtlenebb.

9,610,0

9,4 9,59,0

9,4

0

2

4

6

8

10

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Veszprémi kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

23,6%

19,0%27,6%

24,6%

3,6%1,6%


A Veszprémi kistérség halálozásánakkorcsoportonkénti alakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása változatos, 2003-ban mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) alacsonyabb volt.



Veszprémi kistérség 66,6 67,6 67,6 67,8 69,3 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Veszprémi kistérség 73,8 75,3 76,9 77,3 77,5 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 16,8 év, mely a megyei átlagnál (16,1) és a régiós (15,7) átlagnál magasabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,9 év, mely magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Veszprémi kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-0,1

-2,1

-0,6

-1,6

0,2

-0,7

-2,5

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0,0

0,5

1997 1999 2000 2001 2002 2003






Betegségcsoport Veszprémi kistérség

Veszprém megye




5 519 5 238 4 984


Keringési rendszer betegségei 3 747 3 943 4 661 Szem és függelékeinek betegségei 2 413 2 343 2 044

Rosszindulatú daganatok 1 680 1 477 1 577

Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 629 2 096 1 886 Légzőrendszer betegségei 1 614 2 577 2 915 Mentális és viselkedészavarok 1 466 1 697 1 455 Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései

1 366 1 184 1 157


Emésztőrendszer betegségei 1 192 1 349 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 821 925 1 001

Csak a klinikai szakmák szakrendeléseinek adatai alapján:


Betegségcsoport Veszprémi kistérség

Veszprém megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest




Szem és függelékeinek betegségei 2 384 2 311 1 991 103,2% 119,7% Keringési rendszer betegségei 2 068 2 598 2 526 79,6% 81,9% Bőr és bőralatti szövet betegségei 1 592 2 055 1 815 77,5% 87,7% Mentális és viselkedészavarok 1 425 1 639 1 280 86,9% 111,3% Fül- és csecsnyúlvány megbetegedései 1 345 1 140 1 024 117,9% 131,3%

Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 097 1 003 977 109,5% 112,3%

Rosszindulatú daganatok 908 902 871 100,7% 104,3% Légzőrendszer betegségei 817 1 720 1 781 47,5% 45,9% Emésztőrendszer betegségei 592 740 834 79,9% 70,9% Idegrendszeri megbetegedések 522 565 550 92,4% 95,0%

A táblázat rendezettsége a Veszprémi kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Veszprém megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is.



A megyei és a régiós átlagnál szinte minden betegségcsoportban alacsonyabb a kistérségben az ellátott járóbeteg esetszám. A legnagyobb eltérés a Légzőrendszer betegségei 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 47%, régiós átlaghoz viszonyítva 45%. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete 0,2, mely kedvezőbb a megyei (-0,5) átlagnál, de alacsonyabb a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség a kistérségben ingadozik, 2003. évben a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál alacsonyabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 262, amely a megyei átlagnál (258) és a régiós átlagnál (261) magasabb. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma 42,1, mind a megyei (32,1), mind a régió átlagánál (26,7) magasabb. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% mely a megye átlagánál (99,6%) és a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (85,8%) magasabb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (29), mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb. A kistérségben 18 gyógyszertár és 3 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (4611), mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál alacsonyabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 57 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1466, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál alacsonyabb.

A Veszprémi kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

5,7

4,0

3,43,7

3,5

3,9

0

1

2

3

4

5

6


%



Az OEP adatai szerint 7 vegyes körzet, 26 felnőtt körzet, 16 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 2063, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1873, mely magasabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 858, mely alacsonyabb a megyei (887) és a régiós (943) átlagnál. Ellátási kötelezettség nélküli felnőtt körzetek száma 6, a körzetekre leadott érvényes kártyák átlagszáma 507.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 39, az iskolai védőnők száma 3. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 411, mely a megyei átlagnál (401) magasabb, de a régiós (427) átlagnál alacsonyabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 22 fogászati rendelés működik, a heti rendelési óraszám 629. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 75,3, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál magasabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 10,1, amely alacsonyabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján azonban összesen a 45 szolgáltató 55 telephelyen heti 1372 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Veszprém városon kívül további 5 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben 5 otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik veszprémi székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 5,99 mely lényegesen magasabb mind a megyei (3,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1717, mely szintén magasabb mind a megyei (1042), mind a régiós átlagnál (1234) Járóbeteg-szakellátást 5 szolgáltató nyújt (veszprémi székhellyel), összesen 2213 szakorvosi és 984 nem szakorvosi órában, főként a veszprémi megyei Kórházban 2137 szakorvosi és 924 nem szakorvosi órában. A többi 4 szolgáltató egy-egy szakmában nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 264,9 mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál magasabb. Az 1 lakosra jutó esetszám 6,2, mely a megyei (6,1) és a régiós (6,3) átlag között van.

A Veszprémi kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)1 537 1 516

1 408 1 4191 451 1 466

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 12,6, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál (12,9) alacsonyabb. A sebészeti órák aránya 4,0, mely szintén alacsonyabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya (14,4) magasabb mind a megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati órák aránya (23,2) lényegesen magasabb mind a megyei (8,0), mind a régiós (8,6) átlagnál. A járóbeteg szakellátás igen specializált, pl. a gyermekgyógyászat több mint 10 spreciális területre oszlik, mint gyerek-kardiologia, -pulmonológia,-neurológia, stb. Ezek egy részében egyetlen szakrendelés működik a megyében, részben mert nincs is többre szükség, részben mert csak centralizáltan működtethető háttérdiagnosztikai igénye miatt, részben mert nincs is több speciális szakember. Ugyanez különböző mértékben, de más szakmáknál is elmondható ugyanez A veszprémi kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 89,9%-ban Veszprém megyében, 6,3%-ban Budapesten, 1,0%-át Győr-Sopron megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 90,55%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 87,7%-át a Veszprémi Kórház, 5,3%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást) szakrendelői látták el. A szakmakódok szerint • haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, idegsebészeti, nephrológiai, gyermek-

ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást csak a Veszprémi Kórházban vettek igénybe, itt működik megfelelő diagnosztikai, illetve szakorvosi háttérrel,

• fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátás csak Veszprémben működik: a Megyei Kórházban az Országos Sportegészségügyi Intézet heti 42 órában sportszakorvosi szolgáltatást nyújt, valamint a Dr. Sydó és Társa Bt. rendel heti 5 órában. A kistérségben a gondozás a veszprémi Megyei Kórházban 219 órában (46 óra bőr-nemibeteg, 21 óra onkológia, 50 óra tüdőgyógyászat, 42 óra pszichiátria), a Generál Medicina Kft-nél heti 39 órában (15 óra tüdőgyógyászat, 24 óra pszichiátria, gyermek-ifjúság pszichiátria), az Alkohol-Drogsegély Ambulancián 152 órában addiktológia, ill. Dr. Nyíri Péter heti 24 órában nyújt pszichiátriai gondozást. A 10 000 lakosra jutó gondozói órák száma 52,0, mely mind a megyei (23,6), ill. régiós (21,0) átlagánál lényegesen magasabb. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van: Veszprémben a Megyei Csolnoky Ferenc Kórház 754 aktív és 279 krónikus ággyal. A kistérség lakosai 117 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 83,8%-ban Veszprém megyében, 7,8%-ban Budapesten, 2,8% Győr-Sopron, 1,7% Zala, 1,6% Vas, megyében. Az ellátás 84,3%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 71,1%-a a Veszprémi Kórházban • 2,7%-a a Sümegi Kórházban • 2,6%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 2,6%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 2,3%-a a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 2,2%-a a Győri Kórházban • 1,5%-a az Ajkai Kórházban • 1,3%-a a Szombathelyi Kórházban a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány.



A kistérségben egy mentőállomás található Veszprémben, mely 6 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,72, mely mind a megyei (0,90), mind a régiós (0,92) átlagnál alacsonyabb. Betegszállító szolgáltató a kistérségben a HOSPY-TRANS .



2.3.9. Zirci kistérség A zirci kistérség területe az átrendezés után 489 km2-ről 350 km2-re csökkent, 7 települést csatoltak másik kistérséghez (jelenleg 17), lakosainak száma 2003. év végén 21 968 fő volt.

A lakosság elöregedése folyamatos, 1990-ben a 60 éven felüliek aránya 17,7%, a 2000-ben 20,3%, 2003-ban 20,8% volt. A 0-19 évesek aránya 1990-ben 29,3%, 2000-ben 25,5%, 2003-ban 23,6% volt. A kistérség öregedési indexe 2003-ban 0,88 volt, ami a megyei átlagnál (0,90) alacsonyabb, de a régiós átlagnál (0,86) magasabb.

A Zirci kistérség lakosságszámának alakulása(1997-2003.)

27 182 26 927 26 610 26 759 26 684

21 968

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

1997 1999 2000 2001 2002 2003*

Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek * Kistérség átrendeződés

28,3%

27,4%

20,8%23,6%


A Zirci kistérség lakosságának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség népsűrűsége (63) mely a megyeinél (82) és a régió átlagánál (100) is alacsonyabb.

Az élveszületések száma és aránya növekedést mutat, 2003-ban a megyei átlaggal (8,7) azonos, de a régiós átlagnál (8,9) alacsonyabb.

A Zirci kistérség népsűrűségének alakulása(1997- 2003.)

53 5254 55 55

63

0

10

20

30

40

50

60

70

1997 1999 2000 2001 2002 2003


fő/km2

9,89,2

8,1 8,28,6 8,7

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Zirci kistérség 1000 lakosra jutóélveszületésének alakulása

(1997-2003.)



A halálozások száma és aránya ingadozik, 2003-ban mind a megyei átlagnál (12,6) mind a régiós átlagnál (12,5) magasabb volt.


12,2

14,413,6

12,8

10,5

13,3

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1997 1999 2000 2001 2002 2003


A Zirci kistérség 1000 lakosra jutóhalálozásának alakulása

(1997-2003.)

18,5%

19,7%

33,2%

25,1%

2,7%0,8%


A Zirci kistérség halálozásának korcsoportonkéntialakulása, 2003. évben

Forrás: Nepinfo



A kistérség természetes fogyása is ingadozik, 2003-ban mind a megyei (-3,9), mind a régiós átlagnál (-3,6) magasabb volt.

A kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama 68,2 év, mely a megyei átlaggal (68,2) azonos, de a régiós (67,6) átlagnál magasabb. A nők születéskor várható élettartama 77,7 év, mely magasabb mind a megyei (77,1), mind a régiós (76,8) átlagnál.


Zirci kistérség 66,4 65,9 65,1 67,8 68,2 Veszprém megye 65,8 66,0 65,7 67,3 68,2 Közép-Dunántúli régió 65,1 65,4 65,0 66,5 67,6

Nők születéskor várható élettartama Zirci kistérség 73,2 74,3 72,1 76,9 77,7 Veszprém megye 73,7 74,4 75,5 76,5 77,1 Közép-Dunántúli régió 73,3 73,7 74,5 75,8 76,8

A férfiak 60 éves korban várható élettartama 15,6 év, mely a megyei (16,1), és a régiós (15,7) átlagnál alacsonyabb. A nők 60 éves korban várható élettartama 21,5 év, magasabb a megyei (21,4), és a régiós (21,2) átlagnál.

A Zirci kistérség 1000 lakosra jutó természetes fogyása(1997-2003.)

-2,4

-5,2-5,5

-4,6

-1,9

-4,6

-6,0

-5,0

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1997 1999 2000 2001 2002 2003






Betegségcsoport Zirci kistérség Veszprém


régió



5 785 5 238 4 984


Szem és függelékeinek betegségei 3 530 2 343 2 044 Bőr és bőralatti szövet betegségei 3 194 2 096 1 886 Mentális és viselkedészavarok 2 488 1 697 1 455

Légzőrendszer betegségei 1 803 2 577 2 915 Rosszindulatú daganatok 1 365 1 477 1 577 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 1 269 1 351 1 607

Emésztőrendszer betegségei 1 171 1 349 1 799 Idegrendszeri megbetegedések 1 043 925 1 001


A járóbeteg szakellátás csak klinikai szakmák adatai alapján is vizsgáltuk a kistérség morbiditását a leggyakoribb betegségcsoportokban.


Betegségcsoport Zirci


megye

Közép-Dunántúli

régió

Megyéhez képest

Régióhoz képest


3 680 3 005 2 733 122,5% 134,7%


3 509 2 311 1 991 151,9% 176,2%


3 143 2 055 1 815 152,9% 173,2%

Keringési rendszer betegségei 3 110 2 598 2 526 119,7% 123,1% Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 2 855 4 212 4 154 67,8% 68,7%


Mentális és viselkedészavarok 2 414 1 639 1 280 147,3% 188,6% Légzőrendszer betegségei 1 011 1 720 1 781 58,8% 56,7% Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 996 1 003 977 99,3% 101,9%


Rosszindulatú daganatok 757 902 871 84,0% 86,9% Idegrendszeri megbetegedések 663 565 550 117,3% 120,6% Emésztőrendszer betegségei 635 740 834 85,8% 76,1%



A táblázat rendezettsége a Zirc kistérség előfordulási sorrendje, de bemutatja Veszprém megye és a Közép-Dunántúl régió azonos időszakra vonatkozó 10 000 lakosra jutó járóbeteg esetszám adatait is. A megyei és a régiós átlagtól szinte minden betegségcsoportban eltér (58% – 188%) a kistérségben a 10 000 lakosra jutó ellátott járóbeteg esetszám. A legnagyobb eltérés a Szem és függelékeinek betegségei 10 000 lakosra jutó esteszám mutatónál található, megyei szinten 152%, régiós átlaghoz viszonyítva 176%, ezt követi a Bőr és bőralatti kötőszövet betegségei (152%, 173%), illetve a Mentális és viselkedészavarok csoport (147%, 188%). Alacsony a Légzőrendszer betegségeinek 10 000 lakosra jutó esetszáma mind a megyei, mind a régiós átlaghoz viszonyítva is (59%, 57%), de kétharmada a Csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (68%, 69%) esetszáma is. A betegségcsoportok gyakorisági sorrendje közel azonos a megye és a régióban ellátott járóbetegek morbiditási sorrendjével. A kistérség 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete –7,7, mely magasabb a megyei (-0,5), és a régiós (0,7) átlagnál. A munkanélküliség 2003. évben az előző évekhez képest lényegesen emelkedett, a megyei átlagnál (5,2) és a régiós (4,6) átlagnál is magasabb volt.

A 100 lakásra jutó lakosok száma 275, amely mind a megyei (258), mind a régiós átlagnál (261) magasabb. A kistérségben 2003-ban új lakást nem építettek. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% mely a megye átlagánál (99,6%) és a régió (96,8%) arányánál magasabb. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (82,9%) kedvezőbb mind a megyei (67,6%), mind a régiós (65,0%) átlagnál. Az 1000 lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (29) mind a megyei (36), mind a régiós átlagnál (38) alacsonyabb.

A Zirci kistérség munkanélküliségi arányának alakulása(1997-2003.)

6,1

5,5

4,34,6

4,4

5,9

0

1

2

3

4

5

6

7


%



A kistérségben 4 gyógyszertár és 5 fiókgyógyszertár működik, az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma (5492) mind a megyei (5048), mind a régiós (5201) átlagnál magasabb. A KSH adatai szerint a kistérségben 14 háziorvos és házi gyermekorvos működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1569, mely mind a megyei (1510), mind a régiós (1561) átlagnál magasabb. Az OEP adatai szerint 5 vegyes körzet, 6 felnőtt körzet, 3 gyermekkörzet működik. Az egy vegyes körzetre jutó leadott kártyák száma 1678, ami mind a megyei (1593), mind a régiós átlagnál (1595) magasabb. Az egy felnőtt körzetre jutó leadott kártyák száma 1653, mely lényegesen alacsonyabb mind a megyei (1800), mind a régiós átlagnál (1772). Az egy gyermekkörzetre jutó leadott kártyák száma 900, mely a megyei átlagnál (887) magasabb, de a régiós (943) átlagnál alacsonyabb. Ellátási kötelezettség nélküli háziorvos a kistérségben nincs.

A körzeti védőnők száma a kistérségben 10, az iskolai védőnő nincs. Az egy körzeti védőnőre jutó ellátandó átlaglétszám 452, mely a megyei átlagnál (401) és a régiós (427) átlagnál is magasabb. Az OEP adatai szerint a kistérségben 4 fogászati rendelés működik hetente 120 órában. A 10 000 lakosra jutó heti rendelési óraszám 54,6, amely mind a megyei (67,1), mind a régiós (66,7) átlagnál alacsonyabb. Az egy lakosra jutó fogászati esetek száma 17,3, amely magasabb, mint a megyei (11,4), ill. régiós (11,5) átlag. Az ÁNTSZ adatai alapján összesen a 7 szolgáltató 7 telephelyen heti 143 órában nyújt fogászati szolgáltatást, Zirc mellett még 3 településen. Az OEP adatai alapján a kistérségben három otthoni szakápolást nyújtó szolgálat működik, 2 dudari és egy zirci székhellyel. 100 000 lakosra jutó szolgálatok száma 13,66, mely lényegesen magasabb, mind a megyei (3,53), mind a régiós (2,69) átlagnál. A 10 000 lakosra jutó éves teljesített vizitek száma 1616, mely szintén magasabb a megyei (1042), de alacsonyabb a régiós átlagnál (1234).

A Zirci kistérség egy háziorvosra és házigyerekorvosra jutó lakosságszám alakulása

(1997-2003.)

1 510 1 4961 447 1 487 1 482

1 569

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997 1999 2000 2001 2002 2003




Járóbeteg-szakellátást 3 szolgáltató nyújt, összesen 309 szakorvosi és 60 nem szakorvosi órában, főként a zirci Erzsébet Kórházban 298 szakorvosi és 60 nem szakorvosi órában. A másik szolgáltató egy-egy szakmában (szülészet-nőgyógyászat, érsebészet) nyújt ellátást. A 10 000 lakosra jutó szakorvosi órák száma 140,7, mely mind a megyei (167,5), mind a régiós (177,7) átlagnál lényegesen alacsonyabb. Az 1 lakosra jutó esetszám 6,7, mely magasabb a megyei (6,1) és a régiós (6,3) átlagnál is. Az alapszakmákat tekintve a 10 000 lakosra jutó belgyógyászati órák száma 24,1, mely mind a megyei (14,7), mind a régiós átlagnál lényegesen magasabb (12,9). A sebészeti órák aránya 18,2, mely szintén magasabb a megyei (8,4) és a régiós (8,5) átlagnál. A szülészet-nőgyógyászati órák aránya (23,7) is magasabb mind megyei (14,1), mind a régiós (14,0) átlagnál. Gyermekgyógyászati szakrendelés nincs. A zirci kistérség lakosai a járóbeteg szakellátást 90,5%-ban Veszprém megyében, 4,1%-át Győr-Sopron, 3,4%-ban Budapesten, 1,1%-át Fejér megyében vették igénybe, a többi megyében az ellátás nem érte el az 1,0%-ot. Az ellátás 91,7%-a történt régión belül. Megyén belül az esetek 39,4%-át a Zirci Kórház, 31,0%-át a különböző magánszolgáltatók (általában egy-két szakmában –beleértve a labort- nyújtanak ellátást), 25,4%-át a Veszprémi Kórház szakrendelői látták el. Az OEP szerződés szakmakódjai alapján • haematológiai, allergológiai, endokrinológiai, érsebészet, idegsebészeti, nephrológiai,

gyermek-ifjúságpszichiátriai, ill. laser diagnosztikai ellátást a Veszprémi Kórházban vettek igénybe,

• fertőző ellátás csak az Ajkai Kórház keretein belül van. Az ÁNTSZ adatai alapján a kistérségben sportorvosi ellátás Zircen a Városi Erzsébet Kórház-Rendelöintézetben működik heti 5 órában. Az OEP adatai alapján a kistérségben a gondozást nyújtó szolgáltató nincs. A kistérségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény van, Zircen az Erzsébet Kórház 62 aktív ÁNTSZ adata szerint 80 ágyas mátrix osztály, és 20 krónikus ággyal, mely belgyógyászati rehabilitáció. A 10000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 37, a Veszprém megyei 85. A kistérség lakosai 74 intézményben vették igénybe a fekvőbeteg szakellátást, 82,2%-ban Veszprém megyében, 8,8% Győr-Sopron, 4,7%-ban Budapesten, 1,4% Zala megyében. Az ellátás 83,3%-ára régión belül került sor. Az ellátások • 39,6%-a a Veszprémi Kórházban • 32,8%-a a Zirci Kórházban • 8,2%-a a Győri Kórházban • 2,9%-a a Balatonfüredi Állami Szívkórházban • 2,2%-a a Farkasgyepüi Tüdőgyógyintézetben • 1,4-1,4%-a a Sümegi Kórházban, ill. a Semmelweis Egyetemen, Budapesten • 1,0%-a az Ajkai Kórházban történt, a többi intézetben 1% alatti volt ez az arány. A kistérségben egy mentőállomás található Zircen, mely 2 mentőgépkocsival működik. A 10 000 lakosra jutó mentőgépkocsik száma 0,91, mely a megyei (0,90) és a régiós (0,92) átlaggal közel azonos. Betegszállítást a kistérségben a Szent Kristóf 2003. Kft végez, Zirci telephellyel. Az ÁNTSZ adata szerint az egész régióban ez az egyetlen szolgáltató, amely betegszállítás szolgáltatást nyújt.



3. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE RÉGIÓN KÍVÜL

3.1. A régió járóbeteg szakellátás szakorvosi óraszáma szakmánként A járóbeteg szakorvosi órák számát – 2005 évi adatokkal - szakmánként, kistérségenként megyénkénti sorrendben egy-egy összefoglaló táblázatban mutatjuk be.

kód szakma Adonyi Dunaúj-városi

Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Székes-fehérvári

Fejér megye

001 Belgyógyászat 20 160 40 304 524 002 Sebészet 15 90 4 45 146 300 004 Szülészet-nőgyógyászat 15 140 3 50 391 599 003 Traumatológia 4 100 10 170 284 005 Csecsemő-gyermekgyógyászat 90 30 221 341 006 Fül- orr- gégegyógyászat 10 60 5 24 228 327 007 Szemészet 14 90 6 30 271 411 008 Bőr- és nemibeteggyógy. 10 38 10 83 141 009 Neurológia 48 30 90 168 010 Ortopédia 20 8 98 126 011 Urológia, andrológia 4 45 6 125 180 012 Klinikai onkológia 20 10 44 74 014 Reumatológia és fizioter. 60 2 20 40 213 335 015 Intenzív betegellátás 5 5 016 Fertőzőbeteg-ellátás 16 55 71 018 Pszichiátria 60 5 111 176 019 Tüdőgyógyászat 38 16 124 178 022 Mozgásszervi rehabilitáció 13 15 28 027 Angiológia,phlebol.,lymph. 16 16 028 Haematológia 20 40 60 029 Allergológia, immunológia 10 1 37 48 030 Endokrinológia, diabetol. 30 4 76 110 031 Gastroenterológia 15 30 8 53 033 Érsebészet 10 30 40 034 Idegsebészet 7 15 22 035 Stroke 2 2 036 PIC 10 10 037 Nefrológia 20 57 77 038 Oszteoporózis centrum 15 45 60 040 Kardiológia 6 90 20 131 247 041 Gyermek- és ifjúságpszich. 15 29 44 045 Addiktológia 10 37 47 046 Sürgősségi betegellátás 498 498 048 Gyermeksebészet 18 18 049 Plasztikai (égési) seb. 5 5 050 Labordiagnosztika 30 4 5 25 314 378 051 Röntgen diagnosztika 100 5 38 276 419 053 Ultrahang-diagnosztika 10 115 5 41 364 535 054 Patológia és kórszövettan 40 110 150 055 Aneszteziológia 10 5 44 59 056 Speciális diagnosztika 79 7 241 327 057 Fizio- és mozgásterápia 30 10 60 100 059 Lézerdiagnosztika és terápia 7 7 061 Véradószolgálat és szövetb. 9 10 19 065 Nukleáris medicina 30 30 0A3 Kézsebészet 10 10 Szakorvosi óra összesen 108 1 758 4 35 20 545 5 326 7 796



kód szakma

Do

rog

i

Esz

terg

om

i

Kis

bér

i

Ko

már

om

i

Oro

szlá

ny

i

Tat

abán

yai

Tat

ai

Ko

már

om

m

egye

001 Belgyógyászat 30 80 30 82 35 60 50 367 002 Sebészet 40 34 60 60 40 40 60 334 004 Szülészet-nőgyógyászat 40 124 30 70 30 91 55 440 003 Traumatológia 70 166 236 005 Csecsemő-gyermekgyógyászat 13 48 24 10 184 40 319 006 Fül- orr- gégegyógyászat 30 52 15 50 24 76 30 277 007 Szemészet 40 80 10 60 30 120 50 390 008 Bőr- és nemibeteggyógy. 15 50 15 27 22 60 22 211 009 Neurológia 30 73 20 30 30 40 30 253 010 Ortopédia 5 6 6 5 6 34 62 011 Urológia, andrológia 12 50 6 16 6 30 30 150 012 Klinikai onkológia 5 35 60 20 120 014 Reumatológia és fizioter. 32 75 20 55 30 45 30 287 016 Fertőzőbeteg-ellátás 2 10 12 018 Pszichiátria 15 59 15 8 6 45 15 163 019 Tüdőgyógyászat 12 30 16 16 49 20 143 022 Mozgásszervi rehabilitáció 20 4 25 49 028 Haematológia 5 30 35 029 Allergológia, immunológia 24 24 030 Endokrinológia, diabetol. 14 6 30 10 60 031 Gastroenterológia 10 30 10 20 5 30 5 110 033 Érsebészet 6 10 3 19 034 Idegsebészet 2 30 3 35 035 Stroke 15 4 19 037 Nefrológia 30 10 40 038 Oszteoporózis centrum 4 30 10 44 040 Kardiológia 50 12 12 70 30 174 041 Gyermek- és ifjúságpszich. 2 3 4 9 048 Gyermeksebészet 6 6 050 Labordiagnosztika 30 40 30 60 30 103 30 323 051 Röntgen diagnosztika 20 90 30 60 30 178 70 478 053 Ultrahang-diagnosztika 20 70 35 33 10 90 10 268 054 Patológia és kórszövettan 30 40 70 055 Aneszteziológia 15 5 30 50 056 Speciális diagnosztika 30 6 36 057 Fizio- és mozgásterápia 10 30 40 10 90 061 Véradószolgálat és szövetb. 15 15 065 Nukleáris medicina 60 60 071 Pszichológia 30 30 0A3 Kézsebészet 2 2 0A8 Foniátria 6 6 Szakorvosi óra összesen 405 1 305 388 699 396 1 965 658 5 816



kód szakma

Ajk

ai

Bal

ato

nal

mád

i

Bal

ato

nfü

red

i

Páp

ai

Sü

meg

i

Tap

olc

ai

Vár

pal

ota

i

Ves

zpré

mi

Zir

ci

Ves

zpré

m

meg

ye

001 Belgyógyászat 156 8 45 58 5 58 55 105 53 543 002 Sebészet 51 8 30 24 25 45 55 33 40 311 004 Szülészet-nőgyógyászat 71 8 30 80 58 45 30 120 52 519 003 Traumatológia 50 44 15 117 18 244 005 Csecsemő-gyermekgyógyászat 52 30 15 5 194 296 006 Fül- orr- gégegyógyászat 46 5 30 55 23 30 91 10 290 007 Szemészet 70 8 48 49 40 30 84 30 359 008 Bőr- és nemibeteggyógy. 42 18 20 57 23 52 212 009 Neurológia 45 22 26 11 20 63 10 197 010 Ortopédia 18 4 3 4 37 66 011 Urológia, andrológia 10 33 40 15 4 50 152 012 Klinikai onkológia 15 8 4 41 68 014 Reumatológia és fizioter. 37 18 43 53 65 30 59 15 320 016 Fertőzőbeteg-ellátás 5 5 018 Pszichiátria 12 22 15 11 10 51 121 019 Tüdőgyógyászat 51 45 45 15 60 216 022 Mozgásszervi rehabilitáció 10 10 20 028 Haematológia 36 36 029 Allergológia, immunológia 8 8 030 Endokrinológia, diabetol. 24 24 031 Gastroenterológia 24 30 80 8 142 033 Érsebészet 15 25 5 45 034 Idegsebészet 7 7 037 Nefrológia 40 40 038 Oszteoporózis centrum 15 10 25 040 Kardiológia 15 12 50 22 50 54 8 211 041 Gyermek- és ifjúságpszich. 30 30 046 Sürgősségi betegellátás 56 56 050 Labordiagnosztika 26 2 15 52 10 71 86 262 051 Röntgen diagnosztika 30 10 35 75 15 30 30 203 60 488 053 Ultrahang-diagnosztika 45 25 42 15 30 25 122 304 054 Patológia és kórszövettan 10 11 10 15 2 108 156 055 Aneszteziológia 12 10 25 47 056 Speciális diagnosztika 10 82 15 110 217 057 Fizio- és mozgásterápia 15 40 10 10 75 059 Lézerdiagnosztika és terápia 2 2 065 Nukleáris medicina 15 30 45 068 Pszichoterápia 2 2 0A3 Kézsebészet 10 10 Szakorvosi óra összesen 934 97 540 824 228 620 381 2 213 309 6 171

A táblázatokban részletezve van, s így jól áttekinthető, hogy milyen szolgáltatói kapacitás van egy-egy megyén belül az egyes kistérségekben valamennyi szakmában. A táblázatok az OEP adatai alapján, az OEP szerződésekben nevesített járóbeteg szakellátások szakorvosi óraszámait tartalmazzák. A táblázatban a megyék, azon belül a kistérségek ABC sorrendben következnek. A szakmák sorrendje a szakmakód szerinti, minden táblázat a szerződött szakellátásokat tartalmazza csak.



Az Egészségügyi Fejlesztési Stratégia kidolgozásához fontos megismerni, hogy az egyes kistérségek lakossága melyik szakellátásokat veszi igénybe jelenleg a régión kívül. Az alapellátás igénybevétele csak igen kis mértékben – pl. szomszédos településen – fordul elő a Közé-Dunántúli régión kívül. A szakellátásokat, úgymint járóbeteg szakellátás és a fekvőbeteg szakellátás igénybevételét vizsgáltuk szakmánként, a szolgáltatást a régión kívül igénybevevő lakos lakhely irányítószáma szerint.

A Közép-Dunántúli régión kívül ellátott járóbeteg esetek aránya

100%

100%

71%

52%

34%

26%

25%

23%

23%

21%

19%

17%

17%

16%

15%

15%

15%

14%

14%

14%

12%

11%

11%

11%

11%

10%

10%

9% 9%

8% 8% 8% 8% 8% 8%

6% 6% 5% 4% 3%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Onk

orad

iológ

ia

Drog

b eteg-

ellát á

s

Angio lóg

ia

I zot ó

pdi a

gnos

ztik a

Haem

atol ó

gia

I deg

sebé

szet

Allergol

,imm

u n.

Pszic

hol.

Onk

ológ

ia

En dokin

ol .

P athol

ógia

Gyerm

ekgy

ógy.

Ort opé

dia

Laser

d g. és

th.

Neph

r ológ

i a

Gy- if j

.pszi

ch.

Gasztr

o enter .

S pec. d

ig.

Ér sebé

szet

Mo zg

ássz.

r ehab

.

S trok e

Labor

atór i

u m

Seb ész

et

Kard

iológ

i a UH

S zül- n

ögy óg

y.

Urol

ó gia

Belgy óg

yásza

t

Anes

z tezi o

l ógia

Rtg

F ül -o r r-

gégeg

y.

I deg

gyóg

yász

at

P szic hiá

tr ia

S zemész

et

Traumato

lógia

Bö rgyóg

yás za

t

Oste

o poró

zis

Re umat

ológia

Tüdő

gyóg

yászat

F izio-

mo zgá

sth.

Forrás: OEP

Magas arányban a régión kívül történt járóbeteg szakellátás

• onkoradiológia és drogbeteg ellátás (100%) • angiológia (71%) • izotópdiagnosztika (52%) • haematológia (34%) • idegsebészet (26%) • allergológia, immunológia (25%) szakmában.

Alacsony arányban a régión kívül történt járóbeteg szakellátás • fizio- és mozgásterápia (3%) • tüdőgyógyászat (4%) • reumatológia (5%) • osteoporózis (6%) és bőrgyógyászat (6%) szakmákban.



A Közép-Dunántúli régión kívül ellátott aktív fekvőbeteg esetek aránya

100

%10

0%

100

%

100

%

100

%10

0%

100

%1

00%

100

%

49%

47%

40%

38%

36%

35%

32%

26%

26%

25%

25%

24%

24%

22%

18%

17%

16%

14%

13%

13%

13%

12%

9%

9%

7%

7% 7%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Onkorad

iológ

ia

Angiológ

ia

Allerg

ol, im

mun

ol

Tüdő-m

ellkas

seb.

Szívse

bésze

t

Gyermek-

ifj.p

szich

.

Addiktol ó

gia

Nukl. m

edici

na

AID

S diag

nosz

tika,

th.

Onk

ológia

Ortopé

dia

Ideg

sebés

zet

PIC

Kard

ioló

gia

Börgy

ógyás

zat

Intenziv

Gyermek

gyóg

yás za

t

Érsebé

szet

Hae

ma tológ

ia

Reuma tol

ógia

Endokin

ol, an

yagc

sere

Tüdőg

yógyá

szat

Sebés

zet

Urol ó

gia

Szülés

zet-n

ögyóg

yásza

t

Nep

hrológ

ia

Szemés

zet

Traumatológ

ia

Ideg

gyógy

ászat

Fül -o

rr-gég

egy.

Pszic

hiátr i

aSt ro

ke

Belgyógyá

szat

Sürg

ôsségi

beteg

ellátá

s

Fertö

zö

Gasztr

oente

rológ

i a

Magas arányban a régión kívül történt fekvőbeteg szakellátás

• onkoradiológia (100%), • angiológia (100%), • allergológia, immunológia (100%), • tüdő-mellkassebészet (100%), • szívsebészet (100%), • nukleár.medicina (100%), • gyermek- ifjuság pszichiátria (100%), addiktológia (100%), • onkológia (49%) • ortopédia (47%) szakmában.

Alacsony arányban a régión kívül történt fekvőbeteg szakellátás • gasztroenterológia (7%) • fertőző (7%) • sörgősségi betegellátás (7%) • stroke (9%) • belgyógyászat (9%) szakmákban.



3.2. Fejér megye

3.2.1. Abai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • onkoradiológia (98,3% - Budapesten, 1,7% - Szabolcs-Szatmár megyében) • gasztroenterológia (55,7% - Budapesten, 6,5% - Somogy, 5,9-5,9% - Borsod-A-Z, ill.

Zala, 2,2-2,2% - Baranya, ill. Győr-Sopron, 1,1-1,1% - Bács-Kiskun, ill. Csongrád megyében)

• angiológia (53,2% - Budapesten) • belgyógyászat (22,2% - Budapesten, 7,9% - Somogy, 5,9% - Hajdú-Bihar, 4,8% - Zala,

2,4% - Baranya, 1,6% - Bács-Kiskun, megyében) • allergológia, immunológia (24,4% - Budapesten, 11,5% - Hajdú-Bihar, 5,3% - Győr-

Sopron megyében) • nephrológia (40,2% - Budapesten) • ideggyógyászat (12,5% - Budapesten, 9,6% - Baranya, 8,2% - Hajdú-Bihar, 3,0% -

Somogy, 1,3% - Bács-Kiskun, 1,2% - Zala megyében) • sebészet (12,0% - Budapesten, 8,7% - Baranya, 3,1% - Hajdú, 3,0% - Somogy, 2,4% -

Győr-Sopron, 1,6% - Borsod megyében) • urológia (12,3% - Baranya megyében, 11,4% - Budapesten, 2,2% - Győr-Sopron, 1,2% -

Zala megyében) • kardiológia (15,4% - Budapesten, 3,2% - Somogy, 2,9% - Baranya, 2,2% - Győr-Sopron,

1,7% - Zala megyében) • haematológia (22,7% - Budapesten) • mozgásszervi rehabilitáció (15,2% - Budapesten, 6,2% - Baranya megyében) • szemészet (11,4% - Budapesten, 2,1% - Baranya, 1,3% - Hajdú-Bihar, 1,1-1,1% -

Somogy, ill. Zala megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (50,0% - Budapesten, 37,5% - Baranya, 12,5% - Pest

megyében) • endokrinológia (50 % - Győr-Sopron, 25 % - Szabolcs-Sz-B. megyében) • bőrgyógyászat (28,8% - Budapesten, 2,5% - Borsod-A-Z, 1,3% - J-N-Szolnok megyében) • ideggyógyászat (12,5% - Budapesten, 3,1,-31,% - Bács-Kiskun, Pest, ill. Somogy

megyében) • belgyógyászat(10,4% - Budapesten, 5,1% - Baranya, 3,6% - Somogy, 1,1% - Zala

megyében) A krónikus ellátás 97,7%-a, a rehabilitációs ellátás 77,3%-a régión belül történt.

3.2.2. Adonyi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (90,5% - Budapesten, 9,5% - Csongrád megyében) • angiológia (90,2% - Budapesten, 4,3% - Pest megyében) • izotóp-diagnosztika (76,6% - Budapesten) • stroke (66,7% - Budapesten, 4,8% - Csongrád megyében) • onkológia (55,0% - Budapesten, 8,4% - Pest megyében)



• allergológia, immunológia (31,1% - Budapesten, 17,1% - Pest megyében) • ortopédia (35,4% - Budapesten, 2,5% - Pest, 1,4% - Baranya megyében) • tüdőgyógyászat (31,4% – Budapesten, 4,7% - Pest megyében) • gasztroenterológia (26,9% - Budapesten, 7,5% - Pest megyében) • sebészet (26,3% Budapesten, 7,9% - Pest megyében) • gyermekgyógyászat (32,0% - Budapesten, 1,2% - Pest megyében) • belgyógyászat (31,0% - Budapesten, 1,3% - Pest megyében) • bőrgyógyászat (24,5% - Budapesten, 7,2% - Pest megyében) • szülészet-nőgyógyászat (24,1% - Budapesten, 4,1% - Pest megyében) • nephrológia (29,1% - Budapesten) • urológia (26,4% - Budapesten) • kardiológia (26,2% - Budapesten, 1,2% - Pest megyében) • szemészet (20,9% - Budapesten, 5,3% - Pest megyében) • osteoporózis (21,7% - Budapesten, 3,5% - Pest megyében) • haematológia (24,6% - Budapesten) • endokrinológia (22,5% - Budapesten, 1,0% - Pest megyében) • ultrahang-dg. (21,2% - Budapesten, 2,3% - Pest megyében) • idegsebészet (20,4% - Budapesten, 1,5% - Győr-Sopron, 1,2% - Baranya megyében) • spec. diagnosztika (21,3% - Budapesten, 1,2% - Pest megyében) • ideggyógyászat (19,7% - Budapesten, 1,6% - Pest megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia (95,8% - Budapesten, 4,2% - Pest megyében) • onkológia (61,3% - Budapesten, 4,4% - Bács-Kiskun, 3,6% - Pest megyében) • reumatológia (65,9% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (64,2% - Budapesten, 1,9% - Pest megyében) • ortopédia (56,8% - Budapesten, 3,4 % - Baranya megyében) • bőrgyógyászat (32,4% - Budapesten, 5,9% - Csongrád, 2,9% - Bács-Kiskun megyében) • idegsebészet (18,9% - Budapesten, 10,8% - Szabolcs-Szatmár, 2,7% - Csongrád

megyében) • kardiológia (30,6% - Budapesten) • érsebészet (28,4% - Budapesten, 2,6% - Győr-Sopron megyében) • belgyógyászat (29,8% - Budapesten) • sebészet (27,6% - Budapesten, 1,2% - Pest, 1,0% - Baranya megyében) • gyermekgyógyászat (28,8% - Budapesten) • stroke (17,6% - Budapesten, 5,9-5,9% - Baranya és Nógrád megyében) • szülészet-nőgyógyászat (23,5% - Budapesten, 1,1% - Pest megyében) A krónikus ellátás 85,0%-a, a rehabilitációs ellátás 69,9%-a régión belül történt.

3.2.3. Bicskei kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (94,1% - Budapesten, 5,9% - Győr-Sopron megyében) • angiológia (85,3% - Budapesten, 2,0% - Pest megyében) • gasztroenterológia (61,4% - Budapesten, 8,1% - Pest megyében) • izotópdiagnosztika (59,2% - Budapesten, 1,5 % - Győr-Sopron megyében)



• endokrinológia (59,7% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (48,0% - Budapesten, 7,4% - Pest megyében) • ortopédia (50,4% - Budapesten, 4,2% - Pest megyében) • kardiológia (48,5% - Budapesten, 5,1% - Pest megyében) • haematológia (46,5% - Budapesten) • ideggyógyászat (42,1% - Budapesten, 3,7% - Pest megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (43,7% - Budapesten, 5,9% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (36,5% - Budapesten, 5,7% - Pest megyében) • allergológia (35,5% - Budapesten, 4,4% - Pest megyében) • pszichiátria (24,7% - Budapesten, 15,1% - Pest megyében) • fül-orr-gégészet (29,5% - Budapesten, 5,7% - Pest megyében) • érsebészet (33,6% - Budapesten) • szülészet-nőgyógyászat (28,3% - Budapesten, 4,9% - Pest megyében) • nephrológia (31,5% - Budapesten) • traumatológia (25,0% - Budapesten, 3,6% - Pest megyében) • urológia (25,6% - Budapesten, 2,5% - Pest megyében • osteoporózis (26,2% - Budapesten) • stroke (27,2% - Budapesten, 1,2% - Pest megyében) • spec. diagnosztika (22,0% - Budapesten, 1,1% - Pest megyében) • ultrahang diagnosztika (20,8% - Budapesten, 2,2% - Pest megyében) • belgyógyászat (20,6% - Budapest, 1,9% - Pest megyében) • idegsebészet (21,2% - Budapesten, 1,2% - Győr-Sopron megyében) • szemészet (19,0% - Budapesten, 4,0% - Pest megyében) • sebészet (17,6% - Budapesten, 4,0% - Pest megyében) • bőrgyógyászat (15,2% - Budapesten, 4,1% - Pest megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• endokrinológia (100 % - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (91,7% - Budapesten, 5,6% - Hajdú-Bihar, 2,8% - Pest

megyében) • angiológia (85,7% - Budapesten, 14,3% - J-N-Szolnok megyében) • nephrológia (66,7% - Budapesten, 33,3% - Pest megyében) • onkoradiológia (68,2% - Budapesten, 31,8% - Vas megyében) • gyermekgyógyászat (57,9% - Budapesten, 8,7% - Pest megyében) • onkológia (63,9% - Budapesten) • sebészet (60,0% - Budapesten, 1,7% - Somogy megyében) • urológia (55,5% - Budapesten) • ortopédia (54,4% - Budapesten) • kardiológia (49,3% - Budapesten, 1,2% - Pest megyében) • szemészet (49,3% - Budapesten, 1,5% - Pest, 1,2% - Hajdú-Bihar megyében) • belgyógyászat (50,8% - Budapesten) • szülészet-nőgyógyászat (47,9% - Budapesten, 2,7% - Pest megyében) • fül-orr-gégészet (41,3% - Budapesten, 1,3% - Pest megyében) • ideggyógyászat (41,0% - Budapesten, 1,3% - Pest megyében) • érsebészet (42,7% - Budapesten) • traumatológia (40,6% - Budapesten) • idegsebészet (37,4% - Budapesten, 1,9% - Baranya megyében) • bőrgyógyászat (40,0% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (29,1% - Budapesten, 6,9% - Pest megyében) • haematológia (26,2% - Budapesten)



A krónikus ellátás 95,4%-a, a rehabilitációs ellátás 67,8%-a régión belül történt.

3.2.4. Dunaújvárosi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (98,8% - Budapesten) • angiológia (87,8% - Budapesten, 2,7% - Csongrád, 1,4% - Pest megyében) • stroke (75,9% - Budapesten, 3,4-3,4% - Baranya és Tolna megyében) • izotópdiagnosztika (62,1% - Budapesten, 1,7% - Csongrád, 1,4% - Győr-Sopron, 1,1% -

Baranya megyében) • nephrológia (23,6% - Budapesten, 1,1-1,1% - Baranya és Tolna megyében) • allergológia, immunológia (19,9% - Budapesten, 1,3% - Baranya megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (98,5% - Budapesten, 1,5% . Csongrád megyében) • allergológia, immunológia (47,1% - Budapesten, 52,9% - Baranya megyében) • onkológia (82,8% - Budapesten) • bőrgyógyászat (45,7% - Budapesten, 8,5% - Csongrád, 4,3% - Baranya, 1,1-1,1% -

Hajdú-Bihar, ill. Tolna megyében) • reumatológia (28,9% - Budapesten, 9,6% - Baranya, 1,1% - Bács-Kiskun megyében) • stroke (32,1% - Budapesten, 7,1% - Baranya megyében) • tüdőgyógyászat (35,2% - Budapesten, 1,3% - Baranya megyében) • kardiológia (30,6% - Budapesten, 1,2% - Baranya megyében) • idegsebészet (23,0% - Budapesten, 2,9% - Győr-Sopron, 2,4% - Baranya megyében) • ortopédia (24,7% - Budapesten, 3,9% - Baranya megyében) • érsebészet (22,8% - Budapesten, 1,3-1,3% - Baranya, ill. Tolna megyében) A krónikus ellátás 93,1%-a, a rehabilitációs ellátás 71,4%-a régión belül történt.

3.2.5. Enyingi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (98,3 - Budapesten, 1,7% - Somogy megyében) • gasztroenterológia (69,8% - Budapesten, 1,9-1,9% - Baranya, ill. Zala megyében) • allergológia, immunológia (30,6% - Budapesten, 11,3% - Baranya, 1,6% - Győr-Sopron

megyében) • izotópdiagnosztika (30,4% - Budapesten, 1,9% - Somogy megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (28,6% - Budapesten, 1,6% - Tolna megyében) • haematológia (23,1% - Budapesten) • kardiológia (10,6% - Budapesten, 8,2% - Somogy megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• allergológia, immunológia (100% - Budapesten) • angiológia (100% - Budapesten) • gyermek–ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten)



• onkoradiológia (100% - Budapesten) • endokrinológia (75,0% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (35,3% - Somogy megyében, 13,5% - Budapesten) • sebészet (28,0% - Somogy megyében, 10,0% - Budapesten, 2,8% - Baranya, 1,8% -

Tolna megyében) • fül-orr-gégészet (35,0% - Somogy megyében, 3,7% - Budapesten) • bőrgyógyászat (22,6% - Budapesten, 7,5% - Baranya megyében, 1,9%-1,9% - Somogy, -

Csongrád, ill. Pest megyében) • ideggyógyászat (24,7% - Somogy megyében, 9,1% - Budapesten, 1,3%-1,3% - Baranya,

ill. Zala megyében) • tüdőgyógyászat (33,8% - Budapesten, 1,5% - Somogy megyében) • kardiológia (16,2 % - Budapest, 9,8% - Somogy, 4,0% - Baranya megyében) • szemészet (12,1% - Somogy megyében, 10,0% - Budapesten, 4,3% - Bács-Kiskun, 1,4%

- Győr-Sopron megyében) • szülészet–nőgyógyászat (22,6% - Somogy megyében, 5,3% - Budapesten) • belgyógyászat (15,2% - Somogy megyében, 5,7% - Budapesten, 1,8% - Baranya, 1,5% -

Tolna megyében) A krónikus ellátás 96,0%-a, a rehabilitációs ellátás 86,6%-a régión belül történt.

3.2.6. Ercsi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (92,6% - Budapesten, 5,3% - Baranya, 1,1-1,1% - Csongrád, ill. Somogy megyében)

• izotópdiagnosztika (84,9% Budapesten) • angiológia (57,7% - Budapest, 20,2% - Pest megyében) • allergológia, immunológia (43,1% - Budapesten, 31,7% - Pest, 1,8% - Győr-Sopron

megyében) • gasztroenterológia (50,0% - Budapesten, 20,6% - Pest megyében) • onkológia (44,3% - Budapesten, 23,2% - Pest, 1,1% - Baranya megyében) • gyermekgyógyászat (56,4% - Budapesten, 10,2% - Pest megyében) • stroke (67,3 - Budapesten) • ortopédia (53,8% - Budapesten, 9,4% - Pest megyében) • bőrgyógyászat (37,9% - Budapesten, 20,5% - Pest megyében) • sebészet (37,6% - Budapesten, 14,4% - Pest megyében) • nephrológia (52,9% - Budapesten) • kardiológia (40,5% - Budapesten, 11,4% - Pest megyében) • idegsebészet (50,2% - Budapesten) • szülészet–nőgyógyászat (32,3% - Budapesten, 16,8% - Pest megyében) • belgyógyászat (40,9% - Budapest, 6,3% - Pest megyében) • ideggyógyászat (38,9% - Budapesten, 7,3% - Pest megyében) • osteoporózis (26,5% - Budapesten, 19,3% - Pest megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (44,7% - Budapesten) • endokrinológia (43,1% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (40,6% - Budapesten) • urológia (35,7% - Budapesten, 4,9% - Pest megyében) • spec. diagnosztika (36,7% - Budapesten, 3,8% - Pest megyében) • haematológia (39,9% - Budapesten) • pszichiátria (26,7% - Budapesten, 9,0% - Pest, 1,2% - Győr-Sopron megyében)



• fizio-mozgástherápia (25,0% - Budapesten, 8,5% - Pest, 1,2% - Borsod-A-Z. megyében) • szemészet (23,9% - Budapesten, 11,6 - Pest megyében) • ultrahang-diagnosztika (30,8% - Budapest, 5,2% - Pest megyében) • fül-orr-gégészet (25,7% - Budapesten, 7,7% - Pest megyében) • tüdőgyógyászat (19,0% - Budapesten, 14,2% - Pest megyében) • érsebészet (32,2% - Budapesten) • traumatológia (28,0% - Budapest, 3,0% - Pest megyében • képalkotó eljárások (15,8% - Budapesten, 4,6% - Pest megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (83,3% - Budapesten, 16,7% - Pest megyében) • ortopédia (87,8% - Budapesten) • onkológia (76,1% - Budapesten) • idegsebészet (61,3% - Budapesten, 3,2% - Pest megyében) • gyermekgyógyászat (51,1% - Budapesten, 6,4% - Pest megyében) • szülészet-nőgyógyászat (50,4% - Budapesten, 5,3% - Pest megyében) • sebészet (50,7% - Budapesten, 2,4% - Pest megyében) • belgyógyászat (49,5% - Budapesten) • bőrgyógyászat (51,3% - Budapesten, 2,6% - Pest megyében) • tüdőgyógyászat (29,4% - Budapesten, 16,9% - Pest, 2,3% - Heves, 1,1%-1,1%, -

Somogy illetve Borsod-A-Z. megyében) • kardiológia (41,2 - Budapesten, 2,9% - Pest megyében) • szemészet (41,5% - Budapesten, 2,0% - Pest megyében) • fül-orr-gégészet (41,0% - Budapesten) • reumatológia (38,4% - Budapesten, 1,4% - Pest megyében) • érsebészet (36,0% - Budapesten) • traumatológia (30,7% - Budapesten) • urológia (28,2% - Budapesten) • ideggyógyászat (25,9% - Budapesten) • nephrológia (11,6-11,6% - Budapesten, ill. Pest megyében, 2,3% - Baranya megyében) A krónikus ellátás 85,6%-a, a rehabilitációs ellátás 56,5%-a régión belül történt.

3.2.7. Gárdonyi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (100% - Budapesten) • gasztroenterológia (90,7% - Budapesten, 1,1%-1,1% - Bács-Kiskun, ill. Csongrád és

Hajdú-Bihar megyében) • angiológia (57,9% - Budapesten, 2,4% - Pest, 1,6% - Győr-Sopron megyében) • izotópdiagnosztika (56% - Budapesten) • mozgásszervi rehabilitáció (46,7% - Budapesten, 2,4% - Borsod-A-Z. megyében) • allergológia, immunológia (33,8% - Budapesten, 1,0%-1,0% Hajdú-Bihar és Baranya

megyében) • kardiológia (28% - Budapesten) • belgyógyászat (27,1% - Budapesten, 1,0% - Pest megyében) • sebészet (24,0% - Budapest, 2,7% - Pest megyében)



• haematológia (26,7% - Budapesten, 1,6% - Pest megyében) • nephrológia (27,1% - Budapesten) • endokrinológia (22,7% - Budapesten, 2,4% - Pest, 1,0% - Baranya megyében) • bőrgyógyászat (22,3% - Budapesten, 1,5% - Pest megyében) • gyermekgyógyászat (23,2% - Budapesten, 1,1% - Pest megyében) • stroke (25,3% - Budapesten) • ideggyógyászat (21,3% - Budapesten, 1,1% - Pest megyében) • szülészet-nőgyógyászat (20,0% Budapesten, 1,8% - Pest megyében) • urológia (23,1% - Budapesten) • onkológia (20,3% - Budapesten, 1,8% - Pest megyében) • fül-orr-gégészet (18,7% - Budapesten) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% Budapesten) • endokrinológia (100% Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% Budapesten) • onkoradiológia (100% Budapesten) • allergológia, immunológia (88,9% - Budapesten, 5,6% - Baranya, 5,6% - Hajdú-Bihar

megyében) • nephrológia (20,0-20,0% - Budapesten, - Baranya, - Pest, ill. Vas megyében) • ideggyógyászat (52,9% - Budapesten, 1,1%-1,1% - Pest, - Csongrád, ill. Baranya

megyében) • gyermekgyógyászat (39,9% - Budapesten, 2,2% - Baranya megyében) • idegsebészet (32,5% - Budapesten, 2,6-2,6% - Szabolcs-Szatmár, ill. Vas megyében,

1,3% - Baranya megyében) • onkológia (30,8% - Budapesten, 7,5% - Baranya megyében) • reumatológia (28,7% - Budapesten, 7,8% - Baranya megyében) • ortopédia (34,6% - Budapesten) • sebészet (26,4% - Budapesten, 3,3% - Somogy, 1,0-1,0% - Pest, ill. Győr-Sopron

megyében) • kardiológia (28,9% - Budapesten) • urológia (27,8% - Budapesten,1,0-1,0% - Baranya, ill. Pest megyében) • belgyógyászat (25,3% - Budapesten, 1,4% - Somogy, 1,1% - Pest megyében) • tüdőgyógyászat (23,5% - Budapesten, 1,5% - Somogy megyében) • szemészet (20,4% - Budapesten, 1,6% - Pest, 1,2% - Baranya megyében) • szülészet-nőgyógyászat (21,7% - Budapesten) A krónikus ellátás 93,0%-a, a rehabilitációs ellátás 64,7%-a régión belül történt.

3.2.8. Móri kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (90,3% - Budapesten, 8,9% - Győr-Sopron megyében) • angiológia (52,5% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (31,9% - Budapesten, 6,9% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (20,9% - Budapesten, 1,1% - Baranya megyében) • idegsebészet (17,1% - Budapesten, 4,5% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (20,7% - Budapesten)



Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia (87,5% - Budapesten, 9,4% - Pest, 3,1% - Baranya megyében) • onkológia (42% - Budapesten, 2,2% Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (34,2% - Budapesten, 4,7% - Győr-Sopron, 1,3% - Baranya megyében) • kardiológia (36,5% - Budapesten, 1,9% - Baranya, 1,3% - Somogy, 1,0% - Zala

megyében) • ortopédia (20,5% - Budapesten, 2,6% - Baranya megyében) • bőrgyógyászat (20,0% - Budapesten) A krónikus ellátás 98,4%-a, a rehabilitációs ellátás 74,0%-a régión belül történt.

3.2.9. Sárbogárdi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (95,5% - Budapesten, 3,4% - Baranya megyében) • angiológia (61,4% - Budapesten, 2,3% - Baranya megyében) • gasztroenterológia (38,3% - Budapesten, 16,7% - Tolna, 2,5% - Baranya megyében) • allergológia, immunológia (47,5% - Budapesten, 7,1% - Baranya, 1,0% - Hajdú-Bihar

megyében) • izotópdiagnosztika (41,8% - Budapesten, 7,3% - Tolna, 2,1% - Bács-Kiskun, 1,2% -

Baranya megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (17,3% - Budapesten, 4,5% - Tolna, 3,6-3,6% - Baranya ill.

Borsod-A-Z. megyében) • onkológia (22,9% Budapesten, 2,7% - Baranya, 1,0% - Tolna megyében) • endokrinológia (18,8% - Budapesten, 1,4% - Baranya, 1,2% - Tolna megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (48,1% - Budapesten, 33,3% - Baranya, 11,1% - Tolna, 7,4%

Pest megyében) • endokrinológia (33,3-33,3% - Budapesten, ill. Baranya megyében) • ortopédia (32,4% - Budapesten, 3,7-3,7% - Baranya, ill. Tolna megyében) • onkológia (22,2% - Budapesten, 12,0% - Baranya, 4,4% Bács-Kiskun megyében) • idegsebészet (21,0% - Budapesten, 6,5% - Baranya, 1,6% - Csongrád megyében) • tüdőgyógyászat (26,2% - Budapesten, 1,2% - Csongrád megyében) • kardiológia (21,6% - Budapesten, 3,0% - Baranya, 1,7% - Somogy megyében) • belgyógyászat (13,8% Budapesten, 6,3% - Tolna, 2,5% - Somogy, 1,1% - Baranya

megyében) • ideggyógyászat (12,1% - Budapesten, 4,7% - Somogy, 3,7% - Tolna, 2,8% - Pest, 1,9% -

Hajdú-Bihar megyében) • sebészet (9,9% - Budapesten, 9,2% - Tolna, 2,6% - Baranya, 1,7% - Somogy megyében) • gyermekgyógyászat (11,9% - Budapesten, 4,7% - Somogy, 3,3% - Baranya, 1,9% -

Tolna megyében) A krónikus ellátás 97,0%-a, a rehabilitációs ellátás 71,4%-a régión belül történt.



3.2.10. Székesfehérvári kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül

• onkoradiológia (100% - Budapesten) • gasztroenterológia (43,7% - Budapesten, 3,4% - Pest, 1,9% - Csongrád, 1,7% - Hajdú-

Bihar, 1,3% - Baranya megyében) • izotópdiagnosztika (40,0% - Budapesten, 2,0% - Győr-Sopron megyében) • angiológia (21,2% Budapesten, 2,0% - Győr-Sopron, 1,2% - Pest megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• onkoradiológia (98,9% - Budapesten, 1,1% - Borsod-A-Z. megyében) • angiológia (85,7% - Budapesten, 14,3% - Pest megyében) • allergológia, immunológia (69,4% - Budapesten, 17,7% - Baranya, 8,1% - Hajdú-Bihar,

4,8% - Pest megyében) • endokrinológia (44,4% - Budapesten, 11,1% - Csongrád, 4,4% - Győr-Sopron, 2,2% -

Baranya megyében) • nephrológia (31,3% - Baranya megyében, 6,3% - Budapesten, ill. Somogy megyében) • ideggyógyászat (23,6% - Budapesten, 1,1% - Somogy megyében) • kardiológia (21,0% - Budapesten, 2,5% - Somogy, 2,0% - Baranya megyében) • onkológia (23,7% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (18,0% Budapesten, 1,7% - Somogy megyében) • idegsebészet (16,9% - Budapesten, 1,3% - Baranya megyében, 1,0% - Győr-Sopron

megyében) A krónikus ellátás 96,7%-a, a rehabilitációs ellátás 73,7%-a régión belül történt.



3.3. Komárom-Esztergom megye

3.3.1. Dorogi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (90,7% - Budapesten, 9,3% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (99,0% - Budapesten) • endokrinológia (95,6% - Budapesten, 3,7% - Pest megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (89,0% - Budapesten) • allergológia (76,5% - Budapesten, 2,2% - Győr-Sopron megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (75,8% - Budapesten, 2,2% - Pest, 1,1% - Borsod-A-Z.

megyében) • fizio- és mozgásterápia (52,9% - Budapesten, 11,7% - Pest, 5,6% - Győr-Sopron, 1,6% -

Borsod, 1,5% - Békés megyében) • izotópdiagnosztika (69,6% - Budapesten, 2,0-2,0% - Csongrád, ill. Pest megyében) • osteoporózis (70,1% - Budapesten) • onkológia (58,8% - Budapesten, 1,8% - Pest, 1,6% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (57,3% - Budapesten, 2,1% - Hajdú-Bihar megyében) • gyermekgyógyászat (50,5% - Budapesten, 3,9% - Pest megyében) • érsebészet (40,9% - Budapesten, 9,3% - Győr-Sopron, 1,4% - Pest megyében) • ortopédia (46,4% - Budapesten, 2,0% - Pest megyében) • idegsebészet (28,8% - Budapesten, 3,9% - Győr-Sopron megyében) • ultrahang-diagnosztika (25,0% - Budapesten) • nephrológia (24,8% - Budapesten) • spec. diagnosztika (24,1% - Budapesten, 1,3% - Pest megyében) • képalkotó eljárások (19,5% - Budapesten, 1,5% - Pest megyében) • reumatológia (13,2% - Pest megyében, 6,9% - Budapesten) • szülészet-nőgyógyászat (18,7% - Budapesten, 2,3% - Pest megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• allergológia, immunológia (100% - Budapesten) • angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • stroke (100% - Budapesten) • haematológia (95,5% - Budapesten, 4,5% - Pest megyében) • onkológia (95,0% - Budapesten, 2,7% - Győr-Sopron, 1,8% - Pest megyében) • bőrgyógyászat (92,5% - Budapesten, 5,0% - Bács-Kiskun, 2,5% - Hajdú-Bihar

megyében) • endokrinológia (90,0% - Budapesten, 10,0% - Csongrád megyében) • érsebészet (80,9% - Budapesten, 12,8% - Győr-Sopron, 6,4% - Baranya megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • nephrológia (60,0% - Budapesten, 20,0-20,0% - Baranya, ill. Hajdú-Bihar megyében) • kardiológia (94,9% - Budapesten, 1,3% - Pest megyében) • ortopédia (96,6% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (82,9% - Budapesten, 4,5% - Pest, 1,0% - Heves megyében) • urológia (72,6% - Budapesten, 10,4% - Borsod-A-Z, 2,8% - Hajdú-Bihar, 1,9% - Baranya

megyében) • gasztroenterológia (47,1% - Budapesten, 5,9-5,9% - Baranya, Győr-Sopron, ill. Pest

megyében)



• gyermekgyógyászat (45,6% - Budapesten, 3,4% - Pest, 1,5% - Somogy megyében) • idegsebészet (19,3% - Budapesten, 10,8% - Győr-Sopron, 1,2-,1,2% J-N-Szolnok, ill.

Szabolcs-Szatmár megyében) • sebészet (21,7% - Budapesten) • szülészet-nőgyógyászat (19,3% - Budapesten) A krónikus ellátás 90,7%-a, a rehabilitációs ellátás 47,8%-a régión belül történt.

3.3.2. Esztergomi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (94,4% - Budapesten, 3,4% - Pest, 1,1-1,1% - Győr-Sopron, ill. J-N-Szolnok

megyében) • onkoradiológia (95,1% - Budapesten, 3,7% - Győr-Sopron, 1,2% - Hajdú-Bihar

megyében) • endokrinológia (95,3% - Budapesten, 3,1% - Pest megyében) • fizio- és mozgásterápia (76,3% - Budapesten, 3,3% - Győr-Sopron, 1,8% - Csongrád,

1,0-1,0% - Békés, ill. Pest megyében) • osteoporózis (73,5% - Budapesten, 2,2% - Bács-Kiskun megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (74,2% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (68,0% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (61,9% - Budapesten, 3,7% - Győr-Sopron megyében) • allergológia (41,3% - Budapesten, 7,9% - Hajdú-Bihar, 4,0% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (49,1% - Budapesten) • haematológia (41,5% - Budapesten, 1,6% - Csongrád megyében) • gyermekgyógyászat (39,2% - Budapesten) • idegsebészet (28,1% - Budapesten, 10,1% - Győr-Sopron megyében) • nephrológia (36,4% - Budapesten) • ortopédia (33,6% - Budapesten) • sebészet (22,3% - Budapesten) • érsebészet (20,1% - Budapesten, 3,7% - Győr-Sopron megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (69,7% - Budapesten, 21,2% - Pest, 9,1% - Baranya

megyében) • endokrinológia (84,2% - Budapesten, 5,3-5,3% - Csongrád, Hajdú-Bihar, ill. Szabolcs-

Szatmár megyében) • érsebészet (86,4% - Budapesten, 10,2% - Győr-Sopron, 1,7-1,7% - Pest, ill. Vas

megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • haematológia (92,3% - Budapesten, 2,6-2,6% - Baranya, Hajdú-Bihar, ill. Pest

megyében) • nephrológia (66,7% - Budapesten, 33,3% - Baranya megyében) • onkológia (96,7% - Budapesten, 1,4% - Baranya megyében) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • ortopédia (97,7% - Budapesten, 1,6% - Baranya megyében) • stroke (66,6% - Budapesten, 16,7-16,7% Csongrád, ill. Pest megyében) • kardiológia (94,8% - Budapesten, 1,0-1,0% - Békés, Győr-Sopron, ill. Pest megyében) • bőrgyógyászat (95,6% - Budapesten)



• urológia (81,9% - Budapesten, 8,7% - Borsod-A.Z, 1,4-1,4% - Győr-Sopron, ill. Hajdú-Bihar megyében)

• gasztroenterológia (73,1% - Budapesten, 11,5% - Pest, 3,8% - Hajdú-Bihar megyében) • tüdőgyógyászat (81,9% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (46,6% - Budapesten) • idegsebészet (30,6% - Budapesten, 11,7% - Győr-Sopron, 1,8% - Szabolcs-Szatmár

megyében) • reumatológia (24,6% - Budapesten, 1,4 - Hajdú-Bihar megyében) • sebészet (20,7% - Budapesten, 1,1% - Győr-Sopron megyében) A krónikus ellátás 90,2%-a, a rehabilitációs ellátás 48,2%-a régión belül történt.

3.3.3. Kisbéri kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (92,9% - Budapesten, 7,1% - J-N-Szolnok megyében) • onkoradiológia (88,4% - Győr-Sopron megyében, 11,6% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (58,6% - Győr-Sopron megyében, 34,5% - Budapesten) • érsebészet (63,9% - Győr-Sopron megyében, 7,1% - Budapesten, 3,8% - Heves

megyében) • idegsebészet (56,8% - Győr-Sopron megyében, 12,8% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (56,9% - Győr-Sopron megyében, 11,8% - Budapesten) • spec. diagnosztika (46,8% - Budapesten, 6,8% - Győr-Sopron, 3,6% - Szabolcs-Szatmár

megyében) • stroke (32,0% - Budapesten, 8,0% - Pest, 4,0% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (28,3% - Győr-Sopron megyében, 12,1% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (19,9% - Budapesten, 16,7% - Győr-Sopron megyében) • traumatológia (25,9% - Győr-Sopron megyében, 9,7% - Budapesten) • haematológia (22,7% - Budapesten, 13,6% - Győr-Sopron megyében) • nephrológia (22,4% - Győr-Sopron megyében, 14,0% - Budapesten) • osteoporózis (28,5% - Győr-Sopron megyében, 7,8% - Budapesten) • allergológia, immunológia (26,0% - Győr-Sopron megyében, 2,8% - Budapesten) • pszichiátria (18,1% - Győr-Sopron megyében, 4,0% - Budapesten) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• allergológia, immunológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • endokrinológia (54,5% - Győr-Sopron megyében, 27,3% - Budapesten, 18,2% - Baranya

megyében) • érsebészet (81,4% - Győr-Sopron megyében, 18,6% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • nephrológia (64,3% - Győr-Sopron megyében, 35,7% - Budapesten) • haematológia (80,0% - Győr-Sopron megyében, 16,0% - Budapesten) • stroke (63,2% - Győr-Sopron megyében, 26,3% - Budapesten) • ortopédia (66,7% - Budapesten, 15,7% - Győr-Sopron megyében) • urológia (67,3% - Győr-Sopron megyében, 12,4% - Budapesten) • kardiológia (63,3% - Budapesten, 11,4% - Győr-Sopron, 3,8% - Zala, 1,3% - Baranya

megyében) • onkológia (64,6% - Győr-Sopron megyében, 12,6% - Budapesten, 1,6% - Baranya

megyében)



• bőrgyógyászat (41,2% - Budapesten, 35,3% - Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (64,5% - Győr-Sopron megyében, 8,1% - Budapesten, 1,6% - Baranya

megyében) • gasztroenterológia (55,6% - Győr-Sopron megyében, 2,2% - Budapesten) • reumatológia (38,2% - Budapesten, 6,2% - Győr-Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (26,0% - Budapesten, 11,9% - Győr-Sopron megyében) • sebészet (20,8% - Győr-Sopron megyében, 8,3% - Budapesten) • pszichiátria (23,1% - Győr-Sopron megyében, 4,8% - Budapesten) • fül-orr-gégészet (15,7% - Győr-Sopron megyében, 7,4% - Budapesten) • ideggyógyászat (11,0% - Budapesten, 6,6% - Győr-Sopron, 3,3% - Pest, 2,2% - Baranya,

1,1% - Csongrád megyében) • szülészet-nőgyógyászat (18,2% - Győr-Sopron megyében, 4,2% - Budapesten) • szemészet (15,8%- Budapesten, 4,3% - Győr-Sopron megyében) A krónikus ellátás 80,3%-a, a rehabilitációs ellátás 79,4%-a régión belül történt.

3.3.4. Komáromi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (93,8% - Budapesten, 6,3% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (74,9% - Győr-Sopron megyében, 24,% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (53,5% - Budapesten, 44,2% - Győr-Sopron megyében) • spec. diagnosztika (85,5% - Budapesten, 7,9% - Győr-Sopron megyében) • érsebészet (84,8% - Győr-Sopron megyében, 6,1% - Budapesten) • idegsebészet (72,5% - Győr-Sopron megyében, 4,6% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (66,5% - Győr-Sopron megyében, 8,1% - Budapesten) • onkológia (60,0% - Győr-Sopron megyében, 12,7% - Budapesten) • fizio- mozgásterápia (54,0% - Győr-Sopron megyében, 12,7% - Budapesten) • traumatológia (53,3% - Győr-Sopron megyében, 7,9% - Budapesten) • allergológia, immunológia (47,0% - Győr-Sopron megyében, 7,6% - Budapesten) • nephrológia (29,4% - Győr-Sopron megyében, 17,2% - Budapesten) • mozgásszervi rehabilitáció (24,2% - Budapesten, 13,0% - Győr-Sopron megyében) • osteoporózis (24,4% - Győr-Sopron megyében, 8,4% - Budapesten) • haematológia (17,8% - Budapesten, 12,7% - Győr-Sopron megyében) • endokrinológia (14,9% - Budapesten, 13,6% - Győr-Sopron megyében) • pszichiátria (19,8% - Győr-Sopron megyében, 7,6% - Budapesten) • kardiológia (17,9% - Budapesten, 8,5% - Győr-Sopron megyében) • ortopédia (12,4% - Budapesten, 10,4% - Győr-Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (14,7% - Győr-Sopron megyében, 6,4% - Budapesten) • stroke (14,3% - Budapesten, 3,2-3,2% - Hajdú-Bihar, ill. Pest, 1,6% - Tolna megyében) • gasztroenterológia (14,2% - Győr-Sopron megyében, 6,2% - Budapesten) • urológia (16,4% - Győr-Sopron megyében, 3,9% - Budapesten) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• allergológia, immunológia (100% - Budapesten) • nephrológia (100% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (100 %- Budapesten) • haematológia (48,4% - Budapesten, 45,2% - Győr-Sopron, 6,5% - Csongrád megyében) • bőrgyógyászat (56,4% - Budapesten, 43,6% - Győr-Sopron megyében)



• endokrinológia (52,0% - Győr-Sopron megyében, 48,0% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • stroke (89,3% - Győr-Sopron megyében, 3,6-3,6% - Budapesten, Pest, ill. Zala

megyében) • érsebészet (70,0% - Győr-Sopron megyében, 29,0% - Budapesten) • kardiológia (83,2% - Budapesten, 14,9% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (85,6% - Győr-Sopron megyében, 9,2% - Budapesten, 2,5% - Somogy, 1,1% -

Hajdú-Bihar megyében) • ortopédia (45,8-45,8% - Budapesten, ill. Győr-Sopron megyében, 6,8% - Baranya

megyében) • urológia (72,0% - Győr-Sopron megyében, 13,0% - Budapesten, 1,2% - Hajdú-Bihar

megyében) • gasztroenterológia (63,0% - Győr-Sopron megyében, 10,9% - Budapesten, 2,2% - Pest

megyében) • idegsebészet (45,5% - Győr-Sopron megyében, 10,9% - Budapesten) • fül-orr-gégészet (29,2% - Győr-Sopron megyében, 17,2% - Budapesten, 1,0% -

Szabolcs-Szatmár megyében) • reumatológia (32,3% - Budapesten, 5,5% - Győr-Sopron megyében) • traumatológia (19,3% - Győr-Sopron megyében, 11,0% - Budapesten) • szülészet-nőgyógyászat (24,8% - Győr-Sopron megyében, 6,4% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (28,2% - Budapesten, 3,3% - Győr-Sopron megyében) • pszichiátria (18,8% - Győr-Sopron megyében, 5,0% - Budapesten) • sebészet (19,9% - Győr-Sopron megyében, 4,6% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (10,9% - Győr-Sopron megyében, 10,6% - Budapesten) A krónikus ellátás 90,0%-a, a rehabilitációs ellátás 40,6%-a régión belül történt.

3.3.5. Oroszlányi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • angiológia (80,0% - Budapesten, 13,3% - Győr-Sopron, 6,7% - Borsod-A-Z. megyében) • onkoradiológia (62,2% - Budapesten, 37,2% - Győr-Sopron megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (42,3% - Budapesten) • endokrinológia (24,8% - Budapesten, 1,6% - Győr-Sopron megyében) • izotópdiagnosztika (20,4% - Budapesten, 5,1% - Győr-Sopron megyében) • stroke (16,7% - Budapesten, 7,6% - Pest megyében) • érsebészet (18,0% - Budapesten, 4,2% - Győr-Sopron megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• endokrinológia (100% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • haematológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (90,0% - Budapesten, 10,0% - Hajdú-Bihar megyében) • kardiológia (97,8% - Budapesten, 2,2% - Baranya megyében) • stroke (62,5% - Budapesten, 25,0% - Győr-Sopron, 12,5% - Pest megyében) • ortopédia (89,1% - Budapesten, 9,1% - Győr-Sopron megyében) • bőrgyógyászat (87,5% - Budapesten) • érsebészet (54,8% - Budapesten, 16,1% - Békés, 6,5% - Győr-Sopron megyében)



• onkológia (49,7% - Budapesten, 26,6% - Győr-Sopron megyében) • nephrológia (33,3-33,3% - Budapesten, ill. Győr-Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (32,7% - Budapesten, 1,2% - Győr-Sopron megyében) • reumatológia (33,3% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (17,7% - Budapesten, 2,3% - Békés, 1,1% - Pest megyében) A krónikus ellátás 95,1%-a, a rehabilitációs ellátás 60,8%-a régión belül történt.

3.3.6. Tatai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (87,2% - Budapesten, 6,4-6,4% - Győr-Sopron, ill. Pest megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (75,0% - Budapesten, 25,0% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (62,8% - Győr-Sopron megyében, 37,2% - Budapesten) • spec. diagnosztika (86,6% - Budapesten, 2,7% - Csongrád, 1,7% - Baranya, 1,3% -

Bács-Kiskun megyében) • izotópdiagnosztika (25,9% - Budapesten, 11,4% - Győr-Sopron megyében) • allergológia, immunológia (17,3% - Budapesten, 16,5% - Győr-Sopron, 1,6/ - Hajdú-Bihar

megyében) • stroke (32,9% - Budapesten) • nephrológia (29,1% - Budapesten, 1,3% - Győr-Sopron megyében) • ortopédia (25,3% - Budapesten, 1,9% - Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (16,9% - Győr-Sopron megyében, 9,6% - Budapesten) • érsebészet (13,7% - Budapesten, 7,0% - Győr-Sopron megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (78,6% - Budapesten, 14,3% - Pest, 7,1% - Hajdú-Bihar

megyében) • bőrgyógyászat (92,3% - Budapesten, 3,8-3,8% - Győr-Sopron, ill. Pest megyében) • endokrinológia (75,0% - Budapesten, 25,0% - Győr-Sopron megyében) • érsebészet (52,8% - Budapesten, 45,3% - Győr-Sopron, 1,9% - Borsod-A-Z. megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (50,0-50,0% - Budapesten, ill. Csongrád megyében) • nephrológia (66,7% - Győr-Sopron megyében, 33,3% - Budapesten) • kardiológia (94,0% - Budapesten, 2,3% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (76,2% - Budapesten, 14,3 – Csongrád, 4,8% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (61,2% - Budapesten, 28,4% - Győr-Sopron, 2,2% - Bács-Kiskun megyében) • ortopédia (78,8% - Budapesten, 9,4% - Győr-Sopron, 1,2% - Baranya megyében) • stroke (41,7% - Budapesten, 33,3% - Győr-Sopron megyében) • tüdőgyógyászat (33,0% - Budapesten, 1,9% - Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (16,4% - Budapesten, 15,0% - Győr-Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (24,4% - Budapesten, 2,0% - Győr-Sopron megyében) • reumatológia (23,6% - Budapesten, 1,2% - Hajdú-Bihar megyében) • traumatológia (17,8% - Budapesten, 3,8% - Győr-Sopron megyében) • urológia (17,8% - Budapesten, 9,4% - Győr-Sopron, 1,1% - Borsod-A-Z. megyében) • sebészet (13,4% - Budapesten, 6,8% - Győr-Sopron megyében) A krónikus ellátás 93,7%-a, a rehabilitációs ellátás 79,0%-a régión belül történt.



3.3.7. Tatabányai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • onkoradiológia (59,1% - Budapesten, 36,2%- Győr-Sopron, 4,3% - Hajdú-Bihar

megyében) • angiológia (98,6% - Budapesten) • érsebészet (19,6% - Budapesten, 1,3% - Győr-Sopron megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (98,5% - Budapesten) • spec. diagnosztika (87,3% - Budapesten, 2,8% - Baranya, 1,2% - Pest megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (48,4% - Budapesten, 1,2% - Baranya megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (97,2% - Budapesten, 2,8% - Baranya megyében) • angiológia (84,6% - Budapesten, 7,7-7,7% - Pest, ill. J-N-Szolnok megyében) • endokrinológia (95,5% - Budapesten, 4,5% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (74,3% - Budapesten, 8,6-8,6% - Baranya, ill. Csongrád, 2,9-,2,9% - Győr-

Sopron, Hajdú-Bihar, ill. Pest megyében) • nephrológia (60,0% - Győr-Sopron megyében, 20,0-20,0% - Budapesten, ill. Pest

megyében) • onkoradiológia (95,2% - Budapesten, 4,8% - Borsod-A-Z. megyében) • stroke (42,9% - Budapesten, 28,6% - Vas, 14,3-14,3% - Győr-Sopron, ill. Baranya

megyében) • kardiológia (92,3% - Budapesten, 3,6% - Baranya, 1,6% - Győr-Sopron megyében) • érsebészet (79,3% - Budapesten, 14,6% - Győr-Sopron, 3,7% - Baranya megyében) • ortopédia (87,1% - Budapesten, 5,6% - Baranya, 2,8% - Győr-Sopron, 2,2% - Hajdú-

Bihar megyében) • bőrgyógyászat (89,5% - Budapesten, 2,6-2,6% - Borsod-A-Z, Győr-Sopron, ill. Heves

megyében) • onkológia (66,4% - Budapesten, 23,4% - Győr-Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (29,0% - Budapesten) • tüdőgyógyászat (28,6% - Budapesten, 1,0% - Pest megyében) • reumatológia (23,0% - Budapesten) A krónikus ellátás 94,9%-a, a rehabilitációs ellátás 61,1%-a régión belül történt.



3.4. Veszprém megye

3.4.1. Ajkai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (95,0% - Budapesten, 5,0% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (81,9% - Vas megyében, 13,9% - Budapesten, 4,0% - Győr-Sopron

megyében) • idegsebészet (48,3% - Győr-Sopron megyében, 15,8% - Budapesten, 10,3% - Baranya,

9,0% - Vas, 2,1% - Hajdú-Bihar, 1,3% - Csongrád megyében) • haematológia (52,6% - Vas megyében, 27,4% - Budapesten, 4,2% - Győr-Sopron, 1,0% -

Baranya megyében) • allergológia, immunológia (41,1% - Budapesten, 24,3% - Győr-Sopron, 9,3% - Csongrád,

5,6% - Zala, 2,8% - Hajdú-Bihar, 1,9% - Baranya megyében) • stroke (54,5% - Budapesten, 18,2% - Győr-Sopron megyében) • endokrinológia (40,9% - Budapesten, 5,4% - Baranya, 2,7% - Vas, 1,8% - Zala

megyében) • izotópdiagnosztika (23,4% - Budapesten, 17,1% - Győr-Sopron, 5,6% - Vas megyében) • gasztroenterológia (21,8% - Budapesten, 5,9% - Baranya, 4,5% - Győr-Sopron, 3,5% -

Vas, 3,0% - Zala, 2,0% - Csongrád megyében) • onkológia (8,0% - Budapesten, 8,9% - Vas, 1,2% - Győr-Sopron, 1,1-1,1% - Baranya, ill.

Zala megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (75,0% - Baranya megyében, 25,0% - Budapesten) • angiológia (75,0% - Budapesten, 25,0% - Budapesten) • endokrinológia (75,0% - Győr-Sopron megyében, 25,0% - Budapesten) • onkoradiológia (87,6% - Vas megyében, 12,4% - Budapesten) • idegsebészet (66,7% - Győr-Sopron, 13,8% - Baranya, 6,9% - Vas megyében, 5,7% -

Budapesten, 3,4% - Somogy, 1,1% - Szabolcs-Szatmár megyében) • haematológia (80,5% - Vas megyében, 13,0% - Budapesten) • kardiológia (42,4% - Zala megyében, 16,6% - Budapesten, 1,5% - Baranya megyében) • ortopédia (42,2% - Budapesten, 7,5% - Győr-Sopron, 6,1% - Zala, 2,7/% - Baranya, 2,0%

- Vas megyében) • ideggyógyászat (39,3% - Budapesten, 16,1% - Győr-Sopron, 1,8% - J-N-Szolnok

megyében) • onkológia (18,3% - Zala megyében, 9,6% - Budapesten, 9,1% - Vas, 6,2% - Győr-Sopron

megyében) • reumatológia (18,5% Budapesten, 5,2-5,2% - Baranya, ill. Zala megyében) • gasztroenterológia (16,0% - Budapesten, 4,0-4,0% - Pest, ill. Zala megyében) • bőrgyógyászat (17,9% - Budapesten, 1,8-1,8% - Baranya, ill. Vas megyében) A krónikus ellátás 97,9%-a, a rehabilitációs ellátás 86,1%-a régión belül történt.

3.4.2. Balatonalmádi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül



• angiológia (86,4% - Budapesten, 4,5-4-5% - Borsod-A-Z, Győr-Sopron, ill. Pest megyében)

• onkoradiológia (43,5% - Vas megyében, 33,2% - Budapesten, 22,3% - Győr-Sopron megyében)

• stroke (90,9% - Budapesten) • haematológia (72,7% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (54,4% - Budapesten, 1,8% - Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (33,0% - Győr-Sopron megyében, 9,5% - Budapesten, 2,7% - Baranya

megyében) • allergológia, immunológia (32,1% - Budapesten, 2,7% - Vas, 1,8% - Baranya megyében) • endokrinológia (27,6% - Budapesten, 1,1% - Baranya megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (23,8% - Budapesten, 1,0-1,0% - Baranya, Győr-Sopron, ill.

Somogy megyében) • sebészet (12,3% - Somogy megyében, 10,0% - Budapesten) • ortopédia (18,8% - Budapesten, 3,5% - Somogy, 1,3% - Baranya megyében) • onkológia (10,7% - Budapesten, 3,4% - Vas, 2,2% - Somogy, 2,1% - Baranya, 1,6/ -

Győr-Sopron megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• endokrinológia (100% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (79,2% - Budapesten, 12,5% - Baranya, 8,3% - Vas

megyében) • onkoradiológia (81,3% - Vas megyében, 18,7% - Budapesten) • idegsebészet (47,4-47,4% - Budapesten, ill. Győr-Sopron megyében) • ortopédia (40,2% - Budapesten, 2,9% - Baranya megyében) • reumatológia (24,0% - Budapesten, 7,3-7,3% - Baranya, ill. Zala, 2,1% - Pest megyében • bőrgyógyászat (30,0% - Budapesten, 2,7% - Baranya megyében) • sebészet (12,7% - Budapesten, 9,1% - Somogy, 1,3% - Zala, 1,1-1,1% Győr-Sopron, ill.

Pest megyében) • haematológia (22,8% - Budapesten) • onkológia (14,4% - Budapesten, 3,4% - Baranya, 2,7% - Győr-Sopron, 1,0-1,0% - Bács-

Kiskun, ill. Vas megyében) A krónikus ellátás 89,7%-a, a rehabilitációs ellátás 71,3%-a régión belül történt.

3.4.3. Balatonfüredi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (45,2% - Győr-Sopron megyében, 33,3% - Budapesten, 21,5% - Vas

megyében) • stroke (50,0% - Budapesten, 33,3% - Győr-Sopron, 16,7% - Baranya megyében) • izotópdiagnosztika (63,7% - Budapest, 1,4% - Győr-Sopron megyében) • idegsebészet (34,2% - Győr-Sopron megyében, 23,2% - Budapesten, 2,1% - Vas

megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (30,6% - Budapesten, 11,2% - Zala, 2,2% - Vas megyében) • allergológia, immunológia (35,5% - Budapesten, 3,9% - Hajdú-Bihar, 2,6% - Baranya

megyében) • haematológia (29,6% - Budapesten, 5,6% - Vas megyében)



• onkológia (22,9% - Budapesten, 2,9% - Győr-Sopron, 1,3% - Vas megyében) • endokrinológia (23,5% - Budapesten, 2,0% - Borsod-A.Z, 1,3% Pest, 1,0% - Baranya

megyében) • ortopédia (18,1% - Budapesten, 2,2% - Somogy megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • onkoradiológia (70,0% - Vas megyében, 30% - Budapesten) • allergológia, immunológia (66,7% - Budapesten, 33,3% - Somogy megyében) • endokrinológia (50,0-50,0% - Budapesten, ill. Baranya megyében) • idegsebészet (44,2% - Budapesten, 34,9% - Győr-Sopron, 9,3% - Vas, 7,0% - Somogy

megyében) • ortopédia (40,5% - Budapesten, 5,1% - Baranya, 1,3-1,3% - Győr-Sopron, ill. Zala

megyében) • reumatológia (13,6% - Budapesten, 10,2% - Zala, 3,4% - Baranya, 2,3% - Bács-Kiskun,

1,1% - Tolna megyében) • haematológia (9,1% - Budapesten, 7,8-7,8% - Vas, ill. Zala, 1,3-1,3% Baranya és Hajdú-

Bihar megyében) • onkológia (8,6% - Budapesten, 8,1% - Tolna, 5,9% - Zala, 3,8% - Győr-Sopron

megyében) • bőrgyógyászat (21,2% - Budapesten, 3,0% - Pest megyében) A krónikus ellátás 84,4%-a, a rehabilitációs ellátás 63,1%-a régión belül történt.

3.4.4. Pápai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (51,6% - Budapesten, 41,9% - Győr-Sopron, 3,2-3,2% - Borsod-A-Z, ill. Vas

megyében) • onkoradiológia (51,4% - Győr-Sopron, 37,8% - Vas megyében, 10,5% - Budapesten) • allergológia, immunológia (61,4% - Győr-Sopron megyében, 32,3% - Budapesten, 1,2-

1,2% - Vas, ill. Zala megyében) • idegsebészet (74,9% - Győr-Sopron megyében, 14,6% - Budapesten, 2,7% - Vas, 1,5% -

Baranya megyében) • stroke (53,8% - Győr-Sopron megyében, 38,5% - Budapesten) • haematológia (50,6% - Vas megyében, 21,3% - Budapesten, 15,4% - Győr-Sopron

megyében) • izotópdiagnosztika (50,0% - Győr-Sopron, 32,4% - Budapesten) • endokrinológia (33,1% - Budapesten, 28,5% - Győr-Sopron, 3,2% - Vas megyében) • spec. diagnosztika (29,1% - Budapesten, 5,0% - Vas, 3,2-3,2% - Baranya, ill. Győr-

Sopron megyében, 1,6% - Bács-Kiskun, 1,4% - Zala megyében) • érsebészet (31,5% - Győr-Sopron megyében, 6,8% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (21,5% - Budapesten, 10,5% - Győr-Sopron megyében) • onkológia (13,8% - Győr-Sopron megyében, 10,1% - Budapesten, 4,8% - Vas

megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten)



• allergológia, immunológia (60,0% - Budapesten, 20,0-20,0% - Somogy, ill. Vas megyében)

• endokrinológia (82,1% – Győr-Sopron megyében, 17,9% - Budapesten) • idegsebészet (82,1% - Győr-Sopron megyében, 10,5% - Budapesten, 5,3% - Baranya,

1,1-1,1% - Szabolcs-Szatmár, ill. Vas megyében) • onkoradiológia (94,1% - Vas megyében, 5,9% - Budapesten) • haematológia (63,6% - Vas, 15,9% - Győr-Sopron megyében, 4,5-4,5% - Budapesten, ill.

Baranya megyében) • onkológia (50,7% - Győr-Sopron megyében, 14,6% - Budapesten, 13,4% - Vas

megyében) • ortopédia (30,8% - Budapesten, 14,3% - Győr-Sopron, 1,5% - Vas megyében) • ideggyógyászat (19,2% - Budapesten, 13,7% - Győr-Sopron, 4,1% - Vas, 2,7-2,7% -

Baranya, ill. Somogy, 1,4% Zala megyében) • reumatológia (24,8% - Budapesten, 6,4% - Zala, 6,0% - Győr-Sopron megyében) • traumatológia (25,6% - Győr-Sopron megyében, 10,1% - Budapesten, 1,3% - Vas

megyében) • gasztroenterológia (10,8% - Győr-Sopron megyében, 8,6% - Budapesten, 5,4% - Vas,

4,3% - Zala, 1,1% - Baranya megyében) • pszichiátria (20,9% - Győr-Sopron megyében, 4,6% - Budapesten, 1,1% - Zala

megyében) • kardiológia (10,1% - Budapesten, 9,4% - Zala, 3,1% - Győr-Sopron, 1,1% - Baranya

megyében) • bőrgyógyászat (10,3% - Budapesten, 6,4% - Győr-Sopron, 2,6% - Bács-Kiskun, 1,3% -

Hajdú-Bihar megyében) • nephrológia (12,8% - Győr-Sopron, 2,6-2,6% - Budapesten, Baranya, ill. Vas megyében) A krónikus ellátás 90,0%-a, a rehabilitációs ellátás 71,8%-a régión belül történt.

3.4.5. Sümegi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (81,0% - Vas megyében, 13,0% - Budapesten, 6,0% - Győr-Sopron

megyében,) • haematológia (54,4% - Vas megyében, 25,9% - Budapesten, 6,8% - Zala, 5,4% -

Somogy megyében) • gasztroenterológia (73,0% - Zala, 8,1% - Győr-Sopron, 2,7% - Hajdú-Bihar megyében,

1,4-1,4% - Budapesten, Baranya, Somogy, ill. Vas megyében) • allergológia, immunológia (51,4% - Budapesten, 20,0% - Zala, 8,6% - Győr-Sopron, 2,9%

- Baranya megyében) • onkológia (39,5% - Zala megyében, 22,9% - Budapesten, 12,4% - Vas, 3,8% - Győr-

Sopron, 1,9% - Baranya megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (70,6% - Zala, 3,2% - Vas megyében, 1,6% - Budapesten) • idegsebészet (28,0% - Vas, 17,3% - Győr-Sopron megyében, 143,1% - Budapesten,

5,4% - Baranya megyében) • endokrinológia (39,6% - Zala megyében, 12,6% - Budapesten, 6,3% - Baranya, 2,5% -

Vas megyében) • izotópdiagnosztika (27,2% - Budapesten, 14,8% - Zala, 1,8% - Vas, 1,2% - Győr-Sopron

megyében) • ortopédia (27,3% - Zala megyében, 6,6% - Budapesten, 1,2% - Vas megyében) • gyermekgyógyászat (14,0% - Zala megyében, 6,5% - Budapesten, 2,4% - Vas megyében



• nephrológia (16,5% - Budapesten, 7,4% - Zala megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• allergológia, immunológia (100% - Baranya megyében) • endokrinológia (100% - Baranya megyében) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • idegsebészet (44,1% - Vas, 32,4% - Győr-Sopron megyében, 17,6% - Budapesten, 5,9%

- Baranya megyében) • haematológia (83,3% - Vas megyében, 6,7-6,7% - Budapesten, ill. Somogy megyében) • ortopédia (39,6% - Zala megyében, 33,3% - Budapesten, 6,3% - Baranya, 2,1-2,1% -

Győr-Sopron, ill. Hajdú-Bihar megyében) • onkológia (55,2% - Zala megyében, 15,2% - Budapesten, 6,7% - Vas, 1,9% - Győr-

Sopron megyében) • gasztroenterológia (51,6% - Zala, 9,7% - Baranya megyében, 6,5% - Budapesten) • ideggyógyászat (32,3% - Budapesten, 6,5-6,5% - Baranya, Somogy, ill. Zala megyében) • kardiológia (34,3% - Zala megyében, 13,9% - Budapesten, 3,7% - Baranya megyében) • szemészet (31,6% - Zala megyében, 6,5% - Budapesten, 1,3% - Csongrád megyében) • bőrgyógyászat (20,8% - Zala megyében, 1,5% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (11,1% - Zala megyében, 6,5% - Budapesten, 3,7% - Somogy

megyében) • sebészet (10,7% - Zala megyében, 7,0% - Budapesten, 2,3% - Baranya megyében) • stroke (11,1-11,1% - Pest ill. Zala megyében) A krónikus ellátás 98,6%-a, a rehabilitációs ellátás 86,3%-a régión belül történt.

3.4.6. Tapolcai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • stroke (100% - Budapesten) • angiológia (95,2% - Budapesten, 4,8% - Vas megyében) • onkoradiológia (45,6% - Vas megyében, 42,6% - Budapesten, 9,3% - Győr-Sopron, 2,1%

- Somogy megyében) • idegsebészet (59,4% - Győr-Sopron megyében, 17,6% - Budapesten, 4,5% - Vas, 3,2% -

Baranya megyében) • allergológia, immunológia (65,8% - Budapesten, 7,2% - Baranya, 2,7% - Hajdú-Bihar,

1,8% - Zala megyében) • haematológia (42,3% - Vas megyében, 25,4% - Budapesten, 3,0% - Zala megyében) • endokrinológia (44,3% - Budapesten, 4,7% - Baranya, 3,5% - Győr-Sopron, 2,0% -

Somogy, 1,6% - Csongrád megyében) • spec. diagnosztika (33,8% - Budapesten, 7,3% - Baranya, 6,8% - Zala, 2,5% - Vas, 1,3%

- Csongrád megyében) • onkológia (25,8% - Budapesten, 11,6% - Vas, 8,2% - Zala, 4,0% - Baranya, 3,0% - Győr-

Sopron megyében) • gasztroenterológia (26,7% - Budapesten, 19,5% - Zala, 2,1% - Győr-Sopron, 1,5% -

Baranya, 1,0-1,0% - Csongrád, ill. Vas megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (47,5% - Zala megyében, 3,3% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (42,5% - Budapesten, 2,6% - Zala, 2,3% - Győr-Sopron megyében) • ortopédia (15,5% - Budapesten, 9,1% - Zala, 1,5-1,5% - Baranya, ill. Vas, 1,4% - Győr-

Sopron megyében) • gyermekgyógyászat (18,9% - Budapesten, 4,4% - Zala, 2,5% - Vas megyében)



• érsebészet (10,4% - Budapesten, 5,6% - Zala, 2,4% - Győr-Sopron, 1,6% - Baranya, 1,2% - Somogy megyében)

Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Budapesten) • gyermek-ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • allergológia, immunológia (75,0% - Budapesten, 25,0% - Somogy megyében) • endokrinológia (75,0% - Budapesten, 25,0% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (70,1% - Vas megyében, 29,9% - Budapesten) • idegsebészet (60,9% Győr-Sopron megyében, 15,9% - Budapesten, 14,5% - Vas, 5,8%

- Baranya, 2,9% - Somogy megyében) • haematológia (57,4% - Vas, 10,6% - Győr-Sopron megyében, 6,4% - Budapesten, 4,3% -

Baranya, 2,1,-2,1-% - Hajdú-Bihar, ill. Pest megyében) • bőrgyógyászat (51,7% - Budapesten, 3,4% - Csongrád, 1,7-1,7% - Baranya és Zala

megyében) • ortopédia (31,2% - Budapesten, 15,1% - Zala, 5,4% - Baranya, 2,2% - Hajdú-Bihar, 1,1-

1,1% - Győr-Sopron, ill. Vas megyében) • kardiológia (24,4% - Budapesten, 14,4% - Zala, 6,0% - Baranya, 1,0% - Csongrád

megyében) • ideggyógyászat (28,1% - Budapesten, 5,6% Zala, 3,4% - Baranya, 2,2% - Győr-Sopron,

1,1-1,1% - Bács-Kiskun, Borsod-A-Z, ill. Vas megyében) • gasztroenterológia (17,1% - Budapesten, 9,8% - Zala, 4,9% - Vas, 2,4-2,4% - Csongrád,

Győr-Sopron, ill. Pest megyében) • onkológia (11,2% - Zala megyében, 8,6% - Budapesten, 6,7% - Vas, 4,8% - Győr-Sopron

megyében) • gyermekgyógyászat (12,1% - Budapesten, 9,2% - Zala, 4,2% - Somogy, 1,3% - Baranya

megyében) • reumatológia (13,5% - Zala megyében, 12,0% - Budapesten) • fül-orr-gégészet (15,7% - Budapesten, 3,0% - Vas, 1,5-1,5% - Baranya, ill. Somogy

megyében) • érsebészet (14,9% - Budapesten, 3,2% - Baranya, 2,1% - Vas, 1,1% - Győr-Sopron

megyében) • szemészet (13,6% - Zala megyében, 4,3% - Budapesten, 1,0% - Vas megyében) A krónikus ellátás 95,2%-a, a rehabilitációs ellátás 65,9%-a régión belül történt.

3.4.7. Várpalotai kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • onkoradiológia (52,0% - Budapesten, 26,0% - Győr-Sopron, 19,7% - Vas, 1,7% -

Csongrád megyében) • angiológia (90,5% - Budapesten) • stroke (57,9% - Budapesten) • izotópdiagnosztika (47,7% - Budapesten, 3,6% - Győr-Sopron megyében) • allergológia, immunológia (46,8% - Budapesten, 4,3% - Baranya megyében) • haematológia (46,9% - Budapesten, 2,7% - Vas megyében) • idegsebészet (28,6% - Győr-Sopron, 15,7% - Budapesten, 1,2% - Baranya megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (21,0% - Budapesten, 7,3% - Zala, 3,2% - Baranya, 2,4% -

Vas, 1,6% - Borsod-A-Z. megyében) • endokrinológia (30,9% - Budapesten, 1,3% - Baranya megyében)



• spec. diagnosztika (22,0% - Budapesten) • kardiológia (19,6% - Budapesten, 1,2% - Zala, 1,0% - Baranya megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• gyermek- ifjúságpszichiátria (100% - Budapesten) • endokrinológia (85,7% - Budapesten, 14,3% - Csongrád megyében) • onkoradiológia (93,0% - Vas megyében, 7,0% - Budapesten) • idegsebészet (32,9% - Győr-Sopron megyében, 25,7% - Budapesten, 5,7% - Baranya,

4,3% - Vas, 1,4% - Somogy megyében) • bőrgyógyászat (50,6% - Budapesten) • allergológia, immunológia (50,0-50,0% - Budapesten, ill. Baranya megyében) • haematológia (43,8% - Vas megyében, 3,1% - Budapesten) • sebészet (19,0% - Budapesten, 4,9% - Győr-Sopron, 2,5% - Baranya, 2,1% - Somogy

megyében) • kardiológia (14,1% - Budapesten, 5,5% - Zala, 1,8% - Somogy, 1,8% - Baranya

megyében) • ortopédia (21,6% - Budapesten, 2,6% - Baranya megyében) • onkológia (10,2% - Budapesten, 7,2% - Vas, 5,4% - Győr-Sopron megyében) A krónikus ellátás 96,1%-a, a rehabilitációs ellátás 70,6%-a régión belül történt.

3.4.8. Veszprémi kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (77,4% - Budapesten, 22,6% - Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (34,7% - Győr-Sopron, 31,5% - Vas megyében, 31,0% - Budapesten,

1,8% - Bács-Kiskun megyében) • stroke (75,0% - Budapesten, 18,8% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (78,0% - Budapesten) • idegsebészet (35,6% - Győr-Sopron megyében, 14,3% - Budapesten, 1,0% Baranya

megyében) • izotópdiagnosztika (33,1% - Budapesten, 9,1% - Győr-Sopron megyében) • allergológia, immunológia (20,9% - Budapesten, 4,9% - Győr-Sopron, 1,9% - Baranya

megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• angiológia (100% - Pest megyében) • endokrinológia (100% - Budapesten) • onkoradiológia (94,8% - Vas, 2,6-2,6% - Csongrád megyében, ill. Budapesten) • allergológia, immunológia (65,0% - Budapesten, 35,0% - Baranya megyében) • idegsebészet (61,0% - Győr-Sopron, 21,0% - Budapesten, 10,0% - Vas, 5,0% -

Szabolcs-Szatmár, 1,0-1,0% Hajdú-Bihar, ill. Baranya megyében) • ortopédia (29,2% - Budapesten, 1,8% - Baranya megyében, 1,1% - Somogy megyében) • pszichiátria (12,0% - Győr-Sopron megyében, 11,5% - Budapesten, 1,2% - Bács-Kiskun

megyében) • onkológia (13,0% - Budapesten, 5,3% - Győr-Sopron, 2,8% - Vas, 2,5% - Baranya

megyében) • bőrgyógyászat (20,1% - Budapesten)



A krónikus ellátás 84,0%-a, a rehabilitációs ellátás 68,4%-a régión belül történt.

3.4.9. Zirci kistérség Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe a járóbeteg szakellátást régión kívül • angiológia (50,0-50,0% - Budapesten, ill. Győr-Sopron megyében) • onkoradiológia (55,0% - Győr-Sopron megyében, 26,2% - Budapesten, 18,8% - Vas

megyében) • idegsebészet, 68,5% - Győr-Sopron megyében, 9,6% - Budapesten, 2,4% - Baranya

megyében) • izotópdiagnosztika (38,5% - Győr-Sopron megyében, 29,5% - Budapesten) • allergológia (37,2% - Győr-Sopron megyében, 16,3% - Budapesten, 2,3% - Baranya

megyében) • haematológia (49,8% - Budapesten, 2,8% - Vas, 2,5% - Győr-Sopron megyében) • mozgásszervi rehabilitáció (27,7% - Budapesten, 7,7% - Győr-Sopron, 3,1% - Borsod-A-

Z. megyében) • onkológia (19,0% - Győr-Sopron megyében, 14,4% - Budapesten) • endokrinológia (15,5% - Budapesten, 13,0% - Győr-Sopron, 1,2% - Csongrád megyében) • traumatológia (16,9% - Győr-Sopron megyében, 2,5% - Budapesten) • gyermekgyógyászat (10,2% - Győr-Sopron megyében, 9,2%- Budapesten, 1,0% -

Baranya megyében) • ortopédia (13,2% - Budapesten, 6,8% - Győr-Sopron, 1,4% - Baranya megyében) Az alábbi szakmákban magasabb arányban vették igénybe az aktív fekvőbeteg-ellátást régión kívül

• endokrinológia (100% - Győr-Sopron megyében) • allergológia, immunológia (50,0% - Győr-Sopron, 33,3% - Baranya, 16,7% - Hajdú-Bihar

megyében) • idegsebészet (82,2% - Győr-Sopron megyében, 8,9-8,9% - Budapesten, ill. Baranya

megyében) • onkoradiológia (78,8% - Vas megyében, 21,2% - Budapesten) • pszichiátria (39,3% - Győr-Sopron megyében, 5,1% - Budapesten) • ortopédia (29,5% - Budapesten, 3,8% - Baranya, 2,6% - Győr-Sopron, 1,3% - Zala

megyében) • sebészet (22,4% - Győr-Sopron megyében, 10,3% - Budapesten) • traumatológia (19,6% - Győr-Sopron megyében, 12,7% - Budapesten) • stroke (29,3% - Győr-Sopron, 2,4% - Baranya megyében) • bőrgyógyászat (22,2% - Budapesten, 7,4% - Győr-Sopron megyében) • haematológia (20,0% - Budapesten, 8,9% - Vas megyében) • gasztroenterológia (24,1% - Győr-Sopron megyében, 1,9% - Budapesten) • érsebészet (13,2% - Győr-Sopron megyében, 10,3% - Budapesten) • onkológia (14,9% - Győr-Sopron megyében, 4,7% - Budapesten, 2,8% - Vas megyében) • ideggyógyászat (12,8% - Budapesten, 7,7% - Győr-Sopron, 1,3% - Baranya megyében) • szemészet (13,0% - Zala megyében, 4,5% - Budapesten, 2,4% - Hajdú-Bihar, 1,6% -

Győr-Sopron megyében) • nephrológia (20,8% - Győr-Sopron megyében) A krónikus ellátás 74,4%-a, a rehabilitációs ellátás 74,2%-a régión belül történt.



4. A KISTÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSI TERV Az Országos Fejlesztési Koncepció 8+1 stratégiai célja

1. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése 2. a foglalkoztatás bővülése 3. a versenyképes tudás és a műveltség növekedése 4. a népesség egészségi állapotának javulása 5. a társadalmi összetartozás erősödése 6. a fizikai elérhetőség javulása (közlekedés) 7. az információs társadalom kiteljesedése 8. a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható

hasznosulása + 1 kiegyensúlyozott területi fejlődés

A népesség egészségi állapotának javítása, mint fő stratégiai cél megteremti a lehetőségét, hogy erre felfűzve az ágazat és a Közép-Dunántúli Régió is kiemelt egészségügyi tervet dolgozzon ki, ami az egészség ügyét is hatékonyan támogatja. A Régió egészségügyi fejlesztési tervét az alábbi perem és kezdeti feltételek alapján kell kidolgozni:

1. Az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció

2. A Közép-Dunántúli Régió RFT által elfogadott stratégiai célok és intézkedések 3. A Közép-Dunántúli Régió RET által elfogadott regionális szintű Egészségügyi

Fejlesztési Terv céljai, elemzései, és a kistérségi szintű környezeti elemzések 4. A Régió egészségügyi szolgáltatóitól, a Kistérségi Társulásoktól és a megyei ÁNTSZ-

ektől megkapott fejlesztési javaslatok



4.1. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK) Az EFK átfogó célja Jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2013-ra elérje az Európai Unió 25 tagországának átlagát. Az EFK céljai

• Az egyéni és közösségi döntéshozatal minden szintjén váljon értékké az egészség • Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az

egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében • Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi

rendszer Fő beavatkozási területek

1. Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása 2. A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése

3. Egészségügyi forrásképző- és elosztó rendszerek korszerűsítése

4. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú

korszerűsítése

5. Egészségügyi informatika és egészség- kommunikáció fejlesztése

6. Humán erőforrás fejlesztése

7. Kutatás-fejlesztés és egészségipar támogatása A fő beavatkozási területek komponensei A fő beavatkozási területekre az alábbi komponenseket határozták meg: 1. Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása

1.1. A szakmai irányítás támogatása és a tervezés megerősítése 1.2. A tárca horizontális szerepének erősítése az egészség ügyének érvényesítése

érdekében 1.3. Az egészséghatás-vizsgálat érvényesítése a döntés-előkészítésben 1.4. Az egészségügyi technológia-értékelés intézményrendszerének fejlesztése

1.5. Az engedélyeztetés, a szakfelügyelet, a minőségfejlesztés, és a minősítés rendszerének fejlesztése

2. A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése 2.1 Az egészségfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése



2.2. Közegészségügyi rendszer fejlesztése 2.3. Egészségmonitorozó rendszer kialakítása 3. Egészségügyi forrásképző- és elosztó rendszerek korszerűsítése 3.1 Rendszerfinanszírozási (forrásképző) elemek fejlesztése 3.2 Intézményfinanszírozási (forráselosztó) technikák fejlesztése. 4. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése: 4.1 Lakosság közeli ellátások fejlesztése

4.1.1 Többcélú Kistérségi Közösségi Központok hálózatának kialakítása 4.1.2 Ügyeleti, sürgősségi ellátás megerősítése 4.1.3 Mentés és sürgősségi betegszállítás fejlesztése 4.1.4 Védőnői hálózat prevenciós tevékenységének fejlesztése 4.1.5 Házi ápolási és gondozási rendszer fejlesztése

4.2 Kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása 4.2.1 Akut ellátás intézményrendszerének fejlesztése-átalakítása

4.2.1.1 Regionális Kórházi Központok kialakítása 4.2.1.2 Területi általános sürgősségi ellátást biztosító kórházak kialakítása 4.2.1.3 Szakkórházak kialakítása és fejlesztése 4.2.1.4 Egynapos és rövidített idejű ellátás fejlesztése 4.2.1.5 Járóbeteg szakrendelők fejlesztése

4.2.2 Krónikus és idősellátás fejlesztése 4.2.2.1 Rehabilitáció korszerű rendszerének kialakítása 4.2.2.2 Ápolás és szociális ellátás integrált fejlesztése

4.2.3 Különleges ellátási formák fejlesztése 4.2.3.1. Hospice szolgáltatások bővítése 4.2.3.2 Ritka betegségek ellátásának fejlesztése

4.3 Határon átnyúló szolgáltatási és szolgáltatói együttműködések fejlesztése 5. Egészségügyi informatika és egészség- kommunikáció fejlesztése

5.1 Egészségügyi szolgáltatók és egészségbiztosítás informatikai rendszereinek

modernizálása 5.1.1 Az egészségügyi ágazati informatika infrastruktúrájának fejlesztése

5.1.2 Az ágazat szakmai irányítását és az egészségügyi közigazgatást támogató fejlesztések

5.1.3 Az ellátás minőségét, hatékonyságát megcélzó informatikai fejlesztések 5.2 Tartalomfejlesztés és kommunikáció feltételeinek javítása 6. Humán erőforrás fejlesztése

6.1 Az egészségügy és határterületei szakemberképzésének fejlesztése 6.2 Az egészségügyi dolgozók vonzó és versenyképes életpálya-modelljének kialakítása 6.3 Egyének és közösségek segítő, önsegítő képességének, önkéntesek képzése fejlesztése

7. Kutatás-fejlesztés és egészségipar támogatása

7.1. Innovációt, implementációt és technológia transzfert támogató intézményrendszer fejlesztése

7.2 Gyógy- és egészségturizmus fejlesztése.



4.2. Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) A Közép-Dunántúli Régió jövőképe:

A KÖZÉP-DUNÁNTÚL, MINT EURÓPAI SZINTEN VERSENYKÉPES RÉGIÓ AZ

INNOVÁCIÓ RÉGIÓJÁVÁ VÁLVA, MAGTÉRSÉGKÉNT MEGHATÁROZÓ

SZEREPET TÖLT BE A HAZAI MODERNIZÁCIÓBAN.

MINDEZ AZ INNOVÁCIÓ, A MEGÚJULÁS ÁTFOGÓ RÉGIÓN BELÜLI KITERJESZTÉSÉVEL, ÉS EZÁLTAL A RÉGIÓBAN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FOLYAMATOS JAVÍTÁSÁVAL PÁROSUL Az elkövetkezőkben egy olyan életképes régió jön létre a Közép-Dunántúlon,

amelyben:

• Egyetlen-monolitikus fejlesztési pólus híján a gazdasági húzóerőt képviselő

településeinek és gazdasági szervezeteinek hálózatos rendszere és

alkalmazkodóképes humánerőforrás tartalékai alapján az európai gazdasági

térben helytállni képes – sikeres, elismert és innovatív térséggé válik.

• A régión belüli észak-déli és a régión kívüli közlekedési kapcsolatok

további fejlődése révén a régiót a Kárpát-medence személy- és áruforgalomi

rendszerének megkerülhetetlen központi térségévé válik.

• Valós esély teremtődik a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására,

illetve a hátrányos helyzetű lakosok a munkavállalására, az egészségügyi és

a szociális szolgáltatások igénybevételére.

• Komplex gazdasági-, infrastrukturális-, vidék- és településfejlesztési valamint

örökségvédelmi programoknak köszönhetően a régió turizmusa új

növekedési pályára áll, új turisztikai formák előtérbe helyezésével (pl.

aktív-, a falusi-, az öko-, a fürdő- és kastélyturizmus). A régió kiemelt

térségei vonzó célponttá válnak kül- és belföldön egyaránt.

• Biztosított a természeti értékek megőrzése, az „élhető környezet”, mert a

fenntarthatóság elvének szigorúan érvényesítésével valósulnak meg a

gazdasági-társadalmi fejlesztések.

• A régió sokrétű interregionális kapcsolatrendszerével (gazdaság, kultúra,

szakmai kapcsolatok) illeszkedik az európai régiók nagy családjába,

hatékony együttműködései révén pedig pozitív arculatot jelenít meg

nemzetközi téren is.



A Régió stratégiai főcélja: AZ ÁLLANDÓ MEGÚJULÁS ÁTFOGÓ KITERJESZTÉSE, ÉS ENNEK SEGÍTSÉGÉVEL A

RÉGIÓBAN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FOLYAMATOS JAVÍTÁSA

A Tervdokumentum a következő átfogó stratégiai célokat fogalmazza meg:

A) - Innovatív, versenyképes szociális és gazdasági struktúrák

B) - Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó élettér

A fentiek szakmai tartalma:

A) - Innovatív, versenyképes szociális és gazdasági struktúrák:

I. Innováció-orientált, versenyképes gazdasági környezet

II. Hatékony és megújulni képes humán erőforrás-háttér

B) - Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó élettér: III. Élhető, fenntartható, minőségi élettér

IV. Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer

„II. Hatékony és megújulni képes humán erőforrás-háttér” stratégiai cél az alábbi célok mentén valósulhat meg: II.1. Esélyteremtő képzési formák

II.2. Esélyegyenlőséget erősítő szociális szféra

II.3. Kiegyen-súlyozott munkaerő-piac

II.4. Egészséges régió

„II. 4. Egészséges régió” az alábbi célrendszerrel valósulhat meg:

• Egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása • Egészséges életmód elveinek, gyakorlatának terjesztése

Ez a két komponens mentén kívánja a Közép-Dunántúli Régió operatív programja megvalósítani az NFT II. fő stratégiai prioritásai között szereplő, „A népesség egészségi állapotának javítása” célt. A kistérségi szintű egészségügyi fejlesztési terv alapvetően az ágazati saját koncepció, az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció ( EFK ) mentén, annak beavatkozási területei szerint csoportosítva került megtervezésre. A megtervezett intézkedés komponensek csak egy része fog un. Szektoriális ( azaz ágazati ) Operatív Programban megvalósulni. Ezért tervezni szükséges a Közép-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Tanács által elfogadott saját OP kijelölt intézkedései mentén is az egészségügyi magterület komponenseit, hogy az ágazati megvalósításból kimaradó terv komponensek a regionális OP ( ROP) –ban valósulhassanak majd meg. A KD-RET alapvető törekvése, hogy a Régió stratégiai céljai elérését biztosító kiemelt projektek között minél több egészségügyi intézkedés és komponens jelenjen meg.



4.3. A KD Régió RET által elfogadott regionális szintű Egészségügyi Fejlesztési Tervből és a környezeti elemzésekből következtethető célok

4.3.1. Célkitűzések - a megoldásra váró feladatok összefoglalása

Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása az alábbi eszközök együttes alkalmazásával érhető el:

• az egészség feltételeinek biztosítása, • a lakosok egészségtudatos magatartásának elősegítése, • az igazságos hozzáférést és hatékony egészségügyi szolgáltatásokat biztosító

ellátás-szervezés. • A döntések előkészítéséhez, valamint megvalósításához, a prevenciós tevékenység

összehangolt folytatásához az IBR-ekben megvan a szükséges szellemi tőke és gyakorlat, valamint az informatikai háttér alapja. Jelenleg is sokféle prevenciós erőfeszítést tesznek a társadalom különböző szervezetei, hatékonyabbá tehető megfelelő szervezési háttérrel.

Az Önkormányzatok és intézmény tulajdonosok tudatában vannak annak, hogy a megfelelő egészségnyereség csak a három eszköz összehangolt fejlesztése esetén érhető el, de az előkészítő munkálatok azt is világossá tették, hogy ezek a problémák eltérő eszköz-rendszerrel kezelendők, így az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, a közös fejlesztéspolitika kialakítása önálló előterjesztést igényel. Az egészségügyi ellátás szervezésében az ellátási felelősséggel bíró önkormányzatok kezében két hatékony eszköz van:

- tudatos és összehangolt fejlesztéspolitika, - a beutalási rend befolyásolása.

1. A nemzetközi és a hazai egészségügyi szolgáltatások változásaival összhangban a fejlesztés eredményeként

- érzékelhető – adatokkal kimutatható – módon javuljon a régió népességének egészségi állapota,

- javuljon az egészségügy lakossági megítélése, nőjön a lakosság elégedettsége az ellátásokkal kapcsolatban,

- fejlődjön a lakosság egészségtudatos magatartása, az egészségkultúra, illetve erősödjön a tájékozott fogyasztói magatartás.

2. A régióban egy egységes,

- a progresszivitás elvére épülő, - a szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó, - költség-hatékony, - fenntarthatóan finanszírozható, régiós és intézményi szinten professzionálisan

menedzselt ellátórendszer alakuljon ki. 3. Az ellátórendszer átalakulása kapcsán térségi szintenként csökkenjenek a régión belüli területi egyenlőtlenségek. 4. Álljon helyre az ellátórendszer megfelelő struktúrája



- az egyes ellátási szintek, - az egyes szakterületek, - a prevenció – kuráció – rehabilitáció, - az aktív ellátás, a krónikus ellátás, ápolás és szociális gondoskodás területén

4.3.2. A régió ellátás-szervezési elvei

Általános alapelvek

1. A biztonság, a folyamatos működés és garantált, számon kérhető minőség elve ami azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátórendszer működtetésében az állampolgárok biztonságtudata, az egészségi állapot javítása érdekében elsődleges szempont az ellátás folyamatos, biztonságos működésének biztosítása, az ellátások számon kérhető minőségének garantálása.

2. Az igazságosság és esélyegyenlőség elve amii azt jelenti, hogy, az Önkormányzatok felelősségi szintjén az igazságosság és esélyegyenlőség elve a gyakorlatban az alábbiakat jelenti:

- a szolgáltatásokhoz való térbeli és időbeli hozzáférés esélyének egyenlőségét, - egyes társadalmi csoportok és az - egyes betegcsoportok gyógyulási esélyeinek közelítését.

3. Az emberi méltóság, a személyiségi jogok tisztelete ami azt jelenti, hogy az ellátások szervezése, az ellátórendszer kialakítása és felügyelete maximálisan tekintetbe veszi a emberi méltóság, a személyiségi jogok tiszteletét, és kiemelt figyelmet fordít a betegek jogainak érvényesülésére.

4. A regionalitásra épülő progresszivitás elve ami azt jelenti, hogy egy osztott feladatú ellátórendszerben minden beteg a betegségének megfelelően az ellátórendszernek azon a szintjén részesül a megfelelő ellátásban, ahol azt a szakmai szabályok indokolttá teszik. Ez feltételezi:

- hierarchizált szerkezetű, rendezett viszonyú, eltérő feladatú és erőforrás-igényű intézmények alkotnak egymásra-épülő rendszert,

- megfelelő kompetenciák vannak meghatározva az egyes intézmények számára, - a szükséges területeken erős beutalási rend érvényesül.

5. A lakosság-közeliség elve ami azt jelenti, hogy az ellátásszervezésben a betegközpontúság dominál, részint a lakosság közeli szintek (elsősorban az ambuláns ellátások) megerősítésével, részint a szolgáltatásoknak a beteghez való juttatásával (házi szakápolás, otthoni ellátás, stb.).

6. Folyamatos fejlesztés elve ami azt jelenti, hogy a szükségletek és a lehetőségek egyidejű mérlegelése alapján a fejlesztések időbeli megvalósítása mind szakmai, mint területi értelemben ütemezettek.



7. Komplexitás elve ami azt jelenti, hogy az intézményrendszerben is érvényesül a komplexitás elve, azaz megvalósul a szociális és az egészségügyi ellátások intézmények egymásra épülő együttműködő rendszere.

8. A szektorsemlegesség és partnerség elve ami azt jelenti, hogy együttesen érvényesülnek az alábbi fogalmak:

- partnerség - többszektorúság (szektorsemlegesség) - osztott rendszerűség elve (több közszolgáltatásra kötelezett, több tulajdonos

szabályozott együttműködése) Egy osztott tulajdonviszonyú és osztott felelősségű rendszer működtetése csak a fenti elvek, ami azt jelenti, hogy az ellátás önkormányzati felelőssége mellett az ellátásban nem-önkormányzati szereplők is szerepet vállalhatnak.

9. Konszenzus elve ami azt jelenti, hogy az ellátásért felelős önkormányzatok és más közszolgáltatásra kötelezett intézménytulajdonosok döntéseiket konszenzus alapján hozzák meg, és az Önkormányzatok működtetik ennek intézményrendszerét is, a Regionális Egészségügyi Tanácsot (RET).

10. Nyilvánosság elve ami az jelenti, hogy az ellátó rendszer fejlesztése, a közfinanszírozásban résztvevő intézmények működése a szakmai, a döntéshozói és a laikus nyilvánosság előtt átlátható módon történik.

11. Prevenció-központúság elve ami azt jelenti, hogy az ellátásszervezésben a megelőzés és a betegségek korai felismerése, mint szemlélet és gyakorlat a modern gyógyászatnak megfelelő értelmezést kap. Mindez az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés egyenrangú fontosságát jelenti, ami a prevenció, kuráció és rehabilitáció optimális arányának a helyreállítását jelenti. Mindemellett ez természetesen jelenti a prevenció saját eszköz és intézményrendszerének fejlesztését is, mert csak az ellátórendszeren keresztül nem lehet megfelelő prevenciós munkát végezni, de ez szintén nem ennek az előterjesztésnek a tárgya.

12. Választás szabadságának elve ami azt jelenti, hogy az ésszerű betegirányítás, a szakmai szabályok és a progresszivitás elvének érvényesítése mellett biztosítani kell a szolgáltatások versenyét, sokszínűségét, a beteg választási szabadságát. Az ellátás szervezés térségei Az ellátásszervezés alapelvei között javaslatot teszünk

- a központi térségi, - térségi, - kistérségi funkciókra.

Az egyes térségi szintek és intézményeik funkcióit alábbiakban részletezzük:



Központi térségi funkciók A Közép-Dunántúli Régiót

- lakosság-arányosan, illetve a térségi, közlekedési, szociális, hozzáférési esély, stb. szempontokat figyelembe véve megállapított virtuális vonalak mentén javasoljuk megosztani és a ma is meglévő intézményi bázison kialakítani a funkciót ellátó intézményeket,

- ezek az intézmények ellátás-szervezési – módszertani feladatokat is kap(hat)nak, - szoros együttműködés a térség szociális szolgáltató intézményeivel, - a ma meglévő kórházi bázison szükséges a Térségi Krónikus és Rehabilitációs

Központok kialakítása. Térségi funkciók A Térségi Központi Intézmények valódi „központ”-ként működnek, ahol

- a szakmai szerkezetet és az ellátó funkciókat úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan és hatásosan elláthassák feladataikat, továbbá

- egyes szakterületekre specializált, de egyebek közt a közlekedési útvonalaira is tekintettel kialakított struktúra működik.

Kistérségi funkciók Az egyes térségek –a statisztikai kistérségeknek megfelelően- az egészségügyi ellátás-szervezésben is kistérségekre oszlanak. Az egyes kistérségek által ellátandó funkciók:

- alapellátási ügyelet - járóbeteg-szakellátás alapszakmák szintjén - ápolási, idősügyi egészségügyi intézmények

A kistérségek szakmai vezetését a kistérség vezető egészségügyi intézménye látja el, amely lehet

- Szakrendelés - Kórház-rendelő intézet

Valamennyi kistérség ellátás-szervezésileg csatlakozik egy térséghez. Feladatok, hatáskörök, kulcsszereplők Az új struktúra kialakítása terén a feladatok, hatáskörök, kulcsszereplők és egyéb fontos kérdések vonatkozásában a következőket javasoljuk: Az új struktúra a ma meglévő (jogszabályokban is rögzített) feladatok, hatáskörök és illetékességek figyelembe vételével, több lépcsőben, mintegy 15 éves Egészségügyi Fejlesztési Terv keretében jöjjön létre. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció kulcsszereplői, amelyek a fejlesztés nagyobb terheit, illetve az ellátás felelősségét viselik: a Megyei Önkormányzatok, kórháztulajdonos települési Önkormányzatok, megyei jogú városok, továbbá az Egészségügyi Minisztérium (szükség szerint: a Kormány). E szervek egymással a fejlesztésre együtt tervezést vállalnak, a lebonyolításra keret-megállapodást kötnek a RET-en belül. Alapkérdés a szereplők között a fekvőbeteg ellátásért viselt törvényi felelősség tiszteletben tartása. A kulcsszereplők hatáskörébe nem tartozó (egyházi, magán, stb.) intézmények ellátási területeinek alapvető újraszabályozása szükséges az Egészségügyi Fejlesztési Terv előre haladtával, illetve egyes esetekben az önkéntes integráció lehetősége megajánlható.



A tervezés konszenzus-szervezete a RET (Regionális Egészségügyi Tanács), melynek szervezete és szereplői az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció előre haladtával (életszerűen) alakulnak át. A RET feladat- és hatáskörét az illetékes kormányzati szervek várhatóan ( és remélhetően ) jogszabály(ok)ban rögzítik és arányos költségvetési forrásokat bocsátanak rendelkezésre, a terv pénzügyi és kivitelezési ütemei szerint, hiszen az egész munkának csak így van értelme. 2007-től várhatóan a Nemzeti Fejlesztési Terv II. biztosítja a szükséges forrásokat. Az új struktúra kialakításához a kulcsszereplők (illetve a célszervezet) minden lehetséges európai forrást, továbbá hiteleket igénybe vesznek, melyhez arányos önrészt, garanciákat, illetve portfoliót biztosítanak. A kulcsszereplők az ellátási érdek sérelme nélkül, a mindenkori hatályos jogszabályok alapján igénybe veszik azokat a magánbefektetői forrásokat, alkalmazzák mindazon piaci eszközöket és szabályokat, amelyek együttesen garantálni tudják a lakosság minőségi ellátását, továbbá a felszabaduló kapacitások, ingatlanok, eszközök egészségügyi célú értékesítését, hasznosulását. E pótlólagos források kizárólag e program megvalósítására szolgálnak. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció és az ennek alapján elkészülő komplex ágazati program, az „Egészséges Társadalom” keretében esetlegesen létrejövő (kulcsszerepet betöltő) új intézmények tulajdoni és üzemeltetési kereteinek pontos, költség-hatékony és közérdekű meghatározásához további egyeztetések szükségesek, vizsgálva azt is, van-e szükség az optimális eljárások érdekében jogszabály-módosításokra. (Pl. fejlesztési társulás, intézményfenntartó társulás, egy-vagy többszemélyes gazdasági társaságként történő működtetés, stb.)

4.3.3. A Közép-Dunántúli Régió átfogó egészségügyi stratégiai céljai

� Jelentősen javuljon a régióban a lakosság egészségi állapota � Jelentősen csökkenjenek a régióban az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban,

az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és a hozzáférésben.

4.3.4. A Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai

� Sürgősségi ellátás fejlesztése � Kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése � Daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése � Rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése � Pszichiátriai ellátás fejlesztése � Kistérségi multifunkcionális közösségi központok létesítése � Alapellátás fejlesztése � Intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása.



4.4. A Közép-Dunántúli Régió Kistérségi szintű egészségügyi fejlesztési terve

A Közép-Dunántúli Régió egészségügyi fejlesztési terve alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv II. 2006-ban elfogadásra kerülő és 2007 – 2013 közötti időszakra készülő program része akar lenni, hiszen reálisan csak az NFT II. alapján juthat komolyabb forrásokhoz a megvalósításban. Az NFT II.-ben a fejlesztések egyik átfogó célja az egészség, mint legfőbb érték megőrzése, illetve a népesség egészségi állapotának érdemi javítása. Az egészségügyi ágazat fejlesztési elképzelései csak más ágazatok célkitűzéseivel összehangoltan jelenhetnek meg. A program megvalósítása során, a lehetséges mértékben együtt kell működni az üzleti szférával. Az NFT II. tervezési módszertan által előírt tartalmi követelmény alapján az alábbi fejezetekből áll egy ágazat vagy régió Operatív Programja, a SOP vagy ROP. OPERATÍV PROGRAM a Nemzeti Fejlesztési Terv azon része, ami megfogalmazza a legsürgetőbb fejlesztési igényeket és a több évre szóló intézkedéseket. PRIORITÁS A nemzeti/ágazati stratégiai célok megfogalmazásának és a megfelelő uniós célokkal való összefüggésük megteremtésének eszköze. INTÉZKEDÉS A kijelölt prioritásokhoz illeszkedő egyes konkrét beavatkozási terület, pályázatokkal támogatott tevékenységcsoport. KOMPONENS Az intézkedés egy csoportja, az intézkedésbe tartozó több választható, pályázattal támogatott tevékenység közül az egyik. A Közép-Dunántúli Régió Egészségügyi Fejlesztési Terve ebbe a struktúrába illeszkedik. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció meghatározta a prioritásokat, ehhez a beavatkozási területeket, és azokon belül az intézkedéseket. Ezekhez rendelve, ágazati – régiós – kistérségi bontásban készültek a komponensek. A fejlesztési terv a régió egészségügyi szolgáltatóitól, a Kistérségi Társulásoktól és a megyei ÁNTSZ-ektől megkapott javaslatokkal kiegészítve megtervezett, excell táblázatba foglalt tervmátrix, ágazati – régiós – kistérségi bontásban a mellékelt táblázatban található. Az ágazati tervegyeztetések során kihangsúlyozott szempont volt, hogy az NFT II. megvalósítása során csak olyan komponenst fognak támogatni EU forrásból finanszírozott pályázat esetén, amelyik nem jár többlet finanszírozással, vagy előre biztosított bármilyen módon, tehát akár az E-Alapból is, a működtetés fedezete.



Az alábbi ábra mutatja be az Egészségügyi Minisztérium elképzelése szerint a tervegyeztetés várható rendszerét, amelyben a RET kulcsszerepe jól kirajzolódik.

efrira1.antsz.huefrira1.antsz.hu/veszprem/ret/6/fejlesztesi_tervek/kistersegi_szintu.pdfközép-dunántúl...

Documents