Gesztusoka könyvtárban

Gábos Józs

ef

Láng Eszt

er

Zsubori Ervi

n

Buda

pest

iCo

rvin

usEg

yete

mKö

zpon

tiKö

nyvt

ára

2011

-10-

1920

11-1

1-12

2

Gesztusok a könyvtárban

Megnyitó: 2011. október 19., 17 óraMegnyitották: Nagy Zsuzsanna főigazgató,

BCE Központi Könyvtár; Blahó András egyetemi tanár,

BCE Közgazdaságtudományi Kar, Világgazdasági tanszékZárás: 2011. november 12.

Kurátor: Láng EszterRendezés: Gábos József, Zsubori Ervin

Digitális katalógus, portrék, riportfotók: Zsubori ErvinTovábbi riportfotók: Beaty Czető, Tenke István

A digitális katalógus az Arnolfini Archívum projektje.

© Láng Eszter, Gábos József, Zsubori Ervin, 2011© Arnolfini Archívum, 2011

3

Gábos József, Láng Eszter és Zsubori Ervin közgazdász-képzőművészek kiállítása a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában

4

Amikor megkaptam Láng Eszter barátom fel ké-ré sét e megnyitóra, határozottan meg i jed tem. Mit mondhat egy „világgazdász” há rom már

nem(csak) közgazdász képzőművészeti al ko tásai be-mu tatásakor? Az nyilván kevés, hogy mind hár man a Köz gázon végeztek, bár sejtem, hogy azért az itt ta nul tak általánosítása is meghúzódik mű ve ikben. Nem lévén művészettörténész, csak azt vá laszt hat-tam, hogy a kapottak és látottak alapján a benyo-másaimat osszam meg Önökkel.

Először is a műalkotások formai elemei ragad-tak meg. Láng Eszter Solute (Szabadság? Vonalak? Kötöttség nélküliség?) darabjaiban a vonalak ritmusa, á tváltozása, kiszabadulásuk majd megkötöttségük tűnt fel. A fekete és szürke az általam is gondolt dep ri váltság, nyomottság helyett a szabadulást, a vég telen vonalat, értelmezést jelenti.

Gábos Józsefnél is szerepet kapnak a vonalak, de már kalligrafikus megjelenésükben. A sima vona-lak átalakulnak, vastagodnak, majd elnyúlnak, pö-rög nek és elvékonyodnak egy szinte misztikusan

A jelenvaló világ transzcendenciája

Blahó Andr

ás

5

változó színes kavalkád előtt. A Zen ablakok valóban az elmélkedést, a tűnődést segítik elő, itt is a végtelen felé terelve gondolatainkat.

Zsubori Ervin szó obeliszkjei is vonalakból áll-nak, de itt már a szabad vonal kötötté válik, kötött hang zással és jelentéssel, szavakká áll össze. A sza-vak pedig költeményekké, híres költeményekké. A mű vész viszont felbontja ezeket az írásjel-csopor to-kat, s a szavak növekvő betűszáma alapján toronnyá for mál ja. A betűk, szavak közvetítik a „vonalat”, a köl te mény sorait viszont a szemlélődő belső vi lá ga kell, hogy látványban is, értelmezésben is kiegé szít-se. A vonal tehát itt is a legbenső énünkhöz szól, ben nün ket késztet interpretációra.

Tartalmi értelmezésben a belső és külső, a rész és egész, az el-, át- és kitűnés dialektikája fogott meg. Gon dolom mindnyájunk számára evidens: az ember nem érheti be avval, hogy csupán a köz vet-lenül adottban, csupán az érzékelhető jelen sé gek-ben, csupán a jelenvaló világban éljen. Az em ber még a leírt vonalban, szépen kalligrafált írásjelben,

6

betűoszlopban is az örök szépséget látja. A kiállított alkotásokra tekintve egyetemes törvényt érzékel. Az ön magá ban és másokban lévő gonoszt észlelve az em-ber eszményi formáját kutatja. A halállal szembesülve egy soha el nem múló világra vágyik. Mindezen érzé-sek mélyen gyökereznek az emberben. Az emberi szív lankadatlanul keresi a láthatatlan világot a látható mögött, a törvényszerűséget a jelenségek mélyén, az események mögötti jelentést vagy az eszményeket a közvetlen történéseken túl. Ez a szüntelen keresés az ember alapvető követelményéből ered, mely arra kény szeríti, hogy olyasmi után kutasson, ami a je-len való világot transzcendálja, mégpedig éppen azért, mert e jelenvaló világban él; valami egyetemes u tán éppen azért, mivel egyedi jelenségekkel van dol ga; valami változatlan és örök után éppen azért, mi vel szüntelenül a születés és halál váltakozását ta pasztalja.

Következésképpen, a jelenvaló dolgok és az esz-mé nyek, az egyedi és egyetemes, az időbeli és örök, az immanencia és transzcendencia eme szem ben ál-

Blahó Andr

ás

7

lá sa és feszültsége végigvonul az emberi létezésen, egy szersmind problematikussá téve azt. Azonban sem az empirizmus, sem az idealizmus nem nyújt alap vető megoldást az ember problémájára mind ad-dig, amíg az említett szembenállás és feszültség e gyik pólusát mint alapvető elvet ragadják meg, miáltal meg ma rad nak eme feszültségnél ahe lyett, hogy felül-múlnák azt. Hiszen annak az ál lás pont nak, mely valódi megoldást nyújthat e szem ben ál lás és fe szült-ség megoldására, át kell törnie e szembenállá son és feszültségen. Metafizikai állás pont nak kell len nie a szó igazi értelmében.

Lehet, hogy az ember a modern társadalmi létben sza bad, élhet a jog által adott szabadságjogokkal. Még is érdemes felvetni azt a kérdést, hogy szemé-lyünk ben vajon szabadok vagyunk-e. Én szabad va-gyok-e? És ha nem vagyok szabad, akkor mit szeret-nék, hogy mi legyen a szabadság, milyen le gyen az én szabadságom? Mit értsek szabadság alatt? Nem ma gától értetődő a kérdés, még akkor sem, ha az el-ső pillanatban annak látszik.

8

Az ember egy sor olyan képességgel rendelkezik, ame lyet nem határoz meg az adott szerv anyagi vol ta. Például ilyen a láb, amellyel akárhova el lehet jut ni. Ilyen a kéz, amely szinte végtelen lehetőséget biz to-sít különféle műveletek elvégzésére. Vagy a hang-adó szervünk, amellyel szinte bármilyen hangot ki tudunk adni, továbbá végtelen sok kifejezési le hető-séget teremt a hangok kombinációja. Vagy a sze-münk, amellyel bármit meg tudunk nézni, de nem mindig látni. És ide tartozik a gondolkodásunk is, hiszen végtelen a lehetősége annak, hogy éppen mit gondoljunk, például e kiállítás alkotásai láttán. Azaz szabadon vagyunk e tevékenységünkben, s mégis több ször érezzük e szabadságunk korlátozottságát.

Vessük fel a következő fontos kérdést! Mi az aka dálya annak, hogy megértsük a lét lényegét? Le-het, hogy a félelem? Ugyanis félünk a feladattól, a meg értés terhétől, félünk attól, hogy nekünk kell a „valóság égi másában” a konkrét világ össze füg-gé seit megtalálni. Félünk attól, hogy azután a mi fe le lős ségünk lesz annak a fenntartása, ápo lása,

Blahó Andr

ás

9

amit megértettünk. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az akadályok is a tudatból szár maz nak. Meg kell-e, azaz jobban mondva, fel kell-e sza ba dí-ta nunk tudatunkat ahhoz, hogy a mű vészet által elénk tárt transzcendenciában felis mer jük ma gun-kat? Meggyőződésem, hogy nem: ma gun kat kell fel-sza badítanunk, mert mi nem va gyunk sza ba dok. Szel lemi tapasztalásokra, a transz cen dens meg lá tá-sá ra van szükségünk.

A szellemi tapasztalásokhoz sokszor egészen va-ló szí nűtlen megközelítés szükséges. A felszín mögé kell látnunk, és olyan dolgok lesznek fontossá, a me lyek eddig eszünkbe sem jutottak. Ezeket segí-tik a művészeti tárlatok, kiállítások. Merjünk újat gondolni. És újszerűen gondolkodni. Vegyük ész re, hogy a tudat úgy is értelmessé teszi, bármit gon do-lunk. Legyen állandó szempontunk a tudat értel-mes sége. Ezt elfogulatlanul vállalnunk kell, mert ér de mes.

Az elfogulatlanság – amikor úgy látunk, hogy sze-mün ket nem befolyásolja annak a tudása, hogy mit

10

kellene látnunk – lehetőséget teremt arra, hogy úgy és olyat láthassunk, ahogy és amilyet azelőtt még soha, és amelyet elfogulatlanság nélkül nem is pillant-hat nánk meg. Ez a tiszta tudat. Amikor a dolgok iga-zi természetüknek megfelelően nyilvánulnak meg. Ami kor a tudat is igazi természetét mutatja fel.

A világ tudatunktól független valósága tény. De mi tesszük a világot olyanná, amilyennek látjuk, ami lyen nek a világot tudjuk. Nem biztos, hogy az a baj, hogy nélkülünk nincs értelme az életnek. A baj in kább az, hogy nem ismerjük fel, hogy a mi dol gunk értelmet adni neki. Ha nincs értelme az élet nek, akkor a legfontosabb, hogy tudjunk erről a tény ről, mert akkor miénk a felelősség, nekünk kell ezen változtatni. Hogy valóban értelmes életet él hes sünk. Legyen másképp, legyen az ember élete ér tel mes! Tegyük értelmessé életünket!

Ha ezt igazán átéljük és átlátjuk, akkor mi aka dá-lya lenne, hogy egy másik világot képzeljünk? Sa ját tudatunk ügyében járunk el. Saját tudatunkat is pal-lé rozza Láng Eszter, Gábos József és Zsubori Ervin.

Blahó Andr

ás

11

Vállaljuk tehát magunkat, és vállaljuk a felelősséget világun kért! És akkor merjünk gondolkodni, mer-jünk elképzelni egy „szép, új világot”! Álmodjuk ki ma gunk ból a jövőt!

Blahó András

Elhangzott Láng Eszter, Gábos József és Zsubori Ervin Gesz tu-sok a könyvtárban című tárlatának megnyitójaként, a Budapesti Cor vi nus Egyetem Központi Könyvtárában, 2011. október 19-én.

12Láng Eszt

er

13Korond, 1948.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd az MKKE-n szerzett diplomát. Civilben a Debreceni Egyetem közgazdasági karán a Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék vezetője. Festészetet és grafikai alapokat Torok Sándortól tanult. Rendszeres résztvevője országos és nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Festészete a lírai absztrakt irányzatához áll közel. Grafikával és fotóval is foglalkozik; verseket ír, nemzetközi mail-art projekteket szervez. Egyebek mellett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Pasztellfestők Egyesülete és a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja. Debrecenben él.

Net: www.artmajeur.com/langeszter

Helyszín: Hírlapolvasó

Kiállított sorozat:Solute, 2004-2005

14Láng Eszt

er

Solu

te I

Solu

te I

I

15

16Láng Eszt

er

Solu

te I

IISo

lute

VII

I

17

18Láng Eszt

er

Solu

te V

IISo

lute

X

19

20Láng Eszt

er

Solu

te I

XSo

lute

VI

21

22Láng Eszt

er

Solu

te X

ISo

lute

XII

23

24Gábos Józs

ef

25Budapest, 1956.

Közgazdász diplomát az MKKE-n szerzett, ahol később doktorált is. Sok évig közgaz dászként dolgozott; a képzőművészeti tevékenység – amely elsősorban festést jelentett – eközben hol feléledt, hol hosszú időre abbamaradt, mára azonban ez vált elsődlegessé.

Festőnek 16 éves kora óta készült, első tanára Englert Judit volt. A számítógépet 2001 óta használja művészeti eszközként. E mellett hagyományos technikákkal is alkot – fest, kollázsokat készít –, s a fotó is fontos számára. Az Európában informelnek, Amerikában absztrakt expresszionizmusnak nevezett irányzatok vonzáskörzetében dolgozik. Munkái számos kiállításon megjelentek. A Magyar Elektrográfiai Társaság tagja. Budapesten él.

Net: www.gabos.hu

Helyszín: E-Labor II.

Kiállított sorozat:Zen üvegablakok, 2008-2011

26Gábos Józs

ef

Zen

üveg

abla

kok

3x3

No

1.Ze

n üv

egab

lako

k 3x

3 N

o 2.

Zen

üveg

abla

kok

3x3

No

3.

27

28Gábos Józs

ef

Zen

üveg

abla

kok

3x3

No

4.Ze

n üv

egab

lako

k 3x

3 N

o 5.

29

30Zsubori Ervi

n

Kiskőrös, 1961.

Az MKKE-n ipari tervező-szervező és szociológia szakos közgazdász diplomát, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolában újságíró képesítést szerzett. A Közgazdász egyetemi lap után a Magyar Nemzethez került, 1991-től pedig két évtizeden át a Figyelőnél dolgozott.

31

Elektrografikával az 1989-ben indult Árnyékkötők Alkotócsoport egyik alapítójaként, illetve az Árnyékkötők co-media folyóirat egyik alapító szerkesztőjeként kezdett foglalkozni. Számos csoportos és egyéni kiállítás résztvevője. Grafikai és egyéb alkotó tevékenységeihez ma elsősorban az 1993-ban feleségével, Horváth Irával létrehozott Arnolfini Archívum teremt keretet. Szigetszentmiklóson él.

Net: www.arnolfini.hu

JÓÁLTALELÉBBFÉRFIKÖLTŐKMŰVEITEZREDEKKÖNYVEKLELKÜNKBETŰKKELKÖNYVTÁRMULATSÁGFÁRADALMALEGELJÜNK

ÁLDOMÁSIDATISTENÉSSZELTAPASZTALÁS

ELHAMVADJANAKÖSSZEHORDTUNKSZELLEMHARCOK

RONGYKERESKEDŐVELHANGYASZORGALOMMAL

::::Vörösmarty Mihály::::

Helyszín: E-Labor I.

Kiállított sorozat:11 obeliszk, 2011

32ÓHJAJVAKKEDVVÁGYBÓKOLCSALFAHITTEMLELKEMLILLÁKÉLTETÉDTRILLÁKBIZTATÓMREMÉNYEKTŰNEMÉNYMEGCSALÁLFŐLDIEKKELKECSEGTETSZBOLDOGSÁGGALELFELEJTENÉMELHERVADTANAK

GYÖNGYKOSZORÚKAT

:Csokonai Vitéz Mihály:

Zsubori Ervi

n

Obe

liszk

No

11.

Obe

liszk

No

09.

Obe

liszk

No

07.

Obe

liszk

No

08.

Obe

liszk

No

01.

Obe

liszk

No

06.

Obe

liszk

No

02.

Obe

liszk

No

12.

Obe

liszk

No

03.

Obe

liszk

No

10.

Obe

liszk

No

04.

33ÉRSÍRHAZAHOLDSZÉLVALAVESSCSENDEPEDŐKEBELORMÁNROMOKALKOSSFELLEGFÉNYRELEBEGŐCSARNOKRÉMALAKKOMOLYAN

JÖVENDŐVELDÜLEDÉKEIDEN

VISSZAMERENGNI

:::::Kölcsey Ferenc:::::

TŰZESTEMESEBOGÁREPERFAHÁZNÉPMACSKAÖLÉBENTÜCSÖKDENEVÉRFEKETÉNPIPÁJÁTPITVARBASZABÓDIKVENYIGÉTSZÁRNYAT

MADÁRLÁTTANYÚGALOMBAVACSORÁNAK

KICSINYEKNEKTARISZNYÁJÁT

KÁPOSZTA-LEVÉLLEL

::::::Arany János::::::

34JÖN

ÁRVÍZBŐGVEFOLYÓGÁTOTŐRÜLTTISZAZÚGVAHARANGLETÉPTETENGERTKANYARGÓKEBELÉREBALLAGOTTFÉLREVERTPARTTALANTERMÉSZETKITEKINTÉK

SARJU-RENDEKALKONYÚLATÁNÁLFÖVENY-SZŐNYEGREKETTYE-BOKROK

::::::Petőfi Sándor::::::

AMÁRMEGŐSI

FOGOMMIÉRTNEKEDVÁROKHOZZÁDMEDDIGŐRIZEMVÉNÜLŐKEZEDETMARADOKRIADTANVILÁGOKÉRKEZTEMKEZEMMELRETTENETSZEMEDETSZEMEMMEL

PUSZTULÁSÁN

:::::::Ady Endre:::::::

Zsubori Ervi

n

35ÍRNÉKSÁRGABOLDOGÉLETEMMOSTANSZÍNESZÖLDETÁLMODOMBETŰKETALKONYATANYÁMNAKTINTÁKRÓLVÉRSZÍNŰT

ARANY-TÜZETÉGŐ-PIROSATKISZÍNEZNÉMNÉMA-SZÜRKETRÉFÁS-LILAKACSKARINGÓSSZOMORÚ-VIOLA

KRIKSZKRAKSZOKATSZÜNES-SZÜNTELEN

:::Kosztolányi Dezső:::

ÉNKÉJÉVESFURAFOGOMFOKONHAZÁMMAGAMCSECSEKIVONTLETTEMSEKÉLYAJÁNDÉKKÉTSZÁZNÉPEMETKÁVÉHÁZIKÖLTEMÉNYSZEGLETENHARMINCKÉTMEGLEPETÉSELTANÁCSOLTKÖZÉPISKOLÁS

:::::József Attila:::::

36TEKÉTNEMVAGYÁLMONFÉLEKHALÁLÁTESEMIJESZTVAGYOKGYERMEKÁTÖLELSZKARODBANKARODDALKAROMBANKAROMMALÁTÖLELLEKCSÖNDESENHALLGATAGHALLGATLAKRINGATÓZOLRINGATÓZOM

:::::Radnóti Miklós:::::

ARÁZÚGHOLDKEZDŐSZISZÉLÉJJELIZZIKSÍRNITÜSKEVÁLIKERESZTHOGYHALÁNNYÁMAGÁBARUHÁJASZALADFÁTYLATIDE-ODARESZKET

GALAGONYA

:::::Weöres Sándor:::::

Zsubori Ervi

n

37ÁLLOKEGEKÉISTENVÉGÜLÁRNYAMCSOROGÖRÖKREPRÉSBENPUPILLAFÁJDALOMBIBLIÁBANHANGTALANHAZAJUTNIKISGYEREKVILÁGVÉGILEVEGŐTLENPARADICSOMELHAGYATNAKMOZDULATLANVISSZAFOGAD

INFRAVÖRÖSÉBENSZÁMKIVETTETÉSBEN

::::Pilinszky János::::

ÁTKI

IMÁDLÁGYÁLLÍTBECÉZLÉTEMÖLELITÚLSÓVISZIPARTRAVÉGLEGFOGÁBANHAJAKATKESELYŰTLEMERÜLTSZERELMET

KATEDRÁLISTSZIVÁRVÁNYRAKÁROMKODÁSBÓLTÜCSÖK-HEGEDŰTSZIKLA-CSÍPŐKET

::::::Nagy László::::::

38Képek arco

k

39

Arnolfini Katalógusok

No 01