ea: láng istván főosztályvezető vm vízkárelhárítási főosztály

Ea: Láng IstvánFőosztályvezetőVM Vízkárelhárítási Főosztály

Európai Unió Duna Régió Stratégiája

(EDRS)

•A Duna stratégia kialakulása

•Az akcióterv ismertetése

•A magyar keretprojektek ismertetése

•A legfontosabb feladatok és szempontok összefoglalása

Tartalom

.

Balti Tenger Régió

Program 2007-2013

Program Kézikönyv

2010.január

A Duna stratégia kialakulása

Horvátország, Szerbia,Bosznia-Hercegovina,

Montenegró, Moldova,Ukrajna (a dunamenti

régiók)

A Duna Stratégiában résztvevő országok: 14 ország, közülük 8 EU tagállam

Németország (Baden Württemberg and Bavaria), Ausztria,

Szlovákia, Csehország,Magyarország, Szlovénia,

Romania, Bulgária


EDRS elindítása

2009. június 17-18 Az Európai Tanács

megbízása az Európai Bizottságnak az Európai Duna Stratégia előkészítésére

2010. január 21Az Európai Parlament

határozatot hozott az Európai Duna Régió Stratégiáról

A régió stratégia célja

1A makrorégiók egyre fontosabb szerepének érvényesítése. A kohézió, az összefogás erősítése

2Példa az EU tagállamok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok és más szomszédos országok együttműködésére.


„Három nem” alapelve:

lesz többlet-forrás,

lesz új intézmény,

lesz új jogszabály!

EU Duna Régió StratégiaKormánybiztosi Titkárság

Vezeti a tárgyalásokat az EU-val és a Duna vízgyűjtő országaival

A jelenlegi EU szintű és kormányközi egyeztetés alapja: EU Bizottság, Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Akcióterv, 2010. június, Akcióterv új változat 2010. szeptemberMiniszteri biztosok

Minisztériumi bizottságok


Pillér:Környezetv.3 intézkedés

Pillér:Kapcsolatok3 intézkedés

Pillér:Jólét

3 intézkedés

Pillér:Erős régió

2 intézkedés

Az akcióterv ismertetése

Pillérek

Akciók Akciók vagyvagy

IntézkedésIntézkedésekek

PrioritásPrioritásokok

ProjektekProjektek

A Duna makro-regionális stratégia legfontosabb területei

Az Akcióterv felépítése

Prioritási Területhez tartozó legfontosabb tevékenységek

Határidőre megvalósítandó, pontosan meghatározott feladatok

Fő célok


Felelős vezetőkProiritásKoordinátorTagállam(ok), nem tagállam lehet társkoordinátor

Akció (intézkedés)koordinátor

Tagállam

ProjektvezetőÖsszefogja a résztvevő szervezeteket és tartja a kapcsolatot a koordinátorokkal


4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme5. Környezeti kockázatok kezelése

A A projektvezetőkprojektvezetők


A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme5. Környezeti kockázatok kezelése6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés

Nem

zetp

oliti

ka é

rvén

yesí

tésePillérek

PrioritásoPrioritásokk











Pillérek

Pillérek

Pillérek


4. A vizek minőségénekhelyreállítása, védelme

Intézkedések

1.Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása2.Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése3.Integrált adatgyűjtési rendszer kialakítása4.A szennyvíztisztítás további fokozása 5.Szennyezések lokalizálása, helyben tartása a folyók mentén6.A felelős hatóságok együttműködésének segítése a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, a mezőgazdasági szennyezések csökkentése érdekében.7.Veszélyes anyagok kezelése, a hulladéklerakók és az ipari szennyeződések felszámolása a rendelkezésre álló legjobb technológiákkal. 8.A tisztítószerekben lévő foszfát bejutásának csökkentése, megfelelő jogszabályi háttér megteremtése9.A hosszirányú átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi élőlények migrációjának biztosítása érdekében a Duna-medencében.„10.A vízhasználatok csökkentése, optimalizálása11.A tudatosság erősítése a vízgazdálkodásban12.Az ivóvízhasználatok csökkentését célzó ismeretek fejlesztése, az eszközök, módszerek és iránymutatásokat az ivóvíz-ellátás megőrzése érdekében.13.A tengerparti övezet integrált kezelése, a tengeri területrendezés


5. Környezeti kockázatok kezelése

Intézkedések

1.A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása 2.Az éghajlatváltozás kutatása, a megelőző helyi és regionális intézkedések foganatosítása3.Az európai árvízi riasztórendszer (EFAS) rendszer kiterjesztése az egész Duna vízgyűjtőre4.A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése5.A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése6.A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez.7.A szennyezett területek, és veszélyes anyagok adatbázisainak folyamatos aktualizálása, a baleseti kockázatok elemzése8.A gyorsreagálású eljárások tervezése és fejlesztése különös tekintettel az ipari katasztrófahelyzetek, szennyezések okozta károk kivédésére


Európa legfontosabb vízgazdálkodási kihívásai (Európai Regionális Jelentés): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás, Víz, energia és éghajlat, Szennyvízkezelés, Vízgyűjtő-gazdálkodás és határon átnyúló együttműködés

A Duna vízgyűjtője a világ legnemzetközibb vízgyűjtője !19 ország osztozik rajta

Sok vízgazdálkodási problémát csak az egész vízgyűjtőn végzett tevékenységekkel lehet megoldani! (pld. árvízvédelem, szennyezések szabályozása, vízkészletek elosztása)

Miért hangsúlyos a vízgazdálkodása Duna stratégiában ?

Projektlehetőségek

Milyen projekteket kell választanunk?

Tisza Bizottság Hordalék Árvíz Aszály


A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósításaMagyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tiszavölgyben lép fel

Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése•Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvaló-sítása (ICPDR Tisza Group)•Összehangolt vízkárelhárítás és vízkészlezgazdálkodás

Tisza Bizottság


A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósításaMagyarországon a hordalékstruktúra változása mind árvízi, mind vízpótlási problémákat okoz

A hordalékváltozások összehangolt vizsgálata•A hordalékváltozások mértékének és következményeinek feltárása•Az összehangolt kompenzációs beavatkozások meghatározása

Hordalék


Duna - Dunaremete

0

200

400

600

800

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000

Évek

H (

cm)

Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében

Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje

Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje

A jelenségek felgyorsultak


Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvízMagyarországon kitettsége a legnagyobb, emiatt jelentős versenyhátrányban van

Határokon átnyúló árvízvédelem megvalósítása•Közös kockázatkezelés•Árvízvédelmi beruházások elősegítése a külföldi vízgyűjtőkön•A hazai árvízvédelmi biztonság megteremtése

Árvíz

Hidrológiai szituáció

(hogyan alakultak volna a 2001-ben megfigyelt értékek bizonyos

szcenáriókat feltételezve)

Tiszabecs Tivadar

Vízállás

cm

Vízhozam

m3/s

Vízállás

cm

Vízhozam

m3/s

Jelenlegi érvényes MÁSZ 661 - 930 -

2001. márciusában mért maximális érték

736 3700 1014 4190

50 év alatti kedvezőtlen változások (ukrán hatások, nagyvízi mederfeltöltődés, hidrometeorológiai változások) összesített hatásai %-ban

(17-19%) (15-17%) (17-19%) (15-17%)

50 év alatti kedvezőtlen változások (ukrán hatások, nagyvízi mederfeltöltődés, hidrometeorológiai változások) összesített hatásai

900-920 4800-5100 1090-1110 5100-5300

MÁSZ +1.0 méter szint meghaladásnak becsült maximális értéke

110-130 - 60-80 -

Beregi térségárvízvédelmi problémáiProjektlehetőségek

Szélsőséges vízjárások elleni védelem - aszályMagyarországon lakosság-megtartási, élelmiszerbiztonsági és ökológiai problémákat vet fel.

Összehangolt aszály- és szárazság kezelési tervek•Közös kockázatkezelés•Összehangolt vízkészlet-gazdálkodás (külföld)•A vízpótlási feltételek megteremtése, új víz-rendszerek (Magyarország)

Klímazónák

Aszály


Bökényi megállapodásMagyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű

Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország

1) A Bökényi Megállapodás aláírói nagyon fontosnak tartják a magyar EU elnökségi időszak feladatainak eredményes megoldását, és az ezekhez szorosan kapcsolódó EU Duna Régió Stratégia kidolgozásában és megvalósításában való eredményes magyar részvételt. 2) A Tisza Régió nagysága, fontossága és problémái miatt el kell érni, hogy a Régió az EDRS-ben külön komplex stratégia-elemként szerepeljen. Fontosnak tartjuk, hogy Tisza Egyezmény és Tisza Vízgyűjtő Bizottság jöjjön létre, és ez a vízgazdálkodás területén komplex, integrált stratégiával, a vízvédelemmel, az árvíz-, és belvíz-kockázat kezeléssel, aszály- és szárazság-kezeléssel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekkel is kiemelten foglalkozzon.

3)Az EDRS programjainak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott jövőképek megvalósulását, hiszen jelenleg ezek fejezik ki legjobban a Duna vízgyűjtőn a következő évtizedekben (2021-ig, illetve 2027-ig) elérendő vízi-környezeti célokat. 4) Javasoljuk, hogy az aszály- és szárazság-kockázat kezelése feltétlenül legyen külön akció a Duna Stratégiában.

A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme5. Környezeti kockázatok kezelése6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés

Nem

zetp

oliti

ka é

rvén

yesí

tésePillérek












Pillérek

Pillérek

Pillérek




5) Javasoljuk, hogy a jövőben a programok és projektek kezdeményezésekor, kidolgozásakor, illetve elfogadásakor használják ellenőrző listaként a programok értékelésére az egész Duna vízgyűjtő és a vízgyűjtő Magyarországra eső részének Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazott intézkedési programokat, illetve jövőképeket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ajánlásait a Stratégia környezeti és vízpolitikai feltételeire, valamint az EU aszály- és szárazságkezelésre vonatkozó munkaprogramját. Ugyancsak javasoljuk az OKT állásfoglalásainak következetes figyelembevételét is.

6) Javasoljuk, hogy kapjon jelentős hangsúlyt az EDRS-ben a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása a közép és alsó Duna-régió országaiban és a aminek elválaszthatatlan része a versenyképes, fenntartható mezőgazdaság feltételeit megteremtő területi vízgazdálkodás. Ennek különösen fontos elemnek kell lennie a Tisza Régió komplex regionális stratégiájában.



7) Javasoljuk, hogy foglalkozzon egy, az egész Duna mentére kiterjedő program a folyó menti partiszűrésű vízkészletek védelmével. Javasoljuk, hogy a Duna Stratégia akcióiban és projektjeiben fordítsanak különös gondot a Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű, határokon átnyúló, nemzetközi felszínalatti vízterekre és minden, a felszínalatti vizek állapotát érintő projekt esetén fordítsanak figyelmet a felszínalatti vízkészletek minőségének megőrzésére, illetve javítására. 8) Javasoljuk, hogy a kisvízfolyásoknak a vizek állapotát az egész Duna vízgyűjtőn befolyásoló vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak közös elvek alapján történő megoldása, a Duna még élő kis mellékág – sziget rendszereinek rehabilitációja, az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő endemikus fajok megőrzése témakör kiemelten szerepeljen a stratégiában.

9.) Javasoljuk, hogy Magyarország tegyen javaslatot a Duna vízgyűjtő hidrotermikus energia-készletének költséghatékony hasznosítását biztosító vízgyűjtő szintű programra.



10) Jöjjön létre dokumentációs központ, ami összegyűjti és közreadja a Duna teljes hosszára – a forrástól a torkolatig - az alapvető természettudományos információkat, nemzeti adatokat és kutatási eredményeket. A központ feladata legyen kidolgozni illetve összehangolni a ma hiányzó statisztikai, módszertani, monitoring, kalibrációs stb. koncepciókat, ami az összehasonlíthatóság alapját képezi. A Duna jó ökológiai állapotnak elérésére irányuló törekvések megvalósításának alapvető feltételeként javasoljuk – a dokumentációs központ keretei között - a dunai ökológiai állapotértékelő rendszer módszertani fejlesztését és az elérendő célállapotnak a Duna teljes vízgyűjtőjére – és különösen a Duna teljes hosszára - kiterjedő, pontos meghatározását. Különösen fontosnak tartjuk a hidromorfológiai jellemzők és az ökológiai állapot közötti összefüggés részletesebb feltárását, nem kevésbé a folyam teljes hosszára kiterjedő hordaléktranszport vizsgálatokat. 11) Fontosnak tartjuk azt, hogy a Duna Stratégia prioritásaihoz tartozó tevékenységek koordinálásához, az ezek keretébe tartozó projektek részletes kidolgozásához és megvalósításához biztosítsák a megfelelő személyi feltételeket. Fontos tényezőnek kell tekinteni a szakember képzést, továbbképzést és kutatás-fejlesztést és ehhez a Duna vízgyűjtő országai egyetemeinek és kutatóműhelyeinek együttműködését.



12) Fontosnak tartjuk, hogy kezdeményezzük a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) javaslatainak beépítését a Duna Stratégia megfelelő elemeibe (Dunai identitás erősítése, integrált kulturális örökség menedzsment, vándorkiállítások, „Duna mappáció” stb.).. 13) A szubszidiaritás és a régiókra építkezés érvényesítése érdekében javasoljuk az 1982 óta működő „Dunai Tartományok Munkaközössége” (ARGE, központja: Bécs) bekapcsolását az előkészítés folyamatába, ami kiindulópontja egy az összes Duna menti települést tömörítő Duna Településszövetség létrehozásának, a felhasználva a Szajna Településszövetség tapasztalatait is. . 14) A Székelyudvarhelyen tartott konferenciához hasonlóan a Duna Stratégia Akciótervének nyilvánosságra hozása után a „Bökényi Megállapodás” aláírói tartsanak nemzetközi konferenciát és azon határozzák meg, hogy miben segíthetik a Stratégia részletes kidolgozását és megvalósítását.

Feladatok és szempontok

•meglévő projektekhez kell EU szintű többletértéket rendelni

A pályázatok kiírása

•gyorsan realizálhatók•élvezik a helyi közösségek támogatását•áttekinthetők legyenek•erős önkormányzatokon alapuljon•érvényesüljön a szubszidiaritás elve•a fiatalok érezzék magukénak•erősítse nemzetközi kapcsolatrendszerüket

NépszerűségNépszerűség SzükségszerűsSzükségszerűségég

Arányok?

A pályázatok elbírálása

Mérnök Mérnök Kamara?Kamara?

Szűrő

Új szervezet?Új szervezet?

Számolni kell a kóklerekkel

Kritériumrendszer kidolgozása

Mérnöki szerepkör erősítése (lásd Duna stratégia)


A pályázatok megvalósítása,avagy mi a mérnöki felelősségünk?

Előkészítő csapat

Hatékony Hatékony pénzfelhasználpénzfelhasznál

ásás

Fenntartható Fenntartható létesítményeklétesítmények

Angolul beszélő fiatal csapat kiképzésére van szükség a következő egy évben

Az EU pénze a mi pénzünk is. Takarékoskodnunk kell vele, készülve arra az időre, amikor nem lesz többletbevételünk. Tervbírálat.

Ki kell szállnunk a fenntartási spirálból. Ez a költségvetés és a mérnökök együttes felelőssége.


Az utolsó vízépítő mérnökök

Szakemberképzés

Múltunk és hírnevünk•VITUKI•Szakembereink

Tennivalóink•Oktatók képzése•Felső vezetők képzése (MSC)•Vízügyi kutatóbázis újjászervezése (MSC)•Területi vezetők képzése (BSC)•Technikus és gátőrképzés•Környezetvédelmi mérnökök integrálása

Kihalás előtt??


Az árvízkárok finanszírozása

Mintapélda

A kár mértéke évente legalább 1%-al emelkedik

Következmények 50 év távlatában

A potenciális veszély minimalizálódik

A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok

2029 a biztonság elérése

A nagy lépés

3205 mrdFt

4134 mrdFtHalmozott ráfordítások a vizsgált esetekben

929 mrdFt

2029 a biztonság elérése

Köszönöm a figyelmet!Ea: Láng IstvánFőosztályvezetőVM Vízkárelhárítási Főosztály

Kezelhető rendszerek:

A Tiszaroffi tározó megnyitása

ea: láng istván főosztályvezető vm vízkárelhárítási főosztály

Documents