LÁTÓHATÁR

A filozófia és az élet követelményei

P a v e l Apostol, az i smer t nevű egyetemi t a n á r és f i lozófiai szakíró, nagyon ak tuá l i s f e l a d a t r a u ta ló t a n u l m á n y á b a n (ERA SOCIALISTA, 1979. 18.) a m a r x i s t a f i lozófia m a i továbbgondolásáva l kapcsola tos lényegi p r o b l é m á k a t összegezi. Az R K P idei júl iusi központ i bizottsági ülésén e lhangzot t fő t i tkár i beszéd sze l lemében a d ia lek t ikus és tö r t éne lmi ma te r i a l i zmus rendel te tésérő l ezt í r j a : „Meg kell a l a -pozn ia a cselekvést és a t á r s ada lom f o r r a d a l m i á t a l ak í t á sá t o lyan mér t ékben , ami lyenben ezek be fo lyáso l j ák az ember i létet és e n n e k jövőjét . E b b e n az össze-függésben a f i lozófiai t áv la t n e m h iányozha t egyet len t á r s ada lmi p rog ramból vagy tá r sada lomfe j lesz tés i te rvezetből sem."

Mindezt Pave l Apostol a pozi t ivizmus, az „ ú j f i lozófusok" (Phi l ippe Nemo) és a t e c h n o k r a t á k vé leményéve l á l l í t j a szembe, a k i k egyre s ű r ű b b e n beszé lnek a k u l t ú r a és a civilizáció „defi lozofálásáról" , a f i lozófia anakronisz t ikussá , fölösle-gessé válásáról . Ph i l ippe Nemo ki is m o n d j a : a gondolkodás f u n k c i ó j a csak a mérnököke t illeti meg. Ezzel, a f i lozófia szerepét t agadó á l l áspon t ta l szemben Pave l Apostol hangsúlyozza, hogy egyes f e j l e t t ipar i o rszágokban és úgynevezet t poszt-induszt r iá l i s t á r s a d a l m a k b a n , m i n t ami lyen pé ldáu l az Egyesül t Ál lamok, a f i lo-zófia k iemelkedően je lentős szerepe t játszik. Jel legzetes pé ldakén t emlí t i ebben a vona tkozásban az ű rku t a t á s sa l vagy az e lek t ron ikáva l kapcsola tos speciális p rog ra -moka t , ame lyek k idolgozásában mind ig f i lozófusok is részt vesznek. Mindez azzal f ü g g össze, hogy e p r o g r a m o k e redménye i pozi t ív vagy negat ív é r t e l emben be fo -lyáso lha t j ák az ember i létet. Pave l Apostol a massachuse t t s i mérnök i k u t a t á s o k k a l és mérnökképzésse l foglalkozó Technológiai In téze t re hivatkozik, ame lynek t a n t e r -vében az első ké t évben massz ívan szerepe lnek f i lozófiai d iszcipl ínák is. Minden b izonnyal azért , m e r t ha a t á r s a d a l o m n a k nincs is szüksége nagyszámú szakf i lo-zófusra , a r r a igenis szüksége van, hogy a t á r s a d a l o m m i n d e n t e rü le tén dolgozzanak széles kö rű h u m á n művel tséggel és f i lozófiai k u l t ú r á v a l fe lvér teze t t szakemberek .

Ez a kü lönbség á l l í t j a e lő térbe ú j r a és ú j r a a f i l o z ó f i a tartalmával kapcsola tos kérdéseket , ame lyek t á rgya lá sa során Pave l Apostol é lesen e x p o n á l j a — tegyük hozzá rögtön: joggal — a középiskolai és egyetemi t a n k ö n y v e k b e n és ku rzusokban je len tkező közhelyeket („a f i lozóf ia a természet , a t á r s ada lom és a gondolkodás l egá l ta lánosabb fe j lődés tö rvénye inek t u d o m á n y a " ; „minden mozgásban van") és a m a r x i s t a f i lozófia több ezer o ldal t k i tevő i r o d a l m á b a n ezeknek e l l en tmondó t a r -t a lmaka t . A m a r x i s t a f i lozófiai k u t a t á s n e m r ekedhe t m e g Marx , Engels vagy L e n i n műve inek , még kevésbé egyes té te le inek a t anu lmányozásáná l . A n n á l ke-vésbé, m e r t e té te lek egy része e lveszte t te érvényességét . El térően t ehá t at tól a negyven éve meg je l en t közismer t m u n k á t ó l is, amely má ig befo lyáso l ja a dia-l ek t ikus és tö r téne lmi ma te r i a l i zmus tá rgyalás i m ó d j á t , m a nyi lvánvaló , hogy a f i lozófia t á rgyából s e m m i k é p p e n sem h iányozha t ké t ké rdéskör : az ember i lé tnek a szocialista f o r r a d a l o m m a l és a tudományos -műszak i f o r r a d a l o m m a l va ló kapcso-l a t a és a m a r x i s t a f i lozófia, a d ia lek t ika módszer tan i f u n k c i ó j a a ma i t u d o m á n y o s megismerés és technológiai f e j l ődés összefüggéseiben.

P a v e l Apostol joggal hangsúlyozza (az egyébként á l t a lánosan e l i smer t tétel t ) : a f i lozófia t á r g y á t n e m szabad összetéveszteni az egyes s zak tudományok t á rgyá -val . A f i lozóf ia ugyan i s n e m egyszerű á l ta lános í tása a s zak tudományok e r edmé-nyeinek , h a n e m bizonyos speciális kritériumok szer in t megvalós í to t t absz t rakc ió ja (és in tegrációja) a s zak tudomány i k u t a t á s tényeinek . E kritériumok között Pave l Apostol szerint m i n d e n k é p p e n szerepe l jen : 1. az emberi léthez való viszonyítás; 2. az emberi létnek a jövő kérdéseivel való összevetése é s 3 . a társadalom forra-dalmi átalakítását célzó társadalmi gyakorlat. Szó sincs t ehá t egy, a fo rmál i s lo-gika é r t e lmében fe l fogot t á l ta lánosí tásról . Bizonyí tékul Pave l Apostol az á l t a l á -nos re la t iv i táse lméle t re hivatkozik , amely a t u d o m á n y b a n kel lően ál ta lánosí tot t . A

f i lozóf ia ezt az á l ta lános í tás t tovább m á r nem t ág í tha t j a , l e v o n h a t j a azonban ebből az á l ta lánosí tásból az ember i lé t te l kapcsola tos következte téseket .

A fi lozófiai t á rgya lásmód e lengedhete t len igény a b b a n a vá l tozás rendszerben is, amely az ember i lét t e rü le tén m e n t végbe, és n e m ke rü lhe t i m e g az egyén és a kollektivitás, az embe rek között i kommunikác ió , az el idegenedés, a bürokrác ia , az akceleráció, a fo rma l i zmus stb. kérdései t .

Pave l Apostol pedagógiai m u n k á j a során szerzet t t apasz ta la tokra , egyetemi ha l lga tók ál tal megfoga lmazo t t ké rdésekre h iva tkozva b izonyí t ja , hogy a t á r sa -da lmi fe j lődés valóságos kérdései és a f i lozófiai ku t a t á s feszt ív p r o g r a m j a i b a n megfoga lmazot t t émák között ma még ki r ívó kü lönbség van , t együk hozzá rögtön, n e m e feszt ív p r o g r a m o k j avá ra .

A fo r r ada lmi szellem, a f i lozófiai és t á r sada lmi-pol i t ika i diszcipl ínák kapcso-la tá t e lemezve a szerző b í r á l j a a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k hazai o k t a t á s áb an j e l en t -kező fogyatékosságokat . Hiányol ja , hogy el térően a fe j l e t t tőkés országoktól , de m é g a fe j lődésben levő országok egy részének i sko laprogramja i tó l is, a g imná-z i u m i t an t e rvbő l (a pedagógiai l í ceumokat kivéve) n á l u n k h iányzik a logika, a lé lektan és az a lka lmazo t t szociológia. A logika (a m a t e m a t i k a i logika elemei) n e m -t a n í t á s a mia t t a d iákok nemcsak a helyes gondolkodás szabályai t n e m s a j á t í t j á k el , h a n e m az au tomat izá láshoz szükséges log ika i -matemat ika i f o rmanye lve t sem i smer ik meg. Ezt a h ibá t az egyetemi ok ta t á sban tovább tetézi az a kö rü lmény , hogy az integráció á l l andó hangoz ta tása e l lenére nemcsak a logikai a l ap foga lmak ok t a t á sa hiányzik, de a t udományos ku t a t á s m ó d s z e r t a n á n a k a t an í t á sa is. Pave l Apos to l a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k ok ta t á sában is megny i lvánu ló n e g a t í v u m n a k t a r t j a mindazt , ami t az R K P fő t i t ká r a emlí te t t jú l iusi beszédében b í rá l t : bizonyos té te lek végérvényes jel legű igazságokként va ló fe l tünte tésé t , az ú j i ránt i fogé-k o n y s á g h iányá t . Ped ig a m a r x i z m u s f o r r a d a l m i szel leme éppen azt követe lné meg, hogy a t á r s ada lmi p r o b l é m á k ember i összefüggései m i n d az ok ta tásban , m i n d a t udományos k u t a t á s b a n e lőtérbe ke rü l j enek . És n e m is a k á r m i l y e n ok ta tásban , h a n e m egy olyan taní tás i f o lyama tban , amely a nevelés és ok ta t á s művészetét je lent i .

A szerző vé leménye szerint ezeknek a szempon toknak a f ényében revíz ióra szoru l a tanügyi k á d e r e k továbbképzés i p r o g r a m j a és az úgynevezet t t á r s ada lom-t u d o m á n y i t á rgyak t an í t á sa is. A továbbképzésben a meglevő in formác iós anyag fo rma t ív szerepének a kérdése i ke l lene hogy e lő té rbe ke rü l j enek , a t á r s ada lom-t u d o m á n y o k ok ta t á sában pedig a t u d o m á n y o s szocial izmus és a tö r téne lmi ma te -r i a l i zmus t á rgyköré t é lesebben ke l lene e lha táro ln i az á l l ampolgár i ok ta t á s és ne-velés tárgykörétől , amel lyel ma szinte t e l j e sen egyeznek. Mindez a d iákok és az egyetemi ha l lga tók a lkotó gondo lkodásának nega t ív befolyásolásával j á r együtt , ami t tovább bonyol í t az a kö rü lmény is, hogy a nevelés m u n k á j a m a m é g tú l sá -gosan nagy lé t számú csopor tokban folyik. A szerző szer int az oktatás f o lyama tá t a nagy lé tszám n e m befo lyáso l ja nega t ívan , a nevelési f o lyamato t azonban fö l té t -l enü l kedvezőt lenül ér int i az egyazon időben tú lságosan sok d iákka l va ló m u n k a .

Pave l Apostol egészében pozi t ív é r t e l emben meggondolkozta tó t a n u l m á n y á -n a k utolsó fe jeze te különös élességgel á l l í t j a e lő térbe a t á r s a d a l o m éle tével kapcso-latos ú j p r o b l é m á k e lemzésének igényét . A gazdaság tudományok , a szociológia, a politológia, a tör téne lem, a tá rsadalomszervezés , -vezetés és - te rvezés t u d o m á n y a i — amelyeke t rövidesen a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i k u t a t á s b a n végbemenő r o b b a n á s e r e d m é n y e k é n t megszülető ú j t u d o m á n y o k fognak követn i — a m a i t á r s ada lom-fe j lődés nagy és aggasztó kérdése i re : a t á r s a d a l m a k szerkezetének f o r r a d a l m i á t -a l aku lásá ra , a népességfej lődés , az élelmezés, a béke, a biztonság, az ú j gazdasági v i lágrend, a környezetszennyeződés , az egészségügy, az energiaválság, az infláció, a munkané lkü l i s ég kérdése inek t a n u l m á n y o z á s á r a kel l hogy összpontosí tsanak. An-nál is i nkább , mivel Pave l Apostol szer int m a még ugyancsak nagyon kevese t t u d u n k , főkén t az embe rek t u d a t á b a n végbement vál tozásokról , a nevelés következ-ményei rő l és eredményességéről , az egyének m e n t a l i t á s á n a k és m a g a t a r t á s á n a k módosulása i ró l . Márped ig ezek i smere te e lengedhete t len fe l té te le nemcsak a soron levő nagy gazdasági p rob l émák megoldásának , h a n e m az ú j szocialista t u d a t k i -a l a k í t á s á n a k is.

A tá rsada lmi-pol i t ika i t u d o m á n y o k f o r m a t í v szerepével kapcsola tos problé -mat i sz tázások mind a ku ta tás , m i n d az ú j p r o b l é m á k érzékel te tésére i r ányu ló ok t a t á s je lentőségének t isztázásához j á r u l n a hozzá. Ezér t is buzd í t t a n u l m á n y á n a k zárósora iban Pave l Apostol az á l ta la jelzet t ké rdések megv i t a t á sá ra és kons t ruk -t í v továbbgondolására .

R. Gy.

Bori Imre útjelzései

A mai jugoszláviai magya r i roda lom 1. számú egyénisége, az i roda lomtör té -nész Bori I m r e körü l nemegyszer pezsget t a levegő, a szakmai v i t ák v i s s zhang ja messzire hal la tszot t . Az ö tvenedik é le tévéhez — 20. önálló könyvéhez és 240. t anu l -m á n y á h o z — érkezet t ú jv idék i tudós-kr i t ikus szerencsére má ig sem „higgadt le" ; t a l án el lenfelei okosodtak meg (egy-két kivétellel), e l l envé leményüke t meggondol -t a b b a n a d j á k elő, több a lka lma t keresnek az együt tgondolkozásra , a p r o b l é m á k sokoldalú fe lvetésére , a korszerű megoldások keresésére. Bori I m r e i roda lomtör -ténészi t ek in té lyén m á r az ünnep lé s sem csorbí tha t — csat lakozzunk h á t mi is az. ünnep lőkhöz e ke rek évfordulón .

Bori I m r e t a n á r t á r s a az ú jv idék i egyetem magya r tanszékén , Szeli I s tván por t réváz la to t készí te t t vol t d iák já ró l , aki „egykori i skolames teré t m e g h a l a d v a oly impozáns m é r e t ű és é r t ékű a lkotásokkal gazdagí tot ta i rodalmi műve l t s égünke t , ame lyhez fogha tó t számos és sokkal kevésbé ak t ív és d inamikus életű, a k u l t u -rá l i s közélet fe lada ta ibó l jóval kevesebb részt vál la ló i roda lomtudós sem m o n d h a t magáénak . " ( M a g y a r Szó, 1979. 268.) Szeli, az ünnepe l t népköl tészet i t a n u l m á n y a i t emlí tve, az egész jugoszláviai magya r k u l t ú r a nevében m o n d j a k i : „egész m ű v e -lődésünk sorsa n e m anny i ra a szakmai hozzáér tőkön múl ik , h a n e m a koncepciók kia lakí tó in , azon, hogy a r r a a lka lmas ember , aki képes meglá tn i , megfoga lmazn i ezeket az igényeket , szükségleteket és fe lada toka t . E r r e l ega lka lmasabb és l e g r á -t e rme t t ebb egyéniségként Bori I m r é t nevezem meg, t u d o m á n y o s és fe lsőfokú o k -ta tás i f e l a d a t á n a k s ikeres e l lá tóját , akiről egyetemi t a n á r r á való kinevezésekor Ső-té r I s tván úgy nyi la tkozot t , hogy megvá lasz tásáva l az egyetemes magya r i roda -l o m t u d o m á n y önmagá t t isztel te meg."

I rodalompol i t ikus i -szervező- i rányí tó tevékenysége mel le t t azonban, épp a z i roda lomtudomány fe j lődése szempont jából , Bori I m r e szakmai hozzáértése, k o -molysága je len te t te és je lent i a nagy kisugárzó erőt — ez az a l a p j a a „koncep-ciók" k idolgozásának s a mél tó (mes terükkel esetleg szembe is szálló) t a n í t v á n y o k nevelésének. Az i roda lomtör ténész m u n k á s s á g á n a k négy t e rü le t é t nevezi meg a por t rékész í tő : 1. a m a g y a r i rodalom tör téne te ; 2. a magya r fo lk lór ; 3. a j u g o -szláviai m a g y a r i roda lom; 4. a magya r és a délszláv i roda lom kapcso la ta inak k u -ta tása . Különösen a X X . századi m a g y a r i roda lom v izsgá la tában érvényes í te t t ú j , eredet i nézőpontot , ami k iha to t t végül is az egész m a g y a r i roda lomtudományra . Szeli pé ldaképpen megnevez n é h á n y a t a l egvi ta to t tabb és egyút ta l l e g t e r m é k e n y e b b t émákbó l : „Ady és a Nyuga t f o r r a d a l m a t je len t -e i r o d a l m u n k b a n vagy egy k o r -szak lezárásá t? Az i roda lmi avan tga rd tévelygés, a lka lmi i roda lmi d iva t vo l t - e vagy pedig korszak és m e g ú j u l á s ? Más te rü le t rő l mer í tve p é l d á k a t : lehetséges é s e r edményes lehet -e a kompara t i sz t ika (az összehasonlí tó i rodalom) művelése a megszokot t és beidegzet t eszközökkel, vagy pedig m i n d a célok, mind a módsze rek gyökeres ú j í t á s á r a v a n szükség?" A jugoszláviai magya r i roda lom v i szony la tában Bori l eg je len tősebb e redménye , hogy „a hazai t a l a jon megszüle te t t m a g y a r i ro-d a l m a t sa já tos a rcu la tú belső képződménykén t m u t a t j a be, de u g y a n a k k o r r á -m u t a t a r r a is, hogy ez m i k é n t épül bele a m a g y a r i roda lmi műve l t ség egészébe".

E por t r éváz la t valós vol tá t fo lyamatosan e l l enőr izhe t jük a fo lyói ra tok és h e t i -lapok h a s á b j a i n is, hiszen Bori I m r e n e m tar tozik a sa j tó t (a szó n e m e s é r t e l m é b e n : a publici tást) lenéző, a könyv tá r , a dolgozószoba négy fa la közé bezárkózó, c su -p á n a ka t ed rá ró l k o m m u n i k á l ó tudósok f a j t á j á b a . K o r á b b a n éppen a Magyar Szó ku l tu rá l i s mel lékle tében, a Kilátó ban , ú j a b b a n a szabadkai 7 Nap i rodalmi o lda -lán közli rendszeresen olvasói jegyzeteit , i rodalomtör ténész i ref lexiói t . (Figyelme gyakran fo rdu l a román ia i m a g y a r i rodalom ú j k i adványa i fe lé is.) A Móricz-cen t ená r iumon pé ldául , a Korunk 1979. m á j u s i Mór icz -anké t jábó l i ndu lva ki, Mó-ricz Zsigmond műve inek ú j r ao lvasásá t szorgalmazza, egy i roda lomtör téne t i revízió é rdekében , aminek „végső cél ja n e m az író nagyságának a ké tségbe vonása, h a -n e m a ró l a a lko tha tó m o d e r n i roda lomtör téne t i -kr i t ika i kép megra jzolása , e n n e k a l a p j á n pedig he lyének pontosabb ki je lölése a X X . századi m a g y a r i rodalom t é r -képén" . Bori ny i lván n e m ér t egyet azzal, hogy „mindenk i más a X X . századi magya r p rózában Móriczhoz viszonyítva k a p t a meg i roda lomtör téne t i he lyé t és r a n g j á t " ; ezt a hosszú ideig é rvényesnek t ek in te t t gyakor la to t i roda lomtör téne t i man ipu lác iónak nevezi, ame lynek Móricz Zsigmond á ldoza tává vál t . A m o d e r n magya r i roda lom ú jv idék i professzora szerint „egy i lyen megcsontosodot t i roda-lomtör ténet i á l láspont képezi a legfőbb akádá lyá t a modern , a ma i Móricz- isme-re teknek . Az olvasó ugyanis 1979-ben kezébe véve Móricz művei t , n e m tud m e g -

fe ledkezni arról , hogy olvas ta K r ú d y Gyula könyvei t , Babi ts Mihá ly és Kosztolányi Dezső regényei t , hogy gyönyörködöt t Déry Tibor műveiben , hogy megszere t te Füs t Mi lán p rózá já t , hogy megpróbá l t behato ln i Szen tku thy Miklós regénye inek szó-dzsungel jébe , hogy e lbá jo l t ák M á n d y Iván és Mészöly Miklós tör ténete i is. Va ló já -b a n Móricz r egénye inek és elbeszéléseinek a X X . századi m a g y a r próza egészével kel l szembesülnie m a n a p s á g már , hiszen n e m is az elődök, h a n e m az u tódok ké-pezik a viszonyí tások a lap já t . " (Móricz Zsigmond száz esztendeje II. 7 N a p , 1979. 27.) Je l legzetes Bori Imre-szemléle t , ame lynek rea l i t á sá t t u d o m á s u l ke l l v e n n ü n k , m é g akkor is, ha rész le tkérdésekben vagy aká r a Móricz Zsigmond-i é l e tmű meg-í télésében, a hangsúlyok és a rányok fe l fogásában különbözik is a v é l e m é n y ü n k az övétől.

A Nyugat év fo rdu ló j án n e m kevésbé ny í l t an és „t isztelet lenül" teszi fe l ké r -dései t ; „va ló jában a r r a kel lene f e l e lnünk : volt-e, i l le tve hogy mi lyen vo l t a Nyugat i r á n y a tö r téne te egyes szakaszaiban, i l letve hogy vol t -e egyá l t a l ában i ránya , s ha n e m volt, akkor ennek tényéből mi lyen következ te téseket v o n h a t u n k le". Bori ké t -s é g b e v o n h a t a t l a n n a k nevezi a tényt , hogy „a N y u g a t , m ikén t az első számok je-lezték is, a Figyelő » ú j fo lyama« vol t — n e m a kezdés, h a n e m a fo ly ta tása egy m á r megkezde t t tö rekvésnek . Közismer t t ény ez, azonban ami belőle következik, m á r kevésbé az. Ugyanis egy i roda lmi f o l y a m a t r a muta t , amely n e m 1908-ban ve t te kezdetét , h a n e m évekkel azelőtt, és n e m is a Figyelővel vagy a Magyar Gé-niusszal, h a n e m még előbb, va lahol a X I X . század utolsó két évt izedében, amikor a z akkori f i a t a lok az t kezd ték és úgy kezdték csinálni, ami t a f r a n c i a és angol m ű v é s z k a r t á r s a i k cs inál tak mindazzal , ami t akkor (és a Nyugat k o r á b a n is) de-kadenciának neveztek és t ud tak , s ami t m a n a p s á g a » roman t ika agón i á j ának« tü -ne t ekén t nyug tázunk na tu ra l i zmus tó l szimbolizmusig és szecesszióig vagy p re -raf fae l i t izmusig ." A folyóirat első év fo lyama inak „még alkotó vonása iva l" szembe-á l l í t j a a hova tovább ura lkodóvá váló befogadó jelleget, s e ka rak t e rbő l következ-t e t i , hogy „nem sok o k u n k v a n a X X . század magya r i roda lmá t a Nyugat-nemze-dékek e g y m á s u t á n j á b a n szemlélni és emlegetn i az első, második, h a r m a d i k Nyugat-nemzedéket. V a l ó j á b a n csak egyetlenegy nemzedékrő l beszé lhe tünk, arról , amely a közismert fo lyói ra t indí tás i k ísér le tek u t á n a Nyugatot megind í to t t a és első év-fo lyama iva l a f f i rmá l t a . De ez az egyet len nemzedékrő l val lot t fe l tevés is meg-kérdője lezhető , hiszen még Ady E n d r é n e k sem volt igazán fo lyói ra ta a N y u g a t , s mi még azokat is e nemzedék t ag j a ikén t szoktuk emlegetni , ak ik v a l ó j á b a n r i tka vendégek vo l tak a fo lyó i ra tban!" ( A Nyugat és a modern magyar irodalom. Lite-ratura, 1978. 3—4.) — Hát ez bizony n e m éppen egyezik a t a n k ö n y v e k b e n ta lá l -ha tó i roda lomtör téne t i fe lfogással , érvei azonban ú j r a csak meggondolkozta tóak.

Szerzőnk sokoldalú érdeklődésére idézhe tnénk a Híd idei s zámaiban sorozat-b a n közölt e lemzéseket Sinkó Erv in regényeiről vagy „egy na iv életíró", az o rom-hegyesi pa ra sz t ember Balázs Mátyás művé t b e m u t a t ó jegyzeteket az ú jv idék i folyó-i ra t 1979. március i számából . De főképpen az i r igylésremél tó olvasási kedvről , á l -l andó készenlét ről t anúskodó eszmefu t ta tásoka t , recenziókat , ame lyekben Bori I m r e gondolkodásának nyi tot tsága a legfontosabb pé lda számunkra .

K. L.

N A P I R E N D E N : A DEPRESSZIÓ (Le Monde de la médecine , 1979. 10 785.)

A f r a n c i a o rvos tudomány hagyomá-n y o s évi seregszemléje , a Bichat- i Or-vos i Napok szenzációjának számítot t az idén az az átfogó jelentés, amelye t T. Lampér i é r e és m u n k a t á r s a i t e r j e sz te t -t ek elő, összefoglalva a depresszióra vo-na tkozó ku ta tása ik eddigi eredményei t . Megfigyeléseik szer int az a lkohol izmus és az agresszivi tás sokkal gyakor ibb a f é r f i akná l , a depresszív á l lapotba ke rü lő nők száma viszont háromszorosa a f é r -f i akénak , m i n d e n korosztá ly ada ta i t ösz-szesítve. Megjegyzendő, hogy az idevo-

natkozó szaki rodalom angolszász szerzői az a lkohol izmust is besoro l ják a b b a a tüne tcsopor tba , amelye t „depressziós konste l lác ió"-nak neveznek, és azonos t ípusú örökletességi tényezőkre veze tnek vissza. Azonos te rmésze tű kóros meg-nyi lvánulás ró l l enne t ehá t szó, amely a be teg neme szerint ölt i lyen vagy olyan f o r m á t ? A ku ta t á sok ezt l á t szanak iga-zolni. A kudarcérzésnek , tú l te rhe l t ség-nek, f ru sz t r ác iónak azokban az esetei-ben, ame lyekben a női psz ich ikum dep-ressziós tüne tekke l válaszol a pa togén tényezőkre, a f é r f i a k többny i re a lkoho-l izmusba f o j t j á k rossz közérzetüket , ag-resszív maga t a r t á s t t a n ú s í t a n a k egészen a g y i l k o s s á g i g . . .

Így hangzik a hipotézis. De mi a je-lenség magya ráza t a? Genet ika i lag meg-ha tározot t h a j l a m ? Escof f i e r -Lambio t t e doktor szer int ezt a tényezőt s emmikép-pen sem lehet m á s o d r e n d ű n e k tekinteni . Az agyszerkezet ku t a t á sa a r r a a meg-á l l ap í t ás ra vezetett , hogy a nőknél a ke -vésbé special izálódott jobb agyfé l teke működésé t fokozo t tabb érzelmi pe rcep-ció helyettesí t i , s z á m u k r a nagyobb ne -hézséget okoz az érzelmi reagá lás e lvá-lasztása az ér te lmitől . Ez m a g y a r á z n á részben azt a s ta t isz t ikai lag bizonyí tot t tényt , hogy a nők közül háromszor any-ny ian szenvednek neuro t ikus-depressz ív megbetegedésekben , m i n t a f é r f i a k kö-zül. A nőgyógyászok és az endokr inoló-gusok k imu ta t t ák , hogy bizonyos ösztro-gén hormonok , va l amin t a havi ciklus szakaszai f e l tűnően fokozzák a nők in-gerlékenységét , f á radékonyságá t , kedve-zőt lenül be fo lyáso l ják m u n k a t e l j e s í t m é -nyüket , pszichikai egyensúlyukat . A svéd Ha l l s t röm vezet te széles k ö r ű fe l -mérés n e m támasz to t t a a lá az t az igen e l t e r j ed t fe l fogást , amely szer int a me-nopauza felelőssé tehető a nőkné l fe l -lépő depresszív á l lapotok nagy részéért . Bizonyí to t tnak tek in the tő ezzel szemben — L a m p é r i é r e doktor szer int — a szü-lést követő csekélyebb m é r t é k ű vagy sú-lyosabb depressziók ténye. Kider í tés re vá r még, hogy ezek az esetek h o r m o n á -lis tényezőnek tu l a jdon í tha tók , vagy in-k á b b a k imerü l t ségge l t á r su ló fokozot-t a b b pszichikai igénybevétel , a lka lmaz-kodás nehézségeiről v a n szó.

A L a m p é r i é r e vezet te munkaközösség l egvá ra t l anabb megál lapí tása i közé t a r -tozik az, hogy a fé r jeze t l en , özvegy vagy elvál t n ő k között lényegesen r i t k á b b a depressziós ál lapot , min t a hasonló t á r -sada lmi he lyze tben t a l á lha tó f é r f i a k kö-zött. A fe lmérések során t apasz ta ln iuk kellet t , hogy fe l tűnően sok esetben a házasság biz tonságérzete t n y ú j t a f é r -f inak , miközben a nőné l depressziós té-nyezőként szerepel. Száza léka rányban a legtöbb depresszív nő a munkásosz tá ly -hoz tar tozó f é r j eze t t ek , mégpedig a több-gyermekes csa ládanyák közül ke rü l ki.

Nőt t az e lmúl t években a depressziós á l l apo tban szenvedő nők, öngyilkosok, a lkohol is ták és kábí tószerfogyasztók száma. A f o l y a m a t b a n levő ku ta tá sok f e l a d a t a k ider í ten i az eddig f e l t á r t té-nyek és a nők tá r sada lmi , jogi, szak-mai és erkölcsi he lyzetében beál lo t t vá l -tozások összefüggését .

POULANTZAS „VÉGRENDELETE" (Rinascita, 1979. 39.)

A 43 évesen Pá r i z sban e lhuny t m a r -xis ta szociológus, poli tológus közel jövő-ben olaszul meg je l enő kötete elé szánta

ezt a beszélgetést. A szerző v á r a t l a n ha lá la — vagy t a lán i nkább a ké rdések sa já tosan olasz környeze te — ezút ta l k ü -lönös nyomatéko t kölcsönöz az „utolsó i n t e r j ú n a k " .

Nicos Pou lan tzas A t h é n b e n szüle te t t , 1960-ban te lepedet t le F ranc i ao r szágban . A f r a n c i a rad iká l i s ba lo lda l m a r x i s t a hagyományához csatlakozott , igen szoros szálak fűz ték Al thusse rhez (é le tműve ebből a szempontból fo lytonos e l szaka -dási k ísér le t és polémia), je lentős sze-repe t játszott Gramsc i f ranc iaország i fe l fedezte tésében. Lengyel László é s P a p p Zsolt Válság és társadalomelmé-letek: kihívás és válaszkísérletek c ímű t a n u l m á n y u k b a n ( V a l ó s á g , 1977. 6.) a neodogmat izmussa l birkózó, a „ tö r tma-tos" fe l fogás „ki javí tásával" , r u g a l m a -sabbá té telével kísér letező i r ányza tok jel legzetes kompi l á to r -kommen tá to r t í -pusú szerzőjeként t a r t j á k számon. Ez semmiképpen sem e lmarasz ta ló je lző, h a n e m a f r anc i a szellemi élet jel legze-tes beál l í tot tsága, mely a f r a n c i a t á r s a -da lom „fokozatbel i" l e m a r a d á s á v a l , „köztes" helyzetével (ütközőpont Észak-és Dél-Európa között), a poli t ikai u r a l -mi f o r m á k ( fe j le t t á l lami beava tkozás) és a „polgári t á r sada lom" (a rcha ikus e lemek) sa já tos viszonyával és n e m utolsósorban a tör ténet i gondolkodási hagyományok viszonylagos fe j le t t ségével (Annales-iskola) f ü g g össze. Míg a h a t -vanas évek a fe j l e t t országok többségé-ben a szociológia győzelmét hoz ták a f i lozófia felet t , F ranc iao r szágban az előbb jelzet t kö rü lmények fo ly tán még mind ig az „elmélet f o r r ada lma" , a f i lo -zófia „megmentése" (vagy lá tványos „ fe-lelősségrevonása", mely sok t ek in t e tben kísér te t iesen hasonl í t a „megmen té s " gesztusához) v a n nap i r enden .

A Rinascitában meg je l en t i n t e r j ú i s az „elmélet fe le lősségének" p rob lémagó-cából k i indu lva ju t el a ma rx i s t a pol i -t ika i e lmélet mai ha t ékonyságának k é r -déséhez. Utolsó í r á sa iban Pou lan tzas a ma rx i s t a hagyomány t olyan ú j ké rdések-kel szembesíti , m i n t az in tézmények é s pol i t ikai szervezetek belső válsága, a hagyományos pol i t ikai képvisele t i f o r -m á k működés i zavarai , a nem pol i t ika i jel legű szükségleteket k i fe jező mozgal-m a k térnyerése . E szembetűnő hangsú ly -el tolódásról , s egyben Pou lan tzas é le t -m ű v é n e k lezárulásáról tudósí t maga a z i n t e r j ú is.

Pou lan tzas elveti azt a m a r x i z m u s f e l -fogást , mely egyenlőségjelet tesz az e l -méle t és a gyakor la t közé, és a szo-cial izmus gyakor l a t ában e lkövete t t tö r -vényte lenségekér t magát Marxo t teszi felelőssé. E ké rdésben az „ ú j f i lozófu-sok" kétségkívül az e lméle t—gyakor la t azonosság lenini á l l á spon t j ának örökösei .

Ha e l fogad juk , hogy bizonyos s t r u k t u r á -lis feszül tség lehetséges e lméle t és gya-ko r l a t között, akkor a szocializmus gya-kor la tá t éppúgy n e m „ v a r r h a t j u k " M a r x nyakába , m i n t ahogy a fas izmus gya-kor la tá t a Sore lébe vagy a náci gyakor-la tot a Nietzschéébe. Persze ez azzal a kockáza t ta l já r , hogy a m a r x i z m u s t eset leg mindenes tü l „ f e l m e n t j ü k " a megvalósí tással j á r ó köve tkezmények alól. Ha e kockáza to t el a k a r j u k ke rü l -ni, ez csak a M a r x és Len in közti fo ly-tonosság i l lúziójával való leszámolás r é -vén lehetséges. Nemcsak a r ró l van szó, m o n d j a Poulantzas , hogy f e l m o n d j u k a „marx izmus—len in izmus" Sztál intól örö-költ kanonizác ió já t . E döntő lépés a n n a k az e l ismerését jelenti , hogy a leninizmus, aká r a legt isztább „elmélet i" sz inten is, t a r t a lmaz olyan e lemeket , me lyek a sz tá l in izmus l é t r e jö t t ének kedveznek .

Vissza Marxhoz? Ez a törekvés , m i n t lá t tuk , mind ig ú j raé lesz the tő , de n e m k íná l választ a mai kérdésekre . Az m i n -denese t re ny i lvánva lóvá vál ik, hogy a m a r x i örökség a lenini e lméle thez va ló viszonyát i l letően távolról sem tűn ik egyér te lműnek . M a r x va lóban élesen b í -r á l t a a szabadság fo rmá l i s jellegét, de sohasem t a r to t t a e lhanyago lha tónak a képvisele t i demokrác ia in tézményei t , ennek a tö rekvésnek Len inné l al ig t a -l á l j uk nyomát . „Sokáig azt h i t t em — f o l y t a t j a Pou lan tzas —, hogy G r a m -scival te l jesen ú j korszak nyí l t az e lmé-leti gondolkodásban . Ahogy tel ik az idő, m i n d i n k á b b leszámol tam ezzel az i l lú-z iómmal is." Gramsc i ké tségkívül első-nek nyú l t o lyan kérdésekhez , melyek az á l l am és a polgár i t á r s ada lom (société civile) v i szonyának m a is ny i to t t k é r d é -sei, de a lapve tően mind ig a lenini gon-dolkodás kere te i között m a r a d t — lé-nyegében a lenini s t ra tég iá t k ísére l te m e g Nyuga ton a lka lmazn i . Gramsci fe l -fogásában az á l l am egy o lyan többé-ke-vésbé monol i t ikus blokk, amelye t meg kell hódí tani , m i n t egy vá ra t . A beke-r í tés és a pozíc ióháború szemléle te a l ap -j án , ezt n e m Pou lan tzas m o n d t a ki elő-ször, Gramsci n e m dolgozhat ta ki a ha -t a lomgyakor lás pozitív e lméleté t , a de-m o k r a t i k u s szocial izmusba va ló á t m e n e t képviselet i d e m o k r á c i á j á n a k in tézményi e lméleté t . A gramsci- i e lméletből h i ány-zik a t öbbpá r t r endsze r és a jogál lam p r o b l é m á j á n a k elmélet i megközelí tése. Gramsc i ú j u t a k a t nyi tot t az elmélet i gondolkodásban , d e te l jesen ú j ké rdé -se inkre n e m t a l á l u n k azonnal i választ sem Gramsc iná l , sem Leninnél , sem Marxná l .

A ba lo lda l i lyen gyökeresen ú j p rob -lémái közé ta r toz ik a poli t ikai pá r tok válsága, amely Pou lan tzas szer int n e m pusz tán a szervezeti f o r m á k válsága,

sokkal i n k á b b lehe tne az „au to r i t á r ius e ta t izmus" vá l ságának nevezni . Ez a vá l ság n e m csupán az eu rokommuniz -muson, a baloldal i pá r tokon belül je-lentkezik, h a n e m á l t a l ában a p á r t o k egész rendszerében . A poli t ikai p á r t o k fokozatosan elvesztik közvetí tő funkc ió -jukat , m i n d kevésbé v á l n a k a l k a l m a s s á a r ra , hogy a különböző t á r s a d a l m i osz-tá lyok é rdeke i t közvet í t sék az á l l am-igazgatás felé, elvesztik a lapvető ideoló-giai funkc ió ika t , m i n d kevésbé vesznek részt a konszenzus te remtésben és a ha -ta lmi legi t imációban. A p á r t o k ident i -tásvá lsága ez egy olyan he lyze tben , amikor a gazdasági vá l ság nemcsak a m u n k a h e l y e k e n hoz lé t re ú j harc i f o r -máka t , h a n e m azokon k ívül is, o lyan fo rmáka t , amelyek tá rsada lmi lag , ku l t u -rá l i san és pol i t ikai lag gyökeresen ú j n a k („marginál isnak") b izonyulnak a hagyo-mányos munkásmozga lmi f o r m á k h o z ké-pest . A válságból a f o r m á k „ m e g ú j í t á s a " vagy az „ ú j f o r m á k " kikísér le tezése ön-m a g á b a n m é g n e m je l en tene k iu ta t . Pou lan tzas szer int ehhez végképp l e kell számolni a szintézispárt , az egység-p á r t egyneműsí tő i l lúziójával , a „pán -pol i t ic izmus" ideológiai örökségével. Amíg ez n e m sikerül , m o n d j a P o u l a n -tzas, h i ába i s m e r j ü k el a kü lönböző t á r s ada lmi - i f j ú ság i mozga lmak a u t o n ó -m i á j á t , ezt az „ú j " konstel lációt is egy képzeletbel i központhoz v i szonyí t juk , ami végső soron n e m más, min t m a g a a poli t ikai pár t , mely a r r a h iva to t t , hogy m i n d e n t m a g á b a fogla l jon és egye-sítsen. A közéle tnek ez a „ túlpol i t izál t -sága" n e m biztosít megfe le lő te re t é s szabadságot az ú j kol lekt ív mozga lmak-nak , a pol i t ikum s z f é r á j á n k ívül m ű -ködő ú j a lanyiságok számára .

SZÉPSÉGESZMÉNY A KÖZÉPKORBAN (Revista de istorie şi teorie literară, 1979. 1.)

A folyóira t Li l iana Ţigănescu lényeg-re törő t a n u l m á n y á t közli a ko ra közép-kori szépségfogalom fe j lődéséről (Evolu-ţia conceptului de frumos î n gîndirea Evului mediu timpuriu). A szerző ö t gondolkodó szépségkoncepcióját t ag l a l j a : Boeth ius (V. század), Cassiodorus (?468— 562), Szevillai Izidor (?560—636), H r a b a -m u s M a u r u s (?776—856) és J a n Scot t Er iugena (810—?877). A s o m m á s i smer -te tések n e m szigetelődnek el egymástól . A szerző meg ta l á l j a azt a közös vonás t , ame ly az eml í te t t f i lozófusokat össze-köt i : a középkor p r o b l e m a t i k á j a — a z el lentétes minőségek, i r ányu l t ságok , meghatá rozások-meghatá rozo t t ságok kö-zös nevezőre hozása vagy egy lehetsé-ges szintézis lé t rehozására i r ányu ló tö-

r e k v é s — m a j d n e m mindegy ik középkor i gondolkodó művében jelen v a n az egyé-ni megoldás javas la tok különfé lesége mel le t t .

Hozzátar tozik-e szervesen az Esszen-ciához a Szépség? Avagy a szépség n e m egyéb, m i n t a lá tszat sz ivá rványa? A Természetből a Ráció sz i tá ján á t szűr t Számok, Arányok , Mér tékek k i fe jezhe t -nek-e va l ami t a szép Lényegéből? Egy-á l t a l á b a n lehet -e a szépségnek lényege? S ha igen, úgy ez m e n n y i b e n v á g egybe az ontológiai, et ikai — vagy a k á r a m a -t ema t ika i Lényeggel? Ha pedig a szép-ség csupán viszonylagosan képezi le az Abszolútumot , akkor mi ennek — a szi-gorúan teológiai okfe j tésektő l e l tek in t -ve — a szépre vonatkozta to t t , benső oka?

A ké t i rányúságo t — Boeth iusná l a szépség ráció ál tal i és érzékközpontú, Szevillai Iz idornál égi és földi megkö-zelí tését — a H a r m ó n i a „h íd ja" teszi le-he tővé : az ontológiai s tá tusminőségek különbsége esztét ikai egységben f o r r össze. A H a r m ó n i a a Tökéletesség k i fe -jezője. Ugyanúgy m i k é n t a h a r m o n i k u s Test a Tökéletes Testé. (Harmónia és a zene összefüggése a zene isteni tudo-m á n y k é n t való fö l fogásában nyi lvánvaló ; vö. Dan te Paradicsomával, melye t az éter i Zene át i ta t , vagy Kep le r k o t t á j á -va l , me lyben „a sz fé rák zenéje" rögzít-

tetett .) Az Iskola hé t szabad művésze té-ben a zene a q u a d r i v i u m b a n fogla l he-lyet, a többi „tökéletes tudomány" , az a r i tmet ika , a geomet r ia s az asztronó-mia mel le t t . A középkor iak zenee lmé-leti m u n k á s s á g a je lentős; Boeth ius (is) több zeneelmélet i m u n k a szerzője.

L i l iana Tigănescu többny i r e E d g a r de Bruyne Tanulmányok a középkor esz-tétikájáról (Etudes d ' es thé t ique medie -vale. Bruges, Belgique, 1946) c ímű köte-téből mer í t i a t a n u l m á n y h o z szükséges szövegrészeket . Az 1240-es években be-következő európai Arisz tote lész-hul lámig az elmélet i gondolkodás erő te l jesen p la -tonis ta színezetű; a t a n u l m á n y b a n fe l -dolgozott teore t ikusok szépségfelfogása n e m más, m i n t P l a tón szépségeszményé-n e k gyümölcse, ami egy ú j a b b , P l a tón és az előskolaszt ikusok szépségfogalmá-n a k ér intkezési p o n t j a i r a r á m u t a t ó ta -n u l m á n y t á rgya lehet .

Az ember i — s k ivá l tképp a női — test szerepét , e n n e k központ i je lentő-ségét a művésze tekben t ek in t e tbe véve, a t a n u l m á n y í r ó az előskolaszt ikusok sz imbólumkoncepc ió ja a l a p j á n nyomaté -kos í t j a : az al legória és a sz imbólum kö-zépkori e lő térbe ke rü lé sének vizsgálata a középkori művésze t — s főkén t a l í ra — toposzainak megközel í téséhez n a g y b a n hozzásegíthet .

Aurel Ciupe: Szárhegyi táj