layout copy 1 - amnesty international...imre utca 27 szám alatt, hogy az 1970-es években egy roma...

SzEMéTKénT KEzELvELeromboLt roma otthonok és emberiegészség veszéLyeztetése romániában

A LAKHATÁS EMBERI JOG

Photo

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

Amnesty International 2010. január index: eUr 39/001/2010

MEGKüLÖnBÖzTETéS ÁLTALvEzéRELT POLITIKA

Csaknem 2,2 millió roma él Romániában, amia teljes népesség 10 százalékát teszi ki.Ennek ellenére a romák elleni hátrányosmegkülönböztetés továbbra is széles körbenelterjedt és mélyen beágyazódott, mind aköztisztviselők, mind a tágabb értelembenvett társadalom részéről. Ennekeredményeképpen, a romák 75 százaléka élszegénységben, ellentétben ezzel, a románok24 százaléka, és a legnagyobb kisebbségetjelentő magyarok 20 százaléka kényszerülhasonló körülmények közé. A romák testiegészsége és életkörülménye az országonbelül a legrosszabbak közé sorolható. Amikorpedig szót próbálnak emelni az életükrekiható megkülönböztetés ellen, sokszoregyszerűen csak figyelmen kívül hagyják őket.

A romák elleni faji megkülönböztetést arendszeres kényszerkilakoltatás valamintannak a veszélye állandósítja országszerte.Amikor a kilakoltatások során a hatóságokalternatív lakóhelyet ajánlanak fel, aszálláshelyek gyakran nagyon kéteskörülmények között, valamint alapvetőszolgáltatások, mint a víz, fűtés vagy villany,nélkül kerülnek felépítésre. A közelmúltban

több roma közösségeket lakoltattak ki éstelepítettek át szeméttelepek, szennyvíztisztítóüzemek, vagy külvárosi ipari körzetekközelébe. Amikor ez történik velük, nemcsakaz otthonukat veszítik el, hanem a javaikat,társadalmi hálózatukat, valamint a munkához ésaz állami szolgáltatásokhoz való hozzáférésüketis. Más ezen területek körzelében élőközösségek ritkán fogadják szeretettel az újszomszédaikat, és számos esetben számoltakbe az újonnan érkezettek felé mutatott nyíltellenségeskedésről és zaklatásról.

Amikor a hatóságok akaratuk ellenérekilakoltatják a roma közösségeket megfelelőegyeztetés, megfelelő értesítés vagy megfelelőalternatív szálláshely biztosítása nélkül, akkormegsértik azokat a nemzetközi és regionálisjogszabályokat és előírásokat, melyet Romániakormánya elfogadott, ideértve a Gazdasági,Szociális és Kultúrális Jogok NemzetköziEgyezségokmányában és az Emberi JogokEurópai Egyezményében foglaltakat.

Bár egyes romák állandó épületszerkezetekbenlaknak törvényes lakásbérleti viszonyban,több egyéb régóta meglevő romalakáshelyet a kormány „ideiglenesnek” ésnem hivatalosnak tart, lakóik pedig nemrendelkeznek bérleti jogviszonyt igazoló

irattal, ezzel jelentősen növelvekilakoltatásuk veszélyét.

Ez megsérti azon nemzetközi és regionálisjogszabályokat, amelyek megkövetelik, hogyminden egyén rendelkezzen minimálisbirtoklási védelemmel, ezzel biztosítvaszámára a törvényes védelmet akényszerkilakoltatással, zaklatással és egyébfenyegetésekkel szemben.

A PICTOR nAGY IMRE UTCA 27SzÁM ALATTI LAKOSOK ESETE

2004-ben több, mint 100 romát erőszakkalkilakoltattak az önkormányzati hatóságokegy Csíkszereda – közép–romániai Harghitamegye fővárosa – központjában lévő épületből.Legtöbbjüket a hatóságok áttelepítették aváros külső részén fekvő Primaverii utcavégébe egy szennyvíztisztító üzem mögé.Néhányan közülük inkább átköltöztek a párkilométerre levő szeméttelepre, minthogy aszennyvíztisztító üzem mellett lakjanak.

A közösség tagjai azóta laktak a Pictor NagyImre utca 27 szám alatt, hogy az 1970-esévekben egy roma család kibérelt ott egylakást. 2004-re 12 roma család lakott

SzEMéTKénT KEzELvELeromboLt roma otthonok és emberi egészség veszéLyeztetése romániában

2

Körülbelül 75 roma – köztük több kisgyerekes család – fémkabinokban és kunyhókban él egyszennyvíztisztító üzem mellett 2004 óta. Erre az emberi lakhatásra alkalmatlannak ítélt környékreköltöztették őket a romániai Csíkszereda központjában lévő roskadozó épületből. Azt mondtáknekik, hogy a költözés csak ideiglenes, és hogy a saját egészségük érdekében történik. Több, mintöt év és bírósági eljárások sora után, a megfelelő lakáshoz való joguk folytatólagos megsértése –egy sor más jog megsértése mellett – kezd érezhetően állandóvá válni.

„CSAK AKKOR vISznEK EL BEnnünKET InnEn, AMIKOR MÁR HALOTTAK LESzünK.”Regina, Csíkszereda külvárosban fekvő Primaverii utca egyik lakója, az Amnesty International munkatársaival beszélget 2009. májusában.

index: eUr 39/001/2010 Amnesty International 2010. január


3

törvényesen a csíkszeredai önkormányzattulajdonába lévő épületben. Az évek sorántöbben is beköltöztek érvényes jogcímnélkül az épületbe, vagy kunyhókat húztakfel az udvaron. 2004-re több, mint 100,különböző jogi státusszal rendelkező, romalakott az épületben vagy annak udvarán. Ahatóságok és a közösség tagjainakegybehangzó állítása szerint az épületállapota leromlott és évekig nem tataroztákaz ingatlant. Sándor, egy roma férfi aki 30évig lakott az épületben, elmondta azAmnesty International-nek:

„Az évek során az önkormányzat nem végzett

semmiféle karbantartási munkát a házon.

Elmentünk az önkormányzathoz és

megkértük őket, hogy járjanak közbe és

végezzenek szerkezeti javításokat, de

hiábavaló volt. A ház állapota romlani kezdett,

többször elmentünk az önkormányzathoz,

hogy tájékoztassuk őket a (ház) rossz

állapotáról, de azt mondták, hogy nem tudtak

semmit sem tenni az ügy érdekében.”

A hatóságok 2001-ben tárgyalásba kezdteka lakókkal a ház kiürítéséről, mondván,hogy el kell költözniük a saját biztonságuk

érdekében. De a közösség teljes körűtájékoztatása és a velük való egyeztetéselmaradt. A hatóságok 2001-ben nyolc fémlakókabint vásároltak, hogy az épületbenlakóknak alternatív szálláshelyetbiztosítsanak, és ezeket a szennyvíztisztítóüzem mellé helyezték készenlétbe

Fotó

: Am

nesty In

tern

atio

nal

Még mindig a szennyvíztisztító üzem mellett

lévő nyolc fémkabin és 14 kunyhó nyújt

szállást a roma közösség 75 tagjának

Csíkszeredán, miután erőszakkal kilakoltatták

őket a város központjából 2004 júniusában.



4

számukra. 2003-ban az önkormányzatitanács jóváhagyta az épület lebontását. Acsaládok állítása szerint a hatóságokbiztosították őket, hogy a kabinok csakideiglenes megoldást nyújtanak, és kellőidőn belül megfelelő lakóhelyet bocsátanakrendelkezésükre.

Az emberek 2004 júniusában történtkilakoltatása a Pictor Nagy Imre utcábólmegsértette a Gazdasági, Szociális ésKulturális Jogok Bizottságának 7. számúÁltalános Magyarázatába foglalt kilakoltatásesetén követendő szabályokat éselőírásokat. A kilakoltatásuk‘kényszerkilakoltatásnak’ minősül, ezzelközvetlenül megszegvén Románia

kényszerkilakoltatás megakadályozására,elkerülésére és megtiltására vonatkozónemzetközi és regionális emberi jogikötelezettségeit.

A 2001 és 2004 között a Pictor Nagy Imreutca lakóinak nem volt lehetőségükmegtámadni a kilakoltatási határozatot.Nem nyílt alkalmuk részt venni ahatározathozatali folyamatban ésbefolyásolni saját jövőjüket. A hatóságokmeg sem próbáltak alternatív megoldásttalálni, annak érdekében, hogy elkerüljék akilakoltatást. Még akkor is, ha amegbeszélések után a kilakoltatásszükségesnek bizonyult az épület állapotaés a lakók biztonságának védelme miatt, azérintett közösségnek lehetőséget kellettvolna adni arra, hogy egy másik,elfogadható helyet találjon az áttelepítésre.

A hatóságoknak tájékoztatnia kellet volna aközösséget a javasolt áttelepítési tervekrőlés lehetőséget adni azok egyeztetésére– amegfelelő konzultációs módszereket éseljárásokat követve, lehetővé téve ezzel aközösség valódi részvételét.

Az Amnesty International az épület többlakójával beszélt. Azt mondták, hogy őknem akartak elköltözni és egyértelműenközölték az önkormányzati képviselőkkel,akikkel találkoztak, hogy nem fogadjákörömmel a javasolt a szennyvíztisztító üzemmelletti fémkabinokba való átköltöztetésüket.Többsége azoknak, akik végülis beegyezteka költözésbe, abban a hitben tették ezt,hogy az áttelepítés csak ideiglenes, amíg amegfelelő lakóhely fel nem épül.

„A Pictor Nagy Imre utcai ház jó volt. Volt

benne egy szoba, egy konyha és egy kis

tárolószoba.“ Gyöngyi, 2009. január

„Amikor jöttek, hogy tudassák velünk, hogy

el kell költöznünk, akkor azt mondták, hogy

a Primaverii utcába fognak bennünket

átköltöztetni. [Ez volt] egyetlen lehetőség,

amit ajánlottak. Azt mondták, hogy ha nem

akarunk a … Primaverii utcába menni,

akkor kint kell maradnunk az utcán,… mert

nem adnak másik házat” Sándor, 2009. január

„Csak én és a családom: hét gyerek, én és

a férjem. Nem tetszett, de jobb volt, mint az

utcákon élni.” Erzsébet, 2009. január

A hatóságok állítása szerint szennyvíztisztítóüzem mellé való áttelepítéséről a romákszóbeli tájékoztatásban részesültek röviddela fémkabinok 2001-ben való megvásárlásaután. Annak ellenére, hogy a törvénymegköveteli, hogy minden érintett, akilakoltatás dátumát is tartalmazó írásbeliértesítést kapjon megfelelő időn belül akiköltöztetés előtt, a hatóságok nem tettekennek eleget.

A Pictor Nagy Imre utcai lakók azt állítják,hogy csak szóban értesítették őket 24 órávalazelőtt, hogy a kilakoltatás megtörtént 2004

júniusában. Azonban a román törvényekszerint a lakóknak további nyolc nap áll arendelkezésükre az értesítés után, hogyönkéntesen együttműködjenek akilakoltatási határozattal. 8 nap eltelte utántörvényesen kilakoltathatják őketerőszakkal. Eszerint a hatóságokCsíkszeredán nem tartották be sem anemzetközi sem a saját jogi szabályaikat.

„Odajöttek és azt mondták hogy a

következő nap ki kell költöznünk. Mindenki

összeszedte a dolgait és a barakkokba

költözött. 24 órát kaptunk a kiköltözésre.

Azt mondták, hogy ha nem jövünk ki, akkor

is jönnek majd a teherautókkal és le fogják

bontani a házat.” Sándor, 2009. január

A kilakoltatás napján az önkormányzatképviselői megérkeztek a Pictor Nagy Imreutcába. A hatóságok szerint a legtöbb romaaz épületben együttműködött a határozattal,és szó nélkül átköltözött a hatóságoksegítségével a szennyvíztisztító üzem mellé.A jelentések szerint, néhány család nemakarta elhagyni az épületet, de mégismegtették azt, amikor a helyi rendfenntartókmegérkeztek.

A kényszerkilakoltatás nemcsak a közösségegy barátságtalan és lakhatásra alkalmatlanhelyre való költözését jelentette, hanem aztis, hogy kilakoltatták őket arról a helyről,amit számos éven át az otthonuknakneveztek és kiszakították őket szélesebbszociális környezetükből.

„Jó volt ott nekünk. Lehetőségünk volt arra,

hogy hitelbe vásároljunk egy kisebb boltból,

és akkor fizessünk, amikor volt pénzünk. A

kis bolt tulajdonosától hitelbe kaptam

kenyeret a gyerekeim számára.” Erzsébet, 2009. január

Sándor az egyik szennyvíztisztító üzem melletti

fémkabinban él partnerével és három gyerekével.

MI A KÉNYSZERKILAKOLTATÁS

a kényszerkilakoltatás az emberek akaratukellenére való eltávolítása az otthonukból vagy azáltaluk elfoglalt területről, ha az eltávolítás jogivédelem vagy egyéb biztosíték nélkül történik.nem minden erőszakkal végrehajtott kilakoltatásminősül kényszerkilakoltatástnak– ha egyerőszakot alkalmazó törvényes kilakoltatásesetében a biztonsági intézkedéseknekmegfelelően járnak el, akkor az nem szegi meg akényszerkilakoltatás tilalmát.



5P

hoto

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

„24 óRÁT AdTAK RÁ, HOGYKIKÖLTÖzzünK... AzT MOndTÁK,HOGY HA nEM MEGYünK...AKKOR ISLE fOGJÁK BOnTAnI A HÁzAT.”


6


vÁROSI LAKOSOKBóLSzEnnYvÍzTISzTÍTóI üzEMKIREKESzTETTJEIvé vÁLTAK

Annak ellenére, hogy a nemzetközi és regionálisjogi szabályok alapján mindenkit megilletminimális birtokbiztonság, amely törvényesvédelmet biztosít a kényszerkilakoltatás, zaklatásés más fenyegetések ellen, azok számára, akikhivatalos lakhatási engedély nélkül tartózkodtak aváros központjában levő épületben, kilakoltatásukután sem lett ez a védelem biztosítva.

Csak azokkal a családokkal kötöttek ideiglenesszerződést a fémkabinokra, akik törvényesenlaktak a Pictor Nagy Imre utcában. Másokszámára nem biztosítottak szálláslehetőséget, denéhányan úgy döntöttek, hogy a fémkabinokmellé kunyhókat építenek a maguk általösszegyűjtött anyagokból. Birtokbiztonság nélkülmég kiszolgáltatottabbá váltak egy ismételtegyeztetés vagy jóvátétel nélküli áthelyezésselszemben. A hatóságok azt mondták az AmnestyInternational-nek, hogy a romák ott-tartózkodásátannak ellenére elviselik, hogy az építkezés tilos aszennyvíztisztító üzem mellett, és hogy a kunyhók„nem hivatalosak”.

Még a szerződéssel rendelkező roma családokszennyvíztisztító üzem melletti Primaverii utcábavaló áttelepítésenek is csak átmenetinek kellettvolna lennie. Ennek ellenére, öt évvel később akilakoltatott családok továbbra is rendkívül kétes,megfelelő lakáshoz való emberi jogot sértő,körülmények között élnek. Nincs birtokvédelem,

megfelelő szolgáltatás, eszköz, berendezés,infrastruktúra, helyszín vagy lakhatóság biztosítvaszámukra. Továbbra is kirekesztik őket a városperemeire, amit ők az otthonuknak neveznek.

Az életkörülményeik tovább szítják a ellenükirányuló diszkriminációt, és még jobbankirekesztik a romákat az őket körülvevőtársadalomból. Már az is elég nehéz a romacsaládok számára, hogy legyőzzék azországban meglévő általános fajimegkülönböztetést, de a szennyvíztisztítóüzemnél lakó romák helyzete mégsúlyosabb az alapvető szolgáltatások hiányamiatt. A fémkabinok túlzsúfoltak, sokesetben az egy kabinban lakók számameghaladja annak hat-embereskapacitását. A higiéniás szolgáltatásokelkeserítőek, előfordul, hogy csupán négyWC-fülke áll az egész közösségrendelkezésére.

„Szűken vagyunk, amikor az egész család aludni megy,

nem férünk el. Nem tudunk fürödni; nem tudunk

megmosakodni. Túl kicsi a hely. Nem akarjuk, hogy az

idősebb lányok az apjuk előtt fürödjenek.” Erzsébet, 2009. január

Fotó

: Am

nesty In

tern

atio

nal

fent: Az önkormányzat által a kilakoltatott

romák számára biztosított fémkabinok

túlzsúfoltak és nem védik meg őket az esőtől

vagy a hidegtől.



7Fotó

: Am

nesty In

tern

atio

nal

„nAGYOn SzűK A HELY, AMIKOR Az EGéSzCSALÁd ELMEGY ALUdnI, nEM féRünK EL.”

Erzsébet a szennyvíztisztító üzem melletti fémkabinban él partnerével és kilenc gyermekével.

„Egy olyan házra van szükségünk, ahol

felkelhetünk és lemosakodhatunk. Sehova

se engednek be bennünket ilyen koszosan;

azt mondják, büdösek vagyunk. Azt

akarjuk, hogy beengedjenek minket a

különböző helyekre. Télen hideg vízben

kell megmosdanunk.” Tibor, 2009. május

A közösség tagjai azt modják, hogy többszöris panaszkodtak a hatóságoknak, de senkisem hallgatja meg őket. A polgármesterihivatal azt állítja, hogy a közösség új házbavaló áttelepítsére irányuló erőfeszítésekkudarcba fulladtak, mivel a városi tanácsnem hagyta jóvá a szükséges telekvásárlástés építési beruházást, miután a szomszédokpanaszkodtak, hogy nem akarnak romákmellett lakni.

Az EGéSzSéGES KÖRnYEzETHEzvALó JOG

„A házak megtelítődnek azzal a szaggal. Éjjel is

… a gyerekek betakarják az arcukat a

párnákkal. Nem akarunk enni, amikor érezzük

a szagot. . . . Volt egy másik gyermekem is, egy

kisfiú, aki meghalt négy hónapos korában …

Ezért félek. Nem akarom elveszteni a többi

gyerekemet ... Szeretnék elköltözni innen;

semmi másra nincs szükségem. ”Ilana, 2009. május

Az egyik fő aggály az ideiglenes fémkabinokkalés kunyhókkal kapcsolatosan az, hogy túl közelvannak magához a szennyvízüzemhez. Anemzeti előírásoknak megfelelően egy 300méteres védelmi zónának kellene elválasztaniaa lakóhelyeket az esetlegesen mérgezőveszélyforrástól, de a kabinok ezen a zónánbelül vannak, és a mellettük levő táblán pedigaz olvasható, hogy „Mérgezésveszély”.

A román törvények értelmében, ha nemvégeznek vizsgálatot a szennyvíztelepegészségre gyakorolt káros hatásáról, akkorannak 300 méteres körzetén belül tilosembereknek lakni. Egy ilyen vizsgálatjavasolhatja a védelmi zóna kiterjesztését,csökkentését vagy biztonságosnak nyilváníthatjaa környéket. Ilyen vizsgálat nem történt. Ahatóságok tehát a roma közösséget olyankörnyékre telepítették közvetlenül, amely károslehet az egészségükre, ugyanakkor nem tetteksemmit annak érdekében, hogy felmérjék aveszélyt. Ezzel saját törvényüket szegték meg.Sőt, az Amnesty International-lel folytatottbeszélgetésükben a hatóságok állítják, hogy az őjóakaratuknak köszönhető, hogy a romacsaládok egy egyébként lakhatásra alkalmatlan,tiltott területen maradhatnak.

Az emberi ürülék kellemetlen szaga – amifölöttébb elviselhetetlen nyáron – járja át alevegőt a fémkabinok és kunyhók körül. Sok



8P

hoto

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

fent: Mosás, játék és állatok ellátása. Mindenki

harcol a helyért a szennyvíztisztító üzem mellett.

itt élő roma számolt be az AmnestyInternational-nek ezen szag mindennapiéletükre gyakorolt közvetlen hatásáról és azonfélelmükről, hogy ez káros lehet maguk éscsaládjaik egészségére. Valamint elmondták,hogy félnek attól, hogy a szag jelenlétekülönleges veszélyt jelenthet a gyerekekrenézve.

„Szeretnék elköltözni innen. Az embernek

nincs étvágya itt enni, különösen a

kisgyerekeknek” Zita – 2009. május

„Időnként az egész városon át is érezhető ez

a szag. Ezért olvasható azon a táblán, hogy

‘Fertőzött terület’, de őket ez nem érdekli, azt

mondják, te roma vagy, itt fogsz meghalni.” Regina, 2009. május

A kabinokba és kunyhókba be van kötve azelektromos áram és van egy ivóvízkút is. Az

önkormányzat ingyenesen biztosítja aszemételtávolítást. A legtöbb gyereket aközösségből egy ingyenes busz viszi egyszegregált roma iskolába, ahol a hatóságokgondoskodnak az étkeztetésükről.Mindazonáltal az emberi lakhatásszempontjából a körülmények még távolrólsem megfelelőek, mivel sem a kabinok, sem akunyhók nem elég tágasak, és nem nyújtanakkielégítő védelmet a nedvesség, a meleg, azeső és a szél ellen. Télen a hőmérsékletCsíkszeredán minusz 15 fok alá süllyedhet.Bár az önkormányzat biztosít számukrabizonyos mennyiségű tűzelőfát, a közösségtagjai állítása szerint, ez nem elég az egésztélre, így műanyag flakonokat és egyébtárgyakkat tüzelnek el, hogy meleg legyen. Afémkabinokban nincs friss levegő és a hidegtőlsem védenek.

Néhány tető nem nyújt megoldást az esőellen, és még a stabilabbak is könnyen

beáznak. Azok a romák, akikkel beszélt azAmnesty International, említették, hogy azesős időszakban a fémkabinok mögött folyópatak szintje megnő, és a víz elönti akabinokat és a kunyhókat.

„Ez egy szörnyű helyzet. Van itt egy patak

aminek, amikor esik az eső, megemelkedik

szintje és még a barakkokat is elönti … a víz

térdig ér ilyenkor. A múlt évben … a víz szintje

a barakkban elérte a hároméves lányom

magasságát”Sándor, 2009. január

„A víz kiöntött és bejött a kunyhókba.

Kilapátoltuk a vizet a házból és egy

vízelvezető árkot kellett ásnuk a ház köré” Csaba, 2009. május



9P

hoto

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

fent: Roma gyerekek játszanak az üzem kerítésén

található tábla mellett, amelyen az olvasható

magyarul és románul, hogy „Mérgezésveszély”



10P

hoto

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

A kabinokba és kunyhókba be van kötve az elektromos áram. Mindazonáltal az emberi lakhatás szempontjából a körülmények még távolról sem

megfelelőek, mivel sem a kabinok, sem a kunyhók nem elég tágasak, és nem nyújtanak kielégítő védelmet a nedvesség, a meleg, az eső és a szél ellen.



11P

hoto

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

HOGY MEGHALLJÁK A ROMÁK HAnGJÁT

„Szeretnék jobb körülmények között élni, magam

miatt, a családom miatt, és az egész közösség

miatt. Minden gyereknek jobb körülmények között

kellene élnie. És az embereknek meg kellene

érteniük bennünket, [de] állatként kezelnek

bennünket, és mindig bezárják az ajtókat, amikor

meglátnak minket.”Gábor, 2009. május

Mivel kényszerkilakoltatásük törvénytelen volt,ezért a lakóknak meg kell adni a jogorvoslatilehetőséget. Az ENSZ Gazdasági, Szociális ésKultúrális Jogok Bizottsága többször ishangsúlyozza a hatóságok jogorvoslat nyújtásikötelességét, valamint azt, hogy, ha lehetséges, ahatóságoknak jogi segítségnyújtást kellbiztosítaniuk az arra rászorulóknak, hogy azokeredményesen élhesennek a jogorvoslathoz valójogukkal. Az Amnesty International tudomásaszerint azonban a kilakoltatott közösségből senkinem kapott jogi segítségnyújtást az államtól, hogyjogorvoslati lehetőségeik az önkormányzati

hatóságok döntése és tevékenységeivel szembenbiztosítva legyenek.

2005. augusztus 23- án az OrszágosDiszkriminációellenes Tanács (NCCD), egyfüggetlen testület, amely a nemzeti anti-diszkriminációs törvény betartását felügyeli, azt ahatározatot hozta, hogy a roma közösségszennyvíztisztító üzem mellé való áttelepítésehátrányos megkülönböztetésnek minősül, ésmegszegi a magánélethez és az egészségeskörnyezethez való jogot. Az NCCD a döntésébenCsíkszereda Önkormányzatát pénzbírsággalsújtotta, de formai okok miatt a pénzbírságihatározatot nem juttatták érvényre. 2008 végére,egy helyi nonprofit szervezettel, a Romani CRISS-szel együttműködve, a Pictor Nagy Imre utcaiközösség kimerített minden lehetséges nemzetijogorvoslatot.

Így 2008 decemberében a közösség tagjai, aRomani CRISS segítségével kérelemmel fordultakaz Emberi Jogok Európai Bíróságához, azt állítva,hogy az Emberi Jogokról Szóló Európai

Egyezménybe foglalt emberi jogaikat megsértették.

Egy évvel később a roma közösség még mindigvár a bíróság döntésre, hogy a kérelemelfogadható-e. A Pictor Nagy Imre utcábóleredetileg kilakoltatott 100 emberből egyetlen egysem kapott eddig megfelelő másik lakást. Azok,akik szerencsét próbáltak a szeméttelepen, mégmindig várnak a jogaik megvalósítására. Az a 75ember, akik beköltöztek az önkormányzatszennyvíztisztító üzem melletti „ideiglenes”fémkabinjaiba vagy ott építették fel sajátkunyhójukat, még mindig szintén vár. A többiRomániában élő roma ugyancsak vár arra, hogytörvényes jogaikat érvényre juttassák. Valaminekmost már történnie kell! Példát kell mutatni ésprecedenst kell statuálni.

”Cigányok vagyunk és ezért nem hallgatnak

meg minket.” Mónika, 2009. május

fent: Ilana a szennyvíztisztító üzem melletti egyik

kunyhóban lakik partnerével és két gyerekével.

TEGYünK a roma kÖzÖsségért CsÍkszereDán:

Írjunk Csíkszereda polgármesterének és

polgármesterhelyettesének a következőkre

buzdítva őket:

n Folytassnak őszinte megbeszéléseket a

roma közösség Primaverii utcában lakó

tagjaival – valamint azokkal, akik a

szeméttelep mellé költöztek –a nemzetközi

és regionális emberi jogoknak és

szabályoknak is megfelelő áttelepítésre

alkalmas hely- és szálláslehetőségről.

n Biztosítsanak alternatív és megfelelő

szálláshelyet minden Primaverii utcában

lakó romának a lakhatási jogviszonyuk

természetétől függetlenül egy biztonságos

és egészséges helyen.

n Dolgozzanak ki egy tervet a romák

Csíkszereda szélesebb körű társadalmába

való integrálására.

Ráduly Róbert Kálmán

Csíkszereda Polgármestere

Csíkszereda Városháza

Vár tér 1, 530110, Csíkszereda

Harghita Megye

Románia

Szöke Domokos

Csíkszereda Polgármesterhelyettese

Csíkszereda Városháza

Vár tér 1, 530110, Csíkszereda

Harghita Megye

Románia

az Amnesty International több mint 150 országban és területen működő 2,2millió ember globális mozgalma, amely az emberi jogi sértésekmegszüntetéséért küzd.

olyan világot szeretnénk, ahol minden egyes emberre vonatkoznak az emberiJogok egyetemes nyilatkozatában leírt jogok és a nemzetközi emberi jogimegállapodások.

Függetlenek vagyunk minden kormánytól, politikai ideológiától, gazdaságiérdekeltségtől vagy vallástól – főleg tagjaink anyagi támogatásából ésközadományokból tartjuk fent magunkat.

2010. januárindex: eUr 39/001/2010

amnesty internationalinternational secretariatPeter benenson house1 easton streetLondon WC1X 0DWUnited kingdom

www.amnesty.org

w w w . d E M A n d d I G n I T Y . O R G

A LAKHATÁS EMBERI JOG

Photo

gra

phy©

Zsu

zsanna A

rdó

fent: Roma lányok rajzaikkal arról, „ahol lakni szeretnék” az Amnesty International által tartott

képzés után Csíkszeredán, Romániában 2009-ben.


12

JAvASLATOK a román hatÓságoknak

Az Amnesty International felkéri a román

kormányt, különösképpen a Lakásellátási

Minisztériumot a következőkre:

n Biztosítsák, hogy mindazok, akiket erőszakkal

kilakoltattak, élni tudjanak a hatékony jogorvoslathoz

való jogukkal, valamint érvényesíthessék a jóvátételhez

való jogukat, ideértve a kárpótláshoz, rehabilitációhoz,

kártérítéshez és kielégítéshez való jogokat, valamint

garantálják, hogy a jogsértések nem ismétlődnek meg;

n Biztosítsák, hogy a kilakoltatások csak

legvégső megoldásként kerüljenek végrehajtásra,

miután minden más lehetséges alternatívát

feltártak, és hogy a végrehajtás során a nemzetközi

emberi jogi előírásoknak megfelelően járjanak el;

n Szüntessék meg a kényszerkilakoltatásokat;

n Módosítsák a kilakoltatással kapcsolatos

törvényeket, előírásokat és gyakorlatot, hogy

biztosítsák, hogy a kilakoltatások a nemzetközi

és helyi törvényeknek és előírásoknak valamint

az egyenlő bánásmód követelményeinek

megfelelően történjenek, és se egyének, se

csoportok, akár roma, akár nem, ne

szenvedjenek aránytalanul tőlük;

n A nemzetközi emberi jogi szabályokat

iktatassák törvénybe, és ennek megfelelően

módosítsák és alkalmazzák a lakástörvényt,

különös figyelmet fordítva az ENSZ Gazdasági,

Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának 4. és

7. Általános Magyarázatára és az ENSZ Faji

Megkülönböztetés Elleni Bizottsága által elfogadott,

a romák elleni megkülönböztetésről szóló 27.

számú Általános Javaslatára, ezen belül a

lakásellátásra vonatkozó 30. és 31. bekezdésre.

layout copy 1 - amnesty international...imre utca 27 szám alatt, hogy az 1970-es években egy roma...

Documents