lelki erŐforrÁsok És gyÓgyulÁs
TRANSCRIPT
LELKI ERŐFORRÁSOK
ÉS
GYÓGYULÁS
BÁNYAI ÉVA
ELTE PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központ
Meghívott előadás a Marcia Presky Női Egészségmegőrző
Program konferenciáján, 2011. szeptember 21.
Kettős perspektíva
Saját élmény: rossz
prognózisú áttétes invazív duktális
tumor (2001) Kemoterápia és sugárterápia
Kiegészítő terápia (30 éves
hipnózis gyakorlat után!)
önhipnózis és
szuggesztív technikák
Rejtett erőforrások mozgósítása:
• gyógyulási napló, álomnapló
Rákbetegek hipnoterápiás segítésének
tapasztalatai saját gyógyulásom után: – szuggesztív technikák a
gyógyulási motiváció
segítésére és a tünetek
enyhítésére
– gyógyító célú hipnoterápia
– kevéssé hipnábilis
betegeknél: gyógyulási
napló („kifejező írás”),
álomnapló
Mammográfiával és biopsziával megerősített
diagnózisom 2001. szeptember 11-én: mellrák
• Regresszív gyermeki
gondolkodásmód: „halálos beteg
vagyok, és (ezért) összedől a világ”.
(2001. szeptember 11. – a
Világkereskedelmi Központ elleni
támadás napja!)
Módosult tudati állapot:
-a figyelem beszűkülése
-„tompaság”
-a szuggesztiók iránti
érzékenység fokozódása
A kritikus élethelyzet – rák
diagnózis – általános hatásai
• Stressz, félelem, szorongás (sokszor fájdalom is)
• A szokásos vonatkoztatási rendszer hirtelen megváltozása
• A tudati állapot módosulása („spontán negatív transz”)
• Információhiány
• Dependencia
• A kontroll feladása
Szuggesztiókra való fokozott érzékenység
Szuggesztiók
(latinul „suggestio” = sugalmazás, elhitetés)
• Személyközi „előfeszítő” folyamatokon alapuló hatások, amelyek anélkül befolyásolják reakcióinkat, hogy tudatában lennénk hatásuknak.
• Befolyásolják attitűdjeinket, motivációnkat, érzelmeinket, kognitív folyamatainkat és viselkedésünket.
• Nyílt, megfigyelhető megnyilvánulásokat és rejtett, nem megfigyelhető válaszokat egyaránt kiválthatnak.
A szuggesztiók fajtái
• Heteroszuggesztió: a szuggesztió eredete külső személy vagy tárgy
• Verbális szuggesztió: szavakkal közvetített szuggesztió
• Materiális (anyagi) szuggesztió: tettek, cselekedetek képezik a szuggesztió alapját
• Direkt szuggesztió: a szuggesztió tartalma közvetlenül megjelenik
• Tudatos szuggesztió: a befogadó tudatos szintjére hat
• Autoszuggesztió: a személy saját asszociatív tevékenységén alapul, közvetlen külső ok nélkül
• Nem-verbális szuggesztió: nem-verbális jelzésekkel közvetített szuggesztió
• Tárgyi/környezeti szuggesztió: a tárgyak vagy a környezet szuggesztív hatásának érvényesülése
• Indirekt szuggesztió: a szuggesztió tartalma csak implikáltan van jelen, asszociációkba ágyazva vagy a kommunikációban elrejtve
• Tudattalan/tudatalatti szuggesztió: NEM a befogadó tudatos szintjére fejti ki hatását
Önkéntelen szuggesztiók
• Látszólag ártatlanul „elejtett” megjegyzések, pozitív vagy negatív konnotációjú szavak, gondterhelt sóhajok és más nem-verbális jelzések
• különösen ha tekintélyszemélyek (orvos, ápoló személyzet) vagy érzelmileg kiemelten fontos személyek (házastárs, szülő, gyerek, barát) adják
• kritikus élethelyzetekben – spontánul kialakult módosult tudatállapotokban – nagyon erős pozitív vagy negatív hatást fejthetnek ki.
„Nocebo”
• A „placebo” ellentéteként egyre gyakrabban
használt kifejezés
• Egy tekintélyszemély véleményének egy arra
fogékony személyre gyakorolt negatív hatására
utal, pl.:
– „Tudassa, amikor fáj!”
A negatív transzállapotokra jellemző
feldolgozási mód (kognitív stílus)
• Elsődlegesfolyamat-gondolkodás
• Csökkent valóságvizsgálat
• „Transzlogika”
• A közlések szó szerinti (merev) értelmezése
• A „kedvezőtlen értelmezés” törvénye
• Én-központú („paranoid”) attitűd
Orvosok és asszisztensek spontán
reakciói a rákra (saját élmény)
• Asszisztensnő a mammográfiás vizsgálatomkor: „Ajaj, itt nagyon nagy baj van! Hívom a főorvosasszonyt.”
• Emlőterápiás bizottság elnöke diagnózisom közlésekor: „Ez közepesen rossz prognózisú invazív ductalis tumor.”
• Betegtársam nőgyógyásza a tapintásos vizsgálat után: „Ugyan, ez semmi. Egy kis göb. Bármi lehet. Miért kell mindjárt a legrosszabbra gondolni?”
DE:
megfelelően kialakított kontrollált
szuggesztiók segítségével
• A „negatív transz” átfordítható adaptív módosult
tudati állapottá, amely módot nyújt
– a szorongás csökkentésére
– fájdalomcsökkentésre
– a testi és lelki jól-lét fokozására
– a szokásosnál mélyebb önvizsgálatra
– a rejtett erőforrások feltárására
– új nézőpontok, új lehetőségek, új viselkedésformák
kipróbálására
– a támogatást nyújtó személyekkel való jobb
összehangolódásra és kooperációra
A hipnoterápia rákbetegek gyógyításában
való hatékonyságát megalapozó tényezők
1. A rákbetegség természete
– az immunrendszer kóros működése jellemzi
– kialakulásában a stressznek komoly szerepe van
2. A hipnózis bizonyított hatékonysága
– a stressz csökkentésében
– a jó közérzet fokozásában
– az immunfunkciók javításában
A rákosok hipnoterápiájának elemei
1. Stressz-csökkentés
– segítség a diagnózis okozta szorongás és depresszió
csökkentésében
– deszenzitizáció a stressz-helyzetekre
– adekvátabb kommunikáció megtanítása
– hatékonyabb megküzdési stratégiák felfedezése
– segítség a mély relaxáció elérésében a plazma
corticosteroid szint csökkenése
(Hall 1983: a cortisol szint csökkenés nem függ a
hipnábilitástól, csak a hipnotikus kapcsolattól)
A rákosok hipnoterápiájának elemei
2. A jó közérzet fokozása
– fájdalomcsökkentés, hányinger és hányás csökkentése a kezelés alatt
– pozitív várakozás kialakítása: remény
– pozitív emocionális állapotok átélése hipnózisban/autohipnózisban (ez stimulálhatja az immunfunkciókat is)
– én-erősítés
– pozitív életmódváltozás elősegítése (dohányzásról való leszokás, egészségesebb étkezési szokások kialakítása)
– a beteg aktuális kapcsolatainak javítása
– „ideális szelf technika”: segítség annak kiderítésében, hogy mit akar kezdeni az életével
– terminális fázisban: fájdalomcsökkentés és méltóságteljes szembenézés a halállal
A rákosok hipnoterápiájának elemei
3. Direkt immunoterápia:
– Simonton technika: szomatikus képzelet és relaxáció
kombinációja
– spontán képzeleti képek felhasználása (nem mindig az
immunfunkciókkal direkt kapcsolatban) – ha a beteg
saját gyógyító erőinek mozgósításaként éli meg, segít
– hipnózis és az effektív immunfunkciók
vizualizálásának kombinációja – főként erősen
hipnábilisoknál
Hipnózis hatása az immunfunkciókra
Ruzyla-Smith, Barabasz, Barabasz & Warner (1995) egészséges önkéntesek 3 csoportjánál:
• Hipnózis csoport 1 hétig naponta: „képzeljen el egy erős immunreakciót”
• Relaxáció: csökkent környezeti ingerléssel (vízben lebegve)
• Kontroll csoport: „képzeljen el egy erős immunreakciót” – szuggesztió hipnózis nélkül
Eredmény:
• A hipnózis csoportnál:
– magasabb B sejt szám
– magasabb CD4+T lymphocyta szám
– magasabb NK sejt %
mint a relaxációs és kontroll csoportnál (Hasonló eredmény Gruzelier, Smith, Nagy, Henderson, 2001)
A szuggesztiók célzott
alkalmazásának lehetőségei
rákbetegeknél
• Hipnózisban:
– legalább közepes hipnábilitású betegeknél
• Önhipnózisban:
– tünetek enyhítésére
– fájdalomcsökkentésre
• Szuggerált témájú álom kiváltásában:
– a hipnózistól idegenkedő,
– vagy nagyon gyengén hipnábilis betegeknél
Kritikus mozzanat a stresszel való
megküzdésben: társas támogatás
1. Megnyugtatás, megbecsülés, érzelmi támogatás:
hatására nő az önbecsülés
2. Információs támogatás: segítségnyújtás a problematikus
helyzetek meghatározásában, megértésében és a velük való
megküzdésben
3. Az összetartozás érzékeltetése: pozitív érzelmi állapotot
indukál
4. Kézzelfogható (instrumentális) támogatás: fizikai
jellegű problémák közvetlen megoldása
• A társas támogatás és a testi- lelki egészség összefüggését számos kutatás bizonyítja:
- preventív hatás
- gyógyító hatás
(összefoglalása: Berkman és mtsai, 2000, Kulcsár, 2005)
• A szoros, intim társas kapcsolatokban alapvető a folyamatos társas támogatás
DE:
• Daganatos betegektől gyakran elfordul a környezetük: nem kapnak társas támogatást
• A hipnózis – és főként a tartós terápiás kapcsolaton alapuló hipnoterápia –, mivel rövid idő alatt szoros, intim kapcsolatot alakít ki, hatékony lehetőség a társas támogatás kommunikálására
Saját tapasztalataim alapján:
új szemlélet
• A rák mint esély
– sajátos közéleti csalódás 58 éves koromban
– nagyapám (akire természetemben hasonlítok)
hasonló csalódás után 59 évesen szívinfarktusban
halt meg
– én 59 évesen nem szívinfarktust, hanem rákot
kaptam, és ezzel – mint erre ráébredtem – egy
esélyt
HISZEN
a szakirodalom szerint
• A mai fejlett diagnosztikus és kezelési eljárások
eredményeként
Mire adhat esélyt a rák? Saját élmény és hipnoterápiás tapasztalatok
• A traumatizáló negatív affektív hatások – köztük
transzgenerációs hatások – korrigálására
• A befejezetlen ügyek rendezésére
• Az elrontott dolgok helyrehozatalára
• Kapcsolatok rendezésére
• Új életcél kitűzésére
• Az élet spirituális dimenziójának átélésére
• A lét végső kérdéseivel, a halállal való szembenézésre
A hipnózisban végzett pszichoterápia
fázisai tapasztalataim szerint
1. „Mit üzen a rákom?”
2. „Mit tehetek/mit tegyek magamért?”
Társas megerősítés: álomban és életben
3. Útkeresés: „hogyan tovább?”
4. Újjászületés (vagy halál)
Az újjászületés 3 „trimesztere”
1. Szembesülés a rákkal: a betegség
„üzenetének” keresése – társas támogatással
2. Aktív megküzdés: kontroll és énhatékonyság
élmény
3. Új életcélok megtalálása
Továbblépés
• Tapasztalatom szerint
a hipnoterápia
okvetlenül jótékony
hatású
– érzelmileg
– a betegek jólléte
– a mellékhatások
csökkentése
szempontjából
• DE EZ EGYELŐRE
CSAK BENYOMÁS!!!
• Vajon bizonyítható-e ez
tudományosan?
• Feltárható-e a hatás
mechanizmusa?
• Milyen hatása van a
túlélésre?
A bizonyításhoz prospektív
randomizált kontrollált klinikai
hatásvizsgálat szükséges
• Daganatos betegeknél a hipnoterápia jótékony
hatásainak ellenőrzött vizsgálatára és e hatások
felhasználására hazánkban eddig még nem történt
kísérlet.
• Nemzetközi szinten is hiányzik az olyan jól
kontrollált, randomizált prospektív hatásvizsgálat,
amelyben a hipnoterápia túlélésre gyakorolt
hatékonyságát önmagában, megfelelő kontrollcsoport
alkalmazásával vizsgálták volna.
Induló randomizált kontrollált
prospektív klinikai vizsgálatunk
• A kutatás témája: adjuváns hipnoterápia hatásvizsgálata közepes-magas rizikójú emlődaganatos betegek túlélésére, immunfunkcióira és életminőségére.
• A kutatás célja annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy a kemoterápiához társított hipnoterápia pozitív hatást fejt ki a közepes-magas kockázatú emlődaganatos betegek relapszusmentes túlélésére, immunfunkcióira, hangulatára, megküzdési kapacitására, és életminőségére.
A vizsgálat elővizsgálati fázisa befejeződött, az ETT TUKEB engedély birtokában kezdődik a tényleges kutatás
A kutatásban együttműködő intézmények
1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pszichológiai Intézet,
Affektív Pszichológiai Intézeti Központ és ELTE
Magatartáspszichológiai Doktori Program, Budapest VI., Izabella u. 46.
A kutatás vezetője: Dr. Bányai Éva, egyetemi tanár, koordináló vizsgálatvezető
2. Országos Onkológiai Intézet (OOI)"B" Belgyógyászati-Onkológiai Osz-
tály és Klinikai Farmakológiai Osztály, Budapest XII., Ráth Gy. u. 7-9.
A kutatás vezetője: Dr. med. habil. Láng István, Ph.D., D.Sc. onkológus
főorvos, osztályvezető.
3. Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely
Onkoradiológiai Osztály, Szombathely, Markusovszky L. u. 3.
A kutatás vezetője: Dr. Csejtei András, PhD., osztályvezető főorvos
4. Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Budapest VIII., Nagyvárad tér 4.
A kutatás vezetője Dr. Falus András, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja,
igazgató
Várható eredmények
A hipotézis bizonyítása
A pozitív szuggesztiók használatának
széleskörű elterjedése a daganatos betegek
hazai gyógyításában
Klasszikus bizonyíték a támogató-kifejező csoportterápia
hatékonyságára rákbetegeknél:
kotrollált random prospektív hatásvizsgálat
• Spiegel, Bloom & Yalom (1981), Spiegel & Bloom (1983):
– áttétes mellrákos nőknél 1 éves kontrollált vizsgálat • kiegészítő csoportterápia hetente
• kiegészítő csoportterápia önhipnózissal kombinálva hetente
• nincs kiegészítő terápia
– a kiegészítő terápiás csoportoknál alacsonyabb emocionális distressz, kevesebb maladaptív reakció
– a hipnoterápiás csoportnál emellett analgéziás hatás is
• Spiegel, Bloom, Kraemer, Gottheil (1989) 10 éves utánkövetés: szignifikáns különbség a túlélésben
– kontroll csoport átlagos túlélése 18,9 hónap
– kiegészítő csoportterápiás csoportok átlagos túlélése:36,6 hónap
KOMOLY ETIKAI
PROBLÉMA:
NEM ÁRTUNK-E
ÍGY, AHELYETT,
HOGY
HASZNÁLNÁNK
?
Fox kritikája (1998)
• A kontrollcsoport túlélési értékei Spiegelék
kutatásában nem feleltek meg a SEER
[Surveillance, Epidemiology, and End Results]
nyilvántartás szerinti értékeknek
Fox, B. A. (1998) A hypothesis about Spiegel et al’s 1989 paper on
psychosocial intervention and breast cancer survival.
Psychooncology, 7:361-370.
Pszichoszociális segítő hatást vizsgáló kutatásra
toborzott betegek
A kontroll csoportba kerülve kirekesztettnek
érezhetik magukat
A csoportterápiában részesülő kezelt és a nem
részesülő kontroll csoport közötti különbség
abból fakadhat, hogy a kontroll csoport értékei
rosszabbak azoknál, akik semmilyen
kutatásban sem vettek részt
Lehetséges magyarázat
A társas kirekesztés élettani hatása
Eisenberger és mtsai (2003) fMRI vizsgálata
• A k.sz.-ek számítógépes virtuális labdajátékot játszhattak
• Azt hitették el velük, hogy két másik játékossal játszanak (pedig valójában a számítógép volt a partnerük)
• 3 szakasz:
1. Csak figyelhették a játékot („technikai okból” nem játszhattak)
2. Ténylegesen „játszottak”
3. Már nem kaptak labdát („partnerei kirekesztették”)
• A kirekesztéses helyzetben aktivitásfokozódás az ACC-ben, az inzulában és a jobboldali ventrális prefrontális kéregben
A társas kirekesztés neurális hatásának két eleme, az ACC és az inzula megegyezik a fizikai fájdalom alatt aktiválódó neurális
mintázat két meghatározó elemével
A kísérletileg manipulált társas kirekesztés negatív
hatásainak bizonyítéka (Twenge és mtsai, 2002, 2003)
Random besorolás alapján „bejóslásos” módszerrel,
vagy azzal az információval, hogy társaik nem kívánnak velük egy csoportban dolgozni:
– a kirekesztést érzők gyakrabban választják a kockázatosabb és kevés esélyt adó nyereséget
– fele annyi „egészségviselkedést” választanak, mint a nem kirekesztettek („bio” desszertet, egészség-kérdőív kitöltését, ami után visszajelzést és tanácsadást kapnak, stb.)
– több „halogató” viselkedést mutatnak
– kevesebb jövő-orientációt mutatnak
– kevésbé érzik jelentéstelinek a dolgokat
– az emóciók (pozitív és negatív is!) átélésének mértéke alacsonyabb
– letargikus passzivitás
– RI-növekedés
NIL NOCERE? A PSZICHO-
SZOCIÁLIS HATÁS
BIZONYÍTÁSA?
ÚJTÍPUSÚ VIZSGÁLATI CSOPORT:
A „KONTROLL KONTROLLJA”
KÉRDŐÍV
A DAGANATOS BETEGEK TERÁPIÁJÁT
KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSOKRÓL
A világ számos országában alkalmaznak az orvosok által előírt kezelések kiegészítéseként különféle eljárásokat a daganatos betegségek gyógyulásának elősegítésére. Ha kutatás indulna hazánkban az ilyen módszerek hatásáról, és alkalma lenne ebben részt venni, milyen eljárásokhoz adná a beleegyezését, függetlenül attól, hogy az adott eljárást mennyire ismeri? Többet is megjelölhet.
Válasza nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsünk a kiegészítő gyógymódok hatékonyságáról.
Kérjük, minden eljárásnál jelölje X-szel, hogy beleegyezne-e, hogy résztvegyen egy ilyen eljárást alkalmazó kutatásban!
Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat!
ELJÁRÁS A vizsgálati eljárásba
BELEEGYEZNÉK NEM egyeznék bele
Hőterápia
Hipnózis-Hipnoterápia
Ima
Táplálék kiegészítők (pl. Avemar, Culevit, Aloe
Vera, Béres csepp, antioxidánsok)
Rendszeres naplóírás („gyógyító írás” módszere)
Álomnapló-Álomelemzés
Zene-Zeneterápia
Jóga (meditációval, ill. nélküle)
Önsegítő csoport
Vizsgálati csoportok
1. Hipnoterápiával támogatott csoport az OOI-ben (50 fő)
2. Zenei összeállítással támogatott kontroll csoport az OOI-ben
(50 fő)
3. Külön pszichológiai támogatást nem kapó kontroll csoport az
OOI-ben, akik nem vállalják a hipnózisos és/vagy zenés
támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő)
4. A „kontroll kontrollja/1”: külön pszichológiai támogatásban
nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML
Kórházban, akik vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés
támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő).
5. A „kontroll kontrollja/2.”: külön pszichológiai támogatásban
nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML
Kórházban, akik nem vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés
támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő).
A kutatás áttekintése
Országos Onkológiai Intézet Szombathelyi Kórház
Onkológiai Osztálya
Toborzás
lelki hatások vizsgálatára:
zene/hipnózis;
Beleegyezők Elutasítók:
kontroll
Hipnózist +
figyelmet kap
NK, AS,
QOL, PIK
fizikai
állapot
Zenét +
figyelmet kap
NK, AS,
QOL, PIK
fizikai
állapot
Toborzás
lelki jellemzők
vizsgálatára
Beleegyező Elutasító
Figyelmet
kap
NK , AS,
QOL, PIK
fizikai
állapot
Nincs adat Nincs adat
Kérdőív: Elfogadná-e
a hipnózist/zenét
Toborzás lelki jellemzők vizsgálatára
Elutasítók
Elutasító Beleegyező
Beleegyezők
Random
besorolás
Figyelmet
kap
NK , AS,
QOL, PIK
fizikai
állapot
Figyelmet
kap
NK , AS,
QOL, PIK
fizikai
állapot
„kontroll kontrollja”
A vizsgálat menete/1
1. A betegek felkérése a vizsgálatban való részvételre (mindegyik csoportnál):
• az őket kezelő egészségügyi intézményben,
• onkológusukkal való első találkozásuk alkalmával
• onkológiai szempontú kivizsgálásuk, műtétük és az onkoteam kezelésre vonatkozó döntése után
2. Szóbeli és írásbeli tájékoztatás, majd tájékoztatott beleegyezési nyilatkozat (mindegyik csoportnál)
3. Pszichológiai első interjú (mindegyik csoportnál):
– arcskála, fittségi skála, PIK, WHOQOL 1. felvétele (mindegyik csoportnál)
– kérdőív kitöltése a szombathelyi „kontroll kontrollja” csoport(ok)nál
4. Hipnózis iránti fogékonyság mérése (SKHS):
• csak az OOI-beli 1. és 2. csoportnál
5. Randomizáció:
• az OOI-beli 1. és 2. csoportnál
Stratifikációs szempontok a
randomizációnál
• Hormon receptor státusz:
– ER és/vagy PR pozitivitás, versus ER és PR negativitás, mely a centrális laboratóriumi eredményen alapul.
• Menopauzális státusz:
– premenopauzális vagy posztmenopauzális
– perimenopauzális esetben a beteget premenopauzálisnak tekintjük.
• Hipnábilitás:
– gyengén hipnábilis (0-2 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán )
– erősen hipnábilis (3-5 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán)
A vizsgálat menete/2
6. Kemoterápiás kezelés alatt:
– 1. és 2. csoportnál az OOI-ben:
• A kezelés végéig összesen 21-szer, csoportosan alkalmazott terápiás szuggesztiókat tartalmazó hipnózis/zenei összeállítás (kezelés alatt a kezelőben, ill. vérvételi héten külön helyiségben) – a standarditás biztosítása érdekében fülhallgatón keresztül, MP3 lejátszóról
• NK mérés az 1., 13. és 25. héten
• Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál
• PIK a 13. és 25. héten
• WHOQOL a 13. és 25. héten
6. Kemoterápiás kezelés alatt:
– 3. csoportnál az OOI-ben, 4. és 5. csoportnál
Szombathelyen,
• NK mérés az 1., 13. és 25. héten
• Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál
• PIK a 13. és 25. héten
• WHOQOL a 13. és 25. héten
7. Utánkövetés során az első 3 évben
(mindegyik csoportnál):
• NK mérés a 12., 24. és 36. hónapban
• Arcskála a 12., 24. és 36. hónapban
• PIK a 12., 24. és 36. hónapban
• WHOQOL a 12., 24. és 36. hónapban
8. Záróinterjú (mindegyik csoportnál):
– A pszichológussal való utolsó találkozáskor, a 36.
hónapban
A hipnoterápiás szuggesztiósor
A terápia három szakaszában a terápiás ívnek megfelelően a szöveg egy adott szakasza eltérő.
1. Az 1. szakasz szuggesztiósorában (8 alkalommal) a gyógyító teammel való együttműködés, a kemoterápiás segítség elfogadása, erőfeltöltés, az érzelmek, az agresszió átélésének megengedése, felszabadítása dominál.
2. A 2. szakasz szuggesztiósorában (6 alkalom) a mell gyógyulását egy természeti kép metaforájával segítjük, majd a test és a betegség „üzeneteinek” megértését, a testtel való kommunikáció javítását célzó szuggesztiók következnek.
3. A 3. szakasz szuggesztiósorának (7 alkalom) témája a reszocializálás, jövőorientáltság: ekkor a betegség leküzdése utáni pozitív, harmonikus jövőkép felvázolása áll a szuggesztiók középpontjában.
A zenével támogatott csoport zenei
összeállításai
A zene egy általunk készített zenei összeállítás, amely
3 különféle tematikával rendelkezik, és követi a
hipnózis terápiás ívét. A három szakaszban
alkalmazott három zenei összeállítás hangulata és
dinamikája hasonló a hipnoterápiás szuggesztiósor
hangulatához és dinamikájához.
Vizsgált változók
mindegyik vizsgálati csoportban:
„objektív” mutatók
1. Betegségmentes és teljes túlélési idő
2. Élettani változók: cortisol-szint, vérkép,
immunfunkciók: NK sejtszám és NK aktivitás, T
sejtszám, NKT sejtszám
3. Mellékhatások: hányinger, szédülés, stb.
4. Súlyos mellékhatások
5. Relapszus
52
4. Életminőség:
– WHOQOL (100 tételes WHO kérdőív),
– arc-skála, fittségi skála
5. A betegséggel való megküzdési stílus:
– Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív
6. Hipnózis iránti fogékonyság:
– Stanford Klinikai Skála (csak az 1. és 2.
csoportnál) 53
Vizsgált változók:
„szubjektív” mutatók