lencsék és tükrök képalkotásai
DESCRIPTION
Lencsék és tükrök képalkotásai. Készítette: Horváth Zoltán (2013). Lencse. Optikai lencsének nevezünk minden áttetsző anyagból (általában üveg, vagy műanyag) készülő, két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt. Lencsék. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Lencsék és tükrök képalkotásai
Készítette: Horváth Zoltán (2013)
LencseOptikai lencsének nevezünk minden áttetsző anyagból (általában üveg, vagy műanyag) készülő, két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt.
Lencsék
1 - Szimmetrikus bikonvex. 2 - Aszimmetrikus bikonvex. 3 - Síkdomború (plánkonvex) 4 - Pozitív meniszkusz.5 - Szimmetrikus bikonkáv. 6 - Aszimmetrikus bikonkáv. 7 - Síkhomorú (plánkonkáv). 8 - Negatív meniszkusz.
DioptriaA lencsék méterben mért fókusztávolságánakreciprokát dioptriának nevezzük.
Jele: DMértékegysége:
m
1
Kiszámításának módja:f
D1
Ahol f a lencse méterben mért fókusztávolságát jelöli .
Ha a lencse domború (gyűjtő), f pozitív
Ha a lencse homorú (gyűjtő), f negatív
Hány dioptriás az a lencse, melynek fókusztávolsága 20cm?
cmf 20
fD
1
m2,0
m2,0
1
m
15
A lencse dioptriája 5 1/m.
Hány dioptriás az a lencse, melynek fókusztávolsága 25cm?
cmf 25
fD
1
m25,0
m25,0
1
m
14
A lencse dioptriája 4 1/m.
Hány dioptriás az a lencse, melynek sugara 2cm?
mf 01,0
fD
1
m01,0
1
m
1100
A lencse dioptriája 100 1/m.
cmr 2 m02,02
rf
2
02,0 m
Hány dioptriás az a lencse, melynek sugara 16 cm?
mf 08,0
fD
1
m08,0
1
m
15,12
A lencse dioptriája 12,5 1/m.
cmr 16 m16,02
rf
2
16,0 m
Mekkora az átmérője a 2 dioptriás lencsének?
mm 25,04
Df
1
m5,0
fd 4
A lencse átmérője 2m.
mD
12
fD
1
2
rf
m
f1
2
1
fr 2 ffrd 4222
Mekkora az átmérője a -1,5 dioptriás lencsének?
mm3
8
3
24
Df
1
m3
2
fd 4
A lencse átmérője -2,67 m.
mD
15,1
fD
1
2
rf
m
f1
5,1
1
fr 2 ffrd 4222
Vékony lencsék geometriai optikája
Leképezés domború lencsével
• Látszólagos;• nagyított; • lencse előtti;• Tárggyal megegyező
állású kép keletkezett
F F
ft
Leképezés domború lencsével
• Párhuzamos sugarak a végtelenben metszik egymást
• Kép a végtelenben keletkezik
F F
ft
Leképezés domború lencsével
• Valódi;• nagyított; • lencse mögötti;• Tárggyal ellenkező
állású kép keletkezett
F F
ftf 2
2F2F
Leképezés domború lencsével
• Valódi;• Megegyező méretű; • Lencse mögötti;• Tárggyal ellenkező
állású kép keletkezett
F F
ft 2
2F2F
Leképezés domború lencsével
• Valódi;• Kicsinyített méretű; • Lencse mögötti;• Tárggyal ellenkező
állású kép keletkezett
F F
ft 2
2F2F
Leképezés homorú lencsével• Látszólagos;• Kicsinyített méretű; • Lencse előtti;• Tárggyal
megegyező állású kép keletkezett
F F
ft
2F2F
Leképezés homorú lencsével• Látszólagos;• Kicsinyített méretű; • Lencse előtti;• Tárggyal
megegyező állású kép keletkezett
F F
ft
2F2F
Leképezés homorú lencsével• Látszólagos;• Kicsinyített méretű; • Lencse előtti;• Tárggyal
megegyező állású kép keletkezett
F F
ft
2F2F
Leképezés homorú lencsével
• MINDEN ESETBEN• Látszólagos;• Kicsinyített méretű; • Lencse előtti;• Tárggyal megegyező állású
kép keletkezett
Leképezés törvénye
ktf
111
f:= fókusztávolság
t:= tárgytávolság
k:= képtávolság
t
kN N:= nagyítás mértéke
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 5 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol,
milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 5
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
5
1
20
1
kcmcm
1
20
4
20
1
kcm
1
20
3 cmk
3
20
A kép a lencse előtt keletkezik a lencsétől 6,67 cm-re.
A kép virtuális természetű, mert k<0.
t
kN
cm
cm
5
67,6
33,1
A kép 1,33-szoros nagyítású.
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 20 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 20
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
20
1
20
1
k
10
Két pozitív szám hányadosa nem lehet zérus.
Nem keletkezik kép.
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 30 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 30
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
30
1
20
1
kcmcm
1
60
2
60
3
kcm
1
60
1 cmk 60
A kép a lencse mögött keletkezik a lencsétől 60 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
30
60 2
A kép 2-szeres nagyítású.
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 40 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 40
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
40
1
20
1
kcmcm
1
40
1
40
2
kcm
1
40
1 cmk 40
A kép a lencse mögött keletkezik a lencsétől 40 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
40
40 1
A kép 1-szeres nagyítású, azaz a képmérete nem változik. (Csak fordított állású)
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 50 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 50
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
50
1
20
1
kcmcm
1
100
2
100
5
kcm
1
100
3 cmk
3
100
A kép a lencse mögött keletkezik a lencsétől 33,33 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
50
33,33
66,0
A kép 0,67-szeres nagyítású, azaz a képmérete 67%-ra változik.
Egy domború lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 120 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 120
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
120
1
20
1
kcmcm
1
120
1
120
6
kcm
1
120
5 cmk 24
A kép a lencse mögött keletkezik a lencsétől 24 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
120
24 2,0
A kép 0,2-szeres nagyítású, azaz a képmérete 20%-ra változik.
Egy homorú lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 5 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol,
milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 5
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
5
1
20
1
kcmcm
1
20
4
20
1
kcm
1
20
5 cmcmk 4
5
20
A kép a lencse előtt keletkezik a lencsétől 4 cm-re.
A kép virtuális természetű, mert k<0.
t
kN
cm
cm
5
4 8,0
A kép 0,8-szoros nagyítású, azaz 80%-ra kicsinyít a lencse.
Egy homorú lencse fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 20 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 20
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
20
1
20
1
kcm
1
20
2
kcm
1
10
1 cmk 10
A kép a lencse előtt keletkezik a lencsétől 10 cm-re.
A kép virtuális természetű, mert k<0.
t
kN
cm
cm
20
10 5,0
A kép 0,5-szoros nagyítású, azaz 50%-ra kicsinyít a lencse.
Tükrök leképezése
Tükör
• A tükör jó fényvisszaverő képességgel bíró, görbült vagy sík felület, ami elég sima ahhoz, hogy a visszavert fénysugarakból kép keletkezzen.
• A tükröző felület egyenetlenségei ezért nem lehetnek nagyobbak, mint a visszavert fény hullámhossza. Egy egyenetlen fehér fal szintén visszaveri a fényt, de szét is szórja a tér minden irányába. A visszaverődés és az átlátszóság hat a keletkezett kép fényességére és színére.
• A nem látható elektromágneses sugarak számára szintén készíthetők tükröző felületek, tükrök.
Domború tükrök• A domború, más néven konvex tükrök főleg a
közlekedés céljait szolgálják. Képalkotásuk a konkáv lencsékére hasonlít.
• A nehezen belátható kereszteződésekben és lehajtókon a mindkét egymásra merőleges tengely mentén görbült domború tükrök segítik az áttekintést.
• Formájuk lehetővé teszi, hogy az egyébként belátható területnél nagyobb területet mutassanak meg. A járművek oldal- és visszapillantó tükreivel a vezető anélkül figyelheti meg a mögötte haladó forgalmat, hogy hátra kellene fordulnia.
• Ezek a tükrök egy tengely mentén görbültek. Ez a görbület megnöveli a látószöget, és segít belátni a holtterét.
Homorú tükrök
• Homorú, más néven konkáv tükröket több célra is használnak.
• A borotválkozó- és a kozmetikai tükrök esetén a felhasználó a gyújtótávolságon belülre kerül, így a tükör nagyítóként viselkedik. a kérdéses területről nagyított látszólagos kép keletkezik.
• Reflektorok esetében a fókuszsíkba helyezett fényforrás intenzitása koncentrálható meghatározott irányba.
Kémtükrök• A kémtükrök olyan tükrök, amik az egyik oldalról
nézve átlátszók, a másik oldalról nézve normál tükrök, így az egyik szobából meg lehet figyelni a másik szobában tartózkodókat, míg az ottaniak csak saját tükörképüket látják a tükörben.
• Ezek a tükrök vékony fémréteget kapnak. Csak úgy tudnak működni, hogy a megfigyelt oldalon világos, a megfigyelőén pedig sötét van.
• Ha a két szoba ugyanolyan világos, akkor a megfigyelő oldalról érkező fény csak másodjára tudja átlépni a tükröt.
• A megfigyelő oldaláról nézve a tér sötét, de minden jól látható. A megfigyelt oldalról az áttekintés világos, csak a kontúrok látszanak.
• Használják szembesítésre, szellemvasutakon, és a beosztottak megfigyelésére.
Domború tükör képalkotásaRajzoljuk meg az optikai tengelyt!Rajzoljuk meg a Domború tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o),
és a (F) fókuszpontját!
OF
Rajzoljuk meg a tárgyat!Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén úgy verődik vissza, mintha……mintha a fókuszpontból indulna.A tükör középpontjába irányuló fénysugár ……úgy verődik vissza, mintha a középpontból
indult volna ki.
A széttartó fénysugarak nem alkotnak valódi képet, de a meghosszabbításuk metszik egymást. A kép ebben a metszéspontban keletkezik.
A domború tükör képalkotása:
•A kép látszólagos, kicsinyített, tárggyal megegyező állású.
Homorú tükör képalkotása t < fRajzoljuk meg az optikai tengelyt!
Rajzoljuk meg a Homorú tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o), és a (F) fókuszpontját!
FO
Rajzoljuk meg a tárgyat fókusztávolságon belül (t<f)!Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén a F fókuszponton át verődik vissza.A tükör középpontjából induló fénysugár …
… a tükör felületéről az (O) ponton keresztül..verődik vissza
A széttartó fénysugarak nem alkotnak valódi képet, de a meghosszabbításuk metszik egymást. A kép ebben a metszéspontban keletkezik.
A homorú tükör képalkotása (t < f esetben):
•A kép látszólagos, nagyított, tárggyal megegyező állású.
Homorú tükör képalkotása t = fRajzoljuk meg az optikai tengelyt!Rajzoljuk meg a Homorú tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o),
és a (F) fókuszpontját!
FO
Rajzoljuk meg a tárgyat a F fókuszpontba (t =f)!Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén a F fókuszponton át verődik vissza.A tükör középpontjából induló fénysugár …… a tükör felületéről az (O) ponton keresztül..verődik vissza
A visszavert fénysugarak párhuzamosak, meghosszabbításuk sem metszik egymást,
A homorú tükör képalkotása (t = f esetben):
•A párhuzamos fénysugarak nem metszik egymást.NEM KELETKEZIK KÉP.
Homorú tükör képalkotása 2f > t > fRajzoljuk meg az optikai tengelyt!Rajzoljuk meg a Homorú tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o),
és a (F) fókuszpontját!
FO
Rajzoljuk meg a tárgyat a fókusztávolságon túl de a kétszeres fókusztávolságon belül! (2f>t >f)!
Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén a F fókuszponton át verődik vissza.
A tükör középpontjából induló fénysugár …… a tükör felületéről az (O) ponton keresztül..verődik vissza
A visszavert fénysugarak összetartóak,kép a visszavert fénysugarak metszéspontjában keletkezik.
A homorú tükör képalkotása (2f > t > f esetben):
•A kép VALÓDI, nagyított, tárggyal ellenkező/ fordított állású..
Homorú tükör képalkotása 2f = tRajzoljuk meg az optikai tengelyt!Rajzoljuk meg a Homorú tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o),
és a (F) fókuszpontját!
FO
Rajzoljuk meg a tárgyat a kétszeres fókusztávolságba (O-ba)! (2f = t)!Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén a F fókuszponton át verődik vissza.
A tükör középpontjából induló fénysugár …… a tükör felületéről az (O) ponton keresztül..verődik vissza
A visszavert fénysugarak összetartóak,kép a visszavert fénysugarak metszéspontjában keletkezik.
A homorú tükör képalkotása (2f = t esetben):
•A kép VALÓDI, tárggyal megegyező méretű, tárggyal ellenkező/ fordított állású..
Homorú tükör képalkotása t > 2fRajzoljuk meg az optikai tengelyt!Rajzoljuk meg a Homorú tükröt!Rajzoljuk meg a tükör középpontját (o),
és a (F) fókuszpontját!
FO
Rajzoljuk meg a tárgyat a kétszeres fókusztávolságnál távolabb (O ponton túl)! ( t > 2f)!Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugára tükör felületén a F fókuszponton át verődik vissza.
A tükör középpontjából induló fénysugár …… a tükör felületéről az (O) ponton keresztül..verődik vissza
A visszavert fénysugarak összetartóak,kép a visszavert fénysugarak metszéspontjában keletkezik.
A homorú tükör képalkotása (t > 2f esetben):
•A kép VALÓDI, kicsinyített méretű, tárggyal ellenkező/ fordított állású..
Egy domború tükör fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 5 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol,
milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 5
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
5
1
20
1
kcmcm
1
20
4
20
1
kcm
1
20
5 cmk
5
20
A kép a tükör előtt keletkezik a tükörtől 4 cm-re.
A kép virtuális természetű, mert k<0.
t
kN
cm
cm
5
4 8,0
A kép 0,8-szoros nagyítású.
Egy homorú tükör fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 30 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 30
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
30
1
20
1
kcmcm
1
60
2
60
3
kcm
1
60
1 cmk 60
A kép a tükör mögött keletkezik a tükörtől 60 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
30
60 2
A kép 2-szeres nagyítású.
Egy homorú tükör fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 40 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 40
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
40
1
20
1
kcmcm
1
40
1
40
2
kcm
1
40
1 cmk 40
A kép a tükör mögött keletkezik a tükörtől 40 cm-re.
A kép valódi természetű, mert k>0.
t
kN
cm
cm
40
40 1
A kép 1-szeres nagyítású, azaz a képmérete nem változik. (Csak fordított állású)
Egy domború tükör fókusztávolsága 20cm. Egy tárgyat 40 cm-re helyezünk el a lencsétől. Hol, milyen természetű és mekkora kép keletkezik?
cmf 20cmt 40
ktf
111
A képtávolság kiszámításához írjuk fel a lencsék leképezés-törvényét, és helyettesítsünk az egyenletbe, majd oldjuk meg!
kcmcm
1
40
1
20
1
kcmcm
1
40
1
40
2
kcm
1
40
3 cmk
3
40
A kép a tükör mögött keletkezik a tükörtől 13,33 cm-re.
A kép látszólagos természetű, mert k<0.
t
kN
cm
cm
40
33,13
33,0
A kép 1/3-szeres nagyítású, azaz a képmérete harmadára csökkent.