A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja

Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé11. évf. 1. szám (27)

2006. tavasz

Tartalom:Az anyagiasság súlyos ára

2. oldal

A másért vállalkozó

magániskola

4. oldal

Emissziókereskedelem

6. oldal

Az EU-díj várományosai

7. oldal

Fenntartható fogyasztás

és termelés

8. oldal

Az EOQ MNB

tevékenységei

8. oldal

Ecoland-program

9. oldal

A versenyképesség és

a verseny funkcióinak

környezetvédelmi

összefüggései

10. oldal

Környezetbarát

termékfejlesztés

12. oldal

Zöld iroda –

papírhasználat

14. oldal

Új tagvállalataink

15. oldal

Jogszabályok

16. oldal

Az MVM Csoport nyerte

a Zöld Béka díjat

18. oldal

EMAS Egyszerûen

programunk

19. oldal

The Corporation

20. oldal

„Csak csendben, csak halkan...?!”Nem rég az ÉrMe-Klub szervezésében az EricssonMagyarország Rt. elnöke, Fodor István egy elôadá-sában azt mondta, az igazán felelôs vállalatokrólazért hallani keveset, mert kevesen beszélnek rólaazok közül, akik tényleg csinálják.

Véleményem szerint is: aki igazi, mély társadal-mi felelôsséget érez, nem a nyilvánosságért, mar-keting-értékért, hírnévért teszi, hanem a tettért ön-magáért, annak pozitív hatásaiért. Ám jelenti-e ezazt is, hogy aki kommunikálja magáról, az márnem lehet ôszinte, hanem öncélúság bújik megmögötte? Sajnos nagyon sokan szkeptikusan fo-gadják a vállalatok próbálkozásait. Rögtön meg-szólal az emberben a vészcsengô: „biztosan csakazért teszi, mert... növelni akarja a profitját... zöldrefest... bajban van és eltereli a figyelmet... túl sokpénze van és így mossa tisztára stb.”. Vajon miértvált a társadalom ennyire hitetlenné, bizalmatlan-ná, miért kell a médiának elsôsorban „bulvárt”gyártania, hogy olvasókra, nézôkre leljen? Ennyirekiábrándultunk már a sok rossz példa láttán?Ennyire fejünkbe ékelôdött a vállalatokról alkotott

kép, miszerint csak a profit lehet a célja és semmimás? Ennyire hihetetlen, amit állítanak?

Mérhetetlen felelôssége van jelenleg hazánkbanminden szakértônek, tanácsadónak, civil szervezet-nek, oktatónak és kutatónak, aki a vállalatok társa-dalmi felelôsségével (angolul CSR, corporate socialresponsibility) nyilvánosan is foglalkozik. A félreve-zetô és sokszor megtévesztô információk csalódott-ságot, értetlenséget eredményezhetnek. Akik a fel-színi értelmezést elfogadják és csupán PR-eszköz-ként használják a CSR-t, még nagyobb hitetlensé-get és szkepticizmust okozhatnak, pedig éppen azellenkezôjén kellene dolgoznunk, együtt.

Találjunk közös értelmezést, értsük meg, mitôlválhat egy vállalat hitelessé, átláthatóvá, hogyanképes összeegyeztetni üzleti céljait a társadalmiérdekekkel – gondolkodjunk és cselekedjünkegyütt ennek érdekében, akár felhasználva a Lé-pések hasábjait, a különbözô e témában megren-dezésre kerülô rendezvényeket, és a partneriegyüttmûködéseket!

Fertetics Mandy

Mit és hogyan?Egyre többet beszélünk környe-zetbarát vállalatokról, ám a kom-munikációban legtöbbször tech-nológiai kérdéseket feszegetünk,kibocsátásokat mérünk, hulladé-kot tipizálunk vagy nyersanyagotvizsgálunk. Ritkán esik szó arról

a kényes kérdésrôl, hogy vajon környezetbarát-emaga a termék? Nagyon nehéz erre választ adni,hiszen az érvelés ott kezdôdik, hogy vajon tényleg

szükség van-e a termékre, nem helyettesíthetô-emás termékkel, szolgáltatással vagy magatartás-változtatással. Folytatódik ott, hogy a termék elôál-lítása, szállítása és felhasználása során milyenkörnyezeti terhelést jelent, hogyan lehet rajta vál-toztatni, javítani. Ezekre a kérdésekre kerestük aválaszt február 23-án az Andrássy Palotában meg-rendezésre került KÖVET-képzésen, majd az aztkövetô tapasztalatcserén.

(Részletek a 12. oldaltól)

Adok-veszek„A pénz nem boldogít?”Új témában indítunk cikksorozatotszaklapunkban – az emisszióke-reskedelem fogalmát, valamint be-vezetésének és megvalósulásánakkörülményeit vesszük górcsô alá.Terveink szerint a 2006-os év négyszámában bemutatjuk a forgal-mazható kibocsátási egységeken

alapuló kereskedelmi rendszert általánosságban,létrehozatalának elméleti hátterét és jogi szabályo-zását, valamint ennek gyakorlati megvalósulását,tôzsdei bevezetését, esetleg konkrét cég példájánkeresztül.

(Részletek a 6. oldaltól)

Emberi tényezô c. rovatunkbanolyan szakembereket szólalta-tunk meg, akik mozgatórugói aszervezetek környezetvédelmiés fenntarthatósági törekvései-nek. Ezúttal rendhagyó módonazonban egy amerikai pro-fesszort szeretnénk Önöknekbemutatni, akivel hazánkban

jártakor beszélgettünk. Tim Kasser, az Illinois ál-lamban található Knox College kutató professzora.Fô kutatási területe az anyagiasság és annak alter-natívái.

(Részletek a 2. oldaltól)

Emberi tényezôLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

2

„Nem én választottam az anyagiasságot,az anyagiasság választott engem!”

Mottó: „Miután kivágtátok az utolsó fát,Elszennyeztétek az utolsó folyót,Kifogtátok az utolsó halat,Csak akkor fogtok rájönni, Hogy a pénz nem ehetô!”

Indián közmondás

Ezúttal nemcsak beszélgetô partnerünk,hanem a helyszín és az idôpont is rend-hagyó. 2005. december 2., reggel 7 óra,Budapest, Déli pályaudvar. Hideg télireggelen a kanizsai gyorssal Keszthelyfelé robogunk.

Elárulná, milyen apropóból érkezetthazánkba?

Be kell vallanom ez az elsô alkalom,hogy Magyarországon járok. Az UrsusLibris Kiadó úgy döntött, hogy Ember-központú pszichológia címû sorozatá-ban megjelenteti Az anyagiasság súlyosára (eredeti cím: The High Price ofMaterialism) címû könyvemet, kiegé-szítve három szakmai tanulmánnyal.A könyv megjelenése kapcsán kaptammeghívást Budapestre és kértek fel,hogy tartsak néhány elôadást kutatása-im eredményeirôl, fôként egyetemeken.

Mielôtt mesélne a kutatásokról, ésazok eredményeirôl, mondana né-hány szót magáról?

Chicagóban születtem, és ebbôl kifo-lyólag igazi városi gyerek voltam. Fel-nôttként költöztemvidékre, amikor afeleségem egy he-gyi kisvárosbankapott ösztöndíjat.A város után a vi-déki lét sokszornem könnyû, plá-ne ha hozzá-vesszük, hogy alakott terület többkilométer távolság-ra volt a házunktól,ahová télen csaksível vagy szánkó-val jutottunk le, éj-jel pedig medvéklátogatták udva-runkat. Arra vi-szont hamar ráéb-redtem, hogy töb-bé nem szeretnék

nagyvárosban élni, most pedig már úgygondolom, hogy nem is tudnék. Tanul-mányaimat illetôen a doktori (PhD)fokozatot a Rochesteri Egyetemen(University of Rochester) szereztem1994-ben. 1995 óta pedig az amerikaiKnox College tanára és kutatója va-gyok.

Az egyetem elvégzése után mi ösz-tönözte arra, hogy elkezdje kutatása-it, és mik azok a dolgok, amik a min-dennapokban megerôsítik afelôl,hogy jó úton jár?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mi-vel számtalan dolog van, amely miattérdemes ezeket a kutatásokat elvégez-

ni. Megpróbálomsorra venni a leg-fontosabbakat.Rengeteg embervan, aki hatalmasrészvénytársasá-goknál kénytelendolgozni, mertegyszerûen nincsmás esélye, lehe-tôsége. Ugyanak-kor viszont napja-ink fogyasztói tár-sadalmában azemberek önérde-keltek, illetve azzávannak téve, hi-szen minden arraösztönzi ôket,hogy minél keve-sebb anyagi ráfor-dítással jussanak

hozzá a különbözô javakhoz. Ameriká-ban például gyakorlatilag lehetetlenolyan ruházati cikket vásárolni, melyetott gyártottak. Bár az emberek sok eset-ben tisztában vannak azzal, hogy egyÁzsiában gyártott zokni miért nem jó,de nem hajlandók áldozatokat hozniazért, hogy méltányos kereskedelembôlszármazó termékeket vásároljanak. Sokesetben az emberek nem tudják, ho-gyan építsék fel mindennapi életüket,és a társadalom nem segít az út meg-mutatásában. Az embereknek igenismeg kell mutatni, mit és hogyan csinál-janak másként, meg kell teremteni hoz-zá a feltételeket.

Mi az, ami megerôsít abban, hogy jóúton vagyok? Mivel a világot emberekirányítják, az emberi természet vizsgá-lata, minél alaposabb megismerése,alternatívák kidolgozása talán segíthetabban, hogy az emberek elégedetteb-bek és boldogabbak legyenek, hogykevesebb faj pusztuljon ki, hogy megtudjuk óvni a természetet, és hogygyermekeink egy élhetô világban él-hessenek.

És hogy miért is szeretem ezt csinál-ni? Korábban csak egy egyszerû pszi-chológus voltam, most viszont úgy ér-zem, hogy a munkámnak, a kutatások-nak igazi értelmük van, pozitív hatástgyakorolhatnak az emberiségre. Ésnem utolsó sorban, mert élvezem amitcsinálok.

Miért az anyagiasságot választottaegyik fô kutatási témájául?

Tulajdonképpen nem én választottamaz anyagiasságot, hanem az anyagias-ság választott engem. Néhány évvel ez-elôtt egyik este, miközben a számítógé-pemen dolgoztam, kaptam egy e-mailt,amolyan szokásos levelet, amit a ked-ves barátok továbbküldenek, hogy másis elolvashassa, mi az igazi boldogságtitka. Ez a levél történetesen azt fesze-gette, hogy az emberek boldogabbak-e,ha gazdagabbak. Elolvastam, és aztmondtam magamban: „It’s really cool”(Ez szuper!). Ezek után pedig mindenjött magától. Mivel 5-6 évvel ezelôtt eza téma új volt, és rajtam kívül senkitsem érdekelt igazán az egyetemen, el-kezdtem vele mélyebben foglalkozni.

Az alábbiakban a professzorral készült interjút, illetve Magyarországon nemrég megjelent könyvénekrövid bemutatóját olvashatják.

Név:Tim Kasser PhD.

Született:Chicago, USA

Végzettség:pszichológus, 1994 ótaa pszichológia doktora

Kutatási terület:az anyagiasság és alternatívái

Családi állapot:nôs, két gyermek édesapja

Emberi tényezôLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

3

Közhely, hogy a gazdagság nemboldogít. Hogyan látja ezt Ön?

A kutatások során többek között arrakerestem a választ, hogy milyen fô kü-lönbségek figyelhetôk meg az anyagiasés a kevésbé anyagias emberek között.A kutatásokat különbözô korosztályokesetében, különbözô országokban is el-végeztük. A vizsgálati eredményeketpszichológiai, társadalmi és környezetiszinten elemeztem. Ezek alapján azanyagias emberek hajlamosabbak azidegességre, a depresszióra, nem ritkánaz alkoholhoz és a kábítószerhez for-dulnak, viselkedési rendellenességek fi-gyelhetôk meg náluk. Ezzel szembenkevésbé anyagias társaiknak sokkal na-gyobb az életkedve, elégedettebbekéletükkel, magasabb az önmegvalósítóképességük. Tehát egyértelmûen állít-ható, hogy az anyagiasság növekedé-sével csökken az egyének boldogsága.

A könyv második részében egy ta-nulmány az anyagias és kevésbéanyagias emberek álmairól szól. Mi-lyen összefüggéseket eredményezettez a kutatás?

A kutatás során anyagias és kevésbéanyagias embereket vizsgáltunk. Azt afeladatot kapták, hogy pár percig gondol-kodjanak két olyan álmukról, melyek nagyhatást gyakoroltak rájuk. Majd kielemez-tük a vizsgálati személyek által leírt ál-mokat. Az eredmények azt mutatták,hogy az anyagias emberek esetében azálmok sokszor szólnak halálról, zuhaná-sokról, bizonytalanságról, rosszul mûkö-dô családokról, inkompetencia érzésrôl.A kevésbé anyagias emberek az ál-maikban a veszélyeket képesek átvál-toztatni (például nem félnek a szörnyek-tôl), gyakori téma az egészséges csa-lád, illetve a meghitt szerelmi kapcsola-tok.

Ha jól tudom, családi szálak is kö-tik Magyarországhoz.

Igen, ez valóban így van. Dédszüleimmagyarok voltak, amire mindig is büsz-keséggel töltött el. Nagyon szeretempéldául a lángost, amit mai napigeszünk a családi összejöveteleken.Ezen és néhány régi történeten kívülsajnos ez idáig nem sok kapcsolatomvolt Magyarországgal, mint már említet-tem, ez az elsô alkalom, hogy itt járok.Úgy gondolom azonban, hogy ezeket ahiányosságokat nem késô még bepótol-ni, remélem, hamarosan visszatérhetek,hogy jobban megismerjem dédapámszülôföldjét és a magyar embereket.

Megérkezve úti célunkhoz, Tim végig-néz a havas balatoni tájon: „Ez a tájemlékeztet Illinoisra, otthon érzemmagam.”

Lejegyezte:Petrik Ida / KÖVET

Könyvismertetô(Forrás: KOVÁSZ IX. évf. 1-4. szám)„Vajon boldoggá teheti-e korunk emberét az anyagias fo-

gyasztói életszemlélet? Tim Kasser, a fiatal amerikai pszicho-lógus tudományos vizsgálatok alapján adnemleges választ erre a kérdésre, és kimutat-ja, hogy éppen ellenkezôleg: csak a humá-nus, emberiességen alapuló értékek jelölhetikki a tartós megelégedettség útját.” – Részleta könyv hátsó borítójáról.

Ahogyan arról már beszámoltunk, nemrégjelent meg hazánkban az Ursus Libris kiadógondozásában, az Emberközpontú pszicholó-gia sorozat részeként Tim Kasser The HighPrice of Materialism címû könyvének magyarnyelvû kiadása Az anyagiasság súlyos ára cí-men. A magyar kiadásban az említett eredetimûvön kívül három szakmai tanulmány is he-lyet kapott.

A kötet gazdag képet ad arról, hogy milyenkövetkezményekkel jár, ha az emberek a va-lódi belsô szükségleteiktôl idegen célokat, ér-tékeket választanak maguknak. Kutatási eredmények tucatjaitsorakoztatja fel, amelyek azt sugallják, hogy amikor a társa-dalmi, gazdasági folyamatok hatására az anyagias értékekeluralkodnak a világban, akkor azoknál, akik valóban az anya-giakat tartják a legfontosabbnak, ördögi kör indul be. Minél na-gyobb szerepet játszanak életükben az efféle értékek, annálkevésbé lesznek elégedettek az életükkel, és annál inkábbelhatalmasodnak rajtuk a lelki betegségek legkülönfélébb for-mái. És minél elégedetlenebbekké és lelkileg zavarodottab-bakká válnak, annál erôsebben kapaszkodnak az anyagiakba.A jelenség ráadásul túllép a személyiség határain, társadalmiszinten is egyensúlyvesztéshez, negatív folyamatok beindulá-sához vezethet.

Ahelyett, hogy belsô folyamataink hangjára figyelnénk, áten-gedjük az irányítást a külsô erôknek. Kasser bemutatja, ho-

gyan kapcsolja össze a média az emberi személyiséget ahírnév és imázs jelenségeiben az anyagi javak vonzerejével.Láthatóvá teszi, hogyan tárgyiasulhat és hogyan válhat kül-sôdleges jutalmaktól, mások értékítéletétôl függôvé a szemé-

lyiségünk.A belsô, valódi emberi természetünk a

növekedést (kiteljesedést), a pozitív emberikapcsolatokat, a társas lény voltunkból faka-dó társadalmi részvételt jelenti. Ehhez termé-szetesen hozzátartozik, hogy legyenek olyanjavaink, amelyek ezeket szolgálják, és hoz-zátartozik az is, hogy fontos, kimunkált, meg-különböztethetô legyen a személyiségünk.Ebbôl következôen céljaink között természe-tes módon szerepelhet a külsô javak, anya-giak, hírnév vagy imázs megszerzése is. Deabban a pillanatban, amikor ezek öncélláválnak és irreális mértékben megnô a jelen-tôségük, kiesünk az eleven emberi fejlôdésés természetes emberi kapcsolatok áramla-tából. Lemondunk önmagunk irányításáról,és tárggyá (sôt ahogy erre Fromm rámuta-

tott: áruvá) tesszük magunkat. Ha ezt végiggondoljuk, talánmélyebben értjük az „anyagelvûség”, az „anyagiasság” fogal-mát, mint ahogy azt az elsô pillanatban tettük.

Kasser könyve szelíden és mégis nagyon határozottan ve-zet el bennünket a felismeréshez, hogy az anyagelvû célok –ha önmagukért valók – kivehetik a kezünkbôl személyes sor-sunk, sôt, közös emberi sorsunk felelôs irányítását. A saját ér-dekünk, hogy mindezt a saját életünkre vonatkozóan mi is át-gondoljuk.

Nem könnyû kutatási eredményekrôl alapos, mély tudomá-nyos értekezést írni úgy, hogy az érthetô és érdekes legyen alaikus számára is. Kasser sikerrel oldotta meg ezt a feladatot.Könyve, miközben tényszerû és szakszerû, nem válik semtudományoskodóvá, sem felületessé, hanem mindvégig vilá-gos és érdekfeszítô marad.

Másért vállalkozó?Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

4

Család vagy Iskola?

Nem sok pedagógus-nak jut eszébe, hogy ma-gániskolát alapítson…

A kérdés nálunk sem ígymerült fel. Saját gyermeke-inknek kerestünk megfele-lô iskolát, ahol a magyarhagyományokat ápoló, demai nevelést kapnak. Sokjó iskolát találtunk, deegyik sem volt igazán ked-vünkre való.

Honnan ez a hagyományismeret és-tisztelet?

A kezdetektôl részt vettünk a Molnár V.József és Pap Gábor által fémjelzettÖrökség Népfôiskolán. Ez 1987 körülindult Gödöllôn, negyedévente egy hét-végét töltöttünk együtt. Több organikusépítészetet folytató barátunk ideköltözéseés családalapítása után egyszerre annyigyerek került elemis korba, hogy nagyotgondoltunk, és saját gyerekeinknekalapítottunk egy ilyen szellemiségû isko-lát.

Milyen szellemiségût?Legfontosabb értékeink címszavakban:

hagyománytisztelet, vallás megélése, ma-gyarságtudat.

Melyik vallás? A szülôk és a gyerekek legtöbbje római

katolikus, de ez nem követelmény, refor-mátusoknak, evangélikusoknak is van kü-lön hittan. Iskolánk nem áll egyik egyházfelügyelete alatt sem.

Korábban hol dolgoztak?Mindketten pedagógusok vagyunk, Ti-

vadar ének-zene-népmûvelés szakos dip-lomájának megszerzése után öt évig taní-tott éneket, technikát és rajzot az Alsópá-hoki Általános Iskolában, klarinétot pedigLetenyén, a zeneiskolá-ban. Késôbb Nyíregyhá-zán végzett ének-zene-népzene szakon, végül,mint az iskola fenntartójaés igazgatója, közoktatásvezetôi szakvizsgát tett.Én elôször Sopronbanvégeztem az óvóképzôn,majd Szombathelyenszereztem magyar-nép-mûvelô szakos diplomát,a szekszárdi tanítókép-

zôben tanító szakot végez-tem, végül a BME közokta-tás vezetôi szakán szak-vizsgáztam. Kisdiák ko-romtól minden szünidôbendolgoztam, sokféle fizikaimunkát megpróbáltam,évekig gyesen és gyedenvoltam.

Honnan az ismeretség?Én zalaszántói vagyok,

Tivadar keszthelyi. Az itteni Vajda Gimná-ziumban voltunk osztálytársak, 1981-benérettségizünk, öt évvel késôbb volt az es-küvônk. A folytatás is gyors volt, Áron fiúnk1987-ben született, Borika, Vajk és Zsom-bor 2-3-2 évre rá látták meg a napvilágot.

Nehéz szülés volt?Mármint az iskola.

A modellt így szükség-szerûen, de nagyon jó pél-daként is a régi falusi isko-la adta, ahol csak egy-kétösszevont osztály volt, azudvarban elöl mûködött aziskola, hátul pedig a kántornéptanító lakott. Eredetilegmagánvállalkozásként in-dultunk 1994 szeptembe-rében, tizenkét elsôssel.Nem voltak könnyû idôk,saját négy kisgyerekünkmellett nyáron még szo-báztatnunk kellett, hogy a

tanév véghezviteléhez az anyagi hátteretbiztosíthassuk. Szûk egy hetünk maradt afelújításra; az elsô két osztálytermetugyanis saját családi házunk utcafrontjánalakítottuk ki. A munkálatokat augusztus25-én kezdtük… Ebbôl megélni nem lehe-

Vezetôi Keszey Tivadar Molnár ZsuzsannanévjegyÉletkor: 42 43Beosztás: igazgató Kht ügyvezetô Kedvenc Szerb Antal: Wass Albert mûveikönyvek: Utas és holdvilág Lány gyöngyfülbevalóval

Magyar népmesékArany János balladái

Hobbi: népzenegyûjtésCsalád: Házasságban 4 gyermek

Cégnévjegy Család Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti IskolaKezdetek 12 elsôs az 1994/95-ös tanévbenMa 15 elsôs, 18 harmadikos, 15 hatodikos, 9 hetedikesFenntartó Aranyszil Oktatási Kht.Tantestület 13 fôállású és több részmunkaidôs pedagógusVezetô Keszey TivadarSzékhely Keszthely, Hunyadi u. 3.Elérhetôség Tel. 83/320-107, iskola@csalad-keszthely.sulinet.hu

Képzeljünk el egy régi, rendes, falusi iskolát, ahol az igazgató és a tanárok minden gyereket és szülôt ismernek, a közösségegyütt ünnepel, s bár az iskolát nem az egyház irányítja, a vallás és a néphagyományok a nevelés szerves részét képezik. Mostképzeljünk el egy modern, fegyelemmel átitatott magániskolát, ahol „versenyképes” diákokat nevelnek, a megszokott tárgyakkiscsoportos oktatása mellett mindenki tanul hangszeren, több zene- és táncegyüttes mûködik, magas szintû a nyelvoktatás, atestnevelést pedig egy remek pedagógiai érzékkel megáldott saolin kungfu világbajnok tanítja. Most próbáljuk meg a kettôt úgyösszerakni, hogy lehántjuk a régi falusi iskoláról az idejétmúltságot, a modern magániskoláról pedig a sznobizmust, megtartjukmindkettô értékeit, smindezt olyan áron kínáljuk a szülôknek, hogy az ne jelentsen anyagi megterhelést. Körülbelül ezt „tudja”a keszthelyi Család Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola. E cikkben azt vizsgáljuk, felfogható-e „vállalkozásként” ez azoktatási intézmény, s ha igen, „másért vállalkozó”-e? Más szóval a pénz szolgálja-e a nevelést és értékteremtést, vagy fordítva?

Másért vállalkozó?Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

5

tett. Még öt évig használtuk azt a könnyenmozdítható gipszkarton falat, ami a nyáriszezon végén iskolává alakította a kiadószobákat. Volt olyan gondos nagymama,aki három nappal a tanévkezdet elôtt eljöttmegszemlélni a helyszínt, és még nemigen tudtunk mit mutatni neki…

Ma már sokkal alkalmasabb körülmé-nyek között tanítanak.

Igen, a jelenlegi épületet, amelyet 1998-ban vásároltunk, az egyik alapító apuka,Rácz Tamás építész tervei alapján építet-tük át, akinek öt fiúgyermekébôl négy is-kolánk tanulója. Szép nagy házunk lett,három osztályteremmel, zeneszobákkal,technika és informatika teremmel.

Három osztályteremmel?Igen. Eredetileg csak alsó tagozatot ter-

veztünk, a szülôk kérésére azonban to-vább vittük a gyerekeket. Jöttek a kistest-vérek, újabb osztályt indítottunk. Jelenlegkétévente indul új osztály, sokan várnakmég egy évet az óvodában, vagy elôbbbeíratják a gyermeküket, hogy be tudja-nak kapcsolódni az induló osztályokba.Idén határozott igény jelent meg a szülôkrészérôl, hogy indítsunk egy év múltán el-sô osztályt, de ezt nem bírnánk, ezért –hogy a kecske is jóllakjon, s a káposzta ismegmaradjon –, elôkészítô osztály indul.A negyedik osztály egyébként a szembenlévô református templom hittanterméthasználja, felesben a gyülekezettel.

Van felvételi? Nehéz bekerülni?El szoktunk beszélgetni a gyerekekkel

és a szülôkkel, ami a családok megisme-rését is szolgálja. Az iskolánk értékrendjea mai idôkben nem szokványos, s csakakkor van esélyünk a sikerre, ha a szülôkés a nevelôk alapértékei megegyeznek.Mivel kis osztályokkal mûködô iskola va-gyunk, fennáll a veszélye annak, hogyamolyan gyerekmegôrzônek tekintenekbennünket, ahol letétbe helyezhetik hiper-aktív vagy egyéb deviáns jeleket mutatócsemetéjüket. Mi nem zárjuk ki ezeket agyerekeket, de egészséges arányokra tö-rekszünk. Osztályonként egy-két magatar-tászavaros gyereknél többet nem veszünk

fel, mert úgy gondoljuk, ennyit tud egy kö-zösség „gyógyítani”, a továbbhaladásbansegíteni. Nem kell zseninek lenni, hogyvalaki bekerüljön hozzánk, de legalább át-lagos képességûnek lennie nem árt.

Vállalkozásnak tekinthetô a CsaládIskola?

Nem szeretem ezt a szótalkalmazni rá, bár a vállal-kozás sok jegyét mutatja.Említettem, hogy magán-vállalkozásként indult, svalamilyen szinten a kez-dettôl fogva eltartotta ma-gát. Egy rendes vállalko-zásnál ugyanakkor a kez-deti beruházás legfeljebbhárom év alatt megtérül,utána pedig anyagi haszonkeletkezik, gyarapszik avagyon, a tulajdonosokgazdagodnak. Nálunk agazdagodás és gyarapo-dás mást jelent; az épület

például sosem fogja kitermelni a belefek-tetett anyagiakat, sokkal jobban járnánk,ha az értékes belvárosi ingatlant más cél-ra hasznosítanánk. A mi vállalkozásunkszellemi erôpróba, amely az ügy érdekétszolgálja, nem pedig a családunk meg-gazdagodását. Természetesen meg kellélnünk belôle, akárcsak a többi alkalma-zottnak is. És ennyi.

Mûködhetne profitorientáltabban is?Igen. A budapesti magániskolák közül

az általunk ismert legolcsóbb 70-80 ezerforint havi díjat szed, nálunk az elvárt szü-lôi támogatás ennek negyede, de ez nincskôbe vésve; két gyereknél vagy más ne-héz szociális helyzetben lévôknél csök-ken. Olyan családot is„megtart” ez a közös-ség, amelyik szociálishelyzetébôl adódóanévek óta semmilyenanyagi támogatást semtud adni az iskolának.Viszont minden ren-dezvényünkön jelenvannak, munkájukkal,szívességeikkel segítika többieket.

Elvándorlás?Pedagógusoknál rit-

ka, gyerekeknél egy-két eset fordul elô.Amikor az elsô tanulókfelsô tagozatba léptek,öt gyerek ment el. Azelköltözésen kívülilyesmi okok voltak: „ittimádkozni kell!”, „túlmagyar”, „sok a fegye-lem”, „nem elég liberá-lis”. Van azonbanolyan család is, amely

az iskola, jobban mondva az iskola köréépülô közösség miatt költözött hazaGöttingenbôl. A „vonzerônkre” más pél-dákat is tudnék mondani, a minap egybudakeszi anyuka hívott fel érdeklôdve,de ismerünk egy USA-ban élô házaspártis, amely az iskola miatt a Keszthelyre te-lepülés gondolatával játszik, holott csakaz anyuka magyar.

Elitképzôvel állunk szemben? Nemmondanak ennek ellent az oktatás kor-szerûtlen elemei?

Rossz csengése van ma az elitképzés-nek, de mi vállaljuk, hogy reményeinkszerint jó értelemben vett elit kerül ki isko-lánk falai közül. Hetente jönnek látogatniaz intézményt pedagógusok, politikusok,értelmiségiek, egyházi vezetôk. Vannaknálunk gazdagabb és jobban felszerelt is-kolák is, de a technikai felszereltségnéltöbbre tartjuk az erkölcsi erôt, a lelki gaz-dagságot, a közösség megtartó erejét. Mimindig több lábon álltunk, az általános is-kola mellett mûvészetoktatást is vállal-tunk, rengeteg egyéni órát adunk. Fôleg anéptánc és a népi hangszerek oktatásaerôs. A tekerôlant és a népi furulya mellettugyanakkor tanulnak a gyerekek zongo-rázni, klarinétozni, s a számítógéptermünksem áll üresen. A gyerekeink versenye-ken való szereplése bizonyítja, hogy a ké-mia, matek, idegen nyelv oktatásábansincs semmi szégyenkeznivalónk. Ebbena világban kell élnünk és mûködnünk, deúgy, hogy megtartsuk értékeinket. Ugyan-akkor Pápai Lajos gyôri megyés püspökszavaival élve: nem a korszellemmel kö-töttünk házasságot, nehogy hamar meg-özvegyüljünk.

Lejegyezte: Tóth Gergely

MITÔL MÁSÉRT VÁLLALKOZÓ?

Mai tipikus Család magániskola Általános Iskola

Értékek Értéksemleges, Deklarált értékek:liberális, minden magyar hagyományok,értéknek egyformán történelmi vallásokhelyet ad

Gyerekek Cél a problémás, Cél az iskoláhozbekerülése sérült gyermek, hasonló értékrendû

külön normatívákat családból származó,kap legalább átlagos

képességû gyermek

Tandíj Fix, legalább Rugalmas szülôi támogatás,70-80 ezer forint sokkal alacsonyabb

Mûvészet- Csoportos, mivel ez Egyéni, mivel ezoktatás költséghatékonyabb nevelésileg hatékonyabb

Ha pénzem Mûszaki fejlesztésre, Emberi fejlesztésre,van, mire pl. számítógép labor csapatépítésrefordítom? (pedagógusok és szülôk)

Ünnepek Fôleg állami Népi és egyháziünnepek ünnepek is, közös

zarándoklat, disznóvágás

EULépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

6

EmissziókereskedelemAz éghajlatvédelemre több gazdaságieszköz is rendelkezésünkre áll, közülüknapjainkban az ún. kiotói mechaniz-musok – az emissziókereskedelem,az együttes vállalás (EV, Joint Imple-mentation) és a tiszta fejlesztési mecha-nizmus (TFM, Clean DevelopmentMechanism) – kerültek leginkább elôtér-be. Mindhárom eszköz alapgondolata az,hogy az éghajlatvédelmi beavatkozáso-kat, a szennyezés-kibocsátás csökkenté-sét ott kell elvégezni, ahol a legkisebbráfordítással a legnagyobb eredményvárható.

Az alábbiakban és a következô száma-inkban a három mechanizmus közül azemissziókereskedelmet, PhD-kutatási té-mámat, mutatom be részletesen, azon-ban a másik két megoldás mûködését isvázolom.

A Kiotói Jegyzôkönyvben megfogalma-zott elsôdleges cél az, hogy az ipari fej-lett országok az 1990-es kibocsátásokalapján átlagosan 5,2%-kal csökkent-sék az üvegházhatású gázok (ÜHG: aJegyzôkönyv által szabályozott hatfélegáz összessége: CO2, CH4, N2O, PFC-k,HFC-k, SF6) világviszonylatú emisszió-ját. A 2005-2007-es próbaidôszakot kö-veti az elsô kötelezettségi periódus 2008és 2012 között.

Az éghajlatváltozásért felelôs ÜHGesetében globális problémáról van szó.Elsô lépésként egy, a rendszerre vonat-kozó legfelsô határ, kibocsátási plafon(Cap) kerül meghatározásra. Ezt bubo-rékpolitikának (Bubbles Policy) nevezzük,amely nem más, mint adott térségben,adott szennyezô-anyag kibocsátásá-nak maximalizálása,amely szintet aszennyezôk együtte-sen nem léphetiktúl. Ez lehetôvé te-szi, hogy a körzet-ben – buborékban –mûködô vállalatokközött együttmûkö-dési stratégia alakul-jon ki, hogy azegyes vállalatok olymértékben korlátoz-zák a szennyezôanyag kibocsátásukat,hogy ott legyen a legnagyobb mértékû azemisszió visszafogása, ahol ez a legol-csóbban megtehetô. Az ÜHG esetébenugyanis – a globális felmelegedés szem-pontjából – mindegy, hogy a csökkentéshol történik, a lényeg hogy globális szin-ten csökkenjen a kibocsátás.

Az emissziós jogokat egy második lé-

pésben osztják szét az egyes kibocsátókközött. A kibocsátási jogok kereskedelmirendszerében az abban résztvevôk csakolyan mennyiségû káros anyagot (tonná-nyi CO2 ekvivalensben kifejezve) adhat-nak le a környezetbe, amennyit az álta-luk birtokolt emissziós jogok megenged-nek. Amennyiben egy adott résztvevô ke-vesebbet bocsát ki, mint a rendelkezésé-re álló kvóták száma, feleslegét értéke-sítheti a piac azon szereplôi számára,amelyek a rendelkezésükre álló kvóták-nál többet kénytelenek kibocsátani.

Az emissziós jogok adásvételemellett, kül-, illetve belföldön meg-valósított projekt alapú intézkedé-sekkel is elérhetô kibocsátás-csök-kentés:

• Együttes vállalás (EV): Két ki-bocsátási határértékkel rendelkezôország között zajlik. Az egyik or-szág éghajlatvédelmi beruházásthajt végre a másik országban,amiért cserébe a beruházás követ-keztében keletkezô kibocsátási jo-gok („kibocsátás-csökkentési egy-ségek”) egy részét vagy egészét meg-kapja.

• Clean Development Mechanism, tisz-ta fejlesztési mechanizmus (TFM): Egykibocsátási határértékkel rendelkezô or-szág egy ilyen kötelezettséggel nem ren-delkezô országban hajt végre éghajlatvé-delmi beruházást, és ezért kibocsátási jo-gokban részesül.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásá-nak csökkentésére létrejött az EurópaiUnión belül az ún. kibocsátásiegység-

kereskedelmirendszer (ETS –Emissions TradingScheme). A rend-szer lényege, hogy arészt vevô vállalatokkormányzati szintenrögzített és az Euró-pai Bizottság általjóváhagyott kiosztá-si terv szerint éven-te kibocsátási egy-ségeket, úgyneve-zett kvótákat kapja-nak. A magyar állam

az ETS-ágazatok számára rendelkezésreálló kvótamennyiség (2005–2007 között94,983 millió tonna) 98,5 százalékát, atárgyév elején ingyen szétosztja a rend-szerben részt vevô létesítmények között.A többi (1,5 százaléknyi) egységet pedigvárhatólag aukció formájában adja át alétesítményeknek. Az üvegházhatású gá-zok kibocsátási egységeinek értékesíté-

sébôl 2005-ben várható költségvetési be-vétel a gazdasági tárca „Energiafelhasz-nálási hatékonyság javítása” és a kör-nyezetvédelmi tárca „Hulladékkezelési és-gazdálkodási feladatok” elôirányzatainaknövelésére használható fel.

Ezeket a kiosztott egységeket a válla-latoknak minden év április 30-áig visszakell adniuk az államnak. Ha egy létesít-mény nem ad át a tárgyévi kibocsátásai-nak megfelelô mennyiségû kibocsátásiegységet az államnak, büntetést fizet. A

büntetés 2005 és 2007 között mindentonna, egységgel nem fedezett kibocsá-tás után 40 euró, 2008-tól pedig 100euró és ezen felül a hiányzó elszámolásiegység (EUA, European Unit of Account)beszerzésérôl is gondoskodnia kell.

Az európai irányelv már 2005. januárelsejétôl lehetôvé tette a szén-dioxid-ke-reskedelmet, ám az EU tagjainak mintegyfelében még nem indult be az emisszió-kereskedelem, elsôsorban a nemzeti re-gisztrációs rendszerek késlekedése miatt.A Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) Magyar-országon már 2004 decemberében elké-szült, ám a konkrét kibocsátási engedé-lyek kiadása, a kibocsátási egységek lé-tesítményenkénti leosztása, a kereskede-lem ellenôrzése és a tranzakciók hitelesí-tése olyan, jogszabályalkotást igényelôtényezôk voltak, amely miatt (is) csúszotta rendszer elindulása. Ma Magyarorszá-gon derivatív kereskedelem már folyik –határidôs ügyletek és opciók –, a regisz-terek hiánya miatt azonban a spot (azon-nali) kereskedés még nem indult be.

2005. január 1-tôl a 20 megawattnálnagyobb (hô-, illetve villamosenergia-ter-melô) tüzelôberendezések, az olajfinomí-tók, a kokszolók, a vaskohászat és acél-termelés, a cement-, mész-, üveg-, ésépítôanyag-gyártás, illetve a papíriparüzemei csak az Országos Környezet- ésVízügyi Fôfelügyelôség által kiadott kibo-csátási engedély birtokában folytathatnakszén-dioxidot kibocsátó tevékenységet.Azaz hazánkban több mint 260 létesít-

AZ ERÔMÛVEKA LEGNAGYOBB KIBOCSÁTÓK KÖZÖTT VANNAK

B országipari

együttes vállalás

TFM TFM

A országipari

C országfejlôdô

EULépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

7

Üzleti ebéd a miniszterrel és az EU-díj várományosaivalA European BusinessAwards for the Environ-ment, azaz az EurópaiÜzleti Díj a Környezetértdíj jelöltjei kaptak kézhezelismerô okleveleket Dr.Persányi Miklós környe-zetvédelmi és vízügyi

minisztertôl a 2006. január 19-én megren-dezett üzleti ebéden. A díjat 1987 óta azEurópai Bizottság Környezetvédelmi Fô-igazgatósága ítéli oda azon vállalatoknak,amelyek a fenntartható fejlôdés gyakorlatimegvalósítását a legjobban támogatják.Az EU Fôbiztosa adja át a díjat kétéventeBrüsszelben az EU „Zöld hét” alkalmával.A 2006-os jelöltek elôtt az utat már kita-posta a Denso Gyártó Magyarország Kft.,amely környezetközpontú irányítás téma-körben 2004-ben elnyerte az EU díját.

Hazánk 2002 óta vesz részt az EU-díjnégy kategóriájában meghirdetett pályáza-tán: környezetközpontú irányítás, termék, el-járás és nemzetközi együttmûködés. A ha-zai vállalatok a magyar zsûrin keresztül jut-hatnak az EU-díj közelébe, a zsûri tagjai: aKSzGySz, a KÖVET, a HBLF, a MISz, aTTMK és az IFKA. E szervezetek hazai díjai-ra kell sikeresen pályázniuk azoknak, akikaz EU-díjat és elismerést szeretnék elérni.

A KÖVET a Környezeti megtakarításidíjjal és a Szervezetek fenntarthatóságibesorolásával vesz részt a díjra pályázók

kijelölésében. A megtakarítási díjunk azAblakon bedobott pénz kötethez kapcsoló-dik, a fenntarthatósági besorolás során aszervezeteket az érintett feleivel együtt ér-tékeljük környezeti, gazdasági és társadal-mi szempontok szerint.

Az üzleti ebéden a Miniszter Úr beszá-molt a 2005-ös év környezetvédelmi ered-ményeirôl, említve többek közt a fôvárosszennyvízének tisztításában bekövetkezôváltozást vagy az integrált zöld hatóság fel-állását. A 2006-os év feladatai közt kiemel-te a 2007-2013 közti pályázati lehetôsége-ket meghatározó KIOP tervezését vagy aII. Nemzeti Fejlesztési Tervet. Szóba kerülttermészetesen a szolgáltatási díjakról szó-ló 33/2005-ös kormányrendelet, mellyelkapcsolatban a Környezetvédelmi Szolgál-tatók és Gyártók Szövetsége emelt kifo-gást több ízben is. Az eljárási díjak túlzott

mértéke kiszámíthatatlan következmények-kel járhat és ronthatja a vállalatok egy ré-sze körében a jogkövetô magatartást, amiegyértelmûen ütközne a környezetvédelemérdekeivel.

A beszédet követôen került sor az okleve-lek átadására a kilenc az Európai Üzleti Díja Környezetért pályázaton induló vállalatrészére, amelyeket a hazai zsûri választottki a mintegy ötven induló közül. Örömmeljelentjük, hogy közülük hárman, a PhoenixRubber Kft., a GRP Plasticorr Kft. és aChinoin Rt. a KÖVET aktív tagjai. Az EU-díj várományosai tehát kategóriánként:

Környezetközpontú irányításkategóriában:• GE Hungary Rt. Fénycsôgyár, Nagyka-

nizsa • Nitrogénmûvek Rt.• Phoenix Rubber Kft. Termék kategóriában: • Geofil Kft. • GRP Plasticorr Kft.Eljárás kategóriában • Bátortrade Kft.• Borsodchem Rt. • Chinoin Rt.• Körte Környezettechnika Rt. Lapzártánkig nem került még kiosztásra

az EU-díj, de a továbbjutó 12 vállalat közébekerült a GE Hungary Rt. Fénycsôgyár,Nagykanizsa!

Herner Katalin / KÖVET

mény, amelyek a ha-zai szén-dioxid kibo-csátás közel 40 szá-zalékáért felelôsek.

A rendszer lehetôvéteszi, hogy a vállalatoka részükre kiosztott, ki-bocsátásaik mértékétmeghaladó egységeik-kel egy összeurópai pi-acon szabadon keres-kedjenek. Amennyibena kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer-ben országos szintenés az egyes létesítmé-nyek szintjén hiány ke-letkezik, ez kibocsátá-suk csökkentésérekészteti a résztvevôket.A létesítmények addig a szintig csökken-tik kibocsátásukat, amíg az olcsóbb, mintkereskedelmi forgalomban kibocsátásiegységeket vásárolni. Mindez arra ösz-tönzi a kibocsátókat, hogy emissziójukatminél nagyobb mértékben csökkentsék,és az így felszabaduló kvótáikat értéke-sítsék. Mindezek mellett várható, hogy a

kereskedelem ered-ményeképpen olyankibocsátás-csökkenté-si verseny indul ésalakul ki, amely erô-sítheti a környezettu-datos szemlélet elter-jedését.

A rendszer pozitívhatása továbbá, hogybevezetése hozzájárula hazai szén-dioxid ki-bocsátások költségha-tékony csökkentésé-hez. Ez pedig hozzá-járul a globális kibo-csátások csökkentésé-hez, amely szükségesaz emberi eredetû ég-hajlatváltozás kocká-

zatának mérsékléséhez. Így közvetvecsökkenti a szélsôséges idôjárási jelen-ségek elôfordulását, valamint a helyi kör-

nyezet állapotát is kedvezôen érintheti, aszén-dioxid kibocsátás csökkentéseugyanis gyakran az emberi egészségreés a természeti környezetre közvetlenhatást gyakorló szennyezôanyagokemissziójának korlátozásával jár együtt,azaz a kibocsátásiegység-kereskedelemlokálisan mérhetô környezeti állapotjavu-lással jár majd.

Fazekas Dóra / KÖVET

Jogszabályi háttér:2005. évi XV. törvény az üvegházhatásúgázok kibocsátási egységeinekkereskedelmérôl2003/87/EK-irányelv az üvegházhatástokozó gázok közösségi kibocsátási egységeiközösségen belüli kereskedelmi rendsz-erének létrehozásáról272/2004. Kormányrendelet egyes létesít-mények üvegházhatású gázkibocsátásánakengedélyezésérôl, nyomon követésérôl ésjelentésérôl

ÉRDEMES LESZ KÖRNYEZETBARÁTTECHNOLÓGIÁBA FEKTETNI

Írja meg nekünk, milyen dilemmákat, problémákat vet fel a kereskedés az Ön,illetve cége számára. Annak érdekében, hogy további számainkban

az Önt érdeklô kérdéseket tárgyaljuk, írja meg nekünk, mire kíváncsi!

EULépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

8

Európai kerekasztal a fenntartható fogyasztás és termelés jegyében2005. október 5-7 között Antwerpen adottotthont a 10. ERSCP (European Round-table on Sustainable Consumption andProduction) konferenciának, amely azegyik legjelentôsebb fóruma a fenntartha-tó fogyasztás és termelés területén folyótudományos kutatásoknak és konkrétgyakorlati törekvéseknek. Az eseményvalójában az 1994 óta szinte minden év-ben megrendezésre került Európai Tisz-tább Termelés Kerekasztal (ERCP: Euro-pean Roundtable on Cleaner Production)hagyományait folytatja, kiegészítve a ter-melési szempontokat a fenntartható fo-gyasztás irányában tett és a jövôbenszükséges lépésekkel.

A belgiumi konferencia egyik legfonto-sabb hozzáadott értéke véleményem sze-rint abban állt, hogy mind a szervezôk,mind a résztvevôk felhagytak azzal a –tudományos konferenciákon egyébkéntgyakori – szokással, hogy pusztán aretorika szintjén közelítsék meg a fenn-tartható fogyasztás és termelés kérdését.A legfontosabb problémák felvonultatásamellett a három nap alatt számtalanmegoldási kísérlet és javaslat megvita-tására is sor került.

A konferencia plenáris üléssel indult,amelyen az illetékes hatóságok képviselôiönkormányzati, nemzeti, és uniós szintûtörekvésekrôl számoltak be, majd meg-hallgatást nyertek a kérdésben erôsenérintett civil szervezetek és az ipar szó-

szólói is. A különbözô álláspontok ütköz-tetése megadta az alaphangot az egyesszekciók munkájának, amely két részbôlállt. A szekcióülés elsô felében hangzottakel a résztvevôk prezentációi és alakult kiaz elôadásokkal kapcsolatos vita; míg azülés második felében az egyes szekciókelôadóiból és hallgatóságából munkacso-portok alakultak, amelyek egy-egy konk-rét problémára kerestek megoldási lehe-tôségeket. A vita és a közös munka ered-ményeit azután az egyes szekciók képvi-selôi a záróülés keretében a konferenciaösszes résztvevôjével is megosztották. Aprogram ily módon élôvé tette a terítékrekerült problémákat, aktív közremûködés-re ösztönözte a résztvevôket, valamintbiztosította a szükséges visszacsatolástés a megfelelô információáramlást.

A megfelelô politikai és intézményrend-szeri háttér kialakítását érintették a kör-nyezetvédelmi technológiákra vonatkozóakciótervek helyi és regionális szintenvaló megvalósításáról, a „zöld” közbe-szerzésrôl, a fenntartható fogyasztásraösztönzô politika megalkotásáról és kihí-vásairól, a helyi Agenda 21-rôl, illetve aradikális átalakulás érdekében szüksé-ges változtatásokról értekezô szekciók.

A vállalati tevékenység fenntarthatósá-ga a tisztább termelés, az ökodesign, azintegrált termékpolitika, a vállalatok tár-sadalmi felelôssége (CSR), illetve a vál-lalatok által a kihívásokra adott válaszok

vonatkozásában került terítékre. Kifeje-zetten a kis- és középvállalkozások haté-konyabb mozgósítását célozták a kör-nyezeti vezetôi számvitel módszereinekkiterjesztési lehetôségeivel, valamint akkv-knak a jövôbeli környezetvédelmi éstisztább technológiai projektekbe történôbevonásával foglalkozó szekciók.

A gazdaság mûködésének szintjénmerültek fel különbözô szekciókban azIPPC gyakorlati megvalósításának ta-pasztalatai és feladatai, a hulladékgaz-dálkodás kérdései, a fenntartható ener-giarendszerek, építôipar, kereskedelem,illetve turizmus feltételei. Végül, de nemutolsósorban a társadalmi attitûdök éscselekvés alakítását tûzték zászlajukra afogyasztói magatartást, valamint az élet-hosszig tartó tanulás fenntarthatóságiszempontjait vizsgáló szekciók.

Személyes tapasztalatom és a résztve-vôkkel való beszélgetéseim alapján úgygondolom, hogy a konferencia hasznoseredményekkel és elgondolkodtató ötle-tekkel, megoldási lehetôségekkel bôvítet-te a fenntartható fogyasztás és termeléselérésére irányuló erôfeszítések potenci-ális eszköztárát.

A kerekasztalról bôvebb információk ahttp://www.vito.be/erscp2005/ honlapontalálhatók.

Nemcsicsné Zsóka Ágnes / TTMK

Tájékoztató az EOQ MNB tevékenységérôl

Az Európai Minôségügyi Szervezet MagyarNemzeti Bizottságát (EOQ MNB) 1972-benaz Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság,a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Mû-szaki és Természettudományi EgyesületekSzövetsége, valamint a Magyar Szab-ványügyi Hivatal alapította. Ez a szerve-zet 1972 óta teljes jogú tagja az EurópaiMinôségügyi Szervezetnek, az EOQ-nak.

Az EOQ MNB 1991-ben társadalmiszervezetté alakult át, majd 1998. január1-tôl közhasznú szervezetté nyilvánítottaa Fôvárosi Bíróság.

Alapszabálya szerint az EOQ MNB fôcélkitûzései a következô pontokban foglal-hatók össze:• A minôségügyi szakemberek többi társa-

dalmi egyesületével együttmûködve amagyar minôségügy képviselete azEOQ-ban és más nemzetközi minôség-ügyi szervezetekben.

• Az EOQ-tól és más nemzetközi szerve-zetektôl kapott minôségügyi információkszéles körû terjesztése – rendezvények,tanfolyamok és kiadványok formájában –elsôsorban a tagok és a hazai szakmaiközélet számára, hozzájárulva ezzel ál-talában a minôségügy, valamint a ma-gyar termékek és szolgáltatások minôsé-gének fejlesztéséhez.

• A magyar minôségügyi szakemberekbevonása az EOQ regisztrálási rendsze-rébe.

Az EOQ MNB tagságát a minôségügyiránt elkötelezett egyéni és jogi tagok al-kotják; az utóbbiak között megtalálhatókipari és szolgáltató vállalatok, minisztériu-mok, önkormányzatok, tanácsadó éstanúsító cégek, oktatási és egészségügyiintézmények, kutatóintézetek és vizsgálólaboratóriumok, valamint munkatársaik.

Az EOQ MNB 2006. január 1-jén mint-egy 1800 egyéni taggal és közel 500 jogitaggal rendelkezett.

SzakbizottságokAz EOQ MNB szakmai tevékenységének jelentôs részét szakbizottsági munka kere-tén belül fejti ki. Jelenleg az EOQ MNB a következô Szakbizottságokat mûködteti:Gépjármû ♦ Gyógyszeripari ♦ Élelmiszeripari ♦ Építésügyi ♦ Önértékelési és TQM ♦Szolgáltatási ♦ Oktatási és Továbbképzési ♦ Megbízhatósági ♦ Terminológiai ♦ Sta-tisztikai Módszerek ♦ Informatikai ♦ Minôségügyi Rendszerek Tanúsítása és Auditá-lása ♦ Minôségpolitikai ♦ Környezetvédelmi ♦ Egészségügyi és Szociális ♦ Metroló-giai ♦ Közigazgatási ♦ Hat Szigma ♦ Mezôgazdasági.Az EOQ MNB szakbizottságai nyitottan, más minôségügyi szervezetekkel együttmû-ködve fejtik ki tevékenységüket.

EULépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

9

Idén márciusban lezárult az Ecolandprogram nemzetközi része, melynek zá-ró konferenciáját 2006. február 17-én tar-tották az olaszországi Ferrarában. A pro-jekt vezetôje a helyi megyei fejlesztésiügynökség volt (SIPRO Agenzia per loSviluppo, Italy/Ferrara). A programban to-vábbi két olasz, négy spanyol, egy ír ésegy magyar partner, a Dél-Dunántúli Re-gionális Fejlesztési Ügynökség Kht.(DDRFÜ) vett részt.

Az Ecoland projekt az Európai Unió tá-mogatásával megvalósuló nemzetköziegyüttmûködési program, melynek céljaegy európai szintû együttmûködés kialakí-tása az ökológiai szempontból megfelelôipari parkok tervezésére és mûködtetésé-re. A program céljai az alábbiakban fog-lalhatók össze:

a) Új ipari területek tervezési modelljé-

nek kidolgozása, amelyeket mûszaki éskörnyezetvédelmi szempontból is megfe-lelôen kialakítottak(Technologically andEnvironmentally EquippedAreas, TEEA) és a helyifejlôdés stratégiai tôkéjétképezhetik.

b) A mûszaki és környe-zetvédelmi megfontolásokfigyelembe vétele a meg-lévô ipari területek átalakí-tásánál, ami hozzájárul ahelyi vállalkozások verseny-képességének növeléséhez.

c) A tervezési modell al-kalmazhatóságának vizs-gálata különbözô európairégiókban.

A projekt céljainak meg-valósulását a partnerekáltal elvégzett szakértôimunka segítette. Az elké-szült környezetvédelmitanulmányok többek kö-zött az alábbi területeketfogják át:• egy új TEEA megvalósít-

hatósági tanulmányánakés üzleti tervének elké-szítése,

• geotermális energiáthasznosító TEEA-k meg-valósíthatósági tanulmá-nya,

• hatástanulmány hôszi-vattyúk alkalmazásáraegy ipari parkban,

• környezetvédelmi audit rendszer kidol-gozása meglévô ipari parkokban lévôcégek részére,

• ezárt termelési rendszerek elemzése kétszektorban (mûszaki és élelmiszeripari

szektorok).A felelôs vezetéssel

bíró TEEA-k legfonto-sabb jellemzôi: a tájba il-leszkedô kialakítás és tel-jes körû környezetvédelmimonitoring rendszer, azenergiatakarékos mûkö-dés, illetve a megújíthatóenergiák használata, vala-mint a szelektív hulladék-gyûjtés és elkülönített víz-kezelés zárt termelési fo-lyamattal és a hulladékokújrahasznosításával.

Magyarországon azEcoland program mégzajlik és várhatóan 2006

nyarán ér véget, mivel hazánk csak ké-sôbb, az európai uniós csatlakozást köve-tôen tudott bekapcsolódni a kis- és közép-vállalkozások, illetve ipari parkok fejleszté-sét szolgáló nemzetközi projektbe. A ha-zai program célja, hogy a dél-dunántúli ré-gióban mûködô vállalkozások környezetiteljesítményének javulását segítse elô,melyben Egyesületünk szakértôként veszrészt. A projekt keretében a KÖVETszakértôi, valamint a DDRFÜ és azR-Quality Kht. munkatársai eddigösszesen 64 vállalatnál tartottakökotérképezést. Az elért eredményekrôlszaklapunk következô számában olvas-hatnak részletes összefoglalót.

Havasi Péter / KÖVET

Ecoland-program

Kiadványok és publikációk

• A „Minôség és Megbízhatóság” címû

szakfolyóirat 1997-tôl kezdve az EOQMNB kiadásában – 3000 példányban –évente hat alkalommal jelenik meg. A folyó-irat kiadását társkiadók és az EOQ MNBjogi tagvállalatai közül mintegy 100 segíti.

• Az „EOQ MNB Évkönyve” 1993 ótarendszeresen kerül kiadásra.

• Az EOQ MNB évente mintegy 15 egyébkiadványt jelentet meg, amelyek elsôsor-ban hazai és külföldi minôségügyi ren-dezvényekhez kapcsolódnak.

• 1998 óta saját honlappal rendelkezik:http://eoq.hu

• Az EOQ MNB – a Terminológiai Szakbi-zottság munkabizottságának elôkészíté-sében – 1999 elején kiadta „A Minôség-ügy Nemzetközi Értelmezô Szótára” cí-mû dokumentumot. A sikeres kiadványmásodik – kibôvített – megjelentetésére2003-ban került sor.

Nemzetközi együttmûködés

• Az EOQ MNB 1972 óta az EurópaiMinôségügyi Szervezet (EOQ) Magyar-országot képviselô teljes jogú tagszerve-zete és rendszeres munkakapcsolatottart fenn valamennyi nemzeti EOQ tag-szervezettel 34 európai országból.

• Az EOQ MNB 1997 óta az EuropeanFoundation for Quality Management(EFQM) tagja.

• Az EOQ Szoftver Szakbizottsága 1996-ban az EOQ MNB megfelelô Szakbizott-ságának elhunyt elnökérôl elnevezett„SZENTES JÁNOS DÍJ”-at alapított,amelyet az Európai SzoftverminôségügyiKonferenciák legjobb elôadói kapjákmeg.

• Az EOQ MNB 1996 óta az Institute ofQuality Assurance (Egyesült Királyság)társult tagja.

• Az EOQ MNB 2002 óta az AmericanSociety for Quality (ASQ) társult tagja.

A tagsági jogon járó fôbbszolgáltatások:

• az „EOQ MNB Évkönyve”;• a „Minôség és Megbízhatóság” szakfo-

lyóirat évente 6 alkalommal;• az „Élelmiszervizsgálati Közlemények”

szakfolyóirat évente 4 alkalommal azEOQ MNB Élelmiszeripari és Mezôgaz-dasági Szakbizottság tagjai részére;

• a „Lépések” negyedéves környezetvé-delmi szaklap a Környezetvédelmi Szak-bizottság tagjai részére;

• 10-20%-os engedmény az EOQ MNBrendezvények és a speciális továbbkép-zô tanfolyamok részvételi díjából;

• az EOQ és az EOQ MNB kiadványai,valamint más minôségügyi anyagok ked-vezményes áron, illetve esetenként költ-ségmentesen.

Dr. Molnár PálEOQ MNB, elnök

A ZÁRÓ KONFERENCIÁT A FERRARAISZÍNHÁZBAN RENDEZTÉK MEG

A CASTELLO ESTENSE TANÁCSTERME ADOTT OTTHONTAZ UTOLSÓ PROJEKTMEGBESZÉLÉSNEK

Tisztább termelésLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

10

A versenyképesség és a verseny funkcióinakkörnyezetvédelmi összefüggései

A versenyképesség napjainkban talán agazdasági szakirodalomban a leggyakrab-ban megjelenô kifejezés, akár divatszónakis nevezhetjük. A versenyképességnek akövetkezô öt szintje különböztethetô meg:nemzetközi, regionális, iparági, vállalati,termék. A különbözô szintek között ter-mészetesen van kapcsolat, nem függetle-nek. Elsôsorban a vállalati és termékszin-tû versenyképesség szintjeit vizsgáljuk.

A versenyképességet, amelynek széle-sebb definíciója a „mérhetôség” szem-pontjából mikroszinten négy elemet, a ter-melékenységet, hatékonyságot, nyeresé-gességet és a piaci részesedést foglalmagába. A vállalati versenyképességreható sokrétû mechanizmusból azokat akülsô tényezôket emeljük ki, amelyekmegítélésünk szerint jelentôsebb környe-zetvédelmi tartalommal, vagy potenciállalis rendelkezhetnek. Ezáltal nagyobbsúllyal szerepelhetnek a versenyképessé-gét megtartani, vagy növelni szándékozóvállalatok környezeti magatartásának ala-kításában – kormányzati elvárások, elô-írások; fogyasztói termékigények, termék-struktúra; nemzetközi és hazai környezet-védelmi elôírások; külgazdasági lehetô-ségek, globalizációs verseny; termelésbevonható mûködô tôke; társadalmi ténye-zôk (munkaerô, tudástôke, foglalkozta-tás); infokommunikációs szolgáltatások.

A versenyképesség általában egy po-tenciált, lehetôséget, képességet jelent,azaz nem foglalja magába a versenybenvaló „gyôzelmet” is. Az általunk vizsgáltvállalati területre, szintre vonatkozóan aChikán Attila által megfogalmazott definí-ciót tartom mérvadónak: „A vállalati ver-senyképesség a vállalatnak azon képes-sége, hogy a társadalmi felelôsség nor-máinak betartása mellett tartósan tudolyan termékeket és szolgáltatásokat kí-nálni a fogyasztóknak, amelyeket azok aversenytársak termékeinél és szolgáltatá-sainál inkább hajlandóak nyereséget biz-tosító feltételek mellett megfizetni.” Ebbôla meghatározásból külön is idôszerû a„társadalmi felelôsség normáinak betartá-sa melletti” elem, kritérium. Napjainkbanmár aligha vitatható, hogy a társadalmifelelôsség normái közé, s ott is elôkelôhelyre tartozik a környezetvédelem, a ter-mészeti értékek megôrzése, a fenntart-ható fejlôdés követelményeinek figyelem-be vétele.

Különösen a hosszabb távon gondol-kodó vállalkozás esetében a természeti,környezetvédelmi szempontok tudatos fi-

gyelembe vétele a versenyképessége ja-vítását, tartós megôrzését biztosíthatja.Nem növekedhet azonban a versenyké-pesség, ha az árat elfogadhatatlanul ma-gasnak ítélik. A fogyasztók inkább hajlan-dók a környezeti szempontból pozitívabbtermékeket és szolgáltatásokat megfizet-ni, mint a környezetet jobban károsító,arra negatívabb hatásokkal járó verseny-társakét. A vállalatok szempontjából fi-gyelmeztetô az az összefüggés, hogy avállalkozás versenyképessége erôsödik,ha a fogyasztóra esetleg áthárítandó bár-mely árnövekedés kismértékû.

A gazdasági verseny három – a jóléti,az allokációs és a hatékonysági – funkci-ója nélkülözhetetlen az optimális társa-dalmi, gazdasági fejlôdéshez. Ez egyide-jûleg a környezetvédelem céljait is szol-gálhatja. Tulajdonképpen a verseny haté-konysági funkciója az, ami rövidebb tá-von is elôsegíti a környezetvédelmet. Aza tény, hogy a gazdasági verseny, a pro-fitérdek a vállalkozásokat a költségek mi-nél alacsonyabb szintjének elérésérekényszeríti, az anyag- és energiafelhasz-nálás, s így a környezet igénybevételé-nek, terhelésének csökkentése irányábahat. A funkció érvényesülésének követ-kezményeként olyan helyzetek is létrejö-hetnek, amelyek mind a természet, minda vállalati profit, mind pedig a társadalmi,fogyasztói jólét szempontjából pozitíveredményûek. Ez jelenik meg tulajdon-képpen a Porter által megfogalmazott„nyer-nyer” modellnél. A ténylegesen re-alizálódó környezeti hatás egyetlen konk-rét input tényezô esetében vizsgálva va-lóban egybeesik a jelzett iránnyal. Nemjutunk azonban ilyen egyértelmû ered-ményre akkor, ha a helyettesítési lehetô-ségeket, valamint a környezetterhelésigen eltérô költségkövetkezményeit (ame-lyek között a nulla is elôfordul) figyelem-

be véve vizsgáljuk a ténylegesen realizá-lódó környezeti hatást. A vállalkozás tel-jes lehetôségtárára vonatkoztatva a ha-táselemzést az feltételezhetô, hogy averseny hatékonysági funkciója a környe-zetvédelem helyett kifejezetten környe-zetkárosítást, környezetterhelést növelô„eredményt” is produkálhat.

A versenyhez hasonlóan a közérdekérvényesítése a környezetvédelem terü-letén sem lehetséges az államok megfe-lelô szerepvállalása nélkül. Ennek fô oka,hogy a környezetkárosítás hatásai egyé-ni szinten csak kevésbé érzékelhetôek, a

gazdasági versenybenrésztvevôket pedig aprofitérdekek motivál-ják. Bár mind a kör-nyezetvédelem, mindpedig a gazdaságiverseny végsô soronaz egyének érdekeitszolgálná, a megvaló-sítás a közérdek szint-jén az állam által ke-zelve biztosítható. Haa társadalom nem ké-szült fel arra, hogycselekedjen a környe-

zet védelmére, tagjai és a vállalatok ha-marosan rájönnek arra, hogy a természetkizsákmányolható anélkül, hogy a fenn-tartásához hozzájárulnának. A környezet-nek ezt a kizsákmányolását nevezik „po-tyautas” jelenségnek. A vállalati profitér-dekek arra orientálhatják a menedzs-mentet, hogy lehetôleg a költségek minélnagyobb részét externné tegye: azokatne a vállalat, hanem a társadalom visel-je. Az államok intézkedései, az árak ésköltségek környezetvédelmi érdekeketközvetítô, érvényesülésüket elôsegítô be-folyásolása, az externáliák internalizálásanélkül a verseny környezeti szempontbóla hatások eredôjében negatív eredménytis mutathat.

Németh Patrícia / TTMK

Felhasznált irodalom:

Barnes, P.M. – Barnes, I.G. (1999): Environ-mental Policy in the European Union. EdwardElgar Cheltenham, UK • Northampton, MA, USA

CEC (1996): Benchmarking the Competitivenessof European industry. Internet version, October,Brussels

Chikán Attila (2002): Vállalatgazdaságtan. AulaKiadó, Budapest

Vissi Ferenc (szerk., 1991): Verseny és árszabá-lyozás – A versenytörvény és az ártörvény ma-gyarázatokkal. Unió Könyvkiadó, Budapest

KÖVET-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

11

Mutassa meg magát Ön is!Környezeti Megtakarítás Díj 2006

Az Ablakon bedobott pénz programegyesületünk egyik legsikeresebb vállal-kozása. 2002-ben határoztuk el, hogybebizonyítjuk, a környezetvédelemrefordított összeg nem „ablakon kidobottpénz”, hanem legtöbb esetben rövid idônbelül megtérül, és gazdasági haszonhoz,versenyelônyhöz juttatja a környezettu-datos szervezeteket. Ennek alátámasztá-sára olyan megvalósult intézkedéseketkutattunk föl, amelyek egyszerre hoztakkörnyezeti javulást és pénzügyi megtaka-rítást is. Próbálkozásunkat siker koronáz-ta, az elsô évben 12 vállalat 44 intéz-kedését dokumentáltuk, és az eseteketaz Ablakon bedobott pénz c. esettanul-

mány-kötetben jelentettük meg. A sike-ren felbátorodva a hasonló jó példákattovábbra is keressük és évrôl évre közzétesszük az Ablakon bedobott pénz soro-zatban. A négy év alatt 39 szervezet160 beruházását, vagy beruházástnem igénylô fejlesztését gyûjtöttükössze, amelyek összesen 9,3 milliárdforint megtakarítást hoztak! Ilyen intéz-kedések szinte minden vállalatnál fellel-hetôek, csak kicsit utána kell járni. Mirelehet gondolni? A teljesség igénye nélküllássunk néhány példát, amelyek a kör-nyezetvédelem és a gazdasági érdekekösszehangolhatóságát bizonyítják:

Fontos megjegyezni, hogy az intézke-dések több mint harmada beruházás nél-kül hozott környezeti javulás mellett gaz-dasági hasznot, átlagosan évente 20,7millió forintot! Ilyen lehet a példának fel-hozott papírfelhasználás csökkentése,vagy a szállítási útvonalak áttervezése.

A fentiekhez hasonló eseteket idén ispályázat formájában várjuk bármely szer-vezettôl. A pályázat formája az adott in-tézkedésekrôl szóló rövid, kétoldalasesettanulmány benyújtása július 31-ig.

A példamutató intézkedéseket az Ablakonbedobott pénz ötödik kötetében jelentet-jük meg, és a legjobb eseteket a Környe-zeti Megtakarítás Díjjakkal tüntetjük ki,amiket immár hagyományszerûen a Ho-tel Gellértben tartandó éves konferencián-kon ad át a környezetvédelmi miniszter.

Úgy gondolja, hogy vállalatánál vannakolyan intézkedések, amelyek egyszerrejárnak környezeti és gazdasági haszon-nal? Ezeket a jó példákat szívesen meg-osztaná a közvéleménnyel is? Esetleg

szeretne versenybe szállni a Megtakarí-tási Díjak valamelyikéért és a vele járóelismerésekért? Ha érdeklôdését felkel-tette a téma, szeretettel várjuk május9-én a KÖVET oktatótermében, ahol rö-vid képzésünkön és a hozzá tartozó klub-beszélgetésen mindent megtudhat a prog-ramról, a Díjról és a pályázás módjáról!

Pap Imre / KÖVET

Intézkedés

Szelektív hulladékgyûjtésbevezetése

Irodai papírfelhasználás csökken-tése, kétoldalas nyomtatással,papírok újrahasználatával stb.

Logisztika fejlesztése, szállításiútvonalak racionalizálása

Hulladékhô hasznosítása

Technológiai újítás, régi, rosszhatékonyságú berendezésekcseréje

Környezeti javulás

A hulladék nem lerakókra kerül,hanem újrahasznosítják

Kevesebb papírfelhasználás,kevesebb hulladék

Kevesebb szállítás, kevesebblégszennyezôanyag kibocsátása

Kevesebb erôforrás kivonása akörnyezetbôl

A tisztább technológia kevesebbszennyezôanyag kibocsátása,kisebb energiafelhasználás stb.

Gazdasági haszon

Kevesebb elszállítási díj, az újra-hasznosítható hulladékért kapottösszeg

Kevesebb papír vásárlásánkeresztül költségcsökkenés

Üzemanyagköltség csökkenése

A fûtés költségének csökkenése

Kisebb energiaköltség, kevesebbalapanyag felhasználása, kevesebbveszélyes hulladék elszállítási díj

2006-ban ötödik alkalommal jelentetjükmeg Ablakon bedobott pénz kötetünket,amihez környezeti és gazdasági hasznotegyszerre hozó intézkedéseket kere-sünk. A legjobb eseteket a KörnyezetiMegtakarítás Díjjal tüntetjük ki. A Dí-jért való versenybe beszállás és a kötetbe kerülés for-mája egy kétoldalas pályázat benyújtása, aminek el-készítésében mi is segítünk.

Környezetvédelmileg és gazdaságilag is hasznosintézkedések azonosításáról, a programról,

a Díjról és a pályázás módjárólképzést és klubot tartunk

május 9-én10 órától, a KÖVET oktatótermében.

VI. ker. Munkácsy M. u. 16.

Továbbiinformáció:Pap Imrepap@kovet.hu(1) 473-2290

Környezeti

Megtakarítás

Díj 2006

V.

Idén több kiváló tagvállalatunknál tartunk szakmai elôadással összekötött céglátogatást,elsôként a szegedi Phoenix Rubber Gumiipari Kft.-nél nyílik lehetôség erre.

Idôpont: 2006. április 20. (csütörtök)A cégbejárást követôen a vállalat környezetvédelmi osztályvezetôje, Jóri Zoltán,

valamint Pap Imre a KÖVET-tôl tart elôadásta KIR-rendszer gyakorlati mûködésérôl és fejlesztési lehetôségeirôl.

További információk: Havasi Péter, tel: 473-22-92, drótposta: havasi@kovet.hu

Céglátogatás a PHOENIX-nélCéglátogatás a PHOENIX-nél

KÖVET-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

12

„Nincs legjobb, de...”Környezetbarát termékfejlesztés – Az elmélettôl a gyakorlatig

Miért van szükség a környezetbaráttermékfejlesztésre?

Az Ehrlich & Ehrlich fenntarthatósági kép-let szerint a mai környezeti hatások szin-ten tartása érdekében az elkövetkezô 30-40 évben 90%-kal kell csökkentenünk atermelés során kifejtett környezeti terhe-ket. A termékekkel kapcsolatos környe-zeti hatások kb. 80%-át a terméktervezéshatározza meg, így különös hangsúlytkell fektetnünk erre a szakaszra. Közvet-len és közvetett környezeti hatásokat kü-lönböztethetünk meg a termékek kap-csán, hiszen ha a „bölcsôtôl a sírig” kö-vetjük végig egy termék életútját egy kismûanyagpohár esetében is a kôolajtól akávéautomatáig (illetve hulladéklerakóig)jutunk. Ennek során pedig többféle folya-matot és hatást kell górcsô alá vennünk.

Környezetbarát termékek

Hivatalos értelemben a környezetbaráttermék védjeggyel, termékcímkével ellá-tott termékeket tartjuk környezetbarátnak.A Környezetbarát Termék Kht. értékelésirendszere szerint akkor jogosult valaki amagyar termékcímkére („KocsánytalanTölgy”), ha a teljes életutat, folyamatotvégigkísérve kettô olyan pontot találunk,amely tekintetében a termék környezetiteljesítménye jobb, mint hasonló, rokontermékek. Ez lehet élettartam, anyag-használat, csomagolás, alkatrészek stb.terén mutatkozó elôny.

Az 1994 óta mûködô KörnyezetbarátTermék Kht. mai napig 29 gyártó vagyszolgáltató cég 340 termékére adta ki a„Kocsánytalan Tölgy” emblémáját, amely-nek részleteit, a vállalatok és termékeiklistáját, a pályázati folyamat részleteit awww.kornyezetbarat-termekek.hu honla-pon találhatja meg a Tisztelt Olvasó. Saj-nálatos módon a fogyasztók körében ke-vésbé ismertek a jelzések, jelentésük ésa velük rendelkezô termékek köre.

A gyártók saját termékjelei több szem-pontból megtévesztôek is lehetnek: hanem kommunikált a jelölés pontos jelen-tése, ha külföldi a jelölés és a hazai kör-nyezetben nem értelmezhetô a környe-zeti elôny stb. Természetesen több olyantermék is létezik, amely környezetbarátjellemzôkkel rendelkezik, ám nem rendel-kezik termékcímkével, mégis összessé-gében kijelenthetjük, hogy beszerzése-ink, vásárlásaink során környezeti szem-pontból felelôs döntést hozunk, ha valódikörnyezetbarát termékcímkével ellátottárut választunk.

A terméktervezés kérdései

A környezetbarát terméktervezés alapel-vei:• Hatékony anyagfelhasználás: minél

kevesebb és környezetbarátabb nyers-anyaggal a lehetô leghosszabb élettar-tamhoz juttatni a terméket, a hulladék-keletkezés csökkentése, az újrahaszno-síthatóság lehetôségeinek növelése.(Példák: felesleges mûanyag kellékekmellôzése a ragasztótépô esetében, le-bomló bambuszból készített kerékpár-váz stb.)

• Hatékony energiafelhasználás: meg-újuló, „zöld” energiaforrásokból, energia-takarékos berendezések segítségéveltörténô elôállítás, valamint maga a ter-mék ilyen jellemzôkkel bírjon. (Példák:hibrid autók, emberi energiával mûköd-tethetô számítógép vagy mobiltelefon töl-tô, energiatakarékos hûtôberendezésekstb.)

• A környezeti kockázat csökkentése:minél kevesebb veszélyes komponensfelhasználásával megfelelôen biztosítottkezelési körülmények közötti gyártás ésfelhasználás. (Példák: vízbázisú festé-kek és lakkok, formaldehid nélküli búto-rok stb.)

• Környezetbarát csomagolás: a lehetôlegkisebb tömegû és térfogatú, környe-zetbarát alapanyagú csomagolás alkal-mazása, többszörös használhatóságbiztosítása. (Példák: csomagolás nélküliforgalmazás, újrahasznosított papírbólkészített tojástartók, toner-utántöltésstb.)

• Alternatív megoldások: más termékkelhelyettesítés vagy a termék szolgálta-tással történô helyettesítése, magatar-tás változtatás. (Példák: bútor bérlése,irodatechnikai berendezések bérlése,„kulcsos autó” stb.)

Életciklus-elemzés(LCA – Life Cycle Assessment)

Az USA-ban már 1960 óta alkalmazottmódszer mára már az elterjedt ISO szab-vány ajánlásában is szerepel. A módszercélja, hogy a környezetbarát termékfej-lesztés elemeit, a lehetséges környezetihatást integráljuk számszerû adatok, indi-kátorok segítségével a döntéshozatalba.

Az elemzés manuális és szoftveresmódon is elvégezhetô, de az adatok sok-félesége és komplex értékelése legtöbb-ször az utóbbit teszi indokolttá.

Az életciklus-elemzésmódszerének számoselônyét és lehetségesproblémáját megvizsgál-tuk.

Az életciklust támogatóegyik elterjedt szoftver a„GaBi”, ami a FEBE ECO-LOGIC forgalmazásábanérhetô el hazánkban(további részletek, ahola demo is letölthetô:www.gabi-software.com).A szervezet képviseleté-ben Sára Balázs a szoft-ver felhasználásával vég-rehajtott projektek tapasz-

talatai alapján leginkább három motiváci-ót említ, amely a céget a környezetbaráttermékfejlesztés irányába ösztönzi: 1) „azöld úton szeretnék haladni, de segítsenvalaki megtalálni”; 2) „zöldnek kell lenni,mert a társadalom, érintettek egyre in-kább elvárják”; 3) „szerintem öko-termé-kem van, de ki hiszi ezt el nekem”. Érde-kességképp kihangsúlyozta, hogy nemcsak a hétköznapi értelemben vett ter-mékre, mint bútorokra, tárolódobozokravagy személygépkocsira kell gondolni,hanem lehet szennyvíz-iszap kezeléseesetében is környezetbarát fejlesztés.Valamint szem elôtt kell tartani, hogynem lehet semmire sem azt mondani,hogy „Ez a legjobb”, mert mindig a körül-ményektôl, funkciótól függ, hogy ott ésakkor mi lehet a jobb környezetvédelmiszempontból.

Magyarországon két vállalat végezéletciklus elemzést a KÖVET szakértôi-nek támogatásával, annak céljából, hogykörnyezetbarátabb legyen termékük, cso-magolóanyaguk: a DENSO Gyártó Ma-gyarország Kft. és a Dreher SörgyárakRt. Eseteik részletei jelenleg még nempublikusak, de kíváncsian várjuk az ered-ményeket és a fejlesztés során szerzetttapasztalatokat!

KÖVET-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

13

Hazai vállalatok esetei –helyzetelemzés az életciklus-elemzéslehetôségeirôl

Csoportos munkában megnéztük, hogyérdemes-e életciklus-elemzést végezni(vállalati, piaci, termékjellemzôk alapján),milyen akadályozó tényezôk lehetnek,hogyan lehetne ezeket felszámolni, mi-lyen elemzési eredményekre lehetneszámítani és mire használnánk ezeket,ha a következô vállalatokról és terméke-ikrôl lenne szó:• Medikémia Rt.: szélvédômosó folyadék• PHOENIX Rubber Gumiipari Kft.: gumi

alapanyagú hevederek• IKEA Lakberendezési Kft.: étkezôszett

(asztal + 4 szék)• Denso Gyártó Magyarország Kft.: VCT

vezérmû-tengely idôzítô• Printrex Kft.: mátrix nyomtatókazetta új-

ratöltése

KONTRA:A legtöbb esetben komoly gátló tényezô-nek tartjuk:• az adatbegyûjtést (sokszor korlátozottan

állnak rendelkezésre az alapanyagokról,segédanyagokról, valamint a felhaszná-lás során keletkezô kibocsátásokról)

• a fogyasztók tudatosságát (sok esetbenaz ár alapján döntenek, nem pedig kör-nyezetvédelmi szempont szerint; vala-mint sokszor a fogyasztók igényei miattkell a környezetre káros, feleslegesterheket jelentô komponenseket alkal-mazni)

• erôforrás hiány (emberi erôforrás elsô-sorban)

• üzleti nyereség, profithoz való hozzájá-rulás mértéke (csak a meghatározóbbtermékekre érdemes életciklus-elem-zést végezni?)

• hatósági viselkedés (amennyiben nemszankcionálják a környezetileg káros

vállalati viselkedést, ter-méket, úgy nehéz elônytszerezni a környezetbaráttermékbôl)

• multinacionális cégekesetében a döntéshozataláltalában nem Magyaror-szágon van

• sokszor logisztikai, szállí-tási problémák bújnakmeg a gyenge pontokmögött (közúti szállítástúlsúlya, közút-vasút hib-rid megoldás korlátozottlehetôségei, import ará-nya stb.)

• iparági adatvédelem (benchmark ada-tok beszerzése, ellátási láncon belüliegyüttmûködés lehetôsége).

PRO:Mégis néhány esetben az életciklus-elem-zés elvégzése mellett döntöttünk, mert:

• versenyelônyhöz juttathatja a vállalatot(élenjáróvá válhat a cég innovatív ma-gatartásával)

• beszállítói láncon belüli kölcsönös gyü-mölcsözô együttmûködést eredményez-het (közös fellépés)

• foglalkozni kell vele, mert környezetiszempontból összességében nagy ha-tást okoz a termék (nagy mennyiségû

termelés/forgalmazás)• marketingérték, imázsjavulás (több vá-

sár, fórum lehetôvé teszi, hogy az ered-ményeket kommunikálják a vállalatokkülföldön és belföldön egyaránt, ott po-tenciális partnereket szerezzenek)

• a KIR valódi mûködtetését és a folya-matos fejlesztést támogatná

• valós környezeti tlejesítményjavulás atermékre.

Az Ön vállalatánál érdemes lenne vizs-gálni? Mik lennének vajon az Ön vállala-tának terméke(i)/szolgáltatása(i) esetébena gyenge/kritikus pontok? Milyen ered-ményekre számítana? Milyen pótlólagoshozadékuk lehet az eredményeknek avállalat számára?

Fertetics Mandy / KÖVET

Magyar környezetbaráttermékjel

Német környezetbaráttermékjel

Skandináv környezet-barát termékjel

Európai Virág

• Vállalja nyíltan vállalata erôsségeit és gyengéit, lehetôségeit és korlátait!• Fogadja be a belsô és külsô érintettek véleményét, gondolatait!• Hallgassa meg egy külsôs szakértôi csapat fejlesztési javaslatait!• Indítsa el párbeszédét érdekelt feleivel!

Amennyiben környezeti/társadalmi/fenntarthatósági jelentés kiadása mellett döntött, úgy az auditmellett vegye igénybe jelentésminôsítésünket, hogy jelentése hiteles és még jobb legyen!

A besorolás alapján vállalatát ajánlhatja a magyar zsûria European Business Awards legközelebbi pályázatán.

Legyen Ön a pozitív példa!

További információ: Fertetics Mandy, csoportvezetô • Drótposta: fertetics@kovet.hu • Tel.: 1 / 473 22 90

Mindezt a fenntarthatóság jegyében!

Az Ön vállalata fenntartó vagy kártevô?Biztos benne? Tegyen bizonyosságot!

Stratégiai Fenntarthatósági Audit

Zöld irodaLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

14

Zöld iroda – papírhasználatAz irodai munka legnagyobb mennyiség-ben felhasznált „alapanyaga” a papír. Mi-vel viszonylag olcsó, és a napi munka so-rán korlátlan mennyiségben rendelkezés-re áll, legtöbbször nem törekszünk a raci-onális felhasználására. Kevesekben tuda-tosul, hogy a papír gyártása és felhaszná-lása több jelentôs környezeti problémát issúlyosbít, melyekhez így közvetetten mi ishozzájárulunk. A papírgyárak igen jelen-tôs energia- és vízfelhasználók, a gyártássorán nagy mennyiségû szennyvíz kelet-kezik, a papírgyártás fontos nyersanyagaa fa, valamint az irodai papírfelhasználáskövetkeztében rengeteg hulladék keletke-zik. Mivel ennek a hulladéknak a különgyûjtése és újrafeldolgozása még nem tö-kéletesen megoldott, a papír a hulladékle-rakókban gyakran megtalálható összete-vô. Így, amikor a papír befejezte életútjá-nak hasznos részét, hulladékként hozzá-járul az üvegházhatás erôsödéséhez az-zal, hogy rothadásakor metán keletkezik.

Az irodai papírhasználattal kapcsolat-ban a környezetbarátabb mûködés érde-kében három területen tehetünk intézke-déseket, illetve indíthatunk el programo-kat. Ezek a beszerzés, apapírfelhasználás és a hul-ladékgyûjtés.

Beszerzés

Fontos, hogy a beszerzéstvégzô személy tisztában le-gyen azzal, milyen szem-pontokat érdemes figyelem-be venni a papír kiválasztá-sánál, illetve hogy ismerje akörnyezetbarát termékjele-ket. Ma már egyre széle-sebb körben terjednek azújrafelhasznált anyagbólkészült irodai papírok. Ezekminôsége bizonyítottan nem gyengébb ahagyományosnál, viszont elôállításuk szá-mottevôen kisebb környezeti terhelésseljár. Minden tonna újrahasznált papírral:

• megmentünk 17 fát,• megtakarítunk 4100 kW elektromos

energiát és• 26500 liter vizet, valamint• 27 m3-rel kevesebb szemét kerül a le-

rakóba.Lehetséges, hogy egy szervezet külsô

levelezésre nem használhat szürkés ár-nyalatú újrapapírt, de az sem mindegy, apapírt hogyan fehérítették, illetve hogy elô-állításához milyen mûvelésû erdôbôl szár-mazó fát használtak. A magyar piacon le-het már kapni klór-mentes technológiávalfehérített, fenntartható erdôgazdálkodásból

származó fából készült papírt. Lénye-ges szempont, hogy a papíráru hon-nan érkezett hazánkba, így a szállí-tással járó környezetterhelést csök-kenthetjük, ha a terméket minél köze-lebbrôl szerezzük be. Használjunkkörnyezetbarát termékjellel ellátott, le-hetôleg Magyarországon gyártott ter-mékeket!

Papírhasználat

Felmérések szerint az irodai hulladéktöbb mint 60%-át teszi ki a papírhulladék,ezért mindenképpen fontos a takarékospapírfelhasználás, amely nem csak kör-nyezeti hasznot eredményez, hanem apénztárcánkat is kíméli.

A használattal kapcsolatban leglénye-gesebb a megelôzés elve. Ha csak lehet,végezzük el a feladatokat az elektronikusrendszer segítségével. Ha valamit ki kellnyomtatnunk, illetve sokszorosítanunkkell, használjuk a gépek kétoldalas funkci-óját. Ezen kívül, ha nem túl apró betûs aszöveg, kicsinyíthetünk is, így egy db A4-es oldalra akár négy oldalt is nyomtatha-

tunk, másolhatunk. Ezzel nem csak papírt,de energiát és festéket is megtakarítunk!

Az elrontott példányokat, a már nemhasznált anyagokat mindig gyûjtsük külön,így még hulladékká válásuk elôtt újrahasználhatjuk ôket belsô anyagok nyom-tatására, faxok fogadására, valamint jegy-zetek, feliratok készítésére. Ha a munka-helyen belül nem tudjuk újrahasználni ôketés nem bizalmas anyagokról van szó, kö-zelben lévô óvodák, iskolák és gyerekek-kel foglalkozó alapítványok is szívesen fo-gadják a még csak egy oldalon használtpapírokat. Jelentôs papírmennyiséget ta-karíthatunk meg azzal is, ha faxok küldé-séhez csak akkor használunk külön fedô-lapot, ha igazán szükséges: rövid faxokfelett bôven elfér a fedôlap szövege, vala-

mint használhatunk öntapadós cédulát is.Nagyon fontos odafigyelni a cégünk általmegrendelt papírt tartalmazó termékekre(pl. csomagoló anyagok), valamint a cé-günkrôl készülô reklám és tájékoztatóanyagokra, az általunk kiadott füzetekre,újságokra és könyvekre is. Az alvállalko-zói megrendelésben, szerzôdésben térjünkki a papír fajtájára és a festékre is. Ma-gyarországon beszerezhetô környezetba-rát nyomdapapír (pl. Cyclus offset) és kör-nyezetbarát nyomdafesték is (pl. MichaelHuber REFLECTA-ECO).

Hulladékgyûjtés

Végül, ha a papír mindkét oldala használtmár, és nincs rá tovább szükségünk,gyûjtsük külön a hulladékot. Magyarorszá-gon számos vállalkozás foglalkozik a pa-pírhulladék begyûjtésével és értékesítésé-vel, közülük sokan házhoz jönnek és fizet-nek is a papírhulladékért, akkor is, ha fel-aprítottuk. Ha esetleg még nincs ilyen vál-lalkozás környékünkön, sok szelektív hul-ladékgyûjtô udvar mûködik, amely átvesziaz odaszállított papírhulladékot. A különgyûjtött papírhulladék visszakerül a papír-gyárakhoz, ahol újrapapír lesz belôle.Vannak olyan papírok, amelyek nem dol-gozhatók fel újra, többek között az ultra-ibolya bevonatú papírok, hologramot tar-talmazó papírok, a fluoreszkáló tintávalszennyezett papír.

Ezen kívül lehetôség szerint ne kerüljöna papírhulladékba gemkapocs, tûzôka-pocs, ragasztó, ragasztószalag és mû-anyag. A hulladék minôségét jelentôsmértékben rontja a közé került idegenanyag. Mindig érdeklôdjünk a begyûjtéstvégzôtôl arról, hogy hogyan gyûjtsük szá-mára a papírt!

A fenti szemelvény a KÖVET általmegjelentetett Zöld iroda kézikönyvbôlszármazik, melyet megrendelhet faxon(1/473-22-91) vagy drótpostán azinfo@kovet.hu címen, 3500 Ft + ÁFAáron.

Tóth-Baltási Péter, Petrik Ida / KÖVET

Új tagvállalatainkLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

15

Új tagvállalatainkBiopetrol Kft.

A BIOPETROL Kft.a modern ipar okoz-ta szennyezôdésekfelszámolása, a természeti erôforrásokgazdaságos felhasználása, a civilizációsártalmak csökkentése és a növény- és ál-latvilág megóvása iránt elkötelezett vállal-kozás. Tevékenységünket azzal a meg-gyôzôdéssel végezzük, hogy munkánkkala jelen és a jövô generációit szolgáljuk,tiszta, egészséges környezetet, életteretalakítunk ki mindannyiunk számára.

Társaságunk 1991. évi alapítása ótaMagyarország egyik vezetô környezetvé-delmi vállalkozásává vált.

Tevékenységeink:• környezetvédelmi állapotfelmérések,

tényfeltárási záródokumentációk, mûsza-ki beavatkozási tervek készítése,

• CH-val szennyezett és más veszélyeshulladékok, ipari szennyvíziszapok rako-dása, szállítása és ártalmatlanítása, új-rahasznosítása,

• feltáró, talajmechanikai fúrások, termelôés monitoring kutak tervezése, engedé-lyeztetése,

• akkreditált mintavételezés, helyszíni mé-rés,

• helyszíni talaj- és talajvíztisztítás sajáttechnológiával,

• fôvállalkozásban hulladéklerakók terve-zése, építése, üzemeltetése, építményekbontása, beton- és aszfalttörés, vízépíté-si, mélyépítési és földmunkák kivitelezé-se, országos körû referenciával,

• föld feletti, föld alatti tartályok bontása,telepítése, vizsgálata, olajfogók tisztítása,

• transzformátor állomások, kármentôk ésmedencék utólagos mûszaki védelem-mel történô ellátása a 33/2000. Korm.rendelet szerint,

• környezetvédelmi felülvizsgálati- ésIPPC szerinti egységes környezethasz-nálati engedélyezési dokumentációk ké-szítése a 193/2001 Korm. rendelet sze-rint. Vállalkozási nyereségünket folyamato-

san visszaforgatjuk, eszközállományunkat,kapacitásunkat és tevékenységi körünketfolyamatosan bôvítjük.

A BIOPETROL Kft. a MSZ EN ISO 9001és MSZ EN ISO 14001 integrált minôség-ügyi és környezetközpontú irányítási rend-szer szerint mûködik.

További információ:Czékus Mihály, vállalkozási vezetôTel.: 62/551-551Drótposta: mczekus@biopetrol.huHonlap: www.biopetrol.hu

Human Profil Kft.

– Green Plus

Magyarország

A BiofriendlyCorporation www.biofriendly.com (LosAngeles, California) és a Green Plus®

Ltd. (London) által gyártott Green Plus®

folyékony környezetbarát égéskatalizátorkizárólagos magyarországi és európai ré-giós forgalmazója a Green Plus® Magyar-ország (a Human Profil Kft. környezetvé-delmi divíziója).

A Green Plus® több millió mérföld szá-razföldi és vízi utas tesztelést élt meg vi-lágszerte, a világ vezetô és elismert füg-getlen laboratóriumainak bevonásával.Motorgyártó cégek garancia-érvényességinyilatkozatokat adtak ki Green Plus® hasz-nálatra, élettartam javító certifikációt, EParegisztrációt, ENSZ támogatást kapott,2005-ben világgyôztes lett, október 1-tôlkötelezôvé tették használatát Texas min-den megyéjében törvényi szabályozással.Jelenleg a törvény kiterjesztését tervezika teljes USA-ra, a 2007-tôl érvénybe lépôszigorított környezetvédelmi szabályozá-sok betartatása miatt.

Magyarországon 2003-ban indult el aGreen Plus® forgalmazása folyamatos két-éves megelôzô ellenôrzések után, a jövô-ben is szigorúan figyelemmel kísért kont-rollal. A magyar cég Green Plus® eladásaminden évben többszöröse az elôzô év-nek, de célja nem a kereskedés, hanemaz anyavállalattal azonos koncepció, aglobális teljes körû bevezetés kormány-rendelet hatására az olyan technológiák-kal, környezetbarát fejlesztésekkel együtt,mint a Green Plus®, a fenntartható fejlô-dés érdekében.

E célok megvalósításához és kiemeltena levegôszennyezettség visszaszorításamiatt egy közhasznú alapítványt is létre-hoztunk, az általunk szervezett „Egy tisz-tább bolygóért” országos szakmai konfe-rencián 2005-ben (Egy tiszta levegôjûbolygóért Alapítvány).

A Green Plus® beilleszkedhet az „Abla-kon bedobott pénz” filozófiájába, 2006-banaz energiafüggôség, az energiahatékony-ság, a klímaproblémák, a környezetvédel-mi és egészségügyi stratégiák a pályáza-tok kulcselemei.

További információ: Bíró PéterigazgatóTel.: (30) 33 22 666Drótposta: greenplus@t-online.huHonlap: www.greenplus.hu

Durgá-Vishnu Dévá Társadalom

Szaktanácsadó cégünk, a Durgá-VishnuDévá Társadalom- és KörnyezettudatosÜzlet- és Vállalkozásfejlesztési Kft. kör-nyezetvédelmi, energetikai és energiaha-tékonysági beruházások elôkészítését, fi-nanszírozásának szervezését és lebonyo-lítását végzi, kiemelten figyelembe véve aprojekthez kapcsolódó társadalmi érdeke-ket. Fôbb ügyfeleink az önkormányzatok,társasházak, lakásszövetkezetek, magán-befektetôk és állami intézmények. Ezenkívül a szolgáltatás nyújtása során szoro-san együttmûködünk hazai és külföldipénzintézetekkel, technológiagyártókkal,pályázatíró cégekkel, közbeszerzési és jo-gi szaktanácsadó cégekkel, mérnöki ter-vezô és tanácsadó cégekkel.

Szolgáltatások: • Panelfelújítás: Társasházak és lakásszö-

vetkezetek számára a házak mûszaki ál-lapotának felmérése, forrástérképezés,pályázatírás megszervezése, banki hitel-ügyintézés, közbeszerzési tanácsadás,közbeszerzés lebonyolítása, utóellenôr-zési munkálatok. Önkormányzatok szá-mára a városi, illetve kerületi panelprog-ram megszervezése, mûszaki állapotfel-mérés, lakossági felkészítés, lakosságitoborzás, pályázati lebonyolítás, finan-szírozás szervezése, közbeszerzési ta-nácsadás, közbeszerzés lebonyolítása,utóellenôrzés.

• Ipari és kommunális hulladék feldolgo-zás és hasznosítás: Önkormányzatok ésmagáncégek számára az ipari és kom-munális hulladék feldolgozás és haszno-sítás területén megvalósuló projektekvezetése, részmunkálatok elvégzése,beleértve a projektek elôkészítésétôl afinanszírozás megszervezésén keresztülaz utómunkálatokat is.

• Megújuló energiatermelés: Magáncégekrészére elsôsorban szélerômû, bio-massza, energiafû, biodízel projektekhezkapcsolódó mûszaki, gazdasági, straté-giai szaktanácsadás, piacfelmérés, fi-nanszírozás szervezése, EU-s és államivissza nem térítendô források bevonása,technológiatranszfer, projektekhez pénz-ügyi- és/vagy szakmai befektetô felkuta-tása, befektetôk számára projektközvetí-tés, nemzetközi know how bevonása,teljes körû projektmenedzselés az elôké-szítéstôl az utómunkálatokig.

További információ:Dobi-Rózsa Anikó, ügyvezetô igazgatóMobil: 06-30-919-9033Drótposta: rozsa.aniko1@chello.hu

JogszabályokLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

16

Új és módosított jogszabályok csokra2005. október–december

2005. év utolsó negyedéve sokszínû jogsza-bálycsokrot nyújtott át nekünk. Ezen cso-korból mindenki találhat kedvére való virág-szálakat. Többek között az elôzô számunk-ban is ismertetett üvegházhatású gázokravonatkozó szabályozás egy újabb elemét,egy hulladékos, egy szennyvizes példányt,és a környezeti információkra vonatkozógyöngyszemet is. Terjedelmes része a cso-kornak a Zöld hatóság mûködését szabá-lyozó rendeletek sora és a környezeti ha-tásvizsgálat, valamint az egységes környe-zethasználati engedélyezési folyamatotszabályozó új rendelet is. És persze a ki-egészítô zöldek: nemzetközi egyezményekés EU-s szabályozási finomítások.

Mindemellett, ahogy elôzô két számunk-ban már tapasztalhatták, a szemle végéntáblázatos formában közöljük azokat a ren-delkezéseket, amelyek nem új szabályozá-sok, hanem már meglévô jogszabályok mó-dosításait tartalmazzák. Hasznos csokor-bontást kívánunk!

Üvegházhatású gázok (ÜHG)

32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet az üveg-házhatású gázok kibocsátásával kapcsola-tos egyes tevékenységek igazgatási szol-gáltatási díjairól

A címben említett igazgatási szolgáltatásidíjat az üvegházhatású gázkibocsátásokengedélyezési eljárásáért, és az üvegház-hatású gázok kibocsátásával kapcsolatoshitelesítôi névjegyzékekbe való bejegyzé-sért, valamint a hitelesítôi jogosultság fel-függesztésének megszüntetéséért kell fi-zetni. A rendelet részletesen meghatározzaaz egyes díjak fizetésének módját és határ-idejét. A fizetendô díjak mértéke a rendeletI. számú mellékletében található.

Hulladékgazdálkodás

209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíjalkalmazásának szabályairól

A betétdíjas szabályozás a betétdíjas ter-mékre, annak gyártójára, a visszaváltástkoordináló szervezetre, a termék forgalma-zójára, valamint a termékkel kapcsolatostevékenységekre terjed ki. A rendelet sze-rint betétdíjas termék a „»betétdíjas termék«megjelöléssel gyártott, illetve forgalmazotttermék, vagy a termék csomagolása”, ésbetétdíj a „a betétdíjas termék árával együttfelszámított, annak visszaváltásakor a for-galmazónak, illetve visszaváltójának mara-déktalanul visszafizetett díj”.

A rendelet meghatározza a betétdíjas ter-mék gyártójának kötelezettségeit a jelölésre

és a visszagyûjtésre vonatkozóan, valaminta forgalmazó kötelezettségeit a visszaváltásés a betétdíj visszafizetése módjával kap-csolatosan. Ezek közül érdemes megemlí-teni, hogy a „betétdíjas termék visszavéte-lekor a forgalmazó köteles készpénzbenvisszafizetni a betétdíj összegét, vagy a fo-gyasztó kérésére újabb termékvásárlásesetén azt a vételárba beszámítani”.

Betétdíjas termék gyártásának feltétele anyilvántartásba történô felvétel, melynekfeltételeit mind a koordináló szervezet,mind pedig a gyártó számára a rendelet ha-tározza meg, valamint kitér még a fogyasz-tó tájékoztatására vonatkozó szabályokra.

A rendeletet a jelenleg betétdíjas termé-ket gyártók és forgalmazók a hatálybalépés-tôl számított nyolcadik hónaptól kötelesekalkalmazni.

Környezeti információk

311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a nyil-vánosság környezeti információkhoz valóhozzáférésének rendjérôl

A rendelet szerint 2006. január 1-tôl akörnyezeti információval rendelkezô szerv(állami szervek, önkormányzatok – a kör-nyezethez kapcsolódó feladatot teljesítôvagy közszolgáltatást nyújtó, illetve azegyéb közfeladatot ellátó szervek vagyszemélyek) köteles a rendelkezésére állókörnyezeti információkat a nyilvánosságszámára közzétenni, elektronikusan tárolniés internetes honlapján megjeleníteni. Ajogszabály meghatározza, mely adatok mi-nôsülnek környezeti információnak, illetve,hogy a környezeti információval rendelkezôszervnek mely dokumentumokat kell közzé-tennie a nyilvánosság számára.

Az általános tájékoztatáson kívül a rende-let kitér az emberi egészséget vagy a kör-nyezetet érô közvetlen fenyegetés esetéreis, amikor a környezeti információval rendel-kezô szervnek azonnal és késedelem nélkülkell közzétennie a birtokában lévô környezetiinformációt az érintett lakosság számára.

KHV, EKH

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kör-nyezeti hatásvizsgálati és az egységes kör-nyezethasználati engedélyezési eljárásról

Fontos tudni, hogy ezen új jogszabálymegjelenésével, amely egységesen szabá-lyozza mind a környezeti hatásvizsgálati,mind az egységes környezethasználati en-gedélyezési eljárást az eljárásokra vonatko-zó eddig érvényben lévô két kormányren-delet (20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a

környezeti hatásvizsgálatról és a 193/2001.(X. 19.) Korm. rendelet a környezethaszná-lati engedélyezési eljárás általános szabá-lyairól) hatályát veszti.

Az új rendelet hatálya alá azon tevékeny-ségek tartoznak, amelyek vagy az 1. számúmellékletben felsorolt környezeti hatásvizs-gálat köteles tevékenységek, vagy a 2. szá-mú mellékletben felsorolt egységes környe-zethasználati engedélyhez kötött tevékeny-ségek, vagy a 3. számú mellékletben felso-rolt, a felügyelôség döntésétôl függôen kör-nyezeti hatásvizsgálat köteles tevékenysé-gek körébe tartoznak.

A rendeletben szabályozásra kerül az elô-zetes vizsgálat eljárásának módja és annaktartalmi és formai követelményei, a környe-zeti hatásvizsgálati eljárás általános szabá-lyai és szükségességének szempontjai, akörnyezeti hatástanulmány tartalmi követel-ményei, a nemzetközi környezeti hatásvizs-gálati eljárás lefolytatása kibocsátó vala-mint hatásviselô félként is.

Az egységes környezethasználati enge-délyezési eljárásra vonatkozóan az engedé-lyezési eljárás folyamatát és a kérelem tar-talmi követelményeit, a nyilvánosság bevo-nását, az ellenôrzés és az adatszolgáltatásfolyamatát szabályozza.

Ezek mellett újszerû a szabályozásban,hogy külön rendelkezik a környezeti hatás-vizsgálati és az egységes környezethasz-nálati engedélyezési eljárás összevonásá-nak és összekapcsolásának szabályairól.

Zöld hatóság

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a kör-nyezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítá-sa alá tartozó központi és területi állam-igazgatási szervek feladat- és hatáskörérôl

A rendelet a környezet- és természetvé-delmi és vízügyi közigazgatás keretét adja.A 276/2005. Korm. rendelettel megtörtént akörnyezet- és természetvédelem, valamint avízügy intézményrendszerének átalakítása.A változás lényege, hogy egyrészt elkülöní-tette az egyes területeken belül a hatóságiés a vagyongazdálkodási feladatokat, más-részt integrálta a három terület szervezeteit.

A jogszabály megfogalmazása szerint „Akörnyezetvédelmi és vízügyi miniszter (…)feladat- és hatáskörébe tartozó (…) egyeskörnyezetvédelmi, természetvédelmi és víz-ügyi igazgatási feladatokat az OrszágosKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi ésVízügyi Fôfelügyelôség, a területi szervek,a miniszter által alapított Vízügyi Központés Közgyûjtemények (…) költségvetésiszerv látják el.”

JogszabályokLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

17

A rendelet rögzíti, hogy az Országos Kör-nyezetvédelmi, Természetvédelmi és Víz-ügyi Fôfelügyelôség országos illetékességû

szervként gyakorolja az elsô fokú környe-zetvédelmi, természetvédelmi, valamintvízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket.Környezetvédelmi, természetvédelmi ésvízügyi felügyelôségek területi szervkéntgyakorolják az elsôfokú környezet-, termé-szet- és tájvédelmi és vízügyi hatósági,szakhatósági jogköröket. A környezetvédel-mi és vízügyi igazgatóságok területi szerv-

ként gondoskodnak a tervezési, szervezési,fenntartási, oktatási és egyéb környezetvé-delmi és vízügyi feladatokról. A nemzetipark igazgatóságok pedig területi szervkéntlátják el a vagyongazdálkodási, szervezésiés egyéb természetvédelmi feladatokat.

25/2005. (X. 18.) KvVM rendelet az egyesmunkaköri megnevezésekrôlA rendelet a Környezetvédelmi és VízügyiMinisztériumban az 1. melléklet, az Orszá-gos Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Fôfelügyelôségen, az OrszágosKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi ésVízügyi Fôigazgatóságon, és az OrszágosMeteorológiai Szolgálatnál a 2. melléklet ésa környezetvédelmi, természetvédelmi ésvízügyi felügyelôségeken és a nemzeti parkigazgatóságokon a 3. melléklet határozzameg használható munkaköri megnevezése-ket a foglalkoztatott köztisztviselôkre.

33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környe-zetvédelmi, természetvédelmi, valamint avízügyi hatósági eljárások igazgatási szol-gáltatási díjairólA fizetendô igazgatási szolgáltatási díjköte-les környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint vízügyi hatósági eljárások körét ésa fizetendô díj mértékét a rendelet 1. szá-mú melléklete sorolja fel. Szintén ebben amellékletben találhatók a környezeti hatás-vizsgálat, valamint az egységes környezet-használati engedély alapján végezhetôtevékenységek engedélyezésének díjai is.A 2. számú mellékletben az illetékes ható-ságok számláinak felsorolása található.

Egyéb

270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet a mosó-és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bont-hatóságának ellenôrzésérôl és az informá-ciószolgáltatás rendjérôl

A rendelet 648/2004/EK európai parla-menti és tanácsi rendelet végrehajtásáhozszükséges rendelkezéseket állapítja meg,amennyiben meghatározza a hatósági fela-datokat végzôk körét, illetve szabályozzaaz EK rendeletnek nem megfelelô mosó-és tisztítószerek eljárásának menetét.

302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a ható-sági élelmiszer-ellenôrzés rendjérôlA rendelet hatálya az élelmiszerek hatóságiellenôrzését végzô és koordináló szervekreterjed ki. A rendelet célja, hogy koordináljaa hatósági élelmiszer-ellenôrzésben részt-vevô szervezetek munkáját és a különbözôközösségi rendeletek végrehajtásáhozszükséges rendelkezéseket megállapítsa.

Nemzetközi egyezmények kihirdetése

213/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a határo-kat átlépô vízfolyások és nemzetközi tavakvédelmére és használatára vonatkozó, Hel-sinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyez-ményhez kapcsolódó Víz és EgészségJegyzôkönyv kihirdetésérôl

306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Kár-pátok védelmérôl és fenntartható fejleszté-sérôl szóló Keretegyezmény kihirdetésérôl

Kiss Gabriella / TTMKgabriella.kiss@uni-corvinus.hu

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2005. évi CLXVII. tv. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékekkörnyezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvénymódosításáról

2005. CLIX. tv. Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvényekmódosításáról

2005. évi CLXI. tv. A Balaton Kiemelt Üdülôkörzet Területrendezési Tervénekelfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzatmegállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

308/2005. (XII. 25.) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinekKorm. rendelet kereskedelmérôl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának

egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendeletmódosításáról

312/2005. (XII. 25.) A felszíni vizek minôsége védelmének szabályairól szólóKorm. rendelet 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

313/2005. (XII. 25.) A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatásiKorm. rendelet kötelezettségekrôl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet,

valamint ezzel összefüggésben egyes továbbikormányrendeletek módosításáról

320/2005. (XII. 27.) A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíjKorm. rendelet visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt

gumiabroncs behozatalának feltételeirôl szóló53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról

28/2005. (XII. 7.) Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenôKvVM rendelet hôteljesítményû tüzelôberendezések mûködési feltételeirôl

és légszennyezô anyagainak kibocsátási határértékeirôl szóló10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet módosításáról

56/2005. (XI. 29.) a veszélyes anyagok és a veszélyes készítményekEüM-KvVM-BM tulajdonságainak vizsgálati módszereirôl és a vizsgálatokegyüttes rendelet eredményeinek értékelésérôl szóló 54/2003. (IX.1.)

ESZCSM-KvVM-BM együttes rendelet módosításáról

57/2005. (XI. 29.) a foglalkozási eredetû rákkeltô anyagok elleni védekezésrôlEüM rendelet és az általuk okozott egészségkárosodások megelôzésérôl

szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról

29/2005. (XII. 9.) A Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló cigánd–tiszakarádiKvVM–FVM és tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészleteke. rendelet jegyzékérôl, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és

a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.)KvVM–FVM együttes rendelet módosításáról

30/2005. (XII. 15.) Az egyes természeti területek védetté, valamint helyiKvVM rendelet jelentôségû természetvédelmi területek országos jelentôségûvé

nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határánakmódosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendeletmódosításáról

31/2005. (XII. 27.) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékekKvVM rendelet környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény

végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletmódosításáról

TaghírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

18

Az MVM Csoport nyerte a Zöld Béka díjat

„A magyarországi nagyvállalatok közül mamár legalább 20-25-en készítenek éveskörnyezeti vagy fenntarthatósági jelenté-seket, s közülük az idén kilencen jelent-keztek a megmérettetés-re. Az MVM Rt.-n, vala-mint a versenyben máso-dik helyezett Magyar Tele-kom Rt.-n kívül az AudiHungaria Motor Kft., aBritish American TobaccoHungary, a Csepeli Erô-mû Rt., a Denso GyártóMagyarország Kft., aFlextronics InternationalKft., a Magyar Posta Rt.és a Tiszai Vegyi Kombi-nát Rt. pályázott a díjra.Reiniger Róbert, aDeloitte környezetvédelmiügyekért felelôs igazgatója a társaságpénteki sajtótájékoztatóján elmondta: akörnyezeti jelentéseken keresztül a készí-tôk széles körben bemutathatják tevé-kenységüket, a cégnél folytatott környeze-ti politikát és további terveiket, miközbenaz egész szervezet egyfajta átvilágításonesik át.

A díj létrehozásával a Deloitte célja azvolt, hogy a magyarországi vállalatokat is

felkészítse az Európai Unió környezetivagy fenntarthatósági pályázatain valórészvételre, s ennek eredményét mutatja,hogy a 2003-as pályázaton kiemelkedôen

szerepelt Denso tavaly azEU környezeti díját is el-nyerte a környezeti me-nedzsment kategóriá-ban.”

Világgazdaság, 2005.december 19.

„A Zöld Béka díjat átadóPersányi Miklós környe-zetvédelmi és vízügyi mi-niszter az ünnepségen ki-fejtette: a fejlett orszá-gokban már bevett szo-kás, hogy a vállalatok azéves mérlegbeszámoló-

hoz hasonlóan, külsô auditorokkal minôsí-tett környezeti jelentést készítenek. A ré-gióban azonban még nem minden társa-ság ismerte fel, hogy a cég mûködésénekkörnyezeti hatására, környezeti stratégiá-jára és célkitûzéseire kitérô környezeti je-lentés elkészítése gazdasági haszonnal isjárhat.

A jelentés során feltárt káros környezetihatások mérséklése javítja az erôforrások

felhasználásának hatékonyságát, így avállalat versenyképessége is növelhetô –mutatott rá a miniszter.”

HVG Online, 2005. december 16.

Eddigi gyôztesek:2001: Opel, Budapesti Erômû

2003: Denso, Budapesti Erômû

2004: Dreher

Az MVM Csoport nyerte el a Deloitte Rt. 2005-ös Zöld Béka díját, amelyet a legjobb környezeti vagyfenntarthatósági jelentést készítô cégnek ítél oda a rangos zsûri. A díjat dr. Persányi Miklós környezetvédelmi

és vízügyi minisztertôl dr. Gerse Károly, az MVM Rt. általános vezérigazgató-helyettese vette át.

Az év vállalata díjat kis- és középvállal-kozás kategóriában, 2005-ben a Bio-petrol Kft. nyerte.

A Magyar Kockázati és MagántôkeEgyesület (MKME) az „Év Vállalata Díj2005” átadásával az idei évben is igyeke-zett kifejezni a kockázati tôke iparág elis-merését azoknak a dinamikusan fejlôdôhazai vállalkozásoknak, amelyek leginkábbmegtestesítik a vállalkozói szellemet, azújításra, alkotásra és fejlôdésre való tö-rekvést.

A díjazott példáján keresztül az MKMEa kockázati és magántôke, a vállalati me-nedzsment és a kidolgozott stratégia si-kerhez történô hozzájárulására szeretnéfelhívni a figyelmet.

Az elmúlt évek nyertesei, mint például aSynergon, Graphisoft, Index, Recognita,

NABI, vagy a Pharmavit által felmutatottüzleti sikereknek köszönhetôen mára az„Év Vállalata Díj” magas presztízsértékû

elismerésnek számít, mely hatékonyanszolgálja a díjazottak promóciós céljait.A díj a Magyarországon és a régióbanmûködô kockázati és magántôke befekte-tôk szigorú kritériumrendszerén keresztülminôsíti a pályázókat, így hiteles értékmé-rôként és értékes referenciaként szolgál-hat bármely vállalat számára.

„A Díj azért különösen megtisztelôTársaságunk számára, mert az elmúltévekben olyan vállalatok szerepeltek akitüntetettek között, amelyek európai mér-cével is nagyvállalatnak számítanak” –mondta Czékus Mihály, a Biopetrol Kft.vezetôje.

Gratulálunk

Fazekas Dóra2004 nyarán végeztema Budapesti KözgázKisvállalkozói fôszakirá-nyán és Környezeti me-nedzsment melléksza-kirányán. Szakdolgoza-tomat a kis- és közepesvállalkozások finanszírozásáról írtam, kü-lönös tekintettel a pályáztatási rendszerre.2004 júliusától másfél évig dolgoztam azESZA Kht. Strukturális Alapok Csoportjá-ban programmunkatársként.

2005 óta a BCE PhD-hallgatója vagyok.Kutatási témám az emisszió-kereskede-lem, ezen belül a rendszer vállalatokragyakorolt innovációs hatásainak vizsgá-lata.

2006 januárjától a KÖVET munkatársa-ként feladatom a szervezet pályáztatásifeladatainak ellátása. Az új KÖVET-honla-pon megjelenô pályázatfigyelô informáci-ós rendszert is én fogom készíteni, mely-ben tagvállalataink figyelmét szeretnénkfelhívni a számunkra kínálkozó lehetôsé-gekre.

Új munkatársunk

A Biopetrol Kft. az ÉV VÁLLALATA 2005-ben

GRATULÁLUNK Civin Vilmosnak és minden,a jelentés készítésében közremûködô munkatársának!

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

19

Hûséges olvasóink számára már ismerô-sen csenghet az EMAS Egyszerûen prog-ramunk neve. Az EU által finanszírozott,egyéves program lényege az EMAS nép-szerûsítése és egy egyszerû módszerreltörténô rendszerépítés a kisvállalkozásokkörében. A KÖVET saját irodájával együtttizenegy KKV-val dolgoztunk együtt:

CREW Kft.Enterol Kft.GRP Plasticorr Kft.Hidro-Mobil Kft.Kamintherm Kft.Kaposvári Vízmûvek Kft.

Szennyvízkezelési FômérnökségPremed Pharma Kft.Sokoró Ökológiai Park AlapítványÜveges 2000 Kft.Solaris Trade s.r.l.

A Benczúr hotelben március 8-án meg-tartott zárókonferencián beszámoltunk aprogram lépéseirôl, az elért célkitûzések-rôl. Eredményként könyvelhetjük el azEMAS népszerûsítését, a KÖVET-nél egyöt fôs szakértôi gárda megalakulását, va-lamennyi résztvevô vállalkozás esetébena valós környezeti teljesítmény javulást. Alegfontosabb eredmény, hogy három vál-lalkozásnál megtörtént a hitelesítô audités az EMAS regisztráció sem várat mársokat magára. Ortner Renáta gyakorno-kunk mélyinterjúkat készített a résztvevôk-kel, amibôl az is kiderült mit csináltunk jólés min lehetne javítani egy következôprogram során. Heinz Werner Engel belgaökotanácsadó, a módszer atyja is jelenvolt az eseményen és megosztotta velünka nemzetközi partnereink tapasztalataitcsakúgy, mint a saját és az EU Környe-

zetvédelmi Fôigazgatóságprogram értékelését. Nemutolsó sorban megszólaltaka programban részt vett vál-lalatok képviselôi, CsörnyeiGéza a Kaposvári Vízmû-vek Kft. mûszaki igazgató-helyettese és Nagy Katalina Crew Nyomdaipari Szol-gáltató Kft. környezeti meg-bízottja, akik a vállalatukszemszögébôl értékelték azegyütt elvégzett munkát.

Az EMAS Egyszerûen ti-zenegyesébôl az elsô „gólt”a Kaposvári Vízmûvek Kft.csapata rúgta, amikor a 2006. január 25-én lezajlott integrált auditon az EMAS„csont nélkül átment”. A hitelesítést a né-met IFU-Cert tanúsító végezte. A forma-bontó, mindössze kétoldalas környezetinyilatkozat csak elsô ránézésre adott okotaz aggodalomra a Németországban márszámtalan hitelesítést végzô auditor ré-szére, a részletesebb vizsgálat bebizonyí-totta, hogy a nyilatkozat – csakúgy, mint arendszer többi eleme és mûködése – min-denben megfelel az EMAS elôírásainak.

A Crew Kft.-nél 2006. február 28-án le-zajlott EMAS hitelesítés eredményekép-pen hamarosan EMAS regisztrált nyom-daként nyújtja szolgáltatásait. Gratulálunknekik! Nem utolsó sorban a KÖVET is be-nyújtotta környezeti nyilatkozatunkat azEMAS illetékes testület felé.

Az EMAS Egyszerûen zárórendezvénymintegy 50 résztvevôje a fentieken túl ar-ról is értesülhetett, hogy – a program sike-rének és a nemzetközi trendeknek köszön-hetôen – a program folytatását tervezzük(részletek majd honlapunkon). Várjuk akevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoz-tató vállalkozások, valamint a beszállítóicsopotját fejleszteni szándékozó nagyobbvállalatok jelentkezését, akik szeretnénekkörnyezetközpontú vezetési rendszer sze-

rint mûködni. Komoly elkötelezettségetéreznek a környezettudatosabb mûködésiránt és nyitottak az új programok, megol-dások iránt, de eddig eltántorította ôketszándékuktól a túlzott bürokrácia, az erô-forrás- és/vagy az idôigény, ami egy ha-gyományos rendszerépítéssel jár.

Herner Katalin / KÖVET

A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûködést segítô, nemnyereségorientált, független szervezet, amely az INEM nemzet-közi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjainem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelôsségetérzô cégek, amelyek lehetôségük szerint mûködésüket is ezenszempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélômûködésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelé-si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja amegelôzô környezetvédelem magyarországi elterjesztése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek aKÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadonközölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadványszínvonalának növelése érdekében.

ISSN 1786-9536A szaklap KÖVET tagoknak ingyenes.

További információk:Fertetics Mandy / KÖVET

1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Levélcím: 1387 Budapest 62., Pf. 17.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

fertetics@kovet.huwww.kovet.hu

Zilahy Gyula / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8.

Levélcím: 1828 Budapest 5., Pf. 489.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407

gyula.zilahy@uni-corvinus.huhcpc.bke.hu

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok

és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.Megjelenik 1100 példányban.

Lépések...

a fenntartható fejlôdés felé

Célba ért az EMAS Egyszerûen programunkEMAS hitelesített szennyvíztisztítás Kaposvárott

KÖVET-közgyûlés április 4-énElôzetes program: • beszámoló az elôzô év tevékenységeirôl

• jövôbeni tervek, ötletek• szakmai elôadások• zöld humor

Jöjjön el, értékelje a KÖVET elôzô évi tevékenységét, segítsen megtervezni az ideit!Vegyen részt a szakmai programon, építsen kapcsolatokat!

A részletes programról drótpostán adunk tájékoztatást.

Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 11. évfolyam 1. szám (27)

20

The Corporation

2005. december 6-án panelbeszélgetéstés filmvetítést szervezett a KÖVET avállalatok társadalmi felelôsségérôl azURÁNIA Nemzeti Filmszínház kávézó-jában. Beszélgetôpartnereink voltak:Braun Róbert, kommunikációs szakértô;Radácsi László, vállalatok társadalmi fe-lelôssége szakértô; Tóth Gergely, KÖVETügyvezetô igazgató; Vahl Tamás, az SAPHungary Kft. ügyvezetô igazgatója.

A beszélgetéssorán olyan kérdé-seket feszegetteka beszélgetôpartne-rek, hogy a társa-dalmi felelôsség„fáj”-e egy vállalat-nak, milyen szerepevan az elsô számúvezetônek a folya-matban? Megvitat-

ták a cégek fenntarthatóságának fontos-ságát és mibenlétét; a részvényesek, azérdekeltek és a közjó közötti ellentmondá-sokat. Igyekeztek kitérni a nemzetközi éshazai tapasztalatokra, szó esett a hivatás,munka, karrier értelmezésérôl is. A profita-bilitás kontra fenntarthatóság, illetve a nö-vekedés határokkal kérdésekben azonbannem sikerült közös álláspontra kerülni avállalati oldal és a civil oldal képviselôinek.

A rendezvény társszervezôi voltak:Altern-csoport, ÉrMe Klub, Független

Média Kiadó, Menedzserek OrszágosSzövetsége, IGEN Folyóirat, Tisztább Ter-melés Magyarországi Központja, TudatosVásárlók Egyesülete, Védegylet

A filmrôl és könyvrôl bôvebben a követ-kezô címen olvashat: www.corporation.hu

„Korunk legnagyobb hatalmú intézménye, az óriás részvénytársaság végzetesen ésmenthetetlenül beteges képzôdmény: gátlástalanul lop és gyilkol, ha a saját vagy

részvényesei érdeke úgy kívánja. A törvényt csak akkor tiszteli, ha garázdálkodni számárakevésbé kifizetôdô, felelôs magatartást pedig csak színlelni képes.” (a könyv borítójáról)

Bizonyára minden környezetvédelemmelfoglalkozó olvasónknak feltették már akérdést: „Na, hogy áll a környezetvédelemnálatok?” Erre persze sokféleképpen lehetválaszolni, attól függôen, hogy ki a beszél-getôpartnerünk. Most gondoljunk arra azeshetôségre, hogy a vállalati évértékelômegbeszélésen kell megfelel-nünk a kérdezô elvárásainak,lehetôleg tartva a számunkraszabott tíz percet. Ilyenkor azaz elvárás velünk szemben,hogy tömören, ugyanakkor min-denre kiterjedôen pontos képettudjunk nyújtani a környezetvé-delem területén elvégzett feladatokról, té-nyekkel és adatokkal alátámasztva. Ilyen-kor az lenne a legjobb, ha a prezentáci-ónk elkészítéséhez nem tucatnyi helyrôlkellene összevadásznunk a számokat ésösszegeket, hanem egyetlen jól megszer-kesztett excel táblázat tartalmazna min-den fontos információt, amire csak szük-ségünk lehet. Ehhez a táblázathoz tartoz-hatna egy anyagmérleg is, aminek segít-ségével figyelemmel kísérhetnénk, hogymilyen és mennyi anyagot használunk fel,illetve bocsátunk ki a tevékenységünk so-rán. Ezeket az adatokat akár grafikusan ismegjelentethetnénk, hogy könnyebben el-igazodjunk a sok szám között. A környe-zetvédelmi intézkedéseinket átszámolhat-

nánk forintba is, ezzel bizonyítva, hogylegtöbb ilyen irányú beruházásunk megté-rül, tehát érdemes áldozni a környezettu-datos mûködésre. De ha ennél is többetszeretnénk, akkor teljesítményünketösszehasonlíthatjuk más hasonló cégeké-vel, vagy megvizsgálhatjuk, hogy mennyi-

re fenntartható a vállalatunk re-latív értelemben.

Környezeti teljesítményünkettehát sokféle módon mérhetjük,anyag- és energiamérlegeketvonhatunk, mérôszámokat ren-delhetünk tevékenységeinkhez,intézkedéseink hatását forintok-

ba is átszámolhatjuk, grafikus megjelení-téssel könnyebben érthetôvé tehetjükadatainkat, összemérhetjük magunkatversenytársainkkal, vagy a fenntartható-ság követelményeivel. Hogy mindezt ho-gyan? Többek között erre adott választ atavaly decemberi kétnapos környezetiteljesítményértékelés képzésünk, amina DÉMÁSZ Rt., a Columbian Tiszai Kft., aMOL Rt., a Tatai Környezetvédelmi Rt., azSGS Hungária Kft. és a Napi Gazdaságmunkatársai vettek részt. A témában lehe-tôség szerint minden évben tartunk kép-zést, idén november 7-8-án szervezzükaz oktatást, amire minden érdeklôdôt sze-retettel várunk.

Pap Imre / KÖVET

Hogyan értékeljük környezeti teljesítményünket?

Változtassa irodájátkörnyezetbaráttá!

A Zöld Iroda Programot munkatársaink 1999-ben fejlesz-

tették ki, azóta legsikeresebb programjaink közé tartozik.

Számos szervezetnek segítettünk környezet- és ember-

barátabbá tenni irodáit. Ha Ön is szeretné megtudni, ho-

gyan változtathatná zöldebbé irodáját, ha szeretne pozitív

példákat hallani, ha szeretné tudni a legfrissebb újdonsá-

gokat, vagy egyszerûen csak érdekli a téma, akkor szere-

tettel várjuk a tapasztalatcserével egybekötött egynapos

Zöld Iroda képzésünkre!

Zöld Iroda képzés éstapasztalatcsere

június 13-án10 órától, a KÖVET oktatótermében.

VI. ker., Munkácsy M. u. 16.

További információ:Petrik Idapetrik@kovet.hu(1) 473-2290

KÖVET-hírek