lépések a fenntarthatóság felé 34

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja12. évf. 4. szám (34)2007. tél

... a fenntarthatóság felé

KÖVET-INEM Hungária

KörnyezettudatosVállalatirányítási EgyesületLépések...

Tartalom:

Emberi tényező –

Civin Vilmos, MVM

2-3. oldal

Másért vállalkozó? –

Ilcsi Szépítő Füvek Kft.

4-5. oldal

Együttműködés az ellátási

láncok mentén

6-7. oldal

Az elszámoltathatóság

mércéje

8-9. oldal

GSZT a CSR-ről

9. oldal

Szén-dioxid semleges

KÖVET-konferencia

10-12. oldal

Környezeti Megtakarítás

Díjak

13. oldal

Környezetvédelem az

önkormányzatok életében

14. oldal

Szennyvíztisztítás

élőgépekkel

15. oldal

EMAS hírek

17. oldal

Környezeti kontrolling

18-19. oldal

A Tiszta Fejlesztési

Mechanizmus

20. oldal

CSR mesék –

Tündérből boszorkány

21. oldal

Jogszabályok

22-23. oldal

Amikor napjaink legkiválóbb tudósai összeülnek, hogy megvitassák a világ jövőjét és fontosnak tart-ják, hogy véleményüket egy memorandumban hoz-zák nyilvánosságra, akkor arra nem csak a tudomá-nyos élet képviselőinek kell odafigyelniük. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy nem áll közvetlen hatalmukban megváltoztatni a körülöttünk tapasztalható negatív jelen-ségeket. 2007. október 8. és 10. között 15 Nobel-díjas és számos magas rangú tudo-mányos kutató, politikai sze-mélyiség találkozott a né-metországi Potsdamban, hogy megvitassa azoknak a környezeti és társadalmi problémáknak a hátterét és megoldási lehetőségeit, melyek egyre inkább úgy tűnik, hogy egyszer és mindenkorra meg fogják változtatni Földünket – ahogy azt jelenleg ismerjük.

A klímaváltozás jelentőségére rámutató Stern-je-lentés és az azt alátámasztó IPCC (Intergovernmental

Panel on Climate Change) jelentések ismeretében talán már kevésbé meglepő, hogy nemzetközi doku-mentumok egyre inkább sürgető hangnemben szó-lítanak fel a közös, határozott cselekvésre a végzetes,

világméretű katasztrófa el-kerülésének az érdekében. Mégis, érdemes áttanul-mányozni e legfrissebb do-kumentumot is, mely hangsúlyaiban hordozza igazi üzenetét.

A nemzetközi elismert-ségnek örvendő tudósok szerint eleddig ismeretlen helyzettel állunk szemben, mely azonnali és jelentős átalakulást tesz szükséges-sé a világban. Véleményük

szerint a környezet destabilizációja és a harmadik vi-lág makacsul kitartó alulfejlettsége között létezik egy harmadik út, melynek megvalósítása azonban eddig példátlan mértékű összefogást igényel, még-pedig rendkívül sürgősen.

(Folytatás a 16. oldalon)

Egy memorandum margójára

Mennyibe is kerül akörnyezetvédelem valójában?

Környezeti kontrolling rovatunk-ban ezúttal a DENSO munkatársa gyakorlati problémákra hívja fel a figyelmet. A közvetlen stílusban írt cikkből olvasóink megismerhetik, hogy a szerző és kollégái milyen

megoldásokat találtak, hogyan sikerült bevezetniük a környezeti kontrolling rendszert.

(Részletek a 18. oldalon)

Tündérből boszorkány

A KÖVET elnökségének buzdí-tására új rovatot indítunk. A CSR mesék című rovat nem (csak) gyerekeknek szól. Mon-danivalója a felnőttek számára is érdekes, elgondolkodtató le-het. Sőt. Nekik talán még inkább…


Szén-dioxid semlegesKÖVET-konferencia

Október 25-én rendezte első szén-dioxid semleges konferenciáját a KÖVET. Beszámolónk alapján íze-lítőt kaphat a konferenci-áról min denki, aki nem volt jelen, és a leghaszno-sabb gondolatokat igyekeztünk felidézni azok szá-mára is, akik a helyszínen voltak.


Interjú Civin Vilmossal

Emberi tényező rovatunkban a Magyar Villamos Művek környe-zetvédelmi osztályvezetőjével, a KÖVET elnökségi tagjával készí-tettünk interjút. Civin Vilmos az MVM-nél 36 év alatt szerzett ta-pasztalatait osztja meg.


12. évfolyam 4. szám (34)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

„Az embernek néha ketté kell hasadnia...”A rovat vendége Civin Vilmos, a Magyar Villamos Művek Zrt. környezetvédelmi

osztályvezetője, a KÖVET elnökségének tagja, aki 1991 óta vezeti a vállalat környezetvédelmi osztályát.

Miért pont a környezetvédelem?Valójában nem az én választásom

volt. Vegyészmérnökként indultam és dolgoztam, egészen ’89-ig. Elkötelezett voltam a szakmám iránt, tudományos ambícióim is voltak, tizenkét évet dol-goztam egy villamosenergia-ipari kuta-tóintézetben. 1971-ben kerültem a jelen-legi munkahelyemre. Kezdetben azzal a kérdéssel szembesültem és szembesítet-tek kívülállók, hogy mit is keres egy ve-gyészmérnök a villamosenergia-iparban. Pár hónap után azonban megtaláltam a magam számára a szakmai kihívásokat. Ugyanennyi idő alatt meg kellett szok-nom, hogy alkalmazkodnom kell a gé-pész- és villamosmérnökökhöz, meg kel-lett tanulnom beszélni az ő nyelvükön. ’89 körül a rendszerváltás hullámai hoz-zánk is elértek. Megszűnt a vállalatnál a központi vegyészet, amit én vezettem. Ekkor kaptam a felkérést, hogy vállaljam el az akkor alakuló környezetvédelmi osztály vezetését. Ennek több, mint 15 éve.

Jó döntésnek tartja, hogy a környe-zetvédelmet választotta?

Nagyon szerettem az eredeti szakmá-mat, ugyanakkor az iparághoz is nagyon erősen kötődöm, nehezen tudtam volna elhagyni. A környezetvédelemhez kap-csolódó területek is érdekeltek, de negy-ven felett az ember már nehezen tud úgy elmélyülni egy szakterületen, mint azt teszi fiatalon. A környezetvédelem-ben inkább abba az irányba kényszerül-tünk elmozdulni, hogy nagyon sokféle témában – talaj, víz, levegő, zajvédelem, szabályozások – kellett ismeretekkel ren-delkezni, viszont kevésbé mélyen foglal-kozhattunk egy-egy területtel. Természe-tesen volt a munkánknak olyan része is, ami valódi elmélyülést igényelt, de az esetek nagy többségében tűzoltásról volt szó az elején.

Persze környezetvédelmi munkakör-ben dolgozni egy ilyen iparágban – mely nem éppen arról híres, hogy tevékenysé-ge környezetbarát – azt is jelenti, hogy az embernek néha ketté kell hasadnia. Az egyik oldalon a vállalata érdekeit kell

képviselnie, a másik oldalon sokszor ez-zel ellentétben lévő elveket. A nehézség éppen abban áll, hogy ezt a két irányt úgy kell közelíteni egymáshoz, hogy a végeredmény fenntartható legyen.

Az előbb azt mondta, hogy a vég-eredménynek fenntarthatónak kell len-nie. Mit jelent Ön számára a fenntart-hatóság?

A fenntarthatóság egyensúlyt jelent. Egyensúlyt az emberi tevékenységek ha-tásai és a természet teherbíró képessége között. Ezt az egyensúlyt persze lega-lább olyan nehéz megteremteni, mint például a demokráciát a valóságban mű-ködtetni. Meg kell tanulnunk tetteink távlati következményeivel számolni. Pél-dául az európai villamos társaságok szö-vetsége (az EURELECTRIC) – melynek ke-retei között magam is aktívan tevékeny-kedem –, minden állásfoglalásában dek-laráltan figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatóság elveit.

Ön szerint a hosszú távú gondolko-dás mennyire valósítható meg a gya-korlatban?

A gyakorlatban rendszeresen kompro-misszumokat kell kötni. Ha én folyama-tosan, következetesen és minden terüle-ten kizárólag a fenntarthatóság feltétele-it emlegetném, nem sokáig tehetném ebben az iparágban. A mi feladatunk, hogy közelítsük egymáshoz a vállalat ér-dekeit és a fenntartható működés elveit. Az ellentmondások ugyanis nem anta-gonisztikusak, de a megoldások sem mindig kézenfekvőek. Ezért a mi állás-pontunk aránylag ritkán arat osztatlan sikert. Akik ugyanis – nagyon helyesen – műszakilag szeretnének szárnyalni, úgy érzik, mintha le akarnánk vagdosni a szárnyukból. És ha a környezetért felelős szakember a jogszabá-lyoknál szigorúbb elvárásokat is szóba hoz, még nehezebb a helyzet. De legtöbbször azért megold-ható.

Érzése szerint vannak-e elvárások a vállalattal szemben a társadalom részé-ről a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelem területén?

Egy ekkora vállalatcsoport esetében ez ma már természetes. Talán amin a leg-jobban le tudom mérni – és amire mun-katársaimmal együtt nagyon büszkék is vagyunk – alulról jövő kezdeményezésre jött létre vállalatunknál a ISO 14001-es rendszer és mi javasoltuk azt is, hogy környezeti, majd később fenntarthatósá-gi jelentést adjunk ki minden évben. Úgy gondolom, hogy ez az a kommunikációs csatorna, amivel a legtöbb érintetthez eljutunk. Meglepő volt számunkra a kez-detekkor, hogy milyen sok ember elol-vassa a jelentésünket és hányan segítik észrevételekkel, javaslatokkal a munkán-kat. Mára már többen kézikönyvként for-gatják ezeket a kiadványokat. Azok a munkatársaink, akikkel az MVM Csoport-ban közösen dolgozunk a jelentés elké-szítésén, joggal büszkék a munkájukra, és ez számomra is nagyon jó érzés.

Mi az, amire ön környezeti vezető-ként büszke?

Nem vezetőként, csapattagként! Per-sze nehéz dolog az egész csapat nevé-ben nyilatkozni, hisz esetünkben egy nagy vállalatcsoportról van szó. De ha

Névjegy

Név Civin Vilmos

Beosztás környezetvédelmi osztályvezető

Végzettség vegyészmérnök

Családi állapot nős, 1 gyermek (Péter)

Szabadidő tenisz

Kedvenc könyv Erich Maria Remarque: Lisszaboni éjszaka


KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Emberi tényező

Céglátogatás: a MOL százhalombattai finomítójaLegutóbbi céglátogatását a MOL-hoz szer-vezte a KÖVET 2007. október 2-án. A fino-mító környezetvédelmi tevékenységéről Börzseiné Győri Éva (Finomítás EBK szak-értő) beszélt.

A levegőbe történő kibocsátások terén 66 pontforrás fejt ki jelentős környezetter-helő hatást, ugyanakkor kiemelendő, hogy 2002-höz képest a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége közel a felére csök-kent. A telephelyen belül a levegőminőség ellenőrzésére mérőhálózat (OPSIS) műkö-dik, a környező településeken az országos mérőhálózat részét képező mérőkonténe-reket telepítettek az immisszió mérésére.

A 80-as évek elején feltárt jelentős ta-laj- és talajvízszennyezés lehatárolására és a szennyezés terjedésének megakadályo-zására résfalas rendszer épült ki. A finomí-tó területén elvégezték a csatornarend-szer „olajos” és „nem-olajos” ágakra törté-

nő szétválasztását és korszerűsítették a meglévő berendezéseket, illetve új, 1000 m3/h kapacitású biológiai szennyvíztisztí-tót építettek meg.

A hulladékok tekintetében a megelő-zés és a hasznosítás az elsődleges, a múlt-ból származó hulladékok (savgyanta, ola-jos iszap) ártalmatlanítása megtörtént.

Pallaghy Orsolya (SD vezető tanácsadó) előadásában kiemelte, hogy a MOL a tár-sadalmi felelősségvállalás (CSR) kifejezés helyett a fenntartható fejlődést alkalmaz-za, ezzel is megerősítve, hogy a feladat nem csupán társadalmi kérdés. A csoport ilyen irányú tevékenysége egyedülálló ab-ban a tekintetben, hogy az igazgatósági tagokból álló Fenntartható Fejlődés Bi-zottság a vezérigazgató elnökletével biz-tosítja a legfelsőbb szintű elkötelezettsé-get és döntéshozatalt. A szervezetek kép-viselőiből létrejött munkacsoport biztosít-

ja a gyakorlatban, hogy a fenntarthatósá-gi célkitűzések beépüljenek a vállalat üzleti stratégiájába, valamint meghatároz-za szervezeti szinten a szükséges fejlesz-téseket.

Havasi Péter / KÖVET

Érdekli, mások hogyan csinálják?Céglátogatások 2008-ban is!

Vállalat* Időpont

Denso Gyártó Magyaror-szág Kft.

2008. január

Hárskúti Megújuló Ener-gia Központ

2008. március

Zwack Unicum Nyrt. 2008. május

Organica-VWS Zrt. 2008. július

Audi Hungaria Motor Kft. 2008. szeptember

Béres Gyógyszergyár Zrt. 2008. november

*tájékoztató jellegű információ, a vállalatok és az idő-pontok egyeztetés alatt

egy példát kellene említenem, akkor a 2003-as üzemzavart emelném ki a Paksi Atomerőműben, ami érthetően elég nagy hullámokat kavart. Sajnálatos, hogy a dolog éppen nálunk történt. Ne-héz, vagy talán lehetetlen is kívülállók-nak egy ilyen eseményről úgy beszámol-ni, hogy az műszakilag helytálló és egy-ben közérthető is legyen. Az erre vonat-kozó kommunikációt a szakma „művé-szei” szervezik. Mégsem az a legfontosabb az ügyben, hogy a fejlemé-

nyeket jól kommunikáltuk, hanem az, hogy az esemény összes következmé-nyét végül sikeresen felszámoltuk. Azok a munkatársak, akik az üzemzavar felszá-molásán dolgoztak, úgy rakták rendbe a dolgokat, hogy az erőmű a korábbinál nagyobb kapacitással és várhatóan a ter-vezettnél hosszabb ideig üzemelhet. Hi-szem, hogy az atomenergia jó, tiszta energiaforrás, az országnak hosszú távon

szüksége van rá. Persze a saját – benn-fentes – véleményével természetesen mindig vigyáznia kell az embernek. Az Országos Környezetvédelmi Tanács tag-jaként, ahol tudósok, a civil szervezetek képviselői (zöldek), és vállalati szakem-berek tevékenykednek együtt, idős fejjel csiszolhattam diplomáciai képességei-met, hogy megtaláljuk a közös nevezőt, vagy még inkább a legkisebb közös többszöröst úgy, hogy az ne legyen el-hanyagolhatóan kicsiny.

Ötven év múlva Ön szerint milyen lesz a villamosipar?

Meggyőződésem, hogy vil-lamos energiára ötven, sőt öt-száz év múlva is szükség lesz. Az más kérdés, hogyan, miből és milyen mellékhatásokkal ál-lítjuk elő, képesek leszünk-e gazdaságosan és nagyobb vo-lumenben tárolni, kisebb vesz-teséggel szállítani. A XIX. szá-zad végén is voltak félelmek,

hogy bizonyos kérdéseket az emberiség nem tud megoldani. Például attól féltek, hogy ha a lovaskocsi-forgalom ugyan-olyan ütemben növekszik, mint koráb-ban, elönt minket a melléktermék. Még-sem ez történt. És a probléma nem ma-gától oldódott meg, hanem mi, emberek megoldottuk. A fenntarthatósági kérdést néha leegyszerűsítem arra, hogy az em-beriség túléli-e, megoldja-e úgynevezett

globális problémáit, vagy sem. A járvá-nyok, a túlnépesedés, a terrorizmus vagy a klímaváltozás, egyszóval a globális kihí-vások között nem szabad fontossági sor-rendet felállítanunk, mert hiába gyógyít-juk meg valakinek a tüdejét, ha közben leáll a szíve. Optimistának tartom ma-gam, de azt hiszem, hogy az egész embe-riséget érintő problémák megoldását nem várhatjuk a hétköznap emberétől, aki elsősorban saját mindennapi problé-máival van elfoglalva, annál nem tud, vagy nem akar távolabb tekinteni. A megoldásokat a tudósok, a szakemberek és a politikusok összefogása segíthet megtalálni. Ráadásul a nagy, gyorsan fej-lődő gazdaságoktól – mint India, Kína, Mexikó vagy Brazília – nem vitathatjuk el a jogot ahhoz, hogy gazdaságilag erős ál-lamokká váljanak, eljussanak arra a szint-re, amit a fejlett országok már elértek. Nélkülük viszont a problémák nem kezel-hetőek, éppen ezért szükséges ösztönöz-nünk a globális, közös felelősségvállalást. Ezért tartom jónak az olyan kezdeménye-zéseket, amilyen pl. a Kiotói Jegyző-könyv. Ez, bár jól láthatóak a megvalósí-tás nehézségei, véleményem szerint pél-daértékű lehet abban a tekintetben, hogy összefogással az emberiség egyre bonyolultabb problémák megoldására is képes lehet – remélhetőleg még időben.

Polgár Emese / KÖVET

Névjegy

Név Civin Vilmos

Beosztás környezetvédelmi osztályvezető

Végzettség vegyészmérnök

Családi állapot nős, 1 gyermek (Péter)

Szabadidő tenisz

Kedvenc könyv Erich Maria Remarque: Lisszaboni éjszaka


4

... a fenntarthatóság feléLépések... Másért vállalkozó?

Szépen élniHogyan válik a segíteni akarás, az elhivatottság, a másokról való gondoskodás

közösségi igény által életre hívott sikeres, jól menő vállalkozássá? –Molnár Dánielné Ilcsi néni, a szépítő füvek nagyasszonya tudja a választ. Másért vállalkozó sorozatunk mostani számában az immár tradicionális magyar vállalatnak számító, ILCSI Szépítő

Füvek Biokozmetikai Kft. ”másságát” vizsgáltuk.

Megérkezve a külvárosi zöldövezetben ta-lálható vállalathoz, Ilcsi néni unokája fogad. Mint kiderült, Ilcsi néni lakóháza közvetle-nül a három generációs családi vállalkozás mellett van, így különösen nagy megtisztel-tetésnek éreztem, hogy a minden nő által ismert és elismert kozmetikuszseni saját otthonában meséli el, hogy honnan is in-dult el a háromszoros Superbrand dí-jas biokozmetikai termékek története.

Csontkovács és füvesasszony a fel-menők között, vagy inkább az egy-szerűség és a gyakorlatiasság hozta meg a sikert?

Az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. története egészen 1958-ig vezethető vissza. Ak-koriban, bár igen nagy igény mutatko-zott a szépségápolás iránt, nem álltak rendelkezésre megfelelő kozmetiku-mok. Mondhatni, szinte semmi nem állt a kozmetikusok rendelkezésére ah-hoz, hogy kezelni tudják a bőrproblé-mákkal a kozmetikába igyekvő nőket. Az ötvenes évek végétől kozmetikusként dolgozó Molnár Dánielné ezekben az ínsé-ges időkben rengeteg tapasztalatot gyűj-tött, és fokozatosan rájött, hogy mi kell az embereknek. Elkezdett saját anyagokkal kí-sérletezni és Magyarországon addig nem létező krémeket, kozmetikai szereket állí-

tott elő. Mivel nógrádi származású palóc lány volt, a régi öregektől tanult biokozmetikai alapokat próbálta hasznosí-tani, mint később kiderült, nem kis sikerrel. Az idők során felbukkanó újabb és újabb bőrproblémákra újabb és újabb gyógyírt talált és a „termékskála” bővülésével már nem csak saját kuncsaftjainak száma nőtt,

de kollégái is sorra keresték fel és adták le a megrendeléseiket a kizárólag növényekből készült krémekre. A kozmetikai szerek hiá-nyából eredő nagy kereslet az Ilcsi termé-kekre lassan körvonalazni kezdte az „üzleti lehetőség” gondolatát. Ám a körülmények csupán 1984-ben tették lehetővé, hogy lét-rejöhessen az Ilcsi szépítő füvek Gmk…

A pincéből induló vállalkozás

Húszévnyi kozmetikai praxissal, és számta-lan szakmai konferencián gyarapított tu-dással a háta mögött tehát Molnár Dánielné és Ferenc nevű fia 1984-ben meg-alapították a vállalkozást, amely a vendé-gek problémáinak személyre szabott keze-lésén alapult és egy pincében berendezett laborban kapott helyet. A családtagok munka után, esténként és hétvégén jártak el gyógynövényeket gyűjteni, keverték a krémeket és fejlesztették az újabb és újabb kozmetikumokat. Ferenc elsajátította édes-anyja évek alatt felhalmozott tudását, ta-pasztalatát és felügyelte a vállalat üzleti

ügyeit. 1989-ben léptek ki a professzionális kozmetikai piacra. Hogy ez mit is jelent pontosan, arról később.

A biokozmetikumok a nyolcvanas, ki-lencvenes években közel sem voltak ennyi-re keresettek, mint napjainkban. A család minden szabad idejét kitöltő vállalkozásból hét évig nem vettek ki nyereséget, mindent

visszaforgattak, fejlesztettek. Ké-sőbb néhány professzionális keverő berendezés beszerzésével és alkal-mazottak felvételével beindult a na-gyobb volumenű munka és immár Molnár Ferenc is főállásban vezette a kft-t.

A professzionális kozmetikai piac és a termék

Arról, hogy mit is jelent a professzio-nális kozmetikai piac, és hogy mi-ként működik napjainkban a válla-lat, Molnár Ferenccel az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetek.

„Az Ilcsi termékek kiskereskedelmi forga-lomban nem kaphatóak” - avat be Ferenc bennünket. „Kizárólag szakembereknek ér-tékesítjük, ők adják tovább a közvetlen fel-használóknak. A vállalat legfontosabb fel-adatának a problémamegoldást tekinti, és az csak célzottan, személyre szabottan hoz-hat eredményeket.” Ezért Ilcsi néni tapaszta-latát évente több mint 1500 kozmetikusnak adják át ingyenes elméleti és gyakorlati képzések keretében, hogy a diagnózist és a kezelést valódi eredmények követhessék a termékeket használók körében. Így a ter-

A vállalatról

CégnévIlcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft.

Alapítás éve 1984

Foglalkozta-tottak száma

30

Tulajdonos Molnár Ferenc

Éves forgalom 350 millió Ft (2006)

Telephely Budapest

Fő termékek Testápolási cikkek gyártása

Díjak

1999 – Molnár Dánielnét a Magyar Köztár-sasági Érdemrend Kiskeresztjével tűntették ki munkásságáért2005 – Természetgyógyászatért díj2004-2005-2007 – Superbrand2007 – Monár Dánielnét a Health and Beauty Europe Életmű díjával tüntették ki

Névjegy

Név Molnár Ferenc

Életkor 52 éves

Beosztás Ügyvezető igazgató

Végzettség Hivatásos fotós

Család 4 saját és 2 nevelt gyermeke van

Hobbi Vitorlázás, régi könyvek és balato-ni képeslapok gyűjtése

Kedvenc író Márai Sándor



5

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozó?

méket megvásárló nem csupán egy vegyi anyagoktól mentes, igazi növényeket (zöld-ségeket, gyümölcsöket és gyógynövénye-ket) tartalmazó biokozmetikumot kap, ha-nem egyúttal mindazt a szakmai tapaszta-latot is, amit Molnár Dánielné negyven éves kozmetikusi praxisa alatt, valamint a szám-talan hazai és külföldi szakmai fórumon el-sajátított.

Másért vállalkozó?

„Úgy vélem az Ilcsi Kft. más, mint a mai ma-gyarországi vállalatok”- mondja Molnár úr.

Más, mert ugyan idő közben üzleti ala-pokra helyeződött, a termék egy piaci rés lefedésére jött létre, mára pedig a termelés a tudatos fogyasztók választási lehetősége-it bővíti.

Más, mert a vállalat életében a profit előtt a szakmai elhivatottság, a „szakorien-táltság” az elsődleges. A mai napig szerepel például a termékpalettán ráfizetéses előállí-tású termék.

Más, mert jelenleg több mint 30 magyar oktatási intézményt támogatnak termékek-kel, szakirodalommal, oktatásokkal. A jövő „konkurenciáját” képző kozmetikuspalántá-kat még a laboratóriumban is szívesen lát-ják és adják át nekik az 50 éves tapasztala-tot (természetesen a titkos receptek össze-tételét nem).

Más, mert a külföldön 27 országban kap-ható és luxusterméknek számító termékkel

a magyar eredetet, a magyar értékeket tu-datosan erősítik.

Más, mert a hazai kozmetikusok közül évente több mint 1500-nak tartanak ingye-nes elméleti és gyakorlati továbbképzéseket, gondoskodva ez által a hazai kozmetikus szakma szaktudásának növeléséről és euró-pai szintű elismertségéről, vezető szerepéről.

Más, mert a 30 főt alkalmazó vállalatnál minden dolgozót szinte családtagként ke-zelnek. Ezt az alacsony fluktuáció is vissza-igazolja. Az első alkalmazott például még a mai napig a vállalat alkalmazásában áll.

Más, mert a sikertörténet „nem eladó”! Az utóbbi évek kiemelkedő sikereinek ha-tására több külföldi kozmetikai cég is aján-latot tett a Szépítő Füvek Kft. megvételére.

Bár egy ilyen bomba üzlet nyílvánvalóan a könnyebb és gyorsabb út lenne például a család több generációig előremutató stabil anyagi hátteréhez, ám az eladás pillanatá-

ban valószínűleg elveszne minden érték, amitől ez a vállalat MÁS.

Értékeik mellett a vállalat vezetője termé-szetesen azzal is tisztában van, hogy vannak még hiányosságaik, például a környezettu-datosság területén. De bízik benne, hogy a vállalkozás generációról generációra a csa-lád tulajdonában maradva tovább növelhe-ti, pontosabban fejlesztheti értékeit.

Az, hogy az Ilcsi Szépítő Füvek Biokoz-metikai Kft. teljes mértében beleillik-e a KÖVET által kialakított Másért Vállalkozó koncepcióba, vitatható, és egyetlen dél-előtt során nem is dönthető el.

Ám úgy gondoljuk, különösen a jelenle-gi gazdasági körülmények között, hogy egy hazai kkv esetében mindenképpen ritka és példaértékű jelenséget tapasztalhattunk a vállalatnál tett látogatásunkkor.

Vályi Zsuzsa / KÖVET

Névjegy

Név Molnár Ferenc

Életkor 52 éves

Beosztás Ügyvezető igazgató

Végzettség Hivatásos fotós

Család 4 saját és 2 nevelt gyermeke van

Hobbi Vitorlázás, régi könyvek és balato-ni képeslapok gyűjtése

Kedvenc író Márai Sándor

Másért Vállalkozó?

Mai tipikus kozmetikai vállalat Ilcsi Szépítő Füvek Kft.

Cél, küldetésTulajdonosok profitjának maximalizálá-sa az elvárt környezeti és társadalmi fe-lelősség minimuma mellett

Felhasználó problémájának megoldása, „szakorientáltság”

Termék, értékesítésKöltségcsökkentés és piacnövelés akár a minőség rovására

Egy megbízható termék felelős eljutta-tása a felhasználóhoz

ProfitTulajdonosok vagyonát növelni, részvé-nyesi érték maximalizálása

Tulajdonosok tisztes megélhetése mel-lett folyamatos visszaforgatás és fejlesz-tés, „jövőképzés”

Alkalmazottak Humán erőforrásEgy harmadi k családtag, családias lég-kör, alkalmazottak megbecsülése

Megjelent Tóth Gergely könyve a vállalati felelősségmélyebb értelmezéséről

A vállalati felelősség (VF vagy CSR) létjo-gosultságát ma már kevesen vitatják. Gom-bamód terjednek a VF szabványai, eszközei, sőt eszköztárai. Ma már minden magára adó nagyvállalatnak van CSR bizottsága, osztálya, jelentése, de legalább felelőse. A dolgok látszólag sínen vannak.

Mégis: bár a szélsőséges és gyakorlatban is fellépő multi-ellenzők kevesen vannak, so-kak szerint a nagyvállalatok hatalma körüli le-gitimációs válság eloszlatásához nem járult hozzá a VF mozgalom. Ezen könyv szerzője szerint ennek fő oka, hogy a vállalati felelős-séggel foglalkozók nem veszik a bátorságot, hogy a kérdést objektív valóságként kezeljék. Korunk válságjelenségei nem kezelhetők olyan szinten, mint eddig. Átgondoltabb és mélyebb megközelítésre van szükség. E könyv fő célja, hogy gondolkodásra és vitára késztessen a mélyebb VF értelmezéséről.

Üres beszédről és divatról vagy komo-lyabb változásról van szó? Belesimul a válla-lati felelősség mozgalom a menedzsment-divatok sorába? Sikerül kihúzni a „méregfo-gát”, mint a vállalati környezetvédelem ese-tében történt? Vagy valóban megváltoztat-ja a gazdaságot, s ezen keresztül a világot? Esetleg a katasztrófa-forgatókönyv íróknak lesz igazuk? Ezeket a kérdéseket feszegeti a könyvben a szerző, mely gondolatindítólag biztosan hatni fog, de mint jeleztük, a vála-szok elfogadása nagyon is ízlés dolga.

A Valóban Felelős Vállalat c. könyv 2007 őszén látott napvilágot, szerzője Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára. A könyv 100 oldalon, magyar és angol nyelven is megjelent.

A könyv megrendelhető a KÖVET titkárságán és a www.kovet.hu címen 1400 Ft+ÁFA áron.


6

... a fenntarthatóság feléLépések... Tisztább termelés

Együttműködés a fenntartható fejlődésért1

III. rész: Együttműködés az ellátási láncok mentén

A Lépések megelőző két számában (2007. nyár és ősz) olyan együttműködési formák bemutatását kezdtük meg, melyek a vállalatok részvételével valósulnak meg és céljuknak a környezeti

teljesítmény javítását, a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzik ki. Sorozatunk következő cikkében a vállalati beszerzési folyamatok zöldítésével foglalkozunk, mint az együttműködés

speciális formájával: az ellátási lánc menedzsmenttel.

Az ipari ökológia megközelítéséhez hason-lóan a vállalati beszerzések környezeti szempontú átalakítására törekvő irányzat is a fenntartható fejlődés környezeti pillérére koncentrál. A beszerzési láncok „zöldítése” az életciklus szemléleten alapul, mely sze-rint a termékek és szolgáltatások környezeti hatásait a nyersanyagok kitermelésétől kezdve az összes feldolgozási lépés és a fo-gyasztás, valamint az elhasználódás során keletkező környezeti károk együttese hatá-rozza meg és ezért a környezetbarát meg-oldások kidolgozása során a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelem-be kell venni. E szemlélet gyakorlati megva-lósítását tűzi ki céljául a vállalati szférában a környezetbarát vagy zöld beszerzés.

A zöld beszerzés, az ipari ökológiához hasonlóan, széles teret nyújt a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködésnek: a nagy mennyiségben vásárló multinacioná-lis cégek által meghatározott elvárásoktól (például a felhasználni tiltott alapanyagok listájától) a termékek környezetbarát terve-zésére vonatkozó együttműködésekig. Ezekre az együttműködésekre is jellemző azonban, hogy a vállalati szférán kívül leg-feljebb tanácsadók, illetve kutató szerveze-tek bevonásával valósulnak meg és nem vonják be az érintett felek szélesebb körét a döntési folyamatokba.

A környezetbarát beszerzés egyik meg-valósulási formája a kormányzati szerveze-tek által alkalmazott zöld közbeszerzés, mely a helyi vagy regionális önkormányzat-ok, illetve különböző kormányzati szerveze-tek számára termékeket és szolgáltatásokat értékesíteni kívánó gazdálkodók számára határoz meg feltételeket.

A zöld beszerzés gyakorlati megvalósítá-sára világszerte számos példa kínálkozik, amit a legtöbb fejlett országban kormány-zati erőfeszítések is támogatnak. A Nemzet-közi Zöld Beszerzési Hálózat (IGPN, International Green Purchasing Network) célja például, hogy minden folyamat, ter-mék, szolgáltatás a lehető legkisebb kör-

nyezeti hatást okozza, függetlenül előállítá-sa, illetve fogyasztása helyétől. Az IGPN sze-rint a zöld beszerzés számos előnyt nyújt az alkalmazó szervezetek számára: a nyers-anyagok, energiahordozók, és a hulladékok hatékonyabb kezelése által csökkenti a vál-lalati költségeket; javítja a beszerzési folya-mat biztonságosságát; elősegíti az innová-ciót és javítja a vállalatok megítélését. Az IGPN honlapján (http://www.igpn.org/) több hasznos információ között megtalál-ható egy útmutató is a környezetbarát be-szerzés gyakorlati al-kalmazásáról.

Az USA-ban az EPA2 adott ki útmutatót a vállalati anyaggazdálkodással és beszerzés-sel foglalkozó szakemberek számára a kör-nyezeti szempontok beszerzési tevékeny-ségbe való integrálásával kapcsolatban. Út-mutatójában az EPA a zöld beszerzés köz-vetlen pénzügyi előnyein kívül hangsúlyoz-za, hogy segítségével a vállalatok csökkenthetik a veszélyes anyagok kezelé-sére és az ehhez tartozó képzési feladatokra fordított erőfeszítéseiket és az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségét.

A Business for Social Responsibility Education Fund nevű szervezet a beszállí-tók szempontjából vizsgálta a zöld beszer-zés előnyeit, illetve lehetőségeit (BSR, 2001). A szervezet 25, az autóiparban, elekt-ronikai iparban, erdészeti termékek gyártá-sával, illetve üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalat képviselőivel készített interjúkat és megállapítja, hogy a legtöbb megkérdezett vállalatot már megkeresték környezeti kér-désekkel vállalati vevőik, amelyek alapján azok a környezeti teljesítményüket érintő intézkedéseket hoztak. E megkeresések igen eltérőek voltak a különböző ágazatok-ban: az autó- és elektronikai iparban példá-ul elsősorban a különféle veszélyes anya-gok kiváltására, míg az erdészeti termékek előállításával foglalkozó vállalatok esetében a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatko-zó kérdések voltak a jellemzőek. Bár jóval

kisebb mértékben, de a szolgáltatási szférá-ban tevékeny vállalatokat is megkeresték már környezeti kérdésekkel vevőik.

A kutatás szerint a beszállítók érdekes módon leggyakrabban amiatt panaszkod-tak, hogy vásárlóik ugyan érdeklődnek kör-nyezeti teljesítményük iránt, de e szempon-tokat általában nem integrálják megfelelő-en beszerzési döntéseikbe és azok tovább-ra is alapvetően a kínált termékek, illetve szolgáltatások árára épülnek (BSR, 2001).

Számos – elsősor-ban multinacionális – vállalat folytat ak-tív tevékenységet a

környezetbarát beszerzés területén. A General Motors vezetésével jött létre 2003-ban az autóipari óriást és beszállítóit, illetve az EPA-t magába foglaló együttműködés (SP, Suppliers Partnership for the Environment), melynek célja az amerikai vállalatok versenyképességének és környe-zeti teljesítményének együttes javítása. A szervezet az iparágban alkalmazott legjobb környezeti megoldások fórumául szeretne szolgálni és szándékai szerint különösen a kisebb beszállítók számára fog majd segít-séget nyújtani.

Az SP tevékenységét munkacsoport-okon keresztül fejti ki, melyek jelenleg a csomagolóanyagok környezetbarát terve-zésére, a termelő vállalatok környezeti telje-sítményének a mérésére és a fenntartható termékek előállításának a lehetőségeire koncentrálnak (SP: http://www.supplierspartnership.org).

A zöld beszerzés hazánkban még csak a kezdeti lépéseket teszi meg, de azért példá-kat már itthon is találhatunk.

Budapest városa, mint az ország egyik legnagyobb ajánlatkérője próbál meg pél-dát mutatni a környezetvédelem területén. A Fővárosi Önkormányzat által 2006 júniu-sában elfogadott Zöld Közbeszerzési Sza-bályzat célja a környezetbarát építési mód-szerek preferálása; energiatakarékos meg-oldások alkalmazása az irodatechnikai be-

A Szívbarát Munkahely pályázat győztesei

Kisvállalati kategória:

1. Mediaedge:cia Hungary Kft.

2. DOW Hungary Kft.

3. KÖVET-INEM Hungária

Nagyvállalati kategória:

1. Alcoa-Köfém Kft.

2. Coca-Cola Beverages Mo. Kft.

3. Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Kp.



7

... a fenntarthatóság feléLépések...Tisztább termelés

szerzések során; környezetbarát irodasze-rek alkalmazása (alacsony ózonkibo-csátású fénymásolók, takarékos berendezések, újra-tölthető patronok stb.) és a műanyaghulla-dékok csökkentése újrahasználható iroda-szerek segítségével.

Vállalati szinten is megjelenik hazánk-ban a környezetbarát beszerzés, amit a kör-nyezeti irányítási rendszerek (ISO14001 és EMAS) is támogatnak a beszállítók környe-zeti szempontú vizsgálatának kötelezővé tételével. Az Audi Hungaria Motor Kft. pél-dául már másodszor írta ki Környezetbarát Beszállítói Díját, melynek célja többek kö-zött a legjobb megoldási módok feltárása a beszállítók körében.

A környezetbarát beszerzés viszonylag rövid múltra tekinthet vissza, de mind a vál-lalati, mind pedig a kormányzati szféra szá-mára jó lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődés gazdasági és környezeti követel-ményeinek a megvalósítása terén. A fenti példák jól mutatják, hogy az ipari ökológiai tapasztalatokhoz hasonlóan, a zöld beszer-zés megvalósításában is szerepük van a konkrét pénzügyi előnyök kiaknázására va-ló törekvéseknek, de már a gyakorlatban is

megjelentek a szervezetek közötti mélyebb együttműködés különböző formái (pl. a környezetbarát terméktervezés területén). A beszállítói lánc mentén történő együtt-működés is jelentős erőforrásokat igényel-het, ami különösen a kis méretű vállalatok számára nehezíti meg a részvételt. E nehéz-ségeket azonban ellensúlyozhatja a nagy méretű vevők jelentős piaci ereje, ami az ipari ökológiai megoldásoknál hiányzik. Ez a piaci nyomás a beszállítókat arra kénysze-rítheti, hogy a megnövekedett (kezdeti) költségek ellenére vegyenek részt az együttműködésben és javítsák környezeti teljesítményüket. A nagyvállalatok piaci előny megszerzésére használhatják javuló környezeti teljesítményüket, míg beszállító-ik hosszú távon is biztosíthatják a terméke-ik felvételét jelentő kapcsolatokat.

A beszállítói láncok másik előnyét jelent-heti az a tanulási folyamat, mely a teljes lánc „zöldüléséhez” vezethet. Az ilyen jelle-gű együttműködések keretében ugyanis a beszállítók olyan ismeretek birtokába jut-hatnak, melyek számukra korábban nem voltak elérhetőek. Példaként említhető a környezeti irányítási rendszerek bevezetése

vagy a közösen kidolgozott termelési eljá-rások, a környezetet kevésbé károsító alap-anyagok alkalmazása stb.

Zilahy Gyula / TTMK

____________Jegyzetek:

A szerző Vezetéstudomány c. folyóiratban (XVIII. évf. 2007. 4. 1 szám) megjelent cikke nyomán.Environmental Protection Agency, az USA környezetvédelmi 2 minisztériuma

Felhasznált irodalom:BSR (2001): Suppliers’ Perspective on Greening the Supply •Chain; Business for Social Responsibility Education FundDarnall, N. és A. Pavlichev (2005): Environmental Policy Tools •and Firm-level Management Practices in the United States; OECDDemeter K., Gelei A. és Jenei I. (2006): A vállalati stratégia ha-•tása az ellátási lánc menedzsmenteszközeire; Vezetéstudo-mány, XXXV. évfolyam, 4. szám.Kerekes, S., Harangozó, G., Németh, P., Nemcsicsné Zs. A. •(2005): Environmental Policy Tools and Firm-level Management Practices in Hungary; OECDKraatz, M. S. (1998): Learning by association? •Interorganizational networks and adaptation to environmental change; Academy of Management Journal, 41(6): 621-643. o.Manring, S.L. és S. B. Moore (2006): Creating and managing a •virtual inter-organizational learning network for greener production: a conceptual model and case study; Journal of Cleaner Production, article in press: 1-9

Léteznek szívbarát munkahelyek!

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) idén júniusban pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy megtalálja az ország leg-inkább szívbarát munkahelyeit. A kis- és nagyvállalati kategóriában meghirdetett versenyre összesen mintegy 120 pályázat érkezett.

A pályázóknak többek között arról kel-lett beszámolniuk, hogy mennyire fordíta-nak figyelmet a munkahelyükön a helyes táplálkozásra, mennyire biztosí-tott a rendszeres testmozgás lehetősége és milyen gyakorla-tok vannak a stressz kezelésére az adott vállalatnál.

Büszkén jelenthetjük, hogy kisvállalati kategóriában a KÖVET titkársága harmadik helyezést ért el, míg tagvállalatunk, az Alcoa-Köfém Kft. a nagyvállalati kategóriá-ban az ország legszívbarátabb munkahely-ének bizonyult.

Gratulálunk az Alcoának, és egyben bíz-tatnánk minden vállalatot a jó gyakorlatok átvételére!

A munkatársak egészségével való törő-dés megtérül. A távollé-tek csökkenésével nő a termelékenység, csök-kennek a táppénzkiadá-sok, a kieső munkaerő helyettesítésével együtt járó ráfordítások.

Az OEFI felmérései szerint Magyarországon évente 400-500 milliárd forintot lehetne megta-karítani, ha a vállalatok a munkavállalóik egész-ségi állapotára felelősen odafigyelnének.

Vályi Zsuzsa / KÖVET

A Szívbarát Munkahely pályázat győztesei

Kisvállalati kategória:

1. Mediaedge:cia Hungary Kft.

2. DOW Hungary Kft.

3. KÖVET-INEM Hungária

Nagyvállalati kategória:

1. Alcoa-Köfém Kft.

2. Coca-Cola Beverages Mo. Kft.

3. Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Kp.

A Coop a jövőben külön cimkével kíván-ja megjelölni azokat az importált árukat, melyeket repülővel szállítottak az adott or-szágba. Ráadásul a COOP maga is kevesebb terméket reptet majd, adta a vevői tudomá-sára sajtóközleményében.

A légiutas logó alatt olyan termé-keket találunk majd, mint az eg-zotikus gyümöl-csök, zöldségek, rózsák, valamint új-zélandi bárányhús, argentin marhahús. A "BY AIR" feliratú cimkével a Coop vásárlóinak a lehe-tő legnagyobb átláthatóságot kívánja nyúj-tani, közölte a kereskedő.

A deklaráció mellett ráadásul a Coop állí-tólag vizsgálja, hogy lemond a különböző repülőgéppel szállított termékekről. Egy belső irányelv szerint állítólag csak ott lesz engedélyezett a légiszállítás, ahol ez minő-ségi okokból vagy időszűke miatt másho-gyan nem lehetséges.

A Coop közleménye szerint tovább kom-penzálja a CO2 kibocsájtását üzleti útjai és légiszállításai révén.

Légiutas logó a Coopnál


8

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

Az elszámoltathatóság mércéjeAz Accountability Rating Hungary 2007 (ARH2007) a legnagyobb magyarországi vállalatok elszámoltathatósági rangsora. Egy furcsa, idegenül ható szó, egy titkos

módszertan, százalékpontok, végül egy rangsor győztesek és vesztesek nélkül. Miről is van szó, és mire is jó az ARH2007 egyáltalán?

Cél az összehasonlíthatóság

Az Accountability Rating módszertant a világhírű think-tank, az AccountAbility és az egyik legelismertebb angol CSR-tanácsadó cég, a csrnetwork közösen fej-lesztette. A módszertan alapján a legna-gyobb vállalatokat értékelik, előre meg-határozott kérdések (több mint 60) és szempontok (több mint 200) szerint. A módszertan lehetővé teszi a vállalatok egymással való összehasonlíthatóságát, amivel az a fejlesztők célja, hogy a vállala-tokat ösztönözzék az átláthatóbb műkö-désre, valamint arra, hogy megértsék a környezetükre kifejtett hatásaikat és a társadalom elvárásait, hogy párbeszédet folytassanak a külső és belső érintettjeik-kel, s hogy ezen párbeszédek eredményét beépítsék stratégiájukba és mindennapi működésükbe. Az Accountability Rating ezek közül azt vizsgálja, hogy a vállalat mit állít önmagáról saját nyilvános anya-gaiban. A Fortune Top100 vállalata alap-ján készül a globális lista (AR2007), ha-zánkban pedig a Figyelő Top200 előzetes listája szerinti 40 legnagyobb vállalatot, valamint az olajipar, az autóipar, az ener-giaipar és közszolgáltatók, a telekommu-nikációs és elektronikai és a pénzügyi pi-acok további 22 vállalatát tartalmazza a rangsor (ARH2007).

Az elszámoltathatóság fogalma

A módszertan szerint vizsgált elszámol-tathatóság a vállalat azon kötelességére vonatkozik, hogy miképpen magyarázza és indokolja meg tevékenységét, akcióit, programjait, és vállalja a felelősséget e tevékenységek és programok (valós és le-hetséges) következményeiért. Az AA1000 tanúsítási standard szerint az a vállalat el-

számoltatható, amelyik: Átlátható és átvilágítható: vagyis •őszinte a tevékenységét, programjait, azok indokait és a mögöttes okait ille-tően, továbbá nyíltan vállalja ezeknek az emberekre és a környezetre gyako-rolt hatásait (és minderről nyitott kom-munikációt folytat).

Reagáló: reagál azon érintett egyének •és szervezetek aggályaira, akik befo-lyásol(hat)ják a vállalatot, vagy a válla-lat befolyásol(hat)ja őket.Együttműködő: jogkövető és ezen túl-•menően csatlakozik önkéntes egyezmé-nyekhez, keretmegállapodásokhoz is.

Kommunikáció vs. CSR

A rangsorban szereplő vállalatoknak ugyan van jogi engedélyük arra, hogy

működjenek, ugyanakkor ennél is fonto-sabb a társadalom elismerése, engedélye. Míg egy embernek elnézzük, ha egy adott társaságban szótlan, magába fordu-ló, vagy titkolózó, addig egy vállalattól, amely adott gazdasági, társadalmi és kör-nyezeti rendszerben annak jól-létének fo-kozásáért működik, elvárunk bizonyos fo-

kú transzparenciát, nyitottságot. A ma-gyarországi értékelést végző Braun & Partners Network számára is fontos, hogy a kommunikációt és a társadalmi felelős-ségvállalást ne egy skála két végpontjá-nak tekintsük, hiszen a kommunikáció fontos és szükséges eszköz a CSR haté-konnyá, hatásossá, eredményessé tételé-hez. Vannak vállalatok, amelyek tényleges teljesítményüknél többet állítanak ma-gukról – az értékelők nem kívánnak igaz-ságot tenni, ennek felelősségét a tényle-

A Top 5 elszámoltatható vállalat:1. Magyar Telekom2. Magyar Villamos Művek3. MOL4. Tiszai Vegyi Kombinát5. Állami Autópálya Kezelő

Tavaly óta a legnagyobb fejlődést elért vállalatok:1. CIB Bank (8% -ról 28%-ra)2. GE (4%-ról 18%-ra)3. Pannon (12%-ról 19%-ra)4. Magyar Villamos Művek (39%-ról 45%-ra)5. Budapesti Elektromos Művek (17%-ról 23%-ra)

Az értékelés dimenziói és néhány szempontjaÉrtékelés területe Fő szempontok

Stratégia (20%)A lényeges, nem pénzügyi hatások (környezeti, társadalmi és tágabb gazdasági) egyértelmű azonosítása iparág-specifikusanAz érintettek bevonása a stratégiaalkotásba

Irányítás (15%)

A nem pénzügyi kérdések és teljesítmény integrálása a felső szintű (igazgatósági) döntéshozatalbaAz érintettek érdekei figyelembevételének intézményesítéseTársadalmilag felelős befektetési és beruházási döntések

Teljesítmény-menedzsment (15%)

A nem pénzügyi kérdésekkel összefüggő teljesítmény növelésére al-kalmazott ösztönzési és képzési rendszerek. A nem pénzügyi teljesítmény mérése, ahhoz kapcsolódó transzpa-rens célok kitűzése

Érintettek bevonása (20%)Érintettek azonosítása, intézményesített bevonásuk és az aggályaik meghatározása a lényeges nem pénzügyi hatások kapcsán

Nyilvános közzététel (15%)A vállalat nyilvános beszámolása nem pénzügyi teljesítményéről, e cél-ból fenntarthatósági/társadalmi/környezeti jelentés kiadásaÁtláthatóság a jogi megfelelés kapcsán

Tanúsítás/ hitelesítés (15%)

A nyilvánosságra hozott információk teljeskörűsége, a vállalat fogé-konysága az érintettek aggályairaA tanúsítást, hitelesítést végző kompetenciái, függetlensége és pár-tatlansága

RÉSZLETES TÁBLÁZAT: WWW.ARHU.HU

A GSZT ajánlásainak összefoglalásaPiaci szféra, vállalatok Állam, önkormányzatok Civil szféra Média

1. érintetti be-vonás

- érintetti párbeszéd és bevonás ki-alakítása- felelős lobbi

- érintetti bevonás és bevonódás

- működjenek együtt a piaci és az állami szférával- tegyék nyilvánossá a felelős piaccal való együttműködésük elveit, értékeit és formáit

- legyen aktív részese az érintetti partnerségnek

2. irányítás- legyenek független vezetőségi ta-gok- etikai kódex készítése

- nyújtson példát mind önmaga átlát-hatósága, mind munkaadói és tulajdo-nosi szerepének megfelelően

- vegyenek részt külső, függet-len szakértőként- biztosítsák saját irányításuk átláthatóságát

3. stratégia

- felelős marketing- nemzetközi szervezetek ajánlásai-nak átvétele és megvalósítása a stratégiában

- jogi, gazdaságpolitikai háttér biztosí-tása- nemzetközi ajánlások átvétele, részvé-tel nemzetközi kezdeményezésekben

- nemzetközi szabványok, aján-lások terjesztése

- kezdeményezzen iparági együttműködést a társadalom (köz)tudatosabbá tételének elő-segítése érdekében

4. teljesítmény-menedzsment

- vállalatirányítási menedzsment-rendszerek alkalmazása- a „társadalmi címkékhez” folyama-tok kiépítése- beszállítói kapcsolatok felelős ki-alakítása

- felelős közbeszerzés- ösztönzők kidolgozása

- piaci szféra és a média képzé-se

5. közzététel - fenntarthatósági jelentés- állami, önkormányzati vállalatok fenn-tarthatósági jelentése- célzott kommunikáció megvalósítása

- fenntarthatósági jelentés- legyen csatornája és felülete az eredmények, jelentések, társa-dalmi felelősség megjelenésének

6. hitelesítés- hitelesített társadalmi jelentések, illetve folyamatok

- „társadalmi címkék” minősítő rendsze-rének kiépítése és működtetése

- hitelesítésben való részvétel- hitelesség vizsgálata és bemu-tatása



9

... a fenntarthatóság feléLépések...

ges elszámoltatók vállára helyezik. Van-nak vállalatok, amelyek nem beszélnek arról, amit tesznek – az értékelők nem kí-vánják ennek okait megérteni, hanem a módszertan szerinti összehasonlíthatósá-got szeretnék biztosítani.

Hol tartanak az elszámoltatók?

A hazai átlag a tavalyi 17%-ról 14%-ra csökkent. Ez elsősorban a kétszeres min-tanagyságnak köszönhető, továbbá a nemzetközi módszertan szigorodásának. Amennyiben az átlagot növelni szeret-nénk a jövőben, nem csak a vállalatoknak van tennivalójuk. Hiszen az elszámoltat-hatóság fokozásához az érintettek, a tényleges elszámoltatók járulhatnak hoz-zá. Ha vannak információra éhes fogyasz-

tók, munkavállalók, civil szervezetek, ha-tóságok, tulajdonosok, akik keresik az in-formációkat arról, hogy a vállalat miképp építi be üzletvitelébe a társadalmi és kör-nyezeti kérdéseket. Ezen információk alapján tudatosan és felelősen hozzák meg döntéseiket (vásárláskor, munkahely választásakor, támogatás elfogadásakor stb.), és ösztönzik a vállalatokat a jobb eredményre.

A módszertanról és a nemzetközi és helyi rangsorokról további információ a www.accountabilityrating.com és a www.arhu.hu oldalon olvasható.

Fertetics Mandy, tanácsadóB&P CSR management

[email protected]

Vállalatok társadalmi felelőssége

AZ ÉRTÉKELÉS HAT DIMENZIóJÁT MUTATJA AZ ÁBRA. A VÉGSő EREDMÉNYBEN KÜLÖNBÖZő SÚLLYAL SZEREPELNEK AZ EGYES TERÜLETEK

FORRÁS: ACCOUNTABILITY

Az értékelés dimenziói és néhány szempontjaÉrtékelés területe Fő szempontok

Stratégia (20%)A lényeges, nem pénzügyi hatások (környezeti, társadalmi és tágabb gazdasági) egyértelmű azonosítása iparág-specifikusanAz érintettek bevonása a stratégiaalkotásba

Irányítás (15%)

A nem pénzügyi kérdések és teljesítmény integrálása a felső szintű (igazgatósági) döntéshozatalbaAz érintettek érdekei figyelembevételének intézményesítéseTársadalmilag felelős befektetési és beruházási döntések

Teljesítmény-menedzsment (15%)

A nem pénzügyi kérdésekkel összefüggő teljesítmény növelésére al-kalmazott ösztönzési és képzési rendszerek. A nem pénzügyi teljesítmény mérése, ahhoz kapcsolódó transzpa-rens célok kitűzése

Érintettek bevonása (20%)Érintettek azonosítása, intézményesített bevonásuk és az aggályaik meghatározása a lényeges nem pénzügyi hatások kapcsán

Nyilvános közzététel (15%)A vállalat nyilvános beszámolása nem pénzügyi teljesítményéről, e cél-ból fenntarthatósági/társadalmi/környezeti jelentés kiadásaÁtláthatóság a jogi megfelelés kapcsán

Tanúsítás/ hitelesítés (15%)

A nyilvánosságra hozott információk teljeskörűsége, a vállalat fogé-konysága az érintettek aggályairaA tanúsítást, hitelesítést végző kompetenciái, függetlensége és pár-tatlansága

RÉSZLETES TÁBLÁZAT: WWW.ARHU.HU

Elkészült a GSZT ajánlása a társadalmi felelősségvállalásrólA kormány határozata alapján a Gazda-

sági és Szociális Tanács (GSZT) felkérést kapott arra, hogy dolgozzon ki ajánlás-rendszert - igazodva az Európai Unió prio-ritásaihoz - a vállalatok társadalmi felelős-ségvállalásáról. Ennek keretében a GSZT 2006. szeptember 11-i ülésén határozta el egy ad hoc munkabizottság felállítását, mely különböző oldalak képviselőiből áll, és a benne résztvevők konzultációs joggal rendelkeznek. A munkabizottság vezeté-

Az ajánlás szövege nyilvános: ha kiváncsi a teljes szövegre, kérje el a KÖVET titkár-ságán az [email protected] címen!

A GSZT ajánlásainak összefoglalásaPiaci szféra, vállalatok Állam, önkormányzatok Civil szféra Média

1. érintetti be-vonás

- érintetti párbeszéd és bevonás ki-alakítása- felelős lobbi

- érintetti bevonás és bevonódás

- működjenek együtt a piaci és az állami szférával- tegyék nyilvánossá a felelős piaccal való együttműködésük elveit, értékeit és formáit

- legyen aktív részese az érintetti partnerségnek

2. irányítás- legyenek független vezetőségi ta-gok- etikai kódex készítése

- nyújtson példát mind önmaga átlát-hatósága, mind munkaadói és tulajdo-nosi szerepének megfelelően

- vegyenek részt külső, függet-len szakértőként- biztosítsák saját irányításuk átláthatóságát

3. stratégia

- felelős marketing- nemzetközi szervezetek ajánlásai-nak átvétele és megvalósítása a stratégiában

- jogi, gazdaságpolitikai háttér biztosí-tása- nemzetközi ajánlások átvétele, részvé-tel nemzetközi kezdeményezésekben

- nemzetközi szabványok, aján-lások terjesztése

- kezdeményezzen iparági együttműködést a társadalom (köz)tudatosabbá tételének elő-segítése érdekében

4. teljesítmény-menedzsment

- vállalatirányítási menedzsment-rendszerek alkalmazása- a „társadalmi címkékhez” folyama-tok kiépítése- beszállítói kapcsolatok felelős ki-alakítása

- felelős közbeszerzés- ösztönzők kidolgozása

- piaci szféra és a média képzé-se

5. közzététel - fenntarthatósági jelentés- állami, önkormányzati vállalatok fenn-tarthatósági jelentése- célzott kommunikáció megvalósítása

- fenntarthatósági jelentés- legyen csatornája és felülete az eredmények, jelentések, társa-dalmi felelősség megjelenésének

6. hitelesítés- hitelesített társadalmi jelentések, illetve folyamatok

- „társadalmi címkék” minősítő rendsze-rének kiépítése és működtetése

- hitelesítésben való részvétel- hitelesség vizsgálata és bemu-tatása

sére Fekete Istvánt, a Joint Venture Szö-vetség elnökét kérték fel, civil oldalról pe-dig Lukács András (Levegő MCS) mellett Kapusy Pál (KÖVET) is részt vett a munká-ban. Az ajánlás megszövegezésében a szakmai tanácsadó és koordinátor a Braun&Partners volt.

Az ajánlást a végső formájában 2007. október 18-án hagyta jóvá a GSZT plená-ris ülése. Ebben az ajánlásban – nemzet-közi tapasztalatok, módszerek és elvek fi-

gyelembevételével – az anyag készítői megfogalmazták azokat a területeket, le-hetséges cselekvéseket, amelyeket a dön-téshozók figyelembe vehetnek felelősség-vállalási stratégiájuk kialakításához.


10

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-konferencia

Szén-dioxid semleges KÖVET-konferencia2007-ben először és minden bizonnyal nem utoljára szervezte szén-dioxid

semleges módon éves konferenciáját a KÖVET. Az október 25-én, a Gellért Hotelben megrendezett esemény témája a globális klímaváltozás volt, természetesen a vállalatok

vonatkozásában, a délután folyamán pedig egy új műfaj debütált: a dilemmák szemléltetésére talán legalkalmasabb pro-kontra párbeszéd.

Környezettudatosság és gazdasági si-keresség nem egymásnak ellentmondó fogalmak, sőt, napjainkban egyre kevésbé képzelhető el a kettő egymás nélkül – hangsúlyozta többször is Fodor Gábor kör-nyezetvédelmi miniszter a konferencia megnyitóján. A Környezeti Megtakarítási Díjat (a díjról részletek a 13. oldalon) azért is tekinti fontosnak, mert az ösztönzi a vál-lalatokat a környezeti szempontból is fele-lős viselkedésre. Ezt pedig a kormány és ő maga is nagyon jelentős feladatnak tartja. Fodor Gábor szerint az adórendszer szint-jén is jelen kellene lennie a környezettuda-tosságnak, illetve az államnak feladata az is, hogy ösztönözze a gazdasági szereplő-ket az energiahatékony működésre.

„Elsősorban a tudatformálás a célunk a CO2-semleges konferencia megszervezé-sével. Jó példával szeretnénk szolgálni, hogy minél több hasonló rendezvény jöj-jön létre hazánkban. Fontosnak tartom, hogy ne csak a klímaváltozással kapcsola-tos eseményeket, hanem minél több ren-dezvényt szervezzenek karbonsemleges módon” – emelte ki Kapusy Pál, a KÖVET ügyvezető igazgatója. Ha azonban sorren-det szeretnénk felállítani, akkor a kibocsá-tás elkerülése és csökkentése az elsődle-ges, a vonatkozó CO2 kalkulációja és sem-legesítése csak a második lépés lehet. Ezért is ösztönözte a KÖVET, hogy a konferenciá-ra érkezők vegyenek igénybe az utazáshoz tömegközlekedést, vagy esetleg kerékpárt. Mint megtudtuk, az eső és a hideg ellenére ketten is vállalták a nehézségeket, és való-ban biciklivel érkeztek a Hotel Gellértbe. További (közvetett) kibocsátást megelőző intézkedés volt, hogy idén először nem ké-szült papíralapú meghívó, csak elektroni-

kus úton népszerűsítették a konferenciát a szervezők. A számítások alapján kb. 1,2 tonna CO2 kibocsátását kellett végül a szer-vezőknek semlegesíteni, melyre a Hárskúti Megújuló Energia Központtal közösen egy bakonybéli óvoda napkollektoros rendsze-rének kialakításával került sor.

Tóth Gergely, a KÖVET-INEM Hungária főtitkára előadásában három lehetséges fejlődési forgatókönyvet vázolt fel röviden:

1. Sok CO2 és katasztrófák2. Kevés CO2 és növekedés3. Kevés CO2 és fejlődésAz első forgatókönyv a fogyasztás és

energiafelhasználás növekedésével, a köz-

lekedési kibocsátások megsokszorozódá-sával együtt járó globális felmelegedés és klímaváltozás önpusztító útja, amit valószí-nűleg mindannyian szeretnénk elkerülni.

A második forgatókönyv a gazdasági növekedést „szent tehénként” kezelő ökohatékonysági út, ahol a fajlagos kibo-csátások folyamatos javulásának ámulatá-ban élő emberek megfeledkeznek arról, hogy az összenergia felhasználás és az összkibocsátás továbbra is növekvő ten-denciát mutat és az emberiség ökoláb-nyoma – Ázsia és Afrika – kivételével túlnő az ökológiai eltartóképesség szűkös hatá-rain.

A harmadik út a technikai fejlődésbe ve-tett hit mellett a helyi piaci ellátásra, mini-mális kereskedelemre és szállításra épülő környezettudatos társadalom képe, amely felelős módon, önkorlátozással belül ma-rad az ökológiai eltartóképesség határain.

„Miért is kellene egy vállalatnak felelő-sen viselkednie?” – tette fel a kérdést Thomas Dean Maines, a The SAIP Institute at the University of St. Thomas elnöke és sorba vette azokat az állításokat, melyekkel a felelős vállalati magatartás mellett érvelni szoktak. Az első ilyen okként az érintett cso-portok nyomásgyakorlását emelte ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tudatos fo-gyasztói magatartás a gyakorlatban sajnos nem mindig működik, és elsődleges dönté-si szempontként a fogyasztók nem a válla-lat felelős magatartását tartják szem előtt.

Az etikus magatartás gazdasági hasznot is teremthet, bár ez sem igaz minden esetre.

Harmadik megközelítésként egy érzel-mi aspektust vetett fel az előadó, miszerint helyes jó dolgokat tenni. De kinek az érték-rendszere szerint tegyünk jót? – tette fel a kérdést.

Ugyanezt a kérdést tette fel a fenntart-hatósággal kapcsolatban is. Miért foglal-kozzanak vele a vállalatok? A kérdésre ugyanígy nem tudunk egyértelműen vála-szolni. Bár növekszik az elvárás a környe-zetbarát vállalati működéssel kapcsolat-ban, de az érintettek véleménye nem egy-

A 2007-ES KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJBÜSZKE GYőZTESEI



11

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-konferencia

öntetű, az intézkedések időnként ráfizeté-sesek, és kérdésként ugyancsak felmerül, kinek az elvárásai, elvei szerint teszünk jót, ha a zöld eljárások mellett kötelezzük el magunkat.

A negatív helyzetkép alapján az előadó véleménye szerint a széles látókörű, jó íté-lőképességű vezetőkön múlik leginkább a változás. Olyan vezetőkön, akik irányítják ezeket a folyamatokat és éppen a klímavál-tozás jelzi, hogy milyen fontos szerep hárul a jövőben rájuk.

Dr. Pálvölgyi Tamás, az Env-in-Cent Kör-nyezetvédelmi tanácsadó iroda ügyvezető-je a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában is említett lehetséges magyarországi klí-maváltozási következményeket ismertette, felidézve a közelmúltban megdőlt hazai melegrekord és az USA-ban pusztító 6. leg-nagyobb hurrikán kellemetlen emlékét. Ki tudja, mi jöhet még?

Az EU-nak már vannak sejtései, hiszen a PRUDENCE projekt keretében valószínűsí-tették a már napjainkban is érezhető nyári forróság és csapadékszegénység fokozó-dását, a telek enyhülését és csapadéko-sabbá válását. Az időjárás extrém jellege hazánkban is fokozódik majd, a súlyos aszályok és a pusztító árvizek gyakorisága várhatóan növekedni fog. És egy rossz hír a vállalatok számára: hamarosan lehet, hogy a klímaváltozás okozza majd a leg-nagyobb üzleti kockázatot. A termelő vál-lalatok szempontjából a növekvő vízhiány és hűtési vízigény, növekvő CO2-csökken-tési költségek és a változó fogyasztási igé-nyek mellett az irodai munkavégzés haté-konyságát csökkentő hőség és a növekvő munkavédelmi kockázatok a legkritiku-sabb paraméterek. Az újonnan megjelenő kockázatok miatt az ipari termelés átalaku-lóban van a karbonszegény technológia irányába, ahol a váratlan kockázatok elle-nére az éghajlatváltozás akár üzleti lehető-séget is jelenthet majd. A defenzív straté-giát egyre inkább a változó környezeti kö-rülményekhez igazodó adaptációs straté-gia váltja fel, ami jelzi a vállalati klímastra-tégiák folyamatos fejlődését.

„Ha valaki egy benzinkútnál benzint tankol, akkor nem csak üzemanyagot vá-sárol, hanem savas esőt és üvegházhatá-sú gázokat is”. Az üvegházgázok kibocsá-tása Varró László, a MOL Nyrt. vezető köz-gazdásza szerint a közgazdasági exter-náliák tipikus esete. Ezért fontos cél, hogy a gazdasági tevékenységet kísérő külső kör-nyezeti-társadalmi hatásokat megjelenít-sék a tranzakciókban. A szkeptikus állás-

pontok szerint még ha valósak is ezek a ve-szélyek, a kár várható jelenértéke kisebb, mint a kibocsátáscsökkentésé. Ezzel az ál-lásponttal hosszú távon nehéz vitatkozni gazdasági szempontból, de valóban így gondolkodunk-e mi, emberek? Az olyan alapvető morális kérdéseket, mint amilyen például újszülött gyermekünk védelme a bölcsőhalállal szemben, vagy a terrorizmus elleni küzdelem, egyszerűen nem diszkon-tálhatjuk, nem készíthetünk számvetést, hogy a befektetett összeg vajon egyen-súlyban van-e a veszély nagyságával. Mo-rális kötelességünk, hogy a kockázatot – le-gyen az bármilyen kis mértékű ezekben az esetekben – a lehető legnagyobb mérték-

ben minimalizáljuk. Így kell tekintenünk a klímaváltozásra is.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez azonban hatékony politikára, hatékony megoldásokra van szükség, és az alternatív megoldások sem biztos, hogy a várt pozi-tív hatást érik el. Jó példa erre a bioüzem-anyagok esete, ahol számolni kell azzal, hogy az előállítási költségük magas, és a mezőgazdasági ter-melés maga is nagy üvegházgáz-termelő. Ehhez párosul, hogy az energianövények termőterületet igé-nyelnek, ezért meg-drágulnak az élelmi-szerek, és olyan nem kívánt környezeti ha-tásaik is vannak, mint az esőerdők kiirtása termőterület-szerzés céljából. A másik nagy probléma, hogy csak azok az üzemanyagok adhatóak el, melyek-nek a tárolása bizton-ságosan, viszonylag

kis helyen megoldható. A gépjárművek esetében, melyek mozgó objektumok, ez sokkal nehezebben oldható meg, mint például egy erőmű esetében. Nem vélet-len, hogy épp a benzin terjedt el üzem-anyagként, éppen egyszerű kezelhetősége miatt. Természetesen a technika fejlődésé-vel nagy előrelépések várhatóak ezen a te-rületen.

Goizer György, a Toyota Motor Hungary részéről a környezetvédelmi termékfejlesz-tés üzleti előnyeit ismertette. A változó pia-ci igények és jogi szabályozás (pl. CO2-adó) egyre inkább a környezetvédelmi szem-pontból korszerűbb gépjárművek gyártá-sát ösztönzik. A közlekedési ágazattal szemben támasztott szigorodó követelmé-nyek oka, hogy az ágazat jelenleg már az összes CO2-kibocsátás 17%-áért felelős. Egy autó életciklusa során a CO2-kibocsá-tás döntő része (83%) az autó használata-kor kerül a légkörbe, a maradék 17% a fel-használás egyéb fázisaiban kerül kibocsá-tásra. Tehát a motor tökéletesítésével és az üzemanyag felhasználás redukálásával je-lentős mennyiségű káros anyag kibocsátás kerülhető el. Ezt felismerve a Toyota a 90-es évek során kifejlesztette és piacra dobta első hibrid fejlesztésű autómodelljét, a Pryust, amit talán nem túlzás az első öko-autónak nevezni. A hibrid fejlesztés négy vonalon valósult meg:

1. alternatív üzemanyagok felhasználása;2. dízelmotorok fejlesztése (katalizáto-

rok, szűrők fejlesztése);3. Otto-motorok fejlesztése;4. elektromos meghajtás.Az ökovállalattá válás útján szintén

négy irányelvet követ a Toyota. Ezek a kö-vetkezők: tudatosság, kockázatmenedzs-ment, jogkövetés, teljesítmény.

A személyautó CO2-emissziója az életciklus különbözőszakaszaiban


12


A Toyota klímakampányának keretében minden vásárlót ösztönöz az energiataka-rékos életvitelre. Az energiatakarékos autó-vezetési szokások terjesztésére ökoautózási tippeket dolgoztak ki. Környezetvédelmi teljesítményüket folyamatosan figyelem-mel követik, a kereskedelmi egységeknél törekednek a megújuló energiák használa-tára, a cégcsoport legtöbb részlegénél in-tegrált irányítási rendszert működtetnek.

Gumigyártás klímabarát módon? – tet-te fel a kérdést Jóri Zoltán, a Contitech Rubber Industrial Kft. sze-gedi gumigyárának mun-kabiztonsági és KIR veze-tője. Kíváncsian vártuk, hogy az Ausztrália kivéte-lével valamennyi konti-nensen jelen levő Continental Contitech vállalat csoport szegedi egysége mit tett eddig ezen a területen.

Az előadás során a rendkívül széles termék-skálából a szegedi gyár szempontjából is rele-váns tömlő- és heveder-gyártás került előtérbe, olyan energiahatékony-sági és erőforrás-kímélő fejlesztésekkel, melyek között számos kibocsá-táscsökkentést eredményező intézkedés is található. A bioüzemanyagokkal és a mo-torhatékonysággal összefüggő termékek közül a repceolajálló dízel üzemanyag-ve-zetékek és a dízel részecske szűrőkhöz ké-szülő tömlők emelhetők ki. A káros NOx-emisszió csökkentésében a szelektív katali-tikus rendszerekhez készülő tömlő termé-kek gyártása jelentős. A Conti Oil Runner az ékszíjak súrlódását csökkentve növeli az energiahatékonyságot. Az acél és alumíni-um nyersanyag helyettesítésére alkalmas műanyag motoralkatrészek a nyersanyag- és erőforráskímélés terén játszanak jelen-tős szerepet.

Az említett korszerű termékek mellett a gyártás során számos energiahatékonysági intézkedés került bevezetésre a vállalatnál, amik közvetve a CO2-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezték. A szegedi gyár gyártócsarnokában a világítás optima-lizálásával, a hűtőrendszer felújításával, a fűtéskorszerűsítéssel, a fűtésrendszer hatás-fokának növelésével (kondenzhő hasznosí-tása), az energiafelügyeleti rendszer és a termelési folyamatok optimalizálásával ösz-szesen 14700 GJ energiát és 9500 m3 vizet

sikerül megtakarítani 2007-ben. A pozitív folyamat a vállalat tervei szerint 2008 során a fajlagos adatok 5%-os javulásával fog folytatódni az energiafelhasználási és kibo-csátási területeken egyaránt.

A bioetanol valódi megoldás, vagy ez is csupán túlzott technológiai optimizmus? – ez a kérdés volt a délutáni parázs vita fő témája.

Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke szerint az Európai Unió elkötelezettséget mutat a bioüzemanya-

gok mellett. Jelen pillanatban a bioüzem-anyag-gyártás során nem használunk el senki elől élelmiszer alapanyagokat, és ha az előállítási folyamat során megújuló energiaforrásokat használunk fel, akkor környezeti terhelés szempontjából negatív értéket kapunk, vagyis az üzemanyag elő-állítása és felhasználása kevesebb széndi-oxid-kibocsátással jár, mint amennyi szén-dioxidot növény formájában megkötöttek az alapanyagok. A második generációs etanolgyártás pedig nem váltja majd ki az első generációs, kukorica alapú etanol-gyártást, csak kiegészíti azt.

Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható fejlődésért Alapítvány elnö-ke ezzel szemben kritikus álláspontot fogal-mazott meg. Szerinte a bioüzemanyagok mellett három érvet szoktak felhozni: a széndioxid-mennyiség és az üvegházhatás csökkentése, az energiafüggőség csökken-tése, és hogy a vidéki embereknek munka-lehetőséget teremt. Ezzel szemben a való-ság az, hogy az alapanyagot a harmadik vi-lág országaiból hozzuk be, az ottani kör-nyezetet tesszük ezáltal tönkre. Amikor egy liter benzint tankolunk a járművünkbe, ak-

kor nem csupán egy liter üzemanyagot tan-koltunk, hanem egy liter ökolábnyomot (vagyis a liter benzin előállításához, szállí-táshoz kötődő minden környezeti terhe-lést). Gyulai Iván szerint ma a biomassza gyarmatosítása folyik a nyugat által, ami a társadalmi igazságtalanságok növekedésé-hez vezet. Nem engedheti meg magának nyugat morális okokból, hogy rátegye a ke-zét a biomasszára. Az utolsó olyan erőfor-rást kívánjuk felélni, ami az életet foglalja magába. A bioüzemanyagok terjedése egy-ben elősegíti a génmanipulált növények el-terjedését, melynek megint beláthatatlan következményei lehetnek, hisz a laboratóri-umból kiszabadulva egyszerűen követhe-tetlen és szabályozhatatlan a terjedésük. Ráadásul a klímaváltozás elleni harcban mindenki csak az outputot próbálja befo-lyásolni, az input szabályozásával (például az elhasznált üzemanyag mennyiségének csökkentése) sen ki nem akar foglalkozni.

Zsemberi László szerint – aki ugyancsak elítélte, elfogadhatatlannak tartotta az er-dőirtásokat és a kizsákmányolást – fontos, hogy ne csak elméleteket gyártsunk, világ-vége képet fessünk, hanem a realitások ta-laján maradva megoldásokat keressünk. Éppen ezért mindent meg kell tenni, ami technológiailag megtehető. Magyarország pedig szerinte már most sem GMO-mentes. Ráadásul a természetben is zajlanak mutá-ciós folyamatok.

Polgár Emese, Havasi Péter / KÖVET

KÖVET-konferencia

Köszönet a konferencia támogatóinak!

Főtámogató:

Kiemelt támogatók:

Támogatók:

A DÉLUTÁNI VITA RÉSZTVEVőI: ZSEMBERI LÁSZLó, DR. GYULAI IVÁNÉS DR. KEREKES SÁNDOR



13

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

Környezeti Megtakarítás Díjak„Takarítson meg Ön is” – ezzel a jelszóval indítottuk új honlapunkat, melyen az Ablakon

bedobott pénz program 262 intézkedése között lehet böngészni. Az idei év persze nem csak erről szólt: megjelent az esettanulmány-kötet VI. része, és ismét díjaztuk a

vállalatok gazdasági megtérülést hozó környezetvédelmi intézkedéseit.

2007-ben ötödször osztottunk díjakat a leg-kiválóbb környezeti megtakarításokért. A dí-jakat a Hotel Gellértben tartott éves konfe-renciánkon Dr. Fodor Gábor környezetvédel-mi miniszter adta át.

A Környezeti Megtakarítás Díjakat idén négy kategóriában ítélte oda a zsűri. Külön díjaztuk a három éven belül, illetve három éven túl megtérülő beruházásokat, a legin-novatívabb intézkedést, és külön kategóriá-ban díjaztuk a pályázó kisvállalkozásokat.

Díjazottjaink 2007-ben a következők:

Print Sister Kft.- kisvállalat kategória

A Print Sisters Kft. 17 főt fog-lalkoztató kisvállalat. Tevé-kenységének célja a kiürült nyomtató kellékanyag átvé-tele és környezetbarát újra-hasznosítása. A MATUSZ (Magyar Tonerkazetta és Tin-tapatron Újrahasznosítók Szövetsége) alapí-tó tagjaként elkötelezettek a legmagasabb minőségi elvárásoknak is megfelelő termék előállítása mellett. Tevékenységük következ-tében évi 80 tonnával kevesebb veszélyes hulladék keletkezik. A díjazás szempontjából a kellékanyagok újratöltése mellett fontos kiemelni, hogy ha az üres kellékanyag felújí-tásra már alkalmatlan (pl. sérült, hiányos), al-katrészeit lehetőség szerint más kellékek fel-újításához még hasznosítják, ezzel további 2 tonna anyagot hasznosítanak újra. Az alap-tevékenység környezettudatos végzése mel-lett figyelmet fordítanak az irodai és a teszte-léshez használt papír takarékos használatára, a csomagolóanyagok újrahasznosítására és a gyártógépek energiatakarékos üzemelte-tésére.

Samsung SDI Magyarország Zrt.- a legízletesebb alacsonyan csüngő gyü-mölcs

Az 1938-ban, a dél-koreai Taegu városában alapított Samsung vállalkozás mára a világ egyik vezető elektronikai vállalatcsoportjává vált. Idén az alacsonyan csüngő gyümölcs – azaz a három éven belül megtérülő beruhá-

zások – kategóriájában neki ítélte a zsűri a Környezeti Megtakarítás Díjat. A díjazásban a zsűri pozití-vumként vette figyelembe, hogy a vállalat sok területen egyszerre ért el környezetvédelmi szem-pontból jelentős javulást, amely abszolút mértékben nagy mérté-kű csökkenést jelent a környezet-terhelésben (jelentős a megtaka-rított víz, vegyszer, alapanyag és hulladék mennyisége). Az egyik

leglátványo-sabb ered-ményt a több-ször is felhasználható cso-magolóanyagokkal tudták elérni. Több beszállítóval megegyeztek, hogy a cso-magolóanyagait visszajut-tatják hozzájuk, így abban újra küldhetik számunkra termékeiket. Ezzel a kelet-

kezett papírhulladék mennyiségét éves szin-ten 2600 tonnával, a fahulladék mennyisé-gét 960 tonnával, míg a vegyszeres göngyö-legeket 8 tonnával sikerült csökkenteni.

Holcim Hungária Zrt. Pomázi Betonüzem– a legnagyobb magasan csüngő gyü-mölcs

2007-ban a legnagyobb magasan csüngő gyümölcs, azaz a három éven túl megtérülő beruházások kategóriájának a díját a Holcim Hungária Zrt. Pomázi Betonüzemének intéz-kedései érdemelték ki. A korszerű üzem a természeti erőforrásokkal történő okos gazdálkodással és a fel nem használt beton újrahaszno-sításával hozzájárul a környezetter-helés csökkentéséhez. A fel nem használt és a keverőautók tartályá-ból kinyert maradék betont egy 10 m3/óra kapacitású rendszerben szétválasztják, és az anyagokat az újonnan készülő betonhoz adagol-ják. Ezzel éves szinten 600-700 m3 visszamosott anyagot forgatnak vissza a termelésbe, amit egyéb-ként veszélyes hulladékként kelle-

ne kezelni. Az esővízgyűjtés és az üzem területén fúrt kút se-gítségével csapvizet nem hasz-nálnak a termeléshez, ezzel évi 11500 m3 vizet takarítanak meg a városi hálózatból.

Állami Autópálya Kezelő Zrt.- innovációs különdíj

Idén különdíj kiadásával jutal-mazzuk a zsűri által leginnova-tívabbnak ítélt intézkedést. Az innovációs különdíjat a zsűri döntése alapján az Állami Au-

tópálya Kezelő Zrt. kapja az autópálya lébé-nyi szakaszának felújítási munkálatában be-vezetett újításaiért. Az M1 autópálya kétszer 15 km-es lébényi szakasza remix technológi-ával került felújításra. A remix eljárás lénye-ge, hogy a célgép a felmart aszfalthoz 20-30%-os új aszfaltot és bitument adagol, mi-közben a gép nagyon kis sebességgel halad előre. A melegen felmart aszfalt újrakeveré-sének köszönhetően 13100 tonna kőanyag-gal és 550 tonna bitumennel kevesebbet kellett használni, ami egyben 68 millió forint megtakarítást is hozott. További újítás, hogy mivel a tehergépkocsi-közlekedés 90%-a a haladósávban bonyolódik le, ezért a kötőré-teg csak itt került felmarásra és újraaszfalto-zásra, az előzősáv csak egy új rögzítő kopó-réteget kapott. Ezzel az újítással további 25200 tonna aszfaltot és 324 millió forintot takarítottak meg.

Pap Imre / KÖVET

Az elmúlt évek során összegyűjtött intézkedéseket az interneten is megtalálja, ahol a kereshető, szűr-hető adatbázis segítségével saját igényeinek megfelelően kaphat ötleteket, amikkel vállalatának kör-nyezeti teljesítményét gazdaságos módon javíthatja. Látogasson el a www.ablakonbedobottpenz.hu

oldalra!

A DÍJ A NEMES ANYA-GOKBóL KÉSZÜLT

“MEGTAKARÍTÁS FA”

A DÍJAZOTT VÁLLALATOK KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETőI ÉS A FELSő VEZETÉS TAGJAI BÜSZKÉN FOGADTÁK AZ ELISMERÉST

xxx 12. évfolyam 4. szám (34)

14


A „Fiatal Diplomások a Környezet Védelmé-ért”1 program segítségével, a programban részt vevő önkormányzatok lehetőséget kapnak környezetvédelmi feladataik fiatal környezetvédelmi szakemberek segítségé-vel történő ellátására.

Az első csoport munkavégzése 2006 júli-usában kezdődött, melynek zárásaként 2007. január 26-án került megrendezésre a „Környezetvédelem az önkormányzatoknál” című konferencia, ahol a „Fiatal Diplomá-sok” beszámoltak tapasztalataikról. Az Eu-rópai Unió által finanszírozott projekt jelen-leg is tart, és a harmadik csoport készül az évzárásra, az önkormányzatok életében megjelenő környezetvédelemmel kapcso-latos problémák, lehetőségek és megoldá-sok bemutatására.

A projekt célja, a szakmai tapasztalat-szerzésen és az önkormányzatok életében jelentkező környezeti problémák kezelésén túl, hogy elősegítse a fiatal szakemberek el-helyezkedését. A TTMK-t az az ellentmon-dás késztette a projekt elindítására, mely szerint az önkormányzatok számos fontos környezetvédelmi feladat ellátását nem ké-pesek megoldani (gyakran humán erőfor-rás problémák miatt), ugyanakkor a fiatal környezetvédelmi szakemberek csak igen

nehezen találnak szakképzettségüknek megfelelő munkát.

A legtöbb önkormányzatnál nincs kör-nyezetvédelmi osztály és olyan szakember sem, aki csak a környezeti problémákkal foglalkozna, ezért a környezetvédelmi szempontok nem jelennek meg explicit módon a döntéshozatalban, a mindennapi feladatok szintjén pedig főként csak előírá-sokat jelentenek, és az ide tartozó feladatok ad hoc módon találnak gazdára.

A projekt sikerességét bizonyítja, hogy a környezetvédelem mellett elkötelezett, ak-tív fiatalok munkájának eredményét ta-pasztalva az önkormányzatok felismerik a környezetvédelem területén jelentkező hi-ányosságaikat, és azt, hogy érdemes for-rást biztosítaniuk a környezeti referensek munkavégzéséhez. Mindezen állítást az a tény támasztja alá, hogy eddig a projekt-ben részt vevő önkormányzatoknak már 80%-a felajánlotta friss diplomásainknak, hogy az ösztöndí-jas időszak után is folytassák munká-jukat az önkor-mányzatnál.

Ugyan a projekt még nem zárult le,

de talán egyik legfontosabb tanulsága már most is látható: egy egyszerű gondolat, öt-let, nemes szándékkal és sok közös munká-val párosulva a résztvevők részéről sok em-ber életét teheti gazdagabbá és egyben környezetünk védelmét is szolgálhatja.

Az önkormányzatoknál szerzett tapasz-talatok alapján a Tisztább Termelés Magyar-országi Központja egy sorozat keretében fogja bemutatni a projekt legfontosabb ta-nulságait, melyeket nem csak az önkor-mányzatok figyelmébe ajánlunk, hanem mindenkinek, aki a környezetvédelemmel kapcsolatos konfliktushelyzetek lehetséges megoldásait keresi.

Luda Szilvia / TTMK____________Jegyzetek: 1 A Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért projekt az Eu-

rópai Unió társfinanszírozásával, a Regionális Fejlesztés Ope-ratív Program támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem Tisztább Termelés Magyarországi központjában valósul meg.

A projekt az Európai Unió társfinanszí-rozásával és az Európa Terv keretében

valósul meg.

Hírek

Környezetvédelem az önkormányzatok életében

Empátia Biomed Bt.

2002-től vezet-tük be a dohá-nyosok leszo-kását elősegítő rendkívül haté-kony biofizikai módszert, a transcraniális mágneses stimulációt.

Gyógycentrumunk 2007-re már több mint 5000 eredményes dokumentált keze-lésen van túl. Évek óta végezzük karitatív vállalásainkat, ami potenciálisan 300000 tumoros dohányos, ill. országosan mintegy 25000 diák térítésmentes dohányzáselle-nes kezelését jelenti.

Különböző állami és civil szervezetek-ben, szakmai fórumokon hangoztatjuk a dohányzás, mint jelentős környezetszeny-nyező tevékenység közegészségügyi ártal-mait.

A BIOSZ-DrogStop alapítványunkon ke-

resztül a cégvezetőknek elküldött felhívá-sunk legfontosabb üzenete, hogy a do-hányzást, a XXI. század pestisét nem törvé-nyekkel, tiltásokkal, hanem kizárólag ösz-szefogással tudjuk visszaszorítani.

Együtt az egészségesebb jövőért!

További információ

Dr. Molnár GyörgyIgazgató főorvosTel.: 1/420-4400Drótposta: [email protected]: www.empatia-biomed.hu

CSR Services Kft.

Szerintünk a CSR más minőséget jelent. Jobb és fenntarthatóbb

termékeket, szolgáltatásokat, lojális és ön-megvalósító alkalmazottakat, sikeres és hi-teles vezetőket, elégedett vevőket és be-szállítókat, átlátható és elszámoltatható üzletvitelt, élhető és éltető környezetet, és tiszta gazdaságot. A CSR jól felfogott üzleti érdekké teszi a közérdeket, nem kötele-zettséget, hanem elkötelezettséget jelent.

Kompetenciáink: CSR projekttervezés és megvalósítás; stakeholder-mapping; fenn-tarthatósági jelentések készítése (GRI G3); környezeti teljesítményértékelés; civil part-nerség kiépítése; esélyegyenlőségi terv, etikai-kódexek készítése.


Kőrösi OrsolyaÜgyvezetőTel.: 1/327-0164Drótposta: [email protected]: www.csrservices.hu

Új KÖVET-tagvállalatok



15

... a fenntarthatóság feléLépések...Technológia

Szennyvíztisztítás élőgépekkelAlig hét éve hallottuk először az élőgépek kifejezést. Az élőgép olyan berendezés

vagy technológia, amely élőlények, baktériumok, planktonok, algák, kagylók, csigák, halak, növények segítségével a szennyvizet tisztítja. Az ötlet az Egyesült Államokból

származik, magyarországi meghonosítása is folyamatban van.

2001 márciusában épült meg Budapesten az első hazai – s a világon is csak a harmin-cadik – élőgépes szennyvíztisztító egy nagy-tétényi logisztikai központ szennyvízének tisztítására. A közepes családi ház méretű, pálmaháznak látszó berendezés mintegy háromezer lakos kibocsátásával egyenérté-kű mennyiségű szennyvizet forgat vissza a környezetbe a mai napig - mindenre hasz-nálható tiszta víz formájában. Nagy hatásfo-ka, olcsó üzemeltetése, kis helyigénye, szin-te felbecsülhetetlen haszna, és nem utolsó sorban esztétikai látványa miatt olyan átütő sikert ért el, hogy a cég azóta csak Magyarországon már több tucat élőgépes szennyvíztisztítót épített fel több milliárd forint értékben. Az Organica Környezettechnoló-giák Zrt-vé előlépett egykori kft a kilencvenes évek amerikai rend-szerét továbbfejlesztve élenjáró, saját, magyar technológiákat dol-gozott ki, amelyek a környezetvé-delemnek ezen a területén a vi-lágcsúcsra röpítették, s amelyek-kel világkarrierje útján is elindult.

Hová jutottak el a most már teljesen magyar eredetű élőgé-pekkel? – kérdeztem Kenyeres Istvántól, a cég elnök-vezérigaz-gatójától.

Technológiánk már megtalál-ható Lengyelországban és Auszt-riában, s egy francia céggel, a világ legna-gyobb víz- és szennyvízszolgáltató társasá-gával kötött licenszerződés és vegyesvállalat révén ez évtől további 13 ke-let-európai országban is elindult ennek a – túlzás nélkül – különleges környezetvédel-mi csúcstechnológiának a széles körű elter-jesztése. De van esély, hogy meghódítsuk a világ legnagyobb országát, Kínát is! Kína gazdasági fejlődése, a hihetetlen léptékű városi és gazdasági növekedés a vízvissza-forgatásban is XXI. századi technológiákat követel, amire az egyik legjobb megoldás a ma már világszerte egyre inkább zöld hungarikumként számontartott Organica élőgép. A fantasztikusan fejlődő ázsiai or-szág csúcstechnológiai központjában, a 12

milliós Sencsen város önkormányzatával lét-rehozott közös vállalatunkon keresztül az el-következő években sok-sok száz vízikert ki-nézetű víztisztító megépítését, illetve tech-nológiáját tudjuk biztosítani Kína-szerte.

Mivel magyarázza ezt a hatalmas sikert?Ez a rendszer a városiasodásra ad XXI.

századi megoldást azzal, hogy technológi-ánk nemcsak a települések szélein valósít-ható meg, mint a legtöbb hagyományos szennyvíztisztító, hanem ott is, ahol igazán szükség van rá. Rugalmasan és gazdaságo-san be tudjuk illeszteni a sűrűn lakott nagy-

városokba, a házak közé, mert nemcsak ha-tékonyak, de szagtalanok, sőt szépek: a be-tonrengetegben egy üde, zöld folt, egy bo-tanikus kert, egy oázis formájában jelennek meg. Környezetformálók, mi több: közössé-gi térként, környezeti nevelő- és oktatóköz-pontként is kiválóan működhetnek.

A közös vállalatok, illetve a licencpart-nerek azt is jelentik, hogy átadják az új tisztítók létesítési jogát a külföldi partne-reknek?

Igen: a technológia iránt világszerte na-gyon nagy az igény, ugyanakkor egy saját globális tervező-kivitelező hálózat kiépíté-sét sem időben, sem kapacitással, sem tőké-vel nem tudnánk biztosítani. A mi célunk, hogy azzal legyünk jelen a világban amihez

legjobban értünk, amiben a legnagyobb a hozzáadott értékünk: a technológiával. Cé-lunk, hogy a század új iparágában, az ökotechnológiában Magyarország – és azon belül az Organica – lehessen és maradjon a technológiai tudás központja.

Nem félnek attól, hogy valahol a Távol-Keleten egyszerűen ellopják az Önök tudá-sát? Hogy – mint minden más egyebet is - lemásolják az Önök szellemi termékét és sajátjukként „forgalmazzák” majd valakik?

Ehhez nem kell a Távol-Keletre menni, ilyen esetek nap mint nap előfordulnak

Nyugat-Európában, vagy a világ fejlettebb, vagy kevésbé fejlett régióiban is. Bár nem könnyű: az engedély nélküli másolás ellen azért van megoldás. Egyrészt, ezek a technológiák saját szaba-dalmaink, ami ad egyfajta vé-dettséget. Ami azonban az iga-zán komoly védelmet biztosítja, az a 4-5 lépésnyi és közel tízév-nyi szakmai előny a világ előtt. A mesterséges ökoszisztémák ter-vezésében, építésében és mű-ködtetésében szerzett tapaszta-lataink és a folyamatos fejleszté-seink olyan előnyt jelentenek, amit sokkal olcsóbb és kevésbé kockázatos tőlünk megvenni, mint ellopni. Annál is inkább, mert nem vagyunk drágák. Az

Organica élőgép ma már nem luxus, hanem lehetséges tömegcikk, és a mi érdekünk is az, hogy százával és ezrével épüljenek a se-gítségünkkel ilyen rendszerek a világban. Azt pedig, hogy követőink vannak, egyálta-lán nem bánjuk, ezek jelzik, hogy jó úton já-runk. Kínától egyébként azért sem félünk, mert mindkét ország kormányának stratégi-ai érdeke a környezetvédelemben – akár harmadik piacokon is – történő együttmű-ködés, beleértve a közös fejlesztéseket is. Vagyis egyfajta állami védelemben is része-sülünk annak révén, hogy tudásunkkal nö-velni tudjuk hazánk versenyképességét a vi-lágban. Az általunk elért csúcstechnológia országos kitörési pont lehet.

Mérő Miklós

ÉLőGÉP LENGYELORSZÁGBAN (BARZKOWICE)

Környezetvédelem az önkormányzatok életében

Empátia Biomed Bt.

2002-től vezet-tük be a dohá-nyosok leszo-kását elősegítő rendkívül haté-kony biofizikai módszert, a transcraniális mágneses stimulációt.

Gyógycentrumunk 2007-re már több mint 5000 eredményes dokumentált keze-lésen van túl. Évek óta végezzük karitatív vállalásainkat, ami potenciálisan 300000 tumoros dohányos, ill. országosan mintegy 25000 diák térítésmentes dohányzáselle-nes kezelését jelenti.

Különböző állami és civil szervezetek-ben, szakmai fórumokon hangoztatjuk a dohányzás, mint jelentős környezetszeny-nyező tevékenység közegészségügyi ártal-mait.

A BIOSZ-DrogStop alapítványunkon ke-

resztül a cégvezetőknek elküldött felhívá-sunk legfontosabb üzenete, hogy a do-hányzást, a XXI. század pestisét nem törvé-nyekkel, tiltásokkal, hanem kizárólag ösz-szefogással tudjuk visszaszorítani.

Együtt az egészségesebb jövőért!


Dr. Molnár GyörgyIgazgató főorvosTel.: 1/420-4400Drótposta: [email protected]: www.empatia-biomed.hu

CSR Services Kft.

Szerintünk a CSR más minőséget jelent. Jobb és fenntarthatóbb

termékeket, szolgáltatásokat, lojális és ön-megvalósító alkalmazottakat, sikeres és hi-teles vezetőket, elégedett vevőket és be-szállítókat, átlátható és elszámoltatható üzletvitelt, élhető és éltető környezetet, és tiszta gazdaságot. A CSR jól felfogott üzleti érdekké teszi a közérdeket, nem kötele-zettséget, hanem elkötelezettséget jelent.

Kompetenciáink: CSR projekttervezés és megvalósítás; stakeholder-mapping; fenn-tarthatósági jelentések készítése (GRI G3); környezeti teljesítményértékelés; civil part-nerség kiépítése; esélyegyenlőségi terv, etikai-kódexek készítése.


Kőrösi OrsolyaÜgyvezetőTel.: 1/327-0164Drótposta: [email protected]: www.csrservices.hu

xxx 12. évfolyam 4. szám (34)

16


(Folytatás az 1. oldalról)

A memorandum a fenntartható fejlődés kontextusában két területet emel ki: a klí-mastabilizálást és az energiabiztonságot. A klíma stabilitása érdekében törekedni kell arra, hogy a földi átlaghőmérséklet ne emel-kedjen több, mint két Celsius fokkal. Ennek érdekében rövid és középtávú kibocsátási normákat kell meghatározni, be kell vezetni a karbonjogok nemzetközi piaci rendszerét, elő kell segíteni a klímavédelmet támogató innovációt, nemzetközi támogatási rend-szert kell kidolgozni az alkalmazkodás elő-segítésének az érdekében és mindezeket a fejlett országok vezető szerepével kell meg-valósítani. A megoldási javaslatok eme álta-lánosan is elfogadott eszközein túl a javas-latban egy olyan radikálisabb elv, a „carbon-justice” (szén-egyenlőség) elképzelése is he-lyet kapott, melynek egyértelmű üzenete, hogy nem elegendő a termelési módszerek hatékonyságának a javítása, hanem a fo-gyasztási szerkezet radikális megváltoztatá-sára is szükség van. Ez a fejlődő országok la-kossága életfeltételeinek a javítását jelenti, miközben a fejlett országokban a fogyasztás visszafogására van szükség.

Bár a különböző energiahatékonysági in-tézkedések jelentős eredményeket értek el már napjainkra is és potenciáljuk a jövőben

is jelentős marad, a világgazdaság alapve-tően a következő évtizedekben is a fosszilis energiahordozókra fog épülni. Ezért a szén-kibocsátások egyenlő elosztása a Föld lakói között igencsak kényes kérdés, melynek politikai felvállalása még várat magára – szemben a memorandumban követelt gyors cselekvéssel.

A dokumentum különös hangsúlyt fek-tet a tudomány és a társadalom összefogá-sára is, melynek keretében nemzetközi in-novációs programot, a globális kommuni-káció akadályainak az elhárítását, illetve az oktatás és nevelés elősegítését látja megva-lósítandónak.

Mindezek mellett talán azonban még több üzenetet hordoz az, ami nem szerepel a memorandumban.

A klímaváltozáson kívül számos globális és regionális, illetve lokális problémáról megfeledkezik a dokumentum (nem említi például az ivóvízhez való jutás, illetve az éhezés egyre nagyobb problémáját a fejlő-dő országokban, az egyéb légszennyező anyagok kibocsátását, a nem-megújuló erőforrások kimerülését stb.). A klímaválto-zás, illetve az energiakérdés e kiemelt keze-lésével a dokumentum egyrészt e problé-ma fontosságát hangsúlyozza, másrészt pe-

dig azt sugallja, hogy ha az energiafelhasz-nálásból származó szén-dioxid kibocsátása által okozott problémákat képesek leszünk megoldani, akkor a többi világméretű ne-gatív jelenségen is úrrá tudunk majd lenni.

Másrészt a dokumentum nem tér ki a bemutatott megoldási javaslatok gyakorlati megvalósításának a költségeire sem (bár a tanácskozáson szóba került ez a kérdés). Ez arra utal, hogy a hatékony beavatkozás ér-dekében már nincsen lehetőségünk mérle-gelni a felmerülő költségek mértékét, azok-tól függetlenül gyorsan közbe kell lépnünk annak érdekében, hogy meg tudjuk állítani a visszafordíthatatlan folyamatok kialakulá-sát. Valóban, az elmúlt időszakban gyakran emlegettük, hogy a környezet védelme nem csak a természeti környezet, de a vál-lalkozói szféra, sőt, a lakosság közvetlen ér-dekeit is szolgálhatja és ezáltal win-win szi-tuációk kialakulását jelentheti, melyek kiak-názása minden érintett fél számára kedve-ző. A memorandum határozott, a költségek mérlegelését nélkülöző megfogalmazása azonban arra utal, hogy már nincs időnk ilyen „olcsó” megoldásokat találni: csele-kednünk kell, kerül, amibe kerül.

Zilahy Gyula / TTMK

Zöld iroda

A felújított nyomtató-kellék-anyagok használata környezeti szempontból rendkívül elő-nyös, ám az ilyen termékek használata ellen komoly érv-ként szokták felhozni, hogy azok nem megbízhatóak, oly-kor nem működnek megfelelően, sőt még magában a nyomtatóban, egyéb beren-dezésben is kárt okozhatnak. Sajnos ezen vélekedésnek van alapja, hiszen a kellékanyagpiacon vannak rossz minősé-gű termékek is. Sokan foglalkoznak újra-töltéssel, éppen ezért azonban óriási kü-lönbségek vannak az újratöltés technikai hátterében, a tonerek, kazetták minősé-gében. A skála egyik végén vannak az ún. „sufnitöltögetők”, akik egy garázsban vagy mikrobusz hátuljában (!) végzik az utántöltést, hozzá nem értéssel, és sok-szor használhatatlan termékeket kiadva kezükből. Ezzel szemben vannak cégek, ahol komoly technikai háttérrel szakem-

berek szerelik szét és építik újra a tonereket, töltik a ka-zettákat, a kész kellékanya-gokat tesztelik, sőt garanciát is vállalnak azok megfelelő működésére.

Ilyen – az utóbbi kategóri-ába tartozó – cégek alapították meg idén a MATUSZ egyesületet, azaz a Magyar Tonerkazetta és Tintapatron Újrahasznosí-tók Szövetségét.

A szövetség kettős cél-lal alakult. Egyrészt a nagyközönség számára szeretne megfelelő és hi-teles tájékoztatást nyújta-ni a felújított festékkazet-tákkal kapcsolatban, hogy a laikus vásárló is megala-pozott döntést hozhasson kellékanyagok vásárlásá-nál. Másrészt tanulmá-nyozza a festékkazetta fel-

újító ipar kérdéseit, problémáit, tanácso-kat és segítséget nyújt a festékkazetták gyártóinak és forgalmazóinak abban, hogy a lehető legjobb módon végezhes-sék tevékenységüket.

Ezen célok mellett érdekvédelmi szere-pet is betölt a szövetség, hiszen tagválla-latai együtt nagyobb súllyal tudnak fellép-ni kormányzati szervek és a piac más sze-replői felé.

Végül fontos kiemelni, hogy kidolgozás alatt van egy szak-mai követelményrendszer is, mely biztosítani fogja, hogy a szövetség tagjai garantáltan megfelelő minőségű terméke-ket állítsanak elő, forgalmazza-nak. Érdemes lesz tehát kellék-anyagokat valamely MATUSZ-tagtól beszerezni.

Bővebb infó: www.matusz.hu

Tóth-Baltási Péter / KÖVET

Szakmai egyesület a minőségi kellékanyag-felújításért

A MATUSZ tagjai:

COPY-DEPO Kft. FARBAX Kft. K + K 79 Bt. K.I.T. Kft. Kelléktár 2000. Kft. KÉT-ÁSZ F + J Bt. OFFICE TONER Kft. PRINT SISTERS Kft. PRINTEK Kft. SLÉGER Kft.

Egy memorandum margójára



17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...KIR

Az Európai EMAS díjakat 2005 óta évente vehetik át az adott témában legjobbnak ítélt EMAS hitelesített szervezetek. Tavaly az EMAS kommunikációja volt az értékelési kritérium, idén a legjobb hulladékgazdálko-dással rendelkező szervezet veheti át a dí-jat. A díjazásnál a hulladék csökkentésére, újrahasználatára és újrahasznosítására tett erőfeszítéseket vette figyelembe a zsűri.

A díjakra minden tagországból kategó-riánként egy szervezetet jelölhet a helyi il-letékes testület (mikro-, kis-, közepes és nagyvállalat kategória van). A tagország-okból összesen 32 nevezés érkezett, közü-lük kerül ki a négy kategória nyertese. Ma-gyarországról a kisvállalkozás kategóriá-ban a Premed-Pharma Kft-t, közepes kate-góriában a BÜCHL Hungária Kft-t, nagyvál-lalati kategóriában az AUDI Hungaria Motor Kft-t javasolta az illetékes testület. (Mikro kategóriában jelenleg nincsen EMAS regisztrált hazánkban.) A fenti szer-vezetek a magyarországi nemzeti díjas vál-lalatok is egyben. Külön öröm számunkra, hogy mindhárom szervezet egyben a KÖ-VET tagvállalata is!

Az Európai EMAS Díjak átadója novem-ber 19-én volt Lisszabonban.

Mikro és kisvállalat kategóriában két osztrák szervezet, Telfs város környezetvé-delmi hivatala és a Multiprint Elektronik GmbH lett díjazott, középvállalat kategóri-ában a svéd Gustavsberg AB, míg nagyvál-lalat kategóriában a dán Grundfos A/S nyerte a 2007-es EMAS díjat.

Európai EMAS díj

Jelenleg 12 EMAS-regisztrált szervezet van Magyarországon:

1. AUDI Hungaria Motor Kft.2. Dunapack Zrt.3. Elgoscar-2000 Kft.4. Crew Kft.5. KÖVET-INEM Hungária6. Kaposvári Vízművek Kft.7. Ricosta Cipőgyár Kft.8. Premed Pharma Kft.9. Dunaújváros Polgármesteri Hivatal10. BÜCHL Hungária Kft.11. FAG Magyarország Ipari Kft.12. LUK Savaria Kuplunggyártó Kft.

A 2001-es EMAS rendelet megújítása folya-matban van, a tervek szerint 2010-re készül el az EMAS rendelet harmadik változata. Februárban zárult le a jelenlegi rendelet „társadalmi vitája”, amikor egy internetes kérdőív segítségével mindenki kifejthette véleményét és fejlesztési javaslatait az EMAS-szal kapcsolatban. A visszajelzések alapján az EMAS III. várható változásai a kö-vetkezők:

fokozott jogi megfelelési kötelezettség;•EMAS bevezetésének lehetősége az •EU-n kívül is;klaszter megközelítés, csoport szintű •regisztráció;az adminisztrációs teher csökkentése;•harmonizáció más •rendeletekkel;több lehetőség az •EMAS logó hasz-nálatára;több ösztön-•ző, több kedvez-mény;kulcs mérőszá-•mok megadása.

2010-re új EMAS

Kölcsönös összefogás az EMAS népszerűsítése érdekében

Az Audi Hungaria Motor Kft. szervezésé-ben Győrben rendezték meg az I. EMAS-kerekasztalt. A kerekasztal célja az EMAS-rendszer bevezetésében és működtetésé-ben érintett szervezetek (Környezetvédel-mi és Vízügyi Minisztérium, Illetékes Testü-let, Nemzeti Akkreditáló Testület, akkreditált hitelesítők, rendszeralkalmazók, NGO-k) közös egyeztetése, ötletek kidolgo-zása a rendszer népszerűsítése érdekében, valamint a közös legjobb gyakorlatok feltá-rása volt. A rendkívül eredményes és ötlet-gazdag tanácskozás során felmerült lehet-séges javaslatokat a résztvevők saját szer-vezetükön belül megvitatták, majd nyilat-koztak azok megvalósíthatóságáról, to-vábbvitelre való érdemes voltukról.

A leginkább támogatandónak a résztve-vők az alábbi ötleteket tartották:

az EMAS-rendszer alkalmazása szigorú •keretek között zajló önkontrollként ér-telmezhető, így elviekben az ilyen szer-vezetek esetében lehetőség nyílna a ha-tósági ellenőrzések számának csökken-tésére, mely kapacitás-felszabadulást je-lentene a hatóság oldaláról is,gyorsabb hatósági ügyintézés, hosz-•szabb időre szóló környezetvédelmi en-gedélyek EMAS-rendszert működtetők számára,a környezetvédelmi támogatások oda-•ítélése esetén jelentsen előnyt az EMAS-rendszer,vállalati szinten az EMAS magasabb •imázsának kialakítása, példamutató gyakorlatok meghonosítása,valamint az EMAS-kerekasztal további •népszerűsítése.

Ezen javaslatok képezik a következő, II. EMAS-kerekasztal bemenő változóit, ahol a résztvevők ezen ötletekre próbálnak tényle-ges, konkrét megoldási javaslatokat kidol-gozni s egyeztetni. Természetesen az érin-tett felek a többi javaslatot sem vetették el, azok megvitatása a későbbi találkozók fel-adata lesz.

A II. EMAS-kerekasztalra – újfent az Audi Hungaria Motor Kft. gesztorálásában – elő-reláthatólag 2008 januárjában kerül sor, ahol a korábbi résztvevőkön túl immár je-len lesznek azok az új szervezetek is, me-lyek azóta sikeresen hitelesítették és re-gisztrálták rendszerüket.

Torma András / Audi Hungary Motor [email protected]

Megtakarítások környezetvédelemmel:

www.ablakonbedobottpenz.hu


18

... a fenntarthatóság feléLépések... Környezeti kontrolling

Óh, azok a piszkos anyagiak – avagy mennyibe is kerüla környezetvédelem valójában?

Ezzel foglalkozik a környezeti számvitel vagy környezeti kontrolling vagy öko-kontrolling…szóval számos elnevezése van ennek az alig néhány évtizedes múltra tekintő tudományágnak, ami a

környezetvédelmi költségeket hivatott górcső alá venni. Ha a számítógépes keresőbe begépeljük azt a kifejezést, hogy környezeti kontrolling, akkor alig 0,2 másodperc alatt mintegy 109000 találatot kapunk. Ez is azt mutatja, hogy igen nagy jelentőségű dologról beszélünk. Az alábbiakban nézzük

meg, hogy a DENSO Gyártó Magyarország Kft. miképp szembesült ezzel a kihívással.

Akik a Lépések c. szakmai lapot rendszere-sen olvassák, bizonyára emlékeznek a DENSO Kft. környezetvédelem terén elért eredményeire. Nem szeretnék senkit untat-ni most azzal, hogy mindezt újra felsoro-lom, mégis engedjék meg - az Új Olvasók iránti tiszteletből -, hogy röviden, időrendi sorrendben összefoglaljam az elmúlt né-hány évet:

Ezeket az eredményeket látva azt mond-hatnánk, hogy „mi, kérem, mindent meg-tettünk, elég jó helyen állunk fenntartható-ság szempontjából (lásd 1. ábra), már nem is kell foglalkoznunk a továbbiakban kör-nyezetvédelemmel, bőven elég, ha ezt az állapotot fenntartjuk”.

Nos, ha nem lenne ISO 14001 rendsze-rünk, akkor bizony valóban mondhatnánk ezt, bár nem nagyon hiszem, hogy eljutot-tunk volna az irányítási rendszer nélkül idá-ig. A rendszer megléte azonban bizonyíték arra, hogy az eredményeinket rendszeresen kiértékeljük, és folyamatosan fejlesztjük. Ennek egyik mérföldköve volt, amikor 2005-ben megpróbáltuk az összes környe-zetvédelmi költségeinket számba venni, összegyűjteni és rendszerbe foglalni. Cé-lunk az volt, hogy felhívjuk a vezetőség fi-gyelmét arra, hogy ezek a költségek a válla-lat összes felmerülő költségéhez képest nem is olyan csekélyek, illetve, hogy igenis vannak a környezetvédelemnek súlyos ez-reket megtakarító hatásai is.

Itt jelentkezett az első probléma: azono-sítani a költségeket, ami eleinte nagyon egyértelműnek tűnt.

1. Szokásos költségek: hulladékkezelés, szennyvíztisztítás, levegőszennyezés (környezetterhelés díja) adók (termék-díj, jövedéki adó), auditálás

2. Rejtett költségek: adminisztráció, kör-nyezetvédelmi munkatársak bére

3. Feltételes költségek4. Intangibilis költségek5. Externális költségek

Sorolhatnám a további költségek definí-cióját, de az az igazság, hogy ezeket nem si-került felderítenünk, és csupán becsülhet-jük őket. Bemutatom viszont, hogy mi alap-ján szedtük össze a szokásos költségeinket:

Először is felállítottunk egy anyagmérle-get, ami a következőképpen alakult:

Ezután összeszedtük rejtett költségein-ket is, és a már megszerzett anyagmérleg-adatokkal együtt egy közös táblázatban, a 2. ábrán látható módon foglaltuk össze:

Ez így első olvasatra talán nem is tűnik olyan nehéznek, mégis engedjék meg ne-kem a Tisztelt Olvasók, hogy összefoglal-jam, milyen nehézségek és problémák adódtak az adatgyűjtés kapcsán, illetve ho-

gyan próbáljuk mindezt orvosolni:1. A vállalat pénzügyi éve az anyaválla-

latéhoz igazodik és április 1-től március 31-ig tart. A környezetvédelmi adatszol-gáltatási kötelezettség viszont minden esetben naptári évre vonatkozik.

Ezt egyelőre úgy oldjuk meg, hogy az elő-ző évi adatokat rendeljük az új év adatai-hoz. Tehát, a 2007-es pénzügyi év környeze-ti adatait úgy kapjuk meg, hogy 2007. ápri-listól decemberig a valós, számlákból és mérésekből kapott adatokat adjuk meg, míg a 2008-as év márciusig tartó adatait az előző évből vesszük át. Abban az eset-ben, ha kapacitásnövekedés történt, akkor a kapacitásnövekedés arányában becsléssel adjuk meg az utolsó 3 hónap adatát. Ugye, hogy mennyire bonyolult?! Arról nem be-szélve, hogy így soha nem is lesz pontos! Azért, ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, van megoldás (lásd 4. pont)!

2. A környezeti költségek azonosítását nagyban nehezítette, hogy nem volt le-hetséges a számviteli rendszerben meglé-vő számokhoz a mennyiségek hozzáren-delése, így több esetben kellett számítá-sokat, becsléseket végezni, melyek pon-tatlanságot okoznak, jelentős többlet-munkával járnak, és elkerülhetőek lennének.

Ennek összehasonlítása a jövőben csak úgy lehetséges, ha az összes környezetvé-

ISO14001 tanúsítás 1999. október

Üzleti Élet a Környezetért díj 2003. április

CE Környezeti Jelentés díj 2003. október

Tiszta és virágos Fehérvárért díj 2003. november

Európai fenntarthatósági díj 2004. június

Üzleti Élet a Környezetért díj 2006. december

Bemenet Kimenet

Alapanyagok Termelési hulladék/selejt

Segédanyagok Veszélyes hulladék

Vegyi anyagok

Energia Levegőszennyezés

Technológiai gázok

Víz Folyékony hulladék

Csomagolóanyagok, adminisztráció

Kommunális hulladék

1. ÁBRA: „ELÉG JóL ÁLLUNK! VAGY MÉGSEM?!”

Környezeti kiadások/bevételek

Leve

gő

Égha

jlat

Szen

nyví

z H

ulla

dék

Tala

j tal

ajví

z

Zaj é

s re

zgés

Biod

iver

zitá

s tá

jvéd

elem

Egyé

b

Öss

zese

n

1. Hulladék és emisszió kezelés

2. Megelőzés és KIR

3. Termékbe nem beépülő kibocsátások beszerzési értéke

4. Termékbe nem beépülő kibocsátások megmunkálási költsége

KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÖSSZESEN

5. Környezetvédelmi bevételek

KÖRNYEZETVÉDELMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN



19

... a fenntarthatóság feléLépések...Környezeti kontrolling

delmi költséget havi bontásban tartja nyil-ván a cég, mert akkor pénzügyi és naptári évre egyaránt lekérdezhetőek lesznek.

3. Az egyes osztályok saját nyilvántar-tásokat vezetnek, melyekhez különböző programokat használnak. Így az adatgyűj-tés bonyolult, időigényes és sok pontat-lanságra ad lehetőséget.

Talán ennek a kérdésnek a megválaszo-lása a legkönnyebb, ugyanakkor a megol-dás nehezen kivitelezhető. Nagyon könnyen és egyszerűen rávághatjuk, rendben, legyen integrált információs rendszer. Ez azonban – mint manapság a számítógépes szoftve-rek általában – milliós nagyságrendű költ-séget jelent. És ez csupán a kezdet. Utána még számos kérdés merül fel… „Ki vezesse be? Ki lesz a felelős az üzemben tartásáért? Hogyan és ki fogja gyűjteni az adatokat?” Személy szerint én azt gondolom, hogy a pénzügyi és környezetvédelmi részlegek kö-zös összefogásával egy kalkulációt kellene a

menedzsment elé terjeszteni, és rájuk bízni a további döntést. Természetesen ebbe a számításba integrálni kell a beruházási, fenntartási és az esetleges karbantartási költségeket, valamint – nagyon fontos! – a megtérülési mutatókat. Addig pedig marad a „jól bevált excel-módszer”.

4. A környezetvédelmi adatok gyűjtése sem megoldott. Az egyetlen szoftveres adatgyűjtés csupán a hulladék adatokat tartja nyilván. Az egyéb kibocsátások ada-tait jelenleg excel táblázatokba gyűjtjük a keletkezés helyén (pl.: szennyvíztisztítóval kapcsolatos információk: Karbantartási osztály).

Ez a rendszer nagyon jól működik, de egyelőre nem oldható meg a kibővítése más kibocsátási adatok kezelésére. Ennek meg-oldására jelenleg folyamatban van más, összetettebb szoftver keresése.

5. Sajnos cégünknél is érzékelhető a környezeti és pénzügyi szakemberek kö-

zött a közös nyelv hiánya. Ennek oka, hogy a környezetvédelmi szakemberek nem rendelkeznek a megfelelő gazdasági, a pénzügyesek pedig környezetvédelmi ismeretekkel.

Mivel jelen esetben mindkét szakterületet érintő programról van szó, együttműködés nélkül ez nem valósulhat meg. Ebben pedig szintén elengedhetetlen a menedzsment tá-mogatása.

Nos, Kedves Olvasók, amennyire lehet, leegyszerűsítve megpróbáltam bemutatni Önöknek, hogy hogyan lehet a számok vi-lágát izgalmassá tenni. Befejezésül csak annyit mondanék, hogy aki szereti a kihí-vásokat, az bátran vágjon bele, mert na-gyon sok „rejtett kincsre” bukkanhat. An-nak, aki viszont nem szeret a számokkal bajlódni, azt javaslom, hogy keressen a cégnél egy elkötelezett környezetmérnö-köt és egy nagyon jó könyvelőt, és minél előbb kezdjék el a rendszert kidolgozni, mert e nélkül nehéz környezettudatosan és gazdaságosan működni. Márpedig a hosszú távú piacon maradás egyik alapfel-tétele ma már az ökohatékonyság.

Gärtner [email protected]

Denso Gyártó Magyarország Kft.

(A fentihez hasonló tanulságos cikkeket minden KÖVET-tagvállalattól szívesen foga-dunk! - a szerk.)

Környezeti kiadások/bevételek

Leve

gő

Égha

jlat

Szen

nyví

z H

ulla

dék

Tala

j tal

ajví

z

Zaj é

s re

zgés

Biod

iver

zitá

s tá

jvéd

elem

Egyé

b

Öss

zese

n

1. Hulladék és emisszió kezelés

2. Megelőzés és KIR

3. Termékbe nem beépülő kibocsátások beszerzési értéke

4. Termékbe nem beépülő kibocsátások megmunkálási költsége

KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÖSSZESEN

5. Környezetvédelmi bevételek

KÖRNYEZETVÉDELMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

2. ÁBRA: ZÖLD MÉRLEG

Polgár Emese

2004-ben végeztem a Sze-gedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Az egyetemi évek alatt kipró-báltam magam újságíró-ként, majd több mint két évig dolgoztam egy kom-munikációs tanácsadó cég-nél elemzőként. Itt több nagyvállalattal dolgoztam együtt éveken keresztül, és kapcsolatba kerültem a vállalati felelősségvállalás és a környezetvédelem területével is. Tudá-som elmélyítése érdekében jelentkeztem az ELTE szociológia karára másoddiplo-más képzésre, és elvégeztem egy gazda-ságetikai szakértői képzést is. A felelős vi-selkedés eszméjének képviselése és ter-jesztése számomra nem csak hivatás, ha-

nem életvitelemet meghatá-rozó, cselekedeteimet vezérlő alapelv is. Fontosnak tartom, hogy döntéseinket, tevékenységünket képesek legyünk mindig kritikus szemszögből is megvizsgál-ni, és törekedjünk rá, hogy az így szerzett tanácsokat, ta-pasztalatokat személyisé-günkbe beépít-

ve folyamatosan fejlődjünk. Projektvezetőként legfőbb feladataim vállalati projek-tek koordinálása, szakértő-ként való részvétel CSR és kommunikációs területeken, valamint pályázati progra-mok végrehajtása és koordi-nálása.

Simon András

A veszprémi Pannon Egyetem végzős kör-nyezetmérnök szakos hallgatója vagyok. Augusztus óta dolgozom a KÖVET-nél, mint gyakornok. Az előző tanévben hall-gattam a Környezeti Menedzsment Rend-szerek címú tantárgyat, melynek témáit ér-dekesnek találtam. A tavaszi félév során fel-

vettem a kapcsolatot az egyesülettel, ugyanis a dip-lomázásom közeledtével a nyári hónapokra szakmai szempontból is hasznos el-foglaltságot szerettem volna találni. A jelenlegi munkatár-sak bizalmat szavaztak ne-kem, így kerültem a KÖVET-hez. A bizalmat szorgalmas és lelkiismeretes munkám-mal igyekszem meghálálni.

Új munkatársak a KÖVET-nél


20


A Tiszta Fejlesztési MechanizmusEmisszió-kereskedelmi sorozatunk előző számában az Együttes Végrehajtást

(Joint Implementation, JI) mutattuk be. Jelen számban a harmadik rugalmassági mechanizmust, a Tiszta Fejlesztési Mechanizmust (Clean Development Mechanism,

CDM) vizsgáljuk, valamint kitérünk a Linkingre, azaz a kibocsátás-csökkentési rendszerek összekapcsolásának lehetőségére.

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus az Együt-tes Végrehajtáshoz (JI) hasonlóan működik. A különbség az, hogy egy kibocsátás-csök-kentési vállalással rendelkező ország és egy fejlődő ország között valósul meg. A projekt alapú beruházások (JI és CDM), ellentétben az emisszió-kereskedelemmel (ETS), nem az emissziós jogok szétosztásán alapulnak, ha-nem a megvalósult projektekből számolják az emisszió-csökkentés mértékét.

Ezen projekt alapú kibocsátás-csökken-tés alapgondolata, hogy a beruházás egy fejlődő országban történik, amely nem tar-tozik az EU emisszió-kereskedelmi rendsze-rének hatálya alá.

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus az ipari országoknak nyújt lehetőséget arra, hogy kü-lönböző fejlődő országokban megvalósított emissziócsökkentő projektjeik után emissziós jogokra tegyenek szert. Az emissziós jogokat ebben az esetben CER-nek (Certified Emis-sions Reductions, igazolt kibocsátás-csökken-, igazolt kibocsátás-csökken-tés) nevezik, amely egyenlő egy tonna szén-dioxid egyenértékkel. A CER-ek 2000 óta jóvá-írhatók az EU emisszió-kereskedelmi rendsze-rében, és 2008-tól elszámolhatók is lesznek.

A projektet nemzetközi tanács felügyeli. Lényeges elem az addicionalitás, azaz olyan kibocsátás-csökkentés, amely a projekt hiá-nyában nem valósult volna meg. A beruhá-zások segítik a fejlődő országokban a fenn-tartható fejlődést és ösztönzik az alacsony légszennyező kibocsátást. A CDM nemcsak piacképes kibocsátási egységeket generál, de arra ösztönzi a fejlődő országokat, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak a gazdaság fejlesztése során. A projektből származó haszon részben a rendszer fenn-tartására, részben a klímaváltozás hatásai-nak fokozottan kitett fejlődő országok megsegítésére szolgál.

A projekt szigorú szabályok mentén el-lenőrzött. A projekttervezés után első lépé-seként akkreditált szakértő ellenőrzi a pro-jekt adatait, ami az alapkritériumok, a kibo-csátás viszonyítási alap és a monitoringterv átvizsgálását jelenti. A projektalapú intézke-dések megvalósításánál szükség van ezen kí-vül a résztvevő vendégállam hivatalos hoz-

zájárulására is, ami a jogok kölcsönös elisme-rését biztosítja. A projekttervezők kötelesek monitoring beszámolót készíteni, amely tar-talmazza a megvalósítás valószínűségére, a viszonyítási alapra, valamint az emisszió-csökkentés módszerére vonatkozó adatokat, illetve megállapításokat. Az ezt követő verifikáció az emissziócsökken-tés független szakértő társaság általi ellenőrzését és jóvá-hagyását jelenti. A verifikáció eredményét tanúsítvány formájában tartják számon, ez tulajdonképpen a létrehozott emissziós jog, és továbbítják a tulajdonosnak. A verifikáció stádiuma évente rendszeresen megismét-lendő az érvényességi idő végéig, amennyi-ben fennáll a jogok generálására az igény.

Az év végéhez közeledvén, véget ér az EU kibocsátás-kereskedelem (EU ETS) első – pró-ba – időszaka. 2008. január 1-jével megkez-dődik a második időszak, amely egybeesik a Kiotói vállalás időszakával, s majd 2012 decemberében zárul.

Felmerül a rendszer és más emis-szió-kereskedelmi rendszerek össze-kapcsolásának lehetősége, az ún. linking. Az összekapcsolódás az olyan fejlett államok belső piacaival lehetséges, ahol az EU ETS szabályai-hoz hasonló módon zajlik a kibocsá-tási egységek kereskedelme. Lehet-séges linking partner például Norvé-gia, Izland, Liechtenstein, vagy Euró-pán kívüli államok, mint Kanada,

Ausztrália, illetve az Amerikai Egyesült Államok. Az összekap-csolódás előnyei között szokták említeni a növekvő költséghaté-konyságot, az alacsonyabb tranz-akciós költségeket, a magasabb piaci likviditást, a versenyképes-ségi aggályok megszűnését, vala-mint – általános, politikai szem-pontból – a különböző párhuza-mos rendszerek egymáshoz tör-ténő közeledését. A másik olda-lon azonban a linking kockáza-tokkal is jár, különösen gazdasági szempontból, mivel a karbonpiac árai egyelőre nehezen jelezhetők előre, és környezetvédelmi szem-

pontból, ha az összekapcsolódás egy más elveken nyugvó és/vagy kevésbé szigorú és nyomon követhető rendszerrel történne.

Az EU ETS-ben és más rendszerekben 2008-tól elszámolható kiotói egységek (ki-bocsátás-csökkentési egységek, ERU és iga-zolt kibocsátás-csökkentési egységek, CER) bizonyos tekintetben megteremtik a rend-szerek közötti összekapcsolódást, hiszen több piacon is érvényes „fizetőeszközként” lesznek majd jelen.

További információ:- http://cdm.unfccc.int/index.html- KvVM Klímavédelmi és Energia Osztály(www.klima.kvvm.hu)

Fazekas DóraPhD hallgató

[email protected]

Európai Unió

Probélmák a Tiszta Fejlesztési Mechanizmussal

• Aszén-dioxidsemlegesítésmaiátlagosárakonszámítottpiaca körülbelül 371 millió dollárt tesz ki, melynek közel háromnegyede mindössze három országba irányul

• Az 50 legkevésbé fejlett ország közül mindössze 3-nak(Bhután, Nepál, Bangladesh) van regisztrált Tiszta Fejlesz-tési Mechanizmus projektje.

• A legkevésbé fejlett országok részesedése 0,33%aTFMprojektekből

• ATFMprogramoktöbb,mintkétharmadaháromország-ból irányul (Hollandia (35,59%), Nagy-Britannia (20,34%) és Japán (15,25%)

Forrás: www.newint.org

Várható éves szén-dioxid kreditek a tiszta fejlesztési mechanizmus projektjeit befogadó országokban

FORRÁS: UNFCCC, HTTP://CDM.UNFCCC.INT



21

... a fenntarthatóság feléLépések...CSR mesék

Tündérből boszorkányA KÖVET elnökségének buzdítására új rovatot indítunk. A CSR mesék című rovat

nem (csak) gyerekeknek szól. Mondanivalója a felnőttek számára is érdekes, elgondolkodtató lehet. Sőt. Nekik talán még inkább…

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ki-rály. Szép, kőcsipkés várban lakott egy hegy tetején, alatta a várost ezüstkék folyó szelte ketté. Sok földje volt és gyönyörű palotája, de az alattvalói mégsem voltak rá irigyek, mert igen bölcsen irányította az országot.

Telt, múlt az idő. A király már rég meg-halt, s az unokáit elkergették a törökök. Az-tán a törököket is elkergették, de a régi szép napok csak nem akartak visszajönni. Az ezüstkék folyós országban mások ural-kodtak, s sajnos ők már nem voltak olyan bölcsek, mint a régi király, akit még mindig szeretettel emlegetett a nép.

Nem is az eszükkel volt a baj, inkább az-zal, hogy egy gonosz boszorkány telesug-dosta a fülüket butaságokkal. Ez egy igen gonosz és igen hatalmas boszorkány volt, s nemcsak a mi kis királyságunk, de még sok-kal nagyobb országok népét is megméte-lyezte.

A rút boszorkány Gazdag Gizinek hívatta magát. Persze nem mondta meg senkinek a valódi nevét, azt csak a bölcsek ismerték, belőlük meg kevés volt. Az igazi arcát sem mutatta meg senkinek, mert akkor az em-berek semmiképpen sem hallgattak volna rá, de láthatatlanul olyan mézes-mázas hangon suttogott, hogy majdnem minden-ki elhitte gyilkos mondókáját. Csak az egy-két bölcs varázsló ismerte színről-színre a gonosz boszorkányt, ők pedig lelkük mé-lyén csak sajnálták, bármennyi rosszat is tett az embereknek. Tudták ugyanis, hogy a gonosz boszorkány régen szépséges és jó-ságos tündér volt.

Ez még akkoriban volt, amikor az embe-reknek alig volt cipőjük meg ruhájuk, na-gyon szegények voltak. A tündér elhatároz-ta hát, hogy segít rajtuk, gazdaggá teszi őket. Elkezdett varázsolni, és az emberek-nek lett bőséges ennivalójuk. Tovább vará-zsolt, s egészséges lett a víz, mindenkinek jutott cipő, ruha, szekér. A tündér ekkor pi-henni indult, de az emberek utánaszalad-tak: „Varázsolj még, olyan jó!”

A tündérnek tetszett a hízelgés – később a bölcs varázslók azt mondták, itt kezdett el boszorkánnyá válni – s varázspálcájához nyúlt. Igen ám, de mit varázsolhatott volna, amikor már bőven volt ruha, ház, enni- és

innivaló? Sokat törte a fejét, semmiképpen sem akarta, hogy veszítsen népszerűségé-ből. Először még több ételt varázsolt, külö-nösen sok édességet. Az emberek többet ettek, elkényelmesedtek, elhíztak.

Aztán egyszercsak nem tudtak többet enni. A tündér akkor nagyobb házakat va-rázsolt, meg garázsokat, meg autókat bele. Az emberek ennek is örültek, de aztán még lustábbak és követelődzőbbek lettek. A tündér akkor újabb és újabb ruhákat vará-zsolt, eltüntette a népviseleteket és divatot varázsolt helyette, hogy az emberek mindig újat akarjanak.

Ezután következett – s ez már igazán go-nosz volt a tündér részéről – hogy a korábbi remek dolgok helyett egyre több ócskasá-got varázsolt az embereknek. ők csak azt vették észre, hogy a cipőjük meg a mobilte-lefonjuk – mert hogy már ilyen is volt nekik – egy év alatt tönkremegy, a kenyér viszont hetekig sem szárad ki, a tej nem alszik meg.

Sajnos ettől sem tértek észhez, tovább nyúzták a tündért: „Még, még, még többet akarunk!” A tündér most már igazán mér-ges lett. Fiatalabb korában, amíg nem volt úgy elfoglalva a varázslással, sok távoli or-szágot megjárt, s tudta, hogy ott az embe-reknek nincs mit enniük, a víz fertőzött, és bádogkalyibákban laknak elviselhetetlen hőségben, ha meg leszakad az eső, sárten-geren gázolnak át meztéláb. Ezek meg itt még szélesebb és simább utak, meg új mobilok után nyavalyognak.

Maga sem vette észre, de egyre idege-sebb lett, mert már egyáltalán nem pi-hent, csak varázsolt. Mindezért az embere-ket hibáztatta. Elhatározta, hogy bosszút

áll rajtuk. Először csak tréfának szánta, hogy csúnya papírfüvet, meg műanyag vi-rágot varázsolt a boltokba, ráadásul jó drá-gán. „Ettől majd észhez térnek!” – gondolta a tündér.

De az emberek mohóságukban már mindent megvettek. „Még, még, még!” – ki-abálták, s amikor a tündér tehetetlenül széttárta a karját, az egyikük mérgében arculütötte. A tündér iszonyatos haragra gerjedt. Egyetlen szempillantásával megöl-te a szemtelent. A többiek egy időre meg-rökönyödtek, de aztán áttapostak a holttes-ten, és cibálni kezdték, valaki ki akarta csa-varni kezéből a varázspálcát. A tündér ek-kor felemelkedett oda, ahol nem érhették el, és rettentő átkot mondott rájuk:

- Gazember csürhe, hálátlan kutyafaty-tyak! Étlen-szomjan nyomorogtatok, szá-nalmas viskókban laktatok, amikor meg-esett rajtatok a szívem. Enni és inni adtam nektek, fedelet építettem a fejetek fölé. Mindent megadtam nektek, de ti kapzsi-ságotokban csak tovább tobzódtatok. Há-látlanságotokért most megátkozlak ben-neteket: legyen a pénz, mely benneteket eddig szolgált, s ellátott minden jóval, legfőbb ellenségetek! Álljon férj és fele-ség közé, vesszen össze rajta az úr és a munkás! Kaparjátok ki egymás szemét ér-te, s irigyeljétek gyerekeitektől már szüle-tésük előtt, hogy meg se szülessenek. Szá-radjon el, folyjon szét testetek és lelketek mérhetetlen kapzsiságotokban! És most felejtsetek el engem, és mindazt, amit mondtam nektek!

Ezzel hatalmas forgószelet támasztott, a por mindenki szemét-száját elborította. Mi-re magukhoz tértek az emberek, már tény-leg semmire sem emlékeztek. Leporolgat-ták magukat, majd hazamentek és leültek a tévé elé, csak lelkük legmélyén motoszkált enyhe rosszérzés.

A boszorkány – merthogy végképp azzá vált, hiszen aki átkoz, magára még nagyobb átkot hoz – ekkor szolgákat keresett. Talált is néhány készségesnek mutatkozó inast, a Hatalmatakarokot, Milennehát és Féleket.

(Folytatása következik...)

Tóth Gergely / KÖVET


22

... a fenntarthatóság feléLépések... Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok 2007. július – szeptember

A nyári-őszi időszakban a korábban gőzerő-vel folyó akciótervezési munka eredményei láttak napvilágot, így a Környezet és Ener-gia Operatív Programhoz, illetve a Regioná-lis Operatív Programokhoz tartozó akcióter-vek is. Ezen kívül említést érdemel az or-szághatáron átnyúló hulladékszállítás sza-bályozása, illetve az éghajlatváltozási stra-tégiára vonatkozó előírás megjelenése.

A módosított jogszabályok között talál-hatunk mind a levegő és a víz minőségére, mind a hulladékokra és az állattartásra vo-natkozó módosításokat.

Új jogszabályok

Általános rendelkezések

2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környe-zet és Energia Operatív Programja, Elekt-ronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Tár-sadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prog-ramja, valamint a Regionális Operatív Programok 2007–2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról

A Kormány a magyar társadalom és gaz-daság hosszú távú fejlesztésének megala-pozása, továbbá az ország előtt megnyíló uniós támogatások eredményes és haté-kony felhasználása érdekében jóváhagyja, a Környezet és Energia Operatív Program, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, az Államreform Operatív Prog-ram, a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Ope-ratív Program, a Dél-alföldi Operatív Prog-ram, az Észak-alföldi Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív Program, a Közép-dunántúli Operatív Program, az Észak-ma-gyarországi Operatív Program, a Nyugat-dunántúli Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2008. évekre vonatkozó akciótervét. A tá-mogatási szerződés végleges, részletes feltételeiről az Irányító Hatóság dönt. Vala-mennyi kiemelt projekt esetében a támo-gatási szerződés megkötésének általános feltétele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt tartalmú részletes projektjavas-lat elkészítése, mely tartalmazza a pénz-ügyi fenntarthatóságot és a bevétel-terme-

lési képességet is bemutató megvalósítha-tósági tanulmányt, költség-haszon elem-zést, valamint az ÚMFT indikátor rendsze-rébe való illeszkedést.

217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet az energiafelhasználó termékek öko-terve-zési kötelezettségének előírásáról, vala-mint forgalomba hozatalának és megfele-lőség értékelésének általános feltételeiről

A rendelet hatálya azon energiafelhasz-náló termékekre terjed ki, amelyekre külön jogszabály az öko-tervezésre és a környe-zetvédelmi jellemzőkre vonatkozó követel-ményeket állapít meg. E rendelet alkalma-zásában: azok az energiafelhasználó termé-kekbe beépítendő részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkat-részként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvé-delmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; minden olyan anyag, amelyet az energiafelhasználó termék életciklusa alatt felhasználnak; az a forgalomba hozatalra szánt termék, amely rendeltetése szerinti használatba vétele során energiát (villamos energiát, foszilis üzemanyagokat és meg-újuló energiát) használ fel, vagy az ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mé-résére szolgál, az energiafelhasználó termé-kekbe beépítendő alkatrész vagy részegy-ség, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forga-lomba vagy vesznek használatba, és amely-nek környezetre gyakorolt hatását önállóan lehet értékelni.

23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználá-sának részletes szabályairól és egyes tá-mogatási jogcímeiről

E rendelet a Környezet és Energia Opera-tív Program az Európai Közösséget létreho-zó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének ha-tálya alá tartozó támogatások körébe eső egyes jogcímeket és az azokhoz kapcsoló-dó források felhasználásának részletes sza-bályait határozza meg a versenysemleges-ség elvének biztosítása mellett. E körben a megfelelő életminőséghez szükséges kör-nyezeti állapot megőrzéséhez, javításához, illetve helyreállításához, az emberi egészsé-get károsító, veszélyeztető hatások csök-

kentéséhez, megszüntetéséhez, az öko-szisztémák és vizek védelméhez, a környe-zetileg biztonságos életfeltételek elérésé-hez hozzájáruló, valamint a gazdasági-tár-sadalmi fejlődésben a környezeti, fenn- tarthatósági szempontok érvényesítése céljából a gazdaság, társadalom, környezet harmonikus viszonyának kialakításával, az energiaforrások diverzifikációjával és haté-konyabb felhasználásával kapcsolatos pro-jektek támogatási szabályait fekteti le.

24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM–KvVM eü. rendelet A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről

A 2007-2013 programozási időszakban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint a Környezet és Energia Operatív Prog-ram felügyeletéért felelős miniszter, az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaságot megha-tározott prioritásai végrehajtásában (a megújuló energiaforrás növelése prioritás, hatékony energiafelhasználás prioritás) tör-ténő közreműködésre közreműködő szer-vezetként jelöli ki.

Államigazgatás, közigazgatás

1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elfogadásáról

A Magyar Köztársaság hosszú távú fenn-tartható fejlődésének megalapozása, az át-fogó célkitűzések meghatározása, a társa-dalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, a vonatkozó európai uniós és nemzetközi programok, illetve kötelezett-ségek figyelembevétele alapján a Kormány: a bemutatott Nemzeti Fenntartható Fejlő-dési Stratégiát megtárgyalta, elfogadta, és elrendeli annak az Európai Bizottsághoz történő megküldését; elrendeli, hogy a stratégia végrehajtására konkrét cselekvési terveket kell készíteni.

Hulladékgazdálkodás

180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet or-szághatárt átlépő hulladékszállításról

A Kormány a hulladék behozatala, kivi-

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 61/2007. (VII. 13.) FVM r. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a va-dászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 62/2007. (VII. 13.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költ-ségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezet-védelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támoga-tás igénybevételének részletes szabályairól

166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet-hez kapcsolódó kormányrendeletek

194/2007. (VII. 25.) Korm. r. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK ésa96/61/EK tanácsi irányelv

27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet,18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet

25/2007. (VII. 30.) KvVM r. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésé-re vonatkozó részletes szabályokról

187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a növényvédelmi bírság tételes mértékéről

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 206/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behoza-talának feltételeiről

31/2006. (IV.29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet 85/2007. (VIII. 10.) FvM r. Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról

155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet 221/2007. (VIII. 23.) Korm. r. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rend-kívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekö-vetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 232/2007. (IX. 4.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek fel-tételeiről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 231/2007. (IX. 4.) Korm. r. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellá-tást szolgáló vízilétesítmények védelméről

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet 28/2007. (IX. 19.) KvVM–EüM–FVM e. r. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről



23

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

tele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvé-delmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelöli ki. A hulladék behozatalára, kivitelére és át-szállítására irányuló bejelentési kötele-zettséget a rendelet melléklete szerinti bejelentőlapon, valamint kísérődokumen-tumon kell teljesíteni. Hulladék behozata-la esetén a teljes hasznosítási folyamatot be kell mutatni az érvényes hasznosítási engedélyekkel és szerződésekkel, vagy az azok létezését tanúsító nyilatkozattal együtt.

Klímaváltozás

2007. évi LX. törvény Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kio-tói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrend-szeréről

Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kap-csolatos hazai kutatásokkal, az üvegházha-tású gázok hazai kibocsátásainak csökken-tésével és az éghajlatváltozás hazai hatása-

ihoz való alkalmazkodással, valamint a ha-zai hatásokra való felkészüléssel kapcsola-tos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meg-határozása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogad el. Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalom-mal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell ki-dolgozni a nemzetközi kötelezettségválla-lásoknak megfelelően.

Vízgazdálkodás, vízvédelem

2126/2007. (VII. 3.) Korm. határozat a Du-nán, a Tiszán és azok mellékfolyóin 2006 tavaszán levonult árvizek okozta károk elhárítására az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország részére biztosí-tott támogatás felhasználásáról

A kormányhatározat értelmében a Kor-mány, jóváhagyja az Európai Unió Szolida-ritási Alapjából származó támogatás fel-használásának minisztériumok közötti, a határozat melléklete szerinti felosztási ará-nyát; elrendeli, hogy a támogatást felhasz-náló minisztériumok a támogatás felhasz-nálásáról szóló, az Európai Bizottsághoz

benyújtandó végleges jelentéseiket készít-sék el és azokat az önkormányzati és terü-letfejlesztési miniszternek adják át, aki egységes szerkezetbe foglalja és továbbít-ja a végleges jelentést az Európai Bizott-ság részére.

Természetvédelem

26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítéséről

A rendelet védetté nyilvánítja, Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel, a Somogy megyében, Mező-csokonya községhatárban lévő területet. A védetté nyilvánítás célja a terület változa-tos, mozaikos élőhely-együttesének (vizes élőhelyek, homoki legelők és üde kaszáló-rétek) megóvása, valamint védett és foko-zottan védett növényfajok, a hozzájuk kap-csolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belső-Somogyra jellemző tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület ter-mészetvédelmi célú bemutatása.

Luda Szilvia / TTMK

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 61/2007. (VII. 13.) FVM r. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a va-dászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 62/2007. (VII. 13.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költ-ségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ga-rancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezet-védelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támoga-tás igénybevételének részletes szabályairól

166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet-hez kapcsolódó kormányrendeletek

194/2007. (VII. 25.) Korm. r. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK ésa96/61/EK tanácsi irányelv

27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet,18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet

25/2007. (VII. 30.) KvVM r. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésé-re vonatkozó részletes szabályokról

187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a növényvédelmi bírság tételes mértékéről

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 206/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behoza-talának feltételeiről

31/2006. (IV.29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet 85/2007. (VIII. 10.) FvM r. Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról

155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet 221/2007. (VIII. 23.) Korm. r. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rend-kívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekö-vetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 232/2007. (IX. 4.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek fel-tételeiről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 231/2007. (IX. 4.) Korm. r. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellá-tást szolgáló vízilétesítmények védelméről

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet 28/2007. (IX. 19.) KvVM–EüM–FVM e. r. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről


24


c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Kapusy Pál / KÖVET

Hajdú Dániel / KÖVET1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Tóth-Baltási Péter / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.



Zöld iroda

A Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztők:

Tördelő: Nyomda:


Humorsarok

Önnek milyen színű az irodája?Amennyiben a kék, piros, sárga, barna, fekete, fehér, netalán szürke színek közülvalamelyik, akkor Önt is érdekelni fogja a KÖVET megújult Zöld Iroda programja!

Zöldítse irodáját: nevezzen be a versenyreés nyerjen Zöld Iroda Minősítést!

Ha szeretné irodáját környezet- és emberbarát módon kialakítani, vagy esetleg már most is ilyen körülmények között van módja dolgozni, és szeretné, ha ezt mások is elismernék, akkor 2008-ban két programba is lehetősége van bekapcsolódni!

További információkért látogasson el honlapunkra (www.kovet.hu) vagy keresse Vályi Zsuzsát a [email protected] címen!

Zöld Iroda VersenyOlyan vállalatok és közintézmények jelentkezését vár-

juk, amelyek értékes nyereményekért és nagy presztizzsel járó díjért versengve folyamatos tanács-

adás mellett szeretnék irodájukat fejleszteni.

Zöld Iroda MinősítésSzeretne Ön is minősített Zöld Irodában dolgozni? A két

évre szóló tanúsítványt megszerezni kívánó vállalatok és közintézmények audit során kerülnek átvizsgálásra,

meghatározott szempontrendszer szerint.

MegrendelőlapMegrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)Postacím Számlázási cím (ha különbözik)

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

lépések a fenntarthatóság felé 34

Documents