levél településszerkezeti és szabályozási …tÉr-hÁlÓ kft 9024 győr, babits m. u. 17/a...

TÉR-HÁLÓ KFT 9024 Győr, Babits M. u. 17/A Levél településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás

1 www.ter-halo.hu

Levél Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás

2011. március Jóváhagyott tervdokumentáció

TH-10-02-09 Felelős tervező: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Kazó Pál

VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Zöldfelülettervező: Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04


2 www.ter-halo.hu

TARTALOMJEGYZÉK 1 tervezési feladat .............................................................................................................................. 4

1.1 előzmények .............................................................................................................................. 4 1.2 a tervezési feladat meghatározása .......................................................................................... 5

1.2.1 A rendezési tervmódosítás által érintett területek ............................................................. 5 1.2.2 A rendezési tervmódosítás célja, feladata ........................................................................ 5

2 településfejlesztési koncepció ......................................................................................................... 6 3 vizsgálati munkarész ....................................................................................................................... 6

3.1 Történeti áttekintés ................................................................................................................... 6 3.2 Földrajzi adottságok ................................................................................................................. 8

3.2.1 Földrajzi elhelyezkedés .................................................................................................... 8 3.2.2 Éghajlati adottságok ......................................................................................................... 8 3.2.3 Természetes növényzet, talajviszonyok ........................................................................... 9

3.3 Műemlékvédelem, védett épületek ........................................................................................... 9 3.4 Környezetvédelem ................................................................................................................... 9

3.4.1 Levegőtisztaság ............................................................................................................... 9 3.4.2 Zajhatások ....................................................................................................................... 9 3.4.3 Hulladékkezelés ............................................................................................................. 13 3.4.4 Felszíni és felszínalatti vizek vizsgálata ......................................................................... 14

3.5 Közlekedési kapcsolatok vizsgálata ....................................................................................... 14 3.5.1 Közúthálózati kapcsolatok .............................................................................................. 14 3.5.2 Tömegközlekedés .......................................................................................................... 15 3.5.3 Vasúti közlekedés .......................................................................................................... 15 3.5.4 Kerékpáros közlekedés .................................................................................................. 15

3.6 Infrastruktúra vizsgálata ......................................................................................................... 15 3.6.1 Ivó és tűzi víz ellátás ...................................................................................................... 15 3.6.2 Szennyvízelvezetés ....................................................................................................... 15 3.6.3 Csapadékvíz elvezetés .................................................................................................. 16 3.6.4 Villamos energia ellátás ................................................................................................. 16 3.6.5 Gázellátás ...................................................................................................................... 17 3.6.6 Hírközlés ........................................................................................................................ 17

4 Szerkezeti terv ............................................................................................................................... 18 4.1 JÓVÁHAGYANDÓ munkarészek ........................................................................................... 18

4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:4 000 felbontású ............................................................. 18 4.1.2 Határozat tervezet .......................................................................................................... 18 4.1.3 A településszerkezeti terv módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti vonatkozásai ................................................................................................................................. 18

4.2 A rendezési terv készítésekor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok ................... 18 4.2.1 Országos területrendezési terv ...................................................................................... 18 4.2.2 Megyei területrendezési terv .......................................................................................... 21 4.2.3 A területhasználat vizsgálata és változása ..................................................................... 23 4.2.4 A település biológiai aktivitásértéke ............................................................................... 24 4.2.5 A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása .............................. 25

4.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek .......................................................................... 25 4.3.1 Tájrendezés ................................................................................................................... 25 4.3.2 Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere ......................................................... 26 4.3.3 Zöldfelület-fejlesztés irányelvei ...................................................................................... 26 4.3.4 Növénytelepítésre javasolt fajok ..................................................................................... 28 4.3.5 Környezetalakítás ........................................................................................................... 29 4.3.6 Közlekedésfejlesztés ...................................................................................................... 32


3 www.ter-halo.hu

4.3.7 Közművesítés ................................................................................................................. 32 4.3.8 Tulajdonvizsgálat ........................................................................................................... 32 4.3.9 Örökségvédelmi hatástanulmány ................................................................................... 32

5 szabályozási terv ........................................................................................................................... 33 4.2. A szabályozási terv leírása .................................................................................................... 33

4.2.2. A szabályozási terv változtatásával érintett területek ..................................................... 33 4.2.3. A terv szükségességének indoklása .............................................................................. 33 4.2.4. A szabályozás alapelvei ................................................................................................. 33 4.2.5. A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása ..................................................... 33

4.3. Jóváhagyandó munkarészek.................................................................................................. 34 4.3.2. SZ-1/M jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású .................................................... 34 4.3.3. Rendelet tervezet ........................................................................................................... 34

4.4. Kötelező alátámasztó szakági munkarészek .......................................................................... 34

RAJZJEGYZÉK

Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 30 000 É-1 Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből M 1: 4 000 É-1/M Településszerkezeti tervmódosítás M 1: 4 000 M-1 Módosítással érintett terület M 1: 2 000 SZ-1/M Szabályozási tervmódosítás – Észak M 1: 2 000 Kivonat a hivatalos digitális alaptérképből M 1: 4 000


4 www.ter-halo.hu

1 TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Levél község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2008-2009 évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a település közigazgatási területére vonatkozó, többször módosított 2004-ben jóváhagyott településrendezési tervének felülvizsgálatát.

Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészült a község településfejlesztési koncepciója, melyet a képviselőtestület a 11/2003.(II.17.) sz. képviselő-testületi határozattal elfogadott.

Levél község önkormányzatának képviselőtestülete 2009-ben hagyta jóvá a település településszerkezeti és szabályozási tervét. A településszerkezeti tervet a 38/2009. (V.11.) számú önkormányzati határozattal, a szabályozási tervet a 3/2009. (V.13.) számú önkormányzati rendelettel hagyták jóvá. A fenti dokumentációkat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette.

Levél település önkormányzatának képviselőtestülete ezek után úgy döntött, hogy a község településrendezési tervét 4 területre vonatkozóan módosítani kívánja. A rendezési terv módosításáról szóló döntést a 63-65/2010. (V.31.) KH. határozatokkal fogadta el a testület. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat tehát a településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket:

Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Terve 2010. Levél község rendezési terv felülvizsgálat 2009.

Jelen dokumentáció a szabályozási tervmódosítás a 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény szerinti jóváhagyandó anyaga.


5 www.ter-halo.hu

1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1.2.1 A rendezési tervmódosítás által érintett területek

Jelen tervdokumentáció Levél következő részeire vonatkozik: I. sz. terület: 200, 269 hrsz.-ú terület II. sz. terület: 594, 583 hrsz.-ú terület III. sz. terület: 611/83, 611/91 hrsz.-ú terület

A rendezési tervmódosítással érintett területeken belül külön megkülönböztetjük a településszerkezeti terv és szabályozási terv változtatásával érintett területeket, mely területek pontos lehatárolása a településszerkezeti és szabályozási terv műszaki leírásában kerül sor. A településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítások érintett területei a megváltozott paraméterű területek, természetesen kisebb kiterjedésűek, mint a változtatással érintett, hiszen a módosítások hatása kiterjed egyes változatlanul maradó területekre is. 1.2.2 A rendezési tervmódosítás célja, feladata I.sz. tervezési terület: A 200 hrsz.-ú lakótelek és 269 hrsz.-ú közlekedési út terület közötti telekhatár módosítása A 200 hrsz-ú lakótelek tulajdonosa, a 269 hrsz.-ú út területből mintegy 50 m2 -es területet kíván megvásárolni telek-kiegészítés céljából. Ennek érdekében módosítani kell a szabályozási vonalat. Az övezeti paraméterek módosítására nincs szükség. A 197, 199, és a kiegészített 200 hrsz.–ú telkek összevonásával beépítésre alkalmas lakótelek alakítható ki. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a szabályozási terv módosítása II.sz. tervezési terület: Az 594 hrsz-ú, és a 583 hrsz-ú közlekedési út terület közötti telekhatár módosítása A módosítás célja a 594 hrsz.-ú telek megoszthatósága. A telek Vasút utcai felén azonban található egy helyi védelem alatt álló kereszt. A tervezett megosztás érdekében a kereszt mintegy 260 m2 –es környezete a közterülethez kerül csatolásra, és közlekedési zöldterületként kívánja a továbbiakban szerepeltetni az önkormányzat. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a szabályozási terv módosítása III.sz. tervezési terület: A 611/83, 611/91 hrsz-ú gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató terület lakóterületbe történő sorolása A levéli „EXPO” területén található 611/83 és 611/91 hrsz-ú telket tulajdonosai a továbbiakban lakóterületként kívánják hasznosítani. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a településszerkezeti és szabályozási terv módosítása


6 www.ter-halo.hu

2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Levél község képviselőtestülete a 11/2003.(II.17.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a község településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Győr-Moson- Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott fejlesztési elképzelések illetve szabályozási elemek a településfejlesztési koncepció céljainak elősegítését szolgálják, a terv elhatározásai szervesen illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekhez. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség. 3 VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ 3.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az egykori honfoglalókra és határőrző besenyőkre emlékeztető névadás (lövő, lövér, Levél) a XV .századtól ismert. Ebből az időből származik a német Kalthosthan névváltozat is, amely az óvári várbirtok hűbéreséről, bizonyos J. Rawaser de Kalthostan-ról való névadás. Későbbi lakói az óvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es felvonuláskor elnéptelenedett községbe 1570 körül württenbergi szászokat telepítettek, velük állandósult a német nyelvű katolikus etnikum. A következő, 1594-es és a későbbi, 1683-as török pusztítások után megint csak német területekről érkezett új lakosság. A colonusként bejegyzett település jobbágyok szorgalmas földművelők és állattenyésztők voltak, akik még szőlőtermesztéssel és méhészettel is foglalkoztak.

Levél község térképe az 1800-as évek közepéről Ezek a katolikus szászok építették fel a templomot, amelynek hajója egy korábbi, török időkből származó őrtoronyhoz kapcsolódott. A katolikus templom építési ideje ismeretlen, de 1692 előtt történt, mert ettől kezdve vezetik az anyakönyvet. Az 1600-as években - rövid megszakításokkal 70 évig - a reformációban evangélikussá lett lakosság használta a templomot, amelyet aztán 1673-ban vissza kellett adniuk a katolikusoknak.


7 www.ter-halo.hu

Külterületi kataszteri térkép a múltszázad közepéből

A korábban a Forgách és a Zichy családok birtokában lévő falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült Levélről is, amely szerint a falu akkori földesura Habsburg Mária Krisztina. II. József türelmi rendelete után 1789-ben evangélikus templom épült és 1844-ben kis tornyot is kapott. A XIX. század első felében sok természeti csapás, kolera, árvíz, tűz pusztította a községet. A jobbágyfelszabadítás után a határt felosztották a lakosság és az uradalom között. Az 1855-ben megnyílt Bécs-Buda-Pest vasútvonal révén a falu bekapcsolódhatott a gazdaság vérkeringésébe, ez jótékonyan ösztönözte az egyébként is jó kereskedelmi érzékkel megáldott lakosságot. Az ekkor már mezőgazdasági gépeket is használó heidebauerek Bécsbe és Pozsonyba kezdték szállítani termékeiket. A század végén jelentkező újabb nagy fellendülés a magyaróvári akadémia tudós tanárának, Ujhelvi Imrének volt köszönhető. Közreműködésével híres siementhali szarvasmarha-tenyészetet hoztak létre, ezzel a község nemzetközi hírnévre tett szert. 1897-ben megalakult a községi Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a Tejszövetkezet. A tejszövetkezet, a gabonatermelés és a gyümölcstelepítés nemcsak gazdagságot, hanem virágzó társadalmi életet, kultúrát és kiemelkedően szép faluképet varázsolt a nagyközségi rang mellé. A gazdagodással összefüggő életmódváltás jele a Fő utca (ma már helyi védelemben részesített) zártsorú beépítésű szép német ház együttes. A falu városias képet kezdett mutatni. 1927 elején villanyvilágítást kapott a község. A gazdasági válságban minden elveszett, a lakossági adómegtagadás miatt a község önkormányzatát 1934 júliusáig felfüggesztették. A később újrateremtett vagyont egyaránt fosztogatták a németek és az oroszok. Az 1946-os kitelepítéskor elvitt csaknem 1500 (91%) németajkú lakos helyébe Borsodból, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek telepesek. Az 1948-1956 között erőszakkal alapított mezőgazdasági szövetkezetek a háború előttieknél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szinten álltak. 1948-ban az Erdélyből és Szatmár megyéből települt lakosságcsoport református egyházközséget alapított, első lelkészük az 1956-os mártír, Gulyás Lajos volt, akinek sírja a helyi temetőben, emléktáblája a református imaház (Újhelyi Imre tér 18.) falán található. Csak 1960 után indult meg a határszéli község fejlődése: tűzoltószertár, szilárd burkolatú utcák és az akkori járásban elsőként felépült községi vízmű jelentette az urbanizációs változásokat.


8 www.ter-halo.hu

Történelmi kép A község jótevőjének, Újhelyi Imrének emlékét Pátzay Pál mellszobra őrzi. A mártír lelkész emléktáblája és a háborús áldozatok, kitelepítettek Rieger Tibor által készített emlékműve a mai falu tisztelgése a múlt előtt. A községi közintézményeket a községházán kívül a távhívásos rendszerű postahivatal, a takarékszövetkezet jelenti. A község határ felé eső részén épült fel az ún. Levél-EXPO idegenforgalmi-kereskedelmi falu, amelyben motel, fogadó, panziók, csárda, büfék, benzinkút állt a vendégek rendelkezésére. Az utóbbi időben jelentősen visszaesett a forgalom ezen a területen és átalakult a tevékenységi kör is. Ma már csak a benzinkút, egy autómentő, motel, büfé működik a területen. Emellett mára lakásokat is találunk. A falu csak a 70-es, 80-as években indult újra fejlődésnek, amely napjainkban is folytatódik. Levél község az ősi címerképet tartotta meg: kerek talpú pajzs, kék mezejében közepén elhelyezkedő (lebegő) arany színű, pántos, kereszttel ellátott gömb. 3.2 FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 3.2.1 Földrajzi elhelyezkedés Levél a Mosoni-síkon (kistáj) fekszik. A Mosoni-sík a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri-medence (középtáj) található a Szigetközzel, mint szomszédos kistájjal együtt. A szomszédos településekkel megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkezik, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Hegyeshalom, Rajka és Bezenye településekkel határos. 3.2.2 Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 15,5 C- +33,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék.


9 www.ter-halo.hu

3.2.3 Természetes növényzet, talajviszonyok A terület az Arrabonicum flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulás a fűz- és égerligetek, illetve keményfa ligetek, a tölgy – kőris - szil ligeterdők. Aljnövényzetben a ligeterdők jellegzetes fajai mellett a bükkösök elemei is megtalálhatók. Jellegzetes fajok a medvehagyma, ibolya, őszi kikerics. Erdészetileg a fiatal, kemény- és lágylombos fajok jellemzőek a kistájon. A mezőgazdaságilag művelt területeken az árpa, kender, búza, a kukorica és a cukorrépa a döntő. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jelentősek. A kisalföldi homokos-kavics klaszteren található talajok változó termőképességűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A külterületen az autópálya mentén fellelhető eredeti talajszerkezet és vastagság csak nyomokban követhető, az autópálya építés során a terület talajviszonyai jelentősen megváltoztak. 3.3 MŰEMLÉKVÉDELEM, VÉDETT ÉPÜLETEK Az Országos Műemlékjegyzékben védett épület nem szerepel. 3.4 KÖRNYEZETVÉDELEM 3.4.1 Levegőtisztaság A településen a levegő minősége jónak mondható. A közigazgatási területen egyetlen jelentős szennyező a külterületen található gázátadó, gázfogadó, szagosító és gázelosztó állomás. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a természeti élőhelyek közelsége miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások fokozatosan átállnak a környezetkímélő fűtési módra. 3.4.2 Zajhatások

3.4.2.1 Üzemi tevékenységből származó zajemisszió A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A létesítésre kerülő és meglévő üzemi létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983/V.12/MT rendeletben foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet mellékleteiben meghatározott határértéket kell figyelembe venni.

3.4.2.2 Közúti gépjármű-közlekedésből származó zajterhelés A közúti gépjármű-közlekedésből eredő környezeti zajterhelése az 1. sz. országos főútnak van. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302: 2000 útügyi műszaki előírás szerint: A számítás célja a közúti közlekedésből eredő, a megváltozott körülmények során fellépő környezeti zajkibocsátás illetve a változás mértékének meghatározása.


10 www.ter-halo.hu

A számítás alapja a hosszútávú forgalom (2015) adatsora. A forgalom nagysága tekintetében kiindulási adatok:

2015 év évi átlagos napi forgalom szgk kistehe

r Busz tehergépkocsi mkp Összes forgalom

szóló

csuklós

közép

Nehéz

Pótk.

nyerges

speciális

Jármű/nap

Ejármű/nap

7413 807 143 -- 294 165 112 1010 14 82 10086 10244

Járműkategóriánként

2015 I. II. III.

8302 437 1301 Évi átlagos nappali óraforgalom Qin j/h

2015

Q1n

Q2n*

Q3n*

A1n x ÁNF1/16

A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /16

A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /16

467

25

73

Évi átlagos éjszakai óraforgalom Qie j/h

2015 Q1e

Q2e*

Q3e*

A1n x ÁNF1/8

A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /8

A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /8

103

63

16

Referenciatávolság : dref = 7,5 m Megítélési idő: nappali 06-22 óráig 16 óra (57600 mp) nappali 22-06 óráig 8 óra (28800 mp) mértékadó sebesség: belterület, v = 50 km/óra Mértékadó zajterhelés: a forgalomnagyság és a mértékadó sebesség felhasználásával számított eredő hangnyomásszint

A referencia egyenértékű A-hangnyomásszint (LAeq (7,5) g,s,t,j )értékei a távlati állapot szerint

2015

(LAeq (7,5) g,s,t,j ) nappal 69,4 dB

(LAeq (7,5) g,s,t,j ) éjjel 62,9 dB

A szélső forgalmi sáv középvonalától „d” távolságban levő megítélési ponton fellépő zajszint csökkenés

Kd = 12,5 x d

5,7log /dBA/

A 8/2002(III.22) KöM-EüM sz. rendelet 3. sz melléklete szerint a tárgyi útvonal környezete a 2.sorszám alatti „ Kisvárosias, ketvárosias, telepszerű” beépítésű terület. A nappal 60 dBA, éjjel 50 dBA zajterhelési határérték abban az esetben teljesül a létesítendő védendő épületek út felőli védendő homlokzatai előtt, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a homlokzat közötti távolság d 40 méter Az M1 autópálya közúti zajterhelése a lakóterületek szempontjából a nagy távolság miatt nem számottevő.


11 www.ter-halo.hu

A külterületen meglévő és a tervezett széltornyok zajkibocsátása a lakott (beépítésre szánt) területek védőtávolságainak betartásával minimalizálható.

3.4.2.3 Vasúti közlekedésből származó zajterhelés Összhangban a vonatkozó építési előírásokkal a beépítés során a vágánytól számított 50 méteren belül lakófunkciójú épület nem létesíthető. Szükséges ugyanakkor az 50 méteren túli terület vasúti forgalomból eredő zajterhelésének, a megengedett határértékek (a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint LTH nappal = 65 dBA, éjjel 55 dBA)) teljesülésének vizsgálata, illetve a lehetséges beépítési vonal és a vágányok távolságának meghatározása. A számítási módszert az MSZ 07-2904-1990 szabvány írja elő. A számítás során a vizsgált szakaszon átmenő forgalmat kell figyelembe venni vonat fajtánként és napszakonként, a nappali 16 óra (06-22) illetve az éjszakai 8 óra (22-06) időszakban. A számítás célja a megítélési pontban várható és a határértékekkel összevethető mértékadó A-

hangnyomásszintek meghatározása. A jellemző forgalomnagyságot és összetételt lásd a táblázatokban.

(Az adatok forrása a MÁVTI zRt. )

A vasúti pálya az elmúlt évek során teljes felújításon esett át ennél fogva műszaki állapota jó, a levéli állomás csak vasúti megállóhely funkciót tölt be a két közeli nagy pályaudvar között. Egyes személyvonatok kivételével átmenő vonatforgalom van a jelzett szakaszon. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az MSZ - 07-2904-1990 szabvány szerint Az egyes vonatfajtákra vonatkoztatott kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása

LAeqi(25) = Loi + 10logQi + 10logl

l

v

vi

oi

i

oi

20log

ahol Loi - az i-edik vonatfajta vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszintje dB Qi - az i-edik vonatfajta mértékadó forgalma vonat/ó li - az i-edik vonatfajta hossza m loi - a vonatkoztatási vonathossz m vi - az i-edik vonatfajta tényleges vonatsebessége km/ó voi - vonatkoztatási sebesség km/ó

Az egyes vonatfajtákra számított LAeqi(25) egyenértékű A-hangnyomásszintekből az LAeq(25) kiindulási egyenértékűA hangnyomásszintet a következő összefüggéssel számítjuk:

LAeqi(25) = 10log

m

i

LAeqi

1

1,010 (25)

ahol m – a vonatfajták száma A nappali forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása

Vonatforgalom nappal

Vonat tipus darab Sebesség Km/h

Hossz m

LAeq 25m) dBA

Nemzetközi gyors, EC 25 100 330 59,4


12 www.ter-halo.hu

Belföldi gyors 6 100 220 50,5

Távolsági személy 24 60 220 52,5

SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE

60,6

gyorsteher 17 80 500 54,3

teher 12 40 600 54,5

Forda teher 1 40 200 39,2

TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE

57,5

Az éjszakai forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása

Vonatforgalom éjjel

Vonat tipus darab Sebesség Km/h

Hossz m

LAeq 25m) dBA

Nemzetközi gyors, EC 10 100 330 58

Belföldi gyors - - - -

Távolsági személy 6 60 220 49,9

Szerelvény vonat 2 40 220 45

Postavonat 1 40 200 40

SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE

60,6

Gyorsteher 11 80 500 56,5

teher 13 40 600 59

TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE

61,0

Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint nappal

LAeqi(25) = 62 dB

Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint éjjel

LAeqi(25) = 63

„d” távolságban levő észlelési ponton várható megítélési A- hangnyomásszint meghatározása a szabvány 3.4 szerint* történhet. LAeq(d,h) = LAeq(25) + Kd + Ke + Kp + Kh + Ká + Ksz + Kz + Kr Jelen esetben a Kd távolság miatti korrekciót indokolt figyelembe venni.

Kd = - 12,5 x log(d/25) dB

A vonatkozó 8/2002(II.22)KöM- EüM rendelet szerinti, a tervezett „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű) beépítésű” funkciónak megfelelő határérték ( LTH nappal = 65 dBA, éjjel 55 dBA) teljesüléséhez – megfelelő védelem nélkül a beépítési vonal és a vasútvonal legkisebb távolsága „d” = 120 méter lehetne. A tervezett telekalakítás esetén a beépítési vonal távolsága a vasúti vágánytól mintegy d =60 méter. Ezen távolságban a zajszint:


13 www.ter-halo.hu

Leq = 57,3 dB nappal (a határérték teljesül) Leq = 58,3 dB éjjel

Tehát az éjszakai határértékek külön védelem nélkül nem teljesülnek, a határérték túllépés 3,3 dB. A terület védelme céljából a vasútvonal mellett a sínkorona magasságához viszonyított 3 méter magas, 16 m talpszélességű és 3 m koronaszélességű védőtöltés építése tervezett a terület teljes hosszában. A töltésen túl – az 50 méteres védőtávolságon belül - 10 méter szélességben erdősáv kerül kialakításra. A fenti paraméterekkel rendelkező töltés árnyékoló hatása az Msz-07-2904-1990 szabvány 3.4.6 szakaszában ismertetett számítási módszer alkalmazásával Ká = - 5,7 dB-re adódik. Az árnyékolás miatti korrekció alkalmazásával a várható zajszintek:

Leq = 57,3 - 5,7 = 51,6 dB nappal Leq = 58,3- 5,7 = 52,6 dB éjjel Tehát az éjszakai határértékek teljesülnek.

A vasútvonaltól számított 60 méteren túl elhelyezett lakóépületek zajterhelése határérték alatti lesz abban az esetben, ha a zajárnyékoló töltés megvalósul. KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK:

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB)

Sor

szám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén

gyűjtőút; összekötőút; bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü- lőtér, illetve helikop- terállomás, -leszál- lóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pálya- udvara; repülőtér, illetve helikopter- állomás, -leszálló- hely mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45

35

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50

40

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 45 60 50 65 55 65 55

4.

Gazdasági terület és különleges terület

60 50 65 55 65 55 65 55

3.4.3 Hulladékkezelés A kommunális hulladék elszállítását a község a mosonmagyaróvári Rekultiv Kft.-vel együttműködve oldja meg. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. A település területén kijelölt dögkút nincs megjelenése továbbra sem kívánatos. Szelektív hulladékgyűjtés megoldott a településen.


14 www.ter-halo.hu

A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a településen a vállalkozóknak maguknak kell végezni. 3.4.4 Felszíni és felszínalatti vizek vizsgálata A külterületi vízfolyások a Mosoni-Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Levél északi határában található Lajta és a jobb parti csatornájának vízminősége erre van kihatással. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével és a rákötések számának növekedésével nagymértékben javulni fog. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvíz szennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. 3.5 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik:

M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé

M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé

1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé

1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és

Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna

vasútvonal 3.5.1 Közúthálózati kapcsolatok Levél községet legmagasabb rangú elemként az M1 és M15 autópálya érinti. Az autópályák illetve annak levéli csomópontja kiemeli a községet a szomszéd települések közül, és a közvetlen le és felhajtási lehetőséggel közelebb kerül a Győr-Bécs-Pozsony tengelyhez. A nemzetközi közúti forgalom jellemzően az autópályákon halad. Az M1 autópálya átlagos napi forgalma 3500-5000 jármű.

Település Légvonal Közúti elérhetőség Elérési idő Elérhetőség Mosonmagyaróvár 6,2 km 6,7 km 9 min 1,08 Bécs 71,0 km 80,0 km 60 min. 1,12 Budapest 150 km 170 km 1h 32 min. 1,13 Győr 40,6 km 49,6 km 32 min. 1,22 Hegyeshalom 4,0 km 5,6 km 8 min. 1,4 Bezenye 8,4 km 13,0 km 16 min. 1,5 Rajka 11,2 km 17,0 km 16 min. 1,5 Pozsony 29,0 km 47,0 km 42 min. 1,6 Mosonszolnok 4,3 km 8,8 km 12 min. 2,04

Levél elérhetősége

A 19. táblázat Levél és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Levél esetben az kelet-nyugati irányú kapcsolatok (M1 menti települések).


15 www.ter-halo.hu

Levél közvetlen szomszédságában fekvő települések közül egyedül Mosonszolnok elérhetősége rosszabb, a közvetlen kapcsolat hiánya miatt. 3.5.2 Tömegközlekedés Naponta 17 járatpár közlekedik Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között, amely az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek általában megfelelő. A munkakezdési és befejezési időpontokban gyorsított, illetve sűrített járatokra lépett fel igény. Ennek kényelmi szempontjai vannak, ugyanis a munkás és diákjáratok túlzsúfoltak. Az esetleges további járatindítások gazdaságossági okokból nehézségekbe ütköznek. 3 pár meglévő autóbuszváró található a település egészén. A fedett autóbuszvárók hiányoznak a településről, az autóbusz öblök kiépítettsége sem megfelelő. A településen tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. 3.5.3 Vasúti közlekedés Az 1. sz. vasútvonal 160 km/h-s sebességre való átépítése az 1997-es év végén befejeződött. Korszerűsítették a levéli állomást is, az állomáson aluljáró épült. A tömegközlekedés egy részét a Bécs-Budapesti fővonal bonyolítja le, főleg Győr és Mosonmagyaróvár irányában. A 16. sz. vasútvonal csak áthalad a település közigazgatási területén, megállóval nem rendelkezik. A korábbi regionális koncepciók és a helyi rendezési tervek is tartalmazzák az EURÓPA nagysebességű vasút nyomvonalát (NSV). A jelenlegi elképzelések szerint ez a megye területén az autópályától délre helyezkedne el, az attól 20-50 m-re eső sávban. Levél területén azonban a nyomvonal Mosonmagyaróvár megkerülés miatt jóval délebbre esik és Levél külterületén kettéválik Pozsony és Bécs irányába. Ez a fejlesztés várhatóan 10-15 éves időtávlatra tehető, melynek pontos nyomvonala még az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben sem rögzített. 3.5.4 Kerékpáros közlekedés A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. Mára azonban már elkészült egy kerékpárút terv, mely építési engedéllyel is rendelkezik. A kerékpárút tervezett nyomvonala az 1. sz. főút déli oldalán halad majd. 3.6 INFRASTRUKTÚRA VIZSGÁLATA 3.6.1 Ivó és tűzi víz ellátás

A község közműves ivóvíz hálózata kiépült. Önálló vízbázisa megszűnt, a vízellátás Mosonmagyaróvárról történik, közvetlen vezetékrendszerrel.

E vízbázisról kiinduló hálózat szolgáltatja a szomszédos Hegyeshalom ívó- és tüzivíz igényét is. A levéli 200 m3-es AK 20/3 típusú magastározót lebontották a mosonmagyaróvári hálózatban figyelembe vehető 3,0 bar nyomásértéket a levéli rendszer biztosítani tudja.

A kiépült vezetékhálózat keresztmetszetei a lakóterületek ivó- és tűzi víz biztosítására is megfelelnek. 3.6.2 Szennyvízelvezetés Levél szennyvízelvezető hálózata a mosonmagyaróvári regionális szennyvízgyűjtő rendszer része. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 1994 és 2001 között történt. 2009-ben 15,4 km hosszú volt a hálózat hossza bekötővezetékekkel együtt. Üzemeltetője az AQUA Szolgáltató Kft. Levél község csatornahálózata gravitációs rendszerű, a szükséges átemelőkkel és nyomóvezeték szakaszokkal.


16 www.ter-halo.hu

Külterületen Levél és Mosonmagyaróvár között Levél szennyvizeinek szállítására NA 150 KM PVC nyomóvezeték szolgál. A szennyvízcsatornára kötés az új épületek esetében jelenleg is folyamatos. Az új területek rákötése átemeléssel történhet, amit meg kell terveztetni. 3.6.3 Csapadékvíz elvezetés Levél belterületi csapadékvizeinek befogadója részben a Lajta jobb parti csatornája és annak mellékágai, árkai, részben a belterületen található mélyfekvésű erdők területei. Egyéb helyeken, utcákban, árkokban szikkadnak el a felszíni vizek. A község jelenlegi csapadékvíz elvezetése – az országos képnek megfelelően – nem tudatos és méretezett rendszerben történik. A spontán kialakult hálózatok karbantartása is elmaradt az évek során, kivéve néhány működő burkolt árok állapotát. Az átereszek – árkokkal együtt – feliszapolódtak, keresztmetszetük, anyagaik- és folyásfenék-szintjeik az előbb jellemzett képbe illeszkedve rendszertelenek. Az alapközművek: víz-, gáz-, villany-, telefon vezetékek kiépítése befejeződött. A községi infrastruktúra fejlesztés következő fázisa az útépítéssel együtt kialakítandó csapadékvíz elvezető rendszer építése, tudatos ütemezéssel a településfejlesztési szempontok és az anyagi lehetőségek függvényében. A csapadékvíz elvezető hálózat: - a befogadó Lajta jobb parti csatorna és mellékágaival, - a mélyfekvésű területeken javasolt tározó-szikkasztó tavak létesítésével, - ill. szikkasztó árkok alakításával, mint a felszíni vizek fogadási lehetőségeivel számol. Az utcaszélességeknek megfelelően, nyílt árkok-, folyókák-, szikkasztó árkok, valamint zárt csapadékvíz-csatornák építését javasoljuk. Megfelelő szélességű utcákban távoli fogadóhely esetén szikkasztó árkok létesítését javasoljuk a kapubehajtók alatti átereszek mellőzésével, a meglévők megszüntetésével. (Pl. Tulipán u., Szabadság u., Gyöngyvirág u., Akácfa u., Gábor Áron u. és térsége, ill. a Fő utca.) Egy vagy kétoldali folyóka építését kell előirányozni szűk utcákban árok befogadók esetén (Liszt F. u., Pere köz., Földes köz., Iskola köz, Ady E. u., Bartók B. u., Kun u., stb.). Nyílt – a tisztíthatóság érdekében – burkolt árkok megtartását, ill. kiépítését javasoljuk a Hunyadi-, Római-, Kormos-, Vörösmarty stb. utcákban. Elsősorban a községközpontban javasolunk zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kialakítani a Fő út egyes szakaszain, a Tűzoltó és a Diófa utcákban, a Vadász és Legelő közben és az Újhelyi téren. A közvetlen befogadók – mélyfekvésű területek, a Május 1. utcában található horgásztó - közelében lévő Május 1. utcában, Akác utcában a jelenlegi állapot fenntartásával elvezető művek nélkül közvetlen lefolyással számolunk. 3.6.4 Villamos energia ellátás A község észak-keleti határában húzódó Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom elnevezésű 20 kV-os gerincvezetékről leágazó szárnyvezetékeken keresztül van ellátva. A falu villamos energia ellátását 6 db. transzformátor állomás biztosítja. Közvilágítás: A fejlesztésre szánt területek világítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű. A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4


17 www.ter-halo.hu

Lámpatestek káprázási osztálya: K2 A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A közművek egymástól való távolságát az MSZ 7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ 151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. 3.6.5 Gázellátás Levél gázellátása a település észak-keleti sarkánál letelepített fogadóállomásból történik. A fogadóállomás a nagy középnyomású gázvezetéket fogadja mely Mosonmagyaróvár irányából érkezik. A fogadóállomás csak Levél gázellátását biztosítja középnyomáson. A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ-DÉGÁZ zRt. látja el. A tervezett fejlesztési területek ellátása a hálózat bővítésével megoldható. 3.6.6 Hírközlés A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db. sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben elérhetővé válhat a kábeltévé hálózat az adatátviteli igények kielégítésére is.


18 www.ter-halo.hu

4 SZERKEZETI TERV 4.1 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:4 000 felbontású 4.1.2 Határozat

Levél község Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2011 (III.1.) számú határozattal jóváhagyott Levél község Településszerkezeti Terv módosításáról.

Levél képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza:

A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-10-02-09 számú terv szerint.

A településen a következő területeken tervezett a területfelhasználás változása:

A III. sz. tervezési területen a 611/83, 611/91 hrsz.-ú, Erzsébet és Zoltán utca sarkán lévő, jelenleg gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület, lakóterület kategóriába kerül. (kb. 0,2 ha) 4.1.3 A településszerkezeti terv módosítással érintett tervezési területek

településszerkezeti vonatkozásai

III. terület A 611/83 és 611/91 hrsz-ú terület a jelenlegi rendezési tervben Gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználású. A Levéli „EXPO” területén található telkeken és környékén sem folytatnak gazdasági tevékenységet. A tulajdonosok a továbbiakban lakóterületkén kívánják hasznosítani a két ingatlant. A szomszédos terület felhasználások is indokolják ezt a módosítást. A terület Lke – kertvárosias lakó területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra. (kb 0,2 ha)

4.2 A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT

TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 4.2.1 Országos területrendezési terv A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.


19 www.ter-halo.hu

Kivonat az országos területrendezési tervből

A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában:

a külterületet érintő meglévő országos jelentőségű közműfolyosót (400 kV, 220 kV, nagynyomású gázvezeték)

a település környezetét érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (az autópályákat és a tervezett nagysebességű vasútvonalat)

települést érintő regionális közlekedési elemeket (a 1-es út, vasúti törzshálózat) az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Levél és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi,

földtani adottságokat A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata készítése során figyelembe vettük, az OTrT Levélre vonatkozó elemei belekerültek a rendezési terv felülvizsgálatának rajzos és a szöveges munkarészeibe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település:

Levél teljes közigazgatási területe beletartozik az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe

Levél közigazgatási területének déli része országosan nyilvántartott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik

A Lajtát és a Lajta jobb parti-csatornát övező természetes élőhelyek területei pedig az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak.


20 www.ter-halo.hu

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Országos ökológiai hálózat övezete


21 www.ter-halo.hu

4.2.2 Megyei területrendezési terv

Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből

A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában: a külterületet érintő meglévő közműfolyosót (400 kV, 220 kV, nagynyomású gázvezeték) a település területén árhaladó nagy-középnyomású gázvezetéket az Levélen áthaladó optikai kábelt a településen áthaladó 1. sz. főutat a települést érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (a tervezett nagysebességű

vasútvonalat) települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (Hegyeshalom-Csorna vasútvonal második

vágányának megépítése) a településközi kapcsolatokat adó meglévő és tervezett településközi utakat (Levél-Mosonmagyaróvár,

Levél-Mosonszolnok, Hegyeshalom- Mosonszolnok) a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplő Levélre is vonatkozó domborzati,

vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat Levél a Lajta ártéri öblözetében való fekvését a Lajta egy védett ökológiai folyosó része a közigazgatási terület nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület


22 www.ter-halo.hu

a közigazgatási terület nagy része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület

a Lajta és a Lajta jobb parti-csatorna a NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelvek alapján védelemben részesített területek

Árvízvédelem övezete (ártéri öblözet)

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi

terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos ökológiai hálózat övezete


23 www.ter-halo.hu

4.2.3 A területhasználat vizsgálata és változása Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelmények Levél területre vonatkozó értékekeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei területrendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján:

Jelenlegi Tervezett összes

A Megyei Rendezési Tervben tervezett (100%)

Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában

Követelmény

Erdőgazdálkodási terület

124,3 ha 124,3 ha 124,3 ha 100 % 85%

Belterjes mezőgazdasági terület (szántó)

1877,6 ha 1877,6 ha 1877,6 ha 100 % 85%

Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület (rét, legelő, gyep)

14,6 ha 14,6 ha 14,6 ha 100 % 75%

Vízgazdálkodási terület 44 ha 44 ha 44 ha 100 % 90% Városias települési terület

- - - - -

Hagyományosan vidékies települési terület

109,6 ha 109,8 ha 109,6 ha 100,2 % 0,2%-al nő

Építmények által igénybe vett terület

321,9 ha 321,7 ha 321,9 ha 99,9 % 0,1 %-al csökken


24 www.ter-halo.hu

4.2.4 A település biológiai aktivitásértéke Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A Tervezési terület biológiai aktivitásértékének változása A Tervezési terület jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: I. sz. terület Beépítésre szánt területek

Területhasználat

Terü

let (

ha)

Meg

hatá

rozo

tt le

gkis

ebb

zöld

felü

leti

arán

y

Érté

kmut

ató

Bio

lógi

ai

aktiv

itás

érté

k

Gazdasági, kereskedelmi – szolgáltató terület

0,2 ha 0,06 ha (30%) 0,3 0,06

A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 0,06

A Tervezési terület tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: II. sz. terület Beépítésre szánt területek

Területhasználat

Terü

let (

ha)

Meg

hatá

rozo

tt le

gkis

ebb

zöld

felü

leti

arán

y

Érté

kmut

ató

Bio

lógi

ai

aktiv

itás

érté

k

Lakóterület - kertvárosias 0,2 ha 0,1 ha (50%) 3 0,6

A TERVEZÉSI TERÜLET TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 0,6

Összesítés A módosítási terület meglévő biológiai aktvitás értéke 0,06 A módosítási terület tervezett biológiai aktvitás értéke 0,6 0,54 A számításokból az derül ki, hogy a tervezési területre vetített biológiai aktivitásérték a fejlesztések megvalósulása után jelentősen, 1000 %-al nő.


25 www.ter-halo.hu

4.2.5 A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása III.sz. tervezési terület: A tervezési terület a jelenlegi rendezési tervben Gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználású. A területen található ingatlanok teljes egészében magántulajdonban vannak. A Levéli „EXPO” területén található 611/83 és 611/91 hrsz-ú telkeken és környékén sem folytatnak gazdasági tevékenységet. A tulajdonosok a továbbiakban lakóterületkén kívánják hasznosítani a két ingatlant. A szomszédos terület felhasználások is indokolják ezt a módosítást. A Lke terület estében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők:

Kertvárosias lakóterület Maximális szintterületsűrűség: 0,5 Tervezett telekszélesség: 20 m Tervezett telekmélység: 20 m Tervezett telekméretek: 400 m2 Tervezett beépíthetőség: 30% Tervezett minimális zöldfelületarány: 50% Tervezett maximális építménymagasság: 4,5 m

park

sfa u tc a

Zoltán utca

Hárs

út

Erzsébet u.

park

611/94611/57

611

611/62

61611/73

611/76

611/26611/85

611/86

611/93

611

611/97

611/95611/89

611/91

611/82

611/59

611/61611/58

611/56611/5611/53

611/54

611/92

611/83 611/81

611/60

Gksz -0,5-0,5

Vt-0,5

Lke -0,5

611

park

Hársfa utca

Zoltán utca

Hárs

út

Erzsébet u

.

park

611/94

611/6

611/57

611/62

611/76

611/26611/85

611/86

611/93

611/96

611/97

611/95

11/87

611/89

611/91

611/82

611/59

611/61611/58

611/56611/5611/53

611/54

611/92

611/83 611/81

611/60

5

Lke -0,5

Lke -0,5

Gksz -0,5

Gksz -0,5

611

Meglévő állapot Tervezett állapot

4.3 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1 Tájrendezés A település jelenlegi regionális kapcsolatait elsősorban az M1, M15 autópályák és a Budapest Hegyeshalom vasúti fővonal adja: ezek a közlekedési útvonalak biztosítják az összeköttetést a győri és a mosonmagyaróvári és a pozsonyi városi régiók felé. Az úthálózat mellett a közműhálózat is jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat. A településen áthalad az „energia folyosó” magasfeszültségű vezetékekkel és a Győr-Baumgarten nagynyomású földgázvezeték.

Levél a Kisalföld nagytáj, Győri medence középtáj és a Mosoni-sík kistáj része. A település egy magas ártéri helyzetű hordalékkúp síkságon fekszik. A környezetben homokdűnékkel fedett teraszszigetek maradványai is megtalálhatók. A tengerszín feletti magasság 120-124 mBf. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat nem jött létre a területen, a felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat vonatkozásában a területhasznosítást semmi nem akadályozza. Az környék antropogén felszíni elemei közül az autópályát és a kavicsbánya-tavakat lehet kiemelni. A táj jellegzetes részét képezik a Mosoni-Duna és a Lajta vízfolyásainak korai holtág maradványai és öblei.


26 www.ter-halo.hu

A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp déli lejtővidéke. A felszínt iszapos-löszös hordaléktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 méteres mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos, homokos-kavicsrétegből állnak. A kistáj és benne Levél alkalmas 80˚C –os hőmérsékletű termálvíz feltárására. A terület nyersanyagai közül a betonozáshoz és építéshez használható kavics jelentős mértékben kitermelhető. A tervezett módosítás nincs negatív hatással a táji adottságokra, konfliktusok nem alakulnak ki. 4.3.2 Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak és a Natura 2000 rendszernek. A külterületi zöldfelületi rendszer elemei a Lajtát kísérő ligeterdő, rétek, a néhány meglévő védőerdő sáv és a tervezett és meglévő utakat kísérő fasorok. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. A belterületi zöldfelületi rendszer elemei a fasorok, tervezett és meglévő zöldfelületek. Kiterjedésük, méretük kisebb, mint a külterületi zöldfelületek, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzően csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb kialakítású lakóterületein és azokon a helyeken, ahol az utca és a közterületek szélessége lehetővé teszi, javasoljuk fasorok és az utakat kísérő kétoldali allék telepítését. A fasorok kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temető szép környezettel rendelkezik, gondozott, jól megközelíthető, jól felszerelt, megfelelően ellátott, a parkolási lehetőség megoldott, ravatalozó, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van.

4.3.3 Zöldfelület-fejlesztés irányelvei A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb.) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki:

közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, a szélesebb közlekedési területek zöldfelületei, meglévő és tervezett közparkok.

A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága


27 www.ter-halo.hu

biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életű, a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló, - magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérő, egyenes törzset nevelő, - virággal, terméssel nem szennyező, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelő,

- megfelelő árnyékolást adó lombozattal rendelkező, - a tájra vagy a települési környezetre jellemző faj legyen.

A fasor telepítésére helyhiány vagy közművek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentős forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsősorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem néhány helyen azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezőgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé eső telkeken belül kötelező a védőfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szűk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belső telekhatárokon. A védőfásításnál a növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a település és a környező táj meglevő növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezőjére buzdít. A növények kerítéstől (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendő növény végleges magasságát/koronaátmérőjét kell figyelembe venni, így kisméretű fák esetében 1,5 m, közepes méretű fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m. A fejlesztési területeken közpark, közparkok is létesülnek. Ahhoz, hogy funkcióját betöltse, a közpark optimális mérete 7-10 m2/fő, ezen belül az ajánlott terület felhasználás: játszó- és sportkert, szabadtéri sportpálya: 3,0-4,0 m2/fő pihenőkert: 4,0-6,0 m2/fő. A közpark létesítésének szándéka szerint tervezett lakóterületi közpark mérete alapján ezen funkció betöltésére alkalmas. A lakóterületen belül központi helyzetű, elhelyezésének előnye, hogy a terület bármely részéről könnyen elérhető. A kialakítandó közpark területhasználata igazodjon a lakossági igényekhez, ezért javasoljuk egy-egy játszótér/játszókert kialakítását. A megfelelő megvilágítása a biztonságos használat alapfeltétele. A játszótér játszószerei és burkolatai olyan anyagból készüljenek, amelyek időállóak és a használat során maximálisan eleget tesznek a biztonsági követelményeknek (gumi-, kéregreszelék-, homokburkolat, műanyag vagy fa játszószerek). A játszókerti egységet körbe kell keríteni, növényzetét úgy kell kialakítani, hogy 30-50%-os árnyékolást biztosítson. A közpark növényzete egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m2-ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is


28 www.ter-halo.hu

felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), a mérgező részeket tartalmazó növények (tuja), allergén növények (Cupressocyparis leylandii) használata kerülendő, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők. A közpark határán létesüljön fasor. Közpark létesítése építési engedélyezési tervhez kötött, amiben be kell mutatni táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök tervei alapján készült, zöldfelület kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet, amely rögzíti a pontos területhasználatot, a park szerkezeti egységeit, azok kapcsolatát egymással és a környezettel, valamint a közpark úthálózatát. El kell készíteni a növénykiültetési (kertészeti) tervet, amely kijelöli a telken ültetendő fák helyét és faját. 4.3.4 Növénytelepítésre javasolt fajok Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták: Kis fák: Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác)

Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tilia euchlora és fajtái (krími hárs)

Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák: (A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar)


29 www.ter-halo.hu

4.3.5 Környezetalakítás

4.3.5.1 Vízminőség és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében a településen a szikkasztás nem engedélyezhető. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín a latti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A településen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó gyep, gyep erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet.

4.3.5.2 Levegővédelem Mivel Levélen szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak (autópályák és az országos főút) mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén a tsz major. Várhatóan hamarosan kikerül azonban a belterületről egy olyan helye, ahol 1000 méteres védőtávolságán belül lakott terület nem lesz. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 1 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni.

4.3.5.3 A kommunális (fűtési) légszennyezés A fűtési hőenergiát földgáztüzelésű gázkazánok biztosítják a tervezési terület nagy részén. Az új beépítésű területeken is nagyrészt gázkazánok fogják biztosítani a hőenergiát.

4.3.5.4 Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben2 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni.

1 21/2001 (II.14) Korm. rendelet 2 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet


30 www.ter-halo.hu

Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát az 1. sz. főúton és a vasútvonal mentén. Az átmenő forgalom nagy a településen és a főút közvetlenül a házak mellett fut. A távolságból adódóan a rezgéshullámok is károsítják a lakóházakat. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 3 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg.

Sor- szám

Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB)

üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén

gyűjtőút; összekötőút; bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü- lőtér, illetve helikop- terállomás, -leszál- lóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pálya- udvara; repülőtér, illetve helikopter- állomás, -leszálló- hely mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45

35

50

40

55

45

60

50

2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50

40

55

45

60

50

65

55

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 45 60 50 65 55 65 55

4. Gazdasági terület és különleges terület

60 50 65 55 65 55 65 55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A vizsgálati munkarészben levezetett zajszámításokból az derül ki, hogy belterületen a zajterhelési határérték abban az esetben teljesül, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a védendő épületek út felőli homlokzata közötti távolság d 40 méter. Az 1. sz. országos főút szélső forgalmi sáv középvonalától mérve 40 méteren belül új lakóépület létesítése nem megengedhető. A vasútvonal esetében a vizsgálati munkarészben levezetett zajszámítások alapján zajvédő töltés kialakítása javasolt. A zajvédő töltés kialakítása után sem engedhető meg azonban a vasútvonaltól számított 60 méteren belül új lakóépület létesítése. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.

4.3.5.5 Klíma, éghajlati viszonyok A tervezési területek körüli úthálózat kialakult, a módosítások közlekedési elemeket nem érintenek

4.3.5.6 Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- hatással vannak. A fejlesztési területek a beépítésre szánt területek, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Emellett a távlati elképzelésekben szereplő az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják jelentősen a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. Kedvező azonban, hogy a terveken az egyes új nyomvonalak illeszkednek a már kialakult közlekedési folyosókhoz. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között (pl. vadátjárók kialakítása az M86 tervezett nyomvonalán stb.)

3 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet


31 www.ter-halo.hu

A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával – megpróbáljuk a tájba illeszteni a a beépített területeket, nyomvonalas létesítményeket.

4.3.5.7 Épített környezet A tervezett szabályozás a beépítési javaslatnak megfelelően biztosítja az egységes építészeti megjelenés kialakulását az épületek telepítését, és tömegét tekintve.

4.3.5.8 Hulladékgazdálkodás A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A keletkező veszélyes hulladék elszállítását a vállalkozásoknak önállóan kell megoldaniuk. A tervezési területen belül építési beruházások megvalósítása, valamint a működés során a következő táblázatban felsorolt, EWC kódszámú és megnevezésű hulladékokkal kell számolni jelentősebb mennyiségben:

15 01 02 papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok 15 01 03 fa csomagolási hulladékok 15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett

csomagolási hulladékok 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 16 06 02* nikkel – kadmium elemek 16 06 03* higanyt tartalmazó elemek 17 Építési és bontási hulladékok teljes spektruma 19 08 09 olaj-víz elválasztásából származó zsír - olaj keverékek 20 01 01 papír és karton 20 01 02 üveg 20 01 08 biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladék 20 01 27* veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták 20 01 28 festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek 20 01 27*-től 20 03 01 egyéb települési hulladékok 20 03 07 lom hulladék 20 03 09 közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék

A keletkező veszélyes hulladékok kezelését, a települési hulladékok kezelését a hatályos korm. rendelet szerint kell végezni. A veszélyes hulladékok kezelése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyűjtőhelyek kialakítására, a gyűjtőeszközök kiválasztására, a szállításra és az ártalmatlanítása vonatkozó rendeletek betartására. A hulladékkezelést teljes körű szelektivitással kell végezni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok azok szállítását és ártalmatlanítását csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik.

4.3.5.9 Táj és természetvédelem A település északi részén és a dél-nyugati kiszögelésében természeti terület és védett ökológiai folyosó terület található. A védett területek közelsége miatt a természetvédelmi szempontok érvényre juttatására fokozott figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a fészkelő és vándormadarak élőhelyeire, illetve, a vadvonulási vonalak biztosítására.


32 www.ter-halo.hu

Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védőzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. 4.3.6 Közlekedésfejlesztés A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak:

M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé

M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé

1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé

1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és

Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna

vasútvonal A meglévő közlekedési elemek tekintetében jelentős változás nem várható a településen.

A konkrét közlekedésfejlesztési elképzelések tervezési területenként A tervezési területek körüli úthálózat kialakult, a módosítások közlekedési elemeket nem érintenek. 4.3.7 Közművesítés A közműves rendszer kialakult, a területeken már kiépült a közműhálózat. Az újonnan kialakításra kerülő telkek a meglévő hálózatra minden közmű esetében rácsatlakoztathatók. 4.3.8 Tulajdonvizsgálat A rendezési tervmódosítás által érintett területek teljes egészében magántulajdonban vannak.

4.3.9 Örökségvédelmi hatástanulmány 2008-ban készült egy részletes, jól kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmányban védelemre javasolt épületeket és utcaképeket a település védelemben részesíti. A helyi értékvédelem kiterjesztését nem tervezi a település. A tervezett módosításokkal érintett területek közvetlenül nem érintenek örökségi értékeket. A tervezési területek közvetlen környezetében műemlék nem található. Az építéssel összefüggő földmunkák során, az eddig feltárt és az ezután az építés során előkerülő, régészeti lelőhelyek feltárásáról és védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.


33 www.ter-halo.hu

5 SZABÁLYOZÁSI TERV

4.2. A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA 4.2.2. A szabályozási terv változtatásával érintett területek

A rendezési tervmódosítás által érintett területek az alábbiak:

I. sz. terület: 200, 269 hrsz.-ú terület II. sz. terület: 594, 583 hrsz.-ú terület III. sz. terület: 611/83, 611/91 hrsz.-ú terület

4.2.3. A terv szükségességének indoklása

A tervben rögzített fejlesztési elképzelések – lakóterületek, gazdasági területek – szükségessé teszik az adott területeken a területfelhasználási mód változást így a településszerkezeti terv adott területet érintő módosítását. Szabályozási elképzelések tekintetében a tervmódosítás során a bővül a feladatkör, mivel az egyes tervezési területek esetében a tulajdonosi igények generálják az övezeti előírások módosítását is. (A fent említett esetekben a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanok tulajdonosi igényei szerinti beépítését.)

4.2.4. A szabályozás alapelvei Levél Helyi Építési Szabályzata a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. Levél község Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti jogszabályokra tekintettel a tervezési területre megalkotja Levél Helyi Építési szabályzatát, és elrendeli annak a szabályozási tervvel együttesen történő alkalmazását. A szabályzat célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a település területén, őrizze és erősítse a település karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért területfelhasználást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg.

4.2.5. A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A tervezési területen belül a szabályozási alapelveknek megfelelően biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A szabályozással az épített környezet értékeit egységes szempontrendszer alapján kívánjuk védeni, amely elősegítheti az objektív, normatív feltételek alapján történő beépíthetőséget.


34 www.ter-halo.hu

4.3. JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

4.3.2. SZ-1/M jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású

4.3.3. Rendelet

Levél község Önkormányzatának képviselőtestülete 7/2001 (III.3).Ök. sz. Rendelete a

Levél Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról

Levél község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következőket rendeli el: A 3/2009. (V.13.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzatot és annak mellékleteit módosítja az alábbiak szerint. Jelen módosítás csak a TH-10-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M jelű tervlapjával együtt érvényes.

1. §.

/1/Jelen a rendelet az elfogadása utáni 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Levél község képviselőtestületének 3/2009. (V.13.) számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról módosul. /2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-10-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M jelű szabályozási tervlapjával és a tervdokumentáció mellékleteivel együtt érvényes. ..................................... .......................................... jegyző polgármester A rendelet kihirdetésre került: Levél, 2010. ......................................................

..................................... jegyző

4.4. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK Az alátámasztó munkarészek megegyeznek a településszerkezeti tervmódosítás alátámasztó munkarészeivel.

User

Typewriter

Nagy István

User

Typewriter

Papp Zoltán

User

Typewriter

Nagy István

User

Typewriter

User

Typewriter

2011. március 3.

levél településszerkezeti és szabályozási …tÉr-hÁlÓ kft 9024 győr, babits m. u. 17/a...

Documents