lánycsóki Óvoda - pedagógiai program161)-ped._program_2018..pdf · az óvoda szervezeti...

Lánycsóki Óvoda - Pedagógiai Program

1

Lánycsóki Óvoda

Pedagógiai program

2018.


2

Intézmény OM - azonosítója:

027060

Készítette:

…………………………….………………………. Intézményvezető

Legitimációs eljárás

Nevelőtestület nevében

……………………………………………

aláírás

Alkalmazotti közösség nevében

……………………………………….

aláírás

Szülői szervezet nevében

……………………………………….

aláírás

Közalkalmazotti képviselő

……………………………………….

aláírás

A Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértését nyilvánította:

……………………………………

Ph

Nevelőtestület elfogadási határozatszáma: 9/2018.

Jóváhagyta:

.............................................................................

Intézményezető

Ph.

Fenntartó egyetértési határozatszáma amennyiben pénzügyi kihatással bír a fenntartóra:

…………………………………………………

A fenntartó képviseletében

Ph.

A dokumentum jellege: Nyilvános

Hatályos: a kihirdetés napjától 2018.09.01.

Iktatószám: 41/59/2018.


3

Tartalom

1. BEVEZETŐ ....................................................................................................................... 5

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................... 6

3. RÖVID ÓVODATÖRTÉNET, AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................ 7

3.1. Rövid óvodatörténet .............................................................................................................. 7

3.2. Az intézmény bemutatása ..................................................................................................... 8

3.3. Személyi feltételek ................................................................................................................. 8

3.4. Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 9

3.5. Óvodánk hagyományos rendezvényei, ünnepei ................................................................ 10

4. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP, JÖVŐKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................... 11

4.1. Gyermekkép ......................................................................................................................... 11

4.2. Óvodakép ............................................................................................................................. 12

4.3. Jövőkép ................................................................................................................................. 12

4.4. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................. 13

5. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS .......................................................... 13

6. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ....................................................................... 17

7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPJAI, ALAPELVEI ........................................... 18

8. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI ...... 19

8.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében ............................................................... 20

8.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ........................................................... 22

8.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében ................................................................. 23

9. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI ................................................................. 24

9.1. Objektív (külső) feltételek ................................................................................................... 24

9.2. Szubjektív feltételek ............................................................................................................ 24

10. A FEJLESZTÉS TARTALMA .................................................................................... 25

10.1. Játék és tanulási tevékenység ......................................................................................... 25

10.2. Társas, közösségi tevékenység ........................................................................................ 28 10.2.1. A csoport szokásrendszerének kialakítása .................................................................................. 29 10.2.2. A befogadás ................................................................................................................................ 29

10.3. Munkatevékenység .......................................................................................................... 30

10.4. Szabadidős tevékenységek .............................................................................................. 32

10.5. Az egészséges életmód alakítása ..................................................................................... 33 10.5.1.EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .......................................................................................... 35


4

11. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE .................................................... 47

11.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások .................................... 47 11.1.1.1. Anyanyelv .............................................................................................................................. 47 11.1.2. Matematika ................................................................................................................................. 49

11.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások ........... 50 11.2.1. Természet-társadalom-ember ...................................................................................................... 50 11.2.2. Művészeti tevékenységek ........................................................................................................... 51

11.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek: mindennapos testnevelés, mozgás ........................................................................ 56

11.4. Tehetséggondozás……………………………………………………………………..……57

12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI ......................................................... 59

13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................ 62

14. GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................ 64

15. ZIELE DER MINDERHEITENERZIEHUNG IM KINDERGARTEN ................... 67

16. AZ ÓVODA NEVELÉSI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ........ 69

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 71

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................. 72


5

1. BEVEZETŐ

A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programjának módosítása két okból kifolyólag vált

szükségessé:

a törvényi változások következtében megváltozott az intézmény jellege: köznevelési

intézmény helyett többcélú intézménnyé váltunk, illetve az intézmény típusa: egységes

óvoda – bölcsőde helyett óvoda – bölcsőde lett,

megjelent a Kormány 137/2018. (VII.25.) Kormányrendelete az Óvodai nevelés országos

alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról.

Ez a pedagógiai program az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján, a

tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával, valamint a helyi

sajátosságokkal, hagyományokkal kiegészítve készült el.

Célunk az volt, hogy az intézmény helyi sajátosságait, szokásait, egyéni arculatát megőrizzük,

és tiszteletben tartsuk óvodapedagógusaink módszertani szabadságát.

Programunk alapelveinek betartása az intézményünk valamennyi dolgozója számára kötelező

érvényű.

” Milyen embert is akarunk formálni?

A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős,

jó ítéletű, értelmes, tettre kész,

szép célokért hevülő és áldozó embereket,

akik meg tudják érteni és élni a szépet

és nagyot minden téren,

akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal,

akik megértik a dolgok összefüggéseit,

akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek,

amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon,

és jóakaraton épülhet.”

(Szent-Györgyi Albert)


6

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény megnevezése: Lánycsóki Óvoda és Mini Bölcsőde

Rövidített neve: Lánycsóki Óvoda

Oktatási azonosító: 027060

Az intézmény székhelyejének címe: 7759 Lánycsók, Dózsa utca 30.

Telefon: 69/364-474, 06-20/669-2041

E-mail: [email protected]

Honlap: www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda

Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Lánycsók Községi Önkormányzat

Fenntartó elérhetősége: 7759 Lánycsók, Kossuth utca 3.

Az intézmény típusa: többcélú intézmény, óvoda – bölcsőde

Szakágazat száma, megnevezése: 851020 – Óvodai nevelés

Óvodai férőhelyek száma: 75 fő

Bölcsődei férőhelyek száma: 8 fő

Az intézmény alapfeladata:

- óvodai nevelés

- nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése

- a többi gyermekkel együtt nevelhető SNI gyermekek óvodai nevelése

Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal

látja el

A program érvényességi ideje: 2018. 09. 01-től visszavonásig

A program módosítását a fenntartó és a nevelőtestület kezdeményezheti.

mailto:[email protected]

http://www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda


7

„Nincs az életben nagyobb felelősség

és nagyobb megtiszteltetés,

mint, hogy felneveljük a következő nemzedéket.”

/Everett Coop/

3. RÖVID ÓVODATÖRTÉNET, AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

3.1. Rövid óvodatörténet

Falunkban óvoda a mai ismereteink szerint 1927-től működött, idén ünnepeltük a 90 éves

óvodát. 1984-ben költözött az óvoda a jelenlegi helyére, ami egy felújított parasztház. Itt 5

csoport állt a gyerekek és a dolgozók rendelkezésére. Egy csoport kivételével tágas, világos

termek fogadták az idejáró gyerekeket. Minden csoporthoz külön öltöző, mosdó tartozott. Az

óvoda országút mellett fekszik, zárt előudvarral, és mozgásra alkalmas nagy hátsó udvarral,

játszótérrel rendelkezik.

1987-től 1995-ig az óvoda a Lánycsóki Általános Művelődési Központ része volt.

1990-től bevezetésre került két kétnyelvű csoport, osztatlan életszervezéssel.

A 90-es években a tartalmi megújulás folyamatai felgyorsultak. Az óvodák között jelentős

méretű differenciálódás alakult ki. Az élet hozta változások hozzájárultak az egyszintű,

központi szabályozás megszűnéséhez. Az 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos

alapprogramja megteremtette az országban már kialakult differenciált óvodai nevelés törvényi

alapját.

1996. szeptember 1-től minden csoportunk osztatlan életszerveződésűvé alakult át.

A 90-es években fajátékok készültek a hátsó udvarba a szülői munkaközösség támogatásával.

1999. szeptember 1-től az intézmények saját nevelési programjuk szerint folytathatják

nevelőmunkájukat a kétszintű tartalmi szabályozás alapján (Óvodai nevelés országos

alapprogramja és a helyi program). A Lánycsóki Óvoda helyi programjaként a

Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot adaptáltuk, melyet kiegészítettünk a helyi

sajátosságokkal.

2000. szeptember 1-től sajnos a gyermeklétszám csökkenése csoportbezáráshoz vezetett, 4

csoportos lett az óvoda. A megüresedett csoportszobát tornaszobává alakítottuk át. A

logopédiai foglalkoztató kialakítása is ebben az évben történt meg. A folyamatos felújítások,

átalakítások végre alkalmassá tették az épületet az óvodai nevelésre.

2003-tól minden csoportban kétnyelvű, német nemzetiségi nevelés folyik. Ettől az évtől

minden csoportban egy magyaros és egy németes óvónő dolgozik heti váltásban.

2008-ban elkészült a tetőcsere, a vizes blokkok felújítása, a fűtés korszerűsítése. Az

előudvarban két fűszernövénykertet alakítottunk ki.

2010 szeptemberétől a szülők kérésére visszatértünk a tiszta csoportokhoz. A gyermeklétszám

csökkenése miatt és a szülői igények kielégítése érdekében ekkor lehetőségünk nyílt

beindítani az egységes óvoda – bölcsődei csoport működését is, ami minden évben 5

bölcsődés gyermek felvételét engedélyezte. A falu bölcsődéje ugyanis már 1988-tól nem

működött.

2012-ben nyílászárók cseréje, épület szigetelése, színezése, 2015-ben napelemek kiépítése az

épület tetejére valósult meg.


8

2016 őszén már csak 3 csoportot tudtunk indítani, mert gyermeklétszám folyamatos

csökkenést mutatott. A megüresedett csoportszobát pályázati pénzből a fenntartónk

segítségével bölcsődei csoporttá alakítottuk át. 2018. szeptember 1-től itt indítjuk a mini

bölcsődét, ahol minden évben maximum 8 kisgyermeket nevelhet majd 1 kisgyermeknevelő-

és gondozónő, valamint 1 dajka. Így többcélú köznevelési intézménnyé válunk.

3.2. Az intézmény bemutatása

Lánycsók község Baranya megye keleti részén fekszik, néhány kilóméterre Mohácstól és a

Dunától. Jelenleg kb. 2500 ember él itt, származásukat tekintve magyar, német, szerb, horvát

és cigány származású családok. Óvodánk 3 csoportos óvoda, osztott illetve részben osztott

csoportokkal működik. Csoportlétszámaink ideálisak, 15-25 fő között mozognak.

Az óvodában 6 fő óvodapedagógus, 1 pedagógiai asszisztens, 3 szakképzett dajka, egy irodai

alkalmazott biztosítja a jó minőségű munkát, melynek alapja gyermekek szeretete.

A mini bölcsődében 1 kisgyermeknevelő és 1 dajka foglalkozik maximum 8 kisgyermekkel.

Óvodánk egy felújított régi épület, melyről mára elmondható, hogy a folyamatos felújítások

után alkalmas az óvodai nevelésre. A csoportszobák esztétikusak, jól felszereltek. A gyerekek

szabadban való tartózkodásához mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt udvar áll

rendelkezésünkre.

Eszközellátottságunk folyamatosan kiegészítésre szorul, ehhez az anyagi hátteret pályázati

lehetőségek kihasználásával teremtjük meg.

A családok, és ebből adódóan a gyermekek szociokulturális háttere eltérő, ezért az egészséges

óvodai környezet megteremtésével, szeretetteljes óvodai légkör kialakításával, az egyéni

képességeknek megfelelő fejlesztéssel segítjük a családok munkáját.

Biztosítjuk a nemzetiségi nevelés lehetőségét azok részére, akik ezt igénylik, a német nyelv

megszerettetésével, a hagyományok felkutatásával, ápolásával, az identitás megőrzésével.

Mivel óvodánkba szép számmal járnak roma gyermekek is, nagy gondot fordítunk a

rendszeres óvodába járásra, a szülői ház és az óvoda kapcsolatának szorosabbá tételére, a

gyermekekkel való egyéni bánásmódra, az egyéni képességeknek megfelelő differenciált

fejlesztésre.

3.3. Személyi feltételek

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, a mini bölcsődében a

kisgyermeknevelő. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai és a

bölcsődei nevelésnek. Az óvodapedagógus és a gondozónő elfogadó, segítő, támogató

attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A nevelés eredményességéhez

elengedhetetlen az óvodapedagógus, gondozónő, és a nevelést segítő alkalmazottak

összehangolt munkája. A továbbképzési tervünket a helyi igényeknek megfelelően készítjük,

figyelembe véve a törvényi változásokat.

Óvodánkban megvalósítjuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit, minden

csoportban nemzetiségi végzettségű óvodapedagógus is dolgozik (heti váltásban).

Óvodapedagógusképesítéssel rendelkezik:

- 6 fő óvodapedagógus

3 német nemzetiségi végzettségű


9

1 fejlesztőpedagógus szakvizsga

2 közoktatás-vezető szakvizsga.

Pedagógia munkát segítő:

- 3 fő szakképzett dajka,

- 1 irodai alkalmazott,

- 1 fő pedagógiai asszisztens.

Mini bölcsődében:

- 1 szakképzett kisgyermeknevelő- és gondozónő,

- 1 szakképzett dajka.

Az óvoda szervezeti felépítése, irányítása:

3.4. Tárgyi feltételek

Óvodánk egy felújított régi parasztépület, amely eredetileg nem óvodának épült. Az épület

régi részében egy csoportszoba, (melyben a mini bölcsődei csoport került kialakításra) egy

tornaszoba, egy logopédiai foglalkoztató, egy vezetői és nevelői szoba, valamint egy felnőtt

fürdő található. Az új épületben három csoportszoba – az óvodai csoportok, öltözők, mosdók,

valamint egy melegítőkonyha kapott helyet.

Óvodánk országút mellett fekszik, zárt előudvarral, és mozgásra alkalmas nagy játszótérrel,

zöld területtel rendelkezik. Az óvoda udvarát az épület szerves részének tekintjük, ezért

szükséges a fedett babaház élettel való megtöltése. Az óvoda udvarát egybefüggő játszó és

mozgástérként használjuk. Az udvar használata a legoptimálisabb lehetőséget biztosítja a

különböző korú gyermekek közötti kommunikáció és az együttműködési formák

kialakulásában. Az udvarban egy mesterséges domb kialakításával érdekesebbé és jobban

kihasználhatóvá tettük udvarunkat.

Az óvoda eszközfelszereltségét, berendezési tárgyait az érvényes és jogszabályban rögzített

eszköznorma jegyzék határozza meg. Az itt meghatározott feltételeknek óvodánk eleget tesz.

A csoportszobák berendezésének mérete igazodik a gyermekek testméreteihez, biztosítja

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

Nevelőmunkát segítők

Nevelőtestület Mini bölcsődei szakmai vezető

Nevelőmunkát segítő

Irodai alkalmazott

Közalkalmazotti képviselő Szülői Szervezet


10

egészségük megőrzését, kényelmüket, egészséges fejlődésüket. A csoportszobák

berendezésekor fokozottan ügyeltünk arra, hogy harmóniát árasztó színekkel, formákkal,

anyagokkal vegyük körül a gyermekeket, a biztonság, és baleset-megelőzés szem előtt tartása

mellett.

Törekedtünk arra, hogy az eszközök- játékszerek, vagy munkatevékenységhez használt

eszközök, testi fejlesztéshez használt tornaszerek stb.- elegendő számban, elérhető helyen

álljanak a gyermekek rendelkezésére.

Folyamatos feladatunk játékeszközök, tartós és praktikus játékok beszerzése, illetve állandó

pótlása, fejlesztő tanuláshoz eszközök beszerzése.

Az intézmény fűtése gázzal, melegvíz-ellátása gázzal és napkollektorokkal történik.

Minden csoportszobának külön öltözője, vizesblokkja van.

Az épülethez kazánház és raktár csatlakozik.

Intézményünk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai és bölcsődei

munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.

Az óvoda épületében melegítőkonyha található. Az ételt a Lánycsóki Konyháról kapjuk, mely

biztosítja az iskolai és szociális étkeztetést is.

A feladatokat költségvetésből, valamint pályázati lehetőségek kihasználásával kívánjuk

megoldani.

3.5. Óvodánk hagyományos rendezvényei, ünnepei

Az ünnep lényege sokszor nem is maga az ünnep, hanem az a sok-sok előkészület, ami

rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad

lehetőséget. Az előkészület a csoporton belüli közösségi érzések alakítására kitűnő alkalmakat

teremt, és tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek: a kommunikációnak és a

kooperációnak a gyakorlásához.

- Az új elsősök elkísérése az iskolai tanévnyitóra

- Magyar népmese napja

- Idősek köszöntése

- Állatok világnapja

- Gyertyagyújtás a temetőben

- Márton nap előtt barkács délelőttök a szülőkkel közösen

- Márton napi őszbúcsúztató, Búcsúfa állítás

- Advent

- Mikulás ünnepe

- Karácsony a csoportokban

- Felnőttek karácsonyi délutánja (dolgozók)

- Farsangi bál (gyerekeknek) a Szülői Szervezet rendezésében

- Farsangtemetés

- Nőnapi köszöntés

- Március 15. nemzeti ünnepünk

- Víz világnapja

- Húsvét

- Költészet napja


11

- Föld napja

- Májusfaállítás

- Anyák napja

- Pünkösd

- Madarak és fák napja

- Csoportkirándulások

- Gyereknap

- Évzáró, ballagás

- Nemzeti összetartozás napja

- Pizsama party a nagycsoportosoknak

- Alkalmazotti kirándulás.

Az ünnepek alkalmával ajándékokat készítünk a kicsiknek, kidíszítjük a csoportszobákat, és

családias hangulatban az érdeklődő szülőkkel együtt ünnepelünk. Születésnap, névnap

alkalmából megköszöntjük a gyermekeket.

4. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP, JÖVŐKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT

4.1.Gyermekkép

Minden ember egyedi személyiség és szociális lény is egyszerre. A gyermek fejlődő

személyiség, fejlődését különböző hatások együttesen határozzák meg. Ezért a gyermeknek

sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A

személyiség kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe

meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, szeretetteljes és befogadó, mely a

gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek

számára a magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, törekedve hátrányainak csökkentésére,

ugyanakkor nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Az óvodás gyermekre jellemző:

- Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás és a

pihenés.

- Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés és az elfogadás.

- Elsődleges és legfontosabb tevékenysége a játék.

- Jellemző rá a fokozott kíváncsiság, érdeklődés, nyitottság és az utánzás iránti vágy.

- Vonzódik a természethez, az állatokhoz, a növényekhez, a zenéhez, meséhez és az alkotó

tevékenységekhez, ezáltal tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.

Az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemző:

- az összerendezett, harmonikus mozgás,

- nyitott érdeklődés,

- differenciált érzékelés és észlelés,

- a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság,

- a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás és feladattudat,

- együttműködés a társakkal, felnőttekkel.


12

4.2. Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés

kiegészítője, biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének feltételeit. Óvodánkban a

gyermek érdeke mindenekfelett áll. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások

sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok

csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével.

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy

- a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze;

- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

- az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez

kell igazodniuk.

Az alapelvek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik:

- a gyermeki szükségletek kielégítéséről,

- biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,

- képességek fejlesztéséről,

- tevékenységekről (főként a játékról),

- a tevékenységeken keresztül a műveltségtartalmakról,

- személyi, tárgyi környezetről.

A 3-7 éves gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, mely semmi mással nem

helyettesíthető.

Tervszerű, tudatos pedagógiai munkával fejlesztjük a gyermekek képességeit, a közösségben

végezhető sokszínű tevékenységeken, műveltségtartalmakon keresztül közvetítjük számukra

az egyetemes emberi kultúra értékeit.

Óvodai nevelésünk olyan egészségügyi szokásrendszert és az egészséges életmód iránti igényt

alakít ki a gyermekeknél, amely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását.

Vállaljuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - HH, HHH, tehetséges, illetve sajátos

nevelési igényű - elfogadását, befogadását. Biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyerekek

önazonosságának megőrzését, ápolását.

4.3.Jövőkép

A gyermekek alapszükségleteinek kielégítéséhez, valamint optimális fejlesztéséhez szükséges

helyiségekkel és tárgyi feltételekkel bíró intézményt működtetünk. Nevelőtestületünk minden

tagja lelkileg kiegyensúlyozott, a társadalmi normákat közvetítő, nyitott, szakmailag

sokoldalúan képzett, innovatív, a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, feltétel nélkül

befogadó, s minden embert értéknek tekint. Óvodai nevelésünk családias, érzelmi biztonságot

nyújtó, élményekben, tapasztalatokban és tevékenységekben gazdag- elfogadó, előítéletek

nélküli. A gyermek egyéni sajátosságait, kiemelten a sajátos nevelési igényű, valamint

hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek igényeit messzemenően szem előtt tartjuk.

Nevelőmunkánkban építve eddig elért eredményeinkre, sikereinkre, és nyitottak vagyunk az


13

újszerű pedagógiai kezdeményezések, innovációs kezdeményezésekre. Az intézmény

működésében figyelembe vesszük a közvetlen – és közvetett partnereink igényeit.

Megtartjuk eddigi értékeinket, sajátos arculatunkat. Célunk, hogy aktív szakmai működésünk

eredményeként óvodánk a környékünk elismert intézményévé váljon.

4.4. Küldetésnyilatkozat

Küldetésünknek tekintjük:

- a boldog, kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó gyermekkor biztosítását;

- a családi nevelés kiegészítését, a családdal való együttműködést, a gyermek esetlegesen

meglévő hátrányainak csökkentését;

- az emberi értékek, erkölcsi normák továbbítását (közösségi magatartási szabályok, empátia,

tolerancia, másság elfogadását, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációját, stb.);

- a magyarságtudat megalapozását, a nemzeti értékeink megismerését, átadását; megőrzését

(népzene, néptánc, népi hagyományok, mesterségek, stb.);

- a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a nyelv megszerettetését;

- célunk, hogy az általunk nevelt gyermekek nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, a

természet értékeinek megőrzésére, a környezettudatos szemléletmódra.

Mindezt annak érdekében, hogy egymásra odafigyelő, pozitív beállítottságú, boldog,

kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre!

5. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS

Programunk készítésekor figyelembe vettük a partneri véleményeket, újból azonosítottuk

partnereinket.

Óvoda - Család

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Figyelembe vesszük a

családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, kapcsolatunk a kölcsönös bizalmon, és

őszinteségen alapszik.

Az óvónők segítséget, tanácsot adnak, de mindig kikérik a szülő véleményét is a gyermekeket

érintő kérdésekben. Az óvónő magatartásában, szakmai feszültségében mutasson példát.

Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását a gyermek óvodai életével kapcsolatban. Ha a szülő

igényli, nevelési tanácsokat adunk, kéréseit lehetőségeinkhez mérten teljesítjük.

A szülő érezze, hogy szeretik a gyermekét az óvodában, tapasztalja, hogy a gyermeke szeret

óvodába járni, jól érzi magát pajtásai körében és az ott dolgozó felnőttek között.

Tiszteletben tartjuk a család világnézetét, és elfogadjuk szokás- és szabályrendszerét. Szükség

esetén tapintatosan próbáljuk befolyásolni a jó szokások alakításában, és tapintattal segítünk, -

otthoni környezetben is - ha súlyos hiányosságokat tapasztalunk nevelési elveiben.


14

Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a

család teremt meg.

Kapcsolattartás formái:

- beíratás,

- szülői értekezlet,

- szülői csoportbeszélgetés,

- családlátogatás,

- befogadás, beszoktatás,

- napi találkozások,

- közös programok, rendezvények, ünnepek,

- Szülői Szervezet megbeszélései,

- nyílt napok, munka délelőttök,

- egyéni beszélgetés,

- szülői igény alapján megfigyelési lehetőséget biztosítunk a csoportszobában.

Wir arbeiten partnerschaftlich mit denEltern zusammen.

Wir zeigen den Familien die Besonderheiten der ungarndeutschen Kindergärten auf und

lassen sie den Nutzen erkennen.

Wir informieren die Eltern umfassend über die Ziele ungarndeutschen Kindergärten und

darüber, welches Nutzen die Kinder davon haben. Dies erfolgt

o beim Besuch der Familien von neueingeschriebenen Kindern

o bei der Einschreibung

o beim Elternabend

o bei gemeinsamen Veranstaltungen und Festen.

Wir geben den Eltern Einblick in unsere Arbeit, in unser pädagogisches Programm.

Wir zeigen ihnen dabei auch Möglichkeiten zur Mitarbeit und die Wichtigkeit ihres Beitrages

auf. Wir planen entsprechende Aktivität ein:

o wir gestalten offene Bastelnachmittage, Tage der „offenen Tür”

o wir gestalten mit den Eltern kreative Angebote, bei denen die Kinder Handwerke der

Ungarndeutschen kennen lernen

o wir machen gemeinsam Ausflüge.

Wir treffen Vereinbarungen mit den Familienangehörigen, wie sie die Sprachförderung ihres

Kindes unterstützen können. Wir zeigen dazu Möglichkeiten zur aktieven Mitarbeit auf.

Wir führen mit den Eltern Gespräche über die sprachliche Entwicklung des Kindes.

Óvoda – Fenntartó: Lánycsók Községi Önkormányzat

A köznevelési törvényben szabályozott fenntartói irányítás alapján helyi programunkat a

fenntartó önkormányzat hagyja jóvá. Az önkormányzat az óvoda fenntartója, biztonságos

működését finanszírozza. Fontosnak tartjuk a bizalmon alapuló jó munka kapcsolatot. A

folyamatos együttműködés reális képet nyújt az óvodáról. Az óvodapedagógusok feladata,


15

hogy magas színvonalú szakmai munkájukkal segítsék elő az óvoda jó hírnevének

kialakítását, fenntartását.

Óvoda - Nemzetiségi Önkormányzatok

Segítségüket kérjük a nemzetiségi feladataink megvalósításához (hagyományőrzés,

gyűjtőmunka). A nemzetiségi hagyományőrző eseményeken lehetőség szerint részt veszünk.

Véleményezési és egyetértési jogkörükkel a törvényi előírásoknak megfelelően élhetnek.

Óvoda – Szülői Szervezet

Képviseli az óvoda valamennyi szülőjét. Csoportonként 2-2 főt választanak a szülők maguk

közül, vezetőjüket a szervezet tagjai választják meg. A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a

gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiaimunka eredményességét. A gyermekekt érintő

bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Véleményezési, javaslattevő

joga van. Óvodánkban fő tevékenysége a Mikulás – csomagok elkészítése és a farsangi bál

megszervezése.

Óvoda – Mini Bölcsőde

Többcélú intézményünkben egy épületen belül működik az óvoda és a mini bölcsőde.

Fontosnk tartjuk a további jó kapcsolat ápolását a bölcsődei dolgozókkal, valamint azt is,

hogy a bölcsődés gyermekek megismerjék az óvoda dolgozóit, az óvoda csoportszobáit, az

óvodás gyermekeket. Ez a bölcsődéből óvodába történő átmenetet is megkönnyíti majd.

Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálatok

Óvodánkban logopédus hetente két alkalommal végez beszédfejlesztést - igény szerinti

óraszámban. Gyógypedagógus foglalkozik az SNI és BTMN gyermekekkel – szükséges

óraszámban.

Óvoda – Lánycsóki Általános Iskola és AMI

A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Elengedhetetlen, hogy

a kapcsolatot mindkét fél részéről a kölcsönösség jellemezze. Az óvoda-iskola kapcsolat

szorosabbá fűzése mellett ügyelni kell arra, hogy az óvoda saját szakmaiságát hangsúlyozva

segítse elő az átmenetet a gyermekek számára, ragaszkodva saját értékeinkhez. Az

óvodapedagógus és tanító együttműködésében a kölcsönös segítségnyújtás, a közös

érdeklődés, a gyermek iránt érzett felelős gondolkodás legyen meghatározó.

Az együttműködés formái:

- emberi és szakmai kapcsolatok ápolása,

- kölcsönös hospitálások, tapasztalatgyűjtés,

- gyermekek kölcsönös látogatása (nagycsoportosok, első osztályosok),

- szülői értekezleten való részvétel,

- óvodai ballagáson, iskolai évnyitón való részvétel.


16

Óvoda - Közművelődési intézmények

Az óvoda orientáló szerepe nagyon fontos, hiszen értéket közvetít a szülők felé. Lényeges,

hogy segítsen a szülőknek abban, hogy megtalálja a gyermeke számára a megfelelő

szabadidős tevékenységet.

Könyvtár - könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés.

Nemzetiségi tájház - identitástudat, hagyományápolás.

Ifjusági ház – kirándulás, kiállítás.

Népház – farsangi bál, ballagás.

A közművelődési intézmények által kínált lehetőségeket beépítjük az óvoda életébe, a nevelés

és a gyermekek szempontjait elsődlegesen szem előtt tartva.

Óvoda - Gyermekorvos, védőnő

A kapcsolat a gyermekek testi, lelki fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése érdekében

jött létre. A védőnő éves munkaterv alapján végzi munkáját, de szükség szerint látogatja az

óvodát.

Óvoda – Fogorvos

Az egészséges életmódra neveléshez hozzátartozik a fogak védelme is. A rendszeres,

legalább félévenkénti fogorvosi ellenőrzés elősegíti a bizalmas orvos - beteg kapcsolat

kialakulását, és lehetővé teszi megelőző módszerek alkalmazását, illetve a betegségek korai

felismerését, orvoslását. A gyermekek preventív fogászati gondozása érdekében évente

fogászati szűrésen veszünk részt.

Óvoda - Nevelési Tanácsadó

Szükség esetén a mohácsi Meixner Ildikó EGYMI szakembereinek segítségét kérjük, akik

egyben elvégzik a gyermekek vizsgálatát, tanácsot ad a további munkánkhoz.

Óvoda - Gyermekjóléti és Családvédelmi Szolgálat

Segítenek a prevencióban, a hátrányos-, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

beóvodázásában. Konkrét ügyekben az ifjúságvédelmi felelősön, illetve az óvónőkön

keresztül tartjuk velük a kapcsolatot. Szükség esetén, esetkonferenciákon veszünk részt.

Óvoda - Lánycsóki Konyha

A Lánycsóki Konyháról érkezik intézményünkbe az étel. Az élelmezésvezetővel jó

kapcsolatot ápolunk, gyakran egyeztetünk étlapról, az étel minőségéről. Ünnepekkor kis

műsorral köszöntjük a konyka dolgozóit.

Óvoda – Gondozási Központ

Fontosnak tartjuk az idősekkel való kapcsolattartást, már óvodáskorban az idősebbek

tiszteletére neveljük a gyerekeket. Kölcsönösen ellátogatunk egymáskoz, ünnepekkor kis

műsorral köszöntjük az időseket. Nagy figyelemmel hallgatjuk őket, amikor a régi időkről

mesélnek nekünk.


17

Lánycsók – Betfalva, Hargitha, Románia

Településünk 2003 óta baráti kapcsolatot tart fenn Betfalvával, ami 2006 óta hivatalos

partnerkapcsolattá vált. 2010-ben a lánycsóki óvónők is ellátogathattak oda (a Lánycsóki

Vegyeskar 1848/49. emlékére készült ünnepi előadásában szerepeltünk), és ekkor felvettük a

kapcsolatot a Betfalvi Óvoda és Iskolával, amit azóta is igyekszünk ápolni.

Wir gestalten eine aktive Öffentlichkeitsarbeit für unser Sprach-und Kulturprogramm. Wir

nutzen dabei alle Foren und Medien zur Veröffentlichung unserer pädagogischen Arbeit.

Wir informieren die Gemeinde über unsere pädagogische Arbeit.

Zu bestimmten Veranstaltungen laden wir den Bürgermeister und den Gemeindenrat sowie

Mitglieder der Nationalitätenselbstverwaltung ein.

6. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

A jelenleg érvényben lévő 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről nem rendelkezik

külön az intézményi minőségirányításról (minőségirányítási programunk 2012. augusztus 31-

ig élt). Ez azonban nem jelenti a korábbi minőségfejlesztés végét, sőt a minőségirányítás

beépül az intézmény működési gyakorlatába. A pedagógusok önértékelése mellett az

életpályamodell is a munka minőségi értékelését szolgálja. A vezető és az intézmény

önértékelése kiegészül egy külső értékeléssel, a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel. A

partnerek (pedagógusok, szülők) elégedettségének mérését a vezető megbízásának 5 éve alatt

2 alkalommal (második és negyedik évben) kell megtenni. Az intézményvezető az ellenőrzés

dokumentumai alapján 5 évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli a pedagógiai-

szakmai munka fejlesztésének feladatait. Ezután kezdődik az újabb 5 éves időszak a

tervezéssel, majd folytatódik az intézkedési terv megvalósításával, ami következő

tanfelügyeleti ellenőrzés kiindulópontjául szolgál.

Óvodánk, a Lánycsóki Óvoda elkötelezve érzi magát minden belső és külső tevékenységben,

hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan kezeljük az

intézményünket érintő kihívásokat.

Intézményünk elsősorban a gyerekek igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket szolgálni.

Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megkapja az egészséges testi - lelki – értelmi

fejlődéséhez szükséges foglalkozást. E nevelés során figyelembe vesszük az óvodánkat

igénybevevő szülők, gyermekek igényeit.

Az általános képességfejlesztésen túl fontosnak tartjuk a kiemelkedő képességű gyerekek

felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, nehézségekkel

küzdő gyermekek egyéni, differenciált felzárkóztatását.

A gyerekeket olyan képességek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a zökkenőmentes iskolai

életmód elkezdésében.

Intézményünk elkötelezett a német nemzetiségi nevelés életkor-specifikus fejlesztésében.

Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak

belső és külső képzése.

Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó

személyes felelőssége.


18

Intézményünk minden dolgozója kinyilvánítja, hogy legjobb tudása és szándéka szerint

hozzájárul a gyermekek fejlődésének elősegítéséhez. A kollégáktól elvárás: a humánum,

empátia, tolerancia, segítőkészség, lelkiismeretesség.

A vezetés felelőssége a minőségelvű szakmai munka tervezésében, szervezésében,

irányításában, ellenőrzésében valósul meg, mely a hatékony intézményműködés feltétele.

Alapelvek, célok:

- Óvodai nevelőmunkánk célja sikerorientált, környezetében és a társas kapcsolataiban jól

eligazodó, problémáikra saját megoldást találó gyermekek nevelése.

- Célunk, hogy óvodásaink boldog, vidám gyermekként fejlődjenek testi-lelki-értelmi téren

egyaránt. Az óvodáskor végére a belső érés, a családi és óvodai nevelés együttes

hatásaként alakuljanak azok a képességeik, amelyek alkalmassá teszik őket az

iskolakezdésre.

- Céljaink elérését pozitív személyes példa adásával, a fejlesztést szolgáló tervezőmunkával

és változatos élményszerző programokkal valósítjuk meg.

- Szervezeti kultúránk fejlesztésének feltétele, hogy intézményünk minden dolgozója nyitott

legyen a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra.

- Óvodánk dolgozói legyenek elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos

intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés mellett.

7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPJAI, ALAPELVEI

1999-ben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációjaként készítettük el

óvodánk saját pedagógiai programját, kiegészítve a helyi sajátosságokkal. Ebben a gyermek

és a gyermeki tevékenység középpontba helyezését, az óvoda nevelési feladatának fontosságát

emeljük ki. Kooperációra és kommunikációra szeretnénk képessé tenni az óvodás

gyermekeket. Munkánk alapja a gyermekek szeretete.

Nevelési programunkat

a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról,

363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja,

137/2018. (VII.25.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló

363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról,

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program, 1996.

17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelés irányelvéről,

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányeleve,

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde Pedagógiai programja, 2013.

az óvoda idevonatkozó dokumentumai alapján állítottuk össze.


19

Az óvodai nevelés alapelvei:

- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a

tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény

egyszerre.

- Az óvodai nevelés a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető

szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia.

- A gyermeket különleges védelem illeti meg.

- A gyermek érdeke mindenekfelett áll.

- A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez.

- A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik.

- Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására kell törekedni.

- A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze.

- Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek

egyéni képességeinek kibontakoztatását.

Nevelési programunk alapelvei:

- a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze;

- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

- az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk.

Feladatunk nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés, hanem az életfeladatokra

orientálás. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek

és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva tudjuk

megvalósítani.

8. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

Nevelési programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának

kiteljesítését tekinti alapvető feladatának.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen

határozzák meg. Ennek következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként

változó testi, lelki szükségletei vannak.

Programunk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására

törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

Az óvoda nevelési intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására,

nevelésére, fejlesztésére törekszik.

Programunk a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden

későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába tudatosan

az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kommunikációra és

kooperációra kívánja képessé tenni a gyermekeket.


20

Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi-, és pszichés szükségleteinek kielégítése,

harmonikus fejlődésének elősegítése.

A kooperáció konkrét tartalma:

- a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló

folyamatos megvalósulása.

A kommunikáció konkrét tartalma:

- a közmegegyezésre (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek

az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését

szolgálják.

Az óvoda nem kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem

arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja,

azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást.

Nevelési programunk célja:

- a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése,

- az önállóság kialakulásának segítése,

- az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség

kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).

- a gyermeki kompetencia kialakításának támogatása,

- a hátrányok kiegyenlítése,

- az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

Az első évek nevelő munkájának alapozó feladata van. A megalapozás szempontjából

legnagyobb jelentőséggel a világ megismerése, és az érzelmi kötődések kialakulása bír.

A nevelési cél elérésének feltételei: a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és

képességeinek figyelembe vétele, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva.

Az óvodai nevelés általános feladatai: a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,

- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

8.1.A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként

változó testi, lelki szükségletei vannak. A környezeti hatások közül a család szerepe igen

jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A

családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van elsődleges szocializáció során. Az

óvoda a pedagógiailag meghatározott szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs

és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az érzelmi alapigények


21

kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet feltétele annak, hogy a gyermek a környezete

iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön.

Feladatunk a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni,

valamint kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulatot kialakítani. Azok a gyerekek, akik

viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), kapjanak különösen

sok figyelmet és megértő nevelői magatartást.

A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő

személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van.

Az óvodás korú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért elengedhetetlen, hogy az

óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye

körül.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése esetén célunk:

Programunk kitűzött nevelési célját a gyerekek szükségleteinek, tevékenységeinek és

képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítja meg.

Ezen általános célok, és a sajátos nevelési igény összhangba kerülése eredményezze:

- érzelmi kötődésen alapuló, személyiségközpontú nevelést,

- érzelmeken alapuló óvodai légkört,

- tevékenységre ösztönző, egészséges élettér biztosítását,

- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó környezet segítse,

- a gyermek iránti elvárásokat fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza

meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása érdekében együttműködési megállapodást

kötünk az őket a szakértői vélemény alapján fejlesztő intézménnyel, a mohácsi Meixner Ildikó

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, és Kollégium-

ával. A megjelölt végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, az általa elkészített fejlesztési

terv alapján végzi a gyermek fejlesztését.

Érzelmi nevelés feladata:

- a szeretet és kötődés képességének fejlesztése,

- mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése,

- élménybefogadás képességének fejlesztése,

- érzelmek kifejező képességének fejlesztése,

- ösztönök és érzelem irányításának fejlesztése,

- érzelmi zavarok tompítása.

A fejlesztés csak azután kezdődik, miután a gyermekek beilleszkedtek a csoportba, jól és

biztonságban érzik magukat. A gondozás alapvető feladat, megalapozza a

személyiségfejlesztést, és lehetővé teszi a kedvező környezeti hatás kialakítását, mely a

gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése, az óvodapedagógus feladatai:

- Az egészséges óvodai környezet megteremtése


22

- Nyugodt, derűs légkör biztosítása, az óvodába kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti

megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek

feldolgozásában.

- Az óvónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat

kialakulásának segítése.

- Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében.

- Az én tudat egészséges fejlődésének segítése.

- A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti

nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.

- Megteremteni a lehetőséget az óvónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére.

8.2.A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen hatva fejlődnek. A gyermek

tevékenykedő lény, ezért személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a

leghatékonyabban.

A nevelő hatás belső - a tevékenység tartalmából eredő – feltételei:

- az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen,

- a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön,

- a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen,

- a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:

- elégítse ki a gyermekek akciószükségletét,

- oldja meg az adott gyermekközönség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a

csoportélet kialakításáig, a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig).

A nevelő hatás pedagógiai feltételei:

- A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.) közös feladata az

óvodapedagógusnak, a dajkának, és az egész óvodai környezetnek.

- A tevékenység pedagógiai megszervezése (semmit ne végezzünk el a gyermek helyett, de

mindenben segítsünk, amikor arra szüksége van a gyermeknek).

- A tevékenység pedagógiai értékelése alapvető feladata az óvodapedagógusnak.

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az óvodáskor végére várható eredmény:

- a szorongó, gátlásos gyermekek lassan feloldódnak,

- egyre több kapcsolatot létesítenek,

- beszédkedvük fokozódik, egyre aktívabbak lesznek,

- bekapcsolódnak a játékba, a közösség tagjai lesznek.

Az óvodapedagógus feladata:

- biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a

megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz, ötletek),

- a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a

gyermekek aktuális élményvilágára,


23

- élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb

tevékenységformák kialakulását.

8.3.A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a

társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek.

A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással, hiszen

a nevelés az egyéni képességek fejlesztése. A nevelés tehát:

- orientáló tevékenység is,

- tevékenységszervezés is,

- képességfejlesztés is.

A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességeket két nagy csoportba soroljuk:

- kooperációs képességek,

- kommunikációs képességek.

Az együttműködési és érintkezési képességek tartalmát, színvonalát, hatékonyságát

mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága határozza meg. Korántsem

mindegy tehát, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk.

A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:

- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenységek közben

fejlődnek),

- a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség,

meghatározott tevékenységekre való alkalmasság),

- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze,

- a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a

képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg).

Az óvodapedagógus feladatai:

- folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához

szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit,

- folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről,

ennek ismeretében törekedjen ezek fejlesztésére,

- a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre

szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást,

- minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen

fejleszteni.

A nemzetiségi nevelésben az általános célok és feladatok mellett a következő specifikus

célokat és feladatokat kell megvalósítani az óvodapedagógusnak:

- a német nyelv és kultúra közvetítése, ápolása a gyermek egyéni és életkori fejlettségének

megfelelően,

- előkészítés az iskolai nyelv tanulására - a helyes német kiejtés beszédkészség tudatos,

célzott fejlesztésével,


24

- identitás megalapozása a 3-7 éves életkornak megfelelő értékek átadásával, a

nemzetiséghez való tartozás erősítésével,

- a hagyományok, tradíciók ápolása, folyamatos gyűjtőmunka a nemzetiség kultúrkincséből.

A nyelvi nevelés a gyermeki kíváncsiságra, aktivitásra építve, az utánzási vágyra, valamint a

természetes, spontán tanulási készség kap fontos szerepet. A felsorolás megléte egyben

alapfeltétele is a nyelvi nevelésnek, tanulásnak.

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a fejlődés várható eredménye óvodáskor

végére:

- a gyermek önmagához képest fejlődik (érzékelése, észlelése, gondolkodása, megfigyelése),

- a pszichikus funkciók fejlődése következtében alkalmassá válik a tárgyi és természeti

környezetbe való beilleszkedésre,

- kialakul az adott életkorra jellemző szókincs, nyelvi fejlettség,

- a megszerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek egységbe rendeződnek.

Ezek segíthetik a környezetükben való jobb tájékozódást.

9. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

A 3-7 éves gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban

valósul meg, mely a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési

folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a tudatos fejlesztés egymást kiegészítve

érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen

befolyásolják.

9.1.Objektív (külső) feltételek

- az óvoda épülete, udvara, környezete,

- az óvoda belső berendezése, esztétikus környezet kialakítása,

- az óvoda tárgyi feltételei, eszközei, szakmai felszereltsége.

9.2. Szubjektív feltételek

- nyugodt, meleg, derűs, szeretetteljes óvodai légkör,

- az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése,

- az óvodapedagógus modell szerepe,

- az óvodapedagógus és a dajka együttműködése,

- a környezetben élők hatásai.

Az óvoda szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők

érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.

Az óvodapedagógus feladatai az optimális feltételek megteremtése érdekében:

- Egyenrangúságon és együttműködésen alapuló, kommunikáció kialakítása a szülőkkel, és

az óvoda környezetével.


25

- Az óvoda nevelési elveinek közvetítése a szülők felé, nevelési alapelvek egyeztetése a

szülői elvárásokkal.

- Az óvodapedagógus modell szerepéből adódó nevelési lehetőségek kihasználása, tudatos

törekvés a megfelelő modell biztosítására.

A nemzetiségi nevelésben törekedni kell a tanulást elősegítő környezet kialakítására:

- Az óvoda és a csoportszoba tükrözze a nemzetiséghez való tartozást, a nemzetiség

kultúráját, életmódját, szokásait, hagyományait, és tárgyi emlékeit.

- A német nyelvet szituációkban, tevékenységek közben és által közvetítsük.

- A játékszituációk segítségével biztosítsuk a spontán, utánzó tanulást (az óvónő, mint

modell).

- A megértést változatos kezdeményezésekkel és foglalkozásokkal fejlesszük.

- A nap folyamán használjunk ki minden lehetőséget a nyelv gyakorlására.

Wir reden mit den Kindern in allen Situationen deutsch.

Wir begleiten die eigenen Handlungen und Alltagsaktivitäten sprachlich (Händewaschen,

Aufräumen, Essen…) sagen wir Reime, geben die Instrucktionen auf Deutsch.

10. A FEJLESZTÉS TARTALMA

Pedagógiai programunkban az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut

érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A

feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe, egymást átszőve érvényesülnek és együtt

jelentik az óvodás korú gyermek nevelésének tartalmát.

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és tanulási tevékenység

2. Társas és közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység

A nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben

gondolkodva, a tervezett tevékenységből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a

tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex

gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás érvényesüljön.

10.1. Játék és tanulási tevékenység

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és

gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat

kaphat élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit

és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül közvetítjük a

legtöbb ismeretet a gyermekek felé. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet

tudatosan ki kell használni a nevelés folyamatában a céljaink eléréséhez. Minden gyermeki

tevékenység - így a játék is - felosztható spontán és irányított tevékenységre, csak a megfelelő

arányok megtalálása a fontos.


26

Jól és jót játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Programunk alapelve, hogy minél

több időt, alkalmat, és lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek az elmélyült játékra.

A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége lehetőség az óvodapedagógus

számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. A kisgyermek első

valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő, az óvodapedagógus.

Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már

kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat

elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játék segíti a világ megismerésében, elősegíti a testi, szellemi, az értelmi, az érzelmi és

szociális fejlődését. Az óvodapedagógus feladata a megfelelő feltételek biztosítása mellett,

támogató magatartásával az elmélyült, nyugodt játéktevékenység kialakítása.

A játék természetes kihívást jelent a gyermek számára (mert meg kell valahogy építeni az

alagutat, a tornyot vagy a garázst). Gondolkodásra készteti, ösztönzi és fejleszti kreativitását.

Az óvodapedagógusnak fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerősítő

jelenlét.


- nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,

- napirenden belül elegendő idő, hely biztosítása az elmélyült játékra,

- biztosítani kell a szabad választás lehetőségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet,

- az elmélyült játékhoz megfelelő hely, fantáziát serkentő eszközök, anyagok, játékszerek

biztosítása,

- közös élményszerzési lehetőségek kihasználása,

- szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel,

- gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermeket a

tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, ami közben felfedezéseket

tesz, azaz tanul. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított

módon tanuljon a gyermek. Játék közben szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai

tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A több érzékszervet igénybe

vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés, a sokféle kezdeményezés mindennél fontosabb

az óvodás korú gyermek fejlődésének szempontjából. Miután a gyermek a világot komplex

módon érzékeli, ezért a tanulás során is ebből indulunk ki. Ezért komplex foglalkozások

rendszerén keresztül juttatjuk el a gyermekekhez az ismeretanyagot.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, a környezetéből és

az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A tanulást támogató

környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulási tevékenység esetén azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt

ebben a folyamatban a gyermekek.

A tanulás keretének konkrét formájának megválasztását a tanulási tartalom befolyásolja

leginkább. A tanulás legfőbb kerete a teljes nevelési folyamat, amely kezdeményezések,

foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. keretében megvalósulhat.


27

A tanulás olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz

elő a gyermek viselkedésében, gondolkodásában. A tanulás tevékenységekbe ágyazottan

történik, mely legfőbb irányítója a kíváncsiság, érdeklődés.

A tanulás színterei:

- Gondozás

- Játék

- Felnőttekkel, társakkal való közös tevékenység, kommunikáció

A tanulás formái:

- Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások

alakítása)

- Spontán játékos tapasztalatszerzés

- A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

- Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás

- Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.


- differenciálás a tapasztalatszerzés sokoldalúságára törekvés,

- lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a

felfedezés, a kutatás örömeit,

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése,

- a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére (játék)

- Tudjanak kitartóan, elmélyülten játszani.

- Élményeiket és tapasztalataikat tudják megjeleníteni a játékban.

- Alakuljon ki az együttjátszás képessége (kezdeményezőképesség, mások mozgósításának

képessége, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalása).

- Tudjanak szerepet vállalni, azokban kitartóan tevékenykedni (szerepek konfliktusmentes

elosztása).

- Tartsák be a szabályokat, tudjanak veszíteni (kudarctűrő képesség).

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére (tanulás)

- Örömmel és önként vegyenek részt a tanulási folyamatban.

- Egyéni fejlettségének megfelelően önállóan, kitartóan végezzék feladataikat.

- Alakuljon ki pozitív viszony a tanulással kapcsolatban (motiváltság).

Nemzetiségi nevelés:

A játéknak kiemelt jelentősége van a nyelvi nevelés területén. A gyermekek megtanulják a

játékeszközök, játéktevékenységek nevét, ezáltal bővül passzív, majd aktív szókincsük. Az

utánzással történő tanulás leginkább a játékban valósítható meg. Ismerjenek meg olyan


28

játékokat, melyek a kisebbség hagyományaiból, szokásaiból erednek. Az óvodában a legtöbb

kommunikációs helyzet a játékban alakul ki.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése:

A sérült gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek kialakítása, mint türelem, kitartás,

segítőkészség, egymás megbecsülése.

10.2. Társas, közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és

együttműködni.

A tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni,

amelyek segítségével a gyermek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá

válik.

Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és

széleskörű kifejlődéséhez. Minden tevékenységnek az óvodás gyermek egyéni örömén túl a

közös élményt is erősíteni kell.

Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és

kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó

gyakorlása fontos az életre nevelés szempontjából.

A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere

is az együvé tartozás érzését erősítik.

A tevékenykedtetésen van a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a

testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A felnőtt és gyermek között

nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél.

A gyermekek közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra, az

őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt ez önálló kapcsolatok kialakítására, a

különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására.

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek

gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, szokás és normarendszerének

megalapozása.

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hozzásegíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és

tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a

hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja. Fontos, hogy rá tudjon

csodálkozni a körülötte lévő jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

Az óvoda nyitottsága a hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek

segítségével tovább növelhető.


- Biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok megteremtése, amiben lehetőség kínálkozik

minél gyakoribb kontaktusfelvételre a gyermekek, illetve a gyermekek és a felnőttek

között.

- Viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.

- Csoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása

és gyakorlása.


29

- A konfliktusok kezelése.

- A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.

- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.

- A gyerekek megértésre, toleranciára nevelése.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

- tudjanak a társakkal érintkezni, és együttműködni

- legyenek képesek tevékenykedni a társak zavarása nélkül

- tudjanak figyelni másokra

- legyenek képesek problémák önálló megoldására, konfliktusok kezelésére

- felnőttekkel való kapcsolatuk legyen nyílt és őszinte

- tudjanak szabályokat betartani (szokás-, és szabályrendszerek)

- legyenek segítőkészek

- tudják egymás munkáját megbecsülni.


A mindennapok folyamán törekszünk az udvariassági és köszönési formák megismerésére és

használatára.


A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda

együtt működő szerepe az ágazati jogszabályokbanmeghatározott speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberekkel.A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szokás- és

szabályrendszer kialakítása és betartása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen számukra a

kiszámíthatóság, állandóság nagyon fontos. A csoportban az empátiakészség és a konfliktus

mentességre való törekvés kiemelt szerepet kap, példamutatással törekszünk a másság

elfogadására.

10.2.1. A csoport szokásrendszerének kialakítása

A mindennapi élet zökkenőmentességét, harmonikusságát, és nyugalmát biztosítja a

megfelelő szokásrendszer kialakítása.

A közösségi szokások kialakítása lehetővé teszi, hogy a gyermekek minél több

tevékenységben részt vehessenek úgy, hogy képessé válnak csoportkeretek, csoportnormák, a

másokra való odafigyelés, az egymás mellett élés elemi szabályainak betartására.

10.2.2. A befogadás

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családi légkör megteremtése a célunk, a

befogadástól az óvodáskor végéig, amely elősegíti a gyermek társas kapcsolatának alakulását.

A beszoktatástól a befogadás mélyebb, humánusabb tartalommal bír, hiszen minden gyermek

egyéni igényeit, testi - leki szükségleteit figyelembe vesszük. A megszokottól eltérő

környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet nehéz feladat elé állítja a gyermekeket,

szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Arra törekszünk, hogy a befogadás személyes,


30

egyéniséghez igazodva, differenciált módon valósuljon meg. Elegendő időt adunk a

befogadásra, lehetőséget biztosítunk a szülővel együtt történő (egy hetes) beszoktatásra,

biztosítjuk a fokozatos átmenetet.

Ez idő alatt kiépül a gyermekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek

aktív együttműködését megalapozza. A kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új

környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést.

A fokozatos beszoktatás módszere jelentősen megkönnyíti a kisgyermekek beilleszkedését az

új közösségbe, és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív jelenségeket.

A szülővel történő fokozatos beszoktatás nemcsak a gyermek számára jelent előnyöket,

hanem hatással van a család és az óvoda kapcsolatának alakulására is.

Fontos az első benyomás. Megváltoztatja a formális együttműködést azáltal, hogy lehetőséget

nyújt a család és az óvoda gondozási, nevelési módszereinek összehasonlítására, a közös

célok együttes megvalósítására.

Minden óvodai csoportnak hagyománya, szokás és jelképrendszere, szimbóluma van, ami

sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását,

együttérzését.

A befogadás menete:

Az óvodapedagógusok a befogadásás előtt meglátogatják a gyermeket otthonában. Ez a

családlátogatás célzottan a befogadás érdekében történik. Megismerkednek a gyermek eddigi

életével, fejlődésével, a nevelési-, gondozási feltételekkel, a gyermek érzelmi-, szociális

kapcsolataival, szokásaival, szükségleteivel. Tájékoztatják a szülőket, hogy mire van szüksége

a gyermeknek az óvodakezdéshez.

Lehetőséget adunk a szülővel történő fokozatos, anyás beszoktatásra, hogy a gyermek

közösségben tartózkodásának idejét fokozatosan növeljük.

Javasolt, hogy a befogadás 1 hétig tartson, de esetenként ez a gyermek viselkedésétől függően

növelhető, illetve csökkenthető.

A befogadásás először a szülővel történik, majd a szülő állandó jelenléte nélkül, de rövidebb

és fokozatosan emelt idővel.

A gyermek iránti figyelem, szeretetteljes odafordulás, a szülőben megerősíti az óvónő iránti

bizalmat.

A csoportban tapasztalt nevelői légkör, az óvónő szakmai tudása, a szülővel szemben

tanúsított magatartása, tekintélyének elfogadását, a gondozó-, és nevelőmunka elismerését és

értékelését eredményezi.

10.3. Munkatevékenység

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék

és a munkatevékenység.

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos

tevékenység.

Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. Minden

olyan munkát, munka jellegű tevékenységet elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és

testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkavégzés során


31

biztosítsunk teljes önállóságot, a munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan

választható feladat legyen.

A munkavégzés, munka jellegű tevékenységek végzése rendszeres, folyamatos tevékenység

legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba, mely a pedagógustól tudatos szervezést,

folyamatos együttműködést, konkrét, reális, fejlesztő értékelést igényel.

A munka jellegű tevékenység a gyermek számára örömmel végzett, mely során megismeri

környezetét, a munkavégzéshez szükséges képességeik, készségeik fejlődjenek.

A munkavégzés tartalma:

- önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek (étkezéssel, öltözködéssel, tisztálkodással

kapcsolatos teendők),

- önálló tevékenységként végzett megbízatások (eszközök előkészítése, csoportszoba

rendben tartása),

- naposság,

- a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák,

- másokért végzett tevékenység, a csoport érdekében végzett munka.

A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését.

A munkamegosztás során fontos feladat, hogy az óvodás gyerekek tanuljanak meg önállóan

dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munkavégzés során megtanulják

megbecsülni, elismerni saját, és mások munkáját. Fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő

eszköz, szerszám álljon a gyermekek rendelkezésére. Bármikor hozzáférhető módon,

szabadon a gyermekek rendelkezéseire álljanak.

A munkatevékenységek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze,

a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.


- Biztosítson a gyermekeknek lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és

képessége szerint elvégezze az önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében

végzett munkatevékenységeket.

- Folyamatosan biztosítsa és bővítse a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.

- Biztosítson olyan helyet a munkaeszközök számára, ahol a gyermekek bármikor elérhetik

és használhatják őket.

- Adjon lehetőséget a gyermekenek az őket érdeklő munkatevékenységek elvégzéséhez.

- Törekedjen arra, hogy minden munkatevékenység örömforrás legyen a gyermekeknek, és

teljes önállósággal végezhessék azokat.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére

- önkiszolgálás – a lehető legkorábban végezzék önállóan saját képességeik szerint,

- tanuljanak meg döntést hozni és a feladatokat egymás között megosztani- önként vállalják a

közösségért végzett munkát, azt végezzék el önállóan,

- tudják rendeltetésszerűen használni a munkaeszközöket.


32


A munkakapcsolatokban célunk, hogy minél gyakrabban beszéljünk, beszéljenek a kisebbség

nyelvén.

Tudjanak tájékozódni a munkavégzésből adódó egyszerű kommunikációs helyzetekben.

Ismerjék a napi munkafolyamatok során előforduló eszközök, anyagok nevét.


Képességeiknek megfelelően vegyenek részt a különböző munkafolyamatok végzésében. Több

időt, több lehetőséget biztosítunk számukra a feladatok elvégzéséhez.

10.4. Szabadidős tevékenységek

A szabadidős tevékenység nem tartalmában tér el a többi tevékenységtől, a lényeges

különbség az, hogy a gyermek szabad választásán, egyéni döntésén alapul.

A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad

választás. A gyermekek az óvodapedagógus által felkínált lehetőségek közül (bábozás, festés,

rajzolás, ének-zene, tánc, társasjáték, barkácsolás…) választhatnak.

A szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé

teszi.


- törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére,

- biztosítson nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek,

- választásra felkínált tevékenységek listájának bővítése,

- egyszerű, saját maga és a gyerekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek

fantáziájának fejlődését,

- keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált

gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére

Ne legyen unatkozó gyermek, a felkínált lehetőségek közül merjen és tudjon választani.

Kreativitása mutatkozzon meg abban, hogy képes kitalálni szabadidős tevékenységet.


A szabadidős tevékenységek során törekszünk valamennyi lehetőség kihasználására,

tevékenységek, eszközök megnevezésével meglévő ismeretek mélyítése, új ismeretek

szerzése, szókincsbővítés.


A szabadidős tevékenységek sok lehetőséget biztosítanak a meglévő ismeretek gyakorlására,

mélyítésére, önállóságuk fejlesztésére, választási, döntési képességük erősítésére.


33

10.5. Az egészséges életmód alakítása

Az életkornak megfelelő életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés

alapfeltétele. Az óvodának sajátos feladatai vannak az életritmus kialakítása terén, s ezeket az

életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelően a családdal együtt kell elvégeznie.

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek

váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan

viselkednek a közelében.” (Rudolf Steiner)

Célunk:

A gyermekek egészséges életmódjának, testi, lelki-szociális egészségének megalapozása, testi

fejlődésük elősegítése, egészségük védelme, egész életükön át tartó egészséges életvitel

megalapozása.

Általános feladataink:

Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi

fejlődésének elősegítése, ezen belül:

- a gyermek korának megfelelő optimális életritmus kialakítása,

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése,

- a testi képességek fejlődésének segítése,

- az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas

cukortartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának

csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a

fogmosás, öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak

megalapozása,

- egészséges és biztonságos környezet biztosítása,

- a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,

- a környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása,

- környezettudatos magatartás megalapozása,

- megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel együttműködve speciális prevenciós,

korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása.

Óvodapedagógus feladatai:

- az óvodás korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezi

a gondozási tevékenységeket,

- biztosítja a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezetet,

- megteremti a lehetőségét, hogy a felnőtt és a gyermek kapcsolata a gondozási feladatok

végzése közben bensőséges, kölcsönösen egymásra figyelő, érzelemgazdag, örömteli,

beszédes legyen, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.


34

Gondozás:

A gondozási feladatok ellátása az óvodapedagógus és a dajka feladata. Az óvodai környezet

esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az

óvodai napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyítik meg.

A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők növekedésével számolhatunk.

A családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása, a rendszeresség

elengedhetetlen a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakítása érdekében. Az egyéni

bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is

érvényesül.

Helyes életritmus:

A nevelés céltudatos megszervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,

időbeosztását. A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, amely biztosítja a gyermek

számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai életet. Nagyon fontos a

rendszeresség és a következetesség.

Étkezés:

Biztosítja a kulturált étkezési szokások kialakításához szükséges feltételeket, a nyugodt,

esztétikus környezetet.

Személyes példájával alakítja a gyermekekben az étkezés során elvárható kulturált viselkedési

formát.

Az étkezések során figyelembe veszi a gyerekek egyéni igényeit, szükségleteit.

Az étkezéssel kapcsolatos tevékenységeket (önkiszolgálás, naposi munka) a gyermekek

egyéni fejlődési ütemének megfelelően szervezi.

A kulturáltétkezési szokások elsajátítása során egyéni fejlődésük figyelembe vételével

ismerteti meg a gyerekeket az evőeszköz használattal.

Figyelmet fordít a korszerűbb táplálkozási szokások kialakítására, lehetőséget biztosít a

gyermekek számára eddig ismeretlen ételfélék megkóstolására és a folyamatos

folyadékellátásra.

Az egyedi szükségletű gyerekek étkezési szokásait figyelembe veszi.

Tisztálkodás:

A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti

végzésére.

Megismerteti a tisztálkodási folyamatot: helyessorrendiséggel és technikával, egészségügyi

szokásokkal.

A fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés:

Elegendő időt és a szükség szerinti segítséget biztosít az öltözködésben, sorrendiség és a

ruházat elhelyezésében a saját polcokon. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.


35

Mozgás:

Változatos napi és hetirendben biztosítja a gyermekek mozgásigényének folyamatos

kielégítését.

Minden nap szervez mozgásos tevékenységet.

Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegőn való

tartózkodást biztosít a fokozatosságot betartva.

A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi.

Pihenés:

Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés légkörének feltételeit

biztosítja, gondoskodik a terem szellőztetéséről, az ágyak megfelelő elhelyezéséről.

A gyermekek egyéni igényeinek és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi

feltételeket megteremti (kispárna, megszokott ruhadarab, plüss stb.).

A csoport nyugodt pihenési idejének biztosítása mellett figyelembe veszi az egyes gyermekek

eltérő alvásigényét.

10.5.1.EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Az egészség az ember alapvető értéke. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető.

Óvodáskorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van,

ezért nagyon fontos ebben az életkorban az egészségfejlesztés.

A törvényi előírásnak megfelelően Pedagógiai Programunk részét képezi az

Egészségfejlesztési programunk, melyben az intézményünkben folyó egészségnevelés

feladatait fogalmaztuk meg.

„Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya.

Ha körültekintő figyelmet szentelünk a gyertyának, sokáig fog égni.”

(Manfred Kets De Vries)

Az intézményünkben működő egészségfejlesztés olyan folyamat, melynek célja, hogy a

gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk:

- egészségfejlesztés,

- megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai nevelés

valamennyi szakaszára vonatkoznak.

Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg, mely

szerint:

(1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy anevelési-oktatási intézményben eltöltött

időben minden gyermek részesüljön a teljestesti-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban működő

egészségfejlesztő tevékenységekben.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan

folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben


36

végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a

szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek

egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

- Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség

biztosítása, higiénés szokások megalapozása és azok összehangolása a családok

szokásrendszerével.

- Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása,

kialakítása, testi fejlődés elősegítése.

- Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

- A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

- Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak

alakítása.

A WHO az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és

szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya".

Az egészség:

- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése

- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartási alapelveink

- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség

- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a

képessége

- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.

Az óvodai egészségnevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha az óvoda és a szülők

szorosan együttműködnek. Ebben a folyamatban az egészségnevelés támaszkodik az

óvodapedagógusok szakismeretére, a megelőző programokra – prevencióra -, és a szülők

aktív közreműködésére.

Az óvodai egészségnevelés feladata

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmény mindennapos

működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való

jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggőfeladatokra, amelyek

- az egészséges táplálkozásra,

- a mindennapos testnevelésre, testmozgásra,

- a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,

- a bántalmazás és erőszak megelőzésére,

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtásra,

- a személyi higiéné területére terjednek ki.

Intézményi célok

- Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.

- Környezettudatos magatartásformák kialakítása.

- Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.

- Helyes napirend és életrend kialakítása.


37

- Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.

- A szabadidőhasznos eltöltése.

- Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében.

Fontos alapelv, hogy az intézmény minden dolgozója arra törekedjen, hogy egészséges

környezet vegye körbe a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.

Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték - tenni kell érte. Értsék meg az

egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az

egészséges életmód utáni igény.

Környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az

óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.

Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív,

együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra

irányuló személyes attitűdöket.

Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési

képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit

a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális

kihasználásával.

Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes,

cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.

Az óvodapedagógus, az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist, ezzel

elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására

helyezze a hangsúlyt, a testi szükségletek, kielégítése határozza meg a gyermekek jó

közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges.

A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos

megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az

egyéni sajátosságok feltárását.

Gyermektükör

Az anamnézis felvétele óvodába járás előtt, a gyermekek képességeinek, tulajdonságainak

diagnosztikája befogadás végére, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése félévenként

történik (fogadóórák alkalmával, a szülőkkel megbeszélve, melyet aláírásukkal igazolnak) Az

anamnézist célszerű a családlátogatáson kitölteni, a gyermekek fejlettségi szintjének

regisztrálását,pedig érdemes elvégezni a befogadás befejezésére, hogy tervezni lehessen az

egyéni fejlesztéseket.

A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt,

megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el

gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot,

elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei,

családból hozott szokásai.

Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre

önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés

szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A befogadás ideje


38

alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat,

testápolási szokások sorrendjét. Az óvoda nevelőtestületi szinten kidolgozott egységes

egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik.

Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodjanak meg a

szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében.

A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további

testépítést, biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4-ed

részét az óvodában kapják, ezért az óvoda a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és

megfelelő tápanyag összetételű, legyen. Az étkezési szokásokat az óvodapedagógus úgy

alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a

folyamatosság módszerével éljen.

Egészséges táplálkozás

Alapelvek:

Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak

megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja.

Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az

óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A

fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai

étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás

minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de

szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai

kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik.

A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport

mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket

tartjuk számon:

(1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs

(2) gyümölcs, zöldség,

(3) hús, hal, tojás,

(4) tej és tejtermék,

(5) olaj, margarin, vaj, zsír.

Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért:

- Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt

kerüli).

- Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja.

- Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít.

Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával

ismerteti meg a gyerekeket.

- Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára.

- Szervezzenek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs-

és zöldségnapot.

- Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki.


39

- Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a

cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott

szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi

étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több

alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér.

- Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig

ismeretlen étel-és italféleségekkel.

- Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához.

- Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba

alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra,

hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta

készítés, tízórai összeállítás).

- A foglakozások során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő

foglalkozás.

- Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak.

Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek

gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés

során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még

vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta

zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával.

- Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható

minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot.

Beszélgetnek a tejfontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a

csontok, és a fogak egészségét.

- A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a

szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot,

válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek

elfogyasztására.

- Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a

gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján

tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az

óvodai és a családi szokások, összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös

gonddal védje a gyermekek érzékszerveit.

A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a

felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan

végezhessék ezeket a teendőket.

A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott

figyelmet fordítunk.

-csapok elzárása

-folyékony szappan használata

-levegő minősége a csoportszobában

-közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar).


40

Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a

szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők

lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről.

(nyáron kalap és fényvédőkrém használata)

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a

természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle

mozgásfejlesztő eszközökön.

Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek

mozgáskoordinációjának fejlesztését.

A rövid ideig tartó, szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének

kielégítéséhez.

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van

szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt

pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók

dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására

kialakult szendergés állapotát.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása:

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a

felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek, ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés,

hasmenés, bőrpír, erős köhögés estén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel,

edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni.

Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka

általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek

óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és

a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat.

Mindennapos testnevelés, testmozgás:

A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag

testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a

mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő,

fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható.

A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy mindennap edzési lehetőséget

biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a

gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a

szabadban.

Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó

lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, mennyit futnak.

A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a

szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.

A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén, az óvoda udvarán

pancsoljanak, zuhanyozzanak. (A zuhanyzót egy fára kötött locsoló is helyettesítheti.)


41

Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés és a téli időszakban szánkózás, csúszkálás. A

szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak

igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek.

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A

gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató

hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához.

Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a

gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani,

hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják

óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen egy olyan udvarrész, ahol a gyermekek kisebb-

nagyobb társaikkal együtt játszhatnak.

Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az

udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök

különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget.

A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda

udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, és

olyan pódium-szerű lehetőség, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az

udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz.

Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az

óvodapedagógusok esztétikusan rendezzék be.

A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a játékra, a tevékenységek

végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá,

esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása

miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon,

csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket

mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek.

Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a

csoportszobát világos függönnyel vagy redőny használatával védjék.

Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba

részeket.

Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a

színtere.

Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik séták

alkalmával talált „kincseket”.

Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a

nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó

szekrénye, polca. Az öltözőben a szülők részére van egy esztétikus hirdetőtábla, ahol

tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről.

A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden

gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje.


42

Személyi higiéné

Óvodapedagógus feladatai:

Tisztálkodás

- A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti

végzésére.

- Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi

szokásokkal.

- A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének

jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test

tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat

higiéniája mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk

tisztántartására is hangsúlyt fektet.

- A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt.

- Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés

- Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat

elhelyezésében a saját polcán.

- A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és

tevékenységek között.

- Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

- A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és

cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák,

lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.

Pihenés, levegőztetés

- Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja,

ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb

távolságban).

- A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel,

zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal.

- Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja.

- Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a

gyermek minden megbetegedése alkalmával.

- Az egészséges kisgyermek számára a szabad levegőn való tartózkodás éppen olyan fontos,

mint a megfelelő táplálék.

- A levegőztetés fontos szervezési feladat.

- Nyáron a nap nagy részét a játszóudvaron töltik a gyerekek. A napsugarak jótékonyan

hatnak a gyermekek egészségére (D vitamin kialakulása, gyulladás gátló, immunrendszer

erősítő hatás).

- A veszélyes ultraibolya sugarak ellen magas faktorszámú napozókrémeket kérünk a

szülőktől, illetve magas UV sugárzás esetén árnyékos helyen, illetve a csoportszobában

tartózkodunk.


43

Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása.

Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése

csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a

mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok

betartatása a gyermekkel.

A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott

odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari,

vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra,

biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet.

A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról

gondoskodik, az óvoda védőnője, szakszolgálatok segítségével.

A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban.

A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a

fejlesztőfoglalkozásokat megtervezi.

A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi

rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az

egyéni bánásmódra és a fejlesztésre. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni

fejlesztő munkába.

Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezetőszerek fogyasztásának megelőzése

Az egészségre káros hatásokról gyakori beszélgetéseket folytatunk a gyerekekkel, gyakori

témák:

- alkoholfogyasztás,

- indokolatlan gyógyszerfogyasztás,

- dohányzás,

- elhízás.

Célunk, hogy olyan képet alakítsunk ki a veszélyekről, melyek a későbbi életük során megvédi

őket a káros szenvedélyektől.

A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói

modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó

felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az

óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda

feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként

szolgálhat.

A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:

Szabad beszélgetések. a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik

eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez

kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a

helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg.


44

A helyes táplálkozás kialakításában a szülők által szponzorált zöldség és gyümölcsnapok

rendszeressége is hozzásegíti az óvodákat. Az elhízás és a táplálékok összefüggéseinek

felismertetésével tevékenyen foglalkozunk az egyes környezeti nevelésben fellehető

témakörökkel is, beépítve azt a napi tevékeny életbe.

A bántalmazás, erőszak megelőzése

Alapelvek

A WHO definíciója:

„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai

és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag

bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek

egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális

sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy

hatalmon alapul.”

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek

alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz,

vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés,

táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy

valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális,

erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen

mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden

olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja,

akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a

gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő

erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a

felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek

van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a

védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy

ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem

akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás,

mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez,

halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan

veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot

jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez

magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem

kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások

támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez

nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy

szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek


45

kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a

gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen

komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.

Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a

gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését

adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet

tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott

tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és

gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon

vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését,

vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik:

egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a

gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás

formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó

felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.

Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az

esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok

szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan

molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt

kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi

vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek,

tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési

nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a

gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését

veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére,

illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A

gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat

segíti.

A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel

és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai

eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és

hol kereshető fel.

A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős

fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos


46

cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem

elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is

szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként

alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.

Balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás

A 20/2012. (VIII.31.) rendelet rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási

időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-

megelőzés szempontjaira. Feladatunk, hogy környezetet teremtsünk, amely alkalmas a

balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.

Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az

egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,

hogy baleset veszélye fennáll vagy azt, hogy a gyermek balesetet szenvedett a szükséges

intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az óvoda

munka és tűzvédelmi szabályzatát valamint a tűzriadó tervet. Az óvónők és dajkák az óvodai

élet egésze alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel

kísérni a rendet megtartani és a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az

óvónők kötelesek a gyermekekkel az egészségük testi épségük védelmére

vonatkozószabályokat ismertetni. Az óvodán kívüli és belüli foglalkozásokkal együtt járó

veszélyforrásokra felhívni figyelmüket, és elmondani a tilos és elvárható magatartásformákat.

A nevelési év megkezdésekor ismertetni kell a közlekedési szabályokat, balesetvédelmi

előírásokat és visszakérdezéssel meggyőződni az ismeretek elsajátításáról. Az oktatás

tartalmát és időpontját a csoportnaplóban rögzíteni kell. Az óvodavezetője az egészséges és

biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen

ellenőrzi.

Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegélynyújtást követően azonnal mentőt,

orvost kell hívni, illetve a szülőt értesíteni kell. Ha a baleset bekövetkezett, azt nyilvántartjuk,

és haladéktalanul kivizsgáljuk. A KIR-ben rögzítjük, és intézkedési tervet dolgozunk ki, az

esetlegesen ismét előforduló hasonló baleset megelőzése érdekében. Minden

óvodapedagógusunk egész évben a saját csoportjában minden olyan tevékenység előtt, mely

veszélyt hordozhat, felhívja a figyelmet a betartandó szabályokra a veszély forrásaira. A

megelőzéssel, magyarázattal, preventív magatartással a gyermekbalesetek könnyebben

megelőzhetőek.

Elsősegélynyújtás: Az óvodai elsősegélynyújtás legfontosabb eleme a balesetek megelőzése.

Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek, hogy a balesetek egy kis odafigyeléssel és óvatossággal

elkerülhetők. Az óvodapedagógus feladata, hogy felhívja figyelmüket, hogy egyes tárgyak pl.:

mászóka, korlát, és helyzetek, pl. fogócska, sorversenyek, milyen veszélyforrást hordoznak. A

gyermekeknek tudniuk kell, hogy mi a teendőjük baleset esetén-segítséget hívni, felnőttnek

szólni.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

- A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.


47

- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan

használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.

- Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.

- Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.

- Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.

- Étkezés közben halkan beszélgetnek.

- Teljesen önállóan öltöznek.

- A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket önállóan befőzik, bekötik.

- A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.

- A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

- Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés


A különböző tevékenységek alkalmával a nemzetiség nyelv használata, az adott témakörhöz

tartozó szavak, mondatmodellek megismertetése, elmélyítése, gyakorlása.


Ezeknél a tevékenységeknél is több időt és lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára.

Képességeikhez mérten törekszünk az önállóság kialakítására. A szokásrendszer, a

környezetük rendezettsége, állandósága a sajátos nevelési igényű gyermekek

biztonságérzetére, magatartására pozitívan hat.

11. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

11.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

11.1.1.1. Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek

közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen

van. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő

környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az

óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet, ezért különösen fontos a

hátrányos helyzetű gyermekekre való odafigyelés a nyelvi nevelés fejlődésének nyomon

követése, a szükséges feladatok megtervezése. Az óvodai fejlesztési feladatoknak a család, a

környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén

keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek, a gyermek élményeihez kapcsolódva és

tapasztalatszerzéssel egybekötve van értelme. Nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben

minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja.


48

A környezet példamutató, tiszta, szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad kisgyermeknek a

beszédre.

A beszéd a kommunikáció egyik fajtája, és az emberi kapcsolatok fő eszköze. A kisgyermek

életében a szavak megértésénél nagy jelentősége van a szituációknak.

A beszéd az óvónő munkájának egyik legfontosabb része. Nagyon fontos, hogy tisztán, jól

érthetően beszéljen a gyermekekkel, minden kérdésükre adjon választ.

A versek, mondókák, énekek nagyban hozzájárulnak a gyermekek beszédfejlődésének

alakulásához.


- a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása,

- a beszédöröm biztosítása, bátran nyilatkozzanak meg, mondják el véleményüket,

- a beszédhibák esetén szakember segítségének kérése,

- beszélgetésre alkalmas, nyugodt kiegyensúlyozott légkör kialakítása,

- beszédmegértés fejlesztése,

- szókincsük folyamatos bővítése.

Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

- merjenek és tudjanak bátran megnyilatkozni, élményeket elmondani,

- tudjanak folyamatosan beszélgetni (párbeszéd; kérdés- felelet),

- tudjanak másokat meghallgatni (beszédfegyelem),

- beszéljenek tisztán, érthetően.


Az óvodapedagógus teljes személyiségével, egyértelmű mimikájával és gesztusokkal

közvetítse a nemzetiségi nyelvet.

A nyelvi nevelés alapszabálya, hogy minden gyermek elsősorban anyanyelvén nevelhető,

azon a nyelven melyet megért, amellyel megérteti magát. Ezért a magyar nyelvű gyerekhez

először magyarul kell szólni, de emellett fontos, hogy az első naptól kezdve következetesen,

rendszeresen hallják a nemzetiségi nyelvet. Ez a fajta ismétlő gyakorlás erősíti a gyermek

biztonságérzetét és a nyelv eredményesebb elsajátításához vezet.

Az óvodapedagógus feladata, hogy a két nyelvet a nyelvi szituációknak megfelelően váltva

használja, de tudatosan ügyeljen arra, hogy ez ne vezessen a nyelvek keveredéséhez. A

megkezdett pedagógiai szituációt egy nyelven kell végigvezetni.


A beszédfogyatékos gyermek beszédhibájához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara

miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, beszédhangok

tiszta ejtésének hiányában, szegényes szókincsben, grammatikai fejletlenségében, az

utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, életkori-, és egyéni sajátosságokat, a

játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. A gyermekek

fejlesztési tervét a velük foglalkozó logopédus készíti el.


49

11.1.2. Matematika

A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája

valósulhat meg:

- utánzásos, modellkövető,

-spontán, játékos tapasztalatszerzésre vagy az óvodapedagógus által irányított

megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,

- gyakorlati kérésekre, válaszokra adott magyarázatok,

- óvodapedagógus által kezdeményezet foglalkozások.

A matematika az óvoda egész napjában jelen van, felfedezhető, megérthető. A matematikai

nevelés tartalma szoros kapcsolatban áll az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő

környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban

megfigyelhetők. Játék és szabadidős tevékenységek során folyamatosan létrejönnek olyan

helyzetek, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. Lényeges, hogy minden

esetben örömforrás legyen a gyermek számára.

A gyermekek számára szervezett komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a

megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük,

mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük.

Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben

szerzett benyomásokkal, vagy mely összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson,

kezdeményezéseken, azt az óvodapedagógus dönti el.


- az élet nyújtotta lehetőségek keresése és felhasználása,

- olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, és

természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok, ismeretek

megszerzését,

- minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, aktuális élményeire,

- a matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.

Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

- képesek tulajdonságok szerint válogatni, sorba rendezni, összehasonlítani, csoportosítani,

összemérni, azonosítani,

- ismerik a kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, több-kevesebb-ugyanannyi kifejezéseket,

- képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi

ok-okozati összefüggések felismerésére,

- az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák,

- 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni,

- aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egy-egy matematikai probléma megoldásában,

- képesek az egyszerű feladatokat megérteni.


A matematikai tevékenységeknél is érvényesüljenek a nemzetiségi nyelvi feladatok, a fenti

tartalmak megnevezése, gyakorlása.


50


Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, differenciált feladatok adása.

11.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások

11.2.1. Természet-társadalom-ember

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

természeti, emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság

felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,

tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás értékét, a nemzeti, a családi és a

tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Programunk célja, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot, az őt

körülvevő környezetet tevékenységeken keresztül megismerje és megértse a maga egészében.

A gyermeki kíváncsiságra, a gyermeki érzékelésre, a gyermek érzelmeire alapozva a

természet megismerésére, és megszerettetésére törekszünk.

A gyermeket körülvevő világ megismerésében e közvetlen megfigyelésre, és

tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket,

természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a

gyermekek számára.

A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző

vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Éreztetni kell a gyerekekkel, hogy

mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni.

A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra

neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat, ide tartozik az idősek, felnőttek,

társak tisztelete, szeretete. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott

élethez feltétlenül szükséges.

A környezet szeretetére és védelmére nevelésnek a felnövekvő nemzedék szempontjából

rendkívüli aktualitása van. A pedagógus minta, az ő természetszeretete a példa a kisgyermek

számára. Fontos sokat járni, sétálni, futkosni, nézelődni a szabadban, és tapasztalatokat

gyűjteni, megszemlélni, megbeszélni a látottakat, a megélt élményeket. A gyermeknek, hogy

elérjen a természet szeretetéig sok-sok örömteli élmény szükséges. A természet

megszerettetése után lehet a természet védelmére nevelés feladatait elkezdeni. A

környezetvédelem kérdése már 3-7 éves gyermek szintjén is felvethető és beépíthető komplex

foglalkozások, célirányos kezdeményezések rendszerébe.

Figyelemmel kísérjük az Állatok világnapját / október 4./, a Víz világnapját / március 20./, a

Föld napját / április 22./, Madarak és fák napját /május 10./.

A környezeti nevelés olyan integráló témakör, melybe más területekhez tartozó ismeretek,

eszközök, módszerek természetes módon beilleszthetők.


51


- A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabadban szervezzük meg.

- Biztosítsuk a feltételeket, hogy a gyerekek élősarkot, virágoskertet, illetve kisállatokat

gondozzanak.

- Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több élményt gyűjthessen.

A fejlesztés várható eredménye:

- Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, tudjanak benne tájékozódni.

- Tudják nevüket, lakcímüket.

- Ismerjék a viselkedés alapvető szabályait, tartsák be azokat.

- A feldolgozott témakörökből ismerjenek gyűjtőfogalmakat.


- Törekszünk a pozitív érzelmi viszony kialakítására a szülőföldjükhöz, a kisebbség

szokásaihoz, hagyományaikhoz, kultúrájához.

- egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a természeti és társadalmi környezetről szerzett

ismereteit a nemzetiség nyelvén is tudja közvetíteni.


A megfigyelésekhez, tapasztalatok szerzéséhez több időt és lehetőséget biztosítunk ezeknek a

gyerekeknek. Érzelmi gazdagságukra építve minta értékű lehet a társaik számára a

környezetük, a természet szeretete.Sok lehetőséget biztosítunk a szabadban a szemlélődésre, a

tapasztalatgyűjtésre, majd ezek megbeszélésére.

11.2.2. Művészeti tevékenységek

A személyiség formálásának, a képességek alakításának kitüntetett terepe a művészeti

tevékenységek témakörébe tartozó nevelési területek összekapcsolása természetes egymásra

hatása. Feladataink közé tartozik, megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. A művészeti

nevelés szempontjából lényeges, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó

környezet vegye körül a gyermeket.

A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül.

Mindez az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti.

A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenység

legfontosabb feladata.

Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a

nagy mozgás-, és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő.

A művészeti tevékenységek nem csupán egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan

tevékenységeket, melyeket játékidőben, vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a

gyerekek, mint a nap folyamán bármikor.

Verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a

többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek

ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket


52

adnak, ismereteiket bővíti, értelmi képességeiket fejleszti, művészeti élményt nyújt számukra,

ezáltal esztétikai érzékük is fejlődik.

Minden nap legyen alkalmunk a gyermekeknek mese, vers hallgatására, eljátszására,

ismétlésére, átélésére. A mese-vers anyagának gerincét az óvodás korúak esetében magyar

népmese és mondóka kincseiből merítjük, de helyet kapnak a magyarság történelmét

feldolgozó mondavilág meséi, a klasszikus és kortársirodalom alkotásai is.

A játékidő alatt naponta kerülhet sor a dramatizálásra, mesék eljátszására bábok segítségével,

mozgással, ábrázolással kombinálva.

Mesehallgatás közben a gyermekek világról alkotott képe alakul, fejlődik, szókincsük bővül,

érzelmi életük, erkölcsi magatartásuk, értékítéletük formálódik, kommunikációs és

kooperációs készségük fejlődik.

A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb

segítője. Teremtsünk lehetőséget az óvodás korú gyermekek önálló szöveg és

mesemondásához, mert a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy

ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés,

mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

A mese éppúgy, mint a játék örömforrás, feszültségoldás. A mesére a gyermekek

önkéntelenül odafigyelnek.

A mese közel hozza a gyerekeket és a felnőtteket, hiszen meséléskor odabújnak, odaülnek

szorosan az óvónő mellé, és érzelmi biztonságban érzik magukat. A vers, mondóka fejleszti a

gyermek szókincsét.

Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi, a zenei neveléssel, az énekléssel és

a mozgásos játékokkal.


- szoros érzelmi kapcsolat, meghitt légkör kialakítása,

- megfelelő körülmények megszervezése,

- naponta mondókázás, mesélés, verselés,

- meseszeretet megalapozása,

- jó előadásmód,

- fontos az ismétlések gyakorisága,

- képes- és mesekönyvek megszerettetése, óvása.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

- Ismerjenek minél több mesét a magyar népmesekörből.

- Néhány mesét tudjanak saját szavaikkal elmondani, elmesélni.

- Ismerjenek és használjanak gyakran visszatérő mesefordulatokat.

- Ismerjenek verseket, mondókákat, tudják azokat pontosan, élményszerűen visszaadni.


- A különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerését, szerepnek megfelelő

nyelvhasználatot segítjük.

- A nemzetiségi nyelven az artikulációs bázis erősítését, a szókincs és fogalomkörök

bővítését segítjük.


53

- A beszédértés és beszédhallás képességét erősítjük nyelvi játékokkal.

- Alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi népmese, népköltészet, népi mondókák,

kiszámolók iránt. Ismerjenek meg e kultúrkincsből származó meséket, verseket, s

fejlettségi szintjüknek megfelelően tanulják is meg őket.

- Az általunk, a nemzetiségi nyelven közvetített irodalmi anyaggal identitásuk alapozására,

formálására törekszünk.


A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében kitüntetett szerepe van a mesének, versnek.

Célja és feladata a szókincsfejlesztés és –gazdagítás.

Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, bátorítása.

Kommunikációs képességek fejlesztése különféle helyzetekben- a mesékből megismert

szófordulatok, mondat modellek alkalmazása.

Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.

Passzív és aktív szókincsgazdagítás, szókincsfejlesztés.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az

énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei

érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, fejleszti ritmusérzékét. Az

élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus,

a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és

népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Ének-zenei nevelés

megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az éneklés, a dalos

játékok jótékony hatásúak minden korcsoportú kisgyermek számára.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés,

hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A nagyobb gyerekekkel bábjátékos

énekeket, szerepjátékos szituációkat találunk ki. A zenehallgatási anyag megválasztásánál

figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek

hovatartozását is.

A zene, az éneklés a kisgyermek testi, lelki, szociális, érzelmi nevelésében játszik kitüntetett

szerepet. A zeneértés, a ritmikai, hallási, éneklési képességek tudatos fejlesztése már a

legkisebbeknél elkezdődik. A gyermekek spontán utánzási vágya és hajlama a zenei

nevelésben meghatározó. Ölben ülő játékokkal, simogatókkal, ringatókkal, höcögtetőkkel

alakítja ki az óvodapedagógus, gondozónő az oldott légkört. Az éneklésben felszabadítjuk

gátlásait, félelmeit feloldjuk a gyermekeknek.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközei a gyermek zenei képességeinek, és zenei kreativitásának alakításában.

Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai

nevelés szempontjából kitüntetett helyet kap.


- az ének-zenei kultúra megalapozása,


54

- a néphagyományőrzés,

- zenei anyanyelv kialakítása,

- zenehallgatás anyagának kiválasztásakor a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi

hovatartozásának figyelembevétele.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

- A gyerekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a zenei kultúra iránt

- Tudjanak különbséget tenni metrum és ritmus között – megjeleníti a ritmust hangzásban és

mozgásban.

- Ismerjék fel a - halkabb- hangosabb, lassabb- gyorsabb dinamikát alacsonyabb – magasabb

hangszíneket.

- Alakuljon ki belső hallásuk (felelgetős játékok, dallambújtatás, dúdolás).

- Ismerjenek néhány hangszert, tudják használni azokat.


- helyi gyűjtésből a nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket, ismerjék

meg a helyi kisebbség szokásait, hozzátartozó dallamanyaggal, és tárgyi kultúrával (tájház,

népviselet),

- aktív szókincset szeretnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével,

- pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi zenei kultúra iránt,

- életkornak és egyéni képességeinek megfelelően a kisebbség nyelvén is tudjanak énekeket,

mondókákat, körjátékokat.


- A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással.

- Az énekes körjátékok, táncos mozgások játszásával mozgás-, egyensúly-, térérzés, valamint

ritmusérzék fejlesztése.

- A csoportos játékok, mozgások együttes élményével kapcsolatteremtő képességek

kibontakoztatása.

- Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok alkalmazása.

- Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatása, bátorítása.

Vizuális tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző

fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti

szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki

személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladatunk,

hogy az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítsunk az ábrázoló tevékenységekre.

Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az

önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az

öröm forrása maga a tevékenység - érzelmek feldolgozása, kifejezése, az önkifejezés, az

alkotás, - nem az eredmény. A megfelelő feltételek biztosításával, segítségnyújtással, az

alkotások megbecsülésével, elismerésével segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést, és

a személyiség sokoldalú fejlődését.


55

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-

plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó - és rendezőképességek

alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a

gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,

esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Feladat, hogy

biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek

kíváncsiságára, utánzási, cselekvési hajlamára építve segítjük elő az őt körülvevő világgal

való ismerkedést. A gyermek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon

rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően

alkothat, dolgozhat.

Az ábrázoló tevékenység, s annek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra,

az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A

rajzfejlődés a játékban történő tevékenységek során alakul. Minden gyerek szeret rajzolni,

erősíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat.

Az alkotás közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélő kedvük fokozódik, amely

ösztönzően hat a kommunikációs fejlődésre is.

Lényeges, hogy tudják biztonsággal használni a szükséges eszközöket, ismerjenek meg minél

több technikát.


- A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása.

- Tapasztalatok gyűjtése a természetes és mesterséges környezetről.

- A gyermeki alkotások bemutatása, tehetségek bátorítása.

- Fokozott önállóság a különböző feladatok megoldásában (készségek, jártasságok

kialakítása, fejlesztése).

- A látás, hallás, mozgás, tapintás – a kéz célszerű működtetésének, manuális készségek

életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

- Tudják biztonsággal használni a szükséges eszközöket.

- Ismerjenek minél több technikát, a technikák munkalépéseit.

- Legyenek önállóak a technikák elvégzésében, próbálhassák ki bármikor képességeiket.

- Ismerjenek meg még élő hagyományokat, hagyományos mesterséget, munkafolyamatot.


A különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg gyermekeket

(motívumvilág, szín-, formavilág, hagyományok, agyagozás, szövés, stb.- faluház). Ezzel a

tevékenységformával elsősorban a passzív másodnyelvi szókincset gyarapítjuk, élmények,

tárgyak, eszközök, technikák, megnevezésével aktivizáljuk a gyermekek szókincsét.


A művészeti tevékenységek olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja a középpontba,

melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához.


56

Jellemzője az értékközvetítés és értékmegőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra

késztetés.

11.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek: mindennapos testnevelés, mozgás

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,

támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság,

állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy

és kismozgások kialakulásához.

Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét

és az egyes szervek teljesítőképességét.

Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a

gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett

segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Az 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a

rendszeres, játékban gazdag, az egyéni szükségleteket, képességeket messzemenően

figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhet biztosító mindennapos testnevelés,

mozgásfejlesztés nélkül. Maximálisan biztosítanunk kell a spontán mozgáslehetőséget, az

egyéni sajátosságok figyelembevételével. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás

biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a

bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség

fejlődésének.

A heti egy kötelező foglalkozáson túl az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapos

testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport

gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt.

Feladatunk a jó érzelmi atmoszféra megteremtése és a mozgáskedv fenntartása.

A napi mozgásigényüket a játszóudvaron, rossz idő esetén a csoportszobában vagy a

tornaszobában tudják kielégíteni a gyermekek.

Az udvari játék keretében gyakoroljuk a futást, járást, csúszdázást, ugrásokat, egyensúlyozást,

labdázást, motorozás, triciklizés. Minél változatosabb mozgásra van lehetőségük, annál

nagyobb örömüket lelik a játékban.

A tornának, a játékos mozgásnak teremben, a szabad levegőn, eszközzel, eszköz nélkül,

spontán, vagy szervezett formában mindennap jelen kell lennie az óvodai életben.


- a tárgyi feltételek megteremtésével, a kényelmes ruházattal, elegendő hellyel, mozgást

serkentő eszközökkel-, játékokkal biztosítsa a mozgásfeltételeit,

- megfelelő érzelmi atmoszférával tartsa fenn a mozgáskedvet,

- megfelelő napirend kialakításával biztosítson elegendő időt a mozgásformák elsajátítására,

gyakorlására,

- szerezzenek sokoldalú mozgástapasztalatot.


57

Fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:

- Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását megismerni.

- Szerezzenek sokoldalú mozgástapasztalatot.

- Mozgásuk legyen harmonikus, összerendezett.

- Ismerjenek és használjanak biztonságosan kézi szereket.

- Tudjanak rendeltetésszerűen használni különböző tornaszereket.

- Ismerjék az idetartozó szakszavakat, utasításokat.

- Tudjanak térben tájékozódni.

- Tudjanak szabályokat betartani.


A testnevelés lehetőséget nyújt a mozgásformák, testrészek, eszközök, tornaszerek ismétlődő

megnevezésére, a gyakori és egyszerű utasítások megértésére.

Feladatunk a népi mozgásos gyermekjátékokkal hagyományok ápolása, identitástudat

alapozása, formálása.


Az egyéni fejlesztéssel olyan adottságok és testi képességek fejlődnek ki, melyek elősegítik a

pozitív „én-kép” kialakulását és a szociális környezetbe való beilleszkedést.(főleg a csoportos

mozgásfejlesztés, ami a beilleszkedést segíti, nem az egyéni, tekintve, hogy a sérült gyermekek

mozgása szinte minden esetben, a sérülés jellegétől függetlenül a normáltól eltérő fejlődést

mutat).

11.4. Tehetséggondozás

„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el:

bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)

Az Óvodai nevelés országos Alapprogramja meghatározza az óvodák számára a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek közé tartoznak a tehetséges gyermekek is. Az óvodás korú kisgyermekeknél

tehetségről még nem beszélhetünk, inkább a tehetségre utaló jegyekről, tehetséggyanúról,

tehetségígéretekről. Bizonyos kiemelkedő speciális képességeket már ebben a korban is

megfigyelhetünk, például a zene, matematika, vizuális, mozgás területén. Az óvodapedagógus

fontos feladata, hogy felismerje a gyerekekben rejlő tehetségre utaló jegyeket és egyénre

szabott módon foglalkozzék a tehetség-ígéretes gyermekekkel.

Az óvodánkban a tehetséges gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokban történik. A

tehetségfejlesztés a mindennapi játékos, cselekvéses helyzetekben valósul meg, a gyerekek

szabadon dönthetnek, hogy részt vesznek-e a felkínált tevékenységben. Ezek a foglalkozások

hozzájárulnak az óvodás gyermek személyiségének alakulásához, amelyet az érzelmi

biztonságot nyújtó, támogató környezet és az óvónő személyisége is pozitívan befolyásol.

A tehetséggondozás céljai:

- A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása.


58

A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy

ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy

a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket

minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, a tárgyi feltételek

biztosítása fontos (logikai, szellemi játékok, malom, sakk).

- A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése.

Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen

fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a

„gyenge”oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel

megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni, és

szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos

foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a

gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem

rendelkezik jó adottságokkal.

- Minden terület fejlesztése.

A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk - a különleges esetleg fejlesztésre szoruló

területek mellett - az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.

- Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.

A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt.

Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem

olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor

mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték.

A tehetséggondozás feladatai:

- Felismerni a kreatív gyermekeket.

- Ösztönözni, motiválni kreativitásuka.

- Kielégíteni szükségleteiket (megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági).

- Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével.

- Elkallódás elhárítása.

- Harmonikus fejlesztés.

- Segíteni őket a különböző helyzetekben.

- Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket.

Tehetséggondozásunk célja:

- Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.

- Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben.

- Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális

szükségleteit (erős oldalának fejlesztése).

- A tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése (pszichomotoros

és érzelmi – akarati éretlenség).

- Megfelelő szeretetteljes légkör biztosítása.


59

Feladataink:

- Sokféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik

megismerésében.

- Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés.

- A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése.

- Elfogadó és támogató környezet kialakítása.

- Az óvodai élet gazdagítása különböző tevékenységekkel.

- A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen.

- A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében.

A tehetséggondozás szervezeti keretei a csoportban:

- általános és speciális képességek komplex fejlesztése,

- szabadjáték biztosítása,

- tapasztalatszerzéshez sokféle lehetőség nyújtása,

- kreativitás fejlesztése,

- meleg, elfogadó légkör, énkép erősítése,

- élményszerző programok szervezése.

Dokumentáció: csoportnaplóban a tehetséggondozás tervezése, tapasztalatok rögzítése.

12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Céljaink és feladataink ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni

adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos

átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre,

tapasztalatokra. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros

kölcsönhatásban valósítjuk meg.

Mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és

ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést

hosszútávon periódusokban gondoljuk át, konkrétan azonban egy hetes periódusban

tervezzük. Így azonnali korrigálás, reagálás lehetőségét is biztosítani tudjuk. A tervezés során

a már meglévő ismeretanyagot vesszük először figyelembe, de külön gondolnunk kell a

spontán gyermeki ötletekre, és tapasztalatokra, melyek beépíthetők az óvodai nevelés

folyamatába. A nevelés és tanulás tervezése komplex egységet alkot, tervezését

összefüggésben célszerű megoldani.

A rövidtávú tervek esetében a csoportban dolgozó két óvodapedagógusnak szoros, napi

együttműködést kell megvalósítani.

A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan,

különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

A heti ütemterv az óvodapedagógus munkájának teljes vázlata is egyben.

A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételei a gyermek szűkebb és

tágabb környezetében szerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális

tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. A gyermekek folyamatos

megfigyelése, élményeik meghallgatása, közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő

folyamatához tartozik.


60

A fejlesztést, a foglalkozások formáját nemcsak a gyermekek életkora, hanem fejlettségi

szintjük határozza meg.

A fejlesztés módszere:

Egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A csoportok kialakítását a

helyi adottságok, a gyermekek életkora határozza meg.

A nemzetiségi nevelésben az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen

kezdeményezések, vagy kötött foglalkozások keretein belül valósítja meg a fejlesztést. A

foglalkozások formáját nem a gyerekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg.

Lényeges, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel

érzékeljen, tapasztaljon a gyermek és valódi, a környezetében meglévő problémákkal

foglalkozzon.

A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt,

kiszámítható, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését, a szokásrendszerek

kialakulását, a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a megfelelő időtartamú

párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését.

A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A

napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye, és a

gyermekek egyéni szükségletei.

A gondozási feladatok illeszkedjenek a tevékenységek egész napos folyamatába.

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti

elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi

életének megszervezéséhez.

Az eszközhasználat miatt (sportszerek, mini-mat) a csoportok óvónői egyeztetnek.

A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a gyermek életének

észrevétlen szabályzója legyen.

Napirend

0600

– 0715

Gyülekező, szabad játék az ügyeletes csoportszobában

0715

– 0830

Folyamatos érkezés, szabad játék a csoportszobában

0820

– 0830

WC használat, tisztálkodás

0830

– 0900

Reggeli

0900

– 1140

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek,

mindennapos testnevelés, óvónő által kezdeményezett, szervezett

tevékenységek (tanulási lehetőségek), szabad játék a csoportszobában, az

udvaron, levegőzés, séta.

1000

Tízórai (gyümölcs)

1140

– 1200

Udvarról való bejövetel, vetkőzés, WC használat, tisztálkodás

1200

– 1230

Ebéd

1230

– 1300

Tisztálkodás, WC használat, fogmosás

1300

– 1500

Mese, alvás, pihenés

1500

– 1510

Ébresztő, testápolás, szervezett mozgás

1510

– 1530

Uzsonna

1530

– 1700

Szabad játéktevékenység hazamenetelig (tavasztól őszig az udvaron, ha

az időjárás engedi).


61

Napirenden belül szükség szerint ivás, WC használat, kézmosás.

Hetirend

Heti tervezés biztosítja az éves tervek lebontását, a fejlesztési feladatok egymásra épülését. A

hetiterv nem megmásíthatatlan, az élethelyzet, az időjárás, a spontán helyzetek, a gyermekek,

a gyermekek fejlődési üteme, igénye, az élmények, az aktuális feladatok befolyásolják a

folyamatot. Bár a hetirendben (a csoportnaplóban) napokra lebontva jelenítjük meg a

különböző tevékenységeket, mindennapi munkánk során arra törekszünk, hogy ezeket

komplex egységgé szervezzük.

A heti tervet az előző hét eredményeire építve tervezi meg a két óvodapedagógus együtt. A

magyaros hétre épül a németes hét.

A tervezett, tudatos ismeretszerzés október 1-én kezdődik meg a nagyobb korcsoportokban,

kiscsoportban november 1 -én. A szeptember a visszaszokással, az ismétlések, nyári

élmények felidézésével zajlik.

A heti rendet a csoportos óvodapedagógus a csoportnaplóban rögzíti úgy, hogy összhangban

legyen az intézményen belül minden csoport heti programja az átfedések elkerülése miatt.

A csoporthármas megbeszélések alkalmával a csoport dajkája értesül a rá vonatkozó feladatok

elvégzéséről.

Óvodapedagógus által szervezett és tervezett tevékenységi formák hetirendünkben:

- Verselés, mesélés,

- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka,

- Mozgás

- A külső világ tevékenység megismerése: környezet

- Matematikai tartalmú tapasztalatok.

Dokumentáció

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a

fejlődésük nyomon követését kötelező dokumentumok szolgálják.

Ezen dokumentumok sora a 20 /2012.(XII.31.) EMMI rendeletben kerültek rögzítésre.

Kötelezően használt dokumentumok:

- Felvételi és mulasztási napló: az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és

mulasztásának vezetésére szolgál.

- Óvodai csoportnapló: óvodánk pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének

dokumentálására szolgál, mely lehetőséget ad a hetekre történő tervezésre.

- A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: a gyermek fejlődésének nyomon

követését szolgáló dokumentáció tartalmi és formai előírásai a fent említett EMMI

rendeletben szintén rögzítésre kerültek, és a továbbiakban ez jelenti számunkra a

törvényességi megfelelést.


62

Célunk:

- a hatékony óvodai nevelés, melynek alapfeltétele a gyermek személyiségének, adott

állapotának alapos ismerete, hogy fejlődésében saját képességei szerint és saját tempójában

haladva, minél magasabb szintre jusson el.

- Intézményi szinten olyan dokumentációs anyag összeállítása, melynek használatával a

gyermek fejlődésének folyamata nyomon követhető, és az óvodai évek alatt folyamatosan

dokumentálható.

Az óvodás gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése és írásban történő rögzítése:

- A gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség

szerint, de legalább félévenként – rögzítjük.

- Feljegyezzük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

- Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk.

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan

vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza

- a gyermek anamnézisét,

- a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés),

valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos

egyéb megfigyeléseket,

- a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

- amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a

fejlesztést végző pedagógusnak a fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait,

- a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

- a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programjának értékrendje összhangban van az Óvodai

nevelés országos alapprogramjában leírtakkal. Pedagógiai programunk tartalmi elemei és

óvodásaink fejlődésének nyomon követése megerősíteni kívánja azt, hogy minden gyermek

„más”, saját kompetenciákkal rendelkezik, hogy a gyermek fejlődését elsősorban saját

magához kell mérni. A fejlődés nyomon követésében a hangsúly a gyermek önmagához való

viszonyításában van.

A megfigyelés, mérési eljárás azadott pillanatot értékeli, egy adott állapotot rögzít. A gyermek

fejlődik, személyisége változik, az érés (lélektani folyamat) folyamatosan megy végbe.

A gyermek megismerése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és az óvodai évek alatt

folyamatos. Egyénileg követjük nyomon óvodásaink fejlődését, hogy a számukra szükséges

fejlesztési körülményeket biztosítani tudjuk.

Minél több ismeretet igyekszünk szerezni róluk, természetes közegükben, természetes

tevékenységeikben való részvételük során.

13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az


63

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

állapotába, amelyben, az iskolában óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az

életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolára való alkalmasság kritériumai:

- testi,

- lelki,

- szociális érettség.

Mindhárom terület fejlettsége szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Erőteljesen fejlődik a

mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését

szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen

áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez. A szűkebb és tágabb környezete iránt egyre nagyobb érdeklődést mutat. A

különböző tevékenységek felkeltik érdeklődését. Érthetően, folyamatosan kommunikál,

gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában fejezi ki. Az érzékelés, észlelés

tovább differenciálódik, különös jelentőségű a téri észlelés fejlettsége mellett, a vizuális és az

akusztikus differenciáció. A képszerű gondolkodását felváltja az elvont gondolkodás, az

elvont fogalmakon át eljut a műveletek elvégzésének szintjéig. Felismeri az analízis-szintézis

műveleteit –a rész-egész viszonyait -, amely az olvasás, írás, számolás tanulásánál fontos.

Ismeri a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát, 10-es számkörben biztonsággal tud

számolni.

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére alkalmassá válik az

iskolára. Kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

Szabályokhoz alkalmazkodik, kapcsolatot teremt gyermekkel, felnőttel, együttműködő,

feladattudata, kitartása van. Önfegyelemmel rendelkezik: vágyait, gondolatait, cselekedeteit

már nem az emóciók (érzelmek) uralják, egyre jobban megérti, hogy kívánságai nem azonnal,

hanem csak később teljesíthetőek, képes „késleltetni, gátolni".

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan speciálisan képzett szakemberek

segítségével folytatott pedagógiai munka mellett érhetjük el a kívánt fejlettségi szintet. Az

iskolai életre való alkalmasság megállapításához szakértői vélemény és javaslat, valamint a

befogadó intézmény elvárásai az irányadók.

A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata

változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.


64

14. GYERMEKVÉDELEM

Az óvoda, a gyermekvédelem egyik legfontosabb „jelző intézménye”, ahol a gyermekek a nap

jelentős részét töltik. A gyermekvédelem védő-óvó funkciója a 3-7 éves korú gyermekek

életkori kiszolgáltatottsága miatt minden óvodás gyermekre figyelemmel van. A gyermekek

jogairól szóló, és a gyermekvédelmi törvényt alapul véve óvodánkban olyan pedagógiai

tevékenységet folytatunk, amely kizárja, hogy bármelyik óvodásunk hátrányos, vagy

megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. Munkánk során a gyerekek mindenekfelett álló érdekét

tartjuk szem előtt.

Célunk:

- A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet korai felismerése,

- okainak feltárása,

- a károsító tényezők megszüntetésében való segítségnyújtás a gyermek személyiségi

jogainak tiszteletben tartásával.

- A gyermekeknek nyugodt, családias, szeretetteljes légkört, egészséges, gondoskodást

nyújtó környezetet, megkülönböztetés nélküli, hátrányokat kompenzálni képes óvodai

napirendet és tevékenységeket biztosítunk, melyekkel hozzájárulunk az egészséges

személyiségfejlődésükhöz.

Feladataink:

- A testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődés feltételeinek megteremtése a biztonságos,

egészséges, derűs környezet biztosításával.

- A gyermek családi hátterének, környezetének megismerése, feltérképezése családlátogatás

alkalmával (új gyermekeknél).

- A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek kiszűrése.

- Okok feltárása az információk összegyűjtésével, értékelésével (óvodapedagógus,

gyermekvédelmi megbízott, intézményvezető).

- Csökkentés, megszüntetés – a legjobb megoldás megkeresésével, alkalmazásával, a

megoldás sikerének utólagos értékelése.

- A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása, a gyermeket veszélyeztető

körülmények megelőzése segítőkész odafigyeléssel, türelemmel, szeretettel a gyermek

biztonságérzetének kialakítása, megszilárdítása. A gyermek beilleszkedésének segítése a

baráti kapcsolatok támogatásával, a különbség elfogadásával.

- Segítőszándékú együttműködés a szülőkkel.

A családi élet működésében gyakran olyan mértékű zavarok keletkeznek, mely a

gyermeket környezeti, magatartási, egészségügyi, vagy anyagi okból külön-külön, illetve

együtt veszélyezteti. (Hiányos, rendszertelen táplálkozás, családi veszekedések,

perpatvarok, alkoholizáló szülők, a gyermekek bántalmazása, illetve elhanyagolása.)

Ezek következménye, hogy általában ezek a gyermekek kiegyensúlyozatlanok, sokszor

kialvatlanok, fáradtak, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal küszködnek, gyakran

agresszívan viselkednek. Közösségi alkalmazkodóképességük, neveltségi szintjük

elmarad az adott életkornak megfelelő elvárásoktól.


65

A mi legfontosabb feladatunk közé tartozik ezeknek a hátrányoknak a csökkentése,

kompenzálása: nevelőmunkánkkal, rendszeres gondozási feladatok ellátásával, az étkezés

biztosításával, szeretetteljes, elfogadó környezettel, egyéni bánásmóddal, a pihenés

biztosításával, az életkornak megfelelő nevelés, fejlesztés biztosításával.

Ismernünk és követnünk kell a családok életében történő, bekövetkező változásokat,

megfelelő információkat kell szereznünk, ezt csak jó szülő-pedagógus viszony

kialakításával érhetjük el. A szülőket partnerré kell tennünk a munkánk során, érezniük

kell, hogy segíteni szeretnénk a gyermek fejlődésének érdekében, információikat

bizalmasan kezeljük.

Óvodai gyermekvédelmi munkánkat segíti, hogy a szülőkkel napi kapcsolatban állunk,

naponta találkozunk, így gyakran nyílik mód megbeszélni a felmerült problémákat,

javaslatot tehetünk ezek megoldására.

A konkrét gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.

Az óvodavezető feladata:

- A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájának segítése.

- A feltételek biztosítása, jelzőrendszer kiépítése, esetmegbeszélésen való részvétel,

családlátogatás.

- Az óvó-védő, baleset megelőzési intézkedések rögzítése a házirendben is.

- A szülőkkel való kapcsolattartás, a családok segítése, tájékoztatása.

- A gyermekvédelmi feladatok, tevékenységek összehangolása az óvónők között.

- A „biztonságos óvoda” feltételének megteremtése.

A gyermekvédelmi felelős feladata:

- Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.

- Gyermekvédelmi terv elkészítése.

- Nyilvántartás vezetése.

- Pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít a szülőknek, pedagógusoknak a

gyermekvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában.

- Tájékoztatja a szülőket, hogy problémáikkal – óvodán kívül – milyen gyermekvédelmi

feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, szükség szerint elkíséri a szülőt,

nagyszülőt a Gyermekjóléti Szolgálathoz.

- A gyermekvédelmi problémával küszködő gyermek szüleit igyekszik együttműködésre

ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvoda életébe.

- Minden esetben a gyermekek érdekeit védi, képviseli. Figyelemmel kíséri a gyermeki

jogok érvényesülését.

- Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást

a gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

- Nevelési év elején nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű

gyermekeket. Szükség szerint írásbeli jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálathoz,

együttműködik a probléma megoldásában.

- Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon.

- Felhívja a szülők figyelmét az igényelhető, igénybe vehető támogatásokra, az

újraigénylés határidejének lejáratára.

- Rendszeres és rendkívüli támogatásokhoz óvodai javaslatot, pedagógiai jellemzést

készít.


66

- Az éves szűrővizsgálatokon felül rendszeresen konzultál a védőnővel,

gyermekorvossal.

- Szükség szerint a rászoruló családoknak, illetve gyermeknek ágyneműt, benti cipőt,

fésűt, fogkefét biztosítunk.


- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése az óvodába kerüléskor,

illetve (ha szükséges) a tanév során családlátogatások alkalmával.

- Tájékozódás a gyermek életkörülményeiről, anamnézis készítése, mely a gyermek

fejlődési naplójának alapja.

- Nevelési terv készítése a csoportnaplóba, melyben megjelöli az aktuális nevelési,

fejlesztési feladatokat.

- Állandó, segítő kapcsolatot tart a szülőkkel. A problémás eseteket jelzi a

gyermekvédelmi felelősnek, megbeszéli a teendőket.

- A csoportnaplóban rögzíti a veszélyeztetett gyermekek számát, a családok anyagi

helyzetét, gazdasági jellemzőit (pl. átlagon aluli, átlagos, etnikai kisebbség, stb.),

családi károsító körülményeket, ártalmakat (ingerszegény környezet, bántalmazó

környezet, stb.) szám szerint.

- Előkészíti a gyermekvédelmi felelős intézkedéseit, a problémás megbeszélésről

feljegyzést készít.

- Differenciált és tudatos nevelő munkája során elősegíti a gyermek

egészségesfejlődését, kompenzálja a környezet negatív hatásait.

- Az esetek sikeres megoldása érdekében hatékonyan együttműködik a

családgondozóval.

- A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.

- Óvó-védő intézkedések megtétele a csoportokban.

- Az újonnan belépők zökkenőmentes beilleszkedése, befogadása a csoportokba.

- Ha kompetenciánkat meghaladó esettel állunk szemben, szakember segítségét kérjük,

felvesszük a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal.

- Esélyegyenlőség megteremtése.

- A felzárkóztatás, és a tehetséggondozás tervezése a csoportnaplókban.

- Fejlődési napló vezetése minden gyermekről.

- Családok tájékoztatása különféle támogatások lehetőségeiről.

- Rendszeres családlátogatás.

- Szülői értekezletek, nyílt napok, kirándulások, fogadóórák megtartása.

- Közös kirándulások szervezése.

- Étkezés ellenőrzésének biztosítása.

- Baleset megelőzési feladatok megjelölése csoportonként.

Gyermekvédelmi gondoskodást igénylő körülmények:

- hátrányos helyzetű gyermek,

- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,

- veszélyeztetett gyermek.


67

Sikerkritérium:

Az óvoda a gyermekvédelmi intézményrendszerrel karöltve, azzal hatékonyan

együttműködve, jó prevenciós munkájával hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb legyen a

szakellátásba kerülő gyermekek száma, a gyermekek családban nevelkedhessenek az őket

megillető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.

15. ZIELE DER MINDERHEITENERZIEHUNG IM KINDERGARTEN

Die Minderheitenerziehung im Kindergarten soll mit Rücksicht auf die vom Lebensalter

abhängigen und persönlichen Eigenheiten die folgenden bedienen:

- Die Bewahrung der Nationalitätensprache

- Die Bekanntmachung der noch lebenden Bräuche der deutschen Minderheit,

- Die Weitervererbung und Entwicklung der Traditionen.

Aufgaben der Minderheitenerziehung

- Die muttersprachliche Umgebung sichert und erweckt in den Kindern die Lust zur

Erkennung und Aneignung der Minderheitensprache.

- Förderung einer vollständigen zweisprachigen Kommunikation mit Rücksicht auf den

Stand der Sprachentwicklung des Kindes

- Individuelle und differenzierte Erziehung der Kinder

- Die Kinder sollen die Sprache und die Traditionen kennenlernen.

- Kulturelle Traditionen vererben.

- Die Kinder sollen auf das Lernen der Minderheitensprache vorbereitet sein.

- Die Erziehung soll die Entwicklung und Stärkung des Identitätsbewusstseins helfen.

- Die Kinder sollen sich die zu der Minderheitenlebensform und zur Kultur verbundenen

Traditionen und Bräuche aneignen und pflegen,

- Ein Kindergarten, der mit Minoritäten arbeitet, muss in vollem Maße Offenheit und

Sensibilität haben, um den Kindern die Minderheitensprache näher zu bringen. Die

Kindergärtnerin sichert es mit den regelmäßig wiederkehrenden

Kommunikationssituationen (auf Nachahmung ruhendes Spracherlernen).

- Aus dem Minderheitenkulturgut und aus der Heimatslandkultur soll die Kindergärtnerin

mit Hilfe einer bewusst aufgestellten Thematik, vielfältig das Spracherlernen beibringen.

Mit Rücksicht auf die sich herausgebildeten Situationen, suchen wir in den alltäglichen

Tätigkeiten die Möglichkeit für die Förderung der Kommunikationsfähigkeit.

- Die Kinder sollen fähig sein das Schöne in dem Kulturgut der Minderheit zu erkennen.

- Durch die Minderheiterenziehung erlebten ästhetischen Erlebnisse soll eine Bindung bei

den Kindern mit der gegebenen Minderheit ins Leben gerufen werden.

- Zusammenarbeit durchführen mit den Minderheitenfamilien, im Interesse der

Obenstehenden.

Grundsätze

- Positive Festigung und Stärkung der Identität, und Verstärkung der Zusammengehörigkeit

anhand der deutschen Nationalitätenerziehung


68

- Mit der zweisprachigen Nationalitätenerziehung wird der Spracherwerb in der Schule

vorbereitet.

Unser Kindbild

Die zur Minderheit gehörenden Kinder stehen in enger Beziehung mit der Kultur und mit den

Werten der Minderheit.

Unser Kindergartenbild

Bei der Erziehungsprozess spielt eine wichtige Rolle, dass wir uns an die örtlichen Gebräuche

lehnen, die nicht nur an Feiertagen, sondern in der täglichen Übung vorkommen.

Solch eine pädagogische Arbeit leisten, die anhand der Pflege der nationalen und ethnischen

Sprache, Kultur und der Gebräuchen zur Geltung kommen. In der Umgebung der Kinder sind

die zur Minderheitenkultur gehörenden Gegenstände stets anwesend. Wir können es ruhig

sagen, dass die minderheitliche Athmosphäre im alltäglichen Leben des Kindergartens immer

vorhanden ist. Wir integrieren alles, was der Pflege wert ist.

Unser Pädagogenbild

Sie kennt und ehrt die örtlichen Traditionen, Werte, und Mundart der Nationalität, und sie

bestrebt sich um deren Vererbung.

In der pädagogischen Übung bringt sie unabhängig von den Erziehungssituationen in ihrer

Kommunikation die Einsprachigkeit zur Geltung.

Bei der Förderung verschiedener Fertigkeiten werden die sprachlichen Ausdrücke konsequent

verwendet.

Mittel zum Spracherwerb im Kindergarten

In erster Linie achten wir bei dem Kaufen der Hilfsmittel darauf, dass es im Kindergarten

Minderheitenerziehung ist (Sprachspiele)

Deutschsprachige Kinderbücher, Gedichte, Märchen- und Bilderbücher sollen altersgemäß

und den literarischen Bedürfnissen entsprechend sein.

Unsere pädagogischen Ziele

Unser Ziel ist die deutschsprachige Umgebung altersgemäß durch verschiedenen Mitteln und

Methoden des Kindergartens zu sichern.

Bekanntmachung der noch lebenden Bräuche der Minderheit, Pflege ihrer Sprache und Kultur

im Tätigkeitssystem des Kindergartens, sowie im Rahmen der feierlichen Anlässe im

Kindergarten.

Entwicklung eines positiven Verhältnisses zur Nationalitätensprache, Weitervererbung der

Traditionen durch Märchen, Musik und manuelle Tätigkeiten.

Bildung der gesunden Lebensweise, Pflege der sozial benachteiligten Kinder

Der Erwachsene, der in der Pflegearbeit teilnimmt, soll die Minderheitensprache anwenden.

Unsere Aufgabe ist, bei den Pflegearbeiten in großen Maße die Nationalitätensprache und die

situativen sprachlichen Entwicklungsmittel zu benutzen.


69

Schutz der Gesundheit der Kinder, Sicherheit der Umgebung

- Wir sichern die zweisprachige Kommunikation der Erwachsenen bei den Pflegearbeiten.

- Die Kinder hören und üben tagsüber die Namen der Gegenstände, und die dazu passenden

sprachlichen Ausdrücke, die sie in ihren näheren Umgebung finden.

- Die Kinder verstehen die Ausdrücke, die in der Minderheitensprache vorkommen, sie sind

fähig die Gegenstände, die bei der Körperpflege, Ankleidung, bei den Mahlzeiten

vorkommen, in zwei Sprachen zu nennen.

Entwicklungsstand am Ende der Kindergartenjahre

- Die bei der Pflegearbeit vorkommenden zweisprachigen Ausdrücke verstehen und

benutzen die Kinder.

- Sie kennen die Namen der Gegenstände, die bei den Mahlzeiten angewendet werden, sie

kennen die Namen der Gerichte in der Nationalitätensprache.

- Sie ziehen sich selbst an, und sie benennen die Kleidungsstücke in der

Nationalitätensprache.

- Sie verstehen und benutzen die bei der Pflegearbeit vorkommenden Ausdrücke und die

Höflichkeitsformen.

- Mit den erworbenen Kenntnissen sagen sie kurze Sätze.

Emotionale Erziehung

- Um die nationale und ethnische Identität zu fördern, soll man die Gewohnheiten –

altersadekvat – auf die Volkssitten aufbauen.

- Man soll die deutsche Minderheitensprache und die Identität stärken.

Ästhetische Erziehung

- Durch die Anwendung der deutschen sachlichen Ziermotiven stärkt man die

Nationalitätenemotion.

- Durch die vorbildliche Sprache der Kindergärtnerin werden die Kinder schrittweise zur

verbalen Kommunikation geführt.

- Der Wortschatz der Kinder wird durch die Herausbildung der Nationalitätensprache mittels

verschiedener Situationen bereichert.

16. AZ ÓVODA NEVELÉSI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

E tevékenység fő feladataa nevelési programunk funkcionális működésének vizsgálata: a

Pedagógiai Program és a megvalósulás összehasonlítása, a feltételrendszer átgondolása.

Célja a visszacsatolás a változások érzékelése a kiinduláshoz képest, esetleges tervmódosítás

vagy megerősítés, az elmozdulás szükségességének feltárása. Mindezt a gyakorlati pedagógiai

munka segítése, fejlesztése érdekében tartjuk fontosnak.

Az ellenőrzés folyamata információk gyűjtésével kezdődik, az információk elemzésével

folytatódik, majd a következtetések levonásával végződik.

Az ellenőrzés területe az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósulása, beválása.


70

Az ellenőrzésért az intézményvezető a felelős a Lánycsóki Óvoda és Mini Bölcsőde

Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. Az intézményvezető mellett az

intézményvezető helyettes munkamegosztás alapján vesz részt az ellenőrzésben.

Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját az óvoda alap-

dokumentumai képezik.

Az ellenőrzéshez szükséges információk alapja az óvónőkkel folytatott beszélgetések,

nevelési helyzetekben alkalmazott eljárásaik megfigyelése, a gyermekekről szerzett

ismereteik és problémaérzékenységük.

A csoportlátogatások és az azt követő megbeszélések alkalmat és lehetőséget adnak az

önelemző, önértékelő megnyilvánulásra, az időtálló értékek megfogalmazására, a példaértékű

óvónői magatartás megerősítésére.

Külső ellenőrzésre az Oktatási Hivatal által szervezett országos pedagógiai – szakmai

ellenőrzés (tanfelügyeleti látogatás) keretén belül kerül sor. Ezt megelőzően pedagógusi,

vezetői, intézményi önértékeléseket végzünk.

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben - részlet

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

Megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!


71

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Lánycsóki Óvodai Pedagógiai Program hatályba lépése és érvényességi ideje

Jelen pedagógiai program - elfogadása esetén - az óvodavezető jóváhagyását követően

2018. szeptember 1-től lép hatályba és az alábbiakban felsorolt változásokig érvényes.

A pedagógiai program felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja.

A pedagógiai program beválásának felülvizsgálatára, ezt követően a program módosítására az

alábbi esetekben kerül sor:

- A törvényben megfogalmazottaknak megfelelően, ötévenkénti értékelés és felülvizsgálat,

szükség esetén módosítás;

- Jogszabályi változás esetén;

- A nevelőtestület tagjainak többségének írásban történő kérése alapján /50 plusz 1 % fő

esetén/;

- Továbbá a fenntartó valamint az intézmény vezetőjének és a Szülői Szervezet javaslatára,

illetve tárgyi és személyi feltételek nagymértékű változása esetén.

A módosított pedagógia program a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1. napján lép

hatályba.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, egy-egy példánya a következő helyeken

minden érdeklődő számára megtekinthető:

- A Lánycsóki Óvoda nevelői helységében egy példány betekintésre, olvasásra;

- Az intézmény hivatalos honlapján: www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda

Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai programot a szülőkkel széles körben, minden év

szeptemberében az első szülői értekezleten megismertessük.

http://www.lanycsok.hu/intezmenyek/ovoda


72

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az óvodai pedagógiai programot az óvoda nevelőtestülete felülvizsgálta, a szükséges

módosításokat elvégezte.

A Lánycsóki Óvoda pedagógiai programjának érvényességi ideje:

2018. szeptember 01. napjától lép hatályba, és módosításig érvényes.

A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programot készítették:

- Magyar rész: Szabóné Villányi Marianna, intézményvezető

- Német nemzetiségi rész: Rauscher Gyöngyi, intézményvezető helyettes.

A programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Nevelőtestület 2018. július 31.

napján tartott ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért, 9./2018. számú

Nevelőtestületi határozatával elfogadta.

Az elfogadás tényét a Nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal

tanúsítják:

………………………………. ………………………………

Intézményvezető helyettes Közalkalmazotti képviselő

Lánycsók, 2018. július 31.

A Lánycsóki Óvodai Pedagógiai Programját az intézmény Szülői Szervezete megismerte,

véleményezte és javasolja annak elfogadását.

Lánycsók, 2018. július 31. .........................................................

Szülői Szervezet nevében

A Lánycsóki Óvoda Pedagógiai Programját a Lánycsóki Óvoda intézményvezetője

41/59/2018. iktatószámú dokumentumként jóváhagyta, és Lánycsók Községi Önkormányzat,

mint fenntartó felé benyújtotta.

Lánycsók, 2018. július 31. .........................................................

p.h. intézményvezető

A Lánycsóki Óvoda pedagógiai programját Lánycsók Község Önkormányzat Képviselő –

testülete az ../2018. (VIII...) Kt. számú határozatával jóváhagyta.

2018. augusztus 28. ……………………………………..

Polgármester

p.h.

lánycsóki Óvoda - pedagógiai program161)-ped._program_2018..pdf · az óvoda szervezeti...

Documents