2016. április

XXIV. év fo lyam

HírlevélLutherróLutherrózsazsaA Ta tai Evan gé li kus Egy ház köz ség hír le ve le, amely az in for má ció áram lást és a lel ki sé get kí ván ja se gí te ni. Ala pít va Urunk 1992. esz ten de jé nek ad vent jé ben.

Kap ják a gyü le ke zet tag jai, Ta ta von zás kör ze té nek evan gé li kus sá ga és az ér dek lő dők. Megjelenés: minden hónap első vasárnapján.Kiadó/Szerkesztő: Fran ko Má tyás ta tai evan gé li kus lel kész TEl./FAx:34-588-065

Drót pos ta cím: frankom962@gmail.com Virtuális újságunk elérhetősége:http://tata.lutheran.hu

Mi lehetne alkalmasabb megneve-zés erre az érthetetlen törté-nésre, melynek központja a

Názáreti Jézus, ha nem a halál és nap sza-vak: „halálnapja”. Tesszük ezt azzal amegjegyzéssel, hogy a Szentírásban anagypéntek kifejezés nem is fordul elő ésa Magyar Értelmező Szótár is mindösszecsak ennyit ír: „Nagypéntek, a húsvételőtti péntek.” Az általános érvényű meg-határozás pedig: Jézus Krisztus kereszt-halálának emléknapja. Emlékezniazonban csak úgy tudunk, ha magunk isrészévé válunk az adott eseménynek!

“Nem beszélünk róla!“ Jézus idejében egy művelt görög a ke-

resztet soha nem hozta szóba, ha beszélge-tett. Ez a szörnyű halálnem annyiragyalázatos volt, hogy erről még beszélni isilletlenség volt. Az evangéliumok azonbanmár csak ilyenek – őszintén beszélnek róla.

Az ókor világában a keresztre feszítésa legszörnyűbb halálnak számított! Arómai történetírók is csak elborzadva tud-nak erről szólni! Ciceró, a kor legnagyobbszónoka például ezt írja: „A gonosztevő-ket, ha római polgár, megláncolják. Hasúlyos a tette megverik. Ha hazaárulómegölik. De mit is mondhatnék a ke-resztre feszítésre? Ez a halál leírhatatlan.Olyan szörnyű, hogy nem találok rá sza-vakat”.

A legrettenetesebb halál volt az, amitJézusnak nagypénteken el kellett szen-vednie. A keresztre feszítésnek megvolt amaga formulája. A halálra ítélt előtt a bírófelolvasta az ítéletet, majd így fejezte be:IBIS AD CRUCEM! – KERESZTREMÉGY! Munkácsy Mihálynak van egyfestménye (Golgota), amely Jézus Krisztuskeresztre feszítését ábrázolja. Mielőttmegfestette volna művét, kötéllel felkö-tette magát a műteremben felállított ke-resztre, hogy mégis valami fogalma legyenarról, mit is fest meg. Munkácsy életrajzí-rói megjegyzik, hogy a mester, néhányperc múlva elájult!

Minden halál borzasztó,de a keresztre-feszítés különösen bor-

zalmas… Érdemes elgondolkodni egy ki-

csit a következőn: Buddha 80 évesen haltmeg, hátra hagyva hercegi feleségét és fiát;Zarathusztra 77 évesen hal meg egy várostrománál, karddal a kezében; Konfúci-usz a neves kínai bölcs és etikus 73 éveskorában, ágyban párnák között, miniszterirangban, népes családja körében; Moha-med 63 évesen kedvenc felesége karjai-ban; Jézus 33 évesen a kereszten kínlódva,előtte korbáccsal félholtra verve.

Mi a szenvedés értelme?Ahogyan nagypéntek a húsvét előfel-

tétele, úgy fontos az is, hogy az öröm ezerarca mellett az ember átgondolja, részbenátélje a szenvedés ‘ezer’ arcát is. Az elmúltévszázadokban a világ nyugati fele egyreinkább szenvedésellenessé vált. (Nemcsoda két globális, totálisan értelmetlenháború égette meg az embervilágot!)Pedig a szenvedés (a testi és a lelki is)mindig egy jel, amely egy lehetőségre utal,hogy valamit kijavítsunk, hogy valamitmásként, jobban végezzünk, mint előtte.Megehet, hogy pont mi nem értjük, mertéppen mi vagyunk mások számára a jel...

A mai ember sokszor annyira szenve-désellenes, hogy az első fájdalomra eltom-pul, és már nem veszi észre ezeket a„lehetőség-utakat“. A szenvedésnek a tisz-

Halálból feltámadás... tító, megváltó, katartikus ereje azonbancsak akkor jelentkezik igazán, ha éppúgyelfogadjuk a szenvedést, mint ahogyan el-fogadjuk az élet csodálatos színeinekmindegyikét, mert tudjuk, hogy az öröma szenvedés ellenpontja nélkül nem örömigazán, és bízunk abban, hogy az istenikegyelem pont a legmegfelelőbb időbenmutatja meg nekünk azt a pillanatot, ami-kor a szenvedésünk véget ér (Nem kísérterőnkön felül!) A belátott és ténylegesenmegélt szenvedés így válik az isteni meg-váltás meglátásának esélyévé.

„Mindenki a mennyországba vágyik,de senki sem akar meghalni, hogy oda-kerüljön“– mondta Steve Jobs, az Applenéhai elnöke a 2005-ös Stanford-egye-temi, diplomaosztón elmondott beszédé-ben. Nagyon mély, igazságot rejtő szavak.Szeretnénk örökké élni, pedig az teljes-séggel értelmetlenné tenne mindent,mert az elmúlásunk ténye az egyetlenokunk arra, hogy a fizikai lét és az emberteremtő képességének pillanatait csoda-ként éljük át.

A szenvedés mindig egy olyan vála-szutat jelöl meg, amellyel Isten minkettanít, s nem is akárhogyan! Isten a szen-vedés terhével letisztítja rólunk mindazo-kat a hibákat, amelyekkel beleszületünkebbe a világba, és egy új utat mutat, mely-nek kilométerköveire ez van ráírva: meg-békélés… Megbékélni a világgal,önmagunkkal, s az Istennel csak akkorvagyunk képesek, ha valamit átélünknagypéntek Krisztusából, az elhagyatott-ságából, a tanítványok reménytelenségé-ből, kiúttalanságból, abból, hogy alegnagyobb szenvedés az az Isten-nélkü-liség, az Isten szeretetének hiánya…

A húsvét, mint minden fontos ünnep, a számvetésalkalma is...

Húsvét titkát átélni csak fokozatok-ban, lépcsősen lehet: Nagycsütörtök –Nagypéntek – Húsvét! E „három-nap“emberi tragédiája és isteni evangéliumakülönleges alkalom arra, hogy a hívőember elcsendesedjen, és elgondolkodjonaz életén: Mennyiben öröm, és mennyi-ben szenvedés az? Jézus példája, a meg-váltás példája, a húsvét példája pedigfigyelmeztet bennünket, hogy a szenvedésnem okvetlenül csak a borzalom, még asorsunkba kódolt fájdalmainknak is min-dig van egy Istentől jövő célja.

fm

Lélekromboló, véres, megrendítő, nagy szenvedélyek és eszmékküzdelmét bemutató dráma, gyász és veszteség elemeit egyesítőés összesűrítő történés fogalmi hordozója: Nagypéntek…A Hús-vét feltétele! Ha nincs nagypéntek, nincs húsvéti feltámadás se!

Rövid-hírekMárcius 15-én este, a tatai Kossuth

téren, ökumenikus áldással, a nem-zeti összetartozás tradicionális jele-ként, – meghatóan szép ünnepségkeretében, országzászlót szenteltünk.

Kánya Réka és Farkas Emőke irányításávala Kenderke március 20-án virágvasárnap

délelőtt 11 órakor rendezte meg a „Száz vi-rágszál vasárnapja” című programját. Vendéga Pötörke volt, összesen mintegy száz lány ésasszony járta a böjti időszak egyetlen tán-cát-játékát a tatai Kossuth téren. Kapuzók,faluhossza-játékok, karikázók elevenedtekmeg zenei kíséret nélkül, autentikus formá-ban. A résztvevők együtt énekeltek, és a ka-rikázó végén az érdeklődők be is állhattaktáncolni. (Képen: Gyülekezetünkből virágvasárnapi ál-

dással indultak hagyományőrző testvéreink.)

Március 22-én a Környei-úti temetőbenelkísértük utolsó útjára Kriesz Lászlóné

sz. Markó Rozália(+72) testvérünket. „Bol-dogok, akik az ÚRban hunytak el!“

Március 21-én a Tatai Nyugdíjas Klub fel-kérésére „Húsvét üzenete“ címmel ve-

títettképes előadást tartottam a MagyaryZoltán Művelődési Központban. Az alkalmona nyugdíjasok kórusa egyházi énekekkel já-rult hozzá a Nagyhét lelkiségéhez.

2

Kedves Testvéreim!

Bár április első vasárnapjáig(Lutherrózsánk aktuálismegjelenéséig) még ponto-

san nyolc nap van hátra, már mostolvasásra küldhetem információs,lelkiséget segítő gyülekezeti újsá-gunkat – abban bízva –, hogy az ün-nepi istentiszteletek ilyenkormegemelkedő látogatottsága sege-delmével azokhoz is eljuthasson,akik még nem iratkoztak fel e-mail-listánkra, vagy egyéb okok miattnincsenek internetközelben.

A tavaszi munkálatok már akertbe hivogatnak... jól esik újraérezni a természet megújulásánakillatait! Gyülekezetünk nevében, áp-rilisban is, megújulásra, megerősö-désre hívogatok én is! Bizakodom,hogy a vasárnapi családi együttlétünnepi felvezetéseként, a liturgiaölelésében, a közös éneklésben, s azigehirdetés hallgatása közben lehe-tőséget adunk a Szentléleknek, hogymunkálkodjék bennünk, s közöt-tünk, hogy egy szívvel és lélekkelhálát adhassunk Istennek.

Mindenkinek, áldott,húsvéti ünneplést

kívánok!„Christus resurrexit!“ *

Alkalmainkramindenkit szeretettel

várunk. Jöjjünk,s hívogassunk

másokat is!Erős vár

a mi Istenünk!”

április 7.Szabadság ésa Biblia...Mit szabad ahívő embernek s

mit nem? Keresztény erkölcs egy er-kölcstelen világban.

április 21..Istentől függetlenember...

– egy média-függőtársadalomban. Ami-kor az ember csak az okostelefonjáig lát...

NikANikANikodémus AkadémiaNikodémus Akadémia

* „Krisztus feltámadt“ - ősi, húsvéti köszöntés.

Joenssu-Pielisensuu-i Testvérgyülekezetünkhúsvéti köszöntése ‘lapzártakor’ érkezett.(Képen: A Gyülekezet munkatársai, a kép jobboldalán pedig: Dr. Tapani Nuutinen, igazgató lelkész.)

BibliaBibliaÓÓrr aa

azok számára, akik szeretnék

alaposabban megismerni a keresztény

tanítás alapigazságait

MindenMinden ccssüü

ttöörr tt öökköönn 18 órakor!

18 órakor!

3

Az esküvői ruha eredete avagy a színek szimbolikája

Amenyasszonyi ruhák stílusa a divatváltozásával folyamatosan fejlődött,

ám a viktoriánus korszak krinolinja (afranciák lószőrszoknyának ‘crinoline’, nálunkkámvás rokolyának nevezték) örök kedvencmaradt.

A dokumentált forrásaink szerint “te-tőtől-talpig fehér” esküvői ruhát a törté-nelem folyamán először 1840-ben,Viktória királynő viselt, amikor is hozzá-ment Albert Saxe-Coburg-Gotha hercegé-hez. (Természetesen korábban is voltak fehéresküvői ruhák, ám nincs bizonyosságunk arra,hogy nem volt benne más szín)

A menyasszonnyi ruha egykor a szü-zességet jelképezte – megjegyzendő, hogy aszüzesség fogalma régen tágabb értelmű volt,mert a nemi érintetlenségen túl az erkölcsi/gon-dolati tisztaságot is jelezte, de mára ez a szó jelen-téstartalmában beszűkült – , a divatos esküvőiviselet azonban ma már sokkal többetmutat meg a testből, sőt elsősorban azttartják szem előtt, hogy a menyasszonyvonalait és szépségét a menyasszonyiruha legelőnyösebben hangsúlyozza ki.

Régebben a templomi esküvők alkal-mával, a pap, a lelkész, de még a rabbi afelkészítésben hangsúlyozta a „szemérme-tes viseletet“ fontosságát – így példáulmezítelen vállal, háttal, mély kivágásúmennyasszonyi ruhában nem lehetettoltár, Isten elé állni.

Miért éppen fehér?A nyugati társadalmakban már rég

megszokott hagyomány, hogy a menyasz-szony fehér esküvői ruhát visel gyakranegy hozzá illő fátyollal. Ez a dolog viszony-lag új fejlemény, de az 1800-as évek köze-péig és a 20. század nagy részében amenyasszonyi ruhák igazából csak egysze-rűbb, alkalmi ruhák voltak, amiket aztánkésőbb egyéb rendezvényeken is tudottviselni a gazdája. A menyasszony bármi-lyen színű ruhát felvehetett, kivéve piro-sat és feketét. (A pirosat a prostitúcióval hoztákösszefüggésbe, a fekete pedig a gyász színe volt.)

A fehér szín a tisztaságnak, ártatlan-ságnak, a tavasznak, az életnek – és éppenezért az Istennek, az isteninek is – a jelképe ős-idők óta. A görögöknél és a rómaiaknálJupiter neve egyjelentésű volt a nappal, sRómában az újonnan föllépő konzul ja-nuár 1-jén fehér lovon és fehér ruhábanment a Capitoliumba, mely templom Ju-piternek volt szentelve – a fehér lóvalegyütt. Ugyancsak Jupiter tiszteletére ál-doztak fehér bikát, s ha az valahol seté-tebb szinű volt, fehérre festeték.

Érdekes, de a jeruzsálemi papokannak színét viselék, kinek ruhája a fény:„Istenem, igen nagy vagy, fenségbe ésméltóságba öltöztél,világosságot vettélmagadra, mint egy köpenyt.“ Zsolt 104,1b

A fehér szín sok vallásban az istensé-get jelzi, ezért a papok gyakorta fehérruhát (alba) hordanak. De feltámadásaután a Megváltó is fehér köntösben jelentmeg (Márk 16,5), de gondolhatunk János Je-lenésének 3,5-re is, mely szerint az újjászü-letettek és kiválasztottak is fehér ruhábafognak öltözködni. Nem véletlenül hord apápa még ma is fehér színű liturgikus ru-hákat, olykor öltönyt.

A fehér szín tehát régóta az ártatlansá-got, az isteni erényeket is jelezte, s éppenezért a legtöbb kultúrában az ünnep színe.Nem elhanyagolható az sem, hogy a fehérszín nem csak a tisztaságot, az egyszerű-séget, a természetességet, de az örömöt isjelképezi, ezért is lett a későbbiekben amenyasszonyi ruha is fehér. (Érdekes, hogyMagyarországon többhelyütt, pl. Kalocsán, feketeszínű volt a menyasszonyi ruha! A népdal is aztmondja, hogy „a lány most esküszik fekete gyász-ruhában“ – ti. ‘elgyászolja’ lányságát.) De feketemenyasszonyi ruha volt, a Berettyó-felvi-déki népviseleti szokás is. A Kunságonmég az 1960-as évekig szokás volt, hogyaz asszonyokat feketére festett egykorimenyasszonyi ruhájukban temették el.Így a menyasszonyi ruha a hűség szim-bólumának is mondható.

S a fátyol?Már Mózes első könyvében olvasha-

tunk róla. Az alábbi kép azt a jelenetet áb-rázolja, amikor Ábrahám szolgája ,Eliézer, meghozza a menyasszonyt fia,Izsák számára. „És monda a szolgának:Kicsoda az a férfiú, a ki a mezőn előnkbejő? A szolga pedig monda: Az én uram ő.Akkor fogta a fátyolt és elfedezé magát.”Salamon király pedig az Énekek énekébenígy jellemzi szerelmét: „Ímé szép vagy, énmátkám, ímé szép vagy, a te szemeid ga-lambok a te fátyolod mögött”

Bár a fátyol a szemérem, a tisztességmegóvásának fontosságát is jelezte, mégisez az a jelképes kiegészítő ruhadarab,mely határvonal és korlát a tiszta élet és a„világi“ testiség között; s így mindenek-előtt az elkülönítettséget, az életszövetségönkéntes felajánlását mutatta. A fátyolfelemelése pedig a férfi szerelmének elfo-gadását jelezte.

Megmosolyogtatónak tűnhet, de bizo-nyos kultúrákban a fátyol felhajtásával avőlegény ellenőrizte, hogy tényleg azt ahölgyet kapja-e, akinek a kezét megkérte.(Lásd Jákób házasságát, amikor is Lábán egy jólmegszervezett „megtévesztő-akcióban“ az idősebbleányát, Leát adja Ráchel helyett Jákóbnak, hogyezzel is marasztalhassa őt.) Mára ez pusztánegy romantikus mozdulattá szelídült...

Minden esküvő a maga nemében – felejthetetlen ünnep.Jóllehet a divat mindig is befolyásolta az öltözködést, máraa színek és formák kavalkádjában érdemileg alig jut időarra, hogy mindezek szimbolikáján is el-elgondolkodjunkegy kicsit. A teljesség igénye nélkül, részbeni lemaradá-sunkat e téren pótlandó nézzük át, hogyan is alakult az es-küvői ruha története!

4

Nem jó az embernek egyedül lenni,alkotok hozzáillő segítőtársat...Ezért a férfi elhagyja apját és any-ját, ragaszkodik feleségéhez, éslesznek egy testté. 1 Móz 2,18 és 25

Egyedül lenni tényleg nem jó, sőt bor-zasztó – különösen akkor, ha az egye-

düllétért mi magunk vagyunk a felelősek.Egyedül, azt jelenti: csak én, azaz még azIstent is kizárom az életemből. Aki azon-ban Istent a szívébe zárja, az az életetmagát birtokolhatja. Az „élet márpedigpárosra teremtetett“ - fogalmazta megegyik idős barátnőnk, aki több mint tízéve özvegy. Igazságát nem az egyedülma-radottság keserűsége mondatta vele,hanem az életbölcselete, hiszen segítő fog-lalkozásban dolgozott negyven esztenten-dőn át, tanácsolva-gyógyítva arábízottakat, legyenek azok ifjak vagyidősbbek.

Hogy kit hol metszenek éppen a lét ko-ordinátái, az nem számít, társra mindigszükség van. A gyermeknek biztonságotnyújtó családra, az ifjúnak a szerelemdalát halálig vele énekeni akaró kedvesre,az egyedülmardt idősnek részesedésrevan szüksége az élet továbbmenetelénekreménységéből. Aki fiatalkorától kezdő-dően önelégülten cinikus, s nem hajlikmeg az Élet szentsége előtt, az néhány év-tized utén kiégetté, perspektívátlannáválik, s önmaga sorsát és benne másokatis gyűlölködve tekinti. Korunk felületes,örömhajhász fogyasztói/élvezeti mentali-tása meg is termi „méltó“ gyümölcseit:szellemi nívó csökkenése, az egoizmuserősödése. Önreprudukcióját már nem azÉlet isteni Szentségében feloldódni akarásnaponkénti csodájának megélése serkentia hozzáillő segítőtárssal együtt, hanem azÖnzés diadalútja, az „Én“ mindenekfelet-tiségének bálványozása. Így zsugorodik asegítőtársnak rendelt Istentől jövő aján-dék, az Ember-Társ házasságkötésre szer-ződő partnerré, így kopik a szerelemrutin-szexualitássá, amíg hormonokprogramja rendeli, s így esnek nagy álmokbeteljesülésére rendelt emberek a lélekmélységes bugyraiba. Miért is? Mert azemberlét csodáját kicsinyeskedő, intrikusjátszmává szürkítették. Akár össztársa-dalmi nagy a közösség vagy ádám-éványi

kicsiny, a teremtettségből fakadóan nemegymásnak alárendeltjei és konkurensei,hanem segítői vagyunk.

Ahhoz, hogy kinyíljék a személyeséletemre szabott boldogság-virág - s egy-szer gyümölcsöt is teremjen -, keresnemkell a Fényt. Föl kell tehát tekintenem aVilágosság Atyájára, hogy a fény habzso-lásának ifjúságos bódulatában észreve-gyem a hozzámrendelt társban az egészteremtettség rámszabott, nekem rendeltfelelősségét is. Férfi és nő útja egymássala legnagyobb titkok közé tartozik. Megha-jolni előtte, ragaszkodni hozzá, soha nema személyes szabadságunk feladása,hanem a lelkek egymásba-olvadásánakmegélhető kiváltsága. Ha élünk vele,imádkozzunk érte - ha élhettünk vele, ad-junk hálát érte!

Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lá-nyai, ne keltsétek, ne ébresszétekfel a szerelmet, amíg nem akarja!Tégy engem, mint pecsétet a szí-vedre, mint pecsétet a karodra! Bi-zony, erős a szeretet, mint a halál,legyőzhetetlen a szenvedély, akára sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz,mint az ÚRnak lángja. Sok víz semtudja eloltani a szeretetet, folyóksem tudják elsodorni. De ha valakiháza minden kincsét kínálná is aszeretetért, csak megvetnék érte.

Énekek Éneke 8,4 és 6-7

Szexualizált világban élünk... Soha ilyenmértékben - intenzitásban és tömegé-

ben - nem manipulálta egyik ember a má-sikat a „szerelem“ segítségével. Van, aki aszerelmet a jólétért hazudja, mert elegevan már a nélkülözésből, van, aki gyere-kének neveléséhez keres megbízható szo-ciális partnert, de tudja, hogy cserébeszerelmet várnak. A reklám-szakma sze-xualizált ötletek nélkül manapság el semképzelhető, s bizony nemcsak a gazdaságisiker „támogatására“ vetik be a szerelmet,meglehetősen sokan a „szexuális szolgál-tatást“ teszik meg vállalkozásuk alapjá-nak...

A szexualitás tehát sokarcú, de aSzentírás nem erről, hanem a szerelemrőlbeszél. Régi magyar szavunk a „szer“ tör-vényt jelent. Olyan törvényi elemről van

tehát szó, ami az élet alap-eleme! Szere-lem nélkül nem élet az élet... azaz életnincs szerelem nélkül. A biblia-interpre-tálta szerelem olyan kapcsolatot jelöl,amihez csak egyetlenegy kapcsolat hason-lítható: az Istenhez való viszonyunk. Akiilyen szerelembe esik, az azt kapja az élet-től, ami kevesek kiváltsága. Az „igazi“ sze-relem túlmutat a halálon is, mert a halálaz egyén tragédiája, de a szerelem a kö-zösség győzelme. Győzelem a magány fe-lett, deklarációja az egymásbanelrejtettségnek, a lélek egybeolvadása tit-kának...

A „romantika“ mára átalakult hiperér-zékenységgé, de az „emósok“ megjátszottés/vagy valós világfájdalmának divattávált mozgalma sem pótolta. A romantikaugyanis nem erőtlenséget, csalódottságot,hanem erős reménységet hordoz. Az egy-háztörténelem tanúsága szerint mindenkorban akadtak olyanok, akik hibásan ér-telmezték Istennel való viszonyukat, sannak gyakorlati megéléséhez olyan for-mákat választottak, ami teljességgel élet-és emberidegen. Ez a természet-ellenes-ség aztán sok személyes tragédiának is amelegágyává vált. A „bibliai“ szerelem azismereten alapul, amikor Ádám „megis-meri“ Évát, akkor a legbensőségesebb ta-lálkozás történik meg férfi és nő között. Ezaz „ismeret“ Isten nélkül nem képzelhetőel, mert lelkünk istenes részét csak akkorérthetjük meg legalább egy kicsit, ha elfo-gadjuk nem evolúciós siker-produktu-mok, hanem teremtményei vagyunk amindenható Istennek.

Közhelyes, de igaz:felgyorsult világbanélünk, s ez az emberi élet minden terüle-tére vonatkozik. Fiataljaink sokkal hama-rabb kezdik el szexuális életüket, mintezelőtt akárcsak félszáz éve. Ennek negatívkövetkezményeit naponta tapasztalhatjuk.Sajnos a nemi érettség nem hozza magávala felnőttséget, mert igazán az felnőtt, akifelelősséget tud vállalni, s van is ereje azthordozni. Istennek - mint az élet mindendolgában -, törvénye van. Eleddig ezt ki-cselezni nem lehetetett. A fogamzásgátláshuszadikszázadi nagy találmánya a tab-letta, mellékhatásai révén százszázalékoskeserűséget okozott azoknak, akik a tízez-redszázalékos(?) „kivétel“ csoportba estek.Az Isten törvényének igazából véve nincs„alternatívája", azaz van: a törvénytelen-ség vagy a mindeneket átölelő szeretet.

Arról beszélni, esetleg azt megtanítani,hogy a szexualitás, a szerelem az nem atizen- és huszonévesek ügye, haneméletre szóló ajándék az Embernek... nos ezritkán szerepel oktatási alapprogramok-ban. Nyilvánvaló, hogy könnyebb a fiata-lokat is beterelni a szabadosságzsákutcájába, mint olyan társadalmat lét-rehozni, ahol a szociális gondolkodás, azigazságosság, a társadalmi összérdek a főprioritások. (A hatvanas-hetvenes évek ál-lamilag támogatott nagy „szabadsága“szerelemben és kábítószerfogyasztásban

5

nem másról szólt, mint arról, hogy a min-dig kritikus forradalmár-lelkű fiatalokatpolitikailag inaktívvá tegyék...)

Az Énekek éneke c. könyv nagy üze-nete, hogy a szerelem óriási erőt képvisel.Azt felkelteni csak akkor érdemes, ha aztterelgetni tudjuk. Ha nincs meder, akkoreláraszt mindent, ha nincs zsilip, akkornemcsak öntöz és termékenyít, de pusztí-tásra is képes. Az ősi bölcsességgel szem-ben a mai világ gyakorlata éppen az, hogytudatosan keltegetik a szexuális érzelme-ket. Lásd a reklámokat és a virtuális világminden formáját. A következmény igenlesújtó: Nem az ember irányítja a sajátszerelmi életét, hanem fordítva... Így állelő az a helyzet, hogy amikor a teljes életetkeresnék az emberek, akkor nem találjákmeg azt a hagyományos keretek között.Nem tudják értékként fogadni a házassá-got, mert abban az egyén szabadságánakkorlátait látják, nem ajándék a gyermeksem, hanem szociális helyzetet rontó té-nyező. Csoda-e, ha az ilyen szemléletbebeleszületett emberpalánta később a tár-sadalom öregjeit, betegjeit, sérültjeit csakegészségpénztárt nyomasztó teherkéntlátja?

Istennek törvénye van, ami alól nincskibúvó, a neve: Élet. Semmi nincs benneingyen és mindennek következménye van.Nem lehet látványos trükkökkel a követ-kezményt elkerülni, legfeljebb megtévesz-teni a bizonytalanokat. Ezért mindencsaládapának, s családanyának köteles-sége, hogy életükkel gyermekeik elé éljékaz Élet nagy csodáját, az Isten-teremtetteSzerelmet. Úgy, ahogyan az Ő elgondolta:felelősséggel.Urunk! Hála Neked életünkért, s bennea csodákért! Add, hogy szívünk Feléd

forduljon, s Benned megtaláljuk létünkértelmét! Ámen.

"Bizony, bizony, mondom néked:amikor fiatalabb voltál, felöveztedmagadat, és oda mentél, ahovaakartál; de amikor megöregszel, ki-nyújtod a kezedet, más övez feltéged, és oda visz, ahova nem aka-rod.“ Jn 21,18

Majd négyezer év távlatából bizonyáraminket is megérint ennek a mondat-

nak a bölcsessége, amit a Mester mond ta-nítványának, Péternek. (Mostvonatkoztassunk el attól, hogy közvetlenezután egy értelmező betoldást olvasha-tunk János evangélistától - Ezt azértmondta, hogy jelezze: milyen halállal di-

csőíti meg majd Istent.) Az ősi bölcsesség,mely talán a civilizáció hajnalától kísérteaz embert, az elmúlás tragikus szépségétfoglalja magában - definíció-szerű pon-tossággal.

A mobilitás igen fontos része életünk-nek, a szabadság megélésének egyik alap-vető formája. Modern korunk amozgásban, az úton-levésben látja a léte-zés célját. Erre épülnek a „húzó-ágaza-tok": turisztika, autógyártás, s idevehetjük a virtuális „utazást“ is... Mind-ezeket támogatja-erősíti a 20. század vé-gének nagy találmánya aszámítástechnika. Jóléti világunkban - eza világ lakosságának az egytizede, ahovámi is tartozunk - a slusszkulcs-egyszerű-ségű mozgási szabadságunkat elsősorbannem az emelkedő benzinárak korlátozzák,hanem az idő. Akár tudomást veszünkróla, akár nem - az idő eljár mindannyi-unk feje fölött...

A fitalsághoz hozzátartozik a „menni-akarás". Sok szülő tartja érzelmi pórázonfelnőtt gyermekét, akinek megvan a sajátútja, azaz a saját élete, amit neki kell végigküzdenie, remélhetőleg egy választotttárssal, aki hűséges szövetségese ebbenegészen a halálig. Szövetségben megöre-gedni - áldás. Jól tudja ezt a hívő ember,ezért ragaszkodik Ahhoz a Szövetségesé-hez, Aki soha el nem hagyja: az Istenhez.Nagyszerű, felemelő, különlegesen szép,ha szerelemből házasodik az ifjú és aleány, ha szerelemben élik életüket, s sze-relemben fogják egymás kezét életükvégén is. A keresztény ember úgy látja,hogy Isten nélkül ez a „program“ igencsaknehezen valósítható meg, ezért keresi Te-remtőjét élete minden dolgában. Vannak,akik úgy döntenek, hogy életükben nincshelye az Istennek - ők azok, akik közül ki-kerül a legtöbb reménytvesztett, a világotszürkének és hidegnek látó ember...

Az élet értékét az Isten adja. Nem azistenképek a meghatározó fontosságúak,melyeket minden vallás a maga szimbó-lumkészletével próbál megfesteni, hanemaz Egy, Oszthatatlan, Örökkévaló Isten.Tőle jövünk, s hozzá megyünk... akkor is,amikor már menni sem tudunk, mertéletünk végére értünk. A kérdés megdöb-bentően egyszerű: Földi vándorlásodbankit engedtél be életedbe, ki vándoroltveled?...Uram, Istenem! Életem rövidke idejét a

Te kezedbe helyezem, hogy minéltöbbször megtapasztalhassam benne

örökkévaló szeretetedet! Ámen

Weöres Sándor:Nő és férfi(részlet)

Ateljesség megbomlásának fő-for-mája, hogy nő és hím lesz belőle. A

nőség vagy hímség felé még csak köze-ledő kisgyermek ép úgy teljes, mint azegyéni különlét fölé emelkedő lény, akia nőséget és hímséget egyesíti, a válto-zatlanba oldja.

Ahogy a nő-test és férfi-test kiegészí-tésre szorul, épp így csonka a nő-lélek ésférfi-lélek. A nő nem ismeri a világossá-got, a férfi nem ismeri a meleget. Anőből hiányzik az igazi teremtő erő, aférfiból az igazi életerő. A nő ha az em-beriség maradandó kincse felé törek-szik, csak azt fogja fel belőle igazán, amibenne mozgalmas, eleven pezsgésű ese-ményszerű: a teremtés templomát úgytekinti, mit egy uzsonnázóhely, pletykasarok. A férfi, ha az emberi tenyészésédes játékaiban és meleg meghittségbehelyezkedik, elhomályosul, elgépiese-dik: az élet templomát úgy tekinti, mintalkalmat a kényelemre. A nő oldottanlebeg az élt mozgó, forró áramában éscsak arra figyel, ami szerves összefüggéstenyészet, enyészet: a férfi zártan hatá-roltan evez a mindenségben és érdeklő-dése tárgyait szigetekként szemléli.

Ha a férfi olykor átlát egy nő lelkébe,vagy a saját férfi lénye alatt rejtetten lé-tező nőt figyeli: látja, hogy vöröses fél-homályban az egymásba mosódó,alaktalan dolgok csíraként forró lükte-tésben élnek: ha a nő előtt feltárul egyférfi-lélek, vagy önmagában rejtett férfilénye: látja, hogy kékes szürke fénybendideregnek a dolgok, egymástól elkülö-nülve, szoborszerűen.

A nő, ha dolgozik, munkájába örö-meit bánatait, egész világát belesugá-rozza: a férfi, ha dolgozik, munkájábanminden mást elfüggönyöz előle. A nő, hakártyázik, feloldódik a játszó csoportbanés nyerni a játszóktól akar: a férfi, hakártyázik, ráhurkolódik a játék váltako-zására és nyerni a játékban akar. A nő,ha felbont egy narancsot s abból pár ge-

Olvasd, linkeld! Vidd el az otthonmaradtaknak!

Színesben megtekintheted:http://tata.lutheran.hu/ujsag_hirlevelek.htm

6

rezdet jószívvel feléd nyújt, szinte ön-magát bontotta fel, saját érzésvilágábólnyújtja feléd azt, ami belőle téged illet:a férfi, ha jó szívvel étellel kínál, örül,hogy neked is adhat abból, ami az övé.A nő a szeretett férfi életét egybe akarjaolvasztani a saját életével: a férfi a sze-retett nőt saját lényéhez akarja fűznimennél szorosabban. A nő a szerelem-ben életének mámorára-teljesülését ke-resi: a férfi a szerelemben a mámorzárt,folyton fokozódó egészét keresi.

Nő és férfi igénye nem fedi egymást:épp ezért a nő kiegészítője nem a kiválóteremtő férfi, hanem az arszlán aki foly-ton sürög és a nőt magával sodorja, újrameg újra elkápráztatja, még ez a kettősröpködés végül családi biztonsággá hig-gad: s a férfi kiegészítője nem a kiváló,éltető nő, hanem a bűbájos, aki a férfiérzékeit feltudja pezsdíteni, s ezen átegész lényét lelkesedésbe ragadni, s rá-adásul át tudja venni az illető férfi meg-győződéseit, kedvteléseit, terveit. Minthogy a nő ritkán találja meg egysze-mélyben az arszlánt és a családfőt, s aférfi a bűbájost és alkalmazkodót, innena sok csalódás.

A férfi lénye kemény mag, a nő lényecsupa vonatkozás. A családi, vagyoni ésegyéb körülmény a férfinál: életénekformálója: a nőnél: maga az élet. Egyférfit akkor ismerhetünk meg igazán, hakörülményeitől mentesen, magába-véve vizsgáljuk, egy nőt akkor, ha azemberekhez és körülményekhez valóvonatkozásait sorra-vesszük.

Ha egy nő regényében az „ideális férfi“szerepel: nagy nőhódító, tökéletes csa-ládfő, bátor és határozott cselekvő, bár-mihez kiváló tehetsége van, de nemtudjuk, a sok kiválóság hol fér el benne,mert lénye nem több, mint egy felöltözte-tett férfiarcú fabáb a ruhaüzlet kirakatá-ban. S a férfi regényében szereplő „ideálisnő“ csupa rózsaszín finomság és aranyokosság, de egyetlen igazi vonatkozása,hogy tűzön-vizet át szerelmes a férfi-hősbe, akivel önkéntelenül azonosítjamagát az író is, az olvasó is: oly talajtala-nul libeg a világban, mit a karácsonyi ké-peslapok édeskés angyalkái.

Melyik ér többet: a nő, vagy a férfi?Mindegy. Bármelyik elérheti a legvég-sőt: a teljességet. De mindegyik másmódon: a férfi saját zárt lényét fejlesztiegyre nyitottabbá, teljesebbé: a nő, mintegy puha melegség száll a végső puha,meleg fészekbe.

Felhívás – kérésIsten kegyelméből 2016-ot írhatunk,

mely elő-éve, főpróbája is lesz a re-formáció 500-dik évfordulójának.Mindenütt a világon, ahol evangéliku-sok élnek, igyekeznek majd méltókép-pen megemlékezni a félezeréveslutheránus múlt nehézségeiről és sok-sok eredményéről, s ebből nem szeret-nénk kimaradni mint gyülekezet, mitataiak sem!

A 2016-os esztendő azonban külö-nösen is fontos számunkra, hiszen aTatai Evangélikus Gyülekezetet 1926-ban alapították. Szeretnénk ezt a 90-dik születésnapot méltóképpenmegünnepelni, ezért már most kérema testvéreket, hogy készüljünk erre! Er-kölcsi és egyben hivatásbeli kötelessé-gem is, hogy gyülekezetünklegújabbkori, történelmi viharokkalsújtott történelmét megírjam – leg-utóbbi összefoglalót /amit évek óta ke-resek!/ még Plahy Lajos lelkész írtameg valamikor az 1950-es évek végén –, melyhez szükségem van a Testvérektámogató együttműködésére is! Kéremmindazokat, akik tudnak evangéliku-sokról, akiknek birtokukban vannakfényképek a tatai evangélikusok 20.századi eseményeiről, hogy elérhetősé-güket közöljék velem. Szeretnékminél több helyi dokumentumotösszegyűjteni, azokat digitalizálni,hogy könyv formájában is megma-radhasson forrásértékűen az el-múlt 90 esztendő! Mivel az elmúlttöbb, mint fél évszázad – 1963-2016-igterjedő időszak – egybeesik két lelkész-család (Nagy-Frankó) tatai történetévelis, ezért fontos számomra, hogy lehető-leg minél több jelentős eseményről for-rásértékű közléseket szerezzek. Havalaki tehát tud valamivel szolgálni,hogy minél több tényt tudjunk rögzítenigyülekezetünk elmúlt 90 évéről, annakegyüttműködését előre is nagy tisztelet-tel köszönöm!

Franko Mátyásev. lelkész – Tata

Támogatásll ee hh ee tt őő ss éé gg ee

Evangélikus Egyházközség Tata számlaszáma:

63200119-14926282Egyházfentartói járulékát,

adományait itt is tudjuk fogadni.Támogatását köszönjük!

Sajnos nem tudunk megfelelnia közhasznúság törvényi elő-

írásainak, így az alapítványunkat kény-telenek voltunk megszüntetni s ezzela továbbiakban a LEHETŐSÉG ISMEGSZŰNT, hogy adónk 1%-át kis-templomunk javára felajánlhatnánk...

Fontos!Tatai EvangélikusKistemplomértAlapítványunk

Megszűnt!

Tatai EvangélikusGyülekezeti kérdőív 2016.

Gyülekezetünk szeretne még erő-sebb közösséget kovácsolni tagjaibólés hívogatni másokat is az Úrhoz.Közösség a közös élményekből, a kö-zösen végzett munka öröméből tudépülni.Mindezek érdekében készí-tettünk egy kérdőívet, amely abbansegít, hogy jobban megismerhessükgyülekezetünk tagjait, valamint hogyszűkös emberi és anyagi erőforrása-inkat oda összpontosítsuk, ahol alegnagyobb szükség, igény és segítő-kész akarat van rá.Kérjük, segítseÖn is gyülekezetünk törekvéseit akérdőív kitöltésével, melyet az alábbilinken talál:

http://kul.hu/9zn2Kérjük, hogy az ünnepek közötti,talán valamivel nyugodtabb idő-szakban szánjon 8-10 percet a kér-dőív kitöltésére! Segítségét előre isköszönjük!

Gyülekezet Vezetősége

Ha a papíralapú kitöltést választja(ezek a kijárati asztalról elvihetők) akitöltött kérdőívet a legközelebbi alka-lomra, de legesss....legkésőbb húsvétutáni vasárnap, kérjük hozza el ma-gával a templomba, vagy küldje elpostán a következő címre: 2890Tata, Bárány u. 2.

Köszönjük!