magyar gyÁriparbÚÉk! magyar gyÁripar az mgyosz hivatalos havilapja kiadja a munkaadók és...

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPAR

LV.É

VFO

LYA

M, 2

015.

10.

SZ

ÁM

Gazdagság: Magyarországúgy javított, hogy rontott

3. oldal

Négy alelnök 2015-rõl,és a jövõ kilátásairól

6–8. oldal

Cégalapítás: érett fejjeljobban megy ez is

12–13. oldal

Vas megye: az elõny hátrányt is hozhatDr. Kondor János, a VMGYSZ elnöke értékel, és perspektívát vázol (9-11. oldal)

2 LV. ÉVFOLYAM, 2015. 10. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

BÚÉK!

MAGYAR GYÁRIPAR

az MGYOSZ hivatalos havilapjaKiadja a

Munkaadók és GyáriparosokOrszagos Szövetsége

Szerkesztõség:1054 Budapest,

Széchenyi rakpart 3. Telefon: 06 (1) 474-2041

E-mail: [email protected]: www.mgyosz.hu

Layout: Horváth László BélaFotó: Vámos JuditHirdetésfelvétel: [email protected]

Telefon: 06 (1) 474-2041

ISSN: 1219-6193

FÓKUSZBANLuxemburg maradt Európa

leggazdagabb országa 2014-ben is . . 3A 10 legújabb fogyasztói trend . . . . . . 4

KÖRKÉRDÉSMilyen volt 2015,

milyen lehet 2016? . . . . . . . . . . . . . 6

CÍMLAPINTERJÚ Vas Megyei GYOSZ: 27 taggal

alakultak, s ennyien maradtak is . . . . 9

NAPIRENDEN Érett fejjel alapítják a sikeres

cégeket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Legjobb munkahelyek,

tizenötödször . . . . . . . . . . . . . . . . .13

Egyenlõ bér jár a belsõs és a kölcsönzött munkavállalóknak . . . 13

Már a kis- és középvállalkozások is kiszervezik tevékenységeiket . . . . . 14

MGYOSZ-HÍREKAlapítvány a matematikai

örömökért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15MGYOSZ-támogatás a Rajk

Szakkollégium munkájához . . . . . .16

EURÓPAI UNIÓKörforgásos gazdaság: új program

a versenyképességhez . . . . . . . . . 17Megállapodás az európai uniós szintû

kiberbiztonsági szabályozásról . . . . 18

KÖNYVJELZÕTegyünk az élhetõ világért! . . . . . . . . 19Történelem ezer tárgy

közremûködésével . . . . . . . . . . . . . 20

TARTALOM

Boldogabb,sikeresebb új évet kívánunk!

LV. ÉVFOLYAM, 2015. 10. SZÁM

FÓKUSZBAN

százalék), Portugália (78 százalék), Szlo-vákia (77 százalék), Észtország (76 száza-lék) Litvánia (75 százalék) és Görögország(73 százalék) következik. A maradék hat ország közül Lengyelor-szágban és Magyarországon az egy fõrejutó GDP egyaránt 68 százaléka volt azuniós átlagnak. A sereghajtó Lettország-ban 64, Horvátországban 59, Romániában55, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ezaz arány.

EGYÉNI FOGYASZTÁSAz egy fõre jutó GDP ugyan gyakranhasználatos az országok jóléti szintjénekmutatójaként, azonban nem feltétlenülalkalmas a háztartások életszínvonalánakkifejezésére. Ez utóbbi célra jobban meg-felel az egy fõre jutó tényleges egyéni fo-gyasztás (Actual Individual Consumption,AIC). Az AIC-mutatót nézve is Luxemburgaz elsõ, az EU-s átlag 141 százalékával ésBulgária az utolsó az átlag 51 százalékával.Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxem-burg mögött Németország (123 százalék),Ausztria (122 százalék), Dánia (115 száza-lék), Nagy-Britannia (115 százalék), Bel-gium (114 százalék), Finnország (114százalék), Hollandia (113 százalék),Franciaország (112 százalék) és Svéd-ország (111 százalék). Az átlagnál legfel-jebb 30 százalékponttal alacsonyabb kate-

Az Európai Unió statisztikai hivatala(Eurostat) által kiadott jelentés a tava-

lyi, végleges adatokat is tartalmazza.Nincs változás abban sem, hogy 2012 és2013 után tavaly is Bulgária volt az EurópaiUnió legszegényebb országa, amelyneklemaradása óriási még a középmezõnyhözképest is. Magyarország mindkét kategó-riában a lista utolsó negyedébe került 68,illetve 63 százalékos eredménnyel. Tavaly Luxemburgban az egy fõre jutóGDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak.Jócskán lemaradva, a második helyen állÍrország, az átlag 134 százalékával. Az utol-só helyezett Bulgáriában ez az arány mind-össze 47 százalékot tesz ki. Összesen 11tagállamban – Luxemburg és Írország mel-lett Hollandia (131 százalék), Ausztria (130százalék), Dánia (125 százalék), Német-ország (124 százalék), Svédország (123százalék), Belgium (119 százalék), Finnor-szág (110 százalék), Nagy-Britannia (109százalék) és Franciaország (107 százalék) –haladta meg az uniós átlagot az egy fõrejutó GDP.Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttalalacsonyabb kategóriába ugyancsak 11ország került be. Megközelítette az átlagotOlaszország (96 százalék) és Spanyol-ország (91 százalék), majd sorrendbenCsehország (85 százalék), Málta (84 száza-lék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82

Egy fõre jutó GDP 2014-ben ( EU=100)

Luxemburg 266Írország 134Hollandia 130Ausztria 130Dánia 125Németország 124Svédország 123Belgium 119Finnország 110Nagy-Britania 109Franciaország 107Olaszország 97Spanyolország 91Csehország 85Málta 84Szlovénia 83Ciprus 82Portugália 78Szlovákia 77Észtország 76Litvánia 75Görögország 73Lengyelország 68Magyarország 68Lettország 64Horvátország 59Románia 55Bulgária 47

MAGYAR GYÁRIPAR

3

LUXEMBURG MARADTEURÓPA LEGGAZDAGABB ORSZÁGA 2014-BEN ISTovábbra is Luxemburg az Európai Unióleggazdagabb tagállama: vásárlóerõ-paritá-son számolva az egy fõre jutó bruttó hazaitermék (GDP) és az egy fõre jutó ténylegesegyéni fogyasztás (AIC) alapján: Magyar-ország elõbbiben 24., utóbbiban a 25. he-lyen van a 28 tagállam között.


KSH: KÖZELEBB AZ UNIÓSÁTLAGHOZ

Magyarország gazdasági fejlettsége 6százalékponttal került közelebb az uniósátlaghoz 2004 és 2014 között, tavaly azegy fõre jutó magyar GDP az EU-28átlagának 68 százaléka volt, míg a csat-lakozás évében 62 százaléka – közli aKözponti Statisztikai Hivatal (KSH) legfris-sebb kiadványa. A Statisztikai tükörszerint 1995-ben Magyarország egy fõrejutó GDP-je az Európai Unió jelenlegi 28tagállama átlagának 51 százalékát érte el.Az uniós csatlakozás évében, 2004-ben –egy viszonylag dinamikus felzárkózásiidõszakot követõen – ugyanez az arány 62százalék volt. 2004-ben Magyarország azEU-n belül a 20. helyet foglalta el. A fel-zárkózás ellenére Magyarország – a ha-sonló fejlettségû Lengyelországgal együtt– az uniós rangsorban most a 23. helyetfoglalja el.

góriában 12 ország szerepel: Olaszország(98 százalék), Írország (96 százalék),Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88százalék), Görögország (83 százalék), Por-tugália (83 százalék), Litvánia (81 százalék),Málta (79 százalék), Szlovákia (77 százalék),Csehország (76 százalék), Szlovénia (75százalék) és Lengyelország (74 százalék).A maradék hat ország csoportját Észtországvezeti 68 százalékkal, majd Lettországkövetkezik 65 százalékkal, Magyarország63 százalékkal, Horvátország 60 száza-lékkal, Románia 57 százalékkal, végül pedigBulgária 51 százalékkal. Az egy fõre jutó tényleges egyéni fo-gyasztás területén az elõzõ három év so-rán nagyjából stabil volt a teljesítmény azországokban. Mindazonáltal 2012-höz ké-pest egyértelmû javulás mutatkozott abalti köztársaságokban, Csehországban ésSzlovákiában, csökkenés pedig Olasz-országban és Cipruson – olvasható az MTIösszefoglalójában.

EURÓPAI PROGRAMA közölt adatok az Európaiösszehasonlítási programnevû nemzetközi statisztikaiegyüttmûködés keretébenkészült számítások ered-ményein alapulnak. A prog-ramban 37 európai ország és az Eurostat mûködikközre, célja az egyes orszá-gok nemzeti valutáira érvé-nyes vásárlóerõ-paritásokszámítása.

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

4

A 10 legújabb fogyasztói trend 2016-ban:a mesterséges intelligencia rövidesen átveszi az okostelefonok képernyõjének szerepét

A z idei jelentés szerint a fogyasztókúgy vélik, a mesterséges intelligencia

(MI) rövidesen lehetõvé teszi, hogy kap-csolatba lépjünk a tárgyakkal okostelefon-képernyõ nélkül. Sõt, az okostelefon-fel-használók 50%-a szerint az okostelefon ötéven belül már a múlté lesz.

A jelentés arra is rámutat, hogy a hálózat-ba kapcsolt technológiák átvétele és ter-jedése minden korábbinál nagyobb se-bességgel történik, és a tömegpiaci fel-használásra sokkal gyorsabban kerül sor.Ennek következtében jelentõsen lecsök-

ken azon idõszak hossza, amikor a koraialkalmazók (early adopters) másokra gya-korolt hatása erõs.

A jelentés kiemeli, hogy a fogyasztók vá-rakozásai szerint a mesterséges intelligen-cia rövidesen átveszi az okostelefonok ké-pernyõjének szerepét. A hálózatba kap-csolt technológiák minden korábbinálgyorsabb elterjedése miatt a korai alkal-mazók befolyása csökken. A fogyasztók80%-a szeretné a technológiai újításokatlátása, hallása és memóriája javítására isalkalmazni.

A fogyasztói trendekrõl szóló éves jelentés ötödik kiadásában az Ericsson Consu-merLab a 2016-os év, és az azt követõ idõszak 10 legújabb fogyasztói trendjérõlszámol be.

A JELENTÉSA „10 legújabb fogyasztói trend2016-ban” címû kiadvány azEricsson ConsumerLab globáliskutatási programjának része-ként, a fogyasztói véleményekszéles köre alapján készül. A legszélesebb trend 24 ország1,1 milliárd lakosának, míg alegszûkebb trend 10 nagyváros46 millió városi okostelefon-fel-használójának reprezentatívmintáján alapul.


FÓKUSZBAN

7. Sürgõsségi chat

A közösségi hálózatok válhatnak a sürgõs-ségi szolgáltatók riasztásának elsõdlegescsatornájává. A fogyasztók 60%-át érde-kelné egy katasztrófa-információs alkal-mazás.

8. Szenzorok a testben

Testünkben szenzorok figyelhetik az élet-funkciók megfelelõ mûködését, komolyáttörést hozva a korai diagnosztikában. Afogyasztók 80%-a szeretné a technológiarévén érzékszerveit és kognitív képes-ségeit – látását, hallását, memóriáját – is„felturbózni”.

9. Hackerek mindenhol

A legtöbb okostelefon-felhasználó szerinta hackerek és a vírusok továbbra is komolyproblémát jelentenek. Pozitív mellékha-tásként azonban egyötödük jobban bízikazokban a társaságokban, amelyek márestek hackertámadás áldozatául, de sike-resen megbirkóztak a problémával.

10. Önjelölt újságírók

A fogyasztók minden korábbinál többinformációt osztanak meg egymással, ésúgy gondolják, ez növeli társadalmi be-folyásukat. Több mint egyharmaduk úgygondolja, hogy korrupt társaságokkalszemben hatékonyabb megoldás az onlineleleplezés, mint a rendõrségi feljelentés.

2016 ÉS AZ AZT KÖVETÕ IDÕSZAK LEGÚJABB FOGYASZTÓI TRENDJEI:

1. A hálózatba kapcsoltság átírja élet-vitelünket

Az emberek 80%-a már tapasztalja a jelen-séget, hogy a felhasználók számánaknövekedésével az online szolgáltatásokkínálta elõnyök egyre nagyobbak. Vi-lágszinten már a fogyasztók egyharmadarészt vesz valamilyen formában a meg-osztáson alapuló gazdaságban (sharingeconomy).

2. A streaming a fiatalok körében máréletforma

A tizenévesek minden más korcsoportnáltöbb YouTube videó tartalmat néznek. A16-19 éves korosztály 46%-a napontalegalább egy órát tölt a YouTube-on.

3. Az MI kiszorítja a képernyõt

A mesterséges intelligencia (MI) lehetõvéteszi a közvetlen interakciót a tárgyakkal,és ehhez nem lesz szükség az okostelefonképernyõjére. Az okostelefon-felhasználók50%-a úgy gondolja, hogy öt éven belül azokostelefon már a múlté lesz.

4. A virtuális valósággá válik

A fogyasztók virtuális technológiát szeret-nének a mindennapi tevékenységekhez,például a sporthoz és a videótelefoná-láshoz. 44%-uk akár az ételt is 3D nyomta-tóval állítaná elõ.

5. Érzékelõs otthonokAz okostelefon-felhasználók 55%-a szerintaz építkezéshez használt téglákba öt évenbelül szenzorok kerülhetnek, amelyek fi-gyelik a penészedést, szivárgást és elekt-romos meghibásodásokat. Az intelligensházak fogalmát alapjaiban kell felülvizs-gálni.

6. Ingázás, hatékonyan

Az ingázók szeretnék idejüket hatékonyankihasználni, és nem csak passzívan eljutniA-ból B-be. 86%-uk szívesen használnaszemélyre szabható ingázási megoldá-sokat.

FUTURISZTIKUS TRENDEK„Néhány trend futurisztikus-nak tûnhet. De a fogyasztóiérdeklõdés és kereslet iga-zán erõs az új interakciósparadigmák – a mesterségesintelligencia (MI) és kiter-jesztett valóság (AR) – vala-mint az online érzékelõkiránt. Ez azt jelenti, hogyrövidesen új fogyasztói ter-mékkategóriák jelenhetnekmeg, és teljes iparágakalakulhatnak át ezen igényekkiszolgálására” – mondtaMichael Björn, az EricssonConsumerLab kutatási igaz-gatója.

MAGYAR GYÁRIPAR

5


nek mértéke, aránya és idõbeni felfutásaszereplõnként eltérhet.Mostanában azonban egyre több a bel-vagy külpolitikai megfontolásból (mindigvan olyan szempont, ami alapján jogosan)elhatározott szankció, utazási nehezítés,kereskedelmi tilalom. Ez mind nem a glo-bális növekedés irányába mutat.Miközben a hazai makroadatok madár-távlatból megnyugtatóak, de „hallgat a fel-szín, de – legalábbis a vájtabb fülûeknek -fecseg a mély”: a fenntartható növeke-déshez alacsonyak a beruházások, kevésaz olyan export árualap-bõvülés, amelyhazai döntésközpontú vállalatokhoz kap-csolódik. A belsõ fogyasztás szerencséreelmozdult egy nagyon alacsony szintrõl,és a várható reálbér-emelkedések továbbilökést adhatnak. Reméljük, hogy a fo-gyasztás növekedése az elõzõ évtizedközepének boomjánál kevésbé jelentimportnövekedést, és jobban húzza felfeléa hazai gazdaságot.A megfelelõ munkaerõ elérhetõsége egyév alatt jelentõs kihívás lett a gazdaságminden szereplõje számára, és ez a hazaiszereplõket, különösen a kkv-kat hozzanehéz helyzetbe. Komoly kihívást jelent akövetkezõ év(ek)re, hogy az emelkedõegységnyi idõre vonatkozó munkaerõkölt-séget tudja-e ellensúlyozni a hatékonyság

LAKATOS PÉTERAZ OKTATÁS HATÁROZZA MEG AZORSZÁG GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁT

A most végéhez közeledõ év a világbantörténõ események szempontjából dep-resszív volt a számomra. Számos olyanszituáció fordult elõ, olyan szófordulatokathallhattunk a nemzetközi diplomáciában,amilyeneket 55 éves létemre csak olvas-mányélményeimbõl ismertem. Szomszé-dos európai országok vezetõi kígyót-békátkiabáltak egymásra, az orosz gép lelövéseharci cselekmény hiányában egyszerre jut-tatta eszembe a szarajevói merényletet ésa kassai provokációt. Ez nem jó elõjel a gazdaság szereplõiszámára, még ha rövid távon megy is a sze-kér. A gazdasági életrõl megtanultuk, hogynem egy nulla összegû játszma: az együtt-mûködés, a koordináció, az információkmegosztása mellett 1+1 az könnyen lehettöbb mint 2. Akik az egyik termékcsoportesetén konkurenciák, egy másik termékesetén lehetnek egymás beszállítói, és egyharmadik területen tulajdonostársak. Ennek az országok között, és nemcsakgazdasági értelemben is így kell(ene)mûködnie. A szabadkereskedelmi megál-lapodások összességében gyarapodást je-lentettek a résztvevõknek, de persze en-

Lakatos Péteralelnök,

a Videoton vezérigazgatója

„Az oktatás átalakításán túla kormányzattal szembeni

elsõdleges elvárásom, hogyaz államapparátus leépítésén

és a munkaerõpiacrólkiszorultak kreatív módontörténõ visszavezetésénkeresztül a munkaerõ-

kínálatot javítsa.”

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

6

MILYEN VOLT 2015,MILYEN LEHET 2016?

A „minden megtörténhet” érzése lengi át a mostani körkérdésünkre adott válaszokat.Az idei év mérsékelten jó volt, ám a cégekmár küzdöttek a képzett és kevésbé kép-zett munkaerõ hiányával. Ez a gond ajövõben tovább élesedhet... Tehát: milyenvolt 2015, s milyen lehet 2016? Négy alelnök, négy válasz.


KÖRKÉRDÉS

legvonzóbb, legérdekesebb desztinációjá-nak tartják, melyet tovább erõsít a jó ár-érték arány. A SZÉP Kártya és a meg-növekedett diszkrecionális jövedelmektovább serkentették a belföldi forgalmat.A jó forgalom mellett is a szállodák gaz-dálkodási feltételei nehezek, ugyanis amagas elvonások következtében nemmarad, vagy kevés forrás marad felújítá-sokra, pótlásokra, a jól képzett munkaerõmegfizetésére. Az ágazat ma már súlyosszakemberhiánnyal küszködik.Mindent figyelembe véve, 2016-ra további3-5 százalékos vendég- és 7-8 százalékosbevételnövekedésre számítok, amennyi-ben a tartós terrorizmus veszély nem gá-tolja az utazásokat.

HÁZI ZOLTÁNSOK A BIZONYTALANSÁG 2016-RAAz idei év rosszabb volt, mint 2014, devalószínûleg jobb, mint amilyen 2016 lesz– valahogy így szól a viccbeli megfogal-mazás. De esetünkben tényleg így van. ANagybani Piac idei évét meghatározta akormány gazdaságfehérítési csomagja: azekáer-rendszer (útnyilvántartás) bevezeté-se év elején visszaesést hozott a piacon.Talán azért, mert sokan tartottak e szigorúnyilvántartástól, meg nehézkes is volt abevezetése. Aztán pár hónap alatt kon-szolidálódott a helyzet. Közben azt tapasz-taltuk, hogy a zöldség-gyümölcs keres-kedelmet is elérte a centralizálódási hul-lám: egyre kevesebb a kereskedõ a pia-con, Ezzel párhuzamosan a vásárlók szá-ma is csökkent. Ez nem jelentette azt,hogy kisebb lett volna a kínálat, inkábbazt, hogy az is hullámzott. A mezõgaz-daság szélsõséges évet zárt, ami meglát-szik a mérsékeltebb eredményeken is.Aztán nyáron, a nagy meleg hatására hir-telen kínálati piac alakult ki. Bõ termésvolt, a kereslet azonban nem tartott ezzellépést. Mi úgy éreztük, hogy a kimutatott fo-gyasztásnövekedés inkább csak a folya-matok kifehérítésének eredménye, s nemvalóságos növekedés volt. Összessé-gében 2015-öt jó közepes évnek minõ-síteném.2016- ra vonatkozóan sokkal több bizony-talanságot érzek, ezért azt gondolom,valóban nehezebb lesz, mint az idei. A miterületünkön biztosan. Már csak azért is,mert idáig csak ez az egy nagybani piaclétezett, 2016-ban viszont a CBA be-

növekedése, és ezáltal emelkedik-e, és haigen, milyen mértékben az egységnyi ter-mék elõállításához szükséges munkaerõ-költség.Sok vállalat kényszerül a belsõ szervezetoptimalizálásán, modern gyártási tech-nológiák, és különösen az információtech-nológia (IoT, stb.) alkalmazásán keresztül ahatékonyság javítására, az „egyszerû”extenzív fejlõdés ebben a környezetbenmár egyre gyakrabban nem elég. Ez iskülönösen nagy kihívás a hazai cégekszámára, amelyek nem egy nemzetközivállalatcsoport kidolgozott folyamataitültetik át, hanem maguknak kell kialakíta-niuk az optimalizált folyamatokat.Ezek a kihívások is azt indokolják, hogy azoktatás (az elmaradt térségek közok-tatásától az elitegyetemekig) határozzameg az ország gazdasági potenciálját akövetkezõ évtizedekre. Az oktatásnak túlkell lépnie a tételes tudás megkövete-lésén és a rendelésre képzett szakem-berek kibocsátásán. Jól kommunikáló éskooperáló, képzeletgazdag, modern gon-dolkodású embereket kell minden szintenkibocsátania, akik a folyamatosan változóelvárásoknak meg tudnak felelni. Az ok-tatás ilyetén átalakításán túl a kormányzat-tal szembeni elsõdleges elvárásom, hogyaz államapparátus leépítésén és a munka-erõpiacról kiszorultak kreatív módontörténõ visszavezetésén keresztül a mun-kaerõ-kínálatot javítsa.A kormányzat és a vállalkozások közös fe-lelõssége és kiemelt feladata a következõévekre a piacgazdaság és a tiszta versenybecsületének a meg- illetve visszaszer-zése. Hosszú távon fenntartható gazdasá-gi növekedés enélkül lehetetlen.

DR. NIKLAI ÁKOS NÖVEKEDÉS A TERRORIZMUSÁRNYÉKÁBANMagyarország turizmusa az idei évben – avilágpolitikai nehézségek, hatások ellenére– tovább nõtt, követve, sõt meghaladva anemzetközi trendeket. A belföldi vendég-éjszakák száma 6,3 százalékkal, a külföldipedig 5,6 százalékkal nõtt az év elsõ 10hónapjában. Ennél még erõteljesebben,11 százalékkal nõttek a bevételek. Ugyan-akkor különösen gyógy- és wellness szál-lodáknak nehézséget okozott az oroszvendégforgalom 25 százalék feletti vissza-esése. Beutazásban Budapest kiemel-kedõen teljesített, ma már a világ egyik

Dr. Niklai Ákosalelnök,

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

elnöke

„Budapest kiemelkedõen teljesített, ma már a világ

egyik legvonzóbb,legérdekesebb desztinációja”

Házi Zoltán alelnök,

a Budapesti Nagybani Piac Zrt.vezérigazgatója

„A kimutatott fogyasztás-növekedés inkább csak

a folyamatok kifehérítésénekeredménye, s nem valóságos

növekedés volt.”

MAGYAR GYÁRIPAR

7


az üzleti környezet kedvezõbbé válása nél-kül nem lesz tartós növekedés. A „bármimegtörténhet” lehetõsége fékezi a befek-tetéseket és lényegében csak azok bõvítika tevékenységüket, akik kiismerik magu-kat a magyar valóságban. A kiszámít-hatóság javulása nélkül a magyar adósság-besorolás felminõsítése is elhúzódhat, pe-dig a számok alapján már régen indokoltlenne és szükségünk is lenne rá.Az idei év fontos eredménye, hogy a har-madik éve növekvõ lakossági reálbérekhatására a fogyasztás is érdemben nö-vekedett. Bár a lakosság döntéseiben to-vábbra is meghatározó szerepe van a vál-ság elõtt felhalmozott adósságok le-építésének, és az óvatossági megtakarítá-soknak, a gazdaság növekedéséhez azelmúlt idõszakban egyre erõteljesebb volta fogyasztás hozzájárulása és ez méginkább így lesz a jövõ évben. A bõvülõfogyasztás a kiskereskedelmi forgalommellett a turisztika-vendéglátás ágazat-ban is jól érezhetõen megjelent éshosszú idõ után lendületet vett a lakás-piac is.A viszonylag gyors növekedés ellenéretovább javult a külkereskedelmi és fizetésimérleg, folytatódott a külsõ adósságleépítése, kedvezõen alakultak a kamatok.Ehhez persze a jó gazdasági teljesítménymellett hozzájárult a kedvezõ világpiacihelyzet is, az energiahordozók és a nyers-anyagok árának radikális csökkenése,valamint a pénzpiaci likviditás bõség.Számszerûen jó évet hagyunk magunkmögött, de ha minden a megszokottkeretek között halad tovább, akkor lehet,hogy több évet kell várni egy hasonlóan jóévre. Szerintem 2016-ra kevés lesz, hacsak a bankadó kismértékû csökkentése,az szja 1 százalékos csökkentése, néhányáfakulcs mérséklése és az államközpon-túság további térnyerése jelenti a gaz-daságpolitikát. A jövedelemcentralizáció mérséklése, azadóék csökkentése, az oktatásra, kuta-tás-fejlesztésre fordított kiadások növe-lése, a munkaerõ-kiáramlás megállításanem halasztható tovább. Ezért azt várom,hogy 2016-ban – az EU források mielõbbihatékony felhasználását lehetõvé tevõkormányzati intézkedések mellett – a ver-senyképességet javító gazdaságpolitikailépések kidolgozása lesz a fókuszban. Elkell kerülni, hogy a rövid távú szempon-tok és a hatalmi, politikai érdekek felülír-ják a gazdasági racionalitást.

ruházásban átadnak egy másodikat is,Szegeden, 14 ezer hektáron. Azt gondo-lom, ez jelentõs hatással lehet a mi mun-kánkra is. A kereskedelmi cégek logisztikaiközpontjai Budapesten vannak, tehátlogikus lenne, ha a tárolás itt maradna. Áma termelés központja inkább az Alföldönvan. A kérdés tehát, hogy a hegy megy aMohamedhez, vagy Mohamed a hegy-hez… Az biztos, éles verseny lesz, s eb-ben a költségelemek jelentõs hatássallesznek az érintettek döntésére. Úgylátjuk, hogy mivel az EU-pályázatok csak2015 decemberében jelentek meg, ezek-bõl nem várható jelentõs fejlesztés-beruházás 2016-ban, vagy legalábbis méga hatásukkal nem kell számolni. Ezértinkább 2017-re látok ebbõl növekedésihatást. Az idõjárás mindig nagy kérdés amezõgazdaságban, ám a felmelegedéshatása már érzõdik, ezért a kertészetiágazatban, azaz a zöldség-gyümölcs ter-mesztésben az öntözés fontossá válhat.Kérdés, bírják-e ezt költségben a terme-lõk. A fogyasztást is bizonytalannak látom:a kifehérítés megtörtént talán 2015-ben,tehát elvben lehet valóságos növekedésis. Itt tehát van némi remény. Az év egé-szét azonban nehéznek, s nagyon bizony-talannak látom.

MIKLÓS LÁSZLÓ:A „BÁRMI MEGTÖRTÉNHET”LEHETÕSÉGE FÉKEZI A BEFEKTETÉSEKET 2015 a bevált úton történõ tovább haladáséve volt: szigorú költségvetési politika, azadóbeszedés hatékonyságát javító továbbilépések, a lakossági reáljövedelmeket nö-velõ, valamint az uniós források maradék-talan felhasználását lehetõvé tevõ kor-mányzati intézkedések. Ezek rövidtávon jóeredményeket hoztak, de egyre láthatóbb,hogy a válságkezelés idõszakán túljutva ezkevés lesz a felzárkózást biztosító, meg-felelõ mértékû gazdasági növekedés fenn-tarthatóvá tételéhez. A növekedési ütemmég jó, de csökkenõ dinamikájú, és ami aleginkább aggasztó, hogy a beruházásoknövekedése mérséklõdik a legjobban.Pedig ebben az évben még bõven voltuniós forrás és az MNB Növekedési Hi-telprogram Plusz programja is rendel-kezésre állt. Mintha a kormány nem vennéelég komolyan azt, hogy a gazdaságpoliti-ka stabilabbá és kiszámíthatóbbá válása,

Miklós László alelnök,

a Földgázszállító Zrt. igazgatóságának tagja

„Számszerûen jó évethagyunk magunk mögött,

de ha minden a megszokottkeretek között halad tovább,akkor lehet, hogy több évet

kell várni egy hasonlóan jó évre."

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

8


CÍMLAPINTERJÚ

MAGYAR GYÁRIPAR

9

zött volt cserélõdés, a 2008-as válság ná-lunk is érzõdött, de a szövetség magja 17éve stabil. Emiatt a szövetségünket is-merik, és elismerik a régióban.MGy: Vas megye adottságait tekintve aszerencsésebb megyék közé tartozik, alegfontosabb gazdasági mutatókban amegyék elsõ harmadában foglal helyet.Érezhetõ ez a vállalatok aktivitásában is?KJ: Azzal, hogy Vas megye a szerencsé-sebb megyék közé tartozik, csak részbentudok egyetérteni. Kétségtelen, hogyAusztria közelsége a rendszerváltáskorsok lehetõséget adott a magyar vállalko-zóknak és sokat számított a nemzetközicégek Vas megyei letelepedésénél is.Ugyanakkor ez a jó földrajzi elhelyezkedésegyben a hátrány is volt az elmúlt 25 év-ben. A fejlesztési pénzek odaítélésekorVas megyét mindig hátrébb sorolták, hi-szen ott úgyis kolbászból van a kerítés,pedig mi tudtuk leginkább, hogy mennyireszükség lenne az infrastruktúra fejlesz-tésére. Sosem hittem volna, hogy 25évvel a rendszerváltás után még mindignem készül el a Szombathelyt Gyõrrelösszekötõ autópálya, pedig ez a Balti-tengert, és az adriai kikötõket összekötõnemzetközi fõút része. De kivártuk, jövõreelkészül, és emiatt azt várom, hogy Vasmegye és benne Szombathely fejlõdése akövetkezõ évben robbanásszerû lesz.Emiatt és a városban folyó egyéb fej-lesztések miatt úgy gondolom, hogy a kö-

Magyar Gyáripar: Ön az MGYOSZ alel-nöke, s a Vas Megyei GYSZ alapítóelnöke. Honnan indultak, s hová jutottak? Dr. Kondor János: 1998-ban, egy háromországra kiterjedõ cégcsoport egyik tulaj-donosaként, tulajdonostársammal, Sran-ger Lászlóval úgy döntöttünk, hogy a sike-res gazdasági tevékenység mellett sze-retnénk segítõi, alakítói lenni Nyugat-Magyarország gazdasági fejlesztésének.Politikai ambíciónk nem voltak, elsõsorbana gazdasággal szerettünk volna foglalkoz-ni, megyei, regionális szinten. Mivel a ré-gióban akkor még nem volt az MGYOSZ-nak megyei szövetsége, dr. Parragh Lász-ló, az MGYOSZ akkori alelnöke felkért aVas Megyei Munkaadók és GyáriparosokSzövetsége létrehozására. A VMGYSZ-t27 taggal hoztuk létre, fele magyar tulaj-donú kis- és középvállalat volt, a másikfele pedig nemzetközi nagyvállalat. Atagokat nem kellett toborozni, tulajdon-képpen az elsõ hívó szóra jöttek az alakulóközgyûlésre. Már az alapításnál felkértük abelépésre az Opel Szentgotthárd Kft.vezetõit is. Õk azt mondták, elõször meg-nézik, mit produkál az új szövetség, ésmajd csak utána döntenek a belépésrõl.Így is lett, három év munkával sikerültõket is megnyerni a tagságra, olyannyira,hogy azóta is az Opel Szentgotthárd adja aVMGYSZ társelnökét. Tehát 27 taggal ala-kultunk, afféle elit klubként, és ma is 27-en vagyunk. Természetesen a tagok kö-

VAS MEGYE GAZDASÁGA Húzóágazatok: gépipar, gyógyturizmus. 2013 végén42,6 ezer gazdasági szerve-zetet regisztráltak Vas me-gyei székhellyel. A legelter-jedtebb gazdálkodási forma,a korlátolt felelõsségû tár-saság. Mindössze 48 rész-vénytársaság és 101 szövet-kezet mûködött a megyé-ben. A társas vállalkozások99%-a (50 fõ alatti) kis-, azonbelül is döntõen (10 fõ alatti)mikrovállalkozás. Emellett114 (50-249 fõs) közép- és 25(250 fõs és afeletti) nagyvál-lalat mûködött. A külföldijegyzett tõke aránya: 73,0%. A GDP/lakos mutató alapjánaz országos mezõnyben anyugat-dunántúli régióhosszú ideje tartja kedvezõpozícióját, hiszen Közép-Ma-gyarország után a másodikhelyen áll.

8

VAS MEGYEI GYOSZ: 27 TAGGAL ALAKULTAK, S ENNYIEN MARADTAK IS

„Vas megyét mindig hátrébb sorolták, mertott kolbászból van a kerítés is” – mondjaironikusan dr. Kondor János, a Vas MegyeiGYSZ elnöke. Ezért úgy látja, nem csak elõnya nyugati közelség. Az alábbi interjúban Vasmegye gazdasági életébe is betekintünk.


MAGYAR GYÁRIPAR

CÍMLAPINTERJÚ

10

aminek eredményeként együttmûkö-dési megállapodást is kötöttek grazipartner szervezetükkel. Milyen itthon ishasznosítható tapasztalatokat szerez-tek az úton? KJ: Szövetségünk megalakulását követõ-en egyik elsõ lépésünk volt a Stájer Gyár-iparosok Szövetségével való kapcsolatfel-vétel. A 2008-as válság ebben törést oko-zott, és lényegében tavaly – részben egyMGYOSZ-os európai uniós projekt része-ként – ismételten felvettük a kapcsola-tokat, nemcsak a Stájer, hanem a Bur-genlandi és Karintiai Gyáriparos Szövet-séggel is. Sok jó tapasztalatot tudunk át-venni tõlük. Jelen voltunk pl. Eisenstadt-ban azon a rendezvényen, amelyet a bur-genlandi szövetség szervezett a tar-tományi választásokon induló pártok szá-mára. A pártok képviselõinek az volt a fela-data, hogy véleményt formáljanak a bur-genlandi szövetség által készített fej-lesztési stratégiáról. Õszintén be kell valla-nunk, mi még nem tartunk itt. Az osztrákpartnerekkel folytatott egyeztetésekbõl azderült ki, hogy nagyon sok mindenbenhasonló problémákkal küzdenek, mint mi:ott is hiányzik a szakképzett munkaerõ, s azinfrastruktúrának, és a kreatív iparnak is van-nak hiányosságai. A szakképzett munkaerõhiányát látják a legnagyobb problémának,ahogy mi is. A magyar munkaadóknak vilá-gosan látniuk kell, hogy a jó szakemberekérteurópai szintû verseny folyik, és ez bizony amagyar szakmunkás béreket is biztosanfolyamatosan emelni fogja.MGy: Ön, aki megyei elnökként azországos szervezet egyik alelnöke is,hogyan látja az MGYOSZ megyei ésországos jövõjét?KJ: A VMGYSZ jövõjét pozitívan látom,megtaláltuk a helyünket a megyében és arégióban. Túlzás nélkül állíthatom, hogy azelmúlt 17 éves tevékenységünkkel sike-rült megszereznünk azt a tekintélyt, aminélkül nem lehet eredményes munkaadóiérdekvédelmet folytatni. Az MGYOSZ-szalösszefüggésben kritikusabb a vélemé-nyem. Országos szinten alapprobléma –és ez a politikának tökéletesen megfelelõállapot – hogy ma Magyarországon 9 mun-kaadói szövetség mûködik. Már régen elkellett volna indulni egy integrációs folya-matnak. A mai helyzetben egyetlen mun-kaadói szervezet sem tud országosan ha-tékony munkaadói érdek-képviseleti tevé-kenységet kifejteni. Tagjaink sokszor hiá-nyolják az együttes fellépést az ország

vetkezõ években Szombathely ismét aNyugat Királynõje lesz.MGy: A Vas Megyei GYSZ-nak többjelentõs multinacionális vállalat is atagja. Mit adnak és mit kapnak a vál-lalkozások a tagsággal?KJ: A megyében tevékenykedõ nemzet-közi vállalatok mindegyike önmagában isnagyon jelentõs fejlesztéseket hajtott vég-re, a fejlesztések folyamatosak. A nagy-vállalatok szembesültek elõször a nyugat-magyarországi munkaerõhiánnyal, illetve aszakmunkásképzés, a felsõfokú mûszakiképzés anomáliáival, ezért összefogott amegye 7 legnagyobb nemzetközi cége, ésletettek egy koncepciót Vas és Zalamegye politikai vezetõi elé, a Nyugat-Pannon Jármûipari és MechatronikaiKözpont létrehozásáról. A Központ alapítóia megyei jogú városok mellett a kétmegye kamarái és a Zalai és a Vas megyeiMunkaadók és Gyáriparosok Szövetségelettek. A projekt idõközben kiemelt kor-mányprogram lett. A stratégiai döntéseketa 7 nagy cég vezetõi által létrehozottTanácsadó Testület hozza, melybõl négynagyvállalat Szövetségünknek is tagvál-lalata. Ez esetben is bebizonyosodott,amit régóta hangsúlyozunk: ha a politikaés a gazdaság szereplõi egy jó célérdekében összefognak, akkor csodákraképesek. Az elsõ csoda a szombathelyigépészmérnök képzés már létrejött, ez évszeptemberében a Nyugat-Magyarországiegyetemen elindult a duális gépészmérnö-ki képzés. Szövetségünk tagvállalataifontosnak tartják a társadalmi felelõs-ségvállalás ügyét is. Az országban elsõkközött 2010-ben, a válság mélypontján azegyházmegyei karitásszal együttmûködvelétrehoztuk a Kríziskamra projektet. Ennekkeretében tagvállalataink, a TDK Epcos ésa Cellcomp Kft. közel 300 megváltozottképességû munkavállalót foglalkoztatnak. Szövetségünk a tevékenysége során ki-emelt figyelmet fordít a megye munka-adóinak érdekképviseletére, a számukrafontos területeken a lobbitevékenységre,így pl.: infrastruktúra fejlesztés, szak-képzés, területfejlesztés területén. Na-gyon sikeresek konferenciáink, rendez-vényeink, amelyeket a Megyeházán ren-dezünk, és amelyek nemcsak tagjainknakfontosak, de a megye közéletében ismeghatározó jelentõségûek.MGy: A közelmúltban az MGYOSZ-szalközösen egy uniós pályázat keretébenAusztriában jártak tapasztalatcserén,

ÖSSZEFOGÁSA Nyugat-Pannon Jármûipariés Mechatronikai Központalapvetõ célja egy olyan jár-mûipari, gépipari, mechatro-nikai és kapcsolódó ágazatiipar- és gazdaságfejlesztésmegszervezése és lebonyo-lítása, amely lehetõvé teszi,hogy a térség nemzetköziversenyképessége – a jár-mûipari, elektronikai ésegyéb gépipari területeken –jelentõsen növekedjen, afoglalkoztatás a fejlesztendõágazatokban tartósan és fenntarthatóan biztosíthatólegyen. A koordinált térségiiparfejlesztés további céljaegy intelligensen szakosodórégió kialakítása a Zalaeger-szeg–Szombathely–Szent-gotthárd térségben, ahol ajármûipari-gépipari-elektro-nikai gyártó- és beszállítóibázis összhangban vanbrüsszeli S3 (Smart Specia-lization Strategy) prioritással.


CÍMLAPINTERJÚ

MAGYAR GYÁRIPAR

11

válságnak. A világ vezetõi a jegybankipénznyomtatással véleményem szerintellõtték az utolsó töltényüket is, és a prob-léma ennek ellenére nincs megoldva.Nagyon rossz érzéssel figyelem a világbanzajló folyamatokat, szemünk elõtt folyik avilág újrafelosztása a nagyhatalmak között.Ebben a játszmában az elöregedett,elkényelmesedett Európa már nem világ-hatalmi tényezõ.A migránskérdés véleményem szerinthárom dologra mutatott rá; nem tarthatófenn a világban a megtermelt javak jelen-legi elosztásának rendszere, a világ másrészén élõ emberek is jobban akarnak élni,a klímaváltozás problémáját az emberi-ségnek sorskérdésként kell kezelni, ésharmadikként az Európai Uniót rendbe kelltenni az európai uniós határok közösvédelmétõl a pénzügyekig bezárólag. Haezekben a kérdésekben nem lesz elõre-lépés, akkor újabb emberáradatokkal, há-borúkkal kell az emberiségnek és benneEurópának szembe néznie.MGy: Az ingatlanpiac élénkülése egy-ben a gazdasági növekedés beindu-lását is jelzi. Ön az ingatlanpiacban dol-gozik üzletemberként. Biztatóak a ki-látások?KJ: Azt, hogy a válságnak vége van, én azelõzõek miatt nem merem kijelenteni,annak ellenére, hogy magam is ezt tapasz-taltam a környezetemben. Az én területe-men az ingatlanpiacon ötéves pangás utánmár határozottan láthatóak a növekedésjelei. A bérleti piac jól prosperál, de elõ-készítés alatt van több, nagyobb lakás-építési projekt is, elsõsorban Budapestenés a nagyvárosokban. Az kétségtelen,hogy nagy szükség lenne a lakáspiacon azáfa jelentõs csökkentésére, ezzel mindenkijól járna – véleményem szerint az állam is.MGy: A múltban többször szerveztekközös rendezvény a Zala Megyei GYSZ-szel. Úgy látja, az együttmûködés segí-ti mindkét szervezet munkáját?KJ: Annak idején közremûködtem a Gyõr,a Somogy, a Baranya megyei Szövetségeklétrehozásában és nagyon jó kapcsolatbanvagyunk a Zala megyei szövetséggel, akik-kel közösen munkálkodunk a régió nagyprojektjeiben, a Nyugat-Pannon Jármûipariés Mechatronikai Központ munkájában.Összességében köszönjük, jól vagyunk itta nyugati végeken, és hasonló jókat kívá-nunk az MGYOSZ tagjainak, valamint aMagyar Gyáripar valamennyi olvasójánakis a 2016-os esztendõben. MGY

meghatározó ügyeiben. Azt is be kell látni,hogy a politika világában két dolog fontos:az egyik a szavazat, a másik pedig a gaz-dasági erõ. Egyedül nem vagyunk elégerõsek, véleményem szerint el kellenekezdeni az integrációt. Az MGYOSZ másikproblémájának a megújulás hiányát látom.Adott egy szituáció, egy rendkívül erõs,közel 2/3-os kormány, amellyel nemtudtunk megfelelõ kapcsolatot kialakítani.Miniszteri szinten igen, de elsõ számúvezetõi szinten nem. Tudom, hogy ez nemkönnyû kérdés, de a tagság érdeke aztkívánja, hogy ebben az ügyben is legyenelõrelépés. Én már Széles Gábor elnök-sége idején is kezdeményeztem a VOSZ-hoz hasonlóan, egy széles körû társelnökirendszer bevezetését. Vas megyében ésmásutt is az országban, a magyar gaz-daságban sok rendkívül tehetséges fiatalvan, jól felkészült vállalkozók és cégve-zetõk. Õket kellene megszólítani és velükkellene a vezetést megújítani. Úgy vé-lem, ez a mostani vezetés történelmi fel-adata.A harmadik terület, ahol feltétlenülerõfeszítéseket kell tenni, az a médiábanés elsõsorban a televízióban való jelenlét.Enélkül sem a tagjainkhoz, sem azemberekhez nem jut el az MGYOSZ véle-ménye.MGy: Sokan azt mondják, a válság vissza-vetette a vállalatok szakmai aktivitásátis, hiszen a cégek leginkább saját mun-kájukkal voltak elfoglalva. Hogy látja,vége van már a válságnak? KJ: A válsággal kapcsolatos véleménye-met nehéz néhány mondatban összefog-lalni. 2008 õszén a Lehman-Brothersösszeomlásakor egyértelmûen tudtam,hogy egy nagy világválsággal nézünkszembe. Már 2008 októberében egy kon-ferenciát szerveztünk Világválság 2008?címmel. Én tulajdonképpen lélekben márvártam ezt a válságot. A világ annyira rosszirányba ment, a fogyasztás zsákutcájába, apénzügyek olyan abnormális módon foly-tak a világban a bankoknál és a csalá-doknál is, hogy ebbõl nem jöhetett ki más,mint egy nagy világválság. Az elmúlt kétévben havi, kéthavi rendszerességgel ren-deztünk konferenciákat a válság pénzügyi,gazdasági, morális okairól. Ezekbõl én aztszûrtem le, hogy a világ korszakváltáshozérkezett. Egy felfújt lufin ülünk, amibe fo-lyamatosan tovább fújjuk az újabb gázt.Mielõtt a lufi felrobbanna, egy-egy válság-gal kiengednek belõle. Ezt hívják ciklikus

„A világ korszakváltáshozérkezett. Egy felfújt lufinülünk, amibe folyamatosantovább fújjuk az újabb gázt.Mielõtt a lufi felrobbanna,egy-egy válsággal kienged-nek belõle. Ezt hívják cikli-kus válságnak... Nagyonrossz érzéssel figyelem avilágban zajló folyamatokat,szemünk elõtt folyik a világújrafelosztása a nagyhatal-mak között. Ebben a játsz-mában az elöregedett,elkényelmesedett Európamár nem világhatalmitényezõ."

Dr. Kondor János

10


Pertics Richárd, az Opten céginformációsigazgatója.Némiképp meglepõ, hogy az „informatikaés kommunikáció” tevékenységi körbencsak 68 cég tudott 100 milliós árbevételfölé jutni. A tudásalapú gazdaságról ál-modókat ugyanakkor megnyugtathatja atény, hogy a „szakmai, tudományos ésmûszaki tevékenység” ágazatban márnagyobb számban találhatók sikeres vál-lalkozások (204 cég, 4. helyezés). A sikeres társaságok vezetõinek átlag-életkora 44 év, vagyis alapításkor közel jár-tak a 40-hez. „Ez némiképp cáfolja azt asztereotípiát, miszerint a vállalkozás sike-rének titka az ifjonti lendület. Sokkal in-kább arról árulkodik, hogy a siker záloga azüzleti rutin” – mondja Pertics Richárd. Ezttámasztja alá az is, hogy a 2183 sikeresvállalkozás közül csak 959 olyat talált azOpten, amelyben valamennyi tulajdonos-nak ez volt az elsõ mûködõ vállalkozása; atulajdonosok döntõ többsége tulajdo-nosként vagy cégjegyzésre jogosult sze-mélyként korábban már részt vett más tár-saságok irányításában.„A sikeres társaságok tulajdonosainakegyharmada nõ – mondja Pertics Ri-chárd. Az igazgató szerint ez szemben álla közvélekedéssel, miszerint a nõk kock-ázatviselési hajlandósága csekélyebb,mint a férfiaké. – Az összes vállalkozástvizsgálva a cégjegyzésre jogosultak kö-zött ennél is magasabb arányban találunk

A több mint 41 ezer 2009-ben alapítottvállalkozás közül csak 2183 mondhat-

ja el magáról, hogy 2014-ben 100 millióforintot meghaladó árbevételt ért el. Az ötéve alapított cégek 40 százaléka nem-hogy ennyire nem volt sikeres, de egye-nesen meg is szûnt. A többiek 100 millióforintnál kisebb árbevétellel tevékenyked-nek. Az árbevétel nem minden: az üzletisiker alapja az eredmény, ám a nagy ár-bevételt elérõk között csak 9 százalék a2014-ben veszteséget elkönyvelõk aránya,és ezek többségének is voltak jobb évei.Az Opten azt vizsgálta, mi a közös ezek-ben a társaságokban. Nos, a tevékenységikör semmiképpen sem ad eligazítást, ésazoknak sincs igazuk, akik szerint kizárólaga fiatalság és az innováció viszi elõre a vilá-got. A sikeres cégek közül messze alegtöbben, szám szerint 783-an a „ke-reskedelem és gépjármûjavítás” területénvetették meg lábukat, ami, jóllehet az e-kereskedelem elterjedésével komolyváltozáson megy keresztül napjainkban,mégiscsak tradicionális ágazatnak tekint-hetõ, ahogyan a második helyezett építõi-par (268 társaság) is. A harmadik helyre afeldolgozóipar futott be 234 vállalkozással.„A jelenség értékelésekor nem szabadelmenni amellett, hogy mindhárom do-bogós ágazat jelentõs készletállománnyalés nagy mennyiségû átfutó anyaggal dol-gozik, ezért esetükben a nagy árbevételjelentõs ráfordítással párosul” – mondja

ÉLEN A KERESKEDELEMA 2009-ben alapított, s 2014-ben 100 millió forint felettiárbevételt elért 2183 vállal-kozás tevékenységi kör sze-rinti listáján az elsõ helyen akereskedelem és gépjármû-javítás áll (783 cég), az építõ-ipar a második (268), s a fel-dolgozóipar a harmadik(234). A tudományos mûsza-ki tevékenységet megjelölõcégek száma 204, a szállítás-raktározás területén dolgo-zóké pedig 182, szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátás-ra 73 cég vállalkozott e kate-góriában.

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

12

ÉRETT FEJJEL ALAPÍTJÁK A SIKERES CÉGEKET

A pályafutásuk delelõjén álló férfiak és nõk ala-pítják a sikeres magyar vállalkozásokat. Az Op-ten céginformációs szolgáltató az idén ötévescégeket vizsgálva arra jutott, hogy az ötödikévükre 100 millió forintnál nagyobb árbevételtelérõk cégek tulajdonosai átlagosan 44 évesek,egyharmaduk nõ, és a legtöbben a kereskede-lemben vezették sikerre vállalkozásukat.


NAPIRENDEN

kerrel, sokan közülük talán éppenazért, mert eredeti munkakörükbenszembetalálták magukat az üvegplafonjelenségével” – mondja az Opten igaz-gatója.

nõi vezetõket, általában azonban nem avezetés csúcsain, hanem inkább amásodik-harmadik vonalban. Itt viszontolyan hölgyeket látunk, akik kockáztat-nak, céget alapítanak és vezetnek si-

MAGYAR GYÁRIPAR

1312

Legjobb munkahelyek, tizenötödször

A z idei felmérésben 76 vállalat vettrészt, összesen 32 000 munkavállaló

és 450 felsõ vezetõ válaszait dolgozták felaz Aon Hewitt humánerõforrás tanácsadócég szakemberei. A Legjobb MunkahelyFelmérésben minden, Magyarországonlegalább 3 éve mûködõ, több mint 50 fõtfoglalkoztató szervezet vehet részt. Akutatás azt deríti ki a válaszok alapján,hogy az adott vállalatnál mekkora a dolgo-zói elkötelezettség. Azok a munkavállalókszámítanak elkötelezettnek, akik mások-nak is ajánlják a munkahelyüket, nem ter-vezik a váltást, és az elvárásokon felül tel-jesítenek. Magyarországon egy átlagosvállalatnál a globális átlaggal azonos szintûez a kötõdés, míg Európa álláshelyei rosz-szabb képet mutatnak, 57 százalékosat.Az ezernél több munkavállalót foglalkoz-tató nagyvállalati kategóriában az AllianzHungária Zrt., a Diageo Üzletviteli Szolgál-tatások Kft., a dm Kft., valamint a McDo-nald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft.lett a legjobb munkahely.

A közepes, 250-1000 fõs vállalatok közüla B. Braun Avitum Hungary EgészségügyiSzolgáltató Zrt., a Decathlon Magyarországés az Eurofamily érdemelte ki a címet.A kisebb, 50-250 fõs cégek legjobbjai let-tek az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport, azAtlas Copco-Industrial Technique HungaryKft., a Cisco Systems Magyarország Kft., aFaulhaber Motors Hungaria Kft., a HiltiHungária Kft., a Kulcs-Soft Számítás-technika Nyrt., a Macher Gépészeti ésElektronikai Kft., a MAPEI Kft. és a VeevaSystems Hungary Kft.Az idén kitüntetett vállalatok dolgozóinak79 százaléka érzi úgy, hogy a szerve-zetükrõl mint munkahelyrõl kialakultkülsõ kép, az „employer brand” össz-hangban áll személyes tapasztalataikkal.A legjobbaknál a megkérdezettek 81százaléka ért egyet azzal, hogy ha a vál-lalat sikeresen eléri a kitûzött céljait, apénzügyi eredményekbõl a dolgozók isrészesülnek, szemben az 55 százalékosmagyar átlaggal.

Tizenöt éve méri a dolgozói elkötelezettséget Magyarországon az Aon Hewitt. Azidén 16 vállalat lett „legjobb munkahely”. A Hilti Hungária ötödször.

LEGJOBB MUNKAHELYEKJELLEMZÕIElkötelezõ vezetõVonzó munkáltatói arculatTehetségek fejlesztéseHatékony munkavégzés

feltételeinek megteremtéseEgyéni felelõsségvállalás

kultúrájának megteremtése

Egyenlõ bér jár a belsõs és a kölcsönzött munkavállalóknak

Egyre vonzóbb munkalehetõséget je-lent kölcsönzött munkaerõként elhe-

lyezkedni: tavaly mintegy 104 ezren dol-goztak ilyen feltételek mellett, havi bruttóátlagkeresetük pedig elérte a 163 ezerforintot, ami egy év alatt több mint tízszázalékos emelkedést jelent. A kölcsön-vevõ cég köteles a kölcsönvett munkavál-

lalót azonos mértékben díjazni, mint saját,az elõbbivel azonos értékû munkát végzõkollégáját. Ez utóbbi szabály alól azonbanvan néhány kivétel is, ami miatt a köl-csönzött munkavállaló borítékjában agyakorlatban mégis kevesebb lapulhat hóvégén, mint a belsõs kollégáéban. Atiltakozás elõtt ilyenkor érdemes meg-


MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

14

PERSPEKTÍVAA kölcsönzött munkaerõ sokesetben belsõ dolgozóváválik egy idõ után, hiszen a munkahelyek az esetlegesmunkaerõ-pótlást sokszorolyan emberekbõl oldjákmeg, akiket már ismernek, s beváltak a munkahelyen.Azt is lehet mondani, hogy a munkaerõ-kölcsönzés abelsõ foglalkoztatás elõszo-bája.

vizsgálni, vajon nem az alábbi esetek egyi-kérõl van-e szó.Az egyenlõ bér elvét csak fél év után (atörvény betûje szerint a 184. naptól) kellalkalmazni akkor, ha a kölcsönbe adó cég határozatlan idejûmunkaszerzõdést köt a kölcsönbe adottmunkatárssal, és vállalja, hogy üresjáratban(vagyis amikor nem kerül sok kölcsönzésre)is díjazásban részesíti a kollégát, a kölcsönzött munkavállalót a munka-erõpiactól tartósan távollévõnek minõsítet-ték, mivel az õ elhelyezkedésüket az államkülönbözõ beilleszkedési programokkal éskedvezményekkel támogatta, a kölcsönzött dolgozó helyi önkormány-zat tulajdonában levõ gazdasági tár-saságnál vagy pedig közhasznú szervezet-nél végez munkát. „Azt is fontos megvizsgálni, hogy valóbanegyenlõ értékû munkát végez-e a köl-csönzött és a belsõs kolléga – hangsúlyoz-za Selmeczi Réka, a Trenkwalder munka-jogásza. – Eltérés lehet ugyanis az el-végzett munka természetében, mennyisé-gében, munkakörülményeiben, vagy ép-

Már a kis- és középvállalkozások is kiszervezik tevékenységeiket

Anagyvállalatok mellett egyre több kkvszervezi ki egyes háttértámogató

folyamatait, jelentõsen megnövelve ezzelversenyképességüket. A kihelyezés költ-séghatékonyságot és kapacitást biztosít. Egyre több kis-és középvállalkozás bízzakisebb szolgáltatókra (könyvelõk, HRtanácsadók) tevékenységeik egy részét. AProfession.hu kis- és középvállalkozói dön-téshozatalt vizsgáló kutatása szerint a ki-szervezés legfõbb oka a költséghaté-konyság (34%), illetve a kapacitás hiánya(30%). A válaszadók 19%-a a szakértelem,14%-a pedig a technikai felszereltséghiánya miatt bízza más cégre egyestevékenységeit. Az említetteken túl abeszállítók nagy elõnye még, hogy akisebb méretû cégeknek nem kell új divízi-ót létrehozniuk pusztán azért, hogymûködõképes legyen az adott terület. Avállalatok annál hajlamosabbak a kiszer-vezésre, minél komplexebb folyamatokattudnak más vállalatra bízni, hatékonyabbá

téve ezzel fõ („core”) feladataik ellátását.Az átvett, speciális szakértelmet igénylõtevékenységek jellemzõen az informatika,pénzügy, beszerzés és HR területét fedikle. A kihelyezett tevékenységek ellátásávalkapcsolatban elmondható, hogy a márbevált beszállítókhoz gyakrabban szerveznekki folyamatokat, és a cégek részére annálelõnyösebb az együttmûködés, minél ke-vesebb partnerrel kell együtt dolgozniuk. Aszolgáltatás színvonalát folyamatos minõsé-gi kontrollal mérik. „A beszállítók általábanjól körülírt szolgáltatási szint megállapodá-sok (SLA: Service Level Agreementek) men-tén dolgoznak, amelyek meghatározzák azegyüttmûködés mérhetõ pontjait. Ameny-nyiben úgy ítélik meg, hogy a kiszervezésnem váltja be a hozzá fûzött reményeket,fejleszteni kezdik a folyamatokat, vagy újpartnert keresnek” – mondta SámsonDorottya, a Profession.hu álláspiaci szak-értõje.

A KISZERVEZÉSFÕBB TÍPUSAIITPénzügy, számvitelHR, bérszámfejtésCall Center, SSC (Shared ServiceCenter), ügyfélszolgálatBusiness Process (BPO)Marketing, telesales

pen a munkatársak szakképzettségébenvagy felelõsségében is. Ha például a köl-csönzött munkatárs betanulási vagypróbaidejét tölti, nem is lenne méltányosugyanannyit fizetni neki, mint az adottmunkakörben már évek óta dolgozó és aztjól ismerõ belsõs kollégájának. Fõként, haaz esetleg több munkavállaló munkájáértis felel, vagy éppen irányít is.”Fontos tudni továbbá azt is, hogy azegyenlõ bér elvével nem ütközik, ha amunkabér nem ugyanazokból az elemek-bõl (például eltérõ típusú étkezési hoz-zájárulásokból) áll – a lényeg, hogy az ér-tékük összege megegyezzen.Noha a fenti kivételek is hozzájárulnakahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerõátlagbére elmarad a teljes nemzetgaz-daság átlagkeresetétõl, a tavaly mért 163ezer forintos átlagbér annak fényébenkorántsem tûnik alacsonynak, hogy akölcsönzöttek 50 százaléka betanított,további 13 százaléka pedig segédmunkátvégez. Ez az átlagbér pedig a következõidõszakban várhatóan tovább növekszikmajd.


MGYOSZ-HÍREK

MAGYAR GYÁRIPAR

15

vánnyal „csak” az eddigi táborok hagyo-mányát akarják folytatni, a régi szellemi-séggel, ám egyre kiterjedtebb formában.Az alapítvány két alapcél mentén mûköd-teti a táborokat: megmarad a tehetség-gondozás – vagy azt is mondhatnánk, azelitképzés-, s ennek keretében hétvégitehetséggondozó táborokat szerveznek, snyaranként két nagy tábort. De emellettfontos a hátrányos helyzetû gyerekektámogatása is. A tehetséggondozás jó darabig csak az 5-9. osztályos gyerekekre terjedt ki, ám anagyobbak is kikövetelték a tábort, így mamár a 10-12. osztályosok sincsenek kizár-va a „jóból”. Sõt, náluk még intenzívebb,még tartalmasabb egy-egy tábor, mint akisebbeknél. „A gyerekek nagyon várjákezeket a táborokat. Sokan csodabogarak-nak számítanak az osztályukban, iskolájuk-ban, mivel nem speciális matematikaitagozatra járnak. Miközben boldogan ma-tekoznának többet is, az osztályukbanszinte ciki ezt mondani. Így a táborban fel-szabadulnak, végre egy olyan hely, ahollelkesedni lehet a nehéz példákért, hiszen

azt látják, sok hozzájuk hasonlócsodabogár létezik, akiknek a gon-

dolkodás tényleg örömöt jelent,akik szívesen játszanak agyakat

megmozgató társasjátékokat,vagy éppen sakkoznak sza-

Pósa Lajos neve ma már fogalommávált a matematikát szeretõ gyerekek

körében. Sõt, már a felnõtteknél is, hiszenaz általa 1988-ban szervezett elsõ tehet-séggondozó matematikai tábor résztvevõima már felnõttek lettek, s sokuk visszajára táborokat vezetni, vagy csak segíteni aszervezésben, lebonyolításban. Akkormég csak egy tábor volt, ma már valósá-gos táborhálózat foglalkozik a matematikátszeretõ tehetséges gyerekekkel. Egy év-ben ma már 25 tábor van, s a tehetség-gondozás mellett nagy szerepet kap ahátrányos helyzetû gyerekek támogatása,felzárkóztatása. S mivel a táborokban amatematikát kedvelõ gyerekek vesznekrészt, a móka, játék, kacagás az ilyenközös együttlétek jellemzõje. 2005-tõlezért elnevezték Matematikai MulatságokTáborának, azaz MaMuTnak. S ha egy üzlet beindul… Növekednetovább, ám sokszor az anyagi fedezethiánya szabott határt az újabb és újabbelképzeléseknek. S ha ez így van, akkormeg kell teremteni a pénzszerzés átlát-ható, szervezett formáját. Erre jött létre2014-ben a Gondolkodás Öröme Alapít-vány Pósa Lajos alapításával. Juhász Péteralapítványi elnök – maga is Pósa-táborosgyerek volt, s ma már a táborokegyik fõszervezõje, irányító-ja – azt mondja, az alapít-

EZ AZ ALAPÍTVÁNY

Az alapítványt Pósa Lajosmatematikus alapította.

Az alapítvány kuratóriumá-nak elnöke:

Juhász Péter matemati-katanár (térképész, prog-ramozó matematikus).

A felügyelõbizottság elnöke:Lovász László matematikus,a Magyar TudományosAkadémia elnöke.

14

ALAPÍTVÁNY A MATEMATIKAIÖRÖMÖKÉRTÖrömöt jelenthet a gondolkodás? És a ma-tematikai példák megoldása? A Gondol-kodás Öröme Alapítvány e kettõt hozza egynevezõre. Tehetséges és kevésbé tehet-séges gyerekeknél egyaránt. Az MGYOSZebben az évben 2 millió forinttal támogattaezt az alapítványt.


MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

16

leérettségizhetnek. Ahogy Juhász Péterelnök elmondta: itt sokszor a család jelen-ti a legnagyobb akadályt, ahol esetleg nemjelent értéket a tudás, a tanulás, s ezértszinte visszahúzzák a nyitott, érdeklõdõ,ambiciózus gyerekeket is. Vagyis akad tennivaló bõven. Érthetõ, ha aprofi módon megszervezett táborrend-szerhez most kialakítják a profi menedzse-lés anyagi kereteit is. Lelkesedésben,szervezõkben, segítõkben idáig sem volthiány, pénzben annál inkább. A Gondol-kodás Öröme Alapítvánnyal létrejött atámogatások szervezett, átlátható kereteis. Már vannak támogatók – így azMGYOSZ is, ám mivel ötletbõl még bõvenakad, támogatókból sosincs elég. Sokfajtamódon lehet segíteni, hogy a gondolkodásvalóban öröm, játék, remek idõtöltés, s nenyûg legyen a gyerekeknek. Az alapítvány elérhetõ: www.agondolkodasorome.hu

badidõben is.” A hétvégi táborokat Buda-pesten tartják évek óta, a Tapolcsányi útikollégiumban, a nyári táborok egyik törzshe-lye pedig Mátrafüred, az erdészeti szak-középiskola területe. A hátrányos helyzetû gyerekek támoga-tásának két fõ vidéki helyszíne van: Bá-tonyterenye és Mátraverebély. A táborok-nak két célja van: egyrészt felfedezni éssegíteni a matematikában tehetségesgyerekeket, másrészt nem is a tehetség afontos, inkább az, hogy hozzásegítsék agyerekeket ahhoz a tudáshoz, amivel

MI A MAMUT?A MaMuT-ok története 2004-ben indult, bár akkor mégnem így nevezték a tábort.Egészen 2013-ig csakMaMuT volt, azonban 2013óta megrendezik a MaMuT2-tis, ami a 10-12. osztályosgyerekeknek szól.

Évi ötmillió forinttal támogatja azMGYOSZ a Rajk László Szakkollégium

munkáját, mely a Budapesti CorvinusEgyetem diákjaiból alakult még 1970-ben.A támogatásért a diákok elemzéseket,kutatásokat végeznek a magyar vállalatokszámára fontos témákban. A Rajkot alapításától 40 évig Chikán Attilairányította, majd kicsit visszalépett azoperatív feladatoktól. Ekkor – most már ötéve – lett igazgató Ilyés Márton, aki azótais vezeti a szakkollégiumot. „A diákokkértek fel és választottak meg. ChikánAttila persze ma is legfontosabb men-torunk, tanárunk” – mondta Ilyés Márton.A Rajk elsõ szakkollégiumként még 1970-ben alakult. A fõ célja, hogy az egyetemenfelül extra képzést és közösséget nyújtsona diákoknak. „A képzés része és ér-tékválasztás is a társadalmi szerepvállalás;ez részben a világra nyitott, érdeklõdõ hoz-záállást jelent. Ennek keretében heti rend-szerességgel hívunk külsõ elõadókataktuális témákban, tartunk beszélge-téseket, elemzünk valós magyar eseteket,gazdasági vagy akár közpolitikai témákat.Másrészt cselekvõ hozzáállást is jelent;

MGYOSZ-támogatás a Rajk Szakkollégium munkájához

EZ A RAJKA Rajk László Szakkollégium1970-ben alakult a BudapestiCorvinus Egyetem (akkorMarx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem) diák-jaiból, Chikán Attila szerve-zésével. A kollégium azegyetemi tanulmányokonfelüli oktatást nyújt a köz-gazdaságtan és a társada-lomtudományok területén.Magyarország legrégebbifolyamatosan mûködõ szak-kollégiuma, több hasonlóintézmény alakult mintájára.

hátrányos helyzetû tehetséges diákokattámogatunk, közgazdaságtant népszerû-sítõ rendezvényeket tartunk, stb.” – is-merteti a munkát az igazgató.Az MGYOSZ évi 5 millió forinttal támo-gatja a kollégium szakmai munkáját. „Eznekünk nagyon fontos (költségveté-sünknek közel az egy hatodát teszi ki). AKollégium félévente beszámol és bemu-tatja azokat az eredményeket, amelyek azMGYOSZ számára is érdekesek lehetnek.Így ebben a félévben dolgozunk a köz-munka hatásainak elemzésén, vizsgáltuk,hogyan fejleszthetõ a magyar kis- ésközépvállalkozások versenyképessége,mik a hatásai a kivándorlásnak a munka-erõpiacra, milyen a pályakezdõk képe amagyar vállalatokról, és elemezzük aközoktatás helyzetét kilátásait” – ma-gyarázza Ilyés Márton. S hozzáteszi: „AzMGYOSZ számunkra nemcsak egy pénz-ügyi támogató, hanem olyan szakmaipartner, amely közvetíti számunkra amagyar reálgazdaság valós problémátazokat az igazi kihívásokat, amiken a diák-jainknak dolgozni érdemes.”

MGY


EURÓPAI UNIÓ

MAGYAR GYÁRIPAR

17

mint nemzeti szinten a körforgásos gaz-daságba eszközölt beruházások bizto-sítják.A csomaghoz a következõ intézkedé-sek társulnak: a „Horizont 2020” keretprogram költ-ségvetésébõl 650 millió eurót meghala-dó, a strukturális alapokból pedig 5,5 mil-liárd euró összegû forrás biztosítása, az élelmiszer-pazarlás csökkentésétcélzó intézkedések meghozatala, beleért-ve egy közös mérési módszertan kidolgo-zását, a szavatossági idõ meghatározásá-nak javítását, valamint eszközök kifej-lesztését azon globális fenntartható fej-lesztési cél teljesítéséhez, amely 2030-raaz élelmiszer-pazarlás felére csökkentéséttûzte ki, a másodlagos nyersanyagokra vonatkozóminõségi elõírások kidolgozása az egysé-ges piacon mûködõ gazdasági szereplõkbizalmának növelése érdekében, olyan intézkedések meghozatala a kör-nyezettudatos tervezésre vonatkozó 2015–2017. évi munkaprogramban, amelyek azenergiahatékonyság mellett a termékekjavíthatóságát, tartósságát és újrahaszno-síthatóságát is elõmozdítják, a mûtrágyákról szóló felülvizsgált ren-delet elfogadása a szerves és hulladék-alapú mûtrágyák egységes piacon belülielismertetésének megkönnyítése, vala-mint a biotápanyagok szerepének támo-gatása céljából,

A z Európai Bizottság december 2-án újcsomagot fogadott el Európa kör-

forgásos gazdasággá alakulásának ösz-tönzése céljából. amely javítja a globálisversenyképességet, elõsegíti a fenntart-ható fejlõdést és új munkahelyeketteremt.A körforgásos gazdaságra vonatkozó újcsomag abban segít az európai vállalkozá-soknak és fogyasztóknak, hogy fokozot-tabb mértékben a körforgásos gazdaságratérjenek át. Ez segíti a fenntartható gaz-daságot. A javasolt intézkedések a na-gyobb mértékû újrahasznosítás és újrafel-használás révén hozzájárulnak ahhoz, hogyzáruljon a termékek életciklusának köre,továbbá a környezet és a gazdaság szá-mára egyaránt elõnyökkel szolgálnak. Atervek az összes nyersanyag, termék éshulladék legteljesebb körû hasznosításávalés felhasználásával elõsegítik az energia-megtakarítást és az üvegházhatású gázokkibocsátásának csökkentését. A javaslatoka teljes életciklust lefedik: a termeléstõl ésfogyasztástól a hulladékgazdálkodáson áta másodlagos nyersanyagok piacáig. Azátállás pénzügyi támogatását az európaistrukturális és beruházási alapokból nyúj-tott finanszírozás, a „Horizont 2020” ke-retprogram (a kutatásra és innovációrairányuló uniós finanszírozási program) költ-ségvetésébõl biztosított 650 millió euró,a strukturális alapokból hulladékgazdálko-dásra biztosított 5,5 milliárd euró, vala-

ELÕZMÉNYEKA Jean-Claude Junckervezette Bizottság 2014decemberében úgy határo-zott, hogy visszavonja a hul-ladékokról szóló, függõbenlévõ jogalkotási javaslatot. A Bizottság akkor kötelezett-séget vállalt arra, hogy 2015végéig olyan új jogalkotásicsomagot nyújt be, amelynemcsak a hulladékcsökken-tési célkitûzéseket, hanem a teljes gazdasági ciklustfelöleli. Az elfogadott átfogócsomag olyan ambiciózusintézkedéseket foglal magá-ban, amelyeket a Bizottsághivatali ideje alatt elõ fogterjeszteni.

16

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG: ÚJ PROGRAM A VERSENYKÉPESSÉGHEZAz Európai Bizottság december 2-án új cso-magot fogadott el Európa körforgásos gazda-sággá alakulásának ösztönzése céljából. amelyjavítja a globális versenyképességet, elõsegíti a fenntartható fejlõdést és új munkahelyeketteremt.


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

18

a csomagolási hulladék 75%-ának újra-hasznosítására vonatkozó, 2030-ra el-érendõ közös uniós célkitûzés, az összes hulladék hulladéklerakóbanelhelyezett arányára vonatkozó felsõ határ10%-ra való csökkentésére irányuló,2030-ra elérendõ kötelezõ erejû célki-tûzés, a szelektíven gyûjtött hulladékok hul-ladéklerakóban történõ elhelyezésére vo-natkozó tilalom, a hulladéklerakóban való elhelyezéstõlvisszatartó hatású gazdasági eszközökösztönzése, egyszerûsített és továbbfejlesztettmeghatározások és harmonizált számításimódszerek bevezetése az Unió egészé-ben az újrahasznosítási arány kiszámí-tására, konkrét intézkedések, amelyek elõmoz-dítják az újrafelhasználást, és ösztönzik azipari szimbiózist, azaz amikor az egyikágazat melléktermékét egy másik ágazatnyersanyagként felhasználja, gazdasági ösztönzõk a termelõk szá-mára, hogy környezetbarátabb termé-keket helyezzenek forgalomba, és támo-gassák a hasznosítási és újrafeldolgozásirendszereket (pl. a csomagolás, az ele-mek/akkumulátorok, az elektromos éselektronikus berendezések és a jármûvekesetében).

EB Magyarország

a mûanyagok körforgásos gazdaságbanbetöltött szerepére vonatkozó stratégiakidolgozása, amely kitér az újrafeldolgoz-hatóság, a biológiai lebonthatóság és amûanyagokban elõforduló veszélyes anya-gok kérdésére, valamint a tengeri hulla-dék jelentõs mértékû csökkentésére irá-nyuló fenntartható fejlesztési célra, a víz újrafelhasználását célzó intézke-déssorozat megállapítása, beleértve egyjogalkotási javaslatot a szennyvíz újrafel-használására vonatkozó minimumkövetel-ményekrõl.A csomag egyértelmû ütemtervet foglalmagában a javasolt intézkedésekrevonatkozóan, valamint tervet a körforgá-sos gazdaság egyszerû, ám hatékonymonitoringrendszerére.

A HULLADÉKOKRÓL SZÓLÓFELÜLVIZSGÁLT JOGALKOTÁSIJAVASLATOKA hulladékokról szóló felülvizsgált jog-alkotási javaslat egyértelmû célokat tûz kia hulladékmennyiség csökkentésére vo-natkozóan, és hosszú távú pályát jelöl ki ahulladékgazdálkodás és az újrahasznosításterén. A hulladékokról szóló felülvizsgált javaslatkulcselemei a következõk: a települési hulladék 65%-ának újra-hasznosítására vonatkozó, 2030-ra el-érendõ közös uniós célkitûzés,

ÚJRAGONDOLÁS„Bolygónk és gazdaságunktúlélése csak akkor lehet-séges, ha felhagyunk a»vedd meg, használd ésdobd el« gyakorlatának al-kalmazásával. A körforgásosgazdasági modell nem csu-pán a hulladék mennyisé-gének csökkentését és akörnyezet védelmét jelenti:gazdaságunk mûködésénekmélyreható átalakulásával isegyütt jár. Új lehetõségeknyílhatnak, és új munkahe-lyeket teremthetünk, haújragondoljuk, hogy mikénttermelünk, dolgozunk ésvásárolunk” – így kommen-tálta a programot FransTimmermans, a fenntarthatófejlõdésért felelõs elsõ alelnök.

Megállapodás az európai uniós szintû kiberbiztonsági szabályozásról

Megállapodtak az elsõ közösségi szin-tû kiberbiztonsági szabályozás elfo-

gadásáról az Európai Parlament (EP) és azuniós tagállamok képviselõi. Az új követel-ményrendszer központi eleme, hogy a kri-tikus infrastruktúrákat üzemeltetõ társasá-goknak, például az energiacégeknek, apénzügyi intézményeknek vagy a közle-kedési és egészségügyi vállalatoknak szi-gorú biztonsági elõírásoknak kell megfelel-niük. Ezeknek a vállalatoknak gondoskod-niuk kell majd arról, hogy rendszereik biz-tonságosak legyenek, illetve szankciókterhe mellett kötelezõ lesz jelentést ten-niük a komolyabb biztonsági incidensekrõl.Az elõbbieken kívül azok a vállalatok is a

szabályozás hatálya alá tartoznak majd,amelyek tevékenysége a társadalom és agazdaság számára alapvetõ fontossággalbír, és azok az internetes szolgáltatásokatnyújtó vállalatok is ide sorolandók, ame-lyek fontos társadalmi hatású szolgáltatá-sokat kínálnak: például az online piacterek,a keresõoldalak, valamint a felhõszolgál-tatásokat üzemeltetõ cégek is. A szabá-lyozás nem vonatkozik a mikro-, illetve akisvállalkozásokra, de az internetes közös-ségi oldalakra sem. „Ez a megállapodásfontos lépés az európai kiberbiztonságfokozásában" – írta blogbejegyzésébenGünther Oettinger, a digitális gazdaságértés társadalomért felelõs EU-biztos.

AZ INTERNET HATÁRTALAN„Az internet nem ismer hatá-rokat. Ezért van szükség EU-sszintû kiberbiztonsági meg-oldásokra. Ez a megegyezésfontos lépés ebben az irány-ban” – mondta Andrus Ansip,az Európai Bizottság digitálisegységes piacért felelõs biz-tosa. Úgy véli, hogy az új sza-bályozás fontos szerepet fogjátszani az internetes szolgál-tatások iránti bizalom növe-lésében.


KÖNYVJELZÕ

vállalkozásnak elsõ könyvét tartja kezébenaz olvasó. A CSR (corporate social responsibility),magyarul: vállalati társadalmi felelõsség-vállalás tudománya hazánkban még annyi-ra újdonságnak számít, hogy a kiadó asorozat elsõ könyvét a CSR alapfogalmai-nak és kulcskoncepcióinak megismer-tetésére szánja. A mû elsõsorban kutatókés szakemberek, valamint a jövõ szakem-bereinek, a diákoknak készült, feladatánaktartva, hogy a CSR alaptémáját interdisz-ciplináris nézõpontból járja körül. A szer-zõpáros, nem csupán néhány sorban admeg egy-egy definíciót, koncepciót, ha-nem bõvebben kifejtve gyakorlati példákalkalmazásával mutat be összefüggé-seket, folyamatokat. Az ötven betûrendbeszedett fejezet további alrészletekre oszlikés a fejezetek végén hivatkozások bõ, kor-rekt felsorolása teszi lehetõvé a témákbanjobban elmélyülni kívánó olvasók számáraa részletes információszerzést. A könyvmûfaja nehezen meghatározható, átmeneta tankönyv és a lexikon közt, mégpedigmindkét „szülõtõl” a legnemesebb tulaj-donságokat tovább örökítve. A könyvetméltán javasolhatjuk elolvasásra mindenolyan cégvezetõnek, menedzsernek, akik-nek nem közömbös cége jövõje, be-leértve, hogy a cég természetes és fe-lelõsségteljes módon beépüljön ne csakfizikai, de társadalmi környezetébe is.

R. B.

Pár évtizeddel ezelõtt ismeretlen foga-lom volt a vállalati társadalmi felelõs-

ségvállalás. Léteztek ugyan a dolgozóknakadott juttatások, de ezeknek egyértel-mûen az volt a céljuk, hogy kedvezõenhassanak a munkaerõ újratermelésére,karbantartására. Azután kiderült, hogy egyvállalat tevékenységének társadalmi kiha-tásai vannak, minél nagyobb egy vállalat,annál nagyobbak. Kezdetben környezet-védelmi kérdések körül csúcsosodott ki ajelenség, amikor kiderült, hogy egy-egyvállalat megmérgezi környezetét, de ké-sõbb kiderült, hogy a vállalat beépülkörnyezetébe, nemcsak fizikailag, hanemsokkal mélyebben, a társadalmi, gazdasá-gi, politikai környezetbe is. A vállalatifelelõsség vizsgálata mellett egy másiktéma is napirendre került. Meddig tarthatófenn a fejlõdés nagy üteme, egyáltalán mitnevezünk fejlõdésnek és milyen mérõszá-mai vannak? Hova vezet a mennyiségifejlõdés, ha vele jár a természeti környezetlerombolása, az újra nem teremthetõ erõ-források kirablása az élhetõ élet veszé-lyeztetése. Megjelent egy új kifejezés:fenntartható fejlõdés, fenntarthatóság.A fenti témákban megindult a gondol-kodás, és a gondolkodók papírra vetettéka vélt vagy valós tudnivalókat. Az AtlantiPress Kiadó nem kisebb fába vágta fej-széjét, minthogy sorozatot indít a témakörtudásanyagait ismertetve. Ennek a nagyés méltán nagy érdeklõdésre számot tartó

Suzanne Benn és Dianne Bolton

CSR IRÁNYTÛ

– ALAPFOGALMAK, KULCSKONCEPCIÓK

Atlantis Press Kft., 2014

MAGYAR GYÁRIPAR

1918

TEGYÜNK AZ ÉLHETÕ VILÁGÉRT!

A rablógazdálkodást folytató, a termé-szeti és társadalmi környezettel nemtörõdõ vállalatok kora lejárt. Ismerked-jünk meg a társadalmi felelõsségvállalásvállalati filozófiájával! Suzanne Benn ésDianne Bolton ehhez nyújt segítséget.


MAGYAR GYÁRIPAR

KÖNYVJELZÕ

20

kultúráiból, életük minden területérõl me-rített ezer tárgy a hozzájuk csatlakozóismertetõ és magyarázó szövegekkellátványos, sok elemében gyönyörû techni-ka-, mûvészet- és kultúrtörténetté állössze az idõ- és a térbeli dimenziók men-tén. Így vezet a kötet végig – a fejezetekcímeit idézve – a korai társadalmakon, azantik civilizációkon, a középkoron, az új val-lásokon és új birodalmakon, az „ipar ésfüggetlenség” korszakán, s a gépesítéskorán egészen napjainkig. Így sorakoznakbenne, példálózva kiragadva, a korai civi-lizációk meghökkentõ mívességgel kimun-kált tárgyai, Stonehenge dolmenje, azetruszkok mûalkotásai, a bayeux-i kárpit, aMagna Charta, az Andok kincsei, az agyag-hadsereg, prekolumbián közép-amerikaiszobrok, keleti kultúrák remekmûvei, re-neszánsz hangszerek, mûtárgyak, tudo-mányos eszközök, és – nagyot ugorva –, aGatling géppuska, Benz automobilja, aBoeing 747, a Casablanca plakátja, jegy aBeatlesre, a telexgép, a Telstar mûhold ésaz iPad.Az album nemcsak gazdag, hanem min-den lapja gyönyörû is. Olvasgatásával –teljes joggal mondja az ajánló – „felejt-hetetlen utazásban lesz részünk Észak-Skandináviától a Húsvét-szigetig, a civilizá-ció hajnalától napjainkig, a kõbaltától azokostelefonig”. Dr. Osman Péter

E tárgyak, látványosan és hitelesen,különösen fontos dolgot tanítanak

embervoltunkról. Jelentõs részük spiri-tuális vagy intellektuális igények ki-elégítésére, mások a közösségi életfunkcióinak ellátására szolgálnak. Ésmár a legkorábbiak kialakítása is jól mu-tatja, hogy e távoli õseink intelligensenfelismerték, és alkotó módon ki isaknázták a dolgok mûködését, az ok-okozati összefüggéseket, az anyagoktulajdonságait, a továbbiakban pedigmegjelenik valami, ami csak az emberrejellemzõ: a puszta használati értékentúllépõ, annál sokkal többet is teremtõigényesség – amely a késõbbi korokbana mesterek, a legjobb iparosok meg-különböztetõ jegyévé vált.Milyenek voltak a korok, népek, civilizá-ciók? Van a krónikáknak egy fajtája, amely– bár teljes körû képet nem adhat – na-gyon sokat elmond, és a hitelessége csakattól függ, mennyire vagyunk képesek fel-lelni és helyesen „olvasni” az elemeit. Ezta korok, népek, civilizációk ránk maradttárgyaiból meríthetjük. Az eszköz, haszná-lati tárgy, ékszer, mûtárgy és bármi, amiemberi alkotás gyümölcse, ma betekintéstad, hogyan éltek akkor, milyen szüksé-gleteik voltak, mire voltak képesek, ésgyakran a gondolkodásukba, az értékrend-jükbe is. Ez a hajdani és mai népek tárgy-

AZ EMBERISÉG

TÖRTÉNETE

22 000 év –1000 tárgy

Corvina Kiadó, 2015

TÖRTÉNELEM,EZER TÁRGY KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL

E páratlanul gazdag albumból kiderül, hogy elõdeink jóval izgalmasabb és érde-kesebb világban éltek, mint ahogy azt mivalaha is elképzeltük Az emberiség hátra-hagyott tárgyai a múlt egy-egy fejezetérõlbeszélnek. Az itt szereplõ 1000 tárgy meg-elevenedik, és mesél 22 ezer év történel-mérõl – így ajánlja a Corvina a könyvet.

magyar gyÁriparbÚÉk! magyar gyÁripar az mgyosz hivatalos havilapja kiadja a munkaadók és...

Documents