magyar nyelv és irodalom tantárgyi programja · irodalom tantárgyi programja 2004 ....

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

Magyar nyelv és irodalom

tantárgyi programja

2004.

Készítette:

D E Á K J U D I T

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és er

�síti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a min

�ségi

megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítél�képességet és el

�segíti a jelen és a jöv

�

egységesül� világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok

megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a m� holdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében m� ködik. E kihívás még el

�re nem látható er

�vel hat a könyv kulturális,

információhordozó és szellemi jelent�ségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a

zenének és a mozgóképi m� vészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály.

Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggy�z

� legyen egyrészt

mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejleszt

� tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a

személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét,

tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepér�l, a

nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettekt

�l elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a

szövegalkotás képességét és mindezek min�ségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások

különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kell� mértékben tudatos anyanyelvhasználat el

�mozdítja

más él� nyelvek tanulását.

Az irodalmi m � veltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb ért�ivé

válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthet

�k. Együttérz

�vé válhatnak más magatartások, életformák, szociális

helyzetek, meggy�z

�dések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejez

� lehet

�ségeit, ezáltal az anyanyelv

szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a m� veltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önm� velésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

Tantárgyaink céljai és feladatai között kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felel

�s döntéseket

hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg feln

�tt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk

továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is meg�rizzék az anyanyelv és a

személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelel

�en fejlett kommunikáció minden

beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttm� ködés képességét jelenti, a másként véleked�k

álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását.

Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelel

� stílust és magatartást a magán- és a nyilvános

kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag b

�vítése: az általános iskolában tanult m� fajok körének kiterjesztése, az ért

�,

kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai m� fajban. A középiskola szintjének megfelel

� szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési

jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböz

� megközelítéseinek, a

különféle m� értelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a

személyiséget kifejez�, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a

fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejez

�,

meggy�z

�, felhívó, kapcsolatteremt

� és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés,

leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelked�en fontos, hogy kell

� gyakorlatot

szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehet

�ség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, bels

� képek

fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságm� fajok m� velésére, valamint hosszabb fölkészülést igényl

� tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemz

� eljárások önálló használata

biztosítja a m� vek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemz�inek egyre teljesebb megértését, a fejlett

kifejez�képesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejez

�

bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttm� ködés

képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kell

� problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk

világában; értelmesen és értékteremt�en tudjanak élni az önképzés lehet

�ségeivel.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szint� meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felel

�s megítélését, az aktív nyelvm� velésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény

tökéletesítését. Az anyanyelvi m� veltség fontos összetev�je a tájékozottság a magyar nyelv

eredetér�l, rokonságáról, történetének f

�bb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar m� vel

�dés

elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehet

�ség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek

tanulásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszer� sége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszer� , hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a m� vek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más m� vészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a m� nek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak m� veivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelent

�s témájának, kapcsolódási pontjának

fölismerése eltér� világlátású, szemlélet� m� vekben, például élet és halál, sz� kebb és tágabb

természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi köt

�dések, magyarság és európaiság témakörében.

Az irodalmi m� veltség elsajátítása több összetev�b

�l áll. Els

�sorban képesség a m� vek

jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvet

� korstílusok és m� fajok ismerete,

néhány klasszikus magyar író, költ� pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más

alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészít�je a

folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekr�l, különösen a régió, a lakóhely irodalmi

vonatkozásairól. Az ítél

�képesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a feln

�tt kor küszöbére ért ember

meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelent�s szerep hárul a

logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi m� vek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a der� re, a szépségre. Belép� tevékenységformák Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehet

�ség szerint

egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten.

évfolyamok A belép� tevékenységforma megnevezése 9—12/13. Kulturált nyelvi magatartás 9—12/13. Szövegértés 9—12/13. Szövegalkotás 9—12/13. Tanulási képesség 9—12/13. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete 9—12/13. Az irodalom és az olvasó kapcsolata 9—12/13. Irodalmi kifejezésformák 9—12/13. Ítél

�képesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

A képzés bels� szakaszai

TARTALMAK ÉS ÓRASZÁMOK Évfolyamok

(7—13.) hatosztályos képzés

( a tananyag határai ) négyosztályos képzés ( a tananyag határai )

Ötosztályos képzések ( idegennyelvi el� készít� + HHT-AJTP osztályok)

( a tananyag határai ) 7. évfolyam heti 4 óra (2 óra

irodalom, 2 óra nyelvtan)

Irodalomelméleti ismeretek alapozása

különféle m� fajú szépirod. m� vekkel

- -

8. évfolyam heti 4 óra ( 2 óra irodalom, 2 óra

nyelvtan) Témák, motívumok az irodalomban; a

Nyugat nemzedéke; dráma

- -


nyelvtan) antikvitás irodalma--klasszicista

dráma

heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra

nyelvtan) antikvitás irodalma--klasszicista

dráma

Idegennyelvi el� készít� : heti 3 óra ( 2 óra irodalom, 1 óra nyelvtan

csoportbontásban) HHT-AJTP : heti 4 óra (3 óra

irodalom, 1 óra nyelvtan csoportbontásban)

10. évfolyam heti 4 óra (3óra irodalom, 1 óra

nyelvtan) európai és magyar

felvilágosodás--Pet� fi Sándor munkássága


nyelvtan) európai és magyar


heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) antikvitás irodalma--

klasszicista dráma


nyelvtan) Arany János--Kosztolányi

Dezs�


nyelvtan) Arany János--Kosztolányi

Dezs�

heti 4 óra ( 3 óra irodalom,1 óra nyelvtan) európai és magyar


12. évfolyam heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) József Attila--a kortárs

irodalom--határterületek

heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) József Attila--a kortárs


heti 4 óra ( 3 óra irodalom,1 óra nyelvtan) Arany János--Kosztolányi

Dezs�

13. évfolyam - - heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) József Attila--a kortárs


Kétszint � érettségi magyar nyelv és irodalomból A vizsga két szintje Középszinten

• szövegértési feladat A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelm� esszé, ismeretterjeszt

� céllal

íródott tanulmány, publicisztikai m� egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemz�inek

megfelel�en – a következ

�kre irányulhatnak:

a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemz

�i; ezek szövegbeli funkciója;

a szöveg kommunikatív sajátosságai; a cím és a szöveg egészének viszonya; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerz

�i álláspont azonosítása, értelmezése;

a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.

• szövegalkotási feladat Három, eltér

� típusú, m� fajú és témájú szövegalkotási feladatból egy kiválasztása.

• Érvel� fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekr

�l. A

feladat tartalmaz egy gondolatébreszt�, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget,

általában szövegrészletet. (E felvezet� szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai m� ,

szépirodalmi m� stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezet� szöveg

egészének ismeretét.) • Egy m� (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai m� , drámarészlet, esetenként esszé) adott

szempontú elemzése, értelmez� bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt

szempontját.

• Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi m� , m� részlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelme-zésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböz

� példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között

megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.) Emelt szinten

• nyelvi-irodalmi m � veltségi feladatsor A nyelvi-irodalmi m� veltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai m� höz, szépprózai alkotáshoz,

illetve részletéhez, esszéhez, értekez� prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi

m� vek kijelölése esetében a szerz�k általában a vizsgakövetelményekben szerepl

� korszakok alkotói.

A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különböz

� történeti, m� faji, tematikus, motivikus összefüggések

feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemz

�ire irányuló kérdéseket.

• szövegalkotási feladatok

A szövegalkotási feladatok a következ�k:

• Egy adott m� vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben.

• Érvel� szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre

• Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m� fajban.

A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi m� vet közl� , az esszé, a kifejtés,

értékel� érvelés alapjául szolgáló rövid felvezet� idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét.

A követelmények felépítése Kompetenciák Középszint és emelt szint 1. Szövegértés

• Információk feldolgozása és megítélése

• Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.

• Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése 2. Írásbeli szövegalkotás

• Különböz� témákban, különböz

� m� fajokban széles kör� olvasottságon alapuló

tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a m� fajnak, a témának, a címzettnek megfelel

� szabatossággal.

3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás

• A beszédhelyzetnek, a m� fajnak és a témának megfelel� nyelvi norma követésével lé-

nyegre tör�, világos felépítés� , önállóan kifejtett közlés.

4. Fogalomhasználat

• Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló be-mutatása, el

�adása.

Csak emelt szinten:

• Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.

• Fogalmak változó érvényességéb�l következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi nor-

ma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

Megjegyzések A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. A 11/12/13. évfolyamokon kétszint� érettségire felkészít

� csoportokat indítunk közép- és emelt

szinten is. A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszint� érettségire felkészít

� csoportok már nem

osztálykeretben tanulják a magyar nyelv és irodalmat. Az emelt szint� képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek b

�vebb tanítása mellett, a régebbi témák ismétlésére,

szintézisére is sor kerül mindkét szinten. A középszint� érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével. Hosszú távú tantárgyi programunk Különösen fontos céljaink a tanórai tevékenységben

• szóbeli és írásbeli kifejez�készség-, olvasási technika-, szövegértés –értelmezés,

szövegalkotás, valamint a gondolkodás képességének fejlesztése; • a nyelvi-el

�készít

� évfolyamon az anyanyelvi beszédkultúra fejlesztése, az irodalmon kívüli

szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése, a kommunikációs képzés er�sítése;

• HHT-AJTP kezd� évfolyamon a nyelvi, szociális tényez

�k miatti felzárkóztatás el

�segítése,

tehetséggondozás; • pályaorientáció, valamint az emelt és középszint� képzésre jelentkezés segítése a 10.

évfolyam közepére; • hatékony és meggy

�z

� kommunikációs képességek kialakítása különféle élethelyzetekben;

• a 21. század információs társadalmában az anyanyelv , a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékének meg

�rzése;

• nemzeti nyelv és kulturális identitás valamint etikai, erkölcsi ítél�képesség er

�sítése, mely

el�segíti a jelen és jöv

� egységesül

� világában más kultúrák megismerését;

A tanórai tevékenységeken túl Szakköröket a tanulók igényének és az iskola lehet

�ségének megfelel

�en indítunk.

Tehetséggondozásra, verseny-el� készítésre kiemelt figyelmet fordítunk. A következ

� versenyeket gondozzuk:

• iskolai tehetségkutató vers- és prózamondó verseny ( különös figyelemmel az évente megrendezésre kerül

� Alma Materre, valamint a kétévente megrendezésre kerül

� Helikonra)

• Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Verseny (9—11. évfolyam) • Szép Magyar Beszéd (7—8. évfolyam, illetve 9—12. évfolyam) • Arany János Irodalmi Verseny ( 9—10. évfolyam) • Implom József Helyesírási Verseny ( 9—12. évfolyam) • OKTV magyar irodalomból és magyar nyelvb� l ( 9—12. évfolyam)

• Hátrányos helyzet� tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának versenyei: Aranytoll Országos Helyesírási Verseny, Arany János Irodalmi Emlékverseny ( 9—10. évfolyam)

• évfordulós versenyek városi és megyei szervezésben • vers- és novellaíró pályázat. Az iskola nevelési feladatainak teljesítéséhez a mindenkori érintett osztályf

�nökkel illetve történelem

szakos kolléga bevonásával hozzájárulunk: • az iskolai ünnepségek tartalmának biztosításával (október 23., karácsonyi ünnepség, március 15.) • iskolai rádiós m� sorok segítésével (október 6.,február 25., holocaust ) • az iskola által szervezett színházi el

�adások el

�készítésével,

• a város kulturális rendezvényeir�l tájékoztatás nyújtásával,

• felkéréssel bizonyos városi rendezvények kulturális m� sorának összeállításával és betanításával, • a „Hab” iskolaújság szerkeszt

�bizottsága munkájának segítésével.

Kapcsolatainkat hagyományos módon ápoljuk a következ

� intézményekkel:

• a veszprémi Pet�fi Színházzal;

Az iskola tanulói számára 5- 5 el�adásból álló bérlet vásárlását szorgalmazzuk a nagyszínház

(Lovassy, Ányos) valamint igény szerint a Játékszín bizonyos el�adásaira tanulókat mozgósítunk.

• a M� vészetek Házával - képz�m� vészeti kiállítások, irodalmi programok;

• a Városi M� vel�dési Központtal – kulturális rendezvényei, meghirdetett versenyei;

• Veszprém város általános és középiskoláival – bekapcsolódás bizonyos szaktárgyi versenyekbe; • az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral – bemutatása 7., nyelvi-el

�készít

�, HHT-AJTP 0.

évfolyamon. A Nemzeti Tankönyvkiadó valamint a Krónika Nova Kiadó tankönyvcsaládját kívánjuk használni: • magyar nyelvb

�l Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit Anyanyelv és kommunikáció 7—12/13.

évfolyamos tanulók számára nyelvtan tankönyvét és munkafüzetét; • magyar irodalomból Mohácsy-Vasy-féle szerz

�páros irodalomkönyvét és szöveggy� jteményét;

• etikából Kamarás István Etika tankönyv és Szöveggy� jteményét; • valamint mindkét kiadó folyamatosan b

�vül

�, a tanítás során jól hasznosítható tanári kiadványait,

segédleteit, digitalizált tananyagait. A tanulói jogviszony A gimnázium felvételi vizsgáját az OM országos írásbeli feladatsorához igazodva végezzük. Az anyanyelvi mérést a központi javítókulcs alapján javítjuk, értékeljük. Külön szóbeli vizsgát nem tartunk. Értékelés Magyar irodalomból nem témazáró rendszerben dolgozunk. Negyedévente legalább három tanulói teljesítményt mérünk, osztályozunk.. A három jegy közül legalább egy szóbeli teljesítmény.

A részjegyek közül a legsúlyosabb az egész órás ill. dupla órás nagydolgozat érdemjegye. A tanév során legalább 5 résztémából készíttetünk házi dolgozatot. A dolgozatok témáját (témáit) a beadás határideje el

�tt legalább 10 nappal közöljük. Az öt dolgozatból a szaktanár egy-egy tanulóra

vonatkozóan legalább kett�t részletes értékeléssel lát el és osztályoz.

A dolgozatokra a szaktanár két érdemjegyet ad. A tartalom érdemjegy az irodalom, a nyelvi érdemjegy a nyelvtan tantárgy osztályzata. A 11—12. illetve 12—13. évfolyamokon ( az utolsó két évben) a tanári értékelésnek a kétszint� érettségi értékelést kell el

�készíteni.

Magyar irodalomból a tanév végi j e l e s s z i n t eléréséhez a nagydolgozatok és a szóbeli feleletek legalább kétharmadának jeles szint� nek kell lennie. A nem jeles osztályzatok között csak elvétve lehet jónál rosszabb. Az e l é g s é g e s s z i n t a kerettanterv (NAT) követelményekben meghatározott. Az elégtelen nagydolgozat javítására a szaktanár lehet

�séget ad.

Magyar nyelvb� l a fentiek mellett a legalább elégséges szint� helyesírási és nyelvi ismeretek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Minden évfolyamon a kerettantervi el

�írásokban rögzített

továbbhaladási feltételeket kell betartani. A középszint� érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját. Az emelt szint� érettségi vizsga választását azoknak ajánljuk, akik • jogász, bölcsész pályákra készülnek; • akik bizonytalanok pályaelképzelésükben, de valamilyen humán területen kívánnak érvényesülni. Tantárgyi integráció A m� vészeti tantárgyak ( ének-zene, vizuális kultúra, dráma, m� vészettörténet ) óráin tanult ismereteket az irodalomoktatásba beépítjük. Támaszkodunk azokra a készségekre is, amelyeket ezek az órák diákjainkban fejlesztettek. Az anyanyelvoktatásban a médiaismeret tantárggyal való koncentrációra törekszünk. Minden m� veltségi terület szaktanárától elvárjuk, hogy a magyar nyelv tantárgyban leírt követelmények elsajátíttatásában, a begyakorlásban segítsék törekvéseinket a szövegértés, szövegalkotás nyelvhelyesség és a helyesírás tekintetében. Segítsenek a szóbeli kifejez

�képesség

fejlesztésében, a jó színvonalon megformált írásbeli munkák elkészíttetésében. Igény esetén a tantestület tagjai számára bels

� továbbképzést tartunk, hogy a kommunikáció modern

követelményeivel megismertessük kollegáinkat is. Személyi feltételek. Tervezett továbbképzések A magyar nyelv és irodalom tantárgyak tanításához egyetemi végzettség� magyar nyelv (kommunikáció) illetve magyar irodalom szakos tanárra van szükség. Az új modulok oktatását egyetemi szint� akkreditált továbbképzést igazoló diplomával rendelkez

� kollégák látják el.

Munkaközösségünk két tagja elvégezte a Tánc és dráma (Fürj Katalin, Péti Mária) illetve a Mozgóképkultúra és médiaismeret (Dr. Vondervisztné Kapor Ágnes) kiegészít

� szakot.

Jelenleg négyen közülünk bekapcsolódtak a kétszint� érettségire felkészít� emelt szint� vizsgabiztosi

kérdez� tanár képzésbe ( Dr. Kovács Gábor Zoltán, Starkné Zöldvári Ildikó, Dr. Vondervisztné Kapor

Ágnes, Wenczel Zsuzsanna). Hárman elvégezték az ECDL számítógépkezel�i tanfolyamot ( Starkné

Zöldvári Ildikó, Borossné Hodák Ágnes, Wenczel Zsuzsanna). Tantárgyainkban a szervezett, akkreditált továbbképzés fentieken kívüli témái lehetnek még a • modern kommunikáció elmélet; • az INTERNET használata az irodalom és az anyanyelv oktatásában; • modern pszichológiai és szociológiai ismeretek; • a magyar nyelv és irodalom tanulásának tanítása résztéma. • a digitális irodalom, a multimédiás eszközök bevonása az irodalom tanításába • kétszint� érettségire való felkészítés a munkaközösség teljes létszámára A mindenkori magyar munkaközösség létszámát meghatározó tényez

�k:

• a szakpár óraszáma (történelem, idegen nyelvek, dráma, médiaismeret, m� vészettörténet)

• a csoportbontásban tanított órák száma ( magyar nyelv a nyelvi-el�készít

� valamint a

HHT-AJTP el�készít

� 9. évfolyamon )

• az etika tantárgy gondozása 11. évfolyamon • a közép- illetve emelt szint� érettségi vizsgára jelentkez

� tanulók létszáma, kialakult

tanulócsoportok száma a 11—12/13. évfolyamon. Tantárgyi programunk ismeretében figyelemmel kell lenni a magyar nyelv tantárgy kommunikáció irányba történ

� modernizálódására, az új kihívás: a számítógép és az INTERNET tantárgyunkban

elfoglalt helyére is. Az iskolai könyvtár helyzete Szaktárgyunk oktatásához nincs szükség szaktanteremre. Az iskola jelenlegi audio- és videóhálózata és a hozzá tartozó szolgáltatás kialakult rendszere jól szolgálja programunk megvalósítását. Igény jelentkezik azonban a modernizálódásra, a multimédiás órák tartására. Az iskolai könyvtár állandó fejlesztéséhez tartozik, hogy a tanmenetekben rögzített házi olvasmányok mindegyikéb

�l rendelkezzen a könyvtár két tanulócsoportra számított példányszámmal

a megfelel� szakkönyveken, tanári segédleteken, lexikonokon, enciklopédiákon kívül. Fontos, hogy

az iskolai könyvtár információs rendszere kiépüljön, és összeköttetést jelentsen a megyei és országos könyvtárhálózattal is. Az elektronikus könyvtár lehet

�sége nem pótolja a hagyományos könyvek

jelenlétét és felhasználását. Az iskolai médiatárnak tartalmaznia kell ezen tantervben megjelölt irodalmi m� veket, az irodalomoktatáshoz kapcsolható filmek eredeti film- vagy és videós adaptációit, a filmek vetítési lehet

�ségeit és videolehet

�ségeket is.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A KÉTSZINT ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény

Vizsgafejleszt� Központ

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A/ KOMPETENCIÁK

Középszint és emelt szint 1. Szövegértés

1.1. Információk feldolgozása és megítélése

Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.

1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egy-nyelv� szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár).

1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlí-tásában, megítélésében.

1.1.3. Gondolatokról, ismeretekr� l, véleményekr� l a személyes állásfoglalás kialakí-tása.

1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

Különböz� szövegértelmezési eljárások alkalmazása a m� fajnak, az adott szempont-nak megfelel� en.

1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értel-mezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a m� faj, a szerkezet, a grammatikai szervez� dés, a stílus jelentéshordozó szere-pének megfogalmazása.

1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböz� korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait.

1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása.

1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meg-határozása, a szerz� i vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése.

1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszer� , illetve a személyes érintettséget is kifejez� rea-gálás különböz� írásbeli és szóbeli közlésmódban a m� faji normák és a cím-zettek figyelembevételével.

2. Írásbeli szövegalkotás

Különböz� témákban, különböz� m� fajokban széles kör� olvasottságon alapuló tájékozott-ság és személyes vélemény megfogalmazása a m� fajnak, a témának, a címzettnek megfele-l � szabatossággal.

2.1. Tájékoztató, érvel� , esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturá-lis örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet min

�sége, a mindennapi életvitel döntés-

helyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom).

2.2. Írásbeli és szóbeli m� fajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ide értve az önellen� rzés és a javítás képességét.

2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelel� kifejtettség� és stílusú közlés, a köz-nyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több néz� pontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módsze-rével.

2.5. M� alkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képz

�m� vészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifeje-

zése.

2.6. Hivatalos írásm� vek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.

3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás

3.1. A beszédhelyzetnek, a m� fajnak és a témának megfelel� nyelvi norma követésével lé-nyegre tör� , világos felépítés� , önállóan kifejtett közlés.

3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés f� bb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek – artikuláció, beszédtempó, hanger� , hangsúly, hanglejtés, szünet – alkal-mazása él� beszédben, felolvasásban, memoriter szövegh� el� adásában, adott témáról szóló szóbeli el� adásban.

4. Fogalomhasználat

4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló be-mutatása, el� adása.

4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témá-nak megfelel� önálló alkalmazása.

4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése – bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten

4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.

4.5. Fogalmak változó érvényességéb� l következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi nor-ma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

B/ Ismeretkörök

1. MAGYAR NYELV

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése pél-dákkal.

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban.A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényez� i és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejez� eszközei.

A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemz� inek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.

1.2.1. A jel, a jelrend-szer 1.2.2. Nyelvi és vizuá-lis kommunikáció

A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztu-sok, mimika, térközszabályozás, tekintet, küls� megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció

A nyelvi jel sajátosságai. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).



1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlés-módok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommu-nikáció

A kommunikációs folyamat tényez� i és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különböz� közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegy-zés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszer� sége A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodás-ra.

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúkénti eltérései példák alapján.A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció küfelismerése és összehasonlítása.

1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok

A magyar nyelvrokonság f� bb bizonyítékai néhány példával.

A magyar nyelv történetének f� szakaszai.

Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és kö-nyörgés, az Ómagyar Mária-siralom f� bb jellemz� i. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, m� vel� déstörténeti háttere, hatása – példák alapján.

A nyelvrokonság kutatásának módszerei.Az � smagyar, az ómagyar, középmagyar kormagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemzpéldája a hangrendszerb� l, a nyelvtani rendszerbAz életmód, a történelem és a szókincs néhány összegése, anyagi és szellemi mletben – néhány példával.A szókészlet rétegei: � si örökség, belsmek, jövevényszók, nemzetközi mszavak. Néhány szöveg bemutatása a réköréb� l (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen



1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvm� velés

A mai magyar nyelvm� velés néhány alapkérdése.

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.A könyvnyomtatás, a tudományok fejl A nyelvm� velés szerepe az új nyelvi fejleményjelenségek értelmezésében.

1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelv� ség

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A f � bb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).

Az egynyelv� szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megneve-zése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelent� sége. A határon túli magyar nyelvhasználat f� bb adatai, tenden-ciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípupalóc, déli, tiszai, mez� ségi, székely, csángóA szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi m� vekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A f � bb nézetek a kétnyelvNyelvpolitika, nyelvi tervezés.

1.4.4. Tömegkommu-nikáció és nyelvhasz-nálat

A tömegkommunikáció leggyakoribb m� fajai és hatáskelt� eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).



1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése.

Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle m� fajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképz� szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magya-rázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondat-beli és szövegbeli szerepének értelmezése.

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.

A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatsa. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.

1.5.3. Mondattan

A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezet� ; tagolt, tagolatlan; egyszer� , összetett. A mondat jelentése: els� dleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszer� mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendel� és mellé-rendel� szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejez� eszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelz� k fogalma és fajtái, használatuk.



1.5.4. A mondat szin-tagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szö-vegben 1.5.6. Logikai és gram-matikai viszonyok az összetett mondatban

A mondat az él� beszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendel� összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendel� összetett mondatok mint a f� mondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és köt� szók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban).

A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondA szintez� dés és a tömbösödés jelenségei.Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, stílusérték szempontjából.Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.

1.5.7. Szókincs és frazeológia

A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehet� ségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelent� sége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelent� sége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

A szöveg egységének tényez� i, feltételei, els� dleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényez� k: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejez� , érvel� és felhívó szövegfunkciók.

Lineáris és globális kohézió a szövegben.Szövegelemzés megfelel�A szöveg pragmatikai, szemantikai és graközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében



1.6.2. A szöveg szerke-zete és jelentése 1.6.3. Szövegértelme-zés

A szöveg felépítése, egységei – küls� körülmények: szö-vegméret, megjelenés. A szövegösszetartó er� : jelentésbeli és grammatikai kap-csolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. el� re- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehet� vé tev� pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg el� adására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kife-jez� alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szer-kesztése.

A szöveg dinamikus és statikus összetev

1.6.5. Az intertextualitás

Az ismeretközvetít� CD-ROM és az internet intertextuali-tásának f� bb jellemz� i. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.



1.6.6. A szövegtípusok

Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellem-

z� i. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában

szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat,

hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás).

Ismeretterjeszt� szövegek jellemz� i. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. el� adás, vita). Ismeretterjeszt� szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából).

A szövegtipológiai elemzés fA beszéd és az írás összehasonlítása (dimenziós rendszer).

1.7.2. Szöveg a médiában

A publicisztikai és a tájékoztató m� fajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.

Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szöpusait elkülönít� nyelvi és nem nyelvi tényezMédiaközlések elemzése (tás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjeszttartalmi, szerkezeti és szönyelvhasználati, hatásbeli sajátos

1.7. A retorika alapjai

1.7.1. A nyilvános beszéd

A retorika mint a meggy� zés m� velete a gondolatközlés-ben. A nyilvános beszéd, a közszereplés f� bb nyelvi és visel-kedésbeli kritériumai. Az él� beszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyag-gy� jtést� l a megszólalásig.

A retorika jelent� sége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudományaNéhány történeti érték� és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatásaHangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.



1.7.2. Érvelés, megvi-tatás, vita

Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggy� zés eljárásai, az érvelés m� fajai: a bizo-nyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggy� zési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.

A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (implikációk, kontextusok stb.

1.7.3. A szövegszer-kesztés eljárásai

A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelöl� cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szak-nyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellék-jelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelv� szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar ér-telmez� kéziszótár, valamint kétnyelv� szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmó-dok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szál-lóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).

A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammakai jelentés), lexémák (szó(grammatikai viszonyok) jelatok, szóérték� nyelvi elemek jelentésviszonyai.Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összegésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása.Következtetések megfogalmazása a nyelvieszközök lehet� ségeir� l.



1.8.4. Nyelvi-stiliszti-kai változatok 1.8.5. Stíluseszközök

A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszél� attit� djének kifejez� dése stb.) A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényez� k értelmezése. A képszer� ség stíluseszközei és hatása: képek, képrend-szerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelz� , archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelme-zése: az egyszer� bb alakzatok fajtái és hatásuk.

Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelkép Az alakzatok egyéb fajtái: para

1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejöv� , jellemz� beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, min� sége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériu-mai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus f� bb jellemz� i, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai nominális stílus, hiányos mondat, körmondat.A stílusrétegeket elkülönítNyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböz� stílusrétegekb� l vett szövegek körében.A stílus és norma koronkénti változatai bemutatásával.

2. IRODALOM

2.1. Szerz� k, m� vek



2.1.1. Életm� vek

Pet� fi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezs� , József Attila Az életút, az életm� jelent� s tényei. Kronológiai és topog-

ráfiai tájékozottság, a szerz� k jellegzetes regionális, kultu-

rális köt� dései, a pályakép f� bb jellemz� i, néhány kortárs

megnevezése.

A f � bb m� vek szövegismereten alapuló értelmezése,

kapcsolatok a m� vek között (pl. témák, m� fajok, kife-

jezésmód, jellemz� motívumok), a m� vek elhelyezése az

életm� ben, az adott korszakban.

A pályaszakaszokat jellemzA pályaképre ható irányzatok és szellemi kötvilágirodalmi párhuzamok..Kötetek, ciklusok, témák, moM� vek hatása, fogadtatása A szerz� utóélete, helye és hatása az irodalmigyományban. Kritikák, különböz� interpretációk.

Memoriterek szövegh� és kifejez� el� adása.

M� vekr� l szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó L� rinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Az életm� néhány jellemz� je keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszer� en egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a m� faj, a kompozíció, a jellemz� motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.

Memoriterek – legalább három szerz� t� l teljes szövegek, összefügg� részletek

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1

mereten alapuló több szempontú értelmezése.

Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetébenM� faji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszellemi irányzataival, a korstílussal való összeis. A m� vekben felvetett kérdések néhány etifilozófiai vonatkozása.

VIZSGASZINT TÉMÁK


2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerz� a felsoroltak közül. (A lista b� víthet� legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelent� ség� szerz� vel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két m� lényegre tör� értelmezésével.

Választandó legalább 4 szerz

A választott szerz� 2-3 lírai és/vagy 1drámai m� vének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.A m� vekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A m� vek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmikulturális hagyományban

��¶

Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje).2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerz� 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai

m � vének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó id� szakból.

Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. an-tológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

Egy költ� néhány versének; egyzaíró 1-2 m� vének értelmezése.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvet� hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. m� fajok, témák, motívumok, h� stípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemz� inek és egy-két kiemelked� képvisel� jének bemutatása.

Középkor, reneszánsz, baa 19. század második fele, avantgárd és a 20. század elsfele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom

jellemz� inek ismerete és korszakonként legam� bemutatása. M� vek értelmezése – pl. mkompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíkorszakbeli, stílustörténeti vonatkozásoklemi irányzataival, a korstílussal való össze

VIZSGASZINT TÉMÁK


2.1.6. Színház- és

drámatörténet

Színház és dráma különböz� korszakokban. Az alábbi m� veknek, a szerz� k/korszakok 1-1 m� vének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

Színház és dráma (pl. összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következszerz� kt� l/m� fajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, m� -költészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a vir-tuális valóságban: az adaptáció, a m� fajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a m� vészi színvonal/min� ség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskelt� eszközei (pl. sematizált h� stípusok, élethelyzetek, értékvilág, ka-landosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus m� faj (pl. útirajz, detektívregény, kaland-regény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemz� inek bemutatása.

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (jelent� sége és példái). Egy-egy jellemz� nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia „Magas” (elit) m� vészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gy� r � k Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés f� bb nyomtatott és elektronikus m

�fajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes

könyvkínálat).

VIZSGASZINT TÉMÁK


2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Interkulturális jelenségek, eltér� szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múlt-beli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nem-zetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekr� l; folklór, m� vel� déstörténeti vonatkozá-sok; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez köt� d� szerz� k; tá-jak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

VIZSGASZINT TÉMÁK

Középszint Emel

2.2.1. Témák, motívu-mok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus

egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott m� vekben motívum, téma változatainak fel-ismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, feln� tté válás, beava-tás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, feln� tt–gyermek, férfi–n� , b� n és b� nh� dés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

M� veket összeköt� motivikus összefüggések ságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások)rése, szerepének, jelentésének megfoNéhány téma, motívum, toposz, archetípus hossz

szetszer� feltárása érvekkel, példákkal.

Egy-egy szépirodalmi m�bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsban a posztmodern irodalmából.

2.2.2. M�fajok,

poétika

A m� nemek és m� fajok felismerése. Alapvet� versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása m� vek bemutatásában, értelmezésében. Azonos m� fajú alkotások összehasonlítása.

Különböz� korokban keletkezett, azonos mpoétikai szempontú összevetése, történeti változávizsgálata. M� fajteremt� m� vek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy m� faj, poétikai sajátosság változása hosszabbvidebb történeti folyamatban lomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeareregény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jel

��¶

��¶¶

��¶

VIZSGASZINT TÉMÁK


2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböz� korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

2.2.3.1. Irodalom-történet

Az irodalom, az irodalmiságnyának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/mkainak néhány jellemz� je. Azonosság és változás az irodalomban. témák, h� stípusok változásai; irányzatok, progr

��Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása a drámaszövegekkel.¶¶¶¶¶¶Egy-egy dráma elemzése a következ� szerz� kt � l/m� fajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

��¶¶¶¶¶

��¶¶¶¶¶

��2.2.2 Színház- és drámatörténet¶

3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez Középszint és emelt szint

Az emelt szint fogalomismereti követelményeit d� lt bet� vel jelezzük.

A/ Magyar nyelv

beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényez� i a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; � smagyar, ómagyar, középmagyar kormagyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, � snyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függ� leges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argókett� snyelv� ség, kétnyelv� ség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszer� sítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái

a szójelentés: egyjelentés� , többjelentés� , azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentés� szó; hangutánzó, hangulatfesta szókincs rétegei: � si szavak, bels� keletkezés� szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendel� szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban

jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentésjelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmez� , jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kett� spont, a pontosvessz� , az idéz� jel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszer� mondat, összetett mondat, alárendel� , mellérendel� összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló m� fajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: köt� szó, névmás, nével� , határozószó, el� re- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis),szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, mreferátum, el� adás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz

érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggy� z� szövegm� fajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdekl� dés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betet� zés a stílusirányzatok kifejez� eszközei alakzatok: ellipszis, köt� szóhiány, ismétl� dés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költ� i kép, allegória, szimbólum B/ Irodalom interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás m� költészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetev� i

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott m� , értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás id� , id� szemlélet, id� síkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, h� stípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód m� vel� déstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció m� nem, m� faj epikai m� fajok – anekdota, elbeszélés, elbeszél� költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás éneknovella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejl� désregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelutópia

epikus közlés – elbeszél� , elbeszél� i néz� pont, narráció, bels� monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függszabad függ� beszéd, reflexió drámai m� fajok – tragédia, színm� , commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd drámadráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tet� pont, megfoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikumlírai m� fajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra – költ� i magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, id� - és értékszembesít� , létösszegz� átmeneti m� fajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi m� fajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai min� ségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: id� mértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINT

� VIZSGA

A vizsga szerkezete

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészb� l tev� dik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési id� t követ� en 10-15 perc id� tartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 15-20 perc

Szövegértési feladatsor

Szövegalkotási feladat

Egy nyelvi tétel kifejtése

Egy irodalmi tétel kifejtése

40 pont 60 pont 50 pont

Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó.

A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt va-lamely feladat megjelöli, szöveggy� jtemény használható.

A feladatsor jellemz � i

SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT

A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelm� esszé, ismeretterjeszt�

céllal íródott tanulmány, publicisztikai m � egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariá-ciók közötti döntés.

A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellem-z� inek megfelel� en – a következ� kre irányulhatnak:

Tantárgyi program

2004.májusa Lovassy László Gimnázium

• a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; • a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemz� i; ezek szövegbeli funkciója; • a szöveg kommunikatív sajátosságai; • a cím és a szöveg egészének viszonya; • a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; • a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; • a szerz� i álláspont azonosítása, értelmezése; • a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; • a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.

Feladat lehet továbbá

• vázlat, tematikai háló készítése; • önálló következtetés, álláspont megfogalmazása; • a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásm� , vagy beszédm� megfogalmazása a m� faji

normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség m� fajainak köréb� l; • a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése.

A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt f� képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése a különböz� szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az el� re- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.

SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT

A vizsgázó három, eltér� típusú, m� fajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.

A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A feladatok a

következ�k:

• Érvel� fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekr

�l. A

feladat tartalmaz egy gondolatébreszt�, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget,

általában szövegrészletet. (E felvezet� szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai m� ,

szépirodalmi m� stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezet�

szöveg egészének ismeretét.) • Egy m� (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai m� , drámarészlet, esetenként esszé) adott

szempontú elemzése, értelmez� bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt

szempontját.

• Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi m� , m� részlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelme-zésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböz

� példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között

megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)

Értékelés

SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT

A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szak-

tanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. Az értékelési út-

Tantárgyi program


mutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként

a válasz m� faji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az

értékel� az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért

összpontszámot feltünteti a dolgozaton.

SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT

A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató

alapján min�síti. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától

független általános kritériumait, valamint az egyes kit� zött feladatok témafügg�, címszószer� en

megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. Az ett�l eltér

� minden jó megoldás

elfogadható. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok

figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám min�síti a vizsgázó dolgozatának

tartalmi min�ségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi min

�ségét, továbbá a vizsgázó

helyesírását, valamint a dolgozat írásképét.

A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása

A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. Az elérhet� 60

pont megoszlása a következ�: a fogalmazás tartalmi min

�sége: 20 pont; szerkezete, felépítése: 20

pont; nyelvi min�sége: 20 pont. Az értékel

� tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási

feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi min�ségének pontszámát. Az adható pontszámok a

következ�k:

Tartalmi min�ség: 0-5-10-15-20 pont

Szerkezet: 0-5-10-15-20 pont

Nyelvi min�ség: 0-5-10-15-20 pont

Tantárgyi program


A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

A tartalmi kifejtés min�ségének általános kritériumai:

• a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébreszt� szövegre

vonatkoztatás; • nyelvi és irodalmi m� veltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; • tárgyszer� ség; az állítások bizonyítása; • problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió,

állásfoglalás). • világismeret, gondolkodási kulturáltság.

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai:

• a feladatban megjelölt m� faj elemeinek való megfelelés; • a témának, a címzettnek, a m� fajnak, a tartalmi mondandónak megfelel

� szerkezet

kialakítása; • koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és id� beli viszonyok; logikai és jelentésszint�

kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, el� re- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és prag-matikai kapcsolatok megteremtése);

• arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);

• az adott terjedelem megtartása.

A szöveg nyelvi min�ségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

• a köznyelvi norma biztos ismerete; • adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek

megfelel� szókincs, hangnem, stílus;

• világos és lényegre tör�, szabatos el

�adásmód;

• gördülékeny, érthet�, mondat- és szövegalkotás;

• olvasható kézírás, rendezett íráskép.

HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP

A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor,

valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik.

• Az értékel� tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában

fellelhet� helyesírási hibákat aláhúzza, majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon

kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményb

�l.

• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményb

�l.

Tantárgyi program


Szóbeli vizsga

A magyar nyelv és irodalom középszint� szóbeli vizsgája bels�, iskolai vizsga.

A szóbeli vizsgára adható felkészülési id�: 30 perc.

A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. A felkészülés során irodalmi szöveggy� jtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével

összefügg� más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. A tételsor legalább 20 nyelvi és legalább 20 irodalmi tételb

�l áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felel

�s. A tételsor össze-

állításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évr

�l évre módosítani

kell.

Tantárgyi program


A tételek jellemz� i, összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kit� zött feladatok – a témák sajátosságait

figyelembe véve – lehet�leg hasonló nehézség� ek legyenek, valamint legyen mód a sikeres

felkészülésre, valamint a kifejtésre, a felkészülésre, illetve a szóbeli feleletre adható id�keretben.

MAGYAR NYELVI TÉTELSOR

A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetel-mény Magyar nyelv cím� fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következ

� témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott

altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelölésér

�l – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt.

A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelel�en tartalmaz/hat egy

megállapítást, idézetet, felvezet� gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl.

� rlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelv� szótár részletét), majd a kifejtend

� feladat megjelölését.

A tételben kit� zött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott m� fajnak megfelel

� el

�adása stb.

IRODALOM TÉTELSOR

A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetel-mény Irodalom cím� fejezetében foglaltak, a Szerz� k, m� vek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerz� k, m� vek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszer� en tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szerepl

� m� vet,

m� veket. A tétel tartalmaz/hat egy felvezet

� nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szép-

irodalmi idézetet, értekez� próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képz� m� vészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kit� zött szempontnak megfelel

�en konkrét m� /vek megjelölését.

A kiemelt szempont lehet például bármely m� faji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehet

�vé teszi, a vizsgázó választ a tételben

megjelölt szerz�k vagy m� vek közül.

Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya

Tantárgyi program


A tételek a Szerz� k, m� vek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerz

�nek, a m� /vek/nek, a tétel tárgyának megfelel

� megközelítési, értelmezési szempont

érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következ�k:

Szerz

�k, m� vek Tételek száma

Életm� vek 6 Portrék 4 Látásmódok 3 A kortárs irodalomból 1 Világirodalom 2 Színház- és drámatörténet 2 Az irodalom határterületei 1 Regionális kultúra 1 Összesen 20

További szóbeli tételek kijelölésér

�l – ide értve a húszon felüli tételszámot – a vizsgáztató

szaktanár dönt.

Értékelés

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és el

�adásmódját értékel

� pontszámot kap. A

vizsgateljesítmény értékelése a következ� általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

Tartalom

(25 pont)

El � adásmód (25 pont)

Megfelel�

szóhasználat

Világos tagolás

Logikus érvelés

Lényeg-kiemelés

Rendszerezés

Nyelvtani- Irodalmi- Kulturális-

tájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság

Memoriter

A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása

Az egyes vizsgarészekb

�l elért teljesítmény összeadódik, így a középszint� írásbeli és szóbeli

vizsgán összesen 150 pont szerezhet�.

Tantárgyi program


EMELT SZINT VIZSGA A vizsga szerkezete

A magyar nyelv és irodalom emelt szint� érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsga-részb� l tev� dik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési id� t követ� en 20-30 perc id� tartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20-30 perc

Nyelvi-irodalmi m� veltségi feladatsor

Szövegalkotási feladatok

Egy nyelvi tétel kifejtése

Egy irodalmi tétel kifejtése

40 pont 60 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi m� veltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt

önálló problémalátását, kritikai és kreatív gondolkodását, általános tájékozottságát, szöveg-

értelmez� és szövegalkotó képességét. Az írásbeli vizsga ennek megfelel

�en nyelvi-irodalmi

m� veltségi feladatsorból és különböz� szövegalkotási feladatokból tev

�dik össze.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát.

A feladatsor jellemz � i NYELVI-IRODALMI M � VELTSÉGI FELADATSOR

A nyelvi-irodalmi m� veltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai m� höz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekez

� prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi

m� vek kijelölése esetében a szerz�k általában a vizsgakövetelményekben szerepl

� korszakok

alkotói.

Tantárgyi program


A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különböz

� történeti, m� faji, tematikus, motivikus

összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemz

�ire irányuló kérdéseket.

A nyelvi, illetve irodalmi m� veltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40–60%. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont.

Tantárgyi program


SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK

A szövegalkotási feladatsor három, különböz� témáról adott szempontú és m� fajú önálló

szöveg alkotását tartalmazza.

A szövegalkotási feladatok a következ

�k:

• Egy adott m� vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben.

• Érvel

� szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre

• Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény),

esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m� fajban.

A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi m� vet közl� , az esszé, a kifejtés,

értékel� érvelés alapjául szolgáló rövid felvezet� idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét.

Értékelés NYELVI-IRODALMI M � VELTSÉGI FELADATSOR

A nyelvi-irodalmi m� veltségi feladatsor értékelése témafügg� értékelési útmutató alapján

történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát,

valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. Az értékel�k a dolgozaton

feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért

összpontszámot.

SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK

A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján min�sítik a vizsgázó teljesítményét, majd

feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. A feladattípusok pontértéke a következ

�:

• Egy adott m� vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben (0-5-10-15-20-25 pont);

• Érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre (0-5-10-15-20 pont);

Tantárgyi program


• Egy, valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m� fajban (0-5-10-15 pont).

Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetev

�it. Az

ett�l eltér

� jó megoldás is elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja

sem az, ha az értékel�k személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség

általánosnak tekinthet� megítélését

�l, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak

tekinthet� megközelítést

�l.

A megoldás min�ségének elbírálásában a következ

� általános kritériumok érvényesülnek:

A tartalmi kifejtés min�ségének általános kritériumai:

• a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébreszt� szövegre

vonatkoztatás; • nyelvi és irodalmi m� veltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; • tárgyszer� ség; az állítások bizonyítása; • problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió,

állásfoglalás). • világismeret, gondolkodási kulturáltság.

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: • a feladatban megjelölt m� faj elemeinek való megfelelés; • a témának, a címzettnek, a m� fajnak, a tartalmi mondandónak megfelel

� szerkezet

kialakítása; • koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és id� beli viszonyok; logikai és jelentésszint�

kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, el� re- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és prag-matikai kapcsolatok megteremtése);

• arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése);

• az adott terjedelem megtartása.

A szöveg nyelvi min�ségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok:

• a köznyelvi norma biztos ismerete; • adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek

megfelel� szókincs, hangnem, stílus;

• világos és lényegre tör�, szabatos el

�adásmód;

• gördülékeny, érthet�, mondat- és szövegalkotás;

• olvasható kézírás, rendezett íráskép.

HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP

Tantárgyi program


A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. Az értékel� tanár mind a szövegértési,

mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.

• A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményb�l.

• Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményb

�l.

Szóbeli vizsga

A magyar nyelv és irodalom emelt szint� szóbeli vizsgája küls

� vizsgabizottság el

�tt történik.

A szóbeli vizsgára adható felkészülési id�: 30 perc.

A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc. A felkészülés során irodalmi szöveggy� jtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével

összefügg� más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.

Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel

kifejtése. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik, a vizsgázó önállóan dönt, hogy melyik tételt fejti ki. A témakörök arányát, illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. A témakörök, illetve a tételek évr

�l évre változ/hat/nak. A meghirdetett

nyelvi, illetve irodalmi témakörök száma legalább 24.

A tételek jellemz� i, összeállításuk

A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi, illetve egy irodalmi tételt. Az irodalmi

tételekhez – a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelel�en – a vizsgázó saját maga által

készített olvasmánylistát állít össze. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel, illetve ennek felhasználásával adja el

� feleletét. Konkrét szerz

�kre és m� vekre – a tételnek

megfelel�en – a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kit� zött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehet

�leg hasonló nehézség� ek legyenek, valamint legyen mód a sikeres

kifejtésükre a felkészülésre, illetve a feleletre adható id�keretben.

MAGYAR NYELVI TÉTELSOR

A 24 témakört a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv cím� fejezete – Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés – alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék.

A tételek a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelel�en tartal-

maz/hatnak egy megállapítást, idézetet, felvezet� gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus doku-

mentumot (pl. � rlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelv� szótár részletét), majd közlik a kifejtend

� feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a

részletes vizsgakövetelményekre épül. A tételekben kit� zött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú

elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály

Tantárgyi program


bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt m� faj el

�adása stb.

IRODALMI TÉTELSOR

A szóbeli vizsga témaköreit, illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmé-nyek Szerz� k, m� vek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 24 témakört.

A tételek tehát a Szerz� k, m� vek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerz

�nek, a m� /vek/nek, a tétel tárgyának megfelel

� megközelítési,

értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következ�k:

Tantárgyi program


Szerz

�k, m� vek Témakörök

száma Életm� vek 6 Portrék 5 Látásmódok 4 A kortárs irodalomból 2 Világirodalom 3 Színház- és drámatörténet 3 Az irodalom határterületei 1 Összesen 24

Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. A tétel tartalmaz/hat egy felvezet

� nyomtatott

vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekez� próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képz� m� vészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kit� zött szempontnak megfelel

�en esetleg szerz

� és m� megjelölését. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által

összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli,

esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a m� re, a szerz�i életpályára jellemz

�

sajátosság. Értékelés

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és el

�adásmódját értékel

� pontszámot kap. A

vizsgateljesítmény értékelése a következ� általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

Tartalom

(25 pont)

El � adásmód (25 pont)

Megfelel�

szóhasználat

Világos tagolás

Logikus érvelés

Lényeg-kiemelés

Rendszerezés

Nyelvtani- Irodalmi- Kulturális-

tájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság

Memoriter A vizsgázó összpontszámának kialakítása

Az emelt szint� írásbeli vizsgán 100, a szóbeli vizsgán 50, így a magyar nyelv és irodalom emelt szint� vizsgáján összesen 150 pont szerezhet

�.

magyar nyelv és irodalom tantárgyi programja · irodalom tantárgyi programja 2004 ....

Documents