magyar zsidók lapja egységes magyarországi izraelita

אחדות

Magyar zsidók lapja • EgységEs Magyarországi izraElita Hitközség

egységירחון יהדות הונגריה

XXX. éVFolyaM, 124. száM • 2019. NoVEMbEr • 500 Ft5780. CHEsVáN • ב״ה • חשון תש״פ

kurdok, törökök, zsidók: közösségek a konfliktus két oldalán

Mit jelent a kóser vágás betiltása?

vélemény

Megalakult az európai tett és védeleM liga Interjú szalai kálMánnal

tényleg kelet felé vannak tájolva a zsinagógák budapesten?

Smúz | A főszerkesztő levele

egység | 2019 NoVEMbEr2

Előfizetés: www.fizetes.zsido.com

Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység

oldalon találja meg elektronikus formában.

további információért hívja a 06 1 268 0183-as telefonszámot.

KedveS olvaSó!Gyakran eszembe jut, hogy vajon hogyan fognak min-ket értékelni a leszármazottaink, mit fog mondani, gondolni és nem utolsósorban tanítani rólunk az utó-kor, amikor már a történelem ködébe veszünk majd. (Már, ha nem jön a megváltás addig, hanem rákény-szerülünk, hogy a történelem ködébe vesszünk…) A történelmet a győztesek írják, így az is tudható, hogy egy-egy „aranykor” legfeljebb a múlt megszépítő fáty-lán át tűnik csak nyugalmasnak, és előnyei vagy hát-rányai nagyban függnek attól, kinek a nézőpontjából vizsgáljuk az eseményeket.

Így például, míg a török hódoltság a magyar tör-ténelemkönyvekben a pusztítással kapcsolódik egybe, addig a budavári zsidók a város visszafoglalásakor a törökökkel együtt harcoltak. Sőt, ekkoriban rengeteg zsidó menekült az Ottomán Birodalomba, ahol vi-szonylagos békében élhettek – ellentétben Európával, ahol a vallási türelmetlenség üldözte őket.

Kik lesznek azok a győztesek, akik a mi történel-münket megírják majd és mi lesz a mondanivalójuk rólunk? Megértik-e majd cselekedeteink mozgatóru-góit, egyetértenek-e majd a döntéseinkkel vagy elítél-nek majd minket? Egyáltalán, lesz rólunk majd szó a történelemkönyvekben? Vajon az utánunk jövők is a háborúkat és a békekötéseket, a természeti és ember által előidézett katasztrófákat tekintik majd arra érde-mesnek, hogy megemlékezzenek róluk, vagy az egysze-rű hétköznapjaink lenyomata is megőrződik?

Ebben a lapszámban ismét különleges helyekre uta-zunk: gyerekkorunk szultánokkal és pasákkal teli me-sevilágába, Törökországba és napjaink egyáltalán nem meseszerű harcainak földjére. Olyan közösségek nyo-mában járunk, akiknek sok helyen ma már nyoma sem maradt – és olyanokén, akiknek nyomai megőrződtek évszázadokon át. Olyan arcát mutatjuk meg a ma sokat emlegetett kurdoknak és törököknek, amit talán sosem látott azelőtt: kurd és török zsidókról olvashat ebben a lapszámban.

Steiner Zsófiafőszerkesztő

2019 november | egység 3

tartalom

Smúz 2| a főszerkesztő levele történelmi időket élünk 4| Hírek

Rebbe 5| Hogyan győzhet a jó ösztön a rossz felett?

HoHmecolózsidók egy konfliktus két oldalán 6| zsidók négy ország határvidékén Chana Deutsch írása 8| zsidók a szultánok földjén Naftali Deutsch írása 10| Három zsidó nő két külön világban 12| kurd-török konfliktus és az izraeliek

JiddiSKáJt 14| tényleg izrael felé vannak tájolva a budapesti zsinagógák? 16| Merre van a jobb és merre van a bal? Oberlander Báruch rabbi írásai

Kile 19| Nemzetközi nyitás: megalakult az európai tett és Védelem liga Interjú Szalai Kálmánnal 22| tömeggyilkosok vagy egyszerű tisztviselők? veszprémy lászló Bernát: Gyilkos irodák című könyvének recenziója 24| szukkoti képriport 26| interjúk a két új zsinagóga rabbijaival 28| „Megazsinagóga” helyett bérházépítés A lipótvárosi zsinagógák története 2. rész Cseh Viktor írása

miSpóHe 30| kurd zsidó konyha

ÉceSzgÉbeR 32| aggasztó európai trend a kóser vágás beszüntetése Megyeri András Jonatán írása

34| a török pasa és a hevroni zsidók Dénes Anna meséje

Kiadja a chábád lubavits –zsidó Nevelési és oktatási alapítvány

achdut magazine is publishedby Chabad-lubavitch

the Jewish Heritage Center of Hungary

1052 budapest, károly krt. 20.telefon/fax: (+36-1) 268-0183

E-mail: [email protected] internet: www.zsido.com

FElElős kiadó:oberlander báruch rabbi

FőszErkEsztő: steiner zsófia

roVatVEzEtők: dénes anna, Cseh Viktor, golubovics Martina

olVasószErkEsztő: Molnár zsófia

tErVEző-szErkEsztő: Juhász Valéria

issN 1217-3223 (nyomtatott)issN 1588-3223 (on-line)

a kiadvány szent szövegek részleteités magyarázatait tartalmazza.

kérjük, ne dobja el!

egységMagazin

BOrÍtÓAz isztambuli Tofre Begadim askenáz zsinagóga

Fotó: Lepneva Irina/shutterstock

Nemzetközi Nyitás: megalakult az európai

tett és Védelem liga„Hosszú távon a legbiztosabb

és a leghatékonyabb eredményt az oktatás területén tett

határozott lépések hozzák.”

aggasztó európai treNd a kóser Vágás beszüNtetése„a kóser vágás betiltása mögött sokkal inkább az európai társadalom vallási szokásokat ellenző attitűdje, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom áll.”

zsidók egy koNfliktus két oldaláN„a kurd-török konfliktus két oldalán egykor nagy múltú közösség élt, akiknek leszármazottai mind a mai napig őrzik őseik egyedi kultúráját.”

19. oldal

32. oldal

6. oldal

Smúz | hírek

egység | 2019 november4

Forr

ás:

zsi

do

.Co

M, N

Eoko

HN

.Hu

izraeli rabbik fogtak össze a Műanyag szeMét ellen

zsinagóga nyílik a Marxista kibucban

A háromnapos rendezvénysorozat csütörtöki zárása-kor Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisz-térium kulturális diplomáciáért felelős helyettes ál-lamtitkára közölte: idén azért volt a korábbi éveknél jelentősebb és gazdagabb az ötödszörre megrende-zett esemény programkínálata, mert ezzel emlékez-tek meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulójáról.

A diplomáciai kapcsolatok felújítása mellett a rendszerváltoztatás 30. évfordulójáról is tematikus programmal emlékeztek meg: a csütörtök esti zá-róelőadás a Szabadság lágy érintése című akrobatikus színházi előadás volt.

Benkő Levente magyar nagykövet nyilatkozata sze-rint az évadot több mint százezren látogatták, a ma-gyar napokat pedig tízezernél többen.

Harminc rabbi írt alá egy felhívást, amely arra szólít-ja fel az izraelieket, hogy csökkentsék az egyszer használatos műanyag esz-közök használatát. A kez-deményezés egy 27 éves egyetemi diák ötlete nyo-mán született, aki felfigyelt arra az egyébként közismert

jelenségre, hogy Izrael – sajnálatos módon – élen jár az eldobható műanyageszközök használatában. A statisz-tikák szerint Izraelben a világon a második legmaga-sabb az egy főre jutó eldobható műanyagmennyiség.

A rabbik azt kérik a közösségektől, hogy tartsák szem előtt a bál táschit törvényeit. Ez a tórai tilalom az ér-telmetlen és szükségtelen rombolást tiltja meg nekünk. „A vallási ünnepek alatt jelentősen megnő az egyszer használatos műanyagok, illetve műanyag csomagoló-anyagok felhasználása” – mondja a felhívás, amely arra buzdítja az olvasóit, hogy legyenek a műanyagok által okozott környezeti ártalmak tudatában, és próbálják meg csökkenteni a felhasznált mennyiséget mind az ünnepek alatt, mind pedig az év többi napján.

A Megiddo kibucot 1949-ben a Hásomér Hácáir mozgalom tagjai, holokausztot túlélő lengyelországi és magyar zsidók alapították. A mozgalom, csakúgy, mint a kibuc maga, marxista-cionista nézeteket val-lott kezdetek óta, ennek megfelelően kifejezetten szekuláris és vallásellenes volt.

A zsinagóga építésének gondolata már 20 éve fel-merült, de akkor még csak a tagok kis része támogatta az ötletet. A tervek másfél évvel ezelőtt kezdtek va-lósággá válni, amikor a kibuc vezetősége, immáron a tagok többségének támogatásával, 4:3 arányban megszavazta az imaház létesítését.

A kibuc jelenleg 450 lakót számlál. A környéken to-vábbi körülbelül 120 család él, a zsinagóga számukra is vallási központként fog működni.

Újra találkozott MegMentőjével egy zsidó családKülönleges eseményre ke-rült sor nemrég Thessza-lonikiben, ahol egy zsidó család tett látogatást Melpomeni Dina otthonában. A hölgy több mint 75 évvel ezelőtt segített megme-nekülni a hétfős Mordechai családnak a holokauszt idején.

A ma Izraelben élő család tagjai egykor a görög Veriaban laktak, ahol a nácik 1943-ban jelentek meg. Dina és két nővére fogadta be egyszobás lakásába a családot és két éven át gondoskodtak róluk.

A vasárnapi találkozóhoz az egykor bújtatottakon kívül mintegy 40 leszármazott csatlakozott „Nézz csak ránk. Mi már egy óriási és boldog család va-gyunk, és mindez annak köszönhető, hogy megmen-tettek minket” — mondta a 86 éves Sarah Yanai, aki az egyik legidősebb a megmenekülő testvérek közül.

faültetéssel, koncerttel és táncházzal értek véget a Magyar napok izraelben

2019 November | egység 5

REBBE | REBBE

Isten segítségével5710. elul 17. (1950. augusztus 30.)

Üdvözlet és áldás,

Reményeim szerint sikeresen elérte úti célját, s így meg-áldhatom a következővel: „Jöjj békével”.

a bÉKe foRRáSa cSaKiS a belSő bÉKe leHetA béke valódi lényege az – ahogyan azt a Szánhedrin traktátus 99b oldalán találjuk –, hogy a Tóra hoz bé-két a világra. A Talmud ezt úgy magyarázza, hogy ez a béke egyaránt megvalósul az égben és a földön is. A muszár és a hászid filozófia alapján ebből azt tanuljuk, hogy minden ember rendelkezik egy isteni és egy állati lélekkel, más szóval jó és rossz ösztönnel. Ezek állan-dó háborúban állnak egymással, és azon versengenek, hogy melyikük igázhatja le, irányíthatja és vezetheti akarata szerint a „kis várost”, azaz a testet. A különb-ség közöttük az, hogy a jó ösztön képtelen elfogadni a rossz ösztön útját, hiszen a jó ösztön nem más, mint az Örökkévaló egy darabja.

a Jó ÉS a RoSSz öSztöN aSSzimmetRiáJa Ez az eltökéltség nem jellemző a rossz ösztönre, mely szintén elismeri Urát. Létezésének célja, hogy próbára tegye az embert, és kiderüljön, hogy „a Mester vagy a tanítvány szavai hallatszódnak majd”, amikor konflik-tusra kerül sor a két ösztön között. Ezzel együtt, amikor a rossz ösztön azt tapasztalja, hogy minden próbálko-zása és trükkje ellenére a jó ösztön győzedelmeskedik, ő is örömet érez. Azon túl, hogy nem tudta botlásra késztetni az embert, még növelte is a neki járó jutalmat, amiért kiállta a próbát és hű maradt Urához.

a bÉKe egyedül az iSteNi lÉleK győzelmÉvel JöHet el Mindebből érthető, hogy a földön megvalósuló béke, mely a jó és a rossz ösztön, azaz a test és a lélek vágyai között jön létre, csak egy módon születhet meg: a jó ösztönnek kell a rossz ösztön felett győzedelmeskednie. Ebből fakad az égbeli béke is, mert ott is jelen van a ne-gatív oldal, ahogy bölcseink is mondják: a rossz ösztön maga a Sátán. A pozitív oldal pedig Micháel, a zsidó nép arkangyala. Magasabb szinten értelmezve ez magát a Teremtőt jelenti, aki így mondta: „Fiam, elsőszülöt-tem, Izrael”, illetve „Az Örökkévaló Isten gyermekei vagytok”.

Hogyan győzHet a jó ösztön a rossz felett?

Amikor a mennyei bíróságon, ahol jelen vannak mind a védő, mind a vádló erők, azt látják, hogy a jó ösztön újra és újra győzedelmeskedett a rossz ösztön felett, s így az ember érdemei többségbe kerültek bűneivel szem-ben, akkor béke költözik a mennyei bíróságra. Ekkor az ítélkezés attribútuma ejti a vádakat, a vádlóból védő válik, és az illető embert fizikai és spirituális javakkal árasztják el.

A kívánságának megfelelően emlékezni fogok Önre, amikor tisztelt apósom, a rebbe sírjánál állok majd. Ve-zesse Önt az Örökkévaló a helyes úton, hogy a Tóra és a parancsolatok útját kövesse istenfélelemtől vezérelve, és hatással legyen környezetére, s így minden körülötte lévő számára világítson a „Tóra fénye és a parancsolatok gyertyája”. Ennek hatására „fény költözik az otthonaik-ba”, még a fizikai dolgok tekintetében is.

Reményeim szerint időről időre tanulmányozni fogja a hászid tanításokat. Ha nehézségbe ütközne, kérje a közelében lévő hászid közösség tagjainak segítségét. Biztos vagyok benne, hogy a „Tóra lámpását”, a Tóra rejtett, misztikus oldalát is kedvelni fogja, ami életerővel ruházza fel önt.

Jó beírást és bepecsételést, jó és édes évet kívánok, továbbá sikereket szent munkájában, melyről jó híreket szeretnék hallani.

egység | 2019 November6

hohmecoló | kitekintő

HeleNa KiRályNő ÉS NácHum pRófÉta vidÉKÉNA kurd zsidók meglehetős elszigeteltségben éltek sokáig. Többnyire földművelőként dolgoztak és elszigetelt kö-zösségeikben különleges szokások alakultak ki, részben a környező népek hagyományainak hatására. A polgári időszámítás szerinti első században a perzsa Adiabene királysága a zsidó közösség részévé vált, miután a helyi királyné, Helena, akit ámulatba ejtett az országban meg-forduló zsidó kereskedők kultúrája, betért a zsidóságba, és erre ösztönözte az alattvalókat is. A kurd zsidók büsz-kék arra, hogy ez a különleges esemény az ő földjeiken történt, és a királyi család leszármazottait saját közössé-gük részének tekintik. Az eseményeket mind Josephus, mind pedig a Talmud (Gitin 60a.) megörökítette.

A kurd zsidók mindig is különösen tisztelték Náchum prófétát, aki az Asszír Birodalom és fővárosa, Ninive ha-nyatlását jövendölte meg. Sávuotra szokás volt Náchum sírjához utazni (ez Moszul környékén, a mai Irakban található), és ott ünnepelni. A sír a helyi zsidó közös-ség tulajdonában volt, köré díszes, bútorokkal és drága szőnyegekkel gazdagon berendezett, mára a környékbe-li harcok nyomán romossá vált épületet emeltek.

KözÉpKoRi autoNómiaA két középkori utazó, tudelai Binjámin és a regensbur-gi Petáchjá a XII. századból népes kurd zsidó közös-ségekről számolt be, különösen Kurdisztán központjá-ban, Moszulban, ahol igen gazdag zsidó családok éltek, és még bizonyos autonómiát is élveztek saját közösségi ügyeik irányításának tekintetében. 1170 körül a kurd zsidók között járt tudelai Binjámin száznál több zsidó települést sorol fel, és az egyik legnagyobbnak közü-lük Amadiját nevezte, ahol 25 ezer zsidó élt. A XII. században két messianisztikus vezető, Dávid Alroi és Menáchem ben Slomo is felbukkant. Előbbi fellázadt a perzsa uralkodó ellen, és azt tervezte, hogy visszave-zeti népét Izrael földjére. A már a térségben lakó zsidó közösségekhez a keresztes hadjáratok idején újabbak csatlakoztak, mivel a szíriai és palesztinai zsidók közül

zsidók egy konfliktus két oldalánzsidók Négy ország HatárVidékéNa törökország, szíria, irak és irán bizonyos területeit (vagyis mezopotámia északi részét) lefedő kurdisztán-ban az izraeli asszír hódítás (i. e. Viii. sz.) óta élnek zsidók a hagyomány szerint. a biblia írja le, hogy sál-máneszer asszír király háborúba ment Hosea, izrael királya ellen, meghódította a zsidó királyságot, és végül: „...számkivetette assúr királya izraelt assúrba és Chaláchba és vitte őket a Chábórhoz, gózán folyójához és média városaiba.” (2királyok 18:11.) chana Deutsch írása

a diaszpóra sokszor állít bennünket különös vagy

éppen zavarba ejtő helyzet elé. az egyik ilyen szituáció,

amikor egy-egy fegyveres konfliktus idején

a frontvonal mindkét oldalán élnek zsidó

közösségek. ezek a közösségek hol

mesterséges határok által szétválasztott, közös múlttal

rendelkező zsidó családokból állnak, hol teljesen külön

kultúrájú csoportok. a mai kurd-török konfliktus két

oldalán egykor nagy múltú közösség élt, akiknek

leszármazottai mind a mai napig őrzik őseik egyedi

kultúráját: összeállításunkban velük ismerkedünk meg.

HoHmecoló | kItekIntő


kitekintő | hohmecoló

számosan menekültek Babilóniába, illetve Kurdisztán-ba, és a mongol hódítások is sok zsidót kergettek e terü-letre, így gazdagodott újabb elemekkel a kurd zsidóság.

A közösségek könnyen mozdultak, és viszonylag nagy volt a fluktuáció, mivel a zsidók a gazdasági, illet-ve az adott vallási-politikai helyzetet is figyelembe véve mozogtak a falvakból a nagyobb városokba, vagy az ellenkező irányba. Mivel a kurd zsidó közösségek több országban szétszórva éltek, történelmük tájegységen-ként némileg eltérő. A több országra kiterjedő, kurdok által lakott régió zsidó lakosainak túlnyomó többsége Irakban élt, a többi országban jóval kevesebben tele-pedtek meg.

izRael földJeA kurd zsidók hagyományosan nagyon kötődnek Izrael földjéhez. Évezredeken át vágyódtak vissza az anyaor-szágba, és kereskedőkön, rabbikon, tanítókon keresztül kapcsolatot is tartottak fenn az erec jiszráeli zsidókkal. Kurd zsidók már a XVI. század végén felbukkantak Iz-raelben, elsősorban a kabalista központként ismert Cfá-ton, ahol akkora számban képviseltették magukat, hogy külön negyedet is alapítottak a városon belül. A zsidóel-lenesség nyomán az 1930-as években megindult, és 1950-51-ben kiteljesedett alijáig (Ezra és Nechemja akció) zárt közösségekben éltek a kurd zsidók az őket megtűrő, ám sokszor ellenséges közegben, főként Kurdisztán iraki ré-gióiban. Irakban a fárhud, Iránban az iszlamizálódás ve-tett véget a folyamatos és nagy számú zsidó jelenlétnek. Jelenleg a kurd zsidók túlnyomó többsége Izraelben él, felük Jeruzsálemben, a többiek pedig szétszórva kisebb településeken. Igyekeznek legalább részben megőrizni sajátos szokásaikat, és sok helyen megfigyelhető, hogy a különböző területekről származó kurd zsidók külön csoportokat alkotnak. Kisebb közösségeik megtalálha-tók az Egyesült Államokban és Európa egyes országai-ban (pl. Svájc, Olaszország). Érdekesség, hogy a kurd zsidók történelmét a Budapesten született Rafael Patai történész-etnográfus kutatta elsők között.

kurd

zsid

ók, 1

905

NáSziK, cHácHámoK ÉS a liSNa JeHudiJaA XIX. századot megelőző időszakban a közösségeket általában a nászik vezették, akik nemcsak dönthettek a közösség ügyeiben, hanem speciális adókat is kivetet-tek. A nászit más néven soternek (rendőr) vagy szárnak (miniszter) nevezték, rámutatva tisztségének különféle aspektusaira. Neki voltak alárendelve még a közösség spirituális vezetői, a cháchámim, vagyis a bölcsek, akik közül sokan a kabbalát is művelték. Az Adoni, Baraza-ni, Mizráchi, Duga és Hariri családok mind híres rab-

zsidók egy konfliktus két oldalánzsidók Négy ország HatárVidékéNa törökország, szíria, irak és irán bizonyos területeit (vagyis mezopotámia északi részét) lefedő kurdisztán-ban az izraeli asszír hódítás (i. e. Viii. sz.) óta élnek zsidók a hagyomány szerint. a biblia írja le, hogy sál-máneszer asszír király háborúba ment Hosea, izrael királya ellen, meghódította a zsidó királyságot, és végül: „...számkivetette assúr királya izraelt assúrba és Chaláchba és vitte őket a Chábórhoz, gózán folyójához és média városaiba.” (2királyok 18:11.) chana Deutsch írása

kItekIntő | HoHmecoló

bidinasztiák voltak. Viszonylag nagy számú kurd zsidó költőt ismerünk, közéjük tartozott a Tóratudásáról és kabbalában való jártasságáról híres asszony, Osznát Ba-razani is. A cháchám a rabbinikus tevékenységek mellett más feladatokat is ellátott, így sokszor ő volt a cházán (kántor), a mohel (körülmetélő), a sochet (sakter) és a bodek (a levágott állat húsát kósersági szempontból megvizs-gáló szakértő), emellett tanár, írnok és amulettek írója, esetleg kincstárnok is egyben. A kisebb közösségek a nagyobb városok vezetői alá tartoztak, vallási és jogi kérdésekben egyaránt. A vallási élet központja a zsina-góga, az iskola és a tanház volt.

A hagyományos kurd zsidó közösségek nyelve az ősi közel-keleti sémi nyelv, az arámi, melybe török, perzsa, kurd, arab és héber szavakat is kevertek. Ez volt a „tárgum (fordítás) nyelve”, másként a zsidók nyelve (lisná Jöhudijá) vagy a szétszóratás nyelve (láson hágálut). A körülöt-tük élő muszlimok dzsabalinak nevezték a kurd zsidók



a RómaiaKtól az ottomáNoKigAz első zsidó közösségek a Római, majd annak bukása után a Bizánci Birodalom polgáraiként éltek Anatóliá-ban, Törökország nyugati, Kis-Ázsiának is nevezett területén. A görög nyelvű zsidók jól integrálódtak a társadalomba, és néhány buzgó uralkodó (különösen I. Justitianus) erőszakos hittérítő próbálkozásain kívül békében éltek a soknemzetiségű birodalomban, s nem volt részük a nyugat-európai zsidókat sújtó folyamatos üldöztetésekben.

Az Ottomán Birodalom előretörésével az anatóliai zsidók a szultán alattvalóivá váltak. Jogállásuk, a többi nem-muszlim kisebbséggel együtt, alapvetően az ural-kodó jóindulatától függött. Egyes szultánok toleránsak voltak, mások különböző korlátozó intézkedéseket ve-zettek be, a már érvényben lévő, „hitetlenekre” vonat-kozó törvényeken felül.

Az ottomán korszakban az első zsinagóga, az „Éc Chájim – Élet Fája”, Bursában épült 1324-ben, és a mai napig használatban van. A zsidó élet jelentősen megerő-södött, miután II. (Hódító) Mehmed 1453-ban leigázta Konstantinápolyt (a mai Isztambult). A Bizánci Biro-dalom egykori fővárosa a hosszú ostrom következtében romokban hevert és csak árnyéka volt egykori önmagá-nak. A szultán ismét naggyá akarta tenni a várost, ezért – más kisebbségkel együtt – zsidókat hívott letelepedni. Elsősorban az ősi, romanióta tradíciókat gyakorló bal-káni és anatóliai zsidók érkeztek Konstantinápolyba, ők hamarosan a város lakosságának 10%-át tették ki.

aSKeNázoK ÉRKezÉSeA virágzó közösség hamarosan askenázi zsidókat is von-zott Európából, akik örömmel választották az Ottomán Birodalom nyújtotta biztonságos körülményeket az eu-rópai pogromok és kiűzetések helyett.

Egyikük, a Németországból érkezett Jicchák Cárfáti rabbi, Erdine város főrabbija lett, és levélben biztatta hátra-maradt hitsorosait, hogy ők is a költözés mellett döntsenek:

zsidók a szultáNok FöldJéNa mai törökország területén már legalább 2400 éve folyamatosan élnek zsidók, de földrajzi területként már a tóra is említi a Noách (Noé) hetiszakaszban, hiszen az özönvíz túlélőit szállító bárka az ararát-hegynél kötött ki, mely törökország keleti, örményországgal határos vidékén fekszik. naftali Deutsch írása

nyelvét, ami annyit tesz, hogy hegyi, mivel beszélői többnyire a hegyek közt éltek. Zenéjük is a nyelvhez kapcsolódó, többnyire elbeszélő jellegű dalokból és a környező népek zenei világából is merítő, vagyis igen sokféle népzene. A kurd zsidó parasztok – a diaszpórá-ban igen szokatlan módon – sokáig békében éltek együtt muszlim szomszédaikkal, és természetes volt a két kultúra zenei és az irodalmi kölcsönhatása.

a KuRd zSidó HagyomáNyoK továbbÉlÉSeA különleges kurd zsidó hagyományok közül érdemes megemlíteni a szeháráne ünnepséget. A kurd zsidók peszách kimenetelét követően közösen kivonultak a természetbe, és néhány napon át ott éltek és ünnepeltek. A szeháráne egyfajta tavaszünnep, melyet a zsidók muszlim szom-szédaiktól vettek át. Jóféle falatokkal, rengeteg zenével és tánccal ünnepeltek a szabad ég alatt, a természetben. Jellegzetes ételei a japrach: rizzsel töltött szőlőlevelek (a kurd zsidók a rizst elsősorban ünnepi alkalmakra tarto-gatják, hétköznap a jóval olcsóbb bulgurt fogyasztják), a mazza: csirkéből, halból vagy zöldségekből készült, főtt vagy olajban kisütött finger food és természetesen az elmaradhatatlan kube. Az ételt minden esetben arak, vagyis ánizspálinka is kíséri. A családi sátorban díványt is felállítottak, arra ültették az oda látogató vendégeket. A férfiak is a nők is ünnepi ruhába öltöztek, és a széles

kurd zsidó menekültek, 1950

körű népünnepély kiváló alkalmat biztosított a fiatalok-nak az ismerkedésre. Így elterjedt szokássá vált éruszint, vagyis eljegyzést tartani a szeháráne alkalmával. Izraelben a szeháráne ünnepség szukkotra tevődött át (mivel közvet-lenül peszách után egy másik, marokkói zsidóktól eredő szokás, a mimuna ünneplése terjedt el), hivatalosan 1975 óta ünneplik Szukkot félünnepén tánccal, énekléssel és történetek mesélésével. A legnagyobb szeháráne fesztivál évente több mint tízezer látogatót vonz.

Ma a kurd zsidók jelentős része Jeruzsálemben él. A közösség tagjai között olyan emberek voltak, mint a nemzeti hősként számontartott iraki születésű Mose Ba-razani, akit földalatti cionista tevékenységéért a britek végeztek ki a palesztinai brit mandátum idején.



„Hallottam a halálnál is keserűbb szenvedésről, mely németországi testvéreinket sújtja. A kegyetlen törvényekről, a kényszerű megkeresztelésekről, a száműzetésekről, melyek naponta megtörténnek. Hiába hagynak el egy helyet, máshol is ugyanaz a sors vár rájuk. Az egyház emberei és a szerzetesek, a hamisság papjai, Isten boldogtalan népe ellen támadnak... Barátaim, rokonaim és ismerőseim, kijelentem nektek, hogy Törökország semmiben sem szenved hiányt, és javaiból, ha akarjátok, ti is részesülhettek. A Szentföldre vezető út is Törökországon keresztül halad és nyitva áll előttetek. Hát nem lenne jobb nektek is muszlimok alatt élni, mint keresztények alatt? Ó, Izrael, miért szunnyadsz? Kelj fel, és hagyd ott azt az átkozott vidéket!”

Ahogyan a rabbi levelében is olvashatjuk, az Ottomán Birodalom terjeszkedése lehetővé tette a zsidóknak, hogy visszatérjenek őseik földjére, és a Szentföldön telepedje-nek le. Ez időben vált újra jelentőssé a jeruzsálemi zsidó közösség és ekkor virágzott fel a zsidó élet Cfáton is.

az iNKvizíció elől meNeKülőKAz Ibériai-félsziget zsidó lakosságának kiutasítása a XV. század végén jelentős változást hozott a török zsidóság életében: mintegy 40.000 spanyol és portugál zsidó tele-pedett le a birodalomban, és hamarosan már ők váltak a birodalom zsidóságának legmeghatározóbb erejévé. A

szfárádi zsidók elsősorban Konstantinápolyban, Thesz-szalonikiben, a Balkánon és Izrael földjén telepedtek le. Thesszalonikiben egy időben a zsidók alkották a lakos-ság többségét és ez a város vált a zsidó világ legfonto-sabb központjává. A zsidók, bár több adót fizettek, mint a muszlimok és bizonyos foglalkozási ágak zárva voltak előttük, szilárd jogi státusszal rendelkeztek és fontos

gazdasági, illetve diplomáciai pozíciókat töltöttek be a szultán udvarában. A közösség ügyeit önállóan intéz-hették, képviseletüket a Háchám Bási, azaz a főrabbi lát-ta el. A legmagasabbra talán Joszef Hánászi emelkedett (a híres Doña Gracia Mendes Nasi unokaöccse), akit II. Szelim szultán Naxos kormányzójának tett meg, és aki befolyását felhasználva sokat tett a szentföldi zsidó települések újjáépítéséért.

SábtáJ cviA virágzó közösség életében nagy csapást jelentett az egyik leghíresebb zsidó álmessiás, Sábtáj Cvi megjele-nése a XVII. században. Az Izmirben született rabbi és kabalista önmagát kiáltotta ki a régóta várt megváltó-nak, és tömegeket állított maga mögé. Az ottomán ha-tóságok nem nézték jó szemmel a felforgató mozgalmat, ezért letartóztatták Sábtáj Cvit, és választás elé állítot-ták: vagy felveszi az iszlám hitet vagy az életével fizet. A „messiás” a kitérést választotta, és Mehmed effendi néven a szultán ajtónállójaként működött tovább, ám azzal áltatta híveit, hogy kitérése csak színlelt, és ha-marosan beteljesíti feladatát. Erre válaszul a szultán

budavári zsidókérdekesség, hogy 1686-ban, buda visszafoglalásakor a törökökkel vállvetve harcoló zsidók egy része – akik túlélték a vár eleste utáni mészárlást – az ottomán biro-dalomban keresett menedéket, ahol saját közössége-ket is alapítottak. idővel ezek a csoportok beolvadtak a helyi askenázi vagy szfárádi közösségbe.

2019 NoVEMbEr | egység 9

zsin

agóg

a iz

mirb

en

a s

ardi

si zs

inag

óga

rom

jai



oSzNát baRazaNi, a tóRatudóSNőOsznát Barazani az első ismert kurd zsidó nő volt. Rabbikhoz hasonló státusza volt, s bár hivatalosan nem szólítottak rabbinak, hanem az általánosabb tánáit címet használta, tulajdonképpen rabbi-feladatokat látott el.

oSzNát gyeRmeKKoRa1560 körül született és 1625-ben, más források szerint 1635-ben hunyt el. Apja a híres Smuel ben Netánel há-Lévi rabbi volt, tóratudós és a zsidó misztika művelője, akinek számos követője akadt. Smuel rabbi Moszulban állította fel jesiváját azzal a céllal, hogy fiatalembereket képezzen, akik a következő nemzedék vezetői és tóra-

nulást, ahogyan olvashatjuk [Jehosua könyvében]: »És ismételd azt nappal és éjjel«.”

aSSzoNyKÉNt a fÉRfiaK KözöttOsznát apja egyik legkiválóbb tanítványához, Jáákov Mizráchi rabbihoz ment feleségül. Apja házasságköté-sük előtt kikötötte, hogy lánya soha semmiféle munkát nem végezhet, és mivel férje olyannyira elfoglalt volt a tanulmányaival, hogy nem volt ideje a tanítványaira, Osznát maga látott a tanítás nemes tevékenységéhez.

HárOm zsIdÓ nő két külön vIlágBAnbár sokszor ugyanolyan vagy még nagyobb befolyást gyakoroltak a világ alakulására, mint a férfiak, a múlt nagy asszonyairól igencsak keveset tudunk. pedig a 17. században, nagyjából egyidőben mind a kurd, mind a török zsidók között találunk kiemelkedő tudású és befolyású nőket. ismerjük meg őket! chana Deutsch írása

tudósai lesznek. Mivel nem voltak fiai, lányát képez-te ki nagy tudású tó ra tudósnak , és járatossá tette a kabalában is. Ahogyan Osznát maga írta egy le-velében gyermek-koráról:

„Soha nem hagytam el há-zunk bejáratát, vagy mentem ki. Olyan voltam, mint Izrael her-cegnője. Tóratu-dósok ölében ne-velkedtem, áldott emlékű apámhoz kötve. Soha sem-miféle munkát nem tanultam, csak a szent ta-

Albániába száműzte, és ott is halt meg. Hívei egy része még ezt követően is hitt benne, sőt Dönme néven a mai napig is él egy apró zsidó közösség Törökországban, akik Sábtáj Cvi – a zsidó hagyománytól radikálisan el-térő – tanait követik.

Kemál atatüRK fellÉpÉSeAz Ottomán Birodalom hanyatlásával és területének zsugorodásával a zsidó közösség helyzete és befolyá-sa is csökkent. A XX. század elején a kétszázezer főt számláló ottomán zsidók jelentős része a Habsburg Bi-rodalom vagy a születő balkáni államok lakosává vált, a Törökországban maradtak közül sokan az új politikai mozgalmak (cionizmus, újtörök mozgalom) híveivé vál-tak. Az elavult birodalmat modern, szekuláris állammá formáló Kemal Atatürk nacionalista ideológiája nem kedvezett a soknemzetiségű ország kisebbségeinek, így a zsidóknak sem. Helyenként pogromok robbantak ki, majd 1942-ben bevezették a nem-muszlimokat sújtó, hatalmas összegű vagyonadót, melynek következtében 30.000 zsidó vándorolt ki az országból. Izrael Állam megalakulása után újabb 35.000 zsidó távozott Török-országból és kezdett új életet a zsidó államban.

az iSztambuli pogRomA Törökországban maradt zsidók élete ezt követően vi-szonylagos nyugalomban telt, köszönhetően az Izrael és Törökország közötti szoros politikai, gazdasági és védelmi kapcsolatoknak. Ez alól kivételt képezett az 1955-ös isztambuli pogrom, mely alapvetően a város görög lakossága ellen irányult, de nem kímélte a zsidó-kat és az örményeket sem. Néhány évtized nyugalom után 1986-ban arab terroristák 22 zsidót gyilkoltak meg az isztambuli Neve Sálom zsinagógában egy szombati istentisztelet alatt. 2003-ban ugyanitt, valamint a közeli Bét Jiszráel zsinagógában robbantásos merénylet tör-tént, melynek során húszan vesztették életüket és 300-an megsebesültek – zsidók, muszlimok és turisták egyaránt.

NapJaiNK töRöKoRSzágaEzt követően Erdogan elnök iszlamista fordulata és Izrael-ellenes retorikája, illetve a zsidó üzletek elleni bojkottfelhívások egyre több törökországi zsidót terel-tek a kivándorlás felé. A célország elsősorban Izrael, de vannak, akik az Egyesült Államokba vagy az 500 évvel ezelőtt elűzött zsidók leszármazottainak állampolgár-ságot kínáló Portugáliába települtek át. A kedvezőtlen politikai hangulat mellett számos zsidó fiatalt a párvá-lasztás nehézsége szólítja Izraelbe.

Napjainkban mintegy 15-20.000 zsidó él Törökor-szágban, elsősorban Isztambulban. A közösség létszá-ma egyre csökken, ennek oka a növekvő kivándorlás, az alacsony születésszám és a vegyes házasságok növekvő aránya. Ezzel együtt jelenleg 26 zsinagóga működik Törökországban – köztük egy askenázi és egy karaita. A közösség általános- és középiskolát, illetve közösségi házakat tart fent Isztambulban és Izmirben.

HoHmecoló | kItekIntő

osz

nát b

araz

ani




Smuel rabbi halála után Jáákov rabbi vezette a moszuli jesivát, ám valójában Osznát volt az, akire ez a feladat hárult. Férje halálával Osznát hivatalosan is a végtele-nül elszegényedett jesiva vezetőjévé vált. Osznát szá-mos segítségkérő levelet írt, részletezve a jesiva tanulói-nak és saját gyermekeinek szegénységét, ám semmi nem segített. Otthonát és minden tulajdonát lefoglalták, a tartozások pedig egyre nőttek.

Mindezzel együtt Osznátot tisztelték és csodálták ko-rának vezető rabbijai és tóratudósai. Bár csak igen kevés írása maradt fenn, ezekből látszik széles körű tudása és mély jártassága a Tórában, a Talmudban, a midrásban és a misztikus kabalában is. Természetfölötti képességei közé tartozott az amulettek készítése. A helyi folklór so-kat foglalkozott nőiségével, többek között azzal, hogy miként akadályozta meg, hogy megerőszakolják, vagy hogyan érte el, hogy csupán két gyermeke született, hogy a tanulmányainak élhessen.

Költő ÉS pRófÉtaRabbinikus tevékenysége mellett Osznát költő is volt és profetikus képességekkel is bírt. Azt mondják, apja rendszeresen megjelent álmában, és elmondta neki, mi-lyen veszélyek leselkednek rá, és hogyan hárítsa el őket. Egy ilyen alkalommal Amedibe (Amadija) utazott, hogy meggyőzze a helyi zsidókat arról, hogy ünnepeljék az újholdat az utcákon, ahogyan az korábban, mielőtt a helyi nem-zsidók megfenyegették őket, a szokásuk volt. Már javában folyt az ünneplés, amikor kiáltozást hallot-tak, és azt látták, hogy a zsinagógából lángok csapnak elő. A helyiek felgyújtották a zsinagógát, benne égtek a szent könyvek és a tóratekercsek. Osznát ekkor elsutto-gott egy szent nevet, melyet apjától tanult, és ekkor egy csapatnyi angyal szállt az épület tetejére. Az angyalok szárnyukkal legyezték a lángokat, amíg az utolsó szik-ra is kialudt, majd dolguk végeztével fehér galambok alakját öltötték, és elszárnyaltak a magasba. Amikor el-oszlott a füst, az emberek csodálkozva látták: nemcsak, hogy egyetlen zsidó sem sérült meg, de még az épület is ép maradt, és a tekercsek is érintetlenek voltak. E csoda után Amedi zsidó lakóit nagyon sokáig nem bántalmaz-ták a város nem-zsidó lakói. Osznát Barazanit ebben az észak-iraki kurd városban temették el, apja mellett. Halála után sokáig szokás volt a sírjához zarándokolni.

zSidó KiRáK, a SzultáNNőK bizalmaSaTörökországban a jó képességű zsidó nőknek különle-ges szerepet szántak ugyanabban az időszakban, ami-

kor Osznát Barazani Moszulban tevékenykedett. Mivel a háremek muszlim hölgyei nem hagyhatták el ottho-nukat és nem érintkezhettek a külvilággal sem, okos és megbízható zsidó nőket alkalmaztak üzleti ügyeik bo-nyolítására. Úgy nevezték őket, hogy kira, és amellett, hogy tevékenységükért cserébe szép summát kaptak, számos adó és egyéb, a nem-muszlimokra vonatkozó előírás alól is mentesültek ők és családjuk is.

KeReSKedőből NemzetKözi politiKuSHíres volt közülük Eszter Handali, aki kezdetben ék-szerműves és drága kozmetikumokat és ruhákat áruló férje, Elija Handali és az ottomán birodalom ura, a szultán között közvetítette az üzletet, majd férje halála után egyedül folytatta tovább e tevékenységét. Eszter magas rangra emelkedett, a szultán udvarában nemcsak ügynökként, hanem titkárként is működött és Nurbanu szultánnő bizalmasa lett. Nagy rálátása volt a nemzetkö-zi politikára és mesterien tudta igazgatni a szálakat. Ő volt az, aki bevezette a szultán udvarába Dona Gracia Mendez Nasit és férjét.

Eszter Handali hatalmas vagyonra tett szert. Ám a pénzt nem csak magának tartogatta. Azt mondják, bő-kezűen adakozott az özvegyek és az árvák javára és az 1569-es nagy isztambuli tűzvész után segítséget nyújtott mindazoknak, akik elvesztették az otthonukat. Eszter kira 1590 körül hunyt el.

eSpeRaNza KiRa

HárOm zsIdÓ nő két külön vIlágBAnbár sokszor ugyanolyan vagy még nagyobb befolyást gyakoroltak a világ alakulására, mint a férfiak, a múlt nagy asszonyairól igencsak keveset tudunk. pedig a 17. században, nagyjából egyidőben mind a kurd, mind a török zsidók között találunk kiemelkedő tudású és befolyású nőket. ismerjük meg őket! chana Deutsch írása

Egy másik híres kira Esperanza Malchi volt, aki szintén az 1500-as évek második felében élt, és 1600-ban halt meg. Szafije szultánnő, illetve az ő háremeinek gazdasá-gi ügynöke volt, és e minőségében igen nagy gazdagság-ra tett szert ő is, akárcsak Eszter kira. 1600-ban a helyi pénz elértéktelenedése miatt kitört felkelés résztvevői fiával együtt meggyilkolták.

kItekIntő | HoHmecoló

szafi

je s

zultá

nnő

Espe

ranz

a M

alch

i


hohmecoló | Izrael

KuRd zSidóKA kurdisztáni zsidó közösség egyike volt a legősibb diaszpórabeli zsidó társadalmaknak. A Biblia tanúsága szerint (2Királyok 17:16.) zsidók már 2500 éve letelepedtek a mai Török-ország, Irak, Szíria és Örményor-szág területén lévő Kurdisztánban. Noha a kurdok sosem rendelkeztek önálló állammal, annak ellenére, hogy az 1920-as években a közel-ke-leti régiót felosztó nagyhatalmak kecsegtették a kurdokat egy önálló állam reményével, mégis ez az erős, kultúrájában és identitásában szi-lárd nép az évezredek során nagy-fokú toleranciát mutatott a köztük élő zsidók iránt.

Izrael Állam megalakulása után az Irakban élő zsidók (Kurdisztán zsidók által leginkább lakott részei Irakban voltak) egy évet kaptak, hogy elhagyják az országot, le-mondva iraki állampolgárságukról és hátrahagyva vagyonukat. 1949 és 1952 között az iraki Kurdisztánból 25.000 zsidót mentett ki Izrael az „Ezra és Nechemia hadművelet” so-rán. Becslések szerint a kurd zsidó közösség Izraelben ma 150.000 főt számlál.

iNfoRmáliS KapcSolatoKBár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs Izrael és Irak közt, a kurdok szoros informális kapcsolatot ápol-nak Izraellel, ezért is lehet, hogy a független Kurdisztán létrejöttét Izrael sürgeti és elsőként támogatta a nemzetközi közösségben, igaz,

hogy hivatalos elismerésig nem ju-tott az ügy.

2004-ben több nemzetközi hír-ügynökség arról számolt be, hogy izraeli titkosszolgálatok aktív te-vékenységet folytatnak Irak és Szíria kurdok által lakott részein és katonai kiképzést nyújtanak a kurd függetlenségért harcolóknak. A szoros együttműködést mutatta, hogy Massoud Barzani, a Kurdisz-táni Demokrata Párt elnöke akként reagált a vádra miszerint hogy le-hetséges, hogy a kurdok Izraellel tartanak fenn viszonyt, „hogy más arab országok is rendelkeznek izra-eli kapcsolatokkal”.

a KuRd-töRöK KoNfliKtuSMiután Donald Trump amerikai elnök néhány héttel ezelőtt elren-delte amerikai csapatok kivonását

észak-Szíriából, Erdogan török el nök utasítására török katonai egy ségek tankokkal és harckocsikkal nyomul-tak be a területre. A nem zetközi köz-vélemény azonnal fel há borodott és nem kellett sokat vár ni, hogy olyan atrocitásokról és mé szárlásokról ér-kezzenek hírek, me lyekről kezdettől fogva tartani le hetett.

Benjamin Netanjahu izraeli mi-niszterelnök, akinek kapcsolata Er-dogan török elnökkel finoman szól-va sem felhőtlen, azonnal szót emelt a kurdok védelme érdekében: „Izra-el mélységesen elítéli a szíriai kurd területek török invázióját és óva int bármiféle etnikai tisztogatástól, me-lyet törökök vagy hozzájuk közeliek végeznének. Izrael e mellett kész hu manitárius segítséget nyújtani a bátor kurd népnek” – hangzott a közlemény.

kurd-török koNFliktus és az izraeliekbár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs izrael és irak közt, a kurdokkal szoros informális kapcso-latot ápol a zsidó állam. ezzel szemben izrael és törökország viszonya sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Nem meglepő tehát, hogy izrael a kurdok pártján áll az eszkalálódó a konfliktusban. Megyeri anDrás Jonatán írása

az

Ezra

és

Nec

hem

ia h

adm

űvel

et



Izrael | hohmecoló

a g

ázáb

a ta

rtó fl

ottil

a eg

yik

hajó

ja

Egy magát megnevezni nem kí-vánó magas rangú kurd vezető az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva kérte Izraelt, hogy tegyen nemzet-közi diplomáciai lépéseket a török agresszió megállítása érdekében.

Mindeközben arról lehetett ol-vasni, hogy a vérengzések kurd ál-dozatainak egy részének ápolását és ellátását izraeli kórházak vállalták, így tehát a humanitárius segítségre sajnos, úgy tűnik, hamarabb szükség volt, mint arra számítani lehetett.

izRael ÉS töRöKoRSzág viSzoNyaAz izraeli-török kapcsolatok az in-vázió miatt tovább romlottak. Mint emlékezetes, a két ország viszonya

hagyott alább. A 2013-as egyiptomi puccsal hatalomra kerülő Moham-mad Morsit Erdogan nem nézte jó szemmel, és Izraelt vádolta, hogy a segédkezett Morsi hatalomra jutá-sában.

A két ország kapcsolatát, részben amerikai segítséggel, 2016-ban sike-

izRaeli ReaKcióA török invázió Szíria kurdok által lakott részeire az izraeli köz-véleményt is megrázta, legtöbben szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel. Izrael számára az első aggo-dalomra okot adó jel az amerikaiak kivonulása volt.

Ha az amerikaiak ilyen sokszor váltanak irányt külpolitikai kérdé-sekben, esetleg elképzelhető, hogy egy bizonyos ponton az Egyesült Államok jelenlegi kormánya is az elődeihez hasonló, a mostaninál mérsékeltebben Izraelbarát politi-kát folytathat majd. Miközben ez a feltételezés nélkülöz minden re-ális alapot, a tény, hogy az ameri-kaiak kivonulása egyben a törökök térnyerését eredményezi, Izrael számára mindenképpen elgondol-kodtató.

Ayelet Shaked, az Új Jobboldal párt vezetője nyilatkozatában sür-gette az önálló kurd állam létreho-zását, mely szerinte „Izrael alapvető érdeke”.

Ha nem is ennyire markánsan, de a kurdok mellett állt ki a Kék-Fehér párt képviselője, Zvi Hauser, aki emlékeztetett rá, hogy Izrael két éve sürgeti a kurd területek feletti repülés tilalom életbelépését, meg-akadályozandó a légitámadásokat.

Eli Avidar, a jobboldali Jiszrá-el Béjténu párt képviselője pedig emlékeztetett a zsidó és a kurd nép, illetve Izrael és a kurdok ha-gyományosan jó viszonyára, mikor humanitárius segítséget ígért a kur-doknak.

Mindeközben számos szimpátia-tüntetést tartottak Jeruzsálemben és Tel-Avivban is, melyeken kurd származású zsidók szólaltak fel a kurdok mellett.

sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Miután az izraeliek által ellenőrzött gázai blo-kádot hatszáznál több „békeaktivis-tát” szállító hajó próbálta megtörni, az izraeli hadsereg a sokszori figyel-meztetés ellenére a térséget elhagyni nem kívánó flottára tört. Az izraeli katonákat a „békés tüntetők” kések-kel és vasrudakkal ütlegelték, ezu-tán a katonák kénytelenek voltak fegyvert használva megvédeni ma-gukat. Az incidensben nyolc török és egy amerikai-török állampolgár meghalt, az ügyből pedig hatalmas diplomáciai vihar kerekedett.

2011-ben Törökország visszami-nősítette izraeli diplomáciai kap-csolatait és megszüntette az addigi közös hadgyakorlatokat, a viszony csak évekkel később, 2016-ban kez-dett valamennyire normalizálódni.

Addig is azonban Erdogan török elnök Izraelellenes retorikája nem

rült normalizálni, amikor is Izrael és Törökország olyan fontos kérdé-sekben állapodott meg, mint hogy Törökország nem fog nemzetközi bíróságon eljárást kezdeményezni Izraellel szemben a flottila ügyében és hogy Törökország megállítja az Izrael elleni török terrorista táma-dásokat. Izrael kártérítés gyanánt 20 millió dollárt fizetett a flottilla török áldozatai családjainak.

Ahogy azonban várható volt, a kedélyes barátság nem tartott túl sokáig. Az Egyesült Államok Jeru-zsálem Izrael fővárosaként történt tavalyi elismerése ismét felkorbácsol-ta az Izraelellenes hangulatot. Erdo-gan Izraelt „terrorista államnak” és „apartheid” országnak minősítette, Benjamin Netanjahu pedig felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy abból a szájból hiteltelen bármiféle hasonló vád, aki terrorista szervezeteket, köz-tük a Hámászt támogatja és aki nem ismeri el az örmény népirtást sem.


Forr

ás:

ku

rdis

taN

24/a

dam

Mira

ni

tünt

etés

a k

urdi

sztá

ni E

rbilb

en, 2

017

JiddiskáJt | háláchá


tényleg Izrael felé vannak tájolva a budapesti zsinagógák?imádkozás közben mindig igyekszünk izrael felé fordulni1, főleg, ha az ámidát, a főimát mondjuk éppen2. éppen ezért a zsinagógák is úgy vannak tájolva – legalábbis elvben –, hogy izrael felé nézzen az, aki a tóraszekrény felé fordulva imádkozik3. ez európában és észak-amerikában azt jelenti, hogy elvben kelet-nyugati irányban épültek a zsinagógák. oberlanDer báruch rabbi írása

hogy megóvjuk az eleséstől, két ol-dalról korlátot készítettünk neki, aminek segítségével továbbra is az általa kívánt irányba fordulva tudott imádkozni.

A napokban újra felhívta rá a figyelmemet valaki, hogy nem pon-tos a Keren Or zsinagóga tájolása, ezért munkatársamat, Klár Andrást arra kértem, hogy ellenőrizze le a zsi nagógáinkat. Magyarországon va lójában nem teljesen keletre, ha-nem inkább délkeletre fordulva kell imádkozni, kelettől 46 fokban dé-li irányba fordulva. Az ellenőrzés so rán kiderült, hogy a zsinagógák nagy része nincsen tökéletesen tájol-va – a Vasvári kiemelkedik ebből a szempontból, itt a tóraszekrénytől 92 fokkal kell elfordulni ahhoz, hogy valóban Izrael felé nézzünk. A legjobban tájolt zsinagóga éppen a legrégebbi: a budavári zsinagóga mindössze 12 foknyi eltérést mutat a pontos iránytól.

Érdekes, hogy a Keren Or zsina-gógában és a Vasváriban ugyanab-ban az irányban imádkoznak – csak épp ellenkező megfontolásból. Az

előbbiben ez a hosszanti oldal felé van: itt inkább a kevés, szélesen el-nyúló sort preferálták, míg a Vasvá-riban inkább a sok rövid sort.

miÉRt poNt így imádKozuNK?A Talmud4 Salamon király mon-datát idézi ebben a témában, amit a jeruzsálemi Szentély felavatása alkalmából mondott. Ebben több előírás is szerepel az ima irányára vonatkozóan. Elsőként az, hogy „imádkozzanak hozzád országuk felé”5, aztán az, hogy Izraelben Jeruzsálem felé kell imádkozni:

meNdel fiam zSiNagógai felfedezÉSe – iRáNytűvel

Eltérés* Budapest –Jeruzsálem 136°Budavár 124° 12°Zsilip 113° 23°Óbuda 80° 56°Kazinczy 75° 61°Dohány 69° 67°Keren Or 46° 90°Vasvári 44° 92°

*Minden esetben déli irányban szükséges a korrekció

Áldott emlékű Mendel fiam egy pili-si hétvégén (ez a mostani ráckevei Duna-parti sábátonok elődje volt) egy iránytűt kapott Kun László bará-tunktól ajándékba, mert mindig azt kereste, merre kell helyesen imád-kozni. Ennek segítségével arra jött rá, hogy a Vasvári Pál utcai zsinagó-ga nincsen teljesen jól tájolva: ha a tóraszekrény felé fordulva imádko-zik, az nem egyezik meg Izrael irá-nyával, ezért innentől mindig kicsit jobbra fordult ahhoz képest, ahogy a többiek álltak. Később, amikor a betegsége miatt már nehézséget okozott neki az állás, a padba fo-gódz kodva állt ima közben, min-dig kicsit jobbra fordulva, így csak a bal kezével tudott támaszkodni. Egy idő után már nehezére esett, hogy kiegyenesedjen, és nem tudta magát megtartani úgy, hogy csak az egyik kezével támaszkodott – ekkor,

JiddiSKáJt | HálácHáo

berla

nder

Men

del a

sira

tófa

lnál

im

ádko

zik

Jeru

zsál

embe

n


háláchá | jiddiskájt

„…imádkoznak az Örökkévalóhoz, a város felé, amelyet kiválasztottál”6. Utána szerepel, hogy a Szentély felé kell fordulni: „…eljönnek és imádkoznak e ház felé”7, majd a Szentélyben a Szentek szentje felé: „imádkoznak e hely felé”8. A mai napig eszerint imádkozunk: „egész Izrael egy hely felé fordul”9.

Jákob ősatyánk itt, a későbbi Templomhegyen látta álmát és fel-riadva azt mondta: „ez az ég kapu-ja”10. Így érthető, hogy miért kell erre imádkozni: innen mennek fel az imák az égbe.

A Sulchán áruchban11 azt írja a Rö-MÁ, hogy „mi, a nyugati féltekén élve, kelet felé imádkozunk, mert arra van Izrael”. Tanítványa Mordecháj Joffe rabbi (1530?–1612) a Lövus hátöchélet című kommentárjában a SÁ-hoz ezt pontosítja mondván12: „valójában délkelet felé kell fordul-nia”13. Ha így van tájolva a zsinagó-ga, akkor egyenesen a tóraszekrény felé kell nézni ima közben.

Erre azt írja Jechiél Mechl Epstein rabbi (1829–1908) az Áruch hásulchán című kommentárjában14: „A gyakor-latban azt látjuk, hogy mi egyenesen kelet felé imádkozunk, nem fordu-lunk kicsit dél felé”, ezek szerint elég az, ha csak nagyjából fordulunk Iz-rael felé. Ezt erősíti meg Slomo Zálmán Oerbach (1910–1995) jeruzsálemi rabbi is15, aki szerint nemzedékeken át senki nem számolta ki pontosan, merre van Izrael, hanem csak nagy-jából Izrael felé állnak a zsinagógák. Ennek oka mindig a kényszer volt, mivel figyelembe kellett venni a te-lek fekvését és méretét, sőt sokszor korlátozó rendelkezéseket is.

zSiNagógáK táJoláSa NapJaiNKbaNSok zsinagógában jártam már, de csak egy helyen láttam olyat, hogy nagyon pontosan Izrael felé volt beállítva a tóraszekrény. Ez a varsói Chábád zsinagóga, ahol a tóraszek-rény egy sarokban áll úgy, hogy aki felé fordul, pontosan dél-délkeleti

irányba néz. Bár majdnem min-den zsinagógában lehet találkozni egy kevés emberrel, akik a pontos irányba fordulnak imádkozáshoz, a többség – nagy rabbik is – egysze-rűen egyenesen a tóraszekrény felé fordul.

A brooklyni Williamsburgban, ahol én felnőttem, vannak délre és keletre mutató zsinagógák is. Édes apám, aki a pápai hitközség elöl járója volt, hétköznaponként a helmeci zsinagógában imádkozott, amelynek rabbija Királyhelmecen (ma Szlovákia) volt rabbi a máso-dik világháború után. Ez egy kes-keny hosszúkás kis zsinagóga volt, amiben gyerekkoromban a rövid fal felé fordulva imádkoztak: elöl ült a rabbi és mögötte sok-sok rövid sor volt. Egy pár évvel ezelőtt, amikor édesapámmal visszalátogattam ide, láttam, hogy már másik irányba állva imádkoznak. Kiderült, hogy a rabbinak nem tetszett a régi elren-dezés, mert a hátrább ülők nagyon messze voltak tőle, és ment a „smú-zolás” a hátsó sorokban. Ezért meg-fordították az irányt és kevés hosz-szú sort alakítottak ki, így kevésbé volt lehetőség hátul gyülekezni. A valódi irány valahol a kettő között van, így nem nagy különbség, hogy merre áll a gyülekezet…

foRdulHatuNK-e a tóRaSzeKRÉNy felÉ?Cvi Elimelech Spiro (1783–1841) mun-kácsi majd dynówi rabbi nevében mondta egyik leszármazottja, hogy „nem kell pontosan kelet felé fordul-ni, lényeg, hogy ne legyen nyugat”16. Vagyis látszódjon a törekvés, hogy az ember Jeruzsálem felé fordul, ne nézzünk épp a másik irányba.

De a pozsonyi Chátám Szofer azt írja17, hogy mindent meg kell tenni, hogy eleve úgy építsük a zsinagó-gákat, hogy pontosan jó irányba álljanak. Csak abban az esetben tartotta elfogadhatónak az ideális északnyugat-délkeleti iránytól való kis eltérést délnek, ha ezt a telek el-

helyezkedése mindenképpen szük-ségessé tette, de más esetben nem tartotta elfogadhatónak még ezt se. Így pl. a várpalotai zsinagógát meg kellett volna fordítani ahhoz, hogy több hely legyen a női részen, de ezt nem engedte meg.

A fenti alapján azokban a buda-pesti zsinagógákban, amelyek nagy-jából kelet felé fordulnak, teljesen megfelelő a tóraszekrény felé imád-kozni. A Keren Or és a Vasvári zsi-nagóga ebből a szempontból kirívó, mert észak-kelet felé néznek és 90 fokot kellene fordulni ahhoz, hogy ténylegesen jó irányban álljunk. Ezért azt javaslom, amit Mendel fiam csinált, hogy kicsit forduljunk jobbra az Ámidá imádkozásakor, ezzel mutatva törekvésünket, hogy Izrael felé forduljunk18.

ima a SiRatófalNálMendel fiammal egyszer a siratófal-nál imádkoztunk – nagyon szeretett ott imádkozni, órákig tartott egy-egy reggeli ima ilyenkor –, és amikor az Ámidát mondtam, megkérdezte, merre fordulva imádkozok – mert-hogy a Szentek szentje a siratófaltól kicsit balra volt én pedig, ahogy mindenki, a fal felé fordulva imád-koztam. Később Mose Stenrbuch (szül. 1926) jeruzsálemi rabbi könyvében19 megtaláltam, hogy elvileg tényleg igaza volt Mendelnek, és balra, a Szentek Szentjének helye felé kéne fordulni. Csakhogy a magyar szár-mazású Lieberman Joszéf jeruzsálemi rabbi szerint20 direkt nem fordulunk balra, mert arra a mecset van, ahogy jól látható is.

Ha Nem tudJuK, meRRe vaN Kelet…A Sulchán áruch21 szerint, ha az ember nem tudja, merre kell fordulnia ima közben, akkor a szívét fordítsa Isten felé, és úgy imádkozzon. Tegyünk így mi is: igyekezzünk Jeruzsálem felé fordulni ima közben – és for-duljunk az Örökkévaló felé a szí-vünkkel!

1 Sulchán áruch OC 94:1.; 2 Isé Jiszráél 23:6.; 3 SÁ uo. 150:5.; 4 Bráchot 30a.; 5 1Királyok 8:48.; 6 Uo. 44.; 7 2Krónikák 6:32.; 8 1Királyok 8:35.; 9 Talmud uo.; 10 1Mózes 28:17.; 11 Uo. 94:1.; 12 Uo., idézi Mágén Ávrahám uo. 4.; 13 Lásd erről BDD 34. szám 7–57. oldal; 14 Uo. 6–9.; 15 Sulchán Slomo, Tfilá 19:4.; 16 Lásd mág Piszké tsuvot a SÁ-hoz uo. 10. lábjegyzetben; 17 Responsum OC 19. fejezet; 18 Lásd Mágén Ávrahám uo. 3.; Sévet hálévi responsum 10. kötet 20. fejezet; 19 Moádim uzmánim 3. kötet 78b.; Tsuvot vöhánhágot 3. kötet 39. fejezet; 20 Misnát Joszéf, Hilchot bét hákneszet 5. fejezet 1. lábjegyzetben; 21 Uo. 94:3.;



miÉRt az az óRamutató JáRáSával elleNtÉteS iRáNy a Jobb út?Kérdés, hogy milyen szempontból számít ez jobbnak. Hiszen, ha a rámpa tetején jobbra fordul, akkor on-nantól mindig balra kell fordulnia, hogy a következő sarokhoz mehessen. RáSI kommentárjában5 megadja a választ erre, hogy ha valamit körbejárunk, akkor szembe fordulunk vele – vagyis a kohén ne egyenesen menjen tovább, úgy, hogy az oltár végig a bal kezénél van, ha-nem mindig forduljon az oltár felé, amíg körüljárja, így a jobb keze felőli sarok felé halad. (Ezt kétféleképpen lehet értelmezni: 1. szó szerint, hogy kötelező oldalra fordulni és így járni az oltár körül vagy 2. átvitt értelem-ben, vagyis nem kötelező oldalra fordulnia, de mivel az oltár körül jár, úgy vesszük, mintha oldalra fordult volna, és így jelöljük ki a jobb oldalt6.)

Napjainkban az alábbi szokásokban jelenik meg en-nek az elvnek a használata, amikor valamit megkerülünk.

elleNKező vÉlemÉNy: miNdig az óRamutató JáRáSával elleNtÉteS iRáNyba Kell foRdulNiA fenti vélemény leghíresebb követője Joszéf Káro rabbi (1488–1575), a Bét Joszéf és a Sulchán áruch szerzője. Csak-hogy nem mindenki ért vele egyet, többek között vele szemben állt Mordecháj Joffe rabbi (1530–1612), a Sulchán áruch egyik híres kommentátora is.

amiKoR pÉNteK eSte megfoRduluNK Nyugat felÉA Löchá dodi2 elején kelet felé nézünk, majd a végén megfordulunk nyugatra. A legtöbben a déli irányon át fordulnak (vagyis jobb kéz felé, az óramutató járásával megegyező irányba), míg a Chábádban az a szokás, hogy észak felé kezdjük a fordulást (vagyis bal kéz felé, az óramutató járásával ellentétes irányba). A meghajlás után mindenki újra kelet felé fordul, mégpedig úgy, hogy tovább fordul arra, amerre eredetileg is tette. (Te-hát, pl. ha az óramutató járásával megegyező irányba fordult, akkor arra halad tovább.)

a SzeNtÉly víztaRtályáNaK leíRáSa az óRamutató JáRáSával elleNtÉteS iRáNyba HaladA Biblia felsorolja3, hogy a Salamon király által a Je-ruzsálemi Szentélyben épített nagy víztartályt díszítő ökrök milyen irányba néztek, mégpedig észak-nyugat-dél-kelet sorrendben említve őket. Innen vezeti le a Talmud4, hogy amikor az ember fordul, akkor mindig a „jobb út”-on kell fordulnia, vagyis a fent felsorolt sorrendet kell követni. Ebből vezeti le a Talmud azt is, hogy amikor a kohén felmegy az oltárra, hogy annak mind a négy irányába hintsen, akkor ezt az irányt kell követnie: a rámpa tetején jobbra fordul a dél-kelet irá-nyú sarokhoz, onnan továbbmegy az észak-keletihez, majd az észak-nyugatihoz, végül a dél-nyugati sarokban fejezi be a rituálét.

Merre van a jobb és Merre van a bal?mint tudjuk, az élet egészen apró dolgainak is lehet nagy háláchikus irodalma. Nem meglepő hát, hogy a háláchában arról is több vélemény van, hogy merre van a jobb és merre bal – leg-alábbis ez derült ki akkor, amikor a közösség egy tagja azt a kérdést tette fel nekem, hogy merre kell indulni, amikor péntek este a löchá dodi végénél hátra fordulunk, hogy köszöntsük a „belépő” szombat-menyasszonyt.1 oberlanDer báruch rabbi írása


háláchá | jiddiskájt

... amikor a Tórát visszük a bimához és vissza

Először is, amikor kivesszük a tórát a zsinagóga keleti végében lévő tóraszekrényből és megfordulunk nyu-gatra nézve, akkor a bimához (a tóraolvasó asztal, ami a zsinagóga közepén áll) menet megkerüljük a zsinagóga központi részét. Jobb kéz felé indulunk, vagyis a tórával az épület északi oldala mentén me-gyünk el a bimáig. Visszafelé, a tóraolvasás után kelet-re nézve, a tóraszekrény felé fordulva a déli oldal van jobb kéz felől, így arról kerülünk a tóraszekrény felé7.

... amikor körmenetre megyünk az ünnepi csokorral

a másik mai szokás a szukkoti csokorral való körmenet az ünnep napjain, amikor a bimát járjuk körül: ilyenkor is a zsina-góga keleti végéből indulunk az északi oldal felé, majd a nyugati oldal következik és a déli oldalon át jutunk vissza a keleti végébe az épületnek8.

... amikor a menyasszony körüljárja a vőlegényt

a harmadik szokás az esküvőhöz kapcsolódik: a menyasszony szintén az óramutató járásával ellentétes irányba kerüli meg hétszer a vőlegényt9.

... amikor lengetni kell az ünnepi csokrot minden irányban

Hasonlóképpen arról, amikor szukkotkor az ünnepi csokrot lengetjük mind a négy irányba, azt írja a sulchán áruch11, hogy a sorrend legyen: kelet-dél-nyugat-észak és utána fent és lent. [Ettől az áskenáz szokástól12 eltér a chászid szokás a kabbala alapján: dél-észak-kelet-fent-lent-nyugat13.]

... amikor a kohénok a papi áldásmondáskor a közösség felé fordulnak

Ha azonban nem kerülünk meg semmit és nem megyünk sehova, hanem csak helyben meg kell fordulnunk, akkor a saját jobb kezünk felé, az óramutató járásának megfelelően fordulunk.

ilyen pl. amikor a kohénok a papi áldásmondás közben szem-be fordulnak a közösséggel10.

Nem miNdegy meRRe iNduluNK...



Joffe rabbi Lvus háchor című könyvében14 többek közt azt a kérdést hozza fel, hogy ha mindig jobb felé kell for-dulni, akkor a héber írás miért jobbról balra halad? Esze-rint a Káro rabbival vitába szálló érv szerint a fent említett „jobb út” az a jobb kézzel, a jobb oldallal indított út. Ha jobb kéz felé fordulunk, akkor viszont a jobb oldal passzív és a bal oldal indítja a mozgást. Ha viszont keletről észa-kon át fordulunk nyugatra, vagyis az óramutató járásával ellentétben bal kéz felé indulunk, akkor a bal oldal lesz a passzív és a jobb irányítja a mozdulatot. Ugyanígy a jobbról balra haladó írásban is a jobb oldal az aktív.

Joffe rabbi szerint ezzel sokan jobban érthető, hogy miért számít az oltár körüljárásánál jobb útnak a fent leírt metódus: nem azért, mert meg kellett fordulnia a kohénnak, hanem azért, mert a jobb oldal által irányí-tott fordulás a valódi „jobb út”. Szerinte nincs különb-ség, ha megkerülünk valamit vagy ha megfordulunk: mindig ugyanúgy azt kell figyelembe venni, hogy a jobb oldal legyen az aktív a fordulásban, vagyis modern ki-fejezéssel élve, mindig az óramutató járásával ellentétes irányba kell fordulni.

miÉRt Halad a HÉbeR íRáS JobbRól balRa?JomTov Lipman Heller rabbi (1579?–1654) azonban felhív-ja rá a figyelmet, hogy bár jobbról balra halad a héber írás, a legtöbb betűt balról jobbra kerekítjük, ami által megvan a jobbra haladás is15.

Emellett SzoférSchreiber Mózes (1762–1839) a pozsonyi rabbi azt is kiemelte16, hogy az első betűt a Tóra soraiban mindig a jobb szélre írjuk – és az utolsót is, hiszen az előírás úgy szól, hogy a Tóra utolsó sora mindig egy fél sor legyen17, vagyis a sornak csak a jobb oldalára írnak, így, a Chátám Szofér szerint, ahogy jobb oldalon kezdtük, úgy a jobb oldalon is fejeztük be a Tórát.

Heller rabbi18 további érdekességet idéz a kabbalá-ból, miszerint minden, ami a lenti világunkban van, az a tükörképe az éginek (pl. szerinte míg nálunk a héber abc az álef betűvel kezdődik és távval ér véget, addig az égben a táv az első és az álef az utolsó) és ami ott balról jobbra megy, az itt jobbról balra.

a lubavicSi RebbÉK vÉlemÉNyeA harmadik lubavicsi rebbe (1789–1866), a Cemách cedek19 szerint az írás iránya egyáltalán nem kapcsolódik a „jobb oldalra fordulás” témájához, hisz íráskor az egész papír az ember előtt van és sehova nem fordul és sehova nem megy20. Miért alakult akkor mégis úgy ki, hogy jobbról balra halad a héber írás? A válasz szerinte egy másik há-láchához kapcsolódik, ahhoz, hogy a jobb oldal mindig

elsőbbséget élvez, így például előírja a Talmud21, hogy előbb a jobb cipőt vegye fel az ember, és kézmosáskor is előbb mossa meg a jobb kezét22, hasonlóképen előbb kell leírnunk a jobb szélen levő betűt és aztán balra ha-ladva a következő betűt.

Miközben nem fogadja el Joffe rabbi érvét a héber írás irányáról bizonyítékként, abban egyetértett vele, hogy amikor meg kell fordulni, meg kell kerülni valamit, ak-kor mindig az óramutató járásával ellentétes irányban kell haladni a „jobb úton”23. Ezzel a véleményével a Cemách cedek szembe megy a nagyapjával, az első luba-vicsi rebbének, Snéor Zálmán rabbinak (1745–1812) a véleményével, aki a papi áldás kapcsán idézi24 a Bét Joszéf véleménét arról, hogy az óramutató járásával megegye-ző irányba kell fordulniuk.

1 Lásd Talmudic Encyclopedia [héber] 29. kötet 1–12. oldal; Or Jiszráél folyóirat 6. szám 27–38. oldal, 7. szám 202–205. oldal; Bét Áháron vöJiszráél folyóirat 167. szám 105–116. oldal; 2 Sámuel imája – Zsidó imakönyv 170. oldal; 3 2Krónikák 4:4.; 4 Zváchim 62b.; 5 Uo.; 6 Lásd Bét Áháron vöJiszráél uo. 111–113. oldal; 7 Bét Joszéf OC 128:[17.]; Sááré Efrájim 10:4. végén, uo. 42. De lásd Mágén Ávrahám 141:7. és Máchácit hásekeluo.; 8 Sulchán áruch OC 660:1. és Mágén Ávrahám uo. 1.; 9 Lásd Nité Gávriél, Niszuin 1. kötet 128. oldal; Széder Kidusin voNiszuin – Chábád 55. oldal 12. lábjegyzet; 10 Bét Joszéf uo.; SÁ uo. 128:17. és Turé záháv uo. 11.; 11 Uo. 651:10.; 12 A Sulchán áruch kivonata 137:4.; 13 Mágén Ávrahám 651:21.; 14 676:5., 651:11., 660:2., 128:17.; 15 Málbusé JomTov a Lvushoz 651:1. végén; Toszáfot JomTom a Szukkot traktátusához 3:9. Lásd még Mésiv dvárim responsum OC 156:1.; 16 Chátám Szofér responsum OC 187. fejezet; 17 SÁ JD 272:4.; 18 Uo.; 19 Responsum OC 67:5.; 20 Lásd még Jomá 59a. elején; 21 Sábát 61a.; 22 SÁ OC 2:4., 4:10.; 23 Lásd Cemách cedek a Talmudhoz, Jomá 5. fejezet; 24 SÁ RSZ 128:26.; 25 Lásd Torát Menáchem 37. kötet 150. oldal; Szidur Rábénu Házákén 710. oldal.

öSSzegzÉS az eRedeti KÉRdÉS fÉNyÉbeNA fenti alapján próbáljunk meg most választ adni arra a kérdésre, hogy a zsinagógában állva a Löchá dodi alatt melyik irányba kell fordulni.

Az Álter rebbe véleménye alapján a kohénok fordu-lásával kell ezt párhuzamba állítani, akik keletről, az óramutató járásával megegyező irányban haladva déli irányon át fordulnak nyugatra, hogy megáldják a zsi-dókat. Ugyanezt az irányt kell követni a Löchá dodinál is a forduláskor. Az Álter rebbe unokája, a Cemách cedek azonban nem értett ezzel egyet. Szerinte mindig a jobb oldalnak kell fordulnia az óramutató járásával ellentétes irányba, így a Löchá dodinál erre fordulunk.

Érdekes, hogy a hetedik lubavicsi Rebbe (1902–1994) sokáig az Álter rebbe véleményét követve fordult, ami-kor azonban utánajárt és kiderült, hogy az ötödik rebbe, a Rebbe RáSáB (1860–1920) a Cemách cedeket követte, onnantól ő is ezt az irányt preferálta25.


Kultúra | Kile

neMzetközi nyitás: megalakult az európai Tett és Védelem Ligaaz elmúlt év híre volt, hogy a tett és Védelem alapítvány nemzetközi színtérre teszi át a tevékeny-ségét, és az európai unió országaiban is kiépíti irodáit. az alapítványról szóló hírek között egyre többször jelent meg, hogy új országok csatlakoztak a nemzetközi teV munkájához vagy éppen hova vitték el oktatási projektjeiket. az európai uniós megjelenésről és a magyarországi munkájuk-ról szalai kálMánt, a teV titkárát kérdeztük. steiner Zsófia írása

előítéletességgel szembesülhetünk. Ilyen összehasonlító elemzés még nem készült Európában, ez egy jó alap lehet arra, hogy átfogó módon beszéljünk az európai antiszemitiz-musról.

– Honnan indult a terjeszkedés?– Az országhatárt átlépő terjeszke-désünk ötlete abból indult ki, hogy bár számtalanszor hangzatos elvek-ben deklarálták, még sincs egységes antiszemitizmus elleni valódi gya-korlati fellépés Európában. A kez-deményezésünk több mint két éve indult és hosszú tervező és szervező időszak után az elmúlt év végén megszületett az erről szóló támoga-tó kormányhatározat, mely a TEV Alapítvány eddigi működésére ala-pozva európai Tett és Védelem Liga néven, új nemzetközi szervezetként elindítja tevékenységét. Terveink szerint brüsszeli képviseleti irodá-val és organikusan bővülő európai hálózattal fogunk megjelenni a következő év folyamán. Ennek az előkészületei már megkezdődtek, első körben a már említett havi in cidens-jelentéseket készítjük el to vábbi hat európai országban: a visegrádi országok mellett Ausztriá-

ban, Romániában, Norvégiában és Svédországban is.

– Miért pont ezek az országok?– A skandináv országok kulcsfon-tosságúak számunkra, mert az el-múlt évek során onnan jelezték a legtöbb – főleg biztonsági jellegű – problémát a zsidó közösségek képviselői, olyanokat, amelyek számukra szinte megoldhatatlan ne hézségeknek tűnnek. A visegrádi or szágok jelentéseinek készítését már tavaly elkezdtük szervezni, ezek partnerekkel közösen meg-valósítva már most rendelkezésre állnak. Románia és Ausztria pedig, mint szomszédos országok érde-kesek számunkra. Tehát januártól ezekben az országokban készülnek havi rendszerességgel kiadásra ke-rülő antiszemitaincidens-jelentések, mint ahogy januárban tervezzük a brüsszeli iroda megnyitóját is.

– Ki készíti el ezeket a kutatásokat? A helyi kollégák vagy Magyaror-szágról delegáltak?– A szakmai irányítás a TEV magyar-országi gyakorlatára építve történik, de mindenhol helyi szakértőket képeztünk ki erre, természetesen bevonva a munkába az ottani zsidó közösséget is.

– Minden országra van egy specifi-kus kutatás vagy sztenderd panele-ket használnak?– Van egy egységes módszertanunk, amit az EU és az EBESZ ajánlásával megvalósítottunk Magyarországon

– Milyen célkitűzésekkel jön létre a Tett és Védelem Liga? – Az utóbbi években, Európa megvál-tozott demográfiai viszonyai között, illetőleg a migrációs folyamatok erő-södésével az erőszakos antiszemita incidensek és az európai új antisze-mitizmus olyan szintet ért el, amely a zsidó-keresztény értékrenden túl az európai zsidóság biztonságát is fenyegeti. A hagyományos, husza-dik századi szélsőjobboldali anti-szemitizmus mellett megjelent az emberjogi és Izraelellenes köntösbe bújtatott gyűlöletkeltés, valamint mindennapossá vált a zsidó közös-ségeket érő agresszió. Ezek miatt döntöttünk olyan egységes szakmai sztenderdek alapján működő euró-pai szervezet felállításáról, amely képes a 21. századi európai antisze-mitizmus vizsgálatára, kutatására és a jelenséggel szembeni hatékony fellépési lehetőségek kidolgozására. A Tett és Védelem Liga működése a TEV magyarországi gyakorlatának megfelelően az oktatás, jogvédelem és kutatás-monitoring hármas tevé-kenységre épül.

– Mit jelent mindez a gyakorlatban?– Első körben az európai országok antiszemita incidens-monitoring je lentését készítjük el, ehhez a jövő év első felében elvégezzük 16 ország társadalmának antiszemitaelőítéle-tes ség-kutatását is. Ez egy hiány-pótló felmérés, ami kifejezetten azt vizsgálja, hogy abban a 16 európai országban, ahol számottevő zsidó közösség él, milyen antiszemita

AntIszemItIzmus | Kile

Kile | Antiszemitizmus


is, ezt alkalmazzuk az összehason-líthatóság érdekében minden ország vizsgálatánál, ám minden esetben a helyi viszonyoknak megfelelően ér-tékeljük és alkalmazzuk azt.

– Van országspecifikus antiszemi-tizmus?– Az antiszemitizmus definíciója mindenhol ugyanaz, ám vannak olyan, főleg a történelmi emléke-zéssel kapcsolatos témák, amelyek egyes országokban különbözhet-nek. Például Magyarországon a holokausztemlékezettel kapcsola-tos megnyilvánulások egészen más jellegűek, mint Svédországban vagy akár csak Romániában is. A gyűlö-letcselekmények elleni fellépésnek is más a törvényi szabályozása az egyes országokban, ami azt is jelen-ti, hogy máshol van a büntethetőség határa, természetesen ezt nekünk is figyelembe kell venni.

– Miben lesz más a Tett és Védelem Liga, mint az alapítvány? Mi az a know how, amit át tudnak emelni a tapasztalataikból?– A Tett és Védelem Liga a tevékeny-ségét alapvetően az alapítványnál kidolgozott módszertan alapján fogja végezni, természetesen eu-rópai léptékben. A liga küldetése, hogy a zsidó közösségek védelmé-nek biztosítása érdekében az anti-szemita gyűlöletcselekményekkel szemben az európai jogrend, a tudo-mány eredményei és az oktatás által nyújtott eszközök igénybevételével mind EU-s, mind pedig tagállami szinten fellépjen. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy az antisze-mitizmus elleni fellépést kizárólag egy tudományos igényességgel el-végzett helyzetelemzés alapozhatja meg, ezért végezzük el a korábban említett kutatást. Az Európa Ta-nács kerethatározata kötelezővé teszi minden olyan viselkedésforma bűncselekményként való szankcio-nálását, amely az intolerancián ala-puló gyűlöletet terjeszti, erőszakra, gyűlöletre uszít. Szeretnénk pontos képet kapni a rendelkezésre álló jogi lehetőségekről az EU összes országában, ezért feltérképezzük

a rendelkezésre álló jogi kereteket és a jogszabályok alkalmazásának, valamint a kialakult joggyakorla-toknak az összehasonlító értékelé-sét is elvégezzük. Szeretnénk több tagországra kiterjedően alkalmazni és hasznosítani azt a tapasztalatot és tudást, amit a magyarországi oktatá-si tevékenységünk során szereztünk.

– Milyen oktatással kapcsolatos te-vékenységük van, amit átültethet-nek nemzetközi gyakorlatba?

is kidolgozott anyagunk, amelyet a mai oktatási rendszerben már mű-ködő modellben alkalmaznak. A közreműködésünkkel kifejlesztett, „A gyűlöletcselekmények természet-rajza” című tananyagot oktatják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, rendelkezünk tananyaggal a rendvé-delmi szervek számára és kidolgozás alatt van a bírói kar továbbképzését szolgáló oktatási programunk is. A már említett tananyag-felülvizsgálati projektünkben tartalmi és formai kér-désben megközelítőleg 450 forráshe-lyen éltünk javaslattétellel. Ezeknek jó 70 százaléka meghallgatásra talált, 30 százaléka vonatkozásában nem jutottunk előbbre, tehát van még mit tenni ebben a kérdésben.

– Ennek keretében lehetne pél-dául Wass Albertet, a szalon-an-tiszemitizmus elfogadottságának szimbólumát, kivezetni a tanköny-vekből? Néhány éve meglepve tapasztaltam, hogy a gyerekem természetismeret tankönyvében az erdő szépségét Wass Albert idézet illusztrálja…– Sajnos némely esetben Wass Al-bert is ebbe a 30 százalékba esett. Az irodalmi munkásságáról az iro-dalomtörténészek vitatkoznak, két-ségtelen, hogy manapság felkapott szerző lett, az általa ábrázolt haza-szeretetet sokan követendőnek és mérvadónak tartják. Azonban az is kétségtelen, hogy a műveiben meg-jelenített zsidó- és zsidóságkép erő-sen vitatott, arról nem is beszélve, hogy számtalan nyíltan antiszemita uszító írást jelentetett meg a kora-beli sajtóban. Több alkalommal és több fórumon is jeleztük aggálya-inkat arról, hogy Wass Albert nem élvezi a széles társadalom elismeré-sét, sokunkban erős ellenérzést kelt, hogy a személyét akár az irodalmi munkássága okán, akár a honszere-tet kifejeződéseként előtérbe helye-zik. Nem adjuk fel, ám látjuk, ez a kérdés még hosszú viták tárgya lesz.

– Milyen hatása van egy ilyen tan-könyv-revíziónak?– A tananyag-felülvizsgálati pro-jektünk eredménye, vagyis annak

– Nem kérdés számunkra, hogy hosszú távon a legbiztosabb és a leghatékonyabb eredményt az okta-tás területén tett határozott lépések hozzák. Ezeket a lépéseket az iskola-rendszerű oktatásnál kell kezdeni: nézzük meg, hogy az egyes orszá-gokban – főként, ahol van nemzeti alaptanterv – milyen elemek állnak rendelkezésre a tantervekben a gyű-lölet vagy a kirekesztés, rasszizmus és bármilyen intolerancia elleni fellé-pésre. Ezt követően vizsgáljuk meg, hogy a zsidó történelem, a zsidó élet, a zsidó közösség miként jelenik meg a tankönyvekben, milyen a reprezen-tációja a modern kori Izrael Állam-nak a tananyagokban. Ezzel kap-csolatban szintén a magyarországi, Olti Ferenc vezetésével már sikere-sen megvalósult projekt gyakorlatára és tapasztalatára építünk, amelyben megvizsgáltuk a tankönyvekben, oktatási anyagokban megjelenő zsi-dóságképet és azt is, milyen képet kaphatnak a diákok a tankönyvek alapján a modern kori Izraelről.

– Milyen oktatási projekttel dol-goznak Magyarországon?– Van az általános iskolák, középis-kolák és az egyetemi oktatás számára

tová

bbké

pzés

a b

udap

esti

közp

ontb

an

képE

k: t

EV.H

u


Antiszemitizmus | Kile

a hatása, hogy valós információk jutnak el a zsidósággal kapcsolatos témákban a gyerekekhez, évekkel később lesz csak mérhető. Egy gya-korlati példát hadd mondjak. Az előítéletesség kutatásunk alapján a megkérdezettek 19%-a mondja azt Magyarországon, hogy a holokausz-tot a zsidók találták ki utólag. Ez 10 évvel ezelőtt még csak 9% volt, ami azt is jelenti, hogy valami az oktatás-ban nagyon rosszul működik. Sokat beszélünk a holokausztról, mégis egyre torzabb a kép az emberekben. Meggyőződéssel hisszük, hogy egy ilyen tananyag-felülvizsgálati pro-jekttel, melyben megközelítőleg egymillió diákot érünk el, ezeket ki lehet gyomlálni, aminek jótékony hatása évek múlva biztosan megje-lenik a kutatási eredményekben.

– Hogy lehet ilyen projekteket át-ültetni más országokba, hogy lehet véghez vinni ezeket a folyamatokat a különböző oktatási rendszereken?– A helyi oktatási kormányzat meg-kerülhetetlen ebben a kérdésben. To-vábbá szükséges helyi szakemberek bevonása, és kizárólag a helyi zsidó közösséggel karöltve lehet ezt sikerre vinni, és velük már minden érintett országban felvettük a kapcsolatot. Tehát egy projekt úgy kezdődik, hogy az oktatási kormányzattal kö-zösen létrehozzuk azt a bizottságot, amelyben az oktatási kormányzat, a zsidó közösségek és a mi szakértőink is helyet foglalnak. Összeállítottunk egy „fehér könyvet”, ami azokat az elveket és meghatározásokat tar-talmazza, amiknek mindenképpen célszerű lenne megjelenni a tanköny-vekben, korokra és témákra lebont-va. Ez egyfajta szakmai iránymuta-tás, melyet a projektben résztvevő szakértők itinerként használhatnak.

– Az antiszemitizmus elleni fellé-pésnek milyen törvényi lehetőségei vannak az EU-ban?– A gyűlöletre és az erőszakra uszítás tekintetében az EU kerettörvénye határozott fellépést ír elő az egyes tagországok számára. Meggyőződé-sünk, hogy ezt megelőzően a fellé-pést az oktatással kell kezdeni ahhoz,

hogy kerettörvényben megfogalma-zott európai elv megvalósulhasson minden országban. Ezért kezdemé-nyeztük az oktatási programunk ré-szeként az egész Európára kiterjedő tananyag-felülvizsgálati programot. A kezdeményezést egyébként Nav-racsics Tibor, volt ok tatási biztos

– A csatlakozó országokban jog-segélyszolgálat is működik majd ezek szerint?– Ezekben az országokban először a monitoring tevékenységet indít-juk be, és ezen infrastruktúrára alapozva egy olyan zöldszámot vagy forródrótot is működtetünk majd, ahol az antiszemita inciden-sek bejelentését fogadni tudjuk. Ezt követően valósulhat meg helyi szakértők, jogászok bevonásával a hozzánk fordulók részére történő segítségnyújtás és támogatás.

– Vannak európai partnerek, akik segítik a munkájukat?– Partnerünk a European Jewish Association, az Európai Zsidó Tár-saság, amely Brüsszelben székelő európai zsidó érdekvédelmi szerve-zet. Rájuk támaszkodva valósítjuk

hi vatala kifejezetten támogatásra ja va solta az egyes or szágok oktatási mi nisztereinek – reméljük, hogy az új bi zottság és az oktatással foglalkozó biztos is ugyanígy fontosnak tekinti majd és támogatásáról biztosítja.

– Eddig hat országban jártak a programmal. Milyen a fogadtatás az európai színtéren?– Voltunk Máltán, Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban, Észt- országban és Lettországban, és min denhol teljes támogatásukról biz tosítottak minket az oktatási kor-mányzatok illetékesei. Mindenhol elindult a szakmai előkészítő mun-ka. Ezzel párhuzamosan természe-tesen az Európai Bizottság agendá-jában is jelen van ennek az egységes európai megvalósítási terve.

– Viszonylag kicsi az átfedés azok között az országok között, ahol megnyílik a TEV iroda és azok kö-zött, ahol megjelennek az oktatási projekttel. Mi ennek az oka?– Mind a 28 uniós ország oktatási kormányzatával felvettük a kapcso-latot, ezek a találkozók a visszajelzé-sek időbelisége okán alakultak így, de a tervünk az, hogy minden EU tagországba eljussunk a kezdeménye-zésünkkel. Ezzel párhuzamosan, egy-fajta organikus fejlődési pályát bejárva célunk, hogy minden uniós országban megjelenjen a Tett és Védelem Liga, jelentésekkel, kutatásokkal, jogsegély-szolgálattal és oktatási projektekkel.

meg a hálózatunk bővítését és velük egyetértésben és együttműködés-ben szervezzük tananyag-felülvizs-gálati projektet, amelynek a gazdá-ja már nem az alapítvány, hanem a Tett és Védelem Liga, tehát ez már az európai szervezetünk projektje.

– Mi történik a TEV alapítvánnyal, megmarad Magyarországon kvá-zi, mint egy tagszervezete a Tett és Védelem Ligának?– A Tett és Védelem Liga fogja az európai tevékenységet átfogni, fel-ügyelni, és a liga keretében szervez-zük az összeurópai antiszemitizmus elleni tevékenységet. A Tett és Véde-lem Alapítvány ennek egyrészt kez-deményezője és alapítója, másrészt a magyarországi tevékenység továb-bi irányítója, tehát a liga szakmai irányítása a TEV tudásbázisára épül ugyan, de a továbbiakban a TEV csak a magyarországi antiszemitiz-mus elleni fellépést koordinálja.

a t

EV k

üldö

ttség

e pr

ágáb

an

pozs

onyi

tárg

yalá

sok

Kile | Kultúra


tömeggyIlkOsOk vAgy egyszerű tIsztvIselők?Veszprémy lászló bernát gyilkos irodák című könyve a magyar közigazgatás, a német megszál-lás és a holokauszt bonyolult viszonyáról szól, új hangon és új megközelítésben. Pelle János recenZióJa

Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák című könyve a magyar köz-igazgatás, a német megszállás és a holokauszt bonyolult viszonyáról szól, új hangon és új megközelí-tésben. Ezzel már nagyon sokat mondtam el a munkáról, tekintettel arra, hogy történelmünk tragikus, 1944-es esztendejéről utóbb fel-mérhetetlenül sok forrás, reflexió és eszmefuttatás született, kisebb könyvtárat töltenek meg csak az ezekről a hónapokról szóló em-lékiratok is. Ugyanakkor olyan, ki fejezetten Magyarország német meg szállására és az ebből fakadó politikai (tehát törvényhozó és a végrehajtó hatalomban, valamint a közigazgatási apparátusban vég-bemenő) változásokra koncentráló munka utoljára 1978-ban jelent meg, Ránki György tollából.

Ezt a feltűnő ellenmondást egy-részt a téma rendkívül erős át po- litizáltsága, másrészt a hazai ho lo-kauszt-tudomány lehetetlen hely ze-te, művelőinek egymás ellen fe szülő indulatai magyarázzák.

Ideje volt, hogy egy fiatal, a bel-harcoktól a kora miatt is távol maradt történész, aki az Amszterdami Egye-tem holokauszt és népirtás sza kán szerzett mesterfokozatot és já ratos a téma nemzetközi szakirodal mában, állást foglaljon a magyar közigaz-gatás felelősségéről abban, hogy a második világháború utolsó évében náci haláltáborokban elpusztították a magyar zsidóság háromnegyedét, több mint félmillió embert.

Veszprémy világosan elhatárolja, kikről ír: a magyar közigazgatás mintegy kétszázezer alkalmazott-

járól, vagyis a teljes akkori magyar népesség valamivel több, mint egy százalékáról, akik „ténylegesen és bizonyíthatóan részt vettek a holo-kausztban”. Abból indul ki, hogy a gettósító magyar bürokraták „nem egyszerűen fogaskerekek voltak egy gépezetben, hanem képesek voltak társadalmi csoportok tagjaiként rea-gálni, mégpedig az adott társadalom jellegzetességeinek megfelelően”.

A német megszállás előtti idő-

szakról szólva leszögezi: „A korabeli Magyarországon nem volt mérvadó politikus, aki a zsidóság kiirtását tervezte volna, és a zsidóság fizikai eltávolításának vagy kitelepítésének felvetése is elsősorban a civil szférá-ból és a politikából, nem pedig az államigazgatásból érkezett”.

Itt azért jeleznem kell a kétsége-imet. Joggal merül fel a kérdés: a közigazgatás vezetői, mint például Endre László, aki „antiszemita ön-


Kultúra | Kile

Gestapo nyomban letartóztatta), hanem a közigazgatási apparátuson és a „keresztény középosztályon” is. Ezzel magyarázható az is, hogy Horthy kormányzó a helyén ma-radt, kinevezte a nácibarát Sztójay Döme „Quisling-kormányát” és a későbbiekben ellentmondásos jel-zéseket adott: „nagyrészt passzívan viselkedett a holokauszttal szem-ben, esetenként azonban maga is beleegyezett a deportálásokba, míg máskor felfüggesztette (majd újra engedélyezte) azokat”.

Veszprémy könyvének érdeme, hogy sok, eddig ismeretlen hazai és külföldi (izraeli, romániai, szerbiai, szlovéniai, szlovákiai és holland) le-véltári forrást használ fel, s ezekkel érzékelteti a magyar közigazgatás kollaborációját a holokausztban, ami olykor azt sem zárta ki, hogy egyes képviselői, a lehetőségeikhez képest, részt vegyenek a zsidók mentésében.

Egy biztos: egyéni vagy szűk kör-ben szervezett mentőakciókkal nem lehetett feltartóztatni a népirtás gé-pezetét. Erre csak az adminisztráció tömeges, központilag szervezett szabotázsa lett volna képes, amire 1944. március 19-e és július 10-e kö-zött nem volt reális lehetőség.

A Gyilkos irodák című kifejezet-ten izgalmas könyv további érdeme, hogy a szerző vizsgálódásai körébe bevonja a holland zsidóság tragikus sorsát is. (Erről van egy kézirata is, Amszterdam, Auschwitz, Buda-pest. A hollandiai és a magyaror-szági holokauszt komparatisztikus perspektívában címmel.) Nos: ami-kor a komoly demokratikus hagyo-mányokkal rendelkező, a zsidóság iránti toleranciájáról nevezetes, a németek által megszállt Hollandi-ában, melynek londoni emigráns kormánya felszólította a helyükön maradt tisztviselőket, hogy „ne táplálják a német háborús gépeze-tet”, a hatóságok mégis vagy 140 ezer zsidót küldtek haláltáborokba, nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar állam, melynek legitimitása 1944. március 19-e után formailag fennmaradt, közreműködött a nép-irtásban.

1944-ben a budapesti zsidó lakosságot Józsefváros több helyén gyűjtötték össze, mielőtt a lágerekbe szállították őket. ilyen hely volt az Erkel, egykori nevén a Városi színház is

kormányzati lobbicsoportot” ho-zott létre, mennyiben tekinthetők mérvadó politikusoknak? És hová soroljuk az olyan befolyásos érdek-védelmi szervezetek vezetőit, mint pl. a MONE (Magyar Orvosok Nem zeti Egyesülete), melynek az el nöke, dr. Orsós Ferenc egyszers-mind a felsőház tagja is volt? Egy kevésbé ismert esetet idézek: báró Vay László, aki előbb Hajdú vár-megye és Debrecen főispánja, majd 1940-től a Magyar Élet Pártjának országos elnöke és a parlament külügyi bizottságának tagja is volt, 1942 októberében már érdeklődött Wiscliczenynél, értesülve a szlová-kiai zsidóság deportálásáról, hogy „vajon Magyarország is szerepel-e az áttelepítési programban?”

Persze nem akarok Veszprémy könyvén olyasmit számon kérni, ami a témáján kívül esik, csak megjegy-zem: a kormánypárt németbarát, antiszemita csoportjának tagjai, va-lamint a legerősebb ellenzéki erő, a Magyar Megújulás Pártjának 1944. március 19-e előtti szervezkedését, a különböző érdekvédelmi egyesü-letek működését nem tárták fel kellő mélységben. Arról sincsenek pontos információink, hogy a Magyar Kirá-lyi Honvédség vezetésén belül kik tartoztak a radikális, németbarát antiszemiták táborába. Márpedig

a tragikus 1944-es év meghatározó szereplői, akik a német megszállás után a kezükbe ragadták a végrehaj-tó apparátust, ezekből a körökből kerültek ki.

Teljes mértékben egyet lehet érte-ni a szerzővel, aki megállapítja: Ma-gyarországon „a kollaboráció több-tényezős jelenség volt, amelyben szerepet játszott a németbarátság, a szovjetellenesség, a szervilizmus, a karrierizmus és az antiszemitizmus is”.

Megjegyzendő, hogy a vidéki zsidóság tömeges deportálását hó-napok alatt lehetővé tevő kollabo-rációra egy olyan történelmi pilla-natban került sor, amikor a szovjet csapatok a történelmi határra értek, s bár azt előre lehetett látni, hogy Hitler elveszíti a világháborút, az is világossá vált, hogy a nyugati szö-vetségesek nem vonulnak be a Kár-pát-medencébe. Senki sem tudta, hogy mi lesz Magyarországon, ha a Szovjetunió érdekszférájába kerül, mindenesetre a balti köztársaságok, illetve Kelet-Lengyelország sorsa 1939 szeptembere és 1941 júniusa között súlyos aggodalomra adott okot.

Ilyen viszonyok között, amikor a németek bevonultak, erkölcsi bé-nultság vett erőt nemcsak a politikai eliten (melynek angolbarát tagjait a

Fotó

: Wik

iMEd

ia C

oM

Mo

Ns/

buN

dEsa

rCH

iV

Kile | Közösség


ezer négyzetméternyi szukkoti sátor a fővárosban és környékénszukkát építeni nem egyszerű feladat – nemcsak technikailag, de háláchikusan sem. ám szerencsére van egy cég, amely nagy szaktudással épít kóser sátrakat magánházaknál és közösségi tereken egyaránt budapesten és környékén. „idén már 24 helyszínen állítottunk fel sátrat” – tudtuk meg győrfi lászlótól, aki csapatával húsz éve foglalkozik szukkák építésével.

a feladat pedig nem egyszerű: Jom kipur és szukkot között idén egy egész és két fél nap állt rendel-kezésre, hogy a több mint 1000 négyzetméternyi sátrat felépítsék. a legnagyobb sátor az idén a bét Menáchem iskola udvarán készült: az izraeli közösség szukkája nem kevesebb mint 336 négyzetméter alapterületű, míg a legkisebb sátor, amit felállítottak, mindössze 3 négyzetméteres. „Ez egy nagyon nagy micva, de nagyon nehéz feladat is egyben, évről évre egyre több sátrat kell felállítani. Jó lenne megosztani ezt a nagy micvát és bevonni a közösségek tagjait is az építkezésbe” – mondja győrfi, hozzátéve, hogy a szokott helyek mellett idén a Maimonidész gimnáziumban és a két új zsinagógában, a zsilipben és a Cháj galériában is ők állították fel a szukkát. „Egyre elterjedtebb, hogy magánszemélyek is rendelnek. sokan már a régebben legyártott sátrainkat állítják fel saját maguk, de van, ahol mi segítünk a már meglevő szukka felállításában is.”

a vári zsinagóga rabbija, faith aser évek óta mindig valamilyen meghökkentő újdonsággal áll elő: idén a mára nagyon elterjedt nádtekercs helyett például hangulatos, örökzöldek lombjával fedett sátrat állított a zsinagóga udvarán. az imákra és az étkezésekre összegyűlő közösség mellett turisták is „igény-be vették” a szukkát, és betértek, hogy elvégezhessék a szukkoti csokor lengetésének micváját – ahogy ez egyébként a szentendrei zsinagógában is többször megesett az ünnep alatt.

a Vasvári udvarán álló terebélyes sátorban az ünnep két estéjén személyes élményeket osztottak meg az ünneplők. óbudán az alefkids különleges programmal várta az ünnep alatt a gyerekeket, ahogy a zsilipben is sok családot vonzott a szukkotkor is üzemelő játszóház.

a b

udav

ári z

sinag

óga

szuk

koti

terít

ett a

szta

la


Közösség | Kile

ezer négyzetméternyi szukkoti sátor a fővárosban és környékén

obe

rland

er b

áruc

h ra

bbi m

utat

ta m

eg a

szu

kkot

i szo

káso

kat a

bét

Men

áche

m

iskol

a-kó

stolg

atój

án a

Vas

vári

pál u

tcai

zsin

agóg

ában

glit

zens

tein

sám

uel r

abbi

sze

nten

drén

bes

zélg

etet

t a

bét M

enác

hem

isko

lása

ival

szuk

koti

kirá

ndul

ás

a Fü

vész

kertb

ena

z ép

ülő

szuk

koti

sáto

r a z

silip

ben

a s

zent

endr

ei s

zukk

oti s

átor

Kile | Közösség


„Minden héten egyre többen vagyunk”több mint egy hónapja nyílt meg az emiH új zsinagógája, a zsilip és avatták rabbivá glitzenstein sá-muelt, az újlipótvárosi közösség vezetőjét. az eltelt időszakról és a további tervekről kérdeztük a rabbit.– milyen változás érezhető a megnyitó előtti és utáni ál lapotban? mennyivel nagyobb az érdeklődés?– a zsinagóga megnyitása óta az a legnagyobb dolog, hogy most már van közösség, köszönhetően annak, hogy állandó épületünk van. Minden pénteken van óra, utána ima, azután pedig kiddus, ahol együtt örülünk a szombat-nak és beszélgetünk, ismerkedünk egymással. sok-sok ember jön, olyanok is, akiket azelőtt nem ismertem és nem találkoztam velük. Nagyon szép látni, hogyan épí-tünk itt az Újlipótvárosban egy új, élő, fiatal közösséget. Ez egy fontos dolog. szombat reggel fél 10-re is jönnek és egy kicsit tanulunk, aztán 10-kor van az ima, utána van kiddus kóser sólettel és leülünk együtt közösen. Min-dig keresek és hívok új embereket, akik nem szoktak járni más zsinagógába, hanem az én meghívásomra jönnek. Minden héten egyre többen vagyunk.

– a hivatalos megnyitó óta milyen állandó programok vannak a zsilipben? (például milyen újdonságok vannak azóta, amik azelőtt nem voltak?)– Csináltunk egy kis játszóházat, péntekenként ott van gyerekporgram, közben a fiam, Jákov és a lányom, Hani foglalkoznak a gyerekekkel. kábálát sábát van, szombat reggel mesélnek nekik zsidó történeteket. Nem csak hétvégén, hanem minden nap nyitva van a játszóhá-zunk, babáknak 0-4 éves korig baba-mama játszóház. reggel 9-től este 7-ig. sok-sok program van, ezeket a Facebook-oldalunkon meg lehet találni: van angolóra például a gyerekeknek.

Ezenkívül nagyon fontos, hogy most már van egy fix helyünk, ahol van a közösség. Egyre több programot tudunk szervezni: minden kedd este 8 órakor van fiúk-nak-lányoknak hetiszakasz óra. Minden csütörtökön este 6 órakor van kezdő hébertanulás. Ez most kezdődött, úgyhogy még be lehet csatlakozni. Megtanuljuk a be-tűket, a nyelvtant és mindent. Minden kedden lesz két óra: a feleségem csinálja a női klubot, ahol az imákról fognak beszélgetni. Miért imádkozunk, hogyan és mit? Hogy kell használni az imakönyvet, mikor melyik imát kell mondani? Mikor kell állni, mikor kell leülni? sokszor előfordul, hogy az újonnan érkezők nem tudják ponto-san, hogy mit kell csinálni a zsinagógában. Fontos, hogy megtanulják ezeket.

a végére a hölgyek mindent tudni fognak, hogy mit, hogyan kell csinálni a zsinagógában. lesz még egy

másik óra: tórai és bibliai tör-ténetek alapfokon – megtanul-juk ezeket a magyarázatokkal együtt.

Még további terveink is van-nak: időseknek kártyaklubot szerveznénk, pici tanulással és játékkal.

– Hol épült fel a szukkoti sátor? milyen szukkoti progra-mok voltak? bővült-e a létszám a tavalyihoz képest? – idén volt először igazi sátoros ünnep, most már volt saját sátrunk. Előző években az oberlander családnál töltöttük az ünnepet a családommal. Ebben az évben az volt az ötletem, hogy a zsilipnek az egyik oldala egy közös fal a Jászai Mari tér 6-tal, így engedélyt kaptunk a közös képviselőtől, hogy kialakíthatunk egy szép ajtót, és bent a belső udvarban építettünk egy nagyon szép sátrat. Nem olyan nagy, 40-50 ember fért be, de min-den ima után volt kiddus a sátorban, és olyan csendes programokat csináltunk, amivel nem zavartuk a lakókat. Így remélhetőleg jövőre is kapunk engedélyt. Nem volt hangos zene és gyerekprogram kint, csak csendesebbek reggel és esténként az ima után. Ettünk, beszélgettünk 1-2 órát. Így ünnepeltük a zsilipben a sátoros ünnepet.amikor még itthon voltak a programok, akkor a sok em-ber nálunk volt a nappalinkban, itt voltak az imák, az étkezések. de itt voltak a gyerekeim és ez nem volt opti-mális, hiszen a hét gyermekkel és velünk, ez egy élettel teli lakás, nem pedig egy zsinagóga vagy múzeum. Volt, akinek nem annyira tetszett, hogy egy magánlakásban, egy családnál vannak a programok.

Most már sokkal jobb, hogy amikor meghirdetjük a programjainkat, már úgy tudnak jönni, hogy van egy központ, ahol kényelmesen elférünk, és nem egy nappa-liban zajlanak az események.

– milyen programokat szerveznek a továbbiakban? pél-dául hanukára.– Most már minden ünnepre nagy rendezvényeket sze-retnénk csinálni. a legközelebbi ilyen hanuka lesz, az alefkids-zel közösen csináljuk a nagy hanukai karnevált, kivisszük a bútorokat a zsinagógából. az egész nagy térben lesz a gyerekprogram, a zsilip egy óriási hanukai karnevál-központ lesz.


Közösség | Kile

– milyen változások érződnek a megnyitó előtti és az az utáni ál-lapotban? mennyivel nagyobb az érdeklődés?– a megnyitó után nagyon sok visz-szajelzést kaptunk, sokan eljöttek megnézni az új zsinagógát. Főleg a helyiek, hiszen olvastak róla az újságban, látták az építkezést, és kíváncsiak voltak, hogy milyen lett.

lyos beteg volt, de emlékezett a csomagra, amit elásott, és kikúszott a barakkból, hogy kiássa. Miközben ásott, egy bomba becsapódott a barakkjába, ami megsemmi-sült és az ott lévő összes ember meghalt. az apukának így ez a kis csomag mentette meg az életét. a háború után is használta a tfilint és a tálitot. az ő lánya ez a hölgy, aki nálunk volt, és a mai napig ezt a gyertyatartót használja a sábáti gyertyagyújtáskor. Nagyon inspiráló volt a történet.

– milyen programokat szerveznek a továbbiakban? pél-dául hanukára.– a következő nagyobb programunk hanuka lesz. a hely-színben még nem vagyunk biztosak, de ha közel lesz a Chábád házhoz, akkor szeretnénk benti hanuka prog-ramot gyerekeknek. természetesen bárhol is leszünk, lesz fánk és látkesz, valamint meleg italok és zene. Ezen dolgozunk most.

tervezzük bővíteni a központot, nyitunk majd egy kóser kávézót, majd pedig egy zsidó művészeti galé-riát. Ezzel szeretnénk elérni a nem vallásos zsidókat, hogy közelebb hozzuk a zsidóságot hozzájuk is, és ők is otthon érezzék magukat a központban. a kávézóba nyitvatartási időben bármikor beülhetnek egy kávéra és kóser finomságokra, munka előtt vagy munka után. a galéria pedig indirekt módon oktatná az embereket a zsidóságról. Megnézhetnek festményeket és képeket a zsidóságról, például az ünnepekről, de tulajdonképpen bármilyen zsidó témájú alkotást bemutatnánk.

Majd szeretnénk idővel gyerekprogramokat is tartani és női tanulást is, amit a feleségem, tzivia fog vezetni és én is szeretnék majd a férfiakkal tanulni például a hetiszakaszról.

Nagyon sok az izraeli turista: pénteken és vasárnap is sokan jöttek megnézni a zsinagógát, vasárnap jött hozzánk egy izraeli csoport is. a galéria és a kávézó reményeink szerint nagyon sikeres lesz, szeretni fogják az emberek.

Nemrégiben volt egy csoport nálunk csapatépítésen is az olajágból, beszéltem nekik a zsidóságról, megnézték a tóráról a kiállítást, volt kóser ebéd és utána egy cso-portos festés is.

Valamint járt nálunk látogatóban a bét Menáchem iskola is szukkotkor, egy tartalmas napot töltöttek itt.

„Terveink: kóser kávézó, zsidó művészeti galéria”szentendrén is új Chábád központ nyílt másfél hónapja. myers mendivel beszélgettünk az azóta eltelt időről és a szukkoti élményeikről.

az imákon is egyre többen vesznek részt. kb 40-en vol-tak első este (ros hásánákor), 25-30-an a második este, nagyon jó volt a hangulat. a jom kipuri utolsó étkezésre is sokan eljöttek.

szukkot első estéjén közel 20-an voltak, egy kedves társaság gyűlt össze, főleg szentendréről, budapestről és egy pár, akik Munkácsról érkeztek. ők beszéltek jiddisül és meséltek az emlékeikről. lelkesedtek, hogy milyen jó, hogy ennyi különböző zsidó hátterű ember gyűlik össze egy szukkában. azt gondolom, hogy igazából erről szól a szukkot: sok különböző helyről és háttérrel érkezett ember gyűlik össze és együtt töltik az ünnepeket.

Napközben (azon a napon, amikor munkanap volt és a legtöbben dolgoznak) láttunk néhány embert sétálni az udvaron, behívtam őket, hogy jöjjenek be. Nem látszottak nagyon öregnek, túráztak egész nap. a férfi jiddis akcen-tussal beszélt, ezért megkérdeztem, hogy beszél-e jiddisül. azt mondta, hogy 14 éves kora óta nem. Ez nyolcvan éve volt, szóval ő most 94 éves. gyermekkorában chéderbe járt, aztán a szülei szerették volna, ha jesivába megy. az unokája is jesivában tanul most – és ez így egy szép történet. őket meg is vendégeltük a szukkában.

később érkezett egy anya és lánya. Van egy emlékház szentendrén, ők ott hallottak rólunk – így csatlakoztak hozzánk az étkezésen a sátorban.

szukkotkor egy magyar származású művész is ér-kezett hozzánk, aki izraelből jött szentendrére. ő is mesélt történeteket nekünk a ‘70-es évekből, amikor még a szochnuttal járt itt néhány más hölggyel. évekig nem találkoztak egymással, ezért megpróbálta őket ösz-szegyűjteni újra. Mesélt az édesapjáról, aki az apjától kapott egy kis csomagot, amiben volt egy tálit, egy tfilin és gyertyák. amikor deportálták, akkor ezt a csomagot elásta, úgy 1944-ben. a bombázások alatt nagyon sú-

Juhá

sZ Va

li in

terJú

i

Kile | Judapest anno


elrendezéssel semmi gond sincs, majd Edwin Oppler (1831–1880) zsidó építész szavait idézte:

„Már az a körülmény is, hogy a zsidó templom alaprajzában kerül-ni kell a kereszt-alakot, rávezet a centrális alaprajz elrendezésére, de centrális legyen az alaprajz azért is, hogy a hívők valamennyien lehető legközelebb legyenek a szentélyhez és a szószékhez. Minthogy pedig a női karzatok részben homályossá te-szik a belső tért, ezt felülről is meg kell világítani és a felülvilágításnak esztétikai és praktikus szempontból ideális megoldása a kupola.”1

máSodiK foRduló, SzüNet ÉS HoSSzabbítáSMég 1899 második felében egy szű-kebb pályázatot hirdettek a korábbi legjobb hatnak, akik összesen nyolc tervet adtak be. Viszont a decembe-ri zsűrizés után a továbbiakban sem

ajánlották megvalósításra egyik tervet sem,2 melynek oka minden bizonnyal az anyagi keretek átlépése volt.

A következő években a sajtó szin-te teljesen néma maradt a lipótvárosi zsinagóga ügyében, és a hitközség-ben is csak amolyan tessék-lássék munkálatok folytak, az egyre lát-ványosabb csak a halogatás volt. A fővárostól kapott határidőt először sikerült 1903 tavaszáról 1906-ra áttolni. Közben – ismeretlen mély-ségű – tárgyalások folytak Bálint és Jámbor építészpárossal és Baum-horn Lipóttal (1860–1932), aki anno szintén a második fordulóba jutott. A hitközség a tervezések végső fázi-sára hivatkozva másodszorra is hatá-ridő-módosítást kért és kapott 1908. március 7-ig.3

felapRózódó óRiáSálomA „megazsinagóga” álma Kohner Zsigmond (1840–1908) halálával vég -

a „megazSiNagóga” KRitiKáiA legtöbben pozitívan fogadták a terveket, ám voltak a pályázatnak erős bírálói is, melyek közül a leg-nagyobb feltűnést a Pester Lloyd egy cikke keltette, mely az egész tendert eredménytelennek minősítette. Kifo-gásolták többek között a tervek tájo-lását; centrális elrendezését ahelyett, hogy a Salamoni templom téglalapos elrendezését valósították volna meg; a kupolák alkalmazását; a gót stílus használatát, melyben egyenesen a középkori zsidóüldözéseket vélték felfedezni… Végső soron pedig a ter-veket a zsidó vallás megcsúfolásának kiáltották ki.

A kritikákra Komor Marcell (1868–1944) építész válaszolt az Egyen lőségben. Megnyugtatásul közölte, hogy a tervek igenis kelet-délkelet irá nyúak, viszont a telek méretei nem teszik szerencséssé a hosszanti el rendezést, ugyanakkor a centrális

„Megazsinagóga” Helyett BérHázBeépÍtésa lipótváRoSi zSiNagógáK töRtÉNete 2. rész

a belváros népszerű sétálóhely, különösen a duna-part és a parlament környéke kedvelt, pedig a szűkebb, sakktáblaszerűen rendezett mellékutcák is sok építészeti remeket rejtenek és még annál is több történetet tartogatnak. kevesen tudják, hogy a kiterjedt központi bíróság magasba törő, sárga klinklertéglás falak által keretezett tömbre egy árnyas parkot, annak közepére pe-dig egy gigantikus kupolával fedett zsinagógát terveztek. a grandiózus tervek mellett spontán módon alakult ki a lipótvárosi zsidó közösség, mely önerőből küzdött egy saját zsinagógáért, melynek eredménye a ma ismert Hegedűs gyula (Csáky) utcai bérház földszintjének beépíté-sével született meg. Judapest anno rovatunkban a pesti megazsinagóga és a lipótvárosi zsidók történetét elevenítjük fel a három részes sorozatunkban. cseh Viktor írása

baum

horn

lip

ót te

rve

(vö.

sze

gedi

zsin

agóg

ával

), Fo

rrás:

MilE

Vké

pEk

Forr

ása

: ko

HN

Er –

MilE

V


Judapest anno | Kile

leg kezdett szertefoszlani, melynek valós miértjét a társadalmi át ren de-ző désben találhatjuk. Egyrészt az öt let óta eltelt tizenpár év alatt egyre kevesebb lipótvárosi volt érintett egy „megazsinagóga” felépítésében, ami-ben nem is annyira az elköltözések, mint inkább a túlzott asszimilációval járó vallástalanság játszott szerepet. Másik oldalról egyre terjedt a hit-községben az a vélekedés, hogy egy (újabb) központi zsinagóga helyett a „perifériákban” élők – értsd: nem kifejezetten a belvárosi zsidók – szo-

elnöke vetette el, és a korábbi tervek helyett 1907 őszén azt a gondolatot vetette el a vezetőség soraiban, majd aztán a főváros nagyjai között, hogy az azóta még értékesebb lipótváro-si telket cseréljék három kisebbre: egyre a Balaton utcában, egy másik-ra a Ferencvárosban a Ráday utca környékén, hogy egy-egy kerületi zsi nagógát építhessenek, illetve egy har madikra a Dohány utcai zsinagó-ga mellett felszabadult üres telekre, hogy azt parkká alakíthassák át:

„Így a Dohány utcai főtemplom mél tó keretet nyer, nem lesz kitéve an nak az eshetőségnek, hogy oda ko médiákat lehessen engedélyezni,

Hősök Templomát, a zsi dó múzeu-mot magába foglaló zsi nagógai épü-letszárnyat és felújították a mögötte álló leányiskolát.7 A két másik telek igénylésétől a hitközség végül elállt.8

a cÉloK ÉS NÉzőpoNtoK alaKuláSaA lipótvárosi „megazsinagógának” legalább két fő célja lett volna. Az első a pesti imahelyek bővítése, a második pedig a tervek monumen-talitásából rajzolódik ki: a fővárosi zsidóság dicsőségének hirdetése, mely az 1895-ös recepciós törvénnyel végre elnyerte teljes egyenjogúságát.

A hitközségnek volt ugyan két nagy zsinagógája, a Dohány utcai ma is a világ egyik legnagyobbjának számít, viszont egyik sem állt kiemelt helyen. A Rumbach egy szűk utcá-ban áll, a két minaretszerű tornyán kívül – már ha valaki észreveszi azo-kat a magasban – szinte teljesen beol-vad a környező lakóházak sorába. A Dohány eredetileg szintén bérházak

avagy hogy valami négyemeletes bér-ház szennyes világítóudvarai bámul-janak rája. A pesti hitközség ez eset-ben a Dohány utcai templom oldalsó részét szép faszáddal láttatná el [ne felejtsük el, hogy ekkor már tíz éve a zsinagóga bal oldali toronyrészénél az épület vakolatlan tűzfala éktelen-kedett – Cs. V.] s általában megtenne mindent, hogy a templom külső képe megfelelő módon érvényesüljön.”5

A telekcsere hivatalosan 1909. no vember 3-án zárult le, miután a fő város megegyezett a hitközséggel, hogy megkapják a Dohány zsinagóga melletti telket, de nyilvános park he-lyett – hogy ott nehogy „éjszakai ké-tes elemek férő és búvóhelye legyen” – inkább a hitközség építse be azt.6 A valós tereprendezés csak 1931-ben fejeződött be, amikor fel építették a

rulnak imahelyekre.4 Azaz egy óriási helyett több kicsi kellene. Utóbbi álláspont eredményezte 1908-ban a Dózsa György (akkor: Aréna) úti, 1910-ben a Cserkész utcai (kőbá-nyai), 1922-ben a Nagyfuvaros utcai, 1923-ban a Páva utcai és 1927-ben a Hegedűs Gyula (akkor: Csáky) utcai zsinagógákat.

A lipótvárosi „megazsinagógát” végleg dr. Weinmann Fülöp (1839–1911) udvari tanácsos, a hitközség új 1 Komor Marcell, „A lipótvárosi templom tervei”, Egyenlőség (1899) 18. évf. 12. szám, 4–6. old.; 2 „Hirek – A pesti uj zsidó templom”, Egyenlőség (1899) 18. évf. 53. szám, 9. old.; 3 Gábor Eszter, „A lipótvárosi zsinagóga pályázata”, in: Gerő András (főszerk.) Budapesti Negyed – A meg nem épült Budapest (1998) V. évf. 4. szám – VI. évf. 1. szám, 39–41. old.; 4 „Kohner Zsigmond 1840–1907”, Egyenlőség (1907) 27. évf. 1. szám, 3. old.; 5 „Hirek – A templomügy”, Egyenlőség (1907) 26. évf. 38. szám, 9–10.; 6 „Hirek – Telekcsere”, Egyenlőség (1909) 28. évf. 41. szám, 9–10.; 7 A Hősök Templomáról szóló cikkünket lásd: Cseh Viktor, „A Vágó-építészek hagyatéka bérházakon, villákon át a Hősök Templomáig”, Egység (2017) 27. évf. 98.; szám, 23–25. old.; 8 „Hirek – A pesti izr. hitközség templomtelke”, Egyenlőség (1909) 28. évf. 43. szám, 9. old.; 9 Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.137

közé volt ékelve – ne feledjük, hogy a Wesselényi utcát csak 1897-ben nyi-tották ki a Károly körútra, ezt követő-en pedig sokáig bazársor volt a zsina-góga mellett, melynek „hangulatát” Weinmann elnök fenti szavaiból is megismerhettünk.

A költséges lipótvárosi tervek mö-gül végül a hitközség kihátrált, és inkább a Dohány eleganciájának és központi szerepének vissza- vagy fel-állításán kezdett el dolgozni, melyet maradéktalanul csak 1931-ben tudott megvalósítani.

Foer

k Er

nő m

ásod

ik p

álya

terv

e –

btM

, kisc

elli

Múz

eum

, sz

alat

nyai

Judi

t fot

ója

doh

ány

zsin

agóg

a –

Forte

pan9

komor Marcell – tervlap.hu

kohner zsigmond, az izraelita hitközség elnöke


Mispóhe | konyhamiSpóHe | kOnyHA

kurd zsidó konyhaa kurd zsidók gasztronómiája valójában jellegzetes közel-keleti ételekből áll. darált hús, töltött tész-ták, rizs, keleti fűszerek, szezámmag és a belőle készült tahini, méz, mandula, datolya – elegendő csak néhány alapvető összetevőt említenünk, hogy megidézzük e számunkra különleges konyha hangulatát. Dénes anna írása

nincs érvényben az askenázi zsidókra vonatkozó, a kit-niot, vagyis a hüvelyesek, többek között a rizs peszáchi fogyasztását tiltó rendelkezés).

A lapos, kerek kis kubékat például hamusztában fő-zik meg, a fent említett sűrű, zöld leveles zöldségekből készült, a citromtól kissé savanykás levesben. A piros kubék paradicsomból és céklából álló, rizzsel felszolgált

KiK a KuRd zSidóK?A modern kori Kurdisztán területén a polgári időszá-mítás kezdete előtti VIII. század óta élnek zsidók. A terület egykor Mezopotámia néven volt ismeretes, ma pedig Irán, Irak, Szíria és Törökország bizonyos részei tartoznak hozzá. Az első zsidók az asszír birodalom hó-dítása után érkeztek a területre, miután a meghódított Izraelből elhurcolták a zsidókat. Egy ősi kurd hagyo-mány szerint a kurd zsidók Dán, Náftáli és Binjámin törzsének leszármazottai. A hosszú, több évezreden át tartó együttélés természetesen nyomot hagyott a kurd zsidókon, akár nyelvüket, akár kultúrájukat, akár kony-haművészetüket vizsgáljuk meg.

KuRd KözöSSÉg izRaelbeNA kurd zsidók egyébként az 1920-as évektől fogva vándoroltak a Szentföldre kisebb csoportokban. Nagy számban az 1948-as államalapítás után érkeztek. A leg-többen Jeruzsálemben telepedtek le. Manapság már csak elenyésző számban élnek zsidók Kurdisztánban, ám a családok ragaszkodnak őseik hagyományaihoz, többek között a hagyományos és jellegzetes ételeikhez.

KedveNcüK a bulguR…A kurd zsidók konyhájában sokkal gyakoribb a bulgur, mint más keleti zsidó közösségeknél, ahol inkább a rizs örvend kiemelkedő népszerűségnek. Sózott-cukrozott paradicsomlében megfőzve, egy kevéske növényi olajjal ízesítve a kurd zsidók mindennapi eledeleként szolgált. Ételeiket gyakran ízesítették édes vagy savanyú gránát-almaszósszal is.

HamuSzta ÉS KubeIgen népszerű és nevezetes a hamuszta nevű, savany-kás leves. Ezt a zöld színű, spenótból, mángoldból és zellerből, sokszor cukkini hozzáadásával készült levest citrommal teszik savanyúvá. Van, hogy magában fo-gyasztják, de gyakoribb, hogy kubével tálalják.

És ezzel el is érkeztünk a kurd zsidók legjellegzete-sebb fogásához. Nem más ez, mint a kube, melynek kü-lönféle változatai az egész Közel-Keleten népszerűek. Ezek az alaposan megfűszerezett, darált hússal megtöl-tött tésztagombócok különféle alakban és töltelékkel is elkészíthetők, és ennek megfelelően különböző ételek kiegészítőjéül szolgálnak. Alapjuk többnyire bulgur és búzadara, hagyma és darált hús. Peszáchra a bulgurt és a grízt rizzsel helyettesítik (a keleti közösségekben


leveseket tesznek teljessé, az erőteljes fűszerezésű, da-rált marhahússal töltött, csúcsos kubékat pedig olajban süthetik ropogósra, hogy aztán salátával körítve kerül-jenek a tányérra. Fontos azonban megemlíteni, hogy akármelyik fajtáját is választjuk, a kube elkészítése idő- és energiaigényes tevékenység: ha túl vastag a tésztája, kemény lesz, ha pedig túl vékony, akkor szétesik. Aki megfelelően el tudja készíteni, az már egy igazi szakács a kurd zsidók szemében.

A márák kube, vagyis a kube leves valószínűleg az 1950-es években érkezett Izraelbe, amikor nagyszámú zsidó bevándorló érkezett Irakból. Egy másik elképze-

Fotó

: Ja

Cki

E FE

ldM

aN


konyha | Mispóhe


kOnyHA | miSpóHe

kádeHA tésztához: 1 kg liszt; 1 ek. cukor; 1 csomag élesztő; 2 kk. só; 2 ½ pohár langyos víz; ½ pohár olívaolajA töltelékhez: 200 g sós, feta jellegű sajt; 200 g reszelt sajt

lés szerint az 1930-es években bevándorló, kisebb kurd zsidó csoport vitte magával az országba. Akárhogy is, a kurd zsidók ragaszkodtak őseik hagyományaihoz, így a legnagyobb nélkülözés közepette is igyekeztek a lehe-tőségeikhez mérten elkészíteni a kubét.

töltött tÉSztafÉlÉKEgy másik típusú töltött tészta a kádeh – hússal vagy sajttal töltött, kelesztett tésztaféleség, melyet olajon süt-nek ki. Ez az asztalra kerülhet reggelire vagy ebédre, főételként, leves vagy saláta mellé. A töltelékként hozzá-adott hús vagy sajt, illetve túró mellé olajon megpirított gombát vagy napon szárított paradicsomot tehetünk a teltebb ízhatás kedvéért, de akár édesen is elkészíthet-jük csokoládékrémmel vagy egyszerűen, mindössze egy kevés vajjal és fahéjas cukorral meghintve.

Ismét egy másik fajta töltött tészta a kurd zsidók egyik legkedvesebb étele, a samburak: fűszeres darált hússal töltött tészta. Az általában félhold alakúra ké-szített samburak kívülről ropogós, belülről fűszeres, és hosszú órákon át lassan főzik, mire eléri a megfelelő álla-got. Töltelékként sokszor a szombatról megmaradt húst

használják fel hozzá. A legismertebb változat a sziszke, melyhez a marhahúst legalább fél napon át főzik, míg eléri a kívánt omlósságot. De felhasználják a samburak-

A lisztet a cukorral összekeverjük, a közepébe mélyedést készítünk, ebbe morzsoljuk bele az élesztőt, majd hozzáadjuk a víz felét.

Kissé megkeverjük a mélyedés tar-talmát, és néhány percig állni hagy-juk, amíg a felszíne buborékos nem lesz. Ekkor hozzáadjuk a sót, a mara-dék vizet és az olívaolajat.

Összegyúrjuk és megdagasztjuk. Lágy, kissé ragadós tésztát kapunk. Letakarva, kissé megolajozva dup-lájára kelesztjük a tésztát, eközben elkészítjük a tölteléket, vagyis össze-keverjük az elmorzsolt lágy sajtot és a reszelt sajtot.

Ha a tészta megkelt, 15-16 egyfor-ma részre vágjuk, és minden darabból gombócot készítünk. Egy sütőlemezt kibélelünk sütőpapírral, megszórjuk

liszttel, és erre helyezzük a tésztából készült gombócokat, melyeket további 45 percen át kelesztünk. Lisztezett gyúródeszkán dolgozva minden egyes tésztagombócot tenyérnyi nagyságú körré nyújtjuk, két evő-

kanálnyi tölteléket halmozunk a közepükre, és a széle felől a közepe irányába haladva összehúzzuk a tésztakörök tetejét, hogy bezárjuk a zsebeket. Kézzel kissé kilapítjuk őket, és kiolajozott serpenyőben, közepes lángon, néhány perc alatt mindkét oldalát megsütjük. Variációként előmelegített sütőben is megsüthetjük mindkét ol-dalukat. Melegen, salátával tálaljuk.

hoz például a marhanyelvet is, ezt órákon át párolják, majd felkockázzák, és olajon átsütött hagymához és fokhagymához adják.

Bár, ahogyan fent említettük, a kube a kurd zsidók legjellegzetesebb fogása, bonyolultsága miatt mégsem ezt mutatjuk be, hanem a szintén említett, és jóval keve-sebb konyhai tudást igénylő kádeh receptjét közöljük.

Fotó

: lEa

H H

ada

d

Fotó

: ila

N b

EN z

ioN


ÉceszgÉber

AggAsztÓ eurÓpAI trend a kóser vágás beszüntetéseszilárd meggyőződésem, hogy a kóser (és a hálál) vágás betiltása mögött sokkal inkább a szél-sőségesen szekularizált európai társadalom vallási szokásokat ellenző attitűdje áll, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom. Megyeri anDrás Jonatán írása

„Ha távol lesz tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét odahelyez-

ze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked. ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked

minden vágya szerint.” (5Mózes 12:21.)

Egyre több európai ország tiltja be a kóser és hálál vá-gást arra hivatkozva, hogy az az állatoknak feleslegesen sok fájdalmat okoz vagy, egyszerűen fogalmazva, nem humánus. (Zárójelben jegyzem meg, ez utóbbi kifeje-zést nem tartom helyénvalónak, hiszen a húsipar álta-lánosan az emberi célokra jött létre, ezeket az állatokat csak és kizárólag azért tenyésztik, hogy később emberi fogyasztásra használják fel.)

A nemrégiben Belgiumban lépett életbe a régóta belen-getett tiltás, de Európa egyre több országában már most is törvényellenesek a rituális vágások, így Svájcban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Szlovéniában.

A döntés talán pont Belgium és Svájc esetén a „leg-fájdalmasabb”, hiszen ezek az országok jelentős vallásos zsidó lakossággal bírnak.

A legtöbb nyugat-európai országban a kóser vágás indokolatlanul túlszabályozott, például Franciaország-ban, Németországban, Hollandiában, Lengyelország-ban, Spanyol- és Görögországban, Ausztriában és a balti államokban.

Akárhogy legyen is, a premissza, mely szerint a kóser vágás felesleges fájdalmat okoz az állatnak, nemigen áll-ja meg a helyét. Ahhoz, hogy megértsük, miért, érdemes kicsit részletesebben megismerni a kóser vágás lényegét.

A kóser vágás egyike a vallásos zsidó étkezési tör-vényeket szabályozó vallásjogi rendszer legfontosabb alapkövetelményeinek. Alapja egészen Mózes idejéig visszavezethető, hiszen tórai parancsolat:

Megyeri andrás jonatán• szülEtEtt: 1976• Foglalkozása: médiaszakember • Család: házas, öt gyermek apukája

névjegy

A kóser vágás szabályainak részleteit a Talmud fekteti le, mely azután bekerült a vallásjogi gyűjteményekbe, így mások mellett a vallásjogi origónak számító Sulchán Áruch-ba (írta Joszef Káró rabbi 1563-ban) is.

A Talmud bölcsei a kóser vágás okaként jellemzően két szempontot jelölnek meg: az egyik a vér fogyasz-tásának tilalma (3Mózes 7:26.), a másik az állat feles-leges szenvedésének megelőzése (2Mózes 23:5., 5Mózes 22:4.).

Az első cél azáltal valósul meg, hogy a kóser vágás az állat ütőerét metszi, így a nagy erővel lüktető vér igen rövid idő alatt távozik az állat testéből. A vágást követő-en a húst egyébként a kóser szabályoknak megfelelően ki kell áztatni és sóban állni hagyni egy bizonyos ideig, majd megint leöblíteni, hiszen ezzel a folyamattal a még húsban maradt vér is eltávozik.


ÉceszgÉber

A második szempontot, az állatkínzás tilalmát pedig úgy tartják be, hogy a rituális metsző egy tökéletesen éles kést használ a vágáshoz, melynek következtében az állat a vágás pillanatában valószínűleg semmilyen fáj-dalmat nem érez, hasonlóan ahhoz, mint amikor az em-ber egy nagyon éles tárggyal vágja meg magát, amikor is a fájdalom, a sokk miatt, kis késéssel tapasztalható.

A kóser vágást végző szakemberek, az ún. sochetek vagy ahogy jiddis-népiesen hívják: sakterek, a zsidó vallási hierarchia legfontosabb szereplői, rangjuk és megbe-csülésük a rabbiéhoz hasonlatos, hiszen a vágás szabá-lyait évek alatt sajátítják el, melyhez rengeteg tanulás és vizsgák tucatjai párosulnak.

A kóserság törvényei ugyanakkor tiltják az állat vágás előtti megbénítását (jellemzően ez manapság a nem-kóser vágás során elektromos sokkolással történik vagy szöget lőnek be az állat koponyájába), hiszen az állatot (legalábbis rituális szempontból) annyira „megsebesí-ti”, hogy az fogyasztásra alkalmatlan (treif vagy népie-sen tréfli). Csakúgy, mint az olyan állat, melyet kóserül vágtak ugyan le, de az utólagos vizsgálatok betegséget találnak benne, ami alapján a kóserság törvényei szerint az szintén nem fogyasztható.

Amennyiben az elektromos sokkolás vagy a lövés által az állat meg is hal, úgy a kóser vágás már értelmét veszti, az állat fogyasztásra szintén alkalmatlan (növélá).

Több állatvédő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektromos sokkolás és a vágás között az állat ismét „eszméleténél lehet”, tehát sokszor az elektromos sokkolás aligha segíti az állat esetleges szenvedését mi-nimalizálni, sőt.

A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy

az Európai Bizottság szerint sem áll jelenleg rendelkezésre olyan átfogó tanulmány, mely

minden kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy az elektromos sokkolás kevesebb fájdalommal jár az állat számára, mint a precíziós kóser vágás,

annyi ugyanakkor bizonyosan igaz, hogy a sokkolás során az állat megbénul, így az esetleges fájdalomnak nem képes jelét adni.

A másik ismert metódus, a szögbelövés ellen a kóser-sági törvényektől eltekintve az is szól, hogy sok esetben a lövés nem hatásos, így az nemhogy nem csökkenti, de feleslegesen sokszorozza a fájdalmat.

életbe lépett a kóser vágást tiltó törvény a vallon régióban

Jelentős ortodox közösség számára szűnt meg a kóser vágás lehetősége a belga tartományban szeptember elejétől. a szabályozás szerint csak elektromos ká-bítás után lehet állatokat levágni, ám ez az eljárás lehetetlenné teszi a kóser vágást.

az Európai rabbik konferenciája (CEr) tiltako-zását fejezte ki a kialakult helyzet miatt. pinchas goldschmidt, a CEr elnöke a következőket mondta: „a vallásszabadság ellen intézett támadás aggoda-lommal kell, hogy eltöltse az európai vezetőket. … Ma egy újabb szomorú napot éltünk meg az egyre barátságtalanabbá váló Európában”.

„a zsidók a legsötétebb időkben is az életüket ál-dozták, hogy betartsák a körülmetélés és a kóserság parancsát” – hangsúlyozta goldschmidt, és felhívta rá a figyelmet, hogy éppen 75 éve tiltották be a nácik a kóser vágást, „képmutató módon humanista elvekre hivatkozva, majd lemészárolták a zsidókat és romba döntötték Európát.”

avraham gigi, belgium főrabbija elmondta, hogy panaszt nyújtottak be a belga alkotmánybírósághoz, mely továbbküldte ügyüket az Eu luxemburgban mű-ködő emberi jogi bíróságának. „Ez óvatos optimiz-musra ad okot, mert a luxemburgi bíróság semleges álláspontot foglal el ez ügyben, és a múltban több ítéletet hoztak a vallásszabadság és az emberi jogok megsértése ellen. addig folytatjuk a harcot a törvény ellen, ameddig vissza nem vonják azt” – jelentette ki.

Van azonban az állatvédők által mondottakban igaz-ság akkor, amikor a vágóhidak akár állat-egészségügyi, akár jogszabályellenes gyakorlata ellen emelnek szót, hiszen azon a területen minden kétséget kizáróan akad tennivaló.

Szilárd meggyőződésem, hogy a kóser (és ebben a tekintetben a hálál) vágás betiltása mögött

sokkal inkább a szélsőségesen szekularizált európai társadalom vallási szokásokat ellenző

attitűdje, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom áll.

Megfelelő állat-egészségügyi szabályok életbelépte-tésével kiküszöbölhetők lennének a húsiparban, mint bármely más iparágban is, a sajnálatosan sokszor ta-pasztalható gondatlanságok és visszaélések, melyeknek aligha van közük a rituális vágás törvényeihez.


Mispóhe | mese

illu

sztr

áC

ió: t

au

sz g

ábo

r Ez

raDé

nes a

nna M

eséJe

miSpóHe | mese

a török pasa és a hevroni zsidóka másik után. „Pontosan ötvenezer piaszter” – gondolta. „És holnap még ugyanennyi üti a markomat!” Most már semmi sem zavarhatta meg az álmát, a pénzt szépen visszatette a ládába, a kulcsot a feje alá helyezte, és bé-késen elaludt. Egyszer csak furcsa dolog történt: három vénember lépett be a szobájába. „Add nekünk az ötven-ezer piaszteredet, ha kedves az életed”- mondták. A pasa félelemtől remegve adta át a pénzt, a férfiak eltűntek, ő pedig mély álomba merült.

Ezen az éjszakán a zsidó közösség tagjai sem aludtak: mindannyian a tanházban virrasztottak és fáradhatat-lanul imádkoztak egész éjjel. Reggel a pasa katonái körében jelent meg a zsinagóga épülete előtt. A kato-

Egyszer Izraelben a törökök uralkodtak. Úgy nevez-ték őket, hogy ottománok. Török pasa volt a gazdája a legszebb városoknak, réteknek, ligeteknek. Török pasa uralkodott az Izraelben lakó zsidók fölött is, és bizony sokszor nem kímélte őket: kegyetlenül elvette minden pénzüket, vagy börtönbe záratta őket, ha úgy hozta a kedve. Nem volt ez másként Hevron városában sem, ahol az ősapák és ősanyák örök nyughelye, a Mách-péla-barlang található.

Történt egyszer, hogy két zsidó férfi érkezett küldött-ségbe Hevron városának zsidó közösségéhez Jeruzsá-lemből, hogy pénzt kérjenek tőlük. Zsidó testvéreiket, mint mondták, rabszolgaként tartják fogva, a pénzre azért van szükségük, hogy kiválthassák őket a török pasa kegyetlen börtönéből. Ötezer piaszterre volt szükségük, ám a hevroni közösség vezetőinek nem fűlött a foguk a pénz összegyűjtéséhez, és azt mondták a jeruzsálemi-eknek, hogy micva ide, fogságba esettek kiváltása oda, az adományozás otthon kezdődik, úgyhogy ők inkább a szegény hevroni zsidóknak adják az ötezer piasztert. Ha marad belőle valami, azt vihetik Jeruzsálembe. A jeruzsálemi férfiak azonban nem tágítottak, és megfe-nyegették a hevroni zsidókat: ha nem adják nekik oda a kért pénzt, az Örökkévaló mutatja majd meg nekik, hogy milyen fontos micva kiváltani a fogva tartottakat. A hevroni vezetők azonban hajthatatlanok voltak, végül a küldöttek üres kézzel távoztak.

Nem sokkal ez után új ura lett Hevron városának, egy kapzsi pasa, aki ráadásul a zsidókat is gyűlölte. Egy napon elhatározta, hogy egyszer és mindenkorra földönfutóvá teszi városa zsidó lakosait. Közölte velük, hogy egy hónapon belül ötvenezer piasztert kell neki fizetniük. Ha nem sikerül teljesíteniük a pasa parancsát, a vezetők az életükkel fizetnek, a többi zsidót pedig el-adják rabszolgának. A biztonság kedvéért rögtön láncra is veretett néhány rabbit.

A rabbik most már szívesen kifizették volna az ötezer piasztert jeruzsálemi testvéreiknek, de már késő volt, a kegyetlen pasa tízszeres adót rótt rájuk. Hiába böjtöltek és imádkoztak, a nap, amelyen át kellett adniuk a pénzt, egyre közeledett. Elhatározták, hogy a hevroni Mách-péla-barlangban nyugvó ősatyákhoz fordulnak, hogy járjanak közben az Örökkévalónál az érdekükben. Szé-pen fel is írták a kérvényüket egy pergamenre, ám nem tudták, hogyan juttathatnák azt a sírokhoz. A barlang ugyanis, mint minden más a városban, a törökökhöz tartozott, akik a zsidókat nem engedték be az épületbe. Egy szép summa fejében azonban az egyik őr hajlandó volt egy kis, padlóba vájt nyíláson keresztül a sírok mellé dobni a pergament.

A határidőt megelőző éjszakán a pasa szemét elke-rülte az álom. Amint ilyenkor szokta, elővette kincses ládikáját, és boldogan rakosgatta az aranyakat, egyiket

beengedje a türelmetlenül dörömbölő pasát és testőreit.„Itt a pénze” – állt a pasa elé a közösség legfőbb ve-

zetője, határozott mozdulattal a kezébe nyomva a pénz-zel tömött zsákot. A pasa nem akart hinni a szemének: hiszen ez az ő tulajdon zsákja! – „Hogyan jutottatok ehhez?” – kérdezte fenyegető hangon. Ahogy kimondta a kérdést, már ő maga is tudta a választ: a három vénem-ber, nem lehetett más! Biztosan ők hozták el a zsidók-nak a pénzt. Lassan, félelemtől remegve azt mondta: „Ne szóljatok semmit, tudom a választ. Szent atyáitok: Ávráhám, Jicchák és Jáákov jelentek meg nekem az éjjel, és vitték el tőlem a zsákot, hogy nektek adhassák. Nem alszik Izrael Őrzője! Kérlek, vegyétek magatokhoz a pénzt, és bocsássatok meg nekem a kapzsiságomért és a gonoszságomért! Imádkozzatok értem, és esküszöm: soha többet nem próbálok ártani nektek.”

Így menekültek meg a hevroni zsidók a gonosz és pénzéhes török pasa elől.

nák dörömbölni kezdtek a kapun, „Nyissatok ajtót a pasának!” – or-dították. Ahogy a sámesz remegő térdekkel elin-dult, hogy telje-sítse a felszólí-tást, legnagyobb m e g r ö k ö n y ö -désére egy teli zsák pénzt talált a bejárat előtti kézmosó meden-cében. Felkapta a nehéz zsákot, és lélekszakadva futott vissza ve-le a rabbikhoz, majd megint a kapuhoz, hogy

בס׳׳ד

isMerd Meg iskolánkat!

következő nyílt napunk: december 11.

ב ה

• Államilag akkreditált 8 osztályos képzés • Beszédközpontú nyelvoktatás tudásszint szerinti bontásban • Informatika oktatás elso osztálytól • Alternatív módszerek, modern technológia

• Alacsony osztálylétszám • Pedagógus továbbképzés • Pozitív zsidó identitás• Egyéni fejlesztés

Tudj meg többet rólunk: www.zsidoiskola.hu | 1074 Budapest, Dohány utca 32-34. | +36 1 781 4760; +36 70 379 1250

BÉT MENÁCHEM HÉBER-MAGYAR KÉTTANNYELVU ÁLTALÁNOS ISKOLA

"

MAGYAR ÉS IZRAELI OKTATÁSI SZAKÉRTOK AJÁNLÁSÁVAL! ''

magyar zsidók lapja egységes magyarországi izraelita

Documents