2014

Magyarország pénzügyi számlái

Magyarország pénzügyi számlái(Adatok, elemzések, módszertani leírások)

2014

Magyarország pénzügyi számlái(Adatok, elemzések, módszertani leírások)

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank

Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter

1054­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­9.

www.mnb.hu

ISBN­978-615-5318-05-4­(nyomtatott)

ISBN­978-615-5318-06-1­(on-line)

A­jelen­kiadvány­célja­a­nemzeti­számlák­részét­képező­pénzügyi­számlák­módszertani­hátterének,­tartalmának,­összeállítási­gyakorlatának­és­felhasználási­lehetőségeinek­bemutatása­annak­érdekében,­hogy­ez­a­dinamikusan­fejlődő­statisztikai­terület­minél­szélesebb­felhasználói­kör­számára­ismertté­és­hasznossá­váljon.­

Készítette:­a­Magyar­Nemzeti­Bank­Statisztikai­igazgatósága

A­kiadvány­összeállításában­részt­vett:­Bablina­Erzsébet,­Baranyai-Csirmaz­Regina,­Bíró­Gabriella,­Huszti­Edit,­Kozmits­Ildikó,­Nagy­Zsuzsanna,­Németné­Marosi­Katalin,­Simon­Béla,­Szoboszlai­Mihály

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 3

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank

Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter

1054­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­9.

www.mnb.hu

ISBN­978-615-5318-05-4­(nyomtatott)

ISBN­978-615-5318-06-1­(on-line)

Tartalom

Bevezetés 5

1. Módszertan 71.1.­A­pénzügyi­számlák­helye­a­nemzeti­számlák­rendszerében­ 71.2.­A­pénzügyi­számlák­és­más­jegybanki­statisztikák­kapcsolata­ 91.3.­Módszertani­előírások­és­alapelvek­ 181.4.­A­gazdasági­szektorok­tartalma­ 231.5.­A­pénzügyi­számlák­instrumentumai­ 271.6.­A­pénzügyi­számlák­adatforrásai­ 301.7.­A­pénzügyi­számlák­termékei,­adatközlései­ 321.8.­A­pénzügyi­számlák­felhasználási­lehetőségei­és­korlátai­ 351.9.­A­módszertani­váltás­hatása­a­pénzügyi­számlák­adataira­ 37

2. A pénzügyi számlákban alkalmazott becslések 422.1.­A­forint­és­valuta­készpénz­állományának­meghatározása­ 422.2.­A­háztartások­külföldi­betéteinek­és­hiteleinek­becslése­ 442.3.­A­háztartások­külföldi­tulajdonosi­részesedéseinek­becslése­ 462.4.­A­belföldi­tulajdonosi­részesedések­adatainak­meghatározása­ 482.5.­Vállalatközi­hitelek­és­kereskedelmi­kapcsolatok­a­pénzügyi­számlákban­ 502.6.­Speciális­célú­vállalatok­(SCV-k)­a­pénzügyi­számlákban­ 542.7.­A­magánnyugdíjpénztári­kilépések­statisztikai­elszámolása­ 572.8.­Szabványosított­garanciákra­vonatkozó­adatok­képzése­ 602.9.­Pénzügyi­derivatívák­a­pénzügyi­számlákban­ 622.10.­Az­európai­uniós­támogatások­statisztikai­elszámolása­ 64

3. Elemzések 663.1.­A­főbb­pénzügyi­számlás­mutatók­alakulása­az­egyes­gazdasági­szektoroknál­ 663.2.­A­háztartások­pénzügyi­vagyona­és­pénzügyi­megtakarítása­ 723.3.­Az­államháztartás­pénzügyi­számlái­ 773.4.­Az­államháztartási­hiány­és­az­államadósság­ 833.5.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­számlái­ 903.6­A­nemzetgazdaság­külföldi­finanszírozása­ 973.7.­Értékpapírok­a­magyar­gazdaságban­ 102

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 5

Bevezetés

A kiAdvány céljA

A­ nemzeti­ számlák­ részét­ képező­ pénzügyiszámla-statisztika­összeállítása­Magyarországon­a­statisztikai­szervek­közötti­munkamegosztás­értelmében­a­Ma-gyar­Nemzeti­Bank­feladata.­A­bank­2003­áprilisától­negyedéves­gyakorisággal,­negyedéves­átfutási­idővel­teszi­közzé­a­nemzetgazdaság­és­egyes­szektorai­pénz-ügyi­vagyonáról,­a­vagyonváltozás­összetevőiről­szóló­pénzügyiszámla-statisztikát.­Az­új­statisztikára­a­Ma-gyarország pénzügyi számlái 2005­című­kiadvány­kí-vánta­felhívni­a­felhasználók­figyelmét,­amelyet­a­jegy-bank­ egyszerre­ szánt­módszertani­ összefoglalónak,­adattárnak­és­elemzést­segítő­eszköznek.­A­kiadvány­2008-ban­megjelent­ frissített­változata­megújította,­aktualizálta­az­előző­kötetben­közölt­ismeretanyagot­és­bemutatta­az­eltelt­három­év­fejlesztéseit,­eredmé-nyeit.­A­jelen­kiadvány­az­idősorok­és­az­elemzések­továbbvezetésén­túlmenően­ismerteti­a­2014-ben­le-zajlott­módszertani­átállás­hatásait­a­statisztikára,­be-mutatja­az­ESA­2010­alapján­megújított­és­kibővített­pénzügyi­számlákat.

FEjlEszTésEk

A­pénzügyiszámla-statisztika­területén­az­elmúlt­évek­fejlesztései­az­Európai­Unióban­2014-ben­végrehajtott­átfogó­módszertani­váltás­köré­csoportosultak.­A­mód-szertan­megújításával­ jelentősen­bővült­ a­pénzügyi­számlák­ részletezettsége,­ a­ speciális­ célú­ vállalatok­és­egyéb­sajátos­tevékenységet­végző­szervezetek­át-kerültek­a­nem­pénzügyi­vállalatok­közül­a­pénzügyi­vállalatok­ szektorába,­ új­ pénzügyi­ instrumentumok­és­szektorok­keletkeztek,­változott­a­nyugdíjpénztárak­

és­az­állam­közötti­vagyonátadás­statisztikai­elszámo-lása­és­szigorodtak­az­államháztartási­hiány­és­adós-ság­meghatározására­ vonatkozó­ szabályok.­ A­ jelen­kiadvány­részletesen­ismerteti­azokat­a­módszertani­változásokat,­amelyek­befolyásolták­a­hazai­pénzügyi-számla-statisztika­adatközléseinek­szerkezetét,­illetve­az­adatok,­mutatószámok­tartalmát.­A­módszertani­át-álláshoz­kapcsolódva­egyéb­fejlesztések­is­történtek­a­statisztikában,­amelyek­az­adatok­minőségét,­illetve­a­statisztikák­közötti­összhangot­növelték.­Az­elmúlt­években­megvalósult­a­teljes­összhang­a­jegybank­fi-zetésimérleg-statisztikája,­értékpapír-statisztikája­és­pénzügyiszámla-statisztikája­között.­Jelentős­előrelé-pések­történtek­a­háztartások­külföldi­pénzügyi­esz-közeinek­megfigyelése,­ illetve­a­belföldi­vállalatközi­pénzügyi­kapcsolatok­pontosabb­meghatározása­terén.

AdATFrissíTés

A­jelen­kiadványban­szereplő­ információk­általában­az­ 1990­ és­ 2014­ közötti­ időszakra­ vonatkoznak­ és­a­pénzügyi­ számlák­2015.­decemberi­ állapotát­ tük-rözik.­ A­Magyar­Nemzeti­Bank­pénzügyiszámla-sta-tisztikája­a­saját­adatgyűjtések,­adatátvételek­mellett­széles­körben­támaszkodik­a­többi­jegybanki­statisztika­adatforrásaira­és­termékeire,­így­mindezek­változása­módosítja­a­pénzügyi­számlák­adatait­is.­Ennek­meg-felelően­a­pénzügyi­számlák­közölt­adatai­–­elsősorban­az­utolsó­két­évre­vonatkozóan­–­változhatnak­a­későb-bi­publikációk­alkalmával.­Célszerű­ezért­a­kiadványban­szereplő­adatokat­összevetni­az­MNB­internetes­hon-lapján­negyedévente­frissített­statisztikai­adatokkal,­idősorokkal­és­esetleges­nagyobb­eltérések­esetén­ez­utóbbiakat­használni.

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 7

1. Módszertan

1.1. A pénzügyi számlák helye a nemzeti számlák rendszerében

A­ nemzeti­ számlák­ rendszere­ olyan­ nemzetközileg­elfogadott,­közgazdasági­elméleteken­alapuló­elszá-molási­ ajánlásokat­ tartalmaz,­ melyek­ segítségével­teljes­körűen­bemutatható­egy­gazdaság­működése.­A­számlakészlet­a­teljes­gazdasági­ciklust­bemutatja­a­ termeléstől­és­a­ jövedelem­keletkezésétől­kezdve­annak­elosztásán­és­újraelosztásán­keresztül­a­végső­fogyasztásra­történő­felhasználásig.­Végezetül­bemu-tatja­a­megtakarítás­formájában­megmaradó­összeg­felhasználását,­ amely­ történhet­ pénzügyi­ és­ nem­pénzügyi­ eszközök­ felhalmozásával­ egyaránt1.­ Eb-ben­az­elszámolási­keretben­a­pénzügyi­eszközökben­történő­jövedelem-­és­vagyonfelhalmozás­alakulását­a­pénzügyi­ számlák­ integrált­ statisztika­mutatja­be.­A­nemzeti­számlák­nem­pénzügyi­és­pénzügyi­szám-lái­között­fennálló­szoros,­ok-okozati­kapcsolat­miatt­

–­a­pénzügyi­számlák­szerepének­és­jellegzetességei-nek­megértése­érdekében­–­érdemes­a­számlák­teljes­sorozatát­áttekinteni.­

A nEMzETi száMlák FElépíTésE

A­számlarendszer­felépítését­tekintve­folyó­számlák-ra,­ felhalmozási­számlákra­és­mérlegekre­bontható.­A­számlák­adott­időszakban­(év­vagy­negyedév)­for-galmi­adatok­formájában­írják­le­a­gazdasági­szektorok­(alszektorok)­–­végső­soron­a­teljes­gazdaság­-­műkö-dését,­a­mérlegek­pedig­adott­ időpontban­(év­vagy­negyedév)­ állományi­ típusú­ adatokkal­mutatják­ be­a­ nemzetgazdaság­ állapotát­ (1-1.­ ábra).­ A­ számlák­láncolatának­(sorozatának)­alapja,­hogy­minden­egyes­számla­megjeleníti­a­ forrásokat­és­ a­ felhasználást2,­

1-1. ábraA nemzeti számlák felépítése

VA = HOZZÁADOTT ÉRTÉK GDP = BRUTTÓ HAZAI TERMÉK DI = RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM S = MEGTAKARÍTÁS NL = NETTÓ FINANSZÍROZÁSI KÉPESSÉG NW0 = NETTÓ VAGYON NYITÓ ÁLLOMÁNYA NW1 = NETTÓ VAGYON ZÁRÓ ÁLLOMÁNYA

FOLYÓ SZÁMLÁK

TERMELÉSI SZÁMLA

JÖVEDELEM ELOSZTÁSISZÁMLÁK

JÖVEDELEM FEL-HASZNÁLÁSI SZÁMLA

MÉRLEG FELHALMOZÁSI SZÁMLÁK

NYITÓ MÉRLEG

Reáleszközök

NW0

S

PÉNZÜGYI SZÁMLANL

NLPénzügyi

instru-mentumok

TŐKE SZÁMLAEGYÉB VOLUMEN-VÁLTOZÁS SZÁMLA

ÁTÉRTÉKELŐDÉSSZÁMLA

MÉRLEGZÁRÓ MÉRLEG

NW1

ÁLLOMÁNYOK ÁTÉRTÉKELŐDÉSEKEGYÉB VOLUMENVÁLTOZÁSOK

TRANZAKCIÓKÁLLOMÁNYOK

VA / GDP

VA / GDP

DI

S

Nem-pénzügyiszámlákstatisztika

Pénzügyiszámlákstatisztika

1­­A­nem­megtakarításból­eredő­változásokat­az­eszközök egyéb változása­számlák­egészítik­ki.­Lásd­később.2­Általánosan­a­források­a­gazdasági­egységek­bevételeinek,­a­felhasználások­a­kiadásaiknak­tekinthetőek.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 20148

amelyek­ közötti­ eltérést­ egy­ ún.­ egyenlegező­ tétel­hozza­egyensúlyba,­általában­a­ számla­ felhasználás­oldalán,­ez­az­egyenlegező­ tétel­pedig­úgy­kerül­ át­a­következő­számlára,­mint­a­következő­számla­forrá-sainak­nyitó­tétele.­

A folyó számlák­ a­ termelés­ (jövedelemkeletke-zés),­a­ jövedelemelosztás­és­ -újraelosztás,­valamint­a­ jövedelemfelhasználás­ folyamatát­ írják­ le.­ Ennek­megfelelően­a­termelési­számla­rögzíti,­hogy­a­kibo-csátás­(előállított­termékek­és­nyújtott­szolgáltatások­összessége)­ és­ a­ termelő­ felhasználás­ különbsége-ként­hogyan­keletkezik­a­hozzáadott érték.­A­jövede-lemelosztási­számlák­mutatják­be,­hogy­a­gazdasági­szereplőket­ milyen­ (elsődleges)­ jövedelmek­ illetik­meg­a­hozzáadott­érték­előállításához­való­hozzájá-rulásukért,­illetve­milyen­transzferek­(másodlagos­jö-vedelmek)­egészítik­ki­rendelkezésre álló jövedelmü-ket.­Az­elsődleges­jövedelem­az­a­jövedelem,­amelyet­a­rezidens­egységek­kapnak,­amiért­közvetlenül­részt­vesznek­a­termelési­folyamatban,­valamint­az­a­jöve-delem,­amelyet­a­pénzügyi­eszközök­vagy­a­ termé-szeti­erőforrások­birtokosa­kap­cserébe­azért,­hogy­a­pénzügyi­eszközöket­vagy­a­természeti­erőforrásokat­egy­másik­gazdasági­egység­rendelkezésére­bocsátja.­A­jövedelmek­másodlagos­elosztása­számla­(tulajdon-képpen­a­nemzetgazdaság­jóléti­számlája)­azt­mutat-ja,­hogy­egy­gazdasági­szektor­elsődleges­jövedelem­egyenlegét­hogyan­osztják­fel­újra,­folyó­jövedelem-,­vagyon-­és­más­adók,­illetve­társadalombiztosítási­já-rulékok­és­juttatások,­valamint­egyéb­folyó­transzferek­formájában.­A­jövedelemfelhasználási számla­rögzíti,­hogy­a­gazdasági­alanyok­a­rendelkezésre­álló­jövedel-mük­mekkora­részét­fordítják­fogyasztásra.­A­számla­egyenlege­az­el­nem­ fogyasztott­ (fel­nem­használt)­jövedelem,­más­néven­megtakarítás.

A­számlák­sorozatában­a­felhalmozási számlák a meg-takarított­jövedelmek­reál­és­pénzügyi­eszközökbe­tör-ténő­áramlásának­követését­szolgálják.­A­reál­és­pénz-ügyi­instrumentumok­változásának­okait­a­tőkeszámla­mutatja­be,­egyenlege­a­megtakarítás­és­beruházás­különbségeként­adódó­nettó finanszírozási képesség3.­

A­tőkeszámla­teszi­lehetővé­annak­megfigyelését,­hogy­a­nem­pénzügyi­eszközök­beszerzésének­és­eladásának­egyenlegét­milyen­mértékben­finanszírozták­megta-karításból­és/vagy­tőke­transzferekkel.­A­tőkeszámla­egyenlegező­tételének­-­elméletben­-­meg­kell­egyez-nie­a­pénzügyi­számlákon rögzített­pénzügyi­tranzakci-ókból­számított­egyenleggel.­A­pénzügyi­számla­fajtán-ként­mutatja­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­tranzakcióból­ eredő­ változásait,­ ezek­ eredőjeként­alakul­ki­a­gazdasági­szektorok­(finanszírozási­oldalról­mért)­nettó­finanszírozási­képessége.

Az eszközök egyéb változása­számla­mutatja­a­gazda-sági­egységek­eszközeiben­és­kötelezettségeiben­be-következő­azon­változásokat,­amelyek­nem­a­megta-karítással­és­a­vagyonelemek­önkéntes­átruházásával­(azaz­nem­tranzakcióval)­kapcsolatosak.­A­számlatípus­részei­az­átértékelési­számla­és­az­egyéb­volumenválto-zások­számlája.­A­reál­és­pénzügyi­eszközök,­valamint­a­ kötelezettségek­ árváltozásaiból­ fakadó­ változáso-kat­az­átértékelési­számla­rögzíti.­Az­eszközök­egyéb­volumenváltozásai­számlán­nyilvántartott­mozgások­pedig­többnyire­nem­gazdasági­eredetű,­különleges­események­bekövetkezésének­hatásai­révén­befolyá-solják­a­vagyonmérlegeket.­Egyéb­volumenváltozás-ból­ fakadó­állományváltozások­ lehetnek­ természeti­katasztrófák­vagy­elszámolási­okokból­bekövetkezett­osztályozás-­és­besorolásváltások.­

A­mérlegek­olyan­módon­teszik­teljessé­a­számlák­soro-zatát,­hogy­kimutatják­az­elszámolási­időszak­kezdetén­és­végén­a­fennálló­pénzügyi­és­nem­pénzügyi­eszközök,­illetve­a­kötelezettségek­állományát.­A­vagyonmérleg­az­eszközök­és­a­kötelezettségek­értékét­egy­bizonyos­időpontra­(valamely­év­vagy­negyedév­végére)­vonat-kozóan­mutatja­be.­A­mérleget­egy­adott­elszámolási­időszak­kezdetén­és­végén­állítják­össze;­az­időszak­kez-detekor­készített­nyitó­mérleg­megegyezik­a­megelő-ző­időszak­végén­készített­záró­mérleggel.­A­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­állományát­bemutató­mér-legrész­a­pénzügyiszámla-statisztika­keretében­készül.­A­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­állományának­egyenlegező­tétele­a­nettó pénzügyi vagyon.

3­­A­ tőke­ számlán­ számoljuk­ el­ a­ tőketranszferek­ egyenlegét­ is,­ amely­hatással­ van­ a­nettó­ finanszírozási­ képességre.­A­KSH­ szóhasználatában­a­tőkeszámla­egyenlege­a­nettó­hitelfelvétel/hitelnyújtás.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 9

1.2. A pénzügyi számlák és más jegybanki statisztikák kapcsolata

Magyarországon­a­nemzeti­számlák­összeállításáért­két­ intézmény­a­ felelős:­ a­nem­pénzügyi­ számlákat­a­Központi­Statisztikai­Hivatal,­a­pénzügyi­számlákat­a­Magyar­Nemzeti­Bank­állítja­elő.­A­nem­pénzügyi­és­pénzügyi­számlákat­a­nettó­finanszírozási­képesség­(a­KSH­szóhasználatában­nettó­hitelnyújtás)­mutatója­köti­össze.­A­két­oldalról­számolt­mutató­elvi­szinten­megegyezik,­mivel­ugyanazt­a­gazdasági­jelenséget­ír-ják­le­különböző­módszerekkel.­A­gyakorlatban­mindig­van­különbség­közöttük,­amely­különböző­statisztikai­hibákból­fakad.­

A­Magyar­Nemzeti­Bank­a­pénzügyiszámla-statisztikán­kívül­fizetésimérleg-,­értékpapír-­és­monetáris­statisz-tikákat­is­készít­és­tesz­közzé.­Mindhárom­statisztikai­terület­a­nemzeti­számlák,­és­ezen­belül­a­pénzügyi­számlák­egy-egy­szeletét,­szektorát­vagy­instrumen-tumát­ragadja­meg,­ezáltal­fontos­adatforrásként­szol-gálnak­számára.­A­fizetésimérleg-statisztika­pénzügyi­mérlege­és­állományi­kimutatása­a­rezidens­(belföldi)­gazdasági­ szektorok­ külföldiekkel­ szembeni­ követe-léseit­ és­ kötelezettségeit,­ az­ értékpapír-statisztika­

a­belföldiek­által­kibocsátott­vagy­birtokolt­különféle­értékpapírok­kibocsátói,­tulajdonosi­szerkezetét­és­for-galmi­adatait­mutatja­be,­a­monetáris­mérlegstatisztika­pedig­a­monetáris­pénzügyi­intézmények­(jegybank,­hitelintézetek,­pénzpiaci­alapok)­valamint­a­biztosítók­és­egyéb­befektetési­alapok­eszközeit­és­kötelezettsé-geit­tartalmazza.­(1-2.­ábra)­

Az­ egyes­ jegybanki­ szakstatisztikák­ részben­ ugyan-azokra­az­instrumentumokra,­illetve­szektorokra­vo-natkozó­adatokat­tartalmaznak.­Amennyiben­egy­adott­instrumentumra­vagy­szektorra­több­adatforrásból­is­rendelkezésre­állnak­adatok,­a­pénzügyi­számlák­ösz-szeállításakor­használt­adatforrás-hierarchia­határoz-za­meg,­hogy­a­pénzügyi­számlákba­melyik­adat­kerül­be.­Az­adatforrások­hierarchiájáról­az­1.6. A pénzügyi számlák adatforrásai­című­fejezet­ad­bővebb­tájékoz-tatást,­de­összességében­elmondható,­hogy­egy-két­kivételtől­eltekintve­a­legfelső­szinten­az­értékpapír-statisztika­helyezkedik­el,­amelyet­a­fizetésimérleg-sta-tisztika­követ­és­végül­a­monetáris­statisztikák­zárják­a­sort.

1-2. ábraA pénzügyiszámla-statisztika kapcsolata más statisztikákkal

Központi Statisztikai Hivatal Nem pénzügyivállalatok (S.11)

Pénzügyivállalatok (S.12)

Államháztartás (S.13)

Termékek és szolgáltatások számla

Termelési számla

Jövedelem számlák

Felhalmozási számlák

Nettó hitelfelvétel / hitelnyújtás (B.9)

Nettó finanszírozási igény / képesség (B.9F)

Háztartások(S.14)

Külföld(S.2)

Folyófizetésimérleg

Tőkemérleg

Pénzügyimérleg(+ tarta-lékesz-közökválto-zása)

Háztartásokat segítőnonprofit

intézmények (S.15)Nem pénzügyi számlák

Magyar Nemzeti Bank

Fizetésimérleg-statisztika

Monetáris statisztika

Értékpapír-statisztika

Pénzügyi számlák

Monetáris arany és SDR (F.1)

Készpénz és betétek (F.2)

Hitelek (F.4)

Részvények és részesedések (F.5)

Tőzsdei részvények (F.511)

Nem tőzsdei részvények (F.512)

Egyéb tulajdonosi részesedések (F.519)

Befektetési jegyek (F.52)

Biztosítástechnikai tartalékok (F.6)

Pénzügyi derivatívák (F.7)

Egyéb követelések/kötelezettségek (F.8)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201410

Mindhárom­jegybanki­statisztika­amellett,­hogy­fontos­adatforrása­a­pénzügyi­számláknak,­önálló­termékek-kel­is­megjelenik.­Ezek­a­termékek­tartalmukban­ösz-szehasonlíthatók­a­pénzügyi­számlák­megfelelő­része-ivel.­Az­összevetést­azonban­módszertani és technikai jellegű eltérések­nehezítik­meg,­amelyek­rendszerint­a­közölt­adatokban­is­eltéréseket­okoznak.­­

A­pénzügyi­ instrumentumokat­bemutató­statisztikai­területek­közös­módszertani­alapját­ugyan­a­nemzeti­számlák­rendszere­jelenti,­de­mindegyik­szakstatisz-tika­rendelkezik­saját,­az­általa­leírt­gazdasági­jelen-ségekhez,­a­felhasználó­célközönség­igényeihez­job-ban­igazodó­módszertannal­is.­A­szakstatisztikák­saját­módszertana­prezentációs­vagy­más­gyakorlati­célból­nemzetközi­szinten,­tudatosan­és­tartósan­vállalja­vagy­elfogadja­a­nemzeti­számlák­módszertanához­képes-ti­eltérést.­Az­ebből­fakadó­különbségeket­nevezzük­módszertani eltéréseknek.­

A­módszertani­eltérések­okai­arra­vezethetők­vissza,­hogy­a­társstatisztikák­már­kezdettől­fogva­havi­vagy­negyedéves­ gyakoriságú,­ rövid­ követési­ idejű­ sta-tisztikai­rendszerekként­kerültek­kialakításra­a­gyors­elemzés­és­döntéshozatal­támogatása­céljából.­Ezek­a­szakstatisztikák­így­egy-egy­szektorra­vagy­instrumen-tumra­szolgáltatnak­rendszeres­és­gyors­információt­az­ összeállításukkor­ elérhető­ adatforrások­ alapján.­A­speciális­elemzési,­döntéshozatali­ igények­a­nem-zeti­számlák­standard­kategóriáitól­eltérő­szektor-­és­instrumentum-kategóriákat­ eredményeztek,­ a­ ren-delkezésre­álló­adatforrások­sajátosságai­miatt­pedig­engedményeket­tettek­a­szakstatisztikai­módszertanok­a­nemzeti­számlák­értékelési,­elszámolási­szabályaihoz­ képest.­

Ezzel­szemben­a­nemzeti­számlák­rendszere­eredeti­céljait­tekintve­éves­gyakoriságú,­hosszú­átfutási­ide-jű­statisztikák­összeállítására­szolgáló­módszertani­le-írás.­Arra­a­feltételezésre­épül,­hogy­amikor­valamely­év­állományi­és­forgalmi­statisztikái­elkészülnek,­már­minden­számviteli­és­ statisztikai­ információ­ rendel-kezésre­áll­az­instrumentumok­és­szektorok­elkülöní-téséhez,­a­piaci­értékelés­és­az­eredményszemléletű­elszámolás­ érvényesítéséhez.­ A­ negyedéves­ nem-zeti­ számlák­ iránti­ igény­ az­ elmúlt­ évtizedben­ vált­hangsúlyossá,­ azonban­ez­a­ részstatisztika­–­egysé-ges,­ teljes­körű­módszertani­ szabályozás­hiányában­–­a­ legtöbb­országban­csak­kiegészítő­ szerepet­ tölt­be­a­hagyományosan­meglévő­éves­nemzeti­számlák­ mellett.

A technikai okok­ a­ szakstatisztikák­ többnyire­ helyi­szinten­és­átmenetileg­meglévő­eltérései­saját­aktuá-lis­módszertani­előírásaiktól.­A­technikai­jellegű­okok­közé­tartoznak­a­módszertani­előírásoktól­való­eltéré-sek,­illetve­a­módszertanok­által­közvetlenül­nem­sza-bályozott­területeken­alkalmazott­sajátos­elszámolási­megoldások.­Ezek­akkor­mutatkoznak­meg­a­statiszti-kák­termékei­közötti­különbségekben,­ha­a­különfé-le­szakstatisztikák­egymástól­eltérő­módon­térnek­el­a­módszertani­szabályoktól,­illetve­eltérő­elszámolási­megoldásokat­alakítottak­ki.­A­technikai­jellegű­elté-rések­nagyobb­hányada­a­visszamenőleges­adatokban­jelenik­meg,­és­azt­tükrözi,­hogy­a­különféle­jegybanki­statisztikai­területek­lehetőségei­eltérőek­a­módszer-tani­vagy­technikai­változások­visszavezetése,­vissza-menőleges­érvényesítése­terén.

A pénzügyi száMlák és Az értékpapír-statisztika eltérései

Az­MNB­értékpapír-statisztikája­1997-ben­kifejezetten­a­pénzügyi­számlák­támogatására,­adatigényeinek­ki-elégítésére­jött­létre.­A­belföldiek­és­külföldiek­által­kibocsátott­értékpapírok­állományait­és­állományvál-tozás-összetevőit­tulajdonosi­és­kibocsátói­szektorbon-tásban­bemutató­statisztika­a­letétkezelők­jelentései­mellett­a­rezidens­értékpapír-kibocsátók­és­értékpa-pír-tulajdonosok­közvetlen­adatszolgáltatásait­ is­fel-használja.

Az­értékpapír-statisztika­publikációi­jelenleg­a­rezidens­kibocsátású­befektetési­jegyek,­a­tőzsdei­részvények,­valamint­ az­ állampapírok­ és­ az­ egyéb­ hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­(vállalati,­önkormányzati­és­banki­kötvények,­jelzáloglevelek)­adatait­jeleníti­meg.­A­pénzügyi­számlákban­ehhez­képest­többletként­(ér-ték-papírstatisztikán­kívüli­adatforrásból)­a­tulajdon-viszonyt­megtestesítő­értékpapírok­esetében­megje-lennek­a­nem­tőzsdei­részvények­és­egyéb­tulajdonosi­részesedések­is,­illetve­megjelenítésre­kerülnek­a­nem­rezidens­kibocsátású,­de­belföldi­tulajdonban­lévő­ér-tékpapírok­is.­

Az­értékpapír-statisztika­által­közzétett­állományi­és­forgalmi­kimutatások­az­adatok­tartalmát­tekintve­lé-nyegében­megfelelnek­a­pénzügyi­számlák­(és­a­fize-tési­mérleg)­vonatkozó­részeinek.­Az­elmúlt­években­számos­ olyan­ változás­ történt,­ amely­ gyakorlatilag­megszűntette­az­eltérést­a­két­statisztika­között.­Vál-tozott­az­értékpapír-statisztika­prezentációs­gyakorlata­is.­A­kibocsátó­intézmény­tulajdonában­lévő­tőzsdei­

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 11

részvények­állománya­jelenleg­már­nem­képezi­részét­a­ forgalomban­ lévő­ állománynak,­ csak­ tájékoztató­adatként­jelenik­meg­az­értékpapír-statisztika­termé-keiben.­továbbá­az­értékpapír-statisztika­a­nemzetkö-zi­statisztikai­módszertani­előírásoknak­megfelelően­mutatja­be­a­különböző­szektorok­közötti­értékpapír­visszavásárlási­(repó)­és­értékpapír­kölcsönzési­ügyle-tek­hatását,­így­az­értékpapír-statisztika­ebből­a­szem-pontból­is­összhangba­került­a­pénzügyi­számlákkal.

Mindössze­ egyetlen­ jelentős­ módszertani­ eltérés­maradt­fenn­a­két­statisztika­között,­mégpedig­a­rész-vények­ instrumentumának­ tranzakciós­ adatai­ ese-tében.­Az­értékpapír-statisztika­csak­tényleges­adás-vételi­ forgalmakat­ jelenít­ meg­ tranzakcióként,­ míg­a­ pénzügyiszámla-statisztikában­ az­ adatforrásként­használt­fizetésimérleg-statisztikán­keresztül­a­külföl-di­ tőkebefektetések­ tranzakcióinak­ részét­ képezi­ az­újrabefektetett­–­tulajdonosoknak­járó,­felosztott­jöve-delmen­(osztalékon)­felüli­–­jövedelem­elszámolása­is.

A­technikai­eltérések­közül­is­csupán­egy,­a­tranzak-ciók­számbavételéhez­kapcsolódó­tétel­méltó­az­em-lítésre.­Az­értékpapír-statisztika­a­tranzakciókat­havi­átlagárfolyamon­ jeleníti­meg­ (a­ több­ statisztikában­követett­tranzakció-számítási­elveknek­megfelelően).­Ezzel­szemben­a­pénzügyiszámla-statisztika­az­állam-háztartáshoz­kapcsolódó­értékpapír­tranzakciókat­azok­tényleges­tranzakciós­értékén­tartalmazza.­Az­állam-háztartás­ugyanis­a­kiemelten­figyelt­szektorok­közé­tartozik,­így­biztosítani­szükséges­a­tranzakciók­minél­pontosabb­megjelenítését,­a­pénzügyi­és­nem­pénz-ügyi­számlák­teljes­összhangját.­­

A pénzügyi száMlák és A FizETési MérlEg közöTTi ElTérésEk

A­pénzügyi­számlákban­a­nemzetgazdaság­külfölddel­kapcsolatos­követelésinek­és­kötelezettségeinek­állo-mányi,­illetve­tranzakciós­adatai­tartalmilag­azonosak­a­fizetésimérleg-statisztika­állományi­kimutatásában,­illetve­ pénzügyi­ mérlegében­ szereplő­ adatokkal.­A­2014-es­módszertani­ váltás­óta­nincs­ lényegi­ kü-lönbség­a­két­statisztika­módszertanában.­

Ennek­ellenére­a­ két­ statisztika­által­ közölt­ adatok-ban­a­2013-at­megelőző­időszakokban­még­fennáll-nak­technikai eltérések.­Ezek­egyrészt­a­módszertani­előírások­korábbi­különbségeit­ tükrözik,­a­pénzügyi­számlákban­ugyanis­a­módszertani­változások­a­teljes­idősor­mentén­visszavezetésre­kerültek,­míg­a­fizetési­

mérlegben­nem.­Másrészt­a­2013­előtti­időszakban­a­pénzügyiszámla-statisztika­egyes­esetekben­(példá-ul­biztosító­társaságok­biztosítástechnikai­díjtartalé-kainak­meghatározásánál)­a­fizetési­mérlegtől­eltérő­adatforrást­használt.­2013-tól­kezdve­a­pénzügyi­szám-lák­statisztikája­minden­külfölddel­kapcsolatos­adatot­a­fizetési­mérlegből­vesz­át.­A­társstatisztikák­közötti­összhang­biztosítása­ugyanis­minden­korábbi,­adat-forrás-hierarchiára­vonatkozó­megfontolást­felülírt­és­megvalósult­a­pénzügyi­számlák­és­a­fizetési­mérleg­teljes­harmonizációja.­A­két­statisztika­eltérő­adatköz-lési­és­revíziós­politikájából­következően­ugyan­még­előfordulhatnak­minimális­ eltérések,­ ezek­ azonban­csak­ideiglenesen­állnak­fenn,­amíg­mindkét­statisztika­átvezeti­számain­a­módosuló­tételeket.

A­ fentieken­ túl­ a­ két­ statisztika­ között­prezentációs különbségek­ is­ fennállnak,­amelyek­a­két­statisztika­eltérő­funkciójából­következnek.­A­fizetésimérleg-sta-tisztika­alapjában­véve­a­nemzeti­számlák­módszerta-na­szerint­meghatározott­szektorbontást­alkalmazza,­ugyanakkor­a­szektorokat­prezentációs­szempontból­összevonja­és­mindössze­négy­főszektort­különböztet­meg­publikációiban.­Noha­a­négy­főszektorból­kettő­esetében­alszektorbontás­is­megjelent­a­fizetési­mér-legben­ (megbontásra­került­az­egyéb­monetáris­ in-tézmények­szektora,­illetve­az­egyéb­szektorok­felosz-tásra­kerültek­egyéb­pénzügyi­intézményekre­és­nem­pénzügyi­szektorokra),­ez­még­korántsem­jelent­olyan­részletes­bontást,­mint­a­pénzügyi­számlákban.­Az­inst-rumentumokat­tekintve­még­nagyobb­különbség­áll­fenn.­A­pénzügyi­számlákban­szereplő­instrumentu-mok­csak­nehézkesen­egyeztethetők­össze­a­fizetési­mérleg­publikációiban­szereplőkkel.­A­fizetésimérleg-statisztika­ugyanis­a­tulajdonlás,­befolyásolás­mértéke­szerint­csoportosítja­azokat­funkcionális­kategóriákba­(közvetlen­tőkebefektetések,­portfólió­befektetések,­egyéb­befektetések),­míg­a­pénzügyi­számlákban­az­instrumentumok­fajtája­(hitel,­betét,­értékpapír,­tulaj-donosi­részesedés,­stb.)­az­osztályozás­alapja,­amelye-ket­likviditási­sorrendben­jelenít­meg­(1-1.­táblázat).­

A­ fentebb­ részletezett­prezentációs­ eltérések­miatt­a­két­statisztika­számszaki­összehasonlítása­az­egyen-legek­szintjén­valósítható­meg.­A­pénzügyi­számlákban­szereplő­nettó­pénzügyi­vagyon­fogalmának­a­fizeté-si­mérleg­nettó­követelések­fogalma­(1-3.­ábra)­felel­meg,­míg­a­tranzakciók­esetében­a­belföld­nettó­finan-szírozási­képessége­a­fizetési­mérleg­alulról­számított,­pénzügyi­mérleg­egyenlegével­(1-4.­ábra)­hasonlítandó­össze.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201412

1-1. táblázatA pénzügyi számlák és a fizetési mérleg (pénzügyi mérleg) pénzügyi instrumentum- és szektorbontása

szektorbontás instrumentumbontás

pénzügyi számlák Fizetési mérleg Fizetési mérleg pénzügyi számlák

Központi­bank Magyar­Nemzeti­Bank Portfólióbefektetésekből:­Hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapír­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­tartalékeszközökből:­Értékpapírok

Hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírokHitelintézetek Egyéb­monetáris­

intézményekPénzpiaci­alapok

Nem­pénzpiaci­alapok Egyéb­szektorok Pénzügyi­derivatívák­és­munkavállalói­részvényopciók

Pénzügyi­derivatívák

Egyéb­pénzügyi­közvetítők

Portfólióbefektetésekből:­Részvény­és­befektetési­jegyKözvetlentőke-befektetésből:­RészesedésekEgyéb­befektetésekből:­Egyéb­részesedés

tőzsdei­részvények,Nem­tőzsdei­részvények,Egyéb­tulajdonosi­részesedések,Befektetési­jegyekPénzügyi­kiegészítők

Zártkörű­pénzügyi­közvetítők

Biztosítók

Pénztárak Közvetlentőke-befektetésből:Adósság­típusú­instrumentumokEgyéb­befektetésekből:Készpénz­és­betét,­Hitelek,­Biztosítás,­nyugdíj­és­standardizált­garanciák,­Kereskedelmi­hitelek,­Egyéb­tartalékeszközökből:Monetáris­arany,­SdR,­tartalékpozíció­a­Nemzetközi­Valutaalapnál­(RPF),­Készpénz­és­betét,­Egyéb­tartalékeszközök

Monetáris­arany­és­SdR,­ Készpénz­és­betétek,Hitelek­,Biztosítástechnikai­tartalékok,Egyéb­követelések

Nem­pénzügyi­vállalatok

Háztartások

Nonprofit­intézmények

Központi­kormányzat Államháztartás

tB­alapok

Helyi­önkormányzatok

1-3. ábraA fizetési mérleg nettó követelésének és a pénzügyi számlák nettó pénzügyi vagyonának összehasonlítása

–35 000

–30 000

–25 000

–20 000

–15 000

–10 000

–5 000

0

–5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint Milliárd forint

Eltérés a két statisztika között (bal skála)Nettó pénzügyi vagyon (jobb skála)Nettó követelések (jobb skála)

Forrás: MNB.

1-4. ábraA fizetési mérleg pénzügyi mérlege és a pénzügyi számlák belföldi finanszírozási egyenlegének összehasonlítása

–2 500

–2 000

–1 500

–1 000

-500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

–2 500

–2 000

–1 500

–1 000

-500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint Milliárd forint

Eltérés a két statisztika közöttBelföld nettó finanszírozási képessége Pénzügyi mérleg egyenlege

Forrás: MNB.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 13

A­2013-as­évet­megelőző­ időszak­még­ fennálló­ kü-lönbségei­az­állományi­adatok­esetében­elsősorban­a­ részvények­és­ részesedések­eltérő­árazására,­má-sodsorban­technikai­jellegű­okokra­(bruttósítás,­eltérő­idősor-visszavezetés)­vezethető­vissza.­A­nettó­finan-szírozási­képességben­való­eltérést­2004­előtt­döntő-en­az­uniós­támogatások­pénzforgalmi­és­eredmény-szemléletű­elszámolása­közötti­(időzítési)­különbség­okozza.­A­múltban­kisebb­mértékben­közrejátszott­az­egyenlegek­eltérésénél­az­értékpapírok­más­szemlé-letű­bemutatása­is.

A­részvények,­részesedések­állományának­értékelése­terén­technikai­jellegű­eltérések­vannak­a­fizetési­mér-leg­és­a­pénzügyi­számlák­állományi­kimutatásai­között­2008-at­megelőző­ időszakban.­A­fizetési­mérlegben­a­portfólió­befektetések­között­szereplő­részesedések­állományi­adatai­2007­végéig­az­adatgyűjtési­rendszer­sajátosságai­folytán­részben­forgalmakból­képződtek.­Ezeket­a­képzett­állományokat­a­pénzügyiszámla-sta-tisztika­folyamatosan­más­adatforrásokból­(számviteli­mérlegekből,­ értékpapír-statisztikai­ jelentésekből)­származó­tényleges­állományokra­cserélte­le.­A­pénz-ügyiszámla-statisztikában­ ugyan­ nem­ valósul­ meg­a­tőzsdén­nem­forgalmazott­részvények­piaci­árazása,­azonban­az­állományi­adatok­a­piaci­értékhez­való­kö-zelítés­érdekében­egyedi­esetekben­eltérítésre­kerül-tek­a­könyv­szerinti­értéktől.­(A­vállalati­negatív­saját­tőkét­nullára­korrigálta­a­statisztika,­illetve­az­ismert,­nagy­tranzakciókat­figyelembe­vette­az­állomány­érté-kelésénél.)­2008­után­a­harmonizáció­következtében­ilyen­eltérítésre­már­nem­kerül­sor.

A­fizetésimérleg-statisztika­2004-ig­a­Magyarországot­megillető­uniós­támogatásokat­pénzforgalmi­szemlé-letben­tartalmazza.­A­nemzeti­számlák,­illetve­2004-től­a­fizetési­mérleg­ is,­nem­akkor­számolja­el­az­uniós­támogatásokat­bevételként,­amikor­azok­az­országba­beérkeznek­ (pénzforgalom),­hanem­amikor­ felhasz-nálásra­kerülnek­(eredményszemlélet).­A­felhasználás­történhet­a­pénzforgalmat­megelőzően­(ha­az­állam­megelőlegezi­a­ támogatást)­vagy­azt­követően­egy-aránt.

2007­végéig­a­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­adatai­részben­eltérő­adatforrásokból­kerültek­be­a­fi-zetésimérleg-statisztikába­és­a­pénzügyi­számlákba.­Ez­mind­az­állományokban,­mind­a­forgalmi­adatokban­okozott­kisebb­eltéréseket.­Az­eltéréseket­főként­az­állományok­értékelésében,­a­kamatok­elszámolásában­mutatkozó­különbségek­okozták.­A­kamatok­–­pénzügyi­számlákban­minden­időszakra­meglévő­–­eredmény-szemléletű­ elszámolását­ a­ fizetésimérleg-statisztika­

2004-től­vezette­be.­2008-tól­kezdődően­a­pénzügyi­számlák­hagyományos­adatforrását­jelentő­értékpa-pír-statisztika­vált­a­fizetési­mérleg­adatforrásává­is,­ezért­az­értékpapírok­területén­az­eltérések­itt­is­meg-szűntek.

A pénzügyi száMlák és A MonETáris MérlEgsTATiszTikák ElTérésEi

Az­MNB­monetáris­statisztikája­az­1980-as­évek­elején,­az­IMF­módszertani­ajánlásai­alapján­került­kialakítás-ra,­majd­az­uniós­tagságra­készülve­az­EKB­előírásai­és­adatigénye­alapján­átalakításra­került.­Mérlegsta-tisztika­készül­a­központi­bankról­és­a­hitelintézete-ket,­pénzpiaci­alapokat­tartalmazó­egyéb­monetáris­intézményekről,­valamint­a­biztosítókról.­Az­adatok­forrása­a­biztosítókon­kívül­az­intézmények­számviteli­nyilvántartásán­alapuló­felügyeleti­mérleg,­a­biztosítók­esetében­pedig­az­MNB­által­előírt­sajátos­adatgyűjtés.­Az­ezekből­készített­monetáris­statisztikai­mérlegek­megfelelnek­ a­monetáris­ és­ pénzügyi­ statisztikákra­vonatkozó­nemzetközi­előírásoknak,­de­nem­felelnek­meg­egészen­a­nemzeti­számlák­módszertanának.­

A­monetáris­mérlegek­nem szimmetrikusak­a­hitelek­és­ betétek­ kimutatása­ terén,­mert­ a­ szakstatisztika­arra­helyezi­a­hangsúlyt,­hogy­a­monetáris­intézmé-nyek­betétet­gyűjtenek­(a­kötelezettség­oldal­fő­instru-mentuma­a­betét)­és­hitelt­nyújtanak­(az­eszköz­oldal­fő­instrumentuma­a­hitel).­Ezzel­szemben­a­pénzügyi­számlák­mind­eszköz,­mind­kötelezettség­oldalon­meg-különbözteti­a­hitel­és­a­betét­instrumentumot.

A­ monetáris­ mérlegstatisztika­ a­ tulajdonosi­ része-sedések­bemutatása­ terén­sem­szimmetrikus,­mert­miközben­az­eszköz­oldalon­megjelennek­befektetés-ként,­pénzügyi­eszközként­a­monetáris­intézmények­tulajdonában­lévő­részvények,­részesedések,­a­forrás­oldalon­a­számviteli­mérlegnek­megfelelő­saját­tőkét­mutat­ki.­A­pénzügyiszámla-statisztika­viszont­azonos­módon­tartalmazza­a­részesedéseket­az­eszközök­és­a­kötelezettségek­között­is.­

A­monetáris­statisztika­az­IMF­és­az­EKB­módszertani­szabályai­szerint­a­kamatozó­pénzügyi­instrumentumo-kat­a­hazai­számvitelben­szokásos­módon,­felhalmozott (elhatárolt) kamatok­nélkül­mutatja­be.­Az­időszakra­járó,­de­még­ki­nem­fizetett­kamatok­elhatárolása­az­egyéb­eszközök,­egyéb­kötelezettségek­között­szerepel.­(tájékoztatásul­a­monetáris­statisztika­külön­táblában­közzé­teszi­ezeket.)­Ezzel­szemben­a­pénzügyiszámla-statisztika­felhalmozott­kamatokkal­növelt­bruttó­piaci­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201414

értéken­szerepelteti­a­kamatozó­ instrumentumokat­(betétet,­hitelt,­értékpapírt).

A­valós­értékelést­nem­folytató­monetáris­intézmények­pénzügyi derivatívákat­nem­mutatnak­ki­mérlegükben,­azonban­a­derivatívákkal­kapcsolatosan­kamat-­illetve­árfolyamveszteség-elhatárolást­végeznek.­A­monetá-ris­mérlegekben­az­egyéb­eszközök,­egyéb­ források­között­vegyesen­vannak­jelen­a­valós­értékelést­foly-tató­intézmények­piaci­értékes­derivatívái,­illetve­azok­a­technikai­tételek,­amelyeket­az­egyéb­intézmények­mérlegükben­elszámolnak.­A­pénzügyi­számlákban­(és­a­fizetési­mérlegben)­valamennyi­pénzügyi­derivatíva­piaci­értéken­szerepel,­ezért­azokat­a­technikai­tétele-ket,­amelyek­a­monetáris­mérlegekben­megjelennek,­le­kell­cserélni­más­adatforrásból­származó­adatokra.

A­ monetáris­ mérleg-statisztikában­ az­ értékpapírok árazása­ az­ adatszolgáltató­ intézmények­ számviteli­nyilvántartása­szerinti­adatokon­alapul.­Vegyesen­for-dul­elő­az­eszköz­oldalon­bekerülési­érték,­aktualizált­bekerülési­érték­és­nettó­piaci­érték,­míg­a­forrás­ol-dalon­általában­névértéken­jelennek­meg­a­monetáris­intézmények­által­kibocsátott­értékpapírok.­A­pénzügyi­számlákban­(az­értékpapír-statisztikához­és­a­fizetési­mérleghez­hasonlóan)­valamennyi­értékpapírt­bruttó­(kamatokkal­növelt)­piaci­értéken­kell­bemutatni,­ami­a­monetáris­statisztikától­eltérő­adatforrások­haszná-latát­teszi­szükségessé.

A­monetáris­statisztikában­az­egyéb­eszközök­és­egyéb­források­tartalmaznak­minden­olyan­számviteli­mér-legtételt,­amely­nem­sorolható­be­a­nevesített­instru-mentum-kategóriákba.­Így­a­már­tárgyalt­elhatárolások­és­technikai­tételek­mellett­itt­találhatók­a­céltarta-lékok,­az­értékvesztések­és­az­értékelési­különböze-tek.­A­pénzügyi­számlákban­az­egyéb­követelések­és­kötelezettségek­nem­maradék­instrumentumok,­csak­nevesített,­időbeli­korrekciót­szolgáló,­eredményszem-léletű­elszámolásból­fakadó­tételek­kerülhetnek­ide.­A­pénzügyi­számlákban­a­mérleg­egyensúlyát­a­nettó­vagyon­biztosítja,­az­eszközök­és­kötelezettségek­állo-mánya­eltérhet­egymástól.

Ezek­ alapján­ érzékelhető,­ hogy­ a­ pénzügyi­ számlák­és­a­monetáris­mérlegek­között­sok­és­jelentős­mód-szertani­és­gyakorlati­különbség­van.­többek­között­ez­is­közrejátszik­abban,­hogy­a­monetáris­mérlegek­az­adatforrás-hierarchia­alsóbb­fokán­helyezkednek­el­a­többi­statisztikához­képest.­Ebből­következik,­hogy­a­monetáris­statisztikák­és­a­pénzügyi­számlás­adatok­összehasonlítása­során­jelentősebb­eltérések­figyel-hetők­meg.­

A­jegybanki­monetáris­mérlegstatisztika­részét­képező­MNB statisztikai mérleg­pénzügyi­számlás­adatokkal­történő­összevetésekor­ jelentős­eltérések­adódnak,­mind­eszköz,­mind­pedig­forrás­oldalon­(1-5.­ábra).­

A­két­statisztika­közötti­eltérések­legfőbb­összetevője­az­IMF­kvóta­forint­része,­amely­az­MNB­statisztikai­mérlegében­mindkét­oldalon­megjelenik,­a­pénzügyi­számlákban­viszont­egyáltalán­nem.­A­fizetésimérleg-statisztikában­ugyanis­ez­a­tétel­nem­szerepel,­így­az­ahhoz­való­közeledés­jegyében­a­pénzügyiszámla-sta-tisztikából­is­kivezetésre­került­2011­során­visszame-nőleges­hatállyal.­(Az­IMF­a­tagországok­nemzeti­devi-zában­teljesített­hozzájárulását­visszafekteti,­betétként­elhelyezi­a­nemzeti­jegybanknál,­ezért­jelenik­meg­kö-vetelésként­és­kötelezettségként­egyaránt­a­jegybank­mérlegében.­A­fizetési­mérleg­módszertani­kézikönyve­a­nemzeti­valutában­befizetett­IMF-kvóta­részt­nem­tekinti­pénzügyi­eszköznek,­annak­közgazdaságilag­fel-tételes­pénzügyi­követelés­illetve­kötelezettség­volta­miatt,­ezért­a­fizetésimérleg-statisztikák­ezt­nem­tar-talmazzák.)

2001-ben­és­2002-ben­az­IMF­kvóta­forint­részével­kap-csolatos­eltérés­hatását­részben­ellensúlyozta­az­MNB­kiegyenlítési­tartalékainak­feltöltési­kötelezettsége­mi-att­előírt­államháztartással­szembeni­követelés­eltérő­kimutatása­(250,­ illetve­83­milliárd­forint­értékben)­

1-5. ábraa pénzügyi számlákban szereplő MNB adatok eltérése az MNB statisztikai mérlegének főösszegétől

–400

–350

–300

–250

–200

–150

–100

–50

0

–400

–350

–300

–250

–200

–150

–100

–50

0

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Milliárd forint Milliárd forint

Eszköz oldali eltérésForrás oldali eltérésIMF kvóta forint része

Forrás: MNB.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 15

a­monetáris­mérlegstatisztikában­és­a­pénzügyi­szám-lákban.­Az­MNB­törvény­alapján­(a­mindenkor­hatályos­rendelkezések­szerint),­negatív­kiegyenlítési­tartalék­esetén­a­központi­kormányzatnak­befizetési­kötelezett-sége­keletkezik,­amelyet­a­tárgyévet­követő­év­március­31-éig­kell­megtérítenie.­A­szabályozással­összhangban­pénzügyiszámla-statisztikában­a­feltöltési­kötelezettség­már­az­adott­év­végén­kimutatásra­került,­szemben­az­MNB­statisztikai­mérlegével,­ahová­ezek­a­tételek­csak­a­későbbiekben­kerültek­felvételre.­Így­az­MNB­pénzügyi­számláiban­eszköz­oldalon­egy­központi­kor-mányzattal­szembeni­egyéb­követelés­jelent­meg­több-letként,­forrás­oldalon­pedig­a­részvények­instrumen-tumának­részét­képező­kiegyenlítési­tartalék­negatív­értéke­került­megszűntetésre­(feltöltésre).

Az­IMF­kvóta­forint­részén,­illetve­a­kiegyenlítési­tarta-lék­feltöltéséhez­kapcsolódó­követelés­elszámolásának­különbségén­kívül­fennálló­eltérések­főként­az­elté-rő­értékelési­szabályokból­fakadnak,­amelyek­döntő­része­az­értékpapírok,­a­részesedések­és­a­pénzügyi­derivatívák­esetében­áll­fenn.

A hitelintézetek­esetében­megállapítható,­hogy­a­mone-táris­statisztikákban­szereplő­mérlegfőösszeg­és­a­pénz-ügyiszámla-statisztikában­megjelenő­pénzügyi­eszközök­értéke­között­kisebb­különbség­van,­mint­a­mérlegfőösz-szeg­és­a­kötelezettségek­között­(1-6.­ábra).­

Ennek­egyrészt­az­az­oka,­hogy­eszköz­oldalon­kisebb­mértékűek­azok­a­tételek,­amelyek­csak­a­monetáris­statisztikában­szerepelnek.­Eszköz­oldalon­a­legjelentő-sebb­ilyen­tétel­a­2010-ig­az­eszköz­oldalon­kimutatott,­egyéb­eszközöket­csökkentő­értékvesztés,­illetve­a­re-áleszközök­értéke,­ez­utóbbi­a­hitelintézetek­esetében­a­mérlegfőösszeghez­képest­nem­számottevő.­Ezzel­szemben­a­ forrás­oldalról­kimaradó­tételek­a­pénz-ügyi­számlákban­céltartalékok,­valamint­2010-től­az­eszközök­értékvesztésének­értéke­is.­Ez­utóbbi­követ-keztében­a­monetáris­mérlegfőösszeg­és­a­pénzügyi­számlákban­kimutatott­kötelezettségek­értéke­közötti­olló­2010-ben­elkezdett­kinyílni,­mert­az­értékveszté-sek­értéke­az­utolsó­néhány­évben­több­mint­duplájára­nőtt.­­

Másrészt­a­hitelintézetek­esetében­jelentős­a­statisz-tikai­mérlegben,­illetve­a­pénzügyi­számlákban­meg-jelenő­értékpapírok­(különösen­a­részvények)­adatai­közötti­különbség,­amely­azok­eltérő­árazásából­fakad.­Mivel­a­kötelezettség­oldalon­sokkal­nagyobb­a­pénz-ügyi­számlákban­piaci­árazás­alá­vont­részvények­(hi-telintézeti­tőzsdei­részvények)­értéke,­mint­az­eszköz­oldalon,­ezért­a­pénzügyi­számlák­mérlege­a­kötele-zettség­oldalon­nagyobb­összeggel­tér­el­a­monetáris­statisztika­állományaitól,­mint­eszköz­oldalon.­Az­agg-regátumok­szintjén­az­értékelésbeli­és­egyéb­gyakorlati­módszertani­hátterű­különbségek­elfedik­azokat­a­ki-sebb­összegű,­technikai­jellegű­eltéréseket,­amelyek­az­egyes­instrumentumok­vagy­partnerszektorok­szintjén­érzékelhetők.

technikai­ jellegű­ eltérést­ okoz­ a­ pénzügyiszámla-statisztika­ és­ a­ monetáris­ statisztika­ adatai­ között,­hogy­ a­ központi­ kormányzat­ hitel­ és­ betét­ adatait­a­pénzügyiszámla-statisztika­ (a­nem­pénzügyi­válla-latok­megfelelő­ adataiból­ való­ átsorolással)­ eltéríti­a­hitelintézetek­által­ jelentett­számoktól.­Az­átsoro-lás­olyan­esetekben­fordul­elő,­amikor­a­statisztikai­szervek­döntést­hoznak­ (általában­visszamenőleges­hatállyal)­valamely­állami­tulajdonú­vállalat­átsorolá-sáról­a­kormányzati­szektorba,­miközben­az­átsorolás­hatása­a­ jegybanki­adatgyűjtésekben­csak­előrefelé­érvényesíthető.­Az­átmeneti­ időszakra­vonatkozóan­a­pénzügyiszámla-statisztika­–­az­érintett­vállalatoktól­bekért­adatok­alapján­–­végez­korrekciót­a­monetáris­mérlegeken.­A­legnagyobb­összegű­(100-200­milliárd­forintos)­átsorolások­2001­és­2003­között,­a­hitelinté-zetektől­autópálya-építés­kapcsán­felvett­hitelek­miatt­voltak.

Szintén­ a­ központi­ kormányzat­ és­ a­ hitelintézetek­kapcsolatát­érintő­különbség­a­két­statisztika­között­

1-6. ábraa hitelintézetek mérlegfőösszege és a pénzügyi számlában szereplő eszköz és kötelezettség adatok alakulása

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Milliárd forint Milliárd forint

MérlegfőösszegKötelezettségek Pénzügyi eszközök

Forrás: MNB.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201416

a­Magyar­ Fejlesztési­ Bank­ eltérő­ kezelése.­ A­ pénz-ügyiszámla-statisztikában­ugyanis­speciális­korrekciók­kerülnek­elszámolásra­az­MFB­eszközeit­és­forrásait­illetően,­mert­az­MFB­által­végrehajtott­azon­befek-tetéseket,­ amelyeket­ közvetlenül­ az­ állam­nevében­eszközöl,­ állami­befektetésként­ kell­ kimutatni,­nem­pedig­hitelintézeti­befektetésként.­Ezek­a­befekteté-sek­és­a­hozzájuk­kapcsolódó­forrásoldali­tőkeértékek­a­pénzügyi­számlákban­kivezetésre­kerülnek­az­MFB­mérlegéből,­így­az­MFB­mérlegértéke­a­pénzügyi­szám-lákban­alacsonyabb,­mint­a­monetáris­statisztikában.

A­ hitelintézetek­ esetében­ technikai­ jellegű­ eltérést­okoz­még­a­két­statisztika­között­a­konszolidációs­kü-lönbség.­A­monetáris­mérlegstatisztika­a­mérlegada-tokat­ az­ adatszolgáltató­ hitelintézetek­ és­ pénzpiaci­alapok­saját­mérlegéből,­a­mérlegtételek­aggregálá-sával­állítja­elő.­A­hitelintézetek­egymással­szembeni­követelései­és­kötelezettségei­az­aggregált­mérlegben­a­ jelentési­ hibák­ következtében­ eltérnek­ egymás-tól.­ Ezt­az­eltérést­a­pénzügyiszámla-statisztika­úgy­küszöböli­ki,­hogy­a­forrás­oldali­tételeket­nyilvánítja­magasabb­minőségű­adatnak,­és­azok­jelennek­meg­mind­követelésként,­mind­kötelezettségként.­A­kon-szolidációs­hiba­az­érintett­instrumentumokat­tekintve­(betétek,­hitelek,­egyéb­követelések)­az­elmúlt­évek-ben­legfeljebb­az­állományok­3­százalékát­érte­el,­ami­20-80­milliárd­forintot­jelentett.­Hasonló­konszolidá-ciós­hiba­van­a­hitelintézetek­és­a­pénzpiaci­alapok­

között,­ahol­a­pénzpiaci­alapok­hitelintézeti­betéteinek­adatait­a­monetáris­statisztika­a­pénzpiaci­alapok­sa-ját­ jelentéseiből,­a­pénzügyiszámla-statisztika­pedig­ (a­konszolidációs­eltérés­kiküszöbölése­céljából)­a­hi-telintézetek­jelentéseiből­veszi.­Az­MNB­és­a­hitelin-tézetek­ viszonylatában­ a­ pénzügyiszámla-statisztika­a­jegybank­adatait­használja,­ami­szintén­eltérést­okoz­a­hitelintézetek­saját­jelentéseire­támaszkodó­mone-táris­statisztikához­képest.

A­hitelintézetekkel­ellentétben­a­pénzpiaci alapoknál a­monetáris­statisztikában­megjelenő­mérlegfőösszeg­a­pénzügyiszámla-statisztika­kötelezettségeinek­állo-mányi­szintjéhez­közelít­ (1-7.­ábra),­a­pénzügyi­esz-közökkel­összevetve­nagyobbak­az­eltérések.­A­pénz-ügyiszámla-statisztika­ lényegében­ nem­ használja­a­pénzpiaci­alapok­monetáris­statisztikában­megjelenő­mérlegadatait,­helyette­az­értékpapír-statisztika,­a­fi-zetési­mérleg­és­a­hitelintézeti­mérlegek­adatait­építi­be­termékeibe­mind­eszköz,­mind­kötelezettség­olda-lon.­Ez­utóbbi­esetében­azért­figyelhető­meg­mégis­az­egyezőség,­mert­a­pénzpiaci­alapok­kötelezettségeinek­túlnyomó­hányadát­az­alapok­által­kibocsátott­befek-tetési­jegyek­adják,­amelyek­mind­a­pénzügyi­számlák­által­használt­értékpapír-statisztikában,­mind­a­pénzpi-aci­alapok­mérlegében­azonos­(piaci)­értéken­jelennek­meg,­így­nincs­különbség­a­két­adat­között.­Az­egyéb­kötelezettségek­ mindössze­ 2007-ben­ és­ 2009-ben­okoztak­számottevő­eltérést.­

1-7. ábraa pénzpiaci alapok mérlegfőösszegének és a pénzügyi számlában szereplő eszköz és kötelezettség adatok alakulása

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Milliárd forint Milliárd forint

MérlegfőösszegKötelezettségek Pénzügyi eszközök

0

300

600

900

1 200

1 500

0

300

600

900

1 200

1 500

Forrás: MNB.

1-8. ábraa biztosítók mérlegfőösszegének és a pénzügyi számlában szereplő eszköz és kötelezettség adatok alakulása

Milliárd forint Milliárd forint

MérlegfőösszegKötelezettségek Pénzügyi eszközök

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: MNB.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 17

A biztosítók­estében­(1-8.­ábra)­mind­a­pénzügyi­eszkö-zök,­mind­a­kötelezettségek­(azaz­a­pénzügyi­számlák­állományai)­magasabbak,­mint­a­biztosítók­statisztikai­mérlegében­szereplő­mérlegfőösszeg.­Bár­a­biztosítók­esetében­van­néhány­olyan­instrumentum­(részese-dések,­biztosítási­díjtartalékok,­egyéb­követelések­és­kötelezettségek),­amelynél­a­biztosítók­mérlegében­szereplő­adatokat­használja­a­pénzügyiszámla-statiszti-ka­bizonyos­partnerszektornál,­többségüknél­alternatív­adatforrás­kerül­felhasználásra,­ahol­az­eszközök­és­kö-telezettségek­piaci,­nem­pedig­könyv­szerinti­értéken­szerepelnek.­Ugyan­2008­és­2011­között­a­pénzügyi­

eszközök­pénzügyi­számlákban­szereplő­értéke­a­mér-legfőösszeg­szintjére­süllyedt­(a­válság­hatására),­az­eltérés­ 2010-ben­ ismét­növekedésnek­ indult,­majd­2012-ben­a­korábbi­szintre­állt­be.

A­ biztosítók­ szektoránál­ intézményi­ szintű­ eltérés­a­monetáris­ statisztika­és­a­pénzügyiszámla-statisz-tika­között,­hogy­ez­utóbbi­a­biztosítók­szektorának­kibővített­körét­fedi­le.­A­pénzügyi­számlákban­a­biz-tosítók­szektorába­tartoznak­a­biztosító­egyesületek4

is,­míg­a­monetáris­statisztikából­ezen­ intézmények­kimaradnak.

4­­A­ biztosító­ egyesületek­ olyan­ önkéntesen­ létrehozott,­MNB­ által­ felügyelt­ szervezetek,­ amelyek­ kölcsönösségi­ alapon,­ egyesületi­ formában­működnek,­biztosítási­tevékenységet­végeznek,­de­a­biztosítási­szolgáltatásokat­kizárólag­tagjaik­részére­nyújtják­tagsági­díj­ellenében.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201418

1.3. Módszertani előírások és alapelvek

A­pénzügyi­számlák­összeállítására­vonatkozó­általá-nos­módszertani­elvek,­előírások­a­nemzeti­számlákról­szóló­nemzetközi­módszertani­kézikönyvekben­(SNA,­ESA)­vannak­megfogalmazva.­

A Nemzeti Számlák Rendszere­ (System­ of­ National­Accounts,­SNA)­az­ENSZ­vezetésével­15­évente­meg-újított­módszertani­kézikönyv,­mely­világszintű­ajánlás­a­nemzeti­számlák­készítéséhez.­Alapul­szolgál­számos­más­pénzügyi­statisztikai­módszertan­kidolgozásához­vagy­megújításához,­ így­összhangban­van­a­fizetési-mérleg-statisztika­és­az­államháztartási­statisztika­ösz-szeállítását­leíró­IMF­kézikönyvekkel­(BPM,­illetve­GFS),­továbbá­a­nemzeti­számla­készítés­uniós­szabványát­jelentő­ESA­kézikönyvvel.­Az­SNA­jelenlegi,­2008-as­vál-tozata­nem­tartalmaz­lényegi­módosításokat­a­koráb-ban­érvényben­lévő­SNA93-hoz­képest,­de­figyelembe­veszi­a­pénzügyi­piacok­fejlődése­során­létrejött,­vagy­elemzési­szempontból­fontossá­vált­új­jelenségeket,­instrumentumokat.

Az Európai Számlák Rendszere­(European­System­of­Accounts,­ESA)­az­Európai­Unió­országaiban­kötele-ző­előírás­(Parlamenti­és­tanácsi­rendelet)­a­nemzeti­számlák­készítésére­és­az­ezzel­kapcsolatos­adatszol-gáltatások­ teljesítésére­ vonatkozóan.­ A­ jogszabály­melléklete­az­a­módszertani­kézikönyv,­amely­az­SNA­európai­változataként­a­nemzetgazdaság­pénzügyi­és­nem­pénzügyi­számláinak­tartalmát,­összeállításának­módját­írja­le.­Ez­a­módszertani­kézikönyv­és­a­hozzá­kapcsolódó­kiegészítő­előírások­szolgálnak­alapul­(az­SNA­mellett)­a­magyar­pénzügyi­számlák­összeállítá-sához­is.­A­jelenleg­hatályos­kézikönyvek­az­ESA2010,­illetve­az­SNA­2008-as­változata.

Az­Európai­Unió­Statisztikai­Hivatala­(Eurostat)­az­ESA­általános,­a­gazdaság­egészére­érvényes­elszámolási­szabályai­mellé­speciális­szabálygyűjteményt­készít­az­államháztartás­pénzügyeinek­statisztikai­számbavéte-léhez.­Az­Államháztartási hiány és adósság kézikönyv (Manual­on­Governmet­deficit­and­debt)­kiadását­és­rendszeres­megújítását­a­kormányzati­szektor­statiszti-kai­mutatóinak­kiemelt­jelentősége­indokolja.­Ez­a­ké-zikönyv­segíti­az­Európai­Unióban­tanácsi­rendelettel­szabályozott­EdP-jelentés­összeállítását­is,­mivel­kifejti­a­rendeletben­definiált­maastrichti­hiány­(nettó­finan-szírozási­igény)­és­adósság­tartalmát,­és­útmutatást­ad­

a­kormányzati­szektornál­speciálisan­előforduló­gazda-sági­események­elszámolásához.

A­nemzeti­számlák­fenti­kézikönyvei­eredetileg­éves­gyakoriságú­statisztikák­összeállításának­támogatása­céljából­jöttek­létre.­Az­1990-es­évek­végétől­erősö-dött­meg­az­igény­az­Európai­Unióban­a­negyedéves számlák­iránt.­A­hagyományosan­meglévő,­általános­makromutatók­mellett­elsősorban­az­államháztartás,­a­külföld­és­a­pénzügyi­vállalati­szektor­pénzügyi­és­nem­pénzügyi­számláinak­negyedéves­összeállítása­ke-rült­előtérbe.­Míg­a­negyedéves­szektorszámlák­(nem­pénzügyi­nemzeti­számlák)­elkészítését­teljes­egészé-ben­az­Eurostat­koordinálja,­a­pénzügyi­számlák­terén­munkamegosztás­alakult­ki­az­Európai­Központi­Bank­és­az­Eurostat­között.­A­negyedéves­számlák­összeál-lításának­támogatására­az­Eurostat­módszertani­kézi-könyvet­dolgozott­ki­(Manual­on­Sources­and­Methods­for­Quarterly­Financial­Accounts),­az­EKB­pedig­jog-szabályt­alkotott­az­Euroövezet­negyedéves­pénzügyi­számláival­kapcsolatosan­(Monetary­Union­Financial­Accounts­Guideline).­Az­államháztartás­negyedéves­pénzügyi­és­nem­pénzügyi­számláinak,­adósságának­elkészítését­és­kiküldését­az­Eurostat­részére­a­nemzeti­számlákra­vonatkozó­tanácsi­rendeletek­szabályozzák.

A­nemzeti­számlákról­szóló­módszertani­kézikönyvek­általános­ elveket,­ illetve­ konkrét­ szabályokat­ fogal-maznak­meg­a­gazdasági­események­számbavételével,­a­gazdasági­szereplők­csoportosításával,­a­statisztikai­mutatók­ tartalmával­ kapcsolatosan.­ Ez­ utóbbi­ sza-bályok­ismertetésével­foglalkoznak­a­fejezet­későbbi­pontjai.­Az­alábbiakban­azok­a­fő elvek­kerülnek­be-mutatásra,­amelyek­szerint­a­hazai­pénzügyiszámla-statisztika­működik,­összhangban­a­nemzetközi­elő-írásokkal.­

közgAzdAsági TArTAloM elsődlegessége a jogi vagy száMviTEli ForMávAl szEMBEn

A­statisztika­célja,­hogy­torzításmentes­képet­közvetít-sen­az­elemzők,­kutatók,­döntéshozók­felé­a­gazdaság­pénzügyi­folyamatairól,­állapotáról,­a­gazdasági­sze-replők­lehető­legkisebb­adatszolgáltatási­terhe­mel-lett.­Ezért­a­statisztika­lehetőség­szerint­felhasználja­a­rendelkezésre­álló­adminisztratív­nyilvántartásokat­

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 19

(cégregiszter,­értékpapír-regiszter,­pénzügyi­felügyeleti­nyilvántartások,­adóbevallások)­és­számviteli­kimuta-tásokat­(éves­beszámolók,­költségvetési­kimutatások,­üzleti­tervek).­A­jogi­és­számviteli­előírások­azonban­időben­változnak­és­országonként­eltérőek­lehetnek,­miközben­a­statisztikának­térben­és­időben­összeha-sonlíthatónak,­konzisztensnek­kell­lennie.­Ezért­a­sta-tisztikusoknak­meg­kell­érteniük­a­vizsgált­időszakban­érvényes­ adminisztratív­ és­ számviteli­ kategóriákat,­és­le­kell­tudni­fordítani­azokat­a­statisztika­és­a­köz-gazdaságtan­nyelvére.­A­jogi­vagy­elszámolási­forma­mögött­rejlő­gazdasági­tartalom­(esemény,­viselkedés)­megértése­szükséges­a­megfelelő­statisztikai­kategória­megtalálásához.

érTékElési szABályok A pénzügyi száMlákBAn

A­ pénzügyi­ eszközök,­ kötelezettségek­ állományait,­illetve­az­azokkal­kapcsolatos­műveleteket,­tranzakci-ókat­a­módszertan­szerint­(minden­szektorra­és­instru-mentumra­vonatkozóan)­alapvetően­piaci­értéken­kell­szerepeltetni­a­pénzügyi­számlákban.­Ez­az­értékelési­elv­különbözik­az­üzleti­számvitel­értékelési­elveitől,­ahol­ a­ nyilvántartási­ érték­ többféle­ lehet,­ például­megegyezhet­a­beszerzési­vagy­kibocsátási­értékkel.­A­nemzeti­számlákban­alkalmazott­felfogás­szerint­az­aktuális­piaci­értékek­alkalmazása­fejezi­ki­legjobban­a­ gazdasági­ szereplők­ tényleges­ vagyoni­ helyzetét,­és­ez­ teszi­ lehetővé­az­adatok­összehasonlítását­ is.­Az­instrumentumok­értékelése­nem­függ­attól,­hogy­azok­mely­szektorra,­mely­gazdasági­szereplőre­vonat-koznak,­illetve­hogy­a­mérleg­eszköz­vagy­kötelezettség­oldalán­vannak-e­(szimmetrikus­az­elszámolás­és­az­árazás).­A­pénzügyi­számlák­összeállítása­során­a­piaci­értékelés­elve­nem­mindig­valósul­meg­tökéletesen­a­megfelelő­alapadatok­hiánya­miatt.­Ez­a­probléma­elsősorban­a­piaci­forgalommal­nem­rendelkező,­nehe-zen­árazható­instrumentumoknál­jelentkezik.­A­nem-zeti­számlák­módszertani­kézikönyvei­ezért­a­másod-piaccal­ nem­ rendelkező­ instrumentum-kategóriák­(hitelek,­betétek,­üzletrészek,­egyéb­követelések)­piaci­értékelésére­vonatkozóan­sajátos­szabályokat­állapí-tanak­meg.­Ezek­a­szabályok­megtalálhatóak­az­egyes­instrumentumok­tartalmát­leíró­fejezetben.­

az elszáMolások időzítése, ErEdMényszEMlélET

A­nemzeti­számlákban­az­eredményszemléletű­elszá-molást­kell­követni.­Ez­a­pénzügyi­számlák­esetében­azt­ jelenti,­hogy­ha­egy­nem­pénzügyi­számlán­tör-tént­tranzakció­(a­termeléssel,­a­jövedelemelosztással,­

a­fogyasztással­vagy­beruházással­kapcsolatos­tranz-akció)­kapcsolódik­egy­pénzügyi­számlán­végbemenő­tranzakcióhoz,­akkor­a­két­eseményt­egy­időben,­a­re-álgazdasági­esemény­megtörténtének­ időpontjában­kell­elszámolni.­Ha­a­reálgazdasági­esemény­megtör-téntének­időpontjában­nem­történik­pénzügyi­rende-zés,­akkor­a­pénzügyi­számlákban­az­egyéb­követelések­és­tartozások­instrumentumnál­kell­könyvelni.­Mivel­a­pénzügyi­instrumentumok­két­gazdasági­szereplőt­(hitelezőt­és­adóst)­kötnek­össze,­fontos­az­ is,­hogy­mindkét­érintett­szereplőnél­azonos­időben­számoljuk­el­a­pénzügyi­eszközt­érintő­tranzakciót.­Az­eredmény-szemléletű­ elszámolás­ a­ gyakorlatban­ a­munkabér,­adó,­ járulék,­ támogatás,­ áru­ és­ szolgáltatásnyújtás­típusú­ tételeknél­ jelentkezik.­ Eredményszemléletű­korrekciót­kell­könyvelni­pénzügyi­eszköz­ (jellemző-en­értékpapír)­másodpiaci­ adásvétele­esetén­ is,­ha­az­ ellenérték­ kifizetése­ a­ tulajdonosváltástól­ eltérő­időpontban­történik.­Az­eredményszemléletű­szám-bavétel­szektortól,­intézményfajtától­függetlenül­érvé-nyesül­a­nemzeti­számlákban,­azonban­nem­feltétlenül­azonos­az­üzleti­számvitel­módszerével.­A­statisztiká-ban­az­eredményszemléletű­elszámolásnak­nem­célja­az­“eredmény”­teljes­körű­simítása,­így­az­egyszeri­ese-mények­(rendkívüli­tételek,­például­tőketranszferrel­járó­átvállalások­és­elengedések)­hatásának­ időbeli­szétterítése­általában­nem­valósul­meg­a­statisztiká-ban.­ A­ kamatok­ eredményszemléletű­ elszámolását­a­következő­bekezdés­mutatja­be.

kAMATozó insTruMEnTuMok BruTTó BEMuTATásA

A­kamatot,­mint­tulajdonosi­ jövedelmet­eredmény-szemléletben­kell­elszámolni­a­nemzeti­számlákban.­Az­időszakra­járó,­de­még­ki­nem­fizetett­kamatjöve-delem­miatt­a­hitelezőnek­követelése­halmozódik­fel­az­adóssal­szemben­(az­adósnak­ugyanekkora­kötele-zettsége­keletkezik).­A­kamatszámítás­során­a­statisz-tika­az­“adós­szemléletet”­követi,­azaz­a­kibocsátáskor­meghatározott­ feltételek­szerint­ számítja­a­ jövedel-met­(névleges,­kuponos­kamattal,­illetve­kibocsátási­diszkonttal/prémiummal).­A­nemzetközi­módszertani­kézikönyvek­ajánlása­szerint­a­felhalmozott­kamatot­a­kamatjövedelmet­szolgáltató­(kamatozó)­instrumen-tumok­állományához­kell­hozzáírni,­szemben­az­üzle-ti­számviteli­szabályokkal,­melyek­esetleg­az­ időbeli­elhatárolások­közé­helyezik­az­elhatárolt­kamatokat.­A­hazai­pénzügyi­számlákban­tehát­a­ lekötött­beté-tek­és­a­hitelek­piaci­értéke­a­névértéket­(szerződés­szerint­visszafizetendő­összeget)­és­a­felhalmozott­ka-matot,­a­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­piaci­értéke­a­nettó­piaci­értéket­és­a­felhalmozott­kamatot­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201420

(azaz­a­bruttó­piaci­értéket)­tartalmazza.­A­befektetési­jegyek­(jövedelemnek­tekintett),­illetve­a­biztosítás-technikai­tartalékok­(egyéb­tulajdonosi­jövedelemnek­tekintett)­még­ki­nem­fizetett­tulajdonosi­jövedelmei­szintén­ezen­instrumentumok­állományában­halmo-zódnak.­Az­értékpapírok­bruttó­piaci­értéken­történő­bemutatása­terén­összhang­van­a­pénzügyi­számlák­és­a­jegybanki­értékpapír-statisztika­termékei­között.­A­hi-telek­és­betétek­azonban­az­elhatárolt­kamatok­figye-lembevétele­miatt­magasabb­összeggel­szerepelnek­a­pénzügyi­számlákban,­mint­a­monetáris­mérlegekben­vagy­a­hazai­számviteli­beszámolókban.

iNtézMéNyi elv és főtevékeNység szErinTi szEkTorizáció

A­nemzeti­számlák­alapegysége­a­gazdasági­alanyok­számbavételekor­az­intézményi­egység­(vállalat,­non-profit­intézmény,­költségvetési­szerv,­alap,­háztartás,­egyéb­szervezet).­Az­intézményi­egység­önállóan­gaz-dálkodó,­önálló­nyilvántartással,­elszámolással­rendel-kező­gazdasági­szereplő.­A­nemzetiszámla-statisztika­a­gazdasági­szereplőket­viselkedésük,­a­gazdaságban­betöltött­szerepük­alapján­szektorokba­sorolja.­A­be-sorolás­ intézményi­ egységenként,­ azok­ főtevékeny-ségének­ figyelembevételével­ történik.­ A­ többféle­tevékenységet­ végző­ szervezet­ főtevékenysége­ az­a­ tevékenység,­ amelyből­ a­ legnagyobb­ árbevétele­származik.­Az­intézményi­egységek­szétvágására,­a­ré-szek­külön­szektorokba­sorolására­csak­igen­indokolt­esetekben­ van­ lehetőség.­ Például­ egy­ vállalat­más­országban­működő­fióktelepe­önálló­intézményi­egy-ségnek­számít.­Önálló­intézményi­egységet­(képzetes­vállalatot)­hoz­létre­a­statisztika­a­külföldiek­tulajdoná-ban­lévő­rezidens­ingatlanokra,­vagy­az­Európai­Unió­nevében­végzett­mezőgazdasági­intervencióra­is.

Eszközök és köTElEzETTségEk egyezése (közös adatforrás választása)

A­nemzeti­számlák­módszertani­kézikönyvei­(SNA,­ESA)­nem­térnek­ki­arra,­hogy­a­statisztikát­milyen­adatfor-rásokból,­milyen­módon­kell­összeállítani.­A­legtöbb­országban­szektoronként,­saját­(a­szektortól­gyűjtött)­adatforrásból­készítik­el­a­számlákat,­majd­az­adatok­közötti­eltéréseket­(vagy­azok­egy­részét)­a­leggyen-gébb­minőségben­lefedett­szektornál,­ illetve­ instru-mentumnál­kiküszöbölik­(kiegyensúlyozási­folyamat).­A­ hazai­ gyakorlatban­ pénzügyi­ számlák­ oly­módon­készülnek,­ hogy­ ugyanaz az adat­ kerül­ egy­ adott­instrumentumnál­az­adós­szektor­kötelezettségei­és­

a­hitelező­szektor­pénzügyi­eszközei­közé.­A­különféle­szektoroknál­megjelenő­adatok­tehát­nem­függetlenek­egymástól,­hanem­az­egyes­instrumentumok­szintjén­közös­adatforrásból­származnak,­abból,­amely­az­érin-tett­két­szektor­ (adós,­hitelező)­vagy­külső­szereplő­(pénzügyi­közvetítő)­adatai­közül­–­a­statisztikában­fel-állított­adatforrás-hierarchia­alapján­–­megbízhatóbb­adatforrásnak­számít.­Ez­a­módszer­biztosítja,­hogy­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­egyezőségére­vonatkozó­módszertani­szabály­a­gyakorlatban­is­telje-süljön­a­nemzetgazdaságban.­A­különféle­adatforrások­ütköztetése­és­az­azok­között­való­választás­általában­nem­a­pénzügyi­számlák­összeállítása­során­(nem­egy­kiegyensúlyozási­ folyamat­ részeként)­ történik­meg,­hanem­a­pénzügyi­számlákba­már­csak­a­kiválasztott­(hosszabb­távon­is­stabil,­jó­minőségű)­adatforrás­ada-tai­kerülnek­be.

álloMányok és álloMányválTozások összEFüggésEi

A­pénzügyi­számlák­a­pénzügyi­instrumentumok­nyitó-­és­záróállományait­és­az­állományváltozások­összete-vőit­mutatják­be.­Az­állományok­(mérlegek)­a­pénzügyi­vagyon­értékét­ jelenítik­meg­egy­adott­ időpontban­(negyedév­vagy­év­végén),­míg­az­állományváltozá-sok­valamely­időszakra­(negyedévre,­évre)­vonatko-zó­ folyamatokat­ tükröznek­ (forgalmi­adatok).­Az­ál-lományváltozások­3­csoportját­különböztetjük­meg:­a­tranzakciókat,­az­átértékelődéseket­és­az­egyéb­vo-lumenváltozásokat.­A­tranzakciók­olyan­forgalmi­(flow)­adatok,­amelyek­a­pénzügyi­instrumentumok­keletke-zéséből,­megszűnéséből,­adásvételéből­vagy­transzfer-ből­származnak.­Ezek­az­állományváltozások­az­érintett­gazdasági­szereplők­kölcsönös­egyetértésével­létrejövő­gazdasági­eseményeket­ írnak­le.­Az­átértékelődések olyan­állományváltozások,­amelyek­a­pénzügyi­instru-mentumok­árának­megváltozásából­(a­piaci­környezet­megváltozásából)­származnak.­Az­egyéb volumenválto-zások­pedig­olyan­állományváltozások,­amelyek­nem­gazdasági,­hanem­technikai­okokból­következnek­be.

Minden­pénzügyi­ instrumentumra­ igaz­a­következő­alapvető­összefüggés:­

nyitó­állomány­+­tranzakció­+­átértékelődés­+­egyéb­volumenváltozás­=­záró­állomány

Az­állományváltozások­összetevői­között­kitüntetett­szerepük­van­a­tranzakcióknak,­mert­ezek­azok­a­gaz-dasági­ események,­ amelyeket­ a­ gazdasági­ alanyok­

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 21

közvetlenül­befolyásolnak.­A­nemzeti­számlák­ folyó­és­tőke­számláiban­is­tranzakciók­jelennek­meg,­tehát­a­termelés,­a­jövedelem,­a­fogyasztás­és­a­beruházás­kategóriáiból­ is­ ki­ van­ zárva­az­ átértékelődés­és­ az­egyéb­volumenváltozás.

EgyEnlEgMuTATók A pénzügyi száMlákBAn

A­pénzügyi­számlákban­a­pénzügyi­eszközök­és­a­köte-lezettségek­azonos­nagysága­biztosítja,­hogy­az­azok­különbségeként­számított­egyenlegmutatók­összege­a­gazdaságban­nullát­adjon.­(A­gazdasági­kapcsolatok­teljes­körűségét­a­nemzeti­számlákban­a­külföld­szek-tor­figyelembevétele­teremti­meg.)­A­pénzügyi­számlák­mérlegeiben­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­mellett­ezek­különbsége,­a­nettó pénzügyi vagyon­is­megjelenik.­A­nettó­pénzügyi­vagyon­mutatja­egy­szek-tor­“külső­pénzügyi­pozícióját”,­nettó­tartozásait­vagy­hitelnyújtói­helyzetét.­természetesen­a­nettó­pénzügyi­vagyon­változása­is­három­részre­bontható:­tranzakci-óból,­átértékelődésből­és­egyéb­volumenváltozásból­származó­állományváltozásra.­A­nettó­pénzügyi­vagyon­tranzakcióból­eredő­változása­megegyezik­a­szűkebb­értelemben­vett­pénzügyi­számla­egyenlegével,­a­nettó finanszírozási képességgel.­Az­átértékelődésből­illetve­egyéb­volumenváltozásból­származó­nettó­pénzügyi­vagyon­változása­megegyezik­az­átértékelődési­és­az­egyéb­volumenváltozás­számla­pénzügyi­instrumentu-maira­számított­egyenlegével.

konszolidálT és nEM konszolidálT MuTATók

A­nemzeti­számlákban­alapvetően­a­bruttó elszámolás elvét­kell­alkalmazni.­Ez­a­pénzügyi­számlák­esetében­azt­jelenti,­hogy­a­gazdasági­szereplők­minden­követe-lését­és­tartozását­figyelembe­kell­venni,­attól­függet-lenül,­hogy­azok­az­adott­csoporton­belüli­vagy­kívüli­kapcsolatot­jelentenek.­A­pénzügyi­számlák­legkisebb­egységei­az­intézmények (vállalatok,­költségvetési­in-tézmények,­ háztartások,­ alapok,­ egyéb­ intézményi­egységek).­ Intézményi­ egységek­ szintjén­ az­ adatok­mindig­„konszolidáltak”,­valamely­szervezet­önmagával­szembeni­követelése,­kötelezettsége­nem­értelmezett­a­statisztikában.­(Ennek­megfelelően­a­kibocsátó­által­visszavásárolt­saját­részvények­vagy­kötvények­például­nem­szerepelnek­a­pénzügyi­számlákban.)­A­konszo-lidálatlan­és­konszolidált­adatok­közötti­különbség­az­intézményi­egységekből­képzett­csoportok­(szektorok)­szintjén­jelentkezik.­A­csoporton­belüli­pénzügyi­kap-csolatok­kiszűrése­–­a­konszolidáció­–­akkor­hasznos,­

ha­egy­adott­csoport­(mondjuk­szektor)­külső­pénzügyi­kapcsolatait,­vagy­azok­változását­kívánjuk­bemutatni.­A­hazai­pénzügyi­számlákban­a­háztartások­és­a­ház-tartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­adatai­mindig­(még­a­nem­konszolidált­táblákban­is)­konszolidáltak,­mert­e­két­szektor­számlái­kizárólag­külső­adatforrá-sokból­(partneradatokból)­állnak­elő,­így­a­szektoron­belüli­kapcsolatok­nem­ismertek.­Lényegéből­adódóan­mindig­konszolidált­a­külföld­és­a­központi­bank­(MNB)­szektor­is.

nEgyEdévEs és évEs száMlák összhAngjA

A­legtöbb­országban­sokáig­csak­éves­nemzetiszámla-statisztika­létezett,­a­negyedéves­számlák­külön­sta-tisztikai­területként,­később­jelentek­meg.­Rendszerint­a­negyedéves­számlák­más­adatforrásokra­épülnek,­több­becslést­tartalmaznak,­és­utólag,­az­éves­szám-lákhoz­korrigálva­nyerik­el­végleges­állapotukat.­Ma-gyarországon­negyedéves­pénzügyi­számlák­készülnek,­és­ez­a­statisztika­az­alapja­az­éves­számoknak­is.­Így­a­negyedéves­és­éves­adatok­összhangja­mindenkor­biztosított.­A­negyedéves­ statisztika­adatforrásai­és­becslési­módszerei­lehetővé­teszik,­hogy­már­az­első­adatközléskor­teljes­körű­és­közel­végleges­éves­ada-tokkal­rendelkezzünk.­A­magyar­pénzügyi­számlák­leg-több­terméke­negyedéves­táblázatokból­áll,­melyekből­az­éves­adatok­egyszerűen­kinyerhetők.­Az­éves­(év­végi)­ állományok­ (pénzügyi­ eszközök,­ kötelezettsé-gek­állománya,­nettó­pénzügyi­vagyon)­az­év­utolsó­negyedévének­állományi­adatával­egyeznek,­az­éves­forgalmak­(tranzakciók,­átértékelődések,­nettó­finan-szírozási­képesség)­pedig­a­négy­negyedév­megfelelő­forgalmi­adatának­összegeként­adódnak.

folyaMatos adatrevízió, időBeli konziszTEnciA

A­nemzetiszámla-statisztika­lényege,­hogy­térben­és­időben­összehasonlítható,­naprakész­állapotú­adathal-mazt­szolgáltasson­a­felhasználók­számára.­A­térbeni­(országok,­területek­közötti)­konzisztenciát­a­nemzet-közi­módszertani­szabványok­követése,­az­időbeni­kon-zisztenciát­pedig­egyrészt­a­szabványok­viszonylagos­állandósága,­másrészt­a­módszertani­vagy­technikai­törések­megfelelő­kezelése­biztosítja.­A­hazai­pénz-ügyiszámla-statisztikában­alapelv,­hogy­a­termékekben­megjelenő­idősoroknak­az­adatok­legfrissebb­állapo-tát­kell­tükrözniük­és­tartalmukban­konzisztenseknek­kell­ lenniük.­A­statisztika­folyamatosan­bővül,­ fejlő-dik,­új­adatforrások,­új­becslési­módszerek­épülnek­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201422

be­az­adatfeldolgozás,­adatösszeállítás­rendszerébe.­A­ pénzügyi­ számlák­ készítőinek­ fontos­ törekvése,­hogy­minden­újítás,­változás­–­akár­becslések­útján­is­–­visszavezetésre­kerüljön­az­idősorokon.­Ez­rendkívüli­(előre­nem­tervezett)­adatrevízió­keretében­történik,­és­akár­5–10­év­adatait­is­érintheti.­A­tárgyév­és­az­azt­megelőző­két­naptári­év­adatai­bármely­adatközlés-kor­változhatnak­az­adatforrások­módosulása,­illetve­

a­gazdasági­események­tartalmának­tisztázása,­elszá-molásuk­pontosítása­miatt.­tervezett­revíziók­történ-nek­ a­ fizetésimérleg-statisztika­ meghirdetett­ adat-felülvizsgálataihoz­ kapcsolódóan,­ az­ EdP-jelentések­összeállításakor,­illetve­a­számviteli­éves­beszámolók­és­a­társasági­adóbevallások­rendelkezésre­állása­ide-jén.­A­jegybanki­statisztikákra­vonatkozó­revíziós­poli-tikák­az­MNB­honlapján­érhetők­el.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 23

1.4. A gazdasági szektorok tartalma

Az intézményi egységek­a­nemzeti­számlák­legkisebb­építőelemei,­ olyan­ gazdasági­ szereplők,­ amelyek­eszközöket­birtokolnak,­ kötelezettségeket­ vállalnak,­gazdasági­ tevékenységük­ során­más­ gazdasági­ sze-replőkkel­tranzakcióba­ lépnek­és­rájuk­vonatkozóan­önálló­elszámolás­készíthető.­Az­intézményi­egységek­csoportosítása­egyrészt­területi­elven­alapul­(rezidens­és­nem­rezidens),­másrészt­a­rezidenseket­gazdasági­viselkedésük­és­jellegzetességeik­alapján­szektorokba­sorolja­a­módszertan.­A­rezidensek­közgazdasági­ér-dekének­központja­az­adott­ország­területén­van,­míg­a­nem­rezidenseké­az­adott­ország­területén­kívül.­

rEzidEns szEkTorok A pénzügyi száMlákBAn

A­ rezidens­ gazdasági­ szereplőket­ a­ következő­öt­ fő­szektorba­ sorolja­ be­ a­ nemzeti­ számlák­ statisztika­(zárójelben­a­statisztikában­alkalmazott­kódjuk):­nem­pénzügyi­vállalatok­(S.11),­pénzügyi­vállalatok­(S.12),­államháztartás­(S.13),­háztartások­(S.14),­háztartáso-kat­segítő­nonprofit­intézmények­(S.15).­A­szektorbe-sorolás­hazai­felelőse,­a­Központi­Statisztikai­Hivatal­

az­intézmények­szektorális­elkülönítését­az­MNB­köz-reműködésével­végzi,­különös­hangsúllyal­az­állam-háztartásba­ (kormányzati­ szektorba)­ és­ a­ pénzügyi­szektorba­sorolandó­intézmények­körében.­

Az­intézményi­egységek­gazdasági­szektorokba­sorolá-sa,­a­különféle­szektorok­elkülönítése­többlépcsős­fo-lyamattal­történik­(1-9.­ábra).­Elsőként­az­kerül­megál-lapításra,­hogy­a­rezidens­gazdasági­alany­háztartás-e.­A háztartások­szektora­elsősorban­természetes­szemé-lyeket­foglal­magába,­ezek­a­személyek­főként­az­áruk­és­szolgáltatások­végső­fogyasztóiként­és­a­munkaerő­kínálóiként­ jelennek­meg.­A­háztartások­szektorába­tartoznak­ az­ önálló­ vállalkozók­ (egyéni­ vállalkozók)­is,­mivel­ezek­gazdasági­viselkedése­ (döntéshozata-la,­ gazdálkodása)­ nem­ különíthető­ el­ a­ vállalkozást­üzemeltető­magánháztartásokétól.­Szintén­a­szektor­részét­képezik­azok­a­személyek­vagy­csoportok,­akik­kizárólag­saját­ felhasználásra­ termelnek­ javakat­és/vagy­nyújtanak­szolgáltatásokat.

A­ következő­ lépésben­ azok­ az­ intézményi­ egysé-gek,­ amelyek­ nem­ kategorizálhatóak­ a­ háztartások­

1-9. ábraAz intézményi egységek szektorba sorolásának folyamata

Az intézményi egység rezidens? Külföld

HáztartásHáztartás?

Piaci termelő?

Kormányzati irányításalatt áll?

Pénzügyi szolgáltatástnyújt?

Non-profit intézmények

Államháztartás Nem pénzügyi vállalat

Pénzügyi vállalat

Igen

IgenIgen

Igen Nem

Nem

Nem Igen

Nem

Nem

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201424

szektorába,­szétválasztásra­kerülnek­aszerint,­hogy­pi-aci termelő tevékenységet­folytatnak-e­vagy­sem.­Piaci­termelőnek­számít­az­a­szervezet,­amely­az­általa­meg-termelt­javak­és­szolgáltatások­többségét­olyan­áron­értékesíti,­amely­hatással­van­az­adott­piacon­a­kínált­és­keresett­termékek­(és­szolgáltatások)­volumenére.­(Egyszerűsítve­a­módszertan­nem­tekinti­piaci­terme-lőnek­azt­a­szervezetet,­amelynek­árbevétele­hosszabb­távon­(tartósan)­nem­fedezi­a­működési­kiadások­50­százalékát.)­ A­ piaci­ termelők­ a­ pénzügyi­ és­ a­ nem­pénzügyi­ vállalatok­ szektorát­ alkotják.­ A­ nem­ piaci­termelők­a­kormányzati­befolyás­mértékétől­függően­kerülnek­besorolásra­a­háztartásokat­segítő­non-profit­intézmények­vagy­az­államháztartás­szektorába.­

A­piaci­termelő­vállalatok­közül­pénzügyi vállalatnak tekintjük­azokat­az­intézményeket,­amelyek­elsősorban­pénzügyi­közvetítő­és/vagy­kiegészítő­tevékenységet­végeznek,­ pénzügyi­ szolgáltatásokat­ nyújtanak.­ Ide­tartoznak­azok­a­non-profit­intézmények­is,­amelyek­pénzügyi­szolgáltatók­tevékenységét­segítik.­Jellemző-en­felügyeleti­nyilvántartásba­vett,­üzletvitelszerűen­pénzügyi­közvetítő­tevékenységet­végző­hitelintézetek,­biztosítók,­befektetési­alapok,­alapkezelők,­lízingcégek,­brókercégek,­ nyugdíjpénztárak,­ egészségpénztárak,­garanciavállaló­ szervezetek­ alkotják­ ezt­ a­ szektort.­(A­szektorba­tartozó­intézményi­egységek­naprakész­statisztikai­listáját­az­MNB­közzéteszi­honlapján­a­sta-tisztikai­ adatszolgáltatók­ tájékoztatása,­ partnereik­szektorbesorolása­céljából.)­

A nem pénzügyi vállalatok­azok­a­nyereségérdekelt-ségű­gazdálkodási­egységek,­amelyek­piaci­nem­pénz-ügyi­szolgáltatásokat­és­árukat­állítanak­elő.­Ide­tartoz-nak­a­termelő­vagy­szolgáltató­vállalkozások­mellett­a­társasházak­és­a­nem­pénzügyi­vállalatokat­segítő­nonprofit­intézmények­(például­kamarák,­szakmai­szö-vetségek)­is.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­szektorában­tartjuk­nyilván­továbbá­azokat­a­képzetes vállalatokat,­amelyeket­módszertani­okok­miatt­tekint­intézményi­egységeknek­a­statisztika;­ ilyenek­a­külföldiek­hazai­ingatlan-befektetéseire­létrehozott­képzetes­vállalatok,­valamint­az­Európai­Unió­nevében­mezőgazdasági­ter-mékeket­felvásárló­intervenciós­szervezet­is.­

A pénzügyi száMlákBAn MegjeleNő alszektorok

A­mélyebb­elemzés­ lehetősége­érdekében­az­adat-forrásokkal­ legjobban­ ellátott­ pénzügyi­ vállalati­ és­államháztartási­szektort­további­alszektorokra­bontja­a­statisztika.­

A pénzügyi vállalatok­az­alábbi­alszektorokra­tagolód-nak:­–­­központi­bank­(S.121),­–­­hitelintézetek­(S.122),­–­­pénzpiaci­befektetési­alapok­(S.123),­–­­nem­pénzpiaci­befektetési­alapok­(S.124),­–­­egyéb­ pénzügyi­ közvetítő­ tevékenységet­ végzők­(S.125),­

–­­pénzügyi­kiegészítő­tevékenységet­végzők­(S.126),­–­­zártkörű­pénzügyi­közvetítők­(S.127),­–­­biztosítók­(S.128)­és­–­­nyugdíjpénztárak­(S.129).­­

A­ pénzügyi­ vállalati­ szektor­ intézményei­ az­ általuk­nyújtott­pénzügyi­szolgáltatás­jellege­szerint­alapve-tően­három­csoportba­sorolhatók:­pénzügyi­közvetí-tő,­pénzügyi­kiegészítő­és­az­előzőekbe­nem­tartozó,­egyéb­ pénzügyi­ szolgáltatást­ nyújtó­ intézmények.­A­pénzügyi­közvetítés­olyan­tevékenység,­amely­során­az­intézményi­egységek­piaci­tranzakciókon­keresztül­saját­számlára­szereznek­pénzügyi­eszközöket­és­vál-lalnak­kötelezettségeket.­A­közvetítést­végző­vállalatok­saját­mérlegükben­alakítják­és/vagy­csoportosítják­át­a­megszerzett­ pénzügyi­ eszközöket­ és­ vállalt­ köte-lezettségeket.­ A­ pénzügyi­ kiegészítő­ tevékenységet­folytató­vállalatok­a­pénzügyi­közvetítő­tevékenységet­úgy­segítik,­hogy­a­pénzügyi­közvetítés­körülménye-it,­feltételeit­biztosítják,­miközben­a­pénzügyi­tranz-akciókban­közvetlenül­nem­vesznek­részt­(azok­nem­érintik­közvetlenül­a­mérlegüket).­Az­egyéb­pénzügyi­tevékenységet­végző­vállalatok­csoportjába­azok­az­intézmények­tartoznak,­amelyek­pénzügyi­szolgálta-tásokat­csak­szűk­körben,­például­vállalatcsoporton­belül­ nyújtanak.­ A­ pénzügyiszámla-statisztikában­a­ pénzügyi­ kiegészítő­ tevékenységet­ végző­ (S.126)­és­az­egyéb­pénzügyi­vállalati­ intézménykör­ (S.127)­különálló­alszektorok,­míg­a­pénzügyi­közvetítők­cso-portját­ hét­ alszektor­ alkotja.­A­pénzügyi­ közvetítők­monetáris­és­nem­monetáris­pénzügyi­intézményekre­oszthatók.­A­monetáris­intézmények­csoportját­alkot-ják­a­központi­bank­(S.121)­és­a­rezidens­hitelintéze-tek­(S.122),­valamint­a­pénzpiaci­befektetési­alapok­(S.123).­ Közgazdasági­ értelemben­azok­ az­ intézmé-nyek­tartoznak­ebbe­a­képzett­kategóriába,­amelyek­képesek­pénzteremtésre.­A­nem­monetáris­pénzügyi­közvetítők­körébe­tartoznak­a­nem­pénzpiaci­befek-tetési­alapok­(S.124),­az­egyéb­pénzügyi­közvetítést­végző­vállalatok­(S.125),­valamint­a­biztosítók­(S.128)­és­a­pénztárak­(S.129).­­

A központi bank­ (S.121)­ az­ adott­ ország­ monetá-ris­ hatósága­ (esetünkben­ az­ MNB),­ amely­ felelős­

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 25

a­fizetőeszköz­kibocsátásáért,­értékének­fenntartásá-ért­és­a­nemzetközi­tartalékok­kezeléséért.­Általában­számlát­vezet­a­kereskedelmi­bankoknak­és­a­kormány-zatnak.­ Ezen­ funkcióinak­ megfelelően­ mérlegének­forrás­oldalán­a­készpénz­és­a­betétek­dominálnak,­eszközei­között­pedig­az­értékpapírok.

A hitelintézetek­(S.122)­azok­a­központi­bankon­kívüli­monetáris­ pénzügyi­ intézmények,­ amelyek­ a­ pénz-ügyi­közvetítésben­betétek­és/vagy­betétet­helyette-sítő­eszközök­elfogadásával,­valamint­saját­kockázatra­történő­hitelnyújtás­és/vagy­értékpapír-befektetés­ré-vén­vesznek­részt.­Az­alszektorba­tartoznak­a­bankok,­szakosított­hitelintézetek,­szövetkezeti­hitelintézetek,­lakástakarék-pénztárak,­hitelintézeti­fióktelepek.­

A pénzpiaci befektetési alapok­(S.123)­olyan­intézmé-nyi­egységek,­amelyek­betétet­helyettesítő­eszközként­befektetési­jegyeket­bocsátanak­ki,­és­saját­kockázat-ra­elsődlegesen­pénzpiaci­befektetési­jegyekbe,­rövid­lejáratú­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírokba­és­betétekbe­fektetnek­be.

A nem pénzpiaci befektetési alapok­(S.124)­mint­intéz-ményi­egységek­olyan­befektetési­jegyeket­bocsátnak­ki­–­ellentétben­a­pénzpiaci­alapokkal­–,­amelyek­nem­tekinthetőek­betétek­közeli­helyettesítőjének,­befekte-téseik­irányultsága­pedig­jellemzően­hosszabb­lejáratú­pénzügyi­eszközök­és­reáleszközök­(általában­ingatlan).

Az egyéb pénzügyi közvetítők­(S.125)­azokat­a­(nem­monetáris)­pénzügyi­vállalatokat­foglalják­magukban,­amelyek­részt­vesznek­az­üzletszerű­pénzügyi­közve-títésben,­de­kötelezettségeik­nem­befektetési­jegyek,­betétek­vagy­biztosítási­díjtartalékok.­Az­alszektor­jel-lemzően­hosszú­ lejáratú­finanszírozással­ foglalkozó,­hitelnyújtó,­ illetve­értékpapírokba­ fektető­ intézmé-nyeket­tartalmaz,­melyek­ forrásaikat­ is­hitelek­vagy­értékpapírok­formájában­gyűjtik.­Elsősorban­pénzügyi­és­befektetési­vállalkozások,­tőzsdei­befektető­társa-ságok,­illetve­értékpapír-kibocsátók­tartoznak­ebbe­az­alszektorba,­továbbá­a­szektor­részét­képezi­a­diákhi-tel­Központ­Zrt.­ is.­Gyakorlati­okokból­a­befektetési­alapkezelőket­is­ebben­az­alszektorban­tartjuk­nyilván.

A pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalko-zások­(S.126)­olyan­pénzügyi­vállalatok,­amelyek­köz-vetlenül­nem­vesznek­részt­a­pénzügyi­közvetítésben,­de­tevékenységükkel­elősegítik­azt.­Ilyen­intézmények­tipikusan­a­tőzsdék­és­elszámolóházak­(a­hitelintéze-ti­elszámolóház­kivételével),­illetve­az­értékpapír-bi-zományosok,­betétbiztosítási,­ befektetésvédelmi­és­

intézményvédelmi­alapok,­illetve­egyéb­pénzügyi­ki-egészítő­szolgáltatást­végző­intézmények.­Ide­tartoz-nak­azok­a­nonprofit­intézmények­is,­amelyek­a­pénz-ügyi­ vállalatok­ tevékenységét­ összehangolják­ vagy­garantálják­(például­kamarák,­szakmai­szövetségek).

A zártkörű pénzügyi közvetítők­(S.127)­olyan­sajátos­céllal­ létrehozott­pénzügyi­ vállalatok,­ amelyek­ sem­pénzügyi­közvetítő,­sem­pénzügyi­kiegészítő­szolgál-tatást­nem­nyújtanak.­Pénzügyi­tevékenységet­nyílt­pi-acon­nem,­csak­szűk­körben­(többnyire­vállalatcsopor-ton­belül)­folytatnak,­reálgazdasági­kötődésük­nincs.­Alapvetően­vagyonkezelési­(holding)­vagy­csoportfi-nanszírozó­tevékenységet­végző­gazdasági­társaságok­alkotják­ezt­az­alszektort.­Az­érintett­vállalatok­jellem-ző­eszközei­és­kötelezettségei­a­hitelek­és­a­tulajdonosi­részesedések­(nem­tőzsdei­részvények­és­üzletrészek).­(A­zártkörű­pénzügyi­közvetítőkről­a­2.6.­alfejezet­nyújt­részletes­tájékoztatást.)­

A biztosítók­alszektor­(S.128)­magában­foglalja­mind-azokat­a­pénzügyi­vállalatokat,­amelyek­fő­tevékeny-sége­a­kockázatok­megosztásának­formájában­meg-valósuló­pénzközvetítés,­ főként­közvetlen­biztosítás­vagy­viszontbiztosítás­formájában.­A­biztosítók­által­nyújtott­szolgáltatások­egyéni­vagy­csoportos­élet-­és­nem­életbiztosítás­(káreseményhez­kapcsolódó­biztosí-tás),­valamint­viszontbiztosítás­más­biztosítók­részére.­Az­alszektorba­sorolt­biztosító­társaságok­és­egyesü-letek­ jellemző­ tartozásai­ a­ biztosítási­ díjtartalékok,­amelyeket­elsősorban­értékpapírokba­fektetnek­be.

A nyugdíjpénztárak (S.129)­ a­ biztosított­ személyek­társadalmi­ kockázatainak­ és­ szükségleteinek­ meg-osztásában­ vesznek­ részt:­ időskori­ öngondoskodás­könnyítését­szolgáló­nyugdíjszerű­jövedelmet­biztosí-tanak,­illetve­segítik­az­egészségmegőrzés­és­gyógyí-tás­céljából­ történő­előtakarékoskodást.­A­biztosító­intézményekhez­hasonlóan­hosszú­ (általában­10­év­feletti)­ lejáratú­kötelezettségeket­vállalnak­és­bizto-sítás-típusú­ szolgáltatásokat­ nyújtanak;­ tartozásaik­nyugdíjpénztári­ tartalékok,­ amelyeket­ értékpapír-portfóliókba­ fektetnek­be.­ Ide­ tartozó­ intézmények­a­magánnyugdíjpénztárak,­önkéntes­kölcsönös­nyug-díj-,­egészség-­és­önsegélyező­pénztárak.­

Az államháztartás (kormányzati­ szektor)­ a­ hazai­kormányzati­ struktúrának­ megfelelően­ az­ alábbi­alszektorokra­tagolódik:­–­­központi­kormányzat­(S.1311),­–­­helyi­önkormányzatok­(S.1313)­és­–­­társadalombiztosítási­alapok­(S.1314).­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201426

A­ központi­ kormányzat­ a­ központi­ államigazgatást­és­intézményeit­foglalja­magába.­Ide­tartoznak­azok­a­nonprofit­intézmények­is,­amelyeket­a­központi­kor-mányzat­finanszíroz­és­irányít.­Itt­találhatók­továbbá­azok­a­központi­kormányzat­tulajdonában­levő­válla-latok,­amelyek­nem­piaci­termelő­tevékenységet­foly-tatnak­a­ jövedelmek­újraelosztása,­egyes­nem­piaci­szolgáltatások­nyújtása,­vagy­az­állami­vagyon­kezelé-se­terén.­A­helyi­önkormányzatok­alszektor­a­megyei,­települési­ és­ kisebbségi­ önkormányzatokat­ és­ azok­intézményeit­(költségvetési­szerveit)­tartalmazza.­Ide­tartoznak­azok­a­vállalatok­és­nonprofit­szervezetek­is,­amelyeket­elsősorban­a­helyi­önkormányzatok­finan-szíroznak,­és­amelyek­felett­a­helyi­önkormányzatok­gyakorolják­az­irányítást.­Az­államháztartásba­tartozó­vállalatok­és­nonprofit­szervezetek­körét­a­Központi­Statisztikai­Hivatal­vezetése­alatt­álló,­az­államháztar-tási­statisztikákkal­foglalkozó­munkacsoport­állapítja­

meg.­(Az­államháztartásba­sorolt­gazdasági­társasá-gok­és­nonprofit­szervezetek­listáját­az­MNB­szintén­közzéteszi­honlapján­a­statisztikai­adatszolgáltatók­tá-jékoztatása­céljából.)­A­társadalombiztosítási­alapok­a­ kötelező,­ állami­ szervezésű­ társadalombiztosítást­(egészség-­és­nyugdíjbiztosítást)­és­azok­intézményeit­ ölelik­föl.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények­(S.15)­olyan­nem­piaci­ szolgáltatásokat­és­árukat­előállító­egységek­(társadalmi­szervezetek),­amelyek­nem­áll-nak­állami­vagy­vállalati­irányítás­alatt.­Ebbe­a­szektor-ba­kerülnek­a­pártok,­az­egyházak,­a­legtöbb­alapítvány­és­egyesület.­Nonprofit­intézmények­tartoznak­a­nem­pénzügyi­vállalatok,­a­pénzügyi­vállalatok,­illetve­az­ál-lamháztartás­szektorába­is,­önálló­főszektorként­azon-ban­csak­a­háztartásokat­segítő­szervezetek­jelennek­meg­a­statisztikában.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 27

1.5. A pénzügyi számlák instrumentumai

A­pénzügyi­ instrumentumok­ (a­monetáris­arany­ki-vételével)­ olyan­ aktívák,­ amelyek­ egyben­ valamely­más­gazdasági­alany­tartozásai­ is,­ így­az­egy­ instru-mentumhoz­kapcsolódó­gazdasági­események­hatása­mindkét­szereplő­mérlegében­megjelenik,­egyiküknél­az­eszközök­között,­másikuknál­a­kötelezettségek­kö-zött.­Ennek­megfelelően­a­pénzügyiszámla-statisztika­építőeleme­a­pénzügyi­instrumentum,­amely­mindig­két­intézményi­egységet­köt­össze,­ezáltal­a­gazdasági­szektorok­ közötti­finanszírozási­ kapcsolatokat­ teljes­körűen­képes­bemutatni.­A­pénzügyiszámla-statisztika­a­nemzetgazdaság­vagy­valamely­részének­(szektorá-nak,­alszektorának)­pénzügyi­vagyonát­nyolc­fő­instru-mentumkategóriába­sorolja,­ezeken­belül­pedig­össze-sen­tizenkilenc­instrumentumfajtát­különböztet­meg:

Monetáris arany és SDR (AF.1)­Monetáris­arany­(AF.11)­SdR­(AF.12)

Készpénz és betétek (AF.2)­Készpénz­(AF.21)­Folyószámla­betétek­(AF.22)­Egyéb­betétek­(AF.29)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (AF.3)­Rövid­lejáratú­értékpapírok­(AF.31)­Hosszú­lejáratú­értékpapírok­(AF.32)

Hitelek (AF.4)­Rövid­lejáratú­hitelek­(AF.41)­Hosszú­lejáratú­hitelek­(AF.42)

Részvények és részesedések (AF.5)­tőzsdei­részvények­(AF.511)­Nem­tőzsdei­részvények­(AF.512)­Egyéb­tulajdonosi­részesedések­(AF.519)­Befektetési­jegyek­(AF.52)

Biztosítástechnikai tartalékok (AF.6)­(Biztosítási,­nyug-díj-­ és­ szabványosított­ garanciák­ lehívására­ képzett­tartalékok)

­Nem­életbiztosítási­díjtartartalékok­(AF.61)­Életbiztosítási­díjtartalékok­(AF.62)­Nyugdíjpénztári­díjtartalékok­(AF.63)­Szabványosított­garanciák­(AF.66)

Pénzügyi derivatívák (AF.7)Egyéb követelések/Egyéb kötelezettségek (AF.8)

­Kereskedelmi­hitelek­és­előlegek­(AF.81)­Egyéb­(AF.89).

A­ statisztika­ alapvetően­ a­ számvitelben­ is­ ismert­instrumentumtípusokat­ használja,­ világszinten­ egy-séges­tartalommal.­Az­instrumentumok­likviditás­és­forgathatóság­szerinti­sorrendben,­illetve­bontásban­jelennek­meg.­ Rövid­ lejáratú­ a­ legfeljebb­ egy­ éves­eredeti­(kibocsátáskori)­futamidejű­pénzügyi­eszköz.­Hosszú­lejáratú­az­az­instrumentum,­melynek­eredeti­futamideje­egy­évnél­hosszabb.­A­mérleg­eszköz­és­kötelezettség­oldalán­ugyanazok­az­instrumentumok­találhatók,­hiszen­a­pénzügyi­eszközök­jellemzője,­hogy­egyben­valamely­más­gazdasági­szereplő­kötelezettsé-gei­is.­(Ezért­használatos­az­eszközök­és­kötelezettségek­együttes­megnevezésére­az­instrumentum­kifejezés.)­A­pénzügyi­ számlákban­az­ instrumentum­használat­a­ szektorok­ szintjén­ is­ egységes,­ azonban­ vannak­olyan­ tételek,­ amelyek­ nem­ fordulhatnak­ elő­ bizo-nyos­szektorok­követelései­vagy­kötelezettségei­között.­

MonETáris ArAny és sdr

A­monetáris­arany­és­az­SdR­(Special­drawing­Rights­-­különleges­lehívási­jogok)­a­központi­bankok­speciális­tartalékeszközei.­A­monetáris­arany­(AF.11)­magában­foglalja­a­tömbaranyat­és­a­nem­rezidenseknél­elhelye-zett­olyan­nem­allokált­aranyszámlákat,­amelyek­arany-ra­szóló­követelést­jelentenek.­A­monetáris­arannyal­kapcsolatos­tranzakciók­túlnyomó­részét­a­monetáris­aranynak­a­monetáris­hatóságok­közötti,­vagy­bizonyos­nemzetközi­pénzügyi­intézmények­közötti­adásvétele­képezi.­Az­SdR-ek­(AF.12)­azok­az­átruházható­(nem-zetközi)­ tartalékeszközök,­ amelyeket­ a­ Nemzetközi­Valutaalap­(IMF)­hozott­létre,­és­amelyet­az­IMF-tag-sággal­rendelkező­országok­monetáris­hatóságai­vehet-nek­igénybe­meglévő­tartalékeszközeik­kiegészítésére.­Az­SdR-ek­elosztás­útján­történő­létrehozása,­valamint­visszavonás­ útján­ történő­megszűnése­ a­ 2014-ben­bevezetett,­új­módszertani­szabványok­szerint­tranz-akciónak­számít.­A­monetáris­arany­monetizálásának­és­demonetizálásának,­ illetve­az­SdR­allokációjának­tranzakcióval­történő­elszámolása­ahhoz­az­általános­módszertani­ kívánalomhoz­ igazodik,­ amely­ szerint­minden­ pénzügyi­ instrumentum­ valamely­ szektor­eszköze­és­egy­másik­szektor­tartozása.­A­tartalékesz-közök­ekképpen­történő­kezelése­javarészt­megszűn-tette­a­nemzetgazdaság­belföld,­illetve­külföld­oldalról­bemutatott­egyenlegmutatóiban­fennálló­eltéréseket.­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201428

(Az­egyoldalas­elszámolás­a­tömbarany­esetében­ma-radt­érvényben.)­

készpénz és BETéTEk

A­készpénz­és­a­betétek­olyan­pénzügyi­instrumentu-mok,­amelyek­monetáris­intézmények­és­esetlegesen­központi­kormányzatok­(kincstárak)­tartozásai,­és­ame-lyeket­fizetőeszközként­használunk,­vagy­könnyen­fize-tőeszközzé­tehetünk.­Készpénzt­jelent­a­hazai­(forint)­és­külföldi­(valuta)­bankjegy­és­érme.­A­betétek­közé­tartoznak­a­folyószámlák­és­a­lekötött­betétek­(egyéb­betétek),­melyek­a­ lekötésnek­megfelelően­ lehetnek­hosszú­vagy­rövid­lejáratúak.­A­betéteket­az­különböz-teti­meg­a­hitel­típusú­instrumentumoktól,­hogy­csak­monetáris­intézmények­(illetve­kormányzatok)­passzívái­lehetnek,­létrejöttüket­a­hitelező­(betételhelyező)­másik­fél­kezdeményezi,­és­elvileg­bármikor­megszüntethetők­(felmondhatók)­a­betétes­részéről.­A­folyószámlák­olyan­betétek,­amelyekről­bármikor­kamatveszteség­nélkül­teljesíthető­átutalás.­A­készpénzt­névértéken­(címlet-értéken),­a­betéteket­felhalmozott­kamatokkal­növelt­névértéken­mutatja­be­ a­pénzügyiszámla-statisztika.­A­valutakészpénzen,­illetve­a­devizabetéteken­az­adás-vételből­eredő­tranzakció­mellett­devizaárfolyam-válto-zásból­eredő­átértékelődés­kerül­elszámolásra.­A­mód-szertani­ ajánlások­ szerint­ a­ monetáris­ intézmények­rövid­lejáratú­kötelezettségeit­betétnek­kell­tekinteni,­ezért­azok­a­rövid­lejáratú­hitelek,­amelyeket­monetáris­intézmények­vagy­más­gazdasági­szereplők­nyújtanak­monetáris­intézményeknek,­a­betétek­között­kerülnek­kimutatásra­a­pénzügyiszámla-statisztikában.

HitelviszoNyt Megtestesítő érTékpApírok

A­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­olyan­lejá-rattal­rendelkező­pénzügyi­instrumentumok,­amelyek­általában­másodlagos­piacokon­ forognak,­ vagy­ leg-alábbis­fennáll­az­a­lehetőség,­hogy­ezekkel­a­pénzügyi­instrumentumokkal­kereskedjenek.­(Ennek­érdekében­a­forgathatóságot­elősegítő­szabványosított­kellékekkel­vannak­ellátva,­és­rendszerint­azonos­jellemzőkkel­bíró­egyedekből­álló­sorozatokban­bocsátják­ki.)­A­hitelvi-szonyt­megtestesítő­értékpapírok­rendszerint­kamato-zó­instrumentumok,­melyeket­hosszú­és­rövid­lejára-tú­bontásban­mutat­be­a­pénzügyiszámla-statisztika.­A­legnagyobb­csoportjai­ezeknek­az­értékpapíroknak­a­forint­és­deviza­államkötvények,­különféle­kincstár-jegyek,­kárpótlási­jegyek,­önkormányzati­kötvények,­vállalati­ és­ hitelintézeti­ kötvények,­ jelzálogjegyek,­letéti­jegyek,­váltók.­Az­értékpapírokat­felhalmozott­kamatokkal­növelt,­bruttó­piaci­értéken­kell­kimutat-ni.­A­2014-ben­végrehajtott­módszertani­változások­

következtében­kiemelt­ tartalmi­változás­a­pénzügyi­instrumentumok­csoportosításában,­hogy­a­korábbi­nem részvény értékpapírok­ főinstrumentum­helyett­bevezetésre­kerülő­hitelviszonyt megtestesítő értékpa-pírok (AF.3)­kategória­már­nem­tartalmazza­a­pénzügyi­derivatívákat,­utóbbiak­külön­főinstrumentum-kategó-riát­képeznek­mind­az­eszközök­mind­a­kötelezettségek­között­(pénzügyi­derivatívák,­AF.7).

hiTElEk

A­ hitelek­ (kölcsönök)­ olyan­ lejárattal­ rendelkező­pénzügyi­ instrumentumok,­ amelyek­ alapesetben­pénz­kölcsönadásakor­jönnek­létre­és­általában­nincs­másodlagos­piacuk.­Ebbe­a­körbe­tartoznak­a­pénz-kölcsön­nyújtásán­túl­a­halasztott­és­részletfizetésből,­a­pénzügyi­lízingből,­a­faktoring,­a­cash-pool­és­repó­ügyletből,­illetve­a­nem­valódi­penziós­ügyletből­eredő­követelések­és­tartozások­ is.­A­nemzeti­számlákban­megjelenő­hitelinstrumentum­tehát­bővebb­kategória­a­számviteli­értelemben­vett­hitel,­kölcsön­fogalomnál.­A­pénzügyi­számlákban­a­hiteljellegű­követelések­fel-halmozott­kamatokkal­növelt­(szerződés­szerint­visz-szafizetendő)­névértéken­ jelennek­meg.­Nem­ lehet­követelésként,­illetve­kötelezettségként­nyilvántartani­a­statisztikában­azokat­a­hiteleket,­amelyek­visszatérü-lése­nem­valószínűsíthető.­A­monetáris­intézmények­által­felvett­rövid­lejáratú­hiteleket­a­betétek­között­tartja­nyilván­a­pénzügyiszámla-statisztika.

részvényEk és részEsEdésEk

A­ részvények­ és­ részesedések­ olyan­ pénzügyi­ inst-rumentumok,­amelyekhez­tulajdonosi­és­valamilyen­hozamot­biztosító­ jogok­kapcsolódnak.­ Ide­soroljuk­a­tőzsdén­jegyzett­és­a­tőzsdén­nem­jegyzett­részvé-nyeket,­az­üzletrészeket,­valamint­a­befektetési­jegye-ket.­A­részvények­részvénytársasági­formában­működő­vállalatok­által­kibocsátott­értékpapírok.­Az­egyéb­ré-szesedések­(üzletrészek)­egyéb­társasági­formájú­válla-latok­(szövetkezetek,­kft.-k,­bt.-k,­kkt.-k,­stb.)­passzívái,­melyek­jogi­értelemben­nem­értékpapírok,­a­statisztika­azonban­tulajdonviszonyt­megtestesítő­pénzügyi­inst-rumentumnak­tekinti­őket.­A­befektetési­jegyek­a­kü-lönféle­befektetési­alapok­passzívái.­A­kockázatitőke-alapok­által­kibocsátott­tőkejegyek­nem­a­befektetési­jegyek,­hanem­az­egyéb­részesedések­között­szere-pelnek­a­statisztikában.­A­tőzsdei­részvények­és­a­be-fektetési­jegyek­megfigyelt­piaci­értéken­kerülnek­be­a­statisztikába,­míg­a­nem­tőzsdei­részvények­és­az­üz-letrészek­egyéb­információ­hiányában­korrigált­könyv­szerinti­sajáttőkeértéken­szerepelnek­mind­a­kibocsátó­(adós)­szektor­kötelezettségei,­mind­a­tulajdonos­szek-tor­eszközei­között.­A­befektetési­jegyekre­és­a­külföldi­

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 29

közvetlen­tőkebefektetésekben­érintett­részvényekre,­üzletrészekre­ újrabefektetett­ jövedelmet­ számol­ el­a­pénzügyiszámla-statisztika­a­fizetésimérleg-statisz-tikával­összhangban.

BizTosíTásTEchnikAi TArTAlékok (Biztosítási, Nyugdíj- és szABványosíToTT gArAnciák leHívására képzett tartalékok)

A­biztosítástechnikai­tartalékok­főként­a­biztosítóknak­és­a­nyugdíjpénztáraknak­az­ügyfeleik­részére­képzett­tartalékait­tartalmazzák.­Ezek­a­speciális­instrumentu-mok­az­érintett­biztosítók­és­pénztárak­kötelezettségei­között­mindig­megjelennek,­azonban­az­ügyfelek­ritkán­tartják­ezeket­nyilván­követelésként,­pénzügyi­eszköz-ként.­A­pénzügyi­számlákban­a­biztosítóktól­és­pénztá-raktól­származó­információk­alapján­kerülnek­be­ezek­az­instrumentumok­a­partner­szektorok­mérlegeibe­és­számláiba.­A­biztosítástechnikai­tartalékok­egy­részét­a­jelentő­intézmények­piaci­értéken­mutatják­be,­más­részük­a­számviteli­előírásoknak­megfelelő­könyv­sze-rinti­értéken­jelenik­meg.­A­tartalékok­fajtái­egyrészt­a­háztartási­ügyfelek­részére­vezetett­életbiztosítási­(AF.62)­és­nyugdíjpénztári­tartalékok­(AF.63),­másrészt­az­egyéb­biztosítástechnikai­tartalékok­(AF.61),­ame-lyek­kedvezményezettje­bármely­biztosított­szektor­le-het.­A­biztosítástechnikai­tartalékok­tartalma­2014-ben­egy­új,­korábban­ki­nem­mutatott­instrumentummal­bővült,­a­szabványosított­garanciákkal­(AF.66).­A­szab-ványosított­garanciák­tömegesen,­rendszerint­kis­ösz-szegekre­és­azonos­ feltételekkel­nyújtott­garanciák.­Három­fél­vesz­részt­ezekben­a­megállapodásokban,­a­kölcsönvevő,­a­kölcsönadó­és­a­kezes.­A­kölcsönvevő­és­a­kölcsönadó­egyaránt­köthet­szerződést­a­kezessel­arra,­hogy­ez­utóbbi­visszafizeti­a­kölcsönt­a­kölcsön-adónak­a­kölcsönvevő­nemteljesítése­esetén.­A­szabvá-nyosított­garanciák­lehívására­képzett­tartalékok­a­nem­életbiztosítási­díjtartalékokhoz­hasonlóan­képződnek.­A­hazai­adatközlésben­a­szabványosított­garanciákra­vonatkozólag­csupán­az­államháztartás­által­nyújtott­garanciákkal­kapcsolatos­tartalékokra­készül­becslés.

pénzügyi dErivATívák

Korábban­a­pénzügyi­derivatívák­a­nem­részvény­ér-tékpapírok­között­kerültek­bemutatásra.­A­2014-től­alkalmazott­új­módszertani­előírásoknak­megfelelően­külön­ instrumentum-főkategóriába­kell­ szerepeltet-ni­ezeket­a­pénzügyi­termékeket­és­ez­a­főkategória­bővítésre­ került­ a­munkavállalói­ részvényopciókkal­is.­ A­ származtatott­ termékek­ olyan­ speciális­ pénz-ügyi­ vagy­ nem-pénzügyi­ eszközökhöz,­ indexekhez­kapcsolódnak,­amelyeken­keresztül­ lehetőség­nyílik­

közvetlenül­ pénzügyi­ kockázatokkal­ kereskedni.­A­pénzügyi­derivatívák­(AF.71)­közé­tartozó­eszközök­az­opciók,­a­határidős­ügyletek,­a­csereügyletek­(swap-ügyletek)­és­a­hitelderivatívák.­Ezek­esetében­nincs­eszközhöz­kapcsolódó­(induló)­tőkeösszeg­(azaz­jellem-zően­nincs­kezdeti­tőkebefektetés),­a­szerződés­lejára-takor­(az­ügylet­lezárásakor)­az­árváltozásból­fakadó­különbözetet­kell­a­feleknek­megtéríteni­vagy­realizál-ni.­A­pénzügyi­derivatívákhoz­tulajdonosi­jövedelmek­nem­kapcsolódnak­a­nemzeti­számlák­módszertana­szerint,­a­gazdasági­szereplők­által­elszámolt­kamatot­vagy­opciós­díjat­pénzügyi­tranzakcióként­kell­kimutat-ni­a­pénzügyi­számlákban.­A­munkavállalói­részvényop-ciók­(AF.72)­olyan­megállapodások,­amelyek­keretében­a­munkavállalónak­lehetősége­nyílik­adott­időpontban,­meghatározott­áron­részvényhányadot/részesedést­vá-sárolni­a­foglalkoztató­vállalat­részvényállományából.­A­munkavállalói­részvényopciók­a­pénzügyi­számlák-ban­eddig­kifejezetten­meg­nem­figyelt,­új­pénzügyi­instrumentumok,­melyeknek­szerepe­a­hazai­gyakor-latban­jelenleg­csekély,­így­erre­vonatkozóan­egyelőre­nem­készül­becslés­a­statisztikában.

EgyéB kövETElésEk/köTElEzETTségEk

Az­egyéb­követelések­és­tartozások­rendszerint­azok­az­átmeneti­időre­fennálló­követelések­és­tartozások,­amelyek­az­eredményszemléletű­elszámolás­érvénye-sülését­segítik,­a­gazdasági­események­és­a­hozzájuk­kapcsolódó­pénzügyi­teljesítések­időbeli­eltérését­hi-dalják­át.­tipikusan­az­áruszállításból­és­szolgáltatás­nyújtásából­fakadó­követelések­és­az­ezekhez­kapcso-lódó­előlegek­szerepelnek­a­kereskedelmi­hitelek,­elő-legek­kategóriában,­míg­az­egyéb­egyéb­követelések­elsősorban­az­adók,­járulékok,­támogatások,­munka-bérek­ eredményszemléletű­ elszámolásából­ fakadó­tételeket­tartalmazzák.­A­kereskedelmi­hitelek­válla-latok­és­költségvetési­intézmények­mérlegeiből­szár-maznak,­az­egyéb­tételek­költségvetési­pénzforgalmi­adatok­időbeli­korrekciójával,­vagy­speciális­statisztikai­jelentések­felhasználásával­állnak­elő.­A­hazai­pénzügyi­számlákban­az­egyéb­követelések/egyéb­kötelezett-ségek­között­egyes­szektoroknál­kiemelésre­kerülnek­a­legjelentősebb­tételek,­így­a­központi­kormányzatnál­a­magán-nyugdíjpénztári­vagyonátvétel­statisztikai­el-számolásából­fakadó­egyéb­hosszú­lejáratú­kötelezett-ség,­ami­ezzel­párhuzamosan­megjelenik­a­háztartások­egyéb­követelései­között­is.­Hasonlóképpen­kerülnek­bemutatásra­az­európai­uniós­támogatások­fel­nem­használt­összegei,­az­adójellegű­követelések­és­a­mun-kabérek­utólagos­kifizetéséből­származó­követelések­és­tartozások­a­háztartások,­a­nem­pénzügyi­vállalatok­és­a­kormányzat­részletes­pénzügyi­számláiban.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201430

1.6. A pénzügyi számlák adatforrásai

A­pénzügyiszámla-statisztika­fejlesztése­az­1990-es­évek­közepén,­az­SNA93­megjelenésének­hatására­kezdődött­el­az­MNB-ben.­Ehhez­a­jegybank­több­új­adatgyűjtést­indított,­illetve­meglévő­statisztikákat­bővített­ki­a­pénz-ügyi­számlák­igényeinek­figyelembevételével.­Az­MNB­1997-től­ kezdődően­ adatszolgáltatási­ útmutatókban­rögzíti­ a­ külső­ adatgyűjtések­ tartalmát­ és­ beküldési­feltételeit.­A­jegybanki­információs­rendszer­működte-téséhez­szükséges­adatgyűjtések­elrendelése­a­statisz-tikáról­szóló­törvény­felhatalmazása­alapján­az­Országos­Statisztikai­Adatgyűjtési­Programban­(OSAP­kormány-rendelet),­az­MNB-ről­szóló­törvény­alapján­a­jegybank­elnökének­ rendeletében,­ vagy­ intézmények­ közötti­együttműködési­megállapodás­keretében­történik.­

Belső és külső adatforrások

A­hazai­pénzügyiszámla-statisztika­több­mint­50­adat-forrásra­támaszkodik,­melyek­egy­része­az­MNB­más­statisztikáiból­származó­adatátvétel,­másik­része­külső­adatgyűjtés­pénzügyi­vagy­nem­pénzügyi­tevékenysé-get­végző­vállalatoktól,­illetve­kormányzati­szervektől.­A­jegybankon­belülről­kapott­adatok­a­pénzügyi­szám-lák­ termékeiben­ megjelenő­ információ-mennyiség­mintegy­ kétharmadát­ fedik­ le.­ A­ legnagyobb­ külső­adatforrás­ a­ Nemzeti­ Adó-­ és­ Vámhivataltól­ (NAV)­származó­társasági­adóbevallások­mellékletét­képező­vállalati­éves­vagyonmérleg­adatbázis.­Szintén­jelen-tős­adatmennyiség­hasznosul­a­pénzügyi­számlákban­a­Magyar­Államkincstártól­átvett­költségvetési­jelen-tésekből,­illetve­az­Államadósság­Kezelő­Központ­által­szolgáltatott­ adatokból.­ A­ vállalati­ vagyonmérlegek­a­részvények,­üzletrészek,­illetve­a­vállalatközi­hitelezés­és­a­kereskedelmi­hitelek,­illetve­egyéb­követelések/kötelezettségek­adatait­biztosítják,­a­költségvetési­ada-tok­pedig­az­államháztartáson­belüli­kapcsolatok,­vala-mint­a­hitelek,­a­tulajdonosi­részesedések­és­az­egyéb­követelések­bemutatásában­játszanak­fontos­szerepet.­A­külső­adatforrások­közül­a­legintenzívebben­használt­NAV­vállalati­mérleg­adatok­éves­gyakorisága,­illetve­hosszú­átfutási­ideje­(a­tárgyévet­követő­8­hónap­az­előzetes­adatokra­vonatkozóan)­jelenti­a­legnagyobb­problémát­a­statisztika­összeállításakor.

Az adatforrások főbb származási területei a következők:–­­Jegybanki­ statisztikák­ (fizetési­ mérleg,­ monetáris­statisztika,­értékpapír-statisztika)

–­­Az­MNB­adatszolgáltatása­saját­eszközeiről­és­forrá-sairól­(számviteli­kimutatások)

–­­Pénzügyi­szervezetek­(biztosítók,­befektetési­alapok,­diákhitel­Központ,­pénztárak,­pénzügyi­és­befekte-tési­vállalkozások)­felügyeleti,­illetve­statisztikai­célú­jegybanki­adatszolgáltatásai

–­­Vállalatok­társasági­adóbevallásában­szereplő­mér-legadatok­(NAV­adatbázis)

–­­Vállalatok­ éves­ beszámolói­ és­ cégregiszter­ adatai­(cégbírósági,­minisztériumi­adatok)

–­­Államháztartási,­ költségvetési­ adatok­ (mérlegek,­pénzforgalmi­jelentések,­adósság)

–­­Állami,­önkormányzati­vállalatok­jegybanki­jelentései–­­Vagyonkezelő­és­csoportfinanszírozó­tevékenységet­végző­vállalatok­jegybanki­jelentései

–­­Nonprofit­intézmények­adatai­(a­KSH­adatátadása)–­­Kiegészítő­információk­(árak,­árfolyamok,­árindexek,­kamatlábak,­keresetek,­stb.)

Az adatforrások hierarchiája a következő:1.­Az­MNB­értékpapír-statisztikája2.­Az­MNB­fizetésimérleg-statisztikája3.­Az­MNB­saját­számviteli,­illetve­statisztikai­mérlege4.­Az­MNB­monetáris­statisztikája­(hitelintézetek)5.­Egyéb­pénzügyi­szervezetek­adatai6.­Államháztartási,­költségvetési­adatok7.­­Vállalati­adatok­(NAV­adatbázis,­beszámolók,­köz-

vetlen­adatgyűjtések)8.­Nonprofit­intézmények­adatai

Minden­adatforrásból­csak­azok­az­adatok­kerülnek­fel-használásra­a­pénzügyi­számlákban,­amelyek­valamely,­a­hierarchiában­előbb­álló­adatforrásból­nem­nyerhe-tők­ki.­Valamennyi­felhasznált­adat­egyszerre­két­he-lyen­jelenik­meg­a­pénzügyi­számlákban:­valamelyik­szektornál­az­eszközök­között­és­valamelyik­szektornál­a­kötelezettségek­között.­A­pénzügyi­számlákban­köz-vetlenül­fel­nem­használt­–­a­hierarchia­alacsonyabb­szintjén­lévő­adatforrásból­származó­–­adatok­a­fel-használt­adatok­ellenőrzésére­szolgálnak.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 31

az adatforrásokat kiegészítő BEcslésEk

A­pénzügyi­számlákban­a­szektorok­és­instrumentu-mok­adatforrásokkal­való­lefedettségére­jellemző,­hogy­a­legtöbb­esetben­az­érintett­szektorok­valamelyikétől,­illetve­az­ügyletben­részt­vevő­pénzügyi­közvetítőtől­származó­ adatokból­ sikerül­ teljes­ körű­ információt­adni­az­instrumentumokról.­Becslésekkel­a­készpénz,­a­hitelek,­a­tulajdonosi­részesedések­és­az­egyéb­kö-vetelések/kötelezettségek­esetében­kell­kiegészíteni­a­forrás­adatokat.­A­felhasznált­adatok­és­becslések­ellenére­nem­teljes­a­készpénz,­a­hitelek,­a­biztosí-tástechnikai­tartalékok,­a­pénzügyi­derivatívák­és­az­egyéb­követelések­egyes­szektorokra­vonatkozó­adata­a­pénzügyi­számlákban.­Ezek­az­adathiányok­kis­össze-gűek,­nem­befolyásolják­a­statisztika­használhatóságát.

A­pénzügyi­számlákhoz­gyűjtött­információk­elsősor-ban­állományi­(mérleg)­adatok.­A­tranzakciók­a­hazai­pénzügyiszámla-statisztikában­–­a­külfölddel­kapcso-latos­(fizetési­mérlegből­származó)­forgalmi­adatok,­illetve­egyes­kormányzati­adatok­kivételével­–­jellem-zően­becsléssel­állnak­elő.­A­becsléshez­szükség­van­az­állományi­adatokon­túl­kiegészítő­információkra­is,­amelyekből­a­tranzakciók­közvetlenül,­vagy­az­átérté-kelődések­és­az­egyéb­volumenváltozások­ismeretében­az­állományváltozásból­maradékként­meghatározha-tók.­A­betétek,­hitelek,­egyéb­követelések­esetében­általában­elegendő­az­állományi­adatok­deviza-össze-tételének­ismerete­az­átértékelődés,­illetve­a­tranzak-ció­becsléséhez.­Értékpapírok­esetében­speciális­ár-­és­mennyiségi­információkat­is­gyűjt­a­jegybank­a­piaci­árazás­és­az­állományváltozás­összetevőkre­bontása­céljából­az­értékpapír-statisztika­keretében.­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201432

1.7. a pénzügyi számlák termékei, adatközlései

A­hivatalos­statisztikai­szolgálat­részeként­Magyaror-szágon­az­MNB­ felelős­a­nemzetgazdaság­pénzügyi­számláinak­összeállításáért­és­a­ vonatkozó­nemzet-közi­ adatszolgáltatási­ kötelezettségek­ teljesítéséért.­A­pénzügyi­számlák­adataiból­negyedévente­publikáció­készül­az­MNB­internetes­honlapján,­Excel­táblázatok­és­ szöveges­ tájékoztató­ formájában.­ Az­ internetes­adatközlés­a­honlapon­a­Statisztika­menüpont­alatt,­

a Statisztikai adatok, információk­ blokkban­ jelenik­meg.­ A­ sajtóközlemény­ a­ Statisztikai közlemények menüpontban­olvasható,­a­Teljeskörű pénzügyi szám-lák,­illetve­Az államháztartás és a háztartások előze-tes pénzügyi számlái­alpontokban.­A­részletes­adatok­és­ a­hozzá­ tartozó­módszertani­ leírások­az­Adatok, idősorok­ menüpontban­ jelennek­ meg­ az­ alábbiak­ szerint.

Xii. a nemzetgazdaság pénzügyi számlái (pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományai és tranzakciói) összefoglaló információk ­ ­ ­ Eligazodás­az­adatok­között­(szöveges­leírás)­ ­ ­ Módszertani­anyagok­ ­ ­ Pénzügyi­számlák­adataiból­készített­grafikonok az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái­ ­ ­ Államháztartási­adatok­­ ­ ­ Háztartási­adatok­ teljes körű (minden szektorra vonatkozó) pénzügyi számlák összefoglaló táblák a tárgyidőszakról (sCv-k nélkül)­ ­ ­ ­ Összefoglaló­adatok­szektoronként­ ­ ­ ­ Összefoglaló­táblák­negyedéves­adatokkal­(szektormátrixok­és­kereszttáblák)­ ­ ­ ­ Összefoglaló­táblák­éves­adatokkal­(szektormátrixok­és­kereszttáblák)­ ­ ­­ ­ ­ ­ Módszertani­anyagok­ ­ ­ ­ Pénzügyi­számlák­adataiból­készített­grafikonok idősoros táblák szektoronként (sCv-k nélkül) Negyedéves idősorok szektoronként ­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­átértékelődések­szektoronként részletes negyedéves idősorok szektoronként­ ­ ­ ­ ­ A­nem­pénzügyi­vállalatok­részletes­pénzügyi­számlái­ ­ ­ ­ ­ A­háztartások­részletes­pénzügyi­számlái­ ­ ­ ­ ­ Az­államháztartás­részletes­pénzügyi­számlái­ ­ ­ ­ ­ Az­államháztartás­bruttó,­névértékes­adóssága­ éves idősorok szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Módszertani­anyagok­ ­ ­ ­ ­ Pénzügyi­számlák­adataiból­készített­grafikonok

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 33

idősoros táblák szektoronként (sCv-kel) Negyedéves idősorok szektoronként ­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­átértékelődések­szektoronként éves idősorok szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­állományok­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­tranzakciók­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Nem­konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Konszolidált­átértékelődések­szektoronként­ ­ ­ ­ ­ Módszertani­anyagok­ ­ ­ ­ ­ Pénzügyi­számlák­adataiból­készített­grafikonok A pénzügyi számlákhoz kapcsolódó egyéb adatok állami és önkormányzati tulajdonú nagyvállalatok főbb pénzügyi adatai­ ­ ­ ­ Állami­és­önkormányzati­nagyvállalatok­adatai­ ­ ­ ­ Módszertani­leírás a pénzügyi számlák és a fizetésimérleg-statisztika eltérései­ ­ ­ ­ A­pénzügyi­számlák­és­a­fizetésimérleg-statisztika­eltérései a pénzügyi számlák és a monetáris mérlegstatisztikák eltérései­ ­ ­ ­ A­pénzügyi­számlák­és­a­monetáris­mérlegstatisztikák­eltérései közösségi (állami és önkormányzati tulajdonú) vállalatok pénzügyi mérlege­ ­ ­ ­ Közösségi­vállalatok­adatai­ ­ ­ ­ Módszertani­leírás

A házTArTások és Az állaMHáztartás előzetes pénzügyi száMlái

Az­MNB­két­szektorról,­az­államháztartásról­és­a­ház-tartásokról­külön­előzetes­pénzügyi­számlákat­készít­negyedévente,­másfél­hónapos­követési­idővel.­Az­ada-tok­és­a­kapcsolódó­szöveges­tájékoztató­közzététele­a­tárgynegyedévet­követő­második­hónap­16-a­utáni­munkanapon­történik.­Mindkét­szektorról­a­tárgyne-gyedévet­és­az­év­eltelt­részét­bemutató­összefoglaló­tábla,­illetve­1990-ig­visszamenő­negyedéves­idősoros­táblák­készülnek.­Az­államháztartás­esetében­az­ösz-szefoglaló­tábla­tartalmazza­a­szektor­bruttó,­konszo-lidált­(maastrichti)­adósságát­is.­Az­adattáblák­mellett­a­pénzügyi­ számlák­ legfontosabb­egyenleg­mutató-jának,­a­szektorok­nettó­finanszírozási­képességének­a­ GdP-arányos­ idősoraiból­ készített­ grafikonok­ is­megjelennek.­A­GdP-arányos­mutatók­kiszámításához­a­jegybank­itt­a­saját­folyóáras­GdP-becslését­használja­a­legutolsó­időszakra­vonatkozóan.

Az­államháztartás­és­a­háztartások­előzetes­pénzügyi­számláiról­szóló­adatközlés­a­másfél­hónappal­későbbi­teljes­körű­pénzügyiszámla-statisztika­megjelenésével­elveszti­aktualitását.­Miután­a­két­időpontban­készülő­adatsor­között­az­időközben­beérkezett­új­informáci-ók­miatt­eltérések­lehetnek,­ezért­az­előzetes­adatok­a­teljes­körű­publikáció­megjelenésekor­törlésre­ke-rülnek­az­MNB­honlapján.­Az­előzetes­adatokról­szóló­sajtóközlemény­szöveg­ugyanakkor­változatlan­állapot-ban­megmarad,­sem­törlésre,­sem­frissítésre­nem­ke-rül­a­normál­publikáció­megjelenésekor.­A­teljes­körű­statisztika­rendelkezésre­állásától­kezdődően­az­előze-tes­adatok­helyett­célszerű­a­frissebb­adatközlésben­szereplő­államháztartási­és­háztartási­információkat­használni.

a teljes körű péNzügyi száMlák AdATközlésEi

teljes­körű,­a­nemzetgazdaság­egészére,­minden­szek-torára­ kiterjedő­ pénzügyi­ számlákat­ negyedévente,­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201434

három­ hónapos­ átfutási­ idővel­ készít­ a­ jegybank.­Az­adattáblák­és­az­adatokat­bemutató­szöveges­tá-jékoztatók­megjelenésének­pontos­dátumát­az­MNB­honlapján­ közzétett­ publikációs­ naptár­ tartalmazza.­A­pénzügyi­számlák­adatai­egy-egy­negyedévre­vonat-kozó­összefoglaló táblák,­ illetve­negyedéves­és­éves­adatokat­tartalmazó­idősoros táblák­formájában­egy-aránt­megjelennek.­Az­előbbiek­az­„Összefoglaló­táblák­a­tárgyidőszakról”,­az­utóbbiak­az­„Idősoros­táblák­szek-toronként”­pont­alatt.­A­teljes­körű,­normál­adatköz-lések­a­nemzetgazdaságot­–­és­ezen­belül­a­pénzügyi­vállalatok­szektorát­–­speciális­célú­vállalatok­(SCV-k)­nélkül­mutatják­be,­de­publikálásra­kerülnek­idősoros­adatsorban­az­SCV-kel­együttes­pénzügyi­számlák­is.

Az­egy-egy­időszakra­vonatkozó­kereszttáblák­a­nem-zetgazdaság­egészének­fő­mutatóit­tartalmazzák­gaz-dasági­szektorok­és­pénzügyi­instrumentumok­szerinti­bontásban.­A­ kereszttáblák­ gyors­ áttekintést­ adnak­valamely­időszak­állományi,­tranzakciós­vagy­átérté-kelődés­adatairól,­azonban­az­adatok­időbelisége­csak­nehezen,­több­tábla­együttes­használatával­követhető.­Ez­utóbbi­vizsgálatokat­támogatja­az­adatok­idősoros prezentációja,­amely­szektoronkénti­táblákban­érhető­el.­Az­idősoros­táblákban­a­kereszttáblákban­is­megje-lenő,­standard­adatmező­alatt­részletező­adatok­talál-hatók,­amelyek­egyrészt­az­instrumentumok­külföldi­pénznemben­ denominált­ (deviza)­ részét­ mutatják,­másrészt­ az­ adott­ szektor­ partnerszektorokkal­ való­kapcsolatát­ jelenítik­meg.­Ezeken­a­táblákon­túlme-nően­részletes­negyedéves­pénzügyi­számlák­kerülnek­

publikálásra­az­államháztartásról,­a­háztartásokról­és­a­nem­pénzügyi­vállalatokról,­illetve­az­államháztartás­névértéken­kimutatott­bruttó,­konszolidált­adósságá-nak­(a­maastrichti­adósságnak)­állományáról.­A­külön-böző­szektorokra­vonatkozó­ ilyen­ részletező­adatok­együtteséből­a­nemzetgazdaság­pénzügyi,­finanszíro-zási­kapcsolatai­nagy­mélységig­elemezhetők.­Az­éves­idősoros­táblákban­az­év­végére­vonatkozó­állományi­adatok­jelennek­meg,­a­forgalmi­adatok­(tranzakciók,­átértékelődések)­évesítése­pedig­a­vonatkozó­év­négy­negyedéves­adatainak­összegzését­ jelenti.­Az­egyéb­volumenváltozások­az­állományváltozásokból­(állomá-nyok­különbségéből)­származtathatók­a­tranzakciók­és­az­átértékelődések­levonásával.

A­pénzügyi­számlák­közzétett­adatai­alapesetben­a­Ma-gyarországon­rezidens­speciális­célú­vállalatok­adatait­nem­tartalmazzák,­mivel­az­SCV-k­nélküli­adatok­a­gaz-dasági­folyamatok­tartalmasabb­elemzését­teszik­le-hetővé.­A­nemzetközi­adatszolgáltatások­módszertani­előírásai­miatt­és­az­SCV-k­működésének­bemutatása­céljából­az­SCV-k­adatait­tartalmazó­pénzügyi­számlák­is­megjelennek­az­MNB­honlapján,­külön­csoportban,­az Idősoros táblák szektoronként (SCV-kel)­alpont­alatt.­Az­SCV-k­olyan­Magyarországon­bejegyzett­vállalatok,­amelyek­csak­külföldiekkel­állnak­pénzügyi­kapcsolat-ban,­a­hazai­gazdasági­folyamatokhoz­minimális­mér-tékben­kapcsolódnak.­Az­SCV-k­tevékenysége­a­pénz-ügyi­vállalatokon­és­külföldön­kívül­más­szektort­nem­érint.­Az­SCV-k­statisztikában­való­kezelését­a­2.6-os­pont­írja­le­részletesen.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 35

1.8. A pénzügyi számlák felhasználási lehetőségei és korlátai

A­pénzügyi­számlákban­és­mérlegekben­szereplő­in-formációkat­több­célra­használhatjuk.­A­legfontosabb­pénzügyiszámla-információk­a­szektorok nettó finan-szírozási képességei, illetve igényei.­Ezek­a­mutatók­fejezik­ ki­ egy-egy­ szektor­ pénzügyi­ egyenlegét­ egy­adott­időszakban.­Ez­az­egyenleg­jelentkezik­nettó­kí-nálatként,­illetve­keresletként­a­pénzügyi­piacon.­Mivel­a­pénzügyi­számlákban­a­nettó­finanszírozási­képesség­mutatója­a­pénzügyi­ instrumentumok­tranzakcióból­eredő­változásából­(alulról)­van­kiszámolva,­jó­ellen-őrző­számként­használható­a­jövedelem­és­beruházás­oldaláról­(felülről)­számított­nettó­finanszírozási­képes-ség­(a­KSH­szóhasználatában­nettó­hitelnyújtás)­mu-tató­becsléséhez,­illetve­minőségének­megítéléséhez.­A­két­oldalról­számolt­mutató­eltérésének­nagysága­jelezheti­a­statisztikai­számbavétel­hiányosságait,­hi-báit.­A­nettó­finanszírozási­képesség­mutatója­kiemelt­szerepet­kap­az­államháztartás­esetében,­mivel­ez­az­a­mutató,­amelyre­teljesülnie­kell­a­maastrichti­szer-ződésben­meghatározott­értéknek.5

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek állománya-it­bemutató­adatok­ leírják­egy­adott­időpontban­az­egyes­szektorok­pénzügyi­kapcsolatait,­finanszírozási­mintáit,­a­pénzügyi­közvetítés­mélységét,­a­bruttó­és­nettó­követelés­illetve­tartozás­összegét.­A­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­átértékelődése­fontos­in-formáció­a­gazdasági­szereplők­viselkedésének­elemzé-séhez,­hiszen­az­átértékelődés­a­jövedelemhez­hasonló­tulajdonságokkal­rendelkezik­(vagyonhatás):­a­gazda-sági­szereplők­fogyasztási-megtakarítási­döntéseit­be-folyásolja­pénzügyi­vagyonuk­reálértéke­is.­

A­pénzügyi­számlák­használata­során­figyelembe­kell­venni­ néhány­korlátozó tényezőt.­Mivel­ a­ pénzügyi­számlák­összeállítása­elsősorban­állományi­adatokra­épül,­a­tranzakciók­pedig­sokszor­közvetlen­megfigye-lés­(megfigyelhetőség)­hiányában­az­állományi­adatok­változásából­állnak­elő­becslések­segítségével,­a­tranz-akciós­ adatok­megbízhatósága­ kisebb­ az­ állományi­adatokénál.­Ez­egyúttal­azt­is­jelenti,­hogy­a­pénzügyi­számlán­előálló­tranzakciós­egyenleg­(alulról­számított­

nettó­finanszírozási­képesség,­illetve­igény)­elvileg­ke-vésbé­pontos,­mint­a­nem­pénzügyi­számlák­felől­mért,­megfigyelt­gazdasági­eseményekre­épülő­tranzakciós­egyenleg­(felülről­számított­nettó­finanszírozási­képes-ség,­illetve­igény).

A­pénzügyi­számlák­egyre­inkább­előtérbe­kerülő­ter-méke­a­finanszírozási mátrix­ (flow-of-funds),­amely­partnerszektor-bontásban­mutatja­ egyes­ szektorok­állományi­ vagy­ forgalmi­ adatait.­Mivel­ a­ hazai­ sta-tisztikában­minden­pénzügyi­ instrumentum­szektor­és­partnerszektor­ szerint­bontva­kerül­megfigyelés-re,­ a­ finanszírozási­mátrixok­ teljes­ körűen­ összeál-líthatók.­ A­mátrixok­ legösszevontabb­ prezentációja­a­szektorok­nettó­finanszírozási­képességének,­illetve­nettó­pénzügyi­vagyonának­partnerszektorok­szerinti­részletezése.­Figyelembe­kell­azonban­venni­az­ada-tok­felhasználása­során,­hogy­a­tőkeáramlási­mátrix­az­adós­és­a­hitelező­szektorok­között­teremt­kapcsolatot­(hiszen­minden­pénzügyi­instrumentumot­a­kibocsátó­és­a­tulajdonos­viszonylatában­mutat­be­a­statisztika),­azonban­a­másodpiaccal­rendelkező­instrumentumok­(különféle­értékpapírok)­esetében­a­finanszírozási­fo-lyamatok­nem­feltétlenül­kötődnek­a­kibocsátó­szek-torhoz,­hanem­a­tulajdonosok­között­zajlanak.­Ezért­azt,­hogy­mely­szektor­mely­másik­szektor­működését­finanszírozza,­a­pénzügyiszámla-statisztika­csak­korlá-tozásokkal­képes­bemutatni.

Az­alábbiakban­néhány­példán­keresztül­bemutatjuk,­hogy­egyes­tipikusnak­ tekinthető­gazdasági­esemé-nyek­hogyan­hatnak­a­pénzügyi­számlákra­és­a­nemzeti­számlák­nem­pénzügyi­részeire.

Csak a péNzügyi száMlát ériNtő TrAnzAkciók

Azok­a­ tranzakciók­sorolhatók­ ide,­amikor­valamely­gazdasági­szereplő­hitelt­nyújt­vagy­vesz­fel,­adósságot­törleszt,­pénzügyi­eszközt­ad­el­vagy­vásárol.­Ezekben­az­esetekben­egy­gazdasági­szereplőnél­pénzügyi­esz-közök­növekedésével,­illetve­csökkenésével­szemben­

5­­Az­ezt­mérő­túlzott­hiány­eljárás­(EdP)­keretében­készített­EdP-jelentésben­felülről,­a­nem­pénzügyi­számlák­felől­kell­bemutatni­az­egyenleget,­de­jelenteni­kell­a­felülről­és­alulról­számított­nettó­finanszírozási­képességek­eltérését­is.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201436

más­pénzügyi­eszközök­csökkenése,­illetve­növekedé-se,­vagy­kötelezettségek­növekedése,­illetve­csökke-nése­áll.­Az­ilyen­műveleteknek­nincs­közvetlen­hatá-sa­a­tranzakciókban­résztvevők­gazdasági­mutatóira,­pusztán­a­pénzügyi­eszközeik­illetve­kötelezettségeik­szerkezetére.­tehát­az­ilyen­tranzakcióknak­nincs­ha-tása­a­termelésre,­a­jövedelemre,­a­megtakarításra,­a­nettó­finanszírozási­képességre­és­a­nettó­vagyonra­sem.­Például,­ha­az­állam­a­tulajdonában­levő­részvé-nyeket­piaci­áron­értékesíti­magánszemélyeknek,­ak-kor­a­központi­kormányzatnál­a­részvénykövetelések­helyébe­pénz­lép,­míg­a­háztartásoknál­a­pénz­csök-kenése­a­részvények­növekedésével­jár­együtt.­(Ha­az­állam­a­piaci­ár­alatt­értékesítené­a­részvényeit,­az­már­hatással­lenne­az­állam­és­a­háztartások­nettó­finan-szírozási­képességére­és­vagyonára,­hiszen­az­állam­ebben­az­esetben­pénzügyi­eszközt­érintő­transzfert­ nyújt.)

pénzügyi száMláT és nEM péNzügyi száMlát ériNtő TrAnzAkciók

Az­ilyen­műveletek­esetében­a­pénzügyi­számlán­tör-tént­tranzakcióhoz­egy­nem­pénzügyi­számlán­történő­tranzakció­kapcsolódik.­Ebben­az­esetben­az­érintett­gazdasági­ alanyoknak­mindazon­ gazdasági­mutatói­(egyenlegei)­megváltoznak,­amelyek­az­érintett­nem­pénzügyi­számla­és­a­pénzügyi­számla­között­helyez-kednek­el.­Például,­ha­egy­magánszemély­szolgáltatást­

vásárol­egy­vállalattól,­akkor­a­vállalati­szektor­hozzá-adott­értéke,­rendelkezésre­álló­jövedelme,­megtaka-rítása,­nettó­finanszírozási­képessége­és­nettó­vagyona­is­növekszik,­mivel­ezt­a­gazdasági­eseményt­a­vállalati­szektor­esetében­a­pénzügyi­számla­mellett­a­terme-lési­számlán­kell­elszámolni.­A­háztartásoknál­a­szol-gáltatás­igénybevétele­fogyasztásnak­számít,­amelyet­a­ jövedelemfelhasználás­ számlán­ számolunk­ el.­ Így­a­háztartásoknak­csökken­a­megtakarítása,­a­nettó­fi-nanszírozási­képessége­és­a­nettó­vagyona.­Nem­válto-zik­ugyanakkor­a­hozzáadott­érték­és­a­rendelkezésre­álló­jövedelem­a­háztartási­szektorban.

pénzügyi insTruMEnTuMok piAci érTékénEk MEgválTozásA

Ez­a­nem­tranzakció­típusú­állományváltozás­csak­az­érintett­egységek­nettó­vagyonára­hat­a­nemzeti­szám-lákban.­Ugyanakkor­érdemes­figyelembe­venni,­hogy­a­(reál)­átértékelődési­nyereség­és­veszteség­hatása­hasonló­a­jövedelem­növekedéséhez­vagy­csökkenésé-hez.­Például,­ha­a­hazai­fizetőeszköz­árfolyama­erősö-dik­a­külföldi­fizetőeszközökhöz­képest,­akkor­a­külföldi­fizetőeszközökben­denominált­bankbetéteik­után­át-értékelődési­veszteséget­és­vagyoncsökkenést­számo-lunk­el­a­háztartásoknál,­és­átértékelődési­nyereséget­és­ vagyonnövekedést­ a­monetáris­ intézményeknél.­A­hozzáadott­érték,­a­ jövedelem,­a­megtakarítás­és­a­nettó­finanszírozási­képesség­mutatói­egyik­szektor-nál­sem­változnak.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 37

1.9. A módszertani váltás hatása a pénzügyi számlák adataira

A­nemzeti­számlák­–­így­azon­belül­a­pénzügyiszámla-statisztikák­–­összeállításához­világszinten­a­Nemzeti­Számlák­Rendszere­(SNA),­az­Európai­Unió­országaiban­pedig­az­Európai­Számlák­Rendszere­(ESA)­tartalmazza­az­irányadó­módszertani­ajánlásokat,­illetve­előíráso-kat.­A­gazdasági­környezet­és­a­felhasználói­igények­folyamatos­változása­következtében­a­szabályok­rend-szeres­felülvizsgálata­szükséges,­amelyre­átfogóan­15-25­évente­kerül­sor.­A­gazdaságstatisztikák­változása­azonban­korántsem­olyan­átütő­és­gyors­ütemű,­mint­az­ általuk­ leírni­ kívánt­ folyamatoké.­ A­módszertani­ajánlások­ugyanis­a­teljes­statisztikai­közösség­egyetér-tése­nyomán­alakulnak­ki,­ennek­elérése­többnyire­sok­időbe­telik.­Ennek­következtében­az­előírások­felülvizs-gálati­időszaka­több­évnyi­időt­vesz­igénybe,­amelyet­azok­elfogadását­követően­egy­szintén­hosszú­felké-szülési­időszak­követ.­Nem­volt­ez­másként­a­legutóbbi­–­hazánkban­és­az­Európai­Unióban­2014-ben­lezáruló­–­módszertani­váltás­esetében­sem,­amely­során­az­SNA­1993-as­változatáról­a­2008-asra,­az­ESA­1995-ös­változatáról­a­2010-esre­történt­meg­az­átállás.

Az­SNA93­átfogó­felülvizsgálata­már­2003-ban­megkez-dődött,­amikor­megállapításra­került,­hogy­az­újonnan­megjelenő­gazdasági­jelenségek­miatt­nem­elegendő­a­módszertan­részleges­frissítése,­annál­mélyebb­át-tekintés­szükséges.­A­munka­öt­éven­keresztül­folyt,­mígnem­2008-ban­megszületett­az­SNA­új­változata,­melyet­2009-ben­el­is­fogadtak.­Ezzel­párhuzamosan­az­ESA­megújítása­is­megkezdődött,­hogy­biztosítsák­az­új­SNA-vel­való­összhangot,­az­Európai­Unióra­és­tag-államaira­vonatkozó­gazdaságstatisztikák­nemzetközi­szintű­összehasoníthatóságát.­Az­ESA­felülvizsgálata­az­eredeti­ütemezéshez­képest­két­évvel­később,­annak­2013-as­ elfogadásával­ zárult­ le.­ Így­ szigorúan­ véve­mindössze­egy­év­maradt­ arra,­ hogy­a­ tagországok­felkészüljenek­a­2014­szeptemberére­kitűzött­átállásra.

A­hosszú­ideig­tartó­felülvizsgálati­folyamat­ellenére­az­új­módszertani­kézikönyvek­nem­tartalmaznak­lényegi­módosításokat.­A­statisztikai­közösség­még­nem­látta­szükségesnek­az­alapvető­kategóriák,­illetve­a­keret-rendszer­megváltoztatását,­s­bár­a­felülvizsgálat­során­

számos­előremutató­ felismerés­ fogalmazódott­meg­a­módszertani­ váltás­ irányait­ és­ területeit­ illetően,­ezek­nagyobb­része­nem,­vagy­csak­töredékesen­ju-tott­el­a­megvalósulásig.­A­következőkben­azt­a­kevés­változást­ ismertetjük,­amelyek­hatása­a­hazai­pénz-ügyiszámla-statisztikában­is­tetten­érhető.­­

A­pénzügyi­instrumentumokat­tekintve6­a­módszertani­változások­alapvetően­nem­befolyásolták­a­pénzügyi­számlákban­szereplő­eszközök­és­kötelezettségek­tar-talmát­és­felépítését,­a­legtöbb­instrumentum­az­eddi-giekkel­azonos­módon­és­adattartalommal­jelenik­meg­az­új­adatközlésekben­is.­Változások­csak­a­monetáris­arany­és­SdR­(AF.1),­a­biztosítástechnikai­tartalékok­(AF.6)­és­a­pénzügyi­derivatívák­(AF.7)­instrumentumok­esetében­történtek,­hatásuk­azonban­a­hazai­statiszti-ka­esetében­elenyésző.

A­pénzügyi­instrumentumokat­érintő­leginkább­szem-betűnő­változások­a­monetáris arany és SDR­ instru-mentumokkal­ kapcsolatosak.­ Egyrészt­ a­ vonatkozó­módszertani­ szabályok­ ezen­ eszközök­ esetében­ is­közeledtek­a­többi­instrumentumra­érvényes­szabá-lyozáshoz,­miszerint­minden­pénzügyi­instrumentum­valamely­szektor­eszköze­és­valamely­szektor­kötele-zettsége­ is­egyben.­Ezáltal­ lényegében­megszűnt­az­eltérés­a­nemzetgazdaság­belföld,­illetve­külföld­felől­bemutatott­pénzügyi­számlái­között,­ami­eddig­abból­adódott,­hogy­a­régi­módszertan­szerint­a­monetáris­arany­és­az­SdR­a­rezidensek­(központi­bankok)­eszkö-zei­között­szerepelt,­de­nem­volt­a­külföld­(nem­rezi-densek)­kötelezettsége.­(Jelenleg­már­csak­a­monetáris­intézmények­által­tartott,­nemzetközi­tartalékba­sorolt­tömbarany­esetében­érvényes­a­felemás­elszámolás.)­Másrészt­az­új­módszertan­szerint­az­SdR­allokálása­és­megszüntetése­tranzakcióval­történik,­nem­pedig­egyéb­volumenváltozással.­Ez­pedig­maga­után­vonja,­hogy­allokáláskor­az­SdR­a­rezidensek­(központi­ban-kok)­tartozásává­is­válik,­nemcsak­eszközévé,­vagyis­az­SdR­nem­a­semmiből­keletkezik,­hanem­kölcsönkapják­a­monetáris­hatóságok.­A­külföld­szektor­esetében­az­első­változás­csökkentette­annak­nettó­pénzügyi­va-gyonát,­míg­ a­második­ növelte­ azt.­ Ezzel­ szemben­

6­­A­pénzügyi­instrumentumok­tartalmát­a­1.5. A pénzügyi számlák instrumentumai­fejezet­részletezi.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201438

a­ nemzetgazdaság­ szempontjából­ csak­ ez­ utóbbi­változás­hatott,­mégpedig­a­nettó­pénzügyi­ vagyon­csökkenésének­irányába.­Érdekesség,­hogy­az­átállás­hatásának­vizsgálatakor­nemzetgazdasági­szinten­–­mi-vel­minden­egyéb­változás­nemzetgazdasági­szektorok­közötti­–­szinte­csak­ez­a­változás­érzékelhető­és­csak­2009-től,­mert­hazánknak­ekkor­allokált­először­SdR-t­az­IMF.­A­változás­mindössze­az­éves­GdP­1­százalékát­teszi­ki.­A­szektorok­nettó­finanszírozási­képességét­tekintve­csak­az­első­változásnak­van­hatása­és­csak­a­külföld­szektorra,­mivel­ennek­kötelezettség­oldalán­jelennek­meg­a­korábban­ki­nem­mutatott­tranzakciók.­Az­allokálás­miatti­tranzakció­nem­hat­a­nettó­finan-szírozási­képességre­egyik­szektornál­sem,­hiszen­az­eddig­semelyik­szektornál,­semelyik­oldalon­sem­volt­elszámolva.

A biztosítástechnikai tartalékok­instrumentuma­növek-vő­jelentőségénél­fogva­bővült­tartalmilag­egy­eddig­még­meg­nem­figyelt,­új­pénzügyi­elemmel,­a­szabvá-nyosított garanciákkal­(AF.66).­A­szabványosított­(stan-dardizált)­garancia­esetében­a­garanciavállaló­szerve-zet­(pénzügyi­közvetítő­vagy­kormányzat)­tömegesen,­azonos­ séma­ szerint­ nyújt­ kis­ összegű­ garanciákat,­és­jellemzően­–­a­biztosítási­ügyletekhez­hasonlóan­–­ (cél)tartalékot­ is­képez­ezekre.­Ezzel­a­változással­a­módszertan­bevonta­azoknak­a­garanciáknak­a­körét­a­pénzügyi­számlákba,­amelyek­a­képzett­céltartalékon­keresztül­jól­megfoghatóak.­A­bővítés­önmagában­nem­jelent­nagy­horderejű­változást,­azonban­előrelépés-nek­tekinthető­a­pénzügyi­vagyon­körének­kiterjeszté-se,­az­eddig­mérlegen­kívül­szereplő,­feltételes­kötele-zettségek­figyelembevétele­terén.­Hazánkban­csak­az­államháztartás­esetében­kerültek­azonosításra­olyan­állami­garanciával­támogatott­lakáshitel-konstrukciók,­ahol­a­konstrukcióban­részt­vevő,­hitelt­felvevő­magán-személyeknek­szabványosított­formában­jár­az­állami­garancia.­A­szabványosított­garanciák­megjelenítése­az­államháztartás­nettó­pénzügyi­vagyonát­csökkentette,­míg­a­pénzügyi­vállalatokét­növelte.­

A­szabványosított­garanciák­mellett­a­munkavállalói részvényopciók­(AF.72)­tétele­is­új­elemként­jelent­meg­a­módszertanban­és­a­hitelviszonyt­megtestesítő­ér-tékpapírok­közül­kiemelt,­így­főinstrumentummá­váló­pénzügyi derivatívák között­kerül­kimutatásra.­A­mun-kavállalói­részvényopció,­mint­pénzügyi­instrumentum,­a­háztartások­követelését­testesíti­meg­a­munkaválla-lói­jövedelem­egy­részét­vállalati­részvény­formájában­felajánló­munkáltatókkal­szemben.­A­hazai­pénzügyi-számla-statisztikában­a­munkavállalói­részvényopciók­

bevonása­azonban­egyelőre­nem­indukált­változást,­mivel­ezen­instrumentumok­szerepe­az­elvégzett­vizs-gálatok­alapján­a­hazai­gyakorlatban­jelenleg­csekély.­

A­ nemzetközi­ módszertani­ szabványok­ megújítása­a­pénzügyi­számlák­esetében­érvényben­lévő­szektor-besorolás7­terén­sem­hozott­sok­újdonságot.­tartalmi­változás,­hogy­az­új­módszertan­szerint­összeállított­pénzügyi­számlákban­változott­a­határvonal­a­pénzügyi­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­szektora­között,­szerkeze-ti­változásként­pedig­a­pénzügyi­vállalati­szektor­részle-tezettségének­növekedése,­új­alszektorok­megjelenése­említhető.­A­többi­főszektor­tartalma­és­részletezett-sége­lényegében­nem­változott.­(Az­államháztartásba­sorolt­szervezetek­száma­emelkedett­még­valamelyest­a­nem­pénzügyi­vállalati­szektor­rovására,­a­besorolási­szabályok­szigorítása­következtében.)

Az­új­módszertani­szabványok­alapján­bővült­a­statisz-tikai­értelemben­vett­pénzügyi­szolgáltatók­köre­és­így­a­pénzügyi­vállalatok­(S.12)­szektor­tartalma.­A­koráb-biaktól­eltérően­pénzügyi­vállalatnak­kell­tekinteni­az­új­statisztikákban­a­nyilvánossággal­kapcsolatban­lévő­pénzügyi­közvetítők­mellett­azokat­a­vállalatokat­ is,­amelyek­ szűk­ körben,­ jellemzően­ vállalatcsoporton­belül­ végeznek­pénzügyi­ szolgáltató­ tevékenységet.­Ezeket­a­vállalatokat­a­nem­pénzügyi­vállalatok­szek-torából­(S.11)­át­kellett­sorolni­a­pénzügyi­vállalatok­szektorába­(S.12),­azon­belül­ is­az­újonnan­ létreho-zott­zártkörű pénzügyi közvetítők (S.127) alszektorába.­Az­ átsorolások­ hatására­ csökkent­ a­ nem­ pénzügyi­vállalati­szektor­pénzügyi­eszközeinek­és­kötelezett-ségeinek­állománya­és­ennek­megfelelően­növekedett­a­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­vagyona.­Ez­a­változás­azonban­ elsősorban­ az­ SCV-kel­ együttes­ pénzügyi­számlákban­ érezteti­ hatását.­ Az­ átsorolt­ vállalatok­döntő­hányadát­ugyanis­a­kizárólag­külföldiekkel­kap-csolatban­ lévő,­ külföldi­ vállalatcsoport-tagok­között­passzív­pénzközvetítő­funkciót­betöltő­speciális­célú­vállalatok­(SCV-k)­tették­ki.­

A pénzügyi vállalati szektor (S.12) nevesített alszektorai az­új­módszertan­bevezetésével­megsokasodtak,­a­ko-rábbi­öt­alszektor­helyett­kilenc­alszektor­különböztet-hető­meg­a­szektoron­belül­(1-10.­ábra).­Ugyanakkor­az­új­adatszolgáltatási­előírások­teljesíthetők­alszektorok­összevont­közlésével­ is,­mint­ahogy­az­SCV-k­nélkü-li­hazai­adatközlésben­is­látható.­Az­SCV­vállalatokat­tartalmazó­ táblaszettben­ azonban­ már­ teljes­ rész-letezettségükben­ jelennek­ meg­ a­ pénzügyi­ alszek- torok.

7­­A­gazdasági­szektorok­leírását­az­1.4.­A­gazdasági­szektorok­tartalma­című­fejezet­tartalmazza

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 39

A­ módszertani­ átállás­ hatásainak­ számbavételénél­a­ fentieken­ kívül­még­ egy­ változásra­ szükséges­ ki-térni,­ mégpedig­ a­ magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéseknek a­korábbiaktól­eltérő­elszámolására.­A­hazai­pénzügyi­számlák­esetében­ez­a­ legfontosabb­és­ legnagyobb­horderejű­ módszertani­ változás.­ A­ nemzeti­ szám-lákra­ vonatkozó­ régi­ módszertani­ előírások­ szerint­a­magánnyugdíjpénztárakból­az­állami­nyugdíjrend-szerbe­történő­visszalépést,­a­magán-nyugdíjpénztári­vagyon­állami­átvételét­egyszeri­tőketranszferrel­kellett­megjeleníteni,­ami­az­átvett­vagyon­összegével­javítot-ta­az­államháztartás­nettó­finanszírozási­képességét­és­rontotta­a­háztartásokét­a­vagyonátvétel­időszakában.­Az­új­módszertani­szabályok­szerint­a­vagyonátvétel­nem­befolyásolhatja­ a­ szektorok­ egyenlegét,­ az­ át-vett­nyugdíjvagyonnal­azonos­összegű­egyéb­kötele-zettséget­(AF.89)­kell­képezni­a­központi­kormányzat­mérlegében­a­háztartásokkal­szemben.­Ezt­az­egyéb­kötelezettséget­ a­ nyugdíjfizetések­ időszakában­ kell­csökkenteni.­ A­ változás­ hatására­ az­ államháztartás­nettó­pénzügyi­vagyona­2011-től­kezdve­az­éves­GdP­mintegy­10­százalékával­csökkent,­a­háztartásoké­pe-dig­ugyanennyivel­ nőtt.­Az­ érintett­ szektorok­nettó­finanszírozási­ képessége­ csak­ a­ legjelentősebb­ma-gán-nyugdíjpénztári­ vagyontranszfer­ időpontjában,­2011-ben­változott­szignifikánsan8.­­­

Itt­szükséges­megemlíteni,­hogy­a­módszertani­átállás­előtt­és­után­publikált­statisztikai­idősorok­nem­csak­

módszertani­ vonatkozású­módosításokat­ tartalmaz-nak,­mert­a­nemzetközi­módszertani­szabványok­válto-zásainak­átvezetése­mellett­átfogó­adatrevízióra­is­sor­került­a­statisztikákban.­Az­átállás­jó­alkalmat­terem-tett­új­adatforrások­beépítésére,­adatjavítások­elvég-zésére­és­az­alkalmazott­becslési,­számítási­eljárások­felülvizsgálatára­is,­ami­elsősorban­a­háztartások­(S.14)­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­(S.11)­adatait­érintette.­Kiegészítésre­kerültek­a­háztartások­közvetlenül­meg­nem­figyelt­külföldi­eszközeire,­befektetéseire­vonatko-zó­becslések,­így­változott­a­háztartások­külföldi­kész-pénzének,­betéteinek­és­tulajdonosi­részesedéseinek­állománya­és­forgalma.­Az­ezekre­vonatkozó­korábbi­becslések­módosítását­új­adatforrások­(adóbevallások,­külföldi­banki­adatok)­rendelkezésre­állása­indokolta.­Változtak­továbbá­a­háztartások­nem­pénzügyi­válla-latoknak­nyújtott,­illetve­nem­pénzügyi­vállalatoktól­felvett­hiteleinek­adatai,­valamint­a­háztartások­válla-lati­részesedésire­vonatkozó­becslések,­amit­a­vállalati­éves­beszámolók­korábbinál­intenzívebb­felhasználása,­illetve­a­számítási­eljárások­pontosítása­tette­lehető-vé.­A­vállalati­adminisztratív­adatforrások­(adóbeval-lások,­ éves­ beszámolók)­ információinak­ teljesebb­felhasználása,­illetve­az­adatjavítások­adtak­lehetősé-get­a­nem­pénzügyi­vállalatok­egymás­közötti­hitel,­részesedés­és­egyéb­követelés­kapcsolatainak­ponto-sabb­elhatárolására­és­becslésére.­Ezekkel­és­egyéb­fontos,­a­pénzügyi­számlák­összeállítása­során­alkal-mazott­becslésekkel­részletesen­a­következő­fejezet­ foglalkozik.

1-10. ábraa pénzügyi vállalatok (s.12) régi és új alszektorbontása a hazai pénzügyi számlákban

Régi alszektorok (ESA 95)

Központi bank (S.121) Központi bank (S.121) –változatlan szektor

Egyéb pénzügyivállalatok(S.125-127)*

Hitelintézetek (S.122)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Nem pénzpiaci alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők(S.125)

Pénzügyi kiegészítők (S.126) –változatlan szektor

Zártkörű pénzügyi közvetítők (S.127) - új szektor

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Egyéb monetáris intézmények (S.122)

Egyéb pénzügyi követítők (S.123)

Pénzügyi kiegészítők (S.124)

Biztosítók és pénztárak (S.125)

* Az SCV-k nélküli pénzügyiszámla-statisztikában adatvédelmi okokból és a jobb áttekinthetőség érdekében megjelenő összevont szektor.

Új alszektorok (ESA 2010)

8­­A­magán-nyugdíjpénztári­kilépések­statisztikai­elszámolásáról­a­2.7.­fejezet­ad­bővebb­tájékoztatást.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201440

Az­egyes­gazdasági­szektorok­nettó­pénzügyi­vagyo-nának,­illetve­nettó­finanszírozási­képességének­teljes­változását­az­utolsó,­régi­módszertan­szerint­készített­teljes­körű­pénzügyi­számlákhoz­képest­a­1-11.­és­1-12.­

ábra­mutatja.­A­grafikonok­külön­tartalmazzák­a­mód-szertani­átállásból­és­a­revízióból­fakadó­módosítások­hatását­milliárd­forintban.

1-11. ábraa gazdasági főszektorok nettó pénzügyi vagyonának változása a 2014. évi módszertani átállás során, milliárd forint (a 2013. IV. negyedévéről publikált teljes körű adatokhoz képest)

–2 000

–1 600

–1 200

–800

–400

400

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.11 Nem pénzügyi vállalatok egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

0

–2 000

–1 600

–1 200

–800

–400

400

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.12 Pénzügyi vállalatok egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

0

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.13 Államháztartás egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.14 Háztartások egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

–4 500 –4 000 –3 500 –3 000 –2 500 –2 000 –1 500 –1 000

-500 0

500

–500 0

500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.2 Külföld egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

–900

–600

–300

0

300

600

900

–900

–600

–300

0

300

600

900

Forrás: MNB.

MódSZERtAN

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 41

1-12. ábraa gazdasági főszektorok nettó finanszírozási képességének változása a 2014. évi módszertani átállás során, milliárd forint (a 2013. IV. negyedévéről publikált teljes körű adatokhoz képest)

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.11 Nem pénzügyi vállalatok egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.12 Pénzügyi vállalatok egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.13 Államháztartás egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.14 Háztartások egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

–3 000

–2 500

–2 000

–1 500

–1 000

-500

0

500

–500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

1989

19

90

Módszertani váltás hatása Revízió hatása S.2 Külföld egyenleg változása

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

–150

–100

–50

0

50

100

150

–150

–100

–50

0

50

100

150

–100

–50

0

50

100

150

200

250

–100

–50

0

50

100

150

200

250

Forrás: MNB.

Magyarország pénzügyi száMlái • 201442

2. A pénzügyi számlákban alkalmazott becslések

2.1. A forint és valuta készpénz állományának meghatározása

A­készpénz­a­monetáris­hatóságok­(jegybankok,­illet-ve­kormányzati­szervek)­által­kibocsátott,­törvényes­fizetőeszközül­szolgáló­bankjegy­és­érme.­A­pénzügyi­számlákban­az­MNB­által­kibocsátott­(az­MNB­tartozá-sát­jelentő)­forint­készpénz,­és­a­nem­rezidens­mone-táris­intézmények­által­kibocsátott­(külföld­tartozását­megtestesítő)­valuta­kerül­kimutatásra.­A­készpénz­ál-lománya­névértéken­(címletértéken)­szerepel­a­pénz-ügyiszámla-statisztikában.­Forint­készpénz­esetében­az­állományváltozás­adja­az­időszaki­tranzakciós­értéket,­valuta­készpénznél­a­tranzakció­mellett­átértékelődés­miatt­is­változik­a­forintban­kifejezett­állomány.­

Készpénz­valamennyi­szektor­birtokában­ lehet­(2-1.­táblázat),­a­statisztika­rendelkezésére­álló­adatforrá-sok­azonban­nem­teljes­körűek,­az­becslési­módsze-rekkel­kerül­kiegészítésre.­A­forint­készpénz­állomány­számbavételénél­a­kiinduló­információ­az­MNB­által­

kibocsátott,­forgalomban­lévő­bankjegy­és­érme­állo-mány,­mely­a­forgalmi­adatok­(kibocsátás,­visszavál-tás,­bevonás)­alapján­kerül­meghatározásra,­ezért­az­állomány­tartalmazza­az­időközben­eltűnt,­megsem-misült­bankjegyek­és­érmék­értékét­ is.­Ez­utóbbiról­csak­egy­esetleges­címletkivonás­alkalmával­nyerhető­információ,­ezért­addig­a­pénzügyi­számlákban­úgy­ke-rül­kimutatásra,­mint­a­ténylegesen­forgalomban­lévő­összeg.­Jelentett­adat­alapján­történik­a­pénzügyi­vál-lalatok,­az­államháztartás­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­tulajdonában­lévő­készpénz­állomány­elszámolása,­és­ezen­összegeknek­a­teljes­forgalomban­lévő­állomány-ból­történő­levonása­után­fennmaradó­állomány­kerül­kimutatásra­a­háztartás­szektornál.­Nem­áll­rendelke-zésre­információ­a­nonprofit­intézmények­és­a­külföl-diek­ birtokában­ lévő­ forint­ készpénz­ állományáról,­jelenleg­ezt­elhanyagolhatónak­tekintjük­a­pénzügyi­számlákban.­

2-1. táblázata különféle szektorok tulajdonában lévő forint készpénz év végi állományamilliárd forint

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Nem­pénzügyi­vállalatok

235,5 270,2 315,2 313,9 323,6 250,6 276,0 317,8 416,2 477,3 556,8

Hitelintézetek 111,0 113,9 129,5 134,3 171,5 148,6 159,7 158,1 183,7 201,7 200,7

Egyéb­pénzügyi­közvetítők

1,6 2,1 1,6 1,5 1,7 1,5 1,2 2,1 1,7 1,7 1,7

Pénzügyi­kiegészítők

0,2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Biztosítók 0,1 0,0 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,0 0,0

Nyugdíjpénztárak 0,0 0,0 0,0 0,3 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Központi­kormányzat

0,7 0,7 0,8 1,0 0,8 0,9 1,0 0,9 1,8 1,7 1,7

Helyi­önkormányzatok

1,2 1,2 1,2 1,2 1,4 1,4 1,1 1,0 1,2 1,8 1,6

Háztartások 1­102,3 1­325,7 1­519,2 1­749,7 1­809,3 1­784,5 1­938,9 2­229,5 2­132,7 2­518,4 2­986,7

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 43

Bizonyos­fokú­becslést­tartalmaz­a­nem­pénzügyi­vál-lalatok­ tulajdonában­ lévő­ készpénz­ állomány­meg-határozása­is.­Míg­a­pénzügyi­szektorra­és­az­állam-háztartásra­ vonatkozóan­ negyedéves­ gyakoriságú­adatforrások­ állnak­ rendelkezésre,­ a­ nem­pénzügyi­vállalatokra­vonatkozóan­csak­az­év­végi­készpénz­ál-lománya­ismert.­Ennek­adatforrása­a­kettős­könyvvitelt­vezető­vállalkozások­társasági­adóbevallásában­szerep-lő­mérleg­(NAV­adatátadás),­amely­éves­gyakoriság-gal­és­nyolc­hónapos­átfutási­idővel­áll­rendelkezésre,­ezért­nem­alkalmas­a­negyedéves­folyamatok­pontos­leírására.­Az­év­végi­adatok­ismeretében­utólag­kerül­sor­az­egyenletesen­becsült­negyedéves­adatok­visz-szamenőleges­korrekciójára.

A­háztartási­szektorhoz­tartozó­forint­készpénz­állo-mányának­meghatározása­maradék­ elven­ történik,­így­ a­ forgalomban­ lévő­ bankjegy­ és­ érmeállomány­különböző­szektorhoz­rendelésében­fennálló­bizony-talanságok­is­ennél­a­szektornál­jelennek­meg.­A­ház-tartások­készpénz­állománya­ezért­felül­van­becsülve­a­ pénzügyi­ számlákban,­ de­ a­ háztartások­ pénzügyi­megtakarításait­befolyásoló­nettó­készpénzforgalom­(a­készpénzállomány­változásából­eredő­tranzakció)­nem­okoz­jelentős­torzítást­az­adatokban.­

A­rezidens­háztartási­szektor­külföldi­készpénz­tulaj-donára­vonatkozóan­is­csak­közvetett­információk­áll-nak­rendelkezésre.­A­pénzügyi­számlákban­szereplő­állományi­adatok­meghatározásának­alapja­az­euró­készpénz­2002.­évi­bevezetése­kapcsán­megvalósított­valuta­konverzió­volt.­A­háztartások­a­megszűnő­tag-valutákban­ denominált­ készpénzüket­ euróra­ váltás­előtt­betétbe­helyezték,­majd­ennek­nagyobb­részét­

euróban­kivették.­Ennek­alapján­került­meghatározás-ra­a­2002­végi­állomány,­amely­devizában­kifejezve­visszamenőlegesen­fixálásra­került,­így­forintban­kife-jezett­értéke­a­megelőző­időszakban­csak­az­átértéke-lődés­miatt­mutat­változást.­A­2002­utáni­időszakban­már­becslés­készül­az­euró­készpénz­nagy­összegű­la-kossági­vásárlásából­vagy­eladásából­származó­tranz-akcióira­is.­A­háztartások­valutaváltásainak­nagyság-rendjére­ a­ valutaváltók­ forgalmi­ jelentései­ alapján­lehet­következtetni.­A­valutaforgalmazóknál­vásárolt,­szokásos­mennyiségű­ lakossági­ valuta­ a­ statisztiká-ban­ idegenforgalmi­ kiadásként­ kerül­ elszámolásra,­nullától­eltérő­pénzügyi­számlás­tranzakció­becslése­akkor­történik,­amikor­a­pénzváltóknál­a­szokásostól­jelentősen­eltérő­valuta­vétel­vagy­eladás­figyelhető­ meg.

A­pénzügyi­vállalati­és­az­államháztartási­szektor­tulaj-donában­lévő­külföldi­készpénz­mennyisége­a­szekto-rok­statisztikai­adatszolgáltatásaiból­kerül­be­a­fizeté-simérleg-statisztikába­és­a­pénzügyi­számlákba.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­készpénzállományának­devizaszer-kezetéről­nem­rendelkezünk­információkkal.­A­birto-kukban­lévő­valutaállomány­meghatározására­2009-ben­készült­becslés­(30­milliárd­forint­nagyságrendben)­egy­kis­mintán­végzett­vállalati­felmérés,­illetve­a­kül-földdel­pénzügyi­kapcsolatban­álló­nagyvállalatokra­kiterjedő­ statisztikai­ adatgyűjtés­ felhasználásával.­Az­így­meghatározott­külföldi­készpénz­állomány­azóta­változatlan­mennyiségben­szerepel­a­pénzügyi­szám-lákban,­tranzakció­nem­kerül­kimutatásra,­a­forintban­kifejezett­állomány­csak­az­átértékelődés­hatására­vál-tozik.­A­háztartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­valutaállományát­elhanyagolhatónak­tekintjük.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201444

2.2. A háztartások külföldi betéteinek és hiteleinek becslése

A­háztartások­pénzügyi­eszközeinek­és­kötelezettsége-inek­megfigyelésére­közvetlenül­a­szektortól­szárma-zó­adatforrások­nem­állnak­rendelkezésre.­A­szektor­pénzügyi­eszközeiről­és­kötelezettségeiről­a­partner­szektorok­vagy­a­pénzügyi­közvetítők­különféle­jelen-téseiből­érkezik­információ.­A­háztartások­más­belföldi­szektorokkal­való­pénzügyi­kapcsolatainak­statisztikai­számbavétele­az­államháztartás,­a­pénzügyi­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­adatainak­felhasználásával­lénye-gében­teljes­körűen­megvalósul.­A­külföldi­pénzügyi­eszközök­ és­ kötelezettségek­ mérése­ azonban­ csak­a­külföldi­partnerektől­származó­információk­alapján­válhat­ teljessé,­mivel­a­magyar­pénzügyi­közvetítők­megfigyelése­csak­részleges­lefedettséget­biztosít­(a­Magyarországon­vásárolt­és­tartott­külföldi­eszközök­nyilvántartásával).

A­ 2008­ előtti­ statisztikai­ adatgyűjtési­ rendszerben­a­magyar­bankrendszeren­keresztül­teljesített,­jogcí-mezett­átutalások­adták­a­tranzakciós­adatokat­a­fize-tési­mérleg­pénzügyi­mérlegében­és­ez­által­a­pénzügyi­számlákban­is­a­háztartások­követeléseire­és­kötele-zettségeire­vonatkozóan.­Az­állományi­adatok­a­for-galmi­adatokból­kumulálódtak.­A­megfigyelt­pénzfor-galmakból­csak­minimális­összegű­betéti­követelés­és­hiteltartozás­halmozódott­fel­a­háztartások­külfölddel­szembeni­követeléseként­és­tartozásaként,­ami­azt­mu-tatta,­hogy­a­háztartások­külföldi­bankbetéteinek­és­hiteleinek­megfigyelésére­a­banki­átutaláson­alapuló­adatgyűjtés­nem­elégséges.­2008­elejétől­megszűnt­a­jogcímezett­banki­pénzforgalmakra­alapozott­jelen-tési­rendszer,­ezzel­együtt­a­háztartási­külföldi­betét­és­ hitel­ állományok­ egyetlen­ hazai­ adatforrása­ is.­Az­adathiányok­pótlása,­illetve­a­növekvő­jelentőségű­külföldi­befektetések­teljesebb­megfigyelése­érdeké-ben­az­MNB­felvette­a­kapcsolatot­külföldi­jegyban-kokkal,­illetve­a­NAV-val­statisztikai­célú­adatátvételek­indítása­céljából.­2010-ben­külföldi­partnerek­infor-mációi­alapján­meghatározásra­kerültek­a­háztartások­külföldön­elhelyezett­betét­és­külföldön­felvett­hitel­állományai­és­az­ezekhez­tartozó­kamatjövedelmek,­amelyek­2003-ig­visszamenően­kerültek­bevezetésre­a­statisztikákban.­A­2014.­évi­statisztikai­módszertani­váltás­alkalmával­a­háztartások­külföldi­betét­és­hitel­adatai­ is­ felülvizsgálatra­ kerültek,­ és­megtörtént­az­

idősorok­visszavezetése­egészen­1989­végéig­a­pénz-ügyiszámla-statisztikában.­Az­1990-es­években­egyéb­információ­hiányában­euróban­fixált­állományok­sze-repelnek­a­háztartások­külföldi­bankbetétére,­illetve­banki­hiteltartozására­vonatkozóan­egyaránt­a­pénz-ügyi­számlákban.

A­háztartások­külföldi­betét­és­hitel­adatainak­meg-határozásához­a­következő­adatforrások­állnak­ ren-delkezésre:­

•­­statisztikai­adatátvétel­a­NAV-tól­a­magánszemélyek­által­elért­kamatjövedelmek­után­forrásadót­helyben­levonó,­ illetve­ a­ kamatjövedelmekről­ információt­szolgáltató­országok­éves­adatairól,­magyar­magán-személyekre­vonatkozóan,­2005-től­(a­2003/48/EK­tanácsi­irányelv­alapján,­éves­gyakorisággal),

•­­adatkérés­az­osztrák,­német­és­szlovák­jegybanktól­a­monetáris­statisztikájukban­szereplő,­magyar­ház-tartások­betét­és­hitel­állományára­vonatkozó­ada-tokról,­2005-től­(negyedéves­gyakoriságú),­

•­­adatközlés­a­svájci­jegybank­honlapján­a­külföldi­nem­banki­ügyfelek­által­svájci­bankokban­elhelyezett­be-tétekről­országbontásban,­2002-től­ (éves­gyakori- ságú),

•­­adatkérés­a­Bank­for­International­Settlements-től­(BIS)­a­magyar­nem­banki­ügyfelek­által­elhelyezett­betétekről­országbontásban­1995-től­(negyedéves­gyakoriságú).

A­háztartások­külföldi­és­egyúttal­a­külföldön­(pénz-ügyi­intézménynél)­tartott­kamatozó­pénzügyi­eszköze-iről­a­legátfogóbb,­minden­európai­országra­kiterjedő­adatforrás­ az­ adóhatóságok­ adatgyűjtése­ a­ kamat-adóról­ (forrásadó),­ illetve­ az­ elért­ éves­ kamatjöve-delmekről­(az­adóhatóságok­közötti­információcsere­keretében).­A­vonatkozó­uniós­irányelv­alapján­a­tag-országok­információt­szolgáltatnak­egymásnak­a­kül-földi­ magánszemélyek­ kamatjövedelmeiről­ annak­érdekében,­hogy­a­honos­ország­adóhatósága­a­ka-matadó­bevallását­ellenőrizhesse.­Azok­az­országok,­amelyek­még­nem­tudnak­megfelelni­az­előírásoknak,­

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 45

forrásadót­kötelesek­levonni­a­külföldi­magánszemé-lyek­ náluk­ elért­ kamatjövedelmei­ után.­Az­ irányelv­rendelkezéseit­2005­második­félévétől­kell­alkalmazni,­ekkortól­állnak­rendelkezésre­az­adóhivatali­informá- ciók­is.­

A­ külföldi­ jegybanki­ adatszolgáltatásokból­ szárma-zó­adatok­ teljes­mértékben­ felhasználásra­kerülnek­(Ausztria,­ Németország,­ Szlovákia,­ Svájc­ esetében)­a­pénzügyi­számlákban,­a­közvetlenül­nem­jelentő­or-szágokra­vonatkozóan­pedig­az­adóhatóság­és­a­BIS­információi­ alapján­ történik­ az­ állományok­megha-tározása.­ A­ rendelkezésre­ álló­ információk­ alapján­a­bankbetéteken­elért­ legjelentősebb­kamatjövede-lem­három­országhoz­köthető­(Ausztria,­Németország,­Svájc),­ezek­az­országok­a­magyar­háztartások­teljes­

külföldről­származó­kamatjövedelmének­mintegy­80­százalékát­adják.­Az­állományok­meghatározása­min-den­érintett­országra­egységesen­euróban­történik,­mert­a­külföldön­elhelyezett­bankbetétek­legnagyobb­hányada­euróban­denominált.

A­háztartások­külföldről­felvett­hitel­adatainak­meg-határozása­a­külföldi­közvetlen­jegybanki­adatközlé-sek­alapján­történik,­a­bankrendszeren­kívül­nyújtott­és­ felvett­ hiteleinek­megfigyelése­ nem­ lehetséges.­A­külföldi­jegybanki­jelentésekből­a­betétekkel­együtt­a­hitel­állományra­vonatkozóan­is­érkezik­adat­negyed-évente,­ami­teljes­egészében­bekerül­a­fizetési­mérleg­és­pénzügyi­számlák­publikációkba.­A­jelentett­ada-tokon­kívül­más­országokra­vonatkozóan­információ­hiányában­nem­készül­becslés.

2-2. táblázatháztartások külföldi bankbetéteinek és hiteleinek becsült állománya a pénzügyi számlákbanmillió EUR

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Külföldi­betét 269 330 391 461 509 644 766 860 1­031 1­087 1­153 1­397 1­804 1­837 2­065

Külföldi­jegybanki­ információ­alapján 240 290 333 382 410 486 558 664 772 831 889 1 111 1­468 1­492 1­692

Egyéb­forrás­ alapján­becsült 29 40 58 79 99 158 208 196 259 256 264 287 335 346 374

Külföldi­hitel 32 60 88 113 169 231 289 321 293 287 295 288 282 261 245

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201446

2.3. A háztartások külföldi tulajdonosi részesedéseinek becslése

A­háztartások­külföldi­tulajdonosi­részesedései­(a­re-zidens­háztartások­tulajdonában­lévő­külföldi­részvé-nyek­és­üzletrészek)­esetében­a­fizetésimérleg-statisz-tika­és­a­pénzügyiszámla-statisztika­hagyományosan­kevés­információval­rendelkezik.­Mivel­sem­a­háztar-tások,­sem­a­tulajdonukban­lévő­külföldi­vállalkozások­nem­adatszolgáltatói­a­jegybanknak,­a­hazai­magán-személyek­külföldi­tőkebefektetéseiről­csak­közvetett­információkra­ építhetnek­ a­ statisztikák.­ A­ fizetési-mérleg-statisztika­kategóriáit­figyelembe­véve­három­csoportból­állnak­össze­a­rezidens­háztartások­(illetve­általában­a­befektetők)­külföldi­tulajdonosi­részese-dései:­portfólió befektetésekből­ (jellemzően­tőzsdei­részvényekből­ és­ befektetési­ jegyekből),­ közvetlen tőkebefektetésekből külföldi vállalatokban,­illetve­köz-vetlen tőkebefektetésnek tekintett külföldi ingatlanok- ból­ (a­ rezidensek­ külföldi­ ingatlantulajdona­ miatt­

a­statisztikában­létrehozott­képzetes­vállalatok­üzletré- szeiből).­

A­fizetési­mérlegbe­2007­végéig­a­háztartások­közvet-len­külföldi­tőkebefektetéseit,­illetve­portfólió­befekte-téseit­jelentő­részesedés­forgalom­a­banki­átutalások­megfigyelésén­alapuló­statisztikai­adatgyűjtésből­ke-rült­be.­Az­állományi­adatok­a­jelentett­forgalmakból­kumulálódtak.­2008-ban­a­banki­átutalásokon­alapuló­adatgyűjtési­ rendszer­megszűnt,­ azonban­háztartá-soktól­közvetlen­adatgyűjtés­nem­került­bevezetésre.­A portfólió befektetések­adatforrása­az­MNB­értékpa-pír-statisztikája­lett,­a­közvetlen­külföldi­tőkebefekte-tésekkel­kapcsolatban­pedig­az­utolsó­rendelkezésre­álló­ (2007­ végére­ vonatkozó)­ adat­ továbbvezetése­alapján­készült­becslés­került­a­fizetési­mérlegbe­és­a­pénzügyi­számlákba.­Miközben­a­Magyarországon­

2-3. táblázatháztartások külföldi tulajdonosi részesedéseinek állományi és tranzakciós adataimilliárd forint

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

állományok 98,5 108,9 123,2 157,6 201,9 278,6 379,0 509,2 564,8 638,6 680,7 729,8 651,2 616,4 729,9

tőzsdei­részvények 7,5 7,5 6,4 5,2 21,7 57,8 90,0 128,0 80,2 160,6 146,6 146,7 149,3 151,8 165,9

Egyéb­tulajdonosi­részesedések 91,0 101,4 116,8 152,4 180,2 220,8 289,0 381,2 484,6 478,0 534,2 583,0 501,9 464,7 564,0

ebből­SZJA­bevallás­alapján­becsült

84,0 91,0 101,5 134,0 159,4 195,5 265,6 357,6 383,3 376,6 424,2 491,6 454,7 439,8 526,8

ebből­adóamnesztia­alapján­becsült

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 77,4 77,5 86,0 67,4 0,0 0,0 0,0

ebből­egyéb­becsült 7,0 10,5 15,3 18,4 20,8 25,3 23,4 23,6 23,9 23,9 24,0 24,0 47,2 24,9 37,2

Tranzakciók 14,0 12,5 36,0 43,8 66,1 45,9 133,5 165,1 108,4 46,9 –12,3 –29,9 –38,2 –31,4 23,1

tőzsdei­részvények 7,4 0,3 –0,2 –1,2 17,2 35,2 40,0 40,1 36,9 53,8 –18,5 –3,0 –0,1 –3,9 12,1

Egyéb­tulajdonosi­részesedések 6,6 12,2 36,3 45,1 48,9 10,6 93,5 125,0 71,5 –6,9 6,2 –26,9 –38,1 –27,5 11,0

ebből­SZJA­bevallás­alapján­becsült

4,2 8,8 31,5 41,9 46,5 6,2 95,4 124,8 –5,8 –7,0 6,1 2,1 3,6 –4,1 –1,5

ebből­adóamnesztia­alapján­becsült

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 77,0 0,0 0,0 –29,0 –62,0 0,0 0,0

ebből­egyéb­becsült 2,4 3,4 4,8 3,2 2,4 4,4 –1,8 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 20,3 –23,4 12,5

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 47

letétkezelt­külföldi­értékpapírokat­tartalmazó­értékpa-pír-statisztika­a­portfólió­befektetések­terén­hosszabb­távon­is­elfogadható­lefedettséget­biztosít,­a­közvetlen­tőkebefektetések­–­banki­átutalási­rendszerben­is­csak­töredékesen­megfigyelt­–­adataira­új­adatforrásokat­és­becslési­eljárásokat­kellett­találni.­

A­rezidens­háztartások­külföldi ingatlan-befektetéseiről nem­áll­rendelkezésre­újabb­információ,­így­a­közvet-len­ tőkebefektetések­ ingatlantulajdont­ érintő­ része­a­banki­átutalási­rendszerben­2007­végéig­megfigyelt­összegek­továbbvezetésével­képződik.­A­külföldi­köz-vetlen­tőkebefektetések­vállalati részesedéseket­érintő­

részére­ugyanakkor­kétféle­adatforrás­felhasználásával­készül­statisztikai­becslés:­a­legálisan­tartott­külföldi­vállalati­részesedések­állományára­a­magánszemélyek­aggregált­éves­személyi­jövedelemadó­bevallásaiban­szereplő­jövedelmekből­következtetünk,­az­adóbeval-lások­alapján­meg­nem­figyelhető­külföldi­tőkebefek-tetések­állományát­pedig­az­adóamnesztiák­keretében­hazahozott­vagyon­nagysága­alapján­becsüljük.­

Az­új­becslések­eredményei­a­2014-es­módszertani­váltás­ során­ kerültek­ bevezetésre­ visszamenőleges­hatállyal­a­fizetési­mérlegben­és­a­pénzügyi­számlák-ban­(2-3.­táblázat).

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201448

2.4. A belföldi tulajdonosi részesedések adatainak meghatározása

A­tulajdonosi­részesedések­és­befektetési­jegyek­(AF.5)­instrumentum­kategória­a­tulajdonosi­részesedések­(AF.51),­ ezen­ belül­ a­ tőzsdei­ részvények­ (AF.511),­a­nem­tőzsdei­részvények­(AF.512)­és­az­egyéb­tulajdo-nosi­részesedések­(AF.519),­illetve­a­befektetési­jegyek­(AF.52)­instrumentumokat­foglalja­magában.­A­pénz-ügyiszámla-statisztikába­ a­ tőzsdei­ részvényekre­ és­a­befektetési­jegyekre­vonatkozó­adatok­az­értékpapír-statisztika­információi­alapján­érkeznek.­A­nem­tőzsdei­részvények­és­az­egyéb­tulajdonosi­részesedések­(üz-letrészek)­adatai­pedig­többféle­adatforrás­felhaszná-lásával­kerülnek­meghatározásra,­az­alábbiak­szerint.­

Részvényeket­a­részvénytársasági­formában­működő­vállalatok­ bocsáthatnak­ ki.­ Az­ egyéb­ részesedések­a­részvénytársaságon­kívüli­egyéb­társasági­formájú­vállalatok­passzívái,­amelyeket­a­statisztika­tulajdon-viszonyt­ megtestesítő­ pénzügyi­ instrumentumnak­tekint.­ A­ részvények­ és­ üzletrészek,­mint­ pénzügyi­instrumentumok­elkülönítése­tehát­a­kibocsátó­válla-latok­gazdálkodási­formája­alapján­történik.­Miközben­a­tőzsdei­részvények­adatai­piaci­értéken­állnak­ren-delkezésre,­a­nem­tőzsdei­részvények­és­üzletrészek­állományai­ általában­ véve­ a­ jóváhagyott­osztalékot­tartalmazó­korrigált­könyv­szerinti­saját­tőke­értéken­kerülnek­be­a­publikációkba,­ a­ kibocsátó­ vállalatok­számviteli­éves­beszámolója­alapján.­

Kibocsátói­oldalról­nézve­a­nem rezidensek által kibo-csátott­és­rezidensek­tulajdonában­lévő­részesedések­adatai­a­fizetésimérleg-statisztikából,­annak­adatszol-gáltatásaiból­származnak,­illetve­(közvetlen­háztartá-si­adatgyűjtés­hiányában)­a­háztartások­tekintetében­a­2.3.­pontban­ leírtak­alapján­állnak­rendelkezésre.­Szinte­az­összes­rezidens­szektor­birtokában­vannak­külföldi­ nem­ tőzsdei­ részvények­ vagy­ üzletrészek.­Mivel­ a­ fizetésimérleg-statisztika­ nem­ tartalmazza­a­ tulajdonosi­ részesedések­ részletes­ fajta­ szerinti­bontását,­a­pénzügyi­számlákban­szereplő­bontások­részben­becsléseken,­feltételezéseken­alapulnak.­Így­a­háztartások­és­az­államháztartás­esetében­külföldi­tőzsdei­részvényeket­(mint­portfólió­befektetéseket)­és­üzletrészeket­(mint­közvetlen­tőkebefektetéseket)­tart­nyilván­a­pénzügyiszámla-statisztika.­A­nem­pénzügyi­

vállalatok­és­a­pénzügyi­vállalati­szektorok­esetében­a­tőzsdei,­illetve­a­nem­tőzsdei­részvények­közé­kerül-nek­a­fizetési­mérlegből­átvett­tulajdonosi­részesedés­adatok,­a­jegybank­és­a­zártkörű­pénzügyi­közvetítők­szektorokra­vonatkozóan­pedig­az­üzletrészek­instru-mentumon­jelennek­meg­a­fizetési­mérlegből­szárma-zó­közvetlen­külföldi­tőkebefektetések.

A­rezidensek­által­kibocsátott,­külföldi­tulajdonban­lé-vő­részesedések­adatai­szintén­a­fizetési­mérleg­infor-mációiból­származnak.­Mivel­a­fizetési­mérlegben­a­tu-lajdonosi­részesedésekből­csak­a­tőzsdei­részvények­vannak­kiemelve,­a­nem­tőzsdei­részvények­és­az­üz-letrészek­megkülönböztetése­a­pénzügyi­számlákban­történik,­vállalati­szintű­vizsgálatok­segítségével,­mind­az­állományokra,­mind­a­tranzakciókra­vonatkozóan.­

A rezidens szektorok közül­a­nem­pénzügyi­vállalatok­és­a­pénzügyi­vállalati­szektorok­bocsátanak­ki­nem­tőzsdei­részvényeket­és/vagy­üzletrészeket.­Az­állam-háztartás,­a­háztartások,­a­háztartásokat­segítő­non-profit­intézmények­tartozás­oldalán­nem­lehetnek­ré-szesedések.­A­kibocsátott­részesedések­fő­adatforrása­a­társasági­adóbevallásban­közölt,­éves­beszámolóval­konzisztens­ mérleg,­ amelyben­ tulajdonosi­ szektor­bontásban­áll­ rendelkezésre­a­ jegyzett­ tőke­értéke.­Ez­a­tulajdonosi­szektor­bontás­az­alapja­az­állományi­adatok­meghatározásának­az­államháztartás,­a­háztar-tások,­a­háztartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok,­mint­tulajdonos­szektorok­esetében.­A­pénzügyi­szektorokra,­mint­tulajdonosokra­vonatkozóan­szinte­teljes­körűen­saját­mérlegeikből­van­állományi­adat­a­részesedésekre.­Ha­egyik­partner­szektor­esetében­sincs­adat­a­pénzügyi­szervezetek­je-lentéséből,­a­társasági­adóbevallás­vonatkozó­mérleg­tételei­kerülnek­felhasználásra.­

A­ társasági­adóbevallás­mérlegében­a­ jegyzett­tőke­tulajdonosi­szektor­bontásának­segítségével,­arányo-sítással­kerül­kiszámításra­a­jóváhagyott­osztalékot­is­tartalmazó,­korrigált­saját­tőke­szektor­bontása,­azaz­a­részesedések­állományának­értéke­tulajdonos­szek-toronként.­Ezek­az­adatok­azonban­csak­éves­gyako-risággal,­év­végére­vonatkozóan­állnak­rendelkezésre,­

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 49

a­negyedévesítés­két­év­vége­között­lineáris­szétosz-tással­ történik,­ illetve­az­adott­ időszakra­vonatkozó­tényadatok­beérkezéséig­lineáris­előrebecslésre­van­szükség.­A­negatív­saját­tőkével­rendelkező­részvény-társaságok­és­korlátolt­felelősségű­társaságok­eseté-ben­a­negatív­saját­tőke­érték­helyett­nullával­számol­a­pénzügyiszámla-statisztika,­eltérően­a­fizetési­mér-legben­alkalmazottaktól,­ahol­a­beszámolóban­szerep-lő­negatív­érték­nem­kerül­korrigálásra.­A­külfölddel­kapcsolatos­adatok­fizetési­mérlegtől­történő­átvétele­miatt,­a­két­statisztika­közötti­egyezőség­biztosítása­érdekében­azonban­a­negatív­saját­tőkéjű­vállalatok­állományainak­korrekciója­csak­a­belföldi­tulajdonos­szektorok­esetében­érvényesül­a­pénzügyiszámla-sta-tisztikában.­további­kisebb­eltérést­okoz­a­kibocsátói­oldalról­meghatározott,­kívánatos­állományi­értékek-től,­hogy­a­tulajdonos­pénzügyi­vállalatok­saját­mér-legéből­vett­részvény­és­üzletrész­állományok­legtöbb­esetben­bekerülési­értéken­szerepelnek,­ezek­korrek-ciójára­(a­kibocsátó­vállalatok­aktuális­saját­tőkéjének­figyelembevételére)­csak­korlátozottan­van­lehetőség.­Az­állami­és­önkormányzati­tulajdonú­vállalatok­eseté-ben­a­könyv­szerinti­saját­tőke­értékéhez­hozzáadásra­kerül­a­vagyonkezelésbe­vett­eszközök­értéke­is,­amely­a­vállalatok­mérlegében­2001­óta­nem­a­saját­tőkében,­

hanem­az­egyéb­hosszú­lejáratú­kötelezettségek­között­szerepel.

Részvényekkel,­ részesedésekkel­kapcsolatban,­kibo-csátói­oldalról­tranzakcióról­akkor­lehet­beszélni,­ha­tőkeemelésre,­tőkeleszállításra,­vállalat­alapításra­vagy­megszüntetésre­kerül­sor.­Egyéb­esetben­az­állomány-változás­átértékelődésben­csapódik­le.­Az­állományok-hoz­hasonlóan­elmondható,­hogy­általánosságban­az­éves­társasági­adóbevallás­mérlege­szolgáltat­informá-ciót­a­tranzakciók­becsléséhez.­Ezen­kívül­a­pénzügyi­vállalati­ tulajdonos­ szektorok­ esetében­ pontosabb­adatok­érkeznek­a­ jegybanki­adatszolgáltatásaikból,­az­államháztartást­érintő­tranzakciók­pedig­a­költség-vetési­adatszolgáltatások­(tényleges­pénzforgalmak)­alapján­vannak­meghatározva.­A­nem­pénzügyi­vál-lalatok­és­a­háztartások­tulajdonában­lévő,­rezidens­vállalatok­által­kibocsátott­nem­tőzsdei­részvényekre­és­üzletrészekre­vonatkozóan­(néhány­konkrét,­ismert­tranzakciótól­eltekintve)­egyedül­a­társasági­adóbe-vallások­mérlegéből­készített­becslés­ad­információt­a­tranzakciókra­vonatkozóan.­Az­éves­tranzakciók­vál-lalati­szinten,­összetett­számítási­eljárás­alapján­kép-ződnek,­a­pénzügyi­számlákban­megjelenő­negyedéves­tranzakciók­egyenletes­szétosztással­állnak­elő.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201450

2.5. vállalatközi hitelek és kereskedelmi kapcsolatok a pénzügyi számlákban

A­ nem­pénzügyi­ vállalatok­ (S.11)­más­ szektorokkal­való­pénzügyi­kapcsolatai­jól­nyomon­követhetők­az­államháztartás,­a­pénzügyi­ szektor,­ illetve­a­fizetési­mérleg­adatainak­felhasználásával.­A­vállalati­szektor­belső­kapcsolatrendszere­azonban­–­az­erre­irányuló­rendszeres­felmérések­hiányában­–­egyedül­a­pénzügyi­számlák­segítségével­vizsgálható.­(A­szektorra­vonatko-zó­nem­konszolidált­és­konszolidált­adatok­különbsége­mutatja­a­pénzügyi­számlák­termékeiben­a­szektoron­belüli­ követelések­ és­ kötelezettségek­ nagyságát.)­A­nem­pénzügyi­vállalatok­egymás­működését­alapve-tően­tulajdonosi­részesedés­szerzéssel,­hitelnyújtással­és­kereskedelmi­hitelezéssel­finanszírozzák.­Ez­utóbbi­két­ instrumentum­tartalmával,­mérési­módszereivel­foglalkozik­ez­a­rész.­A­tulajdonosi­részesedések­(rész-vények,­üzletrészek)­adatait­a­2.4.­fejezet­mutatja­be.

hiTElEk és kErEskEdElMi hiTElEk ElkülöníTésE

A­pénzügyi­ számlákban­kimutatott­hitel típusú inst-rumentum­(AF.4)­alapvetően­abban­különbözik­a­ke-reskedelmi hiteltől­ (AF.81),­ hogy­ a­ hitel­ jellemzően­pénzügyi­eszköz­átadásával,­a­kereskedelmi­hitel­pe-dig­áruszállítással,­szolgáltatás­nyújtásával­keletkezik.­A­hitelnyújtás­tehát­olyan­gazdasági­esemény,­amely-nek­mindkét­könyvelési­lába­a­pénzügyi­számlán­van,­a­kereskedelmi­hitelezés­pedig­egy­pénzügyi­számlán­és­a­nem­pénzügyi­számlán­könyvelt­tételből­áll.­A­hi-tel­instrumentum­tartalmazza­a­pénzkölcsön­mellett­a­pénzügyi­lízinget,­a­faktorált,­illetve­repó­típusú­kö-veteléseket­és­a­nem­banki­betéteket­(cash-pool)­is.­A­kereskedelmi­hitelek­és­előlegek­instrumentumhoz­tartoznak­az­áruszállításból­és­szolgáltatásból­fakadó,­utólagos­fizetés­(vevők,­szállítók)­vagy­előlegnyújtás­(vevőtől­kapott­előleg,­beruházásra,­készletre­adott­előleg)­miatt­fennálló­átmeneti­jellegű­követelések­és­kötelezettségek­a­kereskedelmi­partnerek­között.

Hitel­és­kereskedelmi­hitel­bármely­gazdasági­szektor­pénzügyi­eszközei­és­kötelezettségei­között­előfordul.­A­nyilvánosság­részére­üzletszerűen,­főtevékenység-ként­hitelt­nyújtó­gazdasági­szereplők­és­a­zárt­körben­

hitelező­nagy­vállalatok­a­pénzügyi­vállalatok­szekto-rába­kerülnek­be­a­pénzügyi­számlákban.­Az­egyéb,­vállalatcsoporton­belül­hitelt­nyújtó­vállalatok­a­nem­pénzügyi­vállalatok­szektorába­tartoznak.­Kereskedel-mi­hitel­csak­kereskedelmi­(áruszállítási,­szolgáltatási)­kapcsolatban­ lévő­gazdasági­ szereplők­között­kelet-kezhet.­A­kereskedelmi­ügyletet­finanszírozó­harma-dik­fél­(jellemzően­pénzügyi­intézmény)­bevonásával­a­kereskedelmi­hitel­helyett­tényleges­hitel­keletkezik.­A­harmadik­szereplő­ jelen­ lehet­eleve­az­ügyletben­(pénzügyi­lízing),­vagy­bekapcsolódhat­később­is­(fak-toring).­ Ekkor­ a­ kereskedelmi­ ügyletben­ részt­ vevő­partnerek­közötti­kereskedelmi­követelés­megszűnik,­az­adóssal­(vevővel)­szemben­a­pénzügyi­közvetítő­ír­elő­hitelkövetelést.

Eredeti futamidő­ szerint­a­hitelek­ lehetnek­rövid­és­hosszú­(éven­túli)­lejáratúak­egyaránt.­A­kereskedelmi­hitelek­jellemzően­rövid­lejáratúak,­a­fizikai­és­a­pénz-ügyi­teljesítés­közötti­(általában­30-60­napos)­időt­hi-dalják­át.­A­kereskedelmi­hitelek­technikai­jellegére,­rövid­ lejáratára­ utal­ az­ is,­ hogy­míg­ a­ pénzkölcsön­nyújtásáért­ a­ hitelező­ normálisan­ tulajdonosi­ jöve-delmet­(kamatot)­vár­el,­a­kereskedelmi­hitel­a­hazai­gyakorlatban­ kamatmentes.­A­ kereskedelmi­hitelek­esetében­is­előfordulhat,­hogy­éven­túli­fizetési­ha-táridőben­egyeznek­meg­a­partnerek­(például­beru-házásnál),­ illetve,­ hogy­ az­ eredetileg­megállapított­rövidebb­határidő­nemfizetés­vagy­késedelmes­fizetés­miatt­kitolódik.­Ez­utóbbi­esetben­az­üzleti­partnerek­lépéseitől­függ,­hogy­a­pénzügyi­számlákban­mi­lesz­a­kereskedelmi­hitel­sorsa.­Ha­az­adós­(vevő)­még­léte-zik,­és­a­követelést­a­hitelező­(szállító)­leírja­(elengedi)­vagy­eladja,­az­a­hitel­(kereskedelmi­hitel)­tranzakció-ból­fakadó­csökkenését­okozza­a­pénzügyi­számlákban.­Ha­az­egykori­adós­már­nem­létezik­(a­követelésnek­nincs­adósa),­a­hitel,­kereskedelmi­hitel­megszünte-tése­egyéb­volumenváltozással­kell,­hogy­történjen.­A­ vállalatok­ közötti­ követelések­ egyoldalú,­ partner­nélküli­elengedéséről­azonban­nincs­információ,­ezért­a­hazai­pénzügyi­számlákban­tranzakció­formájában­jelenik­meg­mindenfajta­ilyen­kötelezettség-elengedés­(követelés­leírás).

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 51

A­kereskedelmi­kapcsolatokban­–­a­külső­körülménye-ken­túl­–­az­érintett­reálgazdasági­ügylet­jellegétől,­il-letve­a­partnerek­üzleti­kapcsolatától­ függ,­hogy­az­ellenérték­megfizetése­és­a­fizikai­teljesítés­időben­ho-gyan­viszonyul­egymáshoz.­Az­utólagos­fizetés­helyett­vagy­mellett­–­az­ügylet­biztosítása­vagy­finanszírozá-sa­érdekében­–­a­szállító­kikötheti­előleg átadását­is.­A­pénzügyi­számlákban­a­kereskedelmi­hitel­és­a­(ke-reskedelmi)­előleg­azonos­tartalmú,­és­egy­instrumen-tum-kategóriába­esik­(AF.81­Kereskedelmi­hitelek­és­előlegek).­Az­előleg­abban­különbözik­a­hiteltől,­hogy­kamatmentes,­alapesetben­a­kereskedelmi­partnerek­között­jön­létre­és­reálgazdasági­ügylettel­(áruszállítás,­szolgáltatás)­szűnik­meg.­Az­előleget­akkor­sem­kell­utólag­átkönyvelni­hitellé,­ha­a­korábban­átadott­pénz­a­kereskedelmi­ügylet­meghiúsulása­miatt­visszafize-tésre­kerül.

a vállalatközi követelések, köTElEzETTségEk MérésE

A­hazai­nem­pénzügyi­vállalatok­egymás­közötti­kö-vetelései­az­összes­pénzügyi­eszközük­több­mint­felét­teszik­ki,­ami­kötelezettség­oldalon­a­mérleg­1/3-át­jelenti­a­pénzügyiszámla-statisztika­2014­végi­adatai­szerint.­A­vállalatközi­követelések,­kötelezettségek­leg-nagyobb­részét­a­tulajdonosi részesedések­adják­(33­százalék).­A­kereskedelmihitel- és előlegállomány az

összes­vállalatközi­követelés,­kötelezettség­negyedét­teszi­ki,­hasonlóan­a­hitelekhez.­Az­egyéb­követelés,­kötelezettség­9­százalékot­képvisel.­A­vállalatok­által­kibocsátott­és­vállalati­tulajdonban­lévő­nem­részvény­értékpapírok­aránya­elenyésző­(2-1.­ábra).

A szektoron belüli követelések, kötelezettségek mérésé-re­közvetlen­statisztikai­vagy­számviteli­adatforrás­nem­áll­rendelkezésre,­az­adatok­jellemzően­maradékként­állnak­elő­a­pénzügyi­számlákban­az­összesen­(nem­konszolidált)­és­a­külső­(konszolidált)­információk­kü-lönbségeként.­A­vállalatközi­követelések,­kötelezett-ségek­állományi­és­forgalmi­adatainak­meghatározása­instrumentumok­szerint­bontva­(részvények,­üzletré-szek,­hitelek,­kereskedelmi­hitelek,­egyéb­követelések)­történik,­felhasználva­minden,­az­adott­instrumentum-ra­vonatkozó­információt.

A tulajdonosi részesedésekben­megtestesülő­vállalat-közi­kapcsolatok­becslése­a­számviteli­mérleg­forrás­oldalán­lévő­saját­tőkéből­kiindulva­történik.­A­válla-latok­egyedi­adatait­tartalmazó­adatbázisban­vállalati­szinten­elkülönítésre­kerülnek­a­pénzügyi­számlákban­megjelenő­instrumentum-kategóriák:­a­tőzsdei­részvé-nyek,­az­egyéb­részvények­és­az­üzletrészek.­A­részese-déseken kívüli vállalatközi kapcsolatok­adatai­a­vállalati­mérleg­eszköz­oldaláról­kerülnek­megbecslésre.­Ennek­az­az­oka,­hogy­a­pénzügyi­eszközöknek­a­kötelezettsé-geknél­kisebb­állománya­és­részletesebb­fajta­szerinti­bontása­több­lehetőséget­ad­a­vállalatközi­követelések­maradékelven­történő­kinyerésére.

vállalatközi Hitelezés, kErEskEdElMi hiTEl

A­ rezidens­ nem­ pénzügyi­ vállalatok­ által­más­ nem­pénzügyi­ vállalatoknak­ adott­ kölcsönök­ állománya­meghaladja­ a­ 6000­milliárd­ forintot.­ A­mindenkori­összegre­adott­becslés­két­tényező­miatt­pontatlan:­becslési­hibát­tartalmaz­a­vállalatközi­összes,­nem­tu-lajdonosi­részesedés­típusú­követelés­állománya,­illet-ve­ezen­vállalati­követelések­fajta­szerinti­felosztása­(hitel,­kereskedelmi­hitel­és­előleg,­egyéb­követelés)­egyaránt.­A­vállalatok­éves­beszámolójában­szereplő­adatok­ felhasználásával­ a­ vállalatközi hitelekre ké-szített becslés­ a­ pénzügyiszámla-statisztikában­ arra­a­feltételezésre­épül,­hogy­a­nem­pénzügyi­vállalatok­döntően­a­vállalatcsoportba­tartozó­más­vállalatoknak­(kapcsolt­és­egyéb­részesedési­viszonyban­lévő­vállala-toknak),­illetve­dolgozóiknak­adnak­kölcsönt.­Az­adott­kölcsönök­tehát­a­hazai­számviteli­rend­szerint­készített­mérleg­befektetett­pénzügyi­eszközei­és­követelései­

2-1. ábraA vállalatközi követelések alakulása az összes vállalati pénzügyi eszközön belül

0

10

20

30

40

50

60

70

1989

19

90

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

%

Kereskedelmi hitelek és előlegekRészvények és részesedésekHitelek, kölcsönök

Egyéb követelések

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák (nem konszolidált és konszolidált állo-mányi adatok különbsége az összes pénzügyi eszközhöz viszonyítva).

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201452

között­ található,­ kapcsolt­ és­ egyéb­ részesedési­ vi-szonyban­lévő­vállalkozásoknak­nyújtott­kölcsönökből­tevődnek­össze.­A­ rövid­ lejáratú­vállalatközi­hitelek­30­százalékát­tekintjük­szakértői­becslés­alapján­de-vizahitelnek,­ erre­ vonatkozóan­azonban­ semmilyen­közvetlen­információ­nincs.­A­hosszú­lejáratra­adott­vállalatközi­kölcsönök­a­ forint­hitelek­közé­kerülnek­besorolásra,­az­ismert­nagy­összegű­tételek­alapján.

Az áruszállításból és szolgáltatásból eredő­követelések­és­kötelezettségek,­illetve­előlegek­becslése­más­prob-lémákat­vet­fel­és­más­módszereket­igényel,­mint­ami-lyenek­a­hiteleknél­bemutatásra­kerültek.­Míg­a­köl-

csönnyújtás­szűkebb­vállalati­kört­érint,­áruszállításból,­szolgáltatásból­fakadó­(vevő)­követelése­szinte­minden­vállalatnak­van.­A­vevői­követelések­szoros­kapcsolat-ban­vannak­az­árbevétellel,­hiszen­annak­pénzügyileg­még­nem­rendezett­része­jelenik­meg­követelésként.­A­nevesített­vevők­mellett­a­kapcsolt­és­egyéb­része-sedési­viszonyban­lévő­vállalkozásokkal­szembeni­vevő­típusú­követelések­és­az­aktív­ időbeli­elhatárolások­nagyobbik­hányada­is­ehhez­az­instrumentumhoz­tar-tozik,­ így­ az­ összállomány­nemzetgazdasági­ szinten­meghaladja­a­10.000­milliárd­forintot­a­hazai­számvi-teli­beszámolók­mérlegei­szerint.­Ennek­döntő­része­vállalatközi­követelést­jelent,­kisebbik­hányada­külföldi­

2-2. ábraHitelek, kereskedelmi hitelek, egyéb követelések becslése a vállalati mérlegből

vállalati mérleg (éves beszámoló) pénzügyi számlák mérlege

immateriális javak

Immateriális­javakra­adott­előlegek Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Tárgyi eszközök

Beruházásokra­adott­előlegek Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Befektetett pénzügyi eszközök

tartósan­adott­kölcsön­kapcsolt­vállalkozásban Hosszú­lejáratú­hitelek

tartósan­adott­kölcsön­egyéb­részesedési­v. Hosszú­lejáratú­hitelek

Egyéb­tartósan­adott­kölcsön Hosszú­lejáratú­hitelek

készletek

Készletekre­adott­előlegek Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

követelések

Követelések­áruszállításból,­szolgáltatásból Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Követelések­kapcsolt­vállalkozással­szemben

Vevő típusú követelés, előleg Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Adott kölcsön, cash-pool Rövid­lejáratú­hitelek*

Egyéb (osztalék, díj) követelés Egyéb­követelés

Követelések­egyéb­részesedési­viszonyban

Vevő típusú követelés, előleg Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Adott kölcsön, cash-pool Rövid­lejáratú­hitelek*

Egyéb (osztalék, díj) követelés Egyéb­követelés

Egyéb­követelések

Adott kölcsön Rövid­lejáratú­hitelek*

Adott előleg Egyéb­követelés

aktív időbeli elhatárolások

Bevételek,­ráfordítások­elhatárolása

Vevő típusú követelés, előleg Kereskedelmi­hitelek,­előlegek

Egyéb követelés Egyéb­követelés

Vastagon szedett tétel: egyszerűsített beszámoló mérlegében is szerepelVékonyan szedett tétel: csak részletes beszámoló mérlegében szerepel (alábontás)Dőlt, piros tétel: csak becsléssel állapítható meg* A követelések hátralévő futamidő (tartási idő) szerint vannak bontva a számviteli mérlegben

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 53

szállítókkal­ szemben­ áll­ fent.­ Az­ államháztartás­ vál-lalatokkal­szembeni­tartozása­540,­a­háztartásoké­90­milliárd­forint­körül­van­a­2014­év­végi­adatok­alapján.­A­kereskedelmi­előlegek­közé­tartozik­az­immateriális­javakra,­beruházásokra­és­készletekre­adott­előleg,­ami­részben­becsléssel­képződik­a­részletes­éves­beszámoló-val­nem­rendelkező­vállalatokra.­A­kereskedelmi­hitelek­

és­előlegek­ felosztása­külföldiekkel­és­belföldiekkel­szemben­fennálló­követelésre­az­éves­nettó­árbevétel­(export­és­belföldi­bontása)­alapján­történik.­A­belföldi­részből­az­államháztartás,­a­háztartások­és­a­pénzügyi­vállalatok­tartozásának­levonásával­áll­elő­a­vállalatközi­követelés­év­végi­állománya,­amelyet­teljes­egészében­forintban­fennállónak­tekintünk.­(2-2.­ábra)

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201454

2.6. speciális célú vállalatok (sCv-k) a pénzügyi számlákban

Általában­ véve­ a­ speciális­ célú­ vállalatok­ (special­purpose­entity­–­SPE,­special­purpose­vehicle­–­SPV)­olyan­ gazdasági­ társaságok,­melyeket­ tulajdonosuk­valamilyen­sajátos feladat­ellátására­hozott­létre.­Ez­lehet­konkrét­projekt­finanszírozása,­vállalati­vagyon-elemek­elkülönült­kezelése,­értékpapírosítása,­illetve­szabályozási­vagy­adózási­előnyök­kihasználása.­ (Az­értékpapírosítás­céljából­létrehozott­speciális­célú­vál-lalatra­az­SPV­–­­special­purpose­vehicle­megnevezést­használja­a­szakirodalom.)

A hazai gyakorlatban­a­speciális­célú­vállalatok­olyan­statisztikai­ értelemben­ rezidens­ (Magyarországon­bejegyzett),­külföldi­tulajdonú­gazdasági­társaságok,­amelyek­külföldi­partnereik­között­passzív pénzközve-títő­funkciót­töltenek­be.­Ezek­a­vállalatok­nem­végez-nek­reálgazdasági­(termelő,­szolgáltató)­tevékenységet,­hanem­ pénzügyi­ eszközök­ vállalatcsoporton­ belüli­közvetítésével­ foglalkoznak­ (ez­ a­ speciális­ céljuk).­2006­előtt­a­pénzközvetítés­jellemzően­a­saját­tőkébe­

kapott­forrás­külföldre­történő­kölcsönadásával­valósult­meg.­2006-tól­kezdődően­az­SCV-k­egy­része­a­hitele-zési­tevékenységet­külföldi­fióktelepekhez­helyezte­át,­és­külföldi­tulajdonosi­részesedésekbe­(részvényekbe,­üzletrészekbe)­fekteti­be­a­külföldről­kapott­forrásokat.­

Mivel­az­SCV-k­nem­képeznek­önálló­jogi­kategóriát,­azonosításukra,­elkülönítésükre­számviteli,­illetve­sta-tisztikai­mutatóik­alapján­van­lehetőség­a­statisztikák-ban­(külföldi­tulajdonos,­alacsony­létszám­és­árbevé-tel,­jelentős­és­kizárólag­külfölddel­szemben­fennálló­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek,­elhanyagolható­mértékű­nem­pénzügyi­eszközök). Az SCV-k elkülöníté-se­a­statisztikában­azért­is­szükséges,­mert­a­külföldi­vállalatcsoportok­részére­végzett­passzív­pénzközvetítő­(vagyonkezelő,­csoportfinanszírozó)­tevékenység­–­az­érintett­ vállalati­ vagyon,­ a­ pénzügyi­ tranzakciók­ és­a­kapcsolódó­jövedelmek­nagysága­alapján­–­Magyar-országon­jelentősnek­mondható.­Pénzközvetítő­funk-ciójukból­fakadóan­a­speciális­célú­vállalatok­pénzügyi­

2-3. ábraAz scv-k pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek állományi adata a nemzetgazdaságéhoz viszonyítva

–350 000

–300 000

–250 000

–200 000

–150 000

–100 000

–50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

–35 000

–30 000

–25 000

–20 000

–15 000

–10 000

–5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

1989

19

90

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint Milliárd forint

SCV kötelezettségekS.1 eszközökSCV eszközök

S.1 kötelezettségekS.1 egyenleg (jobb tengely)SCV-vel együttes egyenleg (jobb tengely)

Forrás: MNB.

2-4. ábra Az scv-k pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek tranzakciós adata a nemzetgazdaságéhoz viszonyítva

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Milliárd forint Milliárd forint

–30 000

–20 000

–10 000

0

10 000

20 000

30 000

–3 000

–2 000

–1 000

0

1 000

2 000

3 000

SCV kötelezettségekS.1 eszközökSCV eszközök

S.1 kötelezettségekS.1 egyenleg (jobb tengely)SCV-vel együttes egyenleg (jobb tengely)

Forrás: MNB.

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 55

eszközeinek­és­kötelezettségeinek­állománya­egy-két­évtől­eltekintve­szinte­megegyezik,­nettó­pénzügyi­va-gyonuk­értéke­nulla­körül­alakul.­­Az­eszközök­és­a­kö-telezettségek­azonos­nagyságú­tranzakciói­pedig­nulla­közeli­nettó­finanszírozási­képességet­eredményeznek.­Ebből­kifolyólag­az­SCV-k­szerepeltetése­a­statisztiká-ban­az­egyenleg­mutatókra­nincsen­jelentős­hatással,­az­eszközök­és­kötelezettségek­állományi­(2-3.­ábra)­és­tranzakciós­(2-4.­ábra)­adatait­azonban­indokolatla-nul­növeli.­Az­SCV-k­kiszűrésével­viszont­lehetővé­válik­a­normál­gazdasági­folyamatok­bemutatása.

Magyarországon­2005 végéig létezett off-shore státu-szú vállalat­jogi,­adózási­kategória.­Azok­a­vállalatok­tartoztak­ide­adóhivatali­engedély­alapján,­amelyek­ki-zárólag­külföldi­gazdasági­szereplőkkel­álltak­üzleti­kap-csolatban.­A­hazai­pénzügyi­statisztikák­nem­tartották­rezidens­gazdasági­szereplőknek­az­off-shore­cégeket,­így­ezek­adatai­2005­végéig­csak­nettósítva­kerültek­be­vagy­teljesen­kimaradtak­a­nemzeti­számlákból,­a­fi-zetési­mérlegből­és­a­pénzügyi­számlákból­egyaránt.­A­Magyarországon­bejegyzett­off-shore­cégek­jellem-zően­külföldi­vállalatcsoporton­belüli­passzív­pénzköz-vetítést­folytattak,­vagy­külföldi­partnerekkel­imma-teriális­javakkal­(jogokkal)­kereskedtek.­Az­off-shore­vállalatok­kiszűrése­a­statisztikákból­gyakorlati­szem-pontból­hasznos­volt,­azonban­nem­volt­összhangban­a­nemzetközi­módszertani­előírásokkal.­2006 elejétől megszűnt az off-shore jogi státusz­Magyarországon.­A­ korábban­ ilyen­ engedéllyel­ rendelkező­ gazdasági­társaságok­normál­vállalatként­működtek­tovább,­és­a­rezidens­vállalati­szektor­részévé­váltak­a­statisztikák-ban­is.­Ugyanakkor­a­hazai­statisztikai­szervek­kívána-tosnak­tartották,­hogy­a­korábbi­off-shore­vállalatok­fő­tevékenységének­számító­vállalatcsoporton belüli pénzközvetítés­továbbra­is­elkülöníthető­legyen­a­„nor-mál”­reálgazdasági­és­pénzügyi­folyamatoktól,­ezért­hozták­létre­és­alkalmazzák­az­SCV kategóriát­a­statisz-tikákban.­Az­off-shore­státusz­megszűnése,­illetve­az­off-shore–SCV­váltás­azonban­töréseket okozott 2006 elején­a­nemzeti­számlákban­és­a­fizetési­mérlegben­egyaránt,­az­alábbiak­szerint.

A­nemzeti­(nem­pénzügyi)­számlákban­az­off-shore­vál-lalatok­nélküli­adatokat­2006-tól­felváltották­a­teljes­(SCV-kkel­együttes)­vállalati­körre­vonatkozó­adatok.

A­fizetésimérleg-statisztikákban­2005­végéig­a­passzív­pénzközvetítést­végző­off-shore­vállalatok­külfölddel­kapcsolatos­ forgalmai­ és­ állományai­ nettó­ módon­épültek­be­az­adatokba.­2006-tól­az­SCV-k­nélküli,­il-letve­a­teljes­(SCV-kkel­együttes)­vállalati­körre­külön­statisztika­készül.

Az­off-shore­cégek­adatainak­beépülése­a­statisztikák-ba­a­pénzügyi­vagyont­bemutató­állományi­adatokban­okozta­a­legnagyobb­törést.­A­több­mint­800­off-shore­vállalat­mintegy­11­000­milliárd­forint­vagyonnal­ren-delkezett,­ebből­a­jogokkal­kereskedő­(és­így­az­SCV­kategóriából­kimaradó)­több­mint­száz­cég­vagyona­közel­10­százalékot­képviselt.­A­pénzügyiszámla-sta-tisztika­ 2006-tól­ kezdődően­ –­ a­ fizetésimérleg-sta-tisztikával­összhangban­és­az­onnan­származó­adatok­alapján­–­bemutatja­az­SCV-k nélküli „normál”­és­az­SCV-kkel együttes „teljes”­ gazdaság,­ illetve­ vállalati­szektor­pénzügyi­vagyonát­és­a­vagyonváltozás­ösz-szetevőit.­A­2006-tól­érvényes­kategóriák­a­pénzügyi­számlákban­–­a­többi­statisztikától­eltérően­–­becslé-sekkel visszavezetésre kerültek­a­korábbi­évekre­is,­így­az­idősorok­konzisztenciája­biztosított.­Az­adatok­visz-szavezetése­során­off-shore­vállalatok,­illetve­off-shore­vállalatkör­ részét­képező­nem­SCV­vállalatok­bruttó­adatai­éves­beszámolóik,­társasági­adóbevallásaik­és­korábbi­fizetési­mérleg­adataik­felhasználásával­kerül-tek­meghatározásra.

A­2014.­évi­módszertani­átállással,­az­új­módszertani­szabványoknak­megfelelően­pénzügyi vállalatnak­kell­tekinteni­a­nyilvánossággal­kapcsolatban­lévő­pénz-ügyi­közvetítők­mellett­azokat­a­vállalatokat­is,­ame-lyek­szűk­körben,­jellemzően­vállalatcsoporton­belül­

2-5. ábrasCv-nek nem minősülő off-shore vállalatok fizetési mérleghez 2005 végéig hozzáadott állományi adatai a pénzügyi számlákban

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400 Milliárd forint

KötelezettségekPénzügyi eszközök

2004

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

2005

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

2002

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

2001

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

2000

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

1999

. IV.

n.é

v

2003

. I. n

.év

II. n

.év

III. n

.év

IV. n

.év

Forrás: MNB.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201456

végeznek­pénzügyi­szolgáltató­tevékenységet.­Ezeket­a­ vállalatokat­a­nem­pénzügyi­ vállalatok­ szektorból­(S.11)­át­kellett­sorolni­a­pénzügyi­vállalatok­szektorá-ba­(S.12).­A­vállalatcsoporton­belül­passzív­pénzügyi­közvetítést­folytató,­holding­vagy­csoportfinanszírozó­jellegű­vállalatokat­–­amennyiben­önálló­intézményi­egységnek­minősülnek­–­a­pénzügyi­vállalatok­(S.12)­szektoron­belül­az­újonnan­létrehozott­zártkörű­pénz-ügyi­ közvetítők­ (S.127)­ alszektorba­ kell­ besorolni.­Az­új­alszektorba­tartozó­vállalatok­sem­eszköz,­sem­forrás­oldalon­nem­állnak­ kapcsolatban­a­pénzügyi­

piacokkal.­A­változások­alapján­a­pénzügyi­vállalatnak­tekintendő­(nagy­pénzügyi­instrumentummal­rendel-kező)­hazai­SCV-k­is­az­új­zártkörű­pénzügyi­közvetítők­alszektorban­vannak­nyilvántartva,­nem­a­korábbi­nem­pénzügyi­vállalatok­szektorban.­Az­átsorolások­hatásá-ra­jelentősen­csökkent­a­nem­pénzügyi­vállalatok­pénz-ügyi­eszközeinek­és­kötelezettségeinek­állománya­és­ennek­megfelelően­növekedett­a­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­vagyona­a­pénzügyi­számlákban.­A­változást­teljes­idősorra,­1989-ig­visszamenőleg­érvényesítette­a­pénzügyiszámla-statisztika.

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 57

2.7. A magánnyugdíjpénztári kilépések statisztikai elszámolása

A­nemzeti­számlákban­a­társadalombiztosítási­rend-szerek­és­a­magán­(vállalati­vagy­pénzügyi­közvetítői)­nyugdíjpénztárak­ tranzakciói­ különböző­módszerrel­kerülnek­számbavételre.­Ezért­amikor­a­két­rendszer­között­feladatátadás­következik­be,­a­kétféle­módszer­közötti­ellentmondást­is­fel­kell­oldania­a­statisztiká-nak.­A­ társadalombiztosítási­ rendszereket­olyan­ jö-vedelemelosztási­rendszerekként­kezeli­a­statisztika,­amelyek­állami­intézményekként­a­jövedelmet­a­tár-sadalom­különböző­generációi­között­osztják­el.­A­já-rulékbefizetés­kormányzati­bevétel,­a­nyugdíjfolyósítás­kormányzati­kiadás.­A­járulékfizetéssel­a­munkaválla-lóknak­nem­keletkezik­követelésük­a­társadalombizto-sítással­szemben,­illetve­a­társadalombiztosítás­nem­mutat­ki­kötelezettséget­a­háztartásokkal­ szemben.­A­magán­(vállalati,­munkáltatói,­pénzügyi­közvetítői)­nyugdíjpénztárak­viszont­az­egyéni­járulékokat,­hoz-zájárulásokat­befektetik­és­a­nyugdíjasok­jövedelme­részben­az­aktív­életszakaszukban­felhalmozott­járulék­nagyságától,­részben­a­befektetések­hozamától­függ.­Ezért­ezeknek­az­intézményeknek­az­esetében­a­járu-lékfizetést­a­háztartások­pénzügyi­megtakarításaként,­a­nyugdíjfizetést­a­pénzügyi­megtakarítások­csökkené-seként­számolja­el­a­statisztika.9

Amikor­a­magánnyugdíjpénztárakból­a­tagok,­a­vagyon­és­a­kötelezettségek­a­társadalombiztosításnak­átadás-ra­ kerülnek,­ a­nyugdíjakkal­ kapcsolatos­ tranzakciók­megváltoztatják­a­természetüket,­pénzügyi­tranzakci-ókból­jövedelemelosztási­tranzakciókká­válnak.­A­mód-szertani­problémát­azonban­nem­ez­a­váltás­okozza,­hanem­a­nyugdíjpénztárak­eszközeinek­és­kötelezett-ségeinek­átvétele.­A­nyugdíjpénztárak­háztartásokkal­szembeni­ nyugdíjfizetési­ kötelezettsége­ (biztosítás-technikai­ tartaléka)­ugyanis­ a­ társadalombiztosítási­rendszerekben­nem­értelmezhető.­

Magyarországon­folyamatosan­volt­lehetőség­igen­szűk­körben,­meghatározott­csoportok­számára­visszalépés-re­az­1997­végén­ létrehozott­magánnyugdíjpénztári­

rendszerből­ a­ társadalombiztosítási­ ellátórendszer-be.­Ezek­a­korlátozott­visszalépések­alapvetően­nem­befolyásolták­a­pénztárakban­felhalmozott­vagyont,­illetve­a­kormányzati­szektor­mutatóit.­2009-ben­volt­először­mód­szélesebb­körű­visszalépésre­az­55­év­fe-lettiek­számára,­majd­2011-ben­általánosan­is­megnyílt­a­visszalépés­lehetősége,­amelynek­eredményeképpen­a­magánnyugdíjpénztárak­tagjainak­jelentős­többsége­visszatért­a­társadalombiztosítási­nyugdíjrendszerbe.­A­magánnyugdíjpénztárak­az­átlépő­tagok­nyugdíjva-gyonát­átadták­az­államnak,­amely­átvállalta­a­kapcso-lódó­nyugdíjfizetési­kötelezettséget­is.

A magánnyugdíjpénztári kilépések számbavételének módja­alapvetően­eltér­a­régi­és­az­új­statisztikai­mód-szertan­szerint.­A­2014-ig­alkalmazott­nemzeti­szám-lás­módszertan­a­vagyonátadást­egyszeri­költségvetési­befizetésként,­transzferként­kezelte.­Ezzel­egy­időben­a­pénztárak­háztartásokkal­szembeni­nyugdíjfizetési­kötelezettsége­megszűnt.­A­hazai­statisztika­ezt­a­fo-lyamatot­úgy­ábrázolta,­hogy­a­háztartások­kivonták­követeléseiket­ a­magánnyugdíjpénztárakból,­ az­ így­megszerzett­eszközöket­pedig­transzferként­befizették­a­kormányzati­szektorba.­A­vagyonátadás­időpontjá-ban­a­teljes,­átadásra­kerülő­nyugdíjvagyon­javította­a­kormányzati­szektor­egyenlegét­(nettó­finanszírozási­képességét),­és­rontotta­a­háztartásokét.­A­háztartások­biztosítástechnikai­tartalékokban­felhalmozott­pénz-ügyi­eszközei­csökkentek,­az­államháztartásnál­pedig­megjelentek­a­nyugdíjpénztárak­portfóliójában­ lévő­pénzügyi­eszközök.

A­ nemzeti­ számlák­ megújított­ módszertana­ szakít­a­régi­szemléletével,­amely­oly­módon­vette­számba­a­ nyugdíjpénztárak­követeléseinek­és­tartozásainak­át-vételét,­hogy­a­társadalombiztosítási­rendszer­sajátos-ságait­ tartotta­szem­előtt.­Az­új­módszertan­ inkább­a­pénztárak­sajátosságainak­megőrzésére­törekszik­a­ vagyon-­és­kötelezettségátadás­után­is.­A­kormányzati­szektor­egyszerre­vesz­át­egy­vagyontömeget­és­egy­

9­­Nem­mond­ellent­ennek­az­állításnak,­hogy­a­nemzeti­számlákban­a­nyugdíjpénztárakba­befizetett­járulék­megjelenik­a­háztartások­által­fizetett­összes­járulék­között,­ illetve­a­pénztárakból­fizetett­nyugdíj­ is­elszámolásra­kerül­a­háztartások­nyugdíjjövedelmeként.­­Bár­ezeket­a­tételeket­feltünteti­a­statisztika­a­jövedelemelosztási­számlán,­hatásukat­azonban­egy­korrekcióval­–­„nyugdíjpénztárak­vagyonváltozása­miatti­korrekció”­–­semlegesíti,­ezért­ismét­elszámolhatja­e­tételeket­pénzügyi­tranzakciókként­a­pénzügyi­számlán­is.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201458

vele­azonos­nagyságú­kötelezettséget,­vagyis­a­kor-mányzat­egyenlege­az­átvételkor­nem­javul,­hanem­változatlan­marad.­Azt­ azonban­ szintén­figyelembe­kellett­venni­az­új­módszertan­kidolgozásánál,­hogy­az­átadott­alapok­nem­változatlan­formában­működnek­tovább,­ hanem­beolvadnak­ a­ társadalombiztosítási­rendszerbe.­A­társadalombiztosítási­rendszer­tovább-ra­is­jövedelem­újraelosztási­rendszerként­értelmezett,­tehát­a­kormányzati­szektorban­továbbra­sem­mutat-ható­ki­nyugdíjkötelezettség.10­Ezért­nem­nyugdíjkö-telezettséget­tart­nyilván­a­statisztika­a­kormányzati­szektorban,­hanem­„egyéb kötelezettséget”­ezen­be-lül­„társadalombiztosítási járulékelőleget”.­A­társada-lombiztosítási­rendszerben­ugyanis­a­járulékfizetés­és­annak­felhasználása­időben­egybeesik,­hiszen­a­nyug-díjrendszer­újraelosztási­rendszer.­Ha­tehát­egy­egy-összegű­befizetés­történik,­amely­nem­kerül­azonnal­nyugdíjként­kifizetésre,­az­csak­úgy­értelmezhető,­mint­jövőbeni­nyugdíjkifizetésekre­most­beszedett­előleg.­

Ezt­a­ járulékelőleget­a­későbbiekben­a­háztartások-tól­ kapott­ transzferbevételként­ el­ lehet­ számolni,­ s­bevételként­ elszámolt­ összeggel­ csökkenteni­ lehet­a­ kormányzat­ társadalombiztosítási­ járulékelőleg-ként­nyilvántartott­kötelezettségeit,­mindaddig,­míg­a­kötelezettségek­el­nem­fogynak.­A­bevételként­tör-ténő­elszámolást­úgy­kell­ütemezni,­ahogyan­a­volt­pénztártagok­ –­ pénztártagságukkal­ összefüggésben­–­nyugdíjat­ kapnak.­ (Azért­nem­ járulékbevételként,­hanem­folyó­transzferként­kerül­elszámolásra,­mert­járulékként­ már­ korábban­ imputálva­ volt,­ amikor­a­magánnyugdíjpénztári­hozzájárulás­fizetése­történt.)

Az­új­módszertan­ezen­felül­előírja,­hogy­a­megkép-zett­egyéb­kötelezettségre­(társadalombiztosítási­já-rulékelőlegre)­fennállása­alatt­folyamatosan­kamatot kell imputálni.­A­kötelezettség­átvétele­ugyanis­ -­az­Eurostat­érvelése­szerint­-­nettó­jelenértéken­történik,­ezért­folyamatosan­valorizálni­kell.­(Ellentétben­a­szo-kásos­egyéb­követelésekkel­vagy­egyéb­kötelezettsé-gekkel,­ez­igen­hosszú­lejáratú­instrumentum.)­Ugyan-csak­a­kamatimputálás­mellett­szól­az­Eurostatnak­az­az­érve,­hogy­az­átvett­pénzügyi­eszközök­kamatbevé-telt­eredményeznek­a­kormányzati­szektorban­(vagy­kamatkiadás­csökkenést,­amennyiben­az­államadós-ság­csökkentésére­fordítják),­ezt­a­valós­kamatbevételt­(kamatkiadás­ csökkenést)­ellensúlyozza­az­ imputált­

kormányzati­kamatkiadás.­Az­előírás­szerint­a­kamat-lábnak­a­hosszú­lejáratú­állampapírok­irányadó­kamat-lábával­kell­megegyeznie.­Ezek­a­kamatok­hozzáadód-nak­a­megkeletkeztetett­kormányzati­kötelezettséghez­(kamatjövedelemként­kifizetésre­kerülnek­a­háztar-tások­számára,­akik­visszafektetik­a­követelésükbe),­ s­ akkor­ kerülnek­kormányzati­bevételként­elszámo-lásra,­ amikor­ a­ nyugdíjkifizetésekkel­ összhangban­a­járulékelőlegeket­bevételként­elszámolják.­A­kamat­imputálása­tehát­a­kezdeti­időszakban­folyamatosan­javítja­a­háztartások­egyenlegét­és­rontja­a­kormány-zatét,­míg­a­későbbi­időszakban­pontosan­ezzel­ellen-tétes­hatást­fejt­ki.

Különösen­látványos­időbeli­pénzügyi­átcsoportosítást­jelentene­ez­a­szabály­egy­olyan­nyugdíjalap­átvétele­esetén,­amelynél­a­nyugdíjkötelezettségek­átvételének­időpontjában­még­el­sem­kezdődött­a­nyugdíjkifizetés.­A­nyugdíjfolyósítások­megkezdéséig­csak­kamatfizetést­lehetne­elszámolni,­transzferbevételt­nem.­Ezen­túl-menően­a­statisztikának­számon­kellene­tartania,­hogy­mely­időszakban­mekkora­nyugdíjat­folyósítanak­a­volt­magánnyugdíjpénztári­tagoknak­a­nyugdíjpénztárakba­befizetett­nyugdíjjárulékuk­fejében.­­Ezért­az­Eurostat­módszertani­kézikönyvébe11­bekerült­egy­könnyítési­le-hetőség:­ha­a­leendő­nyugdíjkifizetések­ütemezésének­megállapítása­nehézségekbe­ütközik,­ feltételezhető­a­transzferbevételek­lineárisan növekvő­felhasználása­a­következő­20-25­évben.­A­hazai­statisztikában­olyan­modell­került­kialakításra,­amely­él­ezzel­a­könnyítési­lehetőséggel.­

A­hazai­nemzeti­számlákban­felállított­modell­elszámo-lás­időszaka­35 év­(2012­és­2046­között),­irányadó­ka-matlába­évi 3 százalék.­A­harmincöt­éves,­a­kézikönyv­ajánlásához­képest­hosszú­időszak­választását­az­indo-kolja,­hogy­a­magyar­nyugdíjpénztárak­2011-ben­még­nagyon­fiatal­intézmények­voltak,­valójában­az­akkumu-láció­időszakában­jártak.­A­tagok­számára­a­nyugdíjki-fizetés­még­el­sem­kezdődött,­sőt,­az­átvétel­utáni­első­évtizedben­sem­lesz­a­korábbi­pénztártagok­számára­jelentősebb­nyugdíjkifizetés.­Ezzel­a­nyugdíjfizetés­szem-pontjából­kieső­időszakkal­megnöveltük­az­Eurostat­által­javasolt­20-25­éves­elszámolási­periódust.­

Az­éves­transzferbevétel­meghatározása­úgy­történt,­hogy­ a­ 2009­ és­ 2013­ között­ átvett­ 2­ 856­ milliárd­

10­­A­nemzetközi­módszertan­megújítása­során­felmerült,­hogy­a­vállalati-­és­magánnyugdíjpénztárak­valamint­a­társadalombiztosítási­rendszerek­elszámolásának­módszertanát­egységesítsék.­A­javaslatok­arra­irányultak,­hogy­a­társadalombiztosítási­rendszereket­is­a­vállalati­nyugdíjpénz-tárakhoz­hasonló­módon­számolják­el.­Végül­kompromisszumos­megoldás­született.­A­nemzeti­számlákban­a­társadalombiztosítás­járulékai­és­nyugdíjkifizetései­továbbra­is­jövedelemelosztási­tételként­szerepelnek,­de­létrehoztak­egy­szatellit­számlát­az­összes­ú.n.­implicit­nyugdíjköte-lezettség­nyilvántartására.­Az­Európai­Unióban­ezeket­a­szatellit­számlákat­legelőször­2017-ben­teszik­közzé.

11­Manual­on­Government­deficit­and­debt,­Implementation­of­ESA­2010,­2014­edition.

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 59

forintnyi­vagyont­35­évre­egyenletesen­elosztottuk,­és­évi­3­százalékkal­valorizáltuk.­Ezáltal­teljesült­a­mód-szertannak­az­az­előírása,­hogy­évente­lineárisan­nö-vekvő­mértékben­kell­az­átvett­vagyont­bevételként­elszámolni.­A­felállított­modell­előnye­a­könnyű­kiszá-míthatóság­mellett­az,­hogy­az­imputált­kamat­és­az­elszámolt­transzferbevétel­egyenlege­egyetlen­évben­sem­gyakorol­negatív­hatást­az­államháztartási­egyen-legre­(2-4.­táblázat).­

A­2046-ig­elszámolt­költségvetési­bevétel­és­kamatki-adás­egyenlege,­tehát­a­nettó­egyenleghatás­2­856­mil-liárd­forint­lesz,­vagyis­megegyezik­azzal­az­összeggel,­

amekkora­vagyont­ténylegesen­átvett­a­magyar­állam,­s­amit­a­korábbi­módszertan­szerint­egyenlegjavító­té-telként­a­2009-2013-as­években­összesen­elszámolt­a­statisztika.­

Az­új­módszertan­jelentősen­módosította­Magyaror-szág­nemzeti­számlás­idősorait.­A­módszertani­változás­hatására­a­vagyonátvétel­egyenlegjavító­hatása­tehát­35­évre­szétterülve­ jelenik­meg­a­nemzeti­számlák-ban.­A­kamatimputálás­hatása­miatt­az­egyenlegja-vulás­nem­egyenletesen,­hanem­évről-évre­növekvő­mértékben­javítja­az­egyenleget­az­elszámolási­ idő- szakban.­

2-4. táblázatköltségvetési bevétel és imputált kamatkiadásmilliárd forint

2011 2012 2013 2014 2020 2030 2040 2045 2046

Átvett­kötelezettség­állománya 2791 2846 2855 2851 2766 2­286 1 150 218 0

tárgyévi­átvett­kötelezettség 2700 55 10

tárgyévben­elszámolt­költségvetési­bevétel 84 87 89 106 143 192 223 225

Imputált­kamatkiadás 84 85 86 84 71 39 13 7

Egyenleghatás 0 1 4 23 72 153 210 218

2-5. táblázata módszertani változtatás hatása a kormányzat visszamenőleges adataira

2009 2010 2011 2012 2013

A­kormányzati­szektor­egyenlegváltozása­(milliárd­forint)

–26 –65 –2700 –55 –10

A­GdP­%-ában –0,1 –0,2 –9,8 –0,2 0,0

A­kormányzati­összesi­kötelezettségének­változása­(milliárd­forint)

26 65 2700 55 9

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201460

2.8. szabványosított garanciákra vonatkozó adatok képzése

A­nemzeti­számlák­megújított­módszertana­a­garanci-ákon­belül­megkülönböztet­egyedi­és­szabványosított (standardizált)­garanciákat.­Szabványosított­garanciák-ról­akkor­beszélhetünk,­ha­a­garancianyújtó­(jellemző-en­pénzügyi­szervezet­vagy­kormányzat)­azonos­típusú­garanciaszerződéseket­köt­nagy­számban,­viszonylag­kis­összegre­(lásd­ESA­2010­5.1.2­(b)).­A­nemzeti­szám-lákban­a­ garanciák­elszámolására­2014-ig­ egységes­módszertan­vonatkozott.­A­ rendszer­minden­garan-ciatípust­ egységesen­ feltételes­ eszközként­ kezelt.­Feltételes­eszközök­olyan­szerződések­következtében­keletkeznek,­amelyek­egy­vagy­több­feltétel­teljesülé-séhez­kötik­a­bizonyos­pénzügyi­tranzakciók­lebonyo-lítását.­A­nemzeti­számlák­a­feltételes­eszközöket­csak­abban­az­esetben­tartja­nyilván­(akkor­tartja­pénzügyi­eszköznek),­ha­átruházhatók­és­piaci­értékkel­rendel-keznek­(lásd­ESA95­5.05­és­ESA2010­5.08).­A­legújabb­módszertani­ felülvizsgálat­ megtartotta­ a­ feltételes­eszközökre­vonatkozó­általános­szabályt,­de­a­szabvá-nyosított­garanciákat­kivonta­e­szabály­hatálya­alól.­A­szabványosított­garanciák­egyenként­tekintve­ugyan­feltételes­eszközök,­de­mivel­nagy­tömegben­kötik­azo-kat,­együttesen­szemlélve­az­egy­garancianyújtó­által­kibocsátott­összes­azonos­típusú­garanciát,­a­garan-cialehívásnak­(a­jövőbeni­pénzügyi­tranzakciónak)­jól­becsülhető­pozitív­valószínűsége­van.­E­gondolatme-net­szerint­a­szabványosított­garanciák­nem­feltételes­eszközök,­hanem­a­biztosításokhoz­hasonló­instrumen-tumok.­A­szabványosított­garanciát­az­AF.6­biztosítás-technikai­ tartalékok­ nevű­ instrumentum­ részeként,­a­ garanciakibocsátó­ intézmény­ kötelezettségeként­kell­nyilvántartani­a­nemzeti­számlákban.­Ha­a­szab-ványosított­garanciát­piaci­szereplők­kötik,­a­statiszti-kában­a­szabványosított­garancia­értéke­megegyezik­a­garanciakibocsátó­intézmény­által­e­célból­képzett­tartalék­összegével.­A­szabványosított­garanciák­elszá-molása­a­nem-életbiztosítási­szerződések­számbavételi­módjával­egyezik­meg.

A­kormányzati­szektor­is­nyújthat­szabványosított­ga-ranciákat.­Ha­ezek­a­garanciák­piaci­alapon­nyújtott­garanciák­lennének,­elszámolásuk­nem­térne­el­a­pi-aci­szereplők­által­nyújtott­garanciák­számbavételé-től.­Azonban­a­kormányok­által­kért­garanciadíj­-­ha­

egyáltalán­létezik­-­általában­lényegesen­alacsonyabb­annál,­hogy­fedezné­a­garanciával­kapcsolatos­összes­jövőbeni­kiadást.­A­kormányzat­tehát­a­garancia­válla-lásával­transzfert­nyújt­a­kedvezményezettnek.­A­nem-zeti­számlák­módszertana­ebben­az­esetben­a­hitele-zőt­tekinti­kedvezményezettnek.­Mivel­a­módszertan­a­szabványosított­garanciák­elszámolását­egységesítet-te,­ezért­ezeket­a­transzfereket­a­garanciavállalás­idő-pontjában­kell­elszámolni.­A­garanciavállalás­időpont-jában­nyújtott­transzfert­a­kormányzati­kötelezettségek­növekedése­(F.66­szabványosított­garanciákra­képzett­tartalékok)­egyensúlyozza­ki.­Következésképpen­a­ga-ranciák­tényleges­lehívásakor­kizárólag­pénzügyi­tranz-akció,­a­kormányzati­kötelezettségek­csökkenése­megy­végbe.­Ezzel­az­eljárással­a­módszertan­a­kormányzati­kiadásokat­az­évek­között­átrendezi.­

Magyarországon­a­kormányzat­által­nyújtott­szabvá-nyosított­garanciának­minősülnek­a­lakáshitelekre­vál-lalt­kormányzati­garanciák.­­Jelenleg­négy­kormányzati­szabványosított­garanciaprogramnak­van­költségvetési­hatása:

–­­közszolgálatban­dolgozók­részére,­a­lakáscélú­hite-lekre­vállalt­állami­készfizető­kezesség;

–­­fiatalok­lakáskölcsönéhez­kapcsolódó­állami­készfi-zető­kezesség­(“Fészekrakó­program”);

–­­lakáscélú­kölcsönökre­vonatkozó­állami­készfizető­kezesség­(áthidaló­kölcsön);

–­­magánszemély­ devizakölcsöne­ után­ igénybe­ vett­gyűjtőszámla­hitelekre­vonatkozó­állami­készfizető­kezesség­(gyűjtőszámla­hitel).

A­programok­közös­vonása,­hogy­mind­a­négy­prog-ram­esetében­a­garanciavállalás­időszaka­lezárult,­je-lenleg­csak­garancialehívás­történik.­Emiatt­a­2014-es­módszertani­átállásnál­egyszerű­volt­a­tranzakciók­és­állományok­becslése.­

1.­­A­programok­első­időszakát,­amikor­a­garantált­hi-telállomány­növekedett,­leegyszerűsítve­garancia-vállalási­időszaknak­tekintettük.­Garanciabeváltási­időszaknak­tekintettük­a­második­szakaszt,­amikor­a­garantált­hitelállomány­csökkent.­

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 61

2.­­Először­a­garanciabeváltási­időszakokat­vizsgáltuk.­Kiszámítottuk,­hogy­ezekben­az­időszakokban­a­ga-rancialehívás­ hány­ százalékát­ tette­ ki­ a­ hitelállo-mány­csökkenésének.

3.­­A­garanciavállalási­időszakban­az­évente­kibocsátott­garanciák­összegét­megszoroztuk­a­fenti­arányszám-mal.­ Így­megkaptuk­az­egyes­években­kibocsátott­transzferek­összegét,­amelyeket­költségvetési­kiadás-ként­számoltunk­el.­­A­transzferek­összege­növelte­az­AF.66­szabványosított­garanciákra­képzett­tartalékok­elnevezésű­kormányzati­kötelezettség­összegét.

4.­­A­költségvetés­garanciabeváltási­kiadásait­a­ fenti­kötelezettség­csökkenéseként­számoltuk­el­a­pénz-ügyi­számlán.­

A­tábla­utolsó­sora­azt­mutatja,­hogy­a­2014-ig­nyújtott­garanciák­miatt­a­jövőben­körülbelül­21­milliárd­forint-nyi­garancialehívás­várható.­Az­új­módszertan­szerint­azonban­ezek­a­kifizetések­már­nem­ fogják­ rontani­a­kormányzat­egyenlegét.

2-6. táblázatkormányzati szabványosított garanciák fő éves adataimilliárd forint

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

A­garancialehívás­­pénzforgalmi­kiadásai­ 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 1,0 1,6 6,9 2,8 3,2 7,0 1,9

Garanciavállalás­eredményszemléletű­költségvetési­kiadásai­

1,6 3,4 1,0 7,9 16,1 9,7 2,0 1,6 0,4 1,7 0,0 0,1 0,1

Szabványosított­garanciák­lehívására­képzett­tartalékok­

1,6 5,0 6,0 13,9 30,0 39,4 40,4 40,4 33,9 32,9 29,7 22,7 20,9

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201462

2.9. pénzügyi derivatívák a pénzügyi számlákban

A­pénzügyi­derivatívák­önálló instrumentumként­sze-repelnek­a­pénzügyi­számlákban.­Ide­tartozik­minden­olyan­önálló­értékkel­bíró­pénzügyi­eszköz,­amelynek­értéke­valamilyen­mögöttes­eszköztől­vagy­ indextől­függ.­A­derivatívák­közé­tartoznak­a­tőzsdei­és­tőzs-dén­kívüli­opciós­ügyletek,­a­határidős­ügyletek,­illetve­a­különféle­swap­ügyletek.­

A­pénzügyi­számlákban­a­derivatívákat­ügyletenként­kiértékelve,­piaci értéken­ kell­ szerepeltetni­ az­ állo-mányok­között.­Az­egy­ügylethez­tartozó­követelés­és­tartozás­egyenlegezve,­nettó­módon­jelenik­meg­az­adatokban­úgy,­hogy­a­negatív­piaci­értéket­mutató­ügyletek­a­kötelezettségek­közé,­a­pozitív­értékű­ügy-letek­a­pénzügyi­eszközök­közé­kerülnek.­Az­állomá-nyokhoz­hasonlóan­az­egy­időpontban­megvalósuló­tranzakciók­ is­ ügyletenként­ nettózva­ jelennek­meg­a­követelések­vagy­kötelezettségek­között.­A­deriva-tív­ ügyletekkel­ kapcsolatban­ jellemzően­ állomány-csökkentő­pénzmozgások,­törlesztések­történnek,­így­a­tranzakciók­előjele­az­esetek­többségében­negatív,­ugyanis­az­ügylet­lezárása,­vagy­tőzsdei­ügyletek­ese-tén­a­napi­elszámolásokhoz­tartozó­fizetések­az­ügylet­piaci­értékes­állományát­nullára­csökkentik.­Előfordul-nak­azonban­állománynövelő­forgalmak­is,­amelyek­főleg­ kamatswapok­ kamatfizetéséhez,­ opciós­ díj­ fi-zetéséhez,­vagy­pozitív­piaci­értékű­derivatív­pozíció­megvásárlásához­kapcsolódnak.­

A­piaci­körülmények­(árfolyamok,­hozamok,­stb.)­válto-zásából­eredő­állományváltozásokat­átértékelődésként­tartja­nyilván­a­statisztika.­Mivel­a­piaci­körülmények­változására­a­derivatívák­piaci­értéke­általában­rend-kívül­érzékenyen­reagál,­más­instrumentumokhoz­vi-szonyítva­a­derivatívák­esetében­az­átértékelődések­mértéke­az­állományokhoz­képest­kiugró­mértékű.­Ez­a­más­pénzügyi­instrumentumokra­nem­jellemző­mér-tékű­árváltozás,­illetve­a­névérték­hiánya­lehetetlenné­teszi,­hogy­a­piaci­értékes­állományokat,­illetve­a­tranz-akciókat­a­statisztika­arra­vonatkozó­külső­adatforrások­hiányában­megbecsülje.­A­derivatív­ügyletek­eltérő­ke-zelése­a­számviteli­és­a­statisztikai­nyilvántartásokban­pedig­azt­eredményezi,­hogy­adatforrásként­speciális­statisztikai­kérdőívek­keretében­lehet­csak­begyűjteni­a­szükséges­információkat­az­állományokról­és­az­ál-lományváltozások­összetevőiről.

Az­instrumentum­statisztikai­megfigyelési­nehézségei­ellenére­a­pénzügyi­derivatívák­lefedettsége­és­adat-minősége­a­hazai­pénzügyi­számlákban­jónak­mond-ható,­mivel­a­derivatív­ügyleteket­alkalmazó­gazda-sági­szereplők­köre­korlátozott.­Az­alábbi­szektorok,­intézménycsoportok­vannak­bevonva­a­derivatívákra­vonatkozó­statisztikai­adatszolgáltatásokba:­

•­­Monetáris­intézmények­(MNB,­hitelintézetek)­•­­Nem­pénzügyi­vállalatok­a­külfölddel­kötött­ügyle-teikre­vonatkozóan

•­­Befektetési­alapok•­­Biztosítók•­­Pénztárak­•­­Központi­kormányzat­(ÁKK)­

A­pénzügyi­derivatívák­a­hitelintézetek szektorában­jelennek­meg­a­legnagyobb­állományokkal­és­forgal-makkal­a­pénzügyi­számlákban­(2-6.­ábra).­Számotte-vőnek­mondható­még­a­nem pénzügyi vállalatok­és­

2-6. ábraderivatívák állománya szektoronként, 2014 végén

Háztartások Államháztartás Egyéb pénzügyi vállalat Hitelintézetek Központi bank Nem pénzügyi vállalatok

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

Követelések Tartozások

Milliárd forint Milliárd forint

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák (nem konszolidált állományi adatok).

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 63

a kormányzat derivatív­ügyleteinek­állománya.­Ösz-szességében­a­nemzetgazdaság­kötelezettségei­2014­végén­meghaladták­követeléseiket,­ezen­belül­a­nem­pénzügyi­vállalatok,­a­központi­bank­és­a­hitelintézetek­a­követelés­oldalon,­az­államháztartás,­a­háztartások­és­a­nem­monetáris­pénzügyi­közvetítők­pedig­a­tar-tozás­oldalon­rendelkeztek­nagyobb­derivatíva­pozí-ciókkal.­Mindhárom­jelentős­állományokat­felmutató­szektor­döntően­külföldi­partnerekkel­áll­kapcsolatban.­A­monetáris­intézmények­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében­ez­korábban­is­így­volt,­azonban­a­központi­kormányzat­2004­előtt­kizárólag­a­jegybankkal­kötött­fedezeti­ügyleteket.­A­hitelintézetek­derivatív­ügyleteik­mintegy­70­százalékát­külföldi­üzletfelekkel­szemben­

mutatják­ki,­a­fennmaradó­rész­két­harmada­pedig­bel-földi­bankközi­állományokat­takar.

A­hitelintézetekre­és­belföldi­partnereikre­vonatko-zóan­2007-től­gyűjt­piaci­értékes­állományi­és­tranz-akciós­adatokat­a­jegybank.­Az­azt­megelőző­időszak­derivatíva­adatai­ a­hitelintézeti­napi­devizaforgalmi­jelentések­felhasználásával­kerültek­meghatározásra.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­külföldiekkel­kötött­deri-vatív­ügyleteire­vonatkozóan­2007-ig­csak­tranzakciós­adatok­állnak­rendelkezésre­a­fizetésimérleg-statiszti-kában,­az­állományi­adatokra­a­későbbi­állományok,­illetve­a­tranzakciók­alapján­készült­becslés­a­pénzügyi­számlákban.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201464

2.10. Az európai uniós támogatások statisztikai elszámolása

Az­európai­uniós­támogatások­statisztikai­számbavé-tele­esetében­két­kiemelt­módszertani­elvárás,­hogy­az­Európai­Uniótól­kapott­támogatásokat­közvetlenül­annál­ a­ szektornál­ kell­ elszámolni,­ amely­ a­ transz-fer­végső kedvezményezettje,­ illetve­a­ transzfereket­eredményszemléletben­kell­figyelembe­venni.­Mivel­a­kapott­támogatások­zöme­keresztülfolyik­a­közpon-ti­költségvetés­mérlegén,­a­más­szektorokba­irányuló­transzferektől­meg­kell­különböztetni­a­kormányzati­felhasználású­támogatásokat.­Az­előbbiekhez­tartozó­költségvetési­bevételeket­és­kiadásokat­ki­kell­szűrni,­az­utóbbiak­költségvetési­bevételi­oldalát­pedig­a­ki-adásokhoz­kell­igazítani,­ezáltal­biztosítva­az­államház-tartási­mutatók­torzítatlanságát.­Az­eredményszem-léletű­elszámolás­azt­ jelenti,­hogy­az­európai­uniós­támogatásokat­mindig­ a­ felhasználás­ időpontjában­kell­bevételként­lekönyvelni,­nem­pedig­akkor,­amikor­beérkeznek­az­országba.­E­tekintetben­(technikailag)­három­finanszírozási­forma­különíthető­el:

–­­amikor­közvetlenül­a­kedvezményezett­részesül­tá-mogatásban­külföldről­(belső­politikai­támogatások,­súlyuk­csekély),

–­­amikor­ a­Magyar­Államkincstárhoz­ folynak­be­ tá-mogatási­összegek,­de­a­költségvetést­nem­érintik­(nem­futnak­át­rajta)­a­kifizetések­(mezőgazdasági­támogatások),

–­­amikor­a­Magyar­Államkincstáron­keresztül­érkező­uniós­transzferek­bekerülnek­a­költségvetési­elszá-molásokba­(egyéb­támogatások).­

Az uniós mezőgazdasági támogatások­a­Kincstár­el-különített­ számlájáról­ finanszírozott­ tételek,­ a­ költ-ségvetésen­ történő­ átvezetés­ nélkül­ kapják­ meg­a­kedvezményezettek­(csak­háztartások­és­vállalatok­részesülhetnek­mezőgazdasági­transzferekben).­Az­uni-ós­ mezőgazdasági­ intervenció­ egészét­ és­ az­ uniós­mezőgazdasági­támogatások­egy­részét­a­Magyar­Ál-lamkincstár­külön­számlájáról­megelőlegezi­a­magyar­

állam.­Ezek­a­tételek­nem­lépnek­be­a­költségvetésbe,­nincsenek­hatással­a­hivatalos­költségvetési­hiányra.­A­kincstári­külön­számlán­átfutó­támogatások­lehetnek­termék-­és­egyéb­termelési­ támogatások,­gazdálko-dóknak­ történő­ folyósításuk­a­központi­kormányzat­Európai­Uniónak­nyújtott­előlege.­Az­uniós­átutalás­ennek­megfelelően­az­előleg­törlesztése,­tehát­pénz-ügyi­tranzakció.

A­ közös­ agrárpolitika­ támogatási­ rendszerében­ egy­meghatározott­felvásárlási­árat­(intervenciós­ár)­ga-rantál­a­termelőknek­az­EU.­Amennyiben­a­belső­pia-ci­ár­nem­éri­el­az­intervenciós­árat,­az­árkülönbözet­megtérítésre­ kerül.­ Az­ intervenciós­ kiadások­ elszá-molása­sajátos­szabályokat­követ­a­számlarendszer-ben.­A­készleteket­ugyanis­nem­az­EU­tulajdonaként­mutatja­be­a­módszertan,­hanem­egy­képzetes­vál-lalatot­hoz­ létre,­amelynek­a­készletezési­ tevékeny-séget­tulajdonítja.­Az­EU­által­még­meg­nem­térített­intervenciós­költségek­és­árkülönbözetek­az­EU-nak­nyújtott­előlegnek­minősülnek,­amelyeket­a­költség-vetés­hiteléből­az­ intervenciós­szervezet­finanszíroz­ (a­nem­pénzügyi­vállalati­szektor­részeként­kerül­bemu- tatásra).­

A­központi­költségvetésen­keresztül­felhasznált­támo-gatások­kedvezményezettje­bármelyik­szektor­lehet,­nemcsak­a­központi­költségvetés.­Az­EU-s­átutalások­felhasználásukig­ előlegként,­ a­ központi­ kormányzat­külfölddel­ szembeni­ egyéb­ tartozásaként­ kerülnek­számbavételre.­Amennyiben­a­felhasználás­megelőzi­az­EU-s­finanszírozást,­a­magyar­fél­által­az­Európai­Uniónak­nyújtott­előleget­(külfölddel­szembeni­egyéb­követelést)­kell­könyvelni.­Az­Európai­Unióval­szembeni­egyéb­követelések­és­egyéb­kötelezettségek­a­fizetési-mérleg-statisztikával­összhangban­kerülnek­kimutatás-ra­a­pénzügyi­számlákban­és­kiemelten­megjelennek­az­államháztartás­részletes­pénzügyi­számláiban­(2-7.­táblázat).­­­

A­PÉNZüGyI­SZÁMLÁKBAN­ALKALMAZOtt­BECSLÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 65

2-7. táblázatuniós támogatásokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek állománya a pénzügyi számlákbanmilliárd forint

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Központi­kormányzat­követelések­EU-val­ szemben 29 49 29 84 135 229 326 216 191 235 261

Központi­kormányzat­tartozások­EU-val­ szemben 114 117 118 307 313 451 332 689 459 331 291

Vállalati­követelés­EU-val­szemben­támogatások­miatt 44 11 45 38 40 33 23 74 78 85 87

Vállalati­követelés­EU-val­szemben­intervenció­miatt 0 56 65 19 28 32 36 38 38 39 0

Háztartási­követelések­EU-val­szemben­támogatások­miatt 24 6 24 20 21 18 12 98 103 118 120

Központi­kormányzat­követelése­képzetes­vállalattól 0 141 203 33 26 46 44 32 32 33 0

Központ­kormányzat­tartozása­képzetes­vállalatnak 0 4 14 0 0 0 0 0 0 0 0

Magyarország pénzügyi száMlái • 201466

3. Elemzések

3.1. a főbb pénzügyi számlás mutatók alakulása az egyes gazdasági szektoroknál

A­pénzügyiszámla-statisztika­fő­termékei­a­nemzetgaz-daság­pénzügyi­vagyonát,­finanszírozási­kapcsolatait­a­Magyarországon­rezidens­(bejegyzett)­speciális célú vállalatok­(SCV-k)­nélkül­tartalmazzák.­Ennek­oka,­hogy­a­jellemzően­passzív­pénzközvetítői­funkciókat­ellátó,­külföldi­partnerekkel­jelentős­nagyságú­pénzügyi­mű-veleteket­végrehajtó­SCV-k­a­pénzügyi­vállalatok­pénz-ügyi­eszközeinek,­kötelezettségeinek­állományi­és­for-galmi­adatait­indokolatlanul­növelnék.­Noha­a­speciális­célú­vállalatok­is­részét­képezik­a­nemzetgazdaságnak,­és­a­módszertani­előírások­szerint­adataik­szerepelnek­a­nemzetközi­adatszolgáltatásokban­és­a­hazai­adat-közlésekben­ is,­ az­ egyes­ szektorok­ pénzügyi­ szám-láit­ bemutató­ fejezetekben­az­SCV-k nélküli­ adatok­

kerülnek­bemutatásra.­Az­SCV-k­kiszűrésével­a­normál­gazdasági­ folyamatok­ könnyebben­értelmezhetőek,­megfoghatóak.­

A­pénzügyi­számlák­két­fő­egyenlegmutatója­a­nettó pénzügyi vagyon (3-1.­ábra),­illetve­a­nettó finanszíro-zási képesség (3-2.­ábra).­Míg­előbbi­a­pénzügyi­esz-közök­és­kötelezettségek­állományi­adatainak­különb-ségeként­számítandó­az­egyes­gazdasági­szektorokra­vagy­a­nemzetgazdaság­egészére,­utóbbi­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­tranzakcióinak­egyenle-ge,­azaz­a­nettó­pénzügyi­vagyon­tranzakcióból­eredő­változása­valamely­időszak­alatt.­Mindkét­mutató­jól­jellemzi­a­nemzetgazdaság­egyes­szektorait.

3-1. ábraa nettó pénzügyi vagyon alakulása a fő gazdasági szektoroknál

–40 000

–30 000

–20 000

–10 000

0

10 000

20 000

30 000

–40 000

–30 000

–20 000

–10 000

0

10 000

20 000

30 000

1989

19

90

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint Milliárd forint

S.13S.12S.11

S.14–S.15 S.1

Forrás: MNB.

3-2. ábra a nettó finanszírozási képesség alakulása a fő szektoroknál a gdp százalékában

–25

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

25

–25

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

25

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

% %

S.13S.12S.11

S.14–S.15 S.1

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 67

A nem pénzügyi vállalatok (S.11) nettó pénzügyi va-gyona­negatív,­mert­a­vállalatok­forrásaik­jelentős­ré-szét­nem­pénzügyi­eszközökbe,­azaz­tárgyi­eszközökbe,­immateriális­javakba,­készletekbe­fektetik.­A­pénzügyi vállalati (S.12)­szektornál­a­nettó­pénzügyi­vagyon­ér-téke­általában­közel­áll­a­nullához,­hiszen­forrásaikat­túlnyomórészt­továbbhitelezik,­pénzügyi­eszközökbe­fektetik,­nem­pénzügyi­eszközöket­csak­korlátozottan­tartanak.­A­hazai­statisztikában­a­pénzügyi­vállalatok­nettó­pénzügyi­vagyona­2002-ig­valóban­nulla­köze-lében­volt.­2002­és­2007­között­azonban­megjelenik­egy­kisebb­negatív­érték,­ami­főként­az­ingatlanala-pok­vagyongyarapodásának­köszönhető,­illetve­2008­és­2013­között­pozitívvá­válik­a­szektor­nettó­pénzügyi­vagyona,­ami­elsősorban­az­eszköz­és­forrás­oldalon­lévő­vagyonelemek­eltérő­árazására­vezethető­visz-sza.­Az­államháztartás (S.13)­nettó­pénzügyi­vagyo-na­országonként­eltérő­vagy­ időben­változó­módon­lehet­pozitív­vagy­negatív­egyaránt.­Magyarországon­a­kormányzati­szektor­kötelezettségeinek­állománya­az­1990-es­évek­közepétől­meghaladja­pénzügyi­eszköze-iét.­A­háztartások (S.14+S.15)12­esetében­pedig­tipiku-san­pozitív­a­nettó­pénzügyi­vagyon­mutatója,­mert­ez­a­szektor­kötelezettségeihez­képest­jelentős­pénzügyi­eszközökkel­bír.­Összességében­az ország (S.1) nettó pénzügyi vagyona­a­nem­pénzügyi­vállalatokéhoz­ha-sonló­nagyságú­negatív­összeget,­azaz­külfölddel­szem-beni­nettó­tartozást­jelent,­amely­2009-ig­folyamato-san­nőtt,­majd­a­pénzügyi­válságot­követő­években­csökkenésnek­indult­(3-1.­ábra).­A­nettó­pénzügyi­va-gyon­változása­–­az­átértékelődéseket­figyelmen­kívül­hagyva­–­szoros­összefüggésben­van­a­szektorok­nettó­finanszírozási­képességének­alakulásával.

A nem pénzügyi vállalatok finanszírozási igénye­a­ki-lencvenes­évek­során,­ illetve­2000-ben­volt­a­ legna-gyobb,­a­gazdasági­növekedés­időszakában­fellendülő­beruházások­miatt.­Ebben­az­időszakban­egy-két­évtől­eltekintve­a­pénzügyi­számlákban­mért­nettó­finanszí-rozási­igény­a­GdP­8-9­százaléka­körül­mozgott.­Az­ezt­követő­időszakban­a­nem­pénzügyi­vállalatok­finanszí-rozási­igénye­változékonnyá­vált,­de­2008-ig­mindvégig­negatív­volt.­2009-től­kezdődően,­a­pénzügyi­válság­ha-tására­a­nem­pénzügyi­vállalatok­a­korábbiakhoz­képest­szokatlan­módon,­megtakarítókká­váltak.­A­pénzügyi vállalatok egyenlege­ közel­ áll­ a­ nullához,­ ami­ tevé-kenységük­ sajátosságát­ mutatja,­ hiszen­ a­ pénzügyi­közvetítés­során­pénzügyi­eszközeik­és­kötelezettségeik­

összesítve­hasonló­mértékben­változnak­tranzakciókból­kifolyólag.­Az­államháztartás­a­bemutatott­időszakban­folyamatosan­többet­költött­bevételeinél,­finanszírozá-si­igénye­keletkezett,­amelynek­mértéke­periodikusan­ingadozott.­GdP­arányosan­nézve­az­ államháztartás­finanszírozási­igénye­1993­és­1994­között­volt­a­legje-lentősebb,­mintegy­13­százalék.­A­nettó­finanszírozá-si­igény­következő­mélypontja­2006-ban­volt,­amikor­a­hiány­elérte­a­2200­milliárd­forintot,­a­GdP­9,4­szá-zalékát.­2012-től­kezdődően­a­kormányzati­deficit­a­3­százalékos­küszöbérték­alatt­van.­A­háztartások­nettó­finanszírozási­ képessége­ a­ többi­ szektorral­ ellentét-ben­a­teljes­idősor­mentén­pozitív,­pénzügyi­megtaka-rításukkal­jelentősen­hozzájárulnak­a­gazdaság­egyéb­belföldi­ szektorainak­ finanszírozásához.­ A­ pénzügyi­válságot­megelőzően­a­háztartások­GdP­arányos­net-tó­finanszírozási­képessége­1991­és­1998­között­volt­a­legmagasabb,­azonban­pénzügyi­megtakarításaikkal­még­ezekben­az­években­sem­tudták­teljes­mértékben­fedezni­a­többi­rezidens­szektor­finanszírozási­igényét.­2002­és­2009­között­a­szektor­nettó­finanszírozási­ké-pességének­GdP­arányos­értéke­visszaesett­egy­időre.­2009­után­a­háztartások­nettó­finanszírozási­képessége­ismét­növekedésbe­kezdett,­amely­a­nem­pénzügyi­vál-lalatok­növekvő­megtakarításaival­együtt­már­elegen-dőnek­bizonyult­a­nemzetgazdaság­finanszírozásához.­A­belföldi­szektorok­(nemzetgazdaság)­nettó­finanszí-rozási­képessége­1991­óta­először­2009-ben­lett­ismét­pozitív­és­azóta­töretlenül­növekszik,­azaz­ettől­kezdve­a­belföldi­szektorok­finanszírozzák­nettó­értelemben­a­ külföldi­ gazdasági­ szereplőket,­ 2009-től­ a­magyar­gazdaság­által­bevont­külföldi­források­értéke­kisebb­a­törlesztésekénél­(3-2.­ábra).­Ez­tükröződik­a­nemzet-gazdaság­nettó­pénzügyi­vagyonának­alakulásában­is,­amelynek­dinamikája­2009-ben­irányt­váltott­és­a­hiány­lassú­csökkenésbe­kezdett.­

A­pénzügyi­számlák­egyenlegmutatóit­az­egyes­gaz-dasági­ szektorok­egymással­ szembeni­pénzügyi­po-zícióinak­és­a­szektorok­közötti­vagyonáramlásoknak­a­megfigyelésére­is­fel­lehet­használni.­Az­ilyen­típusú­elemzésekhez­az­elemzés­tárgyául­választott­idősza-kokra­meg­kell­állapítani­az­egyes­szektorok­minden­más­szektorral­szemben­fennálló­nettó­pénzügyi­va-gyonát­és­nettó­finanszírozási­képességét­(finanszírozá-si­mátrix).­A­hazai­pénzügyiszámla-statisztika­1989-től­kezdve­napjainkig­szolgáltat­adatokat­az­egyes­gazdasá-gi­szektorok­pénzügyi­eszközeiről­és­kötelezettségeiről,­

12­­A­jelen­elemzés­során­a­háztartások­kifejezés­alatt­a­háztartások­(S.14)­és­a­háztartásokat­segítő­nonprofit­intézmények­(S.15)­együttese­érten-dő.­A­háztartásokat­segítő­nonprofit­ intézmények­csekély­nettó­pénzügyi­vagyona­és­nettó­finanszírozási­képessége­nem­indokolja­a­szektor­különálló bemutatását.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201468

partnerszektorok­szerint­bontva.­A­statisztika­lefedett-sége­és­részletezettsége­teljes­körű,­azaz­minden­egyes­gazdasági­szektor­minden­gazdasági­szektorral­szem-ben­fennálló­finanszírozási­kapcsolata­megfigyelésre­kerül­a­pénzügyi­instrumentumok­teljes­skáláján.­

A­ magyarországi­ gazdasági­ folyamatokat­ tekintve­a­statisztika­által­ lefedett­ időszakok­közül­négy­ idő-pont­között­érdemes­rápillantani­a­finanszírozási­kap-csolatok­alakulására­és­változására.­A­kiindulási­idő-pont­1989­és­1990­fordulója,­a­rendszerváltás­ ideje­(3-1.­táblázat).­A­rendszerváltást­követő­ időszakban­Magyarország­alapvető­politikai,­társadalmi­és­gazda-sági­változáson­ment­keresztül,­amely­következtében­a­finanszírozási­kapcsolatok­is­jelentősen­átalakultak.­1990­és­1997­között­lezajlott­a­privatizáció,­megnyílt­az­út­a­külföldi­tőke­beáramlása­előtt,­fejlődésnek­indult­a­pénzügyi­közvetítőrendszer,­2002-ig­lezajlott­a­tel-jes­devizaliberalizáció,­megtörtént­a­felkészülés­Ma-gyarország­Európai­Unióhoz­történő­csatlakozására.­tehát­az­1989­és­2003­közötti­időszakban­(3-3.­ábra),­amelyet­a­következőhöz­képest­más­jellegű­folyamatok­határoztak­meg,­jelentős­átalakulások­mentek­végbe.­Magyarország­2004-es­Európai­Unióhoz­történő­csat-lakozását­egy­viszonylag­nyugalmas­időszak­követte,­amelyet­a­gazdasági­növekedés­jellemzett.­Ez­az­idő-szak­a­2008-ban­kibontakozó­pénzügyi­válsággal­ért­véget,­amely­alapjaiban­megváltoztatta­a­gazdasági­szektorok­viselkedési­mintáit­(3-4.­ábra).­Végül­2009-től­a­kilábalás­időszaka­kezdődött­el­(3-5.­ábra).

A­ magyar­ gazdaság­ szektorainak­ pénzügyi­ vagyona­1989 végére­vonatkozóan­került­először­teljes­körűen­felmérésre­ a­ pénzügyiszámla-statisztikában.­ A­ nem

pénzügyi vállalatok­ többi­ szektorral­ szembeni­ net-tó­pénzügyi­vagyona­ekkor­-3264­milliárd­forint­volt.­A­korábbi­évek­gazdasági­és­politikai­helyzetének­meg-felelően­a­szektornak­a­külfölddel­minimális­kapcsolata­volt.­A­pénzügyi­vállalatokkal,­illetve­a­háztartásokkal­szembeni­kötelezettsége­már­magasabb.­A­pénzügyi­vállalatoktól­ (akkor­csak­hitelintézetektől)­ felvett­hi-telek­állománya­meghaladta­a­náluk­elhelyezett­be-tétek,­valamint­a­nem­pénzügyi­vállalatok­birtokában­lévő­készpénzállomány­együttesét.­A­háztartásokkal­szemben­ fennálló­ vagyon­ főként­ részesedés­ instru-mentumból­származik,­amely­a­szövetkezeti­üzletrész-tulajdonnak,­az­ induló­kisvállalkozásoknak,­ illetve­az­1987­és­1989­között­végbemenő­spontán­privatizáció-nak13­köszönhető.­domináns­kapcsolatnak­ugyanakkor­egyértelműen­az­államháztartással­szembeni­pozíció­tekinthető.­A­nettó­tartozás­89­százaléka­az­államház-tartáshoz­köthető,­hiszen­a­vállalatok­ jelentős­ része­1989-ben­még­állami,­illetve­önkormányzati­tulajdon-ban­volt.­A­pénzügyi vállalatok­minimális pozitív­nettó­pénzügyi­vagyonnal­rendelkeznek.­A­szektorális­kapcso-latait­tekintve­azonban­egy­érdekesség­figyelhető­meg,­amely­ jól­ reprezentálja­a­pénzügyi­szektor­közvetítő­szerepét.­Míg­a­külfölddel­szemben­fennálló­nettó­tar-tozása­1054­milliárd­forint,­az­államháztartással­szem-ben­egy­ugyanilyen­nagyságrendű­követelése­áll­fenn.­A­magyar­állam­ugyanis­ekkor­még­döntően­a­központi­bankon­keresztül­vett­fel­hitelt­külföldről.­Valójában­tehát­az­államháztartás szektorának­a­külfölddel­kap-csolatban­állt­fenn­kötelezettsége,­a­pénzügyi­szektor­(azon­belül­a­központi­bank)­közvetítésével.

A­ fő­ gazdasági­ szektorok­finanszírozási­ kapcsolatait­leíró­finanszírozási háló­ ábra­ több­ információval­ is­

3-1. táblázata fő gazdasági szektorok egymással szembeni nettó pénzügyi vagyona, 1989 végi állományok (milliárd forint)

Nem pénzügyi­vállalatok

Pénzügyi­vállalatok

Állam-háztartás

Háztartások­és­HSNPI

Külföld­(nem­

rezidensek)

Nettó­kötelezettség

S.11 S.12 S.13 S.14-S.15 S.2

Nem­pénzügyi­vállalatok S.11 180 2­903 256 –75 3­264

Pénzügyi­vállalatok S.12 –180 –1­110 206 1 054 –58

Államháztartás S.13 –2­903 1 110 –35 –23 –1­851

Háztartások­és­HSNPI S.14-S.15 –256 –206 35 –39 –467

Külföld­(nem­rezidensek) S.2 75 –1­054 23 39 –917

Nettó­követelés –3­264 58 1­851 467 917

Forrás: MNB.

13­­A­központilag­irányított­privatizáció­előtt­úgynevezett­spontán­privatizáció­ment­végbe,­amely­során­az­állami­vállalatok­vezetése­hazai­magán-személyekkel­és­külföldi­befektetőkkel­társulva­megszerezte­az­állam­tulajdonában­lévő­vagyon­egy­részét.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 69

szolgál14.­Az­1989 és 2003 közötti időszakban­a­szek-torok­közötti­finanszírozási­kapcsolatok­viszonylag­ki-egyenlítettek­voltak.­Egyedül­a­külföld­és­a­háztartások­közötti­volt­igen­gyenge,­a­külföld­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­között­pedig­kiemelkedően­erős­a­kapcso-lat,­míg­a­többi­szektor­között­közepes­erősségű­volt­a­viszony­(3-3.­ábra).

A nem pénzügyi vállalatok­nettó­tartozása­hatszoro-sára­növekedett­a­1989­és­2003­közötti­időszakban.­Fontos­azonban­megjegyezni,­hogy­ennek­csak­a­fe-le­ származik­ pénzügyi­ tranzakciókból,­ a­másik­ fele­a­ vagyon­ átértékelődésének­ köszönhető.­ Ebben­ az­időszakban­a­bevont­források­jelentős­része­a­külföld­

(S.2)­szektortól­származik,­mintegy­5800­milliárd­fo-rint­értékben.­A­források­főként­tulajdonosi­tőkebe-fektetések,­illetve­hitelek­formájában­érkeztek.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­vállalatokkal­és­a­ház-tartásokkal­szembeni­finanszírozási­igénye­majdnem­azonos.­A­finanszírozás­formája­azonban­a­két­part-nerszektor­esetében­más.­Míg­a­pénzügyi­vállalatok­zömmel­hitelek­révén,­a­háztartások­a­kisebb­mértékű­tulajdonosi­hitelek­mellett­inkább­részesedésszerzés­útján­bocsátottak­forrásokat­a­nem­pénzügyi­vállala-tok­részére.­Hasonló­mértékű,­de­ellentétes­irányú­az­államháztartással­ szembeni­ finanszírozási­ képesség­értéke­is.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­és­az­államház-tartás­közötti­finanszírozási­kapcsolat­értelmezésénél­azonban­tekintettel­kell­lenni­a­másodpiaci­tranzakci-ók­sajátosságaira.­Az­itt­megjelenő­közel­2300­milliárd­

forint­ugyanis­nem­azt­jelenti,­hogy­a­nem­pénzügyi­vállalatok­finanszírozták­volna­a­kormányzati­szektort,­hanem­arról­van­szó,­hogy­a­privatizáció­következtében­a­nem­pénzügyi­vállalatok­kikerültek­az­államháztartás­tulajdonából,­ami­az­államháztartással­szemben­fenn-álló­kötelezettségeik­tranzakció­útján­történő­csökke-néséhez­vezetett,­miközben­a­vállalatokat­megvásárló­szektorok­biztosítottak­forrást­a­kormányzatnak­má-sodpiaci­tranzakciók,­részesedésvásárlás­útján.

A­ vizsgált­ időszakban­ a­ pénzügyi vállalatok­ tipikus­közvetítői­szerepe­jól­megfigyelhető,­nettó­pénzügyi­vagyonuk­minimális­ volt.­ A­háztartásoktól­ –­ főként­pénzeszközök,­befektetési­jegyek­és­különféle­biztosí-tások­formájában­–­bevont­forrásokat,­amelyek­értéke­közel­5000­milliárd­forint­volt,­átcsatornázták­a­nem­pénzügyi­vállalatok­számára­hitelek­formájában,­vissza-fizetésre­kerültek­a­központi­bankon­keresztül­felvett­külföldi­hitelek,­valamint­különböző­külföldi­pénzpi-aci­ eszközökbe­ és­ belföldi­ állampapírokba­ fektette­a­szabad­forrásokat­a­pénzügyi­szektor.­A­háztartások­hitelfelvétele­csekély­volt­ebben­az­időszakban­a­be-tételhelyezésükhöz­képest.

Az államháztartás­a­vizsgált­időszakban­minden­szek-torral­szemben­finanszírozási­ igénnyel­ lépett­fel,­de­ez­a­ külföld­esetében­volt­ a­ legmagasabb,­mintegy­4000­milliárd­ forint­külföldi­ forrás­került­bevonásra­az­ államháztartás­ által­ állampapír-kibocsátások­ és­külföldi­hitelfelvétel­formájában.­ ­Az­államháztartás­nettó­pénzügyi­vagyona­2003­végére­mintegy­9000­milliárd­ forinttal­ csökkent,­ amelyből­ a­ tranzakció-

14­­A­szektorokat­reprezentáló­színes­körök­nagysága­az­egyes­szektorok­nettó­pénzügyi­vagyonának­mértékét­mutatja­a­vizsgált­ időszak­végén,­a­körök­színe­pedig­a­nettó­vagyon­előjelére­utal.­Piros­színű­kör­esetén­az­adott­szektor­nettó­pénzügyi­vagyona­negatív­(nettó­tartozás),­míg­zöld­színű­esetén­pozitív­(nettó­követelés).­Az­ábrán­megjelenő­nyilak­mindig­annak­a­szektornak­az­irányába­mutatnak,­amelyhez­a­pénzügyi­források­áramlanak­az­adott­szektortól­(akit­finanszíroz),­a­nyilak­vastagsága­(és­árnyalatai)­pedig­a­szektorok­között­lezajló­pénzügyi­tranzakci-ók,­azaz­a­nettó­finanszírozási­képesség­mértékét­mutatják­a­lefedett­időszak­egészét­figyelembe­véve.

3-3. ábraa fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 1989 és 2003 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15

S.2

Forrás: MNB.

3-4. ábraa fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 2004 és 2008 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15

S.2Forrás: MNB.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201470

ból­eredő­változás­igen­jelentős,­8250­milliárd­forint­ volt.­

A 2004 és 2008 közötti időszak­ jelentősen­átrajzolta­a­finanszírozási­folyamatokat.­Gyakorlatilag­csak­egy­jelentős­nettó­pénzügyi­kapcsolat­figyelhető­meg­a­fő­szektorok­között,­az­pedig­az­államháztartás­külföld­felé­jelentkező­finanszírozási­igénye,­amely­majdnem­6000­milliárd­forintra­rúgott.­Ezzel­az­időszak­végére­az­államháztartás­külföldi­nettó­tartozása­majdnem­elérte­a­9950­milliárd­forintot,­amellyel­szemben­a­bel-földi­nettó­tartozás­mindössze­3770­milliárd­forint­volt.­Az­ államháztartás­ esetében­ azonban­ elmondható,­hogy­a­vagyon­átértékelődése­pozitívan,­a­nettó­kö-telezettség­csökkenésének­irányába­hatott­ebben­az­időszakban.­

A­külföld­a­nem pénzügyi vállalatok­esetében­is­finan-szírozóként­lépett­fel.­Közel­3500­milliárd­forintnyi­kül-földi­forrás­került­bevonásra­a­nem­pénzügyi­vállalatok­által.­Ennek­eredményeként­a­vállalatok­külföldi­nettó­tartozása­2008­végén­megközelítette­a­16000­milliárd­forintot,­a­belföldi­szektorokkal­szembeni­nettó­tarto-zás­(14000­milliárd­forint)­ettől­csak­kisebb­mértékben­maradt­el.­Ugyan­a­nem­pénzügyi­vállalatok­az­állam-háztartáshoz­képest­kevesebb­külföldi­forrást­vontak­be,­az­ő­helyzetüket­rontotta,­hogy­külföldi­kötelezett-ségeik­jelentős­része­devizában­állt­fenn.­Így­a­forint­időszak­végi­gyengülése­jelentősen­hozzájárult­nettó­tartozásuk­növekedéséhez.­A­nettó­vagyon­átértékelő-dése­túlszárnyalta­a­nettó­tranzakciók­értékét.­

Mindez­jól­mutatja,­hogy­a­2008-ban­felszínre­kerülő­pénzügyi­válság­külsőleg­igen­sérülékeny­állapotban­találta­a­magyar­gazdaságot.

Az utolsó vizsgált időszakban­a­kapcsolatok­ismét­át-rendeződtek.­Gyakorlatilag­egy­markáns­(a­pénzügyi­vállalatok­és­a­külföld­közötti),­kettő­közepes­erőssé-gű­(a­nem­pénzügyi­és­a­pénzügyi­vállalatok,­ illetve­a­háztartások­és­az­államháztartás­közötti),­valamint­kettő­alacsony­intenzitású­(a­háztartások­és­a­pénzügyi­vállalatok,­illetve­a­külföld­és­az­államháztartás­közötti)­finanszírozási­kapcsolat­figyelhető­meg­2009­és­2013­között.­A­többi­szektor­közötti­finanszírozási­kapcsolat­szinte­teljesen­kiegyenlítetté­vált,­ami­természetesen­nem­azt­jelenti,­hogy­nem­történtek­tranzakciók,­csak­azt,­hogy­ teljesen­kiegyenlített­a­kapcsolat,­azaz­az­egyes­szektorok­között­a­pénzügyi­eszközök­változá-sát­teljes­egészében­ellensúlyozta­a­kötelezettségek­változása.

A külföld­finanszírozó­szerepe­megszűnt,­a­külföldi­for-rások­elapadtak,­illetve­a­nem­rezidensek­a­pénzügyi­szektoron­keresztül­jelentős­vagyont­vontak­ki.­Kivált-képpen­a­hitelintézeteknél­elhelyezett­pénzeszközök­állományát­csökkentették,­valamint­a­lejárt­hitelinté-zeti­kötvények­helyett­nem­vásároltak­újabbakat.­No-ha­állampapír-eladásokon­keresztül­az­államháztartási­szektor­még­bevont­forrásokat­külföldről,­ennek­mér-téke­a­korábbi­időszakokhoz­képest­sokkal­kisebb­volt.

A­külföldi­forráskiesést­részben­ellensúlyozta­a­belföl-di háztartásoktól­az­államháztartási­szektorba­áramló­pénzügyi­vagyon,­ugyanis­a­háztartások­állampapírok­iránti­kereslete­megnövekedett­az­állampapírok­ma-gasabb­kamatjövedelme­és­adómentessége­(EHO)­kö-vetkeztében.­Ebben­az­időszakban­(döntően­2011-ben)­került­elszámolásra­az­államháztartás­és­a­háztartások­között­a­magánnyugdíjpénztári­vagyonátvétel­miatti­jelentős­tranzakciós­tétel­ is.­A­társadalombiztosítási­rendszerbe­ történő­ visszalépések­ a­ háztartások­ ál-lamháztartással­szembeni­nettó­pénzügyi­vagyonának­közel­2700­milliárd­forint­értékű­növekedését­ered-ményezték­ tranzakcióból­ fakadóan.­ Ez­ a­ tranzakció­azonban­nem­valódi­finanszírozási­ igényt­testesített­meg,­csupán­a­szektorok­közötti­finanszírozási­szerke-zet­átalakulása­fejeződik­ki­benne.­­

Ebben­az­időszakban­a­finanszírozási­háló­alakulásában­tetten­érhetőek­a­válságot­követő­mérlegalkalmazko-dási folyamatok­is.­A­nem­pénzügyi­és­a­pénzügyi­vál-lalatok­kapcsolatának­iránya­megfordult.­A­pénzügyi­vállalatok­ szűkítették­hitelkínálatukat,­ a­ nem­pénz-ügyi­ vállalatok­ pedig­ ezzel­ párhuzamosan­ csökken-tették­beruházási­ kiadásaikat­és­ az­ így­ felszabadult­forrásokat­a­felvett­hitelek­törlesztésére­fordították.­Ugyanez­ a­ helyzet­ a­ háztartások­ esetében­ is,­ akik­

3-5. ábraa fő gazdasági szektorok finanszírozási kapcsolatai 2009 és 2013 között

S.11

S.12

S.13

S.14–S.15

S.2

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 71

a­korábbi­viselkedésüket­megváltoztatva­nettó­hitel-visszafizetőkké­ váltak.­ A­ háztartások­ jelentős­ hitel-törlesztési­ törekvését­ azonban­a­ korábban­említett­magánnyugdíjpénztári­vagyonátadás­pénzügyi­válla-lati­szektorral­szemben­megjelenő­tranzakciós­hatása­elfedi.

A nem pénzügyi vállalatok megnövekedett­arányú­hi-teltörlesztése­azonban­nem­tükröződik­a­szektor­nettó­pénzügyi­vagyonában.­Ugyanis­a­forint­árfolyamának­

további­romlása­következtében­fellépő­nettó­átérté-kelődés­majdnem­kétszer­akkora­és­ellentétes­irányú­volt,­ így­ a­ nem­pénzügyi­ vállalatok­ nettó­ tartozása­a­ hiteltörlesztések­ ellenére­ is­ tovább­ növekedett.­Az­árfolyamok­kedvezőtlen­hatása­az­államháztartás szektorában­is­tetten­érhető.­A­korábbiaktól­elérően­(az­ államháztartás­ forintban­ és­ devizában­meglévő­pénzügyi­eszközeinek­és­forrásainak­átrendeződésé-ből­kifolyólag)­az­államháztartás­nettó­tartozása­is­je-lentősen­növekedett­a­nettó­átértékelődés­hatására.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201472

3.2. A háztartások pénzügyi vagyona és pénzügyi megtakarítása

A­háztartás­szektor­nettó­finanszírozási­képessége­jel-lemzően­pozitív,­vagyis­a­fogyasztási­és­felhalmozási­kiadásain­felül­pénzügyi­megtakarítása­keletkezik,­ez-által­hozzájárul­a­gazdaság­egyéb­belföldi­szektorainak­(államháztartás,­nem­pénzügyi­vállalatok)­finanszíro-zásához.­A­háztartások­GdP-arányos­nettó­finanszíro-zási­képessége­az­1993­és­1998­között­jellemző­stabil,­10­százalék­közeli­értékek­után­2003-ig­folyamatosan­0,8­százalékra­mérséklődött.­A­mutató­értéke­az­ezt­követő­időszakban­kisebb­mértékben­változott,­majd­a­2008-as­pénzügyi­válságot­követően­5­százalék­körüli­értékre­emelkedett.­(3-6.­ábra)

Az­1990-es­években­a­háztartások­nettó­finanszíro-zási­képességének­alakulását­szinte­teljes­egészében­a­ pénzügyi­ eszközökbe­ történő­ befektetések­ hatá-rozták­meg,­a­kötelezettségek­GdP­arányában­mért­tranzakciója­nulla­százalék­körül­alakult.­Ezt­követően­ugyanakkor­ dinamikusan­ emelkedett­ a­ háztartások­eladósodottsága,­melyet­2000-2003­között­a­lakáshi-telezés­állami­támogatása,­majd­annak­megszűnését­követően­2004-2008­között­a­devizahitelezés­felfutása­idézett­elő.­A­pénzügyi­eszközökben­történt­tranzakci-ók­2008-ig­lényegében­ellenkező­irányban­mozogtak,­mint­a­hitelek­tranzakciói.­A­pénzügyi­válságot­követő-en­azonban­a­háztartások­nettó­hiteltörlesztővé­váltak,­

megtakarításaikat­inkább­hiteltörlesztésre­fordították,­és­ez­határozta­meg­a­pénzügyi­eszközök­nettó­be-szerzésének­változását­is.­Így­a­követelések­és­kötele-zettségek­GdP­arányában­mért­tranzakciói­az­utóbbi­években­azonos­irányban­változtak.­

A pénzügyi Eszközök szErkEzETE

A­háztartások­pénzügyi­eszközeiben­legnagyobb­súly-lyal­a­betétek­és­a­befektetési­jegyen­kívüli­tulajdonosi­részesedések­(részvények,­üzletrészek)­szerepelnek.­A­pénzügyi­számlák­által­lefedett­időszakra­jellemző,­hogy­míg­a­részvények­és­üzletrészek­viszonylag­stabil,­25­százalék­körüli­arányban­szerepelnek­a­háztartások­pénzügyi­eszközei­között,­addig­a­pénzügyi­instrumen-tumok­bővülésével­a­betétek­részaránya­ jelentősen­csökkent­(40­százalékról­20­százalékra).­A­lakosságnak­kínált­pénzügyi­megtakarítási­ formák­ terén­ugyanis­a­hitelintézetek­mellett­megnövekedett­a­nem­banki­pénzügyi­intézmények­(biztosítók,­nyugdíjpénztárak,­befektetési­alapok)­és­a­központi­kormányzat­szerepe­is.­2014­végén­a­háztartások­pénzügyi­eszközeiben­már­közel­azonos­arányban­szerepeltek­a­biztosítástechni-kai­ tartalékok,­ a­ befektetési­ jegyek,­ a­ hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­és­a­készpénz­(3.7.­ábra).­

3-6. ábraA háztartások nettó finanszírozási képessége a gdp arányában

–5

0

5

10

15

–5

0

5

10

15

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

GDP százaléka GDP százaléka

Kötelezettségek tranzakcióiPénzügyi eszközök tranzakcióiNettó finanszírozási képesség

Forrás: MNB.

3-7. ábraA háztartások pénzügyi eszközeinek szerkezete

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

100

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Részvények, üzletrészek Egyéb követelések

Biztosítástechnikai tartalékok

Készpénz Betét

Nem részvény értékpapír Befektetési jegyek Hitel

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 73

Az­elmúlt­(mintegy­25­éves)­időszakban­leglátványosabb­fejlődés­a­biztosítások­és­a­nyugdíjpénztári­megtakarí-tások­terén­tapasztalható.­A­biztosítási­piac­monopol­helyzetének­megszüntetésével,­ az­önkéntes­nyugdíj-pénztárak­(1994-es),­majd­a­magán-nyugdíjpénztárak­(1998-as)­létrejöttével­ez­vált­a­leggyorsabban­bővülő­pénzügyi­megtakarítási­formává­a­hazai­piacon.­A­folya-matos­bővülésre­hatott­az­is,­hogy­a­biztosítástechnikai­tartalékok­hosszú­lejáratú,­öngondoskodást­célzó­befek-tetést­jelentenek,­és­a­háztartások­a­lejárati­időn­belül­nem,­vagy­csak­veszteségek­árán­tudnak­befektetési­portfóliót­váltani.­Ezen­pénzügyi­eszközök­részaránya­2010­végére­4­ százalékról­20­százalékra­emelkedett.­A­ gyors­növekedés­ebben­az­ időszakban­elsősorban­a­magán-nyugdíjpénztári­befizetések­kötelező­jellege­miatt­következett­be.­Az­önkéntes­ágnál­jelentős­növelő­tényezőt­a­tagdíjak­munkáltatók­által­történő­kiegészí-tése­jelentett,­ illetve­ösztönzőleg­hat­erre­a­befekte-tésre,­hogy­a­befizetett­összeg­után­személyi­jövede-lemadó­kedvezmény­vehető­igénybe.­Az­életbiztosítási­díjtartalékon­belül­ebben­az­időszakban­a­befektetési­egységhez­kötött­életbiztosítások­aránya­növekedett,­melyeknél­a­befektetőnek­lehetősége­van­a­különböző­kockázatot­jelentő­portfóliók­választására.

2011-ben­jelentős­változás­történt­a­nyugdíjpénztári­rendszerben,­mely­megváltoztatta­a­pénzügyi­eszkö-zök­szerkezetét.­Megszűnt­ugyanis­a­kötelező­magán-nyugdíjpénztári­ befizetés,­ a­ társadalombiztosítási­rendszerbe­ történő­ visszalépéssel­ pedig­ a­meglévő­magán-nyugdíjpénztári­vagyon­döntő­hányada­átkerült­a­központi­kormányzatba,­mely­követelés­ezt­követő-en­az­egyéb­követelések­instrumentumon­jelent­meg­a­pénzügyi­számlákban.­A­háztartások­biztosítástechni-kai­tartalékokban­szereplő­megtakarítása­2900­milliárd­forinttal­csökkent,­így­jelentősen­visszaesett­(9­száza-lék)­a­biztosítások­és­nyugdíjpénztári­megtakarítások­és­megemelkedett­(12­százalék)­az­egyéb­követelések­pénzügyi­eszközökön­belüli­aránya.­

A­háztartások­pénzügyi­eszközein­belül­2014­végére­10­százalékra­emelkedett­a­befektetési­jegyek­aránya.­A­növekedés­azonban­nem­folyamatos,­az­elmúlt­idő-szakban­többször­is­megfigyelhető­volt­a­befektetési­jegyeket­érintő­portfolióátrendeződés.­Először­2003-ban­következett­be­az­állomány­nagyobb­csökkenése,­egyrészt­azért,­mert­az­árfolyamváltozás­miatt­az­ál-lomány­átértékelődött,­másrészt­a­piaci­hozamszint­fokozatos­növekedésével­a­megtakarítók­jelentős­tőkét­vontak­ki­a­kötvény-­és­pénzpiaci­alapokból.­A­2008-as­pénzügyi­válság­kitörését­követően­is­hasonló­át-csoportosítás­történt­a­háztartások­pénzügyi­eszközei­

között.­A­szektor­rövid­idő­alatt­jelentősen­csökkentet-te­befektetési­jegy­portfolióját,­miközben­a­bankbetét-ben­tartott­megtakarításait­növelte.­2012-től­ugyanak-kor­(a­betéti­kamatok­csökkenésével­és­a­befektetési­alapok­ hozamának­ emelkedésével­ összefüggésben)­ismét­jelentősen­bővül­a­háztartások­befektetési­je-gyekben­történő­megtakarítása.­A­háztartások­a­befek-tetési­alapokon­belül­is­leginkább­a­kötvényalapokban­tartott­megtakarításaikat­növelik,­melyre­ösztönzőleg­hat,­hogy­2013­augusztusától­az­állampapírba­fekte-tő­befektetési­alapok­által­fizetett­kamatjövedelem­is­mentesül­az­egészségügyi­hozzájárulás­(EHO)­alól.

A­ háztartások­ pénzügyi­ eszközeiben­ szereplő­ hitel-viszonyt­megtestesítő­ értékpapírok­ alapvetően­ két­kibocsátó­szektorhoz,­a­belföldi­hitelintézetekhez­és­a­központi­kormányzathoz­kapcsolódnak.­Az­1990-es­évek­elején­a­hitelintézeti­papírok­szerepeltek­nagyabb­arányban­a­háztartások­befektetéseiben,­majd­egyre­inkább­ az­ állampapír­ vásárlás­ vált­ meghatározóvá.­2008-2010­közötti­időszakban­ismét­megnövekedett­a­háztartások­banki­kötvények­iránti­kereslete,­és­ezen­időszak­végén­már­azonos­arányban­szerepeltek­a­be-fektetések­között­a­banki­kötvények­és­az­állampapí-rok.­Az­utóbbi­években­újra­fokozódott­a­háztartások­szerepe­az­államháztartás­közvetlen­finanszírozásában.­A­nagyobb­kereslet­a­rövid­lejáratú­kincstárjegyek­iránt­mutatkozik,­ez­ teszi­ki­az­állomány­mintegy­kéthar-madát­2014-ben.­A­kereslet­növekedésében­szerepet­játszott,­hogy­ez­az­instrumentum­magasabb­kamatjö-vedelmet­biztosít,­mint­a­bankbetét,­és­növelte­a­be-téttel­szembeni­kamatelőnyét,­hogy­EHO­mentesség­vonatkozik­rá.

A­háztartások­bővülő­pénzügyi­eszközeiben­a­készpénz­aránya­az­elmúlt­években­lényegében­nem­változott­(7-8­százalék),­mivel­az­infláció­csökkenésével­a­kész-pénztartás­veszteségei­mérséklődtek,­és­ez­kevésbé­ösztönöz­más­befektetési­formák­választására.­A­2013­elején­bevezetett­tranzakciós­illeték,­illetve­2014-től­a­150­ezer­forintig­illetékmentes­készpénzfelvétel­le-hetősége­is­abba­az­irányba­hatott,­hogy­a­háztartások­növelték­készpénzállományukat.­

A­háztartások­részvény­és­üzletrész­portfóliójában­az­üzletrész-vagyon­a­meghatározó,­mely­több­mint­négy-szerese­a­részvény-vagyonnak.­A­háztartások­folyama-tosan­növelték­üzletrész-tulajdonukat­tőkeemelések,­vásárlások­révén,­és­ jelenleg­mintegy­30­százalékos­részesedéssel­rendelkeznek­a­nem­részvénytársasági­formában­működő­belföldi­vállalatok­által­kibocsátott­üzletrészek­összértékéből.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201474

A­tulajdonosi­részesedések­közül­a­tőzsdei­részvények­azok,­amelyeket­pénzügyi­befektetési­céllal­tart­a­ház-tartási­szektor.­Ennek­az­instrumentumnak­a­háztar-tások­pénzügyi­eszközein­belüli­ részaránya­azonban­alig­haladja­meg­az­1­százalékot.­A­tőzsdei­részvény-portfólió­ aránya­ 1997-ben­ volt­ a­ legmagasabb­ (4,8­százalék).­Ekkor­egyrészt­a­privatizációs­részvényvásár-lások­(melyhez­kedvező­fizetési­feltételek­kapcsolód-tak)­miatt­növekedett­az­állomány,­másrészt­a­tőzsdei­árfolyamok­emelkedése­miatt­jelentős­átértékelődési­nyereség­képződött­a­befektetéseken.­Bár­a­háztartá-sok­2008-ban­kiugró­mértékben­növelték­ részvény-portfóliójukat­ tranzakcióból­ adódóan,­ az­ elszámolt­átértékelődési­veszteség­miatt­nem­emelkedett­a­piaci­értéken­mért­állomány.­

A köTElEzETTségEk szErkEzETE

A­háztartások­kötelezettségeinek­döntő­részét­a­hite-lek,­kölcsönök­teszik­ki­(3-8.­ábra).­Ez­a­vizsgált­időszak­kezdetén­jellemzően­hitelintézetekkel­szemben­fennál-ló­tartozást­jelentett,­majd­2000-től­erősödött­a­pénz-ügyi­vállalkozások­(elsősorban­lízingcégek)­háztartás-hitelezési­tevékenysége­is.­2014-ben­a­hitelállomány­mintegy­80­százalékát­a­hitelintézetek,­15­százalékát­pedig­az­egyéb­pénzügyi­vállalatok­által­nyújtott­hite-lek­(lízingcégek­hitele,­fogyasztási­hitelek,­diákhitel)­tették­ki.­

A­háztartási­hitelezés­a­2000-2008­közötti­időszakban­futott­fel,­ekkor­az­állomány­a­20-szorosára­emelke-dett,­és­ az­ időszak­ végén­a­GdP­36­ százalékát­érte­el­ (3-9.­ábra).­Kezdetben­a­forinthitelezés­bővült­az­

államilag­támogatott­lakáshitel­konstrukciók­beveze-tésével.­2004-ben­a­lakáshitelezés­állami­támogatásá-nak­szigorítása­miatt­a­forint­lakáshitelek­iránti­kereslet­csökkent,­ennek­ellensúlyozására­a­pénzügyi­intézmé-nyek­alacsony­törlesztő­részletű­deviza­termékekkel­jelentek­meg­mind­a­fogyasztási,­mind­a­lakáscélú­hite-lezésben.­tovább­erősítette­a­devizahitelezés­felfutását­(2006-2008-ban),­hogy­a­háztartások­a­reáljövedelem­csökkenésből­adódó­fogyasztás­visszaesést­növekvő­hi-telfelvétellel­igyekeztek­elkerülni.­2008­végén­a­hitelek­kétharmada­már­a­forinthitelnél­alacsonyabb­kama-tokkal­és­így­alacsonyabb­törlesztő­részlettel­bíró­de-vizahitel­volt,­mely­döntően­svájci­frankban­állt­fenn.­A­ 2008-as­ pénzügyi­ válság­ következtében­ azonban­megváltozott­a­helyzet,­a­forint­gyengülése,­valamint­a­kamat-­és­díjemelések­következtében­a­havi­törlesz-tő­részletek­jelentősen­megemelkedtek.­A­kedvezőtlen­hosszú­távú­jövedelmi­kilátások­következtében­a­ház-tartások­hitelkereslete­visszaesett,­nettó­hiteltörlesz-tőkké­váltak.­A­devizahitel­állományok­gyorsabb­leépü-lésére­hatottak­a­hitelezéssel­kapcsolatos­kormányzati­intézkedések,­a­deviza­alapú­jelzáloghitelezés­betiltá-sa­(2010-ben),­a­végtörlesztési­program­bevezetése­(2011-2012-ben),­ illetve­a­ forintosítás­ végrehajtása­(2015-ben).­A­háztartások­hitelállománya­a­kedvezmé-nyes­árfolyamon­történő­végtörlesztés­keretében­1350­milliárd­forinttal­(a­GdP­közel­5­százalékával)­csökkent,­és­ehhez­kapcsolódva­a­pénzügyi­vállalatoktól­és­az­államháztartástól­összesen­370­milliárd­ forint­ tőke-transzfer­került­elszámolásra­a­háztartások­felé.­2014­végére­a­hitelállományon­belül­a­devizahitelek­aránya­már­50­százalékra,­a­2015-ben­végrehajtott­forintosítás­eredményeként­pedig­5­százalékra­csökkent.

3-8. ábraA háztartások tartozásainak szerkezete

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

100

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Hitelintézetek hitele, forint Hitelintézetek hitele, deviza

Egyéb pénzügyi vállalatok hitele, forint

Egyéb pénzügyi vállalatok hitele, deviza

Egyéb szektor hitele Egyéb tartozások

Forrás: MNB.

3-9. ábraA háztartások hitelállománya a gdp arányában

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

GDP százaléka

ForinthitelekÖsszes hitel

Devizahitelek

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 75

az átértékelődés alakulása

A­háztartások­nettó­pénzügyi­vagyonának­(a­követe-lések­és­kötelezettségek­különbsége)­változása­alap-vetően­ két­ tényezőtől­ függ,­ a­ tranzakcióktól­ és­ az­átértékelődésektől­ (a­harmadik­összetevő­az­egyéb­volumenváltozás,­de­ennek­mértéke­nem­meghatá-rozó,­alapvetően­a­hitelleírásokat­tartalmazza).­Az­át-értékelődés­azt­mutatja­meg,­hogy­a­piaci­árak,­illetve­árfolyamok­alakulása­hogyan­hatott­a­pénzügyi­vagyon­nagyságára­(3-10.­ábra).

Az­1990-es­évek­elején­alapvetően­a­ forint­árfolya-mának­ változása­ volt­ hatással­ a­ háztartások­ nettó­pénzügyi­vagyonára­a­devizabetétek­átértékelődésén­keresztül.­A­nem­banki­pénzügyi­közvetítőrendszer­fej-lődésével­a­háztartások­befektetéseiben­ugyanakkor­egyre­több­olyan­pénzügyi­eszköz­jelent­meg­(tőzsdei­részvények,­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok,­befektetési­jegyek,­biztosítási­díjtartalékok),­amelyek­piaci­ára­jelentősen­ingadozik,­ezáltal­átértékelődési­nyereség­vagy­veszteség­keletkezik­az­adott­instrumen-tumon.­A­pénzügyi­eszközöknél­legnagyobb­mértékű,­tartós­átértékelődés­az­üzletrészek­instrumentumon­figyelhető­meg.­Ennek­oka­egyrészt,­hogy­a­háztartá-sok­pénzügyi­eszközeiben­ez­szerepel­a­ legnagyobb­állománnyal,­másrészt­a­vállalatoknál­hagyott­nyere-ség­a­saját­tőke­növekedésén­keresztül­a­háztartások­tulajdonosi­részesedésének­jelentős­felértékelődését­eredményezi.­Az­itt­keletkező­átértékelődési­nyereség­általában­ellensúlyozza­az­egyéb­instrumentumokon­keletkező­ esetleges­ veszteségeket.­ A­ háztartások­

hiteltartozásának­alakulását­(magas­devizahitel­arány­esetén)­szintén­jelentősen­befolyásolja­a­forint­árfo-lyamának­változása.

Az­átértékelődések­az­1990-től­vizsgált­időszak­egyes­éveiben­általában­növelték­a­háztartások­nettó­pénz-ügyi­ vagyonát.­ Kivételt­ képez­ ez­ alól­ a­ 2008-as­ év,­amikor­a­pénzügyi­válság­miatt­nagy­átértékelődési­vesztesége­ keletkezett­ a­ háztartásoknak,­ és­ ugyan-csak­csökkentette­az­átértékelődés­a­nettó­pénzügyi­vagyont­2010-2011-ben­is,­miután­a­hitelek­átértéke-lődése­meghaladta­a­pénzügyi­eszközökön­elszámolt­átértékelődési­nyereséget.­

nEMzETközi kiTEkinTés

A­háztartások­GdP-hez­viszonyított­nettó­finanszírozási­képessége­nemzetközi­összehasonlításban­sem­számít­alacsonynak,­sőt­többnyire­meghaladta­az­uniós­átlagot­(3-11.­ábra).­Ezt­jellemzően­a­nettó­hitelfelvétel­eltérő­alakulása­magyarázza,­ a­pénzügyi­ eszközök­GdP-hez­viszonyított­aránya­ugyanis­az­uniós­országokéhoz­ha-sonlóan­alakult.­Bár­a­GdP­arányában­mért­nettó­hi-telfelvétel­a­válság­előtti­években­már­elérte­az­uniós­átlagot,­a­válságot­követően­a­magyar­háztartásoknál­a­hitelkereslet­sokkal­erőteljesebb­visszaesése­követ-kezett­be.­A­magyar­háztartások­eladósodottsága,­a­hi-telállomány­GdP-hez­viszonyított­25­százalékos­aránya­a­ hitelállomány­ válság­ előtti­ dinamikus­ növekedése­ellenére­lényegesen­elmarad­az­uniós­országokban­jel-lemző­65­százalékos­szinttől.­A­pénzügyiszámla-statisz-tika­ugyanakkor­csak­az­átlagos­értékek­bemutatásra­alkalmas,­nem­szolgáltat­információt­az­eladósodottság­szerkezetéről,­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­megoszlásáról­a­háztartási­szektoron­belül.

3-10. ábraA háztartások nettó pénzügyi vagyona változásának összetevői a gdp arányában

–10

–5

0

5

10

15

20

25

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

GDP százaléka

ÁtértékelődésTranzakció

Egyéb volumenváltozás

Forrás: MNB.

3-11. ábraA háztartások nettó finanszírozási képessége a gdp arányában

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

GDP százaléka

MagyarországEurópai unió

Forrás: Eurostat.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201476

Amennyiben­a­pénzügyi­megtakarítások­szerkezetét­hasonlítjuk­az­uniós­országokéhoz,­legnagyobb­különb-ség­a­biztosítástechnikai­tartalékok­instrumentumon­mutatkozik­(3-12.­ábra).­Az­uniós­országokban­jóval­magasabb­a­biztosítókkal­és­nyugdíjpénztárakkal­szem-beni­követelések­és­alacsonyabb­az­egyéb­követelések­részaránya­a­hazainál.­Ez­abból­adódik,­hogy­a­köte-lező­magán-nyugdíjpénztári­rendszer­megszűnésével­a­ meglévő­ követelésállomány­ az­ államháztartással­szembeni­egyéb­követelések­között­jelent­meg­a­ma-gyar­pénzügyi­számlákban,­ami­jelentősen­befolyásolja­a­megtakarítások­szerkezetét.­

A­bankbetét­és­készpénz­súlya­a­magyar­háztartások-nál­ alacsonyabb,­míg­az­értékpapírok­ (hitelviszonyt­és­tulajdonviszonyt­megtestesítő­papírok)­súlya­ma-gasabb­az­uniós­átlagnál.­A­különféle­pénzügyi­esz-közök­országonként­eltérő­aránya­részben­statisztikai­számbavételi,­besorolási­és­értékelési­különbségeket­is­tükröz.­Ezek­torzító­hatása­különösen­erős­lehet­tu-lajdonosi­részesedések­esetében.

3-12. ábraA pénzügyi eszközök szerkezete az egyes országokban (2014. december 31-én)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

100

Lengyel-ország

Cseh-ország

Magyar-ország

Portu-gália

Spanyol-ország

Német-ország

Anglia EurópaiUnió

%

Biztosítástechnikai tartalékokTulajdonosi részesedésekNem részvény értékpapírBetét, készpénz

Egyéb

Forrás: Eurostat.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 77

3.3. Az államháztartás pénzügyi számlái

Az­államháztartás­szektora­(S.13)­statisztikai­értelem-ben­a­költségvetési­intézményként­vagy­elkülönített­állami­pénzalapként­funkcionáló­szervezeti­egységek­(jogi­értelemben­vett­államháztartás)­mellett­a­szek-torba­besorolt­vállalatokat­és­nonprofit­intézménye-ket­is­tartalmazza.­Ezen­belül­a­központi­költségvetési­intézmények,­az­elkülönített­alapok­(tb­alapok­kivé-telével)­és­az­állami­tulajdonú,­besorolt­vállalatok­és­nonprofit­szervezetek­alkotják­a­központi­kormányzat­alszektorát­(S.1311),­az­önkormányzatok­költségvetési­intézményei­és­a­tulajdonukban­álló,­besorolásra­ke-rült­vállalatok­és­nonprofit­szervezetek­a­helyi­önkor-mányzatok­alszektort­(S.1313),­a­társadalombiztosítási­alapok­és­intézményeik­pedig­a­társadalombiztosítási­alapok­alszektort­(S.1314).

Bár­az­államháztartás­pénzügyi­számláiból­kinyerhe-tő­egyenleg­(ún.­alulról­számolt­nettó­finanszírozási­képesség­ vagy­ igény),­ azaz­ a­ pénzügyi­ eszközök­ és­kötelezettségek­ tranzakcióból­ fakadó­ változásának­különbsége­elméletileg­megegyezik­a­nem­pénzügyi­nemzeti­számlák­oldaláról,­ a­bevételek­és­kiadások­különbségéből­számolt­egyenleggel­(ún.­felülről­szá-molt­nettó­finanszírozási­ képesség­vagy­ igény,­vagy­nemzeti­számlás­elnevezéssel­élve­nettó­hitelnyújtás­illetve­hitelfelvét),­a­nemzeti­számlák­két­része­mégis­más-más­információt­szolgáltat­az­államháztartás­fo-lyamatairól:­az­egyenleg­(az­államháztartás­esetében­jellemzően­hiány)­­alakulásának­magyarázatát­a­nem­pénzügyi­ számlák­ bevételei­ és­ kiadásai­ adják,­ míg­a­pénzügyi­számlák­azt­mutatják­be,­hogy­milyen­mó-don­történt­ennek­a­hiánynak­a­finanszírozása.­­A­hiány­(nettó­finanszírozási­igény)­tehát­a­pénzügyi­számlák­felől­nézve­adottság,­a­pénzügyi­ számlákban­az­ lát-ható,­hogy­a­finanszírozás­milyen­pénzügyi­eszközök­értékesítésén,­illetve­milyen­kötelezettségek­vállalásán­keresztül­valósult­meg.

Az állAMházTArTási hiány FinAnszírozásA

A­hiány,­azaz­a­bevételeket­meghaladó­kiadási­több-let­finanszírozása­elméletileg­kétféleképpen­valósít-ható­meg:­ pénzügyi­ eszközök­ csökkentésével,­ vagy­kötelezettségek­növelésével.­A­gyakorlatban­azonban­a­ pénzügyi­ eszközök­ értékesítése­ (részesedés-érté-kesítés,­betét-felhasználás,­nyújtott­hitelek­visszaté-rülése,­értékpapír-eladás)­csak­rövid­távon­jelenthet­megoldást,­és­az­egyéb­követelések­csökkentése­vagy­az­egyéb­kötelezettségek­növelése­is­csupán­időbeli­korrekciót­jelentő­átmeneti­tétel,­így­hosszú­távon­csak­külső­forrásbevonással­(hitelfelvétellel,­értékpapír-ki-bocsátással),­azaz­eladósodással­oldható­meg,­hogy­a­nettó­finanszírozási­igény­tartósan­kielégíthető­le-gyen.­Ebből­következik,­hogy­a­kormányzati­egyenleg­(hiány)­és­az­adósságváltozás­között­hosszabb­távon­szoros­kapcsolat­áll­fenn.

Az­államháztartási­hiány­és­az­azt­finanszírozó­adós-ság15­állományváltozásának­alakulását­mutatja­be­az­államháztartás­1995­és­2014­közötti­statisztikai­adatai-ból­készített­grafikon­(3-13.­ábra).­A­két­idősor­egymás-hoz­viszonyított­alakulása­jól­illusztrálja,­hogy­az­egyes­időszakokban­a­hiány­finanszírozásának­mely­formája­volt­meghatározó.­Az­1996-2004­közötti­időszakban­az­ adósságállomány­ változása­ szorosan­ együttmoz-gott­ a­ nettó­ finanszírozási­ igény­ alakulásával,­ azaz­a­ hiány­ finanszírozása­ döntően­ az­ adósság­ típusú­kötelezettségek­ növelésével­ valósult­meg.­ 2005-től­az­adósságnövekedés­mellett­nagyobb­szerepet­ka-pott­az­eszközoldali­finanszírozás­is,­ami­a­két­idősor­szétnyílását­eredményezte.­2008-ban­az­adósságnö-vekedés­jóval­nagyobb­volt,­mint­amekkorát­a­hiány­finanszírozása­önmagában­indokolt,­mivel­az­részben­pénzügyi­eszközök­felhalmozását­szolgálta.­2011-ben­

15­­Az­elemzésben­az­ún.­maastrichti­adósságfogalmat­használjuk,­ennek­részletes­magyarázatát­lásd­később.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201478

az­egyéb­kötelezettségek­növekedése­részben­ellen-súlyozta­a­megnövekedett­pénzügyi­eszközállományt,­így­az­adósságállomány­növekedése­mérsékelt­volt.­2012-ben­a­forint­felértékelődése­és­egyes­pénzügyi­eszközök­értékesítése­lehetővé­tette­az­adósságállo-mány­nagyobb­mértékű­csökkentését.­2014-ben­az­adósság­növekedése­ismét­túllépte­a­hiány­finanszí-rozásához­szükséges­mértéket,­e­mögött­elsősorban­az­áll,­hogy­a­forint­leértékelődése­miatt­megnőtt­a­de-vizában­tartott­adósságállomány­forintban­kifejezett­értéke.­Ennek­az­adósságnövekménynek­azonban­fi-nanszírozó­szerepe­nincs,­az­adósságállományt­viszont­ növeli.­

Eszköz oldAli FinAnszírozás

Az­államháztartás­pénzügyi­eszközeinek­konszolidált­állománya­1995-től­–­enyhe­ingadozásokkal­–­növekvő­tendenciát­mutat,­nominális­értékben­3500­milliárd­forintról­9000­milliárd­forintra­nőtt.­Az­államháztartás­követeléseit­és­kötelezettségeit­összevetve­azonban­árnyaltabb­ kép­ bontakozik­ ki:­ a­ jelentős­ nominális­növekedés­ellenére­a­pénzügyi­eszközöknek­a­köte-lezettségekhez­viszonyított­aránya­70­százalékról­27­százalékra­csökkent­a­vizsgált­időszakban,­és­hasonló­folyamatok­rajzolódnak­ki­a­GdP-hez­viszonyítva­is­(3-14.­ábra).­

Az­elmúlt­időszakban­a­pénzügyi­eszközök­összetétele­is­jelentősen­átalakult,­bizonyos­instrumentumok­súlya­csökkent,­másoké­nőtt­(3-15.­ábra).­Az­államháztartás­pénzügyi­eszközeinek­legnagyobb­hányadát­az­egész­időszakban­a­ tulajdonosi­ részesedések­ (részvények,­üzletrészek)­ jelentették,­bár­súlyuk­a­követeléseken­belül­ jelentősen­ csökkent­ (69­ százalékról­ 51­ száza-lékra).­Állományuk­2014­végén­4600­milliárd­forintot­tett­ki.­Ezzel­ellentétes­irányú­folyamat­játszódott­le­az­egyéb­követelések­terén,­az­elsősorban­adó-,­járulék-,­transzfer-­és­vevőköveteléseket­tartalmazó­instrumen-tum­állománya­az­időszak­végén­mintegy­2450­milliárd­forint­volt,­és­az­eszközállomány­27­százalékát­tette­ki.­

Említésre­méltó­szerepet­töltött­be­az­utóbbi­időszak-ban­az­államháztartásnak­a­ jegybanknál­elhelyezett­betétállománya­ is,­ amely­ likviditás­ szempontjából­a­leginkább­alkalmas­a­hiány­eszközoldali­finanszíro-zására.­2008­óta­a­korábbi­időszakra­jellemző­500-600­milliárd­forint­helyett­1500-2000­milliárd­forint­között­alakul­a­kormányzati­betétállomány.­A­2008-ban­fel-vett­külföldi­hitel­ugyanis­meghaladta­a­kormányzati­hiány­finanszírozásához­szükséges­szintet,­így­az­adós-ságnövekmény­egy­része­betétfelhalmozásban­csapó-dott­le.­­A­döntően­folyószámla­jellegű­betétekből­álló­instrumentumra­jellegéből­fakadóan­jellemző­a­rövid­távú,­éven­belüli­ingadozás­a­nettó­finanszírozási­igény­periodicitásának­(a­bevételek­és­a­kiadások­eltérő­idő-beliségének)­megfelelően.­

3-13. ábraA költségvetési hiány és az államadósság állományának változása

–500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint

Adósságállomány éves változásaKöltségvetési hiány

Forrás: MNB.

3-14. ábra Az államháztartás pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek állománya a gdp százalékában

0

20

40

60

80

100

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

GDP százaléka

Pénzügyi eszközök állományaKötelezettségek állományaPénzügyi eszközök és kötelezettségek aránya

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 79

AMiT Az Adósságról Tudni érdEMEs

Az­államadósság­és­a­kormányzati­hiány­alakulásának­összevetéséből­világosan­kirajzolódik,­hogy­bár­a­pénz-ügyi­eszközök­alkalmanként­jelentős­szerepet­töltöt-tek­be­az­államháztartás­hiányának­finanszírozásában,­a­meghatározó­forrást­az­értékpapír-kibocsátás­és­a­hi-telfelvétel,­azaz­az­úgynevezett­adósság­ instrumen-tumok­növekedése­jelentette.­Azokban­az­években,­amikor­az­eszközoldali­finanszírozás­nem­volt­jelentős,­a­kormányzati­hiány­szinte­teljes­egészében­az­állam-adósság­növekedésén­keresztül­finanszírozódott.­

A­Magyar­Nemzeti­Bankban­az­államháztartás­úgy-nevezett­maastrichti­adóssága16­kerül­kiszámításra­az­államháztartás­pénzügyi­ számláinak­összeállításával­párhuzamosan.­ Ez­ az­ adósságfogalom­az­ államház-tartásnál­ (Kincstárnál)­ tartott­betétállományt,­ vala-mint­az­állam­által­kibocsátott­értékpapírok­és­felvett­hitelek­állományát­tekinti­adósságelemeknek.­Az­ál-lamháztartás­maastrichti­értelemben­vett­adóssága­nem­egyenlő­a­kormányzat­összes­tartozásával,­mivel­ez­utóbbi­tartalmazza­az­ún.­egyéb­kötelezettségeket­is­ (adó-­ és­ járulékkötelezettségek,­ szállítói­ tartozá-sok,­munkabér-tartozások,­átvett­nyugdíjvagyon­mi-atti­kötelezettség,­kapott­előlegek),­és­nem­egyezik­meg­az­államháztartás­nettó­tartozásával­sem,­amely­

a­kormányzati­szektor­pénzügyi­eszközeinek­és­összes­kötelezettségének­a­különbségét­mutatja­piaci­áron­számítva.­A­maastrichti­adósság­csak­a­kötelezettség­oldal­egy­részét­megragadó,­bruttó,­tehát­követelések-kel­nem­csökkentett,­névértéken­számított­kategória.­Az­államadósság­nagyságának­kifejezésére­a­leggyak-rabban­használt­mutatószám­az­adósságráta,­azaz­az­adósságállománynak­a­GdP-hez­viszonyított­százalékos­aránya,­amely­az­eladósodás­mértékét­a­gazdaság­tel-jesítőképességéhez­viszonyítva­ragadja­meg.

A­pénzügyi­számlákból­1989­végétől­kísérhetjük­nyo-mon­az­államháztartás­maastrichti­adósságának­alaku-lását.­Az­összes­adósság­1989­végén­1264­milliárd­fo-rintot­tett­ki,­ami­akkor­a­GdP­73­százalékát­jelentette,­2014­év­végén­az­adósságállomány­folyó­áron­24514­milliárd­forint­volt,­ami­a­GdP­76­százalékát­érte­el­(3-16.­ábra).­A­rendszerváltás­óta­az­adósságráta­1993-94­fordulóján­volt­a­legmagasabb,­ekkor­90­százalék­fölé­emelkedett,­majd­2001-ig­fokozatosan­52­száza-lékig­mérséklődött.­2002-től­a­magas­államháztartási­hiány­megfordította­ az­ adósságcsökkenés­ trendjét,­és­2010-re­80­százalék­körül­mozgott­az­adósságráta.­Azóta­a­ javuló­költségvetési­egyenlegnek­köszönhe-tően­lassú­csökkenés­tapasztalható,­ami­elsősorban­a­külföldi­eladósodás­mértékének­mérséklődésében­mutatkozik­meg.­­

Az­ államháztartás­ konszolidált­ adósságához­ döntő­részben­a­központi­kormányzat­járul­hozzá,­de­a­vizs-gált­ időszakban­az­önkormányzatok­hozzájárulása­is­

3-15. ábra A kormányzati pénzügyi eszközök év végi állományának instrumentum-típus szerinti megoszlása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Hitel Egyéb Készpénz és betét Részvény

Értékpapír

Forrás: MNB.

3-16. ábraAz államháztartás adóssága és a nettó tartozása a gdp százalékában

–100

–80

–60

–40

–20

0

20

40

60

80

100

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

GDP százaléka

Nettó tartozás a GDP %-ábanÁllamadósság a GDP %-ában

Forrás: MNB.

16­A­fogalom­részletes­módszertani­ismertetését­lásd­a­következő­fejezetben.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201480

lassan,­ folyamatosan­növekedett.­ 2011-ben,­ az­ön-kormányzati­adósságkonszolidáció­megkezdése­előtt,­az­önkormányzatok­részesedése­az­államadósságból­5­százalék­felett­volt.­Ugyanakkor­2001-ig­állampapír-vásárlásaikkal­ az­ adósságukhoz­ viszonyítva­ jelentős­mértékben­járultak­hozzá­az­önkormányzatok­a­kon-szolidált­ adósság­mérsékléséhez.­A­2011-től­ induló­önkormányzati­ adósságrendezés,­ adósságátvállalás­eredményeként­2013-ra­az­önkormányzatok­által­ki-bocsátott­adósság­mindössze­2­százalékát­tette­ki­az­államháztartás­adósságának,­majd­2014-ben­lényegé-ben­nullára­csökkent.

Az AdósságszErkEzET AlAkulásA

A­vizsgált­időszakban­jelentős­átrendeződés­ment­vég-be­az­adósság-instrumentumoknak­a­finanszírozásban­betöltött­szerepében­(3-17.­ábra).­1995-ben­az­állam-papírok­súlya­az­adósságállományon­belül­mindössze­35­százalék­volt,­miközben­a­felvett­hitelek­állománya­történelmi­csúcsot­ért­el,­a­GdP­55­százalékát­tette­ki.­1995­után­jelentős­változások­történtek­a­magyar­ál-lamháztartás­finanszírozásában­(lásd­később),­aminek­következtében­2005-re­a­helyzet­megfordult,­és­az­ál-lampapírok­tették­ki­az­adósságállomány­90­százalékát,­miközben­a­hitelek­jelentős­része­törlesztésre­került.­2008-ban­újabb­hitelfelvételi­hullám­indult,­amelynek­következtében­2010-re­az­állampapírok­részesedése­az­államadósságon­belül­70­százalék­körülire­esett­vissza.­Az­azóta­eltelt­időszakban­ismét­a­hiteltörlesztés­került­előtérbe,­így­a­hitelállomány­GdP-arányos­értéke­2014­végére­már­csak­10­százalék­körül­alakult.

A­változások­nem­csupán­az­adósság­instrumentumok­szerinti­megoszlását­érintették,­alapvetően­rendező-dött­át­a­hitelező­szektorok­szerepe­is­(3-18.­ábra,­3-19.­ábra).­A­vizsgált­ időszak­elején,­1995-ben­az­állam-adósság­nagyobb­része­a­központi­bankkal­szemben­állt­fent.­Ennek­oka,­hogy­az­1990-es­évek­elejéig­szin-te­kizárólagosan­az­MNB­finanszírozta­forinthiteleken­

3-17. ábraértékpapír és hitel típusú adósságelemek a gdp százalékában

0

20

40

60

80

100

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

GDP százaléka

HiteladósságÉrtékpapír-adósság

Forrás: MNB.

3-18. ábraaz értékpapírállomány fő hitelezők szerinti megoszlása

0

20

40

60

80

100%

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Pénzügyi vállalatok Külföld Központi bank

Egyéb

Forrás: MNB.

3-19. ábraa hitelállomány fő hitelezők szerinti megoszlása

0

20

40

60

80

100%

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Pénzügyi vállalatok Külföld Központi bank

Egyéb

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 81

keresztül­a­központi­költségvetést.­2007-re­a­jegybank­által­nyújtott­hitelek­törlesztésre­kerültek,­az­MNB­sze-repe­az­adósság­finanszírozásában­elenyészővé­vált.­Az­állampapír-vásárlásban­a­ jegybanknak­soha­nem­volt­domináns­szerepe,­a­hazai­hitelintézetek­viszont­kezdettől­fogva­jelen­voltak­a­kötvénypiacon,­részese-désük­az­állampapírban­tartott­adósságból­40-50­szá-zalék­körül­alakult­az­ időszak­egészét­tekintve,­csak­2010-től­figyelhető­meg­átrendeződés­a­háztartások­és­a­külföldi­befektetők­javára.

Ahogy­a­jegybanki­szerep­az­adósságfinanszírozásban­szűkült,­úgy­értékelődött­fel­a­külföldi­befektetők­sze-repe.­A­kormányzati­szektor­közvetlen­külföldi­adós-ságának­GdP-arányos­növekedése­1999-től­figyelhető­meg,­amikor­először­bocsátott­ki­deviza-kötvényeket­külföldön­az­állam.­2011-re­az­államadósság­65­száza-lékát­a­külföldi­hitelezők­finanszírozták,­ezen­belül­is­kiugró­volt­a­hitelnyújtás­terén­mutatkozó­mintegy­90­százalékos­részarány.­

A­külföldi­hitelezők­erősödő­jelenléte­valamint­a­de-vizakötvények­piacra­kerülése­következtében­a­devi-zában­tartott­adósság­jelentősége­a­90-es­évek­köze-pétől­növekedett­(3-20.­ábra).­Ehhez­társult­1997-ben­

a­jegybank­és­az­állam­között­végrehajtott­adósságcse-re­(innen­kezdődően­a­jegybank­a­külföldi­adósságát­az­államháztartás­felé­devizahitel­formájában­tartotta­

nyilván),­ami­önmagában­1800­milliárd­forinttal­növel-te­meg­a­devizaadósságot­(a­forintadósság­rovására),­és­ezzel­a­devizatételek­aránya­40­százalékra­ugrott.

Itt­érdemes­megjegyezni,­hogy­nem­minden­külföldi­adósság­devizaadósság,­a­külföldi­befektetők­a­hoza-mok­és­árfolyamkockázatok­függvényében­időről-időre­előnyben­részesítik­a­forintban­denominált­állampa-pírokat.­Elsősorban­a­2000-től­2008-ig­tartó­időszakot­jellemezte­külföldi­tulajdonban­levő­magas­forintál-lampapír-állomány,­amelynek­a­gazdasági­válság­által­generált­eladási­hullám­vetett­véget.

Az­adósságcserét­követő­ időszakban­egészen­2002-ig­ a­ devizadósság-állománynak­ a­GdP-hez­ viszonyí-tott­aránya­évről-évre­csökkent,­majd­2003-tól­lassú­növekedésnek­ indult.­ 2008-tól,­ a­ gazdasági­ válság­következtében,­ a­ kormányzati­ hiány­ finanszírozása­hazai­ forrásokból­átmenetileg­a­korábbiaknál­korlá-tozottabb­mértékben­volt­csak­megvalósítható,­ezért­a­ külső­ forrásbevonás­ iránti­ igény­ jelentősen­meg-emelkedett,­ami­a­devizaadósság­megugrásával­ járt­együtt.­A­devizaadósságnak­az­államadósságon­belüli­aránya­2008-ban­újra­elérte­az­1997.­évi­40­százalék­körüli­szintet,­és­az­azt­követő­években­folyamatosan­emelkedett­(2011-ben­az­államadósság­több­mint­fele­devizában­állt­fenn).­2012-től­a­devizaadósság­állomá-nya­újra­csökkenést­mutat­a­korábban­felvett­deviza-hitelek­törlesztése­következtében,­amihez­2012-ben­a­forintárfolyam­erősödése­is­hozzájárult.­

AdósságválTozás és árFolyAMválTozás

A­devizaadósság­ súlyának­ növekedésével­ az­ állam-adósság­alakulásában­a­devizaárfolyamok­változása­miatti­átértékelődés­ is­egyre­nagyobb­szerephez­ju-tott.­devizaadósság­esetén­a­finanszírozási­ igénnyel­összefüggő­nettó­adósságfelvétel­(tranzakció)­önma-gában­nem­magyarázza­az­adósságállomány­változá-sát:­a­forint­gyengülése­következtében­felértékelődik­a­devizában­tartott­adósság,­a­forint­erősödése­esetén­pedig­csökken.­

1996-ig­az­adósságváltozás­a­ tranzakciók­közelében­mozgott,­mert­ lényegében­nem­volt­ átértékelődés.­Az­adósságon­belül­ekkor­a­külföldi­devizában­fennál-ló­hitelek­aránya­8­százalék­alatt­maradt.­Az­átértéke-lődés­állománynövelő­hatását­elfedte,­hogy­az­állam­közvetve,­az­MNB-n­keresztül,­forintban­adósodott­el.­Az­átértékelődési­veszteséget­a­jegybank­szenvedte­el,­

3-20. ábraAz államháztartás forint- és devizaadósságának alakulása a gdp százalékában

0

20

40

60

80

100

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

GDP százaléka

DevizaadósságForintadósság

Forrás: MNB.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201482

ami­ekkor­az­úgynevezett­nullás­adósság­változásában,­tranzakcióként­jelent­meg­az­államadósságban.­­

Az­adósságcsere­(1997.­január­1-je)­után­az­árfolyam-változások­ közvetlen­ hatással­ voltak­ az­ adósságál-lomány­alakulására.­A­vizsgált­ időszakon­belül­ több­fel-­és­leértékelődési­hullám­éreztette­hatását­az­adós-ságráta­alakulásában.­Az­1997­és­2000­közötti­időszak-ban­a­forint­folyamatos­leértékelődése­következtében­az­ adósság­ a­GdP­ 1-3­ százalékával­ értékelődött­ fel­évente.­2001­és­2009­között­a­forint­árfolyamváltozá-sa­az­időszak­egészét­tekintve­lényegesen­nem­befo-lyásolta­az­adósságállomány­alakulását.­2010-ben­és­2011-ben­az­árfolyam­gyengülése­önmagában­a­GdP­6,7­százalékával­növelte­az­adósságállomány­forintban­kifejezett­nagyságát,­ezt­némileg­kompenzálta­a­forint­erősödése­2012-ben.­Az­azóta­eltelt­időszakban­a­fo-rint­folyamatos­gyengülése­következtében­az­átértéke-lődésnek­önmagában­adósságállomány-növelő­hatása­volt,­de­a­devizában­tartott­adósság­tranzakcióból­fa-kadó­csökkenése­nagyrészt­ellensúlyozta­ezt,­így­a­de-vizaadósság­forintban­kifejezett­állománya­lényegében­szinten­maradt.

3-21. ábraaz adósságállomány-változás és összetevői

–2 000

–1 500

–1 000

–500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Milliárd forint

Forintadósság tranzakcióAdósságát átértékelődése

Devizaadósság tranzakcióAdósságállomány változásabla

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 83

3.4. Az államháztartási hiány és az államadósság

Az­Európai­Uniót­létrehozó­1992-es­maastrichti­szer-ződés­célul­tűzte­ki­a­közös­valuta­bevezetését.­­A­szer-ződéshez­ csatolt­ jegyzőkönyv­meghatározta­ azokat­a­gazdasági­követelményeket,­amelyeket­a­csatlakozni­kívánó­országoknak­teljesíteniük­kell.­Az­öt­követel-mény­(kamat,­árfolyam,­infláció,­államháztartási­hiány­és­államadósság­mértéke)­közül­kettő­az­államháztar-tás­mutatóira­vonatkozik.

Ahhoz,­hogy­az­országok­konvergencia­teljesítménye­mérhető­és­ellenőrizhető­legyen,­egységes­mutatókat­kell­használni.­Azonban­az­államháztartás­terjedelme,­intézményrendszere­és­tranzakcióinak­nyilvántartása­országonként­különböző.­Céljai­eléréséhez­az­Európai­Uniónak­egységes­mutatókra­volt­szüksége,­tehát­vagy­egységesen­definiálnia­kellett­volna­az­államháztartás­intézményrendszerét­és­a­követelményekben­szereplő­mutatókat,­vagy­olyan­mutatókat­kellett­választania,­amelyek­minden­tagállamában­egységes­módszertan­alapján­ rendelkezésre­ állnak.­ Így­ esett­ a­ választás­a­nemzeti­számlák­európai­rendszeréből­kinyerhető­államháztartási­ adatokra.­ Ennek­ értelmében­ az­ ál-lamháztartás­ fogalma­egybeesik­a­nemzeti­ számlák­államháztartás­ (kormányzat)­ fogalmával,­ a­ költség-vetési­ hiány­ megegyezik­ a­ nemzeti­ számlák­ nettó­hitelnyújtás­(nettó­finanszírozási­képesség)­adatával,­az­államadósság­pedig­ levezethető­az­ESA­pénzügyi­instrumentumaiból.­

A­nemzeti­számlák­szabályai­azonban­túl­általánosak­ahhoz,­hogy­a­szigorú­fiskális­ellenőrzésre­alkalmasak­lennének.­Ebben­a­ rendszerben­azonos­módon­kell­összeállítani­a­nemzetgazdaság,­azaz­az­összes­nemzet-gazdasági­szektor­teljes­elszámolását.­A­rendszer­által­használt­kategóriáknak­tehát­alkalmasnak­kell­lenniük­minden­egyes­gazdasági­ szereplő­ tevékenységeinek­megragadására,­osztályozására.­A­rendszerben­a­tipi-kus­gazdasági­szereplő­a­nem­pénzügyi­vállalat.­A­sza-bályok­elsősorban­e­szektor­tevékenységéhez­illesz-kednek,­s­módosítások­teszik­lehetővé­alkalmazásukat­a­többi­szektorra­magán­a­rendszeren­belül.­Az­adatok­minőségéért­felelősséget­viselő­Eurostat­a­problémát­úgy­ próbálja­ kiküszöbölni,­ hogy­ a­ tagországokkal­és­ az­ érintett­európai­ intézményekkel­ –­ az­ Európai­

Bizottsággal,­ az­ Európai­ Központi­ Bankkal­ -­ együtt-működve­ különböző­módszertani­ anyagokat­ készít,­publikál­ és­ tesz­ kötelezővé­ a­ tagországok­ számára.­Határozatokat­és­útmutatókat17­ jelentet­meg,­ame-lyeket­azután­egy­módszertani­kézikönyvbe­foglal,18 amelyet­napjainkban­már­évente­frissít,­így­a­módszer-tani­anyag­egyre­bővül.­Az­államháztartás­a­nemzet-gazdaság­minden­szektorával­gazdasági­kapcsolatban­áll.­ A­ szektor­módszertanában­ végbemenő­minden­egyes­ változás­ általában­ legalább­még­ egy­ szektor­adatait­érintik.­A­gyakori­változtatás­tehát­hatással­van­a­nemzetgazdaság­teljes­számbavételi­módjára­is,­azaz­csökkenti­a­többi­szektor­nemzeti­számlás­statisztikai­mutatóinak­időbeli­összehasonlíthatóságát­az­Európai­Unióban,­ha­nem­vezetik­vissza­a­változásokat.

Az Edp jElEnTés

Az­ államháztartásra­ vonatkozó­ konvergencia­ (vagy­maastrichti)­kritériumokról­szóló­jelentést­évente­két-szer­kell­benyújtani­az­Európai­Bizottsághoz.­A­jelentést­az­angol­elnevezés­(excessive­deficit­procedure­–­túlzott­hiány­eljárás)­rövidítéseként­EdP­jelentésnek­nevezzük.­A­jelentés­tartalmát­az­Eurostat­ellenőrzi,­majd­közzéte-szi.­Magyarországon­mind­a­Nemzetgazdasági­Miniszté-rium,­mind­a­KSH­nyilvánosságra­hozza­a­teljes­jelentést.­

Az­EdP­jelentés­valójában­két­nagyon­speciális,­szak-mai­jellegű­levezetést­tartalmaz.­Az­első­a­maastrichti­hiány­levezetése­a­hivatalos­költségvetési­hiányból.­Ez­a­levezetés­tehát­azokat­a­korrekciókat­tartalmazza,­amelyeket­ a­ statisztikusok­ elvégeztek­ ahhoz,­ hogy­a­parlamentnek­bemutatott­hiányból­a­nemzeti­szám-lás,­azaz­a­maastrichti­hiányt­előállítsák.­

A­második­levezetés­a­maastrichti­hiányból­vezeti­le­a­tárgyévi­adósság­keletkezését,­vagyis­az­éves­adós-ságváltozást.­Hiány­és­adósság­ természetes­módon­összekapcsolódó­ kategóriák,­ egyértelmű,­ hogy­ az­adósság­változását­általában­és­hosszú­távon­elsősor-ban­költségvetési­deficit­okozza.­Az­EdP­jelentésben­található­ bonyolult­ levezetés­ annak­ tulajdonítható,­hogy­a­maastrichti­hiány­és­a­maastrichti­adósság­–­bár­mindkettő­a­nemzeti­számlás­kategóriákból­indul­

17­Jelenleg­26­határozat­és­13­útmutató­található­az­Eurostat­honlapján.18­Manual­on­government­deficit­and­debt;­hatodik­kiadás,­2014.­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201484

ki­–­mégsem­azonos­szemléletű.­Az­adósságváltozás­levezetése­tehát­két­különböző­szemléletű­kategória­között­teremt­hidat.

A­túlzott­hiány­eljáráshoz­készített­jelentés­négy­táb-lacsoportból­áll:­

1.­tábla:­A­kormányzati­hiány­vagy­többlet,­az­adósság­és­a­hozzájuk­kapcsolódó­adatok­(összefoglaló­tábla)

2.­tábla:­A­költségvetés­hivatalos­egyenlege­és­a­kor-mányzati­ szektor­ hiánya/többlete­ közötti­ levezetés­(alszektoronként)­

3.­tábla:­Adatszolgáltatás­a­kormányzati­hiány/többlet­és­egyéb­tényezők­adósságváltozásra­gyakorolt­hatá-sáról­(szektor­összesen­és­alszektoronként)­

4.­tábla:­Egyéb­adatszolgáltatás

Az­ első­ tábla­ összefoglaló­ jellegű,­ a­ negyedik­ tábla­kizárólag­kiegészítő,­tájékoztató­adatokat­tartalmaz.­A­második­táblát­alszektoronként,­a­harmadik­táblát­a­konszolidált­államháztartásra­és­az­alszektorokra­is­össze­kell­állítani.­Az­első­tábla­foglalja­össze­a­hiány,­az­adósság­és­a­GdP­adatait,­néhány­kiegészítő­adat­társaságában.­

A­tábla­a­két­maastrichti­adaton­kívül­csak­két­további­fontos­mutatót­tüntet­fel:­a­beruházások­és­a­kama-tok­adatait­(bár­természetesen­ezek­is­rendelkezésre­állnak­a­jelentéssel­egy­időben­összeállított­és­meg-küldött­nemzeti­számlás­adatok­között).­Ezen­kívül­itt­szerepel­a­GdP,­amely­az­adatok­prezentációjához­és­a­kritériumok­teljesítésének­ellenőrzéséhez­nélkülöz-hetetlen.­ A­ szabályok­ szerint­ a­ tagállamok­ költség-vetési­hiánya­nem­haladhatja­meg­a­GdP­3­százalé-kát,­míg­az­adósságnak­a­GdP­60­százaléka­alatt­kell­ maradnia.

3-2. táblázata túlzott hiány eljáráshoz (edp) készített jelentés 1. táblája(Magyarország, millió forint, 2015.09.30)

EsA 2010 kódok

2011 2012 2013 2014 2015

végleges végleges végleges előzetes terv

Nettó hitelfelvétel (–)/nettó hitelnyújtás (+) B.9

Kormányzati­szektor S.13 –1­538­060 –662­283 –748­211 –812­165 –798­566

–­Központi­kormányzat S.1311 –1­732­738 –798­189 –1­637­516 –1­300­124 –876­284

–­Állami/tartományi­kormányzat­(szövetségi­állam) S.1312 M M M M M

–­Helyi­önkormányzatok S.1313 169­977 139­674 751­329 441­909 5­422

–­társadalombiztosítási­alapok S.1314 24­701 –3­768 137­976 46­050 72­296

kormányzati szektor bruttó konszolidált adóssága végleges végleges végleges előzetes terv

év végi állomány névértéken 22­720­746 22­414­051 23­076­245 24­514­179 25­601­413

Instrumentumonként:

Készpénz­és­betét AF.2 23­280 33­404 33­469 34­739

Nem­részvény­típusú­értékpapírok AF.3 16­335­071 17­277­773 18­948­244 21­012­961

­­­­­Rövid­lejáratú AF.31 1­821­034 2­611­290 3­183­195 2­976­224

­­­­­Hosszú­lejáratú AF.32 14­514­037 14­666­483 15­765­049 18­036­737

Hitelek AF.4 6­362­395 5­102­874 4­094­532 3­466­479

­­­­­Rövid­lejáratú AF.41 578­744 463­994 212­008 370­588

­­­­­Hosszú­lejáratú AF.42 5­783­651 4­638­880 3­882­524 3­095­891

kormányzati szektor kiadásai:

Bruttó állóeszköz-felhalmozás P.51g 945­860 1­071­609 1­332­810 1­771­342 1­880­300

kamatok (konszolidált) d.41­(felhasználás) 1­172­418 1­314­429 1­363­495 1­300­965 1­188­665

Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron B.1*g 28­133­826 28­627­889 30­065­005 32­179­666 33­651­063

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 85

A korMányzATi hiány vAgy TöBBlET lEvEzETésE

A­második­tábla­tartalmazza­azt­a­levezetést,­amely­bemutatja,­hogyan­képződik­az­adott­ország­döntés-hozó­testületei­által­elfogadott,­hivatalos­nemzeti­költ-ségvetési­egyenlegből­a­maastrichti­egyenleg.­A­két­egyenleg­közötti­különbséget­a­szakzsargon­ESA-híd­néven­ismeri.­Az­ESA-híd­ma­már­nagyon­fontos­szere-pet­játszik­a­költségvetési­tervezésben,­az­elemzések-ben­és­az­előrejelzésben.­Ezért­az­ESA-hidat­nemcsak­a­statisztikusok,­de­a­költségvetési­szakemberek­és­az­elemzők­is­nagyon­jól­ismerik.­

A­jelentésben­a­hivatalos­egyenleg­és­az­EdP­egyen-leg­közötti­átvezetést­a­központi­kormányzatra,­a­tB­alapokra­és­a­helyi­önkormányzatokra­–­mint­állam-háztartási­alszektorokra­–­külön­táblában­kell­szerepel-tetni.­Az­alábbiakban­az­átvezetés­lépései­a­központi­kormányzat­egyenlegére­vonatkozó­2A­tábla­alapján­kerülnek­ismertetésre.

A­ tábla­első­ sorának­adata­az­ államháztartás­ adott­alszektorának­hivatalos­költségvetési­egyenlege.­Ezt­az­egyenleget­öt­lépésben­kell­korrigálni­a­statisztikai­egyenleg­eléréséhez.­­

A­korrekciók­első­blokkja­a­pénzügyi­műveleteket­szűri­ki­a­költségvetési­egyenlegből.­A­pénzügyi­műveletek­olyan­ tranzakciók,­amelyek­nem­változtatják­meg­a­kor­mányzat­ pénzügyi­ vagyonát,­ nincs­ közvetlen­ re-álgazdasági­ vonatkozásuk,­például­ a­hitelnyújtás­és­hitelfelvétel,­betétek­elhelyezése­és­fogadása,­érték-papír-­és­részvényműveletek,­amelyeket­a­pénzügyi­számlán­ kell­ kimutatni­ a­ statisztikában.­A­ hivatalos­költségvetési­ elszámolás­ azonban­ hagyományosan­pénzügyi­műveleteket­ is­ tartalmaz.­ A­ költségvetési­számvitel­egyenlegre­ható­tételként­kezeli­az­állam-háztartás­pénzügyi­eszközeivel­végzett­műveleteket,­a­hitelnyújtást­és­annak­megtérülését,­a­tőkebefekte-tést­és­a­privatizációt,­és­csak­azokat­a­tételeket­kezeli­finanszírozó­tételként,­amelyek­az­adósságváltozással­kapcsolatosak.­

3-3. táblázata túlzott hiány eljáráshoz (edp) készített jelentés 2a táblája(Magyarország, millió forint, 2015.09.30)

2011 2012 2013 2014 2015

A központi költségvetési hivatalos egyenlege –1­657­935 –481­082 –933­577 –810­967 –1­066­578

A­hivatalos­egyenleg­alapja vegyes vegyes pénzforgalmi pénzforgalmi pénzforgalmi

a hivatalos egyenlegben elszámolt pénzügyi műveletek 555 101 –18­198 1­914 73­730 –167­376

Hitelnyújtások­(+) 25­445 4­653 19­911 10 141 10­974

Hitelek­törlesztése­(–) –8­911 –6­214 –12­677 –17­098 –1­659

Részvények­vásárlása­(+) 557­577 9­519 113­652 179­623 34­897

Részvények­eladása­(–) –1­195 –76 –25­846 –98 –92­127

Egyéb­pénzügyi­műveletek­(+/–) –17­815 –26­080 –93­126 –98­839 –119­461

­­­­­ebből:­­adósság­részét­képező­kötelezettségekkel­kapcsolatos­műveletek 0 0 0 L L

­­­­­ebből:­swap­ügyletek­kamata –24­526 –26­623 –53­970 –85­748 –119­461

A­hivatalos­egyenlegben­nem­szereplő­nem­pénzügyi­műveletek M M M M M

A­kifizetett­(+)­és­felhalmozódott­(–)­kamatok­különbözete­(d.41) –30­701 –24­532 8­559 –59­558 –10­237

Egyéb­követelések­(+) 29­790 –48­211 77­412 49­237 484­031

Egyéb­tartozások­(–) –58­367 –149­313 –164­823 –115­749 –40­792

Központi­költségvetésben­szereplő,­de­a­Központi­Kormányzatba­nem­tartozó­intézményi­egységek­nettó­hitelfelvétele­(–)­/­hitelnyújtása­(+)

M M M M M

Egyéb­Központi­Kormányzatba­tartozó­egységek­nettó­hitelfelvétele­(–)­/­hitelnyújtása­(+) –393­562 –46­455 142­614 –3­882 168

Egyéb­korrekciók­(+/–)­ –177­064 –30­398 –769­615 –432­934 –75­500

A központi kormányzat alszektor nettó hitelfelvétele(–)/hitelnyújtása(+) (s.1311) –1­732­738 –798­189 –1­637­516 –1­300­124 –876­284

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201486

A­nemzeti­számlák­általános­módszertanának­követé-se­azonban­már­ezen­a­ponton­elégtelennek­bizonyul­a­maastrichti­hiány­mérése­során,­elsősorban­az­álla-mi­vállalatokkal­összefüggésben.­A­kormányok­ugyanis­a­pénzügyi­tranzakciókat­is­felhasználják­gazdaságpoli-tikájuk­végrehajtása­során.­Előfordulhat­például,­hogy­a­kormányok­folyamatos­termelői­támogatás­helyett­néhány­évente­hitelt­nyújtanak­állami­vállalatoknak,­anélkül,­ hogy­ ezek­ visszafizetését­ megkövetelnék.­Az­is­előfordul,­hogy­az­állami­vállalatok­évek­során­felhalmozott­veszteségét­a­kormányok­tőkeemeléssel­kompenzálják.­Ezért­a­kézikönyv­úgy­rendelkezik,­hogy­az­ilyen,­folyó­támogatásokat­pótló­pénzügyi­művele-teket­ki­kell­válogatni­a­pénzügyi­műveletek­közül,­és­hiányt­okozó­kiadásként,­transzferként­kell­elszámolni.­A­pénzügyi­eszközök­tranzakcióit­tehát­egyedileg­szi-gorúan­meg­kell­vizsgálni.­

Vannak­ugyanakkor­olyan,­nem­pénzügyi­eszközökkel­végzett­műveletek,­amelyeket­a­statisztika­pénzügyi­műveletnek­tekint.­tipikusan­ilyen­tétel­lehet­az­oszta-lékfizetés.­A­kézikönyv­-­és­2014-es­bevezetése­óta­az­ESA10­is­-­szigorú­szabályt­állít­fel­az­osztalékok­statisz-tikai­elszámolásával­szemben.­Eszerint­csak­a­tárgyévi,­tranzakcióból­(azaz­nem­az­eszközök­átértékelődésé-ből)­származó­nyereség­utáni­osztalékot­lehet­statiszti-kai­értelemben­is­osztaléknak­tekinteni.­Minden­egyéb­osztalék­kivonás­–­tehát­az­elmúlt­évek­nyereségéből­és­az­átértékelődésből­származó­osztalék­–­pénzügyi­műveletnek­tekintendő.

A­tábla­következő­sora­az­olyan­nem­pénzügyi­művele-tekre­kérdez­rá,­amelyek­nem­szerepelnek­a­hivatalos­egyenlegben,­de­a­maastrichti­hiányban­figyelembe­kell­venni.­Itt­jelenhetnek­meg­például­a­kormányzaton­kí-vüli­szervek­olyan­nem­pénzügyi­műveletei,­amelyeket­a­statisztika­átvezet­a­kormányzaton,­vagy­a­kormány-zat­pénzforgalom­nélküli­műveletei,­az­adósság­átvál-lalások,­adósság­elengedések.­Ezeket­a­tételeket­ko-rábban­az­egyéb­korrekciók­alatt­kellett­feltüntetni,­így­a­magyar­EdP­jelentésben­továbbra­is­ott­szerepelnek.­

A­következő­blokkban­a­pénzforgalmi­szemléletű­költ-ségvetési­ adatok­ eredményszemléletűvé­ tételének­hatása­ kerül­ kimutatásra.­ A­ költségvetési­ számvitel­hagyományosan­pénzforgalmi­szemléletű.­A­költségve-tési­tervezés­arra­összpontosít,­hogy­egy­adott­időszak­bevételei­finanszírozzák-e­az­időszak­kiadásait,­mennyi­fizetési­eszköz­marad­meg,­vagy­mennyi­külső­forrást­kell­igénybe­venni­a­többletkiadások­finanszírozásához.­

A­nemzeti­számlák­azonban­-­mivel­a­statisztika­a­gaz-daság­minden­résztvevőjét­azonos­elvek­szerint­veszi­számba,­s­ezek­az­elvek­leginkább­a­vállalatok­szám-viteléhez­állnak­közel­-­eredményszemléletű.­Néhány­esetben­azonban­ezen­a­téren­ is­sajátos­módon­ér-vényesülnek­nemzeti­számlák­szabályai­a­kormányza-ti­statisztikákra­vonatkozóan.­A­különféle­adók­ered-ményszemléletű­ adatainak­ előállításához­ például­a­tagországok­általában­időeltolással­korrigált­pénzfor-galmi­adatokat­használnak.19­Az­európai­uniós­transz-ferek­esetében­pedig­az­esedékesesség­helyett­a­végső­felhasználás­időpontja­a­statisztikai­elszámolás­alapja.

A­tábla­negyedik­blokkja­a­hivatalos­államháztartás­és­a­statisztikai­értelemben­vett­államháztartás­(kor-mányzati­szektor)­terjedelme­között­teremt­átmene-tet.­A­nemzeti­számlák­a­gazdasági­egységeket­azok­gazdasági­viselkedése,­és­nem­a­gazdálkodási­formája­alapján­sorolja­szektorokba.­A­blokk­első­sora­azoknak­a­szervezeteknek­az­egyenlegét­tartalmazza,­amelyek­a­ hivatalos­ államháztartási­ körben­ szerepelnek,­ de­a­nemzeti­számlák­módszertana­alapján­ki­kell­sorolni­a­szektorból.­Ezek­olyan­költségvetési­szervek,­amelyek­piaci­termelők­is­egyben.­Nálunk­ez­a­sor­üres,­ilyen­termelőket­nem­azonosítottunk.­A­blokk­második­ré-szébe­kerül­a­kormányzati­szektorba­besorolt­szerve-zetek­egyenlege.­Ezek­olyan­állami­vállalatok,­amelyek­gazdálkodási­formájuk­ellenére­nem­piaci­termelők­(je-lenleg­63­ilyen­szervezetet­azonosítunk­a­kormányzati­szektor­szintjén)­és­olyan­nonprofit­szervezetek,­amely­kormányzati­kontroll­alatt­áll­(esetünkben­jelenleg­271­szervezet).­(A­kormányzatba­besorolt­vállalatok­és­non-profit­intézmények­listája­megtalálható­a­jegybank­in-ternetes­honlapján.)­

A­fiskális­adatok­előtérbe­kerülésével­az­átsorolás­a­költ-ségvetési­hiány­és­az­államadósság­mérésének­egyik­kulcsfontosságú­eszköze­lett.­A­kormányzatok­ugyanis­előszeretettel­telepítették­hiányukat­és­adósságukat­álla-mi­vállalatokhoz­-­ezzel­összhangban­az­Eurostat­kereste­annak­lehetőségét,­hogy­minél­nagyobb­részüket­beso-roltathassa­a­kormányzati­szektorba.­A­2014-ben­élet-be­léptetett­ESA­2010­számos­új­besorolási­kritériumot­tartalmaz­a­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében.­Jelenleg­pedig­az­Eurostat­már­olyan­módszerek­kidolgozására­koncentrál,­amelyek­a­pénzügyi­vállalatokat­–­köztük­állami­bankokat­-­is­a­kormányzati­szektorba­besorolha-tóvá­tehetnek.­természetesen­bankok­és­más­pénzügyi­vállalatok­besorolása­a­nemzeti­számlák­eredeti­mód-szertanában­fel­sem­merült.

19­­Például,­ha­az­adókat­a­tárgyidőszakot­követő­30­napon­belül­kell­befizetni,­akkor­a­tárgyidőszak­eredményszemléletű­adóbevételeit­úgy­álla-pítják­meg,­hogy­a­ tárgyidőszak­első­hónapjának­bevételeit­nem­veszik­ figyelembe,­helyette­a­ tárgyidőszakot­ követő­első­hónap­bevételeit­számítják­be­a­bevételekbe.­

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 87

A­tábla­utolsó­blokkja­az­egyéb­korrekciókat­tartalmazza.­Magyarország­hagyományosan­itt­mutatja­ki­a­költségve-tési­prezentációban­nem­szereplő,­pénzforgalom­nélküli­tételeket,­amelyek­imputáció­útján­kerülnek­a­szektor­nemzeti­számláiba.­Ilyen­tételek­például­a­hitelátválla-lások,­hitelelengedések,­tőkeemelések.­Ezek­tehát­olyan­tételek,­ amelyek­ a­ hagyományos,­ pénzforgalmi­ költ-ségvetésekben­nem­kerülnek­kiadásként­elszámolásra,­ugyanakkor­a­költségvetés­eszközeire­(pl.­követelés­elen-gedés)­vagy­adósságára­(hitelátvállalás)­hatással­vannak.­­

Az­ összes­ lehetséges­ korrekció­ számbavétele­ után­eljutunk­a­ szektor­maastrichti­egyenlegéhez,­amely­

egybeesik­a­nettó­hitelnyújtás,­illetve­nettó­hitelfelvét­nemzeti­számlás­kategóriájával.­

A korMányzATi hiány vAgy TöBBlET FinAnszírozásA

A­jelentés­második­táblája­a­nettó­hitelnyújtás,­illet-ve­nettó­hitel­felvétel­egyenlegével­zárul,­a­harmadik­tábla­induló­adata­megegyezik­a­második­tábla­ellen-tétes­előjellel­vett­záró­adatával.­A­hármas­számú­tábla­feladata­annak­bemutatása,­hogy­a­nemzeti­számlás­államháztartási­egyenlegből­kiindulva­hogyan­magya-rázható­meg­az­adósságváltozás.­

3-4. táblázata túlzott hiány eljáráshoz (edp) készített jelentés 3B táblája(Magyarország, millió forint, 2015.09.30)

2011 2012 2013 2014

Központi­kormányzat­(EdP­B.9)­nettó­hitelfelvétele(+)/hitelnyújtása(–)­(S.1311) 1­732­738 798­189 1­637­516 1­300­124

pénzügyi eszközök nettó növekedése (+) 1­126­139 –360­358 –509­996 157­352

Készpénz­és­betétek­(F.2) 132­969 101­698 –524­061 179­324

Nem­részvény­típusú­értékpapírok­(F.3) 48­326 32­602 79­245 –116­318

Hitelek­(F.4)­ –147­386 –110­981 –120­271 7­203

­­­­­Rövid­lejáratú­hitelek­(F.41),­nettó –8­397 27­541 –111­768 18­871

­­­­­Hosszú­lejáratú­hitelek­(F.42) –138­989 –138­522 –8­503 –11­668

Részvények­és­egyéb­tulajdonosi­követelések­(F.5) 1­211­193 –217­180 –115­416 164­557

­­­­­Portfolió­befektetések,­nettó 693­365 –192­118 –237­256 –970

­­­­­­Nem­portfólió­befektetésnek­minősülő­részvények­és­egyéb­­tulajdonosi­követelések 517­828 –25­062 121­840 165­527

Pénzügyi­derivatívák­(F.71)­ –74­437 –130­548 –114­080 –97­483

Egyéb­követelések­(F.8)­ –44­490 –36­044 284­792 20­106

Egyéb­pénzügyi­eszközök­(F.1,­F.6)­ –36 95 –205 –37

korrekciók –1­839­014 –618­643 166­723 442­955

Pénzügyi­derivatíva­kötelezettségek­(–)­(F.71) 27­850 18­485 32­366 68­559

Egyéb­tartozások­(–)­(F.8) –3­122­712 12­660 –72­533 –89­373

Egyéb­pénzügyi­kötelezettségek­(–)­(F.1,­F.5,­F.6­­and­F.72) 1 011 3­214 6­963 1­765

Adósság­kibocsátása­névérték­felett­(–)/alatt(+) 2­470 18­629 –50­436 –311­386

A­felhalmozódott­(–)­és­fizetett(4)(+)­kamat­különbözete­(d.41) 2­022 –32­793 14­239 141­446

Adósság­instrumentum­névérték­feletti(+)/alatti(–)­visszaváltása/visszavásárlása 2­642 –317 18­300 76­129

devizában­fennálló­adósság­felértékelődése­(+)/leértékelődése(–) 1­247­703 –638­521 217­824 504­566

Változások­a­szektorbesorolásban­(K.61)­(+/–) 0 0 0 51­249

Adósság­instrumentumok­egyéb­volumenváltozása­(K.3,­K.4,­K.5)­(–) 0 0 0 0

statisztikai eltérések –38­443 3­440 –34­293 –46­085

Pénzügyi­és­tőkeszámla­közti­eltérés­(B.9–B.9f) –38­443 3­440 –34­293 –46­085

Egyéb­statisztikai­eltérések­(+/–) 0 0 0 0

központi kormányzat (s.1311) konszolidált bruttó adóságának változása 981­420 –177­372 1­259­950 1­854­346

központi kormányzat hozzájárulása a kormányzati szektor adósságához (a=b–c) 21­464­825 21­259­999 22­631­717 24­481­192

Központi­kormányzat­bruttó­adóssága­(állományi­érték)­(b) 21­562­445 21­385­073 22­645­023 24­499­369

A­többi­alszektor­adóssága­a­Központi­kormányzat­alszektorral­szemben­(állományi­érték)­(c)­ 97­620 125­074 13­306 18­177

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201488

A­hiánnyal­ellentétben­a­maastrichti­adósság­egy­olyan­nem nemzeti­számlás­kategória,­amely­mégis­a­nemze-ti­számlákra­épül.­A­hagyományos­fiskális­szemléletben­csak­azt­a­tartozást­tekintik­adósságnak,­amely­pénzmoz-gással­keletkezik­és­szűnik­meg.­Az­adósság­névértékes,­vagyis­azt­az­összeget­tartalmazza,­amelyet­az­adós­az­adósság­lejártakor­fizetni­fog.­Ezzel­szemben­a­nemzeti­számlák­az­adósság­helyett­a­kötelezettségek­fogalmát­használja,­amely­minden­pénzügyi­instrumentumot­ma-gában­foglal.­A­maastrichti­adósság­fogalma­alá­ebből­a­ kötelezettséghalmazból­ csak­ három­ pénzügyi­ inst-rumentum­ tartozik:­ az­ államháztartásnál­ elhelyezett­betétek,­a­felvett­hitelek­és­az­értékpapírok.­A­másik­különbség,­hogy­míg­a­maastrichti­adósság­névértékes,­addig­a­pénzügyi­számlás­kötelezettség­piaci­áron­kerül­számbavételre.­Ugyanakkor­az­adósságelemek­definíció-ja­tökéletesen­meg­kell,­hogy­egyezzen­a­nemzeti­szám-lás­definícióval.­Mindazokat­a­korrekciókat,­amelyeket­a­nemzeti­számlákban­elvégeznek,­az­adósságban­is­meg­kell­jeleníteni,­ha­adósságelemet­érintenek.­

A­hiány­és­az­adósság­kapcsolata­mind­a­hagyományos­fiskális­szemléletben,­mind­a­pénzügyi­számlákban­az­alábbi­egyszerű­összefüggésre­épül:­

A­tartozások­éves­változása­=­a­költségvetési­egyenleg­ellenkező­jelű­adata­+­pénzügyi­eszközök­beszerzésére­fordított­összeg­+­a­tartozások­átértékelődése­+­a­tar-tozások­egyéb­volumenváltozása.­

Az­EdP­jelentés­harmadik­táblájának­azonban­két­kü-lönböző­koncepció,­a­nemzeti­számlás­államháztartási­egyenleg­és­a­névértékes­adósság­fogalma­között­kell­hidat­verni,­ennek­megfelelően­a­levezetés­a­fentinél­sokkal­bonyolultabb.­­

A­levezetés­induló­adata­itt­is­a­költségvetési­egyen-leg,­tehát­a­nettó­hitelnyújtás,­illetve­nettó­hitelfelvét­(nettó­finanszírozási­képesség­vagy­ igény)­ellenkező­előjelű­adata.­

A­tábla­első­blokkja­a­pénzügyi­eszközök­tranzakció-ból­eredő­változását­ (nettó­beszerzését)­adja­hozzá­az­ellenkező­előjellel­vett­államháztartási­hiányhoz.­Ez­az­összeg­már­kiadja­az­összes­kötelezettség­nemzeti­számlás­szemléletű,­ tranzakcióból­eredő­változását.­A­továbbiakban­ezt­az­adatot­kell­adósságváltozássá­alakítani.­

Ennek­megfelelően­a­következő­blokk­az­összes­köte-lezettség­változásából­kiszűri­az­adósság­körébe­nem­

tartozó­instrumentumok­(pénzügyi­derivatívák,­egyéb­kötelezettségek)­változásának­hatását,­vagyis­az­összes­kötelezettség­ fogalmát­a­figyelembe­veendő­ instru-mentumok­szintjén­az­államadósság­fogalmára­szűkíti.

A­következő­blokk­feladata,­hogy­az­adósságelemekkel­végzett­pénzügyi­számlás­(piaci­értékes)­tranzakciókat­névértékes­tranzakciókká­alakítsa­át.­Egyrészt­az­adós-ságelemek­forgalmát­(kibocsátását­és­visszaváltását)­piaci­árasról­névértékesre­kell­hozni­(a­blokk­első­és­harmadik­sora),­másrészt­a­nemzeti­számlákban­pénz-ügyi­tranzakcióként­kezelt­kamathalmozódást­ki­kell­iktatni­(a­blokk­középső­sora).­

Ezzel­a­korrekcióval­befejeződött­a­pénzügyi­számlás­tranzakciók­névértékes­adósságelem­tranzakciókká­tör-ténő­transzformálása.­Az­adósság­azonban­a­tranzak-ciókon­(kibocsátáson,­törlesztésen)­kívül­is­változhat.­Ezért­a­tranzakciókhoz­hozzá­kell­adni­az­egyéb­volu-menváltozást,­illetve­az­átértékelődés­hatását.­Mivel­névértékes­számítás­történik,­átértékelődésként­kizá-rólag­a­deviza­adósságelemek­árfolyamváltozásának­hatását­kell­figyelembe­venni.­

Ez­ az­ algoritmus­ csak­ a­ pénzügyi­ számlák­ rendsze-rében­képes­összekapcsolni­ tökéletesen­a­hiányt­és­az­adósságváltozást.­A­kiinduló­hiány­adatnak­tehát­a­pénzügyi­ számlákban­keletkező­hiány­adattal­ kel-lene­ megegyeznie.­ Azonban­ a­ tábla­ első­ sorában­a­nem­pénzügyi­számlák­egyenleg­adatát­kérik­feltün-tetni.­A­nem­pénzügyi­számlák­és­a­pénzügyi­számlák­egyenlege­között­a­gyakorlatban­mindig­van­eltérés­(statisztikai­hiba).­Ezért­a­tábla­utolsó­blokkja­rákérdez­a­pénzügyi­és­nem-pénzügyi­számlák­egyenleg­adatá-nak­eltérésére.

A­helyesen­kitöltött­jelentés­sikeresen­kapcsol­össze­három­fogalmat:­a­költségvetés­hivatalos,­azaz­az­adott­országban­elfogadott­hiányfogalmát­a­nemzeti­szám-lás­hiánnyal,­a­nemzeti­számlás­hiányt­a­névértékes­adóssággal,­tehát­végül­is­a­hivatalos­hiányt­az­adósság­változásával.

A­hármas­táblában­található­levezetés­elnevezése­hi-ány-adósság­ levezetés­ (stock-flow­adjustment,­ SFA,­vagy­deficit-debt­adjustment,­ddA),­amit­szívesen­tesz­elemzés­tárgyává­az­Eurostat­és­az­EKB.­A­folyamato-san­nagy­SFA­felveti­a­hiány­és­az­adósság,­a­nem­pénz-ügyi­és­a­pénzügyi­számlák­közötti­konzisztencia­kér-dését,­ezért­a­levezetés­minden­kiugróan­nagy­elemét­magyarázattal­kell­ellátnia­az­érintett­ tagországnak.­

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 89

állAMházTArTási hiány és Adósság nEMzETközi összEhAsonlíTásBAn

Az­Eurostat­az­évente­kétszer­beküldött­EdP­jelenté-seket­ellenőrzi,­majd­közleményt­jelentet­meg­tagor-szágonként,­illetve­az­Eurozónára­és­a­teljes­Európai­Unióra­összesítve­az­adatokat.­

Az­Eurozóna­és­az­Európai­Unió­ tagállamainak­ösz-szessége­2008-ig­minden­évben­sikeresen­teljesítette­a­maastrichti­hiánykritériumot,­miközben­Magyaror-szág­ebben­az­időszakban­egyetlen­egyszer­sem­köze-lítette­meg­a­3­százalékos­küszöböt.­Három­éven­át,­2005­ és­ 2007­ között­Magyarország­ államháztartási­hiány­adatai­voltak­a­legmagasabbak­az­Európai­Unió-ban.­A­gazdasági­válság­hatására­a­közösségek­szintjén­a­hiány­nagysága­2009-ben­tetőzött,­s­a­3­százalékos­kritérium­ teljesítését­az­Európai­Uniónak­2014-ben­sikerült­ ismét­ elérnie.­ Az­ Eurozóna­ esetében­ 2013­az­első­év,­amikor­a­hiány­újra­a­3­százalékos­határ­alatt­maradt.­Magyarország­hiányadatának­alakulása­

jelentősen­eltér­az­EU­egészétől,­itt­már­a­válság­előtt,­2006-ban­tetőzött­a­hiány.­A­válság­legsúlyosabb­idő-szakában,­2009-2010-ben­a­hiánymutató­az­Eurozóna­és­az­Európai­Unió­összességénél­kedvezőbb­maradt,­végül­ 2012­ óta­ minden­ évben­ sikerült­ teljesíteni­a­maastrichti­kritériumot­is.­

Az­államadósságra­vonatkozó­maastrichti­kritériumot­a­vizsgált­időszak­elejétől­kezdve­nem­teljesítette­az­Eurozóna.­Az­Európai­Unió­egésze­kedvezőbb­helyzet-ben­volt­ezen­a­téren,­mert­a­volt­szocialista­államok­többségének­viszonylag­alacsony­kezdeti­adósságállo-mánya­visszahúzta­az­összesített­adósságot.­Mindkét­országcsoport­adósságállománya­csökkent­2007-ig.­Ez­volt­az­egyetlen­év,­amelyben­az­Európai­Unió­egé-szének­sikerült­ teljesíteni­a­csatlakozási­adósságkri-tériumot,­ezzel­szemben­az­Eurozóna­összességének­egyetlen­évben­sem­sikerült­ezt­elérni.­A­válság­hatá-sára­azóta­mind­az­EU,­mind­az­Eurozóna­adóssága­me-redeken­növekszik.­Magyarország­adósságállománya­-­a­hiányhoz­hasonlóan­–­eltérő­pályát­fut­be­ebben­az­időszakban­is.­A­2010-ig­folyamatos­növekedés­2011-ben­megállt,­és­a­ tendencia­2012-ben­csökkenésbe­fordult­át.

3-22. ábraAz államháztartás egyenlege a gdp százalékában

–10

–9

–8

–7

–6

–5

–4

–3

–2

–1

0

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

GDP százaléka

Európai UnióEurózónaMagyarország

Forrás: MNB.

3-23. ábraAz államadósság alakulása a gdp százalékában

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

GDP százaléka

Európai UnióEurózónaMagyarország

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201490

3.5. A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi számlái

A­nem­pénzügyi­vállalatok­(S.11)­szektorába­azon­re-zidens,­piaci­termelő­egységek­tartoznak,­amelyek­fő­tevékenységként­javak­előállításával­és­nem­pénzügyi­szolgáltatások­nyújtásával­ foglalkoznak.­A­szektorba­sorolt­gazdálkodók­önálló,­a­tulajdonosoktól­elkülönült­vagyonnal­és­döntéshozatali­jogkörrel­rendelkeznek.

Nemzetgazdasági­szempontból­a­nem­pénzügyi­vál-lalatok­ kiemelt­ jelentőséggel­ bírnak.­ Legmagasabb­hozzáadott­értékükkel­a­gazdaság­fő­mozgatórugójá-nak­számítanak.­A­javak­előállítása­és­a­szolgáltatások­nyújtása­általában­ igen­eszközigényes­ tevékenység,­ezért­a­ szektor­ jelentékeny­nem­pénzügyi­eszközál-lománnyal20­ rendelkezik,­ amelynek­ finanszírozása­nemzetgazdasági­szinten­is­jelentős­források­bevoná-sát­igényli.­Ezáltal­a­nem­pénzügyi­vállalatok­szektora­nagy­hatást­gyakorol­a­nemzetgazdaság­összvagyoná-ra,­külfölddel­szembeni­pozícióira.­

nETTó vAgyon

A­ pénzügyiszámla-statisztika­ kizárólag­ a­ gazdasági­szektorok­pénzügyi­eszközeivel­és­kötelezettségeivel­foglalkozik,­a­nem­pénzügyi­eszközök­állományára­és­forgalmára,­felhalmozására­vonatkozóan­a­nem­pénz-ügyi­nemzeti­számlák­statisztikája­rendelkezik­ infor-mációval.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében­a­nem­pénzügyi­ eszközök­ jelentős­ súlya­miatt­ ugyanakkor­érdemes­megvizsgálni­a­szektor­teljes­mérlegét,­vala-mennyi­eszköz­és­kötelezettség­együttes­állományát.­A­statisztikában­valamely­intézményre­vagy­szektorra­vonatkozóan­a­nem­pénzügyi­és­a­pénzügyi­eszközök­összessége­általában­nem­egyezik­meg­a­kötelezett-ségekkel,­nem­áll­ fenn­mérlegegyezőség.­ Így­van­ez­a­vállalati­szektorok­esetében­is,­annak­ellenére,­hogy­a­számviteli­prezentációk­egyensúlyban­lévő­mérlege-ket­tartalmaznak.­A­számviteli­mérlegben­a­saját­tőke­összege­biztosítja­az­eszközök­és­források­egyezőségét.­Az­egyenlegező­tétel­a­nemzeti­számlákban­a­szekto-rok­nettó­vagyona,­amelyet­a­szervezetek,­vállalatok­működésük­során­halmoznak­fel.­A­vállalati­saját­tőke­tehát­tartalmilag­a­vállalat­által­kibocsátott­részvények,­részesedések­és­a­vállalati­nettó­vagyon­együttes­érté-kének­feleltethető­meg­a­pénzügyi­számlákban.­

Alakuláskor­ a­ vállalatok­ tulajdonosai­ és­ hitelezői­a­vállalatok­rendelkezésére­bocsátják­azt­a­vagyont,­amellyel­önállóan­gazdálkodhatnak­és­amely­külön-féle­eszközökben­testesül­meg.­Ekkor­a­nettó­vagyon­értéke­még­nulla.­Mivel­az­eszközök­és­kötelezettségek­értékelése­általában­önállóan­történik­a­statisztikában,­ezek­értéke­idővel­eltérhet­egymástól,­ami­pozitív­vagy­negatív­nettó­vagyon­kialakulásához­vezethet.­A­ren-delkezésre­bocsátott­eszközök­együttese,­hasznosítása­olyan­többlet­értéket­hozhat­létre­a­működés­során,­amely­a­vállalatok­sajátja,­de­nem­tud­tükröződni­az­eszközök­ egyedi­ értékében­ és­ az­ azokból­ összeál-ló­mérlegben.­ A­ vállalati­ szektorok­ esetében­ tehát­a­nettó­vagyon­alapvetően­technikai­tétel,­amely­az­eszközök­és­a­kötelezettségek­eltérő­ számbavételé-ből,­értékeléséből­fakad,­közgazdasági­tartalmat­nem­hordoz,­kívánatos­értéke­nulla­közelében­van.­Azzal­

20­Föld,­természeti­kincsek,­immateriális­javak,­tárgyi­eszközök­és­készletek

3-24. ábraA nem pénzügyi vállalatok (s.11) nem pénzügyi eszközeinek állománya a gdp százalékában, három adatforrás alapján

0

50

100

150

200

250

0

50

100

150

200

250

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

% %

Nem pénzügyi eszközök – KSH*Nem pénzügyi eszközök – VM**Nettó kötelezettség – MNB***

* Állóeszközök nettó állományának és a készletek nemzeti számlák szerinti összesített értéke** Nem pénzügyi eszközök vállalati aggregált mérlegből származó számviteli értéke*** Nettó kötelezettség pénzügyiszámla-statisztika szerinti értékeForrás: MNB, KSH.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 91

a­feltételezéssel,­hogy­a­nettó­vagyon­értéke­elhanya-golható,­a­pénzügyi­számlák­adatai­alapján,­a­pénzügyi­eszközök­és­a­kötelezettségek­állományának­különbsé-geként­becslés­adható­a­vállalati­szektorok­által­birto-kolt­nem­pénzügyi­eszközök­értékére.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében­ez­az­érték­jelentősen­eltérhet­az­eszközök­számviteli­értékétől­és­a­nemzeti­számlák-ban­szereplő­eszközértéktől­(állóeszközök­és­készletek­együttes­állományától)­egyaránt­(3-24.­ábra).­

Esetünkben­ a­ KSH­ által­ meghatározott­ eszközállo-mány­a­piaci­értékelés­következtében­jóval­magasabb­a­számviteli,­könyv­szerinti­értéknél­és­az­ehhez­közel­álló­pénzügyi­számlás­nettó­kötelezettségnél­(a­köte-lezettségek­ és­ a­ pénzügyi­ eszközök­ különbségénél,­a­nettó­pénzügyi­vagyon­mínusz­egyszeresénél).­Elté-rést­mutat­továbbá­az­adatok­időbeli­alakulása­is,­ami­bizonyos­mértékig­tükröződik­a­szektor­nettó­finanszí-rozási­képességében­is.

nETTó pénzügyi vAgyon és nETTó FinAnszírozási igény

A­nettó­vagyonnal­szemben­a­nettó­pénzügyi­vagyon­a­nem­pénzügyi­eszközöket­figyelmen­kívül­hagyva,­csak­a­pénzügyi­eszközök­és­a­kötelezettségek­különb-ségéből­származik.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­eseté-ben­a­nettó­pénzügyi­vagyon­jellemzően­negatív­(3-25.­ábra),­a­kötelezettségek­állománya­jelentősen­megha-ladja­a­pénzügyi­eszközökét,­hiszen­a­nem­pénzügyi­eszközök­finanszírozása­ érdekében­bevont­ források­

pénzügyi­jellegűek,­miközben­a­nem­pénzügyi­eszkö-zök­a­pénzügyiszámla-statisztika­látókörén­kívül­esnek.

A­nettó­pénzügyi­vagyon­nominális­értéke­2011-ig­folya-matosan­csökkent,­majd­némi­megtorpanást­követően­lassabb­ütemben­folytatta­a­csökkenést.­2014-ben­már­meghaladta­a­-35000­milliárd­forintot.­A­nettó­pénz-ügyi­vagyon­GdP­arányos­értéke­a­vizsgált­időszakot­tekintve­-95­százalék­és­-125­százalék­között­mozgott.­

A­ nettó­ pénzügyi­ vagyon­ tranzakciókból­ származó­változását­nevezi­a­statisztika­nettó­finanszírozási­ké-pességnek­(+)­vagy­igénynek­(–).­A­nem­pénzügyi­vál-lalatok­jellemzően­nettó­finanszírozási­igénnyel­(3-26.­ábra)­rendelkeznek,­mert­beruházásaikat­nem­fedezi­az­eredményük,­külső­forrásokra,­más­szektorok­finan-szírozására­szorulnak.­A­szektor­finanszírozási­ igénye­a­kilencvenes­évek­végén,­illetve­2000-ben­volt­a­leg-magasabb.­A­gazdasági­növekedés­időszakában­a­be-ruházások­(bruttó­állóeszköz-felhalmozás)­fellendülése­jelentős­finanszírozási­ források­bevonására­késztette­a­vállalatokat.­Azonban­a­beruházási­kedv­a­kétezres­évek­elején­a­gazdasági­kilátások­romlásával­visszaesett.­Ezáltal­a­pénzügyi­források­bevonásának­üteme­is­je-lentősen­lassult,­a­kötelezettségek­tranzakcióból­eredő­növekedése­mérséklődött­ és­ egy­ korábbinál­ alacso-nyabb­szintre­állt­be.­Ugyanakkor­a­pénzügyi­eszközök­

3-25. ábraA nem pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi vagyona nominálisan és a gdp százalékában

–200

–175

–150

–125

–100

–75

–50

–25

0

–40 000

–35 000

–30 000

–25 000

–20 000

–15 000

–10 000

–5 000

0

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

%Milliárd forint

Nettó pénzügyi vagyon (bal skála)Nettó pénzügyi vagyon a GDP százalékában (jobb skála)

Forrás: MNB.

3-26. ábraA nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igényének és beruházásainak alakulása a gdp százalékában

–5

0

5

10

15

20

–5

0

5

10

15

20

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

% %

Pénzügyi eszközök*Pénzügyi kötelezettségek*Bruttó állóeszköz-felhalmozás**Nettó finanszírozási igény

* A nem pénzügyi vállalatok egymás közötti tételeit nem tartalmazó, konszolidált adatok** Az állóeszközök bruttó felhalmozásának nemzeti számlák szerinti értékeForrás: MNB, KSH.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201492

tranzakcióból­eredő­növekedésében­nem­következett­be­hasonló­mértékű­változás,­mert­a­beruházások­el-maradása­következtében­felszabaduló­forrásokat­a­vál-lalatok­pénzügyi­eszközökbe­fektették­be.­A­2008-ban­kirobbant­pénzügyi­válság­hatására­a­vállalatok­forrá-sai­elapadtak,­a­beruházási­hajlandóság­a­mélypontra­süllyedt.­Ennek­következtében­2009-ben­a­nem­pénz-ügyi­vállalatok­nettó­megtakarítókká­váltak.­A­válságot­követő­recesszió­éveiben­a­nem­pénzügyi­vállalatokat­a­mérlegkiigazítás­jellemezte,­a­pénzügyi­eszközök­és­kö-telezettségek­tranzakcióból­fakadó­változása­nulla­köze-lében­alakult.­Változást­a­2013-as­év­hozott.­Megindult­a­pénzügyi­források­bevonása,­amelyek­inkább­pénzügyi­eszközökbe­áramlottak,­mintsem­a­beruházások­meg-indítását­célozták,­így­2014­év­végén­a­nem­pénzügyi­vállalatok­még­mindig­nettó­megtakarítók­voltak.­

eszköz- és forrásszerkezet

A­nem­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­funkcióinak­tér-nyerése­a­ vállalatok­eszközeinek­ fajta­ szerinti­meg-oszlásában­jól­megfigyelhető­(3-27.­ábra).­A­szektor­eszközei­ között­ egyre­ nagyobb­ arányt­ képviselnek­a­pénzügyi­eszközök.­Míg­1995-ben­a­nem­pénzügyi­vállalatok­ eszközeinek­ majdnem­ háromnegyedét,­72­százalékát­nem­pénzügyi­eszközök­alkották,­ez­az­arány­napjainkban­már­csak­56­százalék.­A­nem­pénz-ügyi­ eszközök­ részarányának­ csökkenése­ leginkább­a­hitelek­és­a­tulajdonosi­követelések­állományában­bekövetkezett­nagyarányú­növekedésnek­köszönhető,­ezek­tekinthetők­a­vállalatközi­finanszírozás­fő­instru-mentumainak.­A­hitelek­eszközök­közötti­részaránya­2­százalékról­10­százalékra,­míg­a­tulajdonosi­követelé-seké­6­százalékról­15­százalékra­növekedett­a­vizsgált­időszak­alatt.­Nem­látszik­változás­ugyanakkor­a­ lik-viditást­biztosító­pénzeszközök­(5-6­százalék),­illetve­a­nem­pénzügyi­vállalatokra­jellemző­egyéb­követe-lések21­részarányában­(13-15­százalék).­A­piaci­befek-tetést­jelentő­értékpapírok­részaránya­szinte­nullára­csökkent­a­korábbi­2­százalékról.­A­biztosítástechnikai­tartalékok­és­a­pénzügyi­derivatívák­állománya­pedig­a­teljes­idősor­mentén­elenyésző.

A­nem­pénzügyi­vállalatok­pénzügyi­funkcióinak­terje-dése,­a­hitelek­és­a­tulajdonosi­részesedések­térnyerése­az­eszközök­között­egyértelműen­a­vállalatközi­pénzügyi­kapcsolatok­ erősödésével­ van­ összefüggésben,­ ahol­folyamatosan­nő­mind­a­tulajdonosi,­mind­a­hitelezési­kapcsolat­jelentősége­a­nem­pénzügyi­vállalatok­között.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­más­belföldi­nem­pénzügyi­

vállalatokban­lévő­részesedéseinek­aránya­6­százalék-ról­9­százalékra­nőtt­az­eszközökön­belül,­míg­a­belföl-di­vállalatoknak­nyújtott­hitelek­állománya­2013-ban­már­7­százalékot­tett­ki,­miközben­a­belföldi­vállalatközi­hitelezés­a­kilencvenes­évek­közepén­egyáltalán­nem­volt­jellemző.­Az­elmúlt­évtizedben­számos­vállalatcso-port­alakult­vagy­fejlődött­ki,­ahol­a­vállalatok­egy­része­vagyonkezelő­vagy­csoportfinanszírozó­tevékenységet­végez,­ ügyvezetési­ és­ egyéb­ szolgáltatások­ nyújtása­mellett.­Annak­ellenére,­hogy­az­ ilyen­típusú­vállala-tok­mérlegszerkezete­inkább­a­pénzügyi­vállalatokéhoz­hasonlít,­nem­pénzügyi­vállalatnak­tekintendők,­mivel­a­vállalatcsoport­együttes­tevékenysége­javak­és­nem­pénzügyi­szolgáltatások­előállítására­irányul.

A­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében­a­mérleg­kötele-zettség­oldalán (3-28.­ábra)­a­hitelek­és­a­tulajdonosi­

3-27. ábraA nem pénzügyi vállalatok eszközeinek szerkezete (nem konszolidált adatok)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100% %

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

Egyéb követelések – VK* Egyéb követelések Pénzügyi derivatívák Biztosítástechnikai tartalékok Részvények és részesedések – VK* Részvények és részesedések Hitelek – VK* Hitelek Hitelviszonyt megtestesítő ép.Készpénz és betétek Nem pénzügyi eszközök

* VK: vállalatközi, azaz szektoron belüli, nem pénzügyi vállalatokkal szembeni eszközökForrás: MNB, KSH.

21­­Az­egyéb­követelések­az­áruszállításból,­szolgáltatásból­ fakadó,­még­be­nem­folyt,­pénzügyileg­még­nem­rendezett­tételekhez­és­adójellegű­követelésekhez,­adott­előlegekhez­kapcsolódnak.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 93

részesedések­teszik­ki­a­kötelezettségek­jelentős­ré-szét.­Kezdetben­a­tulajdonosi­részesedések­dominálták­a­forrásokat,­majd­fokozatosan­a­hitelek­felé­tolódott­el­a­hangsúly,­különösen­a­2003­és­2009­közötti­idő-szakban.­2009­után,­a­pénzügyi­válság­következtében,­megállt­a­felvett­hitelek­állományának­dinamikus­növe-kedése.­Ugyanakkor­a­vállalatközi­kapcsolatok­felerő-södése­forrás­oldalon­leginkább­a­hitelek­instrumentu-ma­kapcsán­szembetűnő.­Összességében­a­tulajdonosi­

részesedések­ aránya­ a­ kötelezettségeken­ belül­ 57­százalékról­49­százalékra­csökkent,­a­hiteleké­20­szá-zalékról­33­százalékra­bővült.­Eközben­a­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­(1-2­százalék)­és­az­egyéb­kötelezettségek­(17-22­százalék)­állománya­a­vizsgált­időszak­alatt­alig­változott.­A­hitelviszonyt­megteste-sítő­értékpapírok­állományának­alacsony­értéke­ah-hoz­köthető,­hogy­a­magyar­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében­nem­ jellemző­az­értékpapír-finanszírozás.­A­pénzügyi­derivatívák­állománya­szintén­elenyésző.­Pénzeszközökkel­a­nem­pénzügyi­vállalatok­értelem-szerűen­egyáltalán­nem­rendelkeznek­forrás­oldalon,­hiszen­betételhelyezés­csak­az­erre­szakosodott­pénz-ügyi­intézményeknél­lehetséges.­A­biztosítástechnikai­tartalékok­értéke­szintén­nulla­a­hazai­nem­pénzügyi­vállalatok­esetében,­ugyanis­Magyarországon­nem­jel-lemzőek­a­vállalati­alapon­működő­nyugdíjprogramok.

jelleMző vállalati FinAnszírozási ForMák

A­ kötelezettségek­ állományának­ alakulásából­ nem­lehet­ egyértelmű­ következtetéseket­ levonni­ vala-mely­ gazdasági­ szektor­ jellemző­ finanszírozási­ for-májára­ vonatkozóan.­A­ különböző­ instrumentumok­állományát­ugyanis­eltérő­mértékben­befolyásolja­az­átértékelődések­(ár-­és­árfolyam-változások)­hatása.­A­forrásszerkezet­alapján­a­nem­pénzügyi­vállalatok­finanszírozásának­legjellemzőbb­módja­látszólag­a­sa-ját­forrás,­tulajdonosi­részesedés­bevonása,­majd­azt­követi­a­külső­források­bevonása­hitelek­formájában.­Az­állományok­változásának­összetevőit­vizsgálva­azon-ban­már­más­következtetés­vonható­le­(3-29.­ábra).­A­nem­pénzügyi­vállalatok­ leginkább­hitelfelvétellel­

3-28. ábra A nem pénzügyi vállalatok forrásszerkezetének alakulása (nem konszolidált adatok)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100% %

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Hitelviszonyt megtestesítő ép.

Hitelek Hitelek – VK*

Részvények és részesedések Részvények és részesedések – VK*

Pénzügyi derivatívák Egyéb kötelezettségek

Egyéb kötelezettségek – VK*

* VK: vállalatközi, azaz szektoron belüli, nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kötelezettségekForrás: MNB.

3-29. ábra a nem pénzügyi vállalatok felvett hiteleinek és kibocsátott részesedéseinek tranzakciós és átértékelődés adatai a gdp százalékában (nem konszolidált adatok)

–5

0

5

10

15

20

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Forrásbevonás hitelekbőlForrásbevonás részesedés kibocsátásból

–5

0

5

10

15

20

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Hitelek átértékelődéseRészesedések átértékelődése

Forrás: MNB.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201494

finanszírozták­tevékenységüket,­azaz­a­hitelek­eseté-ben­magasabbak­a­tranzakciós­értékek,­a­tulajdonosi­részesedések­csak­az­esetükben­jelentkező­jelentős­po-zitív­átértékelődések­hatására­dominálják­a­forrásokat.

2000-től­2009-ig­a­hitel­instrumentumon­megfigyelhe-tő­tranzakciók­jelentősen­meghaladták­a­részvények­tranzakcióit.­Ezekben­az­években­a­nettó­hitelfelvétel­átlagosan­a­GdP­10­százaléka­körül­alakult,­míg­a­tu-lajdonosi­forrásbevonás­csak­a­GdP­4­százaléka­körül­mozgott.­2010-ben­ez­a­tendencia­megváltozott,­a­ré-szesedések­ tranzakciói­minden­évben­meghaladták­a­hitelek­tranzakcióinak­értékét.­A­pénzügyi­válságot­követő­mérlegalkalmazkodási­időszakban­mind­a­hitel-kínálati,­mind­pedig­a­hitelkeresleti­oldalon­szűkülés­volt­tapasztalható.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­adósság-leépítésbe­kezdtek.­Visszafogták­beruházásaikat,­drasz-tikusan­csökkentették­anyagjellegű­és­személyi­jellegű­ráfordításaikat,­ az­ így­ felszabadult­ forrásokat­pedig­a­felvett­hitelek­törlesztésére­fordították.­Ez­legszem-betűnőbben­2010-ben­látszik,­amikor­a­hitelek­nettó­tranzakcióinak­értéke­történelmi­mélypontjára­esett­és­mindössze­a­GdP­-4­százaléka­volt.­A­hazai­pénzügyi-számla-statisztika­esetében­még­nem­volt­példa­ko-rábban­negatív­éves­tranzakciós­értékre,­amely­akkor­fordulhat­elő,­ha­a­hiteltörlesztések­meghaladják­a­hi-telfelvételek­összegét.­Bár­2012-től­ismét­pozitív­a­hi-teltranzakciók­értéke,­alulmúlják­a­korábbi­évek­adatai-nak­mértékét,­mindössze­a­GdP­2-4­százalékát­teszik­ki.­­

A­hitelektől­eltérően­a­tulajdonosi­részesedések­(rész-vények,­ üzletrészek)­ tranzakciós­ és­ átértékelődési­adataira­jellemzően­nem­a­devizaárfolyamok­hatnak,­hanem­ a­ részesedések­ piaci­ értékének­ alakulása22.­A­nem­tőzsdei­vállalatok­esetében­nincsen­aktív­piac,­

amely­információkat­szolgáltatna­az­általuk­kibocsátott­részvények­piaci­értékéről,­ezért­esetükben­a­részese-dések­állományi­adatai­és­állományváltozás­összetevői­a­jóváhagyott­osztalékkal­együttes­saját­tőke­értékének­felhasználásával­becsülhetők.­

A­részesedések­esetében­tranzakciós­egyenleg­akkor­jelentkezik,­ha­részesedés­kibocsátás­vagy­-bevonás­történik­és­ezek­értéke­adott­időszakban­szektor­szin-ten­nem­üti­ki­egymást.­Ezzel­szemben­az­átértékelő-dés­a­két­részesedés­típusnál­más-más­tartalommal­töltődik­fel.­A­tőzsdei­részvényeknél­az­átértékelődés­a­ tényleges­piaci­ árak­változását­ tükrözi,­ azaz­hogy­a­ részvények­az­előző­ időszakhoz­képest­mennyivel­érnek­többet­vagy­kevesebbet­a­piacon.­A­nem­tőzs-dei­részesedéseknél­viszont­az­átértékelődés­maradék-elven­határozódik­meg­és­főként­két­tényező­van­rá­hatással.­Egyrészt­a­vállalatok­megtermelt,­a­tulajdo-nosok­által­vállalatoknál­hagyott­eredménye,­másrészt­az­osztalék­kifizetése­indukál­átértékelődést.­

A­tőzsdén­jegyzett­vállalatoknál­jelentkező­nettó­tranz-akciók­értéke­elenyésző­(3-30.­ábra)­a­csekély­vállalat-szám­következtében.­A­tőzsdei­vállalatok­kibocsátott­részvényein­elszámolt­ átértékelődés­ezzel­ szemben­igen­jelentős,­eléri­a­nem­tőzsdei­vállalatok­esetében­elszámolt­átértékelődés­mértékét.­A­nem­tőzsdei­ré-szesedések­esetében­a­nettó­tranzakciók­értéke­folya-matosan­pozitív,­azaz­a­tőkebefektetések­értéke­min-dig­meghaladta­a­tőkekivonások­értékét,­az­újonnan­alapított­vállalatok­száma­pedig­a­megszűnő­vállalato-két.­A­tulajdonos­szektorok­befektetési­hajlandósága­1997­és­1998­között­volt­a­legmagasabb,­amikor­a­net-tó­tranzakciók­értéke­megközelítette­a­GdP­10­százalé-kát.­A­2008-as­pénzügyi­válságot­követően­jelentősen­

22­­Amennyiben­egy­vállalat­forinttól­eltérő­pénznemben­vezeti­könyveit,­természetesen­a­devizaárfolyamok­változása­is­hatással­van­a­részesedé-sekre,­de­elhanyagolható­mértékben.­

3-30. ábra a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott tőzsdei és nem tőzsdei részesedések tranzakciói és átértékelődése a gdp százalékában

–10 –5

0 5

10 15 20

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

%

Tőzsdei részesedés tranzakcióTőzsdei részesedés átértékelődés

–10 –5

0 5

10 15 20

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

%

Nem tőzsdei részesedés tranzakcióNem tőzsdei részesedés átértékelődés

Forrás: MNB.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 95

megcsappantak­a­tranzakciók,­amelyek­azóta­sem­ér-ték­el­az­1990-es­évek­végén­és­2000-es­évek­elején­ta-pasztalható­mértéket.­A­2011-ben­tapasztalható­kiug-rás­csak­egy­egyszeri­tranzakcióknak­volt­köszönhető.

TulAjdonosi szErkEzET

A­ szektor­ tulajdonosi­ szerkezete­ (3-31.­ ábra),­ azaz­a­vállalatok­által­kibocsátott­tulajdonosi­részesedések­értékének­befektető­szektorok­szerinti­bontása­az­el-múlt­húsz­évben­jelentős­átalakuláson­ment­keresztül.­1995-ben­a­vállalati­részesedés­vagyon­jelentős­része­állami­tulajdonban­volt,­majd­a­privatizációnak,­a­vál-lalatszám­rohamos­emelkedésének,­a­külföldi­tőke­be-áramlásának­köszönhetően­csökkent­az­állami­tulajdon­szerepe,­a­korábbi­40­százalékról­8­százalékra­csök-kent­a­részaránya­a­tőkében.­A­háztartások­tulajdonosi­aránya­15­százalékról­közel­23­százalékra­nőtt­2013­végéig.­Hasonló­módon­a­nem­pénzügyi­vállalatok­tu-lajdonában­lévő­részesedések­értéke­is­megemelke-dett­16­százalékról­22­százalékra.­A­külföldi­tulajdonosi­részvétel­pedig­1995-ig­elérte­a­25­százalékot,­majd­

napjainkig­majdnem­duplájára,­közel­45­százalékra­nőtt­a­hazai­nem­pénzügyi­vállalati­szektorban.­A­pénzügyi­vállalatokra­jellemző­legkevésbé­a­nem­pénzügyi­válla-lati­tulajdonosi­részesedések­tartása,­arányuk­a­teljes­idősor­mentén­csupán­2­százalék­körül­mozog.

nEMzETközi kiTEkinTés23

A­nem­pénzügyi­ vállalatok­eszközszerkezetét­ (3-32.­ábra)­nemzetközi­összehasonlítás­keretében­vizsgálva­megállapítható,­hogy­a­nem­pénzügyi­vállalatok­nem­pénzügyi­eszköz­állománya­minden­vizsgált­ország­ese-tében­magas,­meghaladja­a­40­százalékot.­Kiemelkedő­ebben­a­ tekintetben­Csehország,­ahol­a­nem­pénz-ügyi­ eszközök­ állománya­ túllépi­ a­ 65­ százalékot­ is.­A­pénzeszközök­arányát­tekintve­Görögország­áll­a­sor­

23­­Nemzetközi­összehasonlítás­készítésére­a­nem­pénzügyi­vállalatokra­vonatkozó­adatok­csak­korlátozott­mértékben­alkalmasak,­különösen­ha­Európai­Unión­kívüli­országok­is­bevonásra­kerülnek­az­elemzésbe.­Különbség­mutatkozhat­ugyanis­az­egyes­országok­szektor-besorolási­gyakor-latában,­az­instrumentumok­számbavételében­és­értékelési­módszereiben.

3-31. ábra A nem pénzügyi vállalatok tulajdonosi szerkezete a kibocsátott részesedések értéke szerint

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100% %

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

14

Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok Államháztartás Háztartás Külföld

Forrás: MNB.

3-32. ábra A nem pénzügyi vállalatok nem konszolidált eszközeinek megoszlása, nemzetközi összehasonlítás (2013)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100% %

Cseh

- or

szág

Ném

et-

orsz

ág*

Gör

ög-

orsz

ág**

Mag

yar-

or

szág

Leng

yel-

orsz

ág**

Port

ugál

ia

Szlo

váki

a**

Egye

sült

Ki

rály

ság

EU (2

8 or

szág

)**

USA

Nem pénzügyi eszközök

Készpénz és betétek

Hitelviszonyt megtestesítő ép.

Hitelek

Részvények és részesedések

Biztosítástechnikai tartalékok Pénzügyi derivatívák Egyéb követelések

* A nem pénzügyi eszközök állománya csak az állóeszközök nettó állo-mányát tartalmazzák, a készletekét nem.**A megjelölt országok esetén nem elérhető a nem pénzügyi eszközök állománya, esetükben a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különb-sége került feltűntetésre a nem pénzügyi eszközök állományaként.Forrás: Eurostat, Fed.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201496

elején,­ahol­a­ szektor­pénzeszközeinek­aránya­eléri­a­26­százalékot.­Ugyanis­a­Görögországot­sújtó­válság­következtében­a­görög­vállalatok­befektetési­ kedve­igen­alacsony,­ leálltak­a­beruházások­és­a­pénzügyi­befektetéseket­is­kerülik,­a­pénzeszközöket­tartalékol-ják.­Amennyiben­nem­kerülnek­kiszűrésre­a­vállalatközi­kapcsolatok,­a­nem­pénzügyi­vállalatok­által­nyújtott­hitelek­aránya­Magyarországon­a­legmagasabb,­majd-nem­ 11­ százalék.­Magyarországot­ Portugália­ és­ az­Egyesült­Királyság­követi.­Konszolidált­adatok­esetében­ugyanakkor­ez­a­sorrend­felcserélődik.­A­szektor­által­nyújtott­hitelek­esetében­érdekesség,­hogy­az­Egye-sült­Államokban­csak­minimális­az­állományuk.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­által­tartott­részesedések­aránya­Németországban­a­legmagasabb,­mivel­igen­jelentős­a­német­nem­pénzügyi­vállalatok­birtokában­lévő­tőzs-dei­részvények,­ illetve­befektetési­ jegyek­állománya­a­többi­országban­tapasztalható­arányokhoz­viszonyít-va.­Az­egyéb­követelések­pedig­Lengyelországban­és­az­Egyesült­Államokban­képviselnek­jelentős­részt­az­eszközök­között.­

A­nem­pénzügyi­vállalalatok­kötelezettség­oldalán­(3-33.­ábra)­az­Egyesült­Államokban­a­tulajdonosi­része-sedések­aránya­55­százalék,­az­egyéb­kötelezettsége-ké­17,­a­hiteleké­15,­míg­az­értékpapírok­a­vállalati­források­11­százalékát­képviselik.­Ez­a­megoszlás­az­Európai­ Unió­ országainak­ együtteséhez­ viszonyítva­a­részesedések­és­az­egyéb­kötelezettségek­esetében­hasonló,­ugyanakkor­az­Európai­Unióban­a­nem­pénz-ügyi­vállalatok­jellemzően­hitelfelvétellel­vonnak­be­külső­forrást­és­kevesebb­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírt­bocsátanak­ki.­A­kiemelt­EU­tagországok­közül­csak­Portugáliában­és­az­Egyesült­Királyságban­jellemző­ a­magasabb­ értékpapírarány.­ E­ két­ ország­forrásszerkezete­ azonban­ nem­ csak­ ebből­ a­ szem-pontból­tér­el­a­többihez­képest.­Míg­Portugáliában­a­külső­forrásbevonás­összességében­véve­nagyará-nyú­és­a­tulajdonosok­vállalati­részesedései­a­kötele-zettségek­mindössze­38­százalékát­képviselik,­addig­ez­az­arány­minden­más­kiemelt­országban­nagyobb­

45­százaléknál,­de­nem­haladja­meg­a­kötelezettségek­felét.­Ezzel­szemben­az­Egyesült­Királyságban­a­pénz-ügyi­vállalatokban­lévő­tulajdonosi­részesedések­a­kö-telezettségek­több­mint­felét­teszik­ki.­A­nem­pénzügyi­vállalatok­itt­a­biztosítástechnikai­tartalékok­magasabb­arányát­tekintve­is­kiemelkedőek,­a­vállalati­nyugdíj-programok­elterjedtsége­miatt.­Számottevő­vállalati­biztosítástechnikai­tartalék­az­Egyesült­Királyság­mel-lett­csak­Németországban­figyelhető­meg.­A­külső­és­belső­ források­arányát­ tekintve­még­Görögországot­érdemes­ kiemelni,­ ahol­ válság­ következtében­ nem­pénzügyi­ vállalatok­ hitelállománya­ a­ legmagasabb,­megközelíti­a­tartozások­50­százalékát.

3-33. ábra A nem pénzügyi vállalatok nem konszolidált kötelezettségeinek megoszlása, nemzetközi összehasonlítás (2013)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100% %

Cseh

- or

szág

Ném

et-

orsz

ág*

Gör

ög-

orsz

ág**

Mag

yar-

or

szág

Leng

yel-

orsz

ág**

Port

ugál

ia

Szlo

váki

a**

Egye

sült

Ki

rály

ság

EU (2

8 or

szág

)**

USA

Hitelviszonyt megtestesítő ép.

Hitelek

Részvények és részesedések

Biztosítástechnikai tartalékok

Pénzügyi derivatívák

Egyéb kötelezettségek

Forrás: Eurostat, Fed.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 97

3.6 A nemzetgazdaság külföldi finanszírozása

A nEMzETi száMlák és A FizETési MérlEg összEFüggésEi

A­külföld­pénzügyi­számláit­bemutató­statisztika­a­tá-gabb­értelemben­vett­pénzügyi­számlák­azon­része,­amely­a­külföldi­ (nem­rezidens)­és­a­magyarországi­(rezidens)­gazdasági­szereplők­közötti­pénzügyi­kapcso-latokat­írja­le.­Bemutatja­a­külföldi­gazdasági­szereplők­rezidensekkel­szembeni­követeléseinek­és­tartozása-inak­állományait,­valamint­az­állományokban­történt­változások­összetevőit.­tartalmát­tekintve­lényegében­megegyezik­a­fizetésimérleg-statisztika­pénzügyi­mér-legével­és­az­ahhoz­kapcsolódó­külfölddel­szembeni­befektetési­pozíció­állományi­statisztikával.­

A­fizetési­mérleg­módszertanát­a­Nemzetközi­Valuta-alap­módszertani­kézikönyve,­a­Balance­of­Payments­Manual24­ tartalmazza,­míg­a­nemzeti­számlák­mód-szertana­az­ENSZ­irányításával­összeállított­System­of­National­Accounts­kézikönyvre­épül.­A­két­kézikönyv­elszámolási­szabályai­-­kisebb­szerkezeti­eltérésektől­eltekintve­-­lényegében­azonosak.­

A­nemzeti­ számlák­ statisztikája­az­egy­adott­ország­gazdasági­területén­tevékenykedő­gazdasági­szerep-lőket­viselkedésük,­a­gazdaságban­betöltött­szerepük­alapján­szektorokba­rendezi.­Az­ország­gazdasági­te-rületén­kívül­működő­és­a­rezidensekkel­kapcsolatban­levő­különféle­gazdasági­szereplőket­pedig­egységesen­egy­szektorba­sorolja­„külföld”­elnevezéssel.­A­fizeté-simérleg-statisztika,­a­nemzeti­számlák­külföld­szám-lájához­hasonlóan­ugyancsak­a­rezidensek­és­a­nem­rezidensek­ közötti­ kapcsolatokat­ mutatja­ be­ azzal­a­formai­eltéréssel,­hogy­míg­a­nemzeti­számlák­a­kül-föld­szempontjából­írja­le­a­gazdasági­kapcsolatokat,­addig­a­fizetésimérleg-statisztika­a­belföldiek­oldaláról­szemléli­azokat.­

A­nemzeti­számlák­és­a­fizetésimérleg-statisztika­egy-aránt­ a­ gazdasági­ folyamatokat­ bemutató­ folyó-­ és­felhalmozási­ számlákból,­ valamint­ az­ állományokat­bemutató­ vagyonmérlegekből­ állnak­ (3-34.­ ábra).­Formai­ különbség,­ hogy­ a­ fizetésimérleg-statisztika­

a­ folyamatokat­ leíró­kimutatásokat­számla­helyett­-­a­magyarországi­gyakorlatban­a­hagyományokból­ere-dően­-­mérlegnek­nevezi,­a­vagyonmérleg­terminus­helyett­pedig­a­külfölddel­szembeni­befektetési­pozíció­kifejezést­használja.

Annak­ ellenére,­ hogy­ szerkezetében­ megegyezik­a­nemzeti­számlákkal,­a­fizetési­mérleg­ logikája­né-hány­helyen­különbözik­attól.­A­nemzeti­számlák­folyó-számlái­az­áruk­és­szolgáltatások­termelését,­a­jövede-lem­elosztását­és­a­fogyasztást­írják­le.­A­tőkeszámla­a­beruházásokat­és­a­ tőketranszfereket,­a­pénzügyi­számla­a­finanszírozási­folyamatokat­mutatja­be.­A­fi-zetésimérleg-statisztika­folyómérlege­az­áruk­és­szol-gáltatások­exportját­és­importját,­valamint­a­jövede-lemelosztási­folyamatokat­tartalmazza.­A­tőkemérleg­a­tőketranszfereket­és­a­nem­termelt­nem­pénzügyi­javak­ forgalmát,­ a­pénzügyi­mérleg­ a­finanszírozási­folyamatokat­írja­le.­Az­import­a­termeléshez­hason-lóan­növeli­az­áruk­és­szolgáltatások­kínálatát,­míg­ez­export­a­fogyasztáshoz­és­a­beruházáshoz­hasonlóan­hozzájárul­az­áruk­és­szolgáltatások­felhasználásához.­A­jövedelemelosztási­és­finanszírozási­folyamatok­be-mutatásának­logikája­megegyezik­a­két­statisztikában.

A­nemzeti­számlák­és­a­fizetésimérleg-statisztika­tar-talmi­összefüggése­leginkább­a­következő­azonosság-ban­jelentkezik:­egy­gazdaságban­a­megtakarítások­és­a­beruházások­különbsége­megegyezik­a­folyó­fizetési­mérleg­egyenlegével.­Ez­annyit­jelent,­hogy­amennyi-ben­a­hazai­rendelkezésre­álló­jövedelem­eltér­a­hazai­felhasználástól­(a­fogyasztás­és­a­beruházás­összege),­

3-34. ábraA nemzeti számlák és a fizetési mérleg felépítése

Folyószámlák

Folyómérleg

FELHALMOZÁSI SZÁMLÁK

Nyitómérleg

Nyitókülfölddelszembeni

befektetésipozíció

Tőkeszámla

Pénzügyiszámla

Zárókülfölddelszembeni

befektetésipozíció

Egyébvolumen-változás

Átértéke-lődés

Tőkemérleg

Pénzügyimérleg

Átértéke-lődés

Egyébvolumen-változás

Zárómérleg

24­https://www.imf.org/external/pubs/ft/bopman/bopman.pdf

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 201498

akkor­ez­jelentkezik­a­külfölddel­folytatott­kereskedel-mi­és­jövedelemelosztási­tranzakciók­egyenlegében­is.­Egy­ország­teljes­finanszírozási­igényét­a­folyó­fizetési­mérleg­és­a­tőkemérleg­együttes­egyenlege­írja­le,­azaz­a­folyó­fizetési­mérleg­egyenlege­mellett­a­tőketransz-ferek­és­a­nem­termelt­nem­pénzügyi­javak­forgalmá-nak­egyenlege­is­finanszírozandó­tétel.­

A­fizetési­mérleg­pénzügyi­mérlege­–­a­nemzeti­szám-lák­külföld­szektorának­szűkebb­értelemben­vett­pénz-ügyi­számlájához­hasonlóan­–­a­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­tranzakciókból­eredő­változását­mu-tatja­be.­Ezen­változások­egyenlege­szintén­a­gazdaság­finanszírozási­képességével­vagy­ igényével­egyenlő.­A­folyó-­és­tőkemérleg­együttes­egyenlege­valamint­a­pénzügyi­mérleg­egyenlege­azonban­általában­csak­elméletileg­ egyezik­ meg,­ a­ gyakorlatban­majdnem­mindig­van­közöttük­különbség,­amely­a­statisztikai­mérés­ hibáiból­ ered.­ Ugyanezek­ az­ összefüggések­igazak­a­nemzeti­számlákra­is.

A­nemzeti­számlák­egészének,­illetve­ezen­belül­pénz-ügyi­számlák­összeállításának­gyakorlata­országonként­igen­eltérő­abban­a­tekintetben,­hogy­a­külföld­szektor­adatainak­összeállításánál­milyen­mértékben­támasz-kodik­a­fizetésimérleg-statisztikára.­Magyarországon­a­fizetésimérleg-statisztika­minősége­és­összeállítá-sának­gyakorisága­lehetővé­teszi,­hogy­teljes­körűen­a­külfölddel­kapcsolatos­eszközök­és­kötelezettségek­adatforrása­legyen­a­pénzügyi­számlákban.­A­két­sta-tisztika­közötti­tartalmi­eltérések­felszámolása­az­el-múlt­években­több­ lépésben­végrehajtott­harmoni-zációval­2013­elejére­teljes­egészében­befejeződött.­Így­a­fizetési­mérlegben­szereplő­pénzügyi­eszközök­és­kötelezettségek­jelennek­meg­a­pénzügyi­számlákban­is­az­érintett­szektorok­külfölddel­szemben­fennálló­követelései­és­kötelezettségei­között,­a­fizetésimérleg-statisztika­pénzügyi­mérlegének­egyenlege­megegyezik­a­pénzügyi­számlákban­a­nemzetgazdaság­konszolidált­tranzakciós­egyenlegével­(azaz­a­külföld­szektor­nettó­finanszírozási­képességének­-1-szeresével).­

A külFöld szEkTor pénzügyi száMlái - Hazai adatok

A­nem­rezidensek­rezidensekkel­szembeni­GdP-arányos­követelései­az­1990-es­évek­elején­a­GdP­80­százaléka­körül­alakultak,­majd­a­gazdasági­felzárkózással­és­a­kül-kereskedelmi­nyitottság­növekedésével­párhuzamosan­a­90-es­évek­közepétől­meghaladták­a­bruttó­hazai­ter-mék­értékét,­a­2010-es­évekre­pedig­elérték­a­GdP­220­százalékát­(3-35.­ábra).­A­külföldiek­követelés­állomá-nya­az­ezredfordulón­tapasztalható­átmeneti­csökkenés­

után­(1999-2002)­újra­növekedni­kezdett,­és­egészen­a­pénzügyi-gazdasági­válság­kitöréséig­nőtt­a­magyar­gazdaság­külső­ forrásbevonása.­2008-ban­a­nemzet-közi­gazdasági­környezetben­végbement­kedvezőtlen­folyamatok­ hatással­ voltak­ a­ magyar­ gazdaságra­ is,­a­tőzsdei­részvények­árfolyama­nagyot­esett,­a­hazai­fizetőeszköz­ árfolyama­ jelentősen­ gyengült,­ a­ külső­finanszírozás­forrásai­elapadtak.­A­kialakult­pénzügyi,­gazdasági­helyzet­következtében­nemzetközi­rendkívüli­hitelfelvételre­került­sor­(2008-2009)­Magyarországon­és­több­európai­országban­is.­2011-től­a­külföldiek­ál-tal­elhelyezett­betétek,­a­nyújtott­hitelek­csökkenése­és­a­forint­árfolyamának­erősödése­(2012)­határozta­meg­jelentősen­a­követelések­alakulását.­A­külföldi­net-tó­pénzügyi­vagyon­GdP-arányos­csökkenését­2009-től­elsősorban­a­negatív­tranzakciók­okozzák,­ami­külföldi­forráskivonást­mutat­a­magyar­gazdaságból.

A­nem­rezidensek­követeléseiben­az­egyik­meghatározó­hányadot­a­tulajdonviszonyt­megtestesítő­követelések­képviselik,­amelyek­kisebb­részben­tőzsdei­részvények-ből,­nagyobb­részben­tőzsdére­nem­bevezetett­egyéb­tulajdonosi­részesedésekből­állnak.­A­hazai­vállalatok­tulajdonosi­tartozásai­közül­a­közvetlenül­a­külföldiek­tulajdonában­lévő­állomány­az­1989-es­2,9­százalékos­GdP-arányos­értékről­a­2008-as­visszaesést­kivéve­szinte­folyamatosan­növekedve­2014­végére­74­százalékot­ért­

3-35. ábraa külföldiek követeléseinek összetevői a gdp százalékában Magyarországon, az adott év végén, sCv-k nélkül

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

220

240

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Egyéb követelések

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nettó pénzügyi vagyon

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 99

el­(nem­számítva­a­speciális­célú­vállalatokat).­Jelen-tős­szerepet­játszanak­még­a­külföldiek­követeléseiben­a­hitelek­és­a­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok.­2014­végén­a­rezidens­gazdasági­szereplők­által­felvett­összes­ hitel­ 36­ százaléka­ külföldről­ származott,­ ami­a­GdP­52­százalékát­jelenti.­Az­egyéb­követeléseket­je-len­esetben­az­SdR,­hitelintézeti­betétek,­derivatívák­és­az­eredményszemléletű­elszámoláshoz­kapcsolódó­egyéb­aktívák­(elsősorban­az­áruszállításból,­szolgálta-tásból­eredő­kereskedelmi­hitelek)­alkotják.­

Az­állományokat­alapvetően­két­tényező­befolyásolja:­az­instrumentumok­beszerzésének­(kibocsátásának)­és­eladásának­(lejáratának)­az­egyenlege­(azaz­a­tranzak-ciók),­illetve­az­eszközök­piaci­értékének­a­megválto-zása­(vagyis­az­átértékelődések.)­Kisebb­mértékben­szerepet­játszhatnak­az­állományváltozásokban­ezeken­kívül­a­technikai­és­klasszifikációs­változásokat­tükröző­egyéb­volumenváltozások­is.

A­pénzügyi­számlákban­publikált­tranzakciók­szerint­(3-36.­ábra)­a­külföldiek­a­gazdasági­válság­időszaká-ig­összességében­minden­évben­jelentős­mértékben­jutottak­hozzá­rezidensek­által­kibocsátott­pénzügyi­instrumentumokhoz.­A­rendszerváltás­utáni­években­a­magyar­vállalatokban­növelték­részesedéseiket,­ér-tékpapírokat­vásároltak,­az­1990-es­évek­végétől­pedig­a­külföldi­hitelnyújtás­lett­egyre­jelentősebb,­amely-nek­ volumenét­ a­ belföldi­ leányvállalatoknak­ adott­kölcsönök­ határozták­ meg­ elsősorban.­ A­ pénzügyi­válság­időszakában­a­tranzakciók­megugrását­a­Ma-gyarország­számára­nyújtott­nemzetközi­hitelcsomag­okozta,­majd­ezen­hitelek­törlesztése­adja­nagyrészt­a­negatív­tranzakciót­2011-től­a­külföld­szektor­követe-léseiben.­Néhány­alkalommal­történt­számottevő­kivo-nulás­bizonyos­pénzügyi­eszközökből:­1996-97-ben­és­2009-ben­a­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírjaikat­(elsősorban­államkötvényeiket),­2000-ben,­2007-ben,­2011-ben­a­tőzsdei­részvényeiket­adták­el­a­külföldiek.­Az­egyéb­követeléseken­belül­jelzett­instrumentumok­közül­a­derivatívák­(jórészt­hitelintézeti)­miatt­figyelhe-tők­meg­negatív­tranzakciók,­emellett­2011-től­a­ma-gyar­hitelintézeteknél­elhelyezett­betéteiket­és­keres-kedelmi­hitel­követeléseiket­csökkentették­a­külföldiek.

Az­ átértékelődések­ különbözőképpen­ érintették­ az­egyes­ instrumentumokat­ (3-37.­ ábra).­ A­ Budapesti­Értéktőzsdére­bevezetett­részvények­összességében­jelentősen­felértékelődtek­az­1990-es­évek­második­felében,­ a­ 2003-2006-os­ időszakban­ és­ 2009-ben,­ugyanakkor­számottevő­árfolyamveszteséget­szenved-tek­el­1998-ban,­2000-2001-ben,­2008-ban­és­2011-ben.­A­külföldiek­által­nyújtott­hitelek­és­a­külföldiek­

tulajdonában­ lévő­ értékpapírok­ esetében­ jelentős­mértékű­ a­ devizában­ denominált­ instrumentumok­aránya.­Ezekben­az­esetekben­a­forint­2001­után­bekö-vetkező­erősödése,­illetve­a­2008­utáni­gyengülése­ko-

3-36. ábratranzakciók a külföldiek követeléseinek összetevőiben a gdp százalékában Magyarországon, az adott évben, scv-k nélkül

–25

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Egyéb követelések

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nettó finanszírozási képesség

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

3-37. ábraátértékelődések a külföldiek követeléseinek összetevőiben a gdp százalékában Magyarországon, az adott évben, sCv-k nélkül

–15

–10

–5

0

5

10

15

25

20

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Egyéb követelések

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nettó finanszírozási képesség

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014100

moly­hatással­volt­az­állományok­GdP­arányos­változá-sára.­Emellett­a­forintban­denominált­adósságpapírok­(nagyrészt­állampapírok),­valamint­a­derivatívák­piaci­árfolyamváltozása­is­hatást­gyakorolt­az­állományokra.­

A­külföldiek­magyarországi­rezidensekkel­szemben­fenn-álló­tartozásait vizsgálva (3-38.­ábra)­látható,­hogy­2010­előtt­–­alapvetően­Magyarország­külfölddel­szembeni­fi-nanszírozási­igényéből­fakadóan­–­a­külföldiek­tartozásai­a­követeléseiktől­jelentősen­elmaradnak,­és­a­GdP­100­százalékánál­kevesebbet­tesznek­ki­a­gazdasági­válság­előtti­időszakban.­A­tulajdonosi­részesedések­itt­kisebb,­de­egyre­növekvő­részét­alkotják­a­teljes­állománynak,­amely­döntő­részben­hitelekből­és­hitelviszonyt­meg-testesítő­értékpapírokból­áll.­­Az­egyéb­tartozások­kate-gória­a­jelen­értelmezésben­a­készpénz­és­betét,­a­biz-tosítástechnikai­tartalékok,­a­derivatívák­és­az­egyéb­tartozások­instrumentumokat­foglalja­magába.­Ebből­jelentős­állományt­képviselnek­a­rezidensek­külföldön­elhelyezett­bankbetétei­és­az­áruszállításból­és­szolgál-tatásból­eredő­kereskedelmi­hitelek.

A­külföldiek­tartozásait­érintő­tranzakciók­(3-39.­ábra) azt­mutatják,­hogy­2009-ig­-­2002­kivételével­-­a­tranzakci-ók­növelték­a­külföldiek­tartozásait,­azaz­a­beszerzések­meghaladták­az­eladásokat.­A­rezidensek­által­birtokolt­külföldi­kibocsátású­tulajdonosi­részesedések­vásárlása­2000-től­vált­egyre­jelentősebbé,­de­a­gazdasági­válság­óta­csökkenő­mértékű.­2012-ben­átrendeződés­történt­

az­instrumentumok­között,­miszerint­a­külföldiek­hiteltar-tozásaik­csökkentését­részesedés­kibocsátással­fedezték.­

A­külföldiek­tartozásainak­átértékelődése­(3-40.­ábra)­a­külföldi­devizák­árfolyamváltozását­tükrözi­a­hitelek­

3-38. ábraa külföldiek tartozásainak összetevői a gdp százalékában Magyarországon, az adott év végén, sCv-k nélkül

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

100 110 120 130

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Egyéb tartozások

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nettó pénzügyi vagyon

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

3-39. ábratranzakciók a külföldiek tartozásainak összetevőiben a gdp százalékában Magyarországon, az adott év végén, scv-k nélkül

–25

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

%

Egyéb tartozások

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nettó finanszírozási képesség

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

3-40. ábraátértékelődések a külföldiek tartozásainak összetevőiben a gdp százalékában Magyarországon, az adott évben, sCv-k nélkül

–10

–5

0

5

10

15

20 %

Egyéb tartozások

Nem tőzsdei részesedések

Tőzsdei részvények

Hitelek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Egyenleg

1990

19

91

1992

19

93

1994

19

95

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 101

és­az­értékpapírok­esetében.­Az­egyéb­tartozások­ka-tegóriában­megjelenített­derivatívák­átértékelődése,­amely­–­az­elszámolási­szabályok­sajátosságai­miatt­-­általában­állománynövelő­és­jelentős­nagyságrendű,­elnyomja­a­devizaárfolyamok­változásának­hatását.

nEMzETközi kiTEkinTés

Nemzetközi­összehasonlításban­vizsgálva­a­külföldiek­rezidensekkel­szemben­fennálló,­GdP­arányos­köve-teléseit­és­tartozásait­(3-41.­ábra,­SCV-kkel­együttes­adatok)­látható,­hogy­2014­végén­az­Európai­Unió­régi­tagállamaiban­egyrészt­ezek­az­állományok­általában­jelentősen­nagyobbak­voltak,­másrészt­­kisebb­volt­az­eltérés­a­követelések­és­tartozások­között,­mint­Ma-gyarországon.­Bár­az­uniós­országok­között­is­számot-tevő­a­különbség,­általánosságban­elmondható,­hogy­az­Unió­régi­tagjai­nyitottabbak­a­külföld­felé­a­pénz-ügyi­állományokat­tekintve,­mint­Magyarország.­Ma-gyarország­ebből­a­szempontból­ jobban­hasonlít­az­Unió­később­csatlakozott­országaihoz,­és­a­külföldiek­követeléseinek­és­tartozásainak­különbsége­tekinte-tében­is­ebbe­az­országcsoportba­illeszkedik­jobban.­Az­ábrán­az­is­látható,­hogy­a­speciális­célú­vállalatok­külföldi­pénzügyi­kapcsolatait­figyelembe­véve­jóval­nagyobbak­a­külföldiek­Magyarországgal­szembeni­kö-vetelései­és­tartozásai­(2014­végén­a­GdP­körülbelül­

120­százalékával),­hiszen­a­SCV-knek­szinte­csak­kül-földiekkel­vannak­pénzügyi­kapcsolataik­és­nagy­ösz-szegeket­mozgatnak.­(Az­SCV-kről­lásd­bővebben­a­2.6­ pontot.)

3-41. ábrakülföldiek követelése és tartozása a gdp százalékában 2014 végén az eu néhány országában, sCv-kkel együttes adatok

–100 0

100 200 300 400 500 600 700 800 900

1 000 1 100

Hol

land

ia

Ném

etor

szág

Ola

szor

szág

Egye

sült

Kirá

lysá

g

Port

ugál

ia

Span

yolo

rszá

g

Cseh

orsz

ág

Leng

yelo

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g,

SCV-

kkel

Mag

yaro

rszá

g

Rom

ánia

%

KövetelésekKötelezettségekEgyenleg

Forrás: Eurostat.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014102

3.7. értékpapírok a magyar gazdaságban

A­pénzügyiszámla-statisztikából­ teljes­kép­nyerhető­a hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő ér-tékpapírok­különféle­típusairól,­valamint­a­gazdasági­szektorok­értékpapír-tartási­és­kibocsátási­szokásairól.­A­pénzügyi­számlákban­az­értékpapírok­a­hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok­ gyűjtőkategóriája­ alatt,­vagy­-­tulajdonviszonyt­képviselő­értékpapírok­esetén­-­a­részvények és részesedések­instrumentum-kategó-ria­alatt­találhatók.­Magyarországon­egyedül­a­pénz-ügyiszámla-statisztika­biztosítja­a­rezidens­szektorok­által­kibocsátott,­illetve­birtokolt­különféle­értékpapí-rok­teljes­körű­lefedettségét.­Az­értékpapírok­egy-egy­releváns­részhalmaza­megjelenik­a­fizetésimérleg-sta-tisztika,­az­értékpapír-statisztika,­illetve­a­monetáris­mérlegstatisztika­publikációiban­is.­Az­alábbiakban­elő-ször­a­rezidens­szektorok­által­kibocsátott­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­állományának­alakulása,­tu-lajdonosi­megoszlása­a­vizsgálat­tárgya.­Ezt­követően­a­rezidens­szektorok­részvények­és­egyéb­tulajdonosi­részesedések­formájában­fennálló­tartozásairól,­vala-mint­a­befektetési­alapok,­mint­kollektív­befekteté-si­formák­által­kibocsátott­befektetési­jegyekről­esik­szó.­Ez­utóbbi­kategóriát­a­statisztika­a­részvényekkel­együtt­a­tulajdonviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­közé­sorolja.­A­rezidens­szektorok­tulajdonában­lévő­külföldi­értékpapírok­az­egyes­instrumentumoknál­ke-rülnek­bemutatásra.­

a HitelviszoNyt Megtestesítő érTékpApírok kiBocsáTói

Az­1990-es­évektől­a­belföldiek­által­kibocsátott­hi-telviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­állománya­fo-lyamatosan­ emelkedik.­ Napjainkra­ a­ 2000-es­ évek­elején­ forgalomban­ lévő­ állomány­ több­mint­ a­ há-romszorosára­ duzzadt,­ miközben­ a­ fajtaválaszték­nem­sokat­változott.­Bár­az­új­Polgári­törvénykönyv­megszűntette­a­korábbi­szabályozás­rugalmatlanságát­és­megteremtette­a­ jogszabály­által­nem­nevesített­értékpapírok­lehetőségét25,­a­gyakorlatban­egyelőre­az­eddig­megszokott­értékpapír-kategóriák­léteznek.­Ezen­értékpapír-fajták­mellett­ugyanakkor­több­külföldi­instrumentum­is­bekerül­a­statisztikába­a­hazai­tulaj-donosok­révén,­például­a­certifikátok,­amelyek­a­rövid­

lejáratú­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­között­szerepelnek,­vagy­a­warrantok,­amelyek­az­értékpa-pírok­és­a­derivatívák­határán­mozognak.­Módosult­viszont­az­egyes­rezidens­gazdasági­szektorok­szerepe­az­értékpapír-kibocsátásban­(3-42.­ábra).

1995-ig­az­MNB­számított­a­legjelentősebb­értékpapír-adósnak­Magyarországon.­1996-tól­a­devizakötvények­törlesztése­dominált­az­új­kibocsátásokkal­szemben,­azonban­az­állományok­jelentős­csökkenése­2001-ig­a­devizaárfolyam-változás­és­az­1997­közepén­induló­belföldi­forintkötvény-kibocsátás­következtében­nem­volt­tapasztalható.­A­többnyire­egyéves­futamidejű­fo-rintkötvényeket­2000-től­negyedéves­futamidejű­köt-vények­váltották­fel,­majd­2002­közepén­teljesen­meg-szűnt­a­kibocsátásuk.­2001-től­folyamatosan­csökkent­a­jegybank­értékpapír-tartozása,­a­devizakötvények­ál-lománya­2006-ra­az­1998-as­állomány­tizedére­esett,­a­forintkötvények­állománya­pedig­teljesen­megszűnt.­2007-től­vett­újabb­lendületet­a­forintban­denominált­értékpapír-kibocsátás,­amikor­a­jegybank­a­monetá-ris­politikai­eszköztár­részeként­1999-től­alkalmazott­kéthetes­betétet­ugyancsak­kéthetes­kötvénnyé­ala-kította­ át.­ A­betétnél­ jóval­ likvidebb­eszköz­ a­ jegy-bank­egyik­legjelentősebb­forrás­oldali­tételévé­vált.­Állománya­2009-re­ több­mint­ háromszorosára­nőtt­és­elérte­a­3000­milliárd­forintot,­majd­2013­végén­meghaladta­az­5000­milliárd­forintot.­2014.­augusz-tus­1-jétől­az­irányadó­instrumentum­formája­ismét­megváltozott,­azóta­a­bankok­újra­kéthetes­betétben­helyezhetik­el­felesleges­likviditásukat.­Az­elsődleges­cél­az­állampapír-vásárlások­felé­történő­elmozdulás,­illetve­a­külföldi­források­átcsatornázása­volt­a­magyar­bankrendszerbe.­2014­végén­az­MNB­teljes­értékpapír-ból­adódó­kötelezettsége­külfölddel­szemben­nyilvánul­meg­15­milliárd­forint­összegben.

A­második­legjelentősebb­értékpapír-tartozással­a­köz-ponti kormányzat­rendelkezett­az­1990-es­évek­köze-péig,­1996-tól­azonban­ez­a­szektor­vált­a­legnagyobb­értékpapír-adóssá.­A­központi­kormányzat­értékpapír-tartozásai­jelentik­a­pénzügyi­számlákban­a­forintban­és­devizában­kibocsátott­államkötvények,­kincstárje-gyek­és­kincstári­takarékjegyek­(állampapírok)­mellett­

25­­Ennek­következtében­nem­csak­az­az­okirat­minősülhet­értékpapírnak,­amit­speciális­jogszabály­annak­minősít,­hanem­a­jogszabály­által­nem­szabályozott­értékpapírfajta­is­lehet­értékpapír,­amennyiben­rendelkezik­a­Ptk.-ban­rögzített­tartalmi­ismérvekkel.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 103

a­kárpótlási­jegyek­és­az­egyéb,­kormányzati­szektorba­besorolt­vállalatok­kötvényei.­A­kárpótlási­jegyekben­fennálló­állami­tartozás­piaci­értéken­mérve­1994­ele-jén­megközelítette­az­50­milliárd­forintot­(címletérté-ken­mérve­a­72­milliárd­forintot),­majd­a­visszaváltások­következtében­az­1990-es­évek­végére­az­állomány­10­milliárd­forint­alá­esett­és­azóta­is­ezen­a­szinten­stag-nál.­A­pénzügyiszámla-statisztika­által­felhasznált­ada-tok­alapján­a­papírok­78­százaléka­rezidens­kárpótolt­személyek­birtokába­jutott.­

A­központi­kormányzat­értékpapír-tartozása­a­2000-es­évek­során­indult­jelentős­növekedésnek.­Ezzel­szinte­párhuzamosan­nőttek­a­külföldi­befektetőkkel­szem-beni­kötelezettségek,­ami­együtt­járt­az­adósságszer-kezet­magas­deviza-részarányával­ is.­ 2011-ben­már­a­ teljes­ forgalomban­ lévő­ értékpapír-állomány­ 56­százaléka­külföldiek­tulajdonában­volt,­ezért­2012-től­a­külső­finanszírozás­és­a­deviza­kockázat­mérséklésére­megkezdődött­a­belföldi­megtakarítások­ösztönzése,­ezen­belül­is­a­háztartások­szerepének­növelése.­En-nek­keretében­az­ÁKK­Zrt.­több­új­termékkel­bővítette­a­lakosság­számára­elérhető­állampapírok­körét.­2014.­áprilistól­a­monetáris­politikai­eszköztár­megújításá-val­az­MNB­is­szerepet­vállal­a­bruttó­külső­adósság­csökkentésében.­Az­államadósság­belső­finanszírozá-sának­koncepciója­révén­több­új­eszközzel­(jegybanki­instrumentum­betétté­alakítása,­kamatswapok­meghir-detése)­ösztönzi­elsősorban­a­hitelintézetek­állampa-pír-vásárlását,­amelyhez­az­ÁKK­Zrt.­is­alkalmazkodott­kibocsátási­tervének­módosításával­(adósságmegújítás­forintban­denominált,­hosszú­ lejáratú­kötvényekkel­a­devizás­kibocsátások­helyett).­A­központi­kormány-zat­értékpapír-tartozása­napjainkban­meghaladja­a­24­000­milliárd­forintot,­ami­ötszöröse­az­ezredfordulón­fennálló­állománynak.

A nem pénzügyi vállalati szektor­az­1990-es­évek­ele-jén­jelentősnek­mondható­rövid­és­hosszabb­lejáratú­(azaz­rendszerint­váltókból­és­kötvényekből­álló)­tarto-zást­tudhatott­magáénak,­amely­állomány­az­1990-es­évek­közepén­tapasztalt­átmeneti­emelkedéstől­elte-kintve­lényegében­változatlan­szinten­maradt­a­2000-es­évek­elejéig.­A­belföldi­kibocsátású­forintkötvények­kifutása­következtében­a­vállalati­értékpapír-tartozás­2004­közepéig­fokozatosan­60­milliárd­forint­közelébe­süllyedt,­majd­néhány­nagyvállalat­külföldi­kötvényki-bocsátása­nyomán­2006­és­2009­között­300­milliárd­forint­fölött­stabilizálódott.­Később­a­kibocsátók­között­megjelentek­az­önkormányzatok­(rész)tulajdonában­ál-ló­vállalatok,­az­egyéb­tőzsdén­jegyzett­cégek,­illetve­a­hazai­tulajdonosi­körrel­rendelkező­kis-­és­középvál-lalatok­is.­A­sokszor­magasabb­kamatköltséggel­vagy­

kamatbónusszal­járó­kötvénykibocsátás­gyakori­meg-oldás­lett­az­olyan­vállalatoknál,­ahol­a­kisebb-nagyobb­volumenű­külső­forrásbevonásra­nem­kerülhetett­sor­bankhitelek­lehívásával.­Ugyanakkor­az­értékpapírok­szerepének­csökkenését­a­vállalati­forrásszerzésben­jól­mutatja,­hogy­a­kibocsátott­értékpapírok­aránya­a­vállalati­összes­kötelezettségen­belül­ma­nem­haladja­meg­a­0,9­százalékot,­annak­ellenére,­hogy­a­szektor­értékpapírból­származó­adóssága­napjainkban­megha-ladja­a­690­milliárd­forintot.­A­2014-es­adatok­alapján­mintegy­ötven­nem­pénzügyi­vállalat­rendelkezik­ér-tékpapírból­(kötvényből)­származó­kötelezettséggel,­amelyből­a­devizában­denominált­értékpapírok­aránya­meghaladja­a­90­százalékot,­ami­elsősorban­a­külföl-dön­kibocsátott­kötvényeknek­köszönhető.­

Az­MNB-n­kívüli­pénzügyi vállalatok­közül­a­legdinami-kusabban­a­hitelintézetek­értékpapír-tartozása­emelke-dett­a­2000-es­évek­elejétől.­Az­értékpapír-kibocsátás­fellendülése­a­ jelzáloghitelezés­felfutásával­hozható­kapcsolatba,­ de­ 2006-tól­ kezdődően­megfigyelhető­a­kötvénytartozások­erőteljes­bővülése­ is.­2007­vé-gére­a­hitelintézeti­értékpapír-állomány­fele­részben­kötvényekből,­ fele­ részben­ jelzáloglevelekből­ állt.­A­forgalomban­lévő­állományuk­2010-ig­dinamikusan­növekedett,­az­utóbbi­években­azonban­3000­milliárd­forint­körüli­szinten­stagnál.­2011-ig­a­jelzáloglevelek­állománya­meghaladta­a­kötvényekét,­de­a­jelzáloghi-telezés­fokozatos­visszaszorulásával­mára­a­hitelinté-zeti­értékpapír-tartozások­csupán­38­százalékát­teszik­ki.­A­hitelintézeti­szektor­a­központi­kormányzat­után­a­második­ legjelentősebb­ értékpapír-adós­Magyar-országon.­Az­egyéb pénzügyi közvetítők­-­jellemzően­pénzügyi­és­befektetési­vállalkozások­-­kötvény-tarto-zása­hosszú­időn­keresztül­10-20­milliárd­forint­között­mozgott.­E­szektor­2003­végétől­a­diákhitel­Központ­Zrt.­értékpapír-kibocsátásai­révén­kap­növekvő­hang-súlyt­a­tőkepiacon,­de­a­2014-es­módszertani­váltás­ke-retében­néhány­egyéb­szervezet­is­az­egyéb­pénzügyi­közvetítők­szektorába­került,­amely­az­idősorokban­is­vissza­lett­vezetve.­Mindezek­nyomán­a­szektor­köt-vénykibocsátásokból­származó­adóssága­2014­végén­elérte­a­178­milliárd­forintot.

A helyi önkormányzatok,­mint­értékpapír-kibocsátók­a­rendszerváltást­követően­nem­váltak­jelentős­sze-replővé­ a­magyar­ kötvénypiacon.­ A­ legjelentősebb­állományt­hosszabb­ideig­a­főváros­1998­és­2003­kö-zött­meglévő,­20­milliárd­forintot­kitevő­devizakötvény-tartozása­jelentette.­2006-ig­mintegy­10-15­települési­önkormányzat­vállalkozott­kötvénykibocsátásra­-­több-kevesebb­sikerrel.­2007-ben­dinamikus­növekedésnek­indult­az­értékpapírt­kibocsátó­önkormányzatok­száma­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014104

és­a­szektor­értékpapír-tartozása­is,­ennek­következ-tében­állományuk­egy­év­alatt­elérte­a­212­milliárd­forintot.­ A­ főként­ devizában­megvalósuló­ kötvény-kibocsátás­egészen­2012­végéig­a­szektor­egyik­igen­jelentős­ eszköze­ volt­ a­ külső­ források­ bevonására.­A­fellendüléstől­kezdve­mindvégig­jellemző­volt­a­devi-zában­denominált­kötvények­80-90­százalékos­aránya.­Az­önkormányzatok­kötvény-adóssága­2011.­harmadik­negyedévben­érte­el­a­csúcsot­652­milliárd­forinttal­és­247darab­kibocsátó­szervezettel.­A­jelentős­mértékű­tartozás­ felhalmozása,­ a­ tőketörlesztési­moratóriu-muk­folyamatos­lejárata,­valamint­a­devizaárfolyam-változások­ okozta­ jelentős­ mértékű­ többletterhek­mind-mind­hozzájárultak­a­késedelmes­törlesztések­és­a­lejárt­tőketartozások­megnövekedéséhez,­amely­végül­kormányzati­beavatkozások­sorozatához­veze-tett.­A­kibocsátások­üteme­2012-től­kezdve­jelentősen­lassult,­ami­kisebb­részben­az­egyre­kockázatosabbá­váló­eladósodottságnak,­de­leginkább­a­kormányzat­által­2011-ben­bevezetett­adósságszabálynak­köszön-hető.­A­Stabilitási­törvényben­bevezetett,­2012.­január­1-jétől­alkalmazandó­szabályoknak­köszönhetően­az­új­kibocsátások­száma­és­mennyisége­már­2012-ben­jelentősen­visszaesett,­2013-ban­és­2014-ben­pedig­már­csak­egy-egy­önkormányzat­jutott­el­a­tényleges­kibocsátásig.

A­szektor­ tartozása­először­a­megyei­önkormányza-tok­adósságának­állami­átvállalásával­csökkent­jelen-tősebb­mértékben­2011­végén­554­milliárd­forintra.­Egy­év­múlva­az­5000­fő­alatti­települések­adósságren-dezésére­került­sor,­amely­további­20­milliárd­Ft-tal­csökkentette­az­önkormányzatok­terheit.­Az­5000­fő­lakosságszámot­meghaladó­települések­esetében­az­adósságrendezés­két­lépésben­történt­Az­első­lépés-ben­a­kötvények­állománya­2013.­ június­28-án­462­milliárd­forintról­173­milliárd­forintra­csökkent.­A­még­fennálló­adósságállomány­végleges­átvállalására­2014.­februárban­került­sor.­Az­önkormányzatok­kötvény-tar-tozása­a­kormányzati­intézkedések­révén­szinte­telje-sen­eltűnt,­jelenleg­7­milliárd­forintot­tesz­ki.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok­ rövid­ és­hosszú­ lejárat­ szerinti­ megbontása­ megtalálható­a­pénzügyi­számlák­statisztikában,­az­értékpapír-sta-tisztika­azonban­az­értékpapírok­többféle­jellemzőit­is­nyilvántartja.­A­havi­értékpapír-statisztikai­publikáció­az­állományok­tulajdonosi­megoszlása­mellett­kiegé-szítő­adatokat­közöl­az­állampapír-állományok­eredeti­és­hátralévő­lejárat,­valamint­kibocsátás­módja­(nyil-

vános,­zártkörű)­és­kamatozás­típusa­(fix,­változó,­zé-ró­kupon)­szerinti­megbontásáról26.­Emellett­számos­nemzetközi­adatközlés­és­publikáció­adatigénye­révén­az­egyéb­hitelviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­ese-tében­is­elérhető­a­kamatozás­típusa­szerinti­bontás­(fix,­változó,­indexált,­zéró­kupon).

a HitelviszoNyt Megtestesítő érTékpApírok TulAjdonosAi

A belföldi gazdasági szereplők­ által­ kibocsátott,­ hi-telviszonyt­megtestesítő­értékpapírok­összértékének­mintegy­50-60­százaléka­mindenkor­belföldi tulajdo-nosok­kezében­volt­(3-43.-3-45.­ábra).­Az­1990-es­évek­első­felében­a­forgalomban­lévő­összmennyiséget­kö-zel­ fele-fele­arányban­ lefedő­állampapírok­és­MNB-kötvények­közül­az­előbbiek­ jellemzően­belföldi,­az­utóbbiak­külföldi­tulajdonban­voltak.­Az­állampapírok részarányának­növekedésével­párhuzamosan,­1998-tól­a­külföldiek­által­birtokolt­hányad­is­emelkedésnek­indult.­2004­és­2010­között­a­külföldiek­már­átlagosan­45­százalék­körüli­arányban­birtokoltak­magyar­állam-papírokat,­ami­2011-ben­jelentős­mértékű­deviza-rész-aránnyal­karöltve­56­százalékra­ugrott.­Először­az­ál-lampapírok­lakossági­keresletének­ösztönzésével,­majd­

26­­A­rezidens­kibocsátású­értékpapírok­adatai­kibocsátói­és­tulajdonosi­bontásban,­Kiegészítő­adatok­az­állampapírokról­és­a­befektetési­alapokról,­1-4.­tábla

3-42. ábrarezidensek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya kibocsátó szektoronként

0

3 000

6 000

9 000

12 000

15 000

18 000

21 000

24 000

27 000

30 000 Milliárd forint

Egyéb pénzügyi közvetítőkÖnkormányzatok Nem pénzügyi vállalatok Központi bank Hitelintézetek Központi kormányzat

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 105

a­jegybanki­önfinanszírozási­koncepció­révén­napjaink-ra­a­külföldi­tulajdon­aránya­50­százalék­alá­süllyedt.­

A­ legnagyobb­ belföldi­ állampapírtartó­ szektornak­a pénzügyi vállalatok­ számítanak.­ Részesedésük­a­ forgalomban­ lévő­ állampapír-mennyiségből­ éve-ken­keresztül­stabilan­40-50­százalék­között­alakult,­az­utóbbi­pár­évben­azonban­csak­35­százalék­körüli.­Változott­viszont­az­egyes­alszektorok­szerepe­az­állam-papír-tartásban.­Az­1990-es­évek­végétől­a­biztosítók­és­nyugdíjpénztárak­befektetéseinek­gyors­felfutása­tapasztalható,­ennek­a­két­szektornak­az­állampapír-állománya­2004-ben­már­meghaladta­a­hitelintézete-két.­Állományuk­először­a­pénzügyi­válság­hatására­csökkent,­majd­ a­magánnyugdíj-pénztárak­megszű-nésével­a­nyugdíjpénztárak­állampapír­befektetései­a­harmadára­estek­vissza.­2014­második­negyedévétől­a­hitelintézetek­kezében­lévő­állomány­több­százmil-liárd­forinttal­növekedett,­de­az­év­során­a­nem­pénz-piaci­alapok­is­intenzív­állampapír­vásárlásba­kezdtek.­A­biztosítók­már­csak­a­harmadik­legjelentősebb­ál-lampapírt­birtokló­pénzügyi­szektornak­számítanak.­A­pénzügyi­vállalatok­mellett­a­második­legjelentősebb­belföldi­tulajdonosi­szektor,­a­háztartások­részaránya­az­állampapírokból­az­1998-ban­mért­legmagasabb­ér-tékről­(16­százalék)­2010-re­fokozatosan­4,8-5­száza-lékra­csökkent,­az­utóbbi­három­évben­azonban­ismét­növekvő­tendenciát­mutat­(10­százalék)­és­2014­végén­2330­milliárd­forintot­tett­ki.­A­háztartásokat segítő nonprofit intézmények­ állampapír-állománya­ 2014­végén­110­milliárd­forintot­volt.­A­szektor­állománya­2011­óta­30­milliárd­forint­körül­stabilizálódott,­a­2014.­évi­80­milliárd­forintot­kitevő­növekedés­mögött­az­MNB-alapítványok­állampapír­vásárlásai­állnak.

A hitelintézetek­értékpapírjait­hagyományosan­a­ház-tartások­és­a­külföldiek­tartották.­2000­végétől,­a­la-káshitelezés­és­a­jelzáloglevelek­felfutása­következté-ben­a­tulajdonosi­szektorok­köre­bővült:­a­biztosítók­és­a­nyugdíjpénztárak­meghatározó­szereplőkké­váltak.­2002-től­egyes­hitelintézetek­elkezdték­értékpapír-vá-sárlás­útján­finanszírozni­a­tulajdonukban­lévő­jelzá-logbankokat,­ennek­következtében­ez­a­szektor­mára­ezer­milliárd­forintot­meghaladó­állománnyal­rendel-kezik.­A­biztosítóknál­lévő­állomány­200­milliárd­forint­felett­stagnált­az­elmúlt­években,­a­nyugdíjpénztárak­viszont­jelentősen­kevesebb­kötvényt­és­jelzáloglevelet­birtokolnak­2011­óta.­Az­MNB­tulajdonában­2010-től­vannak­jelzáloglevelek,­amelyeket­a­forint­jelzáloghi-telezés­erősítése­érdekében­meghirdetett­jelzálogle-vél-vásárlási­programja­keretében­vásárolt.­A­megvá-sárolt­mennyiség­nem­érte­el­a­90­milliárd­forintot,­

az­ állomány­ a­ lejáratok­ következtében­ fokozatosan­csökken.­Mára­a­pénzügyi­vállalatok­tartják­a­hitelin-tézetek­által­kibocsátott­értékpapírok­ több­mint­52­százalékát,­a­fennmaradó­összeg­nagy­része­külföldi-eknél­és­a­háztartásoknál­van.­A­háztartásokra­2012­óta­jellemző,­hogy­pénzügyi­megtakarításaikat­egyre­inkább­értékpapír­típusú­eszközökbe­fektetik,­ugyan-akkor­a­hitelintézeti­értékpapírok­helyett­a­lakossági­állampapírokat­és­a­befektetési­jegyeket­preferálják.­Ennek­következtében­a­lakosságnál­lévő­hitelintézeti­értékpapírok­mennyisége­300­milliárd­forinttal­csök-kent­2014­végére­és­490­milliárd­forintot­tett­ki.

Az egyéb pénzügyi vállalatok­kötvényeit­a­2000-es­évek­elejéig­a­nem­pénzügyi­vállalatok,­a­hitelintézetek­és­a­háztartások­birtokolták.­A­2000-es­évek­elejétől­elő-ször­a­külföldi­befektetőkkel,­majd­a­diákhitel­Központ­kibocsátásait­követően­egyéb­pénzügyi­szektorokkal,­különösen­a­biztosítókkal­és­a­nyugdíjpénztárakkal­bő-vült­a­tulajdonosok­köre.­Az­állományok­túlnyomó­ré-szét­ma­is­a­pénzügyi­vállalatok­birtokolják,­ugyanakkor­2008­óta­folyamatosan­nő­a­lakosságnál­lévő­állomány,­fokozatosan­csökkentve­a­pénzügyi­vállalatok­részará-nyát.­A­pénzügyi­szektorokon­belül­az­utóbbi­években­kisebb­átrendeződés­figyelhető­meg:­a­nem­pénzpi-aci­alapok­egyre­ intenzívebben­vásárolják­az­egyéb­pénzügyi­ közvetítők­ kötvényeit,­ míg­ a­ többi­ szek-tor­állománya­stagnál,­vagy­kis­mértékben­csökken.

értékpapír-tulajdoNosok porTFóliójA

A­gazdasági­szektorok­közül­a­legnagyobb­értékpapír-adósnak­számító­központi kormányzat­kevés,­alig­több­mint­100­milliárd­forint­értékben­tart­hitelviszonyt­meg-testesítő­értékpapírt.­A­kormányzatba­sorolt­vállalatok­és­nonprofit­intézmények­állampapír­befektetései­je-lentenek­említésre­méltó­állományokat­a­szektor­eszköz­oldalán,­de­az­állampapírokon­túl­2010-től­megjelennek­a­külföldi­kibocsátású­hitelviszonyt­megtestesítő­érték-papírok,­majd­2011-től­a­hazai­hitelintézeti­kötvények­és­jelzáloglevelek­is­a­központi­kormányzat­részét­képező­intézmények­követelései­között.­Valamivel­magasabb­volt­ a­helyi önkormányzatok­ hitelviszonyt­megteste-sítő­értékpapírokban­fennálló­követelése,­azonban­ez­a­tendencia­megfordult,­és­az­utóbbi­években­már­a­20­milliárd­forintot­sem­érte­el­a­szektor­állománya.­Ösz-szességében­elmondható,­hogy­az­államháztartás­intéz-ményei­döntően­állampapírt­tartanak.­A­vállalatok­által­kibocsátott­kötvények­1994-ig,­MNB­kötvények­pedig­1997­és­2002­között,­illetve­2013-ban­szerepelnek­na-gyobb­mennyiségben­mérlegükben.­

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014106

A háztartások­értékpapír-állományában­1993­óta­az­állampapírok­ dominálnak,­ egyedül­ 2010-2011-ben­rendelkeztek­nagyobb­mennyiségű­hitelintézeti­hitelvi-szonyt­megtestesítő­értékpapírral.­A­2009-2011-es­át-meneti­visszaesés­után­2012-től­az­állampapírok­iránti­lakossági­kereslet­gyors­növekedése,­illetve­a­hitelinté-zeti­értékpapírok­folyamatosan­csökkenő­népszerűsé-ge­a­jellemző.­Míg­2014­végére­az­állampapír-állomány­több­mint­megháromszorozódott,­a­hitelintézetekkel­szembeni­követeléseik­közel­40­százalékkal­csökken-tek.­Fontos­megjegyezni,­hogy­az­állampapírokon­belül­a­rövid­lejáratú­kincstárjegyek­még­mindig­nagyobb­arányt­képviselnek­a­hosszú­lejáratú­államkötvények-kel­szemben,­azonban­a­2013-as­évhez­képest­a­hosz-szabb­lejáratok­felé­történő­elmozdulás­jelei­láthatók.­A­külföldiek­által­kibocsátott­hitelviszonyt­megtestesí-tő­értékpapírok­1999-ben­jelentek­meg­a­háztartások­értékpapír-befektetései­között.­Állományuk­gyorsuló­ütemben­nőtt­az­elmúlt­tíz­évben,­napjainkban­5­szá-zalék­körüli­a­részarányuk.­Nem­számottevő­mennyi-ségben,­de­növekvő­arányban­vannak­jelen­az­egyéb­pénzügyi­közvetítők­kötvényei­a­lakosság­befektetései­között­(3-43.­ábra).­

A háztartásokat segítő nonprofit intézményeknél ugyancsak­az­állampapírok­dominanciája­érvényesül.­Összesen­állományuk­2013-ig­35­milliárd­forint­körül­stabilizálódott,­majd­2014-ben­közel­140­milliárd­fo-rinttal­növekedtek­az­állampapírban­és­külföldi­hitel-viszonyt­megtestesítő­értékpapírokban­lévő­befekte-téseik.

A­nem­pénzügyi­vállalatok­belföldi­értékpapír­befekte-tései­2000-ig­egyenletesen­növekedtek,­majd­lényegé-ben­hasonló­szinten­maradtak­2007-ig.­Az­időszak­ele-jén­a­vállalati­értékpapírok,­1997­és­2002­között­pedig­az­MNB-kötvények­jelentek­meg­nagyobb­arányban­az­állampapírok­mellett.­A­vállalatközi­értékpapír-tulaj-donlás­visszaesése­egyrészt­a­rövid­lejáratú­kereskedel-mi­papírok­(váltók)­használatának­háttérbe­szorulásá-val­magyarázható,­másrészt­a­nem­pénzügyi­vállalatok­által­ tartott­hosszú­ lejáratú­vállalati­kötvények­állo-mánya­is­folyamatosan­ingadozik.­1999-től­a­pénzügyi­vállalatok­kötvényeinek­jelenléte­is­megfigyelhető.­Szá-mottevőbb­mennyiséget­a­hitelintézetekkel­szembeni­követelések­jelentenek,­nagyságrendjük­azonban­az­elmúlt­tíz­év­alatt­lényegében­nem­változott.­Bár­2008­végén­a­nem­pénzügyi­vállalatok­értékpapír-állománya­megközelítette­az­500­milliárd­forintot,­a­válság­utá-ni­éveket­jelentős­visszaesés­és­stagnálás­jellemezte.­2014-ben­hirtelen­megduplázódott­az­általuk­birtokolt­mennyiség,­elsősorban­a­nagy­mennyiségű­állampapír-vásárlásoknak­és­kisebb­mértékben­a­külföldi­hitelvi-szonyt­megtestesítő­értékpapíroknak­köszönhetően­(3-44.­ábra).­

A pénzügyi vállalatok­(MNB,­hitelintézetek,­pénzpiaci­alapok,­nem­pénzpiaci­alapok,­egyéb­pénzügyi­közve-títők,­biztosítók­és­nyugdíjpénztárak)­tulajdonában­lé-vő­belföldi­értékpapírok­állománya­2009-ig­évről­évre­egyenletesen­emelkedett,­azóta­10­ezer­milliárd­forint­felett­ingadozik­(3-45.­ábra).­Ugyanez­az­egyenletes­

3-43. ábraA háztartások* belföldi és külföldi értékpapír-tulajdona

0 300 600 900

1 200 1 500 1 800 2 100 2 400 2 700 3 000 3 300

Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Egyéb pénzügyi közvetítők kötvényeiHitelintézeti kötvények és jelzáloglevelek Vállalati kötvények Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokÁllampapírok

* Tartalmazza a háztartásokat segítő nonprofit intézmények adatait is.Forrás: MNB, Pénzügyi számlák

3-44. ábraA nem pénzügyi vállalatok belföldi és külföldi értékpapír-tulajdona

0 50

100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600

Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

MNB kötvények Vállalati kötvények Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokEgyéb pénzügyi közvetítők kötvényeiHitelintézeti kötvények és jelzáloglevelek Állampapírok

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 107

növekedés­és­ingadozás­érvényes­az­értékpapír-portfó-lióban­domináló­állampapírok­állományára­is.­1997­és­2002­között­valamint­2007­és­2014­között­az­MNB­által­belföldön­kibocsátott­kötvények,­2002-től­a­hitelinté-zeti­értékpapírok­(jelzáloglevelek),­2007­és­2014­között­pedig­az­önkormányzati­kötvények­jelenléte­érdemel­még­említést­a­szektor­követelései­között.­2014-ben­az­MNB­kötvények­megszűnésével­a­belföldi­értékpa-pírok­állománya­jelentősen­visszaesett,­amit­részben­a­jegybank­által­meghirdetett­önfinanszírozási­program­bejelentését­követő­állampapír-vásárlások­ellensúlyoz-tak.­Fontos­kiemelni,­hogy­a­korábbi­gyakorlattal­ellen-tétben­a­hitelintézetek­a­rövid­ lejáratú­követeléseik­csökkentésével­párhuzamosan­egyre­inkább­elmozdul-tak­a­hosszabb­futamidők­felé.­A­külföldi­értékpapírok­állományának­közel­97­százalékát­az­MNB­birtokolja,­a­fennmaradó­összeg­főleg­a­nem­pénzpiaci­alapok,­a­biztosítók­és­a­hitelintézetek­között­oszlik­meg.­

A­külföldiek­tulajdonában­lévő­hitelviszonyt­megtes-tesítő­értékpapírok­állományának­alakulását,­ illetve­kibocsátók­szerinti­összetételét­tekintve­(3-46.­ábra)­megállapítható,­hogy­1998­előtt­lényegében­csak­az­MNB­ jelent­meg­a­ külföldi­ kötvénypiacokon.­ 1995-től­a­jegybank­felhagyott­az­államháztartás­közvetlen­finanszírozásával,­ezt­tükrözi,­hogy­a­külföldiek­által­

tartott­MNB­devizakötvények­állománya­az­1990-es­évek­végéig­szerényebb­mértékben,­majd­radikálisan­csökkent.­1998-tól­megindult,­és­azóta­is­egyenletes­ütemű­ a­ külföldi­ befektetők­ állampapír­ vásárlása.­2001­végére­az­államháztartás­vált­külföldön­is­a­leg-jelentősebb­értékpapír-adóssá.­Ennek­következtében­mára­a­külföldieknél­lévő­állomány­meghaladja­a­12­ezer­milliárd­forintot.­Megfigyelhető­emellett­2001-től­a­pénzügyi­vállalatok­(hitelintézetek)­értékpapírjainak­növekvő­súlya,­de­2005-től­a­vállalati­kötvények,­2007­után­pedig­a­kéthetes­MNB­kötvények­egyre­nagyobb­aránya­is­a­külföldiek­befektetéseiben.

rEzidEns kiBocsáTású részvényEk és részesedések, valaMiNt A rEzidEns szEkTorok tulajdoNáBaN lévő Belföldi és külFöldi TulAjdonosi részEsEdésEk AlAkulásA

A­ pénzügyiszámla-statisztika­ a­ tulajdonosi­ részese-déseket­négy­kategóriára­bontva­mutatja­be:­tőzsdei­részvények,­nem­tőzsdei­részvények,­egyéb­tulajdo-nosi­ részesedések­ és­ befektetési­ jegyek.­ A­ tőzsdei részvények­ szabályozott­ piaccal­ rendelkeznek,­ áruk­és­forgalmuk­megbízhatóan­mérhető.­A­nem tőzsdei részvények­szintén­jogi­értelemben­értékpapír­formá-ban­fennálló­tulajdonosi­követelések,­szervezett­piacuk­azonban­nincs,­a­papírokkal­kapcsolatos­információ-szerzést­ hatósági­ nyilvántartások­ segítik.­ Az­ egyéb tulajdonosi részesedések­csoportja­a­jogi­értelemben­

3-45. ábra pénzügyi vállalatok belföldi és külföldi értékpapír-tulajdona

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

22 000

24 000 Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Egyéb pénzügyi közvetítők kötvényeiVállalati kötvények Önkormányzati kötvények Hitelintézeti kötvények és jelzáloglevek MNB kötvények Állampapírok Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

3-46. ábrakülföldiek tulajdonában lévő értékpapírok állománya

0

1 500

3 000

4 500

6 000

7 500

9 000

10 500

12 000

13 500

15 000 Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Egyéb pénzügyi közvetítők kötvényeiMNB kötvények Hitelintézeti kötvények és jelzáloglevelek Önkormányzati kötvények Vállalati kötvények Állampapírok

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014108

nem­értékpapír­ (részvény)­ formájában­ fennálló­ kö-veteléseket­(üzletrészeket)­foglalja­magában.­Ezekről­az­ instrumentumokról­ –­ egyes­ statisztikai­ adatszol-gáltatásokat­leszámítva­–­csak­a­kibocsátó­vállalatok­éves­beszámolóiból,­adóbevallásaiból­és­a­cégbírósági­nyilvántartásokból­szerezhetünk­információt.­Az­utol-só,­negyedik­kategória­a­befektetési jegyek,­amelyek­a­befektetők­részesedését­testesítik­meg­a­befekteté-si­alap­tulajdonában­lévő­vagyontömegből.­Az­alapok­teljesítményéről­és­a­befektetési­jegyek­piacáról­nyil-vánosan­elérhető­információk­segítik­a­befektetőket,­a­statisztikák­összeállításához­pedig­az­alapok­mérle-gei­és­a­letétkezelők­adatszolgáltatásai­az­elsődleges­adatforrások.­A­nem­rezidensek­által­kibocsátott­rész-vények,­üzletrészek­és­befektetési­jegyek­a­pénzügyi­számlákban­szintén­a­tulajdonosi­részesedések­kategó-ria­alatt­jelennek­meg­a­tulajdonosi­szektorok­pénzügyi­eszközei­között.­

A­hazai­tőzsdén jegyzett részvények­két­legjelentősebb­kibocsátó­szektora­a­nem­pénzügyi­vállatok­és­a­hitel-intézetek.­Mellettük­elenyésző­mértékben­jelenik­meg­az­egyéb­pénzügyi­vállalatok­és­a­biztosítók­szektora.­A­tőzsdei­részvények­állománya­nem­éri­el­a­pénzügyi­válságot­megelőző­7000­milliárd­forintot­meghaladó­szintjét,­ráadásul­az­elmúlt­évekre­a­piaci­kapitalizáció­folyamatos­csökkenése­jellemző.­A­tőzsdei­kereskedé-sek­gyakran­relatíve­alacsony­forgalom­mellett­zajlanak­és­főként­a­vezető­részvényekre­korlátozódnak.­

tulajdonosi­ szektorok­ szempontjából­ a­ hazai­ tőzsdei­részvények­legjelentősebb­befektetői­a­külföldiek, míg­a­belföldi­szektorok­közül­az­államháztartás, a nem pénz-ügyi vállalatok­és­a­háztartások­rendelkeznek­jelentő-sebb­részvénybefektetéssel.­A­pénzügyi­vállalatok,­ezen­belül­is­a­nem­pénzpiaci­alapok­és­a­nyugdíjpénztárak­tulajdonában­levő­állomány­először­a­válság­hatásainak,­majd­a­magánnyugdíj-pénztárak­megszűnésének­követ-keztében­közel­megfeleződött.­2011-ben­a­magánnyug-díj-pénztáraktól­ jelentős­méretű­ értékpapír-portfólió­került­át­az­államhoz,­amelyben­százmilliárdos­nagyság-rendben­hazai­részvények­is­szerepeltek.­A­szektor­állo-mányát­tovább­növelte­a­21,2­százalékos­tulajdonrészt­kitevő­MOL­részesedés­visszavásárlása­2011­júliusában.­Bár­a­központi­kormányzat­az­átvett­részvényeket­foko-zatosan­értékesítette­így­is­jelentős,­500­milliárd­forintot­meghaladó­részvényvagyonnal­rendelkezik.

A nem rezidensek által kibocsátott tőzsdei részvények népszerűsége­a­2000-es­évek­elején­kezdődött,­állo-mányuk­az­elmúlt­tíz­évben­közel­megnégyszereződött,­2014­végén­2427­milliárd­forint­volt.­A­fő­tulajdonosi­

szektor­a­nem­pénzügyi­vállalatok­ (84­százalék),­de­a­háztartások­és­a­nem­pénzpiaci­alapok­is­tartanak­150­milliárd­ forintot­meghaladó­külföldi­ részvénye-ket­(3-47.­ábra).­A­változások­fő­mozgatórugói­ezen­eszközöknél­a­pénzügyi­válság,­a­globális­tőkepiacok­teljesítménye­és­a­magánnyugdíj-pénztárak­megszű-nése­voltak.

A nem tőzsdei részvények és üzletrészek­tekintetében­szintén­ a­ nem­pénzügyi­ vállalatok­ a­ releváns­ kibo-csátó­szektor­(85-90­százalék­arányban),­ugyanakkor­pénzügyi­ eszközeik­ tekintetében­maguk­ is­ jelentős­mennyiségű­tőzsdén­kívüli­részvénnyel­és­egyéb­tu-lajdonosi­ részesedéssel­ rendelkeznek­ (vállalatközi­tulajdonlás).­ A­ kilencvenes­ évek­ közepétől­ a­ válla-latközi­ követelések­ egyre­ nagyobb­ részét­ képezték­a­tulajdonosi­részesedések,­ami­az­egyre­kiterjedtebb­pénzügyi­kapcsolatokkal­volt­összefüggésben.­A­kisebb­kibocsátó­szektorok­szempontjából­a­nem­tőzsdei­rész-vények­esetében­a­hitelintézetek­(10­százalék),­az­üz-letrészek­tekintetében­az­egyéb­pénzügyi­vállalatok­rendelkeznek­ jelentősebb­ kibocsátott­ állománnyal­ (11­százalék).­

A­belföldi­ nem­pénzügyi­ vállalatok­mellett­ jelentős­tulajdonosi­ részesedés-vagyont­birtokolnak­ a­pénz-ügyi vállalatok­és­a­végső tulajdonos szektorok, azaz a­háztartások­és­az­államháztartás,­illetve­a­külföldiek­(3-48.­ábra).­

3-47. ábrakülföldi tőzsdei részvények állománya a rezidens szektoroknál

0

300

600

900

1 200

1 500

1 800

2 100

2 400

2 700 Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Hitelintézetek Államháztartás Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Nem pénzpiaci alapok Nem pénzügyi vállalatok

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

ELEMZÉSEK

Magyarország pénzügyi száMlái • 2014 109

Az­ESA2010­módszertani­váltás­óta­a­pénzügyi­válla-latok­szektorába­sorolt,­passzív­pénzügyi­közvetítést­folytató­holdingokat­és­csoportfinanszírozókat­tömö-rítő­zártkörű pénzügyi közvetítők­rendelkeznek­jelen-tősebb­külföldi­üzletrész­tulajdonnal.­Napjainkban­ők­a­nem­rezidensek­által­kibocsátott­egyéb­tulajdonosi­részesedések­fő­tulajdonosai.­A­hitelintézetek­tulajdo-nosi­részesedés­formájában­fennálló­követeléseinek­73­százalékát­ezzel­szemben­inkább­a­nem­tőzsdei­részvé-nyek­teszik­ki­(leányvállalatok,­járulékos­vállalkozások),­amelyek­között­a­külföldi­részvények­aránya­2014­vé-gére­58­százalék­körül­alakult,­míg­az­elmúlt­években­még­a­70­százalékhoz­közeli­arány­volt­jellemző.

A­rendszerváltás­előtt­legnagyobb­tulajdonosnak­szá-mító­központi kormányzat­mára­szűk,­döntően­nem­tőzsdei­részvénytársaságokból­álló­vállalati­kör­tulaj-donosa.­A­helyi önkormányzatok­tulajdonosi­részese-désein­belül­a­részvények­és­üzletrészek­aránya­nem­változott­az­elmúlt­években,­ennek­magyarázata­az,­hogy­nagyobb­részük­közüzemi­vállalatokban­lévő­tar-tós­részesedést­testesít­meg.­A­háztartások­az­1990-es­évek­elejétől­fokozatosan­növelték­egyéb­részvény­és­üzletrész­tulajdonukat,­így­a­külföldiek­mellett­a­mai­napig­a­legjelentősebb­üzletrész­vagyonnal­rendelkez-nek.­Külföldi­üzletrészeik­aránya­az­utóbbi­években­5-7­százalék­körül­alakult.­

A nem rezidensek által kibocsátott­és­rezidensek­tulaj-donában­lévő­nem tőzsdei részvények és egyéb tulajdo-nosi részesedések­állománya­az­elmúlt­néhány­évben­megduplázódott­ és­ 2014­ végén­meghaladta­ a­ 8000­milliárd­forintot,­ami­a­rezidens­szektorok­tulajdoná-ban­lévő­egyéb­részvények­és­üzletrészek­27­százalékát­teszi­ki.­Fontos­megemlíteni,­hogy­az­információszerzés­nehézkesebb­volta­miatt­a­külföldi­forrásoknál­e­két­inst-rumentum­közötti­határ­igen­gyakran­elmosódik.

A­befektetési­alapok­és­az­általuk­kibocsátott­befekte-tési jegyek­az­1990-es­évek­elején­jelentek­meg­a­ma-gyar­ pénzügyi­ piacon.­ Először­ korlátozott­ számban­a­zártvégű­és­nem­pénzpiaci­alapok­jöttek­létre,­majd­a­pénzügyi­közvetítőrendszer­fejlődése­és­az­adójog-szabályok­ folyamatos­ változása­ révén­ megjelentek­a­nyíltvégű­befektetési­alapok­is,­amelynek­jegyei­fo-lyamatosan­vásárolhatók­és­visszaválthatók.­Az­állam-papíralapok­mellett­kialakultak­az­egyre­változatosabb­befektetési­ politikával­ rendelkező­ alapok,­ valamint­megszületett­a­pénzpiaci­alapok­kategóriája­is,­amely­kizárólag­ éven­ belüli­ lejáratú­ pénzügyi­ eszközökbe­fektethet­be.­A­nyíltvégű­konstrukció­megjelenésével­a­befektetési­jegyek­egyre­nagyobb­részt­képviseltek­a­pénzügyi­eszközökön­belül,­a­2003-2004-es­átmeneti­visszaesést­követően­pedig­dinamikusabban­növeke-dett­az­állományuk.­A­napjainkig­tartó­folyamatos­bő-vülés­először­2008-ban­a­pénzügyi­válság­következté-ben­torpant­meg,­majd­2011-ben,­amikor­az­alacsony­hozamok,­a­magánnyugdíj-pénztárak­megszűntetése­és­a­háztartások­csökkenő­megtakarítási­hajlandósága­(végtörlesztés­időszaka)­együttesen­okozták­az­alapok­rossz­teljesítményét.­A­2011-es­időszakot­követően­az­alacsony­betéti­kamatok­és­a­kedvező­piaci­körülmé-nyek­hatására­ugrásszerűen­nőtt­az­állomány,­az­így­2014­végén­az­alapkezelők­már­5500­milliárd­forintot­meghaladó­vagyont­kezeltek.

A hazai befektetési jegyek fő tulajdonosai­a­kezdetek-től­ fogva­a­háztartások­ (3-49.­ ábra),­ amelyek­2014­végén­a­teljes­befektetési­ jegy-állomány­70­százalé-kát­birtokolták­(3879­milliárd­forint).­2012-től­a­ház-tartások­ új­ megtakarításai­ a­ betétek­ helyett­ egyre­inkább­az­értékpapír­típusú­eszközökbe­áramlottak,­ami­a­korábbi­éveket­meghaladó­mértékben­növelte­a­befektetési­jegyek­állományát.­2013-tól­a­folyama-tosan­mérséklődő­betéti­kamatoknak­köszönhetően­már­a­bankbetétekben­lévő­megtakarításai­egy­részét­is­inkább­befektetési­jegyek­vásárlására­vagy­a­szintén­igen­népszerű­lakossági­államkötvényekre­fordította­a­lakosság.­A­háztartások­után­a­legjelentősebb­tulaj-donosi­szektorok­a­nem­pénzpiaci­alapok­(8­százalék),­amelyek­elsősorban­nem­pénzpiaci­alapok­befektetési­

3-48. ábratulajdonosi részesedések állománya a fő tulajdonos szektoroknál 2014 végén

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

22 000

24 000

26 000 Milliárd forint

Nempénzügyivállalatok

Pénzügyivállalatok

Állam-háztartás

Háztar-tások

és NPISH

Külföld

Nem pénzpiaci befektetési jegyek Egyéb részvények Pénzpiaci befektetési jegyek Tőzsdei részvények Egyéb tulajdonosi részesedések

Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

MAGYAR NEMZETI BANK

MAGYARoRsZáG péNZüGYI sZáMláI • 2014110

jegyeit­vásárolják,­és­a­nem­pénzügyi­vállalatok­(7­szá-zalék),­amelyek­az­elmúlt­két­évben­a­háztartásokhoz­hasonlóan­növelték­a­befektetési­ jegyekben­ tartott­megtakarításaikat.­A­biztosítók­és­a­külföldiek­birto-kolnak­még­számottevő­mennyiségű­befektetési­jegyet­(5­és­4­százalék),­míg­a­nyugdíjpénztárak­állománya­2011­óta­stagnál­(3­százalék).

A befektetési alapok megkülönböztetése­és­kategó-riákba­ sorolása­ az­ adott­ alap­ befektetési­ politikája­alapján­történik.­A­befektetési­politika­meghatározása­nemcsak­az­alapok­közötti­eligazodást­teszi­lehetővé­a­piac­és­a­befektetők­számára,­hanem­segítséget­nyújt­a­múltbéli­hozamok­összehasonlításában­és­a­befekte-tések­kockázatosságának­megítélésében­is.­Arról,­hogy­az­egyes­tulajdonosi­szektorok­milyen­típusú­alapba­fektetik­megtakarításaikat,­a­havonta­megjelenő­ér-tékpapír-statisztikai­publikáció­Kiegészítő­adatok­nevű­táblája­nyújt­bővebb­információt27.

A külföldi kibocsátású befektetési jegyek­ 2002­ óta­egyre­fontosabb­szerepet­játszanak­a­rezidens­érték-papír-tulajdonosok­befektetéseiben.­2008­végén­a­bel-földiek­tulajdonában­lévő­állomány­755­milliárd­forint­volt,­ami­két­év­alatt­megduplázódott.­Bár­a­magán-nyugdíjpénztárak­megszűnését­követően­jelentősen­visszaesett­ a­ külföldi­ befektetési­ jegyek­ állománya,­2013-tól­ismét­fokozatosan­gyarapodik­a­rezidens­szek-toroknál­lévő­mennyiség.­2014­végén­a­biztosítók­és­a­nem­pénzpiaci­alapok­rendelkeztek­az­állomány­több­mint­66­százalékával,­de­a­nem­pénzügyi­vállalatok­és­a­háztartások­is­növekvő­mértékben­fektetik­pénzügyi­megtakarításaikat­ külföldi­ befektetési­ jegyekbe­ (21­százalék).­Napjainkban­a­biztosítók,­nyugdíjpénztárak­szektora­birtokolja­a­külföldi­befektetési­jegyek­több­mint­50­százalékát,­az­állomány­másik­felét­az­egyéb­pénzügyi­közvetítők­és­a­háztartások­tartják.­Az­1400­milliárd­forintot­kitevő­összes­állomány­mindössze­7­százaléka­pénzpiaci­alapok­befektetési­jegye.

3-49. ábraa háztartások* tulajdonában lévő hazai és külföldi befektetési jegyek

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500 Milliárd forint

1996

19

97

1998

19

99

2000

20

01

2002

20

03

2004

20

05

2006

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2014

Hazai pénzpiaci befektetési jegyekKülföldi pénzpiaci befektetési jegyekHazai nem pénzpiaci befektetési jegyekKülföldi nem pénzpiaci befektetési jegyek

* Tartalmazza a háztartásokat segítő nonprofit intézmények adatait is.Forrás: MNB, Pénzügyi számlák.

27­­A­rezidens­kibocsátású­értékpapírok­adatai­kibocsátói­és­tulajdonosi­bontásban,­Kiegészítő­adatok­az­állampapírokról­és­a­befektetési­alapokról:­5.­tábla:­Befektetési­jegyek­állományai­az­alap­típusa,­illetve­tulajdonosi­szektorok­szerint­bontva

MAgyArország pénzügyi száMlái

2014

Nyomda:­Prospektus–SPL­konzorcium

8200­Veszprém,­tartu­u.­6.