Mártonfi György

Miskolc, OFA szakmai műhely, 2014. febr. 17.

A tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztésének fontossága

Az előadás aktualitása

• A “FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében október végéig tartó fejlesztő munka kezdődik

• A fejlesztést az OTE / EMDTIA végzi – Zalaegerszeg – Debrecen – Budapest– Fehérvári Anikó– Györgyi Zoltán– Jávorné Bodó Kriszta– Mártonfi György– Tóth IbolyaHátterük: civil szervezet és kutatóhely

Az előadás vázlata

1. A hazai tranzitfoglalkoztatás története dióhéjban

2. A fejlesztés céljának bemutatása

3. A fejlesztést támogató háttérkutatás iránti elvárások bemutatása

4. A fejlesztő munka vázlata, fázisai, tevékenységei, produktumai

Mi a fejlesztés tárgya? Mi a tranzitfoglalkoztatás?

• A válasz még magyar kontextusban sem egyértelmű (nem terminus technicus)

• Az „átmenet” problémájáról általában• A szokásos (másfél évtizede honos)

értelmezés lényege: olyan program, amelynek célja az elsődleges munkapiacra történő (re)integráció– Támogatott foglalkoztatást,– képzést és – személyes segítést tartalmaz.

A tranzitok története dióhéjban I.

• OFA – 1996 óta, külföldi minta alapján – hangsúlyozottan pilot, a későbbi elterjesztés céljával

• Összesen 15 civil szervezet vett részt• Értékelés 2001-ben, majd várakozás az ESZA

forrásokra• 2005-ig MPA finanszírozással, csak a régi

civilekkel folytatódik• OTE megalakulása, tranzitfoglalkoztatási

kézikönyv

A tranzitok története dióhéjban II.

• 2005 – HEFOP 2.3.1 (a tranzit szó már NEM szerepel a felhívásban!) – 5 mrd fölötti keretösszeg– Százas nagyságrendű pályázó– Eredményeikről nincs publikus információ (monitoring,

értékelés)

• TÁMOP – 1.4.1 - Alternatív munkaerőpiaci programok

támogatása (2007-8-as AT-ben 12,5 mrd Ft, 2007-es felhívás – 3 mrd Ft, 2012-es felhívás – 7,5 mrd Ft)

A tranzitok története dióhéjban III.

• TÁMOP (folyt.)– 1.4.3 - Innovatív, kísérleti foglalkoztatási

programok (2009-es AT-ben 3,2 mrd Ft, 2012-es felhívás: 4,7 mrd Ft) – rugalmasabb keretek

– 1.4.6 – Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban (csak ez nevezi nevén) – a 2012-es felhívásban – 3 mrd Ft – „foglalkoztatási paktumok”, partnerségek pályázhattak

– Összesen 10 milliárdos nagyságrendben, de nem a „klasszikus” tranzitok teljes körű megvalósítása

A fejlesztési munka céljai

• Hatékony, széles körben megvalósítható, intézményesíthető tranzitfoglalkoztatási programok megvalósításának elősegítése, minimum feltételeinek, kereteinek megfogalmazása, megvitatása. E célból: – A tranzitfoglalkoztatási program módszertani

és minőségi szempontú továbbfejlesztése– Szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása

A fejlesztés fontossága, értelme

• Az alapmodell a kísérleti szakaszban bevált, minden szereplő sikeresnek ítélte

• A széles körű elterjesztés – „felhígult formában” – sok éve és akadozva zajlik, eltérő keretekkel. Ezek tapasztalatai összegyűjthetők, elemzendők.

• Olyan alapmodellről – komplex, többkomponensű modellről – van szó, amely nem váltható ki („mindhárom lába nélkülözhetetlen”)

• A modell teljes mellőzése hiba volna (személyes vélemény)

• Működtetése továbbfejlesztést és egységes kereteket igényel

A fejlesztést segítő kutatás háttere, indoka

• A tranzitfoglalkoztatás története 2005-ig jól dokumentált, tapasztalatai feldolgozottak

• A HEFOP-os és TÁMOP-os kiírások tapasztalatairól nincs nyilvánosan hozzáférhető információ

• A kutatás párhuzamosan zajlik majd (terv: áprilistól júniusig, 3 hónap), de eredményei a fejlesztésbe beépíthetők lesznek (októberig)

A fejlesztést segítő kutatás keretei, módszere

• Információgyűjtés a HEFOP-2.3.1, TÁMOP-1.4.1, TÁMOP-1.4.3, TÁMOP-1.4.6 programokról, projektekről

• Módszerek:– Dokumentumgyűjtés és -elemzés (pályázatok,

beszámolók, alapadatok, monitoring jelentések), alapadatok, fajlagosok számítása

– Interjúk• Megvalósítókkal • A támogatók képviselőivel

A kutatás, az interjúk fő témakörei

• Programelemek, a kiírások állította korlátok és alternatívák, innovatív (egyedi) elemek

• Kontollálhatóság, átláthatóság

• Szakmai támogatás és ennek igénye/hiánya

• A célcsoport tagoltságának következményei

• A projektek eredményessége, az eredményesség indikátorai, mérhetősége

• Partnerségek

• Az állami támogatásokkal való összevetés

A fejlesztés fázisai, feladatai I. előkészítés

• A legfontosabb korábbi dokumentumok áttekintése (2001-es értékelés, módszertani kézikönyv, 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, 2005-ös empirikus anyagok feldolgozása)

• Előzetes definíció / minimum feltételek meghatározása (mitől lesz „tranzit”?)

• Kutatási elvárások megfogalmazása• Állami támogatások áttekintése

A fejlesztés fázisai, feladatai II. fejlesztés-kidolgozás

• Továbbgondolás módszertani szempontból• Továbbgondolás a minőség szempontjából• Továbbgondolás az eredményesség szempontjából• Továbbgondolás a hatékonyság szempontjából• Továbbgondolás a finanszírozás (mértéke, megosztása)

szempontjából• Továbbgondolás – az egyes elemek szerepe (pl.

szükséges vs opcionális) szempontjából• Továbbgondolás a partnerségek szempontjából• Továbbgondolás az intézményesedési akadályok

szempontjából• Az állami támogatásokkal való összevetés, az azoktól való

elhatárolás

A fejlesztés fázisai, feladatai III. Javaslatok, útmutatók

• Szakpolitikai javaslat kidolgozása– A tranzitfoglalkoztatás javasolt új definíciója– A tranzitfoglalkoztatás minimum feltételei,

célcsoporthoz igazított feltételei, finanszírozási feltételek

– Kötelező és opcionális elemek– A rugalmasság, az egyedi feltételekhez való

adaptálódás keretei

• Gyakorlati módszertani útmutató kidolgozása

Produktumok

• Belső munkaanyagok témái:– Dokumentumelemzés– Definíciók, miminum feltételek– Kutatási elvárások megfogalmazása– Az állami támogatások és a tranzit– Munkaadói elvárások, a munkáltatók bevonása– Képzés, munkatapasztalat, elhelyezkedés– Partnerségek, partnerségi kapcsolatok, szektorközi

együttműködések– Az intézményesedés akadályai, elterjeszthetőség

• Végproduktumok:– Szakpolitikai javaslat– Gyakorlati módszertani útmutató keretei, példák

Köszönöm a figyelmet!

martonfi.gyorgy@gmail.com