DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK

B040 Exegetikai módszertan

A képmutató ítélkezés

A Mt 7,1-5 szövege, forrása, magyarázata

Oktató:

Dr. Kókai Nagy Viktor

egyetemi adjunktus

Készítette:

Molnár Szabolcs

V. éves hallgató

Debrecen, 2009

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2

I. Az NTG szövege, nyelvi elemzés, fordítás ............................................................................. 3

1. Az NTG szövege ................................................................................................................ 3

2. Nyelvi elemzés ................................................................................................................... 3

3. Egyszerű fordítás ................................................................................................................ 4

II. Paralel hely .......................................................................................................................... 4

III. Az evangéliumról általában .............................................................................................. 5

1. A khrugma ........................................................................................................................... 5

2. Az evangéliumok keletkezése, hagyományozása ............................................................... 6

III. Máté evangéliuma .............................................................................................................. 7

1. Szerzőség, keletkezési hely és datálás ................................................................................ 7

2. A legrégebbi híradások a könyvről ..................................................................................... 8

3. Az evangélium jellegzetességei .......................................................................................... 9

III. A Hegyi Beszéd keletkezése .............................................................................................. 9

1. Szerkezet, párhuzam ........................................................................................................... 9

2. Forrás ................................................................................................................................ 10

3. Következtetés .................................................................................................................... 10

IV. Magyarázat ....................................................................................................................... 11

Fontosabb irodalom ............................................................................................................... 13

3

I. Az NTG1 szövege, nyelvi elemzés, fordítás

1. Az NTG szövege2

Mt 7,1-5-nek a magyar bibliafordítók az Újfordítású Bibliában „A képmutató ítélkezés”

feliratot adták.

1 Mh. kri,nete( i[na mh. kriqh/te\ 2 evn w-| ga.r kri,mati kri,nete kriqh,sesqe( kai. evn w-| me,trw|

metrei/te metrhqh,setai u`mi/nÅ 3 de. ble,peij to. ka,rfoj to. evn tw/| ovfqalmw/| tou/ avdelfou/ sou(

th.n de. evn tw/| sw/| ovfqalmw/| doko.n ouv katanoei/jÈ 4 pw/j evrei/j tw/| avdelfw/| sou\ a;fej evkba,lw to.

ka,rfoj evk tou/ ovfqalmou/ sou( kai. ivdou. h` doko.j evn tw/| ovfqalmw/| sou/È 5 u`pokrita,( e;kbale

prw/ton evk tou/ ovfqalmou/ sou/ th.n doko,n( kai. to,te diable,yeij evkbalei/n to. ka,rfoj evk tou/

ovfqalmou/ tou/ avdelfou/ souÅ

2. Nyelvi elemzés

A fontosabb szavak nyelvtani meghatározása:

1.

kri,nete: Imperativus, Presens, Imperfecttum, Activum, Pl. 2. Szótári alak: kri,nw. Jelentése:

(ítélni, különíteni) ítéljetek.

kriqh/te: Indicativus, Aoristos passivum, Pl. 2. Szótári alak: kri,nw. Jelentése: (ítélni,

különíteni) ítéltessetek.

2.

kri,mati: Sg., Neutrum, Dativus. Szótári alak: kri,ma. Jelentése: (ítélet) ítélettel.

kriqh,sesqe: Indicativus, Futurum passivum, Pl. 2. Szótári alak: kri,nw. Jelentése: (ítélet)

ítéltettek.

metrhqh,setai: Indicativus, Futurum passivum, Sg. 3. Szótári alak: metre,w. Jelentése: (mérni)

fog mérni.

1 NTG: Novum Testamentum Graece, 27. revidierte Auflage, Deutsche Bibelgesellschaft, 1993, Stuttgart.

2 A 4. versben evrei/j helyett legeis ¥* Q 0233. 700 lat mae. A 4. versben evk helyett apo K W D Q 565. 579. 700

Û. Az 5. versben az első evk-től doko,n-ig 5 6 1-4 L W Q 0233 ¦ 1.13

33 Û latt; Irlat vid

Õ txt ¥ B Cvid

0281.

4

4.

evrei/j: Indicativus, Futurum, Activum, Sg. 2. Szótári alak: le,gw. Jelentése: (mondani) fogod

mondani, mondhatod.

evkba,lw: Indicativus, Aoristos, Activum, Sg. 1. Szótári alak: (evk)ba,llw. Jelentése: (eltávolítani,

kivenni) eltávolítom, kiveszem.

ivdou: Indicativus, Aoristos, Activum, Sg. 2. Szótári alak: ei=don. Jelentése: (látni) nézd.

5.

u`pokrita,: Sg., Masculinum, Vocativus. Szótári alak: (u`po)krith,j. Jelentése: (képmutató)

képmutató.

e;kbale: Imperativus, Aoristos, Activum, Sg. 2. Szótári alak: (evk)ba,llw. Jelentése: (eltávolíta-

ni, kivenni) távolítsd el, vedd ki.

diable,yeij: Indicativus, Futurum, Activum, Sg. 2. Szótári alak: (dia)ble,pw. Jelentése: (látni,

tisztán látni) tisztán fogsz látni.

evkbalei/n: Aoristos, Infinitivus, Activum. Szótári alak: (evk)ba,llw. Jelentése: (eltávolítani, ki-

venni) eltávolítani, kivenni.

3. Egyszerű fordítás

1 Ne ítéljetek másokat, hogy ne ítéltessetek. 2 Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltet-

tek, és amely mértékkel mértek, azzal mérnek nektek. 3 Miért nézed a szálkát testvéred sze-

mében, de a saját szemedben lévő gerendát nem veszed észre. 4 Hogyan mondhatod testvé-

rednek: hadd vegyem ki a szálkát a szemedből, pedig íme, gerenda van a szemedben. 5 Kép-

mutató, vedd ki előbb a szemedből a gerendát, és utána tisztán fogsz látni, hogy kivedd a

szálkát a testvéred szeméből.

II. Paralel hely

A Jézus által elmondott tanítás Máté evangéliumán kívül megtalálható még Lukács evan-

géliumában is a hatodik fejezetben. A legszembetűnőbb különbség a két szöveg között a két

verses betoldás Lukácsnál a Máté által hozott szöveghez képest. Ott, a Lukács 6,37-42-ben a

következő szöveg található:

5

37 Kai. mh. kri,nete( kai. ouv mh. kriqh/te\ kai. mh. katadika,zete( kai. ouv mh. katadikasqh/teÅ

avpolu,ete( kai. avpoluqh,sesqe\ 38 di,dote( kai. doqh,setai umi/n\ me,tron kalo.n pepiesme,non

sesaleume,non uperekcunno,menon dw,sousin eivj to.n ko,lpon u`mw/n\ w-| ga.r me,trw| metrei/te

avntimetrhqh,setai umi/nÅ 39 Ei=pen de. kai. parabolh.n auvtoi/j\ mh,ti du,natai tuflo.j tuflo.n

o`dhgei/nÈ ouvci. avmfo,teroi eivj bo,qunon evmpesou/ntaiÈ 40 ouvk e;stin maqhth.j upe.r to.n

dida,skalon\ kathrtisme,noj de. pa/j e;stai w`j o` dida,skaloj auvtou/Å 41 Ti, de. ble,peij to.

ka,rfoj to. evn tw/| ovfqalmw/| tou/ avdelfou/ sou( th.n de. doko.n th.n evn tw/| ivdi,w| ovfqalmw/| ouv

katanoei/jÈ 42 pw/j du,nasai le,gein tw/| avdelfw/| sou\ avdelfe,( a;fej evkba,lw to. ka,rfoj to. evn

tw/| ovfqalmw/| sou( auvto.j th.n evn tw/| ovfqalmw/| sou doko.n ouv ble,pwnÈ upokrita,( e;kbale prw/ton

th.n doko.n evk tou/ ovfqalmou/ sou( kai. to,te diable,yeij to. ka,rfoj to. evn tw/| ovfqalmw/| tou/

avdelfou/ sou evkbalei/nÅ

Ebben a szövegben a legfőbb különbség tehát az, hogy a 39. és 40. vers plusz anyagként

jelentkezik Mátéhoz képest. Az itt beékelődött szövegrész egy példázat (parabolh,), pontosab-

ban kettő, amelyek jól magyarázzák az eredeti mondanivalót. Ez valószínűleg Lukács betol-

dása lehet.

Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy Márk evangéliuma adott volt mindkettőjük

számára, akkor nagy a valószínűsége, hogy felhasználták saját evangéliumuk megírásakor. Ez

azonban nem ad magyarázatot a képmutató ítélkezésről szóló tanítás forrására, hiszen Márk-

nál ez a történet nem jelenik meg. Valószínű tehát, hogy más forrásból dolgoztak, amely a

Hegyi Beszédet tartalmazhatta. Mindketten merítettek belőle, vagy Lukács toldotta meg, vagy

Máté vett el belőle. Ezt bizonyítja a szavak nagyszámú egyezése is és a nyelvtani formák ha-

sonlósága. Lukács bővebb, a témát jobban körüljárja, míg Máté kicsit szűkszavúbban fogal-

maz. Minderről a későbbiekben még bővebben lesz szó.

III. Az evangéliumról általában

1. A khrugma

Budai Gergely hagyományos álláspontja szerint3 az evangéliumi események megtörténte

után elkezdődött az események írásba foglalása, ami igen lassú folyamat volt. Mindvégig vi-

gyáztak arra, hogy minden, ami Jézustól idegen, ne kerülhessen bele az írott szövegbe.

3 Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története. Kálvin Kiadó, 1994, Budapest, p 96

6

Bornkamm megfogalmazása szerint4 az evangéliumok nem krónikás érdekeket szolgál-

tak, hanem „hosszú bevezetéssel látták el a passiótörténetet”, tehát a Jézus húsvét előtti életé-

ről szóló tudósítások is végső soron az örömüzenetről szólnak. Azt hirdetik, hogy ki volt ő.

Történeti múltját a jelenre vonatkozóan kell szemlélnünk.

Ebeling véleménye szerint5 a khrugma a győztesek kihirdetését jelenti, tehát Jézusnak a

halál felett aratott győzelmét, uralmának beköszöntét. Szerinte is, akárcsak Bornkamm állítása

szerint, a khrugma szó összefogja az evangélium szó- és esemény jellegét.

Papias hierapolisi püspök „Az Úr szavainak magyarázatáról” írt ötkötetes könyvében ír

az evangéliumok szerzőségéről, a hagyományláncról, melynek alapja a tizenkettes kör. Ránk

maradt írástöredékeit nem tekinthetjük bizonyító erejűnek, mert történelmileg értéktelenek, de

a hagyományozási lánc tekintetében a Jézusról szóló tanításra megerősítő jellegűek.

2. Az evangéliumok keletkezése, hagyományozása

Több, a szinoptikus evangéliumok keletkezéséről szóló elmélet foglalkoztatja a kutatókat.

Ezek közül az egyik legismertebb Griesbach-é6, aki szerint Márk evangéliuma a másik kettő

kivonata. Ez nem válaszol arra a kérdésre, miért maradt ki belőle olyan sok fontos rész a má-

sik kettőhöz képest.

Lachmann7 ezt megfordítja, és azt állítja, hogy a két másik evangélium anyagában csak

ott van egyezés, ahol Márkkal egyeznek, tehát ők vették át az anyagot tőle, kitoldották, eset-

leg más forrást is használtak.

Erre ad magyarázatot az ún. két-forrás elmélet8, mely Lachmann feltételezését tovább vi-

szi, és azt mondja, hogy sok esetben, amikor Lukács vagy Máté nem Márk anyagát közli, ak-

kor is vannak feltűnő egyezések. Így feltételeznek egy Logia-forrást9, amelyet Máté és Lukács

használt, de Márk nem. Ezen kívül mindketten használhattak egy-egy saját forrást is evangé-

liumuk összeállításához.

Ez utóbbi feltételezések adhatnak magyarázatot a Máté 7,1-5 és a Lukács 6,37-42 majd-

nem teljes egyezésére, valamint a különbségek eredetére.

Az evangélium anyaga először szóban hagyományozódott, s bár a feltételezések szerint

igen hamar lejegyezték a szóbeli elbeszéléseket, tény, hogy az eredeti tartalom már ekkor is

4 Budai p 97

5 Budai p 98

6 Budai p 102

7 Budai p 102

8 Budai 102 (Holzmann, Weis)

9 Beszédgyűjteményt, Q-forrást

7

sérülhetett, de a khrugma nem változott. Az evangéliumok anekdotaszerű elbeszéléseiben fel-

bukkanó alakok leírása a szükségszerűségre szorítkozik, míg Jézust reflektorfénybe állítva,

részletesen mutatják be, amiből levonható az a következtetés, hogy kezdettől foga a khrugma

része Jézus alakja, tettei, tevékenysége10

. Nekünk pedig csak a khrugma-n keresztül van utunk

Jézushoz11

.

Később kisebb írásos feljegyzések, gyűjtemények alakultak ki, feltételezhetően a szenve-

déstörténetről, a vitabeszédekről, valamint a beszédekről. Ezt követően beszélünk az evangé-

liumok szerkesztésének koráról12

. Mindeközben feltételezzük, sőt látjuk a hagyomány kelet-

kezésében, fennmaradásában, gyűjtésében, szerkesztésében és lezárásában a Szentlélek Isten

munkáját.

Természetesen kérdés marad, hogy jézusi hagyományról, vagy Krisztus-hitvallásról van

szó13

. Eduard Schweizer14

figyelmeztet, hogy az evangéliumokhoz vezető hagyományban

jézusi mondásokat őriztek meg, miközben a tudósítók hite ezeket kommentálta, kiegészítette,

részben pedig újjá is alkotta a szöveget, így alakult ki a khrugma-ra rakódott rétegek sora, me-

lyet sokhelyütt talán alaposan le kell hámoznunk az eredeti tartalom kibontásához.

III. Máté evangéliuma

1. Szerzőség, keletkezési hely és datálás

A felirat szerint a könyv szerzője Máté. Valójában keveset tudunk róla. Neve az elhívás

történetben és a tanítványok névsorában szerepel. Az elhívás történetében csak ez az evangé-

lium nevezi a vámszedőt Máténak, Márk Lévinek, az Alfeus fiának, Lukács pedig egyszerűen

csak Lévinek nevezi. A tanítványok névsorában mindenütt Máté szerepel.

Mindez több magyarázat kialakulására adott lehetőséget. A legegyszerűbb az, hogy Má-

ténak kettős neve volt, ami a zsidóknál nem volt ritkaság15

, azonban ilyen esetben az egyik

név latin vagy görög, a másik zsidó szokott lenni. Ebben az esetben viszont mindkét név zsi-

dó. Erre a problémára ma nincs megnyugtató válasz.

10

Budai p 103 11

Budai p 98, Das Problem des historischen Jesus 12

Budai p 105 13

The Great Question: Tradition of Jesus and/or Confession of Christ? Horizons p 86 14

Schweizer, Eduard: Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Kálvin Kiadó, 2004, Budapest. p 46 15

Szigeti Jenő: Máté evangéliuma. In: Pecsuk Ottó (szerk.) Bibliaismereti kézikönyv. Kálvin Kiadó, 2004, Bu-

dapest, p 453

8

A kutatók többsége szerint nem Máté az evangélium szerzője. Máté szemtanú volt, ezért

nem írhatta ő, mert emlékei túl elevenek, az evangélium szövege azonban nagyban függ

Márktól, aki nem volt szemtanú. Ráadásul az evangélium nem fordítás arámiból, mint aho-

gyan a hagyomány szerint állítják16

. Nyelve választékos görög nyelv17

, így vagy a hagyomány

téved, vagy nem ez Máté evangéliuma.

Mivel Máté evangéliuma feltételezi Márkét, a keletkezés időpontját 80 körülre18

kell ten-

nünk. Zsidókeresztyén szerzőre kell gondolnunk19

. Jézus tanításait leginkább Péter hagyomá-

nyozta a gyülekezetre, ezért valószínűleg Szíriában íródott az evangélium. A 9,9-ben elhívott

vámszedő neve Máté, azonban ő nem volt szemtanúja Jézus életének, amit Márk felhasználá-

sa is bizonyít. Lehet, hogy a Q-forrást20

egy Máté nevű emberre vezették vissza, s ennek kö-

szönhető a névváltozás.

Az azonban biztos, hogy nem Máté írta az evangéliumot, de az, hogy miért az ő nevét vi-

seli, még vitatott.

2. A legrégebbi híradások a könyvről

Jelentős hagyomány beszél Máté evangéliumáról. A legrégebbi adat Papias hieropoliszi

püspök kijelentése 130 körül: „Máté héber nyelven szedte rendbe a beszédeket, s ezeket min-

denki úgy fordította le, ahogyan tudta”21

A későbbi óegyházi hagyomány is úgy tudja, hogy

Máté evangéliuma eredetileg arámi nyelven íródott, bár ennek ellentmondani látszik a szöveg

stílusa, modora, a szóhasználat. Ennek a hagyománynak vannak Papiason túlmenő részletei is.

Eszerint Máté a zsidók között, a zsidókeresztyéneknek írta evangéliumát Júdeában. Egyes

egyházatyák22

szólnak a héber nyelvű evangéliumról is.

Most mégis, a kutatók többségének álláspontja szerint, a modern irodalomkritikai mód-

szereket felhasználva, biztosra vehető, hogy az evangélium eleve görög nyelven íródott.

16

Szigeti p 453. Az ószövetségi idézetek hol a héber szöveggel, hol a Septuagintáéval egyeznek. Ha fordítás

lenne, akkor minden idézet a görög szöveggel egyezne. 17

Itt meg kell jegyeznünk, hogy választékosabb Lukácsnál, ami azt erősíti, hogy a vizsgált szövegrész keletkezé-

sekor Lukács anyaga nem állhatott Máté előtt. 18

Schweizer p 127 19

Schweizer p 127 20

Jézus mondásainak gyűjteményét. 21

Szigeti p 454 22

Pl. Pantaenus alexandriai teológus, vagy Jeromos.

9

3. Az evangélium jellegzetességei

Máté zsidóknak23

írja evangéliumát, ami alapvetően meghatározza az evangélium jelleg-

zetességét.

Jézus a megígért Messiás, az Ószövetség Messiása, melynek bizonyítására gyakran idézi

az Ószövetséget (pl. „Mindez azért lett, hogy beteljesedjék az írás”). Jézus tehát nem a zsidó

váradalmak szerinti nemzeti Messiás, hanem a világ megváltója.

Máté megőrizte Jézusnak a törvényről alkotott szavait, amiket azok érvényességéről

mondott. Ellentétpárként a szintén zsidó fogalmat, a törvénytelenséget24

állítja vele szembe.

Jellemzőek a zsidó szokások, amik ezt a környezetet feltételezik, kedveli a 7-es számot.

Könyvében kerüli az Isten nevének kimondását, ami szintén héber jellegzetesség.

Máté közli Jézus tanításaiból a legtöbbet, melyeket nagy beszédgyűjteményekbe rendez.

III. A Hegyi Beszéd keletkezése

1. Szerkezet, párhuzam

Az eredet kérdésénél a hegyi beszéd anyagának a többi szinoptikussal való összehasonlí-

tásából indulhatunk ki. A beszédnek csak Lukács evangéliumában van közvetlen párhuza-

ma25

, az ott olvasható beszéd azonban jóval rövidebb, ráadásul nem állja meg a helyét ez az

elnevezés sem, ott Jézus nem a hegyen, hanem a hegyről való lejövet után egy sík terepen

beszél. A helyzethely igazodva ezért a Lukács-féle változatot inkább „síksági beszéd”-nek

nevezhetnénk.

Fős szerkezeti egységek (párhuzamban):

- boldogmondások (Mt 5,1-12; Lk 6,20-26)

- ellenségszeretet és erőszakmentesség (Mt 5,38-48; Lk 6,27-30.32-35)

- irgalmasság (Mt 7,1-5; Lk 6,36-38.41-42)

- aranyszabály (Mt 7,12; Lk 6,31)

- a fa gyümölcseiről szóló hasonlat (Mt 7,15-20; Lk 6,43-45)

- a sziklára, illetve homokra épített ház példabeszéde (Mt 7,24-27; Lk 6,47-49)

23

Főként prozelitáknak, diaszpórában élőknek, hellenistáknak. 24

Pl. 7,23; 13,41; 23,28; 24,12 25

Lk 6,20-49

10

2. Forrás

A Hegyi Beszéd anyagának nemcsak a síksági beszédben vannak párhuzamai Lukácsnál,

hanem azon kívül is. Ezek azonban nem alkotnak egységet, hanem különböző szövegössze-

függésekben találhatók.

Tehát a beszéd jelentős részének van párhuzama Lukácsnál, ugyanakkor a Hegyi Beszéd

egyes perikópái26

vagy mondásai27

párhuzam nélküliek. Arra nézve, hogy ennek mi az oka, a

két-forrás elmélet a legmegfelelőbb megoldás.

Eszerint:

- Máté és Lukács az evangéliumuk megírásakor a már korábban is említett két alapforrást

használtak fel: Márk evangéliumát és egy beszédgyűjteményt, a Q-t.

- Márkot általában azoknál a szövegeknél tekintjük forrásnak, amelyek mind a három szi-

noptikus evangéliumban megtalálhatók28

.

- A beszédgyűjteményre pedig olyan közös anyagánál hivatkozunk, amelynek nincs párhu-

zama Márknál.

- Máté és Lukács külön anyagát az evangélisták önálló forrásából vagy hagyományából

származtatjuk29

.

Abból, hogy a Hegyi Beszéd nagy részének van megfelelője Lukácsnál, arra következtet-

hetünk, hogy a Máté-evangélium szerzője a Q-t használta fő forrásként. A kizárólag csak Má-

ténál található szakaszok feltehetőleg Máté egyéni forrásából vagy hagyományából valók.

3. Következtetés

Valószínű, hogy a Hegyi Beszéd jelenlegi, kánoni formáját Máté evangéliumának szerző-

je alakította ki. A Q forrásban már rendelkezésére állt egy összefüggő beszéd, Máté ezt az

alapanyagot bővítette, részben saját forrásából származó szövegekkel.

Afelől nem lehet kétségünk, hogy a szöveghagyomány kiindulópontja Jézus működése

volt. A Hegyi Beszéd mondásainak többségénél jól kimutathatók a Jézus tanítására jellemző

vonások: költői jelleg, képszerűség, párhuzamos szerkesztés, sajátos frissesség és eredetiség,

26

5,21-24.27-30.33-37; 6,1-4.5-8.16-18 27

5,17.19-20; 7,6 28

Ezek többnyire elbeszélések. 29

Jelük: 5Mt, 5Lk

11

valamint meglepő megfogalmazások. Az egyes mondások Jézus működése folyamán külön-

böző helyzetekben hangozhattak el.30

.

IV. Magyarázat

A szakasz felépítése világos: Megfogalmazza a tételt, amelyet két párhuzamos mondattal

magyaráz. Végül a gerenda és a szálka példájával megvilágítja az elvet. A szöveg ítéleten

ítélkezést, megszólást ért, nem egyszerű véleményt. Hiszen lehetetlen, hogy ne legyen véle-

ményünk a bennünket környező emberekről és dolgokról. Lukács párhuzamos versei is ilyen

értelműek: vakmerő ítélkezés, megszólás. Az ítélkezni és mérni ige második alakja a görög-

ben szenvedő alakban van. Az evangélista itt is „isteni szenvedő alakot” használ (vö. 5,3). Aki

megítéli a másikat, azt Isten fogja megítélni. A paradoxont azonban nem szabad félreérteni,

mintha Isten igazságtalanul ítélné meg azt, aki embertársáról igazságtalanul ítélkezne. Isten

ítélete mindig igazságos. Itt Jézus az ítélet szigorúságát hangsúlyozza ki. Nem azt mondja,

hogy mértékkel ítéljünk és akkor bennünket is mértékkel ítélnek meg, hanem azt, hogy egyál-

talán ne ítélkezzünk mások felett, s akkor nem vonjuk magunkra Isten elmarasztaló ítéletét. A

mi megbocsátásunk nem az isteni bocsánat mértéke, hanem előfeltétele.

A népi bölcsesség számos mondást kialakított arra vonatkozólag, hogy az ember hajla-

mos saját hibáját kicsinyíteni, a másét nagyítani. Ezt fejezi ki Jézus mondása a gerendáról és a

szálkáról. Az 5. vers „hozzálátni” igéjét 'úgy is lehet fordítani, hogy „átlátni, tisztán látni31

”.,

Ebben az esetben arról van szó, hogy a gerenda eltávolítása után nyeri el valaki azt a tisztánlá-

tást, amely lehetővé teszi, hogy a másik szeméből a szálkát kivegye. Természetesen ezt sem

úgy kell érteni, hogy most már megengedett a másik megítélése, hiszen ki tudná tökéletesen

kivenni saját szeméből a gerendát? Más szóval: ha majd semmi hibád nem lesz – ami lehetet-

len – akkor ítéld meg embertársaid hibáját.

Jézus mondása az írástudók és a farizeusok ellen irányul, akik könnyen ítélkeztek mások

fölött. Ebben a mondásban megtaláljuk a felebaráti szeretet parancsának gyakori alkalmazá-

sát is. A megszólás egyik leggyakoribb bűnünk, Jézus talán éppen ezért teszi szóvá, és ezért

hivatkozik a szigorú ítéletre. Később (18,15) szó lesz arról, hogy a testvéri megintést is szere-

tettel kell gyakorolni, s a tét akkor is „a testvér megmentése”. A kettőt nem szabad összeté-

vesztenünk. A szándék a döntő: a megszóló önmagát mások fölé emeli, a testvéri megintést

végző pedig szerényen és okosan keresi a másik javát.

30

Erre vonatkozóan ad útmutatást pl. J. Lambrecht, H. Schürmann. 31

Mi is így fordítottuk a szóban forgó diable,yeij igét.

12

Ravasz László32

arra mutat rá, hogy Jézus a mi Isten iránti tartozásunkat, vétkeinket állít-

ja felebarátaink ellenünk elkövetett vétkei mellé, s ezzel arra int, hogy az irgalmasságot nyert

ember különösen gyöngéd legyen felebarátai iránt, és szeretettel segítse gyöngéik elleni harc-

ban. Ugyanakkor kell annyira szeretnünk egymást, hogy megmondjuk, s kell annyira szeret-

nünk egymást, hogy elhordozzuk, amit nem tartunk egymásban helyénvalónak. Szem előtt

kell tartanunk, hogy mindig úgy feddjünk, mint bocsánatot nyert emberek, és mindig csak

segíteni akarjunk annak, aki gyenge egyedül a bűn elleni harcban, mint ahogyan egyébként mi

is vagyunk.

Úgy érzem, félig szánalmas, félig pedig nevetséges az az ember, aki a másik szemében

kifogásolja a szálkát, de a magáéban még a gerendát sem veszi számba. Így az adós szolga

példázata jut eszembe, amelyben a szálka és a gerenda aránya a tízezer tálentomnyi és száz-

dénárnyi adósság közti különbséghez hasonlítható.

Végül álljon itt Kálvin János magyarázatából néhány sor, amelynek az igéről alkotott

meglátásai ötszáz évnyi távlatból is helytállóak:

„Kifejezetten rója meg azt a hibát, melyben a képmutatók általában szenvednek. Mert bár

a kelleténél szemesebbek mások hibáinak észrevételében, s ezeket nem csak szigorúan, hanem

majdnem tragikus módon nagyítják, a maguk bűneit azonban a hátuk mögé vetik, vagy annyi-

ra találékonyak ezek leszállításában, hogy még a legotrombább bűnben is menthetőknek akar-

nak feltűnni. Krisztus tehát mind a két hibát megrója, a túlságos éleslátást is, melynek a szere-

tethiány a szülője, mikor nagyon is aggodalmasan vizsgáljuk felebarátaink hibáit, és az elné-

zést is, mellyel saját bűneinket takargatjuk és szépítgetjük.”33

32

Ravasz László: Az Újszövetség magyarázata 1. Kálvin Kiadó, 1991, Budapest. 33

Kálvin János: Magyarázat Máté, Márk és Lukács összhangba hozott evangéliumához. Ford: Rábold Gusztáv.

1939, Székelyudvarhely.

13

Fontosabb irodalom

Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története. Kálvin Kiadó, 1994, Budapest.

Eduatd Schweizer: Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Kálvin Kiadó, 2004, Budapest.

Jakubinyi György: Máté evangéliuma. Szent István Társulat, 1991, Budapest.

Kálvin János: Magyarázat Máté, Márk és Lukács összhangba hozott evangéliumához. Ford:

Rábold Gusztáv. 1939, Székelyudvarhely

Kocsis Imre: A Hegyi Beszéd. Jel Kiadó, [1997], Budapest.

Pecsuk Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv. Kálvin Kiadó, 2004, Budapest.

Ravasz László: Az Újszövetség magyarázata 1. Kálvin Kiadó, 1991, Budapest.

Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár. Kálvin Kiadó, 1996, Budapest.