• 1944. január 9. – megalakulás• Tagok száma induláskor: 200 fő• „Csillagok Világa” c. folyóirat megjelenése• Német megszállás politikai következményei a

TIT tevékenységére is hatottak• TIT munkája Budapest ostromával megbénult,

de a székház érintetlenül maradt• Társulati élet újrakezdésében részt vettek:

• Szent-Györgyi Albert• Rapaics Raymund• Gróh Gyula

• Ország gazdasági nehézségei – TIT újraindulásának problémái

• 1944: 10 000-es tagság – 1945: 1000 fős tagság• Fontos volt a lapengedély megszerzése• 1946: „Természettudomány” c. közlöny megindítása• Tudományos-kulturális élet szélesebb területe:

szabad-művelődés: TIT fontos feladata• 1945-47: felpezsdült az ország szellemi, kulturális

élete, a társadalmi aktivitás• Előadók falun és városban társ.tudományi, politikai

kérdésekkel foglalkoztak• Legnagyobb siker vidéken: Szabad Föld Téli Esték

előadássorozat• TIT igyekezett bekapcsolódni az iskolán kívüli

népművelésbe – nem járt sikerrel

• TIT anyagi nehézségekkel küzdött• 1947: „Élet és Tudomány” létrehozása• 1947. szept. 23.: Uránia Csillagvizsgáló megnyílása• Szóbeli ismeretterjesztés kiemelkedő alakjai:

• Novobátzky Károly – fizika• Vadász Elemér – geológia• Rapaics Raymund – bilógia• Jánossy Lajos – csillagász• TIT sokat tett a „tudósok a dolgozókért, dolgozók

a tudósokért” mozgalomért.• TIT pártos ideológiától mentes, objektív

tudományos ismereteket terjesztett.

• A hatalomban bekövetkezett változás a kulturális és tudományos életre is kihatott

• 1948: közgyűlés – új elnök és főtitkár a hatalom szellemében tevékenykedtek: Novobátzky Károly, Mariska Zoltán

• 1949: kommunista eszmék, marxizmus – leninizmus intenzív behatolása a tudományos életbe

• Megyei szervezetek megalakítása• Szakosztályi munka megerősítése• Szervezeti élet megalapozása• 1952: népművelési konferencia – új feladat: kulturális

forradalom és az 5 éves terv sikerre vitele• 1952: ellentmondásos helyzet: a hatalom, pártvezetés

súlyos hibái a TIT élére is befolyást gyakoroltak, de jelentős munka állt a TIT mögött

• Új lehetőség: a TIT a természettudományokon kívül társadalmi ismereteket is terjesszen

• Pártközpont megfogalmazása: a TIT a jövőben a „materialista világszemléletre való nevelés, a vallásos előítéletek és a polgári maradványok eltüntetése” elleni küzdelem szervezete legyen

• 1952 - TIT közgyűlés Rákosihoz intézett szolgai alázatú távirat elfogadásával zárult

• Az elnökség nem volt képes megfelelő irányításra• 1953 - megyei szervezetek létrejötte• A központi szakosztályokban elkezdődött a munka

(történelmi, irodalmi, filozófiai szakosztály)• Klubok létrehozása• 1955 – Kossuth Klub tevékenységének megkezdése• Szabadegyetemek jelentős szerepet kaptak• 1954 – szabadegyetemek megalakítása: Sopron,

Budapest, Debrecen – ezek az iskolán kívüli népművelés legmagasabb formái

• 1956 – „Élet és Tudomány”: 200 000-es példányszám

• „Természet és Társadalom”: 14 000-es példányszám

• 1953-56 között az ország lakosságának több mint a feléhez jutott el a TIT kb. 10 000 előadása!

• A TIT által nyújtott ismeretterjesztés egy része a pártállami hatalmi-ideológiai érdekeket szolgálta

• UNESCO-val sikerült kapcsolatot teremteni• Hazafias Népfronttal csak formális jellegű • MDP-vel nem volt kifogástalan a viszonya

• 1956 – a párt 5 dokumentumban fejezte ki elégedetlenségét a TIT ideológiai-politikai munkáját illetően

• 1956-os események szellemi előkészítésében jelentős szerepet játszott a Petőfi Kör

• 1956.okt.23-án a Kossuth Klub rendezvényének résztvevői testületileg a Múzeum utcából vonultak ki a tüntetésre

• 1956 okt.- TIT országos elnökségi ülés állásfoglalása: segítsék az elmúlt években sérelmet szenvedett értelmiségiek rehabilitációját, és az addig mellőzött értelmiségieket vonják be a szervezetek belső életébe

• 1956.okt.23.- forradalom miatt elvesztette a TIT székházát – ideiglenes székhelye a Kossuth Klub lett

• 1956 nov. – Mód Aladár főtitkár hitet tett a forradalom mellett és megindokolta annak történelmi szükségszerűségét

• 1961-ben ezért leváltották főtitkári tisztéből

• A hatalom a korábbi 10 milliós hozzájárulást 4 millióra csökkentette

• Az apparátus létszáma harmadára csökkent• Saját bevételből kellett fedezniük a

költségeket• Uránia Ismeretterjesztő bolt létrehozása• Nőtt a belépődíjas előadások száma• 1958.május 24-25 – a közgyűlésen új

alapszabályt fogadtak el: a Társulat új neve: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

• Ismeretterjesztő munka súlypontja az üzemekbe és a TSZ-ekbe helyeződött

• Kádárista vezetés gesztusokat próbált tenni az értelmiségnek

• 1962 – Bugát Pál emlékérem megalapítása: májusban adtak át először 10 társulati tagnak

• MSZMP határozata: TIT tartozzon a Hazafias Népfronthoz, de a Népfront alkalmatlan az ilyen felügyeletre

• A TIT csak a konszolidációt végrehajtó pártvezetéssel igyekszik jó kapcsolatot tartani

• Szervezet élén ekkor Ortutay Gyula áll (a kommunista párt jól tudta használni)

• 1964-68 – konszolidáció időszaka: gazdaságilag megalapozta Magyarország számára a „vidám barakk” illúzióját

• Ez az állapot a TIT számára is fejlődést eredményezett mind taglétszám, mind rendezvények tekintetében

• A szociológiai választmány nem folytathatja tovább tevékenységét

• Minisztériumi döntés: a történelem csak fakultatív érettségi tárgy lehet

• 1977.aug.17. – Planetárium felavatása a Népligetben

• 1980-as évekre a súlyos gazdasági és társadalmi kérdések fokozódtak

• A TIT tagsága és vezetői közül sokan ott voltak azokon az eseményeken, amelyek 1989-ben az állampárti rendszert megpecsételték

• Rendszerváltás után a TIT első elnöke Szentágothai János világhírű agykutató lett, aki 1990 előtt és után is országgyűlési képviselője volt a parlamentnek

• A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a történelem viszontagságai ellenére képes volt folytatni felnőttképző tevékenységét, amelyben elévülhetetlen érdemeket szerzett.