mezőgazdasági Üzemtan i. - miau.gau.humiau.gau.hu/levelezo/topdf/mgutbsci.pdf · mezőgazdasági...

Mezőgazdasági Üzemtan I.

Takácsné György Katalin CScSzent István EgyetemVállalatgazdasági és Szervezési Intézet

2007/20082007/2008

takacsne.gyorgy.katalintakacsne.gyorgy.katalin@@gtk.szie.hugtk.szie.hu

MezMezőőgazdasgazdasáági gi ÜÜzemtan Izemtan I• vállalatgazdasági alapok,• döntési elvek,• vállalati erőforrások, • mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése:

növénytermesztés

MezMezőőgazdasgazdasáági gi ÜÜzemtan IIzemtan II

• mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: állattenyésztési ágazatok,

• vállalatok irányítási, tervezési ismeretei

Vállalkozásmaga a gazdasági tevékenység folytatása

GazdasGazdasáági tevgi tevéékenyskenyséégg

bevétel szerzés érdekében, rendszeresen folytatott értékesítés, függetlenül annak eredményétől

VVáállalatllalatszervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják

SzervezetSzervezetvalamely gazdasági rendszerben működő emberek együttese, ahol a rendező elv a vállalati érdek

A vállalkozás során elsődleges cél

• a piacon létező, vagy ott megjelenni vélt fogyasztói igény kielégítése

• a vállalkozási érdek, az eredmény elérése

A fogyasztA fogyasztóói igi igéény valamely termny valamely terméék, vagy szolgk, vagy szolgááltatltatáás irs iráánt nt akkor minakkor minőőssüül tl téényleges ignyleges igéénynek, ha fizetnynek, ha fizetőőkkéépes kereslettel pes kereslettel

jjáár egyr együütt!tt!

⇓

Vállalati rendszer rendező elve

a vállalati érdek, amely a vállalati célban nyilvánul meg

VVáállalati cllalati cééll••eredmeredméényes mnyes műűkkööddééss

••stabilitstabilitáás (tarts (tartóós fennmarads fennmaradáás a piaci szerepls a piaci szereplőők kk köözzöött)tt)

Vagyon nVagyon nöövelveléés, vagyons, vagyonéérdekeltsrdekeltséégg

⇓

Határozatlan időre létesített vállalat célja

hosszabb időtáv átlagában az időegység alatt elérhető, vállalati célra felhasználható eredmény nagyságának a maximalizálása

HatHatáározott idrozott időőre lre léétestesíített vtett váállalat cllalat cééljalja

adott projekt elvégzése és a projekten elérhetőeredmény maximalizálása

VVáállalatllalat

TTőőkebefektetkebefektetéés cs cééljalja

VVáállalkozllalkozáás ls léényegenyege

• jelenlegi értékben meglévő tőkéről kell lemondani

• elmaradó haszon kérdése

• jelentős kockázattal jár

⇒ tőkebefektetés

⇒ profit elérése

(tőke értéknövekmény)

A vállalkozások működőképességének feltételrendszere

• önállóság• hosszú távú nyereséges működés• kockázat vállalás• valódi piaci megmérettetés

Rendszer

• elemek integrált egésze• az elemek egymással valódi kölcsönhatásban vannak• rendező elve révén új tulajdonság, eredmény, tárgyi jellegű

objektum jön létre

GazdasGazdasáági rendszergi rendszer

• gazdasági tevékenység folytatására képes rendszer

GazdasGazdasáági rendszergi rendszer

GazdasGazdasáági hatgi hatéékonyskonysáágg

input transzformáció output

output érték

intput érték> 1

GazdasGazdasáági rendszer alapelemegi rendszer alapeleme

az a legkisebb rész, amelyik még rendelkezik a rendszer egészének általános tulajdonságaival, önmagában képes gazdasági tevékenységet folytatni (eredménye mérhető)

VVáállalat, mint gazdasllalat, mint gazdasáági rendszer alapvetgi rendszer alapvetőő alrendszereialrendszerei

• reál (anyagi) folyamatok alrendszere

• pénzügyi folyamatok alrendszere

• irányítási folyamatok alrendszere

A vA váállalkozllalkozáás ls léényegi elemeinyegi elemei

• új és értékes dolog előállítása (fogyasztói igény kielégítésére)• folyamat (egymásra épülő cselekvéssorozat)• idő és erőfeszítés kifejtése• kockázat vállalása• megelégedettség

A vA váállalkozllalkozáás alapvets alapvetőő gazdasgazdasáági szerepeigi szerepei• fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén • munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a

munkavállalóknak • adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása • hozzájárulás különböző szociális és kulturális feladatok

ellátásához

GazdasGazdasáági rendszer mgi rendszer műűkkööddéésséének folyamatainek folyamatai

• létesítési (és működtetési) pénz biztosítása

• tartós működési feltételek biztosítása, eszközök beszerzése

• folyamatos ráfordítások beszerzése, készletezése, előkészítése

• ráfordítás felhasználás

• működési feltételek fenntartása, karbantartása, ellenőrzése

• hozamok kezelése, érték megőrzése, készletezése

• hozamok értékesítése és az értékesítés pénzügyi realizálása

VVáállalkozllalkozáás szs szüükskséégessgesséégege

• egyén oldaláról: jövedelem - önmegvalósítás

• gazdaság oldaláról: élénkítés, hatékonyság növelés

• társadalom oldaláról: munkahely teremtés (önfoglalkoztatás is)

⇓

MiMiéért krt küüllöönnöösen fontos a mezsen fontos a mezőőgazdasgazdasáági gi tevtevéékenyskenysééget folytatget folytatóó vváállalkozllalkozóó??

A vA váállalkozllalkozáás ls léétrejtrejööttttéének indnek indííttéékaikai• egyén szempontjából akkor jön létre, ha

üzleti lehetőség felismeréseéletforma (stílus) váltási kényszercsaládi hagyomány kedvező környezeti feltételek a vállalkozóvá váláshoz

• piac oldaláról akkor jön létre, haüzleti lehetőség megléte az ötletre (fizetőképes kereslet)elegendő vállalkozói tőke

saját forrás (család)hitel felvétel lehetőségetámogatás (mezőgazdaság: fiatal gazdák speciális támogatása)

jövedelmezőségi kilátás és a vállalkozó befektetései közötti arányosság

A piac lA piac léényegi elemeinyegi elemei

• kereslet• kínálat• ár• jövedelem

Többlet

Hiány

KÍNÁLATKERESLET

Egyensúlyi ár

Értékesítési ár(Ft/db)

Egyensúlyimennyiség

Mennyiség (db)

Kereslet-kínálati függvény

A vA váállalkozllalkozáások msok műűkkööddéésséét befolyt befolyáásolsolóó ttéényeznyezőőkk

a társadalom megítélésea helyi lakosság megítélése a kormányintézkedések a tulajdonosok a versenytársak a vásárlók a szállítók az új vállalkozás belépése a helyettesítők az alkalmazottak a bankok

Rendszer kRendszer köörnyezetrnyezetkülső környezet• makrokörnyezet

→ politikai környezet→ gazdasági környezet (állam)→ társadalmi és szociális környezet→ tudományos, technikai környezet→ természeti, ökológiai környezet

• mikrokörnyezet – vállalkozás működésének érintettjei→ fogyasztók→ szállítók→ versenytársak→ szövetségesek

belső tényezők – vállalkozás belső érintettjei (stakeholders)→ tulajdonosok ⇒ tőkejövedelem→ munkavállalók ⇒ munkajövedelem→ menedzserek ⇒ stabilitás

Vállalati belső érintettek érdekellentéte

tulajdonosoktőkejövedelem

(képződött eredmény felosztása, felélése)

menedzserekmunkajövedelem

tőkejövedelem

hosszú távú stabilitás

munkavállalókmunkajövedelem

(költség, csökkenti az eredményt)

A mezőgazdasági rendszerek struktúrája és jellemzői(a termelés erőforrás rendszere és a befolyásoló környezeti kapcsolatok)

Biológiai erőforrások alrendszerének komplexuma

Természeti erőforrások alrendszere

Termelőeszközök

alrendszere

Növényi szervezetek alrendszere

Állati szervezetek alrendszere

A termelés és irányítás

emberi tényezői

Növényökológiai környezet

Társadalmi, gazdasági környezet

Állat-ökoló-

giai kör-nyezet

Természetföldrajzi környezet

Ipari és műszaki

környezet

Ráfordítás – hozam kapcsolatok

input transzformáció

hozamráfordítás transzformáció

output

költség transzformáció termelési érték

kiadás transzformáció bevétel

Alapfogalmak

Input (hasznos dolog) ⇔Output (minden, ami kikerül

a rendszerből)

Ráfordítás (gazdasági érték; döntéshozó befolyásolja;

természetes mértékegység)⇔

Hozam (gazdasági érték; természetes mértékegység)

Költség (felhasznált ráfordítás pénzben kifejezett

értéke)⇔

Termelési érték (pénzben kifejezett hozam; teljesítmény

érték)Kiadás (a szükséges

inputokért és a működési feltételek biztosításáért

kifizetett pénz)

⇔Bevétel (gazdasági és nem

gazdasági szervezettől kapott pénzösszeg)

Eredmény mérés

alapja a vállalati mérleg

+ Pénzbevételek

− kiadások

± eszköz (készlet) növekmény/csökkenés

+ nyereség vagy − veszteség

Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (1)Tervezési folyamatban (általában):

Fedezeti hozzájárulás = Termelési érték – változó költségFH = TÉ – Kv

Nettó jövedelem = Termelési érték – összes költség

NJ = TÉ – Kö

Bruttó jövedelem = Nettó jövedelem + munkabér

BJ = TÉ – Kö + munkabér

Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (2)

Lezárt gazdasági (év) ciklus után:Üzemi tevékenység eredménye

± Pénzügyi műveletek eredménye= Szokásos vállalkozói eredmény

± rendkívüli eredmény= Adózás előtti eredmény

-adó= Adózás utáni eredmény

-osztalék= Mérleg szerinti eredmény

A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (1)

specifikus alrendszerei is vannak természeti erőforrások alrendszernövényi szervezetekállati szervezetek

vertikális (időbeli) struktúra, amely az egyes részfolyamatok meghatározott időbeli sorrendjét jelenti

nagyobb kötöttség (megszakíthatatlanság)nagyobb kockázat

A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (2)

idényszerűségidőszakos maga a termék előállítás (készletezés, tartósítás; ez kockázatot növel és veszteséggel jár)az egyes erőforrások működése is időszakos a termékértékesítés is időszakos (bevétel keletkezés) szemben a folyamatos ráfordításokkal ⇒

finanszírozáskapcsolódó feldolgozó tevékenységek is időszakosak munka- és folyamatszervezési nehézségek az idő előrehaladtával egyre csökken a folyamat megváltoztathatóságára vonatkozó döntés lehetősége

⇓termelési szerkezet, rotáció kialakítás

termeltermeléési funkcisi funkcióókk(élelmiszer és élelmiszeripari alapanyagok; egyéb nyersanyag termelés; energia termelés; elsődleges élelmiszer feldolgozás, csomagolás, tárolás, értékesítés)

népesség megtartás és foglalkoztatás

ttéérsrséégi vagy regiongi vagy regionáális funkcilis funkcióókk

munkaerő kiegyenlítésinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés

MultifunkcionMultifunkcionáális mezlis mezőőgazdasgazdasáági vgi váállalat jellemzllalat jellemzőői (1)i (1)

falusi turizmus elősegítése

Multifunkcionális mezőgazdasági vállalat jellemzői (2)

fföölddel kapcsolatos lddel kapcsolatos éés s öökolkolóógiai funkcigiai funkcióókktájfenntartásföldvédelemtermészetgazdálkodásbiodiverzitás megőrzés

szociszociáális lis éés kulturs kulturáális funkcilis funkcióókkvidéki életmód, hagyományok és kultúra őrzéserekreációs feltételek biztosításavidéki életközösségek életképességének fenntartása

Regisztrált vállalkozások száma összesen

1996 2000 2006

Regisztrált vállalkozás 1.067.900 1.049.196 1.309.883

- ebből működő 698.000 744.346 ~870.000

(KSH szerint nem működő: az adóbevallást be nem nyújtó vállalkozás)

A regisztrált vállalkozások 96%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat!

VVáállalkozllalkozáások csoportossok csoportosííttáásasa• profit orientáltság

profit orientált – non-profit orientált• tulajdonforma

magán – állami és önkormányzati - szövetkezeti• tevékenység jellege

termelő - szolgáltató• méret

nagy – közép – kis - mikro• működés jogi kerete

egyéni vállalkozástársas vállalkozás• gazdasági társaság• szövetkezet

VVáállalkozllalkozáás forms formáák (2006. 6. 30.)k (2006. 6. 30.)• egyéni vállalkozás (710.547; 53,9%)• társas vállalkozás (508.087; 38,5%)

⇒ gazdasági társaságokjogi személyiség nélküli (259.344; 19,6%)

• közkereseti társaság (7.371; 0,6%)• betéti társaság (221.731; 17,0%)

jogi személyiséggel rendelkező (248.743; 16,8%)•közös vállalat (73; 0,1%)• korlátolt felelősségű társaság (232.506; 17,6%)• részvénytársaság (4.332; 0.3%)

⇒ szövetkezet (6.026; 0,5%)⇒ költségvetési szervezet (15.130; 1,2%)⇒ non-profit szervezet (73.484; 5,7%)⇒egyéb (5.663 0,1%)

VVáállalkozllalkozáás jellemzs jellemzőők (1)k (1)

• egyéni vállalkozásegy személy adja a tőkétegy személy a döntéshozó és végrehajtóegy személy, a tulajdonos dönt az eredményrőlfelelőssége korlátlankockázatot vállallétesítése, megszüntetése a legegyszerűbb

EgyEgyééni vni váállalkozllalkozáássELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

-a szervezet egyszerűsége-nincs kötött tőkeigény-a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást-változatos foglalkoztatási lehetőségek-a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni-könnyen megszüntethető-rövidtávon előnyösen adózik-az özvegy, az örökös vagy a törvényes képviselő által folytatható

-a vállalkozó képességeinek, gyakorlatának hiánya-nehézségek a tőke növelésénél-a vállalkozás eladása nem lehetséges-a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége


• gazdasági társaságoktöbb személy adja a tőkételkülönülhet a tulajdonos és menedzsmentmás személy a döntéshozó és végrehajtóelsődlegesen a tulajdonos dönt az eredményrőlfelelőssége korlátlan (bt, kkt) vagy a társaság vagyonának erejéig korlátozott (kft, rt)

kockázatot vállallétesítése, megszüntetése jogilag szabályozott, bonyolult


• szövetkezetnon profit orientáltság (cél: a tagok egyéni érdek érvényesítése)

tőkéje több személy tulajdonát képezia döntést közösen, a tagok együttesen hozzákaz eredményt nem oszthatják fela vezetési feladatokat is (általában) a szövetkezet tagjai végzik

a tagok személyesen közreműködnek

(nem tőkehasznosítás a cél)

KKüüllöönbnböözzőő vváállalkozllalkozáás forms formáák k öösszehasonlsszehasonlííttáássáának knak kéérdrdééseisei

Milyen tevékenységet tervezünk végezni?Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét?Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot?Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget?Ki jogosult a döntéshozatalra? Több személy esetén hogyan oszlanak meg a döntési jogosítványok (hatáskörök)?Kit és milyen mértékben illet meg a vállalkozás eredménye?Milyen mértékű közreműködést igényel a vállalkozás működtetése a vállalkozótól?

Működő mezőgazdasági vállalkozások száma(2005. 3. 31.)

Rt 332szövetkezet 1.640kkt 138

bt 4.332

egyéni vállalkozás (igazolvány) 20.572

őstermelő ~900-950.000

kft 6.478

Döntésjövőre vonatkozóan alternatív cselekvési lehetőségek közötti

választás valamilyen kritérium szerintGazdasGazdasáági dgi dööntntééss

gazdasági tevékenységként megvalósuló alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás gazdasági kritérium szerint

fedezeti hozzájárulás maximalizálás

költség minimalizálás (változó)

Döntési probléma elemei

alternatív cselekvési lehetőségek

események

az események valószínűségei

a döntési kritérium

a döntés várható következményei

Döntési folyamat

információ gyűjtés, elemzés, probléma felismerés és megfogalmazás

alternatívák kidolgozása és elemzése

döntési kritérium meghatározása

döntéshozatal (a döntéshozó számára optimális alternatíva kiválasztása)

a döntés végrehajtási utasításokba foglalása

végrehajtás

ellenőrzés (következmények mérése)

elemzés

Normatív döntési szabályokmilyen módon és hogyan kellene dönteni, ha a döntés minden körülménye pontosan olyan lenne, mint az elméleti szabályok kidolgozásakor volt

Egyszerűsítő feltételek minden alternatíva és azok eredménye előre ismert

racionális viselkedést várunk el a döntéshozótól

a múltbeli ismeretek, tapasztalatok befolyásolják a döntéshozót

döntés során valamilyen cél optimalizálása történik

egy problémában csak egyféle döntés hozható

a döntést befolyásoló tényezők, környezeti hatások folytonosak és csak lassan változnak

a döntéshozók ezekre a változásokra reagálnak

a változásokra azonnal, időbeli eltolódás nélkül történik a reagálás

a döntés meghozatala, végrehajtása a rendszer szempontjából külön gazdasági áldozattal (költséggel) nem jár

a döntést nem befolyásolja az adott vállalkozás szervezeti struktúrája

Gazdasági döntések típusai

Célszerű-e a tevékenység/vállalat létesítéseNJ0 = FH0 – B0 > 0 (gazdasági hatékonyság)

Működő tevékenység/vállalat fenntartásaFH = TÉ – KV > 0

Tevékenység/vállalat megszüntetéseFH = TÉ – KV – kivonható tőke elmaradó haszna < 0

Döntési problémák működő vállalatoknálMeddig érdemes valamely ráfordítást növelni?Mi az erőforrások optimális összetétele?Mi a korlátozott erőforrás optimális szétosztása?Meddig tartson (időben) egy gazdasági folyamat?

azt kell megvizsgálni, hogy a döntés milyen változás(oka)t eredményez egy korábbi állapothoz képest

gazdasági előny: termelési érték növekedés

gazdasági hátrány: termelési költség növekedés

ÖÖkonkonóómia alapelvemia alapelve

⇓

fedezeti hozzájárulás

A termelési függvény

Potenciális output

Tényleges output

Az elégtelen technikai hatékonyság következménye

Input időegység alatt

Output időegység alatt

Meddig érdemes növelni egy vagy több, de fix arányban adagolt ráfordítást?

DDööntntéési problsi probléémama

H = f(R) vagy H = f(R1, R2, … Rn)

RRááfordfordííttááss nagysnagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa

átalakítórendszer

Hozam (H)Ráfordítás (R)

FH = TÉ – Kv, azaz FH = H · ÁH – R · ÁR maximális

DDööntntéési kritsi kritéérium:rium: FHFHmaxmax

RRááfordfordííttáás nagyss nagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa

egy függvény szélsőértéke ott van, ahol az első deriváltja zérus (R szerinti)

0ÁdRdRÁ

dRdH

dRdFH

RH =•−•=

RRááfordfordííttáás nagyss nagysáággáának meghatnak meghatáározrozáásasa

R

H(hozam függvény: a hozam ráfordítás nagyságától függő változását írja le)

H = f(R)

RRááfordfordííttáás nagyss nagysáág optimalizg optimalizáálláása (Rsa (Roptopt ?)?)

⇓

a ráfordítás felhasználás optimuma

addig szabad növelni a ráfordítást, amíg a ráfordítás növelés többletköltsége (MK) még nem haladja meg a vele

előállított értéktöbbletet (MTÉ)

MTÉ = MK

MTÉ ≥ MK; MTÉ ≥ ÁR

Költség fedezeti diagram

Termelési érték (árbevétel)

állandóköltség

változóköltség

összköltség

Fedezeti méret

Fedezeti pont

nyereség

veszteség

• mindazon megfontolások, tevékenységek és intézkedések, amelyek a szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások beszerzésére és felhasználására irányulnak

hogy a vállalkozás meglévő erőforrásainak működtetetésével, tevékenysége maximális eredményt hozzon, vagy

meghatározott eredményt (feladatot vagy tevékenységet) a legkisebb erőforrás felhasználás mellett igyekszik teljesíteni

.

Gazdálkodás

beszerzés (javak és erőforrások biztosítása)kezelés (működtetés, használat, alkalmazás, felhasználás)óvás (állag és értékmegőrzés, vagyonvédelem, karbantartás)átalakítás (kisebb fejlesztéssel alkalmasabbá tétel)helyettesítés (más javak, erőforrások igénybevétele)kiegészítés (új képességekkel történő felruházás)kibocsátás, leépítés (kivonás a gazdálkodási körből)

Gazdálkodási feladatok

a gazdálkodás keretében a vállalkozás megtervezi, végrehajtja, ellenőrzi, méri és értékeli az erőforrások felhasználását és vizsgálja a felhasználással elért eredményt, valamint a felhasználás hatékonyságát

⇓

ERŐFORRÁS = input

• tárgyiasult és dologi formát nem öltőerőforrások

• elsődleges és támogató tevékenységek• vállalati érintettek eltérő érdekeltsége

(stakeholders)

ESZKÖZ = vagyon

FORRÁS = tőke

VVáállalati erllalati erőőforrforráások (1)sok (1)

• tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek)

⇒ TARTÓS ERŐFORRÁSOK

• készletek (anyagok, félkész és késztermékek, áruk)

• követelések

• pénzeszközök (befektetett pénzeszközök is!)

• természeti erőforrások (föld, víz, ásványi anyagok stb.)

Tárgyiasult, dologi formát öltő erőforrások

VVáállalati erllalati erőőforrforráások (2)sok (2)

• immateriális javak (szellemi termékek, goodwill)

• emberi erőforrás

• információ

• innováció

Dologi formát nem öltő erőforrások

VVáállalati tevllalati tevéékenyskenyséégek (1)gek (1)

• logisztika

• termelés

• marketing és értékesítés

• értékesítés utáni szolgáltatások

Elsődleges tevékenységek (termelési folyamat és realizálása)

VVáállalati tevllalati tevéékenyskenyséégek (2)gek (2)

• tervezés (termelési folyamatok, műszaki fejlesztés stb.)

• pénzügyek (pénz- és hitelgazdálkodás)

• emberi erőforrás gazdálkodás

• innováció

• információ gazdálkodás

• beszerző tevékenység

• termelés és értékesítés irányítása

• elszámolás, nyilvántartás (számvitel)

Támogató tevékenységek

Porter-féle értéklánc modell

Profit

A vállalkozás infrastruktúrája Emberi erőforrás menedzsment

Technológia (termék) fejlesztés

Támogatótevé-

kenységek és tényezők

Erőforrás ellátás (beszerzés) Befelé

irányulólogisztika

Termelés

(átala-kítás)

Kifeléirányul

ólogiszti

ka

Marketing és

értékesítés

Értékesí-tést

követőszolgál-tatások

Elsődleges tevékenységek

Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

1.1. KorlKorláátozottstozottsáágg– a szükséglet meghaladja a kapacitást– az erőforrásoknak ára van

• fizikai szűkösség• ökonómiai szűkösség

a szűkösség megjelenési formái

A korlátozottságot mérsékli

• technológiai újítás• új készletek feltárása• erőforrás kinyerés hatékonyság növelése• helyettesítők kifejlesztése• fogyasztói helyettesíthetőség• hulladék újra hasznosítása

korlátozottság ⇔ növekedés

⇓⇓⇓


2.2. SzSzíínvonalnvonal• milyen hatékonyan lát el az adott erőforrás egy

funkciót(a magasabb színvonal jobban lehetővé teszik a hatékony (jövedelmező) termék előállítást)

• a természeti erőforrások általában alacsony színvonalúak (gazdasági értelemben)(helyhez kötöttség, szállíthatóság, fizikai érzékenység)(azonosak közötti rangsor ⇒ komparatív előny)


3.3. BonyolultsBonyolultsáágg– hány feladat (funkció) elvégzésére

alkalmas az erőforrás(a bonyolult és egyben magas színvonalú erőforrás a kedvezőbb ) (alacsony színvonalú erőforrás esetén általában az egyszerűbb erőforrás a kedvezőbb)

egyszerű erőforrások ⇒ specializáció

⇓⇓⇓


4.4. helyetteshelyettesííthetthetőősséégg

A természeti erőforrások nem vagy csak korlátozottan helyettesíthetők mesterséges erőforrásokkal!

• azonos feladat ellátásra alkalmasak• egymást teljesen vagy meghatározott mértékben

kiválthatják


5.5. tarttartóóssssáággmennyi ideig, hány ciklusban létezik és szolgálja a termelést

• tartós erőforrások (durable assets; tőkejavak)• forgóeszközök (working capital; működő tőke)


6.6. mobilitmobilitááss– mennyi idő alatt és milyen gazdasági áldozattal

tehető pénzzé az erőforrás

• mobilitás és termelésben való lekötés kapcsolata

• mobilitás és piacképesség kapcsolata(Pénz – Eszköz – Pénz körfogás; árbevétel)


7.7. ttáárgyi jellegrgyi jelleg– megjelenési forma

• anyagi erőforrás• nem anyagi jellegű erőforrás

• természeti erőforrások tárgyi jellege abban nyilvánul meg, hogy többségében fizikai mivoltukban megfoghatók, részei a környezetnek

• gazdálkodás kezdeti szakaszában van szerepük, illetve a gazdálkodás keretét adják meg


8.8. hasznosshasznossáág idg időőbeli jellegebeli jellege– időhöz kötött hasznosság– erőforrások időbeli hasznossága

– készletjellegű erőforrások– folyamatosan használt erőforrások

– megújuló– megújítható

Termőföld - mint erőforrás - sajátosságaiközgazdasági értelemben a mesterséges erőforrások pótlólagos befektetésének tere multifunkcionális erőforrás

élet- és gazdaságtértermészeti környezet alapjatermelési tényező (tárgyi alap és eszköz)fogyasztási javak egyike (lakóhely, kirándulóhely)a gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározója (regionális különbségek)tulajdon tárgya tőkefelhalmozási, kincsképző, vagyongyarapítási szerepe van

Föld, mint sajátos „befektetett eszköz”tartós eszköz, amely több termelési cikluson, hosszú időn keresztül vesz részt a gazdasági tevékenységben megújuló és egyben megújítható erőforrás

okszerű használatRáfordítást igényel (termelési költség)

a mezőgazdasági vállalat köteles megfelelőállapotban tartani (művelési kötelezettség)nincs értékcsökkenése (értéke az okszerűhasználat révén nő)termőképessége meliorációval, földterület fejlesztéssel megváltoztatható

Föld gazdasági értékeföld bérleti díj tőkésítése

iösszegebérletidíjéviFöldérték =

adás-vételek összehasonlításaértékmegosztás módszer (ingatlan esetén)levezetéses módszer (beépített telek ára – nettófejlesztések értéke)parcellázás-fejlesztés módszereföldre maradó érték módszere

i = kamatláb/100

A föld magas árától függ

vagyonmegőrző, kincsképző szerep beáll a földpiacbérleti díj növekedése ⇒ magasabb termelési

költségekaz intenzívebb földhasználat szükségességetechnológia használat (kemikália)

a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert (a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya és kölcsönös összefüggésük rendszere)

Termelési szerkezet

TermelTermeléési szerkezet, termsi szerkezet, terméék pk páálya lya

Termék szerkezeta vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)

a termelési folyamat egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora (nyersanyagtermelés –feldolgozás – eljuttatás a fogyasztóhoz)

Termékpálya vertikum

a mezőgazdasági vállalat általában nem tartalmazza a teljes vertikumot

⇓⇓

⇓⇓működési zavarok (szinkronizáltság hiánya)

vállalati csoport érdekek ≠ termékpálya működési optimum

Teljes vertikum előnye lenne

gazdasági előny ⇒⇒ hatékonyság növekedés

könnyebb irányítás ⇒⇒ tranzakciós költségek csökkenése

Teljes vertikum kialakításának hátránya, gondja

tőke igénye nagyon nagy ⇒⇒ nincs elegendő vállalati tőke(megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrások hiánya)a szükséges alapanyagok csak igen nagy területen lennének megtermelhetők(növénytermelés területhez kötöttsége, vetésváltási kritériumok)megnövekvő vállalati egyoldalúság és kockázat

nemesítés, vetőmag

termesztéscukorrépa termesztés cukoripar

fajta nemesítés

tehén tartás

borjú-nevelés

üszőne-velés hízlalás húsipar,

feldolgozás

vállalat határatermékpályák

TTermerméék pk páálya lya rendszerrendszer

Termelési szerkezet jellemzői

több ágazatból áll, azok nagy számú tevékenységből tevődnek össze

szerkezet optimalizálás ⇒⇒ FHmax

vállalati jövedelemhez való hozzájárulás

fedezeti hozzájárulás

változó költség (negatív FH)

termelési érték illetve bevétel

beruházási költséghányad

Kérdés:

minél kisebb tevékenységekre vonatkoznak a döntések, annál jobban lehet megközelíteni az elméleti optimumot

kialakításkor csak a változó költségeket szabad figyelembe venni

a vállalati közvetett és általános költségeket nem szabad felosztani (nincs még vetítési alap)

Hogyan lehet kialakítani az optimális termelési szerkezetet?

Termelési szerkezet változás

oka az állandóan változó környezet

specializáció ⇒⇒ szerkezet egyszerűbbé válik, tevékenység szám csökken

diverzifikáció ⇒⇒ funkció szám és bonyolultsági fok nő

Specializációgazdasági előny

szűkös erőforrás kapacitás jobb kihasználásamunkaműveletek optimális időbeni elvégzéseszaktudás és szervezés jobbszínvonal és hatékonyság növekedés

gazdasági hátrány

túl specializált, monokultúrás szerkezet (környezeti károk)egyes erőforrások idényszerűség miatti alacsony kihasználásakockázat növekedéserendszer rugalmatlanabbá válik

Diverzifikációúj tevékenység bevonása ⇒⇒ ágazatok száma nőprofilváltás (újat alakít ki, de meg is szüntet)

formái

vertikális diverzifikáció ⇒⇒ termékpálya mentén⇒⇒ nagy a tőkeigény

teljes termékskála típusú diverzifikációmeglévő erőforrásrendszeren vagy technológián alapul valamely fogyasztói kör eltérő szükségleteinek

kielégítéseoldalirányú vagy körkörös (új erőforrást, technológiát

igényel, nem kötődik korábbi fogyasztóhoz)⇒⇒ legkockázatosabb, tőkeigényes

Diverzifikációgazdasági előny

nő a biztonság, stabilitás (pénzügyi is!)javul az átlagos eszközkihasználásegyes tevékenységek pozitív hatásúak (komplementer termékek)növekvő vállalatok piaci alkalmazkodásának fő eszköze

gazdasági hátrány

erőforrás elaprózódás (túlzott diverzifikáció)nehezen alakítható ki optimális termelési szerkezet és méret (tevékenységeké)

tranzakciós költségek növekedése (sokirányú szakmai és irányítási feladatok nem mindig oldhatók meg rendszeren belül)

kiindulási alap: modellezhetőség teljesülésegond:

• linearitás – nem linearitás• erőforrások relatív korlátozottsága• erőforrás hatékonyság• erőforrások / termékek helyettesíthetősége (hiánya)• erőforrások és tevékenységek oszthatósága (hiánya)• időtényező figyelembe vételének problémája

TermelTermeléési szerkezet optimalizsi szerkezet optimalizáállááss

⇓⇓

Cél: ⇒ FHmax

kiindulási alap a piaci igény(információ, alternatív lehetőségek, adaptív szemlélet)

agrártámogatási rendszer és várható változásarendelkezésre álló földterület

nagysága (vétel, bérlet, bérleti díj)• nagyobb föld: gépkihasználás növelés• kisebb föld: élőmunka igényes tevékenységek

elhelyezkedése (agroökopotenciál, infrastruktúra) tagoltsága, minőségelehetőség alternatív gazdálkodásra

TermelTermeléési szerkezet kialaksi szerkezet kialakííttáás befolys befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (1)k (1)

rendelkezésre álló munkaerő nagysága, kora, képzettsége(rész idejű gazdaságok: tevékenység társítás)(nagy méretű, tőkeerős vállalatok: munkaerő nem korlátozó)

tevékenységek, ágazatok közötti kapcsolatok(erőforrás saját előállítása; pozitív termék-termék kapcsolatok)

cél meghatározás ⇒⇒ árutermelés/fenntarthatóság/alternatív gazdálkodás

lokális preferenciák és „versenytársak”, partnerekmeglévő eszközkapacitás, műszaki fejlettség, fejleszthetőség

lehetősége (beszerzési alternatívák; tőkeigény stb.)

TermelTermeléési szerkezet kialaksi szerkezet kialakííttáás befolys befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (2)k (2)

A fontosabb mezőgazdasági erőforrások csoportosítása

Termőföld Befektetett eszközök Munkaerő

Művelési ágak szerinti felosztás:

• Szántó • Kert • Gyümölcsös • Szőlő • Gyep • Erdő • Nádas • Halastó • Művelés alól

kivett terület

Számviteli törvény alapján:

• Immateriális javak

• Tárgyi eszközök

• Befektetett pénzeszkö-zök

Tárgyi jelleg szerint:

• Földterület, telkesítések

• Ültetvények • Épületek és

építmények • Gépek,

eszközök és felszerelések

Funkció szerint: • Tulajdonos • Irányító • Munkavégző

További csoportosítási szempontok:

• Szakképzettség• Végzettség • Kor • Nem

Földterület használat művelési áganként

Terület ezer hektár Százalékos megoszlás(%)Megnevezés

1990 2002 2006 1990 2002 2006

Szántó 4.712,8 4.515,5 4.509,6 50,7 48,5 48,5

Kert 35,3 98,5 96,0 0,4 1,1 1,0

Gyümölcsös 95,1 97,3 102,8 1,0 1,0 1,1

Szőlő 138,5 92,8 94,3 1,5 1,0 1,0

Gyep 1.185,6 1.063,1 1.014,5 12,7 11,4 10,9

Mezőgazdasági terület: 6.473,1 5.867,3 5.817,2 69,6 63,1 62,5Erdő 1.695,4 1.771,7 1.776,7 18,2 19,0 19,1

Nádas 40,3 60,5 61,1 0,4 0,7 0,7

Halastó 26,9 33,0 34,2 0,3 0,4 0,4

Termőterület: 8.235,7 7.732,4 7.689,2 88,5 83,1 82,6

Művelés alól kivett terület 1.075,7 1.571,0 1614,2 11,6 16,9 17,4

Összes földterület: 9.303,4 9.303,4 9.303,4 100,0 100,0 100,0

Vetésszerkezet alakulásaMegnevezés 2001 2002 2003 2005

Gabonafélék 73,5% 70,4% 68,7% 65%- búza 29,9% 27,5% 27,5% 25,2%- kukorica 30,5% 29,3% 27,9% 26,7%- árpa 8,85 8,9% 8,3% 7,1%

Hüvelyesek 0,7% 0,6% 0,6%Ipari növények 10,9% 13,8% 14,9%

- napraforgó 7,65% 10,0% 12,1% 11,5%

Cukorrépa 1,6% 1,3% 1,3% 1,4%Silókukorica 2,5% 2,5% 2,5% 2,1%Lucerna 3,7% 3,8% 3,6% 3,5%Zöldségfélék 2,1% 2,5% 2,5% 1,9%Egyéb növények 4,7% 4,8% 5,5%

Termelési szerkezet

a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert

TermTerméékszerkezetkszerkezet

a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete

(a vállalati végtermékek szerkezete)

Ágazat

a termelési szerkezet azon eleme, amely önálló jövedelem előállító folyamatot képvisel, vagyis a vállalati jövedelemhez való hozzájárulása mérhető (FH; Kv)

eszközök és emberek tovább már nem bontható egysége, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a vállalati célnak megfelelő, annak részét képezőtevékenységet folytasson(meghatározott erőforrás és időigény, elkülöníthetőmunkafázis jellemzi)

ÁÁgazati elemgazati elem

TevTevéékenyskenyséégg

egy vagy több elem meghatározott termék előállítása érdekében történő, szabályozott összekapcsolása

ÁÁgazati szakaszgazati szakasz

több tevékenység egységbe kapcsolása (biológiai, technológiai vagy ökonómiai okokból)

Az ágazatok csoportosítása

A tevékenység célja szerint

A tevékenység jellege szerint

A tevékenységek kapcsolata szerint

Termék előállító Mezőgazdasági termelés és szolgáltatás

Egymástól független tevékenységek

Árutermék Növénytermelés Kapcsolódótevékenységek

Belsőfelhasználásra Állattenyésztés Egymás termelését

elősegítő termékek

Szolgáltató Szolgáltatás Egymással versenyzőtermékek

Belső szükségletre Erdőgazdasági termelés és szolgáltatás

Külső szükségletre Egyéb termelés és szolgáltatás

Ágazati jellemzők

önálló jövedelem előállító folyamatot alkotönszabályozó rendszerként működikegyidejűleg zárt és nyitott rendszerrelatíve izolált és önálló, a környezeti hatásokra

reagálva változik a rendszerrugalmas és érzékeny a rendszer, belső stabilitásának

megőrzésére törekszika rendszer belső stabilitása, egyensúlya közel állandódinamikus rendszer

Ágazati kapcsolatok

fizikai kapcsolatok

korlátozott erőforrás

térbeli és időbeli koordináció kell az ágazatok között

(erőforrás allokáció; többlet jövedelem maximalizálás)

információ erőforrás áramlás az ágazatok között

⇓anyag

gazdasági kapcsolatok

⇔ több ágazat

Ágazat megválasztásának tényezői1. hosszabb időn át ható, vállalaton belüli tényezők

ökológiai (termőhelyi) adottságok vállalati erőforrás struktúravállalati termelési szerkezet adottságai és

változtatásának lehetősége, szükségességebiológiai alapok, műszaki lehetőségek ⇒ technológiaszakértelem (termelési tapasztalatok)kockázati tényezők (piac, időjárás, kártevők, technológiai)menedzsment színvonala (szervezés, irányítás)alternatív erőforrás lehetőségek

Ágazat megválasztásának tényezői

2. tartósan ható külső tényezők

agrárpiaci rendtartás, támogatások, adók

fogyasztói igények és változása

kereslet – kínálat viszonya

fizetőképesség alakulása (nagyság, változás iránya, mértéke)

Ágazat megválasztásának tényezői3. változtatható, vállalaton kívüli és belüli tényezők

üzemi formatermelési cél termelési szerkezetráfordítás – hozam kapcsolatokágazatok versenyképessége

alternatív technológiákértékesítési lehetőségekfizetési feltételekfinanszírozási konstrukciók (hitel, termeltetési szerződés)menedzsment színvonala (szervezés, irányítás)

Ágazat kialakítás lépései

termelési cél meghatározása (áru – belső felhasználás – tárolás-feldolgozás)

ágazati méretágazati változat kialakítása és értékelése

lehetséges termelési céltechnológiai változatok – termelési színvonal

ráfordítások mennyisége, összetétele, jellege, helyettesíthetőségeeltérő gazdálkodási, műszaki színvonal

ágazatok méretezéseágazatok közötti kapcsolatrendszerráfordítás – hozam kapcsolatok (erőforrás szükséglet)

A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (1)

• alap termelő eszköz a termőföldkorlátozottságmegújuló erőforrásfenntartás szükséglete

nagy területen, eltérő termőhelyi és szállítási viszonyok, tér és időbeli jellemzők mellett folyó, hosszan tartó folyamat


• magas a forgóeszköz lekötés idejeidőben elhúzódó folyamatfinanszírozási nehézségek

a termelési folyamat nehezen szabályozható és nagy gazdasági áldozattal módosítható

időjárás, károsító szervezetek és környezeti kitettségmagas kockázat kitettség (kockázat érzékenység)


• nagy fokú a hozam bizonytalanság és ingadozás tervezhetőség

jellemzi a több termelési célra alkalmas (univerzális) erőforrások felhasználása

versenyzés az erőforrásokért

termelési szerkezet kialakítás

melléktermék kezelés és értékelés problémája


input transzformáció

hozamráfordítás transzformáció

output

költség transzformáció termelési érték

Szántóterület megoszlás gazdaságtípusok szerint (%), 1990-2005

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Társas

gazdaságok

82,2 79,5 82,2 74,5 57,8 52,6 48,2 44,8 43,2 42,6 45,5 41,8 40,8 41,9 42,7 43,2

Egyéni

gazdaságok

17,8 20,5 17,8 25,5 42,2 47,4 51,8 55,2 56,8 57,4 54,5 58,2 59,2 58,1 57,3 56,8

A gazdaságok számának és a szántóterület nagyságának megoszlása gazdaságcsoportok szerint 2005-ben (%)

Egyéni gazdaságok

Társas gazdaságok Összes gazdaság

Száma Területe Száma Területe Száma Területe

Szántóterü-let mérete,

hektárMegoszlás, százalék

0 (nem használ) 41,84 - 38,03 - 41,79 -0<0,2 16,6 0,84 0,98 0 16,42 0,410,2 -<0,5 13,39 1,58 0,94 0 13,26 0,760,5 -<1 5,86 1,55 0,81 0 5,82 0,751 -<5 13,9 12,21 4,75 0,05 13,8 5,895 -<10 3,53 9,65 3,56 0,11 3,53 4,6910 -<50 3,89 31,74 13,5 1,45 3,99 15,9950 -<100 0,61 16,93 6,8 2,06 0,67 9,2100 -<300 0,37 23,94 12,89 10,66 0,51 17,03300 és több 0,01 1,56 17,74 85,67 0,21 45,29Összesen 100 100 100 100 100 100

Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (1)

2004: őszi búza: 5,13 t/ha; kukorica: 7,01 t/ha

Terület Átlag hozam Terület Átlag

hozamMegnevezés

1986-90 átlaga 2006

ezer ha t/ha ezer ha t/ha

Gabonafélék 2.812 4,97 2.863

- őszi búza 1.272 4,88 1091 5,13- árpa 260 4,18 301 4,3- kukorica 1.106 5,63 1223 7,22Cukorrépa 118 38,40 52 49Napraforgó 367 2,03 531 2,19Repce 53 1,93 144 2,33Szója 44 1,77 36 2,48Burgonya 45 17,74 24 23,9Magborsó 114 2,52

Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (2)

2005: silókukorica: 30,59 t/ha

Terület Átlag hozam Terület Átlag

hozamMegnevezés

1986-90 átlaga 2006

ezer ha t/ha ezer ha t/ha

Silókukorica 281 20,74 84,47 30,2

Takarmány keverék 72 9,94

Lucerna széna 301 5,24 149 5,1

Zöldségfélék 106 83 16,6

Gyümölcs 96 (79) 103 7,27

Szőlő 143 112) 94 5,20

A magyar búzatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag)

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

4000019

91

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Ft/to

nna

Búzatermelés önköltsége Búza termelői ára

Forrás: AKI [2007]

A magyar kukoricatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag)

Forrás: AKI [2007]

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Ft/to

nna

Kukoricatermelés önköltsége Kukorica termelői ára


hosszabb időszakra ható⇒ alkalmazkodás

termelési periódusonként változtathatók (vagy belül)⇒ racionális felhasználás

Ráfordítás – hozam kapcsolatok (1)

1. ökológiai sajátosságok befolyásolják

hozam nagyság, minőség, kockázat (bizonytalanság)

ráfordítás hatékonyság (átlagos, pótlólagos)

verseny a termőföldért ⇒ abszolút és relatív előny

talaj javítás (melioráció) ⇒ költség – forrás – hatás

művelés alóli terület kivonás


2. tartós vállalati termelési adottságok

eszközrendszer ⇒ magas állandó költség

szakismeret, termelési tapasztalat


3. évenként változtatható ráfordítások (1)fajta ⇒ biológiai alap tápanyag ellátás

istállótrágya (90-120 kg NPK hatóanyag/10 t) tarló- és szármaradványok leszántása (+N kell) zöldtrágyázás (lekötött földterület elmaradó haszna) műtrágya ökológiai gazdálkodásban alkalmazható eljárások (Bion, E-2001 talaj-oltó készítmény stb.)


3. évenként változtatható ráfordítások (2)öntözés ⇒ hozam növelő hatás

⇒ hozam bizonytalanság csökkentő hatás

környezeti feltételek területi elhelyezésvetésváltástalaj ápolás és vetés minőségenövényápolás növényvédelem (eszköztár)


3. évenként változtatható ráfordítások (3)termelés műszaki, technológiai elemei

termelési cél

termelés hatékonysága (költség, veszteség) eszköz kapacitás és kapacitás kihasználás hatása (méret) magas állandó költség (nyereségesség kritikus hozamszintje)

ágazatok közötti kapcsolatrendszer

verseny az erőforrásokért (föld, gép, pénz)egymást segítő ágazatok (elővetemény hatás)


3. évenként változtatható ráfordítások (4)időtényező

optimális időtartam alatti munkavégzés szükségessége időtől nem függő termelési folyamatok (megszakíthatóság hiánya) tenyészidő és technológia közötti összhang

piaci viszonyok

fizetőképes keresletfogyasztó szokások megváltozása versenytársak

A növénytermesztés ágazati rendszere

A termékkialakulása Az erőforrások A termelési

folyamat

Vetőmag

Különbözőfejlettségűnövény-állomány

Betakaríthatótermés

Termőtalaj

Előkészítetttalaj

Trágya-anyagok

Csávázottvetőmag

Elvetett terület

Növényvédőanyagok

Öntözővíz

Betakaríthatótermés

Talaj-előkészítés

Trágyázotttalaj

Trágyázás

Vetés

Növény-állomány Növényáplás

Növény-védelem

Öntözés

Betakarítás

Betakarítotttermés Szállítás

Tárolt termés Tárolás

Értékesítetttermés Értékesítés

Mun

kaerő,

esz

közren

dsze

r

Fedezeti hozzájárulás számítás

eladott termés értéketámogatásokbelső felhasználásmellékterméksaját fogyasztáskészlet érték

anyagköltségeköntözés költségeidőszaki munkaerőköltségegépi munka változóköltségeidegen szolgáltatás

FH = TFH = TÉÉ -- KvKv

Termelési érték oldal (+) Változó költségek (-)

Ágazati méret függ

• ágazati jövedelmezőség

földterület (tulajdon – bérlet)rendelkezésre álló erőforrások

termelési szerkezet (növényféleség – arányok)gépek, eszközök, öntözéstőke (folyó finanszírozás – beruházás)

piaci értékesítési lehetőségek, piaci ártőke forrása és költsége (hitel kamatköltség ⇒ FP nő)lekötött eszközérték (Ká nagysága; méret nő ⇒ ÁKá csökken)erőforrások kapacitás szintje és a kihasználtságkörnyezetvédelmi előírások, szabályoktermelésszabályozás (kvóta, szerződések)

Ágazati méret

termelési küszöbméret

nyereség küszöbméret

maximális méret

optimális méret

⇒ TÉ = Kv (rövid táv)

⇒ TÉ = Kö (indítás)

⇒ • erőforrás kapacitások• piaci értékesítési korlátok• tőke (nagysága és forrása)• támogatások• adminisztratív korlátok

⇒ FHmax

(alternatív jövedelemmel korrigált nyereség maximuma)

Alapfogalmak (1)

• táblaa termelés területi szervezésének alapegysége, amelyen ugyanazt a növényfajt termeljük, hasonlóak a talajadottságok, domborzati viszonyok (természetes és/vagy mesterséges határok alakítják ki)

tömbtáblák olyan csoportosítása, amelyen ugyanazt a növényt termeljük, vagy a hasonló termesztéstechnológiájú növények megfelelő területi elhelyezése lehetősége érdekében, ahol a műveletek szervezése jobban megoldható

Alapfogalmak (2)

• vetésforgóa vetett növényfajok összetétele, aránya, sorrendje és körforgása(a növényfajok egymást kiegészítve, ellensúlyozva biztosítsák a talajszerkezet fennmaradását, a tápanyag-szolgáltatás harmonikusabbáválását, valamint a káros szervezetek felszaporodásának meggátlását)

vetésváltás az egyes növények meghatározott sorrendben történő egymástkövetése (elővetemények)

monokultúra a szántóterületen egy növény több éven keresztül, ugyanazon táblán történő termesztése

Egy éves szántóföldi ágazat (1)

• szántóföldet egy évre lekötiegymással versenyez(het)nek az alapvető erőforrásért, a termőföldért, mely általában korlátozottan áll rendelkezésrea termelési ciklus négy hónaptól (zöldborsó) kilenc-tíz hónapig tart (őszi kalászosok)

forgóeszköz lekötési idő hosszúbevétel realizálódása a betakarítástól számítva több hónappal is kitolódhat

Egy éves szántóföldi ágazat (2)

• általában árunövényként folyik a termesztésük a gazdasági rendszereken belül

jövedelemtermelő képességük változó, ami függ termőhelyi adottságok gazdálkodás színvonala (technológiai, műszaki, irányítási stb.)makro- és mikrogazdasági környezettől

ráfordítás-hozam kapcsolatok jól meghatározhatók

erőforrás igényük szempontjából csoportosíthatók:közös erőforrást igénylő ágazatokra (gabonafélék) speciális erőforrást igénylő ágazatokra (cukorrépa)

Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (1)

• termőhelyi adottságok (talajtípus, időjárás mikrokörzetek)

termelési cél(áru búza, malmi, javító minőség, takarmány, vetőmag, durum búza)

termelés nagysága, minősége, hozam ingadozás ráfordítások nagysága, költsége, hatékonysága


talaj-előkészítés (művelési mélység, minőség, szántásos vagy szántás nélküli talajművelés)

vetés (magágy-előkészítés, vetés módja, minősége, művelőutas termesztés, optimális vetésidő betartása, optimális tőszám kialakítása)

tápanyagellátás és a fajta, termőhelyi adottságok közötti összhang (szilárd vagy folyékony műtrágya, dózis, kijuttatás ideje, megoszlása, fejtrágyázás)

technológia


fajta (fajta és termelési cél összhangja, fajtaszerkezet, optimális tőszám meghatározása, ráfordítás felhasználási szint és potenciális termőképesség közti összhang)

növényápolás, gyommentesség preventív biztosítása (vetésváltás, optimális vetési idő betartás és tőszám kialakítás, okszerűherbicides gyomirtás)

technológia

növényvédelem (integrált növényvédelem)


öntözés vetőmag termesztésnél (hozam fokozás és egyben hozambizonytalanság csökkentés)

betakarítás (gépesítettsége, alkalmazott eszközök munkaminősége, optimális ideje)

technológia

szállítás és terménytárolás szervezése

melléktermék kezelés kérdése

Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (1)

piac fizetőképes kereslet, minőség igény elérhető értékesítési ár gazdálkodó költsége jövedelmezőségsaját belső felhasználás állatállomány nagysága, takarmány igénye

rendelkezésre álló (vagy bérelhető) termőterület nagysága, tagoltsága, tömbösíthetősége termelési cél értékesíthetőség és felhasználási lehetőségek

Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (2)

termőhelyi adottságok, ökológiai tényezők

erőforrás mennyiség és szerkezet (gép, munkaerő, tárolókapacitás stb.) rendelkezésre álló tőke (beruházás – folyó termelés)

vetésváltásba illeszthetőség, monokultúrás termeszthetőség

technológia színvonala irányítás, vezetés színvonala ágazati kapcsolatok rendszere (vertikális és horizontális kapcsolatok) jövedelmezőség és versenyképesség

A szántóföldi növények jövedelemtartalma (országos átlag) Ft/t

Ágazat 2002 2003 2005Búza -2706 -4859 -3519Durumbúza -150 -7405 -466Őszi árpa -6096 -4515 -4633Tavaszi árpa -30 -3279 -7319Triticale -5888 -11926 -6686Rozs -8057 -12883 -9029Zab -4788 -14402 -5709Kukorica -296 947 1963Napraforgó 10852 -625 -7628Repce -7612 -11211 -4684Cukorrépa 2315 856 3640Szója 4206 -2639 -2222

Fontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatok költségszerkezete (2004)

0

50000

100000

150000

200000

250000

Ft/ha

kuko

rica

lucern

a

Általános költségÁllandó költségFöldbérletIdegen szolgáltatásSegédüzemi költségSzárításÖntözésMunkabérAnyag

Ipari növényekszántó terület 9-13%-a (600-900 ezer ha)

napraforgó (300-520 ezer ha) 2006: 540 ezer hacukorrépa (60-120 ezer ha) 2006: 48.945 hakáposzta repce (30-120 ezer ha) 2006: 232.875 haburgonya (50-80 ezer ha) 2006: 22.297 hadohány (6-8 ezer ha) 2006: 6.584 hamák, az olajtök, olaj- és rostlen

⇓

Szerepük milyen legyen?

Ipari növények termőterülete

1986-1990 átlaga

1991-1995 átlaga 2005 2006

Ipari növények Termő-

terület (ha)Termő-



terület (ha)

Cukorrépa 118.000 118.000 60.710 48.945

Napraforgó 367.000 423.000 537.388 537.409

Burgonya 45.000 54.000 25.013 22.297

Dohány 9.000 9.000 6.553 6.584

Repce 53.000 39.000 139.161 232.875

olajlen 11.000 5.000 1.840 1.970

Általános jellemzők

• relatíve alacsony terméshozam

szabályozott termékpályaüzemen belül csak termelési szakasz (vetőmag)

alacsony nemzetközi versenyképességmagas a termelés forgóeszköz szükségletesajátos hely a vetésváltásban, termelési szerkezetben

⇓

termeltetési szerződések

⇓

Napraforgó ágazat speciális ökonómiai vonásai

• értékesítése

vetésváltási korlátok (maximális méret)

univerzális eszközök ⇔ speciális eszközalacsony átlaghozam 1,6-2,2 t/ha

⇒⇒ feldolgozóipari felvásárlási szándék

közepes forgóeszköz igény (75-120.000 Ft/ha termelési költség)

tárolható és van szabad piaci értékesítés is

⇓⇓

Cukorrépa ágazat speciális ökonómiai vonásai

• árutermék

lecsökkent a termelői kör (~ 800 gazdaság)

világ cukorrépa termésének 1% (2005)alacsony cukorkihozatal 4,5-5 t/ha (EU-15: 8-9 t/ha)

⇒ feldolgozóipari felvásárlási szándék

magas forgóeszköz igény (~300.000 Ft/ha termelési költség)magas termelési érték (~500.000-550.000 Ft/ha ) (~300.000 Ft/ha

termeltetési szerződések⇓

5 cukorgyár− Norzucker: Szolnok, Szerencs− Agrana: Kaposvár, Petőháza− Eastern Sugar: Kaba, 2007-re megszűnt!


• vetésváltás (ágazatok közötti kapcsolatrendszer)

tápanyagellátás – öntözés – növényvédelem

termőhelyi adottságok

ágazati méret (minimális – maximális – optimális) ⇔ integrációellensúlyozza

betakarítás módja (speciális eszközrendszer)

termeltetési szerződések

⇓

szállítási távolságértékesítési árhektáronkénti cukorkihozatal

Cukorkihozatalt befolyásoló tényezők

Fajta, vetőmag

Talajművelés, talajelőkészítés Vetésminőség

Növényállomány kiegyenlítettsége

25−30 %

Cukortartalom, cukortermés

Trágyázás 10−25 %

Növényvédelem 20−35 %

Öntözés 10−60 %

Cukorrépa árbevételét befolyásoló tényezők függterméshozam digeszciótermeltetési szerződésben foglalt kvóta – eltéréstechnológia betartás – eltérésértékesítési ár

termeltetési szerződések⇓⇓

2007-től csökken az ágazat jövedelemtermelő és versenyképessége

⇓⇓ár csökkenés (46%) helyett termelői kompenzáció (60%)

⇓⇓termelők 45-50%-a lehet hatékony a reform után!

A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása (2002-2004)

Egyéni gazdaságok Társas gazdaságokMegnevezés Mérték-

egység 2002 2003 2004 2002 2003 2004Búza Ft/ha 3214 -5616 37624 -4776 -3758 34540Durumbúza Ft/ha 17061 -18655 59752 -7223 -10315 -

Őszi árpa Ft/ha -3327 257 29314 -16190 -5794 26919

Tavaszi árpa Ft/ha 10193 -2098 27498 7524 1539 21506

Triticale Ft/ha -3443 -14134 25508 -14746 -11594 20954

Rozs Ft/ha -7544 -13951 5145 -26318 -17015 2128

Zab Ft/ha -2362 -17575 19191 -2053 -16043 19304Kukorica Ft/ha 15208 18763 41346 -5960 2052 38933Napraforgó Ft/ha 36788 11973 42146 19978 829 34110Repce Ft/ha -206 -7862 68142 -6693 -10742 72068

Cukorrépa Ft/ha 131302 82969 252230 98710 19059 23228

4Szója Ft/ha 20210 6522 28072 15282 951 35216

Ültetvényágazat

• több éves évelő kultúrákgyümölcs (2006: 101 ezer ha)szőlő (2006: 93 ezer ha)lucerna (2006: 149 ezer ha)spárga

• termelési szerkezet kötöttség – rugalmatlanság• tőke lekötés ideje hosszú

Gyümölcs termőterület alakulás ha

Megnevezés 1991-1995

1996-2000 2001 2002 2003 2004

Összes terület93.633 95.611 97.425 91.281 101.484 103.180

- ebből termő 72.315 72.903 75.938 76.150 .. ..

Gazdasági szervezet 40.676 22.801 19.912 16.720 24.636 25.793

- ebből termő 30.732 15.902 .. 15.103 .. ..

Egyéni gazdálkodó 52.957 72.810 77.659 74.561 76.047 77.387

- ebből termő 41.583 57.000 .. 61.047 ..

Ültetvények ökonómiai sajátosságai (1)

alapvető termelőeszköz a termőföld

termtermőőffööldet hosszldet hosszúú ididőőre lekre lekööti (tti (tööbb bb éév, v, éévtized)vtized)

a terma termőőhelyi adottshelyi adottsáágok meghatgok meghatáározzrozzáák:k:termeszthettermeszthetőő fajt, fajta kfajt, fajta köörtrteleléérhetrhetőő hozam mennyishozam mennyisééggéét, mint, minőőssééggéétt

ididőőbeli strukturbeli strukturááltsltsáág :g :termtermőőre fordulre forduláás s öökonkonóómiai termmiai termőőre fordulre fordulááss


terület egységre vetítetten igen magas a termelési érték és a termelés költsége:

ééllőőmunka (szezonalitmunka (szezonalitáás!)s!)anyag (nanyag (nöövvéényvnyvééddőő szer, tszer, táápanyag, gpanyag, gööngyngyööleg)leg)

ggéépi munka pi munka igen magas az igen magas az áágazati forggazati forgóóeszkeszkööz igz igéény, hosszny, hosszúú a a leklekööttéés idejes idejeterterüület egyslet egyséégre vetgre vetíített jtett jöövedelme vedelme éés s jjöövedelmezvedelmezőősséége nagy (lehet)ge nagy (lehet)


nagy hozam bizonytalanság(hozam ingadozás)

(n(nöövvéényvnyvéédelem, munkaszervezdelem, munkaszervezéés, ts, táárolroláás, s, éértrtéékeskesííttéés stb.)s stb.)

nagy a kocknagy a kockáázatzat⇒

ididőőjjáárráásspiacpiactermeszttermesztéés technols technolóógiagia

nagy a szaknagy a szakéértelem (szaktudrtelem (szaktudáás) szerepes) szerepe

Ökonómiai sajátosságok (4)

magas biológiai érték, de egyben romlandó termék (nehéz tárolás, szállítás)

(tájegységi termelés ⇒ potenciális piaci erő lehet)

befektetett eszköz (ingatlan)–hosszú távú gazdasági döntés–önállóan értéket állít elő

⇓

Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (1)

⇒ ökonómiai:rendelkezésre álló tőke:beruházás (ültetvény telepítés: 0,8-3,5 M Ft/ha)művelés (forgóeszköz szükséglet: 200-700 E Ft/ha)piac: értékesítési lehetőségekinfrastruktúra és járulékos beruházások (tárolás, manipulálás, szállítás)öntözhetőségmunkaerő ellátottság (kézi és szaktudás)gép, eszközellátottság


termőhelyi:– optimális termőhely kiválasztás:– terület szemle– talajvizsgálatok– területi elhelyezés (közgazdasági szempontok is)faj megválasztás:

– piac– ökológiai adottságok– pénzügyi helyzet (saját tőke, támogatások, hitel)


fajta megválasztás:– piaci igény és kilátások– termőre fordulási idő, élettartam alatti termőképesség– termés biztonság, kiegyenlítettség, érzékenységalany használat (technológia)szaktudás (információ és folyamatos tanulás)betakarítás utáni termékkezelés

– tárolás (rövid, hosszú),– manipulálás,– feldolgozás

Gyümölcsültetvények gyümölcs-csoportok szerinti részesedése a termőterületből, 2004

Csonthéjasok39,8%

Bogyós gyümölcsűek

7,4%Héjasok4,7%

Almás-termésüek

48,1%

Ültetvények művelési költsége

Faj Költség (E Ft/ha)alma, körte 400-550

meggy 320-480

kajszi barack 250-480

őszi barack 450-600

szilva 250-350

málna 400-650

Telepítési költség: 800-3.500 E Ft/ha

Ültetvények termés hozama,munkaerő szükséglete

Faj, művelési mód Terméshozamt/ha

Kézi munka igénym. óra/ha

termőkaros alma 20-25 800-1200

szilva (kézi betakarítás) 10-12 1000-1400

cseresznye 6-8 650-900

meggy 8-10 650-1100

kajszi barack 5-8 500-800

őszi barack 7-10 550-900

Szőlő termőterület alakulás

Megnevezés1991-1995 átlaga

(ha)2006(ha)

Összes terület 133.263 93.000

- ebből termő 106.024 ..

szőlő termés átlag

•2001: 9.390 kg/ha;

•2002: 5.750 kg/ha

•2006: 5.740 kg/ha

Létszám kategóriák szerinti megoszlás(2004. december; működő vállalkozások)

• foglalkoztatott nélküli (vagy ismeretlen létszám) 26,3%

• 1-9 fő munkavállalót foglalkoztató 69,8%



• 250 fő feletti munkavállalót foglalkoztató 0,1%

Vállalkozás kategóriák elkülönítése

Megnevezés Kis- és közép-vállalkozás

Kis-vállalkozás

Mikro-vállalkozás

Foglalkoztatott létszám (fő) max. 250 max. 50 max. 10

Éves árbevétel(M Ft)

max. 50 millióEUR

max. 10 millióEUR

max. 2 millióEUR

Mérleg főösszeg(M Ft)

max. 43 millióEUR

max. 10 millióEUR

•Standard fedezeti hozzájárulás (SFH):a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 ha, 1 állat) meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás

Fedezeti hozzájárulás (FH) = bruttó termelési érték-változó költségek

•Gazdaság összes SFH értéke:a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében

•EUME (európai méretegység):a gazdaságok összes SFH értéke osztva 1200-zal(1 EUME = 1200 EUR)(ESU = European Size Unit)

Standard fedezeti hozzájárulás

MéretkategóriákKategória-

határokEUME-ben

A felső határ €-ban

A felső határ Ft-ban*

A méretkategória neve

I <2 2.400 600.000

II 2-4 4.800 1.200.000Nagyon kicsi

III 4-6 7.200 1.800.000

IV 6-8 9.600 2.400.000Kicsi

V 8-12 14.400 3.600.000

VI 12-16 19.200 4.800.000Kis-közepes

VII 16-40 48.000 12.000.000 Nagy-közepes

VIII 40-100 120.000 30.000.000 Nagy

IX 100-250 300.000 75.000.000 Igen nagy*1€=250 Ft

Mezőgazdasági üzemek kategorizálása az Európai Méretegység (EUME) alapján

• 2 európai méretegység (EUME) alatti termelőket nem tekintik üzemnek, hanem háztartásnak (household);

•2 EUME-nek megfelelő 2.400 eurós (600.000 Ft) standard fedezeti hozzájárulás (SFH-t) elérhető (AKI számítások):

• 13 hektáron folytatott búzatermesztéssel;

• 4,5 ha cukorrépa termesztésével;

• 4 tejelő tehén tartásával;

• 30 sertés hizlalásával

• árunövény termelés (gabonafélék, cukorrépa, burgonya stb.);• állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén,

hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja >2/3;

• állattenyésztés II. (abraktakarmány-fogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja >2/3;

• ültetvényes termelés (szőlő, gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja >2/3;

• kertészet: a kertészeti termelés (zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés, faiskola);

• vegyes mezőgazdasági termelés: az előző kategóriába be nem sorolhatóesetek

A termelési irányok az EU statisztikai gyakorlata alapján az

AKII szerint a következők:

1. Eszközök színvonalának hatása

eszköz színvonal javulás ⇒ kapacitás növekedés

nagyobb ráfordítás hatékonyság (elaszticitás nő)

szűkebb átlagköltség görbe, kisebb a minimuma

nagyobb jövedelem érhető el (fajlagos és összes is)

gond:

beszűkül a ráfordítás változtatás lehetősége

csökken a jövedelmező termelés tartománya

nő a kockázat

MMééret kialakret kialakííttáást befolyst befolyáásolsolóó ttéényeznyezőők (1)k (1)

2. Műszaki fejlesztés és állandó költség összefüggése

a fejlesztés magas költsége miatt megnő a fajlagos költségeken belül az állandó költség hányad

csökken a jövedelem termelő tartomány

beszűkül a méret illetve hozamszint változtatási lehetőség ⇒ rugalmatlanabb a rendszer


3. Természeti tényezők hatása:

kedvezőtlen adottság mellett

azonos ráfordítás felhasználási színvonal magasabb minimális méretet igényel(alacsonyabb a ráfordítás hatékonysága)

szűkül a méretbeli alkalmazkodás lehetősége

erősebb a specializáció gazdasági szükségessége


Technikai hatTechnikai hatéékonyskonysáágg

kifejezi a felhasznált erőforrások (a termelési tényezők) és a létrehozott termékek, szolgáltatások közötti műszaki, technológiai minőségi viszonyt(a műszaki megoldások függvénye)

GazdasGazdasáági hatgi hatéékonyskonysáágg

az eredetileg optimális műszaki megoldás (az optimális technikai hatékonyságú tevékenység) gazdasági szempontból megvalósítandó-e, azaz ökonómiailag hatékonyan képes-e működni a vállalkozás (output érték / input érték > 1)

mezőgazdasági Üzemtan i. - miau.gau.humiau.gau.hu/levelezo/topdf/mgutbsci.pdf · mezőgazdasági...

Documents