mi fán terem…

28
Mi fán terem… Mi fán terem a cserkészet?

Upload: dinhtuong

Post on 29-Jan-2017

235 views

Category:

Documents


2 download

TRANSCRIPT

Page 1: Mi fán terem…

Mi fán terem…

Mi fán terem a cserkészet?

Page 2: Mi fán terem…

3

Magyar CserkészszövetségMi fán terem a cserkészet?

Kiadta a Magyar Cserkészszövetség

Felelős kiadóBuday Barnabás csst. (16.)FőszerkesztőBokor Réka, csst. (32. SZMCS)Művészeti vezetőSáfár László csst. (433.)MunkatársakCsepregi Márton csst. (1909.), Gyarmati Anett, Solymosi Balázs cst. (205.)LektorSzénási MiklósIllusztrációkHuszár MártonKépekSzvoboda Péter (433.), Klósz Gábor csst. (118.), Telekes Tamás, Nagy Zsigmond (25.), Balczó Márton csst. (1909), Kriváchy Ákos (433.), Sáfár László csst. (433.)

Published by Hungarian Scout Association

Official Publisher Barnabás Buday sm. (16.) Editor-in-Chief Réka Bokor asm. (32. SZMCS) Art Director László Sáfár asm. (433.)Editors Márton Csepregi asm. (1909.), Anett Gyarmati,Balázs Solymosi sm. (205.)Publisher’s ReaderMiklós SzénásiIllustrationsMárton HuszárPhotoPéter Szvoboda (433.), Gábor Klósz asm. (118.), Tamás Telekes, Zsigmond Nagy (25.), Márton Balczó asm. (1909), Ákos Kriváchy (433.), László Sáfár asm. (433.)

Köszönöm, hogy kezedbe veszed ezt a kiadványt, ami

betekintést ad mindabból, mit is jelent nekünk a cserkészet, mit szeretünk benne, amiért dolgoz-ni és lelkesedni tudunk. A magyar cserkészet százéves múltra tekint vissza. Bizonyos szempontból száz év tábori élményeit, őrseinek (azaz kisközösségeinek) életét, mun-káját őrzik ezek a lapok is. Erdei vagy vízi túrák, hétvégi, többna-pos elvonulások emlékeit. Szó esik benne ünnepekről, és elkötelező-désekről is. A cserkészetben sokan hisznek, s mi is közéjük tartozunk.

Jelenleg a cserkészet a legnagyobb ifjúsági mozgalom a világon, több mint 30 millió taggal, 161 országban. Mi, magyar cserkészek együtt dolgozunk a cserkészet közös céljáért, megőrizve magyar sajátosságait, hagyományait. Magyarországon a Magyar Cserkészszövetségben, az állam határain túl pedig az adott ország sajátosságaihoz igazított helyi magyar cserkészszövetségben.

Jómagam 1986-ban találkoztam először a cserkészettel. A budavári evangélikus gyülekezetben konfirmációra ké-

szültem, amikor kezembe akadt egy használt borítójú köny-vecske, egy régebben ott szolgált lelkész hagyatékából. Azt hiszem, ott és akkor kezdődött a „szerelem” – bár cserkészet-ről hivatalosan nem lehetett még hallani. 1989 őszén fasori evangélikus gimnazista lettem. A rendszerváltozás eufóriá-ja számomra a 16-os E.G. Cserkészcsapat, illetve a Sirály őrs tagságát és a csapatkönyvtár felügyeletének lehetőségét je-lentette. Emlékszem, milyen különös öröm volt rendezgetni a könyveket, hiszen nagy utat jártak be: volt, ami külföldről ért haza, volt, amit 40 évig rejtegettek.

1990 márciusában megálltam az újoncpróbát, azaz tagja lehettem a cserkészek közösségének: fogadalmat tettem a Pilisben, egy tavaszi tábor alkalmával, és elköteleztem ma-gam a cserkészet céljai mellett…

Bár ez a kiadvány nem nyújtja a „cselekedve tanulás” alap-vető cserkészmódszerének lehetőségét, de alkalmas arra, hogy sokunk örömét összefogja, bemutassa és láthatóvá te-gye. Hála érte a Teremtőnek, aki mindehhez és mindenhez erőt adott!

Neked pedig, kedves olvasó, feladataid ellátásához a cser-készek hagyományos köszöntésével kívánok

jó munkát!Buday Barnabás csst. (16.)

országos elnök

Kedves Barátunk!

Buday Barnabás

Köszönet minden cserkészcsapatnak, aki rendelkezésünkre bocsátotta saját tábori képeit!

Köszönjük minden csapatmédiásnak, akik segítették munkánkat!

Page 3: Mi fán terem…

Mi fán terem…

Céljaink és értékeink Mit csinál egy cserkész? A cserkészköszönés

Page 4: Mi fán terem…

6 7

Ez vár rád csErKészKént!

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzés A cserkészet kezdeteiKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

elveinkre, és közössége életében tevé-kenyen részt vállal.

A cserkészet alapelve…a kötelességteljesítés Isten, ember-társaink és önmagunk iránt.

A cserkészmódszer• kisközösségi (őrsi) rendszer• fogadalom és törvények• cselekedve tanulás• folyamatos és ösztönző, vonzó és 

hasznos programok – főként a termé-szetben

• a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra

Meghatározásunkból fakadóan ér-téknek tartjuk az önkéntességet és a vallásosságot. A nevelésünkkel értéke-ket akarunk megmutatni, és a nevelé-sünk által olyan emberekkel akarjuk a világot gazdagítani, akik felismerik az értékeket, és azok mentén élik életü-ket.

Nevelőmozgalomként értékünk a ne-velés, az önnevelés és az ezekből faka-dó fejlődés.

Alapelveink szerint értéknek tartjuk a kötelességteljesítést. A kötelesség-teljesítést, amely megköveteli a szemé-lyes istenkapcsolatot, az ebből fakadó, meggyőződésen alapuló hitet és erköl-csös életvitelt; az embertársainkkal és a környezetünkkel (térben és időben egyaránt) összekötő kapcsolatok ápo-lását és abban tevékeny szerepválla-lásunkat; valamint önmagunk helyes megítélését, fejlesztését és szeretetét.

Céljaink és értékeink

A magyar cserkészek a „Jó munkát!” köszönéssel üdvöz-lik egymást, emlékeztetve arra, hogy folyamatosan munkálkodjanak, ahogyan BiPi utolsó levelében kéri tőlük. (BiPi, azaz Lord Robert Baden-Powell of Gilwell, a cserkészet alapítója.) A cserké-szek jelmondata, a „Légy résen!” nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy légy testileg, lelkileg, szellemileg, érzel-mileg és a társaink felé állandó-an felkészült kötelességeid teljesítésére.

A cserkészköszönté

s

A magyar cserkészmozgalom célja, hogy életrevaló, hazája és nemzete iránt elkötelezett, felelős, egészséges fiatalokat, polgárokat neveljen, akiknek fontos önmaguk nevelése.

MI Fán tEREM A CSERKéSzEt?

őrsi gyűlések

túrák, portyák

nyári táborok

nemzetközi cserkésztáborok

dzsemborik

teljesítménytúrákvizitúrák

cserkészbálokregöstáborok

közgyűlések

csapatprogramokcserkészklubok

tanyázásoklelkigyakorlatok

cserkésznap

betlehemi láng

kerékpártúrák

próbázások

métabajnokság

továbbképző hétvégék

cserkészsítáborok

vezetőképző táborok önkéntes munka

kézműves napok

országos akadályverseny

kézi- és kosárlabda viadalok

mozgótáborok

konferenciák

cserkészfilmklub

A magyar cserkészet jövőképeA társadalmat olyan életrevaló, elköte-lezett, felelős, egészséges polgárok al-kotják, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által Isten felé nö-vekedjenek.

A magyar cserkészet küldetéseÖnkénteseink által ifjúságnevelést vég-zünk, illetve életmodellt nyújtunk, saját nem formális nevelési módszereinkkel, a helyi közösségekkel együttműködve, 7 éves kortól mindenkinek, aki nyitott

A cserkész vidám: a közösség teszi azzá!

Az őrsMeghatározás: Az őrs legalább 4, legfel-jebb 15 cserkész közössége, amelyet vezetője irányít. Közös célokat tűznek ki, s azok eléréséért együtt tevékeny-kednek.

Page 5: Mi fán terem…

cserkészet 7–197 éves korig

és

Kiscserkészek és cserkészek Kószák, vándorok és öregcserkészek A cserkészet szakágai

Page 6: Mi fán terem…

10 11

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzés A cserkészet kezdeteiKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

A kiscserkész korosztályt 7–11 éve-sek alkotják. A kiscserkészek csa-

patonként egységes színű nyakken-dőt hordanak és két ujjal tisztelegnek, mely a kiscserkésztörvényre emlékez-teti őket.

A kcs-őrsök A kiscserkészek őrsvezetője külön, a korosztályra szóló képesítéssel rendelkezik. Az őrsi gyűlések ál-talában egyórásak. Meséből, já-tékból, sok mozgásból, kézmű-ves-foglalkozásokból, énekből állnak. Jellemző rájuk a könnyed, cselekedve történő tanulás le-hetősége is. A vidám hangulatú kiscserkész-foglalkozásoknak, „meseerdőknek” – azaz rövid, mesés túráknak, kirándulások-nak – keretmeséje van. A prog-ramok háttértörténete által lehetőség nyílik „hétmérföldes csizmával hegyen-völgyön át” megismerni a magyar népme-sék világát, vagy akár megláto-gatni Mikkamakkát a Négyszög-letű Kerek Erdőben.

Kiscserkészpróbák A kiscserkészek az őrsi foglalkozáso-kon játékos formában sajátítják el a kiscserkésztudást. Őrsvezetőjük segít-ségével készülnek a kiscserkész pró-bákra – mivel a gyakorlatban minden-

fajta előrelépést próbák előznek meg. A kiscserkészeknek három próbájuk van: a piros, a fehér és a zöld pajzs pró-

Kiscserkészek

KOROSztáLyOK éS SzAKágAK

„visszamosolyogni mindenre,visszamosolyogni az Istenre.”

Mécs László

A kiscserkészekjelmondata:

Oroszlán őrs (433), 2011

Volt egyszer, hej, de rég,Volt egyszer, hej, de rég,

egy tarka-barka rét, ott láttam én egy

ugri-bugri kis kecskét. Egyre mekegett,

mekegve remegett, egyre mekegett,

remegve mek-mek-mek! Csak fut, amerre lát, fut árkon-bokron át,

mert ellopott egy kövér fejű káposztát.

Egyre mekegett… A káposzták között evett meg öt tököt,

hát másnapra a bíró elé vitték őt. Egyre mekegett…

A szegény kis kecskét ott vádolni kezdték,

és három napra a dutyiba ültették. Egyre mekegett…

Ott három napon át, csak egyre sírdogált,

majd messze futott, hogy a lába meg sem állt.

Egyre mekegett…

ba. Ha sikeresen próbáznak, jelvény jel-zi tudásukat, melyet cserkészingükön hordhatnak.

napi jótett Ahogy a Légy résen! cserkészjelszó is folyamatosan figyelmeztet rá, a cserké-szek kötelessége naponta legalább egy jó cselekedet végrehajtani. Ehhez azon-ban nyitott szemmel kell járni a világ-

ban, és meglátni, hol van szükség ránk, hol és mi-ben segíthetünk. Ha sikerül valaki-nek segíteni vagy örömet szerez-ni, mi magunk is boldogabbnak, h a s z n o s a b b -nak fogjuk érez-ni magunkat. A napi jótett – az önzetlen szere-tet és segítőkész-ség megmutat-kozása – tényleg jobbá teszi a vi-lágot!

A kiscserkésztörvény A kiscserkész uralkodik önmagán.

A kiscserkész vezetőjére hallgat.

12

Kiscserkésznek lenni jó…

Page 7: Mi fán terem…

12 13

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

A cserkész korosztály 11–15 éves fi-úkból és lányokból áll. Ha az újonc

sikeres próbát tesz, s bizonyítja, hogy a cserkésztudást elsajátította, fogadal-mat tehet, mely egy életre szól.

1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.

3. A cserkész, ahol tud, segít.

4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.

6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.

7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8. A cserkész vidám és meggondolt.

9. A cserkész takarékos.

1 A cserkész testben és lélekben tiszta.

A cserkészet kezdeteiKOROSztáLyOK éS SzAKágAK

Fontos magunkban is tudatosítani: nem lesz mindenkiből cserkész, nem lesz min-den magyar fiatal cserkész! Csak az, aki vállalja a cserkészéletet, képes értékeinket magáénak érezni és a törvény szerint élni.

A cserkésztörvény

„Én, … fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom!”

1098

7

6

543

2

1

Bi-Pi szerint a bal kézzel való kézfogás a szeretet jele, mivel a bal kéz közelebb van a szívhez, a szeretet jelképéhez. A kézfogás közben így a jobb kezünk szabad marad, azzal tisztelegve köszöntjük egymást!

A cserkészkézfogás

Cserkészek

Page 8: Mi fán terem…

14 15

A cserkésztábor A dzsemboriKorosztályok és szakágakMi fán terem a cserkészet? KOROSztáLyOK éS SzAKágAK

A cserkészet kisközösségi (őrsi) rend-szerben működik: éppen abban

van az ereje, hogy a kortárscsoportok által is neveli az egyént. Az egy-két órás, kalanddal, játékkal, kézműves-foglalkozásokkal és további, a cserké-szek korosztályának megfelelő prog-ramokkal teli őrsi gyűléseket hetente tartják. Rajfoglalkozások általában ha-vonta vannak, ezek nagyon sokfélék lehetnek: túra, portya, sportjátékok, kézműves-foglalkozások vagy akár kö-zös palacsintasütés is. A raj munkáját a parancsnok hangolja össze, aki szervezi a programokat és az őrsvezetők mun-káját is.

433-as cserkészek (2012)

433-as cserkészek (2012)

Page 9: Mi fán terem…

16 17

„Szerelvényt igazíts!” – az egyenruhát mindig rendezetten hordjuk, vagy sehogy

Cserkészkalap

Árvalányhaj

Nyakkendőgyűrű vagy gubacs

Hungária-jelvény

Csapatszám

Évvirágok

Cserkészöv

cserkésznyakkendő

őrsvezetői csíkok

WOSM-jelvény

Próbajelvény

A lényeg nem a tömeg és nem a látható; a lényeg a cserkészet

alapfunda mentuma, az őrs, a gyermekeknek legszűkebb,

sajátos, bensőséges szervezete.(Teleki-hagyaték)

A magyar cserkészegyenruha alapvető-en két részre oszlik: jobboldalon talál-hatók a hovatartozást jelző jelvények, a baloldalon pedig a képesítések, megbí-zatások, próbák, tábori jelvények.

Hungária-jelvényA jelvény az 1929-es dzsemborira utazó magyar csapat jelvénye volt. Majd ezer magyar cser-kész jelvénye, mely olyany-nyira elterjedt, hogy rövid időn belül a magyar cserkészek nemzeti hovatartozást is

A raj

Az egyenruha

Meghatározás: A raj az azo-nos nevelési igényekkel rendelkező (azaz közel azonos korosztályú) cser-készek 2–8 őrsének (30–35 cserkész) nevelési közössé-ge egy felnőtt nevelő-veze-tő irányítása alatt.

jelző jelvényeként kezdtük hordani, és a mai napig egyenruhánk része.

A határon túli magyar cserkész-szövetségek esetenként

magukra igazították, de a háromszög forma,

alapján a szöveg-gel megmaradt.

A csinos és részletekben is szabályos egyenruha kicsinyeskedésre alkalmas apróságnak tűnik ugyan, de nagy szerepe van az önbecsülés kifejlesztésében, és rengeteget jelent a mozgalom hírneve szem­pontjából is azoknál a kívül­állóknál, akik abból ítélnek, amit látnak.(Bi-Pi, The Scout magazin, 1918)

Csapatprogramokat is gyakran tar-tanak, ahol az egész csapat együtt van. A nevelésünk legfontosabb terepe a nyári tábor. Egy csapat egyedül vagy más csapatokkal közösen is táborozhat. Emellett ősszel, télen vagy tavasszal portyázni járnak a csapatok. A csapat-parancsnok hangolja össze a raj- és őrs-vezetők munkáját.

A kerületekbe földrajzi elhelyezkedés alapján tartoznak a csapatok. A Magyar Cserkészszövetség tíz cserkészkerület-re oszlik. Az aktív cserkészmunkát a 48-49. oldalon térképen jelöltük.

Segíteni a bajban – ha nincs baj, akkor is!

Magyar cserkészegyenru

ha

Page 10: Mi fán terem…

18 19

KószákA kósza korosztályhoz 16–19 évesek tar-toznak, míg a vándorok már 20–23 éves fiatalok. A kószáknak vezetőjük nagy teret enged, hogy kibontakoztathassák képességeiket, megmutassák tehetsé-güket. Ő határozza meg azt az irányt, amerre menniük kell, és azt a sávot, amin belül szabadon „kószálhatnak” – innen ered a név. A cserkészfoglalkozások és programok célja, hogy a fiatalok a szemé-lyiségüket meghatározó új tapasztalatok gyűjtésére fordítsák idejüket. Cserké-szetünk nagyjait idézve „kötelességeket

Vándorok Míg kiscserkészként annak idején megta-nultak a családtól távol lenni, fiatal felnőtt-ként most megtanulnak közösségben élni. Kószaként a közösség biztonságos hátterére építve önállóságot tanultak, hogy majd vándorként megismerjék a vi-lágot, a cserkészeten kívüli közösségeket is. A kószálásokból egyre nagyobb por-tyákat tevők felismerik a helyes irányt, a „boldogulás ösvényét”. Ebbe az irányba mennek, de immáron teljesen önállóan és saját tempójukban. Ők a vándorok. Az útjukat maguk határozzák meg, csak

Kószák, vándorok ÖregcserkészekA szövetségen belül öregcserkész kö-

zösségek is működnek. Jelenleg a központ fogja össze a csapatuktól távolra került öregcserkészeket: a 100/Ö Baden-Powell Központi Öregcserkészcsapat or-szágos lefedettséggel működik.

Szövetségünk e tagjai még emlékez-nek a cserkészet hőskorára, a kezdeti időszak varázsára, ugyanakkor azokra az időkre is, mikor tiltva volt a cserkész-

élet: elevenen élnek bennük a bujdosás, a katakombacserkészet vagy az emig-ráció évei is. A Magyar Cserkészszövet-ség újjáalakulásakor (1989-ben) a régi alapokat újra „kiásni”, és ismét felépíte-ni a hazai mozgalmat éppen öregcser-készeink segítettek, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetség azon tagjai, akik Magyarországtól távol életben tar-tották a magyar cserkészetet.

Öregcserkészeink – a hőskor zászlóhordozói

keressen” tudásával felvértezve és „a vi-lágot egy kicsit jobbá tegye”.

Fontos, hogy a kószák megtalálják a nekik kihívást jelentő, őket megmozgató és fejlesztő, érdeklődésüket kielégítő fel-adatokat a csapatban. Sokan közülük ve-zetőképzésen vesznek részt, s már saját őrsöt vezetnek, segítenek a csapatprog-ramok szervezésében. Ebben a korban a rendelkezésükre álló négy év alatt meg-teremtik önállóságukat, és felkészülnek a vándoréletre, amikor majd valóban önál-lóan kell megállniuk a helyüket.

Önvizsgálat szükséges ahhoz,hogy másokat megértsünk. (Teleki Pál)

a cél adott. Amit tesznek, az a ma-guk hasznára vagy kárára lesz, de min-den lehetőségük megvan arra, hogy a maguk javára fordíthassák. A csapattól tanácsokat, ötleteket kapnak. Az eddig tanultakkal, valamint tevékenységükkel összehangban egyre inkább szilárd ér-tékrenddel rendelkező emberré, felelős-ségteljes állampolgárrá válnak: megta-nulnak a közösségért élni.

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdeteiKOROSztáLyOK éS SzAKágAK

Page 11: Mi fán terem…

20 21

A „vízicserkész” szakági jelvényt azon-ban csak az kapja meg, aki legalább 5 különpróbát teljesít. A víziszakág éle-tét a képesített vízicserkész-vezetők

A szakági képzés célja ugyanaz, mint a cserkészet minden megnyilvánu-

lásáé: az elsődleges feladat a cserkész-élet, a szakági munka csak többlet!

Víziszakág A Magyar Cserkészszövetség vízi szak-á gá nak tagjai ugyanúgy cserkészek, mint a szárazföldiek. Csak éppen ők rendszeresen járják a vizet, illetve cser-készéletükben fontos szerepet kap-nak a vízhez kötődő tevékenységek, mint pl. a kenuzás vagy a horgászat, esetleg a búvárkodás. A teljesíthető különpróbák választéka rend-kívül széles, így mindenki maga döntheti el, hogy mennyi időt és energiát fordít a vízicserkészetre.

Szakágak

ken kívül lettek barlangászok. A cser-készet jó társra talál a barlangászatban, hiszen a rendkívüli körülmények miatt szükségszerű az egymásrautaltság, s ez a másikra figyelés és a segítségnyújtás készségét is fejleszti. A technikás és megerőltető terepadottságok leküz-dése javítja az ember fizikai és mentá-lis állóképességét. A Föld gyomrának eldugott és rendkívüli kincsei pedig nem csupán a természet szeretetére és védelmére indítanak, hanem hálára is az iránt, aki mindazt megalkotta. A bar-langász cserkészek nagy sikere, hogy 2010. március 6-án a Harcsaszájú- és a Hideg-lyukbarlangok között megta-lálták az összeköttetést. (Amivel ők is hozájárultak ahhoz, hogy Magyaror-szág akkori leghosszabb, 28,6 kilomé-teres barlangja létrejöhessen.)

Híradós és rádiós szakág A rádiózás a huszadik század első felé-ben élte fénykorát, akkor nagy vonzóerő-vel hatott a cserkészekre is, különösen a technikai-műszaki újdonság volta miatt. Elsősorban elektrotechnikai, informati-kai, rádióforgalmazási ismereteket ad, de jó lehetőség kapcsolatteremtésre és nyelvgyakorlásra is. Manapság minden évben megrendezésik a JOTA-JOTI elne-

vezésű akciót. Ez a világháló és a rádió felhasználásával lehetővé teszi, hogy a cserkészek felvegyék a kapcsolatot a vi-lág bármely pontján élő cserkészekkel: JOTA –Jamboree On The Air (dzsembori a levegőben); JOTI – Jamboree On The Internet (dzsembori az világhálón).

Lovascserkészet Lovascserkész-képzés 1936–37-ben indult a jutasi lovagló iskolánál, Újházi százados vezetésével, az akkori 126-os csapat keretén belül. Ma a piliscsabai 1019-es csapatban folyik lovascserkész-munka.

A szakágak az alapnevelési keretet meghaladóan felmerülő egyéni igények kielégítését szolgálják, így lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy területen belül a cserkészek elmélyítsék tudásukat. A szakági munkának összhangban kell lennie a cserkészet alapjaival.

Regöscserkészet A regös munka célja a népi kultúra meg-ismertetése, megszerettetése és műve-

lése. Annak elősegítése, hogy néprajzi örökségünk ismét a mindennapi élet részévé váljon, így a regös munka te-matikailag a népdalra, néptáncra, vala-mint a kismesterségekre épül.

Repülős- és ejtőernyős-cserkészet A cserkészrepülés – a világon elsőként – 1926-ban Veszprémben kezdődött. Az 1933-as IV. Dzsemborin már önálló repülős altábor nyílt – a világ cserkészei itt ismerkedhettek meg az új szakág-

gal. Jelentős repülőbázis volt Eszter-gomban, Kecskeméten, Veszprémben, Székesfehérváron és Budapesten. A ko-

rabeli cserkészrepülők több világrekor-dot állítottak föl vitorlázórepülésben. 1947-ben a géppark 8 motoros- és 47 vitorlázó gépből állt. A szakág munkája 1991-ben, szövetségi elnökségi döntés nyomán indult meg. 1992-ben 2 darab AN-2 típusú gépet vett át a szövetség a Magyar Honvédségtől. A repülős cser-készek munkája tíz fővel vette kezdetét. Az első ejtőernyős ugrás 1993. április 5-én volt. Jelenleg – technikai okok mi-att – a szakág működése szünetel.

fogják össze. Szükség esetén külső szakemberek bevonásával szervezik a különpróbákra való felkészülést, és

magukat a próbáztatásokat. A vízi-cserkész-vezetők képzése a Szlovákiai Magyar Cser-

készszövetséggel közösen történik. A központilag és

a kerületekben szervezett vízi progra-mokon kívül vannak csapatok is, ahol komoly vízicserkészmunka folyik egy-egy rajban, vagy akár az egész csapat bevonásával.

Barlangász szakág A barlangász szakág létrejöttének célja volt, hogy a föld alatti világ iránt érdek-lődők, akik jobban el akartak mélyülni a barlangok rejtett kincseiben, a cser-készet keretein belül tehessék ezt, és megélhessék közösségben közös ér-deklődésüket. Természetesen vannak cserkészek, akik e szakágtól függetle-nül szerveznek túrákat a csapatukban, illetve olyanok is, akik cserkészkerete-

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdeteiKOROSztáLyOK éS SzAKágAK

Page 12: Mi fán terem…

A cserkésztábor, mint életünk vége? Tábori programok Tábori építmények

A természet az otthonunk

I. Kerületi Nagytábor, 2005.

Page 13: Mi fán terem…

24 25

lehet pár órás, de egész napos is. A túra közben ál-lomásokon bizonyíthatják a cserkészek rátermettsé-güket, ügyességüket. Az őrsök ilyenkor egymással is versenyezhetnek: igye-kezve az állomásokon a legtöbb pontot gyűjteni, valamint a távot a legjobb szintidő alatt teljesíteni.

túrák, portyák A természetjárás és a természetközeliség mindig is a cserkészet kiemelt jelentősé-gű része volt. Kimozdít az épített környe-zetből, a cserkész jártas lesz a növények és állatok ismeretében, a nyomolvasásban, s nem ijed meg egy hosszabb hátizsákos túrától sem. Mindeközben élvezi az Isten által teremtett természet szépségét és a közösen eltöltött mozgalmas órákat.

tábortüzek Az esték koronája a tábortűz, melyet közösen ülünk körbe. Játékok, népdal-ok, régi történetek, őrsi jelenek, rög-tönzések, csatakiáltások, mosoly, neve-tés, nyugalom és derű. A tábortűznek lehet tematikája is, így népi, bolondos, történelmi vagy modern tüzekről is be-szélhetünk. A tűz lobog, a fiatalok szó-rakoznak, jól érzik magukat, s észre sem veszik, ahogy tudásuk gyarapodik.

Sport A táborban az ébresztő sípszó után mindenki siet, hogy részt vegyen a regge-li tornán. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen az ügyességi játékoktól az íjászaton át, a labdajá-tékon keresztül a sakkig, mindenre van lehetőség. Sőt a barlangász, lovas és vízicserkészek szinte az egész tábor ideje alatt sportolnak.

Játék Tulajdonképpen egy nagy játék az egész cserkésztábor, hiszen a legtöbb program játékos formában, szinte ész-revétlenül, a tevékenységek közben tanít. A legkedveltebb cserkészjátékok közé tartozik a méta, a számháború, va-lamint megannyi népi játék.

Akadálypálya Az akadálypályán az őrs általában együtt közlekedik. Az akadályverseny

A nyári tábor a közösség hosszabb közös erőpróbája.

A táborA cserkészek nyáron táborokba jár-

nak. A cserkésztábor a leginten-zívebb nevelési lehetőség, s az tudja igazán élvezni és átélni, aki részese az évközi csapatmunkának, hiszen a cserké-szek ott bizonyíthatják, mit sajátítottak el egy esztendő alatt. A cserkésztábor jó és összetartó társaságot, kellő megpróbál-tatást és kalandot kínál. A résztvevők itt megismerhetik önmagukat, próbatéte-leken vesznek részt, ezáltal a világlátásuk is formálódik. A cserkésztábor ideje 4–21 nap, mely során nagyon sokféle változa-tos programot nyújt a gyerekeknek.

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdeteiA CSERKéSztáBOR

I. Kerületi Nagytábor, 2010.

Page 14: Mi fán terem…

26 27

Ha megérkezünk a cserkésztáborba, a legfontosabb feladat a magának

a tábornak a kiépítése. Az őrsök felverik sátraikat, kialakítják körletüket, melyet már az első napoktól kezdve igyekez-

nek szépíteni. A körlet díszíti és egyben védi is az őrs helyét a táborban. A kör-letbe – ahol a legkülönbözőbb építmé-nyekre bukkanhatunk – az őrsi kapun keresztül juthatunk be.

Milyen építményekre van szükség egy őrsi körletben? Csajkafa: az őrs tagjai ezen tárolják (szárítják) az étkezéshez szükséges fel-szerelést, így nem kell mindig a sátor-ban keresgélni. Cipőtartó: a cipőtartó akár többpolcos is lehet. Az a legjobb, ha az esőtől is vé-dett, így a kosz a sátoron kívül marad.

Mosdóállvány: a higiénia a táborban is elengedhetetlen. Egy jól megépített állvány jelentősen megkönnyíti a reg-geli és esti tisztálkodást. Őrsi pad: akkora kell legyen, hogy az egész őrs kényelmesen elférjen rajta. Az esti tábortüzek alatt is ez biztosítja

a kényelmet. A legjobb, ha nem túl ne-héz, könnyen mozgatható. Az igazán profik faragással is díszíthetik!Ruhaszárító: ami elázott, az ezen szá-rad, fontos, hogy az egész őrsnek ele-gendő nagyságú legyen.

Milyen építmények vannak még? táborkapu: a tábor dísze. Jó esetben akár az egész tábort elbírja. Táblák jel-zik rajta a tábor nevét, s üdvözlik az odalátogatókat.

zászlórúd: a zászló fel- és levonásokelengedhetetlen kelléke, ezen lenge-dezik napközben a liliomos lobogó. Parancstábla: néha nehéz észben tar-tani a sok időpontot, ezért itt mindig megtalálható az aznapi napi parancs (a nap időbeosztása és menete). táborkereszt: a zászlórúd mellett kap helyet, a szent teret jelöli meg, ahol imára jönnek össze a táborlakók. tábortűzhely: az esti tábortüzeknél a cserkészek nem szalonnát sütnek, ha-nem őrsönként jeleneteket adnak elő, énekelnek és játszanak. Ehhez megfe-lelően nagy hely kell és legalább akkora tűz, hogy mindenki jól láthasson a sö-tétben is. A tábortüzek formájának és méretének csak a képzelet szab határt!tábori zuhanyzó: a cserkésztáborok-ban fából és kötélből, néhány kanna

tábori mérnököksegítségével praktikus zuhanyzók épül-nek: komfort és frissesség!

Extrém építmények tábori lift: előfordult már, hogy egy cserkész több méter magasból szerette volna megszemlélni a tábort. Megol-dotta. De készült már tekepálya, golf-pálya, híd, kilátó, színpad, könyvtár, kemence vagy akár barlang is.Vadászlak: ha túl hideg a föld, vagy csak kényelmesebb a magasban, profi vadászlakok épülhetnek az erdőkben.

Maradandó építmények Vadles: a táborozók olykor komolyabb, hasznos építményeket is hátrahagynak maguk után.

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdeteiA CSERKéSztáBOR

Page 15: Mi fán terem…

cserkész-világtalálkozó!

Page 16: Mi fán terem…

30 31

40 000 cserkésza 32 millióból

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzés A cserkészet kezdeteiKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

A cserkész-világdzsemborin több tíz ezer cserkész táborozik együtt, s

általában négyévente tartják. Ez a leg-nagyobb és legismertebb cserkészren-dezvény a világon. Az elsőt 1920-ban rendezték Londonban, a legutóbbit 2011-ben Svédországban.

A négyévenként rendezett dzsem-borik fő célcsoportja a 14–18 éves kor-osztály. Fontos, hogy minden cserkész részt vehessen legalább egyszer egy találkozón. Remek alkalom ez, hogy kö-zel negyvenezer cserkésztestvéreddel együtt találkozhass más kultúrákkal, a világ számos tájáról érkező cserkészek-kel, nagy kalandokban vehess részt és megismerhess egy idegen országot.

A cserkészet célkitűzése pontosan az, hogy felelős állampolgárrá nevel-jük a ránk bízottakat. A XXI. században a felelős állampolgár tulajdonságai közé tartozik, hogy ismeri a környező országokat. A nemzetközi tapasztala-tok, élmények elsajátítására a dzsem-bori jó lehetőség. A találkozó többezer programján a fesztiválhangulat mellett helyet kap a sport (a sziklamászástól a vadvízi evezésig), a természetjárás, a nemzeti konyhák megismerése, de koncertek, kiállítások, önkéntes progra-mok, kaland- és víziparkok, színházi és táncos produkciók és versenyek sora is.

A kiutazó magyar csapatok felada-ta, hogy megismertessék és megsze-rettessék külföldi társaikkal a magyar kultúrát, ezért önálló kiállítást, prezen-tációkat, művészeti előadásokat készí-tenek. Általában magyar csárda is üze-mel, ahol népzene és tánc mellett lehet megismerni a magyar konyha ízeit.

A DzSEMBORI

A 2007-es angliai dzsemborin negyvenezren ünnepelték a cserkészet fennállásának százéves évfordulóját.Keresd a liliomot a kép bal felső sarkában!

Feltételezhető, hogy a szuahéli dzsembo (szia) üdvözlésből ered, hiszen BiPi hosszú időt töltött azon a környéken. Így a dzsembori már nevével is a találkozást és barátkozást jelenti. A szó eredeti jelentése tanácskozás, találkozás, lármás összejövetel.

A „dzsembori” szó eredete

Page 17: Mi fán terem…

Ha ilyen vezetőképzésünk lett volna, ma is állna a Brit Birodalom – mondta egy brit vezető Lendvai­Lintner Imrének, a KMCSSZ elnökének, miután megismerte a magyar cserkészet vezetőképzését.

Ahol minden titok A Gilwell-rendszer Mozgalmi képesítések Szervezeti képesítések

Page 18: Mi fán terem…

34 35

A vezetőképzésben két szinten, elté-rő feladatok végzésére készítjük fel

a leendő vezetőket. Azokat, akik a cser-készekkel foglalkoznak, a nevelési fo-lyamatban vesznek részt (kisközösségi – őrsi – vezetők és a nevelésért felelős felnőtt nevelők), és azokat, akik a szer-vezet működtetésében vállalnak részt (helyi vezetők, szövetségi vezetők). A cserkészet kezdeteitől jelen vannak a

kicsit idősebb vezetők. A nagy titok ab-ban rejlik, hogy a gyerekek életkoruk-nak megfelelően lehetnek gyerekek és a gyerekek kortárscsoportjának nevelő és szocializáló hatásait megfelelő irány-ba terelik az idősebb, felkészített, és ugyanezt az életformát élő cserkészek. Csak felelősséggel lehet emberpalán-tákhoz nyúlni. Ez a felelősség nemcsak

Előadás egy képzési hétvégén

A képesítést megszerző vezetők megkapják a hárslevelet – az egyes képzések minőségbiztosításának jelvényét. Az őrsvezetők bronz, a segédtisztek ezüst, a cserkésztisztek pedig arany hárslevéljelvényt kapnak.

Mozgalmi vezetői képesítések: Őrsvezetői képesítés: ők a kisközös-ségek vezetői. Alapvetően vagy a 7–11 évesek (kiscserkészek) vezetésére, vagy a 11–15 évesek (cserkészek) vezetésére készít fel egy egyéves, tábort is magába foglaló képzés keretei között, avagy a már felnőtt életkorúaknak (18 év felet-tiek) ad vezetői képzettséget, szintén egy egyéves képzés keretein belül, tá-bor nélkül.

Segédtiszti képesítés: olyan felnőt-teknek szóló képzés, akik 2–8 kisközös-séget összefogva, körülbelül 30 cser-készt irányítanak. Általános nevelési ismereteket ad egy másfél éves időtar-tamban megvalósuló, tábort is magába foglaló képzés keretein belül. A képzés kiegészül a különböző korosztályokra felkészítő hétvégi képzésekkel is.

Szervezeti vezetői képzések: Csapatparancsnoki vezetőképzés: az ismereteket tanfolyamon sajátítják el a résztvevők, majd egy tapasztalt csapatparancsnok segítségével dol-goznak fél évig. (A csapat helyi szerve-zet, amely a nevelési egységek hátterét biztosítja!)Cserkésztiszti vezető képzés, amely kerületei vagy szövetségi munkára ké-szít fel, azaz a csapatok feletti szinten való feladatok ellátására jogosít.

Vezetőképzés

A London melletti Gilwell Park a vezetőképzés böl-csője, így a vezetőkép-zés általánosan elfo-gadott jelvénye a Gilwell-tuskó.

A Gilw

ell-tu

skóelkötelezettséget, hanem tudást is ma-gában hordoz. A magyar cserkészet kezdeteitől fogva a vezetőképzés a tu-dást, az önismeretet, a szolgálatot és a példaadást állította a cserkészvezetői eszménykép középpontjába. Ennek az eszményképnek a megvalósulását láthatjuk a vezetőképzésben, minden szinten az adott korosztálynak meg-felelően. Vezetőképzésünk az alapító,

Lord Baden-Powell of Gilwell elképze-lése szerinti, ún. Gilwell-rendszerű kép-zés. A Gilwell-rendszer három lépcső-ből áll: 1. Előfeladatok, számonkérés, tudásmérés; 2. Képzési alkalom, amely lehet tábor (10–11 nap) vagy hétvége, ahol a képzés folyik; 3. Utófeladatok, ahol a tanultakról adnak számot a valós életben, megmutatva, hogy képesek ellátni feladataikat.

A cserkészvezető munkáját öt dolog jellemzi: a szeretet, a szolgálat, a tisztaság, a magyarság és a vidámság. (Teleki Pál)

A 2009-es őrsvezetőképző-tábor résztvevői: Esztergom, Pál utcza és Eger altábor (kékben a GH)

Emellett az egyes szakágaknak is van saját vezetőképzésük, melyből a legtöbb időt a nyári táborral rendelkező vízivezetői vezetőképzés igényli. A barlangászvezetői és a regösvezetői vezetőképzés még gye-rekcipőben jár, de jó utakat keres.

A látszat csal: ez egy képzés, ami figyelemfelkeltéssel kezdődik. A módszertan szerves része a vezetőképzésnek

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdeteiVEzEtŐKéPzéS

Page 19: Mi fán terem…

A cserkészet alapítója Hogyan alakult a cserkészet? Mit csinált Bi-Pi? A cserkészliliom

Lord Robert Baden-Powell of Gilwell

Page 20: Mi fán terem…

38 39

A cserkészet jelképének Baden-Powell a liliomot választotta. Ezt a liliomot használták a térképeken az északi irány jelölésére, tehát ez a szimbólum segítette az utazókat a helyes irány megtalálásában. A liliom ugyanakkor már a régmúltban is a tisztaság jelképe volt, amit BiPi a cserkészjellem egyik legfontosabb vonásának tartott. A stilizált liliom három ága a cserkészfogadalom hár-masságára emlékeztet: kötelességteljesí-tés, segítőkészség, törvénytartás.

Utolsó üzenetét a cserkészekhez Bi-Pi maga készítette el még valószí-nűleg 1929 előtt, mert aláírása csupán „Robert Baden-Powell”, nem „Lord Robert Baden-Powell of gilwell”. Lady Baden-Powell elmondta, hogy ezt a levelet (a „Cserkészfiúknak” címzett borítékban) minden útjukra magukkal vitték egy „Halálom esetén” borítékban.

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

A cserkészet megalapítója Robert Baden-Powell (Bi-Pi), a brit hadse-

reg katonatisztjeként szolgált Indiában és Afrikában. A szolgálat alatt gyűjtött tapasztalatairól, a felderítésről írt mű-veit sok fiatal is olvasta. Bi-Pi több mint kétszáz napon át védte a dél-afrikai Mafeking várát a búrok ostro-ma ellen, s felfigyelt a segédkező fiatal fiúk ta lá lékonyságára és ügyességére. Az Egye sült Király-ságba visszatérve megírta Cserkészet fiúknak (Scouting for Boys) című köny-vét, ami nagyon si-keres lett világszerte. Brownsea szigetén tábort szervezett, hogy kipróbálja módszerét, ahol különböző társa-dalmi körökből érkező

fiúk táboroztak együtt, járták a termé-szetet, horgásztak, sportoltak, játszot-tak. A tábor legendává vált, s Brownsea szigete a cserkésztáborok őse lett. Az őrsökben az elit iskolák növendékei együtt táboroztak a szegény sorban

élőkkel, mindannyian egyenruhában. Bi-Pi a tábor sikerének az őrsi rendszer bevezetését tartotta:

„A fiúk csapata négy őrsre volt osztva, mindegyikben öt tag, s a legidősebb fiú volt az őrsvezető. Ez az elrendezés volt

a sikerünk titka. Az őrsvezető mindig fele-

lős volt az őrse viselke-déséért.” (Bi-Pi)

A tábor sikerének és a Cserkészet fi-úknak könyv népszerűségének köszön-hetően a cserkészet villámgyorsan el-terjedt az Egyesült Királyságban, majd az egész világon is. Bi-Pi nyugalomba vonult a katonaságtól, és minden erejét annak szentelte, hogy a cserkészetet szolgálja, a cserkészeszmét terjessze. Beutazta az egész világot, s bátorította, lelkesítette a cserkészvezetőket. Élete utolsó szakaszában aztán visszatért Afrikába, s visszavonultan élt a kenyai Nyeriben. 1941. január 8-án halt meg.

A cserkészetkezdetei

Cserkészek 1919-ből

A CSERKéSzEt KEzDEtEI

Az őrsvezető mindig felelős volt az őrse viselkedéséért. (Bi-Pi)

Az 1907-es első cserkésztábor cserkészei állították emlékül Bi-Pi-nek ezt a követ Brownsea szigetén

KEdvES CSErKéSzEK!

Ha valaha láttátok már a Peter Pan című filmet, emlékeztek, hogyan mondta el a főkalóz búcsúbeszédét minden alkalommal, attól tartva, hogy amikor eljön a halál órája, nem lesz már ideje a búcsúra. Így áll a helyzet velem is, és – bár nem haldoklom – most én is búcsúüzenetemet akarom elküldeni nektek.

Emlékezzetek arra, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet tőlem valaha kaptok, véssé-tek hát jól emlékezetetekbe.

Nagyon boldog életem volt, és azt akarom, hogy a tiétek is az legyen. Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok

legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiúkorotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet.

A természet ismerete megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a Földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok, és használjátok föl a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne a borúsat.

Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igye-kezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok: úgy, hogy amikor eljön halálotok órája, boldogan hallhatok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt.

Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz – akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket.

Barátotok, Robert Baden-Powell

A cserkészlil

iom

Bi-Pi utolsó üzenete

A CserkészmozgalomVilágszervezetének (WOSM)

liliomos jelvénye

Page 21: Mi fán terem…

1912–2012

Bi-Pi látogatást tesz a 1929-es magyar dzsembori csapatánál

A magyar cserkészet története

A hőskor A mai magyar cserkészet Csapatalapítás

A cserkészinduló

Page 22: Mi fán terem…

42 43

Bi-Pi és Teleki Pál

Magyarországon 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok, a

Magyar Cserkészszövetség pedig 1912. december 28-án alakult meg a buda-pesti Kálvin téri református templom-ban. Ettől a pillanattól kezdve folyama-tosan léteznek magyar cserkészek.

Az I. világháború megakasztotta a fejlődést, de a háború után ismét virág-zásnak indult a cserkészet. A Magyar Cserkészszövetségnek ma már 8 utód-szervezete létezik határainkon túl, akik egymással együttműködnek, táboro-kat és rendezvényeket szerveznek.

Ismert magyar cserkészrendezvény volt az 1933-as gödöllői dzsembori. Az

előkészítő munka két évet vett igénybe, parancsnoka gróf Teleki Pál volt. A hely-szín kiválasztásánál fontosnak tartot-ták, hogy megfelelő nagyságú területet találjanak, árnyas részekkel és ivóvízzel, utakkal, jó élelmezési lehetőségek-kel – így esett a választás Gödöllőre. A dzsembori során 5363 sátor állt a terü-leten, naponta 80 tonna élelmiszerről és 922 ezer liter vízről kellett gondoskod-ni. A gödöllői találkozó a magyar cser-készet legjelentősebb eseményei közé tartozik. Az akkor már fokozódó hábo-

A magyar cserkészet hőskoraGödöllőn 15 000 magyar cserkész és 3000 öregcserkész mellett54 országból további 8000vendég táborozott.

rús feszültségben baráti és őszinte han-gulat jellemezte az egész dzsemborit.

A II. világháborút követő válságos időszakban betiltották a cserkészmoz-galmat, később újraengedélyezték, majd egyesítették az úttörőszövetség-gel. A cserkésznevelés azonban titok-ban tovább folyt Magyarországon és a Kárpát-medencében, illetve a nyugati magyarság körében, míg 1989-ben újra hivatalosan is megalakult, és azóta éli világát nyitottan mindenki felé, aki el-veit elfogadja.

Horthy Miklós és Bi-Pi megnyitják a IV. dzsemborit

Feljegyzések a vági tutajútrólGyorsan kialakult az élet a

deszkával fedett tutajbódék kis világában, sőt ezek tetején is. Megalakultak a „süteményklubok”, a „konyhakalózok” – útjukra keltek a „vízfelderítők” (ivóvizet szerezni), éreztették hatalmukat a főszakács-ok, felszerelték a Sasok gyönyörű villanyvilágításukat, és szárnyra kel-tek az első cserkésznóták és cser-készversek. A 17 nap alatt rengeteg volt az élmény, felejthetetlenül sok a kaland. A Vág felső szakaszán na-ponként csak 2–3 órát haladtak tu-tajjal, így bőven akadt idő a környe-ző hegyvidéket bejárni. Kreuczer Guszti, a Sasok tutajának krónikása a következőket jegyezte fel a tuta-jút során (részletek):

„Július 11. Ez volt a leggyönyörűbb napunk. Kora reggel indulunk Zsolná­ról. Peredmérnél kikötés. Be, a szulyói völgybe egésznapi cserkészmarsra! Ah, ez pazar! Napfény aranyozza be a kanyargó patakot, napfény csillog a harmatos füvön. És a fény, a csillogás derűt áraszt. A reggel üdesége tükrö­ződik a vidéken. Mintha az előttünk

meredező évezredes kőbálványokis megfiatalodnának.” „Július 19. Nagy csata folyik most a

hosszúfalusi vizeken. Minden csónak a vízen van és pártokba szövetkez­ve traktálja az ellenfelét friss, hideg vágvízzel. Némelyik csónakban már bokáig érő vízben evez a legénység.(…)” A tutajok népe pedig „messze­

hordó bögrékkel, bográccsal, hatal­mas deszkákkal locsolja az ellenséget. A tutajevezőknél most fiúk vannak és vezetik a tutajt a szorongatott csóna­kok mellé, s a felhevült ellenség csak akkor eszmél, mikor az ellenfele tuta­jának özönvizét érzi a hátán. A tótok a kalyibájuk deszkája alól nevetik az egészet. Bizony, van is itt mit nevetni.”

,,Megtanultuk tisztelni,ami nagy, óvakodniattól, ami félelmetes,szeretni azt, ami jó.És ezt nem úgy tanultukmeg, hogy valakimondta, azt úgy szívtuk be az ózondús fenyvesi levegővel, átszűrődötta pórusainkon, végigrezgettidegeinken,vérünkké lett.”

(Izsóf Alajos, a vági tutajút parancsnoka)

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkésztörténelemVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdetei MAgyAR CSERKéSzEt

Page 23: Mi fán terem…

44 45

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkésztörténelemVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdetei MAgyAR CSERKéSzEt

Cserkészcsapat

2345. sz. Mák Ákos

A cserkészet alapja az őrs

Több, korban hasonlóőrs alkot egy rajt

Cserkészcsapat

4567.

sz. Szerencse Szilárd

Cserkészcsapat

3456. sz. Fortuna Ferenc

Cserkészcsapat

5678. sz. Mázli Mihály

A MCSSZ-ben jelenleg352 csapat működik

Az egyes csapatok kerületek tagjai

Az MCSSZ kerületei 2012-ben

Minden ország csak egy cserkész-szövetséget delegálhat a WOSM-be

A Magyar Cserkészszövetségek Fórumához tartoznak a magyar és külföldi magyar cserkészszövetségek

A rajok mind egy csapat tagjai

A magyar cserkészet felépítése

KéregőrS

VirÁgőrS

LeVéLőrS

AVArőrS

Page 24: Mi fán terem…

46 47

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkésztörténelemVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet? A cserkészet kezdetei MAgyAR CSERKéSzEt

433. Szent Bernát Cserkészcsapat (2011)

1. A csapatparancsnokA cserkészcsapat élén álló, an-

nak életét és munkáját meghatározó, irányító felelős felnőtt, aki tevékeny-ségét önként, elkötelezettségből, el-lenszolgáltatás nélkül vállalja és vég-zi. Fontos feladata beosztott vezetői tevékenységének összehangolása, munkafeltételeik megteremtése, kap-csolattartás a csapat társadalmi környezetével, beosztott ve-zetőinek továbbkép-zése, motiválása és számukra élmé-nyek biztosítása. A vezető élete pél-da minden cserkész számára. Mindeb-ben segítségére van a segédtisz-ti vezetőképző tábor.

2. A segédtiszti képesítésA képzés célja: az alkalmasnak

bizonyuló felnőttek felkészítése arra, hogy egy rajnyi (kb. 30 fő) cserkészt több éven keresztül eredményesen tudjanak nevelni, számukra évközi és tábori programot nyújtva; tudják ezeket levezetni; képesek legyenek rajnál nagyobb egységben (pl. csa-patban) részfeladatokat ellátni; tud-ják vezetni, irányítani és támogatni a rajukba tartozó őrsvezetőket.

3. Fenntartó testületA cserkészcsapat műkö-

dését támogató, jogi személyi-séggel rendelkező intézmény vagy szervezet (a politikai pártok, szervezetek és gazdasági társaságok ki-vételével). Legalább há-rom tagból álló testület.

4. Őrsvezetők toborzásaA leendő vezető a segédtisz-

ti képzéssel párhuzamosan idő-sebb (14–17 éves) cserkészjelölte-ket (leendő őrsvezetőket) toboroz

és gondoskodik arról, hogy a cser-

késztudást megszerezhessék. Akik megfeleltek, fogadal-mat tesznek. Így jön létre a leendő csapat magja.

5. Őrsvezetői képesítésA képzés célja: az al-

kalmasnak bizonyuló, kö-zépiskolás korú fiatalok felkészítése arra, hogy a cserkészet keretén belül, annak módszereivel 11–15 éves fiatalokból álló kiscsoportot

tudjanak több éven keresztül vezetni; bekapcsolni a jelöltet

a vezetőképzés folya-matába, hozzásegíte-ni a megfelelő lélekta-

ni alapok kialakításához és megismertetni egykorú

vezetőtársaikkal.

6. Vezetőképző képzésA leendő vezetők felké-

szítésének legfőbb színtere, ahol a cserkészmódszer alkal-mazásával egy adott vezetői feladat ellátására készítik fel a

vezetőjelöltet, a résztvevők-ben a cserkészszellemet és a cserkészet iránti elkötele-zettséget erősítve.

7. toborzásA csapatba való jelentke-

zést követően 1 éves próbaidőt tölt a cserkészjelölt. Az azonos korú újoncok egy őrsöt alkotnak,

és az újoncidő alatt őrsvezetőjük vezetésével működő közösséggé

válnak. A fogadalom letétele után őr-sük cserkészőrsként tevékenykedik to-vább.

A csapatalapítás vagy csapatba való jelentkezés ügye-

iben bővebb el-igazítás a Magyar

Cser kész szö vet ség honlapján (www.

mcssz.hu) található, illetve a szövetség tit-

kárságán lehet kérni információt ([email protected]).

Egy új cserkészcsapat alapítása kép-zett felnőtt és fiatal vezetőket igé-

nyel, amihez időre van szükség. Ez csu-pán kezdetben tűnik bonyolultnak, ám szövetségünk mindenben segíti a vál-lalkozó vezetőt.

Csapatalapítás

Page 25: Mi fán terem…

Híres cserkészek

vallomások

Híres cserkészek Mit ad nekem a cserkészet? Vezetők és vezetettek

Page 26: Mi fán terem…

50 51

A cserkésztábor A dzsembori Magyar cserkészetA cserkészet kezdeteiVezetőképzésKorosztályok és szakágak VallomásokMi fán terem a cserkészet?

SInKOVItS IMREszínész„Még élünk néhányan, akik negyven éven át a lelkünkben, szívünkben dédelgettük boldog cser-készemlékeinket: a nyári

táborozásokat, az ügyességi próbákat, az éjszakai nyomkeresést, a tábori főzést, a fafaragást, a népdalgyűjtést… Nagy volt a vezetők felelőssége, akik csak néhány évvel voltak idősebbek nálunk. Az ötven-jelvényes különpróba volt a mi pályavá-lasztási tanácsadónk. Én például meg-szereztem az előadói különpróbát, így lettem színész… A cserkészetben úgy lehetett az ember magyar, a cserkészin-gére varrt Hungária-jelvénnyel és benne a magyar címerrel, hogy közben alig vár-ta a nemzetközi táborozásokat, a külföldi cserkészekkel való találkozást.” (Riport a Szabad Föld 1989. július 25-i számában.)

zEntHE FEREnCszínész„Alföldiek voltunk, ezért minket az afrikaiak közé tettek, a melegbe, ki a pusztára. Körülöttünk az erdőben bent voltak

a finnek, meg a svédek, meg a többiek, persze tűrtük - fiatalemberek voltunk. Amikor Horthy Miklós és Baden-Powell járták az altáborokat, és engem kiállítot-tak akkor őrnek, én olyan fáradt voltam, hogy elaludtam. Úgyhogy nem volt őrség, és lefényképeztek a világ főcserkészével együtt, amint alszik az őrség, mikor ő be-ment. Az akkori Magyar Cserkészben ez lejött, ez egy nagyon nagy élmény volt. Ta-lálkoztunk a külföldiekkel, volt egy német fiú, aki mindig azt mondta, hogy „später, später” - később elneveztük Späternek. Ő három nyelven beszélt, egy kicsit magya-rul is, ezért vele mentünk a tábortüzekre”.

BEER MIKLóSpüspök (Váci Egyházmegye)A cserkészpedagógia zsenialitása, hogy játszva tanít. (Fontos, hogy örömmel vegyenek részt benne a gyerekek.) A cserkészpedagógia másik sarokpontja, hogy nem felnőttek „gyötrik” a gye-rekeket, hanem egy náluk néhány év-vel idősebb társuk vezeti őket. Sokkal

nagyobb hatással van rájuk, mint egy „hiva-talos, felnőtt bácsi”. Így ő maga is formálódik, észrevétlenül felelős-ségre nevelődik – épp azzal, hogy a kicsikért is felel. Ez aztán az egész mozgalomra igaz, amelynek a vezetését az így nevel-kedett fiatalokra kellene bízni.

BEAR gRyLLS brit főcserkész„A cserkészet ezt mondja az embe-reknek: Jó meg-küzdeni érte az életben. Minden gyereknek joga, hogy kalandokat éljen át. Az élet a lehetőségek megragadásá-ról szól. A jutalom nem mindig a legna-gyobbaké, a legjobbaké és a legerőseb-beké – hanem azoké, akik kitartanak. Ezek az élet egyszerű tanulságai, amiket a cserkészet megtanít az embereknek.”

A táborok közül a 2011-es kóspallagi tá-bor a kedvencem, ami egyben legszebb cserkészélményem is. Ebben a táborban éreztem úgy, hogy az őrs, amibe akkor tartoztam igazán eggyé vált. Az esti hir-detéseknél mindnyájan megtudtuk, hogy átmentünk a próbán, s az alakuló téren sírva öleltük a másikat örömünkben. Azon az estén egy különleges élményben része-sült az egész őrs, akkor jöttem/jöttünk rá, mennyire szeretjük egymást.

Fülöp Kata (958.)

Azért szeretem a nyári táborokat, mert olyan jó sátorban aludni! Sportolunk, fürdünk, meg barangolunk az erdőben.

Radics Dániel, kiscserkész (871.)

Egy táborban tíz nap alatt annyit tanu-lunk, mint év közben őrsgyűléseken. Együttműködést, türelmet, megértést, jobban megismerjük önmagunkat, ha-tárainkat, hibáinkat, tehetségünket. Sok apró területen fejlődünk egyszerre.

Jumbó (550.)

A cserkészéveim legfantasztikusabb él-ménye, hogy láthatom az őrsöm folya-matos fejlődését.

Mohay Bence (293.)

Mikor első alkalommal mentem a cser-készetre, nagyon jó szívvel fogadtak, és rögtön úgy éreztem, hogy közéjük tartozom.

Béres Palkó (293.)

A legjobb cserkészélményem az volt, amikor fogadalmat tettem. Nem tud-nám leírni azt az örömöt, egy álmom valósult meg.

Lőrincz Rita (871.)

Bár annak ellenére, hogy én 17 évesen lettem cserkész, sok élményben volt már részem, mégis a legmeghatóbb a fogadalomtételünk volt. A 2010-es ke-rületi nagytábor utolsó estéjén, benn az erdő mélyén, a lobogó tábortűznél kaptuk meg a zöld nyakkendőnket.

Jankovszki Sára (19 éves)

„Nincs mintamókusom, nem vagyok regnumos és nem hordok bő gatyát. A világ egyik legjobb csapatának tagja vagyok, és rajtam kívül még sok száz érti, hogy mire gondolok, amikor azt mondom Temperamentum. A hírne-vünk megelőzi a 433-asokét, és nem örülök, ha az emberek összekeverik a cserkészeket az úttörőkkel. Büszkén gondolok Béla bára, Kareszre, a cserké-szek megmentőjére, Janira, ÁBP-re és a többi nagyszerű vezetőre. Szeretem a sípszót, a zászlófelvonást, a tábortüzet és a reggeli tornát. Itt élünk Budapest szívében. A nyakkendőharcban mi va-gyunk a császárok, és igenis nálunk vannak a világ legszebb női! 25. sz. Szent Imre-cserkészcsapat! Én így sze-retlek!

Gellai Imre (25.)

Ha jó programokat, mély hitéletet és barátokat akarsz, akkor itt a helyed!

Sárközi Gellért (293.)

Zsigereinkben van, hogy vágyunk a természetbe. A sok kirándulás, hasznos ismeret elsajátítása mellett hihetetlen erős kötelékek alakulhatnak ki cserké-szek közt, ami egy életen át tarthat. A család mellett a közösségi élet egyik legjobb formájának tartom.

Rónaszéki Álmos (293.)

Rajongok az őrsömért! Rengeteg fon-tos dolgot meglátnak, így én is tudok tőlük tanulni. Nagy az összetartás és szeretet az őrsön belül. Nem múlt el úgy ünnep, mikor ne kaptam volna tő-lük egy kis apróságot, amin az áll, hogy „Te vagy a legjobb őrsvezető, nagyon szeretünk!”. Mivel én rengeteget kap-tam és kapok a cserkészettől, remélem, tovább tudom adni nekik is a cserkész-élet élményeit.

Szabó Lilla Zsófia (836.)

Felemelő és megható érzés látnom, hogy az a személy, aki anno az őrsöm-be tartozott, sikereket tud elérni, akár saját őrsöt kap, és ő gondoskodik az újabb generációról.

Tekse Attila (958.)

A tábortüzeknél az általam vezetett őrs jelenetei általában elég erőltetettek voltak. Az egyik este azonban az elő-készület remekül sikerült, rég láttam ennyire lelkesnek az őrsi tagjaimat, csak mondták a jobbnál jobb ötleteket, mindenki megtalálta a hozzá illő szere-pet és segítettek egymásnak. Tábortűzi jelenetünk pazarul sikerült, s nem azért, mert utána a többi vezető elismerő sza-vakkal illette, hanem hogy ekkor érez-tem meg először: igazi őrs lettünk.

Koncz Gábor (836.)

VALLOMáSOK

Híres-neves cserkészek VallomásoknELSOn MAnDELA,a Dél-afrikai Köztársaság volt elnöke„A cserkészet a világ vezető ifjúságnevelő mozgalma. A cserkészet erősíti a haza-szeretetet, hirdeti morális értékeinket, bátorságot, jellemnevelést, önbizal-mat és közösségi tudatos-ságot. Továbbá motiválja fiataljainkat, hogy kibontakoztassák képességeiket.”

StEVEn SPIELBERgfilmrendezőBevallása szerint a cser-készet adta a kezdő rúgást a Hollywood-i karrierjéhez. A fényké-

pész különpróba megszer-zéséhez egy történetet kel-lett elmondani fényképek segítségével. Spielberg azt kérte, hogy videót készíthes-sen helyette egy otthoni videókamerával. Három perces rövidfilmet készített, Gunsmog címmel.

Bill gates David Beckham Karl gustafLennon és McCartney Michael Jordan Richard gereJancsó Miklós Václav Havel neil Armstrong Szent-györgyi Albert Latinovits zoltán

Legjobbcserkészélményem

Az őrsi életről

A táborokról

Légy te is cserkész!

Page 27: Mi fán terem…

52 53

Lenti

LovásziNagykanizsa

Budapest

KismarosZebegény

Szob

BudakesziCsákberény

Nemesgörzsöny

Csobánka

Solymár

Gödöllő

HatvanTuraMogyoród

Göd

VácVerőce

Kistarcsa

DetkEcséd

EgerGyöngyös

Pásztó

NagykátaGyömrő

IsaszegJászfényszaru

Jászárokszállás

Forró

Ózd

Besenyőtelek

Füzesabony

Mátramindszent

Szécsény

SzigethalomDunaharsány

Vecsés MonorPilis

SzigetszentmiklósHalásztelek

Tiszafüred

Tiszakeszi

Tiszaújváros

Piliscsaba

Pomáz

TataVértesszőlős

GyőrKunsziget

Újrónafő

Mosonmagyaróvár

Pilisszentiván

Celldömölk

SárvárVép

Sopron

Sopronhorpács

Szentgotthárd

Szombathely

Kőszeg

Csorna

Jánosháza

Tapolca

Vasszécseny

Körmend

Keszthely

Dorog Visegrád

Telki

Érd

EsztergomLeányfalu

Érsekvadkert

Felsőzsolca

Köröm

Miskolc Prügy

Kazincbarcika Sárospatak

SzerencsSzikszó

Sátoraljaújhely

Szentendre

Nyergesújfalu

BudaörsSzázhalombatta

BudakalászVárpalotaVeszprém

Abony

Nagykőrös

Kiskőrös

ÖregcsertőSoltvadkert

Kalocsa

Paks

Lakitelek

Kiskunfélegyháza

Csépa

SzolnokCegléd

Baktalórántháza

KisvárdaGégény

JármiMátészalkaNagyecsed

Ajka

Pápa Zirc

Polgárdi

SárbogárdSiófok

Tihany

Nagyvázsony

BadacsonytomajLesencetomajZalaegerszeg

Lesenceistvánd

Balatonboglár

Székesfehérvár

Balatonlelle

Adony

Dusnok

Süküsd TompaRöszke

SzegedMakó

Szentes

Csongrád

Szarvas

Békés

Okány

Vésztő

Szajol

Mezőtúr

Túrkeve

Kisújszállás

KarcagKaba

Debrecen

Újfehértó

Máriapócs

NyírbátorNyíregyháza

Polgár

Tiszavasvári

Hajdúdorog

Hajdúhadház

Békésszentandrás

Hódmezővásárhely

Madaras

Kiskunhalas

Izsák

DabasRáckeve

Kecskemét

Törökszentmiklós

Tököl

BicskeDad

Alap

Baja

Bonyhád

Szekszárd

Bátaszék

Pincehely

Tamási

Kaposszekcső

Máriakéménd

Mohács

Siklós

Pécs

Lad

Nagybajom

Csurgó

Barcs

Apostag

Dunaföldvár

Cserkésztérkép Magyar cserkészeink táborozási helyei 2010-ben

települések, ahol cserkészcsapatok működnek magyarországon

Összes táborozási nap: 532 napTáborozó cserkészek száma: 5931 cserkészLegrövidebb cserkésztábor: 4 napLeghosszabb cserkésztábor: 19 napCserkésztábor átlagos hossza: 10 napLegkisebb cserkésztábor: 12 cserkészLegnagyobb cserkésztábor: 1654 cserkészTáborok átlagos létszáma: 110 cserkészÖsszes cserkész összes éjszakája: 62428

A fenti adatok az országos táborozási szakvezetőnk,Sztrakay Ferenc Balázs csst. (173.)

információi alapján készültek

Pusztavám (Kiscserkész-vezetőképzés)80

Farád (III. kerületi vezetőképzés)30

Kisbattyán (VI. kerületi vezetőképzés)35

HomokbödögeI. kerületi nagytábor 1654

Sztrilich Pál CserkészparkConCordia1100

VeszprémXXI. Kárpát-medencei Regöstábor

12

ErdőkertesI. és X. kerületi vezetőképzés200

BakonynánaIV. kerületi vezetőképzés200

BajnaV. kerületi nagytábor315

VöröstóVIII. kerületi nagytábor500

Felfedezőtábor20

Tornyiszentmiklós (51.)50

Magyarhertelend (10., 217) 60

Dédestapolcsány (165.)24

Erdősmecske (47, 104.)47

Panyola–Tokaj (126.)40

helyszín (csapatszám)lét­szám

KenyaMoot

12

Csíkmadaras (93, 173, 305.) 25

Tát (15, 221.)50

Pákozd (70.)25

Lesenceistvánd (63.) 50

Szente (192.)105

Vokány (293.)70

Parádsasvár (298.)70Börzsöny (412.) 50

Szentjakabfa (412.) 70

Pécsudvard (604.)62

Kishuta (811.) 77

Tardos (17, 827, 832, 1030, 1034, 1116.) 67

Mátraalmás (789, 1203.) 55

Orfű (217.)30

Tar (301.)12

Szőce (387.)45

Gyöngyöstarján (432.)35

Drégelypalánk (93, 432.)35

Pálháza (552.) 35

Zirc (608.) 35

Tiszanagyfalu (696.)32

Szekszárd (622.)12

Hernádcéce (784.) 25

Miklósfa (1301.)35

Olaszfalu (1426.)23

Szigetvár–Pécs (1604.)12

Berva-völgyi cserkészpark (802.)41

Belecska (681.)16

Bózsva (2.)33 (327.)23II. kerületi vezetőképzés40

Hegyesd (379.)60(836.)28

Kemence (929.) 40(827, 929.) 31

Sárospatak (1227.)100(763.)18

Csapattábor

Kerületi tábor

Nemzetközi tábor

Központi tábor

Őrsvezető-képzés

Segédtiszt-képzés

A fenti adatok a 2009-es éves jelentések alapján készültek

500 felett

201–500

50–200

50 alatt

Page 28: Mi fán terem…

54 55

Magyar cserkészcsapatok a világon

2

21

12

36

4

6

8

1

3

1

1

3

ARGENTÍNA

EGyESüLT ÁLLAMOK

KANADA

KÁRPÁTALJA

FELVIDÉK

ERDÉLy

HORVÁTORSZÁG

DÉLVIDÉK

SVÁJC

AUSZTRÁLIA

NÉMETORSZÁG

SVÉDORSZÁG

AUSZTRIA

HOLLANDIA

BRAZÍLIA

VENEZUELA

Az itt található adatok a 2009-es éves jelentések alapján készültek

MAGyARORSZÁG 352

10

1

62

4