Kötetünket a tanulás új trendjei iránt érdeklôdô szakmabelieknek és laikusoknak, azaz a jövô generációt nevelô, tanító pedagógusoknak és szülôknek egyaránt ajánljuk. Az oktatókkal, oktatáskutatókkal, gyakorló tanárokkal és iskolavezetôvel készült interjúkban megfogalmazottgondolatok nemcsak víziókat formálnak a jövô tanulásáról, hanem rávilágítanak mindazokra a jelenségekre, amelyek a múltból vagy a jelenbôl elindulva a jövô lehetséges útjait, különbözô irányait megteremthetik.

A tanulás jövôje

1

A tanulás jövôje

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

Beszélgetőtársaink

Beszélgetések

A jövő oktatási trendjeiInterjú Halász Gáborral

Tanulás az információs társadalombanInterjú Z. Karvalics Lászlóval

A tanulás társadalmi kontextusaInterjú Knausz Imrével

Közösségi utak a tanulásbanInterjú Galambos Ritával

Konstruktív tanuláselmélet, tanulási eredmények méréseInterjú Nahalka Istvánnal

Adaptív-elfogadó iskola, adaptív pedagógiaInterjú Rapos Nórával

Az iskola nyitott világaInterjú Nagy Mariannal

21. századi tanárInterjú Prievara Tiborral Zárszó

Bibliográfia–Nyomtatottéselektronikusdokumentumgyűjteményatanulásjövőjetárgykörében

Ajánló

4

6

8

8

16

24

30

38

48

56

64

73

77

80

4

ELÕSZÓ

„A tudást a kapcsolatok hordozzák.”

A Tempus Közalapítvány számos szakmai projektjének keretében megrendezett konferencián,műhelymunkán,képzésenvannakjelenéskapnakegyrenagyobbhangsúlytazokarészvételitanu-láson,arésztvevőkbevonásánalapulómunkaformákésmódszerek,amelyekazegyénitudásokraépítve,egymássalkapcsolatotteremtveadnakteretapárbeszédre,aközösmegoldásokkeresésére.Azegyéni tanulásiutaksokszínűségéreésa tanulásközösségáltali támogatásánakfontosságáraszeretnénkfelhívniafigyelmetújraésújra,szemelőtttartva,hogybármelyformábanlétrejövőegyüttműködésegyúttalaközösgondolkodásújútjaitisjelentheti. Atanulásmamársoktudományoskutatásfontosvizsgálatitárgya,köztükaneurobiológiaikutatásoknak, a kognitív pszichológiának, amagatartástudományoknak vagy a szociálpszicho-lógiának is,melyekkülönbözőmegközelítésben igyekeznekmegragadnibelőlevalami fontosat.Ezekközülkülönösenizgalmasazakonnekcionistafelfogás,melyszerintmentálisfeladatainkvégrehajtása akkor a legsikeresebb, ha elménk neuronhálózata úgy strukturáljamagát, hogy alehetőleghatékonyabbanaktiválhassaaszükségeskapcsolatokatésterületeket.Ezekaneuronálishálózatokképezikazalapjátazérzékelésnek,akülönbözőcselekvésiformáknak,amagasabbkog-nitívfunkcióknak.Akonnektivista tanuláselméletehhezhasonlóanakapcsolatokkiépítésénekfontosságáraépít,beemelveazinformatikaeszközeiáltaltámogatotthálózat-ésközösségépítésilehetőségeketisatanulásifolyamatba.Miabbanhiszünk,hogyatanulásifolyamatsikeréhezszük-ségvan együttműködésekre.Ahogyan azönmagukban„buta egységek”, az elméleti neuronokközöttfinomhálózatalakulkikapcsolatképzésielveksegítségével,ésatudásezeknekahálóza-toknakazegyrebonyolultabbszerteágazásábanképeződikle,úgyazemberekköztiinterakciók,atanulásszereplőiközöttkiépülőkapcsolatokminőségeésekapcsolatoksokféleségemeghatározósikertényezőjelehetatanulásifolyamatnakis,ésméginkábbújtudásoklétrehozásának. AközelegyéveútnakindítottA tanulás jövőjecíműközösségioldalunkmottója–„a tudást a kapcsolatok hordozzák”–egyszerreutalafentiértelmezésekre,ésszándékunkszerinttükröziaztacélkitűzéstis,hogyatudáshálózatokkialakítására,atudásmenedzsmentmaiésjövőbeniszerepéreirányítsukalaikusésszakmabelilátogatókfigyelmét. AzOlvasóáltalkézben tartott, azAlma a fán interjúköteteksorábanharmadikkéntmegjele-nőkiadványunkviszitovábbeztazívet,éshangosítjakimindazokatagondolatokat,amelyekapartnerség,aszektorokközöttiegyüttműködés,aközösségeképítése,aközösműveltségértéke,ademokratikusállampolgárság,anyitottság,azelfogadásésaközöstudásépítés,tudásmegosztáskérdéseimenténmindanyolcbeszélgetésbenösszecsengenek. Beszélgetőtársainkat többekközött a tanulás jövőbeli trendjeirőlkérdeztük.Egymástól füg-getlenül,vagyanélkül,hogyaszerzőkszándékaeztdetermináltavolna,mindannyianvalamilyenformában központi gondolatként fogalmazzákmeg a tanulás közösségi dimenzióit, legyen szószakpolitikaikérdésekről,akultúraátörökítésérőlvagyatársadalmiigazságosságotközéppontbaállító intézményrendszerről.A beszélgetések során így esett szó az intézmények közti partner-ségről,vagyazinformációstársadalomáltalállítottújcivilizációskihívásokmegoldásábanabe-

5Elôszó

lülrőlvezérelt,horizontáliskapcsolatokszerepéről.Körbejártukaztakérdéstis,hogyhogyanalakulanetgenerációésaz iskolaviszonya,milyennézőpontváltásszükségesa tanárokésszülőkrészérőlahhoz,hogyértelmeznitudjákagyorsanváltozó,őketkörülvevővilágot,hogytudjanakésakarjanakadolgokmögélátni.Mélyösszefüggésekrebukkantunkahagyományosműveltségmegőrzéseésaziskolaazontörekvéseiközött,amelyekazegyénésközösségfejlesztéséreirányulnak.Hasonlómintá-zatotrajzoltkiazabeszélgetés,amelyademokratikustársadalmakbanbetöltöttállampolgáriszerepekmegalapozásátaközösségitanulássalkötötteössze,aholakulcselemapedagógusokésdiákokbizalmiviszonyánakkiépülése.Akonstruktívtanuláselméletalkalmazásaapedagógiábanazelőzetestudásraalapozás fontosságára, az adaptív-elfogadó iskola koncepciója és anyitott iskolamodelljepedig azintézmény lehetőségeire, a környezettel való egyensúlyramutatnak rá.A beszélgetések tehátmindvalamely,azoktatásirendszerbenisleképeződőtársadalmijelenségekrereflektálnak,melyekkulcsaapedagógusok,diákokésaszülőkközöttiegyüttműködésbenrejlik. Az interjúkközöttmásnézőpontbólahagyomány,a folytonosságésaváltozásalkotegyolyandinamikusképletet,amelybenmárnemvalamilyenkonkrétdologváltozásáról,ésazehhezvalóal-kalmazkodásról,hanemahogyegyikbeszélgetőtársunkemlíti,„sokkal inkább arról van szó, hog y magát a változást kell megszoknunk”.Aminketkörülvevővilágglobális,mélyrehatóátalakulása,azinformációséskommunikációstechnológiaifejlődés,atársadalmi,gazdasági,kulturálisviszonyainkátstrukturáló-dásaösszességébena(hasznos)tudásról,atudásátadásáról,atanulásrólvalóképünkátalakulásátvonjamagaután,éseközbenszámoskérdéstvetfel. Akérdésekésválaszokközöttegyvalamibiztosanlátszik:atanulásjövőjerajtunk,ajelenbenelin-dítottutakon,irányokon,célokonmúlik.

A szerkesztők

6

BESZÉLGETÕTÁRSAINK

Halász Gábor egyetemi tanár, azELTEPedagógiaiésPszichológiaiKarFelsőoktatás-menedzsment IntézetiKözpontjának vezetője, és 2006 óta azOktatáskutató és FejlesztőIntézet(OFI)tudományostanácsadója.1999és2006közöttazOrszágosKözoktatásiIntézet(maOFI)főigazgatójavolt.Végzettségeszerintfranciaszakosközépiskolaitanáréspedagó-giaszakoselőadó.2003-banlettazMTAdoktora,2007-benhabilitált.2004-benmegkaptaaMagyarKöztársaságiÉrdemrendtisztikeresztjét.Munkájátaz1990-esévekelejétőlszámoskutatáséspublikációfémjelzi.Szakmaiérdeklődése,kutatásiésoktatásitémáifelölelikane-veléstudománymegannyiterületét,mintpéldául:oktatásszociológia,oktatáspolitika-kutatás,oktatásirányítás és oktatásmenedzsment, oktatás és nemzetközi együttműködés, európaiintegrációésoktatás,de foglalkozik felsőoktatás-kutatássalésnemzetköziösszehasonlítóelemzésekkel is. Szakértőként, tanácsadóként, kutatóként számos nemzetközi projekt ésszervezetmunkájábanveszrészt,többekközötttagjaazOECDCERIIgazgatóTanácsának.

Z. Karvalics Lászlótörténész,információstársadalomkutató,aSzegediTudományegye-temKulturálisÖrökségésHumán InformációtudományiTanszékénekegyetemidocense,végzettségeszerintmagyar–történelemszakostanár.ABudapestiMűszakiEgyetemInfor-máció ésTudásmenedzsmentTanszékének korábbi vezetője, oktatója, a BME-UNESCOITTK (Információs Társadalom-ésTrendkutatóKözpont) alapító igazgatója, örökös tisz-teletbeli elnöke. Az információpolitika és információstratégia kérdéseinek és az Internet-gazdaságnakelismertkutatója,tudományszervezője.Számos,azinformációstársadalommalésinformációtudománnyalfoglalkozókurzuskidolgozója,szakkönyvéstanulmányszerző-je,szakmaikonferenciákkeresettelőadója,azInformációtörténelem Műhelykurzusmegalapítója.1999-benelnyerteaSzéchenyi-ösztöndíjat,ugyanebbenazévbenaKarKiválóOktatójalett.Nemzetközilegiselismertkutatómunkájáért2004-benaMagyarKöztársaságiÉrdemrendLovagkeresztjekitüntetésbenrészesült.

Knausz Imre egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének oktatója,végzettségeszerinttörténelem–pedagógiaszakostanár.Pályájakezdeténatanítássaltöltöttévekután amagyarközoktatás kutatásával foglalkozott, kutatási tapasztalataira alapozva1995-benmegvédtekandidátusidisszertációját.A’80-asévekvégénazOrszágosPedagógiaiIntézetosztályvezetőjekéntdolgozott,majdvisszatértatörténelemtanításhoz.EztkövetőenazOrszágosKözoktatásiIntézetmunkatársakéntrésztvettazországostanterviadatbankmegszervezésében,1997–98közöttaFővárosiPedagógiaiIntézetigazgatójavolt.Kutatási,fejlesztésitémáiközétartozikatörténelemtanítás,tantervfejlesztés,módszertanifejlesztés,apedagógiaiértékelés,atudáselméletekésműveltségkutatás.ATörténelemtanárokEgyle-tének(TTE)tagja,hosszúideigalelnökevolt,2002-benmegkaptaaszervezetáltalalapítottSzebenyiPéterDíjat.ATaní-taniOnlinepedagógiailapfőszerkesztője.Galambos Rita szakmaipályafutásának fókuszábanmindig is afiatalok fejlesztése állt–gyakorlópedagógusként,tananyag-ésszervezetfejlesztőként,illetvecivilszervezetiveze-tőkéntegyaránt.Végzettségeszerintfrancia–magyarszakostanár,tizenháromévigtanítottáltalános és középiskolákban, valamint abudapestiFrancia Intézetben. Írt tankönyveket,szakmaikézikönyveket,fejlesztetttananyagokatésvezetettnagyívűprojekteket.TizenegyévigigazgattaaCivic Education Project(CEP)magyarilletveközép-európaiprogramját,aholnemzetközi környezetben is kipróbálhattamagát.Ezek a sokrétű tapasztalatok, valaminttársadalmielkötelezettségeésaszervezetfejlesztés,acoachingésaszakmaimentorálásirántifokozódóérdeklődésehatározzákmegszakmaiportfólióját. Jelenlegaz1999-ben létreho-zottDemokratikusIfjúságértAlapítvány(DIA)fejlesztési igazgatója,programjainakszak-maivezetője.

7

Nahalka István az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi oktatója, oktatás-kutató.Egyetemimunkájasorántanár-éspedagógiaszakosokoktatásábanveszrészt.Ter-mészettudományosvégzettségébőlfakadóanegyikkutatásitémájaatermészettudományosnevelés, ebben a témában irányítója és résztvevője közoktatási tantárgyakhoz kapcsolódóoktatásiprogramok,tantervekfejlesztőmunkálatainak.Előszeretettelfoglalkozikazoktatásiméltányosságésakonstruktivistatanuláselméleteivelis.Többkutatásnakvoltirányítója,szá-mosoktatásfejlesztésifolyamatnakrésztvevője,ezekközülkiemelkednekazokamunkálatok,amelyekegykomprehenzíviskolarendszermagyarországilétrehozásaérdekébenszerveződ-tek.Résztvállaltakompetenciafejlesztőprogramcsomagoklétrehozásánakszakmaifelada-taiban.Nevéheztöbb–apedagógusképzésbenés-továbbképzésbenhasznált–tankönyvifejezetiskötődik.Számosszakmaiszervezetnek,köztükazOrszágosKöznevelésiTanács-nakésazMTAPedagógiaiBizottságánakvoltkorábbantagja.VezetiakörnyezetinevelésselfoglalkozóKörlánc Országos Eg yesületet.Nevéheztöbbmintszázcikk,tanulmányéskiadványfűződik.Azoktatásvilágáhozkapcsolódógondolataitblogformájábanismegosztja.

Rapos NóraazELTEPedagógiaiésPszichológiaiKarNeveléstudományiIntézeténekad-junktusa,végzettségeszerintmagyarnyelvésirodalomszakosközépiskolaitanár.Kutatásitémáitöbbekközöttatanárképzéselemzése-fejlesztése,aziskolaifélelmekkvalitatívvizs-gálata,azintegráltneveléskérdésköre,valamintkollegáivalegyüttnevéhezfűződikazadap-tív-elfogadóiskolakoncepciójánakkidolgozása.Számoskutatás-fejlesztésiprojektbenvettrészt,többekközöttazadaptívtanulásszervezésttámogatóMAG(Megelőzés–Alkalmazko-dás–Gondoskodás)projektbenszakértőként,tanítótrénerként;foglalkozottatanárjelöltekszakmai kompetenciáinak vizsgálatával; illetve közreműködött azNFT2.1.1-esKooperatív tanulás a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók integrált nevelésének elősegítéséretémájúpedagó-gusképzésiés-továbbképzésicsomagokkialakításábanis.Jelenlegleginkábbatanárképzéskutatásaésfejlesztésetémábantevékenykedik.

Nagy MariannaBudai–VároskapuIskolaFehérhegyiSzakiskolaésSpeciálisSzakiskolavezetője,végzettségeszerintmagyar–történelemszakostanár.32évesszakmaigyakorlattalrendelkezik,közel15évigvolt igazgatóhelyettes,7éve intézményegység-vezető.Több,azoktatásfejlesztésétmegcélzópályázatban(PHARE,KözOKA,HEFOP,TÁMOP)közre-működött.Aziskola,aholimmármajdnemharmincévedolgozik,Pécsperemkerületiisko-lája,amelytöbbátszervezést,profilváltást,összevonástismegéltmár.Jelenlegazösszetettiskolaszakiskolai intézményegységétvezeti,aholsajátosnevelési igényű, tanulásinehézsé-gekkelküzdőéshátrányoshelyzetűfiatalokszámáranyújtanakszakmatanulásilehetőséget.Pedagógiaiszemléletétésgyakorlatátazelfogadás,befogadás,támogatásjellemzi.SzámosegyébszakmaitevékenységemellettkollégáivalegyüttrésztvettaDobbantó Programbevezeté-sében,kipróbálásában,jelenlegegymásodik esélytípusúprojektetvezet,aholnegyvenfelnőttkapottlehetőségetarra,hogyszakmáttanuljon.

Prievara TiborabudapestiMadáchImreGimnáziumtanára,IKT-szakértő,tananyagfej-lesztő.AnépszerűTanárblogszerzője,szerkesztője,egyikalapítója,azoldalhavontatöbbmint40000olvasóhoz,főképptanárokhozjutel.Nevéhezszámoskiadvány,cikk,előadásfűződikazIKT-eszközökmódszertanával,hatékonytanóraiéstanóránkívülialkalmazásávalkapcsolatban.Nyelvtanárkénttöbbkiadványtársszerzőjevolt(Ultimate English;The Ultimate Error Buster),emellettnagyobbtartalomfejlesztésiprojektekbenisrésztvett.AMicrosoftáltal2012-benelindított, apedagógusok számára ingyenesenelérhetőPIL (Partners in Learning)Akadémiaoktatója.A21. századi tanár címűprojektjébendiákjaivalközösenegyújtanulásirendszerthozottlétre,melytöbbévesikeresenműködikagyakorlatban.

7Beszélgetôtársaink

8

A JÖVÔ OKTATÁSI TRENDJEI

Interjú Halász Gáborral

„…a partnerség az egyik legnagyobb horderejû kérdése és egyben szakpolitikai eszköze a modern oktatási rendszerek kormányzásának…”

A jövô oktatási trendjeit alapvetôen meghatározzák a jelenben zajló nagy társadalmi változá-sok, melyben egyre inkább elmosódnak a határvonalak az oktatás világa és az egyéb világok, ágazatok és szakpolitikai területek között. Ily módon felértékelôdik a szerepe az intelligens okta-tásirányításnak, ahol az önreflektív és problémaorientált megközelítés dominál, és amely kiter-jed többek között az általános keretek tervezésére, a folyamatok monitorozására, visszajelzési rendszerek kiépítésére és célzott beavatkozások kidolgozására. Halász Gábor egyetemi tanárral, tudományos tanácsadóval, az OECD CERI Igazgató Tanácsának tagjával beszélgettünk.

Beszélgetésünk témája a globális oktatási trendek és azok változása az elmúlt néhány évtized során. Hogyan jellemezhetôk a nemzetközi kutatások és kísérletek alapján a különbözô oktatási rendszerek és oktatásirányítási stratégiák, valamint az ezeket alakító erôtér? Másmódonközelítenémmegakérdést,hogyhaáltalábanaz oktatási rendszerek fejlődésének globális trendjeirőlbeszélünk,ésmásmódonakkor,haezenbelülegyszűkebbterületről,azoktatási rendszerek irányításának, kormányzásának, menedzselésének a trendjeiről.Talánérdemeselőszörazutóbbiraszűkíteniakérdést,ezértmostnemérintenékegysorolyanmeghatározótrendet,amelyekegyébkéntfontosakésérdekesek,hanemcsakazoktatásirányításéskormányzáskérdéskörérőlbeszélnék. Rögtön egy tévhit eloszlatásával kezdeném,mivel sokanúgyképzelik el azoktatási rendszerekeredményeséshatékonyirányítását,hogyabbanvalamilyentudásnakvagyelméletnekazalkalmazásakell,hogymegtörténjen.Valójábanegyáltalánnemerrőlvanszó.Hanagyonleakaromegyszerűsíteni,akkoraztmondanám,hogyegyoktatásikormányzatnakvagyoktatáspolitikánakkétalapvetőfeladatavan.Azegyikaz,hogylehetővétegyeanagy,átfogótársadalmicélokérvényesülését;ilyenekpéldáulazeredményességvagyaméltányosság.Vagyisolyaneszközöketműködtessen,amelyek lehetővéte-szikezeknekacéloknakavalódiérvényesülését,eztpedignematudományoselméletekhatározzákmeg,hanematársadalomfogalmazzamegakormányokkalszemben.Amásikfeladatpedigaprob-lémamegoldás.Egykormányzatnakérzékelniekell,hogymilyenproblémákjelennekmegazoktatásirendszerében,ésezekrekellmegoldásokattalálnia. Bizonyára érzékelhető, hogy a kormányzó szereplőknek, az oktatásirányítóknak igen nagyfokúérzékenységetkellenekifejlesztenimagukbanahhoz,hogyészrevegyékazoktatásirendszerbenjelent-kezőgondokat,sőt,előrelássákazokmegjelenésétéskalkuláljanakavárhatóproblémákkal.Ezaztisjelenti,hogynemcsakelőrekitűzöttcélokmegvalósításával,hanemproblémákmegértésével,azonosí-tásával,feltárásával,előrejelzésével,ésolyaneszközökkidolgozásávaliskellenefoglalkozniuk,amelyekezeknekamegoldásátsegítik. Visszatérveazeredetikérdéshez,azoktatásirendszerekirányításának,kormányzásának,menedzse-lésénektrendjeirőlvalógondolkodásunkatalapvetőenmaguknakazoktatásirendszereknekazátalakí-tásavagyátalakulásabefolyásolta,ésezekközöttaleginkábbmeghatározótrendekakövetkezők:

9

• Azoktatásirendszerektöbbszintűvéváltak,csakúgy,mintáltalábanatársadalmirendszerekésezekirányítása.Angolterminológiábaneztfejezikiamulti-levelfogalom.Vagyisegysorolyanszintetlá-tunkvertikálisan,amitkorábbannemláttunk.Korábbanpéldáulbeszéltünkközpontiéshelyiszint-ről,ésebbenazerőtérbencentralizációrólésdecentralizációról,maazonbansokkaltöbbszintetkellfigyelembevennünk.Anemzetekfelettiszintenolyanszereplők,tényezők,kezdeményezések,továbbáolyanerőforrásokvannak,amelyekmeghatározzákarendszerekfejlődésétés irányítását.Továbbraislátjuktermészetesenanemzetiszintet,anemzetiszintalattugyanakkorjelenvannakolyanköztesszintek,mintarégiókvagyatelepülésekszintjei.Megkerülhetetlentényezővéváltazintézményekszintje,ésméginkábbazolyanmikroszintek,mintazosztály,atanulócsoportokésatanulók.Azoktatásirendszerekirányításárólgondolkodvateháteztasokszintetmindegyszerrekellfigyelembevenni,ésebbenazerőtérbentulajdonképpenértelmétveszítiacentralizációésde-centralizációfogalompár,mivelazegyesszintekközöttezeksúlyaésbefolyásaváltozik.Azoktatásirendszerekfejlődésétalakítófolyamatokezeknekazinterakciójábólbontakoznakki.

• Azelőbbihezhasonló,demásfajtaváltozás,hogyegyretöbbszereplővanjelenazoktatásirend-szerekben;ezttöbbszereplőségnekmondjuk,azangolbanezamulti-actorfogalom.Szereplők,aktorok,ágenseksokaságátlátjuk:politikaidöntéshozók,különbözőtársadalmicsoportokképviselői,szü-lők,munkaadók,azoktatásirendszeregyesalrendszereihezkapcsolódószereplők,tanárok,atanáriszakma,stb.Aztgondoljuk,hogyasokszereplőegymásrahatásateremtimegazt,amiegyoktatásirendszerbentörténik.

Ezatöbbszintűségéstöbbszereplőségvezetoda,hogyazoktatásirendszereketegyreinkább,mintkomplex, adaptív rendszereket írjukle.Eztalánszükségesséteszegykismagyarázatot:azadaptívittaztjelenti,hogymagaarendszerésarendszeregyeselemeinekviselkedéseisfolyamatosanalkalmazkodikakörnyezetésatöbbitényezőviselkedéséhez.Akomplexitáspedignemegyszerűenbonyolultságotjelent.Akomplexitásazt jelenti,hogynemcsakazértnemtudjukelőrepontosankiszámítani,hogymifogtörténniegyrendszerben,merttúlsoktényezővelkellszámolnunk,éssemazagyunk,semazinformatikairendszereinknemképesekeztátlátni,hanemelméletilegislehetetlenmegjósolniazokta-tásirendszerviselkedését.Ugyanisakülönbözőszintekkülönbözőaktorainakcselekedeteiegymástólfüggenek,állandóinterakcióbanvannakegymással.Ezértazoktatásirendszerekreegyreinkább,mintélőorganizmusokratekintünk,amelyekfejlődését,alkalmazkodásátnemlátjukelőre,hanemcsakevo-lúciósfolyamatokatlátunk.Ezakomplexitásaz,amijellemzővéválik,ésazoktatásirendszerekkor-mányzásáról,irányításárólvalógondolkodásiseztpróbáljamegvisszatükrözni,megragadni.

Hogyan tudjuk mégis vizsgálni, kutatni ezeknek a komplex rendszereknek a viselkedését? Avilágésazoktatásirendszerekfejlődésérenapjainkbanazegyiklegnagyobbhatástgyakorlónem-zetköziszervezetnek,azOECD-nek1vanegymindenágazatonésszektoronátívelőkiemeltközpontiprogramja,amitúgyneveznek,hogyÚj gazdasági megközelítések2.Eza2008-asgazdaságiválságotkövető-enalakultki,éstulajdonképpenmegpróbáljaeztakomplexitástértelmezni.Aprogramlényegébenarravalóreagáláskéntindultel,hogysenkinemláttaelőreaválságkirobbanását,éssenkinemlátjapontosan

1AzOECD(GazdaságiEgyüttműködésiésFejlesztésiSzervezet)globálisszervezet,melynekcélja,hogysegítseatagállamokkormányaitalehetőlegjobbgazdaságiésszociálispolitikakialakításábanésértékelésében.AkereteinbelülműködőOktatási, Kutatási és Innovációs Központ (CERI)kutatásokvégrehajtásávaléselemzésével,innovációkésalapvetőindikátorokkidolgozásá-valtámogatjaazoktatáséstanulásjelenlegiésjövőbelifelmerülőkérdéseit,másszakágazatokkalvalóösszefüggéseit,vizsgáljaatársadalmiésgazdaságiváltozásfolyamataitéselősegítiatagországokközöttivéleménycserétazoktatásiproblémákkapcsán.

2New Approaches to Economic Challenges: An OECD Agenda for Growthwww.oecd.org/about/secretary-general/newapproachestoeconomicchallengesanoecdagendaforgrowth.htm

interjú Halász Gáborral

10

aztsem,hogymifogezutántörténni.Azittfolyódiskurzusegyhallatlanulradikálisátalakulásagazda-ságiéstársadalmifolyamatokértelmezésérőlésazezekreirányulószakpolitikákátalakításáról.Hasonlóazoktatásiágazatbanismegjelenik,aKomplex oktatási rendszerek kormányzása3nevetviselőprogramfog-lalkozikazeddigelmondottoktatásialapkérdésekkel.Lényegébenarrólvanszó,hogyakomplexrend-szerekkormányzásateljesenmásmódonkell,hogytörténjen,vagyisnemegyszerűenkomplikáltvagybonyolultrendszerekműködtetésérőlvanszó.Mivelelméletilegsemlehetmegmondaniazt,hogymifogtörténni,ezértmegnőajelentőségeakísérletezésnek,ésazabbólvalótanulásnak.Akormányzásnakkulcselemévéválikakísérletezés(policy experimentation)ésaszakpolitikaitanulás(policy learning). Ezzelkapcsolatbanfontosazt ismegemlíteni,hogyazelmúltegy-kétévtizedbenóriásimennyi-ségűmérhetőadatbirtokábakerültünk.Húszévvelezelőtt indultelazOECD-nekazOktatási indi-kátorok4programja,amelyrőlnemtúlzásaztmondani,hogyteljesenátalakítottaazoktatásvilágárólvalógondolkodást.Részbenennek,részbenpedigatechnológiaifeltételekkiépülésének,ésegyúttalapolitikaifeltételekmegteremtődésénekköszönhetőenmamárolyanadatgyűjtésirendszerekléteznek,amelyeksegítségévelhatalmasmennyiségű,tanulóiszintiglemenőadatokbirtokábajutottunk.Ezek-nekazadatoknakazelemzéseolyanújtudásteredményezett,amelynekfényébensokkaltöbbettudunkarendszerekbenzajlófolyamatokról.

Mennyiben változtatja meg az adatelemzésekbôl származó többlettudás az oktatási rend-szerekrôl és azok irányításáról való gondolkodásunkat, hogyan járulhat ez hozzá az eredmé-nyességhez? Egyetemelnékkiasokmegfogalmazhatókövetkeztetésből: látjuk,hogykörülbelülmikazalap-vetőjellemzőiazeredményesoktatásivagyoktatásirányításirendszereknek,defontoshangsúlyozni,hogyezekfelsorolásrakerülőelemeicsakegyüttértelmezhetők,együttalkotnakegyrendszert. 1.Azelsőazintézmények önállósága:csakazokarendszerekeredményesek,amelyekintézményeiknek

önállóságotadnak. 2.Amásodik,hogyazönállóságegyerőskülső kontroll- és visszajelzési rendszerrelkell,hogypárosul-

jon.Ahogymondtam,ezeknekazelemeknekcsakegyüttvanértelme,tehátegyolyanország,amely önállóvá teszi az intézményeit, de nem teszmellé visszajelzési és elszámoltathatóságirendszert,ésatovábbiakbanemlítendőtöbbitényezőt,azlerontjaazoktatáseredményességét.

3.Aharmadikegynagyonintenzívkapacitásképesség-kiépítés,hogyazautonómintézményektudjákértelmezniéstudjanakreagálniakapottvisszajelzésekre.Vagyis,hogyatámogatórendszerekintelligens,alkalmazkodásraképesegységekkéalakítsákátazintézményeket.

4.Ésanegyedik:akulcsterületekenfolyamatos intervenciókat és beavatkozásokat végző állami, kormányzati politika.

Hogyhaezanégyelemnincsegyütt,habármelyikishiányzik,akkorazeredményességiselmarad.Azadatokis igazolják,hogyazokazoktatásirendszerekválnakeredményessé,amelyekeztanégyelemetképesekegyszerreműködtetni. Érdemesemellettmegemlíteniaztis,hogylátványoseltolódástörténtagondolkodásunkbanattólakérdéstől,hogymit kellene tenni,afeléakérdésfelé,hogyhog yan lehet ezt elérni.Tehátamegvalósítás,azimplementációkérdéseikerültekaközéppontba,mivelsokattudunkmárarról,hogymilennejó,deazaképességünk,hogyeztelisérjük,ténylegesenmegvalósítsukarendszerekben,mégigengyenge5.

3Governing Complex Education Systems(GCES)www.oecd.org/edu/ceri/governingcomplexeducationsystemsgces.htm4Key indicators on educationwww.oecd.org/education/school/keyindicatorsoneducation.htm5EzfejeződikkiazOECDegytöbbévekezdődöttésjelenlegisfutóprogramjában,amelynektöbbneveközülazegyikbeszédes:Making Reform Happen,teháthogyareformokvalósuljanakmeg.www.oecd.org/site/sgemrh

11interjú Halász Gáborral

6Magyarországoneznagyjábólaközigazgatásiállamtitkárnakmegfelelőfunkció.

Mi ennek a fô oka? Döntőrészbenéppenaz,amitazelejénmond-tam:mertalegtöbbországbannemalakultakkiakomplexitás menedzseléséhez szükséges képessé-gek.Azországok jelentős része továbbra isolyaneszközöketalkalmazazoktatásirendszerek irányí-tására,amelyekakomplexitáskörülményeiközöttegyszerűen alkalmatlanok. Ezen kívül nem fejlő-döttkiakomplexitáshozilleszkedőeszközrendszer,illetve a különböző szereplők, a döntéshozók éspolitikusok részéről nem történtmeg az amentá-lisváltás,amiehhezszükséges.Tehátpéldáulnemépítettékbeakísérletezéstvagyatanulástapoliti-kaalakításifolyamatokba,vagynincsjelenagondol-kodásukbanazidőtényező.Azidőtényezőazegyikleginkábbmeghatározóelem,hiszenakomplexitáskörülményeiközöttadolgokatidőbenelőrehalad-vakelllátni,mertarendszerekbenzajlófolyamatokidőbenrealizálódnak.

Haddidézzemideegymeghatározóélményemet:néhányévvelezelőttegyolyanOECD-programon,aholazoktatásiminisztériumoknakalegmagasabbszintűvégrehajtásifeladatokértfelelőstisztviselőivoltakjelen6,ajapánképviselőaztmondta,hogyahhoz,hogymaegyoktatásirendszerteredményesentudjunkirányítani,háromszemrevanszükségünk:amadár,arovarésahalszemére.Amadárszemeamakroszintenvalógondolkodás,arovarszemeamikroszintenvalógondolkodás,ésahalaz,akiazáramlásokat–beleértveazidőbeliváltozásokat–látja.Hanincsjelenametaforaháromszeme,akkornemlehetségesakomplexitáskörülményeiközöttmegfelelőenirányítaniarendszereket.

Legelsô kérdésem arra is vonatkozott, hogy milyen erôtérben alakulnak az oktatási rendsze-rek és az oktatásirányítási stratégiák. Ha a komplexitás lényegét megérti egy oktatási kormány-zat, akkor milyen feladatai következnek ebbôl? Amit eddigmondtam, az részbenmár felvázolja ezt az erőteret,denembeszéltemmégarról alényegeselemről,hogyegyreinkábbelmosódnakahatárvonalakazoktatásvilágaésazegyébvilágok,ágazatokésszakpolitikaiterületekközött,ésezekkölcsönösennagymértékbenhatnakegymásra.Ezértazoktatásvilágánakproblémáitnemlehetkizárólagazoktatásügyönbelülkezelni.Ezzelszorosanösszefüggazazoktatáspolitikaiparadigma,amitélethosszigtartótanulásnaknevezünk,ésaminekazegyiklegjelentősebbkövetkezményeéppenazegyesalrendszerekésegyeságazatokközöttihatárvo-nalakelmosódása. Akomplexrendszerekirányításának,kormányzásánakazegyiklegfontosabbeszközeastandardokműködtetése,defontoshangsúlyozni,hogyastandardfogalmaismásképpértendőebbenazesetben,mintamitmegszoktunk.Alegtöbbenezalattjogielőírásokatszoktakérteni,deazokastandardok,amelyekakomplexrendszerekirányításáhozszükségesek,többnyirenemajogon,hanemkonvenció-konésazokfolyamatosfelülvizsgálatánalapulnak.

12

Egykonkrétpéldaerreavilágnagyrészében,azEurópaiUniónbelülpedigkülönösennagyin-tenzitássalzajló,egyiklegnagyobbhorderejűátalakítás,akvalifikációsrendszerekreformja,amelyegyhatalmaserejűimplementációseszközisegyben.Ennekazegyikkulcselemeaz,hogyugyanazokatastandardokatérvényesítiazoktatásmindenalrendszerére:azalap-ésközépfokúoktatásra,afelsőfo-kúoktatásra,aszakképzésre,afelnőttkoritanulásra.Vagyismagaakvalifikációsreformisösszekötiagyakrankülönállórendszereket,elmossaaközöttük lévőhatárokat,amelyeknemműködtethetőktovábbolyanizoláltan,mintahogykétévszázadonkeresztültörtént. Vagy egymásikpélda egyolyan területről, ahol szokatlan a standardokalkalmazása: ahollandtanárképzés.Hollandiaebbőlaszempontbólazegyiklegfigyelemreméltóbbország,merttalánnálukfigyelhetőmeglegjobbanakomplexitásintelligenskormányzatimenedzselésénekgyakorlata.Hollan-diábanmármásfélévtizedeléteznekolyanstandardok,amelyekatanárképzőkképességeire,kompe-tenciáira vonatkoznak.Ahollandnemzeti standard leírja, hogymilyenkompetenciával kell rendel-keznieannak,akiajövőpedagógusaitképzi,éseztastandardotmármásfélévtizedeagyakorlatbanishasználják.Bevezetésenemakormányáltalvezéreltjogiaktussaltörtént,hanematanárképzésbenlévőszereplőkszakmai,társadalmiszervezetehoztalétre. Agyakorlatbanúgyműködtetik,hogya tanárképzésbenrésztvevőoktatókrészbenönmagukatértékelik ezekhez a standardokhozviszonyítva, részben társak általi értékelés történik.A standardtulajdonképpenezzelegykommunikációseszközzéválik,amelykommunikációbanegyfelőla stan-dardokértelmezésezajlik,másfelőlakonkrétszemélyekre,esetekrevalóvonatkoztatásatörténikmeg.Ráadásulezrendkívülgyakorlatiasmódontörténik:akiértékelimagát,vagyakitértékelnek,asajátéle-téből,gyakorlatábólkellérzékleteseseteketbemutatnia,amelyekenkeresztülfelmérhető,hogymeny-nyireérvényesülnekastandardokazőgyakorlatában.Astandardokathároméventefelülvizsgálják,aszakmaiközösségegészeegyállandódialógustfolytatróla.Tekintettelarra,hogyastandardokhatnakarendszerbenlévőszereplőkviselkedésére,azokfejlődnekáltala,ezértmindigújlehetőségeknyílnakmeg,ésezastandardokidőbelifejlődéséteredményezi. Akomplexrendszerekbenastandardokalkalmazása–hailyenintelligensmódonhasználjákőket–óriásijelentőségűeszköz,amellyelkapcsolatbanfelsemmerülhetpl.abüntetővagyszankcionálóal-kalmazás,vagyjogielőírásokbafoglalás.Általábanaztlehetmondaniazeredetikérdésére,hogyakomp-lexitáskörülményeiközöttajogeszközenagyonkorlátozottanhasználható.Azoktatásirányításfeladatasokkalinkábbazérdekeltség,aszimbolikushatások,azáltalánoskeretek(pl.standardok)meghatározása,valamintafolyamatokfolyamatosmonitorozása,nyomonkövetése,ahogyaztmáremlítettem.Gazdagvisszajelzésirendszerekkiépítéseéscélzottbeavatkozásokkidolgozásatehátakívánatoseszköztár.

Említette, hogy az adatgyûjtés és adatfeldolgozás terén történt óriási fejlôdés következtében ma már sokkal többet tudunk az oktatási rendszerekrôl, mint korábban. Erre a tudásra épülhet-nének a visszajelzési és a célzott beavatkozási mechanizmusok? Aztmárlátjuk,hogyasokszintűséghezéssokszereplőjűséghezalkalmazkodvaolyanadat-ésvisz-szajelző-rendszerek jönnek létre, amelyek tanulói, iskolai, települési, regionális és országos szintentudnakvisszajelzéseketadniaszereplőknek.Emellettlehetővéteszikmindezenszintekváltozásainakkövetésétadöntéshozókszámára,akik ilymódontudhatnakmaguknakamadárszemükmelléegyrovarszemetiskifejleszteni.Ennekjelentőségepedigaz,hogylehetővétegyeaszakpolitikaszámára,hogyarendszerekirányításaéskormányzásasoránletérjenarrólazévszázadonkeresztülalkalmazottmodellről,amelyetaszőnyegbombázáshozhasonlítanék:amikoregydifferenciált, sokfélemozgásúszereplőkkelbenépesítettrendszerrerázúdítanakegyolyanáltalánosszabályt,amelylehet,hogyafelétjobbteljesítményreserkenti,deamásikfelétviszontellehetetleníti. Ehelyettanagytársadalmirendszerek,ígyazoktatásirendszerkormányzásasoránisamikroszintűbeavatkozásokkell,hogyfontossáváljanak.Hameglehetnevezniaztakb.84iskolát,aholalegtöbbés

13

legnagyobbproblémavan,akkorkifejezettenrájukkellfókuszálniabeavatkozásokat.Haabeavatko-zásoknyomán–ésittjönbeazidőtényező–enneka84-nekaszámalecsökken31-re,mertatöbbibena beavatkozások következtébenmérséklődött a probléma, de ezekbenmás típusú a baj, akkormárcsak erre a 31-re kell fókuszálni.Hollandiában ez a fajta szakpolitikai problémamegoldásműködik,mikroszintenaproblémáhozadaptált,egyedibeavatkozásokathajtanakvégre.

Ami az adatgyûjtést illeti, Magyarországon is rendelkezésre állnának a feltételek. De mi volna az, amit még meg kell teremtenünk ahhoz, hogy a felvázolt módon célzott, helyi szintû beavat-kozásokat lehessen tenni ott, ahol az szükséges? Akomplexrendszerekkormányzásánakmárkorábbanemlítettegyikmeghatározóelemevoltahelyiszereplőkképességeinekfejlesztése.Elsősorbanalokálisszereplőknekkelleneezeketazadato-kat használni, olyan helyi szintű intelligens szereplőknek, akikmegfelelő képességekkel rendelkez-nekahhoz,hogy fel tudjákhasználniazadatgyűjtéseredményeit. Itthon isvanolyanadatrendszer,akompetenciamérés,amelykivételnélkülmindenegyesiskoláraésmindenegyestanulórairányulóadatgyűjtésreépül,ésamelybenidősorosadatokállnakrendelkezésreatanulókrólésaziskolákrólis.Ennekalapjánbetudunkazonosítaniproblémákatakártanulóiszintigis.Deehhezaztishozzákelltenni,hogyezekazadatokcsakegy töredékét fedik leazoknakaproblématerületeknek,amelyeketérzékelünk,ésamelyekreválasztkelladnunk. Gondoljunkpéldáularra,hogyelégnagyazegyetértésmaabban,hogyagazdaságésavállalatokversenyképessége,atársadalomproblémamegoldóképességeszempontjábólalegnagyobbjelentőségűhumánképességazeg yüttműködési képesség.Évekigvoltamegykutatóintézetvezetője,ésazegyikdo-log,amivelszembesülnömkellett,hogyazolyanfeladatokesetén,amelyeketcsakcsoportosanlehetmegoldani–ésafeladatokdöntőrészeilyen–,hiábarakokösszeötvagytíznagyonokos,hatalmastudásúembert,azazintelligencia,amiazegyénekbenjelenvan,nemkezdelcsoportintelligenciakéntműködni,amennyibennincsmegbennükakooperációsképesség.Azegyüttműködésiképességnekdöbbenetesjelentőségevan,ésezazegyikolyanterület,amelyrőlsemmilyeninformációnknincsen.Vagyisazokazadatok,amelyeketakompetenciamérésszolgáltataszámunkra,modellértékűekabban,hogyténylegmikroszintigtartalmaznakinformációt,deezekcsakegykisterületéreterjednekkiazoktatásszempontjábólfontosdolgoknak.

Mondana erre még néhány példát? Vegyükpéldáulakompetenciákvilágábólaztaterületet,amitattitűdnekszoktunkmondani.Azattitűdök közül válasszunk kimost egymeghatározó jelentőségűt, amit azzal a fogalommal írunkle, hogy pozitív gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy ha egy problémával találkozunk, akkor keressük aproblémamegoldásánakmódját.Hiábavansoknagytudásúemberegytársadalomban,haáltalánosapanaszkultúra,ezajellemzőattitűd. Deugyanígymondhatnámabizalom kérdését is.Hanembízunkmegmásokban,vagyis egymás-ban,akkoregyszerűennemlehetkezelniatársadalmiproblémákat.Ehhezkapcsolódikabizalomépítés képességeis,mertabizalmatföllehetépíteni.Hasonlóképpenemlíthetnémmégatársadalmi aktivitást éselkötelezettségetis,vagyazidő kezelésének a kérdését,amimárnemattitűd,hanemegyszemélyeskompetencia.Tudom-estrukturálniazidőt,tudok-eazidővelúgybánni,hogykivárom,denemszalasztomelacselek-véspillanatait?Vagyemlíthetnémavállalkozói képességet.Maalegtöbbfejlettországbanazoktatáspolitikaegyiklegnagyobbkihívása,hogyvállalkozóikompetenciátalakítsonkiatanulókban.Tudok-ekockáza-tokatmérlegelni,mittudokkezdeniakudarccal?Hogyankezelemanyitotthelyzeteket,abizonytalansá-got?Van-ebennemkésztetésarra,hogymegragadjamalehetőségeket,vagyengedemőketelmenni? Hosszan lehetne sorolni a társadalom és a gazdaság számára nagyon fontos humán képessége-ket, amelyek seholnem jelennekmega jelenlegimérésekben.Azesetekegy részébenezeknagyon

interjú Halász Gáborral

14

nehezenmérhetőek,máskor viszont lehetne őketmérni,deannyirabonyolultésköltségesatechnika,hogyezértnemtesszükmeg.Nyilvánvannakolyanfontosterületek,aholelevelekellmondaniamér-hetőségről,amiaztjelenti,hogyazadatelemzéshe-lyettmáseszköztkellhasználni.Érdekesésfontoskérdés, hogyvajonhogyan lehet létrehozniolyankörnyezetet,amelybenaszereplőkmaguktesznekfel ésválaszolnakmegkérdéseket,mert érzékelikaproblémákat és azzalkapcsolatosana tényekésadatokhiányát,ezáltala tényeketésadatokatpro-dukálómechanizmusokramaguk ishatástpróbál-nakgyakorolni.

A beszélgetés során Ön egy olyan komplex, sokszereplôs, sokszintû rendszert vázolt fel, ahol az oktatás határai elmosódnak és csak a társterületekkel együtt értelmezhetô, ami-nek következtében mindenekelôtt bizalomra és együttmûködésre van szükség. Van-e olyan minta vagy követhetô irány, ahol ez a partner-

ség erôs lábakon áll, és hogyan támogatható a kiépülése? Amodern társadalmakban az a kérdés, hogy a kulcsszereplők fölismerik-e a partnerség súlyát,jelentőségét.Azértörülökennekakérdésnek,mertaztgondolom,hogyamitezafogalomleír,azazegyik legnagyobbhorderejűkérdése és egyben szakpolitikai eszköze amodernoktatási rendszerekkormányzásának.Apartnerséglétrehozása,működtetése,apartnerségbenrejlőenergiákkihasználásamaazegyikközponticélésfeladat.Eztmársokországbanfelismerték,agyakorlatbanisjelenvan,valamintazEurópaiUnióoktatáspolitikaigyakorlatábaniskulcselemkéntjelenikmeg. Errejópéldalehetazazaktuáliskérdés–ésezmindenoktatásirányítótkell,hogyfoglalkoztasson–miszerinthogyanlehetazoktatásirendszerekképességéterősíteniamunkavilágaigényeihezvalóalkalmazkodásban.Ezazegyik legnagyobboktatáspolitikaikérdés,ennekellenéremégott is,aholfölismerik ennek jelentőségét, gyakran leegyszerűsített és alkalmatlan technikákkal próbáljákmegezt elérni. Ilyenpéldául amunkaadókkörébenvégzettolyan jellegű felmérés, amelyamunkaválla-lókkalszembentámasztottigényeikreirányul.Ezperszekétségtelenüljobb,mintasemmi,dehacsakerrekorlátozódik,akkoramunkaadómajdmegmondja,hogyajövőéviüzletiterveinekmegfelelőenmilyen terméket foggyártani, ahhozmilyenmunkaerőrevanszükség,ésmireeztamunkaerőtazoktatásirendszer,aképzésirendszer„megtermeli”,addigraamunkaadómárelisfogjafelejteni,hogymirelettvolnaszüksége.Annálfontosabbviszont,hogylétrejöjjenekazokakommunikációshálóza-tok,amelyekbenamunkaadókegymássalegyeztetve,egyágazatonbelülvagyágazatokonátívelőenisintelligensmódonelemzikamunkavilágánakésapiacnakazátalakulását,atechnológiaifejlődésbőlfakadóújabb,várhatóigényeket.Aszereplőketpartnerségihálózatokbakellszervezni,aholközösentudnakmegfogalmazniperspektivikusigényeket. Egymásikolyanterület,aholennekhatalmassúlyavan,atechnológiai innovációvilága,aholagazdasági,afelsőoktatásiésakormányzatiszereplőkrendeződnekpartnerségihálózatokba,mertcsakegyütttudjáklétrehozniaztadinamikát,amiinnovációtteremt.Ebbenatudásháromszögfogalmávalleírtpartnerségikapcsolatbanolyandinamikusinterakciókalakulnak,amelyekenergiáthoznaklétre,gondolatokatteremtenek,éselőmozdítjákatudásáramlástazegyikhelyrőlamásikra.

15interjú Halász Gáborral

Olyanpéldaisvan,amiakorábbanemlítettszakpolitikaikísérletezésfogalmátmutatjabe.KínaimintáraJapánbanúgynevezettspeciáliszónákat(special regulatory zones)hoztaklétre,amelyeketmentesí-tenekazáltalánosszabályokalól,ígymegengedveahelyiszereplőknekazáltalánosjogiszabályozástóleltérőmegoldásokalkalmazásátis.Akínaigazdaságifejlődésisebbőlindultki,amitegyfantasztikuskísérletezésihullámkövetett.Voltaképpenezaztjelenti,hogyazajog,ami„A”városbanérvényes,„B”városbannemugyanúgyvan,amijogilogikaszerintnehezenbefogadható.Akiazonbankísérletezésilogikábangondolkodikéskellőenkreatívahhoz,hogyajogvilágáthozzáigazítsaehhez,azkezelnitudjaeztdemokratikuskeretekközöttis,mintahogyajapánokisteszik. Végülpedighaddmondjakegyeurópaipéldátis:avilágegyiklegversenyképesebbgazdaságaafinngazdaság.Bármelyalkalommal,amikorFinnországbankollégákkalbeszélgetek,legyenazminisztériu-mivagyiskolaiszereplő,szintebiztos,hogyrészükrőlelőkerülabeszélgetéssorán,hogymilyennagy-szerűdologeltérőembereketösszehozniegymással.Példáulmérnököket,művészeket,vállalkozókat,tudósokat,aközszférábanésprivátszférábandolgozókatstb.Pusztánaza tény,hogyösszehozzákőket, olyan energiákat szabadít fel, amely előrelendíti a dolgokat.Apartnerség tehát egyhatalmasjelentőségű,rendkívülnagyhorderejűfogalomazegészoktatásügyrőlvalógondolkodásunkban.

16

TANULÁS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

Interjú Z. Karvalics Lászlóval

„…a társadalomban végbemenô változások húzzák mindig egy kicsit maguk után az iskolát.”

Az elmúlt évtizedekben végbemenô információs és kommunikációs technológiai fejlôdés alap-jaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevô világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenô információs társadalmi minôség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzôit is lassanként átformálja. Ennek hátterérôl, folyama-táról, szereplôirôl beszélgettünk Z. Karvalics László információs társadalom kutatóval, a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének docensével.

Elsôként tisztázzuk, mit is takar az információs társadalom fogalma? Ez egyolyankifejezés, amely a társadalomtudományberkeinbelül születettmeg, és azáltal válttöbbjelentésűvé,hogykiszakadtinnen.Mamármástjelentapolitikaiszóhasználatban,ésazősjelentésevégképpfeloldódottazújságíróikonyhanyelvben.Eredetilegegycivilizációtörténetiszakaszhatárrautal,melyneksoránazáltalunkmegismertiparikorszakfontos,jellegzetes,alapvetővonatkozásaifokozato-sanátadjákahelyüketvalamimásnak.Eztamásállapotot–jelezvénazt,hogyittvalamiújrólvanszó–előszörposztindusztriálisnaknevezték,majda’60-asévekelejétőlkezdveegyretöbbenhívtákinformációs társadalomnak.Alegszebbmetaforájaennekaharmadik hullám,vagyisaföldművescivilizációt,azelsőhullámotfelváltóiparikorszakrakövetkezőújabbnagytársadalomtörténetiváltozásszuggesztívképe.Érdemestalánelmondani,hogymitisjelentezaminőségiváltozás.Enneklegfontosabbszempontjaiatermelésalapvetőszerkezete,azelőállítottjavakésazerőforrásokvilága,atermelés,afoglalkoztatás,amunkavégzésésezekkelpárhuzamosantermészetesenameghatározóeszmékvagyazaktuálisvilágkép.Aziparikorszakbanvalamennyikategóriábanazanyagijavak,azeszközök,aFöldtermészetikincseiameghatározók.Ezek közül akármelyik indikátort nézzük, az információs társadalomnaknevezettminőségakkorkövetkezikbe,amikorazinformációséstudásjószágokadjákatermeltésfogyasztottáruvilágnagyobbrészét,amikorazinformációséstudásfolyamatokáltalmeghatározottmunkateremtimeganagyfoglalkoztatásikategóriákat,amikorezekamunkakörökválnakmeghatározóváaközvetlenfizikaimunkavégzésselszemben.Ariválisvagyalternatívfogalmakmindegyikeazinformációstársa-dalomezentermészeténekfélremagyarázásábólvagyfélreértésébőlépítkezik.

Tehát téves az a köznyelvi megközelítés, amely az információs társadalmi minôséget az infor-mációhoz való hozzáféréssel azonosítja? Igen,ezígyvan.Azinformációstársadalomdefiníciójátnemlehetleegyszerűsíteniúgy,hogyezegyolyantársadalom,aholsokinformációkering,ésnemlehetehhezképestmagasabbrendűvagyfejlettebbtársadalomnaknevezniazt,amelyatudáskategóriamenténírhatóleinkább.Akérdésnemszűkíthetőleaszámítógép-vagyeszközhasználatra,asávszélességre,vagyazinformációsírástudásra,hanematársadalmakatműködésbentartóelemifolyamatoklegátfogóbbkategóriáihatározzákmeg

17interjú Z. Karvalics Lászlóval

a társadalmi minőséget. A fogalom az újságíróikonyhanyelvbenvagyapolitikaiszóhasználatbanisjellemzőentévesenjelenikmeg.Azinformációstársadalompolitikaazeurópaiszóhasználatbanisleginkább távközlési liberalizációvalés távközlés-fejlesztéssel indult el a ’90-es évek közepén. Azúttörő Bangemann-jelentést1 – amely gyakorlati-lagegytávközlés-politikaidokumentum–követőszakanyagok fokozatosan gazdagodtak társadal-mi tartalommal,de az információs társadalomapolitika és a közélet szótárában amai napig egyolyanvilágotjelöl,amelyajelenre,ésazinformá-ciótechnológiából,azinformációiparból,ésannakmunkaerő hátországából gyúrt tartományra kon-centrál ahelyett, hogy megtartanánk a fogalomtágabb civilizációelméleti kontextusát. Ehhez acivilizációelméletikeretfolyamatosaktualizálódá-saishozzátartozik,hiszenafelsoroltindikátorokmentén, azúttörőnek számítóEgyesültÁllamokutánegyretöbbtársadalomlépátasajátiparikor-szakábólazinformációstársadalomba.

A tudástársadalom – mint az ezredfordulón, a lisszaboni folyamat által felerôsített, és az ok-tatás világának legaktuálisabb terminológiái közé beemelt fogalom – milyen viszonyban áll az információs társadalom értelmezési keretével? Véleményemszerintennekatévesen,azinformációstársadalomalternatívájakéntmegjelenőfoga-lomnak(egyáltalán:atudásalapújelzőhasználatának)gazdaságikontextusbanvanértelme.Elsősorbanarrautal,hogylétezikegyolyanszegmenseagazdaságnak,aholinformáció-éstudásáruktermelésefolyik,ésezeketazárukattúlnyomórésztinformáció-éstudásspecialistákállítjákelő.Ezazinformá-ció-éstudásgazdaság.Ehhezképestagazdasághagyományosszektorai–pl.abányaipar,azolajipar,a textiliparésa többi,az információsforradalomkövetkeztében,asaját termelésiésértékesítésivi-lágukonbelül, lépésről lépésre, egyre több részfolyamat informatizálásával egyre több információstudásfolyamattólfüggenek,vagyisegyreinkábbinformációstudásalapúak.Ennekalátámasztására,akérdéskör legjobbhazaiszakértője,aCorvinusEgyetemprofesszora,SzabóKatalinmindigazolaj-iparpéldájátemlíti.Eszerinta20. századközepénazolajiparbanmégahagyományos technológia,az acélmonstrumok és az olajtól fénylő arcú fúrómunkások voltak ameghatározók.A 21. századelejéreviszontazolajiparivállalatoktúlnyomórészttudásalapúcégekkélettek,mertazújlelőhelyekmegtalálása,ésazehhezszükségesújtechnológiákkifejlesztéseváltakegyredominánsabbáazolajipartermelésiértékláncában.Atudásalapúság–mintegynagyonfontoskritérium–azt jelzi,hogyegyadott,hagyományos,neminformáció-éstudáságazatonbelülmilyenaránytésmilyensúlytérelazinformációséstudásmunka.Eztazösszefüggésrendszertatársadalomratovábbvinniésmetaforaként

1Azújkezdeményezésekresarkalló,ún.Bangemann-jelentés(www.ispo.cec.be:81/infosoc/backg/bangeman.html),amelyetazEurópaTanács1994.évikorfuitanácskozásánfogadottel,mérföldkövetjelentettazeurópaiinformációstársadalomkialakításaútján.AjelentéspiacinézőpontbóltárgyaltaazEurópaiUniótagországainakfejlesztésiésegyüttműködésiteendőitazinformációstársadalomkialakításaérdekében.(In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, Könyvtár- és információtu-dományi szakfolyóirat(szerk.:SzántóPéter),44.évfolyam(1997)6.szám,BMEOMIKKwww.tmt.omikk.bme.hu)

18

alkalmazni,úgygondolom,nemhelytálló.Atudásalapúságmindigisjelenvolt,jelenvanatársadaloméletében.Példáulnincstermelésikultúraazadotttermelésrevonatkozóreflektív,átadhatótudásnélkül.Akézművesiparvagyazagráriumtörténeteegybenazadotttermelésikultúráravagyazadottkézműveskultúráravonatkozótudásokátadásánakatörténeteis.Tehátezafajta–haúgytetszikdidaktikaivagybizonyosértelembenpedagógiai–mozzanatakezdetektőlfogvajelenvan,csakakorábbitársadalmak-banafizikaimunkáhozképestaszellemiéstudásmunkaalacsonyabbarányárólüzen.

Ugyanígy az információ és a tudás sem jelent egymáshoz képest más minôséget? Régimítosz,hogy akét fogalomszembeállíthatóegymással.Azamodell, amely azadat, informá-ció, tudás, bölcsességsorával,mintegyremagasabbminőségikategóriákkaloperál,nemálljamegahelyétaz információhumán tudományában.Az információ, a tudás és a bölcsesség egy egységes kognitívkontinuumrésze,amelyazidegrendszermindenmegnyilvánulásiformájáttartalmazza,aholfunkciótól,időtőlfüggőenabsztrahálunkfogalmakat,jelenségeket,objektumokat,folyamatokat,ésholígy,holúgynevezzük,holenneklátjuk,holannak.Sokesetbenegynagyonelemiinformációvégtelenülfontosbe-folyásolóhatássalbíraviselkedésre.Tehátnemakognitívmintázatkomplexitásafogjaeldönteniahasz-nosságátvagyazértékét,miközbenkétségtelen,hogyafejünkbenhierarchikusanszerveződnekújraésújraazelemiépítőkockák.Atartománybatartozókülönbözőelemekfelhasználásánakezerútjavan,ésamígeztazegésztartománytnemnagyonértettük,addigfontosabsztrakcióvoltinformációkról,illetvetudásrólbeszélni.Napjainkbanakognitívpszichológiánakésazagykutatásnakköszönhetőenmárhihe-tetlenfelbontásbanismerjükeztafantasztikuselmegépezetet.Azépítőkockáktopológiájaannyirabo-nyolult,ésolyansokféle,hogyképtelenséglenneazinformációésatudáspóluspontjairakettéválasztaniaztazegységesuniverzumot,amelynekcéljaalapvetőenakörnyezettelvalókapcsolattartásoptimalizá-lásaazegyénszempontjából,ésaközösségműködésénekoptimalizálásaegyközösségszempontjából.

Korábban említette, hogy az ipari korszakból az információs társadalomba való áttérés or-szágonként különbözô. Hogyan történik a váltás? A már említett fôbb kritériumokon kívül me-lyek a folyamat ismérvei? Nagyonérdekesennekafolyamatnakaglobálisgeográfiája.Azinformációstársadalmiminőségbevalóátlépésnekvanegyjólláthatóritmusa,amita’60-asévekelejénamáremlítettEgyesültÁllamokkezdettmeg,őtkövettea’80-asévekbenJapán,majda’80-asévekmásodikfelébenNyugat-Európafejlettebbországai.A’90-esévekközepénÁzsiafejlettebbországaikövetkeztek,mígEurópaex-szo-cialistaországaibana2000-esévekkezdeténtörténtmegaváltás,köztükMagyarországonis. Természetesenaz információstársadalmiminőségenbelül iskülönbözhetnekországok,példáulaz előállított javakmennyiségementén, vagy a tudás értékláncán a különböző típusú tudás-érték-láncokravalóbekapcsolódás szintjei szerint.Eszerint a fejlettországokennekazértékláncnakegymagasabbpontjánállnak,többextraprofitotrealizálnakatudásfolyamatokból,mígafélperifériaor-szágaiörülnek,haalacsonyszintenbekapcsolódhatnakazértéktermelésifolyamatokba.Abeszélgetéselejénemlítettindikátorokat–nagyjábóla’90-esévekelejeóta–részbenmérik,részben–aziparágistatisztikákpontatlansága,ésegyközösenelfogadottmetrikahiányamiatt–csakbecslésekrehagyat-kozhatunk.Nehézpontosvégeredményt jelölni,mertnagyonnagyeltérésekvannakazágazatok,afoglalkoztatottak,ajavakvilágában.Ugyanis,haafoglalkoztatottakatnézzük,aztlátjuk,hogyebbenahatalmasszegmensben–amédiaipartólkezdveatartalomiparonvagyazonlineiparonát,azelekt-ronikuseszközökvilágáig–különbözőképpérvényesülatudásmunka.Azisgyakori,hogyanagyonkomolykutatásfejlesztésekmellettazeszközöketmégszalagmunkábanállítjákelő,néhafélanalfabéta,spanyolbevándorlómunkások,valaholazAmerikaiEgyesültÁllamokbanvagyÉszak-Koreában.Azinformációstársadalommintaországaiaskandinávok,deőkiscsakalacsonyabbszintűindikátorokatmérnek,mintazolvasás,azújságfogyasztás,adiplomásokaránya,vagyadiplomásokabszolútszáma.

19

Anagykérdésaz,hogymikortólleszaföldgolyóarcátalapvetőenmeghatározóképazinformációstársadalom,amikortólezmárnemegykibontakozó,hanemmeghatározóminőséglesz,mindenholegyfajtadomináns termelési, kulturális és civilizációs forma.Errőlmégnembeszélhetünk,hiszenpéldáulKínaésIndiamégkorántsemértékelaminőségiváltozásteredményezőparamétereket,deelőbb-utóbbaFöldlakóinaknagyobbrészéreleszazmajdigaz,hogyinformációstársadalmikörülmé-nyekközöttélnek. A tanulás, az oktatás szempontjából hogyan értelmezhetô az információs társadalom? Ennekmegválaszolásáhoza19.századutolsóharmadáigkellvisszanyúlni,amelyaziparikorszakmeghatározóidőszakaésfénykoravolt,afejlettvilágbankb.1870-től1920-ig.Ebbenazötvenévbenaziparikorszakszületésévelpárhuzamosanvégbemegyazéletmindenterületétáthatóbürokratikuskontrollforradalom,ahogyJamesR.Beniger2megfogalmazta.Agazdaság,apolitika,atudománymű-velés,akultúraésaközoktatásmindenmeghatározóintézményiképlete,struktúrájaésműködésmódjaekkorjöttlétre.Bármerrenézünk–amoderntudomány,aközkönyvtárirendszer,aforradalmianúj,modernközoktatás,amodernfelsőoktatás,amodernpolitikaidemokrácia,atöbbpártrendszer–mindannakakontrollforradalomnakaterméke,amelyegyirányításiválságra,illetveazemberek,azanyagijavakmozgásánakfelgyorsulóvilágárareflektál.Egykontrollválságotgenerál,amitegykontrollforra-dalomüthelyre,amelybenmára19.századvégénnagyszerepetjátszanakazinformáció-éstudástech-nológiák.Ezekakontrollstruktúrákazintézményiformákba,ajogalkotásba,törvényekbe,agazdaságiszabályozókbaésahétköznapiéletstruktúráibaisbeépülnek. Aziparikorszakiskolájaakontrollforradalomegyiklegfontosabbbástyája.Nemvéletlen,hogyolyanhomogénmódonszületikmegszintemindenütt,minimáliskülönbségekkelBudapesttőlKaracsiig.Mi-vel ezeknagyon sikeres képződmények, az életciklusukképes túlélni az ipari/preinformációs váltásidőszakát.Ezzeltehátazaparadoxhelyzetállelő,hogyatársadalomanagyalapképletekszempontjábólmárinformációstársadalomnakmondható,deatudományművelése,aközoktatása,apolitikaifelépít-ményemégiparikorszakoskontrollstruktúrákatkövet.Akonfliktusok,afeszültségek,aproblémák,apedagógiaválságárólszólópublikációkcsakéskizárólagebbőlakontextusbólérthetőkmegjól.Ennekdinamikájanyilvánvalóannemforradalmijellegű.Anagydekonstruktőrök,mintpl.IvanIllich3ésmá-soktévedtek,amikoraztgondolták,hogyezaproblémamegoldható,mondjukaziskolátlanítással,aziparitársadalomelőretolthelyőrségénekmegszüntetésével.

Az információs társadalom iskolája hogyan rajzolná át a tanulás kereteit, milyen változást igényel az oktatás világának szereplôi szempontjából? Nincsilyenstaféta,amelyalapjánaztmondhatjuk,eddigiparikorszakosjellemzők,ezutánpedigmajdinformációstársadalmijellemzőkalkotjákaziskolarendszert.Egyrésztezegytérbenésidőbenrendkívülszéthúzódófolyamat,tehátlesznekmáregyretöbbelemükbeninformációstársadalmijel-legzetességeketmutató iskolák,miközbenmég javábandúl az iparikorszakmásországokban,másiskolákban,mástantestületekben.Másrésztegyidejűlegnagyonsokmindenvanjelenebbenarend-szerben, tehátkizárólagarányeltolódásrólvagy lassúmintázatcserélődésről lehetbeszélni.Aztszok-tammondani,olyanezafolyamat,mintamikoregynagyonsokoszlopostemplommindenoszlopát

2JamesR.BENIGER(1947–2010),többamerikaiegyetemnevesprofesszora,kiválószociológuséskommunikációkutató,főműveaz1986-banmegjelentAz irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai(TheControlRevolution:TechnologicalandEconomicOriginsoftheInformationSociety).

3IvanILLICH(1926–2002),osztrákfilozófus.1971-benmegjelenőkönyvébenfogalmazzamegaz„iskolátlanítotttársada-lom”programját(Deschooling Society),amelyazintézményszerűoktatáseltörlésébenláttaajövőútját.(In:PUKÁNSZKY-NÉMETH:Neveléstörténet,10.5.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.05.html)

interjú Z. Karvalics Lászlóval

20

meg kell fordítani…ez csak egyesével történhet.Ezaztisjelenti,hogyaziparikorszakiskolájábanelőfutárként, alternatív normaként már feltűnikegy sor olyan elem is, amely az információs tár-sadalomiskoláját jellemzi.Ezeksajátossága,hogynem rendszertermészetűek, hanem kísérleti jelle-gűek,amikettermészetesenamainstreammagáhozképestalternatívnakminősít.Ugyanakkoraziparikorszaklegjellemzőbbiskoláibanistalálunkolyanjelenségeket,amelyekmárazinformációstársada-lomképletefelémutatnak.Hanemzetközikitekin-téstteszünk,igazipéldaképkéntmindannak,amitaz információs társadalom oktatása jelenthet, afinnoktatásirendszertemlíthetjük. Az információs társadalom iskolájában a cél-függvényt nem a nemzetállam munkaerőpiaca,hanemaglobálisszintenértelmezhetőcivilizációskihívások,emellettanemzetállamilét,aregionálislétvagyaszűkebblakókörnyezetáltalértelmezhetőlokáliskihívásokhatározzákmeg.Azinformációstársadalom iskolája tudásművelő iskola. Ebben avilágban azt szabad és értelmes tanítani, amiben

adiákoknakfelismertérintettségükvan,amiszámukrajelentésteli.Atudománnyalvalófoglalkozás,példáula14–18éveskorosztálybannemszabad,hogykimerüljönaviszonylagrögzítettnekmondhatóismeretcsomagokegyoldalúátadásával.Atudományokjelenléteaziskolábanaztacéltszolgálja,hogyadiákok,azáltalukéstanáraikáltalközösenválasztottglobáliséslokálistartományokbanalkalmassáváljanakarra,hogyahiányzótudásokelőállításábanpartnereklegyenek,hogyközösenhozzanaklétreolyanújtudást,amelynekjelentőségérőlmegvannakgyőződve.Ezegyegészenmásvilág,másmotivá-ció.Atanár,akinekegykorválasztaniakellettatudományoséletésatanításközött,eztamesterségesszétválasztástmeghaladva,aziskolábanistudományművelőéstudománytermelőszerepbenvanjelen.Adiáknemazérttanul,mertkell,hanemmerttudja,hogyamitcsinál,azamaga,akörnyezete,ésazegészemberiségszempontjábólfontosésmeghatározólehet.Desorravégiglehetnenézniaziskolaiélet további jellegzetességeit is.Az információs társadalom iskolájábanazönszabályozásmintázataierősebbek,mintakülsőkényszer,ahorizontáliskapcsolatokteremtésebelülről,ésnemkívülrőlvezé-relt,másatanár-diákkommunikáció,másaszülőkkelvalókapcsolat.

Mindebbôl következik a kérdés, hogy az ipari társadalom jegyeit ôrzô iskolarendszer és az információs társadalom aszimmetrikus viszonya meddig tartható fenn? NagyonmesszirelátottezekbenakérdésekbenpéldáulFreire4,determészetesennemcsakrá,ha-nemAlvinTofflerre, az információs társadalom egyik teoretikusára is hivatkozhatunk, amikor aztmondjuk,hogynincsváltozás az iskola felől.Tehátnemaz iskola elmozdulása fogváltozásokatge-nerálni a társadalomban, hanem a társadalomban végbemenő változások húzzákmindig egy kicsit

4PauloFREIRE(1921–1997),a20.századegyiklegkiemelkedőbbpedagógiaigondolkodója,főműveAz elnyomottak pedagó-giája(1970).Avilágmegismerésének,együtteskutatásánakfolyamatakéntírjaleatudásszerzést,formálódást,amelybennincstanárésdiák,hanemtanuló-tanáréstanár-tanulólépegymássaldialógusba.(MÉSZÁROSGyörgy:A „rossz arcúak” szava: a kritikai pedagógia kihívása,In:Iskolakultúra2005/4,89.o.)

21

magukutánaziskolát.Ezaváltásegyúttalkultúraváltozásnakistekinthető,éstudjuk,hogykultúrátépíteninagyonnehéz,éssokidőbetelik.Ezért,amikorerrőlakérdésrőlbeszélünk,mindigátmenetrőlbeszélünk,aholazátmenetidőhatáraiéstermészeteválikérdekessé.Véleményemszerint–felidézveazoszlopcsarnokoshasonlatot–,aváltozásegymástlecserélőkiskultúrákonkeresztülaktualizálódik.Például,haveszünkkétidőpontotegyiskolavagyegytantestületéletében,akkoraztlátjuk,hogymi-közbennéhányelemátíródik,összességébennemtűniktúlnagynakaváltozás,aztmajdcsakegykö-vetkezőkultúraváltásesetén,atávolabbihozképestérzékeljükjelentősebbnek.Aszervezetikultúrasokapró,mikroszintűváltásávalmindenlépésselközelebbkerülünkazinformációskorimintázatokhoz.

Hogyan szembesülnek az iskolák az információs társadalom kihívásaival? Mindenkikülönbözőképpenérzékeliazéppenvégbemenőfolyamatokat.Azerreadottválaszokkapcsánazameglátásom,hogymeglepőennemdiszkurzívezatér.Azazkülönbözőszinteken,eltérőnyelvezetek,megközelítésekvannakjelen,deannakkevésbévanfóruma,hogyafelmerültkérdések-ről,akülönbözőútkeresésekről,megoldásokrólbeszélgessünk.Például,hogyegy-egykonkrétdologkapcsán,azamélyen,apedagógusmindennapigyakorlatábanrögzültkiindulópontvajonvalóbanhe-lyes-e?Vajonhogyanlehetmérlegretennimásszempontok,máskiindulópontokfelől?Vajontisztábanvan-eazzal,hogymilyenösszefüggésrendszerevanegy-egyproblémának?Ismeri-ealegújabbkutatásieredményeketatémában? A diskurzus, illetve ilyen értelemben a társadalomtudományi háttér hiánya azt eredményezheti,hogyegypedagógusszemélyesvéleményeegyadottdologrólésapedagógiaiszakirodalomvalamilyenszintenkonszenzussápároltvégeredménye,minthakétazonosértékűszempontkéntkerülneszembeegymással.Számosolyankérdésvan,amelyekrőlapedagógusképzésbenisnagyonkevésszóesik,ame-lyekrőlnincsélő,elevenpárbeszéd,pedigenélküllehetetlenakihívásokramegfelelőválaszokatadni.

Az egyéni megoldáskeresésnek milyen jelentôsége van az iskolán belül? Az, ahogy az iskola reagál a körülötte lévô világra döntô módon a tanáron múlik? Mivel iskolarendszerrőlbeszélünk,alapvetően itt ismindig szervezetikultúraváltásonkeresztülmegyvégbeaváltás.Aziskolaszervezetikultúrájapedigegyénikultúrákösszessége.Egytanáraziparikorszakiskolájábanisképeslehetinformációstársadalmioázisokatmagaköréépíteni,ésperszeaziselőfordulhat,hogyamikorazinformációstársadalomleszastrukturálisfősodor,mégmindigtalálunkmajdbenneiparikorszakossivatagokat.Egytanárautonómiájábaezisbelefér.Debármilyenirányhatározzaismegazoktatást,nagyonsokmindenottdőlelinkább,hogyazegyestanár,azegyesisko-lavezető,azegyesiskolaésazegyesiskolaikultúrákmitéshogyanfogadnakbeavilágból,ésmennyireképesekavilágrakitekinteni. Hosszútávonnagyonnehézfeltartóztatniazalapfolyamatokat.Ebbőlaszempontbólaszámítástech-nikaikultúraésazinternetiskolaiadaptációjánaktörténeteremekpéldalehet.A’90-esévekmásodikfelébenaSulinetkorszakbanjóllátszódott,hogymilyenelementárisellenérzésekövezikadigitáliskul-túraiskolaimegjelenését.Szintemindenkiúgygondoltaaziskolánbelül,hogyennekvalamelyestbom-lasztó,ahagyományosműködésmódokatakadályozótermészetelesz,ésegyrenehezebbleszkontrollalatttartaniafolyamatokat.Mitőllettsikertörténettizenötévalattazinformációskultúraadaptációja?Attól,hogya tanárok felismerték,hogymiért is jóaz,hogyha felveszika repertoárjukbaadigitáliskultúrát,ésaz iskolavezetés is ráébredt,hogymiért jó,haaz iskolábanmegteremtiennekfeltételeit.Ezaz,amitmásoknyománénúgyfogalmazokmeg,hogyaziparikorszakiskolájarájöttarra,hogyasajátkontrollválságánakakifutásiidejeazinformációskultúraadaptációjávalmeghosszabbítható,ígyaválságjelenségekkésőbbjelentkeznek.Ennekmegfelelőenazinformatikaimegoldásokegyelőrenemforradalmateredményeztekaziskolában,hanemmeghosszabbítottákarégistruktúrákéletidejét.

interjú Z. Karvalics Lászlóval

22

Mennyiben tudjuk alátámasztani a gyakorlat alapján ezt a sikertörténetet? Természetesenattólfüggően,hogyazadaptációslétramelyikfokánállegyiskola,mutatkoznakeltérések.IdevágóklehetnekHunyaMártaezzelkapcsolatosfelmérései5,aholegynagyonszellemesszempontrendszeralapjánrendezikelaziskolákat:azinformációskultúráhozvalóadaptáltságmérté-keszerint.Akülönbözőkategóriákmenténtermészetesenvannaklegkevésbéadaptálódottiskolák,denincsolyaniskola,aholvalamilyenszintennejelennemegazinformációskultúra,pl.számítástechni-kaiképzés,eszközhasználatvagyinternetkapcsolatrévén.Vannakviszontazadaptációslétránnagyonmagasszintrejutók,aholazoktatásifolyamat,azadminisztráció,akommunikációegyreinkábbáthe-lyeződikazonlinetérre.Akérdés–ahogyarrólazelőzőekbenisbeszéltünk–mindigaz,hogyazin-formációskultúraaziparikorszakosjellegzetességtovábbélésétteszi-elehetővé,vagymárinformációstársadalmijellegzetességeketvisel.Például,haaszaktanárszülőkkelvalókapcsolattartásaegylevele-zőlistasegítségéveltörténik,ésezenkeresztüladtájékoztatástmondjukegydolgozateredményéről,akkoraze-mail,mintkorszerűinformációstechnológiajelenikmeg,mígafelhasználása–azinterak-ciótnélkülöző,egyoldalúszerkezet–egyiparikorszakoskommunikációsmintázat.Ugyaneztörténik,amikoratanáratanteremfalárafüggesztetttáblázatonamanuálismutogatáshelyettazinternetrőlletöltött,projektorralkivetítettképenlézerpointerrelmutatjabeugyanazt.Aközegdigitális,deazis-kolaugyanúgyaziparikorszakjellegzetességeitmutatja.Éppezértaztgondolom,hogyazinformációskultúraiskolaijelenléténekmegítélésekorbekelleneemelniaszempontokközéazt,hogyamitörténikezekkelarendszerekkel,azzalvalójábanmelyikműködésmódot,melyikparadigmáttámogatjuk. AcsongrádiBatsányiJánosGimnáziumbanapedagógusokfantasztikusmunkájánakköszönhető-enadiákoknemzetközirobotépítőversenyrekészülnek,vagypéldául,aWebCamLabszoftverhasz-nálatávalholdkráterátmérőtmérnek.Nagyapámidejében,akiNagykanizsánvolttanító,atemplom-toronymagasságátháromszögelésekkelmértékmegagyerekek.Természetéttekintveaz,hogyofflinemódontemplomtoronymagasságotmérünk,vagyonlinemódonholdkráterátmérőt,mégugyanaz.Deamikorpéldáulazegyikprojektünkbenegywebkamerásmobilszámítástechnikaieszközhasznála-távaladiákokmegmérikegykivágottfatörzsátmérőjét,azegyesrétegekvastagságát,GPSsegítségévelmeghatározzákahelyzetét,ésmindeztfeltöltikegyadatbázisba,hogyasokhasonlóméréseredményei-bőlaSzegediEgyetemklimatológusaielőbbreléphessenekegybizonyosklímamodellmegalkotásnál,akkorezmáregymásikszintetjelent. Beszéltünk már az információs társadalom iskolájáról, a pedagógusokról, de az iskolapad-ban ülô nemzedékrôl még nem. Hogyan látja az új generációt? Nagyonhatározottvéleményemvanerről.Négygyermekemvan,akiklassankirepülnekotthonról:a legidősebbmáregyetemista,ésháromévmúlvaazutolsóisérettségizik.Énmanganemzedéknekhívomőket,mertazavilágképjellemzőrájuk,amileginkábbegyjapánanime6sorozatsajátja.Aztgon-dolom,hogyazértjókezekasorozatok,mertennekanemzedéknekavalódiarcáttükrözik,amiegynagyonérdekesvilág.Azújifjúságkutatásieredményekközönyösnek,visszahúzódónak,apatikusnakmutatjákamaifiatalokat.Énviszontaztgondolom–éseztnagyonsokjógyakorlatisigazolja–,hogyamikorolyantevékenységtérbenésolyanértéktérbenvannak,amelyközelvanahhoz,amitőktudnakésamitőkszeretnek,elképesztőteljesítményekreképesek.Nemcsodálomegyébként,hogyazinfor-mációstársadalomgyermekeiaziparikorszakiskolájábanésrendszerébennemérzikjólmagukat.Azővilágukmás.

5Iskolaportrék – Iskolák az IKT-használat tükrében.OFI,Budapest,2010.HUNYAMárta(szerk.)6AzanimeazanimationszórövidülésébőlarajzfilmáltalánoselnevezéseJapánban,aszigetországonkívülajapánstílusúrajzfilmekösszefoglalóneve.

23

Volt olyan idôszak, amikor a generációmintázat és az iskolarendszer egymással megfelelés-ben volt? Igen,akontrollforradalomidejében.Nagyjábólnégy-ötévtizedigaziparikorszakiskolájaméltómódon látta el a civilizációs feladatait.Nem is tudta volnamásképp,mert azt az anyagi, szellemikoncentrációt, ami az iskolaépületekhez és a tanárokhoz kellett, csak amaga 19. századi eloszlásistruktúrájábantudtamegvalósítani.Egynégy-ötévtizedigjólműködődolgotnagyonnehézlecserélni,eztsokanelfelejtikakritizálókközül.Elvilegsokellenpéldakellenearra,hogymármégsemműködikolyanjól,emellettpedigegyreflektívtudatosság,hogykívülrőllássunkráarendszerre,mertbelülrőlnehézmeglátniazösszefüggéseket. Ahogyarrólmárbeszéltünk,azújgenerációsokesetbenapatikusnaktűnik,devalójábanerrőlszósincs.Egyszerűenrosszponton,rosszhelyen,rosszdimenzióbanésiparikorszakosstruktúránbelülmérjükőket.Teremtsünkcsakolyankísérletihelyzeteket,aholpéldáulhorizontáliskapcsolatcserén,tudáscserén,jelentéscserénkeresztülvalamilyenbeavatkozó,megvalósító,akcióbafordulódologválikhangsúlyossá.Aztfogjuklátni,hogyelképesztőpotenciálrejlikebbenakorosztályban.Ráadásulcik-lusrólciklusra,ahogyhaladunkelőre,elvilegegyrekevesebb,múltbavisszahúzószociálpszichológiaijellegzetességnehezítimajdagenerációsszintű teljesítményt.Azt szoktammondani,hogymindenegyes,az iskolábanmentálisanvagyfizikailagbántalmazottgyerekelveszikaz információs társada-lomszámára,merttraumatizáltlesz,ateljesítményeleromlik,nehezebbleszatudásszerzés,ígyazon-nalmeginduladevianciafelé.Sokkalkisebbleszazesélyearra,hogymagasszintűtudásmunkában,megfelelőkooperációvalműködőcsoportbanrésztvegyen.Óriásifeladatéshihetetlenidőtáv,amígagyerekbántalmazásmintázataszéplassanvisszaépülatársadalomban,ésennekkövetkeztébenazis-kolaimunkaésagyerekekkelvalóiskolaifoglalkozásmegnyílikapozitívépítkezésfelé,éselhagyhatjaazokat akorrekcióskényszermechanizmusokat, amelyekben jelenlegműködik.Mennyivel jobb leszmajdannakapedagógusnak,akineknemkellnapiszintenaszociokulturálishátrányokbólfakadóne-hézségekkelszembesülve,kétségbeesettenpróbálkoznia,hanemőmagaisalkotóésmegtermékenyítőmódontudasajátmagaszámáraörömetésértelmetlelnimindenegyesújosztályában,órában,feladat-ban.Ezértvanaz,hogyatársadalomátalakulásanélkülnyilvánvaló,hogyaziskolaelképesztőensokáigleszképesőrizniasajáthagyományait,asaját,legjobbnakhittgyakorlatait.Azátmenetnagyonhosszúidőszak,ésezértveszélyesnormatívanmegjeleníteni,hogymilyenleszmajdazinformációstársadalomiskolája.Elvárásszintenmeglehetfogalmazniazattribútumokat,dehogyaztánavalóságbanmikéntésmitőlleszolyan,azazátmenetekenkeresztülrealizálódik. EllenKay71900-banmondtaazt,hogyjönagyermekévszázada.Dehamegnézzükaz1900-asésa2000-esgyermekeket,nincstúlsokkülönbségköztükaziskolábanvalólétszempontjából.Énaztmondom,hogya21.századleszagyermekévszázada.Ezazújattribútumokszerintműködővilág,ésazinformációstársadalomiskolájanagyjábólaszázadmásodikfelébenválikmajdvalósággá,addigviszontsokévtizedátmenetiidőszakvármégránk.

7EllenKAY(1849–1926),svédtanítónő,pedagógiaireformer.Legismertebb,az1900-bankiadottA g yermek évszázada(Barnetsårhundrade)címűkönyvévelamodernpedagógiaalapjaitteremtettemeg.Elképzeléseiszerintazújszázad–agyermekévszázada–adjamegagyermekhiányzójogait,megfelelőelismertségét.Ehhezújnevelésszükséges;agyer-mekfejlődésisajátosságaivalösszhangbanállónevelésimódszerek,újművelődéspolitikaireformokbevezetésekívánatos.Ennekelőfeltételeazújtípusúnevelőimagatartás:aszülőknek,pedagógusoknaktöbbénemafelnőttségmagaslatáróléstávlatábólkellnézniükagyermeket.(In:PUKÁNSZKY-NÉMETH:Neveléstörténet,10.2.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.02.html)

interjú Z. Karvalics Lászlóval

24

A TANULÁS TÁRSADALMI KONTEXTUSA

Interjú Knausz Imrével

„…óriási szerepe lehetne a hagyományos mûveltség megôrzésének a mai világban.”

Amikor a tudásról, a tudás átadásáról, a tanulásról gondolkodunk, beszélgetünk, gyakran el-hangzik, hogy napjainkban megváltozott az errôl alkotott képünk. Mi jellemezte korábban, és mi jellemzi most az iskola tudásátadó szerepét? Vajon tudjuk-e értelmezni magunk körül a vilá-got, tudunk-e, akarunk-e a dolgok mögé látni? És vajon milyen szerepe van ebben a mûveltség megôrzésének az egyén és a társadalom életében? Többek között ezekrôl a kérdésekrôl be-szélgettünk Knausz Imrével, a Miskolci Egyetem BTK Tanárképzô Intézetének docensével, a Taní-tani Online fôszerkesztôjével.

Mi jellemzi leginkább a tanuláshoz, a tudás átadásához való mai viszonyulást, az ebben végbemenô változást? Mi befolyásolja leginkább azt, hogy mit gondolunk a tudásról? Ahhoz,hogyerreválasztadjak,messzebbrőlindulnék:visszamennékegészenahumanizmusig,ésmegnézném,hogyanváltozottmegazúgynevezetthagyományosműveltséghezvalóviszonyunk.Úgyvélem,hogyaműveltembereszményeahumanizmusidejénalakultki,ekkorszületettmegegyolyanhag yománykonstrukció–azókorikultúra,agörögnyelv,ésazókoritörténelemismereteminteszmény–, amelya távolimúltbanyúltvissza, és amelyazúgynevezettművelt embertől elvárható tudásnakminősült.Ahogyakkoribanmegfogalmazták,ebbőlegymásfajtaarisztokrácia,atudásarisztokráciájajöttlétre,amelynemvoltegyenlőaszületettelőkelőséggel.Azévszázadoksorántermészetesenjelen-tősenmegváltozottennekaműveltségnekatartalma,demagaazeszményhosszúideigfennmaradt.Véleményemszerintaműveltségfunkciójaazértékekközvetítésevolt,vagymásképpmegfogalmazva,ajellemmegszilárdítása,amiegyúttalaziskoláztatáscéljátisjelentette.Vagyisakoraújkorbanmeg-jelenőerőteljesebbiskoláztatástartalmilagamindenkoriműveltségeszményenalapult.Aztigyekeztekközvetíteniaziskolákban,amitakkoraműveltembertőlelvártak.Kezdetbenazantikhagyománydo-minált,ezzelpárhuzamosanaBibliánalapulókeresztényműveltség,amelyaztánazévszázadoksorántovábbbővült,alakult. Jelentősváltozásoka20.századmásodikfelébenkövetkeztekbeezenatéren.Nagyonleegysze-rűsítveúgyfogalmaznámmeg,hogyekkortájtmagaaműveltségfogalmaproblematikussávált.Tehátnemegyszerűenatartalmaalakultát,hanemegyreinkábbfelmerültazakérdés,hogyakoremberé-nekszükségevan-eerreafajtaműveltségre.A16.századtólkezdődőenmagátólértetődővolt,hogyazokazemberektudtaksikeresenboldogulniavilágban,akiknekhatározott,erőteljesértékrendjükvolt,éseztaváltozókörülményekközöttmindigkövetkezetesentudtákképviselni.Amaivilágbanúgytűnik,hogysokkalinkábbamásokhoz,akülvilághozvalóalkalmazkodásasikerességbiztosítéka.Enneknegatívoldala,hogyazemberígybefolyásolhatóbbá,kiszolgáltatottabbáválikamindenkoritrendeknek.Pozitívumviszont,hogyamasikeresemberesokkalnyitottabb,empatikusabb,szembenafelvilágosodássikeresemberével,akihatározottanképviseltegyértékrendet,ésezértnemengedhettemegmagánakazt,hogyegyüttérezzenazokkal,akikmásképpengondolkodnak.

25

Ezzel összefüggésbenmondhatjuk, hogy az iskola intézményemanapságnehézhelyzetbe kerül.Aközoktatás, az iskola alapvető identitásátmindig is az adta,hogy egyolyanműveltséggékonstru-álthagyománytközvetít,amelyazéletbenvalóhelytálláshozszükséges.Amikornemerre,vagymárnemcsakerrevanszükség,aziskolánakújraésújralegitimálniakellmagátazújhelyzetben,másfajtaelvárásokközött.Aműveltségegyfajtatudáskéntdefiniálható,devanegysormásfajtatudás,amireahétköznapiéletbenszükségünkvan.Éppezértmanapsággyakranmerülfölaziskolávalszembenazakövetelmény,hogyazathénidemokráciavagyasumerkultúrahelyettinkábbolyanpraktikustudástközvetítsen, amireamaiembernek ténylegesenszükségevan,például ahhoz,hogyapénzügyeibeneltudjonigazodnivagyegykérvénytmegtudjonírni.Eztegyveszélyesszembeállításnakgondolom,merthaahagyományosműveltségköretúlságosanvisszaszorul–abbanazértelembenis,hogycsakkisebbrészétalkotjaaziskolaitananyagnak–,atársadalombanisegyrekevesebbenlesznek,akikezzelatudássalrendelkeznek.

Hogyan viszonyulnak a kihíváshoz az iskolák? Hogyan változott a különbözô korokban és tár-sadalmi berendezkedések között a vélemény arról, milyen tudást kell az iskolának közvetítenie? Akoraújkorban,a16–17. századbanalapvetőenkétösszetevőjevoltannak,amitműveltségnekneveznek:azegyikamáremlítettókorihagyomány,amásikpedigakeresztényhagyomány.Jókeresz-tényneklenniaztjelentette,hogyazemberismertevalamennyireaSzentírást.Ennekakorszaknakazeszményeaközépkorbanakönyvekésazolvasástudáshiányábanmégnemmerülhetettfel.Későbbafelvilágosodáskoraakortársszerzőkbeemeléséveltágítottaeztaműveltségeszményt,tehátaműveltembermárnemcsakazókoriszerzőket,hanemazugyanabbanaszázadbanélőfilozófusokat,írókat,költőketisismerte. Aműveltségkoncepcióigazinagyváltozásáta19.századhoztaelanemzetállamokésanemzetieszmekialakulásával.Aműveltségnemzetikaraktertkapott,megjelentamaiértelembenvetttörté-nelem, előtérbekerült anemzetek története, anemzeti irodalomésmindaz, ami anemzetihagyo-mányokhozkapcsolódik.Ezma iserőteljesenmeghatározzaaz iskolaiműveltséget,annakgerincétalkotja.Atermészettudományokésatechnikaismeretekésőbb,a19.századvégétől,deleginkábba20.századtólkezdettbeszüremleniaműveltségkoncepcióba.Nagyonleegyszerűsítveezazafolyamat,ahogyankialakultamaiműveltségikánon. Amaivilágbanazakérdés,hogyennekaműveltségnekazátadásáratettkísérletekmeddigtart-hatóakfönn,vagyamásikoldalrólnézve:szükségvan-earra,hogyaziskolaerőteljesebbenforduljonapraktikusdolgokfelé?Természetesenbizonyospraktikusismeretekátadásanagyonrégótajelenvanaziskolaioktatásban,hiszenelkerülhetetlen,hogyamindennapiéletreisfelkészítsen.Azisnagyonfontos,hogyaműveltségnemegyenlőalexikálistudással,hanemannakalkalmazása,hasznosulásaalényeges.Eztulajdonképpenkétterületenérvényesülhetleginkább:azegyikmagaazolvasás,amikorazelőzetes ismereteinksegítségévelbetudjukfogadni,értelmeznitudjukazújszövegeket.Amásikterületabeszélgetés,amikorakommunikáció,akülönfélediskurzusok,azérvelésvagyameggyőzésiszándéksoránazemberfölhasználolyanismereteket,amelyekaműveltségébőlszármaznak,ésamű-veltbeszélgetésamásikfélrészérőlennekmegértésénalapul.Alapvetőenegykonzervatíválláspontotképviselekakérdésben,amikoraztgondolom,hogyóriásiszerepelehetneahagyományosműveltségmegőrzésénekamaivilágban.Ahhozazonban,hogyeztovábbraishatékonymaradhasson,nagyonsokmindennekmegkelleneváltoznia.

Milyen szükséges változásokra gondol? Előszörisaztazellentmondástkelleneleküzdeni,hogyagyerekekhétköznapiéletenemigazoljavisszaazt,hogyerreatudásra,erreahagyományosműveltségreszükséglenne.Hidakatépítenivolnaérdemes,vagyisaztmegnézni,hogymiképplehetafiatalokatráébreszteniarra,hogyezekatörténetek

interjú Knausz Imrével

26

rólukszólnak,hogyantudjukösszekapcsolniapraktikushasználattalaztatudást,amelyetközvetíteniakarunk.Ennekviszontazatovábbifeltétele,hogyagyerekekkultúrájaismegjelenjenaziskolában.Neúgytekintsünkrájuk,mintakikneksemmiféletudásuknincsen.Agyerekekviláganagyonmás,mintaziskolaitananyag,decsakakkorvalósulhatmegatalálkozás,haőkeztbetudjákvinniatanórára,habármilyenmegélt élményükrőlbeszélhetnekaz iskolában, azőket foglalkoztató tömegkultúrátólkezdve,azinternetenátakönnyűzenéig.Aztgondolom,hogyamireszükséglenne,azrészbentartalmi,részbennagyonerősenmódszertanimegújulás,aminekazegyiklegfőbbcéljaéppenahagyományosműveltségvédelme,nempedigkiseprűzéseaziskolából.

Ebben a koncepcióban tehát a praktikus, hasznosítható tudás bázisát, annak kiépülését tá-mogathatná a hagyományos mûveltség átadása? Pontosan,ésígyelérkeztünkahhozakérdéshez,hogymiértelmelehetmost,a21.századbanaha-gyományosműveltségnek.Ajellemformálásnakésértékközvetítésnek,amelyévszázadokonkeresztülmeghatároztaafókuszokatebbenaformábanmárvalószínűlegnincstere,mertnagyonidegenattóla világtól, amiben a gyerekek élnek.Az énnagyon leegyszerűsített koncepciómbanháromdolograhelyeznémahangsúlyt. 1.Egyrészrőlaziskolaáltalközvetítenikívántműveltséglényege,hogyadolgokmögélássunk.Ne

csakafelszíntnézzük–vagyszámítógépeskifejezésselélve,necsakfelhasználóiismeretekkelrendelkezzünk–,hanemaztisértsük,hogymiérttörténnekadolgok.Azokokkereséseazegyikalapgondolataaziskolaitananyagnak,haeznincs,akkorkiszolgáltatottáválunkmindenfélema-nipulációshatásnak,ésmindtársadalmi,mindtechnikaitérenlemondunkarról,hogyadolgokműködésimódjárólhasználhatótudásunklegyen.Kedvencpéldámerreazagyerekkoriemlék,hogyhaelromlottatelevíziónk,édesapám,amagalaikustechnikaitudásávalátmenetilegmin-digmegjavította.Amaitelevíziókestébenezmárnemfordulhatelő,deaszámítógépisjópéldaerre.Úgykezeljükkicsit,mintegyfeketedobozt:általábanfogalmunksincs,hogyvalójábanmivanbelül,mertmárannyiraelválikettőlaz,amiszámomrafelhasználóként,amonitorelőttülvetörténik.Mindezkialakítegyolyanattitűdöt,hogymindezmárnemisérdekel.Hakoragyerek-kortólkezdveazembernemhasználbizonyosképességeket,akkorazokatmássalkompenzálja,megtanulmásképpenélni.Úgygondolom,ígyvanezazoknyomozássalis:haazembertmárakezdetektőlnemérdeklikazokok,amélyebbösszefüggések,akkorezafajtafelderítő,gondol-kodó,problémamegoldóképessége elsorvad, ami tragikusnakmondható.Mivel ez a jelenségvéleményemszerintösszefüggaműveltséghiánnyal,ezazegyikolyanok,amiértérdemesmaishagyományosműveltségettanítani.

2.Amásikfontosgondolatalapja,hogyaműveltséggyakrantörténetekbőláll,elsősorbantörténel-miésirodalmitörténetekből.Atörténetekasajátéletünkbenisnagyonfontosszerepetjátsza-nak:amikormáshonnanhallottelbeszélések,élményekmintájáraképzeljükel,formáljukmegamagunkéletét,vagyamikoregycselekvésvagyegyfolyamatfeldolgozásaközbenmagunknakmeséljükeltörténetkéntamegéltdolgokat.Amaiemberesetébenezekahétköznapiéletünkbenműködő,észrevétlenülhatótörténetekalapvetőenamédiából,filmekből,könyvekből,ésmásokáltalelmesélttörténetekbőlállnakössze.Ahagyománynakazértlehetittóriási–akárfelforgató–szerepe,mertmástípusútörténetekről,máskultúrákról,másképpgondolkodásrólszól,mintamikörülveszminket,megmutatja,hogynemcsakazlehetanormális,amitmiajelenbenlátunkéstapasztalunk.Haeztvalahogyközeltudjukhozniagyerekekhez,annakóriásihatásalehetarra,hogynyitottan,alternatívákbantudjanakgondolkodni.

3.Aharmadikgondolatom–amitalánelőszörszokottazembernekeszébejutniaműveltségről–az,hogyaműveltségmindigegyközösségközösműveltségeisegyben.Amaivilágbanalapvető-ennemzetiközösségbengondolkodunk,tartalmáttekintveaziskolábantanultakisegynemzeti

27

műveltséghezkapcsolódnak,aminekkomolyszerepevanabban,hogymegértsükegymást.Eznemegyszerűennyelvikérdés,hanemamondanivalóbaszőttutalások,metaforákstb.megértése.Haaműveltségközvetítésenemműködikhatékonyanaziskolában,akkorezamegértéseltűnik,ésahogymanapságsokszortapasztaljuk,akülönbözőcsoportokközött,aközösnyelvhiányá-banmegszűnikazátjárás.Ennekkövetkeztébenszegmentálódikatársadalom,érdeklődés,érde-kekésértékekmenténszerveződőcsoportokraoszlik.Nefeledjükazonban,hogyademokrácialényegét tekintveaközösügyeinkrőlvalókommunikáció.Egyműködődemokráciábanezértalapvetőlenne,hogyanemzetkülönbözőcsoportjai,különbözőképpengondolkodótagjaitud-janakegymássalkommunikálni.

Hogyan lehetne a diákokat motiválttá tenni a mélyebb összefüggések keresésében, hogy akar-janak, tudjanak gondolkodni, folyamatokat értelmezni, okokat keresni, a dolgok mélyére látni? Egyrésztolymódon–ésezgyakranelhangzik–,hogyizgalmashellyékellenetenniaziskolát.En-nekfeltétele,hogyajelenleghangsúlyosabbmennyiségiszemléletrőlegyminőségibbszemléletretér-jünkát.Atananyag leadásaúgy,hogynemvesszükfigyelembeagyerekekbefogadóképességét,az,hogyakerettantervekmindenrendelkezésreállóidőegységhezegyközpontilagmeghatározotttananyagegy-ségetrendelnek,véleményemszerintdemotiválóhatású.Nemsegítiaműveltségkialakulását,sokkalinkábbaműveletlenséget termeliújra.Amotivációugyanisdöntő jelentőségűa tanulásban.Költőiképpelélveakérdésaz,hogyfeltudjuk-elobbantanialángotagyerekeklelkében.Ehhezkevesebbtan-anyagiselég,viszontazthatékonyankellközvetíteni.Kezdjünkelizgalmasanfoglalkozniatémákkal,kutassunkutána,beszélgessünkróla,nézzükmegtöbboldalról!Ezesetbenvalóbanlekellmondanijónéhányfontosdologról,deaziskolaitantervnemlehetaműveltségikánonleképezése.Nemazabaj,hanemvesszüksorraazórákonegyköltőösszesfontosversét,hanemaz,haezttesszük,ésettőlelmegyagyerekmindenkedveatovábbiakolvasásától.Haviszontsikerülfelkelteniazérdeklődését,akkorlehetszámítaniarra,hogyennekpozitívhatásalesz. Mindezperszenemváltoztatazon,hogyagyerekekbizonyosszempontbólegyfajtaburokbanél-nek,atömegkultúra,azifjúságikultúraáltalkialakítotttérben,amelybenegyszerűenelfelejtődnekazolyankérdések,mintaszegénység,afogyatékkalélőkproblémái,azidőseknekvalósegítségnyújtáséslegfőképpenakörnyezetikatasztrófákhatásai.Véleményemszerintminélinkábbsikerülavalóditársa-dalmiproblémákraráirányítaniagyerekekfigyelmét,ésminéljobbanészreveszik,hogynekikislehetneteendőjükezekkelkapcsolatban,annálinkábbvanesélyarra,hogyahagyományosműveltségirántisfelmerüljönazigény.Hasikerültudatosítaniagyerekekbenazt,hogyezekabajokőketisérintik,akkormárnemamédiábólkiolvasottéletformaleszszámukraazegyetlenviszonyításipont,hanemalternatívmegoldásokatiskeresnifognak.Aproblémahelyzettelvalószembesüléshatásáraazoknyomozásfon-tossáválik,mertcsakúgylehetváltoztatniabajokon,hafeltárjukazokgyökerét.

Kinek van ebben feladata, felelôssége? Ezzelkapcsolatbannagyonhiszekaközösségitevékenységben,azönkéntesmunkában,mertezenkeresztülolyanszituációkbatudjukbelevinniagyerekeket,aholegyrésztmegtapasztalják,hogyszükségvanrájuk,másrésztátadhatónekikazaminta,hogyhogyanlehetnekhasznostagjaiatársadalomnak.Ahhoz,hogyezvalóbansikereséshatékonylegyen,aztgondolom,hogynagyszükségvancivilszerve-ződésekreésarra,hogyaziskolanyitottanfogadjaezeket.Emelletttöbbekközöttoktatásirányításiéstovábbképzésikérdésis,hogyaziskolaérzékeljeazt,hogyagyerekekiskolánkívüli,értelmes,hasznosközösségimunkábanvalórészvételeazintézménysajátérdeke,ésnecsakakötelezőtevékenységkipi-pálásátjelentse. Ahogyénlátom,aziskolamanapságnemigazánközösségihely.Ahhoz,hogyazlegyen,lehetőségetkellenebiztosítaniolyandöntésihelyzetekre,amelyekbenagyerekekrészérőlközösdöntésekszület-

interjú Knausz Imrével

28

hetnek.Ezapedagógiaigondolkodás,amelyegészenasummerhilliiskola1koncepciójáhozvezethetővissza–minéltöbbterületenszabadságotbiztosítaniagyerekeknek–véleményemszerintnagyontávolállamaiiskolától.

Az iskola hogyan tud alkalmazkodni a vele szemben támasztott igényekhez, hogyan tud eleget tenni a változások által generált kihívásoknak? Tudott-e korábban valaha is szinkronban lenni azzal, ami a külvilágban zajlik? Szerintemilyenfajtaszinkronitássohasemvolt.Aziskolábantanultakkorábbansemvoltakteljesmegfelelésbenaziskolavilágánkívüliélettel,demégisvoltakolyanhelyzetek,amikorezekazisme-retek,aszövegértelmezésekésadiskurzusokvonatkozásábanhasználhatóakvoltak,amikoregymásközöttolyasmirőlbeszélgettünk,amirőlaziskolábanistanultunk.Aváltozás,akétvilágeltávolodásalassantörtént.Személyesélményem,hogyhapedagógusokkalbeszélgetveaztmondom,hogymamáragyerekeknemdiskurálnakolyasmiről,amitaziskolábantanulnak,akkorezzelmindenkiegyetért.Olyankülönöséskellemesélményemmamárritkánvan,mintamikoregyszermegütötteafülemetamellettemelsétálógimnazistákbeszélgetéseagombákról,ésarról,hogymiértgondoljákőketsokannövényeknek,amikorszerintüksokkalközelebbállnakazállatokhoz.Aziskolábantanultakravalóreflektálásilyenformábannemjellemzőagyerekekre,aminagykár. Az természetesen reménytelen feladat,hogyaz iskola folyamatoskövetésben legyen, és azt semgondolom,hogyatananyagotpermanensenmegkelleneújítani.Néhánypontonperszeszükségesazaktualizálás,deahogykorábbanismondtam,méginkábbarrólvolnaszó,hogyahagyományostan-anyagotleszűkítve,valamilyenrészletétkiemelve,azérdeklődést,amotivációtjobbanfelkeltvekellenetanítani.Úgyszoktammegfogalmazni,hogymélységelvűtananyagra lenneszükség.Egyolyan isko-látvizionálok,aholatúlságosanerőskötöttségekhelyettatanulócsoportotfoglalkoztatóproblémák,kérdésekkerülhetnénekelőtérbe,amikhezkapcsolnitudnánkahagyományosműveltségetképviselőtananyagot.Akétvilágtalálkozásáhozelsősorbanarravolnaszükség,hogyidőnkéntmegkérdezzükagyerekeketarról,hogyanélnek,mifoglalkoztatjaőket,ésmibentudunksegíteninekik. Melyek azok az alapértékek, amelyeket Ön szerint közvetítenie kellene az iskolának? Alapértékektekintetébentaláncsakáltalánosságokat lehetnemegfogalmazni,akérdéssokkal in-kábbaz,hogymikéntkelleneaz iskolánakezeketazértékeketközvetítenie.Hamégisösszekellenefoglalni,akkorénanyitottságot,vagyisamegértésvágyátésképességéttartomalegfontosabbnak,ésaztgondolom,hogyaműveltségnekisezalegfontosabbtartalma:nyitottá válni sokféle megközelítésre, a különbö-ző felfogásokban látni a racionalitást.Emellettnagyonfontosakritikai gondolkodás,amialattaztértem,hogynemfogadokelmindentcsakazért,mertmegszokott,hanemazisérdekel,hogymiértvanezígy.Nemegyszerűenegyfelhasználóifelületnektekintemavilágot,ahol,hanemaztörténik,amitegygomb-nyomásravártam,akkorvagykétségbeesek,vagyszakemberhezfordulok,hanemehelyettmegpróbálom megérteni a jelenséget és annak okait.Akritikaigondolkodás–amiazaktívállampolgárságszempontjábólisnyilvánvalóandöntőjelentőségű–úgyvélem,nemegyképesség,nemisegyszerűenegyattitűd,hanemalapvetőenehhez isműveltségkell.Ennekkialakításában, támogatásában isóriási szerepe lenneaziskolaitudásközvetítésnek. Ugyanígyszükséges,hogymeg tudjam értetni magam másokkal.Ittnemcsakegyközösműveltségrőlvanszó,hanemarról,hogyakülönbözőműveltségtartalmakhozmegértőésnyitottmódonviszonyulok.

1AzangliaiLeistonbanműködőSummerhilli Szabad Iskolaegyreformpedagógiaikezdeményezés.Aziskolábanakezdetektőlfogvanemvoltkötelezőazóráklátogatása,ésazintézménybenegyszélesjogkörűközöstanár-diákönkormányzatműkö-dik.Aziskolaaz1960-asévekbenválthíresséazUSA-banésNyugat-Németországbanazalapító,A.S.NEILLSummerhill – a radical approach to child rearingcíműkönyvenyomán.www.summerhillschool.co.uk

29

Ott,aholkülönbözőkultúrák,különbözőgondol-kodásúemberekélnekegymásmellett,egydemok-ratikustársadalombannemazamegfelelőviszony,hogybezárkózomasajátkisvilágombaazokkalazemberekkelegyütt,akikhasonlóangondolkoznak,mintén,hanemsokkalinkábbaz,hogymegpróbá-lommegérteniamásképpenélőket,gondolkozókat.Érdekesjelenség,hogyajelenlegiinterneteskultúra–példáulaFacebookmintközösségifelület–ennekfurcsamódonellentmondazzal,hogyszegmentált.Vagyis annak ellenére, hogy azt gondolhatjuk, ezegy olyan közösségi hely, egy olyanhálózat, aholmindenkit el lehet érni, valójábancsak azokkal afelhasználókkal keressük itt is a kapcsolatot, akikhasonlóan gondolkodnak az ismerősi körünkben.Azokatacikkeketolvassukel,amiketazismerőse-inkmegosztanak,ésmivelbennükmegbízunk,ezegyjelentősszűrőfunkciótlátelazinformációköz-vetítésben.Ígyszinteláthatatlannáválikavilágnakazarésze,akikmások,mintmi,akikmásszűrőkethasználnak.

Úgytűnik,amaiiskolanagyonkevésséképesarra,hogyeztakétalapértéket:anyitottságotésamegértéstközvetítse.Ésmiért?Rövidenaztlehetneválaszolnierre:azért,mertlemondottarról,hogyneveljen.Nevelnicsakúgylehet,haszemélyiségállszembenszemélyiséggel,szabademberszabadem-berrel.Aziskola–masokkalinkább,mintvalaha–bürokratikusszerepekbőlépülföl.Atörténelem-óránagyerekcsakannyibanérdekes,hogytudja-ealinzibékétvagynem,atanárpedigcsakannyiban,hogyenyhénosztályozvagyszigorúan.Egyszerűsítek,nyilván,deezalényeg.Az,hogyőkvalódihús-véremberek,azeltűnikaszerepekdiktáltajelmezekmögött,ésezlehetetlennétesziakultúraátörökí-tését.Aziskolánaktehátazlenneafeladata,hogyegyrésztmegtanítsonakülönbözőkultúrákhozvalónyitottviszonyulásra,másrészt,hogyellenálljonafősodornakésaztmondja,hogyvannakolyanközösdolgok,amelyeketmindenkinektudniakellene.

interjú Knausz Imrével

30

KÖZÖSSÉGI UTAK A TANULÁSBAN

Interjú Galambos Ritával

„…a közösségek akkor tudnak jól mûködni, hogyha van kovászuk.”

Galambos Rita, korábban pedagógusként, jelenleg a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)1 stratégiai vezetôjeként számtalan olyan közösség megszületésénél bábáskodott, amelyekben a közösségi tanulás akár szervezô erôként, akár a folyamat jótékony „melléktermékeként” jelent meg. Élményei, tapasztalatai alapján úgy véli, a közösségek ereje és hatása olyan forrást jelent, amelyhez bármikor visszanyúlhatunk, és amely alapjaiban határozhatja meg a tanulásunkat, másokhoz, a világhoz való hozzáállásunkat.

Vissza tudsz emlékezni arra a pillanatra, amikor elôször érezted azt, hogy egy igazi közösségi tanulás részese vagy, és ez meghatározó élménnyé vált benned? Igen,alegmeghatározóbbélményemezzelkapcsolatbanfiatalpályakezdőpedagóguskéntegyVIII.kerületi általános iskolához kötődik, ahol a ’80-as évek elején franciát tanítottam.Ennek kapcsánismerkedtemmegegy francia tanárcsoporttal adél-franciaországiNimesvárosából, akik aFreinet-pedagógiaújítószellemiségű,innovatívmódszereiveldolgoztak.Atalálkozásegydiákcserelehetősé-gétvetettefelbennünk,aminekmegszervezéseakkoribanhatalmaskihívásnakszámított.Mamárezszerencsésesetbentermészetesmódonbeépülaziskolákéletébe,deennekakkorijelentőségérőlmárazissokatelárul,hogy8-9hónaposszervezéselőztemega’82nyaránmegvalósulóközösutazástésprogramot.Elképesztőennehézfolyamatindultelezzel,népmesébeillőfordulatokkalésakadályok-kal.Voltolyankolléga,akiosztályfőnökkéntaztjavasoltaaszülőknek,hogynebízzákrámagyerekü-ket,akerületihivatalilletékeseFranciaországhelyettatágasSzovjetuniótajánlottacélpontként,nemtörődveazzal,hogyottafrancianyelvkevésbéhonos,deanyagiproblémákisfelmerültek,amiketmegkellett közösenoldanunk.Az igazgatómés a kollégáim rosszallása ellenére,fiatal, lelkes tanárkénteszembesemjutott,hogyföladjam,annyirajódolognaktűnt,hogyahátrányoshelyzetűtanulóimnakmegmutathatom,miértérdemesafrancianyelvetelsajátítani.Pontrólpontratanultammegazt,amitmamártanítokis:havanegyügy,amibenhiszünk,ésamelyelsősorbannemnekem,hanemaközös-ségnekfontos,azértmindentmegkelltenni,hogymegvalósuljon.Emlékszemarraapontrautazáselőttegy-kéthónappal,amikorseútlevelünk,sevízumunknemvoltmég,azegyikhelyestanítványomfeltetteakérdést:„Ritanéni,miértgördítmindenkiakadálytamiutunkba?”Aztválaszoltam,talánazért,hogymegtanuljukmajdeztadolgotértékelni. A kollégák helyett a gyerekek és a szülők lettek a szövetségeseim, együtt támogattuk egymástebbenaszépésküzdelmestanulásifolyamatban.Otttanultammeg,hogyankellnyíltanésőszinténkommunikálni,aközösségérdekébenközösdöntésekethozni,hogyankellazeredményeketértékelni,

1 Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA):A1999-benlétrehozottközhasznúnonprofitszervezetküldetése,hogylehetősé-getbiztosítsonafiatalokszámáraademokratikusértékekésahozzájukkapcsolódómagatartásformáktapasztalataiútontörténőelsajátítására,ehhezkapcsolódóanafiatalokállampolgárikészségeinekfejlesztéséreaközösségitanulássegítségé-vel.Továbbiinformáció:www.i-dia.org

31interjú Galambos Ritával

éshogymitisjelentaz,amitmaprojektmenedzs-mentnekhívunk.Nemvoltezakkortudatos,ösz-tönösenkísértema folyamatotazösszes szereplőintenzív bevonásával, fontos volt, hogy egymástsegítsük,hogymindenkibeleadjaatudását. A projekt sikeres megvalósulása után az isnagyon izgalmas volt, amikor hazatérésünk után– tele élményekkel – közösen kitaláltuk, hogy ké-szítünk a gyerekekkel egy kiállítást, amire meg-hívjuk a szülőket, a tanárokat. Egy gesztus voltez a részünkről, a folyamat szépmegkoronázása,amikora lepusztult józsefvárosi iskolaegyikmégkopottabb termébe egy kis Franciaországot vará-zsoltunk.Mamáraztgondolom,hogyaközösségitanulásnemistörténhetmásképp.Akkoritanítvá-nyaimközülmégévekmúlvaissokanmegtaláltakazzal,hogynehézségekbeütközvekésőbbismin-digelőjöttaközösélmény,ésannakmegerősítése,hogysohanemszabadföladni,hiszen„akkorsemadtukföl”.

Ma, amikor a közösségi tanulás támogatása a hivatásoddá vált, mit mondasz másoknak, mit jelent ennek részesévé válni a pedagógusok, a diákok szempontjából? Nagyon fontosannakmegértése,hogymiért,mitől is jóez?Amikoraközösségi tanulásról ésaközösségiszolgálatrólbeszélgetekatanárokkal,azegyikfontosérv,amirefelkapjákafejüketaz,hogysajnosamaiiskolanagyonszűkmezsgyénkommunikálagyerekekkel.Csakegykeskenymet-szetetlátbelőlük,ésennekkövetkeztébenagyerekekiscsakegyszűkterületentudjákmegmutatnimagukat.Aziskolákraáltalábanjellemzőnagyonverbáliséselitistamegközelítésmellettvagyhelyettaközösségitanulásihelyzetekbenegészenmástismeglehetmutatni:anyitottságot,asegítőkészséget,akommunikációs készséget, akreativitást. Ezáltal olyan interakciókba tud lépni a tanár és a diák, olyanpozitívvisszajelzésekszületnek,amelyeksokkalmélyebbélményeket tudnaknyújtani,mintamitamindennaposiskolairutinteremthet.Régótatudjuk,hogyatanulásnaknagyonfontoselemeazérzel-mielköteleződés.Aközösségitanulásegyegyüttműködésenalapulófolyamat,amibenarésztvevőkkifejezikazt,hogyfontosakegymásnak,éshagyják,hogyaközösségtagjaihatékonyanvégezzékafeladataikataközösségérdekében.

Mitôl több ez, mint az egyén tanulása egy közösségben? Hogyan tudnánk a közösségi tanu-lást definiálni? Aközösségitanulásélményszerűmegértéséntúlazegyik legfontosabbsajátosságaaz,hogyegyolyan tanulási folyamat, ahol tudjuk,hogymiacélunk, ésmit szeretnénkelérniközösen, egymásttámogatva.Jellemző,hogyáltalábanazértnemsikerülvalami,mertacéloknemtisztázottakvagyamódszereknemharmonizálnakacélokkal.Apedagógusoknincsenekkönnyűhelyzetben,akülönbö-zőkövetelményeknekvalómegfelelésterhealattvégzikamunkájukat.Ámaztislátom,hogysokszorazért nem tudják felvállalni a közösségi tanulás támogatását,mert ez számukra ismeretlen terület,nincsrólasajátélményük,kívülesikakomfortzónájukon.Aközösségitanulás,aprojektpedagógia,vagymindenolyanmódszer,amelynemindividualizálttanár-diákviszonyraépít,általábanakkorha-tékony,amikorazismeretekközvetítéséntúlmáscéljainkisvannak.

32

Például, a Práter utcai iskolában nyelvtanár-kéntsokszorszembesültemazzal,hogyagyerekeknemfogékonyakatananyagra,viszontnagyonszí-vesendolgoznakegyütt,kapcsolatotteremtveegy-mással,ésörömmelvégeznekkreatív feladatokat.Agyerekek sokszorolyanhelyzetekben szeretnekéstudnakjóltanulni,amitnagyonsoktanárelvi-selhetetlennektart,amimozgással,beszélgetéssel,zajjal jár.Az igazgatómsokszormegálltazajtómelőtt,majd kérdőre vont, hogymi folyik itt fran-ciaórahelyett?Pedigcsakaztörtént,hogyazosz-tálynyi gyerekkel újságot szerkesztettünk, az asz-talokat szerkesztőségeknek neveztük ki, volt, akirajzolt,volt,aki írt,volt,aki javított,volt,akiszí-nezett, volt, aki sokszorosított…ezbizony zajjaljárt.Valóban,nemültekszépnyugodtan,deolyanfolyamatok indultak be, amelyek például abbansegítettek,hogyakevésbémotiváltvagykevésbésikeres gyerekek is bevonódjanak a tanulásba, ésmegtaláljákasajáthelyüketaközösségben. Nemállítom,hogytanulnicsakilyenközösségifolyamatokban lehet, de azt igen, hogy bizonyos

célokatcsakígyérhetünkel.Miértis?Mertaközösségitanulásnakvanegytávolabbi,átfogóbbcélja,agyerekszámárapedigolyantétje,amelytöbbannál,minthogyazegyéniteljesítményéremilyenjegyetkap.Sokkalinkábbaközöscélfogszámítani,ésaz,hogyatöbbiekelfogadják-e,hogyaközösségbentudja-eérvényesíteniazakaratát,megvalósulnak-eazelképzelései.

Hogy látod, milyen manapság a közösségekhez való viszonyunk, milyen közösségek épülnek az ember köré, milyen változásokat látsz ebben a korábbiakhoz képest? Manapság sokféledeficittel szembesülünk akörnyezetünkben, amelyekközül az egyik éppen aközösségdeficit.Azt látjuk amaifiatalokkörében,hogyóriási az igényközösségek építésére, létre-hozására,deeznemmegymagától.Korábban,amifiatalságunkidejénadottakvoltakbizonyoske-retekahhoz,hogyafiatalok többé-kevésbébiztonságoskörnyezetben,valamiközös tevékenységenkeresztülösszecsiszolódjanak.Mostaztlátom,hogyaziskolákban–aholacsaládutánalegtöbbidőttölti a gyerek– nincsenek, vagy csakmost kezdenekújraépülni a közösségek.Ezek az iskola általmegteremtettközösségiélményekazértislennénekfontosak,mertagyerekekezekrealapozvatudjákamagukkisköreittovábbépíteni,sajátközösségeketlétrehozni.Ezekbenakeretekbentanulnákmegazérdekérvényesítés,azegyüttműködésmódjait,acélokkitűzését,azokújratervezését,ésígytovább. Azifjúságiönkéntességvagyaközösségiszolgálatkapcsánaztlátom,hogyezekafajtakisebbkö-zösségek,hacsakrövididőreis,deképesekmegszületniésfelépülni.Aközöscélésazezértvalótenniakarásegyüttesenolyanszövetetalkotnak,amelyekötvagyhúszévvelkésőbbismeghatározóaklesz-nekarésztvevőkéletében.Olyanélő,emberikapcsolatokjönneklétre,amelyekműködőképesek,ame-lyekhezbármikorvisszalehetnyúlniésezekbőltovábbépítkezni,akikkelfélszóbólisértjükegymást.Ilyenközösségiélményeamaigyerekeknek,úgygondolom,kevésvan.Pedigaművészetitevékeny-ségek,asportvagyazönkéntességmindnagyszerűlehetőségarra,hogyatársadalmikülönbségektőlvagyacsaládokszociokulturálishátterétőlelvonatkoztatva,agyerekekegyütttudjanakmunkálkodni,hogyfelnővesokkalérzékenyebbekésnyitottabbaklegyenekegymásproblémáira.Azokagyerekek,

33

akikebbőlvalamilyenoknálfogvakiszorulnak,ésaziskolábanisleginkábbakirekesztést,amargina-lizálódástélikmeg,sajnoseztfogjáktovábbreprodukálni.Hazaiviszonylatbannagyonkomolyfelada-tainkvannaketéren,egyrészt,hogysokkaltudatosabbangondolkodjunkakérdésről,másrészt,hogyteremtsünkminéltöbbolyanhelyzetet,amelysegítiegymáselfogadását,aszakadékokcsökkentését.

Van úgy, hogy egy közösséget mesterségesen hozunk létre, behívva a körbe a tagokat, és van, hogy önkéntes alapon, alulról szervezôdve jön létre a társulás. Lehet-e egyik a másiknál jobb a közösségi tanulás szempontjából? Számomraaközösségmagaacsoda,amitszintelehetetlenformalizálniésösszehasonlítani.Asajáttapasztalatomésmásokvéleményealapjánaleglényegesebb,hogyaközösségekakkortudnakjólmű-ködni,hogyhavankovászuk.Hogykívülrőlvagybelülrőlszerveződnek-e,hogyvan-evezetőjükvagysem,kevésbélényegeskérdések.Alegfontosabbaz,hogylegyenekkeretekésválasztásilehetőségek.Egytízéves,általánosiskolásgyereknagyonritkánszervezmagátólközösséget,nemlehetelvárnitőle,minthogyegyolyanközépiskolástólsem,akigyerekkorábanerrenemkapottjómintát.Úgyvélem,ne-künkfelnőtteknek,nevelőknek,szülőknekadolgunkaz,hogyaközösségekhezkülönbözőformákatésalternatívákatnyújtsunk.Amikora’80-asévekbentanítanikezdtem,mégún.klubnapközirendszervolt, ahol a gyerekekdélutánöt-hatféledologközül választhattak.Ha ezekben akis csoportokbanpedagógiailagmegalapozottmunka folyt, akkor abban a közös téma –mint például a színjátszás,iskolaújság-készítés–menténvalódiközösségekjötteklétre.Ezjóesetbenmaisígytörténik.Aztgon-dolom,hogymindenekelőttmintátkelltudnimutatni,aközösségútjánakegyengetése,segítésecsakakövetkezőlépés. Amirőlbeszélünk,azmegintcsakmagaaközösségi tanulási folyamat,amibenaközösségtagjaiésse-gítőiisjelenvannak,ésegyformánteretadnakegymásnak.Akorábbanemlítettértékekhezittnagyonfontosfelvennünkegyújabbat:aszabadságnak,mintértéknekazelfogadását.Ezaközösségitanulásfolyamatábanrésztvevőkbizonyoskeretekközöttbiztosítottszemélyesszabadságátjelenti:adöntésijogotésszabadságot,jogotamegszólalásra,avéleményalkotásra,akonstruktívkritikára.Tulajdonkép-peneznemmás,mintademokráciatanulása.

Egy közösséghez tartozás egyben azt is jelenti, hogy képesek leszünk mi is a közösségért tenni valamit? Hol a helye, mi a feladata ebben az iskolának, az iskolai közösségeknek? Úgyvélem,ezisegytanulásifolyamat.Manapságmárnemannyiraevidens,hogyegyadott,ki-sebb-nagyobbközösségbenmiafeladatunk,pedigszámosolyandolgunkvanavilágban,amitúlmutatazon,hogyiskolábajárunkvagydolgozunk.Aztgondolom,hogymintsokmindenmásra,erreislehetésszükségesnevelniagyerekeket.Fontos,hogytisztábanlegyenekajogaikkal,deegyúttalúgyszoci-alizálódjanak,hogytisztábanlegyenekakötelezettségeikkelis,aminemcsakatanulásrólszól.Fontos,hogy a társadalmi szolidaritás vagy a szociális érzékenység hogyan jelenikmeg az iskola életében,közösségeiben.Fontos,hogymennyiretudatosulmindezadiákokban:miateendő,haegyosztálytársbeteg,éshiányzikaleckéje,hogyansegíthetnekaziskolábajárómozgássérültgyereknek,vagymitkelltenniük,haszemétvanaföldön,hogycsaknéhánypéldátemlítsek.Az,ahogyerrerávezetjükőket,egyhosszúnevelésifolyamat. Acélaz,hogyagyerekmegtaláljaaszámáratesthezállófeladatot,aztakeretet,amibenkitudlépniasajátköréből,ésnemcsakönmagáért,hanemmásokértisképeslegyen,sőt,akarjonistennivalamit.A segíteni akarásnem feltétlenülvelünk született adottság, ráadásul a gyerekeknagyonkülönbözőháttérrel érkeznek az iskolába, de egész kicsi kortól lehet és kell is őket a környezeti tudatosságra,a szociális érzékenységre, a problémákra való nyitottságra, a problémákmegoldásának szándékáranevelni.Jóesetbenegyosztályközösségétnemönmaguksikeréértküzdőgyerekekalkotják,hanemolyanok,akikközösenegyüttműködnekbizonyosfeladatokon,bizonyoscélokeléréséért.Agyerekek

interjú Galambos Ritával

34

közöttkötődésekalakulnakki,ésaholfigyelnekegymásra,ottelőbb-utóbbamagukkalhozottcsaládivagyegyéniproblémáikisláthatóváválnakéskérdéseketszülnek.Viszontahhoz,hogyezeketközösenfeldolgozzuk,helyükretegyük,tudatosnevelőikoncepcióravanszükség.

A DIA küldetése közé tartozik a fiatalok aktív állampolgári részvételének támogatása. Tudnál mondani arra egy példát, hogy mirôl szól az aktív állampolgárság a mindennapokban és miért fontos? Egyfilmélményemetemlíteném,amelyaszámtalanangol,családosbarátommiattszámomraközelállópéldávalszolgált:afilmazegyiklegelitebb,többévszázadaműködőangolbentlakásosiskoláról,aCanterburyKing’sSchoolrólszólt,amibenaziskolaiközösségiéletetisbemutatták.Nagyonmeg-fogottazegyik jelenete,amelyegymegemlékezésmegszervezésérőlszólt,az iskolaegyikdiákjánakhalálakapcsán.Azegyikiskolai„ház”16-18évesekbőlállóküldöttségeaházfőnöknélkezdeményezte,hogyacsaláddalközösentartsanakszertartástvagymegemlékezéstaCanterburySzékesegyházban,atársukraemlékezve.Aztgondolom,hogyaközösségitevékenységittkezdődik,amikornéhánydiákelkezdközösengondolkodnivalamin,aztánkeresnekolyanfelnőtteket,akikőketebbentámogatnitudják.AhogyVekerdyTamás2mondja:mindengyereknyitottavilágra,dehaegészenkicsikorbanaszülőknemválaszolnakmegfelelőmódonakérdéseikre,akkorelőbb-utóbblefogszokniarról,hogykérdezzen.Aközösségitanulássalpontosaneztörténik.Agyerekekbenösztönösenbennevan,hogyszeretnénekgesztusokattennimásokért.Haebbennemkapnaktőlünkmegerősítést,támogatást,ak-korlefognakszokniróla.

Hogyan tudnak ebben a pedagógusok leginkább segíteni? Nekünk, tanároknak is éppen arra lenne szükségünk, hogy nyitottak legyünk a világra, a gye-rekekre,akollégákra,ésmindenre,amiminketkörülvesz.L.RitókNóra3egyik írásábanazokrólamélyszegénységbenelő,mosolygósszeműgyerekekrőlmesél,akiketavelükvalófoglalkozásoksoránnyitottságra,odaadásra,tanulásratudnakbírni.Egyetértekazzal,hogyezcsakmosolygósszeműtaná-rokkalmegy.Haénpedagóguskéntnyitottésmotiváltvagyokamegoldásokkeresésében,haérdekelaz,amivelfoglalkozom,ésfontos,hogyarámbízottgyereketeljuttassamegyikponttólamásikig,akkorelőbb-utóbbagyerekbevonódikebbeafolyamatba.Ehhezkapcsolódóértékabizalom,amásikemberfejlődésébevalóhitem.Hogyakudarcokra,anehézségekre,asikertelenségre–amivelapedagógusipályánnapmintnaptalálkozhatunk–nemintmegmásíthatatlandolgokra,hanemminttanulásile-hetőségekretekintsünk.Ugyanígy,haagyerekvalamitnemtud, legyenlehetőségeakorrigálásra,atovábblépésre.Fontos,hogy tanárként is izgalmas folyamatnakéljemmega tanulást, a tanítást,nepedigkényszerpályának.Mindigvanarralehetőség,hogyvalamitmegváltoztassunk,hogyinnovatívaklegyünk.Ezaszemléletalapotadhatarra,hogyfelszabaduljunkasokfélekényszeralól,ésazokatisfeltudjukszabadítani,akikrésztvesznekebbenafolyamatban. Azelmúltévekmagyarországidemokráciakutatásai,példáulaCsákóMihályvezetésével4megvaló-sítottkutatásokvagyaPoliticalCapital2013-askutatásaimindaztmutatják,hogyafiataloknemkap-

2VEKERDYTamássalkészültkorábbiinterjúinkatlásd:Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről(2010);Alma a fán – A tanulás támogatása(2012)címűköteteinkben.Elérésiútvonal:www.tka.hu»Könyvtár

3L.RITÓKNóra,pedagógus,azIgazgyöngyAlapítványésAlapfokúMűvészetoktatásiIntézményigazgatója.Azalapít-ványfókuszábanaszociálisanhátrányoshelyzetűgyerekekművészetioktatása,vizuálisneveléseésatehetséggondozásáll.AzIgazgyöngyAlapítványrólbővebbenitttájékozódhat:www.igazgyongy-alapitvany.hu

4AkutatástazELTETáTKOktatás-ésIfjúságkutatóKözpont,aPécsiTudományegyetem,aSzegediTudományegyetemésaDebreceniEgyetemSzociológiaTanszéke,valamintaszékesfehérváriEchoSurveySzociológiaiKutatóintézetközremű-ködésévelvégezték2005-benés2008-ban,középiskolásokkörében.Továbbiinformációakutatásról:www.oitk.tatk.elte.hu

35

nakpozitívmegerősítéstademokratikusértékekben,azokérvényesítésében.Akutatásokbólkiderül,hogyagyerekeknekatekintélyelvűségsokkalfontosabb,mintaszolidaritás.Azemberijogoksokkalkevésbéfontosak,mintegysormásérték.Ebbőlmáriskövetkezikakérdés,hogymireszocializálód-nakafiatalokaziskolában?Túlnyomórésztmégmindigazamérvadómodell,hogyatanármindendolgoktudója,atudásletéteményese.Sajnoscsakkevésesetbenlátjukaztafajtademokratikusműkö-dést,amitaközösségitanulásfeltételez,aholapárhuzamosviszonyok,azegyüttműködvetanulásameghatározók.Emellettaztgondolom,hogynemelég,haadiákademokratikusintézményrendszerműködésérőlelméletbenmegtanulbizonyosdolgokat.Ezekazértékekakkortudnakasajátjáváválni,haegyúttalaz iskolai,pedagógiaikultúraésgyakorlatrészévé isválnak,vagyiskonzisztensnekkelllenniamindennapokbanis.

Milyen programokon keresztül látjátok ezt megvalósíthatónak? Hosszúévekigdolgoztunkannakérdekében,hogyafiataloköntevékeny,önkéntescsoportjaiki-próbálhassákaközösségitanulást,aközösségiszolgálatotsegítőtechnikákat.AKöZöD! 5elnevezésűországosprogramunknakazvoltalényege,hogyazországmindenpontján,alegkülönbözőbbtele-pülésekenafiatalokatinspiráljukarra,hogyőkpróbáljanakmegkisebbhelyiproblémákatönkéntesenmegoldani.AKöZöD! Önkéntes fiatalok napjaelnevezésűkampányunkathétévenkeresztülhirdettükmeg,amelyneksoránképzéseket is tartottunkaprogrambanrésztvevőkoordinátoroknak,pedagó-gusoknak,ifjúságiszakembereknek,szociálismunkásoknak.Alegsikeresebbévünkben32ezerfiatalregisztráltazországoshálózatunkba.Úgygondoljuk,hogyezaprogram–amirőlsajnosmamárcsakmúlt időbenbeszélhetünk–nagyonsokat tett azért,hogymaMagyarországon,afiatalokkörébennemismeretlen,távolifogalomazönkéntesség.Tegyükhozzá,hogyezekbőlacsoportokbólnagyonsok településenvalódiközösségek jöttek létre,azönkéntesfiatalokkésőbbvalódiközösségteremtőemberekkéváltak,amióriásieredmény. Amásikprogramunkatavitakultúrafejlesztésecéljábólindítottuk6.Azalapjátazadta,hogyaztvet-tükészre,nagyonnehézcsoportbandolgozni,együttműködni,közösdöntésekethozni,hanemtudunkegymássalbeszélni,nemtudunkérvelni,kulturáltanvitatkozni.Sajnosaz iskolamindennapjaibanakulturáltvita,akárminttanórai,akárminttanóránkívülimódszer,nagyonkevéssévanjelen.Avita-kultúrafejlesztéséneksokágavan,aformálisvita,avitaverseny,aváltozatosmódszereketmegmutatóvitaklubok,aközösségivitavagyakárazokaprogramjaink,aholhelyi–jellemzőenszakközépiskolás,vagyszakmunkásképzős–fiatalokathozunkösszeahelyidöntéshozókkal.Azértistartjukfontosnakaprogramot,mertezekbenavitaklubokbanpontosanugyanazttanuljákagyerekek,mintegyönkéntestevékenységkapcsán,nevezetesenhogyantudunkagresszió-ésfeszültségmentesenegyüttműködni.

A harmadik nagy programotok, a sokáig önkéntes alapon mûködô iskolai közösségi szol-gálat7 ma már kötelezô elemként van jelen a középiskolák életében. Hogy látod, mennyiben jelentett ez változást? Ezaprogramakkorműködikigazánjól,hogyhaagyerekeknekdöntési,választásilehetőségevan.Aközösségi szolgálatkötelező jellegeebbőla szempontbólnemkedvező,mert ígya tanárnakmárnincsakezébenazagyengéd,bevonó,motiválóeszköz,amiasikeresprogramokegyikalapfeltéte-

5Aprogramrólbővebbenitttájékozódhat:www.kozod.hu6A3Dprogramrólbővebbenitttájékozódhat:www.3d.i-dia.org72012/13-astanévtőlazérettségibizonyítványkiadásánakfeltételekéntbevezetettkötelező50órásiskolaiközösségiszolgálatról(IKSZ)aKöznevelésitv.6.§(4)bek.rendelkezik.Továbbiinformáció:www.iksz.i-dia.org,illetve:www.kozossegi.ofi.hu

interjú Galambos Ritával

36

le lenne.Avalódi szolgálatnem itt indul,hiszennemlehetegyiknaprólamásikratársadalmilagér-zékennyéválni.Márazóvodának,aziskolánakiserrekelleneszocializálnia. Nehézséget jelent, hogy sok pedagógus úgyérzi, nincs módszertani eszköztára ahhoz, hogya közösségi szolgálat közben felmerülő társadal-mi kérdéseket a csoporttal érdembenmegbeszél-jék.Sokszaktanárgondoljaazt–éstegyükhozzá,sajnosvalószínűleg jogosan–,hogyerrenemké-szítették fel, nincsenek ilyenkészségei, technikái,vagynemvoltakolyanélményei,amelyekbőlezek-benahelyzetekbenmeríteni tudna.Haezekkelahiányosságokkal küzd, ha fél tőle, akkor nem istudjatámogatniagyerekeketebbenafolyamatban.Éppezértezena területenaprogramjainkkalke-vésbé afiatalokra,mint inkább apedagógusokrafókuszálunk,mert időközben rájöttünk, hogy va-lódi,hosszútávúésfenntarthatóhatástakkortu-dunkelérni,haa tanárokatsegítjükamódszerek

elsajátításában.Továbbiproblémalehetapedagógusokrészérőlazafélelem,hogymitfogszólniazosztályakezdeményezéshez.Azelsőmeglepődésutánáltalábankiderül,agyerekektelevannakötle-tekkel,tervekkel.Jóhír,hogyagyerekeksokkalinkábbvágynakezekrealehetőségekreésalkalmasab-bakisrá,mintamennyiremiaztgondolnánk. Apedagógus-továbbképzésekenmimostpontosanazzal foglalkozunk,hogymindezekellenérevagymindezekkelegyüttbiztosítsuka fontosnak tartottpedagógiai célokelérését.Amiértelmezé-sünkbenaközösségiszolgálategyolyanpedagógiaieszköz,amelyjólelőkészítettkeretekközöttmind-annakafejlesztésére,megvalósításáraalkalmas,amirőleddigaközösségitanulás,azönkéntesség,azállampolgáriaktivitáskapcsánbeszéltünk.Aközösségiszolgálatmegvalósításasoránazegyiklegfon-tosabbpedagógiaicélegyfajtatársadalmiérzékenység,szolidaritás,nyitottságfejlesztése.Ezenkeresz-tülvisszajutunkakiindulóponthoz,aközösségitanulásmegvalósításához,ahogyaztaterminológiaátültetésénekfolyamataismutatja:acommunity servicefogalmátévekkelezelőttközösségi szolgálatból való tanuláskénthasználtuk,éscsakkésőbbfordítottukközösségitanulásnak,ami,úgygondoljuk,egytá-gabbkategóriátjelöl.Ezcsakúgytudműködni,hogyhaaziskolakellőképpennyitottarra,hogymeg-találjaazokatatevékenységeket,amiketkeretként,lehetőségkéntfelajánlagyerekeknek.Mintmindentapasztalatitanulásifolyamatban,nemelhanyagolhatóadiákokkellőfelkészítése,amelyneksoránagyerekekpontosképetkapnakarról,hogymifogtörténni,miazaprobléma,amitottmegfognakoldani,ésnemutolsósorban,hogynekikmileszebbenaszerepük,mileszamotivációjuk.Nagyonfontos,hogyaziskolánaklegyenegyvíziója,egysajátértelmezése,koncepciójaaközösségiszolgálatról.Egyjóprogramstruktúrakialakításáhozaziskolavezetésésapedagógusok,deadottesetbenacivilésmáspartnerszervezetek,valamintaszülőkegyüttműködéseisszükséges.

Ha magunkba tekintünk, melyek azok a legfontosabb kulcsszavak, alapértékek, amelyek a pozitív változás mozgatórugói lehetnek? Nem fogokmeglepetést okozni.Azokra az alapértékekre kell gondolni, amelyek a pedagógustmozgatják,motiváljákakkor,amikortudatosanmegtervezi,vagynemtudatosan,demegéliéstámo-gatjaatanulásifolyamatot.Azalapértékekközétartozikazegyüttműködés,amásikembertisztelete,

37

vagyismindaz,amitadiákrólgondolok.Haúgygondolkozunkagyerekről,mintegyolyanszemélyi-ségről,akielevenyitottanszületik,akitmindenérdekelésmindenformál,amiavilágonvan,akkornemaztmondjuk,hogy„eztakölkötúgyseérdeklisemmi”,hanemaztkérdezzük,hogyénmitrontot-tamel,hogynemérdekli,hogyantalálhatnámmeghozzáazutat.CelestinFreinet8,akiszámomraazegyiklegmeghatározóbbinspirációsforrásatanításban,aztmondta,hogyagyerekneknemamotivá-ciójátkellmegteremteni,merteredendőenazzalszületik.Akérdésaz,hogyeztébrentartjuk-e?Vajonmitgondolunkarról,hogyagyerekképes-eafejlődésre?Nagyonfontostovábbialapértéka tanáriszerep,azerrőlvalófelfogásunk:nemmindegy,hogyamegmondószerepbehelyezkedembele,vagyinkábbafolyamatsegítője,facilitátoravagyok.Jó,habehozzukaztagondolatotis,hogynemmindendolgoktudójaapedagógus.Ebbenahihetetlenülfelgyorsultvilágban,aránkömlőinformációáradatközepettefontoslenne,hogyelismerjükazt,hogyebbenmi–atanár,diák,ésaszülőis–közösenküz-dünk.Haelismerjük,hogynemtudunkmindennelegyedülmegbirkózni,éselfogadjuk,hogymibenvagyunkmásokésmásképpjók,akkorletehetjükvégreaterhetéstanulhatunkegymástól,egymásról.Ittkezdődhetelaközösségitanulás.

interjú Galambos Ritával

8CelestineFREINET(1896–1966),franciareformpedagógus,amunkaiskolamozgalmánaknagyhatásúképviselője,akineksajátosötvözetűpedagógiájaavilágszámosországában–ígynálunkis–meghonosodott.Freinetpedagógiájánaklegfontosabbjellemzői:1)A„kísérletezőtapogatózás”,2)Aszabadönkifejezés.3)Atartalmasközösségiélet.(In:PUKÁNSZKY-NÉMETH:Neveléstörténet,10.3.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.03.html)

38

KONSTRUKTÍV TANULÁSELMÉLET, TANULÁSI EREDMÉNYEK MÉRÉSE

Interjú Nahalka Istvánnal

„A tanulók maguk konstruálják meg a saját tudásukat.”

Napjaink sokféle változásának eredményeképp mást gondolunk hasznos tudásnak, mint akár ötven évvel ezelôtt. A társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulások a pedagógia világát sem hagyják érintetlenül, új kutatások, és ebbôl következôen új felfogások születnek, amelyek más nézôpontból szemlélik a tanulást és az ezt szolgáló tevékenységrendszert. A konstruktív tanu-láselmélet arra az elôzetes tudásra épít, amelynek kialakulása már magzatkorban megkezdôdik, és amihez folyamatosan új ismereteket kapcsol a tanuló. Hogyan építsen a pedagógus erre az elôzetes tudásra? Miként viszonyuljon a tanulók különbözô szintû elôzetes ismereteihez? Hogyan válhatunk a fogalmi váltások megélésén keresztül nyitottá az egész életen át tartó tanulásra? Nahalka István oktatáskutatóval, a konstruktív pedagógia legismertebb hazai szakértôjével be-szélgettünk.

Hogyan változott a tanulásról alkotott felfogás és tudás, ha egy évszázadnyi, vagy ha csak egy évtizedes periódusra tekintünk vissza? Bizonyára más trendek jellemzôk a 20. és a 21. századra. Azbiztos,hogyapedagógiamaegycsendesforradalmatélátebbőlaszempontból.Legfeljebbaszűkebbszakmaikörökbenkeltnéhaizgalmategy-egyújeredményvagyújelmélet,amelymásmegvi-lágításbahelyeziadolgokat. Egyjószázévesidősíkonnézveazonbanvalóbanazonosíthatóegylényegesváltozásaziskolaita-nítás,tanulásfolyamatávalkapcsolatosmegnyilvánulásokban,apedagógiaiszakszövegekben,ugyanismaerősenjelenvanegyújfogalom,amiszinterátelepszikerreadiskurzusra.Ezakompetencia,kom-petenciafejlesztés1fogalma.Deemlíthetőugyanígyazis,hogyvalamilyenértelembenatanuláskerültaközéppontbaatanítássalszemben,illetveatanulóapedagógussalszemben.Ezeknagyonlényegesváltozások,alapvetőátalakulásoknapjainkban,devalójábanmárténylegkörülbelülszázévetartanak.Mégiserősenmegkérdőjelezhető,hogyalényegetragadjuk-emeg,hailymódonfogalmazunk. Akompetenciafogalmávalugyanisbajvan,nincsegyértelműdefiníciója.Haaztnézzük,hogymiazaközösrész,amimindegyikmeghatározásbanvagymegközelítésbenegyarántbennevan,akkorazttaláljuk,hogyakompetenciavalamiolyasmi,amihasználhatótudástjelent.Éshaebbőlindulnánkki,akkorakárarraiskövetkeztethetnénk,hogykorunkiskolájafelfedezteazt,hogyhasználhatótudástkellnyújtaniagyerekeknek.Miközbenmindenkorbanmindeniskolahasználhatótudástakartadni!Ígyleegyszerűsítvesemmitmondóváválikadolog,mintahogyhasonlóansemmitmondóatanulóköz-

1Akompetenciafogalmáról,akompetenciafejlesztésrőllásdbővebben:Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről(2010),TempusKözalapítvány,Budapest;Kompetencia, tanulási eredmények, képesítési keretrendszerek (2009),TempusKözalapítvány,Budapest.Akiadványokelektronikusformábanelérhetők:www.tka.hu»Könyvtár

39interjú Nahalka Istvánnal

pontúság és a tanulásközpontúság is önmagában.Mimás lettvolnamindig isaz iskolaimunkakö-zéppontjában,hanematanulásésatanuló? Ha a felszínen maradunk az új fogalmak ér-telmezésével kapcsolatosan, akkor azok akár üresjelszavakkáisválhatnak,ezértaváltozásoklényegétmélyebben érdemes elemezni.Ugyanis nem arrólvanszó,hogymostfedeztükfel,hogyaziskolánakhasznostudástkellátadnia,hanemarról,hogymástgondolunkahasznostudásról,mintrégen.Ötven-hatvanévvelezelőtt azvolt ahasznos tudás, amiközvetlenülfelhasználhatóvoltagyakorlatban,ésúgygondolták,hogyazokatudáselemek,amelyeketa tanuló ember felnövekedve egész életén keresz-tül használni fog, át is adhatók az iskolában.Mamárazonbaneztnemgondoljukígy,hiszenaztsemtudjuk, hogy húsz év múlva milyen tudásra leszszükségakülönbözőterületeken.Sőt,mégaztsem,hogyhúsz évmúlvamilyen szakmák,milyen fog-lalkozásoklesznek.Tehátalapvetőenmegváltozott

ahasznostudásfogalma,amiazegészéletenáttartótanulásmegközelítéshezvezetettbennünket,atanulókilletveatanulástekintetébenpedigmástgondolunkmaarról,hogymithelyezzünkafókuszba.

Milyen vizsgálatok, kutatások kísérik ezt a változási folyamatot annak érdekében, hogy töb-bet tudjunk arról, hogy mi ma a használható tudás és hogyan értelmezzük/valósítsuk meg a tanulás és tanulóközpontú pedagógiát? Mindenekelőttakövetelmények,atársadalomelvárásaiváltoztakmeg.Ezttermészetesenkövettékaneveléstudományikutatások,apszichológiaikutatásokésakapcsolódófejlesztések,melyekreagál-nak a társadalomban zajló változásokra, amostani igényekre.Ezpersze fokozatos átalakulást, egyfolyamatotjelent.Lényege,hogyatársadalomelvárásaiváltoznakmeg,éseztkövetivalamilyenmó-donapedagógia,próbáljaértelmezni,tudományosalapokrahelyezni.Azegészéletenáttartótanulásgondolataapedagógiábanmárnegyvenévvelezelőttisjelenvolt,csaknemígymondtuk. Aváltozásoktudományosmegalapozásánakegyiklegfontosabbállomásaakonstruktivistapeda-gógia2megszületése, ezelőttmintegy harminc-negyven évvel. Elsősorban Piaget3 kezdeményezésealapján,illetveazőgondolataitkövetveformálódikmegfokozatosanaz,amitmamárkonstruktivistapedagógiánaktekintünk.Ezafelfogásgyökeresenmegváltoztatjaatanulásrólalkotottelképzelésün-ket,ugyanisaztmondja,hogyatanulóknemátveszikatudástvalahonnan,azaznematudásközvetí-

2NAHALKAIstván:Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron(I.).In:Iskolakultúra.1997,7.2.21–33.o.(II.):7.3.22–40.o.(III.):7.4.21–31.o.

3JeanPIAGETsvájcipszichológusésismeretelmélet-teoretikus.Azáltalakidolgozottelméletbenafogalmakegyszerűéstapasztalathozkötöttsémákonkeresztülegyrekomplexebbstruktúrákatalkotnak,apszichésfejlődésavilágmegismerőábrázolásánakésszemléltetésének(kognitívreprezentációjának,illetverekonstrukciójának)folyamatosdifferenciálódásánkeresztülvalósulmeg.Afolyamatotazasszimiláció(akörnyezetbőlszármazótapasztalatokmármeglévősémákbavalóbeillesztése)ésazakkomodáció(asémáknakakörnyezethezvalóigazítása)egyensúlyánakfokozatosmegjelenésejellemzi.Piaget-nakagyermekkognitívfejlődésérevonatkozóelképzeléseinagyhatássalvoltakazintelligenciakutatásokra.(Forrás: Wikipédia).

40

téseaz,amiatanulásifolyamatotelőidézi,hanematanulókmagukkonstruáljákmegasajáttudásukat.Ebbőlkiindulvaegyóriásiújépítményszületik,amiegyegészenújpedagógiátjelent. Ésvanegynagyonérdekesmásiktudományosháttéris,legalábbszázévestörténetimúlttal,melyösszekapcsolódikazelőzővel.Hagyományosanazttekintették–éssokhelyenezmaisjelenvan–ta-nulási tevékenységnek,ha a tanulómemorizálvagygyakorol.Valamikor az iskolákdöntő többségeennekmegfelelőenműködött, ilyen jellegű tevékenységeket kínált a tanulóknak.Tulajdonképpen areformpedagógiákmegszületésétőlkezdődőentágultkiradikálisanazatevékenységrendszer,amiata-nulástszolgálja.Ezakitágulásleginkábbaztjelenti,hogyolyantevékenységek,amelyeketazemberekahétköznapiéletbenvégeznek,megjelennekaziskolábanis,ésotttanulásitevékenységekkéválnak.Ilyenpéldáulamunkavégzés.Valamikorfelsemerült,hogyamunkatanulásitevékenységislehet.Aztána20.századhúszaséveibenmegjelentekamunkaiskolák4,ésazótaisizgalmastörténetevanamunkatanulási tevékenységgéválásának.Egymásikpregnánspéldaa játék,amivalamikoregyáltalánnemvoltatanulásrésze,mamárazonbansokkalnagyobbmértékbenmegjelenikatanulásitevékenységekrendszerében.Vagypéldáulittvanaprojekt,melylényegébenagazdaságitevékenységekbenkerültelő-térbe,majdapedagógiafelismerte,hogyeztaziskolábanisjóllehetalkalmazni.Számtalanilyenpéldátlehetnemégmondani,alényegükaz,hogyapedagógusokáltalalkalmazottmódszerekegyjórészeatársadalommásterületeinislétezőtevékenység,melyeknekkidolgoztákapedagógiaiátfordítását. Haegypedagógustmegkérdezünk,hogyőhogyanvalósítjamegakompetenciafejlesztést,akkornagyvalószínűséggelolyasmitfogmondani,hogy„amiótakompetenciafejlesztőórákattartunk,azótasokatjátszunk,tevékenykedtetemagyerekeket,projektetszervezünk,ésegyáltalán,valahogymásazegész”.Afolyamatokmélyére tekintveazt találjuk,hogyaz iskolábanmamáregy jóvalgazdagabbtevékenységrendszerszolgáljaatanulást.Természeteseneznemminden,mertkülönkellenemégbe-szélnünkadifferenciálásról,akooperatívtevékenységekrőlvagyazönállótanulásfontossáválásávalösszefüggésben a tanulás tanulásáról.Vannakolyannagyon frekventált kutatási-fejlesztési témákapedagógiában,amelyekszorosankötődnekatanuláshozésmindegyikaztmutatja,hogyvalóbanradi-kálisanmegváltozottatanulásrólalkotottfogalmunk.

Milyen kutatási alapjai vannak a konstruktív tanuláselméletnek? Alapvetőenkétolyannagykutatási területvan, amelyalapokkal szolgált akonstruktivizmusel-fogadásához,adaptivitásánakazértékeléséhez.Azegyikagyermektudományikutatásoknakaköre,amásikpedigakonstruktivistaalapszemléletűprogramokelkészítéseéskipróbálásaaz iskolákban,amelyekabeválástisvizsgálták.Ezekarészbenkutatásnak,részbenfejlesztésnektekinthetőkísérletekfényesenalátámasztottákakonstruktivizmusalapelveit. Agyermektudomány(children science)egytükörfordítás,amiegygyönyörűkifejezésapedagógiában.Agyermektudományikutatásokaztvizsgálják,hogymilyenátfogókonceptuálisrendszerekkel,naivésnemnaivelméletekkelrendelkeznekatanulók,amelyekalapjánavilágrólgondolkodnak,aproblé-máikatmegoldják,kommunikálnakegymássalésvelünk,stb.Akonstruktivizmusegyikalapfeltevéseaz,hogyléteznekilyenelméletekagyerekekfejében,amikalapjángondolkodnak,méghaeztnemisfeltétlenültudják.EzeketavizsgálatokatmégPiagetkezdteel,meglehetősenkorán,asajátgyerekeinekmegfigyelésével,felismerveazt,hogyagyerekekmilyensajátosideákatalkotnakafejükbenavilágról.RészbenPiagetkutatásai,majda’60-as,’70-esévekbenszámostovábbikutatás–nagyonerőskutatási

4Areformpedagógiafejlődésénekelsőszakaszábankibontakozósokszínűmozgalom,amelyazújpedagógiaifelfogásalapgondolatátahagyományos,könyvekreépítőiskolaellenitiltakozástatömegoktatásmegújításánakirányábanviszitovább.Asokféletörekvéstösszegezőirányzategyrészttovábbfejlesztiamunkaemberformálószerepénekfelvilágosodáskorabeligondolatait,valaminta20.századfordulójautániújpedagógiaiirányzatokgyermekitevékenységet,aktivitásthangsúlyozószellemiségét.

41

háttérrel, tesztek, feladatlapokkidolgozásával, különbözőkoncepciókmegfogalmazásával –mutattamegazt,hogyezegycsodálatosésismeretlenvilág.Akutatásokeredményeiapedagógiaszámárarend-kívülfontosdolgotjelentenek:azt,hogyagyerekekfejenem„üres”,hanem„televanmindenfélékkel”,olyasmikkel,amikreegyáltalánnemisgondoltunk,hogyléteznek,ésezeknagyonerősenbefolyásoljákatanulásifolyamataikat.Akkorhogyanlehetegyáltalánennekfigyelembevételenélkültanítani? Sokhelyenleírtammárpéldaként,hogytöbbekközöttazderültki,hogyagyerekeksokféleképethordozhatnaka fejükbenaFöldalakjáról.Aztgondolnáazember,hogyezegyegyszerűkérdés,agyerekkezdetbenlaposnakgondoljaaFöldet,mivelazemberiségisígyvoltezzelhosszútörténelmikorszakokonkeresztül,ésmajdvalamikormegtanuljaaziskolábanvagyotthonaszüleitől,vagyegykönyvből,filmből,hogyaFöldvalójábangömbölyű,ésezzelafolyamatbefejeződött.Kiderült,hogyeznemígyvan!Többolyan,agyerekekfejébenélőképetazonosítottakezzelkapcsolatban,amelyeknagyonhatározott,lényegébenelméletekkéntlétezőkonstrukciók.Egészenizgalmasdolgokjelennekmegazegyesgyerekektesztkérdésekreadottválaszaiból:• Gondolhatjaaztegygyerek,hogymiegylaposFöldönélünk,devanegymásikFöldavilágban,az

űrben,egygömbölyűvalami,amitszinténFöldnekhívnak.TehátfurcsamódonmegkettőziaFöl-det:ottnemélnekemberek,deűrhajóvalodalehetmenni.Tulajdonképpenagömbölyűséget,amitállandóanhall,áthelyeziegymásiktestre,egymásikbolygóra,ésezzellátszólagmegoldjamagábanaproblémát,amiabbólkeletkezett,hogyőlaposnakgondoljaaFöldet,deazőtérőinformációkezzelellentétesek.

• Vannakgyerekek,akikúgyképzelikel,hogyaFöldnemmás,mintakörülöttünklévővilágmin-denség.Hafelnéznekazégre,akkorazolyan,minthaegylabdátbelülrőlnéznének,ésmivelalabdagömbölyű,akékég,ésamimégottvan,azegygömbötalkot,amitulajdonképpenaFöld.Ígyaköveknemaföldre,hanemaFöldbenesnek.

• Aztánvanegészenfejlettképis,amikoragyerekaztgondolja,hogyaFöldönélnekazemberek,decsakatetején.Vanegyabszolútfüggőlegesirány,amerreadolgokesneklefelé,deaznemaFöldközéppontjafelétörténik,hanemezazirányazűrbenvan.ÉppenezértoldaltésalulnemlehetélniaFöldön,csakottfelül.

Méglegalábbkéttovábbijellemzőképetmond-hatnánk, demás kérdésben is az derült ki, hogyilyen képeket, elméleteket, koncepciókat, ideákathordozunk a fejünkben. Ennekmegfelelően a ta-nulókisezekalapjánértelmezikakörülöttüklévővilágot,ezekalapján jelzikelőre,hogymi fog tör-ténniavilágban,ésezekalapjáncselekszenek.Va-gyismindenféletevékenységüknek,atanulásuknakisez jelenti azalapját.Ha tehátaz iskolábanmegakarjuktanítani,hogyaFöldgömbölyű,akkornemárt,hatudjuk,hogyagyerekekmelyikstádiumbanvannakarészbenfelsoroltakközül. A konstruktív pedagógiátmegalapozómásikvonulattehátolyankísérletiprogramokkifejleszté-se, amelyek eredményességét a gyakorlatbanmér-tékmeg.Ezegyrégótafolytatottkutatásfejlesztésimódszerapedagógiában.Apedagógiaikísérleteknyilvánvalóan egészen közvetlen információkatnyújtanakarról,hogyakáregésznagyátfogópara-digmák,pl. akonstruktivistapedagógia,vagyan-

interjú Nahalka Istvánnal

42

nakbizonyosrészeiműködnek-eagyakorlatban.Ennekafolyamatnakazeredményeaz,hogymamárazinternetenkereshetünkolyan,iskolákbanténylegesenalkalmazottoktatásiprogramokat,amelyekakonstruktivistapedagógiaalapelveireépülnek.

Hogyan keletkeznek és mikortól kezdve érhetôk tetten az „elméletek” a gyerekek fejében? Nagyonizgalmaskérdés,hogyhonnanésmikorindulelezafolyamat.Ittakármégegyellentmon-dástisfelfedezhetnénk,hiszenahhoz,hogytudástkonstruáljunk,előzetestudássalkellrendelkeznünk,mertabbólindulhatelakonstruálásifolyamat.Debármelyelőzetestudásisnyilvánkonstrukcióered-ménye,vagyisannakakonstruálásáhoziskellettvolnamárvalamilyenelőzetestudás,éshaígyme-gyünkegyreinkábbvisszafelé,akkorholleszennekavége?Tulajdonképpenamagzatikorhozjutunkvissza,amikorelkezdődikazagyfejlődése,amiegyviszonylagjólmeghatározhatóidőpont.Azttudjuk,hogyazújszülöttekmársokféletudássalrendelkeznek.A’90-esévekbenzseniáliskognitívpszicholó-giai5ésgyermeklélektanikísérletekkeltártákfel,hogymikazújszülöttfejébenmárlétezőtudáselemek.Természetesennemnyelviformábanmegfogalmazotttudásrólvanszó,hanemvalamiféleelvárásokrólbizonyosfolyamatokkalkapcsolatban,amelyekjólvizsgálhatók.Ekkorírtamegamagyarulismegje-lentBölcsek a bölcsőben6címűkönyvetháromamerikaiszerző,amelybenbemutatták,hogyacsecsemőksokkal,desokkaltöbbettudnak,mintahogymigondoltuk. Dehonnanvanezatudás?Akérdésmégígyismegválaszolatlanmaradt,amiretöbbelméletisadható.Vanolyannemtudományoselmélet,inkábbvallásosmegfontolás,amelyszerintistenhelyezibelénkeztatudást.Atudományokeztnemtudjákvizsgálni,ezértezzelnemfoglalkoznak. Tudományosértelembenislegalábbkétolyanelképzeléstlehetmondani,amelyaválaszlehetősé-géttartalmazza.Azegyikagenetikaieredetnekanagyonerősmegfogalmazása,miszerintazatudás,ahonnanakonstrukciósfolyamatelindul,valójábanagénekbevankódolva.Tehátagénekazagyfej-lődésesoránúgyformáljákmegazagysejtekközöttikapcsolatokat,hogyabbanmártulajdonképpen„bevanégetve”azakiindulótudás,amireszükségvanatovábbikonstruáláshoz.Eznemegyerősparadigma,valószínűbb,hogynemígyvan,mertagéneknemhatározzákmegennyire részletesenelőírómódonazagyszerkezetét. Amásik,reálisabbnaktűnőéshallatlanulizgalmaslehetőségazagykifejlődésébőleredeztetialehetségesválaszt.Amagzatifejlődéssoránkialakulóagysejtekaszületésigmégosztódnak,ésaleg-elejétőlelkezdődikazagysejtekközöttikapcsolatokmegteremtődéseis.Nyúlványokatnövesztenek,összekapcsolódnakegymással,ésaztistudjuk,hogykommunikálnak,üzennekegymásnak.Eztu-lajdonképpenvéletlenszerűenmegyvégbe,agénekbizonyosátfogódolgokatirányítanakebből.Ezarendszermárviszonylagkoráninputotveszfelakörnyezetébőlésprodukálvalamilyenoutputot.Példáultudjuk,hogyamagzathall,lát,érzékel,ezektöbbekközöttazinputok.Egynégy-öthónaposmagzatmárrugdos,önkéntelennektekintettmozgásokésegyébreakciókjelennekmeg,amikazout-putotjelentik.Vagyisarendszervéletlenszerűenalakul,deinputjaiésoutputjaivannak,amelyekel-indítanakegystrukturálódást,illetvevalószínűlegvanbenneegyértékelőrendszer,amelybizonyosdolgokatjónak,másdolgokatpedigrossznaktekint.Ezértbizonyoskapcsolatokatezenavéletlenrendszerenbelülmegfogerősíteni,bizonyoskapcsolatokatpediggyengítenifog.Ezzelelkezdődikatanulásifolyamat,amivégülodavezet,hogyegyponttól–perszenemegyhatározottponttól–márkognitívfolyamatokrólbeszélhetünk,amegszületőújszülöttesetébenpedigmárkifejezettenkonst-ruálásról.

5Akognitívpszichológiaakísérletipszichológiavezetőirányzataahuszadikszázadmásodikfelében.Azemberimegis-merésvizsgálatátállítottaakísérletezéselőterébe,abelsőmodellek,areprezentációkkialakulásánakésirányítószerepé-nektörvényeivel.Főkutatásitémáiazészlelés,figyelem,emlékezés,gondolkodás,nyelv,döntésvizsgálata.

6KUHL,MELTZOFF,AlisonGOPNIK(2010):Bölcsek a bölcsőben – Hog yan gondolkodnak a kisbabák?TypotexKiadó.

43

Beszéltünk a megváltozott társadalmi követelményekrôl, ami miatt az iskolában történô dol-goknak is meg kellene változnia, hiszen fontos, hogy az iskolában is olyan dolgokkal foglalkoz-zunk, ami a külvilágban mindennapi eseménynek számít. A konstruktív tanuláselmélet hogyan támasztja ezt alá, hogyan segíti a pedagógiai gyakorlatot? Akonstruktivistatanulásszemléletbenfontosszerepetjátszanakolyanelvek,amelyeketatanítás-tanulásfolyamatábanérdemeskövetni,ezekközöttazegyiklegfontosabbakontextuselv.Akontextuselvszerintagyerekekelsősorbanolyankontextusokban,olyankörnyezetben,szituációkban tudnakjóltanulni,amelyekszámukraközvetlenülismertek,gyakorlatiasak,megfelelnekazérdeklődésüknek.Ennekazamagyarázata–amelyalátámasztjaennekazelvnekazalkalmazásátésszükségességét–,hogyhaatanulástnemazismeretekátvitelénekésbefogadásánaktekintem,hanematanulóáltalmeg-konstruálttudásépítésnek,akkorazttermészetesenameglévőtudástalajánlehetmegtenni.Azelőzetes tudás az,amialapvetőszerepetjátszikebbenakonstrukciósfolyamatban.Tulajdonképpenazelőzetestudásátstrukturálódikakonstrukciósfolyamatsorán,ésezafolyamatoptimálisanúgymegyvégbe,haatanulnivalóalehetőlegtöbbszállalkapcsolódikamármeglévőtudáshoz. Ezértvanszükségarra,hogyagyerekekszámárajólfelfoghatókontextusokjátszanakszerepetatanulásifolyamatban,mertakkorvalósulmegamármeglévőtudáshozvalósokszállalkötődés.Haatanítássoránkevéssé ismertkontextusthasználok,vagyolyankörnyezetben,szituációbantanítomagyerekeket,amelyekszámukrakevésséismertek,akkorottkevéskapcsolatottudnakmozgósítani.Rá-adásulazújkontextusmegértéseistanulástigényel,előbbaztisfelkellmagukbanépíteni,megkellér-teni,tehátezinkábbcsakzavarjaatanulásifolyamatot.Ezértinkábbaszámukraotthonosságotteremtőhelyzeteketérdemesatanulásbanmegteremteni.Ezszoroskapcsolatbanállazzal,hogyagyakorlatias,ajövőfeladataitmintegyelőrelátóoktatáslehetsikeresazáltalánosképzésbenésaszakképzésbenis.

Pedagógusként engem ez akár meg is ijeszthet, hiszen ha például egy osztályra gondolok, akkor hogyan láthatnék elôre húsz-harminc jövôt? Akár vissza is fordíthatom a logikát, vagyis ha az elôzetes tudásra szeretnék építeni, akkor az lehet az érdekem, hogy minél gyorsabban valamiféle egyenletes elôzetes tudást tápláljak bele a gyerekekbe, amire aztán építeni tudok. Mit tegyen a konstruktív tanuláselméletrôl kellôen tájékozott pedagógus? Én,mint konstruktivista nyilván aztmondom, az eredményeket tekintve ugyan nemmindegy,hogyapedagógushogyanállhozzáadologhoz,dealejátszódófolyamatszempontjábólteljesenérdek-telen,mivelagyerekekígyisúgyiskonstruáljákatudásukat.Eztperszemástanuláselmélethíveisígygondolhatjaasajátmegközelítésévelkapcsolatban.Devalójábannemszükségesaz,hogyazelőzetestudástekintetébenvalamiféleazonosságotalakítsunkkiagyerekközött,bizonyosértelembeneznemislehetséges,mertazegyénikülönbségekjelentősekatudástekintetében.Másésmásdologérdekelbennünket,ezértaztánmásésmásterületekentudunkmélyebbéstartósabbtudáselemeketkialakítanimagunknak.Azigazipedagógiaifeladatotazjelenti,amikoragyerekekfejébenélőelőzeteselméletekakadályátjelentikatovábbhaladásnak.Ugyanisazelőzetestudásnemelkülönülttudáselemekbőlösz-szeállítotthalmaz,hanemegyszervezethalmaz. Hapéldáulfizikatanárkéntanewtonifizikátakaromtanítaniagyerekeknek,akkorszintebiztoslehetekbenne,hogyazosztálynagyrészemégegyhagyományosarisztotelészijellegűmozgásképletethordozafejében,amithanemsikerülleküzdeni,azakadályalehetannak,hogymegértseésmegtanuljaanewtonimozgásfelfogást.Azemberekjelentőshányadaebbőlkövetkezőennemistudjamegtanulni,afizikatanárokpedigmajdaztmondják,hogymindezalustaságravagyagyengeképességekrevezet-hetővissza.Denemezazigaziok,hanemaz,hogyamitőktanítaniakarnak,aztökéletesenszembenállazzal,amilyenelképzelésselagyerekekrendelkeznekamozgásról.Amikoreztaproblémátsikerülmegoldani,aztfogalmi váltásnaknevezzük,aminekalényege,hogyjólmegkellérteni,elkellsajátítaniazújgondolkodásmódot,ésaztistudnikell,hogymilyenesetekbenkellazújatalkalmazni.Vagyisaz

interjú Nahalka Istvánnal

44

újnemtörliarégit,akettőegyszerrevannakjelen,deagyerekeknektudniukkell,hogymelyekazokaszituációk,amelyekbenazújatkellalkalmazni. Többtantárgyisvan,hanemazösszesilyen,aminekatantervétföllehetépíteniezekreafogalmiváltásokra.Éppenazazérdekes,hogymilyenlépcsőkönmegykeresztülatanuló,milyenújkoncepciókatsajátítel,ésválikaproblémamegoldásainak,cselekvéseinekazirányítójávábizonyoshelyzetekben.Azelőzetestudásígykapjelentősszerepetapedagógusgondolkodásában.Apedagógusokjelentőshánya-danemisismerieztaproblémát,merteznemvoltrészeaképzésüknek.Meggyőződésem,hogyezazegyikdöntőokaannak,hogyatermészettudományosnevelésünknemelégsikeres,legalábbisabbólaszempontból,hogyatanulókatmennyiretudjukmegnyerniazeztaműveltségetigénylőpályákiránt. Haaztnézzük,hogyhogyanviszonyuljonegypedagógusazelőzetestudáshoz,akkorfontoskér-désennekasokféleségnek,a tanulókközöttikülönbségeknek,azakadályoknak,afogalmiváltásokszükségességénekafelmérése.Azelőzetestudásbannemannakszintjeazérdekes,egytudásszintjétegyébkéntisnehézértelmezni,hanemaminősége.Vajonmegfogjaérteniatanulóazelőzetestudásasegítségévelazújdolgot,vagynemtudjamégazáltalmegérteni,mertnemtudjamegkonstruálniaztatudást,amitszeretnénk,hamegkonstruálnamagának. A pedagógusok gyakran hivatkoznak arra, hogy azért sem alkalmaznakmodern módszereket,merttúlnagyazosztálylétszám.Nemlehetmindenkireodafigyelni,haegyénimunkátcsináltat,vagynem tudminden csoportnál egyszerre jelen lenni, ha csoportmunkáról van szó.Eznemhelytállóérvelés,ugyanisabból indulki,hogyapedagógusnakabszolútmódonrajtakénetartaniaakezétatanulásütőerein,mindenpillanatbanmindentkontrollálniakellene.Pedig eznincs így.A tanulástsokkalinkábbönállóvá,atanulók,csoportokáltalirányítottákénetenni.Sokkalnagyobbteret,sza-badságotkellenebiztosítani,bizalmatadniebbenafolyamatbanatanulóknak,nemszükséges,hogyapedagógusmindentpontosanellenőrizzen,amiazosztálybantörténik.Legyenőpedagógiaiirányítójaatanulásifolyamatnak.Perszenemcsakapedagógusoknak,agyerekeknekismegkelltanulniukezt,hiszennekiksenagyonvantapasztalatukerről.

A konstruktivista alapon felépített tantervek mennyiben építenek a kulturális és tudományos fejlôdésre? A természettudományokban, ahogyan az újabb és újabb felfedezések történtek, ez viszonylag könnyen felépíthetônek tûnik, vagy a történelemben is elképzelhetô. Vajon az em-beriség tudásának fejlôdése az, amit valamilyen módon meg kell mintázni a gyerekek számára, vagy ilyenrôl nem is lehet szó? Akonstruktivizmusfelőlnézvetulajdonképpenmindegy,hogymittanítunk,mivelarrólmondva-lamit,hogyhogyantanulatanuló,ésnemarról,hogymitakarunknekitanítani.Felmerülperszeakér-dés,hogyígyagyerektulajdonképpenakármittanulhat,miérthatároljukbeegyáltalánatanulásitartal-mat?Ennélazértakonstruktivistákisreálisabbak,hiszentermészetes,hogymindenkorbanvannakatársadalomnakelvárásaiarról,hogymijelenjenmegaziskolában.Ezisátalakulóbanvan,azajellemzőtendencia,hogynemkonkrétműveltségelemekmegadásávalfogalmazódikmegazigény,hanembizo-nyosirányok,nagyobbműveltségterületek,sőt,bizonyosfogalmiváltásokazok,amikkiemelkedőek.Deakonstruktivizmus fokozottanhangsúlyozzaa tanulásegyediségét, személyességét.Ebből az iskövetkezik,hogymégatananyagotésakövetelményeketsemlenneszabadaszemélyfölöttmegfogal-mazni,amiegynagyonerőskijelentés,ésteljesenellentmondatartalmiszabályozásirendszernek. Amikor a pedagógiai – és nem csak a konstruktivista – diskurzus azt mondja, hogy differen-ciált fejlesztésrevan szükség,hogymindenkinekaztkell kapnia, amireneki személyesen szükségevan,példáulazelőzetestudásánakasajátosságaimiatt,azellentmondannak,hogyrögzítetttananyaglegyen, vagymindenkinekugyanazt kelljen tanulnia.Akonstruktivista alapelv szerintmég ahelyitantervekbensemkellenerögzíteniatananyagotésakövetelményeket,tartalmikérdésekbenisasze-mélyesség,azegyediség,adifferenciáláslegyenameghatározó.Nyilvánvalóanazonbanatársadalom

45

ismegkonstruálbizonyoselvárásokat,követelményeketaziskolávalszemben,ésezeketfigyelembekellvennieaziskoláknak.

Korábban arról beszélt, hogy a magzati korban egy véletlen struktúrából a környezeti ha-tások által kezd el konstruálódni egy mintázat, amiben kialakulnak kapcsolatok, végsô soron pedig ez határozza meg az egyedi gondolkodási mintákat. Milyen szerepe van ebben a szoci-ális környezetnek? Befolyásolja-e, hogy adott életkorra milyen elméletek, milyen mintázatok lesznek jelen egy gyerek gondolkodásában? Amagzatikorbanlétrejövővéletlenszerűségbenisrengetegazonosság,hasonlóságvan,deadifferen-ciáltsághoz,adifferenciáláshozenneknemsokközevan.Eztsokkalinkábbkésőbb,akörnyezethatásaiformálják,perszenagyonsokvéletlen tényező játszikebbenszerepet.Hogyagyerekekmilyen tudás-struktúrával,milyenszemélyiséggelrendelkeznek,annaknyilvánvannakkulturálismeghatározóiis. Abajaz,hogyezekhezakülönbségekhez–amelyeknemcsaknagykultúrákközött,hanemméghomogénebbkultúrákonbelülélőkközöttiskialakulhatnak–rendszerintajó-rosszkategóriarend-szerbenközelítünk.Példáulaztmondjuk,hogyahátrányoshelyzetűgyerekekgyengébbtudássalér-keznekaziskolába,aképességeikfejletlenebbek,anyelvetnembirtokolják,rosszabbulkommunikál-nak,mintatöbbiek,ingerszegénykörnyezetbőljönnekésígytovább.Mindenáronszinteketakarunkmeghatározni,miközbennagyonerősenmegkérdőjelezhető,hogyezténylegígyvan-e.Ugyanisami-koraztvesszükészre,hogyahátrányoshelyzetűgyerekaz iskolai tevékenységhez szükséges tudástekintetébenelmarad,gyengébb,mintamásik,jobbhelyzetbenlévőgyerek,akkorelfeledkezünkarról,hogy van egynagyon fontos tényező,mégpedig az, hogy az iskolai tevékenységmilyen tudást igé-nyel.Elfeledkezünkarról,hogyazesetekdöntőtöbbségébennyelvi,verbáliskommunikációrólvanszó,ésa legtöbbesetbennincsszóazegyébkommunikációscsatornákról.Averbálismódonvalókommunikációbanajóhelyzetbenlévőgyerekeknyilvánelőnybenlesznek,mígahátrányoshelyzetűgyerekekreáltalábankorlátozottnyelvikódjellemző.Ugyanakkorezekagyerekekbizonyoscsatornáktekintetébenjobbteljesítményttudnakfelmutatni,sőtazt istudjuk,hogyezekacsatornákgyakranmégfontosabbakis,mintaverbáliscsatornák.Hasonlóan,aképességekfejlettségénekmegítélésébenmeghatározó,hogymilyenképességeketigényelaziskola,éskönnyenmeglehet,hogyvannakolyanmásterületek,amelyeketaziskolanemhasznál,amelyekbenéppenazokmutatkoznánakjobbképes-ségűnek,akiketáltalábangyengébbnekvélünk.Az iskoláknak tehát felkellene tudniahasználniazösszesolyanképességet,tudástéstapasztalatot,amiagyerekekbenmegjelenik. Amikorakultúrákközöttikülönbségekről,egyáltalánagyerekekközöttikülönbségekrőlvanszó,akkornemaszintekenvalóelhelyezés,ajó-rosszkategóriákbavalóbesoroláslennealényeg,hanemhogyelfogadjukamásikkultúrátis,ésatanításifolyamatrészévétegyükamásikkultúraelemeit.Ezis előzetes tudást jelent, olyan előzetes struktúrákat, amelyek egy kultúrahatásáramár kialakultakezekbenagyerekekben.Mindezmesszenemcsaketnikaikisebbségiprobléma.Tehátnemcsakarrólvanszó,hogyacigánykultúrátaziskolanemveszieléggéfigyelembe,miközbenperszeezisigaz.Deaszegénységkultúrájátseveszieléggéfigyelembe,vagypéldáula lányokkultúrájátsem.A lány-fiúkülönbségekisfontosak.Alányokaziskolábanugyanjobberedményeketérnekel,dehaaztnézzük,hogykikjutnakbeafrekventáltabbfelsőoktatásiintézményekbevagy,hogyatársadalombankikvál-nakmagasabbtársadalmipresztízsűállásokbirtokosaivá,akkormárnagyegyenlőtlenségekettalálunk.Ezegymaszkulintársadalom,alányokalávetésemáraszületésüktőlkezdveelkezdődik.Ezrészeaszocializációnak,aziskolánakésaziskolainevelésnekis,mertvalójábanafiúkatkreatívabbáneveljük.Többetengedünkmegnekik,afiúktólolyanfajtamagatartásokatiselfogadunk,amiketalányoknálde-viánsnaktekintünk.Sokproblémavanekörül,aminekazeredményeaz,hogyalányokkevésbéválnakkreatívvá,pedigakreativitáshallatlanulfontosatársadalmipozíciókbetöltésévelkapcsolatban.Ittisegykultúrakülönbségrőlvanszó,amitaziskolábankifejezettenrosszulkezelünk,hátrányoshelyzetbe

interjú Nahalka Istvánnal

46

hozvaalányokat.Tehátakülönbözőkultúrákatisfigyelembekellvenniapedagógiában,éshasznosí-tanikelleneazelemeiket. Perszenemkönnyűfeladataz,hogyhogyanviszonyuljonehhezatanár,mertvalójábannemtu-dunkelegetezenaterületen.Hogyankellkommunikálnomahhoz,hogyazisértse,akinemaverbálisterületenfejlettebb.Mi,akikpedagógusjelöltekettanítunksemtudjukgyakranmegmondani.Ezért„természeteshelyzet”,hogyapedagógusoksemtudjákmégjólcsinálniaziskolában,itttartunkma,deafeladatotmárfelismertük.

Visszatérve a fogalmi váltásra és az egész életen át tartó tanuláshoz is kapcsolódva, van-e ennek „korhatára”, azaz felnôtt korban is képesek maradhatunk-e még fogalmi váltások men-tén tanulni? Nyilvánvaló,hogyolyanhelyzetekbenisvantanulás,amikornincsszükségfogalmiváltásra,lehetatudásrendszertgazdagítaniis,vagyisazegészéletenáttartótanulásnemszükségszerűenkapcsolódikafogalmiváltáshoz.Determészetesenezbármikorlehetséges.Énhatvanegyévesvagyok,ésmostborzasztóanelszégyellnémmagam,hamárnemlennékképesfogalmiváltásra,ésremélem,hogyígylesz ezmégnyolcvanéveskoromfölött is.Ahogyaz ember idősödik,úgy egyre több tapasztalatotszerez,egyrekidolgozottabbakazokasémái,elméletei,amelyeksegítségévelkeresiamegoldásokataproblémákra,amikkelértelmeziakörnyezetét,ahogyancselekszik.Ésezeknemcsakegyrekidolgozot-tabbak,hanemegyreprecízebbenhozzávannakrendelveaszituációkhozis,hogymikormitkellal-kalmazni.Agyerekeknélsokszorazaprobléma,hogyőkmégeztahozzárendeléstnemtudjákelégjólmegtenni,ezért„össze-visszabeszélnek”bizonyoshelyzetekben.Másfelőlviszontezegyfajtabeme-revedéstisjelenthet,hiszenazidősebbéválássalezekahozzárendelésekvilágosabbá,egyértelműbbéválnak,amimiattnemtudunkelégflexibilisenviszonyulniazújszituációkhoz,mertnagyonerősenlépnekfelamármeglévőelképzeléseinkadolgokmagyarázatára. Akiviszontrájönarra,hogyéletébenszámtalanszorvégigéltmárfogalmiváltásokat,éseztazélettermészetesfolyamatánaktartja,azanyitottságátisnagymértékbenmegtudjatartani,ígyazújjelensé-gekreadottreakcióinemlesznekannyiramerevek.Anyitottgondolkodásegyikjellemzője,hogytud-juk,nemcsakegyetlenmegközelítéslehetazadaptív,ezértérdemeskipróbálnimásmegközelítéseketis.Haezanyitottságkialakultbennünk,akkorakármilyenidősenisképeseklehetünkszinteolyanfo-galmiváltásokra,mintamelyekregyermekkorunkbanképesekvoltunk.Deafordítottjaisigaz:akibenazelméletekkidolgozódásaésaszituációkhozvalóhozzárendelésenagyonmerevmódonalakulki,azelzárkózhatezektőlafolyamatoktól,éseznehézségekhezvezethet. Azegészéletenáttartótanulásnakazonbanmégszámtalanmásösszetevőjeisvan,deezazegyikalapja.Eztafajtanyitottságotkellenemegtanítaniaziskolában,arranevelniagyerekeket,hogyeztmegőrizzékegészéletükben,ésképeseklegyenekújésújkoncepciókatfelfogniéssajátjuknakvallaniakésőbbieken.Haaziskolábantudatosítjukeztagyerekekben,harálátnaksajátgondolkodásukválto-zására,akkorebbőlaszempontbólőkistudatosabbakésegybennyitottabbakislesznek.

Honnan tudhatja egy jó pedagógus, hogy elérte a célt, hogy jól csinálta? Vajon az iskolában a rendszeres számonkérések vagy a hazai és nemzetközi kompetenciamérések adnak-e kellô információt arról, hogy milyen tanulási eredményeket értünk el? Vagy ha nem a mérések adják rá a választ, akkor mibôl tudhatja egy tanár, hogy sikeres volt a munkája? Azutóbbiraválaszolnékelőször,ésmostlehet,hogyfurcsátfogokmondani:aszemekcsillogásá-ból.Éseztegészenkomolyangondolom.Apedagógusszámáraközvetlenvisszajelzéstjelentőnagyonsokfélekommunikációközül,agyerekek,aszüleikésáltalábanakörnyezetrészérőlvalójábanezaz,amimegerősíthetvalakitabban,hogyjólcsinálja,amitcsinál.Nyilváneznemadteljesválaszterreakérdésre,deszerintemnagyonfontosválasz.

47

Amérésekkelkapcsolatban tudnikell,hogya teszt jel-legűvagy legalábbishatározottéskidolgozott technikáthasználóméréseknélvanegyalapvetőprobléma.Agye-rekek teljesítménye ezekben a tesztekben nem állandó,hanem szóródásokat mutat, és ezek a szóródások meg-lehetősen nagyok.Azt szoktukmondani, például az or-szágos kompetenciaméréssel kapcsolatban, hogy annakadatainemhasználhatókegyéniértékelésre.Ennekazazoka,hogyagyerekeka sajátoskörülményektől,véletlen-től függőenrosszabbulvagy jobbanteljesíthetnek,ezértegyénileg megbízhatatlanok az egyszeri mérések. Vanazonban egy modernmegoldása ennek a problémának,amihallatlanulérdekes:adaptívtesztelésnekhívjákésszá-mítógéppel történik.Ezegymoderntesztelméletialapútechnika,amiaproblémátjórésztkiküszöbölhetővéteszi.Technikailagugyannemlehetetlen,demamégviszonylagelképzelhetetlenMagyarországon,hogyaszámítógépszo-bábanírassunkdolgozatotúgy,hogymindenkiodaülegyszámítógépelé,ésvégigmegyegyprogramáltalfelkínált

adaptívteszten.Alényegeazvolna,hogyezekaprogramokagyerekkorábbiválaszaitólfüggőenadjákakövetkezőfeladatot.Ezlehetővétesziamérésihibákcsökkentését,amiáltalazegyénekteljesítményétisbiztonságosabbanlehetfelmérni.Sőt,nemcsaktesztekkelvalómérésredolgoztakkiilyeneket,hanemennélkomplexebbmérésiszituációkrais,aminagyreménytjelenthetajövőrenézve,deatesztekalkal-mazásaszámomrameglehetősenproblematikus. Ahogykorábbanemlítettem,azegyesgyerekekfejlődésérőlkövetkeztetéseket levonniakompe-tenciamérésiadatokbólnemlehetséges,ellenbenintézményiszintenmárbiztosanlehet.Ugyanisottkiátlagolódnakakisebbésnagyobbeltérések,ezértegyiskolábanavalóditeljesítményátlagnagyjábólmegegyezikateszteredményekátlagával.Ezértaztánazországoskompetenciaméréseredményeiazintézményértékelés szempontjából jól felhasználhatók lennének.Persze itt isfigyelembekell venni,hogyamatematikaiésaszövegértésikompetenciátmérjükcsak.Aszövegértésinkábbazegésziskolateljesítménye,deazértnagyobbsúllyal amagyar tanáré, amatematikaviszontelégegyértelműenamatematikatanárteljesítménye.Aztszoktákmondani,hogyegyintézményezenakétterületenmértteljesítményeáltalábanmárjóljellemziaziskolapedagógiaitevékenységénekszínvonalát,deazértmégebbenisvannaktechnikaigondok,mertmagaateszteredményeztmégközvetlenülnemjelzi,hanemapedagógiaihozzáadottértéket7kellmérnünk. Azértékelésegynagyonkiterjedt,változóterület,mertvalamikorcsakatanulókteljesítményénekértékelésétjelentette,demamárapedagógusokteljesítményénekértékelésérőlisszól.Azosztályok,azintézmények,azintézményenbelülbizonyosegységek,példáulévfolyamok,deakárazintézményfölöttiegységekteljesítményeisértékelhető.Jelenlegmégsokabizonytalanságebben,sokmindentnemtudunk,bárnagyonintenzívkutatásokzajlanakezekenaterületeken.Úgyhogytovábbraisaztgondolom,hogyalegtöbbetacsillogószemekfognaknekünkmondani.

7Ahozzáadottpedagógiaiértékettöbbféleképpszámolhatjuk,ahazaikompetenciaméréssoránatanulóteljesítményétacsaládiháttéréhezképestértékelik.Acsaládi háttér index(CSHI)alapjánmindentanulótólelvárhatóegybizonyosszintűteljesítmény,ajobbcsaládiháttérrelrendelkeződiákoktóljobbteljesítményvárható,mertkörnyezetükbentöbbatanulásttámogatótényező.Haatanulójobbteljesítménytérel,mintazacsaládiháttéralapjánelvárható,pozitívhozzáadottpedagógiaiértékről,haviszontnemérieleztaszintet,akkornegatívhozzáadottpedagógiaiértékrőlbeszélhetünk.

interjú Nahalka Istvánnal

48

ADAPTÍV-ELFOGADÓ ISKOLA – ADAPTÍV PEDAGÓGIA

Interjú Rapos Nórával

„…maga az út, az iskola minden szereplôjét érintô, közös tanulási folyamat válik fontossá.”

Mi végre egy új koncepció? – tehetnénk fel a kérdést az adaptív-elfogadó iskola gondolata kapcsán, amely egy kétéves kutatómunkát követôen vált egy könyv1 formájában is kézzelfogha-tóvá. Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatócsoportja által körvonalazott koncep-ción és az ebben megfogalmazott értékeken túl a legfontosabb, hogy a közös munkában részt vevô nevelési-oktatási intézmények milyen új utakon indultak el, miben látják saját gyakorlatuk-ban az adaptivitás megvalósulását, és milyen változásokat eredményezett ez a szemléletükben, együttmûködési formáikban. Rapos Nórával, egyetemi adjunktussal, a kutatócsoport vezetôjével beszélgettünk.

Mit takar az általatok kidolgozott koncepcióban az adaptív jelzô? Mit jelent ez egy iskola, az iskola szereplôi, a gyakorlatot meghatározó pedagógiai szemlélet szempontjából? Nagyonsokatgondolkodtunkazelnevezésen,azonahívószón,amisegítmegérteniaztahosszúgondolatmenetet,amitközösenvégigjártunkakétéveskutatásiprojektsorán,éseztmegelőzően,asajátszemélyeséletutunkban.Előszörnemadaptív,hanemelfogadóiskolánakhívtuk,amitrészbenaprojektelnevezésegenerált,másrészrőlpedigszerettükvolnamegkülönböztetnimás,apedagógiaigyakorlatbanmárzajlóprojektektől.Azadaptivitásgondolataazonbanmindig isottvoltakutatóigondolkodásunkfókuszában,ígyaprojektvégénúgyéreztük,hogyazadaptív-elfogadó iskolaelnevezésfedileteljesenazt,amiakoncepciónkbanmegszületett. Hogyhogyanjutottunkelidáig?Azelsőfontoskiindulásipontazvolt,hogyegyolyaniskolátsze-rettünkvolnakörvonalazni,amelyúgyhelyeziatanulótésatanulóisokféleségetafókuszába,hogyaztközbenmegpróbáljaértelmezniésközhelyekhelyettvalóditartalommalmegtölteni.Másrészrőlúgyvél-tük,hogyapedagógiairodalmábanazadaptivitáshozkötődőennagyonsokolyanelemmeltalálkozha-tunk,amitegyébkéntagyógypedagógiábólépítkezőinkluzivitásismeghatároz.Aztgondoltuk,annaklennelétjogosultsága,hogyhaatöbbségipedagógiaésagyógypedagógiavégreegymásfeléfordulna,ésazegyébkéntsokszorösszecsengőgondolataikegyközöskoncepcióbanérnénekössze.Afolyamatköz-benegyreinkábbúgyéreztük,hogyezakettősnévírjalelegjobbanagondolatainkat:tehátegyrészrőlatáganértelmezettadaptivitáshozkötődőfontosszempontok,amelyeketleginkábbszervezeti,iskolaiszintenpróbáltunkmegragadni,illetveazinkluzivitáshoz,azelfogadáshozkötődőgondolatok.

Kit vagy mit kell voltaképpen elfogadnunk? Akulcsatanulóisokféleségelfogadása.Ezegyrészteltérőtanulásiutakatjelent,másrésztannakelfogadását, hogy amai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak.A

1RAPOSNóra–GASKÓKrisztina–KÁLMÁNOrsolya–MÉSZÁROSGyörgy(2011)Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OktatáskutatóésFejlesztőIntézet,Budapest.

49interjú Rapos Nórával

pedagógiavilágábanvalamelyestperszeszükségvankategóriákra,deezekolyanmélyenbeivódtakapedagógiaigondolkodásba,hogysokesetbenmeggátoljákakonstruktív,alkotópedagógiaifolyama-toktervezését.Mondokrápéldát:problémánaklátjuka„hátrányoshelyzetűtanuló”vagy„tehetségestanuló”kategóriábanvalógondolkozást,amitegyébkéntakörülöttünklévőszabályozásismegerősít.Azegyénitanulásiutakbiztosításanemegyenlőakorrepetálássalvagyatehetséggondozással.Sokkalinkábbjelentiatanulófelkészültségének,állapotánakdiagnosztizálását,acélkéntvalómeghatározást,atanulósajátfelelősségvállalásáraépítőbevonását,atanulástámogatóértékelést,választásilehetősé-gekbiztosítását.

Miért éreztétek úgy, hogy szükség van egy új koncepcióra? Milyen társadalmi, oktatási jelen-ségre szerettetek volna reflektálni ennek megalkotásával? Nagyonsokolyanélmény,gondolathalmozódottfölakutatáskezdetérebennünk,amelyekmiattszükségesnek gondoltuk az adaptív-elfogadó iskolamegszületését. Az első kettő talán inkább egytudományelméletikiindulópont,denagyonjólhasználhatóvonulatavanahétköznapigyakorlatbanis.Aztgondoljuk,hogya21.századiskolájánakfontoslenneszembenézniazzalahelyzettel,hogymígagyökereivisszanyúlnaka19–20.századra,addigakörülöttelévővilágalapvetőenmegváltozott.Aziskolaésaziskolaszereplőimindezidáigmegspóroltákmaguknakannakatudatosátgondolását,hogyvajonmilyenfunkcióivannakaziskolánaka21.századposztmoderntársadalmában. Nemcsakafunkcióértelmezésemaradtel,deasokesetbenesetlegesenelindított,kezdetbennagylánggalégőreformokésújításokreflektálatlanokmaradtak,kontextusfüggetleneklettek.Azelkötele-zettszereplőkellenéreareformokfolyamataéshatásanemelemzettésnemtudatosanföldolgozott,emellettmagaaziskolátkörülvevőkulturális,gazdasági,társadalmitérisértelmezésreszorul.Aztisfontosnaktartottukmegállapítani,hogyapedagógusokszakmaifejlődése–ahétévenkéntiszázhúszórástovábbképzésifolyamatbavalóbekapcsolódással–valójábancsakegyediszakmaifejlődésiutakatjelent.Ezzelszembenaztgondoljuk,hogyigazáneredményesszakmaifejlődéstcsakegyiskolaikontex-tusbanlehetvégigjárni.Aszakmaitovábbképzés,fejlődéscsakebbenatanulószervezetbenműködhet-nejól,merteztudnáapedagógusttámogatni.Fontoslenne,hogyaziskolamagaisazonosítsaasajátcéljait,érdekeit,fejlődésiútját,ésegyközösfolyamatban–azegyéniésaziskolaiérdekekösszehangolá-sával–megtaláljákaközöscélhozvezetőutat.Tehátakkortudegyszakmaifejlődésigazánélővéválni,hogyhaezegyolyantanulószervezetben,egyolyankörnyezetbenkapmintátéslökést,amelyvalóbanfontosnakgondoljaatanulástegyéniésközösségiszintenis.Amostanihelyzetben,amikoratanulásegyéniválasztásokalapjántörténik,ésaziskolába„visszavitt”tudássalsokszornemtudnakmitkezdeniatöbbiek,nemlátjukbiztosítottnakeztatudatosanátgondolt,közösfejlődésttámogatókörnyezetet. Ajógyakorlatokátadása–amiakutatástmegelőzőenindultelahazai iskolákközött–szinténizgalmas hatást jelentett a gondolkodásunkra nézve. Az egymástól való tanulást alapvetően jónaktartottuk,demagávalajó g yakorlatkifejezésselésafentigyakorlattalissokproblémánkvolt:Magyar-országon,ebbenazadás-vételifolyamatbanatanulásolyankontextustkapott,hogyajógyakorlatotmeglehetvásárolni,hazalehetvinni,ésottugyanúgyfogműködni,mintahonnan„vettem”.Ezzelszembenmiaztgondoljuk,hogyegyiskolaakkortudigazánjólműködtetnigyakorlatokat–ésaztánsegíteniabban,hogyeztmásokismegtanulják–,hogyhaképestudatosandiagnosztizálniasajáthely-zetét,ahhozkötődőenkidolgozniegyhelyimegoldást,éseztaztántudatosantudjakommunikálni.Teháteltudjamondani,hogymilyenhelyzetben,mitésmiértfejlesztettki,azérkezőfélpedigmegértiazt,hogyőkmirereflektáltakagyakorlatmegszületésével.Ígynemönmagábanagyakorlatot,hanemeztafajtatanulásifolyamatotviszihaza,amelybenugyanúgyfontos,hogyamásikfélisfelmérjeasajáthelyzetét,éshaszükséges,korrigáljonazátvettgyakorlaton.Ezagondolatmenetazoka,hogyerreafolyamatramiazadaptív utakelnevezésthasználtukakönyvünkben,ésaztgondoljuk,hogyjólenne,hogyhaezmeggyökeresedneaközoktatásmindennapjaibanis.

50

Végezetülaztakritikaiszempontotismegfogalmaztuk,miszerintahazaioktatásbanazelméletés a gyakorlat valahogy távolkerült egymástól.Ebbenmindkét fél felelősségét látjuk: apedagógiakutatóinakvagyaneveléstudománnyalfoglalkozószakembereknekatekintetben,hogyakutatásaiknemgyökereznek igazángyakorlatiproblémákban,vagyha igen, akkornem tudjákaztolymódonmegfogalmazni,hogyagyakorlatszámáraisérthetőéshasznosíthatólegyen.Agyakorlatszempont-jábólpedigamindennapokvalóságatalánolyanterhetjelent,amelybenmárkevéslehetőségnyílikatudatosegymástólvalótanulásra,vagyaszakmaifejlődésmegfogalmazására.Ebbőlkövetkezőenúgylátjuk,hogynincsenekvalódifórumaiaszakmaidiskurzusnak.Ezzelakutatássaltöbbekközötterreisszerettünkvolnareflektálni,vagyisegyolyanterepetnyitni,aholakutatók,agyakorlópedagógusok,ésadiákokközöttpárbeszédrenyíliklehetőség.

Kik alkották a kutatócsoportot? AzELTENeveléstudományiIntézetébőlnégykutatóvettrésztamunkában.Gaskó Krisztina,akipszichológusként és neveléstudományi szakemberként egyaránt a tanulással, a tanuláselméletekkelfoglalkozik,emunkábanakategóriákmegkérdőjelezéseaz,amiigazánfontosvoltszámára.Kálmán Orsolyaatanuláselméletekszakértője,felsőoktatáspedagógiávalfoglalkozik,ésazzal,hogyaközokta-tásbanhogyanlehetatanulástvalójábantanulásközpontúvátenni.Mészáros Györg yakritikaipedagó-giaegyik legfontosabbhazaiképviselője, főtémaköreiazesélymegteremtés,azesélyegyenlőségésamultikulturalitás.Jómagamakutatás,éskorábbi–azadaptíviskolábangyökerező–projektekvezetője-kéntazadaptivitásgondolatáthoztamakutatócsoportba.Akutatókmindegyikenagyonmeghatározókorábbitapasztalatokkalérkezett,amelyekvégigkísértékazegészprojektet.Nagyonizgalmasvoltazis,hogyazegyébkéntegymásmellettfutóeddigikutatásokhogyangyúrhatókösszeegykoncepcióvá. Ahogykorábbanemlítettem,fontosgondolatunkvoltazis,hogyatöbbségipedagógiaésagyógy-pedagógiataláljonegymásra,ezértaközösmunkakezdeténegytöbbségipedagógusokbólállócsoportésegygyógypedagógusokbólállóteamálltfel.Talánnemvoltszerencsésezafajtamegközelítés,va-gyis,hogykülönmunkacsoportokbankezdtünkdolgozni.Ezlehetazokaannakis,hogynemsikerültmegtalálni aközöshangot. Így ami többségipedagógiainézőpontunkaz, ami ebbenakönyvbenleginkábbmegjelenik.

Az eddig elhangzottakon túl milyen pedagógiai irányzatokból, hagyományokból, jó gyakor-latokból merít az adaptív pedagógia? Azegyikmeghatározóelemamárkorábbanemlítettinterpretatív szemlélet,apedagógiaijelenségekértelmezése,amialapvetőenakritikai pedagógiavilágábangyökerezik.Ezutóbbiegyolyantársadalom-elméletimegközelítés,amelyazelnyomotttársadalmirétegekfelszabadításávalfoglalkozik,éseztpró-báljapedagógiaikontextusbahelyezni.Agondolat,amitkihangosítanakebbenamegközelítésben,na-gyonérdekes,miszerintfontoslenne,hogyazelnyomotttársadalmicsoportokismegszólalhassanak,hogyészrevegyükahangjukategytámogatófolyamatban.Akorábbipedagógiaielképzelésekazzalajószándékúattitűddelközelítettekaleszakadóvagyelnyomotttársadalmicsoportokfelé,hogymeg-próbáljákőketvalamiképpfelemelni,valamifajtahátránykompenzálássalsegíteni.Valójábanazonbannemezazút,hanemaz,haasajáthelyzetébenmagatudjamegfogalmazniaproblémáját,ésúgyhoz-zukhelyzetbe,hogyegyhosszútávúfolyamatbanképeslegyenmagánsegíteni.Ahazaiközoktatásbantalánatanulókhangjahallatszikalegkevésbé,ígyavelükvalókapcsolódásra–mindasaját,kutatásbabevonthallgatóink,mindakutatásbabekapcsolódottiskoláktanulóiesetében–kiemeltenfigyeltünk. Amásiknagyonerőselméletibázisunkaszociális konstrukcionizmuselméletevolt.Talána legfon-tosabbjellemzője,hogyegészenmásképpgondolkodikatudásfogalmárólésatudáskeletkezéséről.Mindenkonstruktivistaelméletúgygondolja,hogya tudástnemkapjuk,nem lehetátadni,hanemkonstruálódik,tehátvalahogyfelépülezegyénéletében.Aszociáliskonstrukcionizmusésennekta-

51

nuláselméletimegfelelője,aszociáliskonstruktivizmuspedigaztmondja,hogyezatudásnemönma-gábanazegyénben,hanemegytársasközegbenalakulki.Ezazelméletakoncepciónkszempontjábólazért is nagyon fontos,mert azt gondoljuk, hogy az iskola alapvetően egy társadalmi konstrukció,tehátcsakistársadalmipárbeszédbenhatározhatjamegönmagát. Harmadikelemkéntpedig fontosnak tartottukérvényesíteni azt agondolatot,hogy reflektáljunkakorábbi iskolafejlesztési reformokravagyelképzelésekre,ésebbenaszemléletbenértelmezzükaziskolavilágánakfontoskérdéseit.Ezértazelméletialapoktisztázásántúligyekeztünkátgondolniazelmúlt egy-két évszázad jelentősebb iskolatörténéseit éshatásait.Ennél apontnál úgy láttuk,hogynagyonfontoskulcsmomentumazoktatás tömegesedéseésazebbőlkövetkező iskolaiválaszok.Areflektív,elemzővisszatekintéssoránnégyilyeniskolaiválasztkülönböztettünkmeg,ésezekalapjánfogalmaztukmegazt,hogymindezekbőltanulvamitgondolunkvagymitnemgondolunkazadaptíviskolára igaznak.Ezekakövetkezők:a reformpedagógiákvilága,akomprehenzivitásgondolata,azinkluzivitás,ésaszemélyreszabotttanuláspedagógiája.

Miben találtátok meg ezeknek az elméleti bázisoknak a koncepció szempontjából közös metszéspontjait? Talánatanulóisokféleségelfogadásavoltazegyikközösfókusz,hiszenatömegesedéshatásáraazzalkellettszembenézni,hogyazokagyerekekisottülnekaziskolában,akikrőleddignemgondol-tuk,hogyazosztályunkbakerülhetnek.Emellettazonbanmindanégyiskolaiválasznakmásésmása felütése: a reformpedagógiáknál alapvetőamindenkori többségipedagógiávalvaló szembenállás,amitőlszerettünkvolnatávolmaradni.Denagyonfontospéldáulazalternativitásbanaszabadság,azalternatívutakelfogadásánakgondolata,amisokkaljobbanreagálegyposztmodernjelenségre,minteddigbármelyik iskolakoncepció.Akomprehenzivitás sokkal erősebbenkötődik akritikaipedagó-giáhozésazesélyteremtésgondolatához.Aszemélyreszabottpedagógianagyonerősenfókuszálazegyénre,demi–elfogadvaazt,hogyazegyénfontos,ésazegyénitanulásiutakelsődlegesszerepűekegyiskolában–mégisnagyonhatározottanaztgondoljuk,hogyaziskolaitanulásközösfolyamat,ésnemcsakazegyéntanulásiútja.Azinkluzivitásbanszinténmeghatározóamásságelfogadása,hely-zetébőlfakadóantalánezfejezikia leghangsúlyosabbanennekasokféleségnekazelfogadásátésatöbbségipedagógiábatörténőszakmaibefogadását.

Mindezek után hogyan indult el a projekt, melyek voltak a folyamat fôbb állomásai? Azelőbbemlítettekokánalapvetőenfontosnaktartottuk,hogyakutatásközösmunkalegyenaközoktatásvilágának szereplőivel, amelybena résztvevők– amennyire lehetséges–kutatótársakkáválnak.Mivel aprojektet a21. századi közoktatás-fejlesztés2 címűTÁMOP-projekt részeként azOFI3támogatta, az intézet segítségével közzétettünk egy felhívást, amelyben olyan iskolák jelentkezésétvártuk,akikkelközösenmegpróbáljukmegfogalmazni,hogymitisjelenthetazadaptív-elfogadóisko-la.Aprojektbevalókapcsolódáskorfelkellettkínálniukvalamilyensajátadaptívgyakorlatot,továbbá

2ATÁMOP3.1.1kiemeltprojektstratégiaicéljaazÚjMagyarországFejlesztésiTervközoktatás-fejlesztésiprogramjainakközpontikoordinációja,menedzselése,akülönbözőfejlesztésiprogramokharmonizációja,aközoktatásiintézményekfejlesztéseitésaközpontifejlesztéseket,aterületi-hálózatitevékenységetirányító,összefogóközpontiintézkedésannakérdekében,hogyazágazatszakmapolitikaielképzeléseialapjánmindenműveletéskonstrukcióazoperatívprogrambanmeghatározottcélokatmegtudjavalósítani.

3AzOktatáskutatóésFejlesztőIntézet(OFI)azoktatásiágazatstratégiaikutató-fejlesztőésszolgáltatóintézménye.Azintézettevékenységeközoktatásiésfelsőoktatásikutatásokraésfejlesztésekre,nemzetközielemzésekre,azoktatásirányí-tásszakmaidöntéseitelőkészítőszakértőitevékenységekre,adatszolgáltatásokra,valamintaszakmaieredményekszéleskörűdisszeminációjáraterjedki.www.ofi.hu

interjú Rapos Nórával

52

megkellettfogalmazniukegykérdést,amelynekmegválaszolásáraszívesenvennénekmásiskoláktóltámogatást.Mindazinkluzívoldalról,mindazadaptívkutatáshozkötődőenjelentkezőiskolákkalfel-vettükakapcsolatot,éselkészítettünkvelükegyún.többesetesesettanulmányt.Tulajdonképpenegyakciókutatásrólbeszélhetünkabbanazértelemben,hogyakeletkezőtapasztalatokatmindigvisszafor-gattukakutatásifolyamatba,azeredményekfolyamatosanalakítottákakoncepciótésvisszahatottakmagukraazintézményekreis. Miutánkialakultameglehetősenvegyes–klasszikusésalternatíváltalánosiskolát,12évfolyamosiskolát,szakközép-ésszakmunkásképzőiskolát,EGYMI4-tismagábanfoglaló–résztvevőikör,há-romalkalommalvelüktöltöttünkegy-egynapot.Egyrésztmegpróbáltukőketmegismerni,ésközbenazadaptíviskoláhozkötődőenolyansarokpontokatvagyszempontokatmegfogalmazni,amelyekazadaptivitásértékeilehetnek.Azelsőtalálkozáskornemkértünkegyebetaziskoláktól,minthogypró-báljákmegfogalmazniazt,hogymiértgondoljákmagukatadaptívnak.Igyekeztünkeztakérdéstminéltöbbszempontbólésminéltöbbszereplősegítségévelkörbejárni,miközbenmiisiskolailevegőtszív-tunk, dokumentumokat gyűjtöttünk, órákat látogattunk, fényképeztünk.Amásodik körbenmind-ezentapasztalatokalapján,illetveasajátelméletikoncepcióinkütköztetésévelösszeállítottunkegyújkérdéssort.Ennekkapcsánarrakértükakollégákat,hogyreflektáljanakazáltalunkadaptívnakvéltiskolára,ésebbenakoordinátarendszerbenpróbáljákmegasajátintézményüket,gyakorlatukatelhe-lyezni.Avezetőiéstanáriinterjúk,valamintazóralátogatásokkiegészültekatanulókhangjával,mertkíváncsiakvoltunk,hogyadiákokmiképpenélikmegazt,amitaziskolamagárólmond.Aprojektsoránkészítettünkaziskoláknakegyharminc-negyvenoldalasreflektívnaplót,amelybenazadaptivi-tásértékeimenténleírtuk,ahogymiláttukőket:milyenadaptívutakonindultakel,éshollátunkmégkitörésivagyfejlődési lehetőséget.Aharmadiktalálkozónkonerrőlazidőközbenelkészültreflektívalbumrólbeszélgettünkdöntőenazintézményvezetővel.Mondhatjuk,hogyavezetőkrészérőlviharosvoltazezzelvalószembesülés,anaplóészrevételeivelvalóazonosulás.Nemvoltteljesenmásazön-képük,mintamitmiláttunk,devoltakbennenagyonfájópontok.Az,hogymiképpfogadtákanaplótnagybanfüggöttattól,hogymilyenvoltaziskolánbelülaszervezetitanulás,areflektivitáskultúrája.Kívülrőltekintenirávalamiremindigmástjelent,ugyanakkormindenintézményhangsúlyoztaaztafontostanulásifolyamatot,amelynekezáltalrészeselehetett.Végsősoronigazánörültek,hogykülsőképetformáltrólukvalaki. Melyek azok a legfontosabb értékek, amelyek az adaptív-elfogadó iskola hívószavai lehetnek? Akérdésszámunkraisnagydilemmavolt,akutatóimegbeszélésekensokatgondolkodtunk,vitáz-tunkazon,hogyhogyanlehetegykoncepciótstrukturálni,leírni,vagyhogyanlehetjólmeghatározha-tószempontokkörérendezniazadaptív-elfogadóiskolát,hogyazagyakorlatszámáraisminéljobbanértelmezhetővéváljon.Mindaszakirodalmitájékozódásunk,mindaziskolákkalfolytatottbeszélgeté-seksoránazzalkellettszembesülnünk,hogyszámtalanolyanszempontfogalmazódottmeg,amelyek,haakartuk,hanem,értékekvoltak.Valójábannemszerettünkvolnaegyértékközpontúkoncepciótlétrehozni,félveattól,hogypontanormatívkoncepciókellenébenépítkezőadaptív-elfogadóiskolaisnormatívváválik. Egyrészrőlúgytekintünkezekreazértékekre,mintamelyekértelmezésétmindenesetbeniskolaikontextusbankellmegadni.Másrésztaztgondoljuk,hogyezekegyfolyamatos,dinamikusváltozásbanértelmezendők,mintahogyaziskolákkalvalóbeszélgetésekisfolyamatosanformáltákakoncepciót.Végülötértéketfogalmaztunkmeg,ezekakövetkezők:azadaptivitásértéke,azidentitásértéke–ami

4EgységesGyógypedagógiaiMódszertaniIntézmény,amelyeketasajátosnevelésiigényűgyermekek,tanulókintegráltantörténőnevelésének,oktatásánaksegítésérehoztaklétre.Azalapellátásonkívülgyógypedagógiaiszakszolgáltatástésszakmaiszolgáltatástbiztosítanak.Forrás: www.fejlesztok.hu

53

érdekesmódonakönyvmegírásánakpillanatáignemszerepeltakoncepcióban,éscsakakésőbbiref-lektáláskorkerültelő–atanulásköz pontúságértéke,akategóriák megkérdőjelezésének értéke,ésaközösségiségértéke.Amiértelmezésünkbenezeknemkülönálló,hanemegymássalösszejátszó,összekapcsolódóelemek.

Hogyan válhat egy intézmény adaptív iskolává, hogyan kell az értékeket iskolai kontextusban értelmezni? Úgyvéljük,azalegfontosabb,hogyaziskolákkészenálljanakarra,hogyszembenézzenekmaguk-kal,asajátpedagógiaielképzeléseikkel,valamintaziskolaszereplőinekelképzeléseivel,igényeivel.Haasajátműködésüketegynagyontudatosésfolyamatosreflektáláskapcsánezenértékekmenténistud-jákértelmezni,akkorazonosítanitudnakolyanpontokat,amelyekazőgyakorlatukbankiemelkedőek,ésbizonyárafognaktalálniolyanpontokatis,amelyekbenproblémákmutatkoznak,tehátfejlesztésreszorulnak.Ezlehetazútjaazadaptíviskoláváválásnak.

Azt viszont nem gondoljuk, hogy létezikegy olyan adaptív-elfogadó iskolai státusz, amelyemblematikus vagymintaértékű. Az adaptív-elfo-gadó iskoláváválás során a célnemelsősorbanamegérkezés,hanemmagaazút,az iskolamindenszereplőjét érintő, közös tanulási folyamat válikfontossá.

A közösségiség értéke mit jelent ebben az ér-telmezési keretben, a tanulás szempontjából? Eztérdemesértelmeznimindaziskolaegyesszereplői– tehát a tanuló, a tanár, az igazgató, aszülő–,mindaszervezet,mindaszervezetentúl-nyúlószakmaiközösségekszintjén.Havisszanyú-lunk az egyén szintjére, akkor fontos látni, hogypéldául a szociális konstruktivizmus elméletébenistöbbirányzatvan,debármelyiketnézzük,aztta-láljuk,hogyolyanszociálisvagyközösségihelyze-tekethoznaklétre,amelybenatanulászajlik.Vanolyanelképzelés,amelyaztmondja,hogytulajdon-képpenmagaavitaaz,amiatanulástigazángene-rálja:atanulásifolyamatbanmegjelenőkülönböző

nézőpontokütköztetése,asajáttanulásiútravalóreflektálásmindkétfélszámárahasznoslehet.Egymásikálláspontszerintmagaabeszélgetésatanulásútja,ésahelyett,hogymódszertanilagtúldidak-tikussátennénkazegyénitanulásifolyamatot,sokkaltöbbetkellenehagynibeszélgetniagyerekeket,erősítveaszociáliskötődéskialakulását. Haaszervezetiszintetnézzük,vanegyolyanálmunk,hogyazegymástólvalótanulástámogatá-sáralétrehozzukazadaptíviskolákhálózatát.Aprojektkereténbelülerrenemvoltelegendőkeret,debízunkbenne,hogymásútonleszrálehetőség.Egyolyanfelületlétrehozásalenneacél,amelyenaziskolákkülönbözőadaptívutakatfogalmaznakmeg,másiskolákszámárahasznosíthatómódon.Fon-toshangsúlyozni,hogyeznemadás-vételtjelentene,hanemasajáttanulásomérdekébenamásiktanu-lásánaktámogatását,amiegyteljesenmásszemléletetigényel.Mindannyiantudjuk,hogyahálózatokcsakakkorműködnekjól,hogyhaebbenahálózattagjainakérdekeltségevan,ésmiebbenatanulásifolyamatbanláttukezt.

interjú Rapos Nórával

54

Ha még inkább kifele tekintünk, az iskola szociális, kulturális környezetére, mit mondhatunk, hogyan befolyásolja ez a beágyazottság az adaptivitást? Szeretnénkazthinni,ésazadaptív-elfogadóiskolakoncepciójaisaztmondja,hogyaszociális,gaz-dasági,kulturáliskörnyezetkell,hogybefolyásoljaaziskolaműködését,mertannaktagjaiisszereplőiaziskolavilágának.Asodródáshelyettezenösszesszereplőgondolkodásábólkellene,hogykinőjönegytudatosanalakítottidentitás,amiszinténazadaptív-elfogadóiskolaegyikértékétjelenti. Akutatás során fontos tapasztalatvolt,hogymindenolyan innovatívváltozás, ami az általunkvizsgált iskolákbanbekövetkezett, azvalamilyenveszélyhelyzetbőlértelmeződött.Például, azegyikiskolábanelkezdtekfogyniagyerekek,mertátszivárogtakaszomszédiskolába,azottelindítottkéttannyelvűtagozatra.Amásikiskolaegygyógypedagógiaiintézményvoltazellehetetlenedéshatárán:a pedagógusok nem tudtakmit kezdeni az egyre nehezebbmagatartási problémákat produkáló, aszegregáció tüneteitmutató, frusztrált, tanulásukbannehezen előrelépődiákokkal.Mára, az akkorelindítottpedagógiaifejlesztésekrévénazegyiklegizgalmasabb,mintaértékűiskoláváváltakörnye-zetében.Aharmadikiskolaegymegbélyegzéstőlszenvedett,alternatíviskolalévénmásfajtatanulásiutatképviseltek,amitazegyébkéntnagyonzártvilágotmutatókisvárosikörnyezetnemfogadottel,félreértelmezett.Ezekbőlapéldákbólúgyláttuk,hogyaziskolákinnovativitásiszándékacsupánvész-helyzetekbenaktiválódik,nemrészeatudatosépítkezésnek. Akutatásmegerősítettminketabban,hogyaziskoláknakvannaknagyonpozitívvagyadaptívgya-korlatai,éslátható,hogyképesekazinnovativitásra,aváltozásra,amegújulásra,deamairendszerben–akorábbanmáremlítettvészhelyzetekkivételével–nincsolyanhajtóerő,amiértőkeztmegtegyék.Hacsupánaztvárjukeltőlük,hogyszabályokattartsanakbe,akkornemtámogatjukőketabban,hogyasajáthelyzetüköngondolkodjanak,előbbrelépjenek.

Milyen változásokat igényel az adaptív-el-fogadó iskola a gyakorlat szintjén, a tanulási folyamatban, a tanulás szervezésében, tervezé-sében? Mit jelente az adaptív-elfogadó iskola a tanár, és mit a tanulók számára? Azt tapasztaltuk, hogymivel az adaptív-elfo-gadó iskoláváváláshoznincs recept, ésnemkizá-rólagegyútlétezik,ezegynagyondinamikus,ru-galmasrendszernekmondható.Azalternatíviskolakapcsánpéldául azt láttuk,hogyők a tanulásköz-pontúság kapcsán előrébb jártak,mintmás intéz-mények, de az identitásmeghatározásukban kilóg-tak, és ez a fajta hiány visszavetette őket abban,hogy továbbléphessenek az egyébként számukrafontosterületeken.MígmondjukazEGYMI-benjólkörvonalazottvoltaz identitás,deaközösségiterület–éppaszegregáltintézményivoltukbólfa-kadóan–nehezebbenment.Tehátnagyonváltozó,hogymelyikiskolamibentaláljamegazerősségét,ésmibenakitörési lehetőségeit.Azáltalunkmeg-

fogalmazottértékekabbansegítenek,hogyezekmenténkezdődjönelaziskolábanagondolkodás,azidentitásmeghatározása,acélokmegfogalmazása. Alegfontosabb,hogyazintézményekszereplőifogadjákel,hogyezegytanulásifolyamat.Hogyhaeztmegértik,akkoraziselfogadhatóváválik,hogyebbenaváltozásifolyamatbanazegyesszereplők

55

abevonódottságkülönbözőállapotábanvannak.Ezegytermészetesdolog.Havanegytávolicélunk,akkorapicilépéseinketmárennekszellemébentudjuktervezni,azokatkoherensenegymásraépíteni,egyláncolatrafelfűzni.Nagyonhiszünkbenne,hogyavezető,aziskolaigazgatószerepekulcsfontossá-gúebbenafolyamatban,mertőafelelősazértaszakmaiútért,amitaziskolabejárhat.Ahhozazonban,hogyazelképzelésvalóbanműködnitudjon,elsősorbanolyanoktatáspolitikaikoncepcióravanszükség,amelyaz iskolákattanulószervezetnektekinti,abennedolgozópedagógusokatpedigfelelősségválla-lásrakészteti.Azafajtakoncepció,amibenapedagógusokategyesévelfelkészítjük,majdvisszaküldjükegyolyanhelyzetbe,aholakörülöttüklévőknemértikazőgondolataikat,nemfenntartható.Ahhoz,hogyazintézményenbelülérdemifolyamatokinduljanakel,szükségvanakörülöttüklévőtámogatókörnyezetre,amentorálásra,azinnovációkbefogadásáraésakudarcokfeldolgozásáraegyaránt. Agyerekszámáraaziskolaegyolyanizgalmastanulásikörnyezettéválhatna,amibenmegtanulja,hogyhogyanválhatasajáttanulásáértfelelősemberré.Ezsegíthetiőtabban,hogymeghatározzaasajátidentitását,hogyképeslegyenmegérteniasokféleséget,éshogyelfogadjaamásikgyereket,akiazért,mertmás,attólmégnemjobbvagyrosszabb,mintő.Atanárszámárapedigmindezegyolyankihívástjelentene,amelybenőráúgytekintenek,mintaszakmájáhozértő,azértfelelősségetvállalnitudószakemberre.

interjú Rapos Nórával

56

AZ ISKOLA NYITOTT VILÁGA

Interjú Nagy Mariannal

„… a pedagógusoknak nem elsôsorban szeretni, hanem elfogadni kell a gyerekeket.”

Sok szó esik mostanában az iskolák nyitott világáról, az iskolák azon feladatáról, hogy nyitott gondolkodású felnôtteket neveljen. Alapvetôen elfogadásra, és az iskola mûködését, és minden szereplôjét érintô szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az intézmény jól tudjon reagálni a változásokra, az ôt érô kihívásokra, hogy az iskola bármilyen helyzetbôl „elôre tudjon menekülni” – mondja beszélgetôpartnerünk, Nagy Mariann. A pécsi székhelyû integrált oktatási intézmény1 egyik egységének, a Budai-Városkapu Iskola Fehérhegyi Szakiskola és Speciális Szakiskolájának vezetôje szerint megéri elindulni ezen az úton, mert a nyitott iskolává válás egyúttal nagyon fontos, közös tanulási élményt jelent minden résztvevô számára.

Mit jelent a „nyitott iskola” fogalma az intézmény mindennapi életében, hogy jelenhet meg, mitôl válik fontossá? Nagyonmeghatározó,hogymimagunkmilyeniskolábajártunk,gyerekkéntmitéltünkát,merteze-ketazélményeketnagyonmélyenhordozzukmagunkban.Azjutottrögtöneszembe,hogyénegyolyaniskolábajártam,aholeztanyitottságotmegtapasztalhattam,aholsokmindenbenkipróbálhattamma-gam.Példáulnagyonkoránelkezdtemsportolni,jótanulókéntkülönbözőversenyekrejártam,szavaltam,demondhatom,hogyatanulmányieredménytőlfüggetlenülagyerekeknagyrészeszerepeltvalamilyenházivetélkedőben.Olyanpedagógusokvettekkörülminket,akiknekfontosvolt,hogyminéltöbblehe-tőségetbiztosítsanakavilágéssajátmagunkmegismerésére.Azénektanárunkpéldául,aszékesfehérváriiskolánkbólmindenévbenelvittegydiákcsoportotaBudapestiOperaházba,ésnemcsakazénekkaro-sokat,deengem,botfülűtis.Ezekenazalkalmakonszélesedettalátókörünk,sokféletapasztalatotsze-reztünk.Későbbolyangimnáziumbakerültem,aholszinténnyitottlégkörvolt,olyantanárokkal,akikakkoribankilógtakegykicsitasorból,ígyaztáneltudtákfogadniadiákoksokféleségétis. Anyitott iskolaszámomraazt jelenti,hogyképesmeghallaniaz időkszavát,figyelembevesziagyerekekszükségleteit,igényeit.Nemabbólindulki,hogymitkövetel,hanemhogymitkellnyújtaniaezért.Egyiskolánaknyitottnakkelllennieaváltozásokkezeléséreis.

Ha visszatekintesz az elmúlt évekre, az iskolátoknak ez a fajta nyitottsága, vagy az erre való képessége milyen változásokon ment keresztül? Aváltozástkülsőkényszerésbelsőigényisgenerálhatja,amiamiesetünkbenpéldáulszerencsésenpárosult.Akülsőkényszertaziskolaátalakíthatjaúgy,hogyaváltozásbelsőigénykéntjelentkezzen.Haezmegtörténik,nyitottabbáválikazintézmény.Haezazátfordításnemsikerül,akkoraszorítóhatásmiattbezárkózikaziskola.

1Budai-VároskapuÁltalánosIskola,Szakiskola,SpeciálisSzakiskolaésAlapfokúMűvészetiIskolaelérhetősége:www.budaivaroskapu.hu

57interjú Nagy Mariannal

Mondokegykonkrétpéldát:nemrégegybeszél-getésen arról panaszkodtak a pedagógusok, hogymost már mindent nekik kell megcsinálniuk. Sze-rintemezrégebbenisígyvolt.Korábbanazosztály-főnök ugyanúgy foglalkozott például családlátoga-tással, a gyerek családi környezetével.Néhány éveezteljesenelfelejtődött,mostviszontújraelőkerült,nyílvánabbólakülsőkényszerbőlfakadóan,hogyacsaládproblémáibeszivárognakaz iskolába,éseztvalamiképpkezelnikell.Holott,haerrőlelevenyi-tottangondolkodunk,hakeressükacsaláddalvalókapcsolódásokat, akkor ez nem kényszer lesz, ha-nembelsőigény,amiszámospozitívhozadékkaljár. Maolyanértelembenisnyitottaziskola,hogysokkaljobbanfigyelnekrá.Egy-kétévtizedetalánnemvoltekkoraa felelősség terheapedagóguso-kon,mertnemkellettazösszes törvényt ismerni,vagyakárazongondolkodni,hogyextrémesetbenatetteikkövetkezményekéntbekerülnek-eazazna-pihíradóba.Aszülőkreakciójaiskiszámíthatatlan.

Azthiszem,jellemzőMagyarországraaz,hogynemottpanaszkodunk,aholaproblémavan,hanemmáshol.Az iskolaiügyeket elvisszüka rendőrségre.Amit a rendőrségnekkellenemegoldani, azt aboltbanpanaszoljukel.Aziskolaesetébenhangsúlyosanérzemezt,mertnagyonsokolyanesetvan,amikorazalapproblémátfedjükazzalel,hogysokszornemahelyükönkezeljükadolgokat. Azt gondolom,hogy régen is nagyon sokvolt a változás az iskola életébenvagy amindennap-jainkban,csaknemkellett ilyengyorsanreagálnirájuk.Agyerekeknemképeseknegyvenötpercenkeresztülfigyelni,huzamosmunkátvégezni,folytonújingereketkellkapniuk.Azonbanezafelnőt-tekreisigaz:márnagyonkevesentudnánakegygyárbanaszalagmellettállninapinyolcórát,egyetlenszünettelmegszakítva.Aztlátjuk,hogyagyerekekmotiválatlanok,azonbanafelnőttekis:vajonazélethosszigtartótanulásmennyirejellemzőMagyarországon?Ugyanezvonatkozikapedagógusokra:atöbbségaztmondja,hogynemakarnyitni,újatelsajátítani,mertharmincévvelezelőttmármegta-nulta,vanróladiplomája.Pedigapedagógusoknakapedagógiaegyszakmakellene,hogylegyen,aholezeketafolyamatokattudatosanirányítjuk,azönfejlődésünkettudatosanmegtervezzük. Azsemkönnyítimegahelyzetet,hogyasűrűváltozásokmiattcsakrövidtávúcélokkaltervezhe-tünk.Azokafajtahosszútávúcélkitűzések,amelyekegyértelműekvoltakmégtizenötévvelezelőttis,máramárnemazok: korábban,havalaki jó tanulóvolt, elment gimnáziumba,onnan továbbegyfelsőoktatásiintézménybe.Egyjogidiplomávalpéldáulnemvoltnehézelhelyezkednie,ésakáregészenanyugdíjigbiztosállásavolt.Maannakisörülünk,harövidtávúcélokattudunkteljesíteni.

Végül is mi a különbség egy mûködésében nyitott, átlátható, egyfajta elfogadással rendelkezô iskola és egy zárt típusú intézmény között? Egyértelműenabbanlátomakülönbséget,hogyaziskolahogyanképesezekreaváltozásokra,ki-hívásokrareagálni.Atörvényésjogszabályerreaszintrenemjutel.Aziskolanyitottságaazintézmé-nyenbelüldőlel,többekközöttattólfügg,hogymilyenazottdolgozókközössége,mennyirekariz-matikusavezető.Azisigaz,hogyanyitottiskolatöbbpénzbekerül,többanyagiésemberierőforráskellhozzá,aportaszolgálattólkezdve,abelsőkommunikációsvonalonátatechnikaifejlesztésekig.

58

Anyitottságottiskezdődik,hogybeengedi-eaziskolaaszülőtazintézményfalaiközévagysem.Haegyzártiskolábanemmer,vagynemtudbármikorbemenni,akkorkintfogjamegbeszélniaprob-lémájátegymásikszülővel–eztehátmegintahhozvezet,hogyaproblémákatnemottkezeljük,aholkell.Aszülőkabizonytalanságmiattsokszorinkábblenyelikavéleményüket.Voltaképpmárabbanisbizonytalanok,hogynyitottvagyzárt iskolát szeretnének-e. Inkábbbékésenelviselik,hogynemnézhetikmegaztatermet,környezetet,közösséget,amelybenagyerekükanapjanagyrészéttölti.Sokkonfliktustmegelőzhetnénkazzal,haaszülőismernéagyermeketársait,azokhátterét.Azártiskolaebbőlaszempontbólsemszerencsés.

Milyen további veszélyei lehetnek egy zárt iskolának? Veszélyeskövetkezményelehetpéldául,hogyakadályozzaakésőbbitársadalmiegyüttélést,egymáselfogadását.Aszülőktöbbségenempedagógiaiprogramszerintválasztiskolát,hanemazalapján,hogykikjárnak,éskiknemjárnakoda.Azagyerek,akinapmintnaptalálkozikmásnyelvenbeszélőem-berrel,gyengénlátóvagysiketemberrel,vagyszegénykörülményekközöttélőemberrel,másképpnézavilágra,másleszaszemléletmódja,elfogadjaésnemlenéziatársát.Aztszoktammondani,hogyapedagógusoknaksemelsősorbanszeretni,hanemelfogadnikellagyerekeket.Tehátnemkellőkethaza-vinni,örökbefogadni,megmosdatni,hanemelsőlépéskéntelkellfogadniőket.Azintegrációésszeg-regációkérdéseisezenmúlhat.Vannakolyanlakókörnyezetek,aholmindengyerekegyintézménybejár,mertnincsmáslehetőség.Aszabadiskolaalapításésiskolaválasztásademokráciavelejárója,azon-banakiválasztódástismagávalhozza.Hosszútávúproblémánaklátom,hogyaszegregációsgondokugyanazokatazárttársadalmicsoportokattartjákfenn.Ezenatörvénynemtudváltoztatni.Azokbanaziskolákban,amelyekintegráltintézményekkéváltakazotttanulóhátrányoshelyzetűdiákokszámaalapján,úgy„oldottákmeg”aproblémát,hogyaszülőkkivettékagyerekeket.Aszülőtehát„lábbalszavaz”–ezeketatársadalmimozgásokatcsakkövetnitudjuk,törvényekkelszabályoznikevésbé. Természetesensokolyanprogrammalistalálkozunk,amelyabefogadásrólésanyitottságrólszól,deúgylátom,hogycsakolyanintézményeknélkerülfókuszbaezatéma,aholsokanehezenkezelhetőgyerek.Mindezzelegyüttnagyonfontosnakérzem,hogyaDobbantó2programunkazérttudottmeg-valósulni,mertakényszermellettnyitottakvoltunkacselekvésre.Lehet,hogyhaakényszernemjelent-kezik,akkornemlettünkvolnanyitottak,viszontakényszerreúgyisreagálhattunkvolna,hogymindenmaradarégiben.Ezzelidőtnyerhettünkvolnaaddig,amígmegmondjáknekünk,hogymittegyünk. Mit hoz magával, ha nem zárkózunk be a problémánkkal, hanem elindulunk az elfogadás útján? Haegyiskolátafolyamatosbezárásveszélyefenyeget,akkorkétdolgottehet:vagyhátradől,ésaztmondja,nincsmittenni,ésbezárják,vagyaztmondja,hogyelőremegyéskitalálvalamit.Anyitottságezenalétfenntartásonismúlhat.Többokbólmaradhatnakelazintézménybenafejlesztések,példáulazokbanaziskolákban,akikneknemkellfélnieabezárástól,sokesetbenakényszerhiányamiattnemkövetkezikbeaszemléletbelinyitás,holotterresokkaltöbblehetőségük,kapacitásuklenne.Másholazttapasztalatom,hogyasokszabályozásnakvalómegfelelésikényszerlekötiaziskolaerőforrásait,ezértnemtörténnekfejlesztések.Ésvanolyanintézményis,akibizalmatlanaváltozásokiránt,ésinkábbarégi,jólbeváltútonhalad.

2AFogyatékosSzemélyekEsélyegyenlőségéértKözhasznúNonprofitKft.(FSZK)Dobbantóprojektirodája2008–2011közöttfejlesztettekiaDobbantóprogramot.ADobbantóprogramközvetlencéljaegyolyanszakiskolaielőkészítő9.év-folyamiprogramkialakításaésmegvalósításavolt,amelyamegismerőfunkciókvagyaviselkedésfejlődésénekorganikusokravisszanemvezethető,tartóséssúlyosrendellenességévelküzdőSNItanulókszámárabiztosítottolyanegyéniütem-tervenalapulóképzést,amelyfelkészítetteőketatöbbségioktatásbanésképzésbenvalórészvételre,asikerestovábbhala-dásra.Forráséstovábbiinformáció:www.fszk.hu/dobbanto

59

Ennekaszemléletnekazazegyikhátulütője,hogyazújgenerációigényeieztmeghaladják.Jópél-daerre,hogyhat-hétévvelezelőttaziskolaiházirendekalapvetőproblémájavolt,hogyaziskolábaagyerekhozhat-emobiltelefont,vagyhabehozta,hovategye,felveheti-e,stb.Ezmamárnemkerülelőaházirendekben,mertmárnemkérdés,hanemalapvetés,hogyegygimnáziumitanulónakmobiltele-fonja,sőt,okostelefonjavan.Ezzelbármikorrácsatlakozhatavilághálóra,éseztovábbikérdésekhez,véltvagyvalósproblémákhozvezet.Aziskolanyitottságaabbanismegmutatkozik,hogyvan-eszabadinternet-hozzáféréseadiáknakmindenhez,beadhatja-ee-mailbenaházi feladatát,vagykészíthet-einterjútatelefonjával,egyáltalán,hogybeengedjük-ea21.századitechnikátaziskolafalaiközé.

Említetted a Dobbantó programban való részvételeteket. Milyen változásokat generált a gondolkodásotokban, az iskola életében? Alegfontosabbnakazttartom,hogytársakathozott.Nagyonjóvolt,hogynemegyedülvoltunk,neméreztükúgy,hogymagunkramaradtunkaproblémánkkal.Amikoregyedülvanazember,sokkalreménytelenebbneklátjaahelyzetet.Amásikpozitívváltozástmagaaprojektjelentette,amitmi,akikebbenrésztvettünk,úgyéltünkmeg,minthaegyjóiskolábajártunkvolna.Létrejöttegyközösség,támogatástkaptunk,voltegyhatározott,konkrétcélunk.Amikorolyanáltalánoscélokatfogalmazunkmeg,minthogyaziskolalegyennyitott,akkornehezenlehetkövetniacélokérvényesülését,megvaló-sulását.Fontosnaktartom,hogyittfélévreszóló,konkrétésrövidtávúcélkitűzésekrőlvoltszó,ame-lyekenidőközbenislehetettváltoztatni,hakiderültek,hogynemajóiránybavisznek.Mindeközbenátfordításra került az, ahogyan az iskolában történnek a dolgok.Az eddig párhuzamosan, egymásmellettfutópedagógiaiésegyébfolyamatoknakmegkelletttalálniakapcsolódását.Ilyenvoltpéldáulaminőségbiztosítás,akompetenciafejlesztés,vagyaprojektoktatás.Ezekegyjólműködőrendszerbenaközöscélérdekébenegymástkell,hogyszolgálják. Alegfontosabb,hogymegtörténtegyszemléletváltás,amiannakvoltköszönhető,hogymegismer-tünkolyanembereket,akikkeltudtunkegymásnakújatmondani.Sokféleiskolával,kollégával,prob-lémávaltalálkoztunk,nagyonérdekesbeszélgetéseketfolytattunkabudapestiésavidékitanárokkal,nagyrácsodálkozásokvoltak.Barátokraéssegítőtársakraleltünk. Azisnyilvánvalóvávált,hogyszűklátókörűenérzékeljükasajátiskolánkatvagyasajátkörnyezetün-ket.Korábbanúgygondoltuk,hogysikertelenekvagyunk,azértpályáztunk,hogyfejlődhessünk.Ami-korbelekezdtünkaprojektbe,akkorismertükfelasajátértékeinket,éserrealapozvasokkalkönnyebbentudtunktovábbépítkezni.Felszabadítóérzésvoltezatantestületszámárais,hiszenatudásmegosztóalkalmakon,tapasztalatcserékenbevontukazokatakollégákatis,akiknemvettekrésztaprojektben.Apályázatirendszereknagyhátránya,hogyaziskolábanáltalábancsakazoktudnakaprojektekről,akikközvetlenülbennevannak,ígynagyonhasznosnakbizonyultarendszerestájékoztatás.

Mennyire volt egyszerû vagy nehéz azt elérni, hogy a tantestület minden tagja közös ügynek tekintse a programot? Mire volt ehhez szükség? Nemvoltegyszerű,deleginkábbazjelentetteanehézséget,hogyakülsőkényszertegybelülrőlfakadómotivációváalakítsuk.Aztszoktammondani,hogyadobbantósprojektünkben„dobbantási”lehetőségünkvolt,nemcsakadiákoknak,hanemapedagógusoknak is.Aztgondolom,hogyhaaziskolánakproblémáivannak,akkorelőszörapedagógusoknakkell„dobbantani”,azazelőrébblépni,nyitni,fejlődni,szemléletetváltani.Egymotiválatlanpedagógusnemtudmintátadnivagyérdembenhatniagyerekekre. A kollégák hozzáállását többek között azzal tudtam formálni, hogy leállítottamminden olyanbeszélgetést,amelycsakapanaszkodásrólszólt.Nagysegítségemrevoltebbenegycoach,akinekel-mondhattamakudarcaimat,problémáimat.Őkülsőszemmel,objektívenláttaahelyzetemet,segítetttudatosítani a vezetőimunkámat.Érteknagymeglepetések is a kollégák részéről,mertolyan telje-

interjú Nagy Mariannal

60

sítményrevoltakképesek,amelyetnemfeltételeztemróluk.Korábbanugyanúgyéreztemvelükkap-csolatban,mintnéhánygyerekesetében:nembíztammegőketegyfeladattal,mertaztfeltételeztem,úgysemtudnakmegbirkóznivele.Aztánamikorkényszerűségbőlbekapcsolódtakamunkába,kiderült,hogysikeresenmegtudjákoldani.Ebbőlkövetkezőenvelemegyüttmindannyianegytanulásifolya-matrészeseivéváltunk. Elkellettszakadnunka„bezzegazénidőmben”hozzáállástól.AhogyafocihozismindenkiértMagyarországon,valahogyígyvanezaziskolával,azoktatássalis.Bizonyosértelembenkellis,hogyértsen,hiszenatankötelezettségótaiskolábamindenkijárt,mindenkinekvanrólaközvetlenélménye,azidősebbgenerációnakmáratanultakhasznosulásárólis.Mi,akikaziskolavilágánakszereplőikéntelbizonytalanodunk,azértérezzükeztfokozottan,mertmamindensokkalrövidebbidőalattelévül,vagyrövidebbideighasznosul.Mindengyorsabbanváltozik,ésezekreaváltozásokrareagálnikell.Vá-laszthatnánkaztis,hogynemcsinálunksemmit,vagyrévedhetnénkvisszaamúltba,ésmondhatnánk,hogy„ezelőttharmincévvelmindenmásvolt...”.Amúltbanéznifontos,csaknemmindegy,hogyantesszükezt.Amúltbólelsősorbantanulnikell. A gyerekekhez való hozzáállásban is változnunk kellett.Manapság sokkal több tényadatot kellmegtanulniuk,mintrégen,éserreamegnövekedettmennyiségrevalakinekreagálnikell.Agyerekekteljesenegészségesenreagálnak:szelektálnak.Tegyükfel,aztmondják,hogyatatárjárástólvisszafelemárnemérdekliőketatörténelem,mertsokkaltöbbolyandologgalszeretnénekfoglalkozni,amelymostzajlikkörülöttük.Azújgenerációkommunikációja,nyelvezeteisteljesenmás,néhamegdöbbenekazon,hogyfogalmamsincs,mirőlbeszélnek.Hanemnyitunk,vészesenésvisszafordíthatatlanulnagyleszaszakadékköztünk.Érdekes,denéhányesetbenanagyszülőkközelebbvannakazunokákhoz,mintaszülőkagyerekükhöz.Talánazért,mertanagyszülőkideálisesetbenmárráérnek,jutidejükajókapcsolatra,mígaszülőrobotol,ésegyáltalánnemtudjaalépésttartaniagyerekével.Nyilvánvaló,hogyebbenazúj technikaiéskommunikációseszközök isszerepet játszanak,deazegészenbiztos,hogysokszorténylegnemértjükagyerekeinket.Nemhiszem,hogyazanormális,haamagyartanárváltigtartjamagátahhozakövetelményhez,hogymindenkiolvassonelmindenkötelezőolvasmányt,ésennekhiányátbünteti.Mertvoltaképpfogalmasincs,hogyagyerekegyébkéntmitolvas,vagymitolvasnaszívesen. Annak alapján, amit a folyosókon, a szünetbenhallunk,nagyonkönnyenmondjuk azt,hogy amaigyerekeklegtöbbjepanelekbenéscsúnyánbeszél.Ottvalóban,delehet,hogyegyébkéntképesekvalamitnagyonjólprezentálni,kiválóesszéketírni.Megsekérdezzükmártőlük,hanemelintézzükazzal,hogy„őkerrenemképesek”.Veszélyesnekérzem,haígygondolkozunk,nemcsakazindokolat-lanmegbélyegzésmiatt,hanemmertígykevesebbkihíváseléállítjukagyerekeket,ésnemkóstoltatjukmegőketazokkalafeladatokkal,amelyeksegítenékafejlődésüket.

Az iskola nyitottsága mennyiben eredményezi azt, hogy az iskola a társadalmi, gazdasági, kulturális környezetében lévô partnerekkel – a fenntartóval, segítô szolgálatokkal, civil szerveze-tekkel – szorosabb és esetleg jobb kapcsolatot ápol? A helyzetünkből fakadóan nagyon fontosnak tartjuk a partnerszervezetekkel való együttműkö-dést.Akapcsolatfelvételáltalábanamikezdeményezésünkkelindult,amiregyakrannemisreagáltak.Nagyothibáztunkvolna,hamegsértődünk,ésnempróbálkozunktovább.Ehelyettküldtünkmégegymeghívót,felhívtukőketvagyelmentünkhozzájukszemélyesen.Ezekutánnemcsak,hogyeljöttek,deőkishívtakminket,rendszereslettakapcsolattartás,azegyüttműködés.Mindenajószemélyeskapcsolatokonmúlik,ebbennagyonhiszek. Ezeknekapartnerségeknekazlettazegyikhozadéka,hogyazinformációkgyorsabbanjutnakelhozzánk.PéldáulaCsaládsegítőKözponttalvalóbármilyenegyeztetésésügyintézéshatékonyabbávált,tájékozottabbakvagyunkatörvényiváltozásokkapcsán,jobbantudjukarendszerbenkövetniegy

61

gyerekútját.Akapcsolódásokmásikelőnyénekazttartom,hogysokatlehettanulnimásszervezetekműködéséből.Acivilszervezetekpéldáulkevésbészabályozottak,egy-egymunkatárssokkaltöbbfélefeladatot látelaszervezetben,mintmondjukegyközhivatalnál.Ígynemarrahelyezikahangsúlyt,hogymitnemtudnak,haneminkábbarra,hogymittudnakmegcsinálni.Ezegymásfajta,rugalmasmegközelítéstjelent.Akülsőpartnerkapcsolatoktovábbihangsúlyospozitívuma–amitkorábbanacoachkapcsánmáremlítettem–akülsőszem.Sokolyantippet,szakmaipraktikátkaptunkmársegítőszervezetektől,amelyekadolgoksokkalegyszerűbbmegközelítéséttettéklehetővé. Azisérdekestapasztalásvolt,hogyaközoktatásbanaközalkalmazottijogviszonybiztonságava-lamelyest„leülteti”arendszert,ezzelszembenegyalapítványiiskolánakvagyegycivilszervezetnekállandóanelőrekellmenekülnie,merthahátradőlnek,nemleszmibőlműködniük.Báregyiskolábanminden sokkal lassabban történik, és eznéhamegnehezíti vagymegakasztja a folyamatokat, ezzelegyüttúgygondolom,hogyeztatempótnemszükségszerűésnemisjórögzíteni.

Számos kutatásból, illetve európai szintû ajánlásokból tudjuk, és Te is említetted már, hogy az iskolavezetésnek milyen nagy szerepe van a változások elindításában, a szemléletformálás-ban. Hogyan, miben volt ez nálatok tetten érhetô? Véleményemszerintegynyitott iskolavezetéséhezalapvetőenkellőbátorságszükséges.Mindigsokattanakodom,hezitálok,mielőttvalamitelindítok,deabbanisbiztosvagyok,hogyamígezeketazinnovációkatnincsbátorságomaziskolaéletébebehozni,addigakollégáksemfognaklépni. Azelmúltévekbenigyekeztemszélesíteniavezetésielveket.Nagyonhasznosnakbizonyult,hogyaprogrammalkapcsolatosmunkábabevontamahúzóembereket,avezetőpedagógusokat.Haapro-jekttalálkozókonottvoltvelemegykolléga,akkorsohanemvoltnehézamegbeszélésüzeneteinektovábbítása.Viszontvoltolyankonferencia,amelyenegyedülvettemrészt,éshiábamentemfellelke-sültenhaza,hiábaadtamelőóriásielánnalakollégáknak,hogyezmilyenjóvolt,„rajta,csináljuk!”,nem is értették, hogymiről beszélek.Nem tudtak velemegyütt lelkesedni,mert nekemnemvoltannyi energiám,hogymindazt, ami rámhatott,megfelelően átadjam.ADobbantó emiatt ismeg-határozójelentőségűszintemindenelőremutatóváltozásunkesetében.Azokaregionálistalálkozók,aholnemcsakavezetők,hanemapedagógusokistalálkoztakegymással,ésmásiskolákvezetőivel,mindigelőrelendítettekminket.Azénkollégáimnyilváncsakazénvezetésistílusomatismerik,azilyenalkalmakutánazonbanképetkaptakmásokról,ésmásképpláttakmárengemis,amódszereimetis,akárpozitív,akárnegatívelőjellel.Deugyanezjátszódottlevelem,amikorénismertemmegmáspedagógusokat. Azisfontostapasztalásvolt,hogyegyóramegtekintésekorvalójábannemazóralátogatásalényeg,hanemamiutánatörténik.Korábbansokszorerrejutottalegkevesebbidő,sőtvoltolyanis,amikoregyáltalánnemkövettemegbeszélés.Tavalyeljutottamodáig,hogyaztmondjam,hanemtudjukmeg-beszélni,feldolgozniatörténteket,akkorinkábbnemmegyekbeakollégákhozórátlátogatni,mertígyinkábbártok,minthasználokvele.Acoach-csalvalóegyüttműködéssoránsokkaljobbanrákénysze-rültem,hogyátgondoljakhasonlókérdéseket.Ebbőlaszempontbólénisaztgondolom,hogyszükségelenneegy„külsőszemre”aziskoláknak.Aszaktanácsadóirendszertfel lehetúgyisfogni,hogyezmajdártanifog,megúgyis,hogyhasznoslesz.Énezutóbbibanbízom,merttapasztaltpedagógusokfogjákvégezni,akiknagyonjólkell,hogytudják,lássák,hogymiképplehetneeztjólfelépíteni.Méghanemismindig,denéhanemárt,haottvanvalakiazembermögött,akiegykicsitiránytszabneki,visszajelzéstad,ésadottesetbenmotiválja.ADobbantóbanlétezett,ésnagyonjólműködöttezafajtakülsőtámogatórendszer,méghozzáazért,mertabizalmonalapult,ésareflexióraépült.Feltételezték,hogyképesekvagyunkazadottdolgotvéghezvinni,mindigrákérdeztek,hogyholtartunképpen,éshaelakadtunk,továbbmozdítottakbennünket.Haazújrendszerhasonlóanfogműködni,akkorjólehet,dehacsakellenőrzőszerepelesz,akkornemsegít.

interjú Nagy Mariannal

62

Hogyan támogatjátok a tanárok közötti együttmûködéseket? Sikerült erre tudatosan lehetôséget teremteni? Válasz gyanánt visszakanyarodnék kicsit a vezetési elvek átgondolásához. Akkoriban vezettükbeaz iskolánkban, ésmár legalábbötödikéveműködik,hogymindenhétfőnkettőtőlnégyóráigértekezletettartunk.Ígyneveztükel,denemkimondottanértekezletformájúakezekazösszejöve-telek.Egyolyanvédettidőszakotjelöl,amelyhezatanárokidőbeosztásaésazosztályokórarendjeisigazodik.Kezdetbenperszeellenállástszült,mertnemmindenkiakartamegérteni,hogymiértvanerreszükség.Viszontnemakartuk,hogybárkiisrosszulérezzemagát,ígyleültünknéhánykollégával,éscsapatépítő,önismereti,szituációs játékokatválogattunkazelsőnéhányalkalomra.Ebbőlaztánhumoroshelyzetekadódtak,sokatnevettünk,jobblettahangulat,ígysokkalszívesebbenmaradtakakollégákakkor is,amikorpéldáulegyszakirodalmatdolgoztunkfel.Emlékszem, talánpontegyTempusKözalapítványáltalszervezettműhelymunkautánhatároztukelavonatonhazafelé,hogyasikerélményekresokkalnagyobbhangsúlytkellhelyezni.Lettisilyenhétfőialkalom,amikorsemmimástnemcsináltunk,„csak”megdicsértemakollégákat, elmondtukegymásnakazaktuális sikere-inket,ésünnepeltünk.Eztnagyonfontosnaktartom,ésaztgondolom,hogyigazánakkorműködnejól,haakollégákismegtennékugyaneztegymással.Nemelsősorbanadicséretregondolok–bárazissokatszámít–,hanemhogyapedagógusokezektőlazalkalmaktólfüggetlenülisteremtsenekarrateretésidőt,hogymegbeszéljékegymássalpéldáulegygyerekügyét,ésnecsakafolyosóirohanásbanváltsanakerrőlpárszót. Énissokszorátéltem,hogyakollégákfuttábanmondtaknekemvalamifontosat,ésmégaztishozzátették,hogy„merttégedsosetalálunkmeg”.Nemtartottameztjónak,semaközlésformája,semahelyemiatt,ráadásulilyenkorfeljegyeznisevoltlehetőségemazinformációkat,amiaztánfél-reértésekhez,akárvisszaélésekhezisvezetett.Úgyhogymegkértemakollégákat,hogyhafontos,te-remtsenekalkalmatabeszélgetésekre,vagyhafizikailagnemvagyokjelen,tegyékeztmás,rögzíthető,látható,hallhatómódon.Apróságnaktűnik,ésmégisnagyonsokatszámítazegyüttműködésben.Akezdetinehézségekután,úgytűnik,hogymárműködik,ettőlénisjobbanérzemmagam,kevésbétűnökűzöttvadnak.

A beszélgetés elején azt mondtad, hogy az iskola nyitottsága többek között a szülôkkel való kapcsolatban is megmutatkozik. Milyen saját tapasztalatotok van errôl? Aszülőkkelvalókapcsolattartásmindignehézdolog,pláneegyszakiskolaesetében.Úgyvélem,hogyatanár-szülőkapcsolategyáltalánosiskolábanmégmindkétfélrészérőltöbbhaszonnalkecseg-tet,mígegyközépiskolaesetébenezmárnemválikannyirafontossá.Afiatalokatéppenazönállóságra,azönállódöntéshozatalra,asajáttetteikértvalófelelősségvállalásra,azéletpályájukmegtervezéséreakarjuktanítani.Ezenkívülennekakorosztálynakazéletébenbiztos,hogymeghatározóbbakortárscsoport,mintaszülőiház,aminemaztjelenti,hogylemondunkaszülőkkelvalókapcsolattartásról,demárnemigenvonhatókbeaziskolaéletébe. Az információmegosztás hagyományos formái, azt gondolom, hogy kiüresedtek. Bármilyen in-formációt,amitegyébkéntaszülőiértekezletenadunkát,lelehettölteniaziskolahonlapjáról.Ezzelegyütt ezekre az alkalmakra a pedagógusok egy tervvelmennek.Az elhangzottakról összefoglalókészül,amitmindenkimegkap,akinemvoltott,anélkül,hogykutatnánkennekokait.Konkrétese-tekben–atovábbtanulással,pályaválasztással,iskolailemorzsolódással,hiányzással,stb.kapcsolatban–kifejezettentörekszünkaszemélyeskapcsolatra.Hozzáteszem,hogyegyszülőbármikormondhatjaazt,hogyőnemakaregyüttműködniegytanárralvagyasegítőszolgálatokkal,deezekbenazesetek-benismindigaproblémamegoldásaacél.Olyaniskolában,aholnagyonsokahátrányoshelyzetűgye-rek,ottaszülőktudásasokszorkevesebb,mintagyerekeké,vagyisgyakorlatilagaszülőknagyrészefunkcionálisanalfabéta.Ezzelisszámolnikell.

63

ADobbantóbanmárelkezdtük,éstervezzükvégigvinni,hogyahagyományosszülőiértekezletekhelyettteadélutánttartunk.Szeretnénkaszülőketmegismertetniegymással,sőt,agyerekeketiselhív-juk.Alegnagyobbhibánakazttartom–amiteddigmindenesetbenátéltem,mintszülő–,hogyazelsőszülőiértekezleten,desokszorkésőbbsemteremtenekarraalkalmat,hogyaszülőkbemutatkozzanakpárszóvalegymásnak.Számoskésőbbikonfliktustel lehetnekerülniazzal,hanemcsakagyerekek,deaszülőkközöttislennénekvalódikapcsolatok.Szerencsésesetbentermészetesenaszülőkezeketakapcsolatokatkialakítják,deazmárkevésbészerencsés,hogyapedagógusoknélkül.

Egy nyitott iskolában hogyan alakul a diákok és a tanárok kapcsolata? Ahogyazelőbbemlítettemis,akorosztályainkmiattmielsősorbanatanulókkaltarjukszorosabbanakapcsolatot,sokszemélyesbeszélgetésreteremtünklehetőséget.Aztgondolom,hogyakislétszámúosztályokkalműködő,speciálisiskolákbanezfizikailagisvállalhatóazosztályfőnökvagymáskollégarészéről,anagylétszámúközépiskolaiosztályokbanviszontnyilvánnehezebb.Elkelneebbenisase-gítség.Apedagógiaiasszisztensekbevonásávalkapcsolatos–végülmegvalósulatlan–hazaiterveketpéldáulnagyonjónaktaláltam.Jópélda leheterretöbbekközöttaFinnországbankiválóanműködőrendszer.ADobbantóbanlétezettapárosóravezetés,dehozzáteszem,azújításokközülezvoltaz,amitalegnagyobbellenállássalfogadtakakollégák.Előszörnemtisztáztukazellenérzésokát,denyilvánva-lóanhamarkiderült,hogyatanárokféltekamegmérettetéstől.Érdekesmódonnemattólféltek,hogytöbbetkellmajdkészülniükazórára,hanemattól,hogymitfogrólukmondaniakollégájuk. Visszatérveagyerekekésapedagógusokviszonyára,mindenképpenigyekszünkhasonlóangon-dolkodnierről,mintakollégákegyüttműködéséről.Formát,keretet,rendszerességetadunkavelükvalókapcsolatnak,adott időpontbanis leülünkagyerekekkelmegbeszélniadolgaikat,ésnemcsakakkor,amikorbajvan.Jómagamissokatteáztammárgyerekekkelbármilyenkülönösebboknélkül,pusztánabeszélgetéskedvéért,vagyhakorábbanproblémamerültfel,egyfajta„utánkövető”prog-ramként.Kezdetben,amikoraztláttákakollégák,hogyrendszeresenülnekdiákokazirodámban,nemisnagyontudtákmirevélni.Máraeztermészetessévált,márnemállmegalevegőazigazgatóiirodafelévezetőtanáriban,habelépegygyerek.

A nyitottság tehát akár fizikailag is nyitott ajtókat jelent? Igen, pontosan.Régebben gyakran elhangzott a tanáriban a kollégák részéről, hogy „miért ko-pognakaszünetben,mitakarnakilyenkoragyerekek”?Hátmikormáskortudnánakbeszélnivelünk,hanemaszünetben?Mertóránmindenrőlnemlehet.Kezdetbennépszerűtlenvoltam,hailyenkorkiküldtem a kollégákat a gyerekekhez.A vezető bátorságára ehhez is szükség van,mert a szemlé-letváltássokapróelemeésgyakorlatikövetkezményegyakrancsaksokkalkésőbbválikelfogadottá.Hosszúidőelteltévelvoltolyanbeszélgetésemegykollégával,amikoraztmondta:„Kétévvelezelőttteannyiramegbántottálengemazzal,hogyeztkellettcsinálni,demamármásképpgondolom”.Eztazőszinteátfordulástkikelltudnivárni,avezetőnekésapedagógusnakegyaránt,éshozzáteszem,eznéhanagyonnehéz.Emiattiskellenekazokazegyénilegésközösenmegéltalkalmak,amikorfeltöltő-dünk,energiát,lelkesedéstmerítünkegymásból,agyerekekből,vagyakáraprivátéletünkből.Azóta,hogyelindultunkezenazúton,egészenbiztos,hogynagyonsokattanultunkegymástól.Énissokattanultamakollégáktól,ésezáltalsajátmagamraisjobbanodafigyelek.Elfogadom,hogynemtudokmindentmegcsinálni,ésazsemvalószínű,hogymegváltozom.Desokkaltöbbbátorságotlátokmárakollégákban,éseztérzemmagambanis.Hamégiselbizonytalanodom,csakfelteszemmagamnakakérdést:„Leszabbólvalamibaj,hogyhaeztmegpróbáljuk?”.

interjú Nagy Mariannal

64

A 21. SZÁZADI TANÁR

Interjú Prievara Tiborral

„Az önszabályozás, a problémamegoldás, a kollaboráció, a tudásépítés, a tudásmegosztás és az egymástól való tanulás szerepe felértékelôdik.”

A technológiai fejlôdésnek köszönhetôen ma már egyre könnyebben férünk hozzá olyan digitá-lis eszközökhöz és tartalmakhoz, amelyek nemcsak a személyes életvezetésben, hanem akár a pedagógiai gyakorlatban is szerepet játszanak. Ha elfogadjuk azt a meggyôzôdést, hogy önma-gában nem létezik a tanulás teljes egészétôl, a tanári szerepfelfogástól független IKT-használat, szükségessé válik, hogy tágabb keretek között értelmezzük újra a pedagógus szerepét, a tanulás célját és módszereit. A 21. század kihívásairól, és az erre adott pedagógiai válaszokról Prievara Tibort, a budapesti Madách Imre Gimnázium tanárát, IKT-szakértôt, a Tanárblog1 szerkesztôjét kérdeztük.

A 2006-ban, a hazai blogkultúra születésével egy idôben indult Tanárblog úgy tûnik, mára fontos fórummá vált az IKT-használatról, a tudás- és tartalommegosztásról gondolkodók és aktív felhasználók körében. Mi a célja és szerepe ennek a Te életedben és a pedagógusok körében? Ablogelindításánakkezdetbennemvoltkülönösebbcélja,abbólazegyszerűigénybőlszületett,hogykihasználvaazinternetadtalehetőségeketmegosszamazolvasókkalazáltalamhasznosnakvélteszközöket,tartalmakat.NádoriGergőcsatlakozásautánközösenaztgondoltuk,hogyTanárblogné-venlétrehozunkegyolyanfórumot,aholelsősorbanahétköznapipedagógiaigyakorlathozkapcsoló-dóIKTötleteket,felmerülőproblémákatmegoszthatjuk.Masemsokkaltöbb,mintkéttanárhobbija,aholahétköznapokkeservét,boldogságátéslehetőségeitszeretnénkmegmutatni.Mindennapöröm-melírjukaposztokat,kb.3500-4000cikknéltartunk,40-50ezerlátogatótjelentezhavonta. Nagyonsokdolognakkellegyüttállniaahhoz,hogyegyilyenblogmegszülethessen.Amotiváltság,azidőráfordításésatechnikaiIT-tudásmellettszükségvanapedagógiaitapasztalatra,hiszenennekablognaktalánpontazalegnagyobbvonzereje,hogyvalóbanolyandolgokrólírunk,amiketnagyrésztmegélünkatanórákon.Vagyolyankérdésekrőlbeszélünk,amelyekreaválaszokabbólszületnek,hogyagyerekekközelébenvagyunk,ésegyüttdolgozunkvelük.Aztismegosztjuk,havalamijólsikerültazórán,dearrólisbeszámolunk,havalaminem.Fontosnaktartjuk,hogyőszinténbeszéljünkakudar-cokról,merthavalakiállandóancsakpozitívsikertörténetekrőlolvas,akkorolyanérzésetámadhat,hogyeznagyonkönnyű,vagyhanemsikerül,akkoraztgondolhatja,hogyezkizárólagazőkudarca. Természetesenérthető,havalakinemtudnapiegyórátarraszánni,hogyaziskolábantörténteketönreflexívenmegírjaegyblogban,ésaztmegosszaavilággal.Nehézmegtalálniazt,hogymennyirelegyen személyes, ésmennyire szakmai egy ilyenwebnapló. Írhat-e egyáltalán a tanár úgynevezetténblogotmagáról?Akérdéssokproblémátszül,amiszinténodavezet,hogyatanárinkábbbelesemkezd.Ettőlfüggetlenülkülföldönmárvanolyaniskola,méghanemisezazáltalános,aholatanárikarbavalójelentkezéshezmindösszeaszakmaiblogodcímétkellelküldeni.

1Ablogelérhetősége:www.tanarblog.hu

65interjú Prievara Tiborral

A napi pedagógiai gyakorlaton túl hogy látod, milyen kihívások érik ma a pedagógusokat? Milyen elvárások fogalmazódnak meg például a mai diá-kok, a digitális nemzedék részérôl? Azt gondolom, hogy mivel képesek vagyunkegyregyorsabbanésegyreközelebbkerülniazinformá-cióhoz, a diákok szempontjából az iskolában megsze-rezhetőinformációértékefolyamatosancsökken.Egyrekevésbéleszfontosatanáráltalelmondottévszám,adatvagymáskonkréttudás,hiszeneztasaját telefonjávalmintegy15másodpercalattagyerekispontosanugyan-úgymegtudhatná,haezőtérdekelné.Ezegyfajtatürel-metlenségetokozbennük,amitatanáráltalábanrosszulélmeg.Adiákoknaksokkalinkábblenneszükségükazolyansoft skills,ún.puhakészségeknekamegszerzésére,mintpéldául aprezentációskészség.Nagyonnehezenlátható,hogyezeketakészségeketpontosanhol,melyik

órántudjákelsajátítani.Pedigamunkahelyenatárgyalásikészségre,illetvearraatudásra,hogymikéntkellegyjóprezentációtelkészíteniéselőadni,nagyszükséglesz.Sőt,márazegyetemetisszintelehe-tetlenkiselőadásoknélkülvégigélni,deennektechnikáirasenkinemkészítfel.Adiákokáltalábanvilá-gosanlátják,hogymirevanszükségük,mitőllehetnekmajdsikeresek.Haaziskolábannemkapjákmegmindezt,akkormásholkeresnektovább,ésaziskolábacsak„iskolásatjátszani”mennekmajdbe.

Milyen további kihívásokkal találják szemben magukat a tanárok? Aszülőkrészérőljelentkezőlegnyilvánvalóbbigény,hogyadiákokhasználható,haúgytetszik,anya-giakrakonvertálhatótudástszerezzenekaziskolában.Avilágazonbangyorsanváltozik,nehézkiszámít-hatótudástadniagyerekeknek,ésbiztosnaklennibenne,hogyaz,amitmosttanítunk,későbbhasznoslehet.Hogyhaehhezhozzávesszükazt,hogytízgyerekből3-4biztosanolyanmunkahelyenfogdolgoz-niazegyetemután,amelyjelenlegmégnemislétezik,akkorbeláthatjuk,hogyahelyzetnemegyszerű. Amunkaerő-piacielvárásokatvizsgálvaérdemesaBillGatesAlapítványkutatásátmegnézni,amelya21.századikészségeketmértefel.Ezazúgynevezettgazdaságilagvezéreltoktatásitrendaztmondja,hogynézzükmeg,aleendőmunkáltatókmilyenkompetenciákatvárnakelajövőbenimunkavállaló-iktól,majdezeketszintetizáljukúgy,hogyazokadaptálhatóklegyenekaközoktatásmindennapjaiba.Ezazöt21.századikészség:atudásépítés,azeg yüttműködés,azértelmes és indokolt IKT-használat,avalódi problémák megoldása,ésazönszabályozás. Úgylátom,hogya21.századitechnológiakihívásairettenetesenerősnyomástgyakorolnakape-dagógusokra,azerrőlvalókommunikációsemmindigszerencsés.AMicrosoftPartnersinLearning(PIL)IKTAkadémiánmásodikévetartaképzés,évente200kollégabeiskolázásával.Azátlagéletkor35-40év,amelyaztjelenti,hogya21.századidigitálisvilágkihívásaitleginkábbamártapasztalt,sokéveapályánlévőkollégákélikmeg,éstartjákfontosnakafejlődést.Nagyonkönnyűrájátszanierreanyomásra,ésnagyonkönnyűeztúgytálalni,hogyakimostnemfejlődikezenatéren,azvégletesenlemarad.Eztegynagyonveszélyesútnaktartom,mertugyanmeglehetvalakitannyiraijeszteni,hogyhajlandóleszezzelfoglalkozni,defélő,hogyazijesztgetéssokkalinkábbegyfajtabénultsághozvezet.Sok ilyenpedagógusthallokmagárólúgyvélekedni,hogy„amit én tanítok, annakmárnincs sem-miértelme”.Amikortanárkollégákkalbeszélgetek,mentegetőzvetesznekemlítéstarról,hogynemhasználnakIKT-eszközöketatanításban.Pedigakorábbanemlített21.századiötkészségegyikenemáltalábanazIKT-eszközökhasználatát,hanemezektudatos, értelmes és célorientált használatátjelenti.

66

Fontosmegjegyezniaztis,hogyatanárokkörébenvégzettkisebbfelmérésemből,ésakollégákkalfolytatottbeszélgetésekbőlisazlátszik,hogyazegyestanárokpedagógiaigyakorlatáraazoktatásszer-vezésiszintekközülalehetőlegnagyobbhatássalaziskolavezetőségebír.Tehátegyáltalánnemmind-egy,hogyazigazgatómegtiltja–mertsajnosilyenesetrőlishallottammár–vagytámogatja,hogyatanár21.századipedagógiával,digitálisosztályteremmelfoglalkozzonaziskolában.

Milyen változást igényel ez a szemlélet a tanár részérôl? Ahhoz,hogyakorábbanemlített21.századikészségeketkomolyanvegyük,ésezeknekmegpróbál-junkmegfelelni,egynagyonkomolyszemléletbeliváltozásszükséges.Jómagamtöbbévetanítokmárennekszellemében,ésaztlátom,hogyezfolyamatosanmegyvégbe,egyreinkábbátitatjaapedagógiaimunkásságomhétköznapjait.Alegnagyobbkihívásnakazttartom,hogyvalódiproblémákatpróbál-junkkezelni,amitkizárólagatankönyvbőlvalótanításnemtámogat.Mondokegypéldát:ahelyett,hogyazangolnyelvkönyvegyikfejezeteszerintmegtanítomacsaládfánazösszesrokonnevét,illetveleírásokatolvasunkazokrólazemberekről,akikönállóéletvitelhelyettidősebbkorbanisacsaládjuk-kallaknak,inkábbaztmondom,hogyamagyarországinépességcsökkenésrepróbáljunkvalamilyenmegoldásttalálni.Akettőegészenmásfajtatanáriattitűdötigényel.Atankönyviszöveg,ésazahhozkapcsolódószövegértésifeladatokegyjólkörülhatárolhatózártrendszertalkotnak,amibőladiákokmegtanuljákaszavakat,ígyelvilegfejlődikanyelvtudásuk.Amásikfeladategyteljesennyitottkérdés,hiszennem tudompontosanmegmondani adiáknak,hogymit csináljon, csak támpontokat tudokadni,hogymerrekeresseazinformációkat,amibőlőmagaaztánajánlásokattudmegfogalmazni.Nemtudom,hogymileszamegoldás,milyenutakatjárunkbe,ígyaszókincssincskörülhatárolva.Ebbenarendszerbenakockázatotazjelenti,hogynemmindenkiszeretiazilyenfajtaszellemikihívásokat.Nyilvánsokkalegyszerűbb,hanemkellpéldáulKSH-adatokutánkutatni,ésazokbólmagánakvala-mitösszerakni,hanemkellmásokkalegyüttdolgozni.Mindezazelejénbonyolultabbá,kiszámítha-tatlanabbáésettőlpicittalánfélelmetesebbétesziafolyamatokat.Dehaafokozatosságratörekszünk,akkorezegyjóiránylehet. Azönszabályozáshozkapcsolódóanvanolyaneszköz2,amellyelatanárbármilyenóravázlatátvagyprojektjétbetudjamérni,hogyazötkészségalapjánhol,milyenszintenáll.Haígygondolkozikazember,átállagondolkodása,átalakulatanulási, tanításieszköztára,egyretöbbötlete lesz,kevésbékötődikatankönyvekhez.Mimárleginkábbolyantartalomalapúcsomagokkaldolgozunk,amelyekmindigegyproblémamegoldásánalapulnak.Az,hogykevésbéhasználjukatankönyvet,nemaztje-lenti,hogyadiákoknemlesznekképeseknyelvvizsgáttenni,hanemazt,hogymásfélemódonjutnakelhozzá.Közbenmegtanulnakegyüttdolgozni,egymástsegíteni,amikésőbbmindamunkahelyen,mind ahétköznapokban fontos lesz.Egyáltalánnembaj, hapéldául IKT-használat szempontjábólazadottóravázlatcsakkettesszintenáll,hiszennemazalényeg,hogyazóramindig,mindenszem-pontbólalegmaximálisabbegyüttműködést,valódiproblémákmegoldását,ésIKT-eszközhasználatottartalmazzon.Alényeg,hogylegyenegycélja,amitelszeretnékérnivele,ésadottesetbenteljesentermészetes,haazadottpedagógiaicéleléréséheznincsszükségemdigitáliseszközökre. Visszatérveakihívásokkezelésére,fontosnaktartom,hogyazinternetkapcsáneznemegyszerűenegyparadigmaváltástjelent.Tehátnemarrólvanszó,hogyazelegendő,hamegszokomazinternethasználatát,mintazeddigiekhezképestjelentősváltozást.Sokkalinkábbarrólvanszó,hogymagátaváltozástkellmegszoknunk.Előfordulhat,hogyegyjóweboldal,aholrengeteghasznosanyagottalálokatanításhoz,kéthónapmúlvamárnemleszelérhető.Ezolyanérzés,minthajúniusbanbecsuknámatankönyvet,ésamikorszeptemberbenkinyitnám,harmincoldalüreslennebenne.Azinternetnekezt

2LetölthetőanyagokaTanárblogoldalán:www.tanarblog.hu/21-szazadi-tanar

67

asajátosságátrészbenapiaciviszonyokisbefolyásolják.Mostanábanelégnagyátrendeződésérződikakülönbözőnépszerűalkalmazások,példáulavirtuálisosztálytermektekintetében. A tanárnakugyanígykezelnikell tudni az információkés a technikaközelségét agyerekekhez.Nemaza jómegoldás,hamegpróbálunkversenyezniegyvideojátékkal,mertaz lehetetlen.Persze,bármilyenszámítógépesjátékotbelehetépíteniazórába,decsakaztfogjamegtanítaniagyereknek,amitazavideojátéktud,annaktematikájátólfüggőenpéldául,egyviszonylagspecifikustudást,szó-kincset.Éninkábbazttartanámjónak–ésezegyújabbfontoskihívás–hogyennekazúgynevezettweb2-es forradalomnakazeredményeitatanárasajáthasznáratudjafordítani.Vagyisnemakészanyagotadjukoda,hanemcsakaterületeket.Mintahogyawikipédiánnemenciklopédiát,egyblogonnemújságot kapunk, hanem egy olyan felületet, amit bárki szerkeszthet. Egy digitális szókártyakészítőoldalon,egyáltalunkmegadotttartalombóltöbbfélejátékot,tesztet,stb.tudunkgenerálni.Ezsokkalnagyobbszabadságotadatanárnak,hiszenezeknekazalkalmazásoknakköszönhetőenmindigéppenarratudfókuszálni,amittanítaniszeretne.

Ezek szerint nem feltétlenül az IKT-eszközök használatában kell a tanároknak a segítségnyúj-tás, hanem abban, hogy milyen módon, milyen céllal nyúljanak ezekhez az eszközökhöz? EnnekkapcsánvégeztünkaTanárblogonegy felmérést600 tanárbevonásával.Arrakerestükaválaszt,hogyminmúlikazIKT-eszközökhasználataatanításban.Feltételeztük,hogyazéletkorszá-mít,ésminélfiatalabbvalaki,annálinkábbhajlandóIKT-eszközökethasználni,deeznemigaz.Azthittük,hogytalántantárgyspecifikus,tehátareáltárgyakattanítókinkábbhasználják,mintahumánszakosok,deezsemigaz.Aztgondoltuk,lehet,hogyezinkábbazIKT-eszközökhözvalóhozzáférésselfüggössze,deezsemálljamegahelyét.Sőt,azIKT-attitűdsemtűnthajlamosítótényezőnek,tehátazeszközökhözvalópozitívhozzáállásbólnemkövetkezettegyenesenahasználat.Egyetlendolgottaláltunk,aminagyonszignifikánsanéserősenkorreláltazIKT-eszközrevalóhajlandósággal,ezpedigapedagógiai attitűd.Vagyisminélinkábbkonstruktivistamegközelítésbentanítegytanár,minélinkábbatanulás,éskevésbéatanításfelőlközelítimegahivatását,annálszívesebbenhasználIKT-eszközt.Ezvégülisteljesenlogikus,hiszenazeszközökcsakeszközökmaradnak,apedagógiaiszemléletaz,amivalóditartalmat,céltadezeknekazeszközöknekahasználatához.APILAkadémiánakisnagyonfon-tosszempontjaaz,hogyneegyadottképszerkesztőhasználatáttanítsameg,hanemazt,hogyazadotteszközhogyantudbeleilleszkedniegyolyanpedagógiaikeretbe,amelymásfajtacélokatképeselérni.

A kudarcokból, hibákból is sokat tanulhatunk. Mik azok a tipikus nehézségek, amik az IKT-eszközök használatának tervezésekor, illetve a megvalósítás során felmerülhetnek? Aztgondolom,hogyegyóravagyprojekttervezésekorsohanemazIKT-eszközfelőlkellelindulni.Olvastamvalahol,hogyvan,akiezeknekazeszközöknekahasználatátsokkalfontosabbnakérziazóránkívülésaziskolánkívül,mintaziskolánbelül.Szerintemezegynagyigazság.Haeszerintterve-zek,egyrekevésbéérzemszükségét,hogyazóránmindigbelegyenkapcsolvaaszámítógép,ésegyrefontosabbnakérzemazt,hogyolyankiterjesztett osztálytermetvagykörnyezetetpróbáljaklétrehozni,ami-benakáraziskolánkívülisegyütttudunkdolgozni.Ezafajtatanáriszerepnagyonfontossáválik. ATanárblogegyikelőnye,hogyasajátésmásokgyakorlati tapasztalataialapján látjuk,hogyazeszközöknemmegfelelőhasználatávalmiklehetnekaproblémák.Aztislátjuk,hogytanárkéntmiveléshogyanérdemesfoglalkozni,belefér-eahetióraszámba,azórákravalókészülésbe,miklehetnekahasználatkockázatai.Azinteraktívtáblánakvagyegyszófelhőkészítésénekpéldáulcsakakkorvanértelme,haazbeágyazódikapedagógiaifolyamatba,haazadottpedagógiaicéltezzelazeszközzeltudomelérni,mertkülönbencsakegytechnikaiötletmarad. AzIKTvilágáhozkapcsolódóelméleteknagyontisztán,pontosanmegfogalmazott,fontosirány-mutatásokapedagógiában,ugyanígyatechnikaieszközökműködéseisegyértelmű,tudom,hogyegy

interjú Prievara Tiborral

68

kattintássalmifogtörténni.Amiviszontakettőközöttvan,az„zavaros”,ottvannakagyerekek,ottvanazosztályterem,akörnyezet,atechnikaifeltételekésmegannyiváltozó.Miaz,amitlehetadaptál-nimásfajtakontextusban?Miaz,aminálamisműködnifog?Ezértnagyonfontos,hogynecsakarrólbeszéljünk,hogymijóebben,hanemarrólis,aminem. ÉrdemestalánbeszélniazIKT-eszközöklátványoserodálódásárólis.Azinteraktívtáblárólpéldáulsokangondoljákazt,hogyhasználatávalsokkallátványosabbleszegytanóra,vagyisazérdeklődésfel-keltésétésamotivációtezzelkiispipálhatjuk.Eznemennyireegyszerű,akezdetiújszerűség,gyorsasághamarmegszokottáválik.Hanemegypedagógiaicélvezérliahasználatát,hanemmindösszeazacél,hogylenyűgözzükagyerekeket,egyideigvalóbansikerülnifog.Dekésőbbeziscsakugyanolyanesz-közlesz,mintatábla.Csakmáshogylehetírnirá.Természetesenazinteraktívtábláhozkapcsolódóanisvannaknagyonjógyakorlatok,detudnikell,hogyezidőbenmiveljárésmilyenóraszervezéstigényel.

Mégis, hogyan érdemes válogatni az eszközök kínálatából? Ezegynagykérdés.Azegyikszempontlehetaz,hogymennyiidőtszeretnékveletölteni.Mondokegykonkrétpéldát:haagondolattérképet,mintkollaboratíveszköztszeretnémhasználniagyerekek-kel,választhatokolyanalkalmazást,aminagyonprofi,viszontelőzetesregisztrációtigényel,ésolyatis,amiheznemkellregisztrálni,deazelkészültanyagcsakpublikusantárolhatóésnemtölthetőle.Ígyátkellgondolnom,hogyvoltaképpmirevanszükségem,mineklesznagyobbhasznaazóraszem-pontjából.Haegytöbbóránátívelőprojektettervezek,akkorinkábbrászánomazidőt,hogymindentanulóregisztráljon.Haviszontépp,csakakkorkellagondolattérkép,akkorolyatfogokválasztani,amiazonnalelérhető.Ugyanígykérdés,hogymegéri-eatervezés,akészüléssoránhúszpercigfog-lalkoznomvalamivel,amiazóránegypercigfogtartani.Természetesenvanolyaneset,amikorcsakezzeltudomhatékonyanelérniacélt,vagyapedagógiaihaszna,hatásaannyivaltöbb,hogyérdemesrászánniazidőt,pláne,haeztmásokkalismegosztom.Aválasztásmásikszempontjalehet,hogymitbírelaziskolarendszere.Van-eolyanalkalmazás,felületpéldául,amiazintézménybenlevantiltva,ígyazóránnemhozzáférhető.

A 21. századi tanár nevezetû pedagógiai kísérleted ezekre a kihívásokra kereste a választ. Hogyan indultál el, mirôl szólt a projekt? Akísérletabbólindultki,hogytöbbolyankonferenciánisrésztvettem,aholavilágmindentájárólérkezett,nagytudásúoktatásiszakértőkmindaparadigmaváltásszükségességét,a21.századikészsé-gekfontosságáthangsúlyozták.Azvilágosvolt,hogyezeknekmegkellfelelni,deaztsohasenkinemmondtael,mindezhogyantörténjen.Közbenrájöttem,hogyamikéntrőlnekikfogalmuksincs,hiszennemállmögöttüknapiszintűpedagógiaigyakorlat,nincsprimertapasztalatukazIKT-eszközöktan-óraihasználatáról.Ráadásulmiiscsakazokbólazélményekbőltudunktáplálkozni,ahogyanminkettanítottak,eztatapasztalatotméggyakranatanárképzéssemképesfelülírni.Egy-kétévmúlvamárnemígylesz,mertmostállfelaziskolapadbólazelsőolyangeneráció,akiknekmárvannémitanulásiélményepl.azinteraktívtábláról.Jelenlegmégegylégürestérbenvagyunk,ezértaztgondolom,hogyamaipedagógusokszerepeezenatérenfelértékelődik.EzlehetaTanárblogsikerénekisazegyiktit-ka.Azelvekmindignagyonszépek,deezeketmegkellpróbálnilefordítaniésátültetniagyakorlatba,megnézni a következményeit,megtervezni a technikai kivitelezését.Adott esetben itt,Budapesten,egygimnáziumban.Aprojektkeretébenezekrepróbáltamválasztkeresni,a21.századinakmondottpedagógiaielemeketrendszerréfűzni,ésagyakorlatbanadiákokkalkipróbálni. Aztgondoltam,hogynézzükmeg,mitörténik,halehetőségetadunkadiákoknak,hogyolyandol-gokkalfoglalkozzanak,amelyekőketleginkábbérdeklik.Mitörténik,hanagyobbszabadságotadunknekik,vagyhahagyjuk,hogysajátérdeklődésikörükhatárait, a sajátmagukmódjánpróbáljákmegfeszegetni?Mileszakövetkezménye,haatanításfelőlatanulásfelétoljukahangsúlytannakérdekében,

69

hogyatanulóiautonómiavalóbanúgyjelenjenmeg,hogyténylegsúlyalegyenatanulásifolyamatban?Hogyreagálnakmajdarra,hakitágítomazértékeléskereteit,ésakezükbeadomafolyamatosértékeléslehetőségét?Aztvártam,hogyhailymódon„felszabadítom”agyerekeket,akkorvalóbanfelszabadító-kéntfogokmajdtetszelegniönmagamelőtt.Aprojektegyiknagytapasztalataazvolt,hogykezdetbennemeztörtént,hanemanarchistalettbelőlem,akiszétvertegyrendszert,deigazábólnemadotthelyet-teújat.

Milyen megoldásokat találtál? Hogyan éltétek meg a gyakorlatban a projekt sikerét, egyálta-lán, mi jelentheti a 21. századi készségek fejlesztése mentén a valódi eredményeket? Asikertöbbféleképpenjelenikmeg.Alegfontosabbakudarchiánya,eztéliátlegelőszörazember.A21. századi tanárprojektsoránteljesenátalakítottamazértékelésirendszert,folyamatosértékelésretértemát.Agyerekbetegségeibőlkinőve,mostmártöbbmintkétéveműködikazújfelállás.Egyolyanrendszerben tanítok, ahol a közvetlen jegyadás gyakorlatilagmegszűnik, illetve átalakul.A néhányhetesetapokeredménye–vagyisminden,amitközbenadiákteljesít–egyportfólióbangyűlik.Ajegyvoltaképpenaportfóliórakapottpontokbólkonvertálódik.Mindigazafélelmünk,hogyhanemosztá-lyozzukazonnalagyerekeket,akkornemfoglalkoznakmajdafeladattal,azéntapasztalatomviszontaz,hogyígysokkaltöbbetdolgoznak,méghanemismindigakezdetektől.Ennekarendszernekazegyiknagyonfontospozitívuma,hogyanegatívértékeléstsikerültszinteteljesenkiszorítani,éseznemmentamunkamorálrovására.Amásik,hogyadiáknaksokkalnagyobbszabadságavanabban,hogyőmitéshogyanszeretnecsinálni.Jogavanpéldáulnéhanemtudnidolgokat,viszontbármikor,bármithozzátehetamunkájához.Ődönthetiel,hogyszeretne-emégegyfogalmazástírnivagyegyprezen-tációvalkészülni,hogypluszpontotkaphasson.Sajátmagaállíthatjaösszeadolgozatotabból,amitőalegfontosabbnaktartmegtanulni.Haéppmástárgyrafontoskoncentrálnia,akárhitelbeiskaphatpontokat,amitakövetkezőszintentörleszthet–ezzelmindenkijóljár.Ettőlrugalmasarendszer. Azelejénperszeeztafajtaszabadságotnehézvoltkezelni,hiszenmindenkiarrafókuszált,hogyho-gyantudjaapontokatalehetőlegkönnyebbenmegszerezni.Arendszernagyongyengealapokonállt,ésnemvoltnehézmegtalálniukagyengepontjait.Ezekneka„kísérleteknek”azeliminálásavégülközösmegegyezésseltörtént,mertfontosvolt,hogymegértsék,aszabadsággalnemvisszaélni,hanemélnikelltudni.Nehézeztbelátniegy16évesgyereknek,nagykudarcvoltszámomra,sokatbeszélgettünk,vitatkoztunk.Tehátkezdetbennemaztértemel,amitszerettemvolna.Pontosszabályokhiányábanegyre többaprókérdésmerült fel.Amegoldás az lett,hogyegyháromhetes időszakután, amikorlezártukazértékelést,agyerekekegyanonimkérdőívbenelmondhattákavéleményüketarendszerről.Nagyonsokötletetkaptamígy,ésegyidőutánezekagondolatokmárnemarendszersarokbaszorí-tására,hanemajobbátételéreirányultak.Végülközösenalakítottukkiakereteket:mindenszintutánújraértelmeztükaszabályokat,bevezettünkújakat,éselvetettükazokat,amiknemműködtek.Milettennekazeredménye?Márnemakudarchiányátdefiniáljuksikerként,hanemazt,hogyarendszerünkhasználható,sokkalkényelmesebbenműködik,ésagyerekekszeretik.Amikornemrégidegeslettemegyosztályraésapontrendszermegvonásátirányoztamelő„büntetésként”,őszinteriadalmatláttamagyerekeklegtöbbjénekarcán.Hiszenebbenarendszerbenkiküszöböltükaztastresszt,amitazelvá-rásoknakvalónapiszintűmegfelelésikényszerokozagyerekekben.Havalaminemjönössze,„nembaj,majdlegközelebbsikerül”.Éslegközelebbténylegsikerül.Asikernemcsakabbanmérhető,hogyavégénelérikaztapontszámot,amirejójegyettudokadni,hanemúgyis,hogyezekagyerekekhihetetlenmódonfejlődnek,hamarabbképesekmegszereznianyelvvizsgát. Sokanmondják,hogypontrendszeridevagyoda,avégénugyanúgyjegyetadok.Eztnyilvánnemtudomelkerülni,hiszenaközoktatásbandolgozom,nemdobhatomkihirtelenanaplótazablakon.Ugyanakkornagyon fontosnak tartoma gyerekek szemléletébenbekövetkezőváltozásokat, az ezzelkapcsolatoseredményeket.Mindenetap,mindenszintutánmegkérdeztemadiákokat,hogyhaaha-

interjú Prievara Tiborral

70

gyományosmódonosztályoznámőket,akkorsze-rintükrosszabbakvagyjobbaklennénekangolból.Aválasznagyonérdekesvolt.Háromhónapután–amihat-hétszintetjelentett–adiákok60száza-lékaaztmondta,hogyfogalmanincs.Nemtudja,márnemígygondolkozikróla.Valahogyminden-kielérivégül,hogyötöstkapjon,degyakrannemállnakmegazötösminimálisszintjén,hanemmégtöbbpontotakarnakszerezni.Vagyisegyidőutánennek egy öngerjesztő hatása lett. Az intervallu-mokonbelülegyregyorsabbangyűlnekapontokésajegyek,mertegyregyorsabbankészülnekelafeladatokkal. Sokkal többet és szívesebben tanul-nak,többfeladatotadnakle,holottsokkalkisebbatétje.Atanulásérdekesleszszámukra,látjákennekeredményeit, fejlődnek az önértékelésben, az ön-szabályozásban.

Tudják-e adaptálni a tanár kollégák, és ha igen, mennyiben az általad kitalált rendszert? ATanárblogonkeresztülsokanmegismerked-

tekmárvele,denagyonfontoshangsúlyozni,hogycsakbizonyoselemeitveszikát:van,akiadolgozatönállóösszeállítását,másapontrendszert,ésvanolyanis,aholegyszerűenazautonómiakapottna-gyobbszerepet.Véleményemszerintegyrendszeradaptálása,egyazegybenvalóátvételeazesetek99százalékábankudarcravanítélve,egészegyszerűenazért,mertmásakontextus,amibendolgozunk.Eltérőahabitusunk,ésamitasajátszemélyiségembőladódóantudokképviselni,azlehet,hogymásnálhiányzik.Másaközegis,agyerekekis.Lehet,hogyamiebbenagimnáziumbankivitelezhető,azegyszakiskolábanvagyegyáltalánosiskolábannem.Énazttudomelmondani,hogynekemmilyenérzésvolteztkitalálni,végigcsinálni,miaz,amiműködött,miaz,aminem,amásikpedigdöntseel,hogyebbőlnekimitetszik.Rengetegálmatlanéjszakámbakerült,amígeztarendszertvértizzadvabeindí-tottuk.Aváltozásokatlassan,fokozatosankellbevezetni,nemolyanforradalomjelleggel,mintahogyéntettem.Alegfontosabbaz,hogymindeközbenneszorongjanakagyerekek.

Milyen tapasztalataid vannak a tudásépítés és a tudásmegosztás kapcsán? Atudásépítésebbenarendszerbenaztjelenti,hogynemadokkészválaszokat,hanemcsakinfor-mációkatvagyinformációforrásokat,ésamegszerzettinformációkbólolyantudásképződik,aminekadiákaddignemvoltabirtokában.Egyolyannyitottkérdéstkellfeltenni,amirenincsfeltétlenüljóválaszvagynincsegyfajtaválaszrá.Egyolyanproblémáttalálni,amelyvalamilyenrelevanciávalbíraziskolánkívüliéletreis,ésbizonyosszintenakárimplementálhatóisavilágban.Mivelatudásépítésésavalódiproblémákmegoldásaazöt21.századikészségközülalegnehezebbenmegfoghatóelemek,ilyenfeladatokat,projekteketvalószínűlegcsakegymástóltudunktanulni. Másrésztazegészkísérletemarraugyanválasztad,hogyhogyanlehetnetanítani,dearranem,hogymittanítsunk.Nyilvánvalóanazért,mertezegysokkalbonyolultabbkérdés.Egyilyenrendszertkita-lálniésbeüzemelni,hanemisegyszerű,deviszonylagvilágosésegyértelműlépcsőkvégigjárásátjelenti.Ugyanakkormégbennemisvanegynagyfokúfélelem,hogyhogyanfogomtudnimegfogniazt,hogyatanulásholtörténikmeg.Hogymelypontontudomtettenérniadiákfejlődését.Ebbőlaszempontbólatankönyvjelenléte–haközbenazértátvesszük,megtanuljuk–mégszámomraisegymegnyugtató

71

mentsvár.Csakakkorlehetegyilyenkísérletet,projektetkönnyebbenvéghezvinni,havanelégolyantapasztalatéstananyag,amelyképesezttámogatni.Ehheznagyonfontoslenneapedagógusokközöttitudásmegosztás,asajátanyagok,tartalmak,tapasztalatokmegosztása,másokszámáraelérhetővététele.

A tudásmegosztás közegére az internet számos lehetôséget kínál. Hogy látod, kialakult már ennek a kultúrája? Sajnosaztgondolom,hogyitthonszinteegyáltalánnincsatudásmegosztásnakkultúrája.Nemrégegykülföldikonferenciánjártam,aholbeszélgettemerrőlatémárólegytudásmegosztóoldalkezde-ményezőjével.Nemértetteaszkepticizmusomat,mertszámárateljesentermészetesvolt,hogyezenazoldalonatanárokmegosztjákazanyagaikat,egészenmásképpállnakehhezhozzá.JópéldánakmeglehetnézniazOER3oldalát,amiegyhatalmas, tudásmegosztássalfoglalkozógigaoldallávált,aholtalánmártöbbszázezeranyagotgyűjtöttekéstöltöttekfelafelhasználók.Talánezishatássalvoltrám,amikorelkezdtemírniaTanárblogot.Magyarországonisvolttöbbhasonlókezdeményezés,amelynekkeretébenjónéhányszakmaiblogindultelaszakmaiközösségkialakításánakigényével.Haúgyálta-lábanmegnézzükahazaiszakmaiblogokat,aztlátjuk,hogyegyrésztkevésvan,másrésztakorábbanindultakjórészeelhalt.Itthonsajnosazajellemzőhozzáállás,hogyhavanegyanyagom,aminénegészszombatondolgoztam,akkormiértosszammegazzal,és tegyemkönnyebbéamunkáját,akiszombatoninkábbkirándult.Részbenigazavanannak,akiígygondolkodik,másrésztviszont,hogyhamindenkicsakegyszombatottölteneazévbenilyenanyagokkészítésévelésmegosztásával,akkormárelkészülnemindaz,amitőlatöbbiszombatonkirándulhatnánk.Hiszenottlenneazahatalmastudás,amibőlmindigtudnánkegykicsitcsipegetni.Nemtudom,hogymilehetamegoldáserreajelenségre,mindazonáltalúgygondolom,hogyfölöslegesefölöttítélkezni. Agyerekeknélisinkábbazazalapvetőhozzáállás,hogy„haéndolgoztamvele,akkorazazenyém”.Viszontaztgondolom,hogyennekazöt21.századikészségnekpontatudásmegosztásalényege,ésebbenisvanfejlődés.Kialakulpéldáulnémiszolidaritásegycsoportmunkánbelül.Amikorvalakinekkevésazideje,akkorkevesebbetvállal,másmegcsináljahelyette,későbbpedigezviszonzásrakerül.SzerveztünkaFacebook-onegyversenyt,ahol70csoportbankörülbelül200-250gyerekvett résztbenneagimnáziumból,ésegytízfőscsapatsegítettnekemaszervezésben.Aversenybenfeladato-katkaptakadiákok,amiketonlinekellettbeküldeni.Aszerveződiákokközöttazelejénnagyvoltalelkesedés,rengetegazötlet,deamikorkonkrétanmegkellettcsinálniafeladatokat,ezalelkesedéselapadt.Későbbezmegváltozott,ésafeladatokkapcsánvégüleljutottunkodáig,hogyhakellkeres-nimondjuktízképet,ésebbőlegykollázstcsinálni,akkorkiíromaFacebook-ra,ésegymásközöttelosztvajelentkezikaz,akiéppráér.Van,akinekmostnincserreideje,deszól,hogykésőbbszívesenmegtanuljaakollázskészítőhasználatát,vagynemkészítplakátot,deértaszoftverletöltéséhez,inkábbabbansegítene.Azegyüttműködésésatudásmegosztásjóesetbenegyüttjár.Voltolyanprojektünkis,aholadiákoknakegyadotttémábankikellettkiválasztaniukegyTED-videót,ésazeredetihúszperceselőadásbólegyhárompercessajátelőadástkellettkészíteniük,prezentálniuk.Akövetkezőkör-benezekbőlegymásikosztálybanmindenkinekkikellettválasztaniegyet,akik200szóvalírtakrólaegyösszefoglalót.Eztföltettékadigitálisosztályterembe,amibőlmásosztályoktanulnakmajd,másokküldenekazösszefoglalókrólvisszajelzéseket. Deemlíthetnémpéldáulazt,hogyaprojektekhezegyvirtuálisosztálytermet,aNinget4használjuk.Idekellfelrakniukagyerekeknek,hogymilyenmérföldköveikvannak,éppholtartanak.Voltolyan

3Open Educational Resources (OER):Szabadonhozzáférhetőoktatásiforrások:www.oercommons.org4Továbbiinformációavirtuálisosztálytermekről:www.ning.com

interjú Prievara Tiborral

72

diák,akiaztmondta,hogynemteszifelazelkészítettfeladatát,mertakkormásmajdlemásolja.An-nakátbillentése,hogyakkor„ezazénmunkámnakazellopása”abbaazállapotba,hogy„dejó,hogyennyienszeretik, amiténcsináltam”,nemegyegyszerű folyamat.Ebbena rendszerbenviszonylagnyitottan,mindenmindenkiszámáralátható.Olvashatjákegymásanyagát,éssokkalalaposabbanírjákmeg,hatudják,hogybárkiolvashatja.Ezeketkommentálom,ajobbakatpéldánakajánlom,ezáltalisfejlődnek.Azegészodáig„fajult”,hogynemrégagyerekekazzaljöttekhozzám,hogyszeretnénekazún.Students MeetekvagyTeachMeetek5mintájáraőkisszerveznivalamit,aholtudásttudnakegymássalmegosztani.Hogylegyenegyolyanhely,ahol12-13gyerekvalamilyenérdekesdologróltartegyháromperceselőadást,ésutánabeszélgetünk,ezeketfelvesszük,másoknakismegmutatjuk.Nagyonboldogvoltamazötlettől,hiszenúgytűnik,inspirálóazahangulat,aközeg,amikörülvesziőket. Folyamatosanformálódikaszemléletük,ezarendszer,a21.századiképességekfejlesztéseteljesenmásfajtaattitűdötkívánmindatanár,mindadiákrészéről.Azönszabályozás,aproblémamegoldás,akollaboráció,a tudásépítés,a tudásmegosztásésazegymástólvaló tanulásszerepefelértékelődik.Olyanproblémákondolgoznak,amelyekmegoldásatőlükiskreatívenergiákbefektetésétkívánja,ésmindeztolyantanulásikörnyezetbenteszik,aholapedagógiaicélokvezérlikazIKT-eszközökhaszná-latát.Megtanulnakegyüttdolgozni,másképpdolgozni,megtanuljákegymástsegíteni.Haeztelmond-hatjukatanulásifolyamatról,remélhetőleghozzájárultunkahhoz,hogyazélet iskolájaneaz iskolafalainkívülkezdődjön.

53-5percesminielőadásoktanároktóltanároknak,illetvediákoktóldiákoknakhasznostudásésötletekmegosztásacéljá-ból.Továbbiinformációpéldául:www.tanarblog.hu/internet-a-tanoran/2807-teachmeet-a-sulinetwork-konferencian

73Zárszó

Halász Gábor

Akérdés teljesenmásképphangozna,haúgyszólna,hogymilyenleszazEgyesültÁllamokban,milyenleszpéldáulHongkongbanvagyazEgyesültKirályságban,vagymilyenleszmajdtízévmúlvaMagyarországon.Én legszívesebbenarrólgondolkodom,hogymivár-hatómondjukDélkelet-Ázsiában,mertezazarégió,ahol véleményem szerint a legizgalmasabb dolgokbontakoznakki.Havanavilágnakolyanrégiója,aholazon folyamatok fejlődésére, amiről az interjú soránbeszéltem, komoly esélyt látok, akkor az Délkelet-Ázsia, vagy legalábbis annak bizonyos országai, pél-dáulSzingapúr,Dél-KoreavagyKínabizonyosrégiói.Ugyanakkor a világnak lesznek olyan régiói is, aholmegáll az idő, vagyis a változás nagyon egyenetlenlesz. Sőt olyan országok is vannak – látok rá példát–,aholvisszafordultazidő,aholkorábbanműködés-képtelennek bizonyult mechanizmusok regenerálásatörténik,álmokésillúziókvannakazzalkapcsolatban,hogymégisműködhetne,miközbenhiányzikakonst-ruktívvállalkozóéskísérletezőszellem. Teháthaglobálisankellválaszolnom,ésnemcsakegyrégióraleszűkítve,akkoraztmondanám,hogytízévmúlvanagyobbak lesznekakülönbségekazegyesországok között, lesznek olyanok, ahol fölgyorsul afejlődés,másokesetébenviszontnövekednifogasza-kadéka többiországgalszemben.Mindenországnakaztakérdéstkellföltennimagának,hogyholakarel-helyezkedni ebben a versenyben: a vesztesek vagy anyertesekoldalán.Azokoldalán,aholenergiákszaba-dulnakfel,vagyazokoldalán,amelyekezeketazener-giákatnemisengedikmegjelenni?Eztulajdonképpenavalódinagykérdés,amireválasztkereshetünk.

Nahalka István

Véleményemszerintkifogteljesedniazacsendesfor-radalom,amimaapedagógiavilágát jellemzi,vagyisnagymértékbenátalakulaziskoláktevékenysége.Tény-legfognaktudnikoncentrálniazegészéletenáttartótanulásra,ténylegkitudjákszélesíteniatanulástszolgá-ló tevékenységrendszert, valóbanmeghonosodnak aziskolábanazokamódszerek,amelyekerrealkalmasak,másképpen fognak gondolkodni a pedagógusokma-gáról a tanulási folyamatról.Egyre inkábbelfogadot-tabbáválikmajdakonstruktivistapedagógia.Nagyonnagyszerepetfogkapniazönállótanulás,részbenazinfokommunikációstechnikákésadigitálispedagógiatérnyeréseokán.Úgyvélem,hogytízévmúlvaavilág-banatanulásmeglehetősenmáslesz,derészbenmármaismás,minttízévvelezelőttvolt.

ZÁRSZÓ

MILYEN LESZ A TANULÁS 5-10 ÉV MÚLVA?… tíz év múlva nag yobbak lesznek

a különbségek az eg yes országok között. […]

Minden országnak azt a kérdést

kell föltenni magának, hog y hol akar

elhelyezkedni ebben a versenyben:

a vesztesek vag y a nyertesek oldalán.

… másképpen fognak gondolkodni a pedagógusok magáról a tanulási folyamatról. […] Nag yon nag y szere-pet fog kapni az önálló tanulás, részben az infokommunikációs technikák és a digitális pedagógia térnyerése okán.

74

Z.Karvalics László

Van néhány olyan elem, amelymár amostani folya-matokbakódolvaismegjelenik,úgyvélem,ezügybentörténik majd előrelépés. Ilyen például a gamifikáció,vagyis hogy bizonyos standard tudásátadási folya-matokhoz teremtünk olyan keretet, amely játékossá,játékszerűvé teszi a tanulást.Maga a játékbármilyenéletkorbanegytermészeteséletközeg.Aziparikorszakiskolájadiabolizálta azörömöt, a jókedvet, a játékot,az érzelmeket, mert nem illett a világképébe, az in-formációs társadalom iskolájának viszont ezt tudnikell kezelni.Nyolc-tíz éven belül a hagyományosan,frontálisan performált alapkészségek világábanmeg-jelennekazúgynevezettkomolyjátékok(serious games),

ésezagyakorlatsokkalinkábbrészévéválikaziskolaiéletnek,sokkalnagyobbteretszerezmagának. Másik meghatározó tényező lehet, hogy az azinfokommunikációstér,eszközvilág,azagyakorlat,amimostkörülveszminket,hogyanalakulátévekmúltán.Nyolc-tízévmúlvaamaiinformatikaiuni-verzumgyökeresenmegfogváltozni.Egyhihetetlenméretű új óriásrendszer formálódik, amitmost épp

Internet of Everythingnek,mindendolgokInternetjének,ajelenlegitméretébenmesszemeghaladóinformációsökoszisztémának neveznek. Ehhez már most el kellkezdeni azoknak a kapcsolódási pontoknak a felku-tatását, amelyek biztosítják azt, hogymajd egy ilyenvilágnak isugyanolyanmagabiztosbennszülöttjei le-gyenekakövetkezőgenerációban.Ezviszontamosta-ninálsokkaltudatosabb,sokkaljobbanmegkonstruáltpedagógiai folyamatot,ésegysokkal jobbanmegter-vezetttanulási-éseszközkörnyezetetigényel. Hiszekabbanis,hogytíz-tizenötévmúlvaavilá-gonmársokmilliógyerektermelkistudománytúgy,hogymindenkiegyidejűleghozzájárul a tudományosértékteremtéshez a maga tudásával, apró feladatokmegoldásával, ezzel felszakítva az ipari korszakbamerevedett tudomány szükségtelenné vált határait.Sokkaltöbbderű,sokkaltöbbvidámság,sokkaltöbbkorosztályra jellemző apró emblematikus dolog kell,hogyamindennapiéletükrészévéváljon.

Nyolc-tíz éven belül a hag yományosan,

frontálisan performált alapkészségek világában

meg jelennek az úg ynevezett komoly

játékok (serious games), és ez a g yakorlat sokkal

inkább részévé válik az iskolai életnek, sokkal

nag yobb teret szerez magának. […] Sokkal több

derű, sokkal több vidámság,

sokkal több korosztályra jellemző apró

emblematikus dolog kell, hog y

a mindennapi életük részévé váljon.

… az iskola eg yik fontos szerepe, hog y a globalizált világban sokszor

elbizonytalanodó, elmagányosodó személyeknek képes leg yen eg y olyan közösségi

teret nyújtani, amelyben megtalálhatják a közösségi tanulásnak és a

tudáskonstruálásnak a szociális területeit is …

Rapos Nóra

Az iskolai jövőkutatásoknak van egy olyan forgató-könyve,amelyszerintaziskolaelveszítetteaztafunk-cióját,hogyőatudásegyetlenbirtokosa,ehelyettszám-talanújfunkciójakellene,hogylegyen.Aztgondolom,aziskolaegyikilyenfontosszerepe,hogyaglobalizáltvilágban sokszor elbizonytalanodó, elmagányosodószemélyeknek képes legyen egy olyan közösségi teretnyújtani,amelybenmegtalálhatjákaközösségitanulás-nak és a tudáskonstruálásnak a szociális területeit is.Ajövőbenlehet,hogyezformálisannemisegyiskolalesz,hanemegyolyantér,aholatanulásnakésatanulásmindenszereplőjénekhelyevan,amelyazegyéntanu-lásábanéssokféleségében,egyénitanulásiutakbiztosí-tásábangondolkodik.

75Zárszó

Nag yon fontos lesz a tanulásban, ahog y az ember megpróbálja majd digitálisan fölépíteni az életét […]

a digitális portfóliónk, vag yis minden, amit magunkról közzéteszünk eg yre inkább meghatározó lesz

a mindennapi éltünkben és a munkaerőpiacon is.

Nagy Mariann

Ajövőszintebeláthatatlan,dehogyezzelakifejezés-seléljek,adigitálisátállásmárnemvisszafordítható.Ahhoz, hogy a tanulásról alkotott jövőkép pozitívlegyen, úgy vélem, az iskoláknak nyitniuk kell,mertkülönbenahagyományosútonjárvanemfogjáktudnitartania lépésta fejlődéssel,az információk,azegyre

Az átalakulás elkerülhetetlen:

a hag yományos keretek lazulni fognak,

sokkal nag yobb jelentősége lesz

a távoktatásnak, íg y az iskoláknak

– ha mindezt túl akarják élni –

sokkal több energiát kell fordítaniuk

az emberi kapcsolatok építésére.

újabbkutatásieredményekfeldolgozásával.Sokkaltöbbinformációforrássalfogunkrendelkezni,ésezeketsokkalgyorsabban fogjukelérni.Gyerekkorombankönyvekregyűjtöttünkvagykönyvtárbajártunk,hamegakartunktudnivalamit.Ilyenértelembenazinformációhoz,atu-dáshozvalóhozzáférésmamárnempénzkérdés. Az,hogymindezekbőlmittudunkatanulásba,aziskola világábavisszaforgatni, azt elsősorban ahasz-nosulás mértéke fogja eldönteni, és az, hogy ezekreaziskolamennyirelesznyitott,hogyatanármennyi-ben tudbelehelyezkedni a tanulásszervező szerepbe,mennyibentudjasegíteni,koordinálniazinformációkközötti eligazodást. Az átalakulás elkerülhetetlen: ahagyományoskereteklazulnifognak,sokkalnagyobbjelentősége lesz a távoktatásnak, így az iskoláknak –hamindezttúlakarjákélni–sokkaltöbbenergiátkellfordítaniukazemberikapcsolatoképítésére.

Prievara Tibor

AMicrosoftnak van egy érdekes videója arról, hogymilyen technikai eszközök lesznek, amelyek majdmegváltoztatjákazt,ahogyanélünk.Ezalapjánszerin-tem több dolog várható: az egyik az eszközök teljesátjárhatósága,amásikapapír,mintmédiummegszű-nése, ami a világbanmár egy jellemző tendencia. Akommunikációmegváltozik,akollaboráció,azegyütt-működés, a tudásmegosztás szerepe felértékelődik.Úgygondolom,hogyazosztálytermekfizikaivalóságamegmarad,deakereteklazulnifognak,pontosabbanlazulniukkellene.Talánemlékszünkmég,milyenáhí-tattalnéztük25-30éveaCsillagok háborújac.filmbenavideokonferenciásbeszélgetést.Mamáreznemhogyabszurd,hanemteljesenhétköznapidolog.Innenmárcsak egy lépés az, hogy például egy betegség miatt

hiányzó diák Skype-on kapcsolódjon be az órába,vagyhogyegyvirtuálisosztálytermethozzunklétre.Minélmegbízhatóbbanműködnekezekazeszközök,annálszívesebbenhasználjákmajdatanárokőket.Azinformációmégközelebbfogkerülniazemberekhez,ésakülönbözőinformációsmédiumokközöttisnagyleszazátjárhatóság.Atávolabbi jövőbenazeszközökmégkönnyebbeklesznek,összehajtható,rugalmasdigi-tálispapírráválnak,atananyagforrásaisátalakul. Remélhetőlegnagyobb teretkapnaka21. századiképességek.Nyilvánmásfajtaeszközök,másképplesz-nekmajd fontosaka számunkra,deelőtérbekerülazIKT-eszközökmegfelelőcélú,értelmeshasználata.Na-gyonfontosleszatanulásban,ahogyazembermegpró-báljamajddigitálisanfölépíteniazéletét,megpróbáljaellenőrizni és felügyelni a digitális lábnyomát, hogyönmagátkereshetővé,ésmegfelelőinformációkkalel-érhetővé tegye.A digitális lábnyomaink gyűjteményeolyan,mintegyportfólió,amitminélfejlettebbleszatechnika,annálkönnyebbleszlekérniésösszegyűjteni.Nagyon fontos, hogy ennek tudatos tervezésérőlmi-nélhamarabbessenszóaziskolában,hiszenadigitálisportfóliónk,vagyisminden,amitmagunkrólközzéte-szünk egyre inkább meghatározó lesz a mindennapiéltünkbenésamunkaerőpiaconis.

76

Galambos Rita

Vágyaimbantízévmúlvaolyaniskolalesz,aholörömatanulás,aholazszámít,hogyadiákmibentehetséges,és milyen irányokba szeretne, tudna továbbfejlődni.Ahová jó járni, mert fejlesztik a személyiséget, aholkinyílikavilág,ésaholmegvalósulaközösségitanulássokformája.Hiszenazegyüttműködésésazempátiaképességeazegyiklegfontosabbdolog,amireszükségvanmost,éseztízévmúlvasemleszmásképp. Nagyonszeretném,haapedagógusokolyanesz-köztárral és szemlélettel rendelkeznének, hogy nemminősítenének rossznak minden olyan gyereket, akivalamilyeniránybaneltérazátlagtól.Haolyanméltótanulási környezetet tudnamajd teremteni az iskola,aholnemagyerekettennékfelelősséasorsáért,azért,hogy hová született. Demokratikus polgárokat csakilyen iskolában és körülmények között lehet nevelni,olyanfelnőtteket,akikemeltfőveltudnakjárni,felelő-sengondolkodnak,ésdöntenek. Hogyebbőlmifogmegvalósulni?Tízévmúlvaatanulásaproblémamegoldásról,akreatívgondolkodás-ról,azinformációkrendszerezésérőlésfeldolgozásárólfog szólni, és nem tantárgyakról és tankönyvekről.Azokramár nem lesz szükség,mert számos eszközfogrendelkezésreállniazadatokésinformációkfel-kutatására.Mindezviszontcsak jól felkészült,meg-becsült és elismert pedagógusokkal fog sikerülni,akik tudnak és akarnak lépést tartani a fejlődéssel,és akikmaguk is hajlandóak és képesek az állandómegújulásra.

Knausz Imre

Apesszimistajövőképemszerintméginkábbháttérbeszorulahagyományosműveltség,aziskolaapraktikusismeretek erőteljesebb átadásában fog tudni hatéko-nyanműködni.Ebbőlkövetkezőenerősödnifogazazattitűd,hogycsakengedjükadolgokattörténni,deamiérteketnemakarjuktudniésmegválaszolni. A tanulás jövőjével kapcsolatban én iskolapártivagyok,amipesszimistánfogalmazvaaztjelenti,hogyfélekegy iskolanélkülivilágtól.Az iskolapresztízsé-nek és jelentőségének csökkenésevalószínűleg amű-veltségésahagyományvisszaszorulásátisjelenti,másszavakkalakultúrafolyamatosságasérülígy.Márpedigsok jelmutat arra, hogy az iskolamárkevésbékell atársadalomnak.Azotthonoktatásterjedéseafejlettvi-lágbancsakazegyikjeleennek.Ennélaggasztóbbaz,amikoragyerekekugyan iskolába járnak,deacsaládmárnemannyiraérdekeltabban,hogykorrektésköl-csönösmegbecsülésenalapulókapcsolatokatépítsenkiazintézményesneveléssel.Amikornemfontos,hogyagyerekmindigéspontosanbemenjenaziskolába,hogyjól teljesítsen, hogy elfogadja az iskola értékrendjét.Nemkellmondani,hogyezenafolyamatoncsakrontaziskolafölöttiállami-bürokratikuskontrollnövelése. Másrészt a jövő iskolája akkor jár elhelyesen,habelátja,hogynemelsősorbanazinformációátadásaafeladata,hanemaz információkkereséséneksegítése,az adatok elemzéséhez szükséges szellemi eszközökkézbeadása, az információk kritikus és hatékony fel-használásának,azellenőrzésképességénekátadása.Ahagyományos műveltség itt nélkülözhetetlen, mivelsegítségévelagondolkodásolyanmintáiratámaszkod-hatunk,amelyekévezredektapasztalatainalapulnak.

… a jövő iskolája akkor jár el helyesen, ha belátja, hog y nem elsősorban az információ átadása a feladata, hanem az információk keresésének segítése […] A hag yományos műveltség itt nélkülözhetetlen, mivel segítségével a gondolkodás olyan mintáira támaszkodhatunk, amelyek évezredek tapasztalatain alapulnak.

Csak 10 év múlva ne ez a dal leg yen

(CsehTamásdalszöveg)

Magamat láttam tíz év múlva itt,

hallottam ezt, a mostani dal hang jait,

és attól féltem, nehog y majd ez leg yen,

csak tíz év múlva ne ez a dal leg yen!

És attól féltem: nehog y majd íg y leg yen,

csak tíz év múlva ne ez a dal leg yen!

77Bibliográfia

BIBLIOGRÁFIA

ASSMANN,Jan(1999):A kulturális emlékezet. Ford.:HidasZoltán.Budapest,AtlantiszKönyvkiadó.BEINHOCKER,Eric(2006): The origins of Wealth. Evolution, Complexity and the Radical Remaking of Economics. New York, Random House. DEBONO,Edward(2009): A kreatív elme. Budapest,HVGKiadóZrt.DEBONO,Edward(2007):Hat gondolkodó kalap. Budapest,ManagerKönyvkiadóKft.BRUNER,Jerome(2004):Az oktatás kultúrája. Ford.:EgyedKatalin,SomogyiEszter,SzalayÁgnes.Budapest,GondolatKiadó.CSÍKSZENTMIHÁLYIMihály(2010):Tehetséges g yerekek – Flow az iskolában. Budapest,NyitottKönyvműhely.CSÍKSZENTMIHÁLYIMihály(2011): A fejlődés útjai – A flow folytatása. Budapest,NyitottKönyvműhely. CSÍKSZENTMIHÁLYIMihály(2011): Életre hangolva – A felnőtté válás útvesztői. Budapest,NyitottKönyvműhely.DUDICHÁkos–FÖLDIÁKAndrás–GALAMBOSHenriette–KOLOZSVÁRIOrsolya–KOZMAJudit(szerk.)(2006):A közösségi tanulás kézikönyve. Debrecen,KossuthEgyetemiKiadó.FAZEKASÁgnes–HALÁSZGábor(2012):Az implementáció világa. Az európai uniós forrásokból megvalósított mag yar-országi oktatásfejlesztési beavatkozások empirikus vizsgálatának elméleti megalapozása. ELTEPPKFelsőoktatás-menedzs-mentIntézetiKözpont.Kézirat.www.impala.elte.hu/produktumok-i-munkafazisGALAMBOSRita(n.a.):Közöd? Gondolatok az ifjúsági önkéntesség és közösségi részvétel, valamint a demokratikus készség-fejlesztés kapcsán. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/083galambosGondolatébresztő, HVGKiadóZRT,Budapest2010GORDON,ThomasDr.–BURCH,Noel(2010):Emberi kapcsolatok. GordonKönyveksorozat.GordonKiadóMagyarországKft.GYÁNIGábor(2000): Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In:Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése.Budapest,NapvilágKiadó.HALÁSZGábor(2007):Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására. In:LANNERTJudit(szerk):A jövőről való gondolkodás a g yakorlatban. A „Jövő iskolája” OECD projekt. A mag yarországi projekt dokumentu-mai. OktatásiésKulturálisMinisztérium.EurópaiÜgyekFőosztálya.Budapest.http://halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf

HERMÁNDY–SZEGEDI–SZIKLAINÉszerk.(2012):PSIVET – Esélyteremtés szakképzéssel. Budapest,TempusKözalapítvány.http://oktataskepzes.tka.hu/pages/content/index.php?page_id=1127KNAUSZImre(2010):Műveltség és demokrácia. http://mek.oszk.hu/08700/08758/KNAUSZImre(2011):Műveltség és motiváció a közoktatásban. Egyenlítő.2011.9.sz.http://knauszi.hu/sites/default/files/muveltseg_es_motivacio.pdf

KNAUSZImre(2012):Hálóba gabalyodva. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/haloba_gabalyodvaKNAUSZImre(2012): Mégis, kinek a szövege? Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/megis_kinekKNAUSZImre(2013):Iskolai demotiváció – amnéziás demokrácia. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/iskolai_demotivacio

KNAUSZImre(2013):Mi a nevelés? Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/mi_a_nevelesKNAUSZImre(2014):A fókusz mint oktatáselméleti kategória. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/fokusz_mintLawrenceKRAUSSaközépiskolaitanárokrólésatudományrólwww.youtube.com/watch?v=8N1__b_-mXwLENCIONI,Patrick(2009):Kell eg y csapat. Budapest,HVGKiadóZrt.NAHALKAIstván(szerk.)(2004):A komprehenzív iskola breviáriuma. Budapest,SulinovaKht.NAHALKAIstván(szerk.)(2006):Hatékony tanulás. (A g yakorlati pedagógia néhány alapkérdése c.CDegyikfejezete.) Budapest,ELTEPPK.

NAHALKAIstván(2009):A tanulás tudománya. In:Pedagógusképzés. 7.évf.2–3.sz.37–59.o.NAHALKAIstván(2002):Hog yan alakul ki a tudás a g yerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.NAHALKAIstván(1997):Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (I.) In:Iskolakultúra. 7.évf.2.sz.21–33.o.NAHALKAIstván(1997): Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (II.) In:Iskolakultúra. 7.évf.3.sz.22–40.o. NAHALKAIstván(1997):Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (III.)In:Iskolakultúra. 7.évf.4.sz.21–31.o.MÉRŐLászló(1997):Ész járások. Budapest,Tericum.RAPOSNóra–GASKÓKrisztina–KÁLMÁNOrsolya–MÉSZÁROSGyörgy(2011):Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest,OktatáskutatóésFejlesztőIntézet.http://tamop311.ofi.hu/download.php?docID=3921

RAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2009):Fejlesztő értékelés. Budapest,Gondolat.RAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2006):MAGtár III. – Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. Budapest,OrszágosKözoktatásiIntézet.http://mag.ofi.hu/magtar-otletekRAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2007):MAGtár IV. – Ötletek pedagógusoknak az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához. Budapest,OktatáskutatóésFejlesztőIntézet.http://mag.ofi.hu/egyeb/magtar-otletek/magtar-otletek-090617-2

RAPOSNóra–KÁLMÁNOrsolya(2012):Eg y kompetenciaháló fejlődésének története. In:VÁMOSÁgnes–LÉNÁRDSándor(szerk.)A BaBe-projekt (2006–2011). Képzési program és szervezet a mag yar felsőoktatás bolognai folyamatában. Budapest,EötvösJózsefKiadó.103–152.o.RAPOSNóra(2007):Az iskolai félelmek pedagógiai szempontú vizsgálatai. In:BÁBOSIKIstván(szerk.):Pedagógia és személyiség fejlesztés,Budapest,EötvösJózsefKiadó.256–307.o.RAPOSNóra–BACSKAYBeáta–LÉNÁRDSándor–L.RITÓKNóra(2008):Kooperatív tanulás a hátrányos hely-zetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére. Budapest,EducatioTársadalmiSzolgáltatóKHT.1–298.o.–pedagó-gustovábbképzésikézikönyv.www.educatio.hu/download/hefop/project_2/kooperativ_tanulas_pcs.pdfRAPOSNóra(2011):A pedagóguspálya folyamatos szakmai fejlődésre épülő modellje Angliában.In:FalusIván(szerk.)Pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. Eger,EszterházyKárolyFőiskola.47–86.o.RAPOSNóra(2009):A tanulást támogató értékelés a pedagógusképzésben. In:Pedagógusképzés.7.évf.2–3.sz.221–238.o.RAPOSNóra–KÁLMÁNOrsolya(2007):Kellenek-e alapelvek a pedagógusképzés átalakításához? – európai tendenciák.In:Pedagógusképzés.5.évf.4.sz.23–42.o.SNYDER,S.(2013):The Simple, the Complicated, and the Complex: Educational Reform Through the Lens of Complexity Theory. OECDEducationWorkingPapers.No.96.OECDPublishing.http://dx.doi.org/10.1787/5k3txnpt1lnr-en

VEKERDYTamás(2004):Az iskola betegít?SaxumKiadóBt.Z.KARVALICSLászló(2013):„Digitális beavatottak” eg y hiperkonnektív világban.In:SzekszárdiJúlia(szerk.):Digitális (de)generáció 2.0. Budapest,UndergroundKiadó.62–78.o.Z.KARVALICSLászló(2012):Információs kultúra, információs műveltség – eg y fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története.In:Információs társadalom.2012/1.7–43.o.Z.KARVALICSLászló(2010):Két kontrollforradalom között: az információs társadalom közoktatásának körvonalaiI.In:Oktatás-Informatika.2009/2.sz.(Megj:2010tavasz)2–16.o.Z.KARVALICSLászló(2011):Két kontrollforradalom között: az információs társadalom közoktatásának körvonalai II. In:Oktatás-Informatika. 2010/1–2.sz.(Megj:2011tavasz)2–13.o.VIETORISZTamás–Z.KARVALICSLászló(2007):„Milliónyi kis tudáskazán”. Az oktatás átalakítása és a fenntart-ható világba való átmenet. In:Eszmélet. 19.évf.75.sz.(2007ősz)5–36.o.

78

Z.KARVALICSLászló(2006):Pokémon-pedagógia.In:Kritika.35.évf.7-8.sz.31–35.o.www.kritikaonline.hu/kritika_06juli-aug_cikkek_karvalics.htmlZ.KARVALICSLászló–MOLNÁRSzilárd(2004):Az információs társadalom találkozik az ifjúságpolitikával. In:ÚjIfjúsági Szemle.2.évf.1.sz.90–96.o.Z.KARVALICSLászló(2003):Az iskola az információs társadalomban. In:Nyitott iskola – tanuló társadalom(azOKIkonferenciái).www.oki.hu/cikk.php?kod=nyitott-07-karvalics-iskola.html;www.ofi.hu/tudastar/nyitott-iskola-tanulo/iskola-informacios

Z.KARVALICSLászló(2003):Az információs társadalom mint az oktatás tárg ya. In:Információs Társadalom.3.évf.2.sz.63–74.o.Z.KARVALICSLÁSZLÓ(2001):Digitálisként felnőni. A legifjabb hálózati polgárokkal kapcsolatos szemléleti vitákról.In:GABOSErika(szerk):A média hatása a g yermekekre és fiatalokra II.KobakKönyvsorozat,NemzetköziGyer-mekmentőSzolgálatMagyarEgyesülete.287–291.o.Z.KARVALICSLászló(2001):A netnemzedék vizsgálatának szemléleti alapjai. In:Új Pedagógiai Szemle.51.évf.7.8.sz.46–51.o.Z.KARVALICSLászló(2001):Gyermekek a digitális szakadék szélén. In:Eszmélet.13.évf.49.sz.75–80.o.

Bibliográfia

79

80

alma a fánPárbeszédek a kompetenciafejlesztésrôl

(2010)

KÁDÁRNÉFÜLÖPJudit:A világ mint referenciakeret – Eg yüttlátás

FALUSIván:Európai Úton – A tanárok számítanak!

ÜTŐNÉVISIJudit:Hazai mérce – hazai értékrend. A tanulók

teljesítőképessége – az iskola teljesítőképessége?!LANNERTJudit:

Profizmus és civil társadalom – Az „elég jó szülő”BENYECZKÓNÉJUHÁSZKatalin:

Gyermekismeret – TalálkozásokMÓRIÁrpádné:

Tanulószervezet – a hatékony és eredményes iskolaVEKERDYTamás:

A teljesítményelvű világ szlogenjei – Tükörben a g yermek

alma a fánPárbeszédek

a kompetenciafejlesztésről

Kötetünket az oktatás minősége, illetve a tanulói és tanári kompetenciafejlesztés iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, így a gyermeke sikeres felnőtté válását nyomon követő szülőknek egyaránt ajánljuk. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a kompetenciafejlesztésbe vetett hitek és meggyőződések a kisgyermekkori nevelést, az általános és középiskolás korú gyermekek tanítását, sőt a felsőoktatást és a felnőttoktatást is áthassák – megérintve az új nemzedékek értelmes nevelésében elsődlegesen érintetteket, a szülőket is.

Agyermek„megérikaziskolára,mintalmaafán”–aTempusKözalapítványinterjúkötetsorozatánakcímadóhasonlataegyikkedvesbeszélgetőtársunktól,VekerdyTamástólszármazik.Akötetekinterjúiáltalmegteremtettpárbeszédekközérthetőformában járjákkörülazoktatásvilágánakaktuáliskér-déseit,azzalacéllal,hogyatanítás,afelnövekvőgenerációknevelése,de leginkábbatanulás irántelkötelezettszakmabeliekéslaikusoktájékozódásátsegítsék.

KorábbiAlma a fáninterjúköteteinktémáiésbeszélgetőpartnerei:

AzAlma a fánkötetekelektronikusformábanletölthetőkaTempusKözalapítványhonlapjáról:

www.tka.hu»Könyvtár

ApedagógusoknakszólóAlma a fán módszertani műhelysorozateddigialkalmainaktémái,előadásai,módszertanianyagaielérhetőkazOktatás és képzés az Eu-ban és itthoncíműtematikusportálunkról:

www.oktataskepzes.tka.hu»Közoktatás»Kompetenciafejlesztés»Műhelymunkák

Fókuszban a tanulás támogatása

Kötetünket – mely a tanulás támogatása kapcsán azokkal a témákkal, kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma minden iskola, pedagógus, oktató és szülő válaszokat keres – az oktatás, a tanítás, a gyermekek nevelése, de leginkább a tanulás iránt elkötelezett szakmabelieknek és laikusoknak egyaránt ajánljuk. Bízunk benne, hogy az interjúk által megteremtett párbeszédhez az Olvasó is csatlakozik azok továbbgondolásán, új kérdések megfogalmazásán, az új tanulás szemléletének bensővé tételén, és a mindennapokban való alkalmazásán keresztül.

alma_2_borito_jav.indd 1 2012.03.26. 23:17:03

alma a fánFókuszban a tanulás támogatása

(2012)

MESTERHÁZIZsuzsa:Életkori sajátosságok – életkori kihívások

MORVAIEdit:Új készségek fejlesztése – Nyelvoktatás kisiskoláskorban

VASSVilmos:A tanulás tanítása – Hatékony önálló tanulás

KOTSCHYBeáta:Mentorálás – a pályakezdő tanárok támogatása

OLLÉJános:Digitális készségek szerepe a tanulásban –

IKT eszközök és az InternetFALUSIván:

Mit várunk a tanártól? Új készségek, kompetenciák?

Kapcsolat az iskola és a szülők között – Kerekasztal-beszélgetés:KIRÁLYHELYIZsuzsanna,

LANNERTJudit,MAYERÁgnes,PATAKYKrisztina,WINKLERMárta

VEKERDYTamás:A tanulást támogató környezet – A család és az iskola eg yüttműködése

Digitális Módszertár: www.digitalismodszertar.tka.hu

Módszertani Ötletgyujtemény: www.modszertar.tka.hu

Színesítené tanóráját?Böngésszen ötlettárainkban!

TEMPUS

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY

1093 Budapest, Lónyay u. 31. | Levelezési cím: 1438 Budapest 70, Pf. 508. | Telefon: (1) 237 1300 |

Fax: (1) 239 1329 | E-mail: info@tpf.hu | Internet: www.tka.hu • www.digitalismodszertar.tka.hu • www.modszertar.tka.hu

D-Plus Nyomda, 2014 MÓDSZERTANIÖTLETGYŰJTEMÉNY

TEMPUS

A projektet azEurópai Bizottság támogatja

Digitális Módszertár: www.digitalismodszertar.tka.hu

Módszertani Ötletgyujtemény: www.modszertar.tka.hu

MÓDSZERTANIÖTLETGYŰJTEMÉNY

TEMPUS

Színesítené tanóráját?Böngésszen ötlettárainkban!

TEMPUS

A projektet azEurópai Bizottság támogatja

ImpresszumFőszerkesztő:Szegedi EszterSzerkesztő:B. Tier NoémiSzerzők(interjúkkészítése,szerkesztése):B. Tier Noémi, Szegedi EszterKiadványszerkesztő: Vilimi Kata

Kiadja:TempusKözalapítványAkiadásértfelel:Tordai PéterigazgatóNyomdaikivitelezés:D-PLUSKft.,2014.

Illusztráció:Shutterstock

KiadványunkmegjelenésétazEmberiErőforrásokMinisztériumaésazEurópaiBizottságtámogatta.AkiadványbanmegjelenteknemszükségszerűentükrözikazEmberiErőforrásokMinisztériumaésazEurópaiBizottságálláspontját.

Projektcíme:Tudásmegosztás: A kompetenciafejlesztéstől a foglalkoztathatóságig

ISBN978-615-5319-14-3

TempusKözalapítvány1093Budapest,Lónyayu.31.Postacím:1438Budapest70,Pf.508.Infóvonal:(061)2371320E-mail:info@tpf.huInternet:www.tka.hu EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

1

A tanulás jövôje

tArtAlomjegyzék

Előszó

Beszélgetőtársaink

Beszélgetések

A jövő oktatási trendjeiInterjú Halász Gáborral

Tanulás az információs társadalombanInterjú Z. Karvalics Lászlóval

A tanulás társadalmi kontextusaInterjú Knausz Imrével

Közösségi utak a tanulásbanInterjú Galambos Ritával

Konstruktív tanuláselmélet, tanulási eredmények méréseInterjú Nahalka Istvánnal

Adaptív-elfogadó iskola, adaptív pedagógiaInterjú Rapos Nórával

Az iskola nyitott világaInterjú Nagy Mariannal

21. századi tanárInterjú Prievara Tiborral Zárszó

Bibliográfia–Nyomtatottéselektronikusdokumentumgyűjteményatanulásjövőjetárgykörében

Ajánló

4

6

8

8

16

24

30

38

48

56

64

73

77

80

4

elÕszó

„A tudást a kapcsolatok hordozzák.”

A Tempus Közalapítvány számos szakmai projektjének keretében megrendezett konferencián,műhelymunkán,képzésenvannakjelenéskapnakegyrenagyobbhangsúlytazokarészvételitanu-láson,arésztvevőkbevonásánalapulómunkaformákésmódszerek,amelyekazegyénitudásokraépítve,egymássalkapcsolatotteremtveadnakteretapárbeszédre,aközösmegoldásokkeresésére.Azegyéni tanulásiutaksokszínűségéreésa tanulásközösségáltali támogatásánakfontosságáraszeretnénkfelhívniafigyelmetújraésújra,szemelőtttartva,hogybármelyformábanlétrejövőegyüttműködésegyúttalaközösgondolkodásújútjaitisjelentheti. Atanulásmamársoktudományoskutatásfontosvizsgálatitárgya,köztükaneurobiológiaikutatásoknak, a kognitív pszichológiának, amagatartástudományoknak vagy a szociálpszicho-lógiának is,melyekkülönbözőmegközelítésben igyekeznekmegragadnibelőlevalami fontosat.Ezekközülkülönösenizgalmasazakonnekcionistafelfogás,melyszerintmentálisfeladatainkvégrehajtása akkor a legsikeresebb, ha elménk neuronhálózata úgy strukturáljamagát, hogy alehetőleghatékonyabbanaktiválhassaaszükségeskapcsolatokatésterületeket.Ezekaneuronálishálózatokképezikazalapjátazérzékelésnek,akülönbözőcselekvésiformáknak,amagasabbkog-nitívfunkcióknak.Akonnektivista tanuláselméletehhezhasonlóanakapcsolatokkiépítésénekfontosságáraépít,beemelveazinformatikaeszközeiáltaltámogatotthálózat-ésközösségépítésilehetőségeketisatanulásifolyamatba.Miabbanhiszünk,hogyatanulásifolyamatsikeréhezszük-ségvan együttműködésekre.Ahogyan azönmagukban„buta egységek”, az elméleti neuronokközöttfinomhálózatalakulkikapcsolatképzésielveksegítségével,ésatudásezeknekahálóza-toknakazegyrebonyolultabbszerteágazásábanképeződikle,úgyazemberekköztiinterakciók,atanulásszereplőiközöttkiépülőkapcsolatokminőségeésekapcsolatoksokféleségemeghatározósikertényezőjelehetatanulásifolyamatnakis,ésméginkábbújtudásoklétrehozásának. AközelegyéveútnakindítottA tanulás jövőjecíműközösségioldalunkmottója–„a tudást a kapcsolatok hordozzák”–egyszerreutalafentiértelmezésekre,ésszándékunkszerinttükröziaztacélkitűzéstis,hogyatudáshálózatokkialakítására,atudásmenedzsmentmaiésjövőbeniszerepéreirányítsukalaikusésszakmabelilátogatókfigyelmét. AzOlvasóáltalkézben tartott, azAlma a fán interjúköteteksorábanharmadikkéntmegjele-nőkiadványunkviszitovábbeztazívet,éshangosítjakimindazokatagondolatokat,amelyekapartnerség,aszektorokközöttiegyüttműködés,aközösségeképítése,aközösműveltségértéke,ademokratikusállampolgárság,anyitottság,azelfogadásésaközöstudásépítés,tudásmegosztáskérdéseimenténmindanyolcbeszélgetésbenösszecsengenek. Beszélgetőtársainkat többekközött a tanulás jövőbeli trendjeirőlkérdeztük.Egymástól füg-getlenül,vagyanélkül,hogyaszerzőkszándékaeztdetermináltavolna,mindannyianvalamilyenformában központi gondolatként fogalmazzákmeg a tanulás közösségi dimenzióit, legyen szószakpolitikaikérdésekről,akultúraátörökítésérőlvagyatársadalmiigazságosságotközéppontbaállító intézményrendszerről.A beszélgetések során így esett szó az intézmények közti partner-ségről,vagyazinformációstársadalomáltalállítottújcivilizációskihívásokmegoldásábanabe-

5Elôszó

lülrőlvezérelt,horizontáliskapcsolatokszerepéről.Körbejártukaztakérdéstis,hogyhogyanalakulanetgenerációésaz iskolaviszonya,milyennézőpontváltásszükségesa tanárokésszülőkrészérőlahhoz,hogyértelmeznitudjákagyorsanváltozó,őketkörülvevővilágot,hogytudjanakésakarjanakadolgokmögélátni.Mélyösszefüggésekrebukkantunkahagyományosműveltségmegőrzéseésaziskolaazontörekvéseiközött,amelyekazegyénésközösségfejlesztéséreirányulnak.Hasonlómintá-zatotrajzoltkiazabeszélgetés,amelyademokratikustársadalmakbanbetöltöttállampolgáriszerepekmegalapozásátaközösségitanulássalkötötteössze,aholakulcselemapedagógusokésdiákokbizalmiviszonyánakkiépülése.Akonstruktívtanuláselméletalkalmazásaapedagógiábanazelőzetestudásraalapozás fontosságára, az adaptív-elfogadó iskola koncepciója és anyitott iskolamodelljepedig azintézmény lehetőségeire, a környezettel való egyensúlyramutatnak rá.A beszélgetések tehátmindvalamely,azoktatásirendszerbenisleképeződőtársadalmijelenségekrereflektálnak,melyekkulcsaapedagógusok,diákokésaszülőkközöttiegyüttműködésbenrejlik. Az interjúkközöttmásnézőpontbólahagyomány,a folytonosságésaváltozásalkotegyolyandinamikusképletet,amelybenmárnemvalamilyenkonkrétdologváltozásáról,ésazehhezvalóal-kalmazkodásról,hanemahogyegyikbeszélgetőtársunkemlíti,„sokkal inkább arról van szó, hog y magát a változást kell megszoknunk”.Aminketkörülvevővilágglobális,mélyrehatóátalakulása,azinformációséskommunikációstechnológiaifejlődés,atársadalmi,gazdasági,kulturálisviszonyainkátstrukturáló-dásaösszességébena(hasznos)tudásról,atudásátadásáról,atanulásrólvalóképünkátalakulásátvonjamagaután,éseközbenszámoskérdéstvetfel. Akérdésekésválaszokközöttegyvalamibiztosanlátszik:atanulásjövőjerajtunk,ajelenbenelin-dítottutakon,irányokon,célokonmúlik.

A szerkesztők

6

beszélgetÕtársAink

Halász gábor egyetemi tanár, azELTEPedagógiaiésPszichológiaiKarFelsőoktatás-menedzsment IntézetiKözpontjának vezetője, és 2006 óta azOktatáskutató és FejlesztőIntézet(OFI)tudományostanácsadója.1999és2006közöttazOrszágosKözoktatásiIntézet(maOFI)főigazgatójavolt.Végzettségeszerintfranciaszakosközépiskolaitanáréspedagó-giaszakoselőadó.2003-banlettazMTAdoktora,2007-benhabilitált.2004-benmegkaptaaMagyarKöztársaságiÉrdemrendtisztikeresztjét.Munkájátaz1990-esévekelejétőlszámoskutatáséspublikációfémjelzi.Szakmaiérdeklődése,kutatásiésoktatásitémáifelölelikane-veléstudománymegannyiterületét,mintpéldául:oktatásszociológia,oktatáspolitika-kutatás,oktatásirányítás és oktatásmenedzsment, oktatás és nemzetközi együttműködés, európaiintegrációésoktatás,de foglalkozik felsőoktatás-kutatássalésnemzetköziösszehasonlítóelemzésekkel is. Szakértőként, tanácsadóként, kutatóként számos nemzetközi projekt ésszervezetmunkájábanveszrészt,többekközötttagjaazOECDCERIIgazgatóTanácsának.

z. karvalics lászlótörténész,információstársadalomkutató,aSzegediTudományegye-temKulturálisÖrökségésHumán InformációtudományiTanszékénekegyetemidocense,végzettségeszerintmagyar–történelemszakostanár.ABudapestiMűszakiEgyetemInfor-máció ésTudásmenedzsmentTanszékének korábbi vezetője, oktatója, a BME-UNESCOITTK (Információs Társadalom-ésTrendkutatóKözpont) alapító igazgatója, örökös tisz-teletbeli elnöke. Az információpolitika és információstratégia kérdéseinek és az Internet-gazdaságnakelismertkutatója,tudományszervezője.Számos,azinformációstársadalommalésinformációtudománnyalfoglalkozókurzuskidolgozója,szakkönyvéstanulmányszerző-je,szakmaikonferenciákkeresettelőadója,azInformációtörténelem Műhelykurzusmegalapítója.1999-benelnyerteaSzéchenyi-ösztöndíjat,ugyanebbenazévbenaKarKiválóOktatójalett.Nemzetközilegiselismertkutatómunkájáért2004-benaMagyarKöztársaságiÉrdemrendLovagkeresztjekitüntetésbenrészesült.

knausz imre egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének oktatója,végzettségeszerinttörténelem–pedagógiaszakostanár.Pályájakezdeténatanítássaltöltöttévekután amagyarközoktatás kutatásával foglalkozott, kutatási tapasztalataira alapozva1995-benmegvédtekandidátusidisszertációját.A’80-asévekvégénazOrszágosPedagógiaiIntézetosztályvezetőjekéntdolgozott,majdvisszatértatörténelemtanításhoz.EztkövetőenazOrszágosKözoktatásiIntézetmunkatársakéntrésztvettazországostanterviadatbankmegszervezésében,1997–98közöttaFővárosiPedagógiaiIntézetigazgatójavolt.Kutatási,fejlesztésitémáiközétartozikatörténelemtanítás,tantervfejlesztés,módszertanifejlesztés,apedagógiaiértékelés,atudáselméletekésműveltségkutatás.ATörténelemtanárokEgyle-tének(TTE)tagja,hosszúideigalelnökevolt,2002-benmegkaptaaszervezetáltalalapítottSzebenyiPéterDíjat.ATaní-taniOnlinepedagógiailapfőszerkesztője.galambos rita szakmaipályafutásának fókuszábanmindig is afiatalok fejlesztése állt–gyakorlópedagógusként,tananyag-ésszervezetfejlesztőként,illetvecivilszervezetiveze-tőkéntegyaránt.Végzettségeszerintfrancia–magyarszakostanár,tizenháromévigtanítottáltalános és középiskolákban, valamint abudapestiFrancia Intézetben. Írt tankönyveket,szakmaikézikönyveket,fejlesztetttananyagokatésvezetettnagyívűprojekteket.TizenegyévigigazgattaaCivic Education Project(CEP)magyarilletveközép-európaiprogramját,aholnemzetközi környezetben is kipróbálhattamagát.Ezek a sokrétű tapasztalatok, valaminttársadalmielkötelezettségeésaszervezetfejlesztés,acoachingésaszakmaimentorálásirántifokozódóérdeklődésehatározzákmegszakmaiportfólióját. Jelenlegaz1999-ben létreho-zottDemokratikusIfjúságértAlapítvány(DIA)fejlesztési igazgatója,programjainakszak-maivezetője.

nahalka istván az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi oktatója, oktatás-kutató.Egyetemimunkájasorántanár-éspedagógiaszakosokoktatásábanveszrészt.Ter-mészettudományosvégzettségébőlfakadóanegyikkutatásitémájaatermészettudományosnevelés, ebben a témában irányítója és résztvevője közoktatási tantárgyakhoz kapcsolódóoktatásiprogramok,tantervekfejlesztőmunkálatainak.Előszeretettelfoglalkozikazoktatásiméltányosságésakonstruktivistatanuláselméleteivelis.Többkutatásnakvoltirányítója,szá-mosoktatásfejlesztésifolyamatnakrésztvevője,ezekközülkiemelkednekazokamunkálatok,amelyekegykomprehenzíviskolarendszermagyarországilétrehozásaérdekébenszerveződ-tek.Résztvállaltakompetenciafejlesztőprogramcsomagoklétrehozásánakszakmaifelada-taiban.Nevéheztöbb–apedagógusképzésbenés-továbbképzésbenhasznált–tankönyvifejezetiskötődik.Számosszakmaiszervezetnek,köztükazOrszágosKöznevelésiTanács-nakésazMTAPedagógiaiBizottságánakvoltkorábbantagja.VezetiakörnyezetinevelésselfoglalkozóKörlánc Országos Eg yesületet.Nevéheztöbbmintszázcikk,tanulmányéskiadványfűződik.Azoktatásvilágáhozkapcsolódógondolataitblogformájábanismegosztja.

rapos nóraazELTEPedagógiaiésPszichológiaiKarNeveléstudományiIntézeténekad-junktusa,végzettségeszerintmagyarnyelvésirodalomszakosközépiskolaitanár.Kutatásitémáitöbbekközöttatanárképzéselemzése-fejlesztése,aziskolaifélelmekkvalitatívvizs-gálata,azintegráltneveléskérdésköre,valamintkollegáivalegyüttnevéhezfűződikazadap-tív-elfogadóiskolakoncepciójánakkidolgozása.Számoskutatás-fejlesztésiprojektbenvettrészt,többekközöttazadaptívtanulásszervezésttámogatóMAG(Megelőzés–Alkalmazko-dás–Gondoskodás)projektbenszakértőként,tanítótrénerként;foglalkozottatanárjelöltekszakmai kompetenciáinak vizsgálatával; illetve közreműködött azNFT2.1.1-esKooperatív tanulás a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók integrált nevelésének elősegítéséretémájúpedagó-gusképzésiés-továbbképzésicsomagokkialakításábanis.Jelenlegleginkábbatanárképzéskutatásaésfejlesztésetémábantevékenykedik.

nagy mariannaBudai–VároskapuIskolaFehérhegyiSzakiskolaésSpeciálisSzakiskolavezetője,végzettségeszerintmagyar–történelemszakostanár.32évesszakmaigyakorlattalrendelkezik,közel15évigvolt igazgatóhelyettes,7éve intézményegység-vezető.Több,azoktatásfejlesztésétmegcélzópályázatban(PHARE,KözOKA,HEFOP,TÁMOP)közre-működött.Aziskola,aholimmármajdnemharmincévedolgozik,Pécsperemkerületiisko-lája,amelytöbbátszervezést,profilváltást,összevonástismegéltmár.Jelenlegazösszetettiskolaszakiskolai intézményegységétvezeti,aholsajátosnevelési igényű, tanulásinehézsé-gekkelküzdőéshátrányoshelyzetűfiatalokszámáranyújtanakszakmatanulásilehetőséget.Pedagógiaiszemléletétésgyakorlatátazelfogadás,befogadás,támogatásjellemzi.SzámosegyébszakmaitevékenységemellettkollégáivalegyüttrésztvettaDobbantó Programbevezeté-sében,kipróbálásában,jelenlegegymásodik esélytípusúprojektetvezet,aholnegyvenfelnőttkapottlehetőségetarra,hogyszakmáttanuljon.

Prievara tiborabudapestiMadáchImreGimnáziumtanára,IKT-szakértő,tananyagfej-lesztő.AnépszerűTanárblogszerzője,szerkesztője,egyikalapítója,azoldalhavontatöbbmint40000olvasóhoz,főképptanárokhozjutel.Nevéhezszámoskiadvány,cikk,előadásfűződikazIKT-eszközökmódszertanával,hatékonytanóraiéstanóránkívülialkalmazásávalkapcsolatban.Nyelvtanárkénttöbbkiadványtársszerzőjevolt(Ultimate English;The Ultimate Error Buster),emellettnagyobbtartalomfejlesztésiprojektekbenisrésztvett.AMicrosoftáltal2012-benelindított, apedagógusok számára ingyenesenelérhetőPIL (Partners in Learning)Akadémiaoktatója.A21. századi tanár címűprojektjébendiákjaivalközösenegyújtanulásirendszerthozottlétre,melytöbbévesikeresenműködikagyakorlatban.

Beszélgetôtársaink

7

8

A jövÔ oktAtási trendjei

interjú Halász gáborral

„…a partnerség az egyik legnagyobb horderejû kérdése és egyben szakpolitikai eszköze a modern oktatási rendszerek kormányzásának…”

A jövô oktatási trendjeit alapvetôen meghatározzák a jelenben zajló nagy társadalmi változá-sok, melyben egyre inkább elmosódnak a határvonalak az oktatás világa és az egyéb világok, ágazatok és szakpolitikai területek között. ily módon felértékelôdik a szerepe az intelligens okta-tásirányításnak, ahol az önreflektív és problémaorientált megközelítés dominál, és amely kiter-jed többek között az általános keretek tervezésére, a folyamatok monitorozására, visszajelzési rendszerek kiépítésére és célzott beavatkozások kidolgozására. Halász gábor egyetemi tanárral, tudományos tanácsadóval, az oeCd Ceri igazgató tanácsának tagjával beszélgettünk.

beszélgetésünk témája a globális oktatási trendek és azok változása az elmúlt néhány évtized során. Hogyan jellemezhetôk a nemzetközi kutatások és kísérletek alapján a különbözô oktatási rendszerek és oktatásirányítási stratégiák, valamint az ezeket alakító erôtér? Másmódonközelítenémmegakérdést,hogyhaáltalábanaz oktatási rendszerek fejlődésének globális trendjeirőlbeszélünk,ésmásmódonakkor,haezenbelülegyszűkebbterületről,azoktatási rendszerek irányításának, kormányzásának, menedzselésének a trendjeiről.Talánérdemeselőszörazutóbbiraszűkíteniakérdést,ezértmostnemérintenékegysorolyanmeghatározótrendet,amelyekegyébkéntfontosakésérdekesek,hanemcsakazoktatásirányításéskormányzáskérdéskörérőlbeszélnék. Rögtön egy tévhit eloszlatásával kezdeném,mivel sokanúgyképzelik el azoktatási rendszerekeredményeséshatékonyirányítását,hogyabbanvalamilyentudásnakvagyelméletnekazalkalmazásakell,hogymegtörténjen.Valójábanegyáltalánnemerrőlvanszó.Hanagyonleakaromegyszerűsíteni,akkoraztmondanám,hogyegyoktatásikormányzatnakvagyoktatáspolitikánakkétalapvetőfeladatavan.Azegyikaz,hogylehetővétegyeanagy,átfogótársadalmicélokérvényesülését;ilyenekpéldáulazeredményességvagyaméltányosság.Vagyisolyaneszközöketműködtessen,amelyek lehetővéte-szikezeknekacéloknakavalódiérvényesülését,eztpedignematudományoselméletekhatározzákmeg,hanematársadalomfogalmazzamegakormányokkalszemben.Amásikfeladatpedigaprob-lémamegoldás.Egykormányzatnakérzékelniekell,hogymilyenproblémákjelennekmegazoktatásirendszerében,ésezekrekellmegoldásokattalálnia. Bizonyára érzékelhető, hogy a kormányzó szereplőknek, az oktatásirányítóknak igen nagyfokúérzékenységetkellenekifejlesztenimagukbanahhoz,hogyészrevegyékazoktatásirendszerbenjelent-kezőgondokat,sőt,előrelássákazokmegjelenésétéskalkuláljanakavárhatóproblémákkal.Ezaztisjelenti,hogynemcsakelőrekitűzöttcélokmegvalósításával,hanemproblémákmegértésével,azonosí-tásával,feltárásával,előrejelzésével,ésolyaneszközökkidolgozásávaliskellenefoglalkozniuk,amelyekezeknekamegoldásátsegítik. Visszatérveazeredetikérdéshez,azoktatásirendszerekirányításának,kormányzásának,menedzse-lésénektrendjeirőlvalógondolkodásunkatalapvetőenmaguknakazoktatásirendszereknekazátalakí-tásavagyátalakulásabefolyásolta,ésezekközöttaleginkábbmeghatározótrendekakövetkezők:

9

• Azoktatásirendszerektöbbszintűvéváltak,csakúgy,mintáltalábanatársadalmirendszerekésezekirányítása.Angolterminológiábaneztfejezikiamulti-levelfogalom.Vagyisegysorolyanszintetlá-tunkvertikálisan,amitkorábbannemláttunk.Korábbanpéldáulbeszéltünkközpontiéshelyiszint-ről,ésebbenazerőtérbencentralizációrólésdecentralizációról,maazonbansokkaltöbbszintetkellfigyelembevennünk.Anemzetekfelettiszintenolyanszereplők,tényezők,kezdeményezések,továbbáolyanerőforrásokvannak,amelyekmeghatározzákarendszerekfejlődésétés irányítását.Továbbraislátjuktermészetesenanemzetiszintet,anemzetiszintalattugyanakkorjelenvannakolyanköztesszintek,mintarégiókvagyatelepülésekszintjei.Megkerülhetetlentényezővéváltazintézményekszintje,ésméginkábbazolyanmikroszintek,mintazosztály,atanulócsoportokésatanulók.Azoktatásirendszerekirányításárólgondolkodvateháteztasokszintetmindegyszerrekellfigyelembevenni,ésebbenazerőtérbentulajdonképpenértelmétveszítiacentralizációésde-centralizációfogalompár,mivelazegyesszintekközöttezeksúlyaésbefolyásaváltozik.Azoktatásirendszerekfejlődésétalakítófolyamatokezeknekazinterakciójábólbontakoznakki.

• Azelőbbihezhasonló,demásfajtaváltozás,hogyegyretöbbszereplővanjelenazoktatásirend-szerekben;ezttöbbszereplőségnekmondjuk,azangolbanezamulti-actorfogalom.Szereplők,aktorok,ágenseksokaságátlátjuk:politikaidöntéshozók,különbözőtársadalmicsoportokképviselői,szü-lők,munkaadók,azoktatásirendszeregyesalrendszereihezkapcsolódószereplők,tanárok,atanáriszakma,stb.Aztgondoljuk,hogyasokszereplőegymásrahatásateremtimegazt,amiegyoktatásirendszerbentörténik.

Ezatöbbszintűségéstöbbszereplőségvezetoda,hogyazoktatásirendszereketegyreinkább,mintkomplex, adaptív rendszereket írjukle.Eztalánszükségesséteszegykismagyarázatot:azadaptívittaztjelenti,hogymagaarendszerésarendszeregyeselemeinekviselkedéseisfolyamatosanalkalmazkodikakörnyezetésatöbbitényezőviselkedéséhez.Akomplexitáspedignemegyszerűenbonyolultságotjelent.Akomplexitásazt jelenti,hogynemcsakazértnemtudjukelőrepontosankiszámítani,hogymifogtörténniegyrendszerben,merttúlsoktényezővelkellszámolnunk,éssemazagyunk,semazinformatikairendszereinknemképesekeztátlátni,hanemelméletilegislehetetlenmegjósolniazokta-tásirendszerviselkedését.Ugyanisakülönbözőszintekkülönbözőaktorainakcselekedeteiegymástólfüggenek,állandóinterakcióbanvannakegymással.Ezértazoktatásirendszerekreegyreinkább,mintélőorganizmusokratekintünk,amelyekfejlődését,alkalmazkodásátnemlátjukelőre,hanemcsakevo-lúciósfolyamatokatlátunk.Ezakomplexitásaz,amijellemzővéválik,ésazoktatásirendszerekkor-mányzásáról,irányításárólvalógondolkodásiseztpróbáljamegvisszatükrözni,megragadni.

Hogyan tudjuk mégis vizsgálni, kutatni ezeknek a komplex rendszereknek a viselkedését? Avilágésazoktatásirendszerekfejlődésérenapjainkbanazegyiklegnagyobbhatástgyakorlónem-zetköziszervezetnek,azOECD-nek1vanegymindenágazatonésszektoronátívelőkiemeltközpontiprogramja,amitúgyneveznek,hogyÚj gazdasági megközelítések2.Eza2008-asgazdaságiválságotkövető-enalakultki,éstulajdonképpenmegpróbáljaeztakomplexitástértelmezni.Aprogramlényegébenarravalóreagáláskéntindultel,hogysenkinemláttaelőreaválságkirobbanását,éssenkinemlátjapontosan

1AzOECD(GazdaságiEgyüttműködésiésFejlesztésiSzervezet)globálisszervezet,melynekcélja,hogysegítseatagállamokkormányaitalehetőlegjobbgazdaságiésszociálispolitikakialakításábanésértékelésében.AkereteinbelülműködőOktatási, Kutatási és Innovációs Központ (CERI)kutatásokvégrehajtásávaléselemzésével,innovációkésalapvetőindikátorokkidolgozásá-valtámogatjaazoktatáséstanulásjelenlegiésjövőbelifelmerülőkérdéseit,másszakágazatokkalvalóösszefüggéseit,vizsgáljaatársadalmiésgazdaságiváltozásfolyamataitéselősegítiatagországokközöttivéleménycserétazoktatásiproblémákkapcsán.

2New Approaches to Economic Challenges: An OECD Agenda for Growthwww.oecd.org/about/secretary-general/newapproachestoeconomicchallengesanoecdagendaforgrowth.htm

interjú Halász Gáborral

10

aztsem,hogymifogezutántörténni.Azittfolyódiskurzusegyhallatlanulradikálisátalakulásagazda-ságiéstársadalmifolyamatokértelmezésérőlésazezekreirányulószakpolitikákátalakításáról.Hasonlóazoktatásiágazatbanismegjelenik,aKomplex oktatási rendszerek kormányzása3nevetviselőprogramfog-lalkozikazeddigelmondottoktatásialapkérdésekkel.Lényegébenarrólvanszó,hogyakomplexrend-szerekkormányzásateljesenmásmódonkell,hogytörténjen,vagyisnemegyszerűenkomplikáltvagybonyolultrendszerekműködtetésérőlvanszó.Mivelelméletilegsemlehetmegmondaniazt,hogymifogtörténni,ezértmegnőajelentőségeakísérletezésnek,ésazabbólvalótanulásnak.Akormányzásnakkulcselemévéválikakísérletezés(policy experimentation)ésaszakpolitikaitanulás(policy learning). Ezzelkapcsolatbanfontosazt ismegemlíteni,hogyazelmúltegy-kétévtizedbenóriásimennyi-ségűmérhetőadatbirtokábakerültünk.Húszévvelezelőtt indultelazOECD-nekazOktatási indi-kátorok4programja,amelyrőlnemtúlzásaztmondani,hogyteljesenátalakítottaazoktatásvilágárólvalógondolkodást.Részbenennek,részbenpedigatechnológiaifeltételekkiépülésének,ésegyúttalapolitikaifeltételekmegteremtődésénekköszönhetőenmamárolyanadatgyűjtésirendszerekléteznek,amelyeksegítségévelhatalmasmennyiségű,tanulóiszintiglemenőadatokbirtokábajutottunk.Ezek-nekazadatoknakazelemzéseolyanújtudásteredményezett,amelynekfényébensokkaltöbbettudunkarendszerekbenzajlófolyamatokról.

mennyiben változtatja meg az adatelemzésekbôl származó többlettudás az oktatási rend-szerekrôl és azok irányításáról való gondolkodásunkat, hogyan járulhat ez hozzá az eredmé-nyességhez? Egyetemelnékkiasokmegfogalmazhatókövetkeztetésből: látjuk,hogykörülbelülmikazalap-vetőjellemzőiazeredményesoktatásivagyoktatásirányításirendszereknek,defontoshangsúlyozni,hogyezekfelsorolásrakerülőelemeicsakegyüttértelmezhetők,együttalkotnakegyrendszert. 1.Azelsőazintézmények önállósága:csakazokarendszerekeredményesek,amelyekintézményeiknek

önállóságotadnak. 2.Amásodik,hogyazönállóságegyerőskülső kontroll- és visszajelzési rendszerrelkell,hogypárosul-

jon.Ahogymondtam,ezeknekazelemeknekcsakegyüttvanértelme,tehátegyolyanország,amely önállóvá teszi az intézményeit, de nem teszmellé visszajelzési és elszámoltathatóságirendszert,ésatovábbiakbanemlítendőtöbbitényezőt,azlerontjaazoktatáseredményességét.

3.Aharmadikegynagyonintenzívkapacitásképesség-kiépítés,hogyazautonómintézményektudjákértelmezniéstudjanakreagálniakapottvisszajelzésekre.Vagyis,hogyatámogatórendszerekintelligens,alkalmazkodásraképesegységekkéalakítsákátazintézményeket.

4.Ésanegyedik:akulcsterületekenfolyamatos intervenciókat és beavatkozásokat végző állami, kormányzati politika.

Hogyhaezanégyelemnincsegyütt,habármelyikishiányzik,akkorazeredményességiselmarad.Azadatokis igazolják,hogyazokazoktatásirendszerekválnakeredményessé,amelyekeztanégyelemetképesekegyszerreműködtetni. Érdemesemellettmegemlíteniaztis,hogylátványoseltolódástörténtagondolkodásunkbanattólakérdéstől,hogymit kellene tenni,afeléakérdésfelé,hogyhog yan lehet ezt elérni.Tehátamegvalósítás,azimplementációkérdéseikerültekaközéppontba,mivelsokattudunkmárarról,hogymilennejó,deazaképességünk,hogyeztelisérjük,ténylegesenmegvalósítsukarendszerekben,mégigengyenge5.

3Governing Complex Education Systems(GCES)www.oecd.org/edu/ceri/governingcomplexeducationsystemsgces.htm4Key indicators on educationwww.oecd.org/education/school/keyindicatorsoneducation.htm5EzfejeződikkiazOECDegytöbbévekezdődöttésjelenlegisfutóprogramjában,amelynektöbbneveközülazegyikbeszédes:Making Reform Happen,teháthogyareformokvalósuljanakmeg.www.oecd.org/site/sgemrh

11interjú Halász Gáborral

6Magyarországoneznagyjábólaközigazgatásiállamtitkárnakmegfelelőfunkció.

mi ennek a fô oka? Döntőrészbenéppenaz,amitazelejénmond-tam:mertalegtöbbországbannemalakultakkiakomplexitás menedzseléséhez szükséges képessé-gek.Azországok jelentős része továbbra isolyaneszközöketalkalmazazoktatásirendszerek irányí-tására,amelyekakomplexitáskörülményeiközöttegyszerűen alkalmatlanok. Ezen kívül nem fejlő-döttkiakomplexitáshozilleszkedőeszközrendszer,illetve a különböző szereplők, a döntéshozók éspolitikusok részéről nem történtmeg az amentá-lisváltás,amiehhezszükséges.Tehátpéldáulnemépítettékbeakísérletezéstvagyatanulástapoliti-kaalakításifolyamatokba,vagynincsjelenagondol-kodásukbanazidőtényező.Azidőtényezőazegyikleginkábbmeghatározóelem,hiszenakomplexitáskörülményeiközöttadolgokatidőbenelőrehalad-vakelllátni,mertarendszerekbenzajlófolyamatokidőbenrealizálódnak.

Haddidézzemideegymeghatározóélményemet:néhányévvelezelőttegyolyanOECD-programon,aholazoktatásiminisztériumoknakalegmagasabbszintűvégrehajtásifeladatokértfelelőstisztviselőivoltakjelen6,ajapánképviselőaztmondta,hogyahhoz,hogymaegyoktatásirendszerteredményesentudjunkirányítani,háromszemrevanszükségünk:amadár,arovarésahalszemére.Amadárszemeamakroszintenvalógondolkodás,arovarszemeamikroszintenvalógondolkodás,ésahalaz,akiazáramlásokat–beleértveazidőbeliváltozásokat–látja.Hanincsjelenametaforaháromszeme,akkornemlehetségesakomplexitáskörülményeiközöttmegfelelőenirányítaniarendszereket.

legelsô kérdésem arra is vonatkozott, hogy milyen erôtérben alakulnak az oktatási rendsze-rek és az oktatásirányítási stratégiák. Ha a komplexitás lényegét megérti egy oktatási kormány-zat, akkor milyen feladatai következnek ebbôl? Amit eddigmondtam, az részbenmár felvázolja ezt az erőteret,denembeszéltemmégarról alényegeselemről,hogyegyreinkábbelmosódnakahatárvonalakazoktatásvilágaésazegyébvilágok,ágazatokésszakpolitikaiterületekközött,ésezekkölcsönösennagymértékbenhatnakegymásra.Ezértazoktatásvilágánakproblémáitnemlehetkizárólagazoktatásügyönbelülkezelni.Ezzelszorosanösszefüggazazoktatáspolitikaiparadigma,amitélethosszigtartótanulásnaknevezünk,ésaminekazegyiklegjelentősebbkövetkezményeéppenazegyesalrendszerekésegyeságazatokközöttihatárvo-nalakelmosódása. Akomplexrendszerekirányításának,kormányzásánakazegyiklegfontosabbeszközeastandardokműködtetése,defontoshangsúlyozni,hogyastandardfogalmaismásképpértendőebbenazesetben,mintamitmegszoktunk.Alegtöbbenezalattjogielőírásokatszoktakérteni,deazokastandardok,amelyekakomplexrendszerekirányításáhozszükségesek,többnyirenemajogon,hanemkonvenció-konésazokfolyamatosfelülvizsgálatánalapulnak.

12

Egykonkrétpéldaerreavilágnagyrészében,azEurópaiUniónbelülpedigkülönösennagyin-tenzitássalzajló,egyiklegnagyobbhorderejűátalakítás,akvalifikációsrendszerekreformja,amelyegyhatalmaserejűimplementációseszközisegyben.Ennekazegyikkulcselemeaz,hogyugyanazokatastandardokatérvényesítiazoktatásmindenalrendszerére:azalap-ésközépfokúoktatásra,afelsőfo-kúoktatásra,aszakképzésre,afelnőttkoritanulásra.Vagyismagaakvalifikációsreformisösszekötiagyakrankülönállórendszereket,elmossaaközöttük lévőhatárokat,amelyeknemműködtethetőktovábbolyanizoláltan,mintahogykétévszázadonkeresztültörtént. Vagy egymásikpélda egyolyan területről, ahol szokatlan a standardokalkalmazása: ahollandtanárképzés.Hollandiaebbőlaszempontbólazegyiklegfigyelemreméltóbbország,merttalánnálukfigyelhetőmeglegjobbanakomplexitásintelligenskormányzatimenedzselésénekgyakorlata.Hollan-diábanmármásfélévtizedeléteznekolyanstandardok,amelyekatanárképzőkképességeire,kompe-tenciáira vonatkoznak.Ahollandnemzeti standard leírja, hogymilyenkompetenciával kell rendel-keznieannak,akiajövőpedagógusaitképzi,éseztastandardotmármásfélévtizedeagyakorlatbanishasználják.Bevezetésenemakormányáltalvezéreltjogiaktussaltörtént,hanematanárképzésbenlévőszereplőkszakmai,társadalmiszervezetehoztalétre. Agyakorlatbanúgyműködtetik,hogya tanárképzésbenrésztvevőoktatókrészbenönmagukatértékelik ezekhez a standardokhozviszonyítva, részben társak általi értékelés történik.A standardtulajdonképpenezzelegykommunikációseszközzéválik,amelykommunikációbanegyfelőla stan-dardokértelmezésezajlik,másfelőlakonkrétszemélyekre,esetekrevalóvonatkoztatásatörténikmeg.Ráadásulezrendkívülgyakorlatiasmódontörténik:akiértékelimagát,vagyakitértékelnek,asajátéle-téből,gyakorlatábólkellérzékleteseseteketbemutatnia,amelyekenkeresztülfelmérhető,hogymeny-nyireérvényesülnekastandardokazőgyakorlatában.Astandardokathároméventefelülvizsgálják,aszakmaiközösségegészeegyállandódialógustfolytatróla.Tekintettelarra,hogyastandardokhatnakarendszerbenlévőszereplőkviselkedésére,azokfejlődnekáltala,ezértmindigújlehetőségeknyílnakmeg,ésezastandardokidőbelifejlődéséteredményezi. Akomplexrendszerekbenastandardokalkalmazása–hailyenintelligensmódonhasználjákőket–óriásijelentőségűeszköz,amellyelkapcsolatbanfelsemmerülhetpl.abüntetővagyszankcionálóal-kalmazás,vagyjogielőírásokbafoglalás.Általábanaztlehetmondaniazeredetikérdésére,hogyakomp-lexitáskörülményeiközöttajogeszközenagyonkorlátozottanhasználható.Azoktatásirányításfeladatasokkalinkábbazérdekeltség,aszimbolikushatások,azáltalánoskeretek(pl.standardok)meghatározása,valamintafolyamatokfolyamatosmonitorozása,nyomonkövetése,ahogyaztmáremlítettem.Gazdagvisszajelzésirendszerekkiépítéseéscélzottbeavatkozásokkidolgozásatehátakívánatoseszköztár.

említette, hogy az adatgyûjtés és adatfeldolgozás terén történt óriási fejlôdés következtében ma már sokkal többet tudunk az oktatási rendszerekrôl, mint korábban. erre a tudásra épülhet-nének a visszajelzési és a célzott beavatkozási mechanizmusok? Aztmárlátjuk,hogyasokszintűséghezéssokszereplőjűséghezalkalmazkodvaolyanadat-ésvisz-szajelző-rendszerek jönnek létre, amelyek tanulói, iskolai, települési, regionális és országos szintentudnakvisszajelzéseketadniaszereplőknek.Emellettlehetővéteszikmindezenszintekváltozásainakkövetésétadöntéshozókszámára,akik ilymódontudhatnakmaguknakamadárszemükmelléegyrovarszemetiskifejleszteni.Ennekjelentőségepedigaz,hogylehetővétegyeaszakpolitikaszámára,hogyarendszerekirányításaéskormányzásasoránletérjenarrólazévszázadonkeresztülalkalmazottmodellről,amelyetaszőnyegbombázáshozhasonlítanék:amikoregydifferenciált, sokfélemozgásúszereplőkkelbenépesítettrendszerrerázúdítanakegyolyanáltalánosszabályt,amelylehet,hogyafelétjobbteljesítményreserkenti,deamásikfelétviszontellehetetleníti. Ehelyettanagytársadalmirendszerek,ígyazoktatásirendszerkormányzásasoránisamikroszintűbeavatkozásokkell,hogyfontossáváljanak.Hameglehetnevezniaztakb.84iskolát,aholalegtöbbés

13

legnagyobbproblémavan,akkorkifejezettenrájukkellfókuszálniabeavatkozásokat.Haabeavatko-zásoknyomán–ésittjönbeazidőtényező–enneka84-nekaszámalecsökken31-re,mertatöbbibena beavatkozások következtébenmérséklődött a probléma, de ezekbenmás típusú a baj, akkormárcsak erre a 31-re kell fókuszálni.Hollandiában ez a fajta szakpolitikai problémamegoldásműködik,mikroszintenaproblémáhozadaptált,egyedibeavatkozásokathajtanakvégre.

Ami az adatgyûjtést illeti, magyarországon is rendelkezésre állnának a feltételek. de mi volna az, amit még meg kell teremtenünk ahhoz, hogy a felvázolt módon célzott, helyi szintû beavat-kozásokat lehessen tenni ott, ahol az szükséges? Akomplexrendszerekkormányzásánakmárkorábbanemlítettegyikmeghatározóelemevoltahelyiszereplőkképességeinekfejlesztése.Elsősorbanalokálisszereplőknekkelleneezeketazadato-kat használni, olyan helyi szintű intelligens szereplőknek, akikmegfelelő képességekkel rendelkez-nekahhoz,hogy fel tudjákhasználniazadatgyűjtéseredményeit. Itthon isvanolyanadatrendszer,akompetenciamérés,amelykivételnélkülmindenegyesiskoláraésmindenegyestanulórairányulóadatgyűjtésreépül,ésamelybenidősorosadatokállnakrendelkezésreatanulókrólésaziskolákrólis.Ennekalapjánbetudunkazonosítaniproblémákatakártanulóiszintigis.Deehhezaztishozzákelltenni,hogyezekazadatokcsakegy töredékét fedik leazoknakaproblématerületeknek,amelyeketérzékelünk,ésamelyekreválasztkelladnunk. Gondoljunkpéldáularra,hogyelégnagyazegyetértésmaabban,hogyagazdaságésavállalatokversenyképessége,atársadalomproblémamegoldóképességeszempontjábólalegnagyobbjelentőségűhumánképességazeg yüttműködési képesség.Évekigvoltamegykutatóintézetvezetője,ésazegyikdo-log,amivelszembesülnömkellett,hogyazolyanfeladatokesetén,amelyeketcsakcsoportosanlehetmegoldani–ésafeladatokdöntőrészeilyen–,hiábarakokösszeötvagytíznagyonokos,hatalmastudásúembert,azazintelligencia,amiazegyénekbenjelenvan,nemkezdelcsoportintelligenciakéntműködni,amennyibennincsmegbennükakooperációsképesség.Azegyüttműködésiképességnekdöbbenetesjelentőségevan,ésezazegyikolyanterület,amelyrőlsemmilyeninformációnknincsen.Vagyisazokazadatok,amelyeketakompetenciamérésszolgáltataszámunkra,modellértékűekabban,hogyténylegmikroszintigtartalmaznakinformációt,deezekcsakegykisterületéreterjednekkiazoktatásszempontjábólfontosdolgoknak.

mondana erre még néhány példát? Vegyükpéldáulakompetenciákvilágábólaztaterületet,amitattitűdnekszoktunkmondani.Azattitűdök közül válasszunk kimost egymeghatározó jelentőségűt, amit azzal a fogalommal írunkle, hogy pozitív gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy ha egy problémával találkozunk, akkor keressük aproblémamegoldásánakmódját.Hiábavansoknagytudásúemberegytársadalomban,haáltalánosapanaszkultúra,ezajellemzőattitűd. Deugyanígymondhatnámabizalom kérdését is.Hanembízunkmegmásokban,vagyis egymás-ban,akkoregyszerűennemlehetkezelniatársadalmiproblémákat.Ehhezkapcsolódikabizalomépítés képességeis,mertabizalmatföllehetépíteni.Hasonlóképpenemlíthetnémmégatársadalmi aktivitást éselkötelezettségetis,vagyazidő kezelésének a kérdését,amimárnemattitűd,hanemegyszemélyeskompetencia.Tudom-estrukturálniazidőt,tudok-eazidővelúgybánni,hogykivárom,denemszalasztomelacselek-véspillanatait?Vagyemlíthetnémavállalkozói képességet.Maalegtöbbfejlettországbanazoktatáspolitikaegyiklegnagyobbkihívása,hogyvállalkozóikompetenciátalakítsonkiatanulókban.Tudok-ekockáza-tokatmérlegelni,mittudokkezdeniakudarccal?Hogyankezelemanyitotthelyzeteket,abizonytalansá-got?Van-ebennemkésztetésarra,hogymegragadjamalehetőségeket,vagyengedemőketelmenni? Hosszan lehetne sorolni a társadalom és a gazdaság számára nagyon fontos humán képessége-ket, amelyekseholnem jelennekmega jelenlegimérésekben.Azesetekegy részébenezeknagyon

interjú Halász Gáborral

14

nehezenmérhetőek,máskor viszont lehetne őketmérni,deannyirabonyolultésköltségesatechnika,hogyezértnemtesszükmeg.Nyilvánvannakolyanfontosterületek,aholelevelekellmondaniamér-hetőségről,amiaztjelenti,hogyazadatelemzéshe-lyettmáseszköztkellhasználni.Érdekesésfontoskérdés, hogyvajonhogyan lehet létrehozniolyankörnyezetet,amelybenaszereplőkmaguktesznekfel ésválaszolnakmegkérdéseket,mert érzékelikaproblémákat és azzalkapcsolatosana tényekésadatokhiányát,ezáltala tényeketésadatokatpro-dukálómechanizmusokramaguk ishatástpróbál-nakgyakorolni.

A beszélgetés során ön egy olyan komplex, sokszereplôs, sokszintû rendszert vázolt fel, ahol az oktatás határai elmosódnak és csak a társterületekkel együtt értelmezhetô, ami-nek következtében mindenekelôtt bizalomra és együttmûködésre van szükség. van-e olyan minta vagy követhetô irány, ahol ez a partner-

ség erôs lábakon áll, és hogyan támogatható a kiépülése? Amodern társadalmakban az a kérdés, hogy a kulcsszereplők fölismerik-e a partnerség súlyát,jelentőségét.Azértörülökennekakérdésnek,mertaztgondolom,hogyamitezafogalomleír,azazegyik legnagyobbhorderejűkérdése és egyben szakpolitikai eszköze amodernoktatási rendszerekkormányzásának.Apartnerséglétrehozása,működtetése,apartnerségbenrejlőenergiákkihasználásamaazegyikközponticélésfeladat.Eztmársokországbanfelismerték,agyakorlatbanisjelenvan,valamintazEurópaiUnióoktatáspolitikaigyakorlatábaniskulcselemkéntjelenikmeg. Errejópéldalehetazazaktuáliskérdés–ésezmindenoktatásirányítótkell,hogyfoglalkoztasson–miszerinthogyanlehetazoktatásirendszerekképességéterősíteniamunkavilágaigényeihezvalóalkalmazkodásban.Ezazegyik legnagyobboktatáspolitikaikérdés,ennekellenéremégott is,aholfölismerik ennek jelentőségét, gyakran leegyszerűsített és alkalmatlan technikákkal próbáljákmegezt elérni. Ilyenpéldául amunkaadókkörébenvégzettolyan jellegű felmérés, amelyamunkaválla-lókkalszembentámasztottigényeikreirányul.Ezperszekétségtelenüljobb,mintasemmi,dehacsakerrekorlátozódik,akkoramunkaadómajdmegmondja,hogyajövőéviüzletiterveinekmegfelelőenmilyen terméket foggyártani, ahhozmilyenmunkaerőrevanszükség,ésmireeztamunkaerőtazoktatásirendszer,aképzésirendszer„megtermeli”,addigraamunkaadómárelisfogjafelejteni,hogymirelettvolnaszüksége.Annálfontosabbviszont,hogylétrejöjjenekazokakommunikációshálóza-tok,amelyekbenamunkaadókegymássalegyeztetve,egyágazatonbelülvagyágazatokonátívelőenisintelligensmódonelemzikamunkavilágánakésapiacnakazátalakulását,atechnológiaifejlődésbőlfakadóújabb,várhatóigényeket.Aszereplőketpartnerségihálózatokbakellszervezni,aholközösentudnakmegfogalmazniperspektivikusigényeket. Egymásikolyanterület,aholennekhatalmassúlyavan,atechnológiai innovációvilága,aholagazdasági,afelsőoktatásiésakormányzatiszereplőkrendeződnekpartnerségihálózatokba,mertcsakegyütttudjáklétrehozniaztadinamikát,amiinnovációtteremt.Ebbenatudásháromszögfogalmávalleírtpartnerségikapcsolatbanolyandinamikusinterakciókalakulnak,amelyekenergiáthoznaklétre,gondolatokatteremtenek,éselőmozdítjákatudásáramlástazegyikhelyrőlamásikra.

15interjú Halász Gáborral

Olyanpéldaisvan,amiakorábbanemlítettszakpolitikaikísérletezésfogalmátmutatjabe.KínaimintáraJapánbanúgynevezettspeciáliszónákat(special regulatory zones)hoztaklétre,amelyeketmentesí-tenekazáltalánosszabályokalól,ígymegengedveahelyiszereplőknekazáltalánosjogiszabályozástóleltérőmegoldásokalkalmazásátis.Akínaigazdaságifejlődésisebbőlindultki,amitegyfantasztikuskísérletezésihullámkövetett.Voltaképpenezaztjelenti,hogyazajog,ami„A”városbanérvényes,„B”városbannemugyanúgyvan,amijogilogikaszerintnehezenbefogadható.Akiazonbankísérletezésilogikábangondolkodikéskellőenkreatívahhoz,hogyajogvilágáthozzáigazítsaehhez,azkezelnitudjaeztdemokratikuskeretekközöttis,mintahogyajapánokisteszik. Végülpedighaddmondjakegyeurópaipéldátis:avilágegyiklegversenyképesebbgazdaságaafinngazdaság.Bármelyalkalommal,amikorFinnországbankollégákkalbeszélgetek,legyenazminisztériu-mivagyiskolaiszereplő,szintebiztos,hogyrészükrőlelőkerülabeszélgetéssorán,hogymilyennagy-szerűdologeltérőembereketösszehozniegymással.Példáulmérnököket,művészeket,vállalkozókat,tudósokat,aközszférábanésprivátszférábandolgozókatstb.Pusztánaza tény,hogyösszehozzákőket, olyan energiákat szabadít fel, amely előrelendíti a dolgokat.Apartnerség tehát egyhatalmasjelentőségű,rendkívülnagyhorderejűfogalomazegészoktatásügyrőlvalógondolkodásunkban.

16

tAnulás Az informáCiós társAdAlombAn

interjú z. karvalics lászlóval

„…a társadalomban végbemenô változások húzzák mindig egy kicsit maguk után az iskolát.”

Az elmúlt évtizedekben végbemenô információs és kommunikációs technológiai fejlôdés alap-jaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevô világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenô információs társadalmi minôség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzôit is lassanként átformálja. ennek hátterérôl, folyama-táról, szereplôirôl beszélgettünk z. karvalics lászló információs társadalom kutatóval, a szegedi tudományegyetem kulturális örökség és Humán információtudományi tanszékének docensével.

elsôként tisztázzuk, mit is takar az információs társadalom fogalma? Ez egyolyankifejezés, amely a társadalomtudományberkeinbelül születettmeg, és azáltal válttöbbjelentésűvé,hogykiszakadtinnen.Mamármástjelentapolitikaiszóhasználatban,ésazősjelentésevégképpfeloldódottazújságíróikonyhanyelvben.Eredetilegegycivilizációtörténetiszakaszhatárrautal,melyneksoránazáltalunkmegismertiparikorszakfontos,jellegzetes,alapvetővonatkozásaifokozato-sanátadjákahelyüketvalamimásnak.Eztamásállapotot–jelezvénazt,hogyittvalamiújrólvanszó–előszörposztindusztriálisnaknevezték,majda’60-asévekelejétőlkezdveegyretöbbenhívtákinformációs társadalomnak.Alegszebbmetaforájaennekaharmadik hullám,vagyisaföldművescivilizációt,azelsőhullámotfelváltóiparikorszakrakövetkezőújabbnagytársadalomtörténetiváltozásszuggesztívképe.Érdemestalánelmondani,hogymitisjelentezaminőségiváltozás.Enneklegfontosabbszempontjaiatermelésalapvetőszerkezete,azelőállítottjavakésazerőforrásokvilága,atermelés,afoglalkoztatás,amunkavégzésésezekkelpárhuzamosantermészetesenameghatározóeszmékvagyazaktuálisvilágkép.Aziparikorszakbanvalamennyikategóriábanazanyagijavak,azeszközök,aFöldtermészetikincseiameghatározók.Ezek közül akármelyik indikátort nézzük, az információs társadalomnaknevezettminőségakkorkövetkezikbe,amikorazinformációséstudásjószágokadjákatermeltésfogyasztottáruvilágnagyobbrészét,amikorazinformációséstudásfolyamatokáltalmeghatározottmunkateremtimeganagyfoglalkoztatásikategóriákat,amikorezekamunkakörökválnakmeghatározóváaközvetlenfizikaimunkavégzésselszemben.Ariválisvagyalternatívfogalmakmindegyikeazinformációstársa-dalomezentermészeténekfélremagyarázásábólvagyfélreértésébőlépítkezik.

tehát téves az a köznyelvi megközelítés, amely az információs társadalmi minôséget az infor-mációhoz való hozzáféréssel azonosítja? Igen,ezígyvan.Azinformációstársadalomdefiníciójátnemlehetleegyszerűsíteniúgy,hogyezegyolyantársadalom,aholsokinformációkering,ésnemlehetehhezképestmagasabbrendűvagyfejlettebbtársadalomnaknevezniazt,amelyatudáskategóriamenténírhatóleinkább.Akérdésnemszűkíthetőleaszámítógép-vagyeszközhasználatra,asávszélességre,vagyazinformációsírástudásra,hanematársadalmakatműködésbentartóelemifolyamatoklegátfogóbbkategóriáihatározzákmeg

17interjú Z. Karvalics Lászlóval

a társadalmi minőséget. A fogalom az újságíróikonyhanyelvbenvagyapolitikaiszóhasználatbanisjellemzőentévesenjelenikmeg.Azinformációstársadalompolitikaazeurópaiszóhasználatbanisleginkább távközlési liberalizációvalés távközlés-fejlesztéssel indult el a ’90-es évek közepén. Azúttörő Bangemann-jelentést1 – amely gyakorlati-lagegytávközlés-politikaidokumentum–követőszakanyagok fokozatosan gazdagodtak társadal-mi tartalommal,de az információs társadalomapolitika és a közélet szótárában amai napig egyolyanvilágotjelöl,amelyajelenre,ésazinformá-ciótechnológiából,azinformációiparból,ésannakmunkaerő hátországából gyúrt tartományra kon-centrál ahelyett, hogy megtartanánk a fogalomtágabb civilizációelméleti kontextusát. Ehhez acivilizációelméletikeretfolyamatosaktualizálódá-saishozzátartozik,hiszenafelsoroltindikátorokmentén, azúttörőnek számítóEgyesültÁllamokutánegyretöbbtársadalomlépátasajátiparikor-szakábólazinformációstársadalomba.

A tudástársadalom – mint az ezredfordulón, a lisszaboni folyamat által felerôsített, és az ok-tatás világának legaktuálisabb terminológiái közé beemelt fogalom – milyen viszonyban áll az információs társadalom értelmezési keretével? Véleményemszerintennekatévesen,azinformációstársadalomalternatívájakéntmegjelenőfoga-lomnak(egyáltalán:atudásalapújelzőhasználatának)gazdaságikontextusbanvanértelme.Elsősorbanarrautal,hogylétezikegyolyanszegmenseagazdaságnak,aholinformáció-éstudásáruktermelésefolyik,ésezeketazárukattúlnyomórésztinformáció-éstudásspecialistákállítjákelő.Ezazinformá-ció-éstudásgazdaság.Ehhezképestagazdasághagyományosszektorai–pl.abányaipar,azolajipar,a textiliparésa többi,az információsforradalomkövetkeztében,asaját termelésiésértékesítésivi-lágukonbelül, lépésről lépésre, egyre több részfolyamat informatizálásával egyre több információstudásfolyamattólfüggenek,vagyisegyreinkábbinformációstudásalapúak.Ennekalátámasztására,akérdéskör legjobbhazaiszakértője,aCorvinusEgyetemprofesszora,SzabóKatalinmindigazolaj-iparpéldájátemlíti.Eszerinta20. századközepénazolajiparbanmégahagyományos technológia,az acélmonstrumok és az olajtól fénylő arcú fúrómunkások voltak ameghatározók.A 21. századelejéreviszontazolajiparivállalatoktúlnyomórészttudásalapúcégekkélettek,mertazújlelőhelyekmegtalálása,ésazehhezszükségesújtechnológiákkifejlesztéseváltakegyredominánsabbáazolajipartermelésiértékláncában.Atudásalapúság–mintegynagyonfontoskritérium–azt jelzi,hogyegyadott,hagyományos,neminformáció-éstudáságazatonbelülmilyenaránytésmilyensúlytérelazinformációséstudásmunka.Eztazösszefüggésrendszertatársadalomratovábbvinniésmetaforaként

1Azújkezdeményezésekresarkalló,ún.Bangemann-jelentés(www.ispo.cec.be:81/infosoc/backg/bangeman.html),amelyetazEurópaTanács1994.évikorfuitanácskozásánfogadottel,mérföldkövetjelentettazeurópaiinformációstársadalomkialakításaútján.AjelentéspiacinézőpontbóltárgyaltaazEurópaiUniótagországainakfejlesztésiésegyüttműködésiteendőitazinformációstársadalomkialakításaérdekében.(In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, Könyvtár- és információtu-dományi szakfolyóirat(szerk.:SzántóPéter),44.évfolyam(1997)6.szám,BMEOMIKKwww.tmt.omikk.bme.hu)

18

alkalmazni,úgygondolom,nemhelytálló.Atudásalapúságmindigisjelenvolt,jelenvanatársadaloméletében.Példáulnincstermelésikultúraazadotttermelésrevonatkozóreflektív,átadhatótudásnélkül.Akézművesiparvagyazagráriumtörténeteegybenazadotttermelésikultúráravagyazadottkézműveskultúráravonatkozótudásokátadásánakatörténeteis.Tehátezafajta–haúgytetszikdidaktikaivagybizonyosértelembenpedagógiai–mozzanatakezdetektőlfogvajelenvan,csakakorábbitársadalmak-banafizikaimunkáhozképestaszellemiéstudásmunkaalacsonyabbarányárólüzen.

ugyanígy az információ és a tudás sem jelent egymáshoz képest más minôséget? Régimítosz,hogy akét fogalomszembeállíthatóegymással.Azamodell, amely azadat, informá-ció, tudás, bölcsességsorával,mintegyremagasabbminőségikategóriákkaloperál,nemálljamegahelyétaz információhumán tudományában.Az információ, a tudás és a bölcsesség egy egységes kognitívkontinuumrésze,amelyazidegrendszermindenmegnyilvánulásiformájáttartalmazza,aholfunkciótól,időtőlfüggőenabsztrahálunkfogalmakat,jelenségeket,objektumokat,folyamatokat,ésholígy,holúgynevezzük,holenneklátjuk,holannak.Sokesetbenegynagyonelemiinformációvégtelenülfontosbe-folyásolóhatássalbíraviselkedésre.Tehátnemakognitívmintázatkomplexitásafogjaeldönteniahasz-nosságátvagyazértékét,miközbenkétségtelen,hogyafejünkbenhierarchikusanszerveződnekújraésújraazelemiépítőkockák.Atartománybatartozókülönbözőelemekfelhasználásánakezerútjavan,ésamígeztazegésztartománytnemnagyonértettük,addigfontosabsztrakcióvoltinformációkról,illetvetudásrólbeszélni.Napjainkbanakognitívpszichológiánakésazagykutatásnakköszönhetőenmárhihe-tetlenfelbontásbanismerjükeztafantasztikuselmegépezetet.Azépítőkockáktopológiájaannyirabo-nyolult,ésolyansokféle,hogyképtelenséglenneazinformációésatudáspóluspontjairakettéválasztaniaztazegységesuniverzumot,amelynekcéljaalapvetőenakörnyezettelvalókapcsolattartásoptimalizá-lásaazegyénszempontjából,ésaközösségműködésénekoptimalizálásaegyközösségszempontjából.

korábban említette, hogy az ipari korszakból az információs társadalomba való áttérés or-szágonként különbözô. Hogyan történik a váltás? A már említett fôbb kritériumokon kívül me-lyek a folyamat ismérvei? Nagyonérdekesennekafolyamatnakaglobálisgeográfiája.Azinformációstársadalmiminőségbevalóátlépésnekvanegyjólláthatóritmusa,amita’60-asévekelejénamáremlítettEgyesültÁllamokkezdettmeg,őtkövettea’80-asévekbenJapán,majda’80-asévekmásodikfelébenNyugat-Európafejlettebbországai.A’90-esévekközepénÁzsiafejlettebbországaikövetkeztek,mígEurópaex-szo-cialistaországaibana2000-esévekkezdeténtörténtmegaváltás,köztükMagyarországonis. Természetesenaz információstársadalmiminőségenbelül iskülönbözhetnekországok,példáulaz előállított javakmennyiségementén, vagy a tudás értékláncán a különböző típusú tudás-érték-láncokravalóbekapcsolódás szintjei szerint.Eszerint a fejlettországokennekazértékláncnakegymagasabbpontjánállnak,többextraprofitotrealizálnakatudásfolyamatokból,mígafélperifériaor-szágaiörülnek,haalacsonyszintenbekapcsolódhatnakazértéktermelésifolyamatokba.Abeszélgetéselejénemlítettindikátorokat–nagyjábóla’90-esévekelejeóta–részbenmérik,részben–aziparágistatisztikákpontatlansága,ésegyközösenelfogadottmetrikahiányamiatt–csakbecslésekrehagyat-kozhatunk.Nehézpontosvégeredményt jelölni,mertnagyonnagyeltérésekvannakazágazatok,afoglalkoztatottak,ajavakvilágában.Ugyanis,haafoglalkoztatottakatnézzük,aztlátjuk,hogyebbenahatalmasszegmensben–amédiaipartólkezdveatartalomiparonvagyazonlineiparonát,azelekt-ronikuseszközökvilágáig–különbözőképpérvényesülatudásmunka.Azisgyakori,hogyanagyonkomolykutatásfejlesztésekmellettazeszközöketmégszalagmunkábanállítjákelő,néhafélanalfabéta,spanyolbevándorlómunkások,valaholazAmerikaiEgyesültÁllamokbanvagyÉszak-Koreában.Azinformációstársadalommintaországaiaskandinávok,deőkiscsakalacsonyabbszintűindikátorokatmérnek,mintazolvasás,azújságfogyasztás,adiplomásokaránya,vagyadiplomásokabszolútszáma.

19

Anagykérdésaz,hogymikortólleszaföldgolyóarcátalapvetőenmeghatározóképazinformációstársadalom,amikortólezmárnemegykibontakozó,hanemmeghatározóminőséglesz,mindenholegyfajtadomináns termelési, kulturális és civilizációs forma.Errőlmégnembeszélhetünk,hiszenpéldáulKínaésIndiamégkorántsemértékelaminőségiváltozásteredményezőparamétereket,deelőbb-utóbbaFöldlakóinaknagyobbrészéreleszazmajdigaz,hogyinformációstársadalmikörülmé-nyekközöttélnek. A tanulás, az oktatás szempontjából hogyan értelmezhetô az információs társadalom? Ennekmegválaszolásáhoza19.századutolsóharmadáigkellvisszanyúlni,amelyaziparikorszakmeghatározóidőszakaésfénykoravolt,afejlettvilágbankb.1870-től1920-ig.Ebbenazötvenévbenaziparikorszakszületésévelpárhuzamosanvégbemegyazéletmindenterületétáthatóbürokratikuskontrollforradalom,ahogyJamesR.Beniger2megfogalmazta.Agazdaság,apolitika,atudománymű-velés,akultúraésaközoktatásmindenmeghatározóintézményiképlete,struktúrájaésműködésmódjaekkorjöttlétre.Bármerrenézünk–amoderntudomány,aközkönyvtárirendszer,aforradalmianúj,modernközoktatás,amodernfelsőoktatás,amodernpolitikaidemokrácia,atöbbpártrendszer–mindannakakontrollforradalomnakaterméke,amelyegyirányításiválságra,illetveazemberek,azanyagijavakmozgásánakfelgyorsulóvilágárareflektál.Egykontrollválságotgenerál,amitegykontrollforra-dalomüthelyre,amelybenmára19.századvégénnagyszerepetjátszanakazinformáció-éstudástech-nológiák.Ezekakontrollstruktúrákazintézményiformákba,ajogalkotásba,törvényekbe,agazdaságiszabályozókbaésahétköznapiéletstruktúráibaisbeépülnek. Aziparikorszakiskolájaakontrollforradalomegyiklegfontosabbbástyája.Nemvéletlen,hogyolyanhomogénmódonszületikmegszintemindenütt,minimáliskülönbségekkelBudapesttőlKaracsiig.Mi-vel ezeknagyon sikeres képződmények, az életciklusukképes túlélni az ipari/preinformációs váltásidőszakát.Ezzeltehátazaparadoxhelyzetállelő,hogyatársadalomanagyalapképletekszempontjábólmárinformációstársadalomnakmondható,deatudományművelése,aközoktatása,apolitikaifelépít-ményemégiparikorszakoskontrollstruktúrákatkövet.Akonfliktusok,afeszültségek,aproblémák,apedagógiaválságárólszólópublikációkcsakéskizárólagebbőlakontextusbólérthetőkmegjól.Ennekdinamikájanyilvánvalóannemforradalmijellegű.Anagydekonstruktőrök,mintpl.IvanIllich3ésmá-soktévedtek,amikoraztgondolták,hogyezaproblémamegoldható,mondjukaziskolátlanítással,aziparitársadalomelőretolthelyőrségénekmegszüntetésével.

Az információs társadalom iskolája hogyan rajzolná át a tanulás kereteit, milyen változást igényel az oktatás világának szereplôi szempontjából? Nincsilyenstaféta,amelyalapjánaztmondhatjuk,eddigiparikorszakosjellemzők,ezutánpedigmajdinformációstársadalmijellemzőkalkotjákaziskolarendszert.Egyrésztezegytérbenésidőbenrendkívülszéthúzódófolyamat,tehátlesznekmáregyretöbbelemükbeninformációstársadalmijel-legzetességeketmutató iskolák,miközbenmég javábandúl az iparikorszakmásországokban,másiskolákban,mástantestületekben.Másrésztegyidejűlegnagyonsokmindenvanjelenebbenarend-szerben, tehátkizárólagarányeltolódásrólvagy lassúmintázatcserélődésről lehetbeszélni.Aztszok-tammondani,olyanezafolyamat,mintamikoregynagyonsokoszlopostemplommindenoszlopát

2JamesR.BENIGER(1947–2010),többamerikaiegyetemnevesprofesszora,kiválószociológuséskommunikációkutató,főműveaz1986-banmegjelentAz irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai(TheControlRevolution:TechnologicalandEconomicOriginsoftheInformationSociety).

3IvanILLICH(1926–2002),osztrákfilozófus.1971-benmegjelenőkönyvébenfogalmazzamegaz„iskolátlanítotttársada-lom”programját(Deschooling Society),amelyazintézményszerűoktatáseltörlésébenláttaajövőútját.(In:PUKÁNSzKy-NÉMETH:Neveléstörténet,10.5.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.05.html)

interjú Z. Karvalics Lászlóval

20

meg kell fordítani…ez csak egyesével történhet.Ezaztisjelenti,hogyaziparikorszakiskolájábanelőfutárként, alternatív normaként már feltűnikegy sor olyan elem is, amely az információs tár-sadalomiskoláját jellemzi.Ezeksajátossága,hogynem rendszertermészetűek, hanem kísérleti jelle-gűek,amikettermészetesenamainstreammagáhozképestalternatívnakminősít.Ugyanakkoraziparikorszaklegjellemzőbbiskoláibanistalálunkolyanjelenségeket,amelyekmárazinformációstársada-lomképletefelémutatnak.Hanemzetközikitekin-téstteszünk,igazipéldaképkéntmindannak,amitaz információs társadalom oktatása jelenthet, afinnoktatásirendszertemlíthetjük. Az információs társadalom iskolájában a cél-függvényt nem a nemzetállam munkaerőpiaca,hanemaglobálisszintenértelmezhetőcivilizációskihívások,emellettanemzetállamilét,aregionálislétvagyaszűkebblakókörnyezetáltalértelmezhetőlokáliskihívásokhatározzákmeg.Azinformációstársadalom iskolája tudásművelő iskola. Ebben avilágban azt szabad és értelmes tanítani, amiben

adiákoknakfelismertérintettségükvan,amiszámukrajelentésteli.Atudománnyalvalófoglalkozás,példáula14–18éveskorosztálybannemszabad,hogykimerüljönaviszonylagrögzítettnekmondhatóismeretcsomagokegyoldalúátadásával.Atudományokjelenléteaziskolábanaztacéltszolgálja,hogyadiákok,azáltalukéstanáraikáltalközösenválasztottglobáliséslokálistartományokbanalkalmassáváljanakarra,hogyahiányzótudásokelőállításábanpartnereklegyenek,hogyközösenhozzanaklétreolyanújtudást,amelynekjelentőségérőlmegvannakgyőződve.Ezegyegészenmásvilág,másmotivá-ció.Atanár,akinekegykorválasztaniakellettatudományoséletésatanításközött,eztamesterségesszétválasztástmeghaladva,aziskolábanistudományművelőéstudománytermelőszerepbenvanjelen.Adiáknemazérttanul,mertkell,hanemmerttudja,hogyamitcsinál,azamaga,akörnyezete,ésazegészemberiségszempontjábólfontosésmeghatározólehet.Desorravégiglehetnenézniaziskolaiélet további jellegzetességeit is.Az információs társadalom iskolájábanazönszabályozásmintázataierősebbek,mintakülsőkényszer,ahorizontáliskapcsolatokteremtésebelülről,ésnemkívülrőlvezé-relt,másatanár-diákkommunikáció,másaszülőkkelvalókapcsolat.

mindebbôl következik a kérdés, hogy az ipari társadalom jegyeit ôrzô iskolarendszer és az információs társadalom aszimmetrikus viszonya meddig tartható fenn? NagyonmesszirelátottezekbenakérdésekbenpéldáulFreire4,determészetesennemcsakrá,ha-nemAlvinTofflerre, az információs társadalom egyik teoretikusára is hivatkozhatunk, amikor aztmondjuk,hogynincsváltozás az iskola felől.Tehátnemaz iskola elmozdulása fogváltozásokatge-nerálni a társadalomban, hanem a társadalomban végbemenő változások húzzákmindig egy kicsit

4PauloFREIRE(1921–1997),a20.századegyiklegkiemelkedőbbpedagógiaigondolkodója,főműveAz elnyomottak pedagó-giája(1970).Avilágmegismerésének,együtteskutatásánakfolyamatakéntírjaleatudásszerzést,formálódást,amelybennincstanárésdiák,hanemtanuló-tanáréstanár-tanulólépegymássaldialógusba.(MÉSzÁROSGyörgy:A „rossz arcúak” szava: a kritikai pedagógia kihívása,In:Iskolakultúra2005/4,89.o.)

21

magukutánaziskolát.Ezaváltásegyúttalkultúraváltozásnakistekinthető,éstudjuk,hogykultúrátépíteninagyonnehéz,éssokidőbetelik.Ezért,amikorerrőlakérdésrőlbeszélünk,mindigátmenetrőlbeszélünk,aholazátmenetidőhatáraiéstermészeteválikérdekessé.Véleményemszerint–felidézveazoszlopcsarnokoshasonlatot–,aváltozásegymástlecserélőkiskultúrákonkeresztülaktualizálódik.Például,haveszünkkétidőpontotegyiskolavagyegytantestületéletében,akkoraztlátjuk,hogymi-közbennéhányelemátíródik,összességébennemtűniktúlnagynakaváltozás,aztmajdcsakegykö-vetkezőkultúraváltásesetén,atávolabbihozképestérzékeljükjelentősebbnek.Aszervezetikultúrasokapró,mikroszintűváltásávalmindenlépésselközelebbkerülünkazinformációskorimintázatokhoz.

Hogyan szembesülnek az iskolák az információs társadalom kihívásaival? Mindenkikülönbözőképpenérzékeliazéppenvégbemenőfolyamatokat.Azerreadottválaszokkapcsánazameglátásom,hogymeglepőennemdiszkurzívezatér.Azazkülönbözőszinteken,eltérőnyelvezetek,megközelítésekvannakjelen,deannakkevésbévanfóruma,hogyafelmerültkérdések-ről,akülönbözőútkeresésekről,megoldásokrólbeszélgessünk.Például,hogyegy-egykonkrétdologkapcsán,azamélyen,apedagógusmindennapigyakorlatábanrögzültkiindulópontvajonvalóbanhe-lyes-e?Vajonhogyanlehetmérlegretennimásszempontok,máskiindulópontokfelől?Vajontisztábanvan-eazzal,hogymilyenösszefüggésrendszerevanegy-egyproblémának?Ismeri-ealegújabbkutatásieredményeketatémában? A diskurzus, illetve ilyen értelemben a társadalomtudományi háttér hiánya azt eredményezheti,hogyegypedagógusszemélyesvéleményeegyadottdologrólésapedagógiaiszakirodalomvalamilyenszintenkonszenzussápároltvégeredménye,minthakétazonosértékűszempontkéntkerülneszembeegymással.Számosolyankérdésvan,amelyekrőlapedagógusképzésbenisnagyonkevésszóesik,ame-lyekrőlnincsélő,elevenpárbeszéd,pedigenélküllehetetlenakihívásokramegfelelőválaszokatadni.

Az egyéni megoldáskeresésnek milyen jelentôsége van az iskolán belül? Az, ahogy az iskola reagál a körülötte lévô világra döntô módon a tanáron múlik? Mivel iskolarendszerrőlbeszélünk,alapvetően itt ismindig szervezetikultúraváltásonkeresztülmegyvégbeaváltás.Aziskolaszervezetikultúrájapedigegyénikultúrákösszessége.Egytanáraziparikorszakiskolájábanisképeslehetinformációstársadalmioázisokatmagaköréépíteni,ésperszeaziselőfordulhat,hogyamikorazinformációstársadalomleszastrukturálisfősodor,mégmindigtalálunkmajdbenneiparikorszakossivatagokat.Egytanárautonómiájábaezisbelefér.Debármilyenirányhatározzaismegazoktatást,nagyonsokmindenottdőlelinkább,hogyazegyestanár,azegyesisko-lavezető,azegyesiskolaésazegyesiskolaikultúrákmitéshogyanfogadnakbeavilágból,ésmennyireképesekavilágrakitekinteni. Hosszútávonnagyonnehézfeltartóztatniazalapfolyamatokat.Ebbőlaszempontbólaszámítástech-nikaikultúraésazinternetiskolaiadaptációjánaktörténeteremekpéldalehet.A’90-esévekmásodikfelébenaSulinetkorszakbanjóllátszódott,hogymilyenelementárisellenérzésekövezikadigitáliskul-túraiskolaimegjelenését.Szintemindenkiúgygondoltaaziskolánbelül,hogyennekvalamelyestbom-lasztó,ahagyományosműködésmódokatakadályozótermészetelesz,ésegyrenehezebbleszkontrollalatttartaniafolyamatokat.Mitőllettsikertörténettizenötévalattazinformációskultúraadaptációja?Attól,hogya tanárok felismerték,hogymiért is jóaz,hogyha felveszika repertoárjukbaadigitáliskultúrát,ésaz iskolavezetés is ráébredt,hogymiért jó,haaz iskolábanmegteremtiennekfeltételeit.Ezaz,amitmásoknyománénúgyfogalmazokmeg,hogyaziparikorszakiskolájarájöttarra,hogyasajátkontrollválságánakakifutásiidejeazinformációskultúraadaptációjávalmeghosszabbítható,ígyaválságjelenségekkésőbbjelentkeznek.Ennekmegfelelőenazinformatikaimegoldásokegyelőrenemforradalmateredményeztekaziskolában,hanemmeghosszabbítottákarégistruktúrákéletidejét.

interjú Z. Karvalics Lászlóval

22

mennyiben tudjuk alátámasztani a gyakorlat alapján ezt a sikertörténetet? Természetesenattólfüggően,hogyazadaptációslétramelyikfokánállegyiskola,mutatkoznakeltérések.IdevágóklehetnekHunyaMártaezzelkapcsolatosfelmérései5,aholegynagyonszellemesszempontrendszeralapjánrendezikelaziskolákat:azinformációskultúráhozvalóadaptáltságmérté-keszerint.Akülönbözőkategóriákmenténtermészetesenvannaklegkevésbéadaptálódottiskolák,denincsolyaniskola,aholvalamilyenszintennejelennemegazinformációskultúra,pl.számítástechni-kaiképzés,eszközhasználatvagyinternetkapcsolatrévén.Vannakviszontazadaptációslétránnagyonmagasszintrejutók,aholazoktatásifolyamat,azadminisztráció,akommunikációegyreinkábbáthe-lyeződikazonlinetérre.Akérdés–ahogyarrólazelőzőekbenisbeszéltünk–mindigaz,hogyazin-formációskultúraaziparikorszakosjellegzetességtovábbélésétteszi-elehetővé,vagymárinformációstársadalmijellegzetességeketvisel.Például,haaszaktanárszülőkkelvalókapcsolattartásaegylevele-zőlistasegítségéveltörténik,ésezenkeresztüladtájékoztatástmondjukegydolgozateredményéről,akkoraze-mail,mintkorszerűinformációstechnológiajelenikmeg,mígafelhasználása–azinterak-ciótnélkülöző,egyoldalúszerkezet–egyiparikorszakoskommunikációsmintázat.Ugyaneztörténik,amikoratanáratanteremfalárafüggesztetttáblázatonamanuálismutogatáshelyettazinternetrőlletöltött,projektorralkivetítettképenlézerpointerrelmutatjabeugyanazt.Aközegdigitális,deazis-kolaugyanúgyaziparikorszakjellegzetességeitmutatja.Éppezértaztgondolom,hogyazinformációskultúraiskolaijelenléténekmegítélésekorbekelleneemelniaszempontokközéazt,hogyamitörténikezekkelarendszerekkel,azzalvalójábanmelyikműködésmódot,melyikparadigmáttámogatjuk. AcsongrádiBatsányiJánosGimnáziumbanapedagógusokfantasztikusmunkájánakköszönhető-enadiákoknemzetközirobotépítőversenyrekészülnek,vagypéldául,aWebCamLabszoftverhasz-nálatávalholdkráterátmérőtmérnek.Nagyapámidejében,akiNagykanizsánvolttanító,atemplom-toronymagasságátháromszögelésekkelmértékmegagyerekek.Természetéttekintveaz,hogyofflinemódontemplomtoronymagasságotmérünk,vagyonlinemódonholdkráterátmérőt,mégugyanaz.Deamikorpéldáulazegyikprojektünkbenegywebkamerásmobilszámítástechnikaieszközhasznála-távaladiákokmegmérikegykivágottfatörzsátmérőjét,azegyesrétegekvastagságát,GPSsegítségévelmeghatározzákahelyzetét,ésmindeztfeltöltikegyadatbázisba,hogyasokhasonlóméréseredményei-bőlaSzegediEgyetemklimatológusaielőbbreléphessenekegybizonyosklímamodellmegalkotásnál,akkorezmáregymásikszintetjelent. beszéltünk már az információs társadalom iskolájáról, a pedagógusokról, de az iskolapad-ban ülô nemzedékrôl még nem. Hogyan látja az új generációt? Nagyonhatározottvéleményemvanerről.Négygyermekemvan,akiklassankirepülnekotthonról:a legidősebbmáregyetemista,ésháromévmúlvaazutolsóisérettségizik.Énmanganemzedéknekhívomőket,mertazavilágképjellemzőrájuk,amileginkábbegyjapánanime6sorozatsajátja.Aztgon-dolom,hogyazértjókezekasorozatok,mertennekanemzedéknekavalódiarcáttükrözik,amiegynagyonérdekesvilág.Azújifjúságkutatásieredményekközönyösnek,visszahúzódónak,apatikusnakmutatjákamaifiatalokat.Énviszontaztgondolom–éseztnagyonsokjógyakorlatisigazolja–,hogyamikorolyantevékenységtérbenésolyanértéktérbenvannak,amelyközelvanahhoz,amitőktudnakésamitőkszeretnek,elképesztőteljesítményekreképesek.Nemcsodálomegyébként,hogyazinfor-mációstársadalomgyermekeiaziparikorszakiskolájábanésrendszerébennemérzikjólmagukat.Azővilágukmás.

5Iskolaportrék – Iskolák az IKT-használat tükrében.OFI,Budapest,2010.HUNyAMárta(szerk.)6AzanimeazanimationszórövidülésébőlarajzfilmáltalánoselnevezéseJapánban,aszigetországonkívülajapánstílusúrajzfilmekösszefoglalóneve.

23

volt olyan idôszak, amikor a generációmintázat és az iskolarendszer egymással megfelelés-ben volt? Igen,akontrollforradalomidejében.Nagyjábólnégy-ötévtizedigaziparikorszakiskolájaméltómódon látta el a civilizációs feladatait.Nem is tudta volnamásképp,mert azt az anyagi, szellemikoncentrációt, ami az iskolaépületekhez és a tanárokhoz kellett, csak amaga 19. századi eloszlásistruktúrájábantudtamegvalósítani.Egynégy-ötévtizedigjólműködődolgotnagyonnehézlecserélni,eztsokanelfelejtikakritizálókközül.Elvilegsokellenpéldakellenearra,hogymármégsemműködikolyanjól,emellettpedigegyreflektívtudatosság,hogykívülrőllássunkráarendszerre,mertbelülrőlnehézmeglátniazösszefüggéseket. Ahogyarrólmárbeszéltünk,azújgenerációsokesetbenapatikusnaktűnik,devalójábanerrőlszósincs.Egyszerűenrosszponton,rosszhelyen,rosszdimenzióbanésiparikorszakosstruktúránbelülmérjükőket.Teremtsünkcsakolyankísérletihelyzeteket,aholpéldáulhorizontáliskapcsolatcserén,tudáscserén,jelentéscserénkeresztülvalamilyenbeavatkozó,megvalósító,akcióbafordulódologválikhangsúlyossá.Aztfogjuklátni,hogyelképesztőpotenciálrejlikebbenakorosztályban.Ráadásulcik-lusrólciklusra,ahogyhaladunkelőre,elvilegegyrekevesebb,múltbavisszahúzószociálpszichológiaijellegzetességnehezítimajdagenerációsszintű teljesítményt.Azt szoktammondani,hogymindenegyes,az iskolábanmentálisanvagyfizikailagbántalmazottgyerekelveszikaz információs társada-lomszámára,merttraumatizáltlesz,ateljesítményeleromlik,nehezebbleszatudásszerzés,ígyazon-nalmeginduladevianciafelé.Sokkalkisebbleszazesélyearra,hogymagasszintűtudásmunkában,megfelelőkooperációvalműködőcsoportbanrésztvegyen.Óriásifeladatéshihetetlenidőtáv,amígagyerekbántalmazásmintázataszéplassanvisszaépülatársadalomban,ésennekkövetkeztébenazis-kolaimunkaésagyerekekkelvalóiskolaifoglalkozásmegnyílikapozitívépítkezésfelé,éselhagyhatjaazokat akorrekcióskényszermechanizmusokat, amelyekben jelenlegműködik.Mennyivel jobb leszmajdannakapedagógusnak,akineknemkellnapiszintenaszociokulturálishátrányokbólfakadóne-hézségekkelszembesülve,kétségbeesettenpróbálkoznia,hanemőmagaisalkotóésmegtermékenyítőmódontudasajátmagaszámáraörömetésértelmetlelnimindenegyesújosztályában,órában,feladat-ban.Ezértvanaz,hogyatársadalomátalakulásanélkülnyilvánvaló,hogyaziskolaelképesztőensokáigleszképesőrizniasajáthagyományait,asaját,legjobbnakhittgyakorlatait.Azátmenetnagyonhosszúidőszak,ésezértveszélyesnormatívanmegjeleníteni,hogymilyenleszmajdazinformációstársadalomiskolája.Elvárásszintenmeglehetfogalmazniazattribútumokat,dehogyaztánavalóságbanmikéntésmitőlleszolyan,azazátmenetekenkeresztülrealizálódik. EllenKay71900-banmondtaazt,hogyjönagyermekévszázada.Dehamegnézzükaz1900-asésa2000-esgyermekeket,nincstúlsokkülönbségköztükaziskolábanvalólétszempontjából.Énaztmondom,hogya21.századleszagyermekévszázada.Ezazújattribútumokszerintműködővilág,ésazinformációstársadalomiskolájanagyjábólaszázadmásodikfelébenválikmajdvalósággá,addigviszontsokévtizedátmenetiidőszakvármégránk.

7EllenKAy(1849–1926),svédtanítónő,pedagógiaireformer.Legismertebb,az1900-bankiadottA g yermek évszázada(Barnetsårhundrade)címűkönyvévelamodernpedagógiaalapjaitteremtettemeg.Elképzeléseiszerintazújszázad–agyermekévszázada–adjamegagyermekhiányzójogait,megfelelőelismertségét.Ehhezújnevelésszükséges;agyer-mekfejlődésisajátosságaivalösszhangbanállónevelésimódszerek,újművelődéspolitikaireformokbevezetésekívánatos.Ennekelőfeltételeazújtípusúnevelőimagatartás:aszülőknek,pedagógusoknaktöbbénemafelnőttségmagaslatáróléstávlatábólkellnézniükagyermeket.(In:PUKÁNSzKy-NÉMETH:Neveléstörténet,10.2.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.02.html)

interjú Z. Karvalics Lászlóval

24

A tAnulás társAdAlmi kontextusA

interjú knausz imrével

„…óriási szerepe lehetne a hagyományos mûveltség megôrzésének a mai világban.”

Amikor a tudásról, a tudás átadásáról, a tanulásról gondolkodunk, beszélgetünk, gyakran el-hangzik, hogy napjainkban megváltozott az errôl alkotott képünk. mi jellemezte korábban, és mi jellemzi most az iskola tudásátadó szerepét? vajon tudjuk-e értelmezni magunk körül a vilá-got, tudunk-e, akarunk-e a dolgok mögé látni? és vajon milyen szerepe van ebben a mûveltség megôrzésének az egyén és a társadalom életében? többek között ezekrôl a kérdésekrôl be-szélgettünk knausz imrével, a miskolci egyetem btk tanárképzô intézetének docensével, a Taní-tani Online fôszerkesztôjével.

mi jellemzi leginkább a tanuláshoz, a tudás átadásához való mai viszonyulást, az ebben végbemenô változást? mi befolyásolja leginkább azt, hogy mit gondolunk a tudásról? Ahhoz,hogyerreválasztadjak,messzebbrőlindulnék:visszamennékegészenahumanizmusig,ésmegnézném,hogyanváltozottmegazúgynevezetthagyományosműveltséghezvalóviszonyunk.Úgyvélem,hogyaműveltembereszményeahumanizmusidejénalakultki,ekkorszületettmegegyolyanhag yománykonstrukció–azókorikultúra,agörögnyelv,ésazókoritörténelemismereteminteszmény–, amelya távolimúltbanyúltvissza, és amelyazúgynevezettművelt embertől elvárható tudásnakminősült.Ahogyakkoribanmegfogalmazták,ebbőlegymásfajtaarisztokrácia,atudásarisztokráciájajöttlétre,amelynemvoltegyenlőaszületettelőkelőséggel.Azévszázadoksorántermészetesenjelen-tősenmegváltozottennekaműveltségnekatartalma,demagaazeszményhosszúideigfennmaradt.Véleményemszerintaműveltségfunkciójaazértékekközvetítésevolt,vagymásképpmegfogalmazva,ajellemmegszilárdítása,amiegyúttalaziskoláztatáscéljátisjelentette.Vagyisakoraújkorbanmeg-jelenőerőteljesebbiskoláztatástartalmilagamindenkoriműveltségeszményenalapult.Aztigyekeztekközvetíteniaziskolákban,amitakkoraműveltembertőlelvártak.Kezdetbenazantikhagyománydo-minált,ezzelpárhuzamosanaBibliánalapulókeresztényműveltség,amelyaztánazévszázadoksorántovábbbővült,alakult. Jelentősváltozásoka20.századmásodikfelébenkövetkeztekbeezenatéren.Nagyonleegysze-rűsítveúgyfogalmaznámmeg,hogyekkortájtmagaaműveltségfogalmaproblematikussávált.Tehátnemegyszerűenatartalmaalakultát,hanemegyreinkábbfelmerültazakérdés,hogyakoremberé-nekszükségevan-eerreafajtaműveltségre.A16.századtólkezdődőenmagátólértetődővolt,hogyazokazemberektudtaksikeresenboldogulniavilágban,akiknekhatározott,erőteljesértékrendjükvolt,éseztaváltozókörülményekközöttmindigkövetkezetesentudtákképviselni.Amaivilágbanúgytűnik,hogysokkalinkábbamásokhoz,akülvilághozvalóalkalmazkodásasikerességbiztosítéka.Enneknegatívoldala,hogyazemberígybefolyásolhatóbbá,kiszolgáltatottabbáválikamindenkoritrendeknek.Pozitívumviszont,hogyamasikeresemberesokkalnyitottabb,empatikusabb,szembenafelvilágosodássikeresemberével,akihatározottanképviseltegyértékrendet,ésezértnemengedhettemegmagánakazt,hogyegyüttérezzenazokkal,akikmásképpengondolkodnak.

25

Ezzel összefüggésbenmondhatjuk, hogy az iskola intézményemanapságnehézhelyzetbe kerül.Aközoktatás, az iskola alapvető identitásátmindig is az adta,hogy egyolyanműveltséggékonstru-álthagyománytközvetít,amelyazéletbenvalóhelytálláshozszükséges.Amikornemerre,vagymárnemcsakerrevanszükség,aziskolánakújraésújralegitimálniakellmagátazújhelyzetben,másfajtaelvárásokközött.Aműveltségegyfajtatudáskéntdefiniálható,devanegysormásfajtatudás,amireahétköznapiéletbenszükségünkvan.Éppezértmanapsággyakranmerülfölaziskolávalszembenazakövetelmény,hogyazathénidemokráciavagyasumerkultúrahelyettinkábbolyanpraktikustudástközvetítsen, amireamaiembernek ténylegesenszükségevan,például ahhoz,hogyapénzügyeibeneltudjonigazodnivagyegykérvénytmegtudjonírni.Eztegyveszélyesszembeállításnakgondolom,merthaahagyományosműveltségköretúlságosanvisszaszorul–abbanazértelembenis,hogycsakkisebbrészétalkotjaaziskolaitananyagnak–,atársadalombanisegyrekevesebbenlesznek,akikezzelatudássalrendelkeznek.

Hogyan viszonyulnak a kihíváshoz az iskolák? Hogyan változott a különbözô korokban és tár-sadalmi berendezkedések között a vélemény arról, milyen tudást kell az iskolának közvetítenie? Akoraújkorban,a16–17. századbanalapvetőenkétösszetevőjevoltannak,amitműveltségnekneveznek:azegyikamáremlítettókorihagyomány,amásikpedigakeresztényhagyomány.Jókeresz-tényneklenniaztjelentette,hogyazemberismertevalamennyireaSzentírást.Ennekakorszaknakazeszményeaközépkorbanakönyvekésazolvasástudáshiányábanmégnemmerülhetettfel.Későbbafelvilágosodáskoraakortársszerzőkbeemeléséveltágítottaeztaműveltségeszményt,tehátaműveltembermárnemcsakazókoriszerzőket,hanemazugyanabbanaszázadbanélőfilozófusokat,írókat,költőketisismerte. Aműveltségkoncepcióigazinagyváltozásáta19.századhoztaelanemzetállamokésanemzetieszmekialakulásával.Aműveltségnemzetikaraktertkapott,megjelentamaiértelembenvetttörté-nelem, előtérbekerült anemzetek története, anemzeti irodalomésmindaz, ami anemzetihagyo-mányokhozkapcsolódik.Ezma iserőteljesenmeghatározzaaz iskolaiműveltséget,annakgerincétalkotja.Atermészettudományokésatechnikaismeretekésőbb,a19.századvégétől,deleginkábba20.századtólkezdettbeszüremleniaműveltségkoncepcióba.Nagyonleegyszerűsítveezazafolyamat,ahogyankialakultamaiműveltségikánon. Amaivilágbanazakérdés,hogyennekaműveltségnekazátadásáratettkísérletekmeddigtart-hatóakfönn,vagyamásikoldalrólnézve:szükségvan-earra,hogyaziskolaerőteljesebbenforduljonapraktikusdolgokfelé?Természetesenbizonyospraktikusismeretekátadásanagyonrégótajelenvanaziskolaioktatásban,hiszenelkerülhetetlen,hogyamindennapiéletreisfelkészítsen.Azisnagyonfontos,hogyaműveltségnemegyenlőalexikálistudással,hanemannakalkalmazása,hasznosulásaalényeges.Eztulajdonképpenkétterületenérvényesülhetleginkább:azegyikmagaazolvasás,amikorazelőzetes ismereteinksegítségévelbetudjukfogadni,értelmeznitudjukazújszövegeket.Amásikterületabeszélgetés,amikorakommunikáció,akülönfélediskurzusok,azérvelésvagyameggyőzésiszándéksoránazemberfölhasználolyanismereteket,amelyekaműveltségébőlszármaznak,ésamű-veltbeszélgetésamásikfélrészérőlennekmegértésénalapul.Alapvetőenegykonzervatíválláspontotképviselekakérdésben,amikoraztgondolom,hogyóriásiszerepelehetneahagyományosműveltségmegőrzésénekamaivilágban.Ahhozazonban,hogyeztovábbraishatékonymaradhasson,nagyonsokmindennekmegkelleneváltoznia.

milyen szükséges változásokra gondol? Előszörisaztazellentmondástkelleneleküzdeni,hogyagyerekekhétköznapiéletenemigazoljavisszaazt,hogyerreatudásra,erreahagyományosműveltségreszükséglenne.Hidakatépítenivolnaérdemes,vagyisaztmegnézni,hogymiképplehetafiatalokatráébreszteniarra,hogyezekatörténetek

interjú Knausz Imrével

26

rólukszólnak,hogyantudjukösszekapcsolniapraktikushasználattalaztatudást,amelyetközvetíteniakarunk.Ennekviszontazatovábbifeltétele,hogyagyerekekkultúrájaismegjelenjenaziskolában.Neúgytekintsünkrájuk,mintakikneksemmiféletudásuknincsen.Agyerekekviláganagyonmás,mintaziskolaitananyag,decsakakkorvalósulhatmegatalálkozás,haőkeztbetudjákvinniatanórára,habármilyenmegélt élményükrőlbeszélhetnekaz iskolában, azőket foglalkoztató tömegkultúrátólkezdve,azinternetenátakönnyűzenéig.Aztgondolom,hogyamireszükséglenne,azrészbentartalmi,részbennagyonerősenmódszertanimegújulás,aminekazegyiklegfőbbcéljaéppenahagyományosműveltségvédelme,nempedigkiseprűzéseaziskolából.

ebben a koncepcióban tehát a praktikus, hasznosítható tudás bázisát, annak kiépülését tá-mogathatná a hagyományos mûveltség átadása? Pontosan,ésígyelérkeztünkahhozakérdéshez,hogymiértelmelehetmost,a21.századbanaha-gyományosműveltségnek.Ajellemformálásnakésértékközvetítésnek,amelyévszázadokonkeresztülmeghatároztaafókuszokatebbenaformábanmárvalószínűlegnincstere,mertnagyonidegenattóla világtól, amiben a gyerekek élnek.Az énnagyon leegyszerűsített koncepciómbanháromdolograhelyeznémahangsúlyt. 1.Egyrészrőlaziskolaáltalközvetítenikívántműveltséglényege,hogyadolgokmögélássunk.Ne

csakafelszíntnézzük–vagyszámítógépeskifejezésselélve,necsakfelhasználóiismeretekkelrendelkezzünk–,hanemaztisértsük,hogymiérttörténnekadolgok.Azokokkereséseazegyikalapgondolataaziskolaitananyagnak,haeznincs,akkorkiszolgáltatottáválunkmindenfélema-nipulációshatásnak,ésmindtársadalmi,mindtechnikaitérenlemondunkarról,hogyadolgokműködésimódjárólhasználhatótudásunklegyen.Kedvencpéldámerreazagyerekkoriemlék,hogyhaelromlottatelevíziónk,édesapám,amagalaikustechnikaitudásávalátmenetilegmin-digmegjavította.Amaitelevíziókestébenezmárnemfordulhatelő,deaszámítógépisjópéldaerre.Úgykezeljükkicsit,mintegyfeketedobozt:általábanfogalmunksincs,hogyvalójábanmivanbelül,mertmárannyiraelválikettőlaz,amiszámomrafelhasználóként,amonitorelőttülvetörténik.Mindezkialakítegyolyanattitűdöt,hogymindezmárnemisérdekel.Hakoragyerek-kortólkezdveazembernemhasználbizonyosképességeket,akkorazokatmássalkompenzálja,megtanulmásképpenélni.Úgygondolom,ígyvanezazoknyomozássalis:haazembertmárakezdetektőlnemérdeklikazokok,amélyebbösszefüggések,akkorezafajtafelderítő,gondol-kodó,problémamegoldóképessége elsorvad, ami tragikusnakmondható.Mivel ez a jelenségvéleményemszerintösszefüggaműveltséghiánnyal,ezazegyikolyanok,amiértérdemesmaishagyományosműveltségettanítani.

2.Amásikfontosgondolatalapja,hogyaműveltséggyakrantörténetekbőláll,elsősorbantörténel-miésirodalmitörténetekből.Atörténetekasajátéletünkbenisnagyonfontosszerepetjátsza-nak:amikormáshonnanhallottelbeszélések,élményekmintájáraképzeljükel,formáljukmegamagunkéletét,vagyamikoregycselekvésvagyegyfolyamatfeldolgozásaközbenmagunknakmeséljükeltörténetkéntamegéltdolgokat.Amaiemberesetébenezekahétköznapiéletünkbenműködő,észrevétlenülhatótörténetekalapvetőenamédiából,filmekből,könyvekből,ésmásokáltalelmesélttörténetekbőlállnakössze.Ahagyománynakazértlehetittóriási–akárfelforgató–szerepe,mertmástípusútörténetekről,máskultúrákról,másképpgondolkodásrólszól,mintamikörülveszminket,megmutatja,hogynemcsakazlehetanormális,amitmiajelenbenlátunkéstapasztalunk.Haeztvalahogyközeltudjukhozniagyerekekhez,annakóriásihatásalehetarra,hogynyitottan,alternatívákbantudjanakgondolkodni.

3.Aharmadikgondolatom–amitalánelőszörszokottazembernekeszébejutniaműveltségről–az,hogyaműveltségmindigegyközösségközösműveltségeisegyben.Amaivilágbanalapvető-ennemzetiközösségbengondolkodunk,tartalmáttekintveaziskolábantanultakisegynemzeti

27

műveltséghezkapcsolódnak,aminekkomolyszerepevanabban,hogymegértsükegymást.Eznemegyszerűennyelvikérdés,hanemamondanivalóbaszőttutalások,metaforákstb.megértése.Haaműveltségközvetítésenemműködikhatékonyanaziskolában,akkorezamegértéseltűnik,ésahogymanapságsokszortapasztaljuk,akülönbözőcsoportokközött,aközösnyelvhiányá-banmegszűnikazátjárás.Ennekkövetkeztébenszegmentálódikatársadalom,érdeklődés,érde-kekésértékekmenténszerveződőcsoportokraoszlik.Nefeledjükazonban,hogyademokrácialényegét tekintveaközösügyeinkrőlvalókommunikáció.Egyműködődemokráciábanezértalapvetőlenne,hogyanemzetkülönbözőcsoportjai,különbözőképpengondolkodótagjaitud-janakegymássalkommunikálni.

Hogyan lehetne a diákokat motiválttá tenni a mélyebb összefüggések keresésében, hogy akar-janak, tudjanak gondolkodni, folyamatokat értelmezni, okokat keresni, a dolgok mélyére látni? Egyrésztolymódon–ésezgyakranelhangzik–,hogyizgalmashellyékellenetenniaziskolát.En-nekfeltétele,hogyajelenleghangsúlyosabbmennyiségiszemléletrőlegyminőségibbszemléletretér-jünkát.Atananyag leadásaúgy,hogynemvesszükfigyelembeagyerekekbefogadóképességét,az,hogyakerettantervekmindenrendelkezésreállóidőegységhezegyközpontilagmeghatározotttananyagegy-ségetrendelnek,véleményemszerintdemotiválóhatású.Nemsegítiaműveltségkialakulását,sokkalinkábbaműveletlenséget termeliújra.Amotivációugyanisdöntő jelentőségűa tanulásban.Költőiképpelélveakérdésaz,hogyfeltudjuk-elobbantanialángotagyerekeklelkében.Ehhezkevesebbtan-anyagiselég,viszontazthatékonyankellközvetíteni.Kezdjünkelizgalmasanfoglalkozniatémákkal,kutassunkutána,beszélgessünkróla,nézzükmegtöbboldalról!Ezesetbenvalóbanlekellmondanijónéhányfontosdologról,deaziskolaitantervnemlehetaműveltségikánonleképezése.Nemazabaj,hanemvesszüksorraazórákonegyköltőösszesfontosversét,hanemaz,haezttesszük,ésettőlelmegyagyerekmindenkedveatovábbiakolvasásától.Haviszontsikerülfelkelteniazérdeklődését,akkorlehetszámítaniarra,hogyennekpozitívhatásalesz. Mindezperszenemváltoztatazon,hogyagyerekekbizonyosszempontbólegyfajtaburokbanél-nek,atömegkultúra,azifjúságikultúraáltalkialakítotttérben,amelybenegyszerűenelfelejtődnekazolyankérdések,mintaszegénység,afogyatékkalélőkproblémái,azidőseknekvalósegítségnyújtáséslegfőképpenakörnyezetikatasztrófákhatásai.Véleményemszerintminélinkábbsikerülavalóditársa-dalmiproblémákraráirányítaniagyerekekfigyelmét,ésminéljobbanészreveszik,hogynekikislehetneteendőjükezekkelkapcsolatban,annálinkábbvanesélyarra,hogyahagyományosműveltségirántisfelmerüljönazigény.Hasikerültudatosítaniagyerekekbenazt,hogyezekabajokőketisérintik,akkormárnemamédiábólkiolvasottéletformaleszszámukraazegyetlenviszonyításipont,hanemalternatívmegoldásokatiskeresnifognak.Aproblémahelyzettelvalószembesüléshatásáraazoknyomozásfon-tossáválik,mertcsakúgylehetváltoztatniabajokon,hafeltárjukazokgyökerét.

kinek van ebben feladata, felelôssége? Ezzelkapcsolatbannagyonhiszekaközösségitevékenységben,azönkéntesmunkában,mertezenkeresztülolyanszituációkbatudjukbelevinniagyerekeket,aholegyrésztmegtapasztalják,hogyszükségvanrájuk,másrésztátadhatónekikazaminta,hogyhogyanlehetnekhasznostagjaiatársadalomnak.Ahhoz,hogyezvalóbansikereséshatékonylegyen,aztgondolom,hogynagyszükségvancivilszerve-ződésekreésarra,hogyaziskolanyitottanfogadjaezeket.Emelletttöbbekközöttoktatásirányításiéstovábbképzésikérdésis,hogyaziskolaérzékeljeazt,hogyagyerekekiskolánkívüli,értelmes,hasznosközösségimunkábanvalórészvételeazintézménysajátérdeke,ésnecsakakötelezőtevékenységkipi-pálásátjelentse. Ahogyénlátom,aziskolamanapságnemigazánközösségihely.Ahhoz,hogyazlegyen,lehetőségetkellenebiztosítaniolyandöntésihelyzetekre,amelyekbenagyerekekrészérőlközösdöntésekszület-

interjú Knausz Imrével

28

hetnek.Ezapedagógiaigondolkodás,amelyegészenasummerhilliiskola1koncepciójáhozvezethetővissza–minéltöbbterületenszabadságotbiztosítaniagyerekeknek–véleményemszerintnagyontávolállamaiiskolától.

Az iskola hogyan tud alkalmazkodni a vele szemben támasztott igényekhez, hogyan tud eleget tenni a változások által generált kihívásoknak? tudott-e korábban valaha is szinkronban lenni azzal, ami a külvilágban zajlik? Szerintemilyenfajtaszinkronitássohasemvolt.Aziskolábantanultakkorábbansemvoltakteljesmegfelelésbenaziskolavilágánkívüliélettel,demégisvoltakolyanhelyzetek,amikorezekazisme-retek,aszövegértelmezésekésadiskurzusokvonatkozásábanhasználhatóakvoltak,amikoregymásközöttolyasmirőlbeszélgettünk,amirőlaziskolábanistanultunk.Aváltozás,akétvilágeltávolodásalassantörtént.Személyesélményem,hogyhapedagógusokkalbeszélgetveaztmondom,hogymamáragyerekeknemdiskurálnakolyasmiről,amitaziskolábantanulnak,akkorezzelmindenkiegyetért.Olyankülönöséskellemesélményemmamárritkánvan,mintamikoregyszermegütötteafülemetamellettemelsétálógimnazistákbeszélgetéseagombákról,ésarról,hogymiértgondoljákőketsokannövényeknek,amikorszerintüksokkalközelebbállnakazállatokhoz.Aziskolábantanultakravalóreflektálásilyenformábannemjellemzőagyerekekre,aminagykár. Az természetesen reménytelen feladat,hogyaz iskola folyamatoskövetésben legyen, és azt semgondolom,hogyatananyagotpermanensenmegkelleneújítani.Néhánypontonperszeszükségesazaktualizálás,deahogykorábbanismondtam,méginkábbarrólvolnaszó,hogyahagyományostan-anyagotleszűkítve,valamilyenrészletétkiemelve,azérdeklődést,amotivációtjobbanfelkeltvekellenetanítani.Úgyszoktammegfogalmazni,hogymélységelvűtananyagra lenneszükség.Egyolyan isko-látvizionálok,aholatúlságosanerőskötöttségekhelyettatanulócsoportotfoglalkoztatóproblémák,kérdésekkerülhetnénekelőtérbe,amikhezkapcsolnitudnánkahagyományosműveltségetképviselőtananyagot.Akétvilágtalálkozásáhozelsősorbanarravolnaszükség,hogyidőnkéntmegkérdezzükagyerekeketarról,hogyanélnek,mifoglalkoztatjaőket,ésmibentudunksegíteninekik. melyek azok az alapértékek, amelyeket ön szerint közvetítenie kellene az iskolának? Alapértékektekintetébentaláncsakáltalánosságokat lehetnemegfogalmazni,akérdéssokkal in-kábbaz,hogymikéntkelleneaz iskolánakezeketazértékeketközvetítenie.Hamégisösszekellenefoglalni,akkorénanyitottságot,vagyisamegértésvágyátésképességéttartomalegfontosabbnak,ésaztgondolom,hogyaműveltségnekisezalegfontosabbtartalma:nyitottá válni sokféle megközelítésre, a különbö-ző felfogásokban látni a racionalitást.Emellettnagyonfontosakritikai gondolkodás,amialattaztértem,hogynemfogadokelmindentcsakazért,mertmegszokott,hanemazisérdekel,hogymiértvanezígy.Nemegyszerűenegyfelhasználóifelületnektekintemavilágot,ahol,hanemaztörténik,amitegygomb-nyomásravártam,akkorvagykétségbeesek,vagyszakemberhezfordulok,hanemehelyettmegpróbálom megérteni a jelenséget és annak okait.Akritikaigondolkodás–amiazaktívállampolgárságszempontjábólisnyilvánvalóandöntőjelentőségű–úgyvélem,nemegyképesség,nemisegyszerűenegyattitűd,hanemalapvetőenehhez isműveltségkell.Ennekkialakításában, támogatásában isóriási szerepe lenneaziskolaitudásközvetítésnek. Ugyanígyszükséges,hogymeg tudjam értetni magam másokkal.Ittnemcsakegyközösműveltségrőlvanszó,hanemarról,hogyakülönbözőműveltségtartalmakhozmegértőésnyitottmódonviszonyulok.

1AzangliaiLeistonbanműködőSummerhilli Szabad Iskolaegyreformpedagógiaikezdeményezés.Aziskolábanakezdetektőlfogvanemvoltkötelezőazóráklátogatása,ésazintézménybenegyszélesjogkörűközöstanár-diákönkormányzatműkö-dik.Aziskolaaz1960-asévekbenválthíresséazUSA-banésNyugat-Németországbanazalapító,A.S.NEILLSummerhill – a radical approach to child rearingcíműkönyvenyomán.www.summerhillschool.co.uk

29

Ott,aholkülönbözőkultúrák,különbözőgondol-kodásúemberekélnekegymásmellett,egydemok-ratikustársadalombannemazamegfelelőviszony,hogybezárkózomasajátkisvilágombaazokkalazemberekkelegyütt,akikhasonlóangondolkoznak,mintén,hanemsokkalinkábbaz,hogymegpróbá-lommegérteniamásképpenélőket,gondolkozókat.Érdekesjelenség,hogyajelenlegiinterneteskultúra–példáulaFacebookmintközösségifelület–ennekfurcsamódonellentmondazzal,hogyszegmentált.Vagyis annak ellenére, hogy azt gondolhatjuk, ezegy olyan közösségi hely, egy olyanhálózat, aholmindenkit el lehet érni, valójábancsak azokkal afelhasználókkal keressük itt is a kapcsolatot, akikhasonlóan gondolkodnak az ismerősi körünkben.Azokatacikkeketolvassukel,amiketazismerőse-inkmegosztanak,ésmivelbennükmegbízunk,ezegyjelentősszűrőfunkciótlátelazinformációköz-vetítésben.Ígyszinteláthatatlannáválikavilágnakazarésze,akikmások,mintmi,akikmásszűrőkethasználnak.

Úgytűnik,amaiiskolanagyonkevésséképesarra,hogyeztakétalapértéket:anyitottságotésamegértéstközvetítse.Ésmiért?Rövidenaztlehetneválaszolnierre:azért,mertlemondottarról,hogyneveljen.Nevelnicsakúgylehet,haszemélyiségállszembenszemélyiséggel,szabademberszabadem-berrel.Aziskola–masokkalinkább,mintvalaha–bürokratikusszerepekbőlépülföl.Atörténelem-óránagyerekcsakannyibanérdekes,hogytudja-ealinzibékétvagynem,atanárpedigcsakannyiban,hogyenyhénosztályozvagyszigorúan.Egyszerűsítek,nyilván,deezalényeg.Az,hogyőkvalódihús-véremberek,azeltűnikaszerepekdiktáltajelmezekmögött,ésezlehetetlennétesziakultúraátörökí-tését.Aziskolánaktehátazlenneafeladata,hogyegyrésztmegtanítsonakülönbözőkultúrákhozvalónyitottviszonyulásra,másrészt,hogyellenálljonafősodornakésaztmondja,hogyvannakolyanközösdolgok,amelyeketmindenkinektudniakellene.

interjú Knausz Imrével

30

közösségi utAk A tAnulásbAn

interjú galambos ritával

„…a közösségek akkor tudnak jól mûködni, hogyha van kovászuk.”

galambos rita, korábban pedagógusként, jelenleg a demokratikus ifjúságért Alapítvány (diA)1 stratégiai vezetôjeként számtalan olyan közösség megszületésénél bábáskodott, amelyekben a közösségi tanulás akár szervezô erôként, akár a folyamat jótékony „melléktermékeként” jelent meg. élményei, tapasztalatai alapján úgy véli, a közösségek ereje és hatása olyan forrást jelent, amelyhez bármikor visszanyúlhatunk, és amely alapjaiban határozhatja meg a tanulásunkat, másokhoz, a világhoz való hozzáállásunkat.

vissza tudsz emlékezni arra a pillanatra, amikor elôször érezted azt, hogy egy igazi közösségi tanulás részese vagy, és ez meghatározó élménnyé vált benned? Igen,alegmeghatározóbbélményemezzelkapcsolatbanfiatalpályakezdőpedagóguskéntegyVIII.kerületi általános iskolához kötődik, ahol a ’80-as évek elején franciát tanítottam.Ennek kapcsánismerkedtemmegegy francia tanárcsoporttal adél-franciaországiNimesvárosából, akik aFreinet-pedagógiaújítószellemiségű,innovatívmódszereiveldolgoztak.Atalálkozásegydiákcserelehetősé-gétvetettefelbennünk,aminekmegszervezéseakkoribanhatalmaskihívásnakszámított.Mamárezszerencsésesetbentermészetesmódonbeépülaziskolákéletébe,deennekakkorijelentőségérőlmárazissokatelárul,hogy8-9hónaposszervezéselőztemega’82nyaránmegvalósulóközösutazástésprogramot.Elképesztőennehézfolyamatindultelezzel,népmesébeillőfordulatokkalésakadályok-kal.Voltolyankolléga,akiosztályfőnökkéntaztjavasoltaaszülőknek,hogynebízzákrámagyerekü-ket,akerületihivatalilletékeseFranciaországhelyettatágasSzovjetuniótajánlottacélpontként,nemtörődveazzal,hogyottafrancianyelvkevésbéhonos,deanyagiproblémákisfelmerültek,amiketmegkellett közösenoldanunk.Az igazgatómés a kollégáim rosszallása ellenére,fiatal, lelkes tanárkénteszembesemjutott,hogyföladjam,annyirajódolognaktűnt,hogyahátrányoshelyzetűtanulóimnakmegmutathatom,miértérdemesafrancianyelvetelsajátítani.Pontrólpontratanultammegazt,amitmamártanítokis:havanegyügy,amibenhiszünk,ésamelyelsősorbannemnekem,hanemaközös-ségnekfontos,azértmindentmegkelltenni,hogymegvalósuljon.Emlékszemarraapontrautazáselőttegy-kéthónappal,amikorseútlevelünk,sevízumunknemvoltmég,azegyikhelyestanítványomfeltetteakérdést:„Ritanéni,miértgördítmindenkiakadálytamiutunkba?”Aztválaszoltam,talánazért,hogymegtanuljukmajdeztadolgotértékelni. A kollégák helyett a gyerekek és a szülők lettek a szövetségeseim, együtt támogattuk egymástebbenaszépésküzdelmestanulásifolyamatban.Otttanultammeg,hogyankellnyíltanésőszinténkommunikálni,aközösségérdekébenközösdöntésekethozni,hogyankellazeredményeketértékelni,

1 Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA):A1999-benlétrehozottközhasznúnonprofitszervezetküldetése,hogylehetősé-getbiztosítsonafiatalokszámáraademokratikusértékekésahozzájukkapcsolódómagatartásformáktapasztalataiútontörténőelsajátítására,ehhezkapcsolódóanafiatalokállampolgárikészségeinekfejlesztéséreaközösségitanulássegítségé-vel.Továbbiinformáció:www.i-dia.org

31interjú Galambos Ritával

éshogymitisjelentaz,amitmaprojektmenedzs-mentnekhívunk.Nemvoltezakkortudatos,ösz-tönösenkísértema folyamatotazösszes szereplőintenzív bevonásával, fontos volt, hogy egymástsegítsük,hogymindenkibeleadjaatudását. A projekt sikeres megvalósulása után az isnagyon izgalmas volt, amikor hazatérésünk után– tele élményekkel – közösen kitaláltuk, hogy ké-szítünk a gyerekekkel egy kiállítást, amire meg-hívjuk a szülőket, a tanárokat. Egy gesztus voltez a részünkről, a folyamat szépmegkoronázása,amikora lepusztult józsefvárosi iskolaegyikmégkopottabb termébe egy kis Franciaországot vará-zsoltunk.Mamáraztgondolom,hogyaközösségitanulásnemistörténhetmásképp.Akkoritanítvá-nyaimközülmégévekmúlvaissokanmegtaláltakazzal,hogynehézségekbeütközvekésőbbismin-digelőjöttaközösélmény,ésannakmegerősítése,hogysohanemszabadföladni,hiszen„akkorsemadtukföl”.

ma, amikor a közösségi tanulás támogatása a hivatásoddá vált, mit mondasz másoknak, mit jelent ennek részesévé válni a pedagógusok, a diákok szempontjából? Nagyon fontosannakmegértése,hogymiért,mitől is jóez?Amikoraközösségi tanulásról ésaközösségiszolgálatrólbeszélgetekatanárokkal,azegyikfontosérv,amirefelkapjákafejüketaz,hogysajnosamaiiskolanagyonszűkmezsgyénkommunikálagyerekekkel.Csakegykeskenymet-szetetlátbelőlük,ésennekkövetkeztébenagyerekekiscsakegyszűkterületentudjákmegmutatnimagukat.Aziskolákraáltalábanjellemzőnagyonverbáliséselitistamegközelítésmellettvagyhelyettaközösségitanulásihelyzetekbenegészenmástismeglehetmutatni:anyitottságot,asegítőkészséget,akommunikációs készséget, akreativitást. Ezáltal olyan interakciókba tud lépni a tanár és a diák, olyanpozitívvisszajelzésekszületnek,amelyeksokkalmélyebbélményeket tudnaknyújtani,mintamitamindennaposiskolairutinteremthet.Régótatudjuk,hogyatanulásnaknagyonfontoselemeazérzel-mielköteleződés.Aközösségitanulásegyegyüttműködésenalapulófolyamat,amibenarésztvevőkkifejezikazt,hogyfontosakegymásnak,éshagyják,hogyaközösségtagjaihatékonyanvégezzékafeladataikataközösségérdekében.

mitôl több ez, mint az egyén tanulása egy közösségben? Hogyan tudnánk a közösségi tanu-lást definiálni? Aközösségitanulásélményszerűmegértéséntúlazegyik legfontosabbsajátosságaaz,hogyegyolyan tanulási folyamat, ahol tudjuk,hogymiacélunk, ésmit szeretnénkelérniközösen, egymásttámogatva.Jellemző,hogyáltalábanazértnemsikerülvalami,mertacéloknemtisztázottakvagyamódszereknemharmonizálnakacélokkal.Apedagógusoknincsenekkönnyűhelyzetben,akülönbö-zőkövetelményeknekvalómegfelelésterhealattvégzikamunkájukat.Ámaztislátom,hogysokszorazért nem tudják felvállalni a közösségi tanulás támogatását,mert ez számukra ismeretlen terület,nincsrólasajátélményük,kívülesikakomfortzónájukon.Aközösségitanulás,aprojektpedagógia,vagymindenolyanmódszer,amelynemindividualizálttanár-diákviszonyraépít,általábanakkorha-tékony,amikorazismeretekközvetítéséntúlmáscéljainkisvannak.

32

Például, a Práter utcai iskolában nyelvtanár-kéntsokszorszembesültemazzal,hogyagyerekeknemfogékonyakatananyagra,viszontnagyonszí-vesendolgoznakegyütt,kapcsolatotteremtveegy-mással,ésörömmelvégeznekkreatív feladatokat.Agyerekek sokszorolyanhelyzetekben szeretnekéstudnakjóltanulni,amitnagyonsoktanárelvi-selhetetlennektart,amimozgással,beszélgetéssel,zajjal jár.Az igazgatómsokszormegálltazajtómelőtt,majd kérdőre vont, hogymi folyik itt fran-ciaórahelyett?Pedigcsakaztörtént,hogyazosz-tálynyi gyerekkel újságot szerkesztettünk, az asz-talokat szerkesztőségeknek neveztük ki, volt, akirajzolt,volt,aki írt,volt,aki javított,volt,akiszí-nezett, volt, aki sokszorosított…ezbizony zajjaljárt.Valóban,nemültekszépnyugodtan,deolyanfolyamatok indultak be, amelyek például abbansegítettek,hogyakevésbémotiváltvagykevésbésikeres gyerekek is bevonódjanak a tanulásba, ésmegtaláljákasajáthelyüketaközösségben. Nemállítom,hogytanulnicsakilyenközösségifolyamatokban lehet, de azt igen, hogy bizonyos

célokatcsakígyérhetünkel.Miértis?Mertaközösségitanulásnakvanegytávolabbi,átfogóbbcélja,agyerekszámárapedigolyantétje,amelytöbbannál,minthogyazegyéniteljesítményéremilyenjegyetkap.Sokkalinkábbaközöscélfogszámítani,ésaz,hogyatöbbiekelfogadják-e,hogyaközösségbentudja-eérvényesíteniazakaratát,megvalósulnak-eazelképzelései.

Hogy látod, milyen manapság a közösségekhez való viszonyunk, milyen közösségek épülnek az ember köré, milyen változásokat látsz ebben a korábbiakhoz képest? Manapság sokféledeficittel szembesülünk akörnyezetünkben, amelyekközül az egyik éppen aközösségdeficit.Azt látjuk amaifiatalokkörében,hogyóriási az igényközösségek építésére, létre-hozására,deeznemmegymagától.Korábban,amifiatalságunkidejénadottakvoltakbizonyoske-retekahhoz,hogyafiatalok többé-kevésbébiztonságoskörnyezetben,valamiközös tevékenységenkeresztülösszecsiszolódjanak.Mostaztlátom,hogyaziskolákban–aholacsaládutánalegtöbbidőttölti a gyerek– nincsenek, vagy csakmost kezdenekújraépülni a közösségek.Ezek az iskola általmegteremtettközösségiélményekazértislennénekfontosak,mertagyerekekezekrealapozvatudjákamagukkisköreittovábbépíteni,sajátközösségeketlétrehozni.Ezekbenakeretekbentanulnákmegazérdekérvényesítés,azegyüttműködésmódjait,acélokkitűzését,azokújratervezését,ésígytovább. Azifjúságiönkéntességvagyaközösségiszolgálatkapcsánaztlátom,hogyezekafajtakisebbkö-zösségek,hacsakrövididőreis,deképesekmegszületniésfelépülni.Aközöscélésazezértvalótenniakarásegyüttesenolyanszövetetalkotnak,amelyekötvagyhúszévvelkésőbbismeghatározóaklesz-nekarésztvevőkéletében.Olyanélő,emberikapcsolatokjönneklétre,amelyekműködőképesek,ame-lyekhezbármikorvisszalehetnyúlniésezekbőltovábbépítkezni,akikkelfélszóbólisértjükegymást.Ilyenközösségiélményeamaigyerekeknek,úgygondolom,kevésvan.Pedigaművészetitevékeny-ségek,asportvagyazönkéntességmindnagyszerűlehetőségarra,hogyatársadalmikülönbségektőlvagyacsaládokszociokulturálishátterétőlelvonatkoztatva,agyerekekegyütttudjanakmunkálkodni,hogyfelnővesokkalérzékenyebbekésnyitottabbaklegyenekegymásproblémáira.Azokagyerekek,

33

akikebbőlvalamilyenoknálfogvakiszorulnak,ésaziskolábanisleginkábbakirekesztést,amargina-lizálódástélikmeg,sajnoseztfogjáktovábbreprodukálni.Hazaiviszonylatbannagyonkomolyfelada-tainkvannaketéren,egyrészt,hogysokkaltudatosabbangondolkodjunkakérdésről,másrészt,hogyteremtsünkminéltöbbolyanhelyzetet,amelysegítiegymáselfogadását,aszakadékokcsökkentését.

van úgy, hogy egy közösséget mesterségesen hozunk létre, behívva a körbe a tagokat, és van, hogy önkéntes alapon, alulról szervezôdve jön létre a társulás. lehet-e egyik a másiknál jobb a közösségi tanulás szempontjából? Számomraaközösségmagaacsoda,amitszintelehetetlenformalizálniésösszehasonlítani.Asajáttapasztalatomésmásokvéleményealapjánaleglényegesebb,hogyaközösségekakkortudnakjólmű-ködni,hogyhavankovászuk.Hogykívülrőlvagybelülrőlszerveződnek-e,hogyvan-evezetőjükvagysem,kevésbélényegeskérdések.Alegfontosabbaz,hogylegyenekkeretekésválasztásilehetőségek.Egytízéves,általánosiskolásgyereknagyonritkánszervezmagátólközösséget,nemlehetelvárnitőle,minthogyegyolyanközépiskolástólsem,akigyerekkorábanerrenemkapottjómintát.Úgyvélem,ne-künkfelnőtteknek,nevelőknek,szülőknekadolgunkaz,hogyaközösségekhezkülönbözőformákatésalternatívákatnyújtsunk.Amikora’80-asévekbentanítanikezdtem,mégún.klubnapközirendszervolt, ahol a gyerekekdélutánöt-hatféledologközül választhattak.Ha ezekben akis csoportokbanpedagógiailagmegalapozottmunka folyt, akkor abban a közös téma –mint például a színjátszás,iskolaújság-készítés–menténvalódiközösségekjötteklétre.Ezjóesetbenmaisígytörténik.Aztgon-dolom,hogymindenekelőttmintátkelltudnimutatni,aközösségútjánakegyengetése,segítésecsakakövetkezőlépés. Amirőlbeszélünk,azmegintcsakmagaaközösségi tanulási folyamat,amibenaközösségtagjaiésse-gítőiisjelenvannak,ésegyformánteretadnakegymásnak.Akorábbanemlítettértékekhezittnagyonfontosfelvennünkegyújabbat:aszabadságnak,mintértéknekazelfogadását.Ezaközösségitanulásfolyamatábanrésztvevőkbizonyoskeretekközöttbiztosítottszemélyesszabadságátjelenti:adöntésijogotésszabadságot,jogotamegszólalásra,avéleményalkotásra,akonstruktívkritikára.Tulajdonkép-peneznemmás,mintademokráciatanulása.

egy közösséghez tartozás egyben azt is jelenti, hogy képesek leszünk mi is a közösségért tenni valamit? Hol a helye, mi a feladata ebben az iskolának, az iskolai közösségeknek? Úgyvélem,ezisegytanulásifolyamat.Manapságmárnemannyiraevidens,hogyegyadott,ki-sebb-nagyobbközösségbenmiafeladatunk,pedigszámosolyandolgunkvanavilágban,amitúlmutatazon,hogyiskolábajárunkvagydolgozunk.Aztgondolom,hogymintsokmindenmásra,erreislehetésszükségesnevelniagyerekeket.Fontos,hogytisztábanlegyenekajogaikkal,deegyúttalúgyszoci-alizálódjanak,hogytisztábanlegyenekakötelezettségeikkelis,aminemcsakatanulásrólszól.Fontos,hogy a társadalmi szolidaritás vagy a szociális érzékenység hogyan jelenikmeg az iskola életében,közösségeiben.Fontos,hogymennyiretudatosulmindezadiákokban:miateendő,haegyosztálytársbeteg,éshiányzikaleckéje,hogyansegíthetnekaziskolábajárómozgássérültgyereknek,vagymitkelltenniük,haszemétvanaföldön,hogycsaknéhánypéldátemlítsek.Az,ahogyerrerávezetjükőket,egyhosszúnevelésifolyamat. Acélaz,hogyagyerekmegtaláljaaszámáratesthezállófeladatot,aztakeretet,amibenkitudlépniasajátköréből,ésnemcsakönmagáért,hanemmásokértisképeslegyen,sőt,akarjonistennivalamit.A segíteni akarásnem feltétlenülvelünk született adottság, ráadásul a gyerekeknagyonkülönbözőháttérrel érkeznek az iskolába, de egész kicsi kortól lehet és kell is őket a környezeti tudatosságra,a szociális érzékenységre, a problémákra való nyitottságra, a problémákmegoldásának szándékáranevelni.Jóesetbenegyosztályközösségétnemönmaguksikeréértküzdőgyerekekalkotják,hanemolyanok,akikközösenegyüttműködnekbizonyosfeladatokon,bizonyoscélokeléréséért.Agyerekek

interjú Galambos Ritával

34

közöttkötődésekalakulnakki,ésaholfigyelnekegymásra,ottelőbb-utóbbamagukkalhozottcsaládivagyegyéniproblémáikisláthatóváválnakéskérdéseketszülnek.Viszontahhoz,hogyezeketközösenfeldolgozzuk,helyükretegyük,tudatosnevelőikoncepcióravanszükség.

A diA küldetése közé tartozik a fiatalok aktív állampolgári részvételének támogatása. tudnál mondani arra egy példát, hogy mirôl szól az aktív állampolgárság a mindennapokban és miért fontos? Egyfilmélményemetemlíteném,amelyaszámtalanangol,családosbarátommiattszámomraközelállópéldávalszolgált:afilmazegyiklegelitebb,többévszázadaműködőangolbentlakásosiskoláról,aCanterburyKing’sSchoolrólszólt,amibenaziskolaiközösségiéletetisbemutatták.Nagyonmeg-fogottazegyik jelenete,amelyegymegemlékezésmegszervezésérőlszólt,az iskolaegyikdiákjánakhalálakapcsán.Azegyikiskolai„ház”16-18évesekbőlállóküldöttségeaházfőnöknélkezdeményezte,hogyacsaláddalközösentartsanakszertartástvagymegemlékezéstaCanterburySzékesegyházban,atársukraemlékezve.Aztgondolom,hogyaközösségitevékenységittkezdődik,amikornéhánydiákelkezdközösengondolkodnivalamin,aztánkeresnekolyanfelnőtteket,akikőketebbentámogatnitudják.AhogyVekerdyTamás2mondja:mindengyereknyitottavilágra,dehaegészenkicsikorbanaszülőknemválaszolnakmegfelelőmódonakérdéseikre,akkorelőbb-utóbblefogszokniarról,hogykérdezzen.Aközösségitanulássalpontosaneztörténik.Agyerekekbenösztönösenbennevan,hogyszeretnénekgesztusokattennimásokért.Haebbennemkapnaktőlünkmegerősítést,támogatást,ak-korlefognakszokniróla.

Hogyan tudnak ebben a pedagógusok leginkább segíteni? Nekünk, tanároknak is éppen arra lenne szükségünk, hogy nyitottak legyünk a világra, a gye-rekekre,akollégákra,ésmindenre,amiminketkörülvesz.L.RitókNóra3egyik írásábanazokrólamélyszegénységbenelő,mosolygósszeműgyerekekrőlmesél,akiketavelükvalófoglalkozásoksoránnyitottságra,odaadásra,tanulásratudnakbírni.Egyetértekazzal,hogyezcsakmosolygósszeműtaná-rokkalmegy.Haénpedagóguskéntnyitottésmotiváltvagyokamegoldásokkeresésében,haérdekelaz,amivelfoglalkozom,ésfontos,hogyarámbízottgyereketeljuttassamegyikponttólamásikig,akkorelőbb-utóbbagyerekbevonódikebbeafolyamatba.Ehhezkapcsolódóértékabizalom,amásikemberfejlődésébevalóhitem.Hogyakudarcokra,anehézségekre,asikertelenségre–amivelapedagógusipályánnapmintnaptalálkozhatunk–nemintmegmásíthatatlandolgokra,hanemminttanulásile-hetőségekretekintsünk.Ugyanígy,haagyerekvalamitnemtud, legyenlehetőségeakorrigálásra,atovábblépésre.Fontos,hogy tanárként is izgalmas folyamatnakéljemmega tanulást, a tanítást,nepedigkényszerpályának.Mindigvanarralehetőség,hogyvalamitmegváltoztassunk,hogyinnovatívaklegyünk.Ezaszemléletalapotadhatarra,hogyfelszabaduljunkasokfélekényszeralól,ésazokatisfeltudjukszabadítani,akikrésztvesznekebbenafolyamatban. Azelmúltévekmagyarországidemokráciakutatásai,példáulaCsákóMihályvezetésével4megvaló-sítottkutatásokvagyaPoliticalCapital2013-askutatásaimindaztmutatják,hogyafiataloknemkap-

2VEKERDyTamássalkészültkorábbiinterjúinkatlásd:Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről(2010);Alma a fán – A tanulás támogatása(2012)címűköteteinkben.Elérésiútvonal:www.tka.hu»Könyvtár

3L.RITÓKNóra,pedagógus,azIgazgyöngyAlapítványésAlapfokúMűvészetoktatásiIntézményigazgatója.Azalapít-ványfókuszábanaszociálisanhátrányoshelyzetűgyerekekművészetioktatása,vizuálisneveléseésatehetséggondozásáll.AzIgazgyöngyAlapítványrólbővebbenitttájékozódhat:www.igazgyongy-alapitvany.hu

4AkutatástazELTETáTKOktatás-ésIfjúságkutatóKözpont,aPécsiTudományegyetem,aSzegediTudományegyetemésaDebreceniEgyetemSzociológiaTanszéke,valamintaszékesfehérváriEchoSurveySzociológiaiKutatóintézetközremű-ködésévelvégezték2005-benés2008-ban,középiskolásokkörében.Továbbiinformációakutatásról:www.oitk.tatk.elte.hu

35

nakpozitívmegerősítéstademokratikusértékekben,azokérvényesítésében.Akutatásokbólkiderül,hogyagyerekeknekatekintélyelvűségsokkalfontosabb,mintaszolidaritás.Azemberijogoksokkalkevésbéfontosak,mintegysormásérték.Ebbőlmáriskövetkezikakérdés,hogymireszocializálód-nakafiatalokaziskolában?Túlnyomórésztmégmindigazamérvadómodell,hogyatanármindendolgoktudója,atudásletéteményese.Sajnoscsakkevésesetbenlátjukaztafajtademokratikusműkö-dést,amitaközösségitanulásfeltételez,aholapárhuzamosviszonyok,azegyüttműködvetanulásameghatározók.Emellettaztgondolom,hogynemelég,haadiákademokratikusintézményrendszerműködésérőlelméletbenmegtanulbizonyosdolgokat.Ezekazértékekakkortudnakasajátjáváválni,haegyúttalaz iskolai,pedagógiaikultúraésgyakorlatrészévé isválnak,vagyiskonzisztensnekkelllenniamindennapokbanis.

milyen programokon keresztül látjátok ezt megvalósíthatónak? Hosszúévekigdolgoztunkannakérdekében,hogyafiataloköntevékeny,önkéntescsoportjaiki-próbálhassákaközösségitanulást,aközösségiszolgálatotsegítőtechnikákat.AKöZöD! 5elnevezésűországosprogramunknakazvoltalényege,hogyazországmindenpontján,alegkülönbözőbbtele-pülésekenafiatalokatinspiráljukarra,hogyőkpróbáljanakmegkisebbhelyiproblémákatönkéntesenmegoldani.AKöZöD! Önkéntes fiatalok napjaelnevezésűkampányunkathétévenkeresztülhirdettükmeg,amelyneksoránképzéseket is tartottunkaprogrambanrésztvevőkoordinátoroknak,pedagó-gusoknak,ifjúságiszakembereknek,szociálismunkásoknak.Alegsikeresebbévünkben32ezerfiatalregisztráltazországoshálózatunkba.Úgygondoljuk,hogyezaprogram–amirőlsajnosmamárcsakmúlt időbenbeszélhetünk–nagyonsokat tett azért,hogymaMagyarországon,afiatalokkörébennemismeretlen,távolifogalomazönkéntesség.Tegyükhozzá,hogyezekbőlacsoportokbólnagyonsok településenvalódiközösségek jöttek létre,azönkéntesfiatalokkésőbbvalódiközösségteremtőemberekkéváltak,amióriásieredmény. Amásikprogramunkatavitakultúrafejlesztésecéljábólindítottuk6.Azalapjátazadta,hogyaztvet-tükészre,nagyonnehézcsoportbandolgozni,együttműködni,közösdöntésekethozni,hanemtudunkegymássalbeszélni,nemtudunkérvelni,kulturáltanvitatkozni.Sajnosaz iskolamindennapjaibanakulturáltvita,akárminttanórai,akárminttanóránkívülimódszer,nagyonkevéssévanjelen.Avita-kultúrafejlesztéséneksokágavan,aformálisvita,avitaverseny,aváltozatosmódszereketmegmutatóvitaklubok,aközösségivitavagyakárazokaprogramjaink,aholhelyi–jellemzőenszakközépiskolás,vagyszakmunkásképzős–fiatalokathozunkösszeahelyidöntéshozókkal.Azértistartjukfontosnakaprogramot,mertezekbenavitaklubokbanpontosanugyanazttanuljákagyerekek,mintegyönkéntestevékenységkapcsán,nevezetesenhogyantudunkagresszió-ésfeszültségmentesenegyüttműködni.

A harmadik nagy programotok, a sokáig önkéntes alapon mûködô iskolai közösségi szol-gálat7 ma már kötelezô elemként van jelen a középiskolák életében. Hogy látod, mennyiben jelentett ez változást? Ezaprogramakkorműködikigazánjól,hogyhaagyerekeknekdöntési,választásilehetőségevan.Aközösségi szolgálatkötelező jellegeebbőla szempontbólnemkedvező,mert ígya tanárnakmárnincsakezébenazagyengéd,bevonó,motiválóeszköz,amiasikeresprogramokegyikalapfeltéte-

5Aprogramrólbővebbenitttájékozódhat:www.kozod.hu6A3Dprogramrólbővebbenitttájékozódhat:www.3d.i-dia.org72012/13-astanévtőlazérettségibizonyítványkiadásánakfeltételekéntbevezetettkötelező50órásiskolaiközösségiszolgálatról(IKSz)aKöznevelésitv.6.§(4)bek.rendelkezik.Továbbiinformáció:www.iksz.i-dia.org,illetve:www.kozossegi.ofi.hu

interjú Galambos Ritával

36

le lenne.Avalódi szolgálatnem itt indul,hiszennemlehetegyiknaprólamásikratársadalmilagér-zékennyéválni.Márazóvodának,aziskolánakiserrekelleneszocializálnia. Nehézséget jelent, hogy sok pedagógus úgyérzi, nincs módszertani eszköztára ahhoz, hogya közösségi szolgálat közben felmerülő társadal-mi kérdéseket a csoporttal érdembenmegbeszél-jék.Sokszaktanárgondoljaazt–éstegyükhozzá,sajnosvalószínűleg jogosan–,hogyerrenemké-szítették fel, nincsenek ilyenkészségei, technikái,vagynemvoltakolyanélményei,amelyekbőlezek-benahelyzetekbenmeríteni tudna.Haezekkelahiányosságokkal küzd, ha fél tőle, akkor nem istudjatámogatniagyerekeketebbenafolyamatban.Éppezértezena területenaprogramjainkkalke-vésbé afiatalokra,mint inkább apedagógusokrafókuszálunk,mert időközben rájöttünk, hogy va-lódi,hosszútávúésfenntarthatóhatástakkortu-dunkelérni,haa tanárokatsegítjükamódszerek

elsajátításában.Továbbiproblémalehetapedagógusokrészérőlazafélelem,hogymitfogszólniazosztályakezdeményezéshez.Azelsőmeglepődésutánáltalábankiderül,agyerekektelevannakötle-tekkel,tervekkel.Jóhír,hogyagyerekeksokkalinkábbvágynakezekrealehetőségekreésalkalmasab-bakisrá,mintamennyiremiaztgondolnánk. Apedagógus-továbbképzésekenmimostpontosanazzal foglalkozunk,hogymindezekellenérevagymindezekkelegyüttbiztosítsuka fontosnak tartottpedagógiai célokelérését.Amiértelmezé-sünkbenaközösségiszolgálategyolyanpedagógiaieszköz,amelyjólelőkészítettkeretekközöttmind-annakafejlesztésére,megvalósításáraalkalmas,amirőleddigaközösségitanulás,azönkéntesség,azállampolgáriaktivitáskapcsánbeszéltünk.Aközösségiszolgálatmegvalósításasoránazegyiklegfon-tosabbpedagógiaicélegyfajtatársadalmiérzékenység,szolidaritás,nyitottságfejlesztése.Ezenkeresz-tülvisszajutunkakiindulóponthoz,aközösségitanulásmegvalósításához,ahogyaztaterminológiaátültetésénekfolyamataismutatja:acommunity servicefogalmátévekkelezelőttközösségi szolgálatból való tanuláskénthasználtuk,éscsakkésőbbfordítottukközösségitanulásnak,ami,úgygondoljuk,egytá-gabbkategóriátjelöl.Ezcsakúgytudműködni,hogyhaaziskolakellőképpennyitottarra,hogymeg-találjaazokatatevékenységeket,amiketkeretként,lehetőségkéntfelajánlagyerekeknek.Mintmindentapasztalatitanulásifolyamatban,nemelhanyagolhatóadiákokkellőfelkészítése,amelyneksoránagyerekekpontosképetkapnakarról,hogymifogtörténni,miazaprobléma,amitottmegfognakoldani,ésnemutolsósorban,hogynekikmileszebbenaszerepük,mileszamotivációjuk.Nagyonfontos,hogyaziskolánaklegyenegyvíziója,egysajátértelmezése,koncepciójaaközösségiszolgálatról.Egyjóprogramstruktúrakialakításáhozaziskolavezetésésapedagógusok,deadottesetbenacivilésmáspartnerszervezetek,valamintaszülőkegyüttműködéseisszükséges.

Ha magunkba tekintünk, melyek azok a legfontosabb kulcsszavak, alapértékek, amelyek a pozitív változás mozgatórugói lehetnek? Nem fogokmeglepetést okozni.Azokra az alapértékekre kell gondolni, amelyek a pedagógustmozgatják,motiváljákakkor,amikortudatosanmegtervezi,vagynemtudatosan,demegéliéstámo-gatjaatanulásifolyamatot.Azalapértékekközétartozikazegyüttműködés,amásikembertisztelete,

37

vagyismindaz,amitadiákrólgondolok.Haúgygondolkozunkagyerekről,mintegyolyanszemélyi-ségről,akielevenyitottanszületik,akitmindenérdekelésmindenformál,amiavilágonvan,akkornemaztmondjuk,hogy„eztakölkötúgyseérdeklisemmi”,hanemaztkérdezzük,hogyénmitrontot-tamel,hogynemérdekli,hogyantalálhatnámmeghozzáazutat.CelestinFreinet8,akiszámomraazegyiklegmeghatározóbbinspirációsforrásatanításban,aztmondta,hogyagyerekneknemamotivá-ciójátkellmegteremteni,merteredendőenazzalszületik.Akérdésaz,hogyeztébrentartjuk-e?Vajonmitgondolunkarról,hogyagyerekképes-eafejlődésre?Nagyonfontostovábbialapértéka tanáriszerep,azerrőlvalófelfogásunk:nemmindegy,hogyamegmondószerepbehelyezkedembele,vagyinkábbafolyamatsegítője,facilitátoravagyok.Jó,habehozzukaztagondolatotis,hogynemmindendolgoktudójaapedagógus.Ebbenahihetetlenülfelgyorsultvilágban,aránkömlőinformációáradatközepettefontoslenne,hogyelismerjükazt,hogyebbenmi–atanár,diák,ésaszülőis–közösenküz-dünk.Haelismerjük,hogynemtudunkmindennelegyedülmegbirkózni,éselfogadjuk,hogymibenvagyunkmásokésmásképpjók,akkorletehetjükvégreaterhetéstanulhatunkegymástól,egymásról.Ittkezdődhetelaközösségitanulás.

interjú Galambos Ritával

8CelestineFREINET(1896–1966),franciareformpedagógus,amunkaiskolamozgalmánaknagyhatásúképviselője,akineksajátosötvözetűpedagógiájaavilágszámosországában–ígynálunkis–meghonosodott.Freinetpedagógiájánaklegfontosabbjellemzői:1)A„kísérletezőtapogatózás”,2)Aszabadönkifejezés.3)Atartalmasközösségiélet.(In:PUKÁNSzKy-NÉMETH:Neveléstörténet,10.3.www.magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.03.html)

38

konstruktÍv tAnuláselmélet, tAnulási eredmények mérése

interjú nahalka istvánnal

„A tanulók maguk konstruálják meg a saját tudásukat.”

napjaink sokféle változásának eredményeképp mást gondolunk hasznos tudásnak, mint akár ötven évvel ezelôtt. A társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulások a pedagógia világát sem hagyják érintetlenül, új kutatások, és ebbôl következôen új felfogások születnek, amelyek más nézôpontból szemlélik a tanulást és az ezt szolgáló tevékenységrendszert. A konstruktív tanu-láselmélet arra az elôzetes tudásra épít, amelynek kialakulása már magzatkorban megkezdôdik, és amihez folyamatosan új ismereteket kapcsol a tanuló. Hogyan építsen a pedagógus erre az elôzetes tudásra? miként viszonyuljon a tanulók különbözô szintû elôzetes ismereteihez? Hogyan válhatunk a fogalmi váltások megélésén keresztül nyitottá az egész életen át tartó tanulásra? nahalka istván oktatáskutatóval, a konstruktív pedagógia legismertebb hazai szakértôjével be-szélgettünk.

Hogyan változott a tanulásról alkotott felfogás és tudás, ha egy évszázadnyi, vagy ha csak egy évtizedes periódusra tekintünk vissza? bizonyára más trendek jellemzôk a 20. és a 21. századra. Azbiztos,hogyapedagógiamaegycsendesforradalmatélátebbőlaszempontból.Legfeljebbaszűkebbszakmaikörökbenkeltnéhaizgalmategy-egyújeredményvagyújelmélet,amelymásmegvi-lágításbahelyeziadolgokat. Egyjószázévesidősíkonnézveazonbanvalóbanazonosíthatóegylényegesváltozásaziskolaita-nítás,tanulásfolyamatávalkapcsolatosmegnyilvánulásokban,apedagógiaiszakszövegekben,ugyanismaerősenjelenvanegyújfogalom,amiszinterátelepszikerreadiskurzusra.Ezakompetencia,kom-petenciafejlesztés1fogalma.Deemlíthetőugyanígyazis,hogyvalamilyenértelembenatanuláskerültaközéppontbaatanítássalszemben,illetveatanulóapedagógussalszemben.Ezeknagyonlényegesváltozások,alapvetőátalakulásoknapjainkban,devalójábanmárténylegkörülbelülszázévetartanak.Mégiserősenmegkérdőjelezhető,hogyalényegetragadjuk-emeg,hailymódonfogalmazunk. Akompetenciafogalmávalugyanisbajvan,nincsegyértelműdefiníciója.Haaztnézzük,hogymiazaközösrész,amimindegyikmeghatározásbanvagymegközelítésbenegyarántbennevan,akkorazttaláljuk,hogyakompetenciavalamiolyasmi,amihasználhatótudástjelent.Éshaebbőlindulnánkki,akkorakárarraiskövetkeztethetnénk,hogykorunkiskolájafelfedezteazt,hogyhasználhatótudástkellnyújtaniagyerekeknek.Miközbenmindenkorbanmindeniskolahasználhatótudástakartadni!Ígyleegyszerűsítvesemmitmondóváválikadolog,mintahogyhasonlóansemmitmondóatanulóköz-

1Akompetenciafogalmáról,akompetenciafejlesztésrőllásdbővebben:Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről(2010),TempusKözalapítvány,Budapest;Kompetencia, tanulási eredmények, képesítési keretrendszerek (2009),TempusKözalapítvány,Budapest.Akiadványokelektronikusformábanelérhetők:www.tka.hu»Könyvtár

39interjú Nahalka Istvánnal

pontúság és a tanulásközpontúság is önmagában.Mimás lettvolnamindig isaz iskolaimunkakö-zéppontjában,hanematanulásésatanuló? Ha a felszínen maradunk az új fogalmak ér-telmezésével kapcsolatosan, akkor azok akár üresjelszavakkáisválhatnak,ezértaváltozásoklényegétmélyebben érdemes elemezni.Ugyanis nem arrólvanszó,hogymostfedeztükfel,hogyaziskolánakhasznostudástkellátadnia,hanemarról,hogymástgondolunkahasznostudásról,mintrégen.Ötven-hatvanévvelezelőtt azvolt ahasznos tudás, amiközvetlenülfelhasználhatóvoltagyakorlatban,ésúgygondolták,hogyazokatudáselemek,amelyeketa tanuló ember felnövekedve egész életén keresz-tül használni fog, át is adhatók az iskolában.Mamárazonbaneztnemgondoljukígy,hiszenaztsemtudjuk, hogy húsz év múlva milyen tudásra leszszükségakülönbözőterületeken.Sőt,mégaztsem,hogyhúsz évmúlvamilyen szakmák,milyen fog-lalkozásoklesznek.Tehátalapvetőenmegváltozott

ahasznostudásfogalma,amiazegészéletenáttartótanulásmegközelítéshezvezetettbennünket,atanulókilletveatanulástekintetébenpedigmástgondolunkmaarról,hogymithelyezzünkafókuszba.

milyen vizsgálatok, kutatások kísérik ezt a változási folyamatot annak érdekében, hogy töb-bet tudjunk arról, hogy mi ma a használható tudás és hogyan értelmezzük/valósítsuk meg a tanulás és tanulóközpontú pedagógiát? Mindenekelőttakövetelmények,atársadalomelvárásaiváltoztakmeg.Ezttermészetesenkövettékaneveléstudományikutatások,apszichológiaikutatásokésakapcsolódófejlesztések,melyekreagál-nak a társadalomban zajló változásokra, amostani igényekre.Ezpersze fokozatos átalakulást, egyfolyamatotjelent.Lényege,hogyatársadalomelvárásaiváltoznakmeg,éseztkövetivalamilyenmó-donapedagógia,próbáljaértelmezni,tudományosalapokrahelyezni.Azegészéletenáttartótanulásgondolataapedagógiábanmárnegyvenévvelezelőttisjelenvolt,csaknemígymondtuk. Aváltozásoktudományosmegalapozásánakegyiklegfontosabbállomásaakonstruktivistapeda-gógia2megszületése, ezelőttmintegy harminc-negyven évvel. Elsősorban Piaget3 kezdeményezésealapján,illetveazőgondolataitkövetveformálódikmegfokozatosanaz,amitmamárkonstruktivistapedagógiánaktekintünk.Ezafelfogásgyökeresenmegváltoztatjaatanulásrólalkotottelképzelésün-ket,ugyanisaztmondja,hogyatanulóknemátveszikatudástvalahonnan,azaznematudásközvetí-

2NAHALKAIstván:Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron(I.).In:Iskolakultúra.1997,7.2.21–33.o.(II.):7.3.22–40.o.(III.):7.4.21–31.o.

3JeanPIAGETsvájcipszichológusésismeretelmélet-teoretikus.Azáltalakidolgozottelméletbenafogalmakegyszerűéstapasztalathozkötöttsémákonkeresztülegyrekomplexebbstruktúrákatalkotnak,apszichésfejlődésavilágmegismerőábrázolásánakésszemléltetésének(kognitívreprezentációjának,illetverekonstrukciójának)folyamatosdifferenciálódásánkeresztülvalósulmeg.Afolyamatotazasszimiláció(akörnyezetbőlszármazótapasztalatokmármeglévősémákbavalóbeillesztése)ésazakkomodáció(asémáknakakörnyezethezvalóigazítása)egyensúlyánakfokozatosmegjelenésejellemzi.Piaget-nakagyermekkognitívfejlődésérevonatkozóelképzeléseinagyhatássalvoltakazintelligenciakutatásokra.(Forrás: Wikipédia).

40

téseaz,amiatanulásifolyamatotelőidézi,hanematanulókmagukkonstruáljákmegasajáttudásukat.Ebbőlkiindulvaegyóriásiújépítményszületik,amiegyegészenújpedagógiátjelent. Ésvanegynagyonérdekesmásiktudományosháttéris,legalábbszázévestörténetimúlttal,melyösszekapcsolódikazelőzővel.Hagyományosanazttekintették–éssokhelyenezmaisjelenvan–ta-nulási tevékenységnek,ha a tanulómemorizálvagygyakorol.Valamikor az iskolákdöntő többségeennekmegfelelőenműködött, ilyen jellegű tevékenységeket kínált a tanulóknak.Tulajdonképpen areformpedagógiákmegszületésétőlkezdődőentágultkiradikálisanazatevékenységrendszer,amiata-nulástszolgálja.Ezakitágulásleginkábbaztjelenti,hogyolyantevékenységek,amelyeketazemberekahétköznapiéletbenvégeznek,megjelennekaziskolábanis,ésotttanulásitevékenységekkéválnak.Ilyenpéldáulamunkavégzés.Valamikorfelsemerült,hogyamunkatanulásitevékenységislehet.Aztána20.századhúszaséveibenmegjelentekamunkaiskolák4,ésazótaisizgalmastörténetevanamunkatanulási tevékenységgéválásának.Egymásikpregnánspéldaa játék,amivalamikoregyáltalánnemvoltatanulásrésze,mamárazonbansokkalnagyobbmértékbenmegjelenikatanulásitevékenységekrendszerében.Vagypéldáulittvanaprojekt,melylényegébenagazdaságitevékenységekbenkerültelő-térbe,majdapedagógiafelismerte,hogyeztaziskolábanisjóllehetalkalmazni.Számtalanilyenpéldátlehetnemégmondani,alényegükaz,hogyapedagógusokáltalalkalmazottmódszerekegyjórészeatársadalommásterületeinislétezőtevékenység,melyeknekkidolgoztákapedagógiaiátfordítását. Haegypedagógustmegkérdezünk,hogyőhogyanvalósítjamegakompetenciafejlesztést,akkornagyvalószínűséggelolyasmitfogmondani,hogy„amiótakompetenciafejlesztőórákattartunk,azótasokatjátszunk,tevékenykedtetemagyerekeket,projektetszervezünk,ésegyáltalán,valahogymásazegész”.Afolyamatokmélyére tekintveazt találjuk,hogyaz iskolábanmamáregy jóvalgazdagabbtevékenységrendszerszolgáljaatanulást.Természeteseneznemminden,mertkülönkellenemégbe-szélnünkadifferenciálásról,akooperatívtevékenységekrőlvagyazönállótanulásfontossáválásávalösszefüggésben a tanulás tanulásáról.Vannakolyannagyon frekventált kutatási-fejlesztési témákapedagógiában,amelyekszorosankötődnekatanuláshozésmindegyikaztmutatja,hogyvalóbanradi-kálisanmegváltozottatanulásrólalkotottfogalmunk.

milyen kutatási alapjai vannak a konstruktív tanuláselméletnek? Alapvetőenkétolyannagykutatási területvan, amelyalapokkal szolgált akonstruktivizmusel-fogadásához,adaptivitásánakazértékeléséhez.Azegyikagyermektudományikutatásoknakaköre,amásikpedigakonstruktivistaalapszemléletűprogramokelkészítéseéskipróbálásaaz iskolákban,amelyekabeválástisvizsgálták.Ezekarészbenkutatásnak,részbenfejlesztésnektekinthetőkísérletekfényesenalátámasztottákakonstruktivizmusalapelveit. Agyermektudomány(children science)egytükörfordítás,amiegygyönyörűkifejezésapedagógiában.Agyermektudományikutatásokaztvizsgálják,hogymilyenátfogókonceptuálisrendszerekkel,naivésnemnaivelméletekkelrendelkeznekatanulók,amelyekalapjánavilágrólgondolkodnak,aproblé-máikatmegoldják,kommunikálnakegymássalésvelünk,stb.Akonstruktivizmusegyikalapfeltevéseaz,hogyléteznekilyenelméletekagyerekekfejében,amikalapjángondolkodnak,méghaeztnemisfeltétlenültudják.EzeketavizsgálatokatmégPiagetkezdteel,meglehetősenkorán,asajátgyerekeinekmegfigyelésével,felismerveazt,hogyagyerekekmilyensajátosideákatalkotnakafejükbenavilágról.RészbenPiagetkutatásai,majda’60-as,’70-esévekbenszámostovábbikutatás–nagyonerőskutatási

4Areformpedagógiafejlődésénekelsőszakaszábankibontakozósokszínűmozgalom,amelyazújpedagógiaifelfogásalapgondolatátahagyományos,könyvekreépítőiskolaellenitiltakozástatömegoktatásmegújításánakirányábanviszitovább.Asokféletörekvéstösszegezőirányzategyrészttovábbfejlesztiamunkaemberformálószerepénekfelvilágosodáskorabeligondolatait,valaminta20.századfordulójautániújpedagógiaiirányzatokgyermekitevékenységet,aktivitásthangsúlyozószellemiségét.

41

háttérrel, tesztek, feladatlapokkidolgozásával, különbözőkoncepciókmegfogalmazásával –mutattamegazt,hogyezegycsodálatosésismeretlenvilág.Akutatásokeredményeiapedagógiaszámárarend-kívülfontosdolgotjelentenek:azt,hogyagyerekekfejenem„üres”,hanem„televanmindenfélékkel”,olyasmikkel,amikreegyáltalánnemisgondoltunk,hogyléteznek,ésezeknagyonerősenbefolyásoljákatanulásifolyamataikat.Akkorhogyanlehetegyáltalánennekfigyelembevételenélkültanítani? Sokhelyenleírtammárpéldaként,hogytöbbekközöttazderültki,hogyagyerekeksokféleképethordozhatnaka fejükbenaFöldalakjáról.Aztgondolnáazember,hogyezegyegyszerűkérdés,agyerekkezdetbenlaposnakgondoljaaFöldet,mivelazemberiségisígyvoltezzelhosszútörténelmikorszakokonkeresztül,ésmajdvalamikormegtanuljaaziskolábanvagyotthonaszüleitől,vagyegykönyvből,filmből,hogyaFöldvalójábangömbölyű,ésezzelafolyamatbefejeződött.Kiderült,hogyeznemígyvan!Többolyan,agyerekekfejébenélőképetazonosítottakezzelkapcsolatban,amelyeknagyonhatározott,lényegébenelméletekkéntlétezőkonstrukciók.Egészenizgalmasdolgokjelennekmegazegyesgyerekektesztkérdésekreadottválaszaiból:• Gondolhatjaaztegygyerek,hogymiegylaposFöldönélünk,devanegymásikFöldavilágban,az

űrben,egygömbölyűvalami,amitszinténFöldnekhívnak.TehátfurcsamódonmegkettőziaFöl-det:ottnemélnekemberek,deűrhajóvalodalehetmenni.Tulajdonképpenagömbölyűséget,amitállandóanhall,áthelyeziegymásiktestre,egymásikbolygóra,ésezzellátszólagmegoldjamagábanaproblémát,amiabbólkeletkezett,hogyőlaposnakgondoljaaFöldet,deazőtérőinformációkezzelellentétesek.

• Vannakgyerekek,akikúgyképzelikel,hogyaFöldnemmás,mintakörülöttünklévővilágmin-denség.Hafelnéznekazégre,akkorazolyan,minthaegylabdátbelülrőlnéznének,ésmivelalabdagömbölyű,akékég,ésamimégottvan,azegygömbötalkot,amitulajdonképpenaFöld.Ígyaköveknemaföldre,hanemaFöldbenesnek.

• Aztánvanegészenfejlettképis,amikoragyerekaztgondolja,hogyaFöldönélnekazemberek,decsakatetején.Vanegyabszolútfüggőlegesirány,amerreadolgokesneklefelé,deaznemaFöldközéppontjafelétörténik,hanemezazirányazűrbenvan.ÉppenezértoldaltésalulnemlehetélniaFöldön,csakottfelül.

Méglegalábbkéttovábbijellemzőképetmond-hatnánk, demás kérdésben is az derült ki, hogyilyen képeket, elméleteket, koncepciókat, ideákathordozunk a fejünkben. Ennekmegfelelően a ta-nulókisezekalapjánértelmezikakörülöttüklévővilágot,ezekalapján jelzikelőre,hogymi fog tör-ténniavilágban,ésezekalapjáncselekszenek.Va-gyismindenféletevékenységüknek,atanulásuknakisez jelenti azalapját.Ha tehátaz iskolábanmegakarjuktanítani,hogyaFöldgömbölyű,akkornemárt,hatudjuk,hogyagyerekekmelyikstádiumbanvannakarészbenfelsoroltakközül. A konstruktív pedagógiátmegalapozómásikvonulattehátolyankísérletiprogramokkifejleszté-se, amelyek eredményességét a gyakorlatbanmér-tékmeg.Ezegyrégótafolytatottkutatásfejlesztésimódszerapedagógiában.Apedagógiaikísérleteknyilvánvalóan egészen közvetlen információkatnyújtanakarról,hogyakáregésznagyátfogópara-digmák,pl. akonstruktivistapedagógia,vagyan-

interjú Nahalka Istvánnal

42

nakbizonyosrészeiműködnek-eagyakorlatban.Ennekafolyamatnakazeredményeaz,hogymamárazinternetenkereshetünkolyan,iskolákbanténylegesenalkalmazottoktatásiprogramokat,amelyekakonstruktivistapedagógiaalapelveireépülnek.

Hogyan keletkeznek és mikortól kezdve érhetôk tetten az „elméletek” a gyerekek fejében? Nagyonizgalmaskérdés,hogyhonnanésmikorindulelezafolyamat.Ittakármégegyellentmon-dástisfelfedezhetnénk,hiszenahhoz,hogytudástkonstruáljunk,előzetestudássalkellrendelkeznünk,mertabbólindulhatelakonstruálásifolyamat.Debármelyelőzetestudásisnyilvánkonstrukcióered-ménye,vagyisannakakonstruálásáhoziskellettvolnamárvalamilyenelőzetestudás,éshaígyme-gyünkegyreinkábbvisszafelé,akkorholleszennekavége?Tulajdonképpenamagzatikorhozjutunkvissza,amikorelkezdődikazagyfejlődése,amiegyviszonylagjólmeghatározhatóidőpont.Azttudjuk,hogyazújszülöttekmársokféletudássalrendelkeznek.A’90-esévekbenzseniáliskognitívpszicholó-giai5ésgyermeklélektanikísérletekkeltártákfel,hogymikazújszülöttfejébenmárlétezőtudáselemek.Természetesennemnyelviformábanmegfogalmazotttudásrólvanszó,hanemvalamiféleelvárásokrólbizonyosfolyamatokkalkapcsolatban,amelyekjólvizsgálhatók.Ekkorírtamegamagyarulismegje-lentBölcsek a bölcsőben6címűkönyvetháromamerikaiszerző,amelybenbemutatták,hogyacsecsemőksokkal,desokkaltöbbettudnak,mintahogymigondoltuk. Dehonnanvanezatudás?Akérdésmégígyismegválaszolatlanmaradt,amiretöbbelméletisadható.Vanolyannemtudományoselmélet,inkábbvallásosmegfontolás,amelyszerintistenhelyezibelénkeztatudást.Atudományokeztnemtudjákvizsgálni,ezértezzelnemfoglalkoznak. Tudományosértelembenislegalábbkétolyanelképzeléstlehetmondani,amelyaválaszlehetősé-géttartalmazza.Azegyikagenetikaieredetnekanagyonerősmegfogalmazása,miszerintazatudás,ahonnanakonstrukciósfolyamatelindul,valójábanagénekbevankódolva.Tehátagénekazagyfej-lődésesoránúgyformáljákmegazagysejtekközöttikapcsolatokat,hogyabbanmártulajdonképpen„bevanégetve”azakiindulótudás,amireszükségvanatovábbikonstruáláshoz.Eznemegyerősparadigma,valószínűbb,hogynemígyvan,mertagéneknemhatározzákmegennyire részletesenelőírómódonazagyszerkezetét. Amásik,reálisabbnaktűnőéshallatlanulizgalmaslehetőségazagykifejlődésébőleredeztetialehetségesválaszt.Amagzatifejlődéssoránkialakulóagysejtekaszületésigmégosztódnak,ésaleg-elejétőlelkezdődikazagysejtekközöttikapcsolatokmegteremtődéseis.Nyúlványokatnövesztenek,összekapcsolódnakegymással,ésaztistudjuk,hogykommunikálnak,üzennekegymásnak.Eztu-lajdonképpenvéletlenszerűenmegyvégbe,agénekbizonyosátfogódolgokatirányítanakebből.Ezarendszermárviszonylagkoráninputotveszfelakörnyezetébőlésprodukálvalamilyenoutputot.Példáultudjuk,hogyamagzathall,lát,érzékel,ezektöbbekközöttazinputok.Egynégy-öthónaposmagzatmárrugdos,önkéntelennektekintettmozgásokésegyébreakciókjelennekmeg,amikazout-putotjelentik.Vagyisarendszervéletlenszerűenalakul,deinputjaiésoutputjaivannak,amelyekel-indítanakegystrukturálódást,illetvevalószínűlegvanbenneegyértékelőrendszer,amelybizonyosdolgokatjónak,másdolgokatpedigrossznaktekint.Ezértbizonyoskapcsolatokatezenavéletlenrendszerenbelülmegfogerősíteni,bizonyoskapcsolatokatpediggyengítenifog.Ezzelelkezdődikatanulásifolyamat,amivégülodavezet,hogyegyponttól–perszenemegyhatározottponttól–márkognitívfolyamatokrólbeszélhetünk,amegszületőújszülöttesetébenpedigmárkifejezettenkonst-ruálásról.

5Akognitívpszichológiaakísérletipszichológiavezetőirányzataahuszadikszázadmásodikfelében.Azemberimegis-merésvizsgálatátállítottaakísérletezéselőterébe,abelsőmodellek,areprezentációkkialakulásánakésirányítószerepé-nektörvényeivel.Főkutatásitémáiazészlelés,figyelem,emlékezés,gondolkodás,nyelv,döntésvizsgálata.

6KUHL,MELTzOFF,AlisonGOPNIK(2010):Bölcsek a bölcsőben – Hog yan gondolkodnak a kisbabák?TypotexKiadó.

43

beszéltünk a megváltozott társadalmi követelményekrôl, ami miatt az iskolában történô dol-goknak is meg kellene változnia, hiszen fontos, hogy az iskolában is olyan dolgokkal foglalkoz-zunk, ami a külvilágban mindennapi eseménynek számít. A konstruktív tanuláselmélet hogyan támasztja ezt alá, hogyan segíti a pedagógiai gyakorlatot? Akonstruktivistatanulásszemléletbenfontosszerepetjátszanakolyanelvek,amelyeketatanítás-tanulásfolyamatábanérdemeskövetni,ezekközöttazegyiklegfontosabbakontextuselv.Akontextuselvszerintagyerekekelsősorbanolyankontextusokban,olyankörnyezetben,szituációkban tudnakjóltanulni,amelyekszámukraközvetlenülismertek,gyakorlatiasak,megfelelnekazérdeklődésüknek.Ennekazamagyarázata–amelyalátámasztjaennekazelvnekazalkalmazásátésszükségességét–,hogyhaatanulástnemazismeretekátvitelénekésbefogadásánaktekintem,hanematanulóáltalmeg-konstruálttudásépítésnek,akkorazttermészetesenameglévőtudástalajánlehetmegtenni.Azelőzetes tudás az,amialapvetőszerepetjátszikebbenakonstrukciósfolyamatban.Tulajdonképpenazelőzetestudásátstrukturálódikakonstrukciósfolyamatsorán,ésezafolyamatoptimálisanúgymegyvégbe,haatanulnivalóalehetőlegtöbbszállalkapcsolódikamármeglévőtudáshoz. Ezértvanszükségarra,hogyagyerekekszámárajólfelfoghatókontextusokjátszanakszerepetatanulásifolyamatban,mertakkorvalósulmegamármeglévőtudáshozvalósokszállalkötődés.Haatanítássoránkevéssé ismertkontextusthasználok,vagyolyankörnyezetben,szituációbantanítomagyerekeket,amelyekszámukrakevésséismertek,akkorottkevéskapcsolatottudnakmozgósítani.Rá-adásulazújkontextusmegértéseistanulástigényel,előbbaztisfelkellmagukbanépíteni,megkellér-teni,tehátezinkábbcsakzavarjaatanulásifolyamatot.Ezértinkábbaszámukraotthonosságotteremtőhelyzeteketérdemesatanulásbanmegteremteni.Ezszoroskapcsolatbanállazzal,hogyagyakorlatias,ajövőfeladataitmintegyelőrelátóoktatáslehetsikeresazáltalánosképzésbenésaszakképzésbenis.

Pedagógusként engem ez akár meg is ijeszthet, hiszen ha például egy osztályra gondolok, akkor hogyan láthatnék elôre húsz-harminc jövôt? Akár vissza is fordíthatom a logikát, vagyis ha az elôzetes tudásra szeretnék építeni, akkor az lehet az érdekem, hogy minél gyorsabban valamiféle egyenletes elôzetes tudást tápláljak bele a gyerekekbe, amire aztán építeni tudok. mit tegyen a konstruktív tanuláselméletrôl kellôen tájékozott pedagógus? Én,mint konstruktivista nyilván aztmondom, az eredményeket tekintve ugyan nemmindegy,hogyapedagógushogyanállhozzáadologhoz,dealejátszódófolyamatszempontjábólteljesenérdek-telen,mivelagyerekekígyisúgyiskonstruáljákatudásukat.Eztperszemástanuláselmélethíveisígygondolhatjaasajátmegközelítésévelkapcsolatban.Devalójábannemszükségesaz,hogyazelőzetestudástekintetébenvalamiféleazonosságotalakítsunkkiagyerekközött,bizonyosértelembeneznemislehetséges,mertazegyénikülönbségekjelentősekatudástekintetében.Másésmásdologérdekelbennünket,ezértaztánmásésmásterületekentudunkmélyebbéstartósabbtudáselemeketkialakítanimagunknak.Azigazipedagógiaifeladatotazjelenti,amikoragyerekekfejébenélőelőzeteselméletekakadályátjelentikatovábbhaladásnak.Ugyanisazelőzetestudásnemelkülönülttudáselemekbőlösz-szeállítotthalmaz,hanemegyszervezethalmaz. Hapéldáulfizikatanárkéntanewtonifizikátakaromtanítaniagyerekeknek,akkorszintebiztoslehetekbenne,hogyazosztálynagyrészemégegyhagyományosarisztotelészijellegűmozgásképletethordozafejében,amithanemsikerülleküzdeni,azakadályalehetannak,hogymegértseésmegtanuljaanewtonimozgásfelfogást.Azemberekjelentőshányadaebbőlkövetkezőennemistudjamegtanulni,afizikatanárokpedigmajdaztmondják,hogymindezalustaságravagyagyengeképességekrevezet-hetővissza.Denemezazigaziok,hanemaz,hogyamitőktanítaniakarnak,aztökéletesenszembenállazzal,amilyenelképzelésselagyerekekrendelkeznekamozgásról.Amikoreztaproblémátsikerülmegoldani,aztfogalmi váltásnaknevezzük,aminekalényege,hogyjólmegkellérteni,elkellsajátítaniazújgondolkodásmódot,ésaztistudnikell,hogymilyenesetekbenkellazújatalkalmazni.Vagyisaz

interjú Nahalka Istvánnal

44

újnemtörliarégit,akettőegyszerrevannakjelen,deagyerekeknektudniukkell,hogymelyekazokaszituációk,amelyekbenazújatkellalkalmazni. Többtantárgyisvan,hanemazösszesilyen,aminekatantervétföllehetépíteniezekreafogalmiváltásokra.Éppenazazérdekes,hogymilyenlépcsőkönmegykeresztülatanuló,milyenújkoncepciókatsajátítel,ésválikaproblémamegoldásainak,cselekvéseinekazirányítójávábizonyoshelyzetekben.Azelőzetestudásígykapjelentősszerepetapedagógusgondolkodásában.Apedagógusokjelentőshánya-danemisismerieztaproblémát,merteznemvoltrészeaképzésüknek.Meggyőződésem,hogyezazegyikdöntőokaannak,hogyatermészettudományosnevelésünknemelégsikeres,legalábbisabbólaszempontból,hogyatanulókatmennyiretudjukmegnyerniazeztaműveltségetigénylőpályákiránt. Haaztnézzük,hogyhogyanviszonyuljonegypedagógusazelőzetestudáshoz,akkorfontoskér-désennekasokféleségnek,a tanulókközöttikülönbségeknek,azakadályoknak,afogalmiváltásokszükségességénekafelmérése.Azelőzetestudásbannemannakszintjeazérdekes,egytudásszintjétegyébkéntisnehézértelmezni,hanemaminősége.Vajonmegfogjaérteniatanulóazelőzetestudásasegítségévelazújdolgot,vagynemtudjamégazáltalmegérteni,mertnemtudjamegkonstruálniaztatudást,amitszeretnénk,hamegkonstruálnamagának. A pedagógusok gyakran hivatkoznak arra, hogy azért sem alkalmaznakmodern módszereket,merttúlnagyazosztálylétszám.Nemlehetmindenkireodafigyelni,haegyénimunkátcsináltat,vagynem tudminden csoportnál egyszerre jelen lenni, ha csoportmunkáról van szó.Eznemhelytállóérvelés,ugyanisabból indulki,hogyapedagógusnakabszolútmódonrajtakénetartaniaakezétatanulásütőerein,mindenpillanatbanmindentkontrollálniakellene.Pedig eznincs így.A tanulástsokkalinkábbönállóvá,atanulók,csoportokáltalirányítottákénetenni.Sokkalnagyobbteret,sza-badságotkellenebiztosítani,bizalmatadniebbenafolyamatbanatanulóknak,nemszükséges,hogyapedagógusmindentpontosanellenőrizzen,amiazosztálybantörténik.Legyenőpedagógiaiirányítójaatanulásifolyamatnak.Perszenemcsakapedagógusoknak,agyerekeknekismegkelltanulniukezt,hiszennekiksenagyonvantapasztalatukerről.

A konstruktivista alapon felépített tantervek mennyiben építenek a kulturális és tudományos fejlôdésre? A természettudományokban, ahogyan az újabb és újabb felfedezések történtek, ez viszonylag könnyen felépíthetônek tûnik, vagy a történelemben is elképzelhetô. vajon az em-beriség tudásának fejlôdése az, amit valamilyen módon meg kell mintázni a gyerekek számára, vagy ilyenrôl nem is lehet szó? Akonstruktivizmusfelőlnézvetulajdonképpenmindegy,hogymittanítunk,mivelarrólmondva-lamit,hogyhogyantanulatanuló,ésnemarról,hogymitakarunknekitanítani.Felmerülperszeakér-dés,hogyígyagyerektulajdonképpenakármittanulhat,miérthatároljukbeegyáltalánatanulásitartal-mat?Ennélazértakonstruktivistákisreálisabbak,hiszentermészetes,hogymindenkorbanvannakatársadalomnakelvárásaiarról,hogymijelenjenmegaziskolában.Ezisátalakulóbanvan,azajellemzőtendencia,hogynemkonkrétműveltségelemekmegadásávalfogalmazódikmegazigény,hanembizo-nyosirányok,nagyobbműveltségterületek,sőt,bizonyosfogalmiváltásokazok,amikkiemelkedőek.Deakonstruktivizmus fokozottanhangsúlyozzaa tanulásegyediségét, személyességét.Ebből az iskövetkezik,hogymégatananyagotésakövetelményeketsemlenneszabadaszemélyfölöttmegfogal-mazni,amiegynagyonerőskijelentés,ésteljesenellentmondatartalmiszabályozásirendszernek. Amikor a pedagógiai – és nem csak a konstruktivista – diskurzus azt mondja, hogy differen-ciált fejlesztésrevan szükség,hogymindenkinekaztkell kapnia, amireneki személyesen szükségevan,példáulazelőzetestudásánakasajátosságaimiatt,azellentmondannak,hogyrögzítetttananyaglegyen, vagymindenkinekugyanazt kelljen tanulnia.Akonstruktivista alapelv szerintmég ahelyitantervekbensemkellenerögzíteniatananyagotésakövetelményeket,tartalmikérdésekbenisasze-mélyesség,azegyediség,adifferenciáláslegyenameghatározó.Nyilvánvalóanazonbanatársadalom

45

ismegkonstruálbizonyoselvárásokat,követelményeketaziskolávalszemben,ésezeketfigyelembekellvennieaziskoláknak.

korábban arról beszélt, hogy a magzati korban egy véletlen struktúrából a környezeti ha-tások által kezd el konstruálódni egy mintázat, amiben kialakulnak kapcsolatok, végsô soron pedig ez határozza meg az egyedi gondolkodási mintákat. milyen szerepe van ebben a szoci-ális környezetnek? befolyásolja-e, hogy adott életkorra milyen elméletek, milyen mintázatok lesznek jelen egy gyerek gondolkodásában? Amagzatikorbanlétrejövővéletlenszerűségbenisrengetegazonosság,hasonlóságvan,deadifferen-ciáltsághoz,adifferenciáláshozenneknemsokközevan.Eztsokkalinkábbkésőbb,akörnyezethatásaiformálják,perszenagyonsokvéletlen tényező játszikebbenszerepet.Hogyagyerekekmilyen tudás-struktúrával,milyenszemélyiséggelrendelkeznek,annaknyilvánvannakkulturálismeghatározóiis. Abajaz,hogyezekhezakülönbségekhez–amelyeknemcsaknagykultúrákközött,hanemméghomogénebbkultúrákonbelülélőkközöttiskialakulhatnak–rendszerintajó-rosszkategóriarend-szerbenközelítünk.Példáulaztmondjuk,hogyahátrányoshelyzetűgyerekekgyengébbtudássalér-keznekaziskolába,aképességeikfejletlenebbek,anyelvetnembirtokolják,rosszabbulkommunikál-nak,mintatöbbiek,ingerszegénykörnyezetbőljönnekésígytovább.Mindenáronszinteketakarunkmeghatározni,miközbennagyonerősenmegkérdőjelezhető,hogyezténylegígyvan-e.Ugyanisami-koraztvesszükészre,hogyahátrányoshelyzetűgyerekaz iskolai tevékenységhez szükséges tudástekintetébenelmarad,gyengébb,mintamásik,jobbhelyzetbenlévőgyerek,akkorelfeledkezünkarról,hogy van egynagyon fontos tényező,mégpedig az, hogy az iskolai tevékenységmilyen tudást igé-nyel.Elfeledkezünkarról,hogyazesetekdöntőtöbbségébennyelvi,verbáliskommunikációrólvanszó,ésa legtöbbesetbennincsszóazegyébkommunikációscsatornákról.Averbálismódonvalókommunikációbanajóhelyzetbenlévőgyerekeknyilvánelőnybenlesznek,mígahátrányoshelyzetűgyerekekreáltalábankorlátozottnyelvikódjellemző.Ugyanakkorezekagyerekekbizonyoscsatornáktekintetébenjobbteljesítményttudnakfelmutatni,sőtazt istudjuk,hogyezekacsatornákgyakranmégfontosabbakis,mintaverbáliscsatornák.Hasonlóan,aképességekfejlettségénekmegítélésébenmeghatározó,hogymilyenképességeketigényelaziskola,éskönnyenmeglehet,hogyvannakolyanmásterületek,amelyeketaziskolanemhasznál,amelyekbenéppenazokmutatkoznánakjobbképes-ségűnek,akiketáltalábangyengébbnekvélünk.Az iskoláknak tehát felkellene tudniahasználniazösszesolyanképességet,tudástéstapasztalatot,amiagyerekekbenmegjelenik. Amikorakultúrákközöttikülönbségekről,egyáltalánagyerekekközöttikülönbségekrőlvanszó,akkornemaszintekenvalóelhelyezés,ajó-rosszkategóriákbavalóbesoroláslennealényeg,hanemhogyelfogadjukamásikkultúrátis,ésatanításifolyamatrészévétegyükamásikkultúraelemeit.Ezis előzetes tudást jelent, olyan előzetes struktúrákat, amelyek egy kultúrahatásáramár kialakultakezekbenagyerekekben.Mindezmesszenemcsaketnikaikisebbségiprobléma.Tehátnemcsakarrólvanszó,hogyacigánykultúrátaziskolanemveszieléggéfigyelembe,miközbenperszeezisigaz.Deaszegénységkultúrájátseveszieléggéfigyelembe,vagypéldáula lányokkultúrájátsem.A lány-fiúkülönbségekisfontosak.Alányokaziskolábanugyanjobberedményeketérnekel,dehaaztnézzük,hogykikjutnakbeafrekventáltabbfelsőoktatásiintézményekbevagy,hogyatársadalombankikvál-nakmagasabbtársadalmipresztízsűállásokbirtokosaivá,akkormárnagyegyenlőtlenségekettalálunk.Ezegymaszkulintársadalom,alányokalávetésemáraszületésüktőlkezdveelkezdődik.Ezrészeaszocializációnak,aziskolánakésaziskolainevelésnekis,mertvalójábanafiúkatkreatívabbáneveljük.Többetengedünkmegnekik,afiúktólolyanfajtamagatartásokatiselfogadunk,amiketalányoknálde-viánsnaktekintünk.Sokproblémavanekörül,aminekazeredményeaz,hogyalányokkevésbéválnakkreatívvá,pedigakreativitáshallatlanulfontosatársadalmipozíciókbetöltésévelkapcsolatban.Ittisegykultúrakülönbségrőlvanszó,amitaziskolábankifejezettenrosszulkezelünk,hátrányoshelyzetbe

interjú Nahalka Istvánnal

46

hozvaalányokat.Tehátakülönbözőkultúrákatisfigyelembekellvenniapedagógiában,éshasznosí-tanikelleneazelemeiket. Perszenemkönnyűfeladataz,hogyhogyanviszonyuljonehhezatanár,mertvalójábannemtu-dunkelegetezenaterületen.Hogyankellkommunikálnomahhoz,hogyazisértse,akinemaverbálisterületenfejlettebb.Mi,akikpedagógusjelöltekettanítunksemtudjukgyakranmegmondani.Ezért„természeteshelyzet”,hogyapedagógusoksemtudjákmégjólcsinálniaziskolában,itttartunkma,deafeladatotmárfelismertük.

visszatérve a fogalmi váltásra és az egész életen át tartó tanuláshoz is kapcsolódva, van-e ennek „korhatára”, azaz felnôtt korban is képesek maradhatunk-e még fogalmi váltások men-tén tanulni? Nyilvánvaló,hogyolyanhelyzetekbenisvantanulás,amikornincsszükségfogalmiváltásra,lehetatudásrendszertgazdagítaniis,vagyisazegészéletenáttartótanulásnemszükségszerűenkapcsolódikafogalmiváltáshoz.Determészetesenezbármikorlehetséges.Énhatvanegyévesvagyok,ésmostborzasztóanelszégyellnémmagam,hamárnemlennékképesfogalmiváltásra,ésremélem,hogyígylesz ezmégnyolcvanéveskoromfölött is.Ahogyaz ember idősödik,úgy egyre több tapasztalatotszerez,egyrekidolgozottabbakazokasémái,elméletei,amelyeksegítségévelkeresiamegoldásokataproblémákra,amikkelértelmeziakörnyezetét,ahogyancselekszik.Ésezeknemcsakegyrekidolgozot-tabbak,hanemegyreprecízebbenhozzávannakrendelveaszituációkhozis,hogymikormitkellal-kalmazni.Agyerekeknélsokszorazaprobléma,hogyőkmégeztahozzárendeléstnemtudjákelégjólmegtenni,ezért„össze-visszabeszélnek”bizonyoshelyzetekben.Másfelőlviszontezegyfajtabeme-revedéstisjelenthet,hiszenazidősebbéválássalezekahozzárendelésekvilágosabbá,egyértelműbbéválnak,amimiattnemtudunkelégflexibilisenviszonyulniazújszituációkhoz,mertnagyonerősenlépnekfelamármeglévőelképzeléseinkadolgokmagyarázatára. Akiviszontrájönarra,hogyéletébenszámtalanszorvégigéltmárfogalmiváltásokat,éseztazélettermészetesfolyamatánaktartja,azanyitottságátisnagymértékbenmegtudjatartani,ígyazújjelensé-gekreadottreakcióinemlesznekannyiramerevek.Anyitottgondolkodásegyikjellemzője,hogytud-juk,nemcsakegyetlenmegközelítéslehetazadaptív,ezértérdemeskipróbálnimásmegközelítéseketis.Haezanyitottságkialakultbennünk,akkorakármilyenidősenisképeseklehetünkszinteolyanfo-galmiváltásokra,mintamelyekregyermekkorunkbanképesekvoltunk.Deafordítottjaisigaz:akibenazelméletekkidolgozódásaésaszituációkhozvalóhozzárendelésenagyonmerevmódonalakulki,azelzárkózhatezektőlafolyamatoktól,éseznehézségekhezvezethet. Azegészéletenáttartótanulásnakazonbanmégszámtalanmásösszetevőjeisvan,deezazegyikalapja.Eztafajtanyitottságotkellenemegtanítaniaziskolában,arranevelniagyerekeket,hogyeztmegőrizzékegészéletükben,ésképeseklegyenekújésújkoncepciókatfelfogniéssajátjuknakvallaniakésőbbieken.Haaziskolábantudatosítjukeztagyerekekben,harálátnaksajátgondolkodásukválto-zására,akkorebbőlaszempontbólőkistudatosabbakésegybennyitottabbakislesznek.

Honnan tudhatja egy jó pedagógus, hogy elérte a célt, hogy jól csinálta? vajon az iskolában a rendszeres számonkérések vagy a hazai és nemzetközi kompetenciamérések adnak-e kellô információt arról, hogy milyen tanulási eredményeket értünk el? vagy ha nem a mérések adják rá a választ, akkor mibôl tudhatja egy tanár, hogy sikeres volt a munkája? Azutóbbiraválaszolnékelőször,ésmostlehet,hogyfurcsátfogokmondani:aszemekcsillogásá-ból.Éseztegészenkomolyangondolom.Apedagógusszámáraközvetlenvisszajelzéstjelentőnagyonsokfélekommunikációközül,agyerekek,aszüleikésáltalábanakörnyezetrészérőlvalójábanezaz,amimegerősíthetvalakitabban,hogyjólcsinálja,amitcsinál.Nyilváneznemadteljesválaszterreakérdésre,deszerintemnagyonfontosválasz.

47

Amérésekkelkapcsolatban tudnikell,hogya teszt jel-legűvagy legalábbishatározottéskidolgozott technikáthasználóméréseknélvanegyalapvetőprobléma.Agye-rekek teljesítménye ezekben a tesztekben nem állandó,hanem szóródásokat mutat, és ezek a szóródások meg-lehetősen nagyok.Azt szoktukmondani, például az or-szágos kompetenciaméréssel kapcsolatban, hogy annakadatainemhasználhatókegyéniértékelésre.Ennekazazoka,hogyagyerekeka sajátoskörülményektől,véletlen-től függőenrosszabbulvagy jobbanteljesíthetnek,ezértegyénileg megbízhatatlanok az egyszeri mérések. Vanazonban egy modernmegoldása ennek a problémának,amihallatlanulérdekes:adaptívtesztelésnekhívjákésszá-mítógéppel történik.Ezegymoderntesztelméletialapútechnika,amiaproblémátjórésztkiküszöbölhetővéteszi.Technikailagugyannemlehetetlen,demamégviszonylagelképzelhetetlenMagyarországon,hogyaszámítógépszo-bábanírassunkdolgozatotúgy,hogymindenkiodaülegyszámítógépelé,ésvégigmegyegyprogramáltalfelkínált

adaptívteszten.Alényegeazvolna,hogyezekaprogramokagyerekkorábbiválaszaitólfüggőenadjákakövetkezőfeladatot.Ezlehetővétesziamérésihibákcsökkentését,amiáltalazegyénekteljesítményétisbiztonságosabbanlehetfelmérni.Sőt,nemcsaktesztekkelvalómérésredolgoztakkiilyeneket,hanemennélkomplexebbmérésiszituációkrais,aminagyreménytjelenthetajövőrenézve,deatesztekalkal-mazásaszámomrameglehetősenproblematikus. Ahogykorábbanemlítettem,azegyesgyerekekfejlődésérőlkövetkeztetéseket levonniakompe-tenciamérésiadatokbólnemlehetséges,ellenbenintézményiszintenmárbiztosanlehet.Ugyanisottkiátlagolódnakakisebbésnagyobbeltérések,ezértegyiskolábanavalóditeljesítményátlagnagyjábólmegegyezikateszteredményekátlagával.Ezértaztánazországoskompetenciaméréseredményeiazintézményértékelés szempontjából jól felhasználhatók lennének.Persze itt isfigyelembekell venni,hogyamatematikaiésaszövegértésikompetenciátmérjükcsak.Aszövegértésinkábbazegésziskolateljesítménye,deazértnagyobbsúllyal amagyar tanáré, amatematikaviszontelégegyértelműenamatematikatanárteljesítménye.Aztszoktákmondani,hogyegyintézményezenakétterületenmértteljesítményeáltalábanmárjóljellemziaziskolapedagógiaitevékenységénekszínvonalát,deazértmégebbenisvannaktechnikaigondok,mertmagaateszteredményeztmégközvetlenülnemjelzi,hanemapedagógiaihozzáadottértéket7kellmérnünk. Azértékelésegynagyonkiterjedt,változóterület,mertvalamikorcsakatanulókteljesítményénekértékelésétjelentette,demamárapedagógusokteljesítményénekértékelésérőlisszól.Azosztályok,azintézmények,azintézményenbelülbizonyosegységek,példáulévfolyamok,deakárazintézményfölöttiegységekteljesítményeisértékelhető.Jelenlegmégsokabizonytalanságebben,sokmindentnemtudunk,bárnagyonintenzívkutatásokzajlanakezekenaterületeken.Úgyhogytovábbraisaztgondolom,hogyalegtöbbetacsillogószemekfognaknekünkmondani.

7Ahozzáadottpedagógiaiértékettöbbféleképpszámolhatjuk,ahazaikompetenciaméréssoránatanulóteljesítményétacsaládiháttéréhezképestértékelik.Acsaládi háttér index(CSHI)alapjánmindentanulótólelvárhatóegybizonyosszintűteljesítmény,ajobbcsaládiháttérrelrendelkeződiákoktóljobbteljesítményvárható,mertkörnyezetükbentöbbatanulásttámogatótényező.Haatanulójobbteljesítménytérel,mintazacsaládiháttéralapjánelvárható,pozitívhozzáadottpedagógiaiértékről,haviszontnemérieleztaszintet,akkornegatívhozzáadottpedagógiaiértékrőlbeszélhetünk.

interjú Nahalka Istvánnal

48

AdAPtÍv-elfogAdó iskolA – AdAPtÍv PedAgógiA

interjú rapos nórával

„…maga az út, az iskola minden szereplôjét érintô, közös tanulási folyamat válik fontossá.”

mi végre egy új koncepció? – tehetnénk fel a kérdést az adaptív-elfogadó iskola gondolata kapcsán, amely egy kétéves kutatómunkát követôen vált egy könyv1 formájában is kézzelfogha-tóvá. Az elte PPk neveléstudományi intézetének kutatócsoportja által körvonalazott koncep-ción és az ebben megfogalmazott értékeken túl a legfontosabb, hogy a közös munkában részt vevô nevelési-oktatási intézmények milyen új utakon indultak el, miben látják saját gyakorlatuk-ban az adaptivitás megvalósulását, és milyen változásokat eredményezett ez a szemléletükben, együttmûködési formáikban. rapos nórával, egyetemi adjunktussal, a kutatócsoport vezetôjével beszélgettünk.

mit takar az általatok kidolgozott koncepcióban az adaptív jelzô? mit jelent ez egy iskola, az iskola szereplôi, a gyakorlatot meghatározó pedagógiai szemlélet szempontjából? Nagyonsokatgondolkodtunkazelnevezésen,azonahívószón,amisegítmegérteniaztahosszúgondolatmenetet,amitközösenvégigjártunkakétéveskutatásiprojektsorán,éseztmegelőzően,asajátszemélyeséletutunkban.Előszörnemadaptív,hanemelfogadóiskolánakhívtuk,amitrészbenaprojektelnevezésegenerált,másrészrőlpedigszerettükvolnamegkülönböztetnimás,apedagógiaigyakorlatbanmárzajlóprojektektől.Azadaptivitásgondolataazonbanmindig isottvoltakutatóigondolkodásunkfókuszában,ígyaprojektvégénúgyéreztük,hogyazadaptív-elfogadó iskolaelnevezésfedileteljesenazt,amiakoncepciónkbanmegszületett. Hogyhogyanjutottunkelidáig?Azelsőfontoskiindulásipontazvolt,hogyegyolyaniskolátsze-rettünkvolnakörvonalazni,amelyúgyhelyeziatanulótésatanulóisokféleségetafókuszába,hogyaztközbenmegpróbáljaértelmezniésközhelyekhelyettvalóditartalommalmegtölteni.Másrészrőlúgyvél-tük,hogyapedagógiairodalmábanazadaptivitáshozkötődőennagyonsokolyanelemmeltalálkozha-tunk,amitegyébkéntagyógypedagógiábólépítkezőinkluzivitásismeghatároz.Aztgondoltuk,annaklennelétjogosultsága,hogyhaatöbbségipedagógiaésagyógypedagógiavégreegymásfeléfordulna,ésazegyébkéntsokszorösszecsengőgondolataikegyközöskoncepcióbanérnénekössze.Afolyamatköz-benegyreinkábbúgyéreztük,hogyezakettősnévírjalelegjobbanagondolatainkat:tehátegyrészrőlatáganértelmezettadaptivitáshozkötődőfontosszempontok,amelyeketleginkábbszervezeti,iskolaiszintenpróbáltunkmegragadni,illetveazinkluzivitáshoz,azelfogadáshozkötődőgondolatok.

kit vagy mit kell voltaképpen elfogadnunk? Akulcsatanulóisokféleségelfogadása.Ezegyrészteltérőtanulásiutakatjelent,másrésztannakelfogadását, hogy amai globalizálódó világban a gyerekek egyszerre sokféle identitással bírnak.A

1RAPOSNóra–GASKÓKrisztina–KÁLMÁNOrsolya–MÉSzÁROSGyörgy(2011)Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OktatáskutatóésFejlesztőIntézet,Budapest.

49interjú Rapos Nórával

pedagógiavilágábanvalamelyestperszeszükségvankategóriákra,deezekolyanmélyenbeivódtakapedagógiaigondolkodásba,hogysokesetbenmeggátoljákakonstruktív,alkotópedagógiaifolyama-toktervezését.Mondokrápéldát:problémánaklátjuka„hátrányoshelyzetűtanuló”vagy„tehetségestanuló”kategóriábanvalógondolkozást,amitegyébkéntakörülöttünklévőszabályozásismegerősít.Azegyénitanulásiutakbiztosításanemegyenlőakorrepetálássalvagyatehetséggondozással.Sokkalinkábbjelentiatanulófelkészültségének,állapotánakdiagnosztizálását,acélkéntvalómeghatározást,atanulósajátfelelősségvállalásáraépítőbevonását,atanulástámogatóértékelést,választásilehetősé-gekbiztosítását.

miért éreztétek úgy, hogy szükség van egy új koncepcióra? milyen társadalmi, oktatási jelen-ségre szerettetek volna reflektálni ennek megalkotásával? Nagyonsokolyanélmény,gondolathalmozódottfölakutatáskezdetérebennünk,amelyekmiattszükségesnek gondoltuk az adaptív-elfogadó iskolamegszületését. Az első kettő talán inkább egytudományelméletikiindulópont,denagyonjólhasználhatóvonulatavanahétköznapigyakorlatbanis.Aztgondoljuk,hogya21.századiskolájánakfontoslenneszembenézniazzalahelyzettel,hogymígagyökereivisszanyúlnaka19–20.századra,addigakörülöttelévővilágalapvetőenmegváltozott.Aziskolaésaziskolaszereplőimindezidáigmegspóroltákmaguknakannakatudatosátgondolását,hogyvajonmilyenfunkcióivannakaziskolánaka21.századposztmoderntársadalmában. Nemcsakafunkcióértelmezésemaradtel,deasokesetbenesetlegesenelindított,kezdetbennagylánggalégőreformokésújításokreflektálatlanokmaradtak,kontextusfüggetleneklettek.Azelkötele-zettszereplőkellenéreareformokfolyamataéshatásanemelemzettésnemtudatosanföldolgozott,emellettmagaaziskolátkörülvevőkulturális,gazdasági,társadalmitérisértelmezésreszorul.Aztisfontosnaktartottukmegállapítani,hogyapedagógusokszakmaifejlődése–ahétévenkéntiszázhúszórástovábbképzésifolyamatbavalóbekapcsolódással–valójábancsakegyediszakmaifejlődésiutakatjelent.Ezzelszembenaztgondoljuk,hogyigazáneredményesszakmaifejlődéstcsakegyiskolaikontex-tusbanlehetvégigjárni.Aszakmaitovábbképzés,fejlődéscsakebbenatanulószervezetbenműködhet-nejól,merteztudnáapedagógusttámogatni.Fontoslenne,hogyaziskolamagaisazonosítsaasajátcéljait,érdekeit,fejlődésiútját,ésegyközösfolyamatban–azegyéniésaziskolaiérdekekösszehangolá-sával–megtaláljákaközöscélhozvezetőutat.Tehátakkortudegyszakmaifejlődésigazánélővéválni,hogyhaezegyolyantanulószervezetben,egyolyankörnyezetbenkapmintátéslökést,amelyvalóbanfontosnakgondoljaatanulástegyéniésközösségiszintenis.Amostanihelyzetben,amikoratanulásegyéniválasztásokalapjántörténik,ésaziskolába„visszavitt”tudássalsokszornemtudnakmitkezdeniatöbbiek,nemlátjukbiztosítottnakeztatudatosanátgondolt,közösfejlődésttámogatókörnyezetet. Ajógyakorlatokátadása–amiakutatástmegelőzőenindultelahazai iskolákközött–szinténizgalmas hatást jelentett a gondolkodásunkra nézve. Az egymástól való tanulást alapvetően jónaktartottuk,demagávalajó g yakorlatkifejezésselésafentigyakorlattalissokproblémánkvolt:Magyar-országon,ebbenazadás-vételifolyamatbanatanulásolyankontextustkapott,hogyajógyakorlatotmeglehetvásárolni,hazalehetvinni,ésottugyanúgyfogműködni,mintahonnan„vettem”.Ezzelszembenmiaztgondoljuk,hogyegyiskolaakkortudigazánjólműködtetnigyakorlatokat–ésaztánsegíteniabban,hogyeztmásokismegtanulják–,hogyhaképestudatosandiagnosztizálniasajáthely-zetét,ahhozkötődőenkidolgozniegyhelyimegoldást,éseztaztántudatosantudjakommunikálni.Teháteltudjamondani,hogymilyenhelyzetben,mitésmiértfejlesztettki,azérkezőfélpedigmegértiazt,hogyőkmirereflektáltakagyakorlatmegszületésével.Ígynemönmagábanagyakorlatot,hanemeztafajtatanulásifolyamatotviszihaza,amelybenugyanúgyfontos,hogyamásikfélisfelmérjeasajáthelyzetét,éshaszükséges,korrigáljonazátvettgyakorlaton.Ezagondolatmenetazoka,hogyerreafolyamatramiazadaptív utakelnevezésthasználtukakönyvünkben,ésaztgondoljuk,hogyjólenne,hogyhaezmeggyökeresedneaközoktatásmindennapjaibanis.

50

Végezetülaztakritikaiszempontotismegfogalmaztuk,miszerintahazaioktatásbanazelméletés a gyakorlat valahogy távolkerült egymástól.Ebbenmindkét fél felelősségét látjuk: apedagógiakutatóinakvagyaneveléstudománnyalfoglalkozószakembereknekatekintetben,hogyakutatásaiknemgyökereznek igazángyakorlatiproblémákban,vagyha igen, akkornem tudjákaztolymódonmegfogalmazni,hogyagyakorlatszámáraisérthetőéshasznosíthatólegyen.Agyakorlatszempont-jábólpedigamindennapokvalóságatalánolyanterhetjelent,amelybenmárkevéslehetőségnyílikatudatosegymástólvalótanulásra,vagyaszakmaifejlődésmegfogalmazására.Ebbőlkövetkezőenúgylátjuk,hogynincsenekvalódifórumaiaszakmaidiskurzusnak.Ezzelakutatássaltöbbekközötterreisszerettünkvolnareflektálni,vagyisegyolyanterepetnyitni,aholakutatók,agyakorlópedagógusok,ésadiákokközöttpárbeszédrenyíliklehetőség.

kik alkották a kutatócsoportot? AzELTENeveléstudományiIntézetébőlnégykutatóvettrésztamunkában.Gaskó Krisztina,akipszichológusként és neveléstudományi szakemberként egyaránt a tanulással, a tanuláselméletekkelfoglalkozik,emunkábanakategóriákmegkérdőjelezéseaz,amiigazánfontosvoltszámára.Kálmán Orsolyaatanuláselméletekszakértője,felsőoktatáspedagógiávalfoglalkozik,ésazzal,hogyaközokta-tásbanhogyanlehetatanulástvalójábantanulásközpontúvátenni.Mészáros Györg yakritikaipedagó-giaegyik legfontosabbhazaiképviselője, főtémaköreiazesélymegteremtés,azesélyegyenlőségésamultikulturalitás.Jómagamakutatás,éskorábbi–azadaptíviskolábangyökerező–projektekvezetője-kéntazadaptivitásgondolatáthoztamakutatócsoportba.Akutatókmindegyikenagyonmeghatározókorábbitapasztalatokkalérkezett,amelyekvégigkísértékazegészprojektet.Nagyonizgalmasvoltazis,hogyazegyébkéntegymásmellettfutóeddigikutatásokhogyangyúrhatókösszeegykoncepcióvá. Ahogykorábbanemlítettem,fontosgondolatunkvoltazis,hogyatöbbségipedagógiaésagyógy-pedagógiataláljonegymásra,ezértaközösmunkakezdeténegytöbbségipedagógusokbólállócsoportésegygyógypedagógusokbólállóteamálltfel.Talánnemvoltszerencsésezafajtamegközelítés,va-gyis,hogykülönmunkacsoportokbankezdtünkdolgozni.Ezlehetazokaannakis,hogynemsikerültmegtalálni aközöshangot. Így ami többségipedagógiainézőpontunkaz, ami ebbenakönyvbenleginkábbmegjelenik.

Az eddig elhangzottakon túl milyen pedagógiai irányzatokból, hagyományokból, jó gyakor-latokból merít az adaptív pedagógia? Azegyikmeghatározóelemamárkorábbanemlítettinterpretatív szemlélet,apedagógiaijelenségekértelmezése,amialapvetőenakritikai pedagógiavilágábangyökerezik.Ezutóbbiegyolyantársadalom-elméletimegközelítés,amelyazelnyomotttársadalmirétegekfelszabadításávalfoglalkozik,éseztpró-báljapedagógiaikontextusbahelyezni.Agondolat,amitkihangosítanakebbenamegközelítésben,na-gyonérdekes,miszerintfontoslenne,hogyazelnyomotttársadalmicsoportokismegszólalhassanak,hogyészrevegyükahangjukategytámogatófolyamatban.Akorábbipedagógiaielképzelésekazzalajószándékúattitűddelközelítettekaleszakadóvagyelnyomotttársadalmicsoportokfelé,hogymeg-próbáljákőketvalamiképpfelemelni,valamifajtahátránykompenzálássalsegíteni.Valójábanazonbannemezazút,hanemaz,haasajáthelyzetébenmagatudjamegfogalmazniaproblémáját,ésúgyhoz-zukhelyzetbe,hogyegyhosszútávúfolyamatbanképeslegyenmagánsegíteni.Ahazaiközoktatásbantalánatanulókhangjahallatszikalegkevésbé,ígyavelükvalókapcsolódásra–mindasaját,kutatásbabevonthallgatóink,mindakutatásbabekapcsolódottiskoláktanulóiesetében–kiemeltenfigyeltünk. Amásiknagyonerőselméletibázisunkaszociális konstrukcionizmuselméletevolt.Talána legfon-tosabbjellemzője,hogyegészenmásképpgondolkodikatudásfogalmárólésatudáskeletkezéséről.Mindenkonstruktivistaelméletúgygondolja,hogya tudástnemkapjuk,nem lehetátadni,hanemkonstruálódik,tehátvalahogyfelépülezegyénéletében.Aszociáliskonstrukcionizmusésennekta-

51

nuláselméletimegfelelője,aszociáliskonstruktivizmuspedigaztmondja,hogyezatudásnemönma-gábanazegyénben,hanemegytársasközegbenalakulki.Ezazelméletakoncepciónkszempontjábólazért is nagyon fontos,mert azt gondoljuk, hogy az iskola alapvetően egy társadalmi konstrukció,tehátcsakistársadalmipárbeszédbenhatározhatjamegönmagát. Harmadikelemkéntpedig fontosnak tartottukérvényesíteni azt agondolatot,hogy reflektáljunkakorábbi iskolafejlesztési reformokravagyelképzelésekre,ésebbenaszemléletbenértelmezzükaziskolavilágánakfontoskérdéseit.Ezértazelméletialapoktisztázásántúligyekeztünkátgondolniazelmúlt egy-két évszázad jelentősebb iskolatörténéseit éshatásait.Ennél apontnál úgy láttuk,hogynagyonfontoskulcsmomentumazoktatás tömegesedéseésazebbőlkövetkező iskolaiválaszok.Areflektív,elemzővisszatekintéssoránnégyilyeniskolaiválasztkülönböztettünkmeg,ésezekalapjánfogalmaztukmegazt,hogymindezekbőltanulvamitgondolunkvagymitnemgondolunkazadaptíviskolára igaznak.Ezekakövetkezők:a reformpedagógiákvilága,akomprehenzivitásgondolata,azinkluzivitás,ésaszemélyreszabotttanuláspedagógiája.

miben találtátok meg ezeknek az elméleti bázisoknak a koncepció szempontjából közös metszéspontjait? Talánatanulóisokféleségelfogadásavoltazegyikközösfókusz,hiszenatömegesedéshatásáraazzalkellettszembenézni,hogyazokagyerekekisottülnekaziskolában,akikrőleddignemgondol-tuk,hogyazosztályunkbakerülhetnek.Emellettazonbanmindanégyiskolaiválasznakmásésmása felütése: a reformpedagógiáknál alapvetőamindenkori többségipedagógiávalvaló szembenállás,amitőlszerettünkvolnatávolmaradni.Denagyonfontospéldáulazalternativitásbanaszabadság,azalternatívutakelfogadásánakgondolata,amisokkaljobbanreagálegyposztmodernjelenségre,minteddigbármelyik iskolakoncepció.Akomprehenzivitás sokkal erősebbenkötődik akritikaipedagó-giáhozésazesélyteremtésgondolatához.Aszemélyreszabottpedagógianagyonerősenfókuszálazegyénre,demi–elfogadvaazt,hogyazegyénfontos,ésazegyénitanulásiutakelsődlegesszerepűekegyiskolában–mégisnagyonhatározottanaztgondoljuk,hogyaziskolaitanulásközösfolyamat,ésnemcsakazegyéntanulásiútja.Azinkluzivitásbanszinténmeghatározóamásságelfogadása,hely-zetébőlfakadóantalánezfejezikia leghangsúlyosabbanennekasokféleségnekazelfogadásátésatöbbségipedagógiábatörténőszakmaibefogadását.

mindezek után hogyan indult el a projekt, melyek voltak a folyamat fôbb állomásai? Azelőbbemlítettekokánalapvetőenfontosnaktartottuk,hogyakutatásközösmunkalegyenaközoktatásvilágának szereplőivel, amelybena résztvevők– amennyire lehetséges–kutatótársakkáválnak.Mivel aprojektet a21. századi közoktatás-fejlesztés2 címűTÁMOP-projekt részeként azOFI3támogatta, az intézet segítségével közzétettünk egy felhívást, amelyben olyan iskolák jelentkezésétvártuk,akikkelközösenmegpróbáljukmegfogalmazni,hogymitisjelenthetazadaptív-elfogadóisko-la.Aprojektbevalókapcsolódáskorfelkellettkínálniukvalamilyensajátadaptívgyakorlatot,továbbá

2ATÁMOP3.1.1kiemeltprojektstratégiaicéljaazÚjMagyarországFejlesztésiTervközoktatás-fejlesztésiprogramjainakközpontikoordinációja,menedzselése,akülönbözőfejlesztésiprogramokharmonizációja,aközoktatásiintézményekfejlesztéseitésaközpontifejlesztéseket,aterületi-hálózatitevékenységetirányító,összefogóközpontiintézkedésannakérdekében,hogyazágazatszakmapolitikaielképzeléseialapjánmindenműveletéskonstrukcióazoperatívprogrambanmeghatározottcélokatmegtudjavalósítani.

3AzOktatáskutatóésFejlesztőIntézet(OFI)azoktatásiágazatstratégiaikutató-fejlesztőésszolgáltatóintézménye.Azintézettevékenységeközoktatásiésfelsőoktatásikutatásokraésfejlesztésekre,nemzetközielemzésekre,azoktatásirányí-tásszakmaidöntéseitelőkészítőszakértőitevékenységekre,adatszolgáltatásokra,valamintaszakmaieredményekszéleskörűdisszeminációjáraterjedki.www.ofi.hu

interjú Rapos Nórával

52

megkellettfogalmazniukegykérdést,amelynekmegválaszolásáraszívesenvennénekmásiskoláktóltámogatást.Mindazinkluzívoldalról,mindazadaptívkutatáshozkötődőenjelentkezőiskolákkalfel-vettükakapcsolatot,éselkészítettünkvelükegyún.többesetesesettanulmányt.Tulajdonképpenegyakciókutatásrólbeszélhetünkabbanazértelemben,hogyakeletkezőtapasztalatokatmindigvisszafor-gattukakutatásifolyamatba,azeredményekfolyamatosanalakítottákakoncepciótésvisszahatottakmagukraazintézményekreis. Miutánkialakultameglehetősenvegyes–klasszikusésalternatíváltalánosiskolát,12évfolyamosiskolát,szakközép-ésszakmunkásképzőiskolát,EGyMI4-tismagábanfoglaló–résztvevőikör,há-romalkalommalvelüktöltöttünkegy-egynapot.Egyrésztmegpróbáltukőketmegismerni,ésközbenazadaptíviskoláhozkötődőenolyansarokpontokatvagyszempontokatmegfogalmazni,amelyekazadaptivitásértékeilehetnek.Azelsőtalálkozáskornemkértünkegyebetaziskoláktól,minthogypró-báljákmegfogalmazniazt,hogymiértgondoljákmagukatadaptívnak.Igyekeztünkeztakérdéstminéltöbbszempontbólésminéltöbbszereplősegítségévelkörbejárni,miközbenmiisiskolailevegőtszív-tunk, dokumentumokat gyűjtöttünk, órákat látogattunk, fényképeztünk.Amásodik körbenmind-ezentapasztalatokalapján,illetveasajátelméletikoncepcióinkütköztetésévelösszeállítottunkegyújkérdéssort.Ennekkapcsánarrakértükakollégákat,hogyreflektáljanakazáltalunkadaptívnakvéltiskolára,ésebbenakoordinátarendszerbenpróbáljákmegasajátintézményüket,gyakorlatukatelhe-lyezni.Avezetőiéstanáriinterjúk,valamintazóralátogatásokkiegészültekatanulókhangjával,mertkíváncsiakvoltunk,hogyadiákokmiképpenélikmegazt,amitaziskolamagárólmond.Aprojektsoránkészítettünkaziskoláknakegyharminc-negyvenoldalasreflektívnaplót,amelybenazadaptivi-tásértékeimenténleírtuk,ahogymiláttukőket:milyenadaptívutakonindultakel,éshollátunkmégkitörésivagyfejlődési lehetőséget.Aharmadiktalálkozónkonerrőlazidőközbenelkészültreflektívalbumrólbeszélgettünkdöntőenazintézményvezetővel.Mondhatjuk,hogyavezetőkrészérőlviharosvoltazezzelvalószembesülés,anaplóészrevételeivelvalóazonosulás.Nemvoltteljesenmásazön-képük,mintamitmiláttunk,devoltakbennenagyonfájópontok.Az,hogymiképpfogadtákanaplótnagybanfüggöttattól,hogymilyenvoltaziskolánbelülaszervezetitanulás,areflektivitáskultúrája.Kívülrőltekintenirávalamiremindigmástjelent,ugyanakkormindenintézményhangsúlyoztaaztafontostanulásifolyamatot,amelynekezáltalrészeselehetett.Végsősoronigazánörültek,hogykülsőképetformáltrólukvalaki. melyek azok a legfontosabb értékek, amelyek az adaptív-elfogadó iskola hívószavai lehetnek? Akérdésszámunkraisnagydilemmavolt,akutatóimegbeszélésekensokatgondolkodtunk,vitáz-tunkazon,hogyhogyanlehetegykoncepciótstrukturálni,leírni,vagyhogyanlehetjólmeghatározha-tószempontokkörérendezniazadaptív-elfogadóiskolát,hogyazagyakorlatszámáraisminéljobbanértelmezhetővéváljon.Mindaszakirodalmitájékozódásunk,mindaziskolákkalfolytatottbeszélgeté-seksoránazzalkellettszembesülnünk,hogyszámtalanolyanszempontfogalmazódottmeg,amelyek,haakartuk,hanem,értékekvoltak.Valójábannemszerettünkvolnaegyértékközpontúkoncepciótlétrehozni,félveattól,hogypontanormatívkoncepciókellenébenépítkezőadaptív-elfogadóiskolaisnormatívváválik. Egyrészrőlúgytekintünkezekreazértékekre,mintamelyekértelmezésétmindenesetbeniskolaikontextusbankellmegadni.Másrésztaztgondoljuk,hogyezekegyfolyamatos,dinamikusváltozásbanértelmezendők,mintahogyaziskolákkalvalóbeszélgetésekisfolyamatosanformáltákakoncepciót.Végülötértéketfogalmaztunkmeg,ezekakövetkezők:azadaptivitásértéke,azidentitásértéke–ami

4EgységesGyógypedagógiaiMódszertaniIntézmény,amelyeketasajátosnevelésiigényűgyermekek,tanulókintegráltantörténőnevelésének,oktatásánaksegítésérehoztaklétre.Azalapellátásonkívülgyógypedagógiaiszakszolgáltatástésszakmaiszolgáltatástbiztosítanak.Forrás: www.fejlesztok.hu

53

érdekesmódonakönyvmegírásánakpillanatáignemszerepeltakoncepcióban,éscsakakésőbbiref-lektáláskorkerültelő–atanulásköz pontúságértéke,akategóriák megkérdőjelezésének értéke,ésaközösségiségértéke.Amiértelmezésünkbenezeknemkülönálló,hanemegymássalösszejátszó,összekapcsolódóelemek.

Hogyan válhat egy intézmény adaptív iskolává, hogyan kell az értékeket iskolai kontextusban értelmezni? Úgyvéljük,azalegfontosabb,hogyaziskolákkészenálljanakarra,hogyszembenézzenekmaguk-kal,asajátpedagógiaielképzeléseikkel,valamintaziskolaszereplőinekelképzeléseivel,igényeivel.Haasajátműködésüketegynagyontudatosésfolyamatosreflektáláskapcsánezenértékekmenténistud-jákértelmezni,akkorazonosítanitudnakolyanpontokat,amelyekazőgyakorlatukbankiemelkedőek,ésbizonyárafognaktalálniolyanpontokatis,amelyekbenproblémákmutatkoznak,tehátfejlesztésreszorulnak.Ezlehetazútjaazadaptíviskoláváválásnak.

Azt viszont nem gondoljuk, hogy létezikegy olyan adaptív-elfogadó iskolai státusz, amelyemblematikus vagymintaértékű. Az adaptív-elfo-gadó iskoláváválás során a célnemelsősorbanamegérkezés,hanemmagaazút,az iskolamindenszereplőjét érintő, közös tanulási folyamat válikfontossá.

A közösségiség értéke mit jelent ebben az ér-telmezési keretben, a tanulás szempontjából? Eztérdemesértelmeznimindaziskolaegyesszereplői– tehát a tanuló, a tanár, az igazgató, aszülő–,mindaszervezet,mindaszervezetentúl-nyúlószakmaiközösségekszintjén.Havisszanyú-lunk az egyén szintjére, akkor fontos látni, hogypéldául a szociális konstruktivizmus elméletébenistöbbirányzatvan,debármelyiketnézzük,aztta-láljuk,hogyolyanszociálisvagyközösségihelyze-tekethoznaklétre,amelybenatanulászajlik.Vanolyanelképzelés,amelyaztmondja,hogytulajdon-képpenmagaavitaaz,amiatanulástigazángene-rálja:atanulásifolyamatbanmegjelenőkülönböző

nézőpontokütköztetése,asajáttanulásiútravalóreflektálásmindkétfélszámárahasznoslehet.Egymásikálláspontszerintmagaabeszélgetésatanulásútja,ésahelyett,hogymódszertanilagtúldidak-tikussátennénkazegyénitanulásifolyamatot,sokkaltöbbetkellenehagynibeszélgetniagyerekeket,erősítveaszociáliskötődéskialakulását. Haaszervezetiszintetnézzük,vanegyolyanálmunk,hogyazegymástólvalótanulástámogatá-sáralétrehozzukazadaptíviskolákhálózatát.Aprojektkereténbelülerrenemvoltelegendőkeret,debízunkbenne,hogymásútonleszrálehetőség.Egyolyanfelületlétrehozásalenneacél,amelyenaziskolákkülönbözőadaptívutakatfogalmaznakmeg,másiskolákszámárahasznosíthatómódon.Fon-toshangsúlyozni,hogyeznemadás-vételtjelentene,hanemasajáttanulásomérdekébenamásiktanu-lásánaktámogatását,amiegyteljesenmásszemléletetigényel.Mindannyiantudjuk,hogyahálózatokcsakakkorműködnekjól,hogyhaebbenahálózattagjainakérdekeltségevan,ésmiebbenatanulásifolyamatbanláttukezt.

interjú Rapos Nórával

54

Ha még inkább kifele tekintünk, az iskola szociális, kulturális környezetére, mit mondhatunk, hogyan befolyásolja ez a beágyazottság az adaptivitást? Szeretnénkazthinni,ésazadaptív-elfogadóiskolakoncepciójaisaztmondja,hogyaszociális,gaz-dasági,kulturáliskörnyezetkell,hogybefolyásoljaaziskolaműködését,mertannaktagjaiisszereplőiaziskolavilágának.Asodródáshelyettezenösszesszereplőgondolkodásábólkellene,hogykinőjönegytudatosanalakítottidentitás,amiszinténazadaptív-elfogadóiskolaegyikértékétjelenti. Akutatás során fontos tapasztalatvolt,hogymindenolyan innovatívváltozás, ami az általunkvizsgált iskolákbanbekövetkezett, azvalamilyenveszélyhelyzetbőlértelmeződött.Például, azegyikiskolábanelkezdtekfogyniagyerekek,mertátszivárogtakaszomszédiskolába,azottelindítottkéttannyelvűtagozatra.Amásikiskolaegygyógypedagógiaiintézményvoltazellehetetlenedéshatárán:a pedagógusok nem tudtakmit kezdeni az egyre nehezebbmagatartási problémákat produkáló, aszegregáció tüneteitmutató, frusztrált, tanulásukbannehezen előrelépődiákokkal.Mára, az akkorelindítottpedagógiaifejlesztésekrévénazegyiklegizgalmasabb,mintaértékűiskoláváváltakörnye-zetében.Aharmadikiskolaegymegbélyegzéstőlszenvedett,alternatíviskolalévénmásfajtatanulásiutatképviseltek,amitazegyébkéntnagyonzártvilágotmutatókisvárosikörnyezetnemfogadottel,félreértelmezett.Ezekbőlapéldákbólúgyláttuk,hogyaziskolákinnovativitásiszándékacsupánvész-helyzetekbenaktiválódik,nemrészeatudatosépítkezésnek. Akutatásmegerősítettminketabban,hogyaziskoláknakvannaknagyonpozitívvagyadaptívgya-korlatai,éslátható,hogyképesekazinnovativitásra,aváltozásra,amegújulásra,deamairendszerben–akorábbanmáremlítettvészhelyzetekkivételével–nincsolyanhajtóerő,amiértőkeztmegtegyék.Hacsupánaztvárjukeltőlük,hogyszabályokattartsanakbe,akkornemtámogatjukőketabban,hogyasajáthelyzetüköngondolkodjanak,előbbrelépjenek.

milyen változásokat igényel az adaptív-el-fogadó iskola a gyakorlat szintjén, a tanulási folyamatban, a tanulás szervezésében, tervezé-sében? mit jelente az adaptív-elfogadó iskola a tanár, és mit a tanulók számára? Azt tapasztaltuk, hogymivel az adaptív-elfo-gadó iskoláváváláshoznincs recept, ésnemkizá-rólagegyútlétezik,ezegynagyondinamikus,ru-galmasrendszernekmondható.Azalternatíviskolakapcsánpéldául azt láttuk,hogyők a tanulásköz-pontúság kapcsán előrébb jártak,mintmás intéz-mények, de az identitásmeghatározásukban kilóg-tak, és ez a fajta hiány visszavetette őket abban,hogy továbbléphessenek az egyébként számukrafontosterületeken.MígmondjukazEGyMI-benjólkörvonalazottvoltaz identitás,deaközösségiterület–éppaszegregáltintézményivoltukbólfa-kadóan–nehezebbenment.Tehátnagyonváltozó,hogymelyikiskolamibentaláljamegazerősségét,ésmibenakitörési lehetőségeit.Azáltalunkmeg-

fogalmazottértékekabbansegítenek,hogyezekmenténkezdődjönelaziskolábanagondolkodás,azidentitásmeghatározása,acélokmegfogalmazása. Alegfontosabb,hogyazintézményekszereplőifogadjákel,hogyezegytanulásifolyamat.Hogyhaeztmegértik,akkoraziselfogadhatóváválik,hogyebbenaváltozásifolyamatbanazegyesszereplők

55

abevonódottságkülönbözőállapotábanvannak.Ezegytermészetesdolog.Havanegytávolicélunk,akkorapicilépéseinketmárennekszellemébentudjuktervezni,azokatkoherensenegymásraépíteni,egyláncolatrafelfűzni.Nagyonhiszünkbenne,hogyavezető,aziskolaigazgatószerepekulcsfontossá-gúebbenafolyamatban,mertőafelelősazértaszakmaiútért,amitaziskolabejárhat.Ahhozazonban,hogyazelképzelésvalóbanműködnitudjon,elsősorbanolyanoktatáspolitikaikoncepcióravanszükség,amelyaz iskolákattanulószervezetnektekinti,abennedolgozópedagógusokatpedigfelelősségválla-lásrakészteti.Azafajtakoncepció,amibenapedagógusokategyesévelfelkészítjük,majdvisszaküldjükegyolyanhelyzetbe,aholakörülöttüklévőknemértikazőgondolataikat,nemfenntartható.Ahhoz,hogyazintézményenbelülérdemifolyamatokinduljanakel,szükségvanakörülöttüklévőtámogatókörnyezetre,amentorálásra,azinnovációkbefogadásáraésakudarcokfeldolgozásáraegyaránt. Agyerekszámáraaziskolaegyolyanizgalmastanulásikörnyezettéválhatna,amibenmegtanulja,hogyhogyanválhatasajáttanulásáértfelelősemberré.Ezsegíthetiőtabban,hogymeghatározzaasajátidentitását,hogyképeslegyenmegérteniasokféleséget,éshogyelfogadjaamásikgyereket,akiazért,mertmás,attólmégnemjobbvagyrosszabb,mintő.Atanárszámárapedigmindezegyolyankihívástjelentene,amelybenőráúgytekintenek,mintaszakmájáhozértő,azértfelelősségetvállalnitudószakemberre.

interjú Rapos Nórával

56

Az iskolA nyitott világA

interjú nagy mariannal

„… a pedagógusoknak nem elsôsorban szeretni, hanem elfogadni kell a gyerekeket.”

sok szó esik mostanában az iskolák nyitott világáról, az iskolák azon feladatáról, hogy nyitott gondolkodású felnôtteket neveljen. Alapvetôen elfogadásra, és az iskola mûködését, és minden szereplôjét érintô szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az intézmény jól tudjon reagálni a változásokra, az ôt érô kihívásokra, hogy az iskola bármilyen helyzetbôl „elôre tudjon menekülni” – mondja beszélgetôpartnerünk, nagy mariann. A pécsi székhelyû integrált oktatási intézmény1 egyik egységének, a budai-városkapu iskola fehérhegyi szakiskola és speciális szakiskolájának vezetôje szerint megéri elindulni ezen az úton, mert a nyitott iskolává válás egyúttal nagyon fontos, közös tanulási élményt jelent minden résztvevô számára.

mit jelent a „nyitott iskola” fogalma az intézmény mindennapi életében, hogy jelenhet meg, mitôl válik fontossá? Nagyonmeghatározó,hogymimagunkmilyeniskolábajártunk,gyerekkéntmitéltünkát,merteze-ketazélményeketnagyonmélyenhordozzukmagunkban.Azjutottrögtöneszembe,hogyénegyolyaniskolábajártam,aholeztanyitottságotmegtapasztalhattam,aholsokmindenbenkipróbálhattamma-gam.Példáulnagyonkoránelkezdtemsportolni,jótanulókéntkülönbözőversenyekrejártam,szavaltam,demondhatom,hogyatanulmányieredménytőlfüggetlenülagyerekeknagyrészeszerepeltvalamilyenházivetélkedőben.Olyanpedagógusokvettekkörülminket,akiknekfontosvolt,hogyminéltöbblehe-tőségetbiztosítsanakavilágéssajátmagunkmegismerésére.Azénektanárunkpéldául,aszékesfehérváriiskolánkbólmindenévbenelvittegydiákcsoportotaBudapestiOperaházba,ésnemcsakazénekkaro-sokat,deengem,botfülűtis.Ezekenazalkalmakonszélesedettalátókörünk,sokféletapasztalatotsze-reztünk.Későbbolyangimnáziumbakerültem,aholszinténnyitottlégkörvolt,olyantanárokkal,akikakkoribankilógtakegykicsitasorból,ígyaztáneltudtákfogadniadiákoksokféleségétis. Anyitott iskolaszámomraazt jelenti,hogyképesmeghallaniaz időkszavát,figyelembevesziagyerekekszükségleteit,igényeit.Nemabbólindulki,hogymitkövetel,hanemhogymitkellnyújtaniaezért.Egyiskolánaknyitottnakkelllennieaváltozásokkezeléséreis.

Ha visszatekintesz az elmúlt évekre, az iskolátoknak ez a fajta nyitottsága, vagy az erre való képessége milyen változásokon ment keresztül? Aváltozástkülsőkényszerésbelsőigényisgenerálhatja,amiamiesetünkbenpéldáulszerencsésenpárosult.Akülsőkényszertaziskolaátalakíthatjaúgy,hogyaváltozásbelsőigénykéntjelentkezzen.Haezmegtörténik,nyitottabbáválikazintézmény.Haezazátfordításnemsikerül,akkoraszorítóhatásmiattbezárkózikaziskola.

1Budai-VároskapuÁltalánosIskola,Szakiskola,SpeciálisSzakiskolaésAlapfokúMűvészetiIskolaelérhetősége:www.budaivaroskapu.hu

57interjú Nagy Mariannal

Mondokegykonkrétpéldát:nemrégegybeszél-getésen arról panaszkodtak a pedagógusok, hogymost már mindent nekik kell megcsinálniuk. Sze-rintemezrégebbenisígyvolt.Korábbanazosztály-főnök ugyanúgy foglalkozott például családlátoga-tással, a gyerek családi környezetével.Néhány éveezteljesenelfelejtődött,mostviszontújraelőkerült,nyílvánabbólakülsőkényszerbőlfakadóan,hogyacsaládproblémáibeszivárognakaz iskolába,éseztvalamiképpkezelnikell.Holott,haerrőlelevenyi-tottangondolkodunk,hakeressükacsaláddalvalókapcsolódásokat, akkor ez nem kényszer lesz, ha-nembelsőigény,amiszámospozitívhozadékkaljár. Maolyanértelembenisnyitottaziskola,hogysokkaljobbanfigyelnekrá.Egy-kétévtizedetalánnemvoltekkoraa felelősség terheapedagóguso-kon,mertnemkellettazösszes törvényt ismerni,vagyakárazongondolkodni,hogyextrémesetbenatetteikkövetkezményekéntbekerülnek-eazazna-pihíradóba.Aszülőkreakciójaiskiszámíthatatlan.

Azthiszem,jellemzőMagyarországraaz,hogynemottpanaszkodunk,aholaproblémavan,hanemmáshol.Az iskolaiügyeket elvisszüka rendőrségre.Amit a rendőrségnekkellenemegoldani, azt aboltbanpanaszoljukel.Aziskolaesetébenhangsúlyosanérzemezt,mertnagyonsokolyanesetvan,amikorazalapproblémátfedjükazzalel,hogysokszornemahelyükönkezeljükadolgokat. Azt gondolom,hogy régen is nagyon sokvolt a változás az iskola életébenvagy amindennap-jainkban,csaknemkellett ilyengyorsanreagálnirájuk.Agyerekeknemképeseknegyvenötpercenkeresztülfigyelni,huzamosmunkátvégezni,folytonújingereketkellkapniuk.Azonbanezafelnőt-tekreisigaz:márnagyonkevesentudnánakegygyárbanaszalagmellettállninapinyolcórát,egyetlenszünettelmegszakítva.Aztlátjuk,hogyagyerekekmotiválatlanok,azonbanafelnőttekis:vajonazélethosszigtartótanulásmennyirejellemzőMagyarországon?Ugyanezvonatkozikapedagógusokra:atöbbségaztmondja,hogynemakarnyitni,újatelsajátítani,mertharmincévvelezelőttmármegta-nulta,vanróladiplomája.Pedigapedagógusoknakapedagógiaegyszakmakellene,hogylegyen,aholezeketafolyamatokattudatosanirányítjuk,azönfejlődésünkettudatosanmegtervezzük. Azsemkönnyítimegahelyzetet,hogyasűrűváltozásokmiattcsakrövidtávúcélokkaltervezhe-tünk.Azokafajtahosszútávúcélkitűzések,amelyekegyértelműekvoltakmégtizenötévvelezelőttis,máramárnemazok: korábban,havalaki jó tanulóvolt, elment gimnáziumba,onnan továbbegyfelsőoktatásiintézménybe.Egyjogidiplomávalpéldáulnemvoltnehézelhelyezkednie,ésakáregészenanyugdíjigbiztosállásavolt.Maannakisörülünk,harövidtávúcélokattudunkteljesíteni.

végül is mi a különbség egy mûködésében nyitott, átlátható, egyfajta elfogadással rendelkezô iskola és egy zárt típusú intézmény között? Egyértelműenabbanlátomakülönbséget,hogyaziskolahogyanképesezekreaváltozásokra,ki-hívásokrareagálni.Atörvényésjogszabályerreaszintrenemjutel.Aziskolanyitottságaazintézmé-nyenbelüldőlel,többekközöttattólfügg,hogymilyenazottdolgozókközössége,mennyirekariz-matikusavezető.Azisigaz,hogyanyitottiskolatöbbpénzbekerül,többanyagiésemberierőforráskellhozzá,aportaszolgálattólkezdve,abelsőkommunikációsvonalonátatechnikaifejlesztésekig.

58

Anyitottságottiskezdődik,hogybeengedi-eaziskolaaszülőtazintézményfalaiközévagysem.Haegyzártiskolábanemmer,vagynemtudbármikorbemenni,akkorkintfogjamegbeszélniaprob-lémájátegymásikszülővel–eztehátmegintahhozvezet,hogyaproblémákatnemottkezeljük,aholkell.Aszülőkabizonytalanságmiattsokszorinkábblenyelikavéleményüket.Voltaképpmárabbanisbizonytalanok,hogynyitottvagyzárt iskolát szeretnének-e. Inkábbbékésenelviselik,hogynemnézhetikmegaztatermet,környezetet,közösséget,amelybenagyerekükanapjanagyrészéttölti.Sokkonfliktustmegelőzhetnénkazzal,haaszülőismernéagyermeketársait,azokhátterét.Azártiskolaebbőlaszempontbólsemszerencsés.

milyen további veszélyei lehetnek egy zárt iskolának? Veszélyeskövetkezményelehetpéldául,hogyakadályozzaakésőbbitársadalmiegyüttélést,egymáselfogadását.Aszülőktöbbségenempedagógiaiprogramszerintválasztiskolát,hanemazalapján,hogykikjárnak,éskiknemjárnakoda.Azagyerek,akinapmintnaptalálkozikmásnyelvenbeszélőem-berrel,gyengénlátóvagysiketemberrel,vagyszegénykörülményekközöttélőemberrel,másképpnézavilágra,másleszaszemléletmódja,elfogadjaésnemlenéziatársát.Aztszoktammondani,hogyapedagógusoknaksemelsősorbanszeretni,hanemelfogadnikellagyerekeket.Tehátnemkellőkethaza-vinni,örökbefogadni,megmosdatni,hanemelsőlépéskéntelkellfogadniőket.Azintegrációésszeg-regációkérdéseisezenmúlhat.Vannakolyanlakókörnyezetek,aholmindengyerekegyintézménybejár,mertnincsmáslehetőség.Aszabadiskolaalapításésiskolaválasztásademokráciavelejárója,azon-banakiválasztódástismagávalhozza.Hosszútávúproblémánaklátom,hogyaszegregációsgondokugyanazokatazárttársadalmicsoportokattartjákfenn.Ezenatörvénynemtudváltoztatni.Azokbanaziskolákban,amelyekintegráltintézményekkéváltakazotttanulóhátrányoshelyzetűdiákokszámaalapján,úgy„oldottákmeg”aproblémát,hogyaszülőkkivettékagyerekeket.Aszülőtehát„lábbalszavaz”–ezeketatársadalmimozgásokatcsakkövetnitudjuk,törvényekkelszabályoznikevésbé. Természetesensokolyanprogrammalistalálkozunk,amelyabefogadásrólésanyitottságrólszól,deúgylátom,hogycsakolyanintézményeknélkerülfókuszbaezatéma,aholsokanehezenkezelhetőgyerek.Mindezzelegyüttnagyonfontosnakérzem,hogyaDobbantó2programunkazérttudottmeg-valósulni,mertakényszermellettnyitottakvoltunkacselekvésre.Lehet,hogyhaakényszernemjelent-kezik,akkornemlettünkvolnanyitottak,viszontakényszerreúgyisreagálhattunkvolna,hogymindenmaradarégiben.Ezzelidőtnyerhettünkvolnaaddig,amígmegmondjáknekünk,hogymittegyünk. mit hoz magával, ha nem zárkózunk be a problémánkkal, hanem elindulunk az elfogadás útján? Haegyiskolátafolyamatosbezárásveszélyefenyeget,akkorkétdolgottehet:vagyhátradől,ésaztmondja,nincsmittenni,ésbezárják,vagyaztmondja,hogyelőremegyéskitalálvalamit.Anyitottságezenalétfenntartásonismúlhat.Többokbólmaradhatnakelazintézménybenafejlesztések,példáulazokbanaziskolákban,akikneknemkellfélnieabezárástól,sokesetbenakényszerhiányamiattnemkövetkezikbeaszemléletbelinyitás,holotterresokkaltöbblehetőségük,kapacitásuklenne.Másholazttapasztalatom,hogyasokszabályozásnakvalómegfelelésikényszerlekötiaziskolaerőforrásait,ezértnemtörténnekfejlesztések.Ésvanolyanintézményis,akibizalmatlanaváltozásokiránt,ésinkábbarégi,jólbeváltútonhalad.

2AFogyatékosSzemélyekEsélyegyenlőségéértKözhasznúNonprofitKft.(FSzK)Dobbantóprojektirodája2008–2011közöttfejlesztettekiaDobbantóprogramot.ADobbantóprogramközvetlencéljaegyolyanszakiskolaielőkészítő9.év-folyamiprogramkialakításaésmegvalósításavolt,amelyamegismerőfunkciókvagyaviselkedésfejlődésénekorganikusokravisszanemvezethető,tartóséssúlyosrendellenességévelküzdőSNItanulókszámárabiztosítottolyanegyéniütem-tervenalapulóképzést,amelyfelkészítetteőketatöbbségioktatásbanésképzésbenvalórészvételre,asikerestovábbhala-dásra.Forráséstovábbiinformáció:www.fszk.hu/dobbanto

59

Ennekaszemléletnekazazegyikhátulütője,hogyazújgenerációigényeieztmeghaladják.Jópél-daerre,hogyhat-hétévvelezelőttaziskolaiházirendekalapvetőproblémájavolt,hogyaziskolábaagyerekhozhat-emobiltelefont,vagyhabehozta,hovategye,felveheti-e,stb.Ezmamárnemkerülelőaházirendekben,mertmárnemkérdés,hanemalapvetés,hogyegygimnáziumitanulónakmobiltele-fonja,sőt,okostelefonjavan.Ezzelbármikorrácsatlakozhatavilághálóra,éseztovábbikérdésekhez,véltvagyvalósproblémákhozvezet.Aziskolanyitottságaabbanismegmutatkozik,hogyvan-eszabadinternet-hozzáféréseadiáknakmindenhez,beadhatja-ee-mailbenaházi feladatát,vagykészíthet-einterjútatelefonjával,egyáltalán,hogybeengedjük-ea21.századitechnikátaziskolafalaiközé.

említetted a Dobbantó programban való részvételeteket. milyen változásokat generált a gondolkodásotokban, az iskola életében? Alegfontosabbnakazttartom,hogytársakathozott.Nagyonjóvolt,hogynemegyedülvoltunk,neméreztükúgy,hogymagunkramaradtunkaproblémánkkal.Amikoregyedülvanazember,sokkalreménytelenebbneklátjaahelyzetet.Amásikpozitívváltozástmagaaprojektjelentette,amitmi,akikebbenrésztvettünk,úgyéltünkmeg,minthaegyjóiskolábajártunkvolna.Létrejöttegyközösség,támogatástkaptunk,voltegyhatározott,konkrétcélunk.Amikorolyanáltalánoscélokatfogalmazunkmeg,minthogyaziskolalegyennyitott,akkornehezenlehetkövetniacélokérvényesülését,megvaló-sulását.Fontosnaktartom,hogyittfélévreszóló,konkrétésrövidtávúcélkitűzésekrőlvoltszó,ame-lyekenidőközbenislehetettváltoztatni,hakiderültek,hogynemajóiránybavisznek.Mindeközbenátfordításra került az, ahogyan az iskolában történnek a dolgok.Az eddig párhuzamosan, egymásmellettfutópedagógiaiésegyébfolyamatoknakmegkelletttalálniakapcsolódását.Ilyenvoltpéldáulaminőségbiztosítás,akompetenciafejlesztés,vagyaprojektoktatás.Ezekegyjólműködőrendszerbenaközöscélérdekébenegymástkell,hogyszolgálják. Alegfontosabb,hogymegtörténtegyszemléletváltás,amiannakvoltköszönhető,hogymegismer-tünkolyanembereket,akikkeltudtunkegymásnakújatmondani.Sokféleiskolával,kollégával,prob-lémávaltalálkoztunk,nagyonérdekesbeszélgetéseketfolytattunkabudapestiésavidékitanárokkal,nagyrácsodálkozásokvoltak.Barátokraéssegítőtársakraleltünk. Azisnyilvánvalóvávált,hogyszűklátókörűenérzékeljükasajátiskolánkatvagyasajátkörnyezetün-ket.Korábbanúgygondoltuk,hogysikertelenekvagyunk,azértpályáztunk,hogyfejlődhessünk.Ami-korbelekezdtünkaprojektbe,akkorismertükfelasajátértékeinket,éserrealapozvasokkalkönnyebbentudtunktovábbépítkezni.Felszabadítóérzésvoltezatantestületszámárais,hiszenatudásmegosztóalkalmakon,tapasztalatcserékenbevontukazokatakollégákatis,akiknemvettekrésztaprojektben.Apályázatirendszereknagyhátránya,hogyaziskolábanáltalábancsakazoktudnakaprojektekről,akikközvetlenülbennevannak,ígynagyonhasznosnakbizonyultarendszerestájékoztatás.

mennyire volt egyszerû vagy nehéz azt elérni, hogy a tantestület minden tagja közös ügynek tekintse a programot? mire volt ehhez szükség? Nemvoltegyszerű,deleginkábbazjelentetteanehézséget,hogyakülsőkényszertegybelülrőlfakadómotivációváalakítsuk.Aztszoktammondani,hogyadobbantósprojektünkben„dobbantási”lehetőségünkvolt,nemcsakadiákoknak,hanemapedagógusoknak is.Aztgondolom,hogyhaaziskolánakproblémáivannak,akkorelőszörapedagógusoknakkell„dobbantani”,azazelőrébblépni,nyitni,fejlődni,szemléletetváltani.Egymotiválatlanpedagógusnemtudmintátadnivagyérdembenhatniagyerekekre. A kollégák hozzáállását többek között azzal tudtam formálni, hogy leállítottamminden olyanbeszélgetést,amelycsakapanaszkodásrólszólt.Nagysegítségemrevoltebbenegycoach,akinekel-mondhattamakudarcaimat,problémáimat.Őkülsőszemmel,objektívenláttaahelyzetemet,segítetttudatosítani a vezetőimunkámat.Érteknagymeglepetések is a kollégák részéről,mertolyan telje-

interjú Nagy Mariannal

60

sítményrevoltakképesek,amelyetnemfeltételeztemróluk.Korábbanugyanúgyéreztemvelükkap-csolatban,mintnéhánygyerekesetében:nembíztammegőketegyfeladattal,mertaztfeltételeztem,úgysemtudnakmegbirkóznivele.Aztánamikorkényszerűségbőlbekapcsolódtakamunkába,kiderült,hogysikeresenmegtudjákoldani.Ebbőlkövetkezőenvelemegyüttmindannyianegytanulásifolya-matrészeseivéváltunk. Elkellettszakadnunka„bezzegazénidőmben”hozzáállástól.AhogyafocihozismindenkiértMagyarországon,valahogyígyvanezaziskolával,azoktatássalis.Bizonyosértelembenkellis,hogyértsen,hiszenatankötelezettségótaiskolábamindenkijárt,mindenkinekvanrólaközvetlenélménye,azidősebbgenerációnakmáratanultakhasznosulásárólis.Mi,akikaziskolavilágánakszereplőikéntelbizonytalanodunk,azértérezzükeztfokozottan,mertmamindensokkalrövidebbidőalattelévül,vagyrövidebbideighasznosul.Mindengyorsabbanváltozik,ésezekreaváltozásokrareagálnikell.Vá-laszthatnánkaztis,hogynemcsinálunksemmit,vagyrévedhetnénkvisszaamúltba,ésmondhatnánk,hogy„ezelőttharmincévvelmindenmásvolt...”.Amúltbanéznifontos,csaknemmindegy,hogyantesszükezt.Amúltbólelsősorbantanulnikell. A gyerekekhez való hozzáállásban is változnunk kellett.Manapság sokkal több tényadatot kellmegtanulniuk,mintrégen,éserreamegnövekedettmennyiségrevalakinekreagálnikell.Agyerekekteljesenegészségesenreagálnak:szelektálnak.Tegyükfel,aztmondják,hogyatatárjárástólvisszafelemárnemérdekliőketatörténelem,mertsokkaltöbbolyandologgalszeretnénekfoglalkozni,amelymostzajlikkörülöttük.Azújgenerációkommunikációja,nyelvezeteisteljesenmás,néhamegdöbbenekazon,hogyfogalmamsincs,mirőlbeszélnek.Hanemnyitunk,vészesenésvisszafordíthatatlanulnagyleszaszakadékköztünk.Érdekes,denéhányesetbenanagyszülőkközelebbvannakazunokákhoz,mintaszülőkagyerekükhöz.Talánazért,mertanagyszülőkideálisesetbenmárráérnek,jutidejükajókapcsolatra,mígaszülőrobotol,ésegyáltalánnemtudjaalépésttartaniagyerekével.Nyilvánvaló,hogyebbenazúj technikaiéskommunikációseszközök isszerepet játszanak,deazegészenbiztos,hogysokszorténylegnemértjükagyerekeinket.Nemhiszem,hogyazanormális,haamagyartanárváltigtartjamagátahhozakövetelményhez,hogymindenkiolvassonelmindenkötelezőolvasmányt,ésennekhiányátbünteti.Mertvoltaképpfogalmasincs,hogyagyerekegyébkéntmitolvas,vagymitolvasnaszívesen. Annak alapján, amit a folyosókon, a szünetbenhallunk,nagyonkönnyenmondjuk azt,hogy amaigyerekeklegtöbbjepanelekbenéscsúnyánbeszél.Ottvalóban,delehet,hogyegyébkéntképesekvalamitnagyonjólprezentálni,kiválóesszéketírni.Megsekérdezzükmártőlük,hanemelintézzükazzal,hogy„őkerrenemképesek”.Veszélyesnekérzem,haígygondolkozunk,nemcsakazindokolat-lanmegbélyegzésmiatt,hanemmertígykevesebbkihíváseléállítjukagyerekeket,ésnemkóstoltatjukmegőketazokkalafeladatokkal,amelyeksegítenékafejlődésüket.

Az iskola nyitottsága mennyiben eredményezi azt, hogy az iskola a társadalmi, gazdasági, kulturális környezetében lévô partnerekkel – a fenntartóval, segítô szolgálatokkal, civil szerveze-tekkel – szorosabb és esetleg jobb kapcsolatot ápol? A helyzetünkből fakadóan nagyon fontosnak tartjuk a partnerszervezetekkel való együttműkö-dést.Akapcsolatfelvételáltalábanamikezdeményezésünkkelindult,amiregyakrannemisreagáltak.Nagyothibáztunkvolna,hamegsértődünk,ésnempróbálkozunktovább.Ehelyettküldtünkmégegymeghívót,felhívtukőketvagyelmentünkhozzájukszemélyesen.Ezekutánnemcsak,hogyeljöttek,deőkishívtakminket,rendszereslettakapcsolattartás,azegyüttműködés.Mindenajószemélyeskapcsolatokonmúlik,ebbennagyonhiszek. Ezeknekapartnerségeknekazlettazegyikhozadéka,hogyazinformációkgyorsabbanjutnakelhozzánk.PéldáulaCsaládsegítőKözponttalvalóbármilyenegyeztetésésügyintézéshatékonyabbávált,tájékozottabbakvagyunkatörvényiváltozásokkapcsán,jobbantudjukarendszerbenkövetniegy

61

gyerekútját.Akapcsolódásokmásikelőnyénekazttartom,hogysokatlehettanulnimásszervezetekműködéséből.Acivilszervezetekpéldáulkevésbészabályozottak,egy-egymunkatárssokkaltöbbfélefeladatot látelaszervezetben,mintmondjukegyközhivatalnál.Ígynemarrahelyezikahangsúlyt,hogymitnemtudnak,haneminkábbarra,hogymittudnakmegcsinálni.Ezegymásfajta,rugalmasmegközelítéstjelent.Akülsőpartnerkapcsolatoktovábbihangsúlyospozitívuma–amitkorábbanacoachkapcsánmáremlítettem–akülsőszem.Sokolyantippet,szakmaipraktikátkaptunkmársegítőszervezetektől,amelyekadolgoksokkalegyszerűbbmegközelítéséttettéklehetővé. Azisérdekestapasztalásvolt,hogyaközoktatásbanaközalkalmazottijogviszonybiztonságava-lamelyest„leülteti”arendszert,ezzelszembenegyalapítványiiskolánakvagyegycivilszervezetnekállandóanelőrekellmenekülnie,merthahátradőlnek,nemleszmibőlműködniük.Báregyiskolábanminden sokkal lassabban történik, és eznéhamegnehezíti vagymegakasztja a folyamatokat, ezzelegyüttúgygondolom,hogyeztatempótnemszükségszerűésnemisjórögzíteni.

számos kutatásból, illetve európai szintû ajánlásokból tudjuk, és te is említetted már, hogy az iskolavezetésnek milyen nagy szerepe van a változások elindításában, a szemléletformálás-ban. Hogyan, miben volt ez nálatok tetten érhetô? Véleményemszerintegynyitott iskolavezetéséhezalapvetőenkellőbátorságszükséges.Mindigsokattanakodom,hezitálok,mielőttvalamitelindítok,deabbanisbiztosvagyok,hogyamígezeketazinnovációkatnincsbátorságomaziskolaéletébebehozni,addigakollégáksemfognaklépni. Azelmúltévekbenigyekeztemszélesíteniavezetésielveket.Nagyonhasznosnakbizonyult,hogyaprogrammalkapcsolatosmunkábabevontamahúzóembereket,avezetőpedagógusokat.Haapro-jekttalálkozókonottvoltvelemegykolléga,akkorsohanemvoltnehézamegbeszélésüzeneteinektovábbítása.Viszontvoltolyankonferencia,amelyenegyedülvettemrészt,éshiábamentemfellelke-sültenhaza,hiábaadtamelőóriásielánnalakollégáknak,hogyezmilyenjóvolt,„rajta,csináljuk!”,nem is értették, hogymiről beszélek.Nem tudtak velemegyütt lelkesedni,mert nekemnemvoltannyi energiám,hogymindazt, ami rámhatott,megfelelően átadjam.ADobbantó emiatt ismeg-határozójelentőségűszintemindenelőremutatóváltozásunkesetében.Azokaregionálistalálkozók,aholnemcsakavezetők,hanemapedagógusokistalálkoztakegymással,ésmásiskolákvezetőivel,mindigelőrelendítettekminket.Azénkollégáimnyilváncsakazénvezetésistílusomatismerik,azilyenalkalmakutánazonbanképetkaptakmásokról,ésmásképpláttakmárengemis,amódszereimetis,akárpozitív,akárnegatívelőjellel.Deugyanezjátszódottlevelem,amikorénismertemmegmáspedagógusokat. Azisfontostapasztalásvolt,hogyegyóramegtekintésekorvalójábannemazóralátogatásalényeg,hanemamiutánatörténik.Korábbansokszorerrejutottalegkevesebbidő,sőtvoltolyanis,amikoregyáltalánnemkövettemegbeszélés.Tavalyeljutottamodáig,hogyaztmondjam,hanemtudjukmeg-beszélni,feldolgozniatörténteket,akkorinkábbnemmegyekbeakollégákhozórátlátogatni,mertígyinkábbártok,minthasználokvele.Acoach-csalvalóegyüttműködéssoránsokkaljobbanrákénysze-rültem,hogyátgondoljakhasonlókérdéseket.Ebbőlaszempontbólénisaztgondolom,hogyszükségelenneegy„külsőszemre”aziskoláknak.Aszaktanácsadóirendszertfel lehetúgyisfogni,hogyezmajdártanifog,megúgyis,hogyhasznoslesz.Énezutóbbibanbízom,merttapasztaltpedagógusokfogjákvégezni,akiknagyonjólkell,hogytudják,lássák,hogymiképplehetneeztjólfelépíteni.Méghanemismindig,denéhanemárt,haottvanvalakiazembermögött,akiegykicsitiránytszabneki,visszajelzéstad,ésadottesetbenmotiválja.ADobbantóbanlétezett,ésnagyonjólműködöttezafajtakülsőtámogatórendszer,méghozzáazért,mertabizalmonalapult,ésareflexióraépült.Feltételezték,hogyképesekvagyunkazadottdolgotvéghezvinni,mindigrákérdeztek,hogyholtartunképpen,éshaelakadtunk,továbbmozdítottakbennünket.Haazújrendszerhasonlóanfogműködni,akkorjólehet,dehacsakellenőrzőszerepelesz,akkornemsegít.

interjú Nagy Mariannal

62

Hogyan támogatjátok a tanárok közötti együttmûködéseket? sikerült erre tudatosan lehetôséget teremteni? Válasz gyanánt visszakanyarodnék kicsit a vezetési elvek átgondolásához. Akkoriban vezettükbeaz iskolánkban, ésmár legalábbötödikéveműködik,hogymindenhétfőnkettőtőlnégyóráigértekezletettartunk.Ígyneveztükel,denemkimondottanértekezletformájúakezekazösszejöve-telek.Egyolyanvédettidőszakotjelöl,amelyhezatanárokidőbeosztásaésazosztályokórarendjeisigazodik.Kezdetbenperszeellenállástszült,mertnemmindenkiakartamegérteni,hogymiértvanerreszükség.Viszontnemakartuk,hogybárkiisrosszulérezzemagát,ígyleültünknéhánykollégával,éscsapatépítő,önismereti,szituációs játékokatválogattunkazelsőnéhányalkalomra.Ebbőlaztánhumoroshelyzetekadódtak,sokatnevettünk,jobblettahangulat,ígysokkalszívesebbenmaradtakakollégákakkor is,amikorpéldáulegyszakirodalmatdolgoztunkfel.Emlékszem, talánpontegyTempusKözalapítványáltalszervezettműhelymunkautánhatároztukelavonatonhazafelé,hogyasikerélményekresokkalnagyobbhangsúlytkellhelyezni.Lettisilyenhétfőialkalom,amikorsemmimástnemcsináltunk,„csak”megdicsértemakollégákat, elmondtukegymásnakazaktuális sikere-inket,ésünnepeltünk.Eztnagyonfontosnaktartom,ésaztgondolom,hogyigazánakkorműködnejól,haakollégákismegtennékugyaneztegymással.Nemelsősorbanadicséretregondolok–bárazissokatszámít–,hanemhogyapedagógusokezektőlazalkalmaktólfüggetlenülisteremtsenekarrateretésidőt,hogymegbeszéljékegymássalpéldáulegygyerekügyét,ésnecsakafolyosóirohanásbanváltsanakerrőlpárszót. Énissokszorátéltem,hogyakollégákfuttábanmondtaknekemvalamifontosat,ésmégaztishozzátették,hogy„merttégedsosetalálunkmeg”.Nemtartottameztjónak,semaközlésformája,semahelyemiatt,ráadásulilyenkorfeljegyeznisevoltlehetőségemazinformációkat,amiaztánfél-reértésekhez,akárvisszaélésekhezisvezetett.Úgyhogymegkértemakollégákat,hogyhafontos,te-remtsenekalkalmatabeszélgetésekre,vagyhafizikailagnemvagyokjelen,tegyékeztmás,rögzíthető,látható,hallhatómódon.Apróságnaktűnik,ésmégisnagyonsokatszámítazegyüttműködésben.Akezdetinehézségekután,úgytűnik,hogymárműködik,ettőlénisjobbanérzemmagam,kevésbétűnökűzöttvadnak.

A beszélgetés elején azt mondtad, hogy az iskola nyitottsága többek között a szülôkkel való kapcsolatban is megmutatkozik. milyen saját tapasztalatotok van errôl? Aszülőkkelvalókapcsolattartásmindignehézdolog,pláneegyszakiskolaesetében.Úgyvélem,hogyatanár-szülőkapcsolategyáltalánosiskolábanmégmindkétfélrészérőltöbbhaszonnalkecseg-tet,mígegyközépiskolaesetébenezmárnemválikannyirafontossá.Afiatalokatéppenazönállóságra,azönállódöntéshozatalra,asajáttetteikértvalófelelősségvállalásra,azéletpályájukmegtervezéséreakarjuktanítani.Ezenkívülennekakorosztálynakazéletébenbiztos,hogymeghatározóbbakortárscsoport,mintaszülőiház,aminemaztjelenti,hogylemondunkaszülőkkelvalókapcsolattartásról,demárnemigenvonhatókbeaziskolaéletébe. Az információmegosztás hagyományos formái, azt gondolom, hogy kiüresedtek. Bármilyen in-formációt,amitegyébkéntaszülőiértekezletenadunkát,lelehettölteniaziskolahonlapjáról.Ezzelegyütt ezekre az alkalmakra a pedagógusok egy tervvelmennek.Az elhangzottakról összefoglalókészül,amitmindenkimegkap,akinemvoltott,anélkül,hogykutatnánkennekokait.Konkrétese-tekben–atovábbtanulással,pályaválasztással,iskolailemorzsolódással,hiányzással,stb.kapcsolatban–kifejezettentörekszünkaszemélyeskapcsolatra.Hozzáteszem,hogyegyszülőbármikormondhatjaazt,hogyőnemakaregyüttműködniegytanárralvagyasegítőszolgálatokkal,deezekbenazesetek-benismindigaproblémamegoldásaacél.Olyaniskolában,aholnagyonsokahátrányoshelyzetűgye-rek,ottaszülőktudásasokszorkevesebb,mintagyerekeké,vagyisgyakorlatilagaszülőknagyrészefunkcionálisanalfabéta.Ezzelisszámolnikell.

63

ADobbantóbanmárelkezdtük,éstervezzükvégigvinni,hogyahagyományosszülőiértekezletekhelyettteadélutánttartunk.Szeretnénkaszülőketmegismertetniegymással,sőt,agyerekeketiselhív-juk.Alegnagyobbhibánakazttartom–amiteddigmindenesetbenátéltem,mintszülő–,hogyazelsőszülőiértekezleten,desokszorkésőbbsemteremtenekarraalkalmat,hogyaszülőkbemutatkozzanakpárszóvalegymásnak.Számoskésőbbikonfliktustel lehetnekerülniazzal,hanemcsakagyerekek,deaszülőkközöttislennénekvalódikapcsolatok.Szerencsésesetbentermészetesenaszülőkezeketakapcsolatokatkialakítják,deazmárkevésbészerencsés,hogyapedagógusoknélkül.

egy nyitott iskolában hogyan alakul a diákok és a tanárok kapcsolata? Ahogyazelőbbemlítettemis,akorosztályainkmiattmielsősorbanatanulókkaltarjukszorosabbanakapcsolatot,sokszemélyesbeszélgetésreteremtünklehetőséget.Aztgondolom,hogyakislétszámúosztályokkalműködő,speciálisiskolákbanezfizikailagisvállalhatóazosztályfőnökvagymáskollégarészéről,anagylétszámúközépiskolaiosztályokbanviszontnyilvánnehezebb.Elkelneebbenisase-gítség.Apedagógiaiasszisztensekbevonásávalkapcsolatos–végülmegvalósulatlan–hazaiterveketpéldáulnagyonjónaktaláltam.Jópélda leheterretöbbekközöttaFinnországbankiválóanműködőrendszer.ADobbantóbanlétezettapárosóravezetés,dehozzáteszem,azújításokközülezvoltaz,amitalegnagyobbellenállássalfogadtakakollégák.Előszörnemtisztáztukazellenérzésokát,denyilvánva-lóanhamarkiderült,hogyatanárokféltekamegmérettetéstől.Érdekesmódonnemattólféltek,hogytöbbetkellmajdkészülniükazórára,hanemattól,hogymitfogrólukmondaniakollégájuk. Visszatérveagyerekekésapedagógusokviszonyára,mindenképpenigyekszünkhasonlóangon-dolkodnierről,mintakollégákegyüttműködéséről.Formát,keretet,rendszerességetadunkavelükvalókapcsolatnak,adott időpontbanis leülünkagyerekekkelmegbeszélniadolgaikat,ésnemcsakakkor,amikorbajvan.Jómagamissokatteáztammárgyerekekkelbármilyenkülönösebboknélkül,pusztánabeszélgetéskedvéért,vagyhakorábbanproblémamerültfel,egyfajta„utánkövető”prog-ramként.Kezdetben,amikoraztláttákakollégák,hogyrendszeresenülnekdiákokazirodámban,nemisnagyontudtákmirevélni.Máraeztermészetessévált,márnemállmegalevegőazigazgatóiirodafelévezetőtanáriban,habelépegygyerek.

A nyitottság tehát akár fizikailag is nyitott ajtókat jelent? Igen, pontosan.Régebben gyakran elhangzott a tanáriban a kollégák részéről, hogy „miért ko-pognakaszünetben,mitakarnakilyenkoragyerekek”?Hátmikormáskortudnánakbeszélnivelünk,hanemaszünetben?Mertóránmindenrőlnemlehet.Kezdetbennépszerűtlenvoltam,hailyenkorkiküldtem a kollégákat a gyerekekhez.A vezető bátorságára ehhez is szükség van,mert a szemlé-letváltássokapróelemeésgyakorlatikövetkezményegyakrancsaksokkalkésőbbválikelfogadottá.Hosszúidőelteltévelvoltolyanbeszélgetésemegykollégával,amikoraztmondta:„Kétévvelezelőttteannyiramegbántottálengemazzal,hogyeztkellettcsinálni,demamármásképpgondolom”.Eztazőszinteátfordulástkikelltudnivárni,avezetőnekésapedagógusnakegyaránt,éshozzáteszem,eznéhanagyonnehéz.Emiattiskellenekazokazegyénilegésközösenmegéltalkalmak,amikorfeltöltő-dünk,energiát,lelkesedéstmerítünkegymásból,agyerekekből,vagyakáraprivátéletünkből.Azóta,hogyelindultunkezenazúton,egészenbiztos,hogynagyonsokattanultunkegymástól.Énissokattanultamakollégáktól,ésezáltalsajátmagamraisjobbanodafigyelek.Elfogadom,hogynemtudokmindentmegcsinálni,ésazsemvalószínű,hogymegváltozom.Desokkaltöbbbátorságotlátokmárakollégákban,éseztérzemmagambanis.Hamégiselbizonytalanodom,csakfelteszemmagamnakakérdést:„Leszabbólvalamibaj,hogyhaeztmegpróbáljuk?”.

interjú Nagy Mariannal

64

A 21. százAdi tAnár

interjú Prievara tiborral

„Az önszabályozás, a problémamegoldás, a kollaboráció, a tudásépítés, a tudásmegosztás és az egymástól való tanulás szerepe felértékelôdik.”

A technológiai fejlôdésnek köszönhetôen ma már egyre könnyebben férünk hozzá olyan digitá-lis eszközökhöz és tartalmakhoz, amelyek nemcsak a személyes életvezetésben, hanem akár a pedagógiai gyakorlatban is szerepet játszanak. Ha elfogadjuk azt a meggyôzôdést, hogy önma-gában nem létezik a tanulás teljes egészétôl, a tanári szerepfelfogástól független ikt-használat, szükségessé válik, hogy tágabb keretek között értelmezzük újra a pedagógus szerepét, a tanulás célját és módszereit. A 21. század kihívásairól, és az erre adott pedagógiai válaszokról Prievara tibort, a budapesti madách imre gimnázium tanárát, ikt-szakértôt, a Tanárblog1 szerkesztôjét kérdeztük.

A 2006-ban, a hazai blogkultúra születésével egy idôben indult Tanárblog úgy tûnik, mára fontos fórummá vált az ikt-használatról, a tudás- és tartalommegosztásról gondolkodók és aktív felhasználók körében. mi a célja és szerepe ennek a te életedben és a pedagógusok körében? Ablogelindításánakkezdetbennemvoltkülönösebbcélja,abbólazegyszerűigénybőlszületett,hogykihasználvaazinternetadtalehetőségeketmegosszamazolvasókkalazáltalamhasznosnakvélteszközöket,tartalmakat.NádoriGergőcsatlakozásautánközösenaztgondoltuk,hogyTanárblogné-venlétrehozunkegyolyanfórumot,aholelsősorbanahétköznapipedagógiaigyakorlathozkapcsoló-dóIKTötleteket,felmerülőproblémákatmegoszthatjuk.Masemsokkaltöbb,mintkéttanárhobbija,aholahétköznapokkeservét,boldogságátéslehetőségeitszeretnénkmegmutatni.Mindennapöröm-melírjukaposztokat,kb.3500-4000cikknéltartunk,40-50ezerlátogatótjelentezhavonta. Nagyonsokdolognakkellegyüttállniaahhoz,hogyegyilyenblogmegszülethessen.Amotiváltság,azidőráfordításésatechnikaiIT-tudásmellettszükségvanapedagógiaitapasztalatra,hiszenennekablognaktalánpontazalegnagyobbvonzereje,hogyvalóbanolyandolgokrólírunk,amiketnagyrésztmegélünkatanórákon.Vagyolyankérdésekrőlbeszélünk,amelyekreaválaszokabbólszületnek,hogyagyerekekközelébenvagyunk,ésegyüttdolgozunkvelük.Aztismegosztjuk,havalamijólsikerültazórán,dearrólisbeszámolunk,havalaminem.Fontosnaktartjuk,hogyőszinténbeszéljünkakudar-cokról,merthavalakiállandóancsakpozitívsikertörténetekrőlolvas,akkorolyanérzésetámadhat,hogyeznagyonkönnyű,vagyhanemsikerül,akkoraztgondolhatja,hogyezkizárólagazőkudarca. Természetesenérthető,havalakinemtudnapiegyórátarraszánni,hogyaziskolábantörténteketönreflexívenmegírjaegyblogban,ésaztmegosszaavilággal.Nehézmegtalálniazt,hogymennyirelegyen személyes, ésmennyire szakmai egy ilyenwebnapló. Írhat-e egyáltalán a tanár úgynevezetténblogotmagáról?Akérdéssokproblémátszül,amiszinténodavezet,hogyatanárinkábbbelesemkezd.Ettőlfüggetlenülkülföldönmárvanolyaniskola,méghanemisezazáltalános,aholatanárikarbavalójelentkezéshezmindösszeaszakmaiblogodcímétkellelküldeni.

1Ablogelérhetősége:www.tanarblog.hu

65interjú Prievara Tiborral

A napi pedagógiai gyakorlaton túl hogy látod, milyen kihívások érik ma a pedagógusokat? milyen elvárások fogalmazódnak meg például a mai diá-kok, a digitális nemzedék részérôl? Azt gondolom, hogy mivel képesek vagyunkegyregyorsabbanésegyreközelebbkerülniazinformá-cióhoz, a diákok szempontjából az iskolában megsze-rezhetőinformációértékefolyamatosancsökken.Egyrekevésbéleszfontosatanáráltalelmondottévszám,adatvagymáskonkréttudás,hiszeneztasaját telefonjávalmintegy15másodpercalattagyerekispontosanugyan-úgymegtudhatná,haezőtérdekelné.Ezegyfajtatürel-metlenségetokozbennük,amitatanáráltalábanrosszulélmeg.Adiákoknaksokkalinkábblenneszükségükazolyansoft skills,ún.puhakészségeknekamegszerzésére,mintpéldául aprezentációskészség.Nagyonnehezenlátható,hogyezeketakészségeketpontosanhol,melyik

órántudjákelsajátítani.Pedigamunkahelyenatárgyalásikészségre,illetvearraatudásra,hogymikéntkellegyjóprezentációtelkészíteniéselőadni,nagyszükséglesz.Sőt,márazegyetemetisszintelehe-tetlenkiselőadásoknélkülvégigélni,deennektechnikáirasenkinemkészítfel.Adiákokáltalábanvilá-gosanlátják,hogymirevanszükségük,mitőllehetnekmajdsikeresek.Haaziskolábannemkapjákmegmindezt,akkormásholkeresnektovább,ésaziskolábacsak„iskolásatjátszani”mennekmajdbe.

milyen további kihívásokkal találják szemben magukat a tanárok? Aszülőkrészérőljelentkezőlegnyilvánvalóbbigény,hogyadiákokhasználható,haúgytetszik,anya-giakrakonvertálhatótudástszerezzenekaziskolában.Avilágazonbangyorsanváltozik,nehézkiszámít-hatótudástadniagyerekeknek,ésbiztosnaklennibenne,hogyaz,amitmosttanítunk,későbbhasznoslehet.Hogyhaehhezhozzávesszükazt,hogytízgyerekből3-4biztosanolyanmunkahelyenfogdolgoz-niazegyetemután,amelyjelenlegmégnemislétezik,akkorbeláthatjuk,hogyahelyzetnemegyszerű. Amunkaerő-piacielvárásokatvizsgálvaérdemesaBillGatesAlapítványkutatásátmegnézni,amelya21.századikészségeketmértefel.Ezazúgynevezettgazdaságilagvezéreltoktatásitrendaztmondja,hogynézzükmeg,aleendőmunkáltatókmilyenkompetenciákatvárnakelajövőbenimunkavállaló-iktól,majdezeketszintetizáljukúgy,hogyazokadaptálhatóklegyenekaközoktatásmindennapjaiba.Ezazöt21.századikészség:atudásépítés,azeg yüttműködés,azértelmes és indokolt IKT-használat,avalódi problémák megoldása,ésazönszabályozás. Úgylátom,hogya21.századitechnológiakihívásairettenetesenerősnyomástgyakorolnakape-dagógusokra,azerrőlvalókommunikációsemmindigszerencsés.AMicrosoftPartnersinLearning(PIL)IKTAkadémiánmásodikévetartaképzés,évente200kollégabeiskolázásával.Azátlagéletkor35-40év,amelyaztjelenti,hogya21.századidigitálisvilágkihívásaitleginkábbamártapasztalt,sokéveapályánlévőkollégákélikmeg,éstartjákfontosnakafejlődést.Nagyonkönnyűrájátszanierreanyomásra,ésnagyonkönnyűeztúgytálalni,hogyakimostnemfejlődikezenatéren,azvégletesenlemarad.Eztegynagyonveszélyesútnaktartom,mertugyanmeglehetvalakitannyiraijeszteni,hogyhajlandóleszezzelfoglalkozni,defélő,hogyazijesztgetéssokkalinkábbegyfajtabénultsághozvezet.Sok ilyenpedagógusthallokmagárólúgyvélekedni,hogy„amit én tanítok, annakmárnincs sem-miértelme”.Amikortanárkollégákkalbeszélgetek,mentegetőzvetesznekemlítéstarról,hogynemhasználnakIKT-eszközöketatanításban.Pedigakorábbanemlített21.századiötkészségegyikenemáltalábanazIKT-eszközökhasználatát,hanemezektudatos, értelmes és célorientált használatátjelenti.

66

Fontosmegjegyezniaztis,hogyatanárokkörébenvégzettkisebbfelmérésemből,ésakollégákkalfolytatottbeszélgetésekbőlisazlátszik,hogyazegyestanárokpedagógiaigyakorlatáraazoktatásszer-vezésiszintekközülalehetőlegnagyobbhatássalaziskolavezetőségebír.Tehátegyáltalánnemmind-egy,hogyazigazgatómegtiltja–mertsajnosilyenesetrőlishallottammár–vagytámogatja,hogyatanár21.századipedagógiával,digitálisosztályteremmelfoglalkozzonaziskolában.

milyen változást igényel ez a szemlélet a tanár részérôl? Ahhoz,hogyakorábbanemlített21.századikészségeketkomolyanvegyük,ésezeknekmegpróbál-junkmegfelelni,egynagyonkomolyszemléletbeliváltozásszükséges.Jómagamtöbbévetanítokmárennekszellemében,ésaztlátom,hogyezfolyamatosanmegyvégbe,egyreinkábbátitatjaapedagógiaimunkásságomhétköznapjait.Alegnagyobbkihívásnakazttartom,hogyvalódiproblémákatpróbál-junkkezelni,amitkizárólagatankönyvbőlvalótanításnemtámogat.Mondokegypéldát:ahelyett,hogyazangolnyelvkönyvegyikfejezeteszerintmegtanítomacsaládfánazösszesrokonnevét,illetveleírásokatolvasunkazokrólazemberekről,akikönállóéletvitelhelyettidősebbkorbanisacsaládjuk-kallaknak,inkábbaztmondom,hogyamagyarországinépességcsökkenésrepróbáljunkvalamilyenmegoldásttalálni.Akettőegészenmásfajtatanáriattitűdötigényel.Atankönyviszöveg,ésazahhozkapcsolódószövegértésifeladatokegyjólkörülhatárolhatózártrendszertalkotnak,amibőladiákokmegtanuljákaszavakat,ígyelvilegfejlődikanyelvtudásuk.Amásikfeladategyteljesennyitottkérdés,hiszennem tudompontosanmegmondani adiáknak,hogymit csináljon, csak támpontokat tudokadni,hogymerrekeresseazinformációkat,amibőlőmagaaztánajánlásokattudmegfogalmazni.Nemtudom,hogymileszamegoldás,milyenutakatjárunkbe,ígyaszókincssincskörülhatárolva.Ebbenarendszerbenakockázatotazjelenti,hogynemmindenkiszeretiazilyenfajtaszellemikihívásokat.Nyilvánsokkalegyszerűbb,hanemkellpéldáulKSH-adatokutánkutatni,ésazokbólmagánakvala-mitösszerakni,hanemkellmásokkalegyüttdolgozni.Mindezazelejénbonyolultabbá,kiszámítha-tatlanabbáésettőlpicittalánfélelmetesebbétesziafolyamatokat.Dehaafokozatosságratörekszünk,akkorezegyjóiránylehet. Azönszabályozáshozkapcsolódóanvanolyaneszköz2,amellyelatanárbármilyenóravázlatátvagyprojektjétbetudjamérni,hogyazötkészségalapjánhol,milyenszintenáll.Haígygondolkozikazember,átállagondolkodása,átalakulatanulási, tanításieszköztára,egyretöbbötlete lesz,kevésbékötődikatankönyvekhez.Mimárleginkábbolyantartalomalapúcsomagokkaldolgozunk,amelyekmindigegyproblémamegoldásánalapulnak.Az,hogykevésbéhasználjukatankönyvet,nemaztje-lenti,hogyadiákoknemlesznekképeseknyelvvizsgáttenni,hanemazt,hogymásfélemódonjutnakelhozzá.Közbenmegtanulnakegyüttdolgozni,egymástsegíteni,amikésőbbmindamunkahelyen,mind ahétköznapokban fontos lesz.Egyáltalánnembaj, hapéldául IKT-használat szempontjábólazadottóravázlatcsakkettesszintenáll,hiszennemazalényeg,hogyazóramindig,mindenszem-pontbólalegmaximálisabbegyüttműködést,valódiproblémákmegoldását,ésIKT-eszközhasználatottartalmazzon.Alényeg,hogylegyenegycélja,amitelszeretnékérnivele,ésadottesetbenteljesentermészetes,haazadottpedagógiaicéleléréséheznincsszükségemdigitáliseszközökre. Visszatérveakihívásokkezelésére,fontosnaktartom,hogyazinternetkapcsáneznemegyszerűenegyparadigmaváltástjelent.Tehátnemarrólvanszó,hogyazelegendő,hamegszokomazinternethasználatát,mintazeddigiekhezképestjelentősváltozást.Sokkalinkábbarrólvanszó,hogymagátaváltozástkellmegszoknunk.Előfordulhat,hogyegyjóweboldal,aholrengeteghasznosanyagottalálokatanításhoz,kéthónapmúlvamárnemleszelérhető.Ezolyanérzés,minthajúniusbanbecsuknámatankönyvet,ésamikorszeptemberbenkinyitnám,harmincoldalüreslennebenne.Azinternetnekezt

2LetölthetőanyagokaTanárblogoldalán:www.tanarblog.hu/21-szazadi-tanar

67

asajátosságátrészbenapiaciviszonyokisbefolyásolják.Mostanábanelégnagyátrendeződésérződikakülönbözőnépszerűalkalmazások,példáulavirtuálisosztálytermektekintetében. A tanárnakugyanígykezelnikell tudni az információkés a technikaközelségét agyerekekhez.Nemaza jómegoldás,hamegpróbálunkversenyezniegyvideojátékkal,mertaz lehetetlen.Persze,bármilyenszámítógépesjátékotbelehetépíteniazórába,decsakaztfogjamegtanítaniagyereknek,amitazavideojátéktud,annaktematikájátólfüggőenpéldául,egyviszonylagspecifikustudást,szó-kincset.Éninkábbazttartanámjónak–ésezegyújabbfontoskihívás–hogyennekazúgynevezettweb2-es forradalomnakazeredményeitatanárasajáthasznáratudjafordítani.Vagyisnemakészanyagotadjukoda,hanemcsakaterületeket.Mintahogyawikipédiánnemenciklopédiát,egyblogonnemújságot kapunk, hanem egy olyan felületet, amit bárki szerkeszthet. Egy digitális szókártyakészítőoldalon,egyáltalunkmegadotttartalombóltöbbfélejátékot,tesztet,stb.tudunkgenerálni.Ezsokkalnagyobbszabadságotadatanárnak,hiszenezeknekazalkalmazásoknakköszönhetőenmindigéppenarratudfókuszálni,amittanítaniszeretne.

ezek szerint nem feltétlenül az ikt-eszközök használatában kell a tanároknak a segítségnyúj-tás, hanem abban, hogy milyen módon, milyen céllal nyúljanak ezekhez az eszközökhöz? EnnekkapcsánvégeztünkaTanárblogonegy felmérést600 tanárbevonásával.Arrakerestükaválaszt,hogyminmúlikazIKT-eszközökhasználataatanításban.Feltételeztük,hogyazéletkorszá-mít,ésminélfiatalabbvalaki,annálinkábbhajlandóIKT-eszközökethasználni,deeznemigaz.Azthittük,hogytalántantárgyspecifikus,tehátareáltárgyakattanítókinkábbhasználják,mintahumánszakosok,deezsemigaz.Aztgondoltuk,lehet,hogyezinkábbazIKT-eszközökhözvalóhozzáférésselfüggössze,deezsemálljamegahelyét.Sőt,azIKT-attitűdsemtűnthajlamosítótényezőnek,tehátazeszközökhözvalópozitívhozzáállásbólnemkövetkezettegyenesenahasználat.Egyetlendolgottaláltunk,aminagyonszignifikánsanéserősenkorreláltazIKT-eszközrevalóhajlandósággal,ezpedigapedagógiai attitűd.Vagyisminélinkábbkonstruktivistamegközelítésbentanítegytanár,minélinkábbatanulás,éskevésbéatanításfelőlközelítimegahivatását,annálszívesebbenhasználIKT-eszközt.Ezvégülisteljesenlogikus,hiszenazeszközökcsakeszközökmaradnak,apedagógiaiszemléletaz,amivalóditartalmat,céltadezeknekazeszközöknekahasználatához.APILAkadémiánakisnagyonfon-tosszempontjaaz,hogyneegyadottképszerkesztőhasználatáttanítsameg,hanemazt,hogyazadotteszközhogyantudbeleilleszkedniegyolyanpedagógiaikeretbe,amelymásfajtacélokatképeselérni.

A kudarcokból, hibákból is sokat tanulhatunk. mik azok a tipikus nehézségek, amik az ikt-eszközök használatának tervezésekor, illetve a megvalósítás során felmerülhetnek? Aztgondolom,hogyegyóravagyprojekttervezésekorsohanemazIKT-eszközfelőlkellelindulni.Olvastamvalahol,hogyvan,akiezeknekazeszközöknekahasználatátsokkalfontosabbnakérziazóránkívülésaziskolánkívül,mintaziskolánbelül.Szerintemezegynagyigazság.Haeszerintterve-zek,egyrekevésbéérzemszükségét,hogyazóránmindigbelegyenkapcsolvaaszámítógép,ésegyrefontosabbnakérzemazt,hogyolyankiterjesztett osztálytermetvagykörnyezetetpróbáljaklétrehozni,ami-benakáraziskolánkívülisegyütttudunkdolgozni.Ezafajtatanáriszerepnagyonfontossáválik. ATanárblogegyikelőnye,hogyasajátésmásokgyakorlati tapasztalataialapján látjuk,hogyazeszközöknemmegfelelőhasználatávalmiklehetnekaproblémák.Aztislátjuk,hogytanárkéntmiveléshogyanérdemesfoglalkozni,belefér-eahetióraszámba,azórákravalókészülésbe,miklehetnekahasználatkockázatai.Azinteraktívtáblánakvagyegyszófelhőkészítésénekpéldáulcsakakkorvanértelme,haazbeágyazódikapedagógiaifolyamatba,haazadottpedagógiaicéltezzelazeszközzeltudomelérni,mertkülönbencsakegytechnikaiötletmarad. AzIKTvilágáhozkapcsolódóelméleteknagyontisztán,pontosanmegfogalmazott,fontosirány-mutatásokapedagógiában,ugyanígyatechnikaieszközökműködéseisegyértelmű,tudom,hogyegy

interjú Prievara Tiborral

68

kattintássalmifogtörténni.Amiviszontakettőközöttvan,az„zavaros”,ottvannakagyerekek,ottvanazosztályterem,akörnyezet,atechnikaifeltételekésmegannyiváltozó.Miaz,amitlehetadaptál-nimásfajtakontextusban?Miaz,aminálamisműködnifog?Ezértnagyonfontos,hogynecsakarrólbeszéljünk,hogymijóebben,hanemarrólis,aminem. ÉrdemestalánbeszélniazIKT-eszközöklátványoserodálódásárólis.Azinteraktívtáblárólpéldáulsokangondoljákazt,hogyhasználatávalsokkallátványosabbleszegytanóra,vagyisazérdeklődésfel-keltésétésamotivációtezzelkiispipálhatjuk.Eznemennyireegyszerű,akezdetiújszerűség,gyorsasághamarmegszokottáválik.Hanemegypedagógiaicélvezérliahasználatát,hanemmindösszeazacél,hogylenyűgözzükagyerekeket,egyideigvalóbansikerülnifog.Dekésőbbeziscsakugyanolyanesz-közlesz,mintatábla.Csakmáshogylehetírnirá.Természetesenazinteraktívtábláhozkapcsolódóanisvannaknagyonjógyakorlatok,detudnikell,hogyezidőbenmiveljárésmilyenóraszervezéstigényel.

mégis, hogyan érdemes válogatni az eszközök kínálatából? Ezegynagykérdés.Azegyikszempontlehetaz,hogymennyiidőtszeretnékveletölteni.Mondokegykonkrétpéldát:haagondolattérképet,mintkollaboratíveszköztszeretnémhasználniagyerekek-kel,választhatokolyanalkalmazást,aminagyonprofi,viszontelőzetesregisztrációtigényel,ésolyatis,amiheznemkellregisztrálni,deazelkészültanyagcsakpublikusantárolhatóésnemtölthetőle.Ígyátkellgondolnom,hogyvoltaképpmirevanszükségem,mineklesznagyobbhasznaazóraszem-pontjából.Haegytöbbóránátívelőprojektettervezek,akkorinkábbrászánomazidőt,hogymindentanulóregisztráljon.Haviszontépp,csakakkorkellagondolattérkép,akkorolyatfogokválasztani,amiazonnalelérhető.Ugyanígykérdés,hogymegéri-eatervezés,akészüléssoránhúszpercigfog-lalkoznomvalamivel,amiazóránegypercigfogtartani.Természetesenvanolyaneset,amikorcsakezzeltudomhatékonyanelérniacélt,vagyapedagógiaihaszna,hatásaannyivaltöbb,hogyérdemesrászánniazidőt,pláne,haeztmásokkalismegosztom.Aválasztásmásikszempontjalehet,hogymitbírelaziskolarendszere.Van-eolyanalkalmazás,felületpéldául,amiazintézménybenlevantiltva,ígyazóránnemhozzáférhető.

A 21. századi tanár nevezetû pedagógiai kísérleted ezekre a kihívásokra kereste a választ. Hogyan indultál el, mirôl szólt a projekt? Akísérletabbólindultki,hogytöbbolyankonferenciánisrésztvettem,aholavilágmindentájárólérkezett,nagytudásúoktatásiszakértőkmindaparadigmaváltásszükségességét,a21.századikészsé-gekfontosságáthangsúlyozták.Azvilágosvolt,hogyezeknekmegkellfelelni,deaztsohasenkinemmondtael,mindezhogyantörténjen.Közbenrájöttem,hogyamikéntrőlnekikfogalmuksincs,hiszennemállmögöttüknapiszintűpedagógiaigyakorlat,nincsprimertapasztalatukazIKT-eszközöktan-óraihasználatáról.Ráadásulmiiscsakazokbólazélményekbőltudunktáplálkozni,ahogyanminkettanítottak,eztatapasztalatotméggyakranatanárképzéssemképesfelülírni.Egy-kétévmúlvamárnemígylesz,mertmostállfelaziskolapadbólazelsőolyangeneráció,akiknekmárvannémitanulásiélményepl.azinteraktívtábláról.Jelenlegmégegylégürestérbenvagyunk,ezértaztgondolom,hogyamaipedagógusokszerepeezenatérenfelértékelődik.EzlehetaTanárblogsikerénekisazegyiktit-ka.Azelvekmindignagyonszépek,deezeketmegkellpróbálnilefordítaniésátültetniagyakorlatba,megnézni a következményeit,megtervezni a technikai kivitelezését.Adott esetben itt,Budapesten,egygimnáziumban.Aprojektkeretébenezekrepróbáltamválasztkeresni,a21.századinakmondottpedagógiaielemeketrendszerréfűzni,ésagyakorlatbanadiákokkalkipróbálni. Aztgondoltam,hogynézzükmeg,mitörténik,halehetőségetadunkadiákoknak,hogyolyandol-gokkalfoglalkozzanak,amelyekőketleginkábbérdeklik.Mitörténik,hanagyobbszabadságotadunknekik,vagyhahagyjuk,hogysajátérdeklődésikörükhatárait, a sajátmagukmódjánpróbáljákmegfeszegetni?Mileszakövetkezménye,haatanításfelőlatanulásfelétoljukahangsúlytannakérdekében,

69

hogyatanulóiautonómiavalóbanúgyjelenjenmeg,hogyténylegsúlyalegyenatanulásifolyamatban?Hogyreagálnakmajdarra,hakitágítomazértékeléskereteit,ésakezükbeadomafolyamatosértékeléslehetőségét?Aztvártam,hogyhailymódon„felszabadítom”agyerekeket,akkorvalóbanfelszabadító-kéntfogokmajdtetszelegniönmagamelőtt.Aprojektegyiknagytapasztalataazvolt,hogykezdetbennemeztörtént,hanemanarchistalettbelőlem,akiszétvertegyrendszert,deigazábólnemadotthelyet-teújat.

milyen megoldásokat találtál? Hogyan éltétek meg a gyakorlatban a projekt sikerét, egyálta-lán, mi jelentheti a 21. századi készségek fejlesztése mentén a valódi eredményeket? Asikertöbbféleképpenjelenikmeg.Alegfontosabbakudarchiánya,eztéliátlegelőszörazember.A21. századi tanárprojektsoránteljesenátalakítottamazértékelésirendszert,folyamatosértékelésretértemát.Agyerekbetegségeibőlkinőve,mostmártöbbmintkétéveműködikazújfelállás.Egyolyanrendszerben tanítok, ahol a közvetlen jegyadás gyakorlatilagmegszűnik, illetve átalakul.A néhányhetesetapokeredménye–vagyisminden,amitközbenadiákteljesít–egyportfólióbangyűlik.Ajegyvoltaképpenaportfóliórakapottpontokbólkonvertálódik.Mindigazafélelmünk,hogyhanemosztá-lyozzukazonnalagyerekeket,akkornemfoglalkoznakmajdafeladattal,azéntapasztalatomviszontaz,hogyígysokkaltöbbetdolgoznak,méghanemismindigakezdetektől.Ennekarendszernekazegyiknagyonfontospozitívuma,hogyanegatívértékeléstsikerültszinteteljesenkiszorítani,éseznemmentamunkamorálrovására.Amásik,hogyadiáknaksokkalnagyobbszabadságavanabban,hogyőmitéshogyanszeretnecsinálni.Jogavanpéldáulnéhanemtudnidolgokat,viszontbármikor,bármithozzátehetamunkájához.Ődönthetiel,hogyszeretne-emégegyfogalmazástírnivagyegyprezen-tációvalkészülni,hogypluszpontotkaphasson.Sajátmagaállíthatjaösszeadolgozatotabból,amitőalegfontosabbnaktartmegtanulni.Haéppmástárgyrafontoskoncentrálnia,akárhitelbeiskaphatpontokat,amitakövetkezőszintentörleszthet–ezzelmindenkijóljár.Ettőlrugalmasarendszer. Azelejénperszeeztafajtaszabadságotnehézvoltkezelni,hiszenmindenkiarrafókuszált,hogyho-gyantudjaapontokatalehetőlegkönnyebbenmegszerezni.Arendszernagyongyengealapokonállt,ésnemvoltnehézmegtalálniukagyengepontjait.Ezekneka„kísérleteknek”azeliminálásavégülközösmegegyezésseltörtént,mertfontosvolt,hogymegértsék,aszabadsággalnemvisszaélni,hanemélnikelltudni.Nehézeztbelátniegy16évesgyereknek,nagykudarcvoltszámomra,sokatbeszélgettünk,vitatkoztunk.Tehátkezdetbennemaztértemel,amitszerettemvolna.Pontosszabályokhiányábanegyre többaprókérdésmerült fel.Amegoldás az lett,hogyegyháromhetes időszakután, amikorlezártukazértékelést,agyerekekegyanonimkérdőívbenelmondhattákavéleményüketarendszerről.Nagyonsokötletetkaptamígy,ésegyidőutánezekagondolatokmárnemarendszersarokbaszorí-tására,hanemajobbátételéreirányultak.Végülközösenalakítottukkiakereteket:mindenszintutánújraértelmeztükaszabályokat,bevezettünkújakat,éselvetettükazokat,amiknemműködtek.Milettennekazeredménye?Márnemakudarchiányátdefiniáljuksikerként,hanemazt,hogyarendszerünkhasználható,sokkalkényelmesebbenműködik,ésagyerekekszeretik.Amikornemrégidegeslettemegyosztályraésapontrendszermegvonásátirányoztamelő„büntetésként”,őszinteriadalmatláttamagyerekeklegtöbbjénekarcán.Hiszenebbenarendszerbenkiküszöböltükaztastresszt,amitazelvá-rásoknakvalónapiszintűmegfelelésikényszerokozagyerekekben.Havalaminemjönössze,„nembaj,majdlegközelebbsikerül”.Éslegközelebbténylegsikerül.Asikernemcsakabbanmérhető,hogyavégénelérikaztapontszámot,amirejójegyettudokadni,hanemúgyis,hogyezekagyerekekhihetetlenmódonfejlődnek,hamarabbképesekmegszereznianyelvvizsgát. Sokanmondják,hogypontrendszeridevagyoda,avégénugyanúgyjegyetadok.Eztnyilvánnemtudomelkerülni,hiszenaközoktatásbandolgozom,nemdobhatomkihirtelenanaplótazablakon.Ugyanakkornagyon fontosnak tartoma gyerekek szemléletébenbekövetkezőváltozásokat, az ezzelkapcsolatoseredményeket.Mindenetap,mindenszintutánmegkérdeztemadiákokat,hogyhaaha-

interjú Prievara Tiborral

70

gyományosmódonosztályoznámőket,akkorsze-rintükrosszabbakvagyjobbaklennénekangolból.Aválasznagyonérdekesvolt.Háromhónapután–amihat-hétszintetjelentett–adiákok60száza-lékaaztmondta,hogyfogalmanincs.Nemtudja,márnemígygondolkozikróla.Valahogyminden-kielérivégül,hogyötöstkapjon,degyakrannemállnakmegazötösminimálisszintjén,hanemmégtöbbpontotakarnakszerezni.Vagyisegyidőutánennek egy öngerjesztő hatása lett. Az intervallu-mokonbelülegyregyorsabbangyűlnekapontokésajegyek,mertegyregyorsabbankészülnekelafeladatokkal. Sokkal többet és szívesebben tanul-nak,többfeladatotadnakle,holottsokkalkisebbatétje.Atanulásérdekesleszszámukra,látjákennekeredményeit, fejlődnek az önértékelésben, az ön-szabályozásban.

tudják-e adaptálni a tanár kollégák, és ha igen, mennyiben az általad kitalált rendszert? ATanárblogonkeresztülsokanmegismerked-

tekmárvele,denagyonfontoshangsúlyozni,hogycsakbizonyoselemeitveszikát:van,akiadolgozatönállóösszeállítását,másapontrendszert,ésvanolyanis,aholegyszerűenazautonómiakapottna-gyobbszerepet.Véleményemszerintegyrendszeradaptálása,egyazegybenvalóátvételeazesetek99százalékábankudarcravanítélve,egészegyszerűenazért,mertmásakontextus,amibendolgozunk.Eltérőahabitusunk,ésamitasajátszemélyiségembőladódóantudokképviselni,azlehet,hogymásnálhiányzik.Másaközegis,agyerekekis.Lehet,hogyamiebbenagimnáziumbankivitelezhető,azegyszakiskolábanvagyegyáltalánosiskolábannem.Énazttudomelmondani,hogynekemmilyenérzésvolteztkitalálni,végigcsinálni,miaz,amiműködött,miaz,aminem,amásikpedigdöntseel,hogyebbőlnekimitetszik.Rengetegálmatlanéjszakámbakerült,amígeztarendszertvértizzadvabeindí-tottuk.Aváltozásokatlassan,fokozatosankellbevezetni,nemolyanforradalomjelleggel,mintahogyéntettem.Alegfontosabbaz,hogymindeközbenneszorongjanakagyerekek.

milyen tapasztalataid vannak a tudásépítés és a tudásmegosztás kapcsán? Atudásépítésebbenarendszerbenaztjelenti,hogynemadokkészválaszokat,hanemcsakinfor-mációkatvagyinformációforrásokat,ésamegszerzettinformációkbólolyantudásképződik,aminekadiákaddignemvoltabirtokában.Egyolyannyitottkérdéstkellfeltenni,amirenincsfeltétlenüljóválaszvagynincsegyfajtaválaszrá.Egyolyanproblémáttalálni,amelyvalamilyenrelevanciávalbíraziskolánkívüliéletreis,ésbizonyosszintenakárimplementálhatóisavilágban.Mivelatudásépítésésavalódiproblémákmegoldásaazöt21.századikészségközülalegnehezebbenmegfoghatóelemek,ilyenfeladatokat,projekteketvalószínűlegcsakegymástóltudunktanulni. Másrésztazegészkísérletemarraugyanválasztad,hogyhogyanlehetnetanítani,dearranem,hogymittanítsunk.Nyilvánvalóanazért,mertezegysokkalbonyolultabbkérdés.Egyilyenrendszertkita-lálniésbeüzemelni,hanemisegyszerű,deviszonylagvilágosésegyértelműlépcsőkvégigjárásátjelenti.Ugyanakkormégbennemisvanegynagyfokúfélelem,hogyhogyanfogomtudnimegfogniazt,hogyatanulásholtörténikmeg.Hogymelypontontudomtettenérniadiákfejlődését.Ebbőlaszempontbólatankönyvjelenléte–haközbenazértátvesszük,megtanuljuk–mégszámomraisegymegnyugtató

71

mentsvár.Csakakkorlehetegyilyenkísérletet,projektetkönnyebbenvéghezvinni,havanelégolyantapasztalatéstananyag,amelyképesezttámogatni.Ehheznagyonfontoslenneapedagógusokközöttitudásmegosztás,asajátanyagok,tartalmak,tapasztalatokmegosztása,másokszámáraelérhetővététele.

A tudásmegosztás közegére az internet számos lehetôséget kínál. Hogy látod, kialakult már ennek a kultúrája? Sajnosaztgondolom,hogyitthonszinteegyáltalánnincsatudásmegosztásnakkultúrája.Nemrégegykülföldikonferenciánjártam,aholbeszélgettemerrőlatémárólegytudásmegosztóoldalkezde-ményezőjével.Nemértetteaszkepticizmusomat,mertszámárateljesentermészetesvolt,hogyezenazoldalonatanárokmegosztjákazanyagaikat,egészenmásképpállnakehhezhozzá.JópéldánakmeglehetnézniazOER3oldalát,amiegyhatalmas, tudásmegosztássalfoglalkozógigaoldallávált,aholtalánmártöbbszázezeranyagotgyűjtöttekéstöltöttekfelafelhasználók.Talánezishatássalvoltrám,amikorelkezdtemírniaTanárblogot.Magyarországonisvolttöbbhasonlókezdeményezés,amelynekkeretébenjónéhányszakmaiblogindultelaszakmaiközösségkialakításánakigényével.Haúgyálta-lábanmegnézzükahazaiszakmaiblogokat,aztlátjuk,hogyegyrésztkevésvan,másrésztakorábbanindultakjórészeelhalt.Itthonsajnosazajellemzőhozzáállás,hogyhavanegyanyagom,aminénegészszombatondolgoztam,akkormiértosszammegazzal,és tegyemkönnyebbéamunkáját,akiszombatoninkábbkirándult.Részbenigazavanannak,akiígygondolkodik,másrésztviszont,hogyhamindenkicsakegyszombatottölteneazévbenilyenanyagokkészítésévelésmegosztásával,akkormárelkészülnemindaz,amitőlatöbbiszombatonkirándulhatnánk.Hiszenottlenneazahatalmastudás,amibőlmindigtudnánkegykicsitcsipegetni.Nemtudom,hogymilehetamegoldáserreajelenségre,mindazonáltalúgygondolom,hogyfölöslegesefölöttítélkezni. Agyerekeknélisinkábbazazalapvetőhozzáállás,hogy„haéndolgoztamvele,akkorazazenyém”.Viszontaztgondolom,hogyennekazöt21.századikészségnekpontatudásmegosztásalényege,ésebbenisvanfejlődés.Kialakulpéldáulnémiszolidaritásegycsoportmunkánbelül.Amikorvalakinekkevésazideje,akkorkevesebbetvállal,másmegcsináljahelyette,későbbpedigezviszonzásrakerül.SzerveztünkaFacebook-onegyversenyt,ahol70csoportbankörülbelül200-250gyerekvett résztbenneagimnáziumból,ésegytízfőscsapatsegítettnekemaszervezésben.Aversenybenfeladato-katkaptakadiákok,amiketonlinekellettbeküldeni.Aszerveződiákokközöttazelejénnagyvoltalelkesedés,rengetegazötlet,deamikorkonkrétanmegkellettcsinálniafeladatokat,ezalelkesedéselapadt.Későbbezmegváltozott,ésafeladatokkapcsánvégüleljutottunkodáig,hogyhakellkeres-nimondjuktízképet,ésebbőlegykollázstcsinálni,akkorkiíromaFacebook-ra,ésegymásközöttelosztvajelentkezikaz,akiéppráér.Van,akinekmostnincserreideje,deszól,hogykésőbbszívesenmegtanuljaakollázskészítőhasználatát,vagynemkészítplakátot,deértaszoftverletöltéséhez,inkábbabbansegítene.Azegyüttműködésésatudásmegosztásjóesetbenegyüttjár.Voltolyanprojektünkis,aholadiákoknakegyadotttémábankikellettkiválasztaniukegyTED-videót,ésazeredetihúszperceselőadásbólegyhárompercessajátelőadástkellettkészíteniük,prezentálniuk.Akövetkezőkör-benezekbőlegymásikosztálybanmindenkinekkikellettválasztaniegyet,akik200szóvalírtakrólaegyösszefoglalót.Eztföltettékadigitálisosztályterembe,amibőlmásosztályoktanulnakmajd,másokküldenekazösszefoglalókrólvisszajelzéseket. Deemlíthetnémpéldáulazt,hogyaprojektekhezegyvirtuálisosztálytermet,aNinget4használjuk.Idekellfelrakniukagyerekeknek,hogymilyenmérföldköveikvannak,éppholtartanak.Voltolyan

3Open Educational Resources (OER):Szabadonhozzáférhetőoktatásiforrások:www.oercommons.org4Továbbiinformációavirtuálisosztálytermekről:www.ning.com

interjú Prievara Tiborral

72

diák,akiaztmondta,hogynemteszifelazelkészítettfeladatát,mertakkormásmajdlemásolja.An-nakátbillentése,hogyakkor„ezazénmunkámnakazellopása”abbaazállapotba,hogy„dejó,hogyennyienszeretik, amiténcsináltam”,nemegyegyszerű folyamat.Ebbena rendszerbenviszonylagnyitottan,mindenmindenkiszámáralátható.Olvashatjákegymásanyagát,éssokkalalaposabbanírjákmeg,hatudják,hogybárkiolvashatja.Ezeketkommentálom,ajobbakatpéldánakajánlom,ezáltalisfejlődnek.Azegészodáig„fajult”,hogynemrégagyerekekazzaljöttekhozzám,hogyszeretnénekazún.Students MeetekvagyTeachMeetek5mintájáraőkisszerveznivalamit,aholtudásttudnakegymássalmegosztani.Hogylegyenegyolyanhely,ahol12-13gyerekvalamilyenérdekesdologróltartegyháromperceselőadást,ésutánabeszélgetünk,ezeketfelvesszük,másoknakismegmutatjuk.Nagyonboldogvoltamazötlettől,hiszenúgytűnik,inspirálóazahangulat,aközeg,amikörülvesziőket. Folyamatosanformálódikaszemléletük,ezarendszer,a21.századiképességekfejlesztéseteljesenmásfajtaattitűdötkívánmindatanár,mindadiákrészéről.Azönszabályozás,aproblémamegoldás,akollaboráció,a tudásépítés,a tudásmegosztásésazegymástólvaló tanulásszerepefelértékelődik.Olyanproblémákondolgoznak,amelyekmegoldásatőlükiskreatívenergiákbefektetésétkívánja,ésmindeztolyantanulásikörnyezetbenteszik,aholapedagógiaicélokvezérlikazIKT-eszközökhaszná-latát.Megtanulnakegyüttdolgozni,másképpdolgozni,megtanuljákegymástsegíteni.Haeztelmond-hatjukatanulásifolyamatról,remélhetőleghozzájárultunkahhoz,hogyazélet iskolájaneaz iskolafalainkívülkezdődjön.

53-5percesminielőadásoktanároktóltanároknak,illetvediákoktóldiákoknakhasznostudásésötletekmegosztásacéljá-ból.Továbbiinformációpéldául:www.tanarblog.hu/internet-a-tanoran/2807-teachmeet-a-sulinetwork-konferencian

73Zárszó

Halász gábor

Akérdés teljesenmásképphangozna,haúgyszólna,hogymilyenleszazEgyesültÁllamokban,milyenleszpéldáulHongkongbanvagyazEgyesültKirályságban,vagymilyenleszmajdtízévmúlvaMagyarországon.Én legszívesebbenarrólgondolkodom,hogymivár-hatómondjukDélkelet-Ázsiában,mertezazarégió,ahol véleményem szerint a legizgalmasabb dolgokbontakoznakki.Havanavilágnakolyanrégiója,aholazon folyamatok fejlődésére, amiről az interjú soránbeszéltem, komoly esélyt látok, akkor az Délkelet-Ázsia, vagy legalábbis annak bizonyos országai, pél-dáulSzingapúr,Dél-KoreavagyKínabizonyosrégiói.Ugyanakkor a világnak lesznek olyan régiói is, aholmegáll az idő, vagyis a változás nagyon egyenetlenlesz. Sőt olyan országok is vannak – látok rá példát–,aholvisszafordultazidő,aholkorábbanműködés-képtelennek bizonyult mechanizmusok regenerálásatörténik,álmokésillúziókvannakazzalkapcsolatban,hogymégisműködhetne,miközbenhiányzikakonst-ruktívvállalkozóéskísérletezőszellem. Teháthaglobálisankellválaszolnom,ésnemcsakegyrégióraleszűkítve,akkoraztmondanám,hogytízévmúlvanagyobbak lesznekakülönbségekazegyesországok között, lesznek olyanok, ahol fölgyorsul afejlődés,másokesetébenviszontnövekednifogasza-kadéka többiországgalszemben.Mindenországnakaztakérdéstkellföltennimagának,hogyholakarel-helyezkedni ebben a versenyben: a vesztesek vagy anyertesekoldalán.Azokoldalán,aholenergiákszaba-dulnakfel,vagyazokoldalán,amelyekezeketazener-giákatnemisengedikmegjelenni?Eztulajdonképpenavalódinagykérdés,amireválasztkereshetünk.

nahalka istván

Véleményemszerintkifogteljesedniazacsendesfor-radalom,amimaapedagógiavilágát jellemzi,vagyisnagymértékbenátalakulaziskoláktevékenysége.Tény-legfognaktudnikoncentrálniazegészéletenáttartótanulásra,ténylegkitudjákszélesíteniatanulástszolgá-ló tevékenységrendszert, valóbanmeghonosodnak aziskolábanazokamódszerek,amelyekerrealkalmasak,másképpen fognak gondolkodni a pedagógusokma-gáról a tanulási folyamatról.Egyre inkábbelfogadot-tabbáválikmajdakonstruktivistapedagógia.Nagyonnagyszerepetfogkapniazönállótanulás,részbenazinfokommunikációstechnikákésadigitálispedagógiatérnyeréseokán.Úgyvélem,hogytízévmúlvaavilág-banatanulásmeglehetősenmáslesz,derészbenmármaismás,minttízévvelezelőttvolt.

zárszó

milyen lesz A tAnulás 5-10 év mÚlvA?… tíz év múlva nag yobbak lesznek

a különbségek az eg yes országok között. […]

Minden országnak azt a kérdést

kell föltenni magának, hog y hol akar

elhelyezkedni ebben a versenyben:

a vesztesek vag y a nyertesek oldalán.

… másképpen fognak gondolkodni a pedagógusok magáról a tanulási folyamatról. […] Nag yon nag y szere-pet fog kapni az önálló tanulás, részben az infokommunikációs technikák és a digitális pedagógia térnyerése okán.

74

z.karvalics lászló

Van néhány olyan elem, amelymár amostani folya-matokbakódolvaismegjelenik,úgyvélem,ezügybentörténik majd előrelépés. Ilyen például a gamifikáció,vagyis hogy bizonyos standard tudásátadási folya-matokhoz teremtünk olyan keretet, amely játékossá,játékszerűvé teszi a tanulást.Maga a játékbármilyenéletkorbanegytermészeteséletközeg.Aziparikorszakiskolájadiabolizálta azörömöt, a jókedvet, a játékot,az érzelmeket, mert nem illett a világképébe, az in-formációs társadalom iskolájának viszont ezt tudnikell kezelni.Nyolc-tíz éven belül a hagyományosan,frontálisan performált alapkészségek világábanmeg-jelennekazúgynevezettkomolyjátékok(serious games),

ésezagyakorlatsokkalinkábbrészévéválikaziskolaiéletnek,sokkalnagyobbteretszerezmagának. Másik meghatározó tényező lehet, hogy az azinfokommunikációstér,eszközvilág,azagyakorlat,amimostkörülveszminket,hogyanalakulátévekmúltán.Nyolc-tízévmúlvaamaiinformatikaiuni-verzumgyökeresenmegfogváltozni.Egyhihetetlenméretű új óriásrendszer formálódik, amitmost épp

Internet of Everythingnek,mindendolgokInternetjének,ajelenlegitméretébenmesszemeghaladóinformációsökoszisztémának neveznek. Ehhez már most el kellkezdeni azoknak a kapcsolódási pontoknak a felku-tatását, amelyek biztosítják azt, hogymajd egy ilyenvilágnak isugyanolyanmagabiztosbennszülöttjei le-gyenekakövetkezőgenerációban.Ezviszontamosta-ninálsokkaltudatosabb,sokkaljobbanmegkonstruáltpedagógiai folyamatot,ésegysokkal jobbanmegter-vezetttanulási-éseszközkörnyezetetigényel. Hiszekabbanis,hogytíz-tizenötévmúlvaavilá-gonmársokmilliógyerektermelkistudománytúgy,hogymindenkiegyidejűleghozzájárul a tudományosértékteremtéshez a maga tudásával, apró feladatokmegoldásával, ezzel felszakítva az ipari korszakbamerevedett tudomány szükségtelenné vált határait.Sokkaltöbbderű,sokkaltöbbvidámság,sokkaltöbbkorosztályra jellemző apró emblematikus dolog kell,hogyamindennapiéletükrészévéváljon.

Nyolc-tíz éven belül a hag yományosan,

frontálisan performált alapkészségek világában

meg jelennek az úg ynevezett komoly

játékok (serious games), és ez a g yakorlat sokkal

inkább részévé válik az iskolai életnek, sokkal

nag yobb teret szerez magának. […] Sokkal több

derű, sokkal több vidámság,

sokkal több korosztályra jellemző apró

emblematikus dolog kell, hog y

a mindennapi életük részévé váljon.

… az iskola eg yik fontos szerepe, hog y a globalizált világban sokszor

elbizonytalanodó, elmagányosodó személyeknek képes leg yen eg y olyan közösségi

teret nyújtani, amelyben megtalálhatják a közösségi tanulásnak és a

tudáskonstruálásnak a szociális területeit is …

rapos nóra

Az iskolai jövőkutatásoknak van egy olyan forgató-könyve,amelyszerintaziskolaelveszítetteaztafunk-cióját,hogyőatudásegyetlenbirtokosa,ehelyettszám-talanújfunkciójakellene,hogylegyen.Aztgondolom,aziskolaegyikilyenfontosszerepe,hogyaglobalizáltvilágban sokszor elbizonytalanodó, elmagányosodószemélyeknek képes legyen egy olyan közösségi teretnyújtani,amelybenmegtalálhatjákaközösségitanulás-nak és a tudáskonstruálásnak a szociális területeit is.Ajövőbenlehet,hogyezformálisannemisegyiskolalesz,hanemegyolyantér,aholatanulásnakésatanulásmindenszereplőjénekhelyevan,amelyazegyéntanu-lásábanéssokféleségében,egyénitanulásiutakbiztosí-tásábangondolkodik.

75Zárszó

Nag yon fontos lesz a tanulásban, ahog y az ember megpróbálja majd digitálisan fölépíteni az életét […]

a digitális portfóliónk, vag yis minden, amit magunkról közzéteszünk eg yre inkább meghatározó lesz

a mindennapi éltünkben és a munkaerőpiacon is.

nagy mariann

Ajövőszintebeláthatatlan,dehogyezzelakifejezés-seléljek,adigitálisátállásmárnemvisszafordítható.Ahhoz, hogy a tanulásról alkotott jövőkép pozitívlegyen, úgy vélem, az iskoláknak nyitniuk kell,mertkülönbenahagyományosútonjárvanemfogjáktudnitartania lépésta fejlődéssel,az információk,azegyre

Az átalakulás elkerülhetetlen:

a hag yományos keretek lazulni fognak,

sokkal nag yobb jelentősége lesz

a távoktatásnak, íg y az iskoláknak

– ha mindezt túl akarják élni –

sokkal több energiát kell fordítaniuk

az emberi kapcsolatok építésére.

újabbkutatásieredményekfeldolgozásával.Sokkaltöbbinformációforrássalfogunkrendelkezni,ésezeketsokkalgyorsabban fogjukelérni.Gyerekkorombankönyvekregyűjtöttünkvagykönyvtárbajártunk,hamegakartunktudnivalamit.Ilyenértelembenazinformációhoz,atu-dáshozvalóhozzáférésmamárnempénzkérdés. Az,hogymindezekbőlmittudunkatanulásba,aziskola világábavisszaforgatni, azt elsősorban ahasz-nosulás mértéke fogja eldönteni, és az, hogy ezekreaziskolamennyirelesznyitott,hogyatanármennyi-ben tudbelehelyezkedni a tanulásszervező szerepbe,mennyibentudjasegíteni,koordinálniazinformációkközötti eligazodást. Az átalakulás elkerülhetetlen: ahagyományoskereteklazulnifognak,sokkalnagyobbjelentősége lesz a távoktatásnak, így az iskoláknak –hamindezttúlakarjákélni–sokkaltöbbenergiátkellfordítaniukazemberikapcsolatoképítésére.

Prievara tibor

AMicrosoftnak van egy érdekes videója arról, hogymilyen technikai eszközök lesznek, amelyek majdmegváltoztatjákazt,ahogyanélünk.Ezalapjánszerin-tem több dolog várható: az egyik az eszközök teljesátjárhatósága,amásikapapír,mintmédiummegszű-nése, ami a világbanmár egy jellemző tendencia. Akommunikációmegváltozik,akollaboráció,azegyütt-működés, a tudásmegosztás szerepe felértékelődik.Úgygondolom,hogyazosztálytermekfizikaivalóságamegmarad,deakereteklazulnifognak,pontosabbanlazulniukkellene.Talánemlékszünkmég,milyenáhí-tattalnéztük25-30éveaCsillagok háborújac.filmbenavideokonferenciásbeszélgetést.Mamáreznemhogyabszurd,hanemteljesenhétköznapidolog.Innenmárcsak egy lépés az, hogy például egy betegség miatt

hiányzó diák Skype-on kapcsolódjon be az órába,vagyhogyegyvirtuálisosztálytermethozzunklétre.Minélmegbízhatóbbanműködnekezekazeszközök,annálszívesebbenhasználjákmajdatanárokőket.Azinformációmégközelebbfogkerülniazemberekhez,ésakülönbözőinformációsmédiumokközöttisnagyleszazátjárhatóság.Atávolabbi jövőbenazeszközökmégkönnyebbeklesznek,összehajtható,rugalmasdigi-tálispapírráválnak,atananyagforrásaisátalakul. Remélhetőlegnagyobb teretkapnaka21. századiképességek.Nyilvánmásfajtaeszközök,másképplesz-nekmajd fontosaka számunkra,deelőtérbekerülazIKT-eszközökmegfelelőcélú,értelmeshasználata.Na-gyonfontosleszatanulásban,ahogyazembermegpró-báljamajddigitálisanfölépíteniazéletét,megpróbáljaellenőrizni és felügyelni a digitális lábnyomát, hogyönmagátkereshetővé,ésmegfelelőinformációkkalel-érhetővé tegye.A digitális lábnyomaink gyűjteményeolyan,mintegyportfólió,amitminélfejlettebbleszatechnika,annálkönnyebbleszlekérniésösszegyűjteni.Nagyon fontos, hogy ennek tudatos tervezésérőlmi-nélhamarabbessenszóaziskolában,hiszenadigitálisportfóliónk,vagyisminden,amitmagunkrólközzéte-szünk egyre inkább meghatározó lesz a mindennapiéltünkbenésamunkaerőpiaconis.

76

galambos rita

Vágyaimbantízévmúlvaolyaniskolalesz,aholörömatanulás,aholazszámít,hogyadiákmibentehetséges,és milyen irányokba szeretne, tudna továbbfejlődni.Ahová jó járni, mert fejlesztik a személyiséget, aholkinyílikavilág,ésaholmegvalósulaközösségitanulássokformája.Hiszenazegyüttműködésésazempátiaképességeazegyiklegfontosabbdolog,amireszükségvanmost,éseztízévmúlvasemleszmásképp. Nagyonszeretném,haapedagógusokolyanesz-köztárral és szemlélettel rendelkeznének, hogy nemminősítenének rossznak minden olyan gyereket, akivalamilyeniránybaneltérazátlagtól.Haolyanméltótanulási környezetet tudnamajd teremteni az iskola,aholnemagyerekettennékfelelősséasorsáért,azért,hogy hová született. Demokratikus polgárokat csakilyen iskolában és körülmények között lehet nevelni,olyanfelnőtteket,akikemeltfőveltudnakjárni,felelő-sengondolkodnak,ésdöntenek. Hogyebbőlmifogmegvalósulni?Tízévmúlvaatanulásaproblémamegoldásról,akreatívgondolkodás-ról,azinformációkrendszerezésérőlésfeldolgozásárólfog szólni, és nem tantárgyakról és tankönyvekről.Azokramár nem lesz szükség,mert számos eszközfogrendelkezésreállniazadatokésinformációkfel-kutatására.Mindezviszontcsak jól felkészült,meg-becsült és elismert pedagógusokkal fog sikerülni,akik tudnak és akarnak lépést tartani a fejlődéssel,és akikmaguk is hajlandóak és képesek az állandómegújulásra.

knausz imre

Apesszimistajövőképemszerintméginkábbháttérbeszorulahagyományosműveltség,aziskolaapraktikusismeretek erőteljesebb átadásában fog tudni hatéko-nyanműködni.Ebbőlkövetkezőenerősödnifogazazattitűd,hogycsakengedjükadolgokattörténni,deamiérteketnemakarjuktudniésmegválaszolni. A tanulás jövőjével kapcsolatban én iskolapártivagyok,amipesszimistánfogalmazvaaztjelenti,hogyfélekegy iskolanélkülivilágtól.Az iskolapresztízsé-nek és jelentőségének csökkenésevalószínűleg amű-veltségésahagyományvisszaszorulásátisjelenti,másszavakkalakultúrafolyamatosságasérülígy.Márpedigsok jelmutat arra, hogy az iskolamárkevésbékell atársadalomnak.Azotthonoktatásterjedéseafejlettvi-lágbancsakazegyikjeleennek.Ennélaggasztóbbaz,amikoragyerekekugyan iskolába járnak,deacsaládmárnemannyiraérdekeltabban,hogykorrektésköl-csönösmegbecsülésenalapulókapcsolatokatépítsenkiazintézményesneveléssel.Amikornemfontos,hogyagyerekmindigéspontosanbemenjenaziskolába,hogyjól teljesítsen, hogy elfogadja az iskola értékrendjét.Nemkellmondani,hogyezenafolyamatoncsakrontaziskolafölöttiállami-bürokratikuskontrollnövelése. Másrészt a jövő iskolája akkor jár elhelyesen,habelátja,hogynemelsősorbanazinformációátadásaafeladata,hanemaz információkkereséséneksegítése,az adatok elemzéséhez szükséges szellemi eszközökkézbeadása, az információk kritikus és hatékony fel-használásának,azellenőrzésképességénekátadása.Ahagyományos műveltség itt nélkülözhetetlen, mivelsegítségévelagondolkodásolyanmintáiratámaszkod-hatunk,amelyekévezredektapasztalatainalapulnak.

… a jövő iskolája akkor jár el helyesen, ha belátja, hog y nem elsősorban az információ átadása a feladata, hanem az információk keresésének segítése […] A hag yományos műveltség itt nélkülözhetetlen, mivel segítségével a gondolkodás olyan mintáira támaszkodhatunk, amelyek évezredek tapasztalatain alapulnak.

Csak 10 év múlva ne ez a dal leg yen

(CsehTamásdalszöveg)

Magamat láttam tíz év múlva itt,

hallottam ezt, a mostani dal hang jait,

és attól féltem, nehog y majd ez leg yen,

csak tíz év múlva ne ez a dal leg yen!

És attól féltem: nehog y majd íg y leg yen,

csak tíz év múlva ne ez a dal leg yen!

77Bibliográfia

bibliográfiA

ASSMANN,Jan(1999):A kulturális emlékezet. Ford.:Hidaszoltán.Budapest,AtlantiszKönyvkiadó.BEINHOCKER,Eric(2006): The origins of Wealth. Evolution, Complexity and the Radical Remaking of Economics. New York, Random House. DEBONO,Edward(2009): A kreatív elme. Budapest,HVGKiadózrt.DEBONO,Edward(2007):Hat gondolkodó kalap. Budapest,ManagerKönyvkiadóKft.BRUNER,Jerome(2004):Az oktatás kultúrája. Ford.:EgyedKatalin,SomogyiEszter,SzalayÁgnes.Budapest,GondolatKiadó.CSÍKSzENTMIHÁLyIMihály(2010):Tehetséges g yerekek – Flow az iskolában. Budapest,NyitottKönyvműhely.CSÍKSzENTMIHÁLyIMihály(2011): A fejlődés útjai – A flow folytatása. Budapest,NyitottKönyvműhely. CSÍKSzENTMIHÁLyIMihály(2011): Életre hangolva – A felnőtté válás útvesztői. Budapest,NyitottKönyvműhely.DUDICHÁkos–FÖLDIÁKAndrás–GALAMBOSHenriette–KOLOzSVÁRIOrsolya–KOzMAJudit(szerk.)(2006):A közösségi tanulás kézikönyve. Debrecen,KossuthEgyetemiKiadó.FAzEKASÁgnes–HALÁSzGábor(2012):Az implementáció világa. Az európai uniós forrásokból megvalósított mag yar-országi oktatásfejlesztési beavatkozások empirikus vizsgálatának elméleti megalapozása. ELTEPPKFelsőoktatás-menedzs-mentIntézetiKözpont.Kézirat.www.impala.elte.hu/produktumok-i-munkafazisGALAMBOSRita(n.a.):Közöd? Gondolatok az ifjúsági önkéntesség és közösségi részvétel, valamint a demokratikus készség-fejlesztés kapcsán. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/083galambosGondolatébresztő, HVGKiadózRT,Budapest2010GORDON,ThomasDr.–BURCH,Noel(2010):Emberi kapcsolatok. GordonKönyveksorozat.GordonKiadóMagyarországKft.GyÁNIGábor(2000): Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In:Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése.Budapest,NapvilágKiadó.HALÁSzGábor(2007):Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására. In:LANNERTJudit(szerk):A jövőről való gondolkodás a g yakorlatban. A „Jövő iskolája” OECD projekt. A mag yarországi projekt dokumentu-mai. OktatásiésKulturálisMinisztérium.EurópaiÜgyekFőosztálya.Budapest.http://halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf

HERMÁNDy–SzEGEDI–SzIKLAINÉszerk.(2012):PSIVET – Esélyteremtés szakképzéssel. Budapest,TempusKözalapítvány.http://oktataskepzes.tka.hu/pages/content/index.php?page_id=1127KNAUSzImre(2010):Műveltség és demokrácia. http://mek.oszk.hu/08700/08758/KNAUSzImre(2011):Műveltség és motiváció a közoktatásban. Egyenlítő.2011.9.sz.http://knauszi.hu/sites/default/files/muveltseg_es_motivacio.pdf

KNAUSzImre(2012):Hálóba gabalyodva. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/haloba_gabalyodvaKNAUSzImre(2012): Mégis, kinek a szövege? Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/megis_kinekKNAUSzImre(2013):Iskolai demotiváció – amnéziás demokrácia. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/iskolai_demotivacio

KNAUSzImre(2013):Mi a nevelés? Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/mi_a_nevelesKNAUSzImre(2014):A fókusz mint oktatáselméleti kategória. Taní-taniOnline,www.tani-tani.info/fokusz_mintLawrenceKRAUSSaközépiskolaitanárokrólésatudományrólwww.youtube.com/watch?v=8N1__b_-mXwLENCIONI,Patrick(2009):Kell eg y csapat. Budapest,HVGKiadózrt.NAHALKAIstván(szerk.)(2004):A komprehenzív iskola breviáriuma. Budapest,SulinovaKht.NAHALKAIstván(szerk.)(2006):Hatékony tanulás. (A g yakorlati pedagógia néhány alapkérdése c.CDegyikfejezete.) Budapest,ELTEPPK.

NAHALKAIstván(2009):A tanulás tudománya. In:Pedagógusképzés. 7.évf.2–3.sz.37–59.o.NAHALKAIstván(2002):Hog yan alakul ki a tudás a g yerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.NAHALKAIstván(1997):Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (I.) In:Iskolakultúra. 7.évf.2.sz.21–33.o.NAHALKAIstván(1997): Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (II.) In:Iskolakultúra. 7.évf.3.sz.22–40.o. NAHALKAIstván(1997):Konstruktív pedagógia – eg y új paradigma a láthatáron (III.)In:Iskolakultúra. 7.évf.4.sz.21–31.o.MÉRŐLászló(1997):Ész járások. Budapest,Tericum.RAPOSNóra–GASKÓKrisztina–KÁLMÁNOrsolya–MÉSzÁROSGyörgy(2011):Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest,OktatáskutatóésFejlesztőIntézet.http://tamop311.ofi.hu/download.php?docID=3921

RAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2009):Fejlesztő értékelés. Budapest,Gondolat.RAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2006):MAGtár III. – Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. Budapest,OrszágosKözoktatásiIntézet.http://mag.ofi.hu/magtar-otletekRAPOSNóra–LÉNÁRDSándor(2007):MAGtár IV. – Ötletek pedagógusoknak az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához. Budapest,OktatáskutatóésFejlesztőIntézet.http://mag.ofi.hu/egyeb/magtar-otletek/magtar-otletek-090617-2

RAPOSNóra–KÁLMÁNOrsolya(2012):Eg y kompetenciaháló fejlődésének története. In:VÁMOSÁgnes–LÉNÁRDSándor(szerk.)A BaBe-projekt (2006–2011). Képzési program és szervezet a mag yar felsőoktatás bolognai folyamatában. Budapest,EötvösJózsefKiadó.103–152.o.RAPOSNóra(2007):Az iskolai félelmek pedagógiai szempontú vizsgálatai. In:BÁBOSIKIstván(szerk.):Pedagógia és személyiség fejlesztés,Budapest,EötvösJózsefKiadó.256–307.o.RAPOSNóra–BACSKAyBeáta–LÉNÁRDSándor–L.RITÓKNóra(2008):Kooperatív tanulás a hátrányos hely-zetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére. Budapest,EducatioTársadalmiSzolgáltatóKHT.1–298.o.–pedagó-gustovábbképzésikézikönyv.www.educatio.hu/download/hefop/project_2/kooperativ_tanulas_pcs.pdfRAPOSNóra(2011):A pedagóguspálya folyamatos szakmai fejlődésre épülő modellje Angliában.In:FalusIván(szerk.)Pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. Eger,EszterházyKárolyFőiskola.47–86.o.RAPOSNóra(2009):A tanulást támogató értékelés a pedagógusképzésben. In:Pedagógusképzés.7.évf.2–3.sz.221–238.o.RAPOSNóra–KÁLMÁNOrsolya(2007):Kellenek-e alapelvek a pedagógusképzés átalakításához? – európai tendenciák.In:Pedagógusképzés.5.évf.4.sz.23–42.o.SNyDER,S.(2013):The Simple, the Complicated, and the Complex: Educational Reform Through the Lens of Complexity Theory. OECDEducationWorkingPapers.No.96.OECDPublishing.http://dx.doi.org/10.1787/5k3txnpt1lnr-en

VEKERDyTamás(2004):Az iskola betegít?SaxumKiadóBt.z.KARVALICSLászló(2013):„Digitális beavatottak” eg y hiperkonnektív világban.In:SzekszárdiJúlia(szerk.):Digitális (de)generáció 2.0. Budapest,UndergroundKiadó.62–78.o.z.KARVALICSLászló(2012):Információs kultúra, információs műveltség – eg y fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története.In:Információs társadalom.2012/1.7–43.o.z.KARVALICSLászló(2010):Két kontrollforradalom között: az információs társadalom közoktatásának körvonalaiI.In:Oktatás-Informatika.2009/2.sz.(Megj:2010tavasz)2–16.o.z.KARVALICSLászló(2011):Két kontrollforradalom között: az információs társadalom közoktatásának körvonalai II. In:Oktatás-Informatika. 2010/1–2.sz.(Megj:2011tavasz)2–13.o.VIETORISzTamás–z.KARVALICSLászló(2007):„Milliónyi kis tudáskazán”. Az oktatás átalakítása és a fenntart-ható világba való átmenet. In:Eszmélet. 19.évf.75.sz.(2007ősz)5–36.o.

78

z.KARVALICSLászló(2006):Pokémon-pedagógia.In:Kritika.35.évf.7-8.sz.31–35.o.www.kritikaonline.hu/kritika_06juli-aug_cikkek_karvalics.htmlz.KARVALICSLászló–MOLNÁRSzilárd(2004):Az információs társadalom találkozik az ifjúságpolitikával. In:ÚjIfjúsági Szemle.2.évf.1.sz.90–96.o.z.KARVALICSLászló(2003):Az iskola az információs társadalomban. In:Nyitott iskola – tanuló társadalom(azOKIkonferenciái).www.oki.hu/cikk.php?kod=nyitott-07-karvalics-iskola.html;www.ofi.hu/tudastar/nyitott-iskola-tanulo/iskola-informacios

z.KARVALICSLászló(2003):Az információs társadalom mint az oktatás tárg ya. In:Információs Társadalom.3.évf.2.sz.63–74.o.z.KARVALICSLÁSzLÓ(2001):Digitálisként felnőni. A legifjabb hálózati polgárokkal kapcsolatos szemléleti vitákról.In:GABOSErika(szerk):A média hatása a g yermekekre és fiatalokra II.KobakKönyvsorozat,NemzetköziGyer-mekmentőSzolgálatMagyarEgyesülete.287–291.o.z.KARVALICSLászló(2001):A netnemzedék vizsgálatának szemléleti alapjai. In:Új Pedagógiai Szemle.51.évf.7.8.sz.46–51.o.z.KARVALICSLászló(2001):Gyermekek a digitális szakadék szélén. In:Eszmélet.13.évf.49.sz.75–80.o.

Bibliográfia

79

80

alma a fánPárbeszédek a kompetenciafejlesztésrôl

(2010)

KÁDÁRNÉFÜLÖPJudit:A világ mint referenciakeret – Eg yüttlátás

FALUSIván:Európai Úton – A tanárok számítanak!

ÜTŐNÉVISIJudit:Hazai mérce – hazai értékrend. A tanulók

teljesítőképessége – az iskola teljesítőképessége?!LANNERTJudit:

Profizmus és civil társadalom – Az „elég jó szülő”BENyECzKÓNÉJUHÁSzKatalin:

Gyermekismeret – TalálkozásokMÓRIÁrpádné:

Tanulószervezet – a hatékony és eredményes iskolaVEKERDyTamás:

A teljesítményelvű világ szlogenjei – Tükörben a g yermek

alma a fánPárbeszédek

a kompetenciafejlesztésről

Kötetünket az oktatás minősége, illetve a tanulói és tanári kompetenciafejlesztés iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, így a gyermeke sikeres felnőtté válását nyomon követő szülőknek egyaránt ajánljuk. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a kompetenciafejlesztésbe vetett hitek és meggyőződések a kisgyermekkori nevelést, az általános és középiskolás korú gyermekek tanítását, sőt a felsőoktatást és a felnőttoktatást is áthassák – megérintve az új nemzedékek értelmes nevelésében elsődlegesen érintetteket, a szülőket is.

Agyermek„megérikaziskolára,mintalmaafán”–aTempusKözalapítványinterjúkötetsorozatánakcímadóhasonlataegyikkedvesbeszélgetőtársunktól,VekerdyTamástólszármazik.Akötetekinterjúiáltalmegteremtettpárbeszédekközérthetőformában járjákkörülazoktatásvilágánakaktuáliskér-déseit,azzalacéllal,hogyatanítás,afelnövekvőgenerációknevelése,de leginkábbatanulás irántelkötelezettszakmabeliekéslaikusoktájékozódásátsegítsék.

KorábbiAlma a fáninterjúköteteinktémáiésbeszélgetőpartnerei:

AzAlma a fánkötetekelektronikusformábanletölthetőkaTempusKözalapítványhonlapjáról:

www.tka.hu»Könyvtár

ApedagógusoknakszólóAlma a fán módszertani műhelysorozateddigialkalmainaktémái,előadásai,módszertanianyagaielérhetőkazOktatás és képzés az Eu-ban és itthoncíműtematikusportálunkról:

www.oktataskepzes.tka.hu»Közoktatás»Kompetenciafejlesztés»Műhelymunkák

Fókuszban a tanulás támogatása

Kötetünket – mely a tanulás támogatása kapcsán azokkal a témákkal, kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma minden iskola, pedagógus, oktató és szülő válaszokat keres – az oktatás, a tanítás, a gyermekek nevelése, de leginkább a tanulás iránt elkötelezett szakmabelieknek és laikusoknak egyaránt ajánljuk. Bízunk benne, hogy az interjúk által megteremtett párbeszédhez az Olvasó is csatlakozik azok továbbgondolásán, új kérdések megfogalmazásán, az új tanulás szemléletének bensővé tételén, és a mindennapokban való alkalmazásán keresztül.

alma_2_borito_jav.indd 1 2012.03.26. 23:17:03

alma a fánfókuszban a tanulás támogatása

(2012)

MESTERHÁzIzsuzsa:Életkori sajátosságok – életkori kihívások

MORVAIEdit:Új készségek fejlesztése – Nyelvoktatás kisiskoláskorban

VASSVilmos:A tanulás tanítása – Hatékony önálló tanulás

KOTSCHyBeáta:Mentorálás – a pályakezdő tanárok támogatása

OLLÉJános:Digitális készségek szerepe a tanulásban –

IKT eszközök és az InternetFALUSIván:

Mit várunk a tanártól? Új készségek, kompetenciák?

Kapcsolat az iskola és a szülők között – Kerekasztal-beszélgetés:KIRÁLyHELyIzsuzsanna,

LANNERTJudit,MAyERÁgnes,PATAKyKrisztina,WINKLERMárta

VEKERDyTamás:A tanulást támogató környezet – A család és az iskola eg yüttműködése

Digitális Módszertár: www.digitalismodszertar.tka.hu

Módszertani Ötletgyujtemény: www.modszertar.tka.hu

Színesítené tanóráját?Böngésszen ötlettárainkban!

TEMPUS

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY

1093 Budapest, Lónyay u. 31. | Levelezési cím: 1438 Budapest 70, Pf. 508. | Telefon: (1) 237 1300 |

Fax: (1) 239 1329 | E-mail: info@tpf.hu | Internet: www.tka.hu • www.digitalismodszertar.tka.hu • www.modszertar.tka.hu

D-Plus Nyomda, 2014 MÓDSZERTANIÖTLETGYŰJTEMÉNY

TEMPUS

A projektet azEurópai Bizottság támogatja

Digitális Módszertár: www.digitalismodszertar.tka.hu

Módszertani Ötletgyujtemény: www.modszertar.tka.hu

MÓDSZERTANIÖTLETGYŰJTEMÉNY

TEMPUS

Színesítené tanóráját?Böngésszen ötlettárainkban!

TEMPUS

A projektet azEurópai Bizottság támogatja

ImpresszumFőszerkesztő:Szegedi EszterSzerkesztő:B. Tier NoémiSzerzők(interjúkkészítése,szerkesztése):B. Tier Noémi, Szegedi EszterKiadványszerkesztő: Vilimi Kata

Kiadja:TempusKözalapítványAkiadásértfelel:Tordai PéterigazgatóNyomdaikivitelezés:D-PLUSKft.,2014.

Illusztráció:Shutterstock

KiadványunkmegjelenésétazEmberiErőforrásokMinisztériumaésazEurópaiBizottságtámogatta.AkiadványbanmegjelenteknemszükségszerűentükrözikazEmberiErőforrásokMinisztériumaésazEurópaiBizottságálláspontját.

Projektcíme:Tudásmegosztás: A kompetenciafejlesztéstől a foglalkoztathatóságig

ISBN978-615-5319-14-3

TempusKözalapítvány1093Budapest,Lónyayu.31.Postacím:1438Budapest70,Pf.508.Infóvonal:(061)2371320E-mail:info@tpf.huInternet:www.tka.hu EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

Kötetünket a tanulás új trendjei iránt érdeklôdô szakmabelieknek és laikusoknak, azaz a jövô generációt nevelô, tanító pedagógusoknak és szülôknek egyaránt ajánljuk. Az oktatókkal, oktatáskutatókkal, gyakorló tanárokkal és iskolavezetôvel készült interjúkban megfogalmazottgondolatok nemcsak víziókat formálnak a jövô tanulásáról, hanem rávilágítanak mindazokra a jelenségekre, amelyek a múltból vagy a jelenbôl elindulva a jövô lehetséges útjait, különbözô irányait megteremthetik.

A tanulás jövôje