miért beteg a magyar gazdaság?
DESCRIPTION
Miért beteg a magyar gazdaság?. Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre. Letérés a fenntartható növekedési pályáról. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Miért beteg a magyar gazdaság?
Farkas BeátaSzegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar
• Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre
FŐBB MAKROGAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK
Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
GDP vol.index 104,1 104,1 104,2 104,8 104,0 104,11 101,07 100,5
Belföldi felhasználás vol.index 102,2 106,2 106,3 104,4 101,4 101,8 99,0 99,9
Termékek és szolg. exportja vol.index 108,1 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 115,9 104,6
Termékek és szolg. importja vol.index 105,3 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,1 103,97
Bruttó átlagkereset index 118,0 118,3 112,0 106,0 108,8 108,1 108,0 107,5
Nettó átlagkereset index 116,2 119,6 114,3 105,6 110,1 107,6 103,0 106,8
Egy keresőre jutó reálbér index 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,6 95,4 100,6
Fogyasztói árindex index 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 108 106,1
HUF/EUR árfolyam - 256,7 243,0 253,5 251,7 248,0 264,3 251,3 251,2
Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,97
Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0 -7,0 -7,9 -8,6 -7,5 -7,5 -6,4 -
Külső finanszírozási igény GDP %-ában 5,4 6,7 8,0 8,3 6,7 6,9 5,3 -
Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában -4,0 -9,0 -7,2 -6,4 -7,8 -9,3 -5,0 -3,3
Bruttó államadósság (ESA 95)* GDP %-ában 52,1 55,8 58,1 59,4 61,7 65,6 65,8 72,4
Letérés a fenntartható növekedési pályáról• Az államháztartás hiánya, az
államadósság 2002-től nő• A GDP növekedésével 2006-ig látszólag
nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások
A GDP alakulása
A GDP növekedése az elmúlt 15 évben
-1
0
1
2
3
4
5
619
93
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
előre-jelzés
Forrás: KSH IMF-PM
Alacsony gazdasági növekedés
• A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest.
• A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.
A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés
A GDP növekedése a visegrádi országokban és az EU15-ben (előző év=100)
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
eu15
cz
hu
pl
sk
előre-jelzés
Forrás: Eurostat
Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt
0
5
10
15
20
25
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
CZ
PL
SK
HU
EU15
Az egyensúlyi problémák kiéleződése
• Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak
Az államadósság drámaian nő
Az államadósság a GDP százalékában
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
70
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
HU
SK
PL
CZ
%
Növekvő eladósodás devizában
Háztartások
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
BU CZ EE LT LV HU MT PL RO SK
2004
2006
Vállalatok
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
CZ EE LT LV HU MT PL SK
2004
2006
A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
9 00020
02Q
2
2002
Q3
2002
Q4
2003
Q1
2003
Q2
2003
Q3
2003
Q4
2004
Q1
2004
Q2
2004
Q3
2004
Q4
2005
Q1
2005
Q2
2005
Q3
2005
Q4
2006
Q1
2006
Q2
2006
Q3
2006
Q4
2007
Q1
2007
Q2
2007
Q3
2007
Q4
FX
HUF
md
Magas belföldi kamatszint,ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye
Jegybank betéti kamatszint, éves
0
2
4
6
8
10
12
14
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
cz
hu
pl
ro
si
sk
ea
A hitelességi deficit
• Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt,
főként a kiadások rendszeres túllépése következtében.
• 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést
2002-2006 között rendszeres a tervezett hiány túllépése
A PEP-ben és a Konvergencia Programokban megjelölt államháztartási hiánycélok és a tényadatok
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
2003 2004 2005 2006 2007 2008
Tény
PEP 2003.aug
KP 2004.május
KP 2004.dec
KP 2005 dec
KP 2006 máj. óta
Forrás: PEP és Konvergencia Programok
a GDP %-ában
Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a
tényadatok között a visegrádi országokban
-3
-2
-1
0
1
2
3
4
5
6
HU SK PL CZ
2004
2005
2006
2007
a GDP % -ában
A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány
Államháztartási kiadások a GDP százalékában
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
HU
PL
CZ
SK
Államháztartási bevételek a GDP százalékában
32
34
36
38
40
42
44
46
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
HU
PL
CZ
SK
A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben
2007
-6
-4
-2
0
2
4
6
EU
27
FI
DM
SW EE
SP
SN
NE
IR BG LT
BE
GE
AT
CZ
LV IT SK
PL
RO
PT
FR
UK
GR
HU
…annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában
20
25
30
35
40
45
50
SW BE FI
FR IT
AU
HU
NE
ES
LU PT
UK
CZ
GE
PL IR SK
2006
2007
Forrás: OECD
Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)
A béreket terhelő adók és járulékok százalékban az átlagbér 67 és 100%-án
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
BE
DE FR HU
AU
SW IT NL FI PL CZ D GR ES
SK LU
PT UK IR
67%
100%
A béreket terhelő adók és járulékok százalékban az átlagbér 133 és 167%-án
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
BE
HU DE
SW FR AU FI IT DM GR
NL CZ
PL ES
LU SK PT UK IR
133%
167%
Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző
Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás
A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől
Szocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban
16
17
18
19
20
21
22
23
2000 2001 2002 2003 2004 2005
CZ
HU
PL
SK
Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak
aránya Az átlagos nyugdíj-ellátás a nettó bérek
százalékában
50
55
60
65
70
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás:www.ksh.hu és www.onyf.hu
A nyugdíjakon belül magas a rokkant nyugdíjak aránya
A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása
• A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van
• Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk
Innovációs teljesítmény
Innovációs növekedés
Az államháztartási megtakarítás lehetőségei
• Európai összehasonlításból látható:- Magasabb az állam működési költsége,
de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit
- Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak
Az államháztartási megtakarítás lehetőségei- Az oktatási kiadások kissé magasabbak,
a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne
- A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak
- Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben
A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség
Helyezés a versenyképességi rangsorban (134 ország között)
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Bulgária
Románia
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Csehország
Ausztria
Kanada
Japán
Hollandia
Németország
Finnország
Szingapúr
Svédország
Dánia
Svájc
Egyesült Államok 2008
2007
Forrás: Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképességi Jelentés 2008-2009
Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa
• A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62.
• A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)
A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Rank 2007 Rank 2006 Rank 2005 Denmark 1 1 1 Sweden 2 2 2 Austria 3 5 3 The Netherlands 4 3 5 Finland 5 6 6 Ireland 6 8 7 United Kingdom 7 4 4 Germany 8 9 10 France 9 11 8 Slovenia 10 12 11 Estonia 11 15 16 Luxembourg 12 7 9 Belgium 13 13 13 Czech Republic 14 10 12 Cyprus 15 14 14 Spain 16 17 21 Latvia 17 18 19 Lithuania 18 20 20 Greece 19 22 17 Slovakia 20 23 22 Portugal 21 16 18 Hungary 22 19 15 Italy 23 21 23 Romania 24 25 25 Bulgaria 25 24 24 Poland 26 27 26 Malta 27 26 27
Forrás: Centre for European Reform, London
A kitörést nehezíti:
• A világgazdasági válság• Az adósságcsökkentéshez már
(majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén
• A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%.
• A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg
Köszönöm a figyelmet!