5. A népesség gazdasági aktivitása

Mikrocenzus 2016

Budapest, 2017

5. A népesség gazdasági aktivitása

Mikrocenzus 2016

© Központi Statisztikai Hivatal, 2017

ISBN 978-963-235-494-1öISBN 978-963-235-515-3

Felelős kiadó:Dr. Vukovich Gabriella elnök

Felelős szerkesztő:Kovács Marcell főosztályvezető

3

Tartalom

Elnöki köszöntő .............................................................................................. 4Összefoglaló .................................................................................................... 51. A gazdasági aktivitás .................................................................................... 7

1.1. A gazdasági aktivitást meghatározó tényezők ......................................... 91.2. A gazdasági aktivitás területi jellemzői ................................................... 9

2. A foglalkoztatottak jellemzői .......................................................................112.1. A foglalkoztatottak ingázása .................................................................142.2. A foglalkoztatottak területi jellemzői ....................................................152.3. A foglalkoztatottság területi különbségei nemek és korcsoport szerint ...162.4. A foglalkoztatottság területi különbségei iskolai végzettség szerint ........172.5 A foglalkoztatottak ingázásának területi különbségei ..............................18

3. Munkanélküliek ..........................................................................................194. Ellátásban részesülő inaktívak .....................................................................215. Eltartottak ..................................................................................................236. Eltartási teher .............................................................................................24

A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke ......................................25

4

Elnöki köszöntő

Dr. Vukovich Gabriellaa Központi Statisztikai Hivatal

elnöke

A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről.

A 2016. évi mikrocenzust papír kérdőívek nélkül, kizárólag elektronikus módon bonyolítottuk le. Ezzel a módszerrel nem csak a kérdőívek nyomtatásától tekinthettünk el, de az adatok feldolgozása is gyorsabbá vált. 2017 május végén, hat hónappal az adatgyűjtés befejezése után A népesség és a lakások jellemzői című kiadványban már közölni tudtuk az adatfelvétel első eredményeit, amelyet a honlapunkon mintegy ezer adattábla kísért megyei csoportosításban, a legfontosabb adatokat járási szinten is részletezve.

A mikrocenzus eredményeinek közlését most a gazdasági aktivitás részletes adataival folytatjuk. Ismertetjük a népesség munkaerőpiaci részvételét, valamint az inaktivitás jellemzőit. Kitérünk a különböző gazdasági aktivitási csoportok számának és arányának alakulására, az ezzel összefüggő legfontosabb háttértényezőkre, így a korstruktúra változására, valamint a népesség iskolázottságának alakulására. A társadalmi-gazdasági újratermelődés alapját képező foglalkoztatottak csoportjáról részletesebb képet adunk. Elemezzük a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta bekövetkezett változásokat. Az ábrákkal, térképekkel illusztrált szöveges ismertetés mellett a honlapunkon elérhető gazdag táblamellékletben idősoros, valamint régiós és megyei bontású területi adatok is megtalálhatóak.

Az elkövetkező hónapokban tovább folytatjuk a mikrocenzus eredményeinek közzétételét. Tisztelettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe a mikrocenzus honlapját (www.ksh.hu/mikrocen-zus2016), ahol e kiadványunk mellett folyamatosan értesülhetnek a további adatközlésekről is.

5

1. Gazdasági aktivitás• 2016-banagazdaságilagaktívnépesség–a foglal-koztatottakésamunkanélküliekösszessége–4mil-lió754ezervolt,ami5,4%-kalmagasabb,mintamitalegutóbbi,2011-esnépszámlálásmért.Agazdasá-gilagaktívnépességarányaateljesnépességenbelül45-ről 48%-ra emelkedett, amely a rendszerváltásótaalegmagasabbszint.

• A foglalkoztatottak számaa férfiakkörébennémi-legjobbanemelkedett(16,míganőknél12%-kal), amunkanélküliség csökkenése azonban anők kö-zött jelentősebb mértékű volt (a nőknél 58, míg aférfiaknál54%).

• Akorábbancsekélyfoglalkoztatottsággalbíró15–19évesekkörébennövekedettafoglalkoztatottság2011óta,amelybenszerepetjátszhatottatankötelezettségfelsőkorhatárának18-ról16évretörténőleszállítása.

• Az aktív korúak – 15–64 évesek – létszámának 3,7%-os mérséklődése ellenére tudott növekedni agazdaságilagaktívakszáma5,4,azonbelülafoglal-koztatottaké14%-kal.

• Azelmúltötévbenalegnagyobbmértékbenaköz-ségekben emelkedett a foglalkoztatottak aránya(19%-kal),mígalegkevésbéamegyeijogúvárosok-ban(10%-kal).

2. A foglalkoztatottak jellemzői•Anépességiskolázottságánakjavulásamellettaleg-feljebb általános iskolai végzettségűek aránya nemcsökkentazelmúltötévben,aminekelsődlegesokaaközfoglalkoztatásbővülésévelazalacsonyanisko-lázottakmunkáhozjutásalehetett.

• 2011 és 2016 között legnagyobb mértékben (37%-kal)aközigazgatás,védelem,kötelezőtársa-dalombiztosítás területénnőtta foglalkoztatottakszáma.

• A foglalkoztatottak száma az átlagosnál jobban(31%-kal)emelkedettalegnépesebb,többmint800ezerfőtfoglalkoztató,afelsőfokúképzettségönállóalkalmazásátigénylőfoglalkozásokfőcsoportban.

• A foglalkoztatottak 64%-a a lakóhelye településéndolgozott. A helyben dolgozók közül 445 ezer főBudapestenbelül,kerületekközött ingázott.1mil-lió585ezer fő, a foglalkoztatottak35%-a tartozott anapontaingázókközé,továbbiközel1%-aátmene-tilegkülföldöntartózkodott.

• A foglalkoztatottak népességen belüli arányánakrégiókközöttikülönbségeafoglalkoztatásbővülésemelletttovábbcsökkent2011óta,illetvemérséklő-döttamegyékközöttiegyenlőtlenségeis.Ennekelle-néretovábbraisBudapestésDunántúlészaknyugatimegyéibenvoltalegmagasabbafoglalkoztatottság.Aziskolaivégzettségszerintiterületiegyenlőtlenség2011-hezképest–adiplomásésalegfeljebb8.álta-lánostvégzettmunkavállalókkörében–nőtt.

3. Munkanélküliek• 2016-banamunkanélküliekszáma250ezerfővolt,kevesebb mint felére visszaesett 2011-hez képest. Anagymértékű csökkenésben amunkahelyek bő-vülésemellettaközfoglalkoztatásisfontosszerepetjátszott.

• Amunkanélküliekközöttafiatalkorcsoportok–kü-lönösena20–24évesek–váltakmeghatározóvá.

Összefoglaló

6

• A legfeljebb általános iskolát végzettmunkanélkü-liek aránya tovább csökkent (27%-ra), és mérsék-lődött az érettségivel nem rendelkező középfokúvégzettségűek részaránya is (28%-ra).Nőtt viszont alegfeljebbérettségizettekésafelsőfokúvégzettsé-gűekrészesedése(33,illetve12%lett).

• A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül legin-kábbaközigazgatás(69%-kal),azoktatás(63%-kal),afeldolgozóipar(62%-kal)ésakereskedelem,gép-járműjavítás (59%) területénesettvisszaamunka-nélküliség.

• Amunkanélküliek számaVeszprém, Békés ésKo-márom-Esztergom megyékben csökkent a legna-gyobbmértékben.

• A munkanélküliek teljes lakossághoz viszonyítottaránya továbbra is az északkeleti és dél-dunántúlimegyékben volt a legnagyobb, ott, ahol a foglal-koztatottiarányisalacsonyabb.

4. Ellátásban részesülő inaktívak•Az ellátásban részesülő inaktívak– zömmelnyug-díjasok – száma 7,5%-kal, 221 ezer fővel csökkent2011 óta. A csökkenés nagyrészt a korábban rok-kantnyugdíjasokszámánakvisszaesésébőladódik.

•Az öregségi nyugdíjasok száma 111 ezerrel nőtt,ezanövekedésanőketérintettearájukvonatkozókorkedvezményesnyugdíjkövetkezményeként.

• Az ellátásban részesülő inaktívakon belül kismér-tékbencsökkentagyermekgondozásiellátásbanré-szesülőkszáma,2016-ban230ezervolt.

5. Eltartottak• Az eltartottak száma 155 ezerrel (6,3%-kal) csök-kentalegutóbbinépszámlálásóta.Azeltartottakát-lagéletkora(2016-ban14évvolt)gyakorlatilagnemváltozottazelmúltötévben.

• Afővárosban2,4%-kalnőttazeltartottakszáma,an-nakellenére,hogyösszességébenkevesebbenlettekazországban2011óta.Acsökkenésatöbbitelepü-léstípusesetében8%körülivoltötévalatt.Mindezösszefügghetazzal,hogyafiatalok–és ígyagyer-meketvállalókis–afővárostpreferálták.

6. Eltartási teher• Azeltartásiteher,vagyisaszázfoglalkoztatottrajutógazdaságilaginaktívakszámafokozatosancsökkent,illetve az emutató általmért területi egyenlőtlen-ség is mérséklődött. Budapesten 2016-ra az eltar-tási teherszáz főalattvolt.Azeddiga legnagyobbeltartási terhet viselő megyék ugyan továbbra is a rangsor végénhelyezkedtek el (Nógrád,Borsod-Abaúj-Zemplén,Tolna,Somogy),deakorábbiaknálkedvezőbbmódon alakultak az értékek (legfeljebb129inaktívjutottszázdolgozóra).

7

A gazdasági aktivitás szerkezetét egyaránt megha-tározza a népesség korösszetételének alakulása és agazdaságonbelülifolyamatok.Magyarországnépe-sedési helyzetét több évtizede a népesség fogyása ésidősödőkorösszetétele jellemzi.2016.október1-jén,amikrocenzus időpontjában9millió804ezer lakoséltazországban,1,3%-kalkevesebb,mintazötévvelkorábbinépszámláláskor,és5,5%-kalkevesebb,mint1990-ben.Anépességfogyáshátterébenazún.termé-szetesfogyásáll,ahalálozásokszáma1981ótafolya-matosanmeghaladjaaszületésekét.Eztatermészetesfogyástanemzetközivándorláscsekélybevándorlásitöbbletenemtudtaellensúlyozni.

A népesség korösszetétele fokozatosan tolódik azidősebbkorosztályokfelé.Agyermekkorúak(0–14évesek) száma és aránya jelentősen csökkent az el-múlt évtizedekben, az aktív korú népességé (15–64évesek)2001óta–arányukleginkábbazelmúltötév-

ben–csekélymértékűcsökkenéstmutatott.Eközben az időskorúak(65évesekésannál idősebbek)számaésaránya1990ótafolyamatosannőtt.

Ezt a változást jól érzékelteti az öregedési index,amelymutató a száz gyermekkorúra jutó időskorú-akszámát,valamintazidőskorifüggőségiráta,amelyazaktívkorúnépességre jutó idősekarányátmutat-ja.1990-benszázgyermekkorúra65időskorújutott,2016-ban128.Azaktívkorúakrajutóidőskorúakará-nya20-ról28%-ranőtt.

A népesedési folyamatok következménye, hogy amunkaerőpiaconmegjelenőfiatalkorcsoportoklét-számacsökkenésagazdaságilagaktívnépességösz-szetétele egyre inkább az idősebb korcsoportok felétolódikel.Eztafolyamatoterősítettekorábban,első-sorbanakilencvenesévekbenaziskolarendszerűok-tatásbaneltöltöttévekmeghosszabbodása,éskésőbb anyugdíjkorhatáremelése.

1. A gazdasági aktivitás

Év

0–14 15–64 65–Összes

Függőségi rátaÖregedési

indexéves teljes időskorú

népesség, ezer fő népességre, %

1990 2 130,5 6 870,4 1 377,9 10 374,8 51,1 20,1 64,7

2001 1 694,9 6 957,1 1 546,3 10 198,3 46,6 22,2 91,2

2011 1 447,7 6 812,8 1 677,1 9 937,6 45,9 24,6 115,9

2016 1 421,9 6 560,6 1 821,3 9 803,8 49,4 27,8 128,1

1.1. tábla A népesség és a függőségi ráta alakulása

8

Anépesedésifolyamatokontúlazelmúltkétévti-zedbenanépességgazdaságiaktivitásszerintiössze-tételétakilencvenesévekbenarendszerváltástkísérőgazdaságivisszaesés,majdazévtizedmásodikfelétőltapasztalhatógazdaságiélénkülés,eztkövetőenpediga 2000-es évek első évtizedének utolsó harmadábanagazdaságinövekedéslassulása,majdakibontakozógazdaságiválságalakították.

1990-ben, a rendszerváltást követően a gazda-ságilag aktív népesség, azaz a foglalkoztatottak és amunkanélküliekegyüttes száma4,7millió fővolt,ezen belül a munkanélküliség még viszonylag cse-kély számban, mintegy 126 ezer fővel volt jelen. Agazdaságilagaktívaklétszámajelentősenvisszaesetta kilencvenes években, amimögött több tényező ismeghúzódott,példáulamunkanélküliségelőlinaktívstátusbamenekülés,aközoktatásnappaliképzéseirejárókképzésiidejénekhosszabbodása,valamintafel-sőoktatásbanrésztvevőknövekvőszáma.A2001.évinépszámlálásatízévvelkorábbinállényegesenkeve-sebb,4,1milliófőgazdaságilagaktívszemélytmért,közöttük amunkanélküliek száma 416 ezer fő volt.Tíz évvel később, 2011-ben a gazdaságilag aktívakszámának(4,5milliófőre)növekedésébenamunka-nélküliek számának emelkedése is szerepet játszott,összefüggésbenagazdaságiválságmégérezhetőha-tásával.

A 2016. évimikrocenzus adatai szerint a gazda-ságilag aktívnépesség 4millió 754 ezer fő volt, ami5,4%-kal magasabb, mint amit a legutóbbi, 2011-esnépszámlálás mért. A gazdaságilag aktív népességarányaateljesnépességenbelül45-ről48%-raemel-kedett, amely a rendszerváltás óta a legmagasabbszint.Agazdaságelmúltévekbentapasztalhatónöve-kedése újmunkahelyek létrejöttén keresztül növeltea foglalkoztatottak számát, mindehhez hozzájárult az a gazdaságpolitikai törekvés, hogy a társadalmijövedelmek helyett a munkajövedelmek részesedése növekedjenalakosságjövedelmiszerkezetében.Emel-lett emelkedett a nyugdíjkorhatár is.A gazdaságilagaktívak számának növekedéséhez továbbá hozzájá-rult, hogy gyakoribbá vált a tanulás melletti, illetve a65évesésannálidősebbkorcsoportokbananyugdíjmellettimunkavégzés.

Agazdaságiaktivitásszerkezetébenjelentősátren-deződés történt 2011 és 2016 között.A foglalkozta-tottakszáma2016-ban4millió503ezervolt,14%-kalmagasabb,mint2011-ben.Amunkanélküliekszámaagazdaságnövekedésével,amunkahelyek,ezenbelülaközfoglalkoztatásbővülésévelösszefüggésbennagy- mértékben,56%-kal,250ezerfőrecsökkent.Azellá-tásbanrészesülőinaktívak(főkéntanyugdíjasok)szá-ma7,5%-kal,2millió728ezerfőre,azeltartottnépes-ségé6,3%-kal,2millió322ezerfőremérséklődött.

1.1. ábra A gazdaságilag aktív népesség arányának alakulása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

1990 2001 2011 2016

Gazdaságilag aktív népességGazdaságliag nem aktív népesség

44,9 40,3 45,4 48,5

55,1 59,7 54,6 51,5

1.2. ábra A gazdasági aktivitás változása 2016-ban a 2011. évi népszámláláshoz képest

–60

–50

–40

–30

–20

–10

0

10

20%

Foglalkoztatott Munkanélküli Ellátásbanrészesülő inaktív

Eltartott

14,2

–55,9

–7,5 –6,3

9

1.1. A gazdasági aktivitást meghatározó tényezők

A foglalkoztatottak száma a férfiak körében némi-leg jobban emelkedett (16, míg a nőknél 12%-kal), amunkanélküliségcsökkenéseazonbananőkközöttjelentősebb mértékű volt (a nőknél 58, míg a férfi-aknál54%).Azellátásbanrészesülő inaktívakszáma aférfiakkörébensokkalnagyobbmértékbencsökkent(12%-kal),mintanőkközött(5%-kal).Azeltartottakszámánakcsökkenéseközelhasonlómértékbenérin-tetteakétnemet(férfiaknál6,9,nőknél5,6%).

Azaktívkorúnépesség (15–64 évesek), valamintkisebbmértékbena14évesekésfiatalabbakszámaismérséklődöttalegutóbbinépszámlálásóta,miközbena65évesésannálidősebbekszámajelentősenmegnö-vekedett.Azaktívkorúakonbelülacsökkenésazon-bannemvolt általánosérvényű,a40–49ésa60–64évesekszámanőtt.A60–64évesnépességszámánakemelkedéseésa fokozatosankitolódónyugdíjkorha-tár ebben a korcsoportban a foglalkoztatottak köré-nek bővülését eredményezte: létszámuk közel két ésfélszeresére,108ezerről257ezerrenőtt.

A15–19évesekszámaanépességenbelülcsök-kent, a korcsoportban a foglalkoztatottság nagy-mértékben, közel duplájára növekedett a legutób-bi népszámlálás óta. Ebben szerepet játszhatott atankötelezettségfelsőkorhatárának18-ról16évretörténő leszállítása. Amintegy 36 ezer középisko-lás korú foglalkoztatott személyből 5 ezren tanul-tak nappali tagozatos iskolarendszerű képzésben,többségük az iskolapadot elhagyva vállaltmunkát. A 20–24 éves korcsoportban szintén valamelyest az átlag felett, 16%-kal bővült a foglalkoztatottakszáma (293 ezer főre), annak ellenére, hogy a né-pességen belül e korcsoport létszáma is csökkent.Mindezösszefüggatanulásmellettdolgozókszámá-naknövekedésével.Anappali képzési rendszerbenvégzett tanulmányokmellett foglalkoztatottak szá-maateljesnépességben8,3%-kal,43ezerreemelke-dettazelmúltötévalatt.

Összességében tehát az aktív korúak létszáma3,7%-kalmérséklődött,miközbenagazdaságilagak- tívak száma 5,4, azon belül a foglalkoztatottaké 14%-kal nőtt. A nyugdíj mellett foglalkoztatottakszáma 4,4%-kal csökkent, feltehetően a 2013-tól azállamiszférábanbevezetettnyugdíjmellettifoglal-koztatáskorlátozásávalisösszefüggésben.

1.2. A gazdasági aktivitás területi jellemzői

A foglalkoztatottak aránya továbbra is a főváros-ban volt a legmagasabb (mintegy 50%), és a kisebbtelepülések felé haladva csökkent, a legalacsonyabb a községekben volt (44%).A többi gazdasági aktivi-tásikategória–munkanélküliek,ellátásbanrészesülőinaktívak,eltartottak–arányafordítottiránytmuta-tott: létszámuk a kisebb településektől a nagyobbakfeléhaladvaenyhéncsökkenővolt.Azelmúltötévben a legnagyobb mértékben a községekben emelkedett afoglalkoztatottakaránya(19%-kal),mígalegkevés-béamegyeijogúvárosokban(10%-kal).

1.1.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint korcsoportonként

Foglalkoztatott Munkanélküli

Ellátásban részesülő inaktív Eltartott

2011

70–X

65–69

60–64

50–59

40–49

30–39

20–29

15–19

Éves

0 20 40 60 80 100 %

39,7

1,8

7,9

16,5

61,8

77,1

74,3

55,0

3,3

5,7

0,2

1,2

7,9

9,8

10,0

12,2

29,7

97,8

91,4

81,0

26,7

9,2

12,2

8,7

24,9

0,4

0,6

1,3

3,6

3,9

3,6

24,1

93,7

Összesen

2016

70–X

65–69

60–64

50–59

40–49

30–39

20–29

15–19

Éves

0 20 40 60 80 100 %

Összesen 45,9

2,3

8,0

35,2

77,3

86,4

81,0

62,7

7,2

2,6

1,4

3,1

3,8

4,0

6,2

2,9

27,8

97,4

91,7

60,5

15,9

6,1

11,2

7,8

1,8

23,7

0,3

0,2

2,8

3,7

3,6

3,8

23,3

88,1

10

Településtípus Foglalkoztatott MunkanélküliEllátásban részesülő

inaktívEltartott Összesen

népesség, ezer fő

Főváros 877,0 42,3 449,1 395,9 1 764,3

Megyei jogú városok 923,1 46,8 540,2 474,1 1 984,3

Többi város 1 442,3 82,3 903,4 754,7 3 182,7

Községek 1 261,1 79,1 835,7 696,9 2 872,7

Összesen 4 503,4 250,5 2 728,3 2 321,6 9 803,8

2016. évi a 2011. évi százalékában

Főváros 112,8 46,8 94,6 102,4 102,0

Megyei jogú városok 110,0 43,9 94,8 92,2 97,8

Többi város 113,5 44,4 93,4 92,2 98,2

Községek 119,4 42,5 89,1 92,0 97,8

Összesen 114,2 44,1 92,5 93,7 98,7

1.2.1. tábla A népesség gazdasági aktivitása és változása a 2011. évi népszámláláshoz képest településtípus szerint

11

A 4 millió 503 ezer foglalkoztatott között a férfi-ak aránya továbbra is valamivel magasabb volt, sőt agazdaságinövekedésésamunkahelyekbővüléseúgytűnik,kismértékbenkedvezettanemekközöttfennál-lómunkaerőpiaciaszimmetriának. (Aférfiakaránya a foglalkoztatottak között 54%volt, csekélymérték-bentöbb,mintötévvelkorábban.)

A foglalkoztatottak körében az iskolázottságszintje tovább javult 2011 és 2016 között: az érett-ségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek(jellemzően szakmunkások) aránya kismértékben,26%-ra csökkent, az érettségizettek aránya válto-

zatlanul 35% volt, a felsőfokú végzettséggel ren-delkezőké csekély mértékben, 27%-ra nőtt. Ezt ahosszabbtávonérvényesülőfolyamatotrészbenár-nyaltaaközfoglalkoztatáselterjedése.Anépesség is-kolázottságánakjavulásamellettalegfeljebbáltalánosiskolaivégzettségűekarányanemcsökkentazelmúltötévben,aminekokaaközfoglalkoztatásbővülésévelazalacsonyaniskolázottakmunkáhozjutásalehetett.

Anemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar-ban(20%),akereskedelem,gépjárműjavítás(13%)ésaközigazgatás,védelem,kötelezőtársadalombiztosí-tásterületén(11%)dolgoztaklegtöbben.2011és2016között legnagyobbmértékben a közigazgatás, véde-lem,kötelezőtársadalombiztosításterületénbővültafoglalkoztatottakszáma(37%-kal).Ezjelentősrészbenabbóladódott,hogyebbenanemzetgazdaságiágbanaközfoglalkoztatottakszámaésarányaszámottevőennőtt(azágazatbanaközmunkásokaránya34%lett).Szintén jelentősen, 27%-kal emelkedett az informá-ció, kommunikáció területén dolgozók száma, míg az építőiparban 20%-kal dolgoztak többen, mintöt évvel korábban. Az átlagosnál nagyobb mérték-ben (17–18%-kal) emelkedett a bányászat, kőfejtés, amezőgazdaság,erdőgazdálkodás,halászat,valaminta humán-egészségügyi és szociális ellátás területéndolgozókszáma.Akiemelkedőrészesedésűfeldolgo-zóiparbandolgozókszámaátlagosanemelkedett.

Anőkarányaahumán-egészségügyiésszociálisel-látás(78%),valamintazoktatás(76%)ágazatokbanvoltalegmagasabb,azépítőipar(8,7%),illetveabányászat(16%)területénalegalacsonyabb.Anemekarányábanazágazatoktekintetébennemtörténtátrendeződés.

2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100%

1990 2001 2011 2016

Általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabbKözépfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllelÉrettségiEgyetem, főiskola stb. oklevéllel

20,4

28,8

32,5

18,3

38,6

24,4

24,8

12,3

11,5

26,1

35,1

27,3

11,5

28,2

35,1

25,2

2. A foglalkoztatottak jellemzői

12

Afegyveresszervekkivételévelvalamennyifoglal-kozási főcsoportban nőtt a foglalkoztatottak száma2011és2016között.Azátlagosnáljobban(31%-kal)emelkedettalegnépesebb,többmint800ezerfőtfog-lalkoztató, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazá-sátigénylőfoglalkozásokfőcsoportban.Aviszonylagcsekélyszámú,158ezerfőtfelölelőmezőgazdaságiéserdőgazdálkodásifoglalkozásokfőcsoportbatartozókszáma42%-kalbővült.Szinténnőtt–különösenhosz-szabbtávon,2001viszonylatában–aszakképzettségetnem igénylő (egyszerű) foglalkozások súlya.A fegy-veresszerveknélfoglalkoztatottakszáma2011és2016között 9%-kal visszaesett, tágabb időintervallumbanpedigmégjelentősebbcsökkenésmutatkozott.

A nők foglalkoztatottak között mért általánosarányától (46%) eltérően különösen sokan voltak az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozá-

sok (74%), azúgynevezett egyéb felsőfokúvagykö-zépfokú képzettséget igénylő foglalkozások (61%), valamint a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozá-sok(57%)főcsoportjában.Ugyanakkorkevésnővoltjellegébőladódóanaz ipari és építőipari foglalkozá-sok (9,5%), a fegyveres szervek foglalkozásai között(18%),valamintagépkezelők,összeszerelők,jármű-vezetők főcsoportjában (29%). Az átlagosnál keve-sebb női munkavállaló volt a gazdasági, igazgatási,érdekképviseletivezetők, törvényhozók főcsoportjá-banis(40%).

Azátlagéletkoragazdasági,igazgatási,érdekképvi-seletivezetők,törvényhozókfőcsoportbanvoltaleg- magasabb, közel 45,5 év, amit a mezőgazdasági éserdőgazdálkodási foglalkozások követtek 44,7 évvel. Afegyveresszervekfoglalkozásaifőcsoportjábandol-gozókátlagosanalegfiatalabbak,37,7évesek.

Nemzetgazdasági ág2016. évi a

2011. évihez képest, %

Ezer fő Megoszlás, % Nők aránya, % Átlagéletkor

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 117,0 206,8 4,6 27,0 45,3

Bányászat, kőfejtés 117,6 6,7 0,1 16,0 45,5

Feldolgozóipar 113,8 884,5 19,6 35,8 41,4

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 114,2 35,8 0,8 27,8 44,5

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék- gazdálkodás, szennyeződésmentesítés 92,8 47,1 1,0 23,5 44,9

Építőipar 120,5 302,5 6,7 8,7 42,6

Kereskedelem, gépjárműjavítás 103,4 588,1 13,1 52,6 41,5

Szállítás, raktározás 114,0 282,3 6,3 23,4 44,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 114,6 203,1 4,5 55,5 38,4

Információ, kommunikáció 126,7 142,8 3,2 31,5 38,1

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,0 104,6 2,3 61,7 41,0

Ingatlanügyletek 79,7 29,2 0,6 54,0 46,6

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 111,7 190,9 4,2 53,9 42,4

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 113,2 164,6 3,7 43,7 43,2

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 137,4 488,9 10,9 51,3 42,4

Oktatás 111,7 340,6 7,6 76,1 45,8

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 117,5 306,0 6,8 78,1 45,1

Művészet, szórakoztatás, szabadidő 116,2 73,6 1,6 49,2 41,6

Egyéb szolgáltatás 113,6 101,4 2,3 68,9 42,3

Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 44,1 3,0 0,1 73,6 44,3

Területen kívüli szervezet 15,9 1,0 0,0 42,7 41,6

Összesen 114,2 4 503,4 100,0 45,9 42,5

2.1. tábla A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti adatai

13

Aközigazgatásbandolgozókközött az átlagosnálgyakoribbakvoltakazegyéb,felsőfokúvagyközépfo-kú képzettséget igénylő foglalkozások és különösena szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalko-zások, ez utóbbi a közfoglalkoztatás elterjedésénekeredményeként magyarázható, hiszen ebben a fog-lalkoztatási formában jellemzően önkormányzatok,

költségvetésiszervekamunkaadók.2011és2016kö-zöttnőtt aközigazgatás területéna szakképzettségetnemigénylő(egyszerű)foglalkozásokrészaránya.

A foglalkoztatottak túlnyomó többsége (83%-a), 3millió 722 ezer fő alkalmazottkéntdolgozott. 2011-hez képest az alkalmazottak létszáma a foglalkozta-tottakegészénélvalamivelkisebbmértékben,12%-kal

Foglalkozási főcsoport2016. évi a 2011. évihez képest, %

Ezer fő Megoszlás, % Nők aránya, % Átlagéletkor

Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 111,0 224,3 5,0 40,2 45,5

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 130,9 819,5 18,2 54,3 42,6

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 108,8 737,1 16,4 60,9 41,9

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 107,3 280,6 6,2 74,3 40,7Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 107,0 677,4 15,0 57,4 41,0Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 141,8 158,0 3,5 32,4 44,7Ipari és építőipari foglalkozások 113,4 623,9 13,9 9,5 43,3Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 107,6 513,4 11,4 28,8 42,9Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű)

foglalkozások 117,5 451,7 10,0 49,4 43,1Fegyveres szervek foglalkozásai 91,0 17,6 0,4 17,7 37,7Összesen 114,2 4 503,4 100,0 45,9 42,5

2.2. tábla A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti adatai

(%)

Foglalkozási főcsoport

2011 2016

nemzetgazdaság összesen

ebből: közigazgatás, védelem, kötelező

társadalombiztosítás

nemzetgazdaság összesen

ebből: közigazgatás, védelem, kötelező

társadalombiztosítás Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők,

törvényhozók 5,1 5,3 5,0 3,8Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő

foglalkozások 15,9 15,7 18,2 15,0Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget

igénylő foglalkozások 17,2 26,3 16,4 19,5Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 6,6 8,2 6,2 7,1Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 16,1 14,8 15,0 13,0Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 2,8 1,4 3,5 5,7Ipari és építőipari foglalkozások 14,0 3,2 13,9 4,1Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 12,1 2,1 11,4 2,2Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű)

foglalkozások 9,7 17,5 10,0 26,1Fegyveres szervek foglalkozásai 0,5 5,4 0,4 3,6Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

2.3. tábla A nemzetgazdaság egészében és a közigazgatásban dolgozók megoszlása foglalkozási főcsoport szerint

14

emelkedett.Azalkalmazottak csoportja a foglalkozta-tottakegészéhezképestfiatalabbkorösszetételűvolt.

2016-ban a foglalkoztatottak 7,9%-a önálló,egyéni vállalkozó, 3,3%-a társas vállalkozás tagja,1,4%-a alkalmi munkavállaló, 4,3%-a közfoglalkoz-tatott volt. Az egyéni vállalkozók aránya 2011-hezképestnemváltozott (hosszabb időtávban,2001-hez képest 2,4 százalékponttal csökkent). A közfog-lalkoztatottak száma öt év alatt jelentősen, közelháromszorosára emelkedett. A társas vállalkozá-sok tagjai jellemzően a közép- és idősebb korosztá-lyokból kerültek ki, az egyéni vállalkozók gyakran az idősebbkorcsoportokba tartoztak, sokanközülük60 év felettiek. A közfoglalkoztatottak pedig legin-kább az 50–59 évesek között voltak felülreprezen-táltak. Iskolai végzettség tekintetében szembetűnőkülönbség, hogy míg az egyéni vállalkozók közötta középfokú végzettségűek az átlagosnál valami-vel nagyobb részarányban képviseltették magukat, addig a társas vállalkozások tagjai körében az érett-ségizettek átlagosnál alig magasabb aránya mel-lett a felsőfokú végzettségűek domináltak (47%-ukvolt diplomás, míg a foglalkoztatottak egészénél 27%-uk).Aközfoglalkoztatottak jellemzőena legfel-jebbáltalánosiskolátvégzettekközülkerültekki.

2.1. A foglalkoztatottak ingázása

2016-banafoglalkoztatottak64%-alakóhelyetelepü-léséndolgozott.Ahelybendolgozók közül 445 ezerfőBudapestenbelül,kerületekközöttingázott.1mil-lió 585 ezer fő, a foglalkoztatottak 35%-a tartozott anapontaingázókközé,továbbiközel1%-aátmene-tileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartóz-kodott. Az ingázók foglalkoztatottak közötti aránya azutóbbiötévbenaligváltozott.

A naponta ingázók több mint fele, 900 ezer főlakóhelyének megyéjén belül ingázott, 277 ezer fő a napi ingázás során átlépte a megyehatárt, de azadottrégiónbelüljártelamunkahelyére.További182 ezer főmásik régióbandolgozott,mint ahol la-kik.72ezer főkülföldre jártátnapi szintendolgoz-ni.154ezrenváltozó településendolgoztak–azokat a foglalkoztatottakat soroltuk ebbe a kategóriá-ba, akik munkájukat naponta más-más települé-sen végezték (pl. piacozó kereskedő, árubemutató). Azingázókonbelültizenötévalattfokozatosanemel-kedett a régión kívülre, illetve a külföldre ingázók

aránya.A2001.évinépszámlálásakülföldrenapontadolgoznijárókarányátmég1%alattmérte,2016-raez4,6%-ranőtt.

A helyben dolgozók aránya a fővárosban volt alegmagasabb(90%),akisebbtelepülésekfeléhaladvacsökkent.Anapontaingázókarányaezzelellentétesenalakult,akisebbtelepülésekfeléhaladvanőtt:ame-gyei jogúvárosokban16,atöbbivárosban39%volt,mígaközségekbenélőkjelentősrésze,63%-avégeztemástelepülésenamunkáját.

A férfiak között több volt az ingázó,mint a nőkkörében (40, illetve 29%). Az ingázó nők nagyobbhányadadolgozottlakóhelyénekmegyéjén,illetveré-giójánbelül.Afiatalabb (15–29éves)korcsoportok-banvoltaleggyakoribbazingázás(41%),amiakorralelőrehaladva csökkent, ugyanakkor a 65 éves és an-nálidősebbfoglalkoztatottakközöttis19%-ottettki. Az ingázók között a fiatalok gyakrabban jártak dol-goznimegyehatáron,régiónkívülre.

Az érettségivel nem rendelkező középfokú vég-zettségűek (szakmunkások) között volt a legmaga-sabb az ingázók aránya (41%). Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel rendel-kező foglalkoztatottak túlnyomó többsége, 82%-ahelyben dolgozó volt, mindössze 18%-uk ingázott.A befejezett általános iskolai végzettséggel rendel-kezők és az érettségizettek között az ingázás aránya azországosátlagnakmegfelelő,ugyanakkoradiplo-más foglalkoztatottak körében az átlagosnál alacso-nyabb,31%volt.

Akülönbözőfoglalkozásifőcsoportokközülagép-kezelők,összeszerelők,járművezetők(53%),valamintaz ipari és építőipari foglalkozások (45%) területénvolt a leggyakoribb, míg a mezőgazdasági és erdő-gazdálkodási foglalkozások (21%), illetve a szakkép-zettségetnemigénylő(egyszerű)foglalkozások(27%)közöttalegritkábbazingázás.

A nemzetgazdasági ágak közül a bányászat, kő-fejtés (57%), az építőipar (51%), a szállítás, raktáro-zás (49%) és a feldolgozóipar (48%) területén volt alegmagasabbazingázókaránya.Alegtöbbhelybendolgozóazingatlanügyletek,aközigazgatásésazok-tatásterületénfoglalkoztatottakközöttvolt(77–79%).Miközbenanemzetgazdaságegészébencsekélymér-tékben emelkedett, a közigazgatásban öt év alatt 3,9 százalékponttal csökkent az ingázók aránya,amelybenközrejátszottaközfoglalkoztatás lakóhely-hezkötöttségeis.

15

2.2. A foglalkoztatottak területi jellemzői

A foglalkoztatottak népességen belüli arányának ré-giók közötti különbsége – a foglalkoztatás általánosbővülésemellett– továbbcsökkent2011óta.A leg-magasabb közép-magyarországi és legalacsonyabbészak-magyarországi régiós foglalkoztatási ráta kö-zöttikülönbséga2011.évi8,6-ről2016-ra5,6száza-lékpontramérséklődött.

Csökkentamegyékközöttiegyenlőtlenségis,aleg-magasabb(Budapest)éslegalacsonyabb(Nógrád)me-gyeifoglalkoztatásirátakülönbségea2011.évi11,2-ről2016-ra7,5százalékpontracsökkent.

Megnevezés

Helyben lakó és

dolgozó

Naponta ingázó

lakóhelyéről dolgozni

eljáró

ebből:

megye másik településére

eljárók

régió másik megyéjébe

eljárók

másik régióba eljárók

külföldre eljárók

változó településen

dolgozókezer fő

aránya, %

Férfi 1 432,3 977,1 53,3 15,7 12,0 5,3 13,8Nő 1 447,4 608,3 56,8 17,5 11,5 4,6 9,7Összesen 2 879,7 1 585,4 56,8 17,5 11,5 4,6 9,7Általános iskola 8. évfolyamnál

alacsonyabb 22,9 5,0 62,7 6,4 12,0 1,6 17,2Általános iskola 8. évfolyam 316,1 169,6 65,0 9,3 10,7 3,0 12,0Középfokú iskola érettségi nélkül,

szakmai oklevéllel 682,1 478,4 62,5 9,8 8,8 6,3 12,7Érettségi 1 012,8 555,2 57,2 19,1 10,7 4,6 8,5Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 845,8 377,2 45,1 28,6 16,4 3,1 6,7

2.1.1. tábla A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak, 2016

2.2.2. tábla A foglalkoztatottak népességen belüli aránya megyénként

(%)Megye 1980a) 1990a) 2001 2011 2016

Budapest 50,0 45,5 42,0 45,0 49,7Bács-Kiskun 47,2 43,7 35,0 38,2 45,1Baranya 47,6 42,8 33,5 36,7 43,5Békés 45,9 42,0 31,5 36,2 44,0Borsod-Abaúj-

Zemplén 45,7 41,6 28,1 33,8 42,4Csongrád 47,5 43,4 35,6 39,4 45,5Fejér 48,7 45,8 40,4 41,7 47,3Győr-Moson-Sopron 47,1 44,7 42,1 44,3 48,7Hajdú-Bihar 45,2 41,4 31,6 36,2 43,7Heves 46,5 42,6 33,8 37,0 43,6Jász-Nagykun-

Szolnok 46,2 42,6 32,1 36,8 44,3Komárom-Esztergom 47,8 44,2 39,2 43,0 48,0Nógrád 45,7 43,1 33,0 34,6 42,2Pest 48,4 45,1 38,4 41,1 46,3Somogy 45,9 42,7 33,6 36,0 42,8Szabolcs-Szatmár-

Bereg 43,1 38,5 27,0 33,7 43,5Tolna 47,9 44,0 35,2 37,9 42,7Vas 46,7 45,2 42,8 43,6 48,5Veszprém 47,6 45,0 39,4 41,5 47,2Zala 47,4 44,3 39,5 41,8 45,9Összesen 47,3 43,6 36,2 39,7 45,9

a) Nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül.

2.2.1. tábla A foglalkoztatottak népességen belüli aránya régiónként

(%)

Régió 1980a) 1990a) 2001 2011 2016

Közép-Magyarország 49,5 45,4 40,6 43,4 48,3

Közép-Dunántúl 48,1 45,1 39,7 42,0 47,5

Nyugat-Dunántúl 47,1 44,7 41,5 43,4 47,9

Dél-Dunántúl 47,1 43,1 33,9 36,8 43,1

Észak-Magyarország 45,9 42,1 30,4 34,8 42,7

Észak-Alföld 44,7 40,7 30,0 35,4 43,8

Dél-Alföld 46,9 43,1 34,2 38,0 44,9

Összesen 47,3 43,6 36,2 39,7 45,9

a) Nyugdíj és gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók nélkül.

16

2016-ban továbbra is Budapesten és a Dunántúlészaknyugati megyéiben (Győr-Moson-Sopron, Vasés Komárom-Esztergom) volt a legmagasabb a fog-lalkoztatottság (48–50%), a legalacsonyabb Nógrád,Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Somogy megyék-ben(42–43%).

A közfoglalkoztatás különböző mértékben járulthozzá a foglalkoztatási ráta alakulásához az egyesmegyékben.Borsod-Abaúj-ZemplénbenésSzabolcs-Szatmár-Beregben adolgozók12–14%-a,Békés,Ba-ranya, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogymegyékbenpedig8%-avégzettkeresőtevékenységetközfoglalkoz-tatáskeretében.

2.3. A foglalkoztatottság területi különbségei nemek és korcsoport szerint

A két nem foglalkoztatási rátája között országosankismértékbennőttakülönbség(9,3-ről11,8százalék-pontra, a férfiak javára).Két iparosodottmegyében,Győr-Moson-Sopronban és Fejérben volt a legna-gyobb a különbség (14 százalékpontos), míg Bara-nyábanésBudapestenalegkiegyenlítettebbakétnemfoglalkoztatási aránya (9,7–10 százalékpontos kü-lönbség).

A férfi foglalkoztatottak arányánakmegyék köz-ti különbsége jelentősebben csökkent, mint a nőké. Aférfi lakosságonbelüli foglalkoztatásiarányGyőr-Moson-Sopron (56%) és Budapest mellett továbbinyugat- és közép-dunántúli megyében – ahol sok aziparimunkahely–alegmagasabb.Anőknélsokkalerősebb a fővárosi dominancia (45%) a szolgáltatóiszektorkiemelkedőjelenlétemiatt.

A15–29 évesekkörében2011-hezképestalegtöbbmegyébennövekedettafoglalkoztatottakszáma,azon-banZalamegyébennéhányszázalékponttalcsökkent.

Alegmagasabbfoglalkoztatásiarányekorcsoport-ban Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron ésVas megyében, illetve a fővárosban volt (51–53%),a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megyében(41–42%).Ezutóbbifiatalabbkorszerkezetűmegyék-ben a fiatalabb korosztályok foglalkoztatási arányaalapvetőenalacsonyabbvolt.

A közép-magyarországi régióban jelentős volt akülönbséga fővárosi, illetveaPestmegyeifiatalokfoglalkoztatásiarányaközött(51,illetve45%).

A30–49 évesek (a gazdaságilag legaktívabb kor-osztály) körére általánosságban a stagnálás, csekélynövekedés volt jellemző. A foglalkoztatottak létszá-mánaklegnagyobbemelkedéseSzabolcs-Szatmár-Be-regmegyében(20%-os)ésafővárosbantörtént.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye e korcsoportbanis a legalacsonyabb foglalkoztatottságúmegyékközétartozik(Nógráddalegyütt),annakellenére,hogy itttörténtalegnagyobbbővülés2011-hezképest.

Az 50 éves és annál idősebbek körében – első-sorban a nyugdíjkorhatár emelésének következté- ben – 2011 óta egyötöddel nőtt a foglalkoztatottakszáma. A legnagyobb növekedés két – egyébkéntfiatalabb korösszetételű – megyében, Szabolcs-Szat-már-BeregbenésBorsod-Abaúj-Zemplénbentörtént.

2.3.1. ábra A foglalkoztatottak aránya a 15–29 éves népességben, 2016

41,2 – 43,9

44,0 – 46,9

47,0 – 49,9

50,0 – 53,3

%

2.3.2. ábra A 15–29 éves foglalkoztatottak számának változása 2011 és 2016 között

96,1 – 99,9

100,0 – 109,9

110,0 – 119,9

120,0 – 130,2

%

17

Előbbibenmintegymásfélszeresére,utóbbibanközelegyharmaddal nőtt a foglalkoztatottak száma e kor-csoportban.

E változás hatására Szabolcs-Szatmár-Beregbenhasonlóanmagasafoglalkoztatottakarányaaz50évesésannál idősebbekkörében,mintpéldáulafőváros-ban(35%).Szabolcs-Szatmár-Beregmegyejavulópo-zíciójához az idősebbkorosztályokmunkaerőpiaconvalórészvételenagymértékbenhozzájárult.

A foglalkoztatottság bővülése amegyék szóródá-sátkorcsoportonkéntkülönbözőmértékbenérintette.Mindháromösszevontkorcsoportbancsökkentadi-verzitás,a legnagyobbmértékbenaközépkorúaknál,aholaterjedelem15-ről6,4százalékpontraesettvisz-sza2011óta.

Atelepüléshierarchiamenténfelfeléhaladvacsök-ken a férfiak, illetve a nők teljes népességen mértfoglalkoztatásiarányánakkülönbsége.Ecsökkenésafiatalabb, 15–29 éves korosztályon belül a legerőtel-jesebb: a férfiak községekben mért 16 százalékpon-tos előnye a fővárosban mindössze 1 százalékpont.Ugyanakkorazidősebbkorosztályban(50–64évesek)aférfiakelőnyetelepüléstípustólfüggetlenül14száza-lékpont.

2.4. A foglalkoztatottság területi különbségei iskolai végzettség szerint

Afoglalkoztatottak iskolaivégzettségszerinti terüle-tikülönbségéterősfőváros–vidékkontrasztjellemzi,amelyrészbentovábberősödött2011óta.

Afoglalkoztatottakszámamindeniskolaivégzett-ségszerintikategóriábannőtt.Alegfeljebb általános iskolai végzettségűek létszáma különösen Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben ésJász-Nagykun-Szolnok megyékben nőtt 2011 óta.2016-ban Szabolcs-Szatmár-Beregben, Jász-Nagy-kun-SzolnokbanésNógrádbanvoltlegnagyobbahá-nyaduk(16–18%)azalacsonyvégzettségűfoglalkoz-tatottaknak.

Azérettségivel nem rendelkező középfokú vég-zettségűek száma országosan alig változott. Csaknéhány megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kis-kun,Hajdú-Bihar) dolgozói körében nőtt a számuk(11–19%-kal). Jellemzően aDunántúlon, különösenVeszprémben, Zalában és Tolnában, továbbá Bács-Kiskunban volt jelentős az arányuk, e megyékben afoglalkoztatottakegyharmadáttettékki.

A legfeljebbérettségivel rendelkezőmunkaválla-lók létszámnövekedése Szabolcs-Szatmár-Beregben,Csongrádban, Pest megyében és Bács-Kiskunbanvolta legnagyobb.Azilyenvégzettségűfoglalkoztat-takarányaPestmegyébenésCsongrádban(37–38%)meghatározóvolt.

Alegnagyobblétszámnövekedésadiplomásmun-kavállalókkörébentörtént,országosan24%-kalnőttazarányuk.Pestmegyedolgozóinakkörébenátlagonfelüli, 31%-os volt az egyetemi, főiskolai oklevéllelrendelkezők létszámnövekedése. A fővárosi foglal-koztatottakkörébenolyannyiradomináltakadiplo-mások(47%),hogyazországosátlagot(27%),demég amegyéksorrendjébenmásodikhelyenállóPestme-gyeértékét(29%)isjócskánfelülmúlták.Ezzelszem-ben Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat-már-Bereg és Békés megyékben a foglalkoztatottakkevesebbmintötöderendelkezettdiplomával.

Azegyes iskolai végzettség szerinti kategóriák te-rületi differenciálódásának mértékétvizsgálvameg-állapítható,hogy2011-hezképestalegfeljebb8.általá-nostelvégzettmunkavállalókterületiegyenlőtlenségenőtt,holott2001és2011közöttmégakiegyenlítődésirányábatörténtazelmozdulás.Aszakmunkás,szak-iskolai végzettségűekmegyeimegoszlása továbbra ismeglehetősenkiegyenlítetlenvolt.Alegfeljebbérett-ségizett foglalkoztatottak a legnépesebb iskolai vég-zettségikategória,ecsoportrészarányamutattatérsé-genkéntalegkisebbeltérést.Alegnagyobbmértékbena diplomás foglalkoztatottak mutatója polarizált, és ezjelentősentovábbisnőtt2011óta.

2.4.1. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya az összes foglalkoztatottból, 2016

16,6 – 19,9

20,0 – 22,9

23,0 – 25,9

26,0 – 28,9

29,0 – 46,6

%

18

2.5. A foglalkoztatottak ingázásának területi különbségei

A foglalkoztatottak továbbra is Budapesten, illetve ajelentősregionálisközpontotmagábanfoglalóHajdú-Bihar és Csongrádmegyékben dolgoztak legnagyobbmértékben lakóhelyük településén. A legmobilabbmunkavállalókafővároskörnyékimegyéklakói(Pest,Nógrád,Komárom-Esztergom),ahollegalábbmindenmásodikfoglalkoztatottmásiktelepülésrejártdolgozni.

A naponta ingázókra jellemző, hogy lakóhelyükmegyéjénbelül található településre jártak átdolgoz-ni, a megyék többségében a naponta ingázó mun-kavállalók legalább kétharmada nem hagyta el me-gyéjét. A Pest és Nógrád megyei foglalkoztatottakazonbannagyaránybaningáztakamegyéjükönkívül-re,elsősorbanafővárosba.Arégiónkívüliingázáscsak a közép-magyarországi régióval határos megyékbenélőkrevoltjellemző,hiszenitterősafővárosbatörténőbejárás.

Anapiingázókközülakülföldreeljárókszámaésaránya jelentősennőtt (27ezerről72ezer főre).Kétosztrák határmentimegye, Győr-Moson-Sopron ésVasnapontaeljáróiközöttvoltak továbbra is legna-gyobbhányadbanahatártúloldalánmunkátvállalók(24és13%).JelentősnövekedésvolttapasztalhatóBa-ranyábanis,aholanapontaingázófoglalkoztatottak6%-akülföldöndolgozott.

Továbbraismindenmegyétingázásiveszteségjel-lemzett,csakafővárosbanhaladtamegabejáródol-gozókszámaazeljárókét.1Azeljárók túlsúlyanagy-mértékbennövekedettZalaésCsongrádmegyékben,egyedülHevesbenvoltcsökkenő.

Átlagosanegytelepülésenadolgozókkétharma-dáttovábbraisahelybenlakók,mígegyharmadátabejárókadták.Ettől amegoszlástól eltértPest,He-ves, Fejér,Komárom-Esztergom,Vas ésGyőr-Mo-son-Sopron megye, ahol igen magas, 42−45%-osvoltabejárókrészesedése.Pestmegyébenazeljárókarányajelentős,amimagyarázhatjaabejárókmagasarányát,mígatöbbimegyébentöbbnagyfoglalkoz-tató (pl. elektronikai, autóalkatrész-gyártó cégek)jelenlétevonzzaabejárókat.

2.5.1. ábra A helyben lakó és dolgozók aránya az összes foglalkoztatottból, 2016

39,0 – 47,9

48,0 – 56,9

57,0 – 65,9

66,0 – 74,9

75,0 – 89,5

%

1Azingázásinyereség/veszteségmutatónémitorzításthordozmagában,ugyanismígazeljárókközöttmegjelennekaváltozótelepü-lésre,illetvekülföldrejárók,addigabejárókkörébenecsoportoktermészetesennincsenekelszámolva.

2.5.2. ábra A foglalkoztatottak ingázása és az ingázás egyenlege, 2016

–200 –100 0 100 200 300 400

Borsod-Abaúj-ZemplénHeves

NógrádÉszak-Magyarország

Hajdú-BiharJász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-BeregÉszal-Alföld

Bács-KiskunBékés

CsongrádDél-Alföld

BudapestPest

Közép-MagyarországKomárom-Esztergom

FejérVeszprém

Közép-DunántúlGyőr-Moson-Sopron

VasZala

Nyugat-DunántúlBaranyaSomogy

TolnaDél-Dunántúl

ezer fő

Naponta ingázó, lakóhelyéről dolgozni eljáró

Naponta más településről dolgozni bejáróIngázási egyenleg

19

Amunkanélküliekszáma2016-ban250ezer fővolt,2011ótakevesebbmintfeléreesettvissza.Amunka-nélküliek 44%-a nő, 56%-a férfi volt. A nők aránya öt év alatt kismértékben csökkent, míg korábban,1990és2011közöttnövekvőtrendetmutatott.

A legutóbbinépszámlálásóta 28-ról 36%-ranőtt a30évalattiakrészaránya.Amunkanélküliekátlag-életkora2016-ban37évvolt,másfélévvelkevesebb,mintötévvelkorábban.

Amunkanélküliek körében a legfeljebb általánosiskolát végzettek aránya tovább csökkent (27%-ra),és mérséklődött az érettségivel nem rendelkező kö-zépfokúvégzettségűekhányadais(28%-ra).Nőttvi-szont a legfeljebb érettségizettek (2016-ban 33%) és afelsőfokúvégzettségűek(2016-ban12%)részesedése. Aváltozásokaegyrésztanépességegészéreisjellem-zőhosszabbidejetartóiskolázottságiszintemelkedés,másrésztaközfoglalkoztatás,amelyáltalalegalacso-nyabb iskolai végzettségűek a korábbinál nagyobb

tömegbenléptekbeamunkaerőpiacra.Aváltozáshoz azishozzájárult,hogyújraafiatal,iskolázottabbkor-csoportokdomináltakamunkanélküliekközött.

Anemzetgazdaságiágakközüllegnagyobbmérték-benaközigazgatás,védelem,kötelezőtársadalombizto-sítás(69%-kal),azoktatás(63%-kal),afeldolgozóipar(62%-kal) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (59%)körében csökkent amunkanélküliség.Ezzel párhuza-mosanaközigazgatásterületénátlagfeletti,afeldolgo-zóiparbanátlagos–viszontmértékéttekintveszámot-tevő–voltafoglalkoztatásbővülése.

AmunkanélküliekszámaVeszprém,BékésésKo-márom-Esztergom megyékben csökkent leginkább.A munkanélküliek teljes lakossághoz viszonyítottaránya az északkeleti (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén) és adél-dunántúlimegyékben (Somogy,Baranya) voltalegnagyobb,ottaholafoglalkoztatottiarányisala-csonyabb.

3. Munkanélküliek

Év

Munkanélküli

ezer főnők

15–29 évesek

alapfokú vagy annál

alacsonyabb végzettségűek

szakmunkás, szakiskolai

végzettségűek érettségizettek

felsőfokú végzettségűek

aránya, %

1990a) 126,2 33,0 50,4 60,7 21,1 14,8 3,3

2001 416,2 38,5 40,0 42,6 33,1 20,6 3,7

2011 568,5 46,5 28,0 29,9 32,3 27,9 9,9

2016 250,5 43,8 35,9 27,5 27,8 32,8 11,9

3.1. tábla A munkanélküliek főbb adatai

a) A 14 éves munkanélkülieket is tartalmazza.

20

Afiatalokkörébenazátlagosnál(56%)mérsékel-tebbencsökkent(44%)amunkanélküliségazelmúltötévben.Kétközép-dunántúlimegyében,Veszprém-benésKomárom-Esztergombanafeléreesettafiatalmunkanélküliek száma, míg a középkorúaké keve-sebbmintharmadára.Amagasabbmunkanélküliségiaránnyaljellemezhetőmegyékben(Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy) inkább csak a fiatalokra érvényes,hogymérsékeltebbvoltamunkanélküliekszámánakcsökkenése, aközépkorúakés az idősebbekkörébenerőteljesebbvoltafogyás.Azáltalánosságbanalacso-nyabb munkanélküli rátával rendelkező megyékben(Győr-Moson-Sopron,Pest) ésBudapestenpedig azamúgyismagasfoglalkoztatottságiarányokmiattmárkevésbévolt jelentősaközépkorú, illetveaz idősebbkorosztályokbanamunkanélküliségmérséklődése.

3.1. ábra A munkanélküliek számának változása 2011 és 2016 között a 30–49 éves népességben

28,8 – 31,9

32,0 – 34,9

35,0 – 39,9

40,0 – 43,9

44,0 – 45,3

%

21

4. Ellátásban részesülő inaktívak

Az ellátásban részesülő inaktívak – zömmel nyug-díjasok – száma 2millió 728 ezer fő volt 2016-ban,7,5%-kal (221 ezerrel) kevesebb, mint 2011-ben. Acsökkenésnagyrésztakorábbanrokkantnyugdíja-sok számának visszaeséséből adódott, amelymögött2012-tőlarokkantnyugdíjjogosultságfelülvizsgálata,az ellátásokhoz jutás szigorítása és a korábban rok-kantnyugdíjasok egy részénél az öregségi nyugdíj-korhatáreléréseállnak.Acsökkenésnemegyformánérintetteakétnemet,aférfiakkörében12,míganők-nél5%-osvolt.A férfiak számában tapasztalható je-lentősebbcsökkenéstvalószínűleganagyobbmértékűfoglalkoztatottáválásmagyarázza.

Azellátásbanrészesülőinaktívakonbelülazöreg-ségi nyugdíjasok képviselik a legnagyobb csoportot,számuk–2016-ban2millió109ezerfő–111ezerrelnőtt öt év alatt. Ez a növekedés lényegében a nőketérintette–arájukvonatkozókorkedvezményesnyug-díjkövetkezményeként.Aférfiakszámánakstagnálásafeltehetőenanyugdíjkorhatáremelkedésévelmagya-rázható.Anőkarányaazöregséginyugdíjasokközött1,9százalékponttalemelkedett,2016-ban63%lett.

Kismértékbencsökkentagyermekgondozásiellá-tásban részesülők száma, 2016-ban 230 ezer fő volt.Közülük a 30–39 évesek száma 124 ezer főre csök-kent(54%),míga40–49éveseké25ezerreemelkedett(11%).

Afővárosban(26%)valamelyestkisebbazellátás-banrészesülőinaktívakaránya,mintazországegészé-ben(28%).Atelepüléslépcsőnlefeléhaladvaarányukkismértékbenemelkedett,alegmagasabbaközségek-ben (29%)volt.Ez amintázatnemváltozott, annakellenére,hogy2011és2016közöttazinaktívcsoport

számbelicsökkenéseakistelepülésekennagyobbmér-tékben ment végbe: a községekben számottevően,11%-kal csökkent az ellátásban részesülő inaktívakszáma,mígafővárosbanmindössze5,4%-kal.

Területi szempontból az ellátásban részesülő in- aktívaklegnépesebbcsoportjátalkotóöregségi nyug-díjasok száma legnagyobb mértékben Szabolcs- Szatmár-Beregben ésHajdú-Biharbannőtt.Anöve-

4.1. tábla Az ellátásban részesülő inaktívak főbb adatai

Megnevezés 1990 2001 2011 2016

Ezer fő

Ellátásban részesülő inaktív összesen 2 658,3 3 305,5 2 949,7 2 728,3Ebből:

gyermekgondozási ellátásban részesülő 247,8 293,4 245,8 229,9

saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos 1 760,0 2 023,6 1 997,8 2 108,9

rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesül 400,5 577,2 428,4 249,3

nők aránya, %

Ellátásban részesülő inaktív összesen 62,6 62,6 63,8 65,5Ebből:

gyermekgondozási ellátásban részesülő 99,3 98,1 98,0 98,7

saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos 56,1 61,4 61,3 63,3

rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesül 45,6 47,4 52,1 50,9

22

kedésselegyüttisekétmegyében,illetvePestmegyé-benéltektovábbraisalegkisebbaránybanazöregséginyugdíjasok (18–20%). Ellenben Zalában, Nógrád-ban, Somogyban és Békésben a népesség negyedétalkották.

Azellátásbanrészesülőinaktívakkategóriájánbe-lül amásik jelentős csoport, a rokkantsági, rehabi-litációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők (korábban rokkantági nyugdíjasok) lét-száma–elsősorbanaszigorodószabályozásokmiatt– azelmúltötévben180ezerfővelcsökkent.Alegmar-kánsabblétszámcsökkenésBudapestentörtént(felére

esettvissza),ezenkívüljelentősfogyásláthatóHajdú-Bihar,Jász-Nagykun-SzolnokésNógrádmegyékben.UgyanakkorTolnábanvoltalegkisebbmértékűválto-zás(70%-ramérséklődött),éstovábbraisemegyébenalkottákalegnagyobbhányadotarokkantságiellátás-banrészesülők(alakosság4,9%-a).

Agyermekgondozási ellátásban részesülők szá-maországosanmintegy16ezer fővel csökkent2011óta.Alegnagyobbvisszaesés(15%-os)BaranyábanésBékésbenkövetkezettbe.EgyedülikéntGyőr-Moson-Sopron megyében volt stagnálás. E mutató területimegoszlásakiegyenlítettvolt.

23

5. Eltartottak

Az eltartottak száma 155 ezerrel (6,3%-kal) csök-kentalegutóbbinépszámlálásóta.Mivelacsoport-batartozóknagyobbrésztgyermekkorúakból(nap-palitagozatostanulókból)állnak,akétnemközöttnem volt jelentős eltérés a csökkenésmértékében(a férfiaknál valamivel magasabb, 6,9, a nőknél5,6% volt). Az eltartottak átlagéletkora (2016-ban14évvolt)gyakorlatilagnemváltozottazelmúltöt évben.

A fővárosban 2,4%-kal nőtt az eltartottak szá-ma, annak ellenére, hogy összességében keveseb-ben lettek az országban 2011 óta. A csökkenés atöbbitelepüléstípusesetében8%körülivoltötévalatt. Mindez összefügghet azzal, hogy a fiatalok

–ésígyagyermeketvállalókis–afővárostprefe-rálták.

Az országos átlagnál markánsabb csökkenés jel-lemezte az eltartottak számát Békés, Jász-Nagykun-Szolnok,Nógrád,Borsod-Abaúj-ZemplénésSomogymegyékben (11–14%).A korcsoportokat vizsgálva a15–19éveseknélvoltalegnagyobbvisszaesés:117ezerfővel(átlagosan21%-kal)voltakkevesebben2011-hezképest.Azekorcsoportbatartozóeltartottakcsakrész-bentartoztakafenti,legnagyobbeltartottlétszámbelicsökkenéstmutatómegyékközé:Csongrádban,Nóg-rádban,Veszprémben,BaranyábanésSomogybanegy-negyeddelkevesebbenvoltaka15–19éveseltartottak 2011-hezképest.

24

6. Eltartási teher

Az eltartási teher, vagyis a száz foglalkoztatott-ra jutó gazdaságilag inaktívak száma fokozatosancsökken,2016-ban100foglalkoztatottra112gazda-ságilag inaktívszemély jutott.Amutatóáltalmértterületi egyenlőtlenség mérséklődik. Budapesten 2016-ra az eltartási teher száz fő alá csökkent. Az eddig a legnagyobb eltartási terhet viselő me-gyékközültöbbugyantovábbraisarangsorvégénhelyezkedett el (Nógrád,Borsod-Abaúj-Zemplén),de a korábbiaknál kedvezőbb módon alakultak az értékek (2016-ban legfeljebb 129 inaktív jutottszázdolgozóra).

Agazdaságilag inaktívaktöbbségétazáltaláno-sanöregedőlakosságmiattmindenholazellátásbanrészesülő inaktívak alkották, kivéve Pest megyét,ahol a fiatalabb korösszetétel miatt az eltartottakszáma (19 ezer fővel) nagyobb volt. Az öregséginyugdíjasok és az eltartottakközel egyenlő súllyalvoltak jelen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bi-harmegyékben.

6.1. tábla száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag inaktívak száma

Megye 2001 2011 2016Budapest 132 111 96Bács-Kiskun 173 147 116Baranya 185 154 123Békés 202 160 122Borsod-Abaúj-Zemplén 231 174 128Csongrád 170 141 115Fejér 140 126 106Győr-Moson-Sopron 133 118 102Hajdú-Bihar 198 157 122Heves 183 154 123Jász-Nagykun-Szolnok 195 155 120Komárom-Esztergom 148 121 104Nógrád 187 165 129Pest 152 131 110Somogy 184 160 126Szabolcs-Szatmár-Bereg 247 175 122Tolna 172 151 128Vas 129 121 103Veszprém 146 129 108Zala 144 127 113Összesen 165 138 112

25

A KSH honlapjáról elérhető részletes táblák jegyzéke

(http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)

1. Visszatekintő adatok1.1 A népesség gazdasági aktivitásának főbb jellemzői

1.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint1.1.2 A népesség gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint1.1.3 A népesség gazdasági aktivitás, családi állapot és nemek szerint1.1.4 A népesség gazdasági aktivitás, településtípus és nemek szerint

1.2 A foglalkoztatottak főbb jellemzői1.2.1 A foglalkoztatottak száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint1.2.2 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág és nemek szerint1.2.3 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág és korcsoport szerint1.2.4 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint1.2.5 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport és nemek szerint1.2.6 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport és korcsoport szerint1.2.7 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint1.2.8 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony és nemek szerint1.2.9 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony és korcsoport szerint1.2.10 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint

1.3 A foglalkoztatottak ingázása1.3.1 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak korcsoport és nemek

szerint1.3.2 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak legmagasabb befeje-

zett iskolai végzettség szerint1.3.3 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág

szerint1.3.4 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport

szerint1.3.5 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak a tényleges lakóhely

településtípusa szerint1.4 A munkanélküliek főbb jellemzői

1.4.1 A munkanélküliek száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint1.4.2 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága és nemek szerint1.4.3 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága és korcsoport szerint

1.5 A gazdaságilag nem aktív népesség főbb jellemzői1.5.1 A gazdaságilag nem aktív népesség nemek szerint1.5.2 A gazdaságilag nem aktív népesség korcsoport szerint1.5.3 A gazdaságilag nem aktív népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint1.5.4 A gazdaságilag nem aktív népesség településtípus szerint

26

2. Részletes adatok2.1 A népesség gazdasági aktivitásának főbb jellemzői

2.1.1 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint, 20162.1.2 A népesség gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint,

20162.1.3 A népesség gazdasági aktivitás, családi állapot és nemek szerint, 20162.1.4 A népesség gazdasági aktivitás, településtípus és nemek szerint, 2016

2.2 A foglalkoztatottak főbb jellemzői2.2.1 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, korcsoport és nemek szerint, 20162.2.2 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek

szerint, 20162.2.3 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág, településtípus és nemek szerint, 20162.2.4 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, korcsoport és nemek szerint, 20162.2.5 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és

nemek szerint, 20162.2.6 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, foglalkozási viszony és nemek szerint, 20162.2.7 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport, településtípus és nemek szerint, 20162.2.8 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport és nemzetgazdasági ág szerint, 20162.2.9 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, korcsoport és nemek szerint, 20162.2.10 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek

szerint, 20162.2.11 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony, településtípus és nemek szerint, 2016

2.3 A foglalkoztatottak ingázása2.3.1 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak korcsoport és nemek

szerint, 20162.3.2 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak legmagasabb befeje-

zett iskolai végzettség és nemek szerint, 20162.3.3 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág

és nemek szerint, 20162.3.4 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak foglalkozási főcso-

port és nemek szerint, 20162.3.5 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak a tényleges lakóhely

településtípusa és nemek szerint, 20162.4 A munkanélküliek főbb jellemzői

2.4.1 A munkanélküliek száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint, 20162.4.2 A munkanélküliek száma és megoszlása az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága és nemek

szerint, 20162.4.3 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága, korcsoport és nemek szerint,

20162.4.4 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága, legmagasabb befejezett iskolai

végzettség és nemek szerint, 20162.4.5 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás nemzetgazdasági ága, településtípus és nemek szerint,

20162.4.6 A munkanélküliek száma és megoszlása az utolsó foglalkozás foglalkozási főcsoportja és

nemek szerint, 20162.4.7 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás foglalkozási főcsoportja, korcsoport és nemek szerint,

2016

27

2.4.8 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás foglalkozási főcsoportja, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 2016

2.4.9 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás foglalkozási főcsoportja, településtípus és nemek szerint, 2016

2.4.10 A munkanélküliek száma és megoszlása utolsó foglalkozási viszony és nemek szerint, 20162.4.11 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő, korcsoport, legmagasabb

befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 20162.5 A munkanélküliek főbb jellemzői

2.5.1 A gazdaságilag nem aktív népesség korcsoport és nemek szerint, 20162.5.2 A gazdaságilag nem aktív népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek

szerint, 20162.5.3 A gazdaságilag nem aktív népesség településtípus és nemek szerint, 2016

3. Megyesoros adatok3.1 A népesség gazdasági aktivitásának főbb jellemzői

3.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 20163.1.2 A népesség gazdasági aktivitás és korcsoport szerint, 20163.1.3 A népesség gazdasági aktivitás és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2016

3.2 A foglalkoztatottak főbb jellemzői3.2.1 A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerint, 20163.2.2 A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 20163.2.3 A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerint, 20163.2.4 A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerint, 20163.2.5 A foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerint, 2016

3.3 A foglalkoztatottak ingázása3.3.1 A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak a tényleges lakóhely

szerint, 20163.3.2 A foglalkoztatottak ingázása és az ingázás egyenlege, 2016

3.4 A munkanélküliek főbb jellemzői3.4.1 A munkanélküliek korcsoport és nemek szerint, 20163.4.2 A munkanélküliek legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, 20163.4.3 A munkanélküliek az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő és nemek szerint, 2016

3.5 A gazdaságilag nem aktív népesség főbb jellemzői3.5.1 A 15 éves és idősebb, gazdaságilag nem aktív népesség, 20163.5.2 A 15 éves és idősebb ellátásban részesülő inaktívak korcsoport szerint, 20163.5.3 A 15 éves és idősebb eltartottak korcsoport szerint, 2016

Szerzők:Eszenyi Orsolya, Kovács Benedek, Vörös Csabáné

Közreműködött:Ináncsi Zita

A táblázóprogramot készítette:Papp Márton

További információ: Kovács MarcellTelefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu

Internet: www.ksh.hu/mikrocenzus2016kiadvanyrendeles@ksh.hu

(+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítófotó: Fotolia