MinMinőősséégmenedzsment az gmenedzsment az egegéészsszsééggüügyben I.gyben I.

Dr. MDr. Müüller Annaller Anna

Rezidens tRezidens töörzskrzskéépzpzééss

20132013

AmirAmirőől szl szóó leszlesz……....

�A szemlélet, gondolkodásmód változásának szükségessége

�A minőség, mint általános fogalom�A változások szükségessége az egészségügyben�Minőség az egészségügyben�Minőségkomponensek�A minőség dimenziói�A minőségügy története�Ajánlások (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága –

1997)�Minőségügyi rendszerek

�TQM�EFQM �ISO

� Indikátorok�Betegbiztonság

A minA minőősséég jelentg jelentőősséégege

�Áldás vagy átok?� Szükség vagy divat? érvek – ellenérvek

�a minőség�stratégiai fogalom�a siker kulcsa�versenytényező

�életre hívói a gazdasági, társadalmi változások�globalizáció�változásokat támogató technológiák

elterjedése�fogyasztói magatartás térnyerése, új igények,

elvárások megjelenése�átláthatóság, számon kérhetőség,

összehasonlíthatóság igénye� következmények

MinMinőősséég?g?MinMinőősséégmenedzsment?gmenedzsment?

� Minőségmenedzsment – minőségi alapelemek

� Felhasználók megértése, kiszolgálása

� Elősegíti a hatékony tervezést, a folyamatokra koncentrálómenedzsmentet

� Hatékony problémafeltáró, -megoldó technikákat használ

� Tartalmazza az eredmények , folyamatok formális felülvizsgálatát, a tervek folyamatos fejlesztését

� Megerősíti a vezetői képességeket, segíti a csapatmunkát

� Elősegíti a szervezetek tanulását, a folyamatosan változókörnyezethez való alkalmazkodást

� Inkább a megelőzést szolgálja, mint az utólagos vizsgálatot

� Hatékonyságnövelés (kevesebb ráfordítás – magasabb szintű szolgáltatás )

A szemlA szemlééletmletmóód vd vááltozltozáás igs igéényenye

� minőségmenedzsment: kultúra, módszertan

� „A minőségszemlélet ….a módszerek és a szervezés forradalma. ….arra készteti az embereket, hogy nézzenek szembe az érdekek ellentmondásaival, ahol az egyik tényező emelése szükségszerűen maga után vonja egy másik tényező csökkenését, és ezekre az ellentmondásokra határozott megoldást dolgozzanak ki. (Øvterveit, 1999)

� tudás, módszerek, eszközök → döntéstámogatás

Mi a minMi a minőősséég?g?

�„A” jobb, mint „B”

�A minőség teszi a dolgot azzá, ami (Chambers)

�A fogyasztó igényeinek való megfelelés (ipar)

�Használatra való alkalmasság (Juran)

�A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó várakozásait (Deming)

�Mozgó cél (Feigenbaum)

�Jellemzők összessége → igényeknek valómegfelelés (Freund)

�Megfelelés a szabványnak, a használatra valóalkalmasságnak, a vevő igényeinek (Shiba)

Mi a minMi a minőősséég?g?

�A normatív viselkedéssel való megegyezés /eltérés foka (Donabedian)

�A vevőkkel megállapított követelmények teljesítése (Crosby)

�Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azon képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen (MSZ EN ISO 8402 szabvány)

MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügyben gyben

�Hatékonyságnövelés → érdekelt felek elégedettségének↑,→ egészségügyi szolgáltatók szakmai

és gazdasági eredményei ↑

�Egészségi állapotot befolyásoló tényezők� Indokló körülmények ~változások

��KKüülslsőő ttéényeznyezőőkk�Demográfiai változások → strukturális átalakítások,

minőségi fejlesztések igénye�Morbiditási struktúra változása�Mortalitás

�Globális mutatók �Várható átlagos élettartamok�Elkerülhető halálozás (minőség!)

�Egészségügyi törvény

HFA 2000HFA 2000

��31. sz c31. sz céélkitlkitűűzzééss

�� „„Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáás mins minőősséége ge éés megfelels megfelelőőegegéészsszsééggüügyi technolgyi technolóógiai eljgiai eljáárráásoksok””

�A tagállamok 2000-rehozzanak létre olyan struktúrákat és folyamatokat, melyek az egészségügyi ellátás megfelelő fejlődését és alkalmazását biztosítják.

�az egészségügyi ellátás minőségének rendszeres monitorozásával , értékelésével és a fejlesztést szolgáló módszerek és folyamatok bevezetésével,

�a minőségfejlesztésnek az egészségügyi személyzet rendszeres tevékenységébe való beépítésével és

�minden egészségügyi dolgozó megfelelőtovábbképzésével érhető el.

EgEgéészsszsééggüügyi Tgyi Töörvrvéényny1997. 1997. éévi CLIV. tvi CLIV. töörvrvéényny

Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (119-124.§)

�119-120.§: A minőségi rendszer

�121. §: A belső minőségügyi rendszer

�122. §: A külső minőségügyi rendszer

�123. §: A szakmai felügyelet

�124. §: A megfelelőség-tanúsítás

MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügybengyben

� Indokló körülmények ~változások

��BelsBelsőő ttéényeznyezőőkk�Az egészségügyi rendszer problémái

Technikailag lehetsTechnikailag lehetséégesges

GazdasGazdasáágilag megengedhetgilag megengedhetőő

Az egAz egéészsszsééggüügyi rendszerek gyi rendszerek kkööltsltséégngnöövekedvekedéésséének okainek okai

�Technológiai robbanás az egészségügyben

�A népesség elöregedése

�Növekszik a lakosság igénye

� Inflációs költségkörnyezet

�Műhibaperek

�….

�….

Az egAz egéészsszsééggüügyi rendszer belsgyi rendszer belsőőproblprobléémmááiiAz egAz egéészsszsééggüügy piaci elemeigy piaci elemei

�beteg = fogyasztó�egészség = áru

De!De!

��beteg beteg valójában nem piaci partner

��orvosorvoshatékonyság = vagy ≠ költségérzékenység

�� finanszfinanszíírozrozóóhatékonyság = költségérzékenység

Az egészségügyi rendszer belsőproblémái

�közgazdasági viszonyok�állami szerepvállalás

�piaci elemek

�egészségügyi ellátás bővülése

� finanszírozói elégedetlenség

�egészségügyi személyzet elégedetlensége

�betegelégedetlenség

�korszerűtlen szervezeti kultúra

ElvElváárráások az egsok az egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal szembenszemben

��Beteg szempontjai (client quality)Beteg szempontjai (client quality)�kényelmes hozzáférhetőség

�nem jelent fizikai, lelki megterhelést

�megfelelő állapotjavulás

�kielégítő komfortfokozat

�megfelelő kapcsolat a személyzettel

�megfelelő tájékoztatás

�� Szakmai szempontok (professional quality)Szakmai szempontok (professional quality)�adott szakképzettség és felszereltség mellett

�a szakma szabályainak betartásával

�a lehető legnagyobb objektív állapotjavulás

ElvElváárráások az egsok az egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal szembenszemben

��Menedzsment szempontok (management quality)Menedzsment szempontok (management quality)�erőforrások optimális felhasználása

�szakmai hatásosság

�gazdasági hatékonyság

��EgEgéészsszséégpolitikagpolitika�jól szervezett egészségügyi ellátás

MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügybengyben

�Az ellátás minősége az elérhető, tudományosan megalapozott orvosi tudás alkalmazásának foka

��DonabedianDonabedian�Az ellátás minősége a megvalósult ellátás és az előre

kitűzött kritériumok egyezése.

��ConenConen�A célelérés foka, azaz a tényelegesen elértnek az

elérhetőhöz, megtehetőhöz, a kívántnak a mértékéhez való viszonya.

��WilliamsonWilliamson�A minőség az optimális körülmények között

biztosítható optimális ellátás; a legésszerűbb költség-és egyéb ráfordítások tükrében

MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügyben gyben --MagyarorszMagyarorszáágg

�Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan éértrtéékkííttééletlet, mely �az egészség megmegőőrzrzééssében,

��helyrehelyreáállllííttáássában és

��fenntartfenntartáássában rréésztvevsztvevőőkk által

��kinyilvkinyilváánníított tott és elvelváárhatrhatóó igények megvalósításának mértékét fejezi ki.

Konszenzus Konferencia, Hajdúszoboszló, 1995

A minA minőősséég komponenseig komponensei

�Hatásosság

�ideális (efficacy)

�szokásos (effectivness)

�Hatékonyság

�Tudományos-technikai minőség (scientific-technical quality)

�Megfelelőség (appropriatness)

�Méltányosság (equity)

�Hozzáférhetőség (accessibility)

�Kockázat kezelés (risk management)

�Etikus egészségügyi ellátás

�Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez

�Emberi kapcsolatok

Egészségügyi szolgálat• intézmények• felszereltség• infrastruktúra• költségek

Humán erőforrás• szaktudás, képzettség• paramedikális személyzet• területi eloszlás

Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttóórendszer dimenzirendszer dimenzióóii

struktúra folyamat eredmény

egészségi állapot

társadalmikörnyezet

Betegellátás folyamata

•diagnosztika•ápolás•kommunikáció•technikai-műszakimanagement

Egészségi állapot változása

•morbiditási, •mortalitási adatok

Betegelégedettség

rendszersajátosságai

betegsajátosságai

Az egAz egéészsszsééggüügyi mingyi minőősséég fejlg fejlőőddéése se

� ie. 18. sz. : Hammurabi Törvénykönyve – „outcome measurement”

�19. sz. : Florence Nightingale – angol krími háború

�1910: E. Codman – „end result system”

�1912: Amerikai Sebészeti Társaság – kórházi akkreditáció

�1918: Kórházi Standardizációs Program

�1919: Minimum Standardok

�1953: Joint Commission on Accreditation of Hospitals

�1970: Kórházi Akkreditációs Kézikönyv

�1987: Joint Comission on Accreditation of Health Care Organisations

�1990:

Az egAz egéészsszsééggüügyi mingyi minőősséég hazai g hazai ttöörtrtéénetenete

�Lényegesen rövidebb múlt (1950-es évek →)�minőségbiztosítás megtalálható elemei

�klinikopatológiai konferenciák�hisztopatológiai konzultációk�vizitek�esetmegbeszélések�betegdokumentáció ellenőrzése�csecsemő- és anyai halálozás

�Hatalmas jövő�Rendszerszemléletű megközelítés

Szervezett minSzervezett minőőssééggüügyi tevgyi tevéékenyskenyséégek gek

feltétel eredmény

folyamat

Össze-vetés stan-

dardok-kal

feltételeredmén

y

folyamat

feltételeredmén

y

folyamat

feltétel eredmény

folyamat

feltételeredmén

y

folyamat

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

Össze-vetés stan-

dardok-kal

Össze-vetés stan-

dardok-kal

Össze-vetés stan-

dardok-kal

Össze-vetés stan-

dardok-kal

minőségfejlesztésQuality Improvement

(jobbnak feleljen meg)

ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció +

cél és standardkorrekció

dinamikus prospektív folyamat

minőség biztosításQuality Assurence

(több feleljen meg,jobban feleljen meg)

ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció

dinamikus iterációs ciklus

Minőség ellenőrzésQuality Control

(megfelel-e?)

Ellenőrzés

retprospektív hatású folyamat

MinMinőősséégg--ellenellenőőrzrzéés (1910s (1910--1960)1960)

� Quality Control (QC): a szakmai

standardoktól vagy a standardok

rendszerétől, protokolloktól,

irányelvektől való eltérés ellenőrzése.

� Quality Control (QC): a szakmai

standardoktól vagy a standardok

rendszerétől, protokolloktól,

irányelvektől való eltérés ellenőrzése.

feltétel eredmény

folyamat

megfelel-e?

ellenőrzés

retrospektív hatású folyamat

Összevetés standardok-

kal

MinMinőősséégbiztosgbiztosííttáás (1960s (1960--1990)1990)

� Quality Assurence (QA): az

egészségügyi szolgáltatás

minőségének ellenőrzéséhez

csatlakozó olyan

folyamatosan működő,

visszacsatoló rendszer, amely

a minőségtől való eltérést

azonnal jelzi és beindítja a

korrigáló mechanizmusokat.

� Quality Assurence (QA): az

egészségügyi szolgáltatás

minőségének ellenőrzéséhez

csatlakozó olyan

folyamatosan működő,

visszacsatoló rendszer, amely

a minőségtől való eltérést

azonnal jelzi és beindítja a

korrigáló mechanizmusokat.

feltétel eredmény

folyamat

több feleljen meg, jobban feleljen meg

ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció

dinamikus iterációs ciklus

összevetés standardok-

kal

MinMinőősséégfejlesztgfejlesztééss

�Quality Improvement (QI) olyan tevékenységek összessége, melyek során a teljes rendszer vagy annak egy részének fejlesztése a cél, kiemelten a minőségi problémák megelőzése, a problémás vagy a potenciálisan problémás folyamatok azonosítása, tökéletesítése és új minőségelemek bevezetése révén.

�"Ha folyton azt teszed, amit eddig tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál."

�Cél: jobbnak feleljen meg

�ellenőrzés+feltétel+folyamatkorrekció

�cél- és standardkorrekció

�dinamikus, prospektív folyamat

MinMinőősséégfejlesztgfejlesztéés (1990 s (1990 →→

jobbnak feleljen meg

ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció + cél és standardkorrekció

dinamikus prospektív folyamat

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

feltétel eredmény

folyamat

Összeve-tés

standar-dokkal

MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerek

�Melyik modell?�legnagyobb mértékben támogatja az

intézmény stratégiai céljait�annak hosszú távú minőségpolitikáját.

�Elsődleges szempont: �mi az intézmény célja a minőségfejlesztés terén?

(helyi adottságok, lehetőségek, várhatóperspektívák, problémák,…..figyelembevétele

�milyen lehetőségek adottak (érhetők el)?

�A minőségügyi rendszer (ki)építése nem cél, csak eszköz a minőségfejlesztés folyamatában!

MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerekEurEuróópa Tanpa Tanáács ajcs ajáánlnláásai (1997. szeptember)sai (1997. szeptember)�általános megfogalmazások

�központi javaslat : tagállamok kormányai teremtsék meg a „rendszereket”

�a külső tanúsítás megszerzése szükséges, de nem elégséges

�a folyamatos minőségfejlesztés megvalósításának feltételei:�minőségpolitikai nyilatkozat

�minőségfejlesztéshez szükséges struktúrák

�oktatás

�motiváció

�folyamatos önértékelés

�multiprofesszionális együttműködés

� szakmai irányelvek alkalmazása

�betegek szerepének hangsúlyozása

MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerek

�� feladatokfeladatok�minőségfejlesztési rendszerek kialakításához

szükséges politikák és struktúrák�egészségügyi ellátásban tevékenykedők

feladatkörei�minőségügyi rendszerekhez kapcsolódó

kutatások és fejlesztések�szakmai irányelvek kidolgozása

�indikátorok fejlesztése

�beteginformáció

�folyamatos továbbképzési programok

�oktatás�minőségügyi ismeretek

�paramedikális személyzet

�orvosegyetemi graduális, posztgraduális képzési szintek

Total Quality management (TQM)Total Quality management (TQM)

�A TQM olyan menedzsment filozmenedzsment filozóófia fia és vváállalati llalati gyakorlatgyakorlat, amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatleghatéékonyabb mkonyabb móódon haszndon hasznáálja fel lja fel a szervezet rendelkezésére álló (emberi és anyagi) ererőőforrforráásokat.sokat.

�Jellemzői�középpontjában a minőség áll

�vevői megelégedettség �szervezeti működés folyamatos fejlesztése

�menedzsmentszintről kiindulva építkezik�a szervezet valamennyi tagjának részvételén

alapul�hosszú távú sikerekre törekszik (a fogyasztó

megelégedettségének, a szervezet összes tagjának és a társadalom hasznának figyelembevételével)

�átfogja az egész szervezet működését (folyamatok, erőforrások, irányítás)

TQM a gyakorlatbanTQM a gyakorlatban

Total Quality ManagementTotal Quality Management

Elsődleges cél StratStratéégiai befolygiai befolyáásolsolááss

A minőség elérésének útja ÁÁllandllandóó versenykversenykéépes pes helyzet biztoshelyzet biztosííttáásasa

A tevékenység hangsúlya Piaci Piaci éés fogyaszts fogyasztóói i igigéényeknyek

Módszerek StratStratéégiai tervezgiai tervezéés, cs, céélok lok rendszerbe foglalrendszerbe foglaláásasa

Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja

OktatOktatáás, trs, trééning, cning, céélok lok rendszerbe foglalrendszerbe foglaláásasa

Felelősség a minőségért VezetVezetéés s éés valamennyi s valamennyi alkalmazottalkalmazott

Minőség megközelítése, orientáció

MinMinőősséégi vezetgi vezetéési rendszersi rendszer

EFQM modell (European Foundation EFQM modell (European Foundation for Quality Management)for Quality Management)

�1988 -Brüsszel: 14 európai nagyvállalat (Fiat, KLM, Bosch, Nestlé…..)

�Cél: európai ipar versenyképességének növelése →szolgáltató szektor

�Missziója: �fogyasztói, dolgozói elégedettség növelése

�TQM folyamatok megvalósításának segítése (versenyelőny)

�Állomásai�1991: Európai Minőségdíj megalapítása

�1999: EFQM Kiválóság Modell meghirdetése

EFQM modellEFQM modell

�Eszköz és módszer, ≠ minőségügyi rendszermodell, ≠TQM modell;

�„open window –open face” emberek , kollektívák vezetési eszköze, a kiváló működés elérését segítőmódszere, akik nyitottak a világra, a változásokra, akik tudják, hogy a minőség nem fejlődik önmagától.�szisztematikus önértékelési módszer, nem ad

direktívákat, normákat, standardokat, pusztán a kiválóság eléréséhez alkalmas kérdésköröket deklarálja;

�figyelembe veszi a szervezetek és a célelérés különbözőségét;

�TQM filózófián alapul;

�fő célja a folyamatos minőségfejlődés, nem egy előírt állapot elérése.

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1947. február)

�görög isos isos (egyenlő)�a nemzetközi szabványoknak a világon legnagyobb

fejlesztője és kiadója� 157 ország nemzeti szabványügyi szervezetének

hálózata � Központja Genf�>16500 nemzetközi szabványt és más normatívát adott

ki� tradicionális tevékenységek (mezőgazdaság, építés,

műszaki területek, gyártás, szállítmányozás; információés kommunikációs technológia.

ISO szabvISO szabváánysorozatnysorozat

�1988: első nemzetközi szabványsorozat elfogadása

� ISO 9000 szabványsorozat – elterjedt, széles körben használt minőségügyi rendszer

�Szabványsorozat ‘gerince’: 9001, 9002, 9003�ISO 9001:a termelés teljes folyamatára kiterjed (tervezés,

fejlesztés, gyártás, telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje);

�ISO 9002: gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje;

�ISO 9003: minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki;

�ISO 9004: a minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.

ISO 9000:2000 szabvISO 9000:2000 szabváánycsalnycsaláádd

�� SzerkezetSzerkezet - áttekinthetőbbé vált

�az eddigi követelményszabványokat (ISO 9001, 9002, 9003) egyetlen szabvánnyal = ISO 9001:2000 helyettesítették

�� TartalmiTartalmi változások

�szolgáltató szervezetekre és intézményekre is jól alkalmazható

�vevőközpontú

�eddigi minőségbiztosítási rendszer helyett minőségirányítási rendszer

�(TQM) alapelveit érvényesíti

�folyamat- és rendszerközpontúság, folyamatos fejlesztés

ISO szabvISO szabváánysorozatnysorozat

��Alapelvek (8)Alapelvek (8)�Vevőorientált szervezet (vevő igényeinek ismerete és

kielégítése)

�Vezetés (belső munkahelyi környezet kialakítása)

�Munkatársak részvétele (a szervezet működésének legfontosabb elemei)

�Folyamat alapú megközelítés (források és tevékenységek folyamatként kezelése →eredmények könnyebb elérhetősége

�Rendszer- megközelítés , -irányítás (egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok identifikálása, megértése, irányítása)

�Folyamatos fejlődés a szervezet fő célja

�Tényeken alapuló döntéshozás (adatok és információk elemzésének szükségessége)

�Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok (kölcsönös függés, együttműködés szükségessége)

Az ISO 9001 Az ISO 9001 éés a mins a minőősséégirgiráánynyííttáási si alapelvek valapelvek váárhatrhatóó vvááltozltozáásaisai

� ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány kiadása (2015. szeptember)

�Az alapelvek tervezete (7):�Vevőközpontúság

�Vezetés

�A munkatársak elköteleződése

�Folyamatszemléletű megközelítés

�Fejlesztés

�Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal

�Kapcsolatok kezelése

IndikIndikáátoroktorok

�Olyan mutató, amely a komplex valóságról szólóinformációt leegyszerűsített formában közli (számszerűsítés, logikai változó); elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, kívánt hatás, minőség, kontextus változó mérése.

�Mennyiségi mutatószám, mely a betegellátás valamely területén méri a végzett tevékenységet és segítségével az ellátás minősége jellemezhető és értékelhető.�érzékeny a minőség változására

�nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra →figyelemösszpontosítás (részletes elemzés, ok-kutatás)

�a jelen/múlt történéseiről informál

� Felhasználható�az ellátás minősége, �a lakosság egészségi állapota ,�az egészségügyi ellátórendszer

mérésére, értékelésére, javítására

EgEgéészsszsééggüügyi indikgyi indikáátorok feloszttorok felosztáásasa

��EgEgéészsszséégi gi áállapot indikllapot indikáátorok torok (elkerülhető halálozás)

��EgEgéészsszsééggüügyi rendszer indikgyi rendszer indikáátoraitorai

�Teljesítmény indikátorok

�CMI ≠ szolgáltatás minőség

�teljesítmény, minőség mérés, értékelés (császármetszések aránya)

�Minőségi indikátorok

�a tevékenység minőségének követése, értékelése (ellátás szintje, minősége )

IndikIndikáátor ttor tíípusokpusok

��Elemi esemElemi eseméény(sentinel event) indikny(sentinel event) indikáátorok torok �váratlan, előre nem megjósolható, súlyos következmények

�anyai halálozás, transzfúziós szövődmény, gyógyszercsere, baleset a kórházban

�felülvizsgálatot igényel!

�� SzSzáámolt (rate based) indikmolt (rate based) indikáátoroktorok�több esemény megfigyelése

�postoperatív halálozás, betegpanaszok gyakorisága, sürgősségi konzílium teljesítése, várakozási idők

��EredmEredméény indikny indikáátoroktorok�mi történt/nem történt egy folyamat eredményeként?

�emlő cc. 5 éves túlélési aránya, kórházi koraszülött halálozás)

�� Folyamat indikFolyamat indikáátoroktorok�a beteg számára nyújtott tevékenységet mérik

�halasztott műtétek száma, kórházi felvételre adott időnél régebben várakozók

IndikIndikáátor tor éértrtéékkéét befolyt befolyáásolsolóóttéényeznyezőőkk

��Betegek Betegek – az ellátók képességeitől független befolyás�betegség súlyossága, szövődmények, demográfiai

jellemzők, kísérő betegségek

��EllEllááttóók (~20%)k (~20%)�képzettség, tapasztalat, döntési képesség,

interperszonális kapcsolatok

�� Szervezet (~80%)Szervezet (~80%)�diagnosztikus-, finanszírozási lehetőségek,

infrastruktúra, létszámellátottság

IndikIndikáátorok elvtorok elváárt jellemzrt jellemzőőii

��ValiditValiditááss

�ténylegesen alkalmas a minőség mérésére

�� SzenzitivitSzenzitivitááss

�képes felderíteni az aktuális minőségi problémákat

�� SpecificitSpecificitááss

�csak minőségi probléma felléptekor változik az érték

IndikIndikáátorok alkalmaztorok alkalmazáási lehetsi lehetőősséégeigei

��ViszonyViszonyííttáás standard s standard éértrtéékekhezkekhez�saját célok

�nemzeti célok

�nemzetközi célok

��EllEllááttáási folyamatok nyomon ksi folyamatok nyomon köövetvetéésese

��MMáás ints intéézmzméények hasonlnyek hasonlóó éértrtéékeivel valkeivel valóóöösszevetsszevetééss

A minA minőősséég indikg indikáátorokkal eltorokkal eléérhetrhetőőkomponenseikomponensei

�Az ellátás�hatásossága: szükséglet kielégítésének mértéke �hatékonysága: kívánt hatás elérése – ráfordítás

(hiba)�eredményessége: megfelelő szakmai munka�megfelelősége: szakmai szempontoknak

megfelelő szolgáltatás�hozzáférhetősége: �folyamatossága: ellátás koordinálás

(orvos↔szervezet↔időpont)�időszerűsége: szolgáltatásnyújtás megfelelő

időben �Betegszempontok: döntéshozatal, elégedettség�Ellátási környezet biztonsága: veszély, kockázat

BetegbiztonságA betegbiztonság jelentősége

�Mi az?

�Probléma???

�Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, és az előidézésért felelős ellátási hiba fordul elő?

� Ismerjük-e a következményeket?�Megelőzhetőek-e az ilyen események?�Ha igen, mi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók

(orvos, gyógyszerész, szakdolgozó) szerepe ezek megelőzésében?

ElElőőzmzméények, aktualitnyek, aktualitááss

�Nem kívánatos események előfordulási gyakorisága�� EgyesEgyesüült Kirlt Kiráályslysáág (2000g (2000):

�400 haláleset/súlyos sérülés - orvostechnikai eszközök

�gyógyszeres kezelések okozta mellékhatások - ~ 10000 fő

�� ENEAS (2006): ENEAS (2006): a kórházi betegek 9,3%-a szenvedett el valamilyen nemkívánatos eseményt, az esetek 42,8%-át megelőzhetőnek vélték;

�� Francia felmFrancia felméérréés (Michel, 2007): s (Michel, 2007): sebészeti osztályokon 55%-ban, egyéb osztályokon az esetek 40%-ában legalább egyszer előfordult valamilyen nemkívánatos esemény, melyek ~35 %-a megelőzhető lett volna.

�WHO, OECD: minőség és betegbiztonság hatékonyságának javítása

�Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglalóbetegbiztonságról (Brüsszel, 2008.12.15)

KronolKronolóógiagia

��2004 okt2004 októóber: ber: WHO megalapította a Betegbiztonsági Világszövetséget�a tagállamok a lehető legnagyobb figyelmet szenteljék

a betegbiztonság terén fennálló problémáknak;

��2005 2005 ááprilis: prilis: Luxemburgi Nyilatkozat - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvetőemberi jog;

��2006: 2006: Európa Tanács - a betegek elvárhatják, hogy az EU-ban valamennyi egészségügyi rendszer szisztematikus megközelítést biztosítson a betegbiztonság terén (kockázati tényezők figyelemmel kísérése, az egészségügyi dolgozók megfelelő képzése, a megtévesztő reklámokkal szembeni védelem);

KronolKronolóógiagia

��2006:2006: az Európa Tanács ajánlást fogadott el a betegbiztonság felügyeletéről és az egészségügyi ellátás során előforduló nemkívánatos események megelőzéséről; �2007. október: Fehér Könyv

��20082008--2013:2013: második cselekvési program - polgárok egészségügyi biztonságának javítása,

�a betegbiztonság javítása�magas színvonal�biztonságos egészségügyi ellátás

(antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, nozokomiális fertőzések).

BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk

��BetegbiztonsBetegbiztonsáág (safety) g (safety) -- minden magas színvonalúegészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme�Az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek

kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak. (WHO)

�Mentesség az akaratlan bántalomtól.

�A nem kívánt eredmények vagy károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel.

��Nem kNem kíívváánatos esemnatos eseméények (adverse event)nyek (adverse event)�Olyan esemény, amelynek eredményeképpen a

beteget kár éri.

�Az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció.

BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk

��PotenciPotenciáális nemklis nemkíívváánatos esemnatos eseméény (ny („„majdnem majdnem balesetbaleset““, , „„nearnear--missmiss””))�esemény, amely nem következett be, mert

�az elkövetett hibát időben történőbeavatkozással kiküszöbölték, vagy

�az elkövetett hiba véletlenül nem idézett előnemkívánatos eseményt.

��MegelMegelőőzhetzhetőő nemknemkíívváánatos esemnatos eseméényny�hiba következtében fellépő ártalmas esemény.

��Hiba (nem biztonsHiba (nem biztonsáágos cselekvgos cselekvéés, error)s, error)�tervezési : a cél eléréséhez rossz terv

alkalmazása�végrehajtási: a szándékhoz képest történő

mulasztás a tervezett tevékenység végrehajtása során

BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk

��Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal öösszefsszefüüggggőő fertfertőőzzéés s (nozokomi(nozokomiáális, klis, kóórhrháázban szerzett):zban szerzett):

�olyan kór vagy kórtan (betegség, gyulladás),

amelynek kialakulása egészségügyi

létesítményekben való tartózkodás vagy

egészségügyi kezelésekben való részvétel

eredményeként fertőző ágens vagy

termékeinek jelenlétével köthető össze.

Magas kockMagas kockáázatzatúú folyamatokfolyamatok

�A folyamat sérülése milyen következményekkel járhat a beteg számára?

��alapvetalapvetőő folyamatokfolyamatok: felvétel, áthelyezés, elbocsátás

��magas kockmagas kockáázatzatúú folyamatokfolyamatok: gyógyszerelés, sebészeti beavatkozások

��magas kockmagas kockáázatzatúú tevtevéékenyskenyséégekgek: vér transzfúzió

��magas kockmagas kockáázatzatúú betegekbetegek: újszülöttek, SBO-n, intenzív osztályon ellátottak, csökkent veseműködésű betegek

��magas kockmagas kockáázatzatúú gygyóógyszerekgyszerek: heparin, inzulin, opiátok, kemoterápia

Lehetséges következmények

��Nincs Nincs áártalomrtalom�’ingyen tanulás’/~egy hajszálon múlt

��Van Van áártalomrtalom�sikeres felismerés és kezelés�károsodás/funkcióvesztés/halál/ �hosszabb ápolási idő�perköltség�nem tervezett áthelyezés intenzív osztályra (más

intézménybe)

BetegbiztonsBetegbiztonsáág fejlesztg fejlesztéésséének nek lehetslehetsééges eszkges eszköözeizei

� standardok, irányelvek

� jelentési rendszerek

�kockázat menedzsment

Az ellAz ellááttáási hibsi hibáák kezelk kezeléésese

�Az ellátási hibákat csak akkor lehet megelőzni,

�ha felismerjük, ha előfordul

�ha meghatározzuk a kiváltó tényezőket

�ha megkeressük a megoldást

�ha megosztjuk másokkal

�ha bevezetjük a gyakorlatba

�ha a evezetett intézkedések hatásait meghatározzuk

KKööszszöönnööm m a figyelmet!a figyelmet!