1

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: THOMKA NOÉMI Neptun kód: GRKFNT

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): LEVELEZŐ TAGOZAT

Szak: KÖZOKTATÁSI VEZETŐ ÉS

PEDAGÓGUS

Szakirány: SZAKVIZSGA

Illetékes intézet: MISKOLCI EGYETEM

A szakdolgozat címe: TUDATOS NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN (ÚJ UTAKON AZ ÚJ

GENERÁCIÓHOZ)

Konzulens neve, beosztása: JASKÓNÉ DR. GÁCSI MÁRIA PH. D. FŐISKOLAI

DOCENS

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

Miskolc,

……………………………

Hallgató aláírása

A témát elfogadtam.

p. h.

………………………………………

Konzulens aláírása

…………………………………….

Intézetigazgató aláírása

2

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: THOMKA NOÉMI

Neptun kód: GRKFNT

Szakdolgozat címe:

TUDATOS NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

(ÚJ UTAKON AZ ÚJ

GENERÁCIÓHOZ)

Konzulens neve: JASKÓNÉ DR. GÁCSI

MÁRIA

Konzultáció időpontja: 2017. 11.14.

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja: 2017. 11. 29.

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja: 2018. 03. 09. Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja: 2018. 04. 14. Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja: 2018. 04. 15. Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja Konzulens aláírása

Dátum: A szakdolgozat beadható:

………………………….. Konzulens aláírása

3

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott THOMKA NOÉMI

Neptun-kód: GRKFNT

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi

és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a

TUDATOS NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN (ÚJ UTAKON AZ ÚJ GENERÁCIÓHOZ)

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom

felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a

http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban

megegyeznek.

Miskolc, 2018 év .hó .nap

…….……………………………….………..

Hallgató

4

Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar

Közoktatási vezető szakirányú továbbképzés

Tudatos Nevelés az óvodában

(Új utakon az új generációhoz)

Konzulens: Készítette:

Jaskóné dr. Gácsi Mária Ph.D. Thomka Noémi

Főiskolai Docens

Miskolc, 2018

5

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés .............................................................................................. 6

II. Az óvodai program megírásának jogszabályi háttere ....................... 8

III. A művészeti nevelés eszközei az óvodában ...................................... 12

III.1. Zeneterápia az óvodában ................................................................................................. 12

III.2. Drámapedagógia az óvodában ........................................................................................ 16

IV. Spirituális nevelés az óvodában ........................................................ 20

IV.1. A pedagógus szerepe az óvodában ................................................................................... 21

IV.2. Szeretetnyelvek ................................................................................................................ 23

IV.3. Hagyományőrzés az óvodában ......................................................................................... 25

IV.4. A csakrák szerinti fejlődési szakaszok: ............................................................................. 26

IV.5. A színek jelentősége a mindennapok során ...................................................................... 30

IV.6. A meditáció és a jóga az óvodában .................................................................................. 32

IV.7. Pozitív szemléletmód kialakítása az óvodában .................................................................. 35

IV.8. Érzékenyítés az óvodában ................................................................................................ 37

V. Környezettudatosságra nevelés az óvodában ....................................... 39

V.1. Gyermekeknek ajánlott ásványok: ..................................................................................... 41

VI. Összegzés ........................................................................................... 42

VII. Irodalomjegyzék ................................................................................ 43

VIII. Idegen nyelvű összefoglaló ................................................................ 47

6

I. Bevezetés

Szakdolgozatom célja, hogy bemutasson egy olyan alternatív óvodai programot, mely az új

generációt célozza meg.

Óvónői tapasztalom alapján azt vettem észre, hogy egyre szélesebb a szakadék a tanult

oktatási-nevelési módszerek és a mai gyermekek között. Egyre több olyan gyermekkel

találkozom a mindennapjaim során, akik valamilyen zavarral küzdenek, legyen az

magatartási és beilleszkedési zavar, figyelemzavar vagy akár autisztikus tünet,

hiperaktivitás, nem találják a helyüket az óvodában. Különböző képzések jelennek meg

ennek a kezelésére, de úgy gondolom, hogy a sok hasznos elméleti információ mellett, az

alapvető pedagógiai hozzáálláson is szükséges változtatni. Egyértelmű, hogy változásra

van szükség a pedagógiai munkában, nyitni kell új szemléletek felé.

A dolgozatom elméleti munka, igyekszem átfogóan bemutatni az általam megálmodott

óvodai programot.

Nógrád megyében élek, pici, falusi óvodában dolgozom. Valamikor a Nagymamám is

vezette ezt az óvodát, így különösen szívügyem az itt élő gyermekek nevelése, oktatása, az

óvoda életben tartása. A megyében küzdelem folyik a gyermeklétszám csökkenése ellen.

Minden feltétel adott az óvodákban, mégis folyamatosan csökken a gyermeklétszám. A

fiatalok a nagyvárosok közelébe költöznek magasabb jövedelem és munka reményében. A

szülők egyre inkább nyitnak az alternatív pedagógiai módszerek felé. Észre kell vegyük,

hogy a régi korokból származó nevelési elméletekben alapvető hiányosságok vannak. Meg

kell látnunk, hogy nem az a fontos egy gyermek életében, hogy hány nyelven beszél,

hanem az, hogy el tudja-e fogadni önmagát. Szereti-e önmagát, bátran vállalja-e azt, aki

valójában? Erre óriási hangsúlyt kell fektetni a gyermekek első hat évében, mert ha a

biztos alapok megvannak, a későbbiekben nagy valószínűséggel kiegyensúlyozott, boldog,

határozott elképzelésekkel rendelkező felnőtt válik belőle.

Intézményvezetőként egy új pedagógiai szemlélettel kívánok dolgozni, jelentős hangsúlyt

fektetve az egymás elfogadására és a szeretetben nevelésre teljesítmény kényszer nélkül.

7

A program az alapvető jogszabályi követelményeket figyelembe véve magában foglal

olyan elfeledett módszereket, amiket nagymamáink már használtak, mint pl. a gyertyák

használata, a különböző évszakok és napszakoknak megfelelő tevékenységek, figyelembe

véve a Hold különböző fázisait, és az ásványok használatát. Ezzel összeolvasztva jelenik

meg a programban több újfajta megközelítés is, mint az optimizmusra nevelés, a színek

használatának jelentősége, a gyermekek életkorának megfelelő meditáció, a zeneterápia

egyes elemei, és kiemelt hangsúlyt kap a környezettudatosságra nevelés, hiszen ez korunk

alapvető problémája. Külön fejezetet érdemel az érzékenyítés a fogyatékkal élők iránt,

játékba ágyazva megmutatni a gyermekek számára, hogy milyen kihívást jelentenek

ezeknek az embereknek olyan hétköznapi dolgok, amik az egészséges emberek számára

természetes a mindennapok során.

A legfontosabb célkitűzésem, amiben ez a program segítséget nyújt, megtanítani a

gyermekeket arra, hogy elfogadják és szeressék önmagukat, ismerjék meg azt, amire

születtek, ezáltal felnőttként is olyan munkát fognak választani, ami örömet nyújt

számukra a mindennapok során. Meg kell látniuk, hogy az emberek alapvetően jók, hogy

képesek vagyunk a szeretetre és a megértésre, az egymás elfogadására.

Lehet, hogy ez a program egy pici falucskában születik meg és kevés gyermekhez jut el, de

ha már egy gyermek életét is megváltoztatja pozitív irányban, megérte minden egyes perc,

amit a program megírásával töltöttem.

8

II. Az óvodai program megírásának jogszabályi háttere

Összegyűjtöttem azokat a jogszabályokat, rendeleteket, melyek a pedagógiai program

tartalmára vonatkozó normákat írja elő.

Az első ilyen Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 1

Ez a törvény tartalmazza azokat az alapokat, melyet ismerni szükséges ahhoz, hogy ez

magyarországi óvodai programot megírjunk.

A következő A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény2 , mely

ismerteti az óvodák általános működési rendelkezéseit, és a következő fejezetekben

külön kitér a pedagógiai program tartalmi szabályozására:

„5.§ (2). Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja

határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik

el helyi pedagógiai programjukat.”3

„26.§(1). A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban

pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el

és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség járul, a fenntartó

egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.”4

A következő törvényt is nagyon fontos ismerni ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk az

óvodai program megírásához arról, hogyan működik együtt az intézmény a különböző

családsegítő szolgálatokkal. Ez a törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. 5

A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC törvény végrehajtásáról című6 rendelet tartalmazza mindazokat a szabályokat,

melyek az óvoda programjához elengedhetetlenül szükségesek.

1 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV Letöltés ideje: 2018. március 25. 2 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV Letöltés ideje: 2018. március 25. 3 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 5 §. (2). Letöltés ideje: 2018. március 25. 4 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 26 §. (1). Letöltés ideje: 2018. március 25. 5 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.TV Letöltés ideje: 2018. március 25. 6 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200229.kor Letöltés ideje: 2018. március 25.

9

A 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a

pedagógus szakvizsgáról, a továbbképzésben résztvevők jutatásairól és

kedvezményeiről7 szól. Tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, melyeket a helyi

pedagógiai programban is fel kell tüntetni.

A következő rendelet az egyik legfontosabb, hiszen ez alapján írják meg az óvodák a

helyi pedagógiai programjukat. Ez a rendelet a 363/2012. (XII.17.) számú

Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.8

Ez a rendelet részleteiben bemutatja, mit kell tartalmaznia kötelezően egy óvodai

programnak:

I. Bevezetés

II. Helyzetkép

II.1. Az óvoda története

II.2. Az óvoda feltételrendszere (tárgyi feltételek, személyi feltételek)

III. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései

III.1. Nevelési koncepció (gyermekkép, óvodakép)

III.2. Óvodai értékeink

III.3. Az óvodai nevelési cél-és feladat rendszere

(az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés,

anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés)

IV. Tevékenységi formák

IV.1. A játék (A játék alapjai, célja, óvodapedagógus feladata)

IV.2. Munka jellegű tevékenységek (Munka jellegű tevékenységek alapja,

célja, feladatai)

IV.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás (alapja, célja, feladatai,

formái, óvodapedagógus feladata)

IV.4. Mozgás (A mozgás alapja, célja, feladata, óvodapedagógus feladata)

IV.5. Külső világ tevékeny megismerése (célja, feladata, óvodapedagógus

feladatai, témakörök)

IV.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka (alapja, célja, feladata,

óvodapedagógus feladatai)

7 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700277.kor Letöltés ideje: 2018. március 25. 8 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor Letöltés ideje: 2018. március 25.

10

IV.7. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (célja, feladata,

óvodapedagógus feladatai)

IV.8. Verselés, mesélés (célja, feladata, óvodapedagógus feladatai)

V. Fejlődési jellemzők

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

VI. Szervezeti és időkeretek

- csoportszervezés elvei, heti rend, napirend, tervezés, az óvoda

dokumentumai, a nevelési év tagolása, a program ellenőrzése, és értékelése.

VII. Az óvoda kapcsolatrendszere

- közvetlen partnerek (család, szülő, gondviselő, iskola, bölcsőde.)

- közvetett partnerek (egészségügyi intézmények, Gyermekjólléti Szolgálat,

közművelődési és egyéb intézmények.)

VIII. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések és a szociális hátrányok

enyhítését segítő tevékenységek

VIII.1. Gyermekvédelem (alapja, felelőse, célja, feladata, a gyermekvédelmi

felelős feladatai)

IX. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek

IX.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek (sajátos nevelési igényű,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, tehetséges gyermekek

integrált nevelése)

Ehhez figyelembe véve a 32/2012. (X.8.) EMMI- rendeletet, mely a sajátos

nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről és a sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveinek kiadásáról szól 9

IX.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

IX.3. Óvodapedagógus feladatai

IX.4. Fejlesztőpedagógus feladatai

X. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek (célja, okai, óvodapedagógus

feladatai, az enyhítésre tett intézkedések)

XI. Legitimációs és érvényességi záradék

XII. Felhasznált Irodalom10

9 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200032.EMM&txtreferer=A1100190.TV Letöltés ideje: 2018.

március 25. 10 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor alapján Letöltés ideje: 2018. március 25.

11

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról11 szóló rendeletből

kiemelném az óvodai programhoz kapcsolódó szakaszokat:

„82.§ (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy

példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és tanulók szabadon

megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a

szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

(3) Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény

honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.” 12

Még itt megemlíteném az alábbi jogszabályt, mely felhívja a figyelmet arra a

pedagógusi jogra, hogy megválaszthatja a pedagógiai program alapján a nevelési

módszereit. Ez a rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63§

(1) bekezdése13 miszerint a pedagógust munkakörében megilleti az a jog, hogy

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás

módszereit megválassza.”14

11 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm Letöltés ideje: 2018. március 25. 12 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm 82. § Letöltés ideje: 2018. március 25. 13 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 63. §(1) Letöltés ideje : 2018. március 25. 14 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 63.§ (1) b. Letöltés ideje: 2018. március 25.

12

III. A művészeti nevelés eszközei az óvodában

A művészet és a spiritualitás szoros kapcsolatban állnak egymással. Mindkettő a lélekből

fakad, valahol minden emberben ott van a művészet. Művészet a saját életünk kialakítása

is. A kreativitás minden gyermekben megtalálható. De mikor a gyermek felnő, sokszor

háttérbe szorul ez a tulajdonság. Elfelejtünk örülni, teljes szívből játszani, alkotni. Csak

rajtunk múlik, hogy mennyire engedünk teret felnőttként is annak, hogy kibontakoztassuk

művészi hajlamainkat. A művészet egyfajta terápia is. Nagyon hasonlít a meditációhoz.

Miközben pl. festünk, az agyunk kikapcsol, és a lelkünk dolgozik. Ha megtaláljuk azt a

tevékenységet, amiben tehetségesek vagyunk, és kibontakoztatjuk azt, már magunk is

művésszé válunk. A gyermeknek is segíteni kell lehetőség szerint abban, hogy megtalálja

önmagát, megtalálja az erős oldalait.

III.1. Zeneterápia az óvodában

Volt szerencsém részt venni egy képzésen, melyet a Gondolkodj Egészségesen Alapítvány

szervezett15, és gyakorlati módszereket kínált arra hogyan valósítsuk meg a gyermek

személyiségének kibontakoztatását a zeneterápia elemeivel. A Gondolkodj Egészségesen

program egy civil kezdeményezés, melynek célja az óvodapedagógusok és a szülők

munkájának elősegítése. Ezen a képzésen megtanulhattuk, hogyan építsük bele a

gyermekek minden napjaiba, játékba ágyazva az egyes komoly zenei tételeket. Már több

mint négy éve alkalmazom a munkám során, és tapasztalatimból mondhatom, hogy nagy

sikerrel. A gyerekek újra és újra kérik a játékokat, a csoport kohéziót erősíti, komplexen

fejlesztik ezek a játékok a gyermek személyiségét.

Bele építettem a mindennapokba, legyen az tevékenységbe ágyazva vagy akár a gondozási

feladatok köré építve.

A komolyzenei tételek megválasztásánál nagy segítségemre van Lindenbergerné Kardos

Erzsébet, Zeneterápia című szöveggyűjteménye, melyben a fejlesztési célnak, alkalomnak

megfelelően vannak felsorolva a különböző zenei tételek, javaslatok.16

15 http://gondolkodjegeszsegesen.hu/pedagogusoknak/ Letöltés dátuma: 2018. március 25. 16 Lindenbergerné Kardos Erzsébet: Zeneterápia Szöveggyűjtemény. Budapest. Kulcs a muzsikához Kft.

2005. című könyv alapján

13

A zeneterápia véleményem szerint egy olyan kiegészítő módszer az óvodai nevelés során,

mely az egymás elfogadására nevel. Ezen kívül megtanulhatja a gyermek, hogyan fejezze

ki és élje meg érzéseit a zene segítségével, azok elnyomása helyett.

„A terápia szó jelentése gyógyítás, gyógykezelés, gyógymód, orvoslás.”17

„A zeneterápia önálló, önismereti, terápiás módszer, amely a zenét használja.

Személyiségfejlesztést valósít meg.”18

A zeneterápiás játékok használata során, leginkább az érzésinkkel, a lelkünkkel dolgozunk.

A gyermekek megtanulják, hogy nem szégyen kifejezni az érzéseinket, nem szégyen, ha

valakit megindít egy zene, normális, ha egy gyönyörű dallam könnyeket csal a szemébe. A

tevékenység során, játékosan vezethetjük be a gyermek életébe a komoly zenei műveket,

megismerhetik a nagy zeneszerzőket, sajnos otthon, a családi élet során ez egyre inkább

kiszorul a zenei felhozatalból. Pedig az óvodás korú gyermekek nagyon is fogékonyak,

nem telik bele sok idő, elég egyszer meghallgatniuk egy játék során, és máris dúdolják a

dallamot.

Sokszor mozgásos tevékenység alatt szólal meg egy-egy komoly zenei tétel, pl. elővesszük

a hatalmas színes ejtőernyőnket és a zene ritmusára, dallamára mozgatjuk a könnyű

anyagot, mely fel és le hullámzik. Vagy egy vidám zenére vatta pamacsokkal hó csatát

vívunk, vagy színes krepp papírt szakítunk szét csíkokra és a magasba dobáljuk, miközben

zene szól. A buborékfújás sem maradhat ki, természetesen ezt is úgy, hogy közben

valamilyen zene szól, akár az évszaknak megfelelő.

A nyugodtabb percekre természetesen lassabb, csendesebb zenét választunk, lefekszünk a

szőnyegre, vagy a színes kendőinkre és elképzelünk magunk elé valakit, akivel szívesen

táncolnánk. Majd felkelünk és a színes kendőket tartva, táncolunk a zene ritmusára.

Meditációhoz is tökéletes választás a zene.

Az óvodai napirend során, egy megszokott zene csendül fel, mikor elérkezik a játék

pakolás ideje, így már kérés nélkül is tudják és vidáman állnak neki a pakolásnak. A

délutáni pihenésből való sokszor nehézkes ébredést is megoldja a zenehallgatás,

természetesen lágy, könnyedebb darabokkal, máris mosolyogva megy az öltözködés. A

meseolvasás után is elengedhetetlen az altató dal éneklése, hiszen a gyermekek az

állandóság jelenti a biztonságot, így ha az óvodai napirend során ki van alakítva egy

17 Hovánszki Jánosné szerk.: Zenei nevelés az óvodában – Urbánné Varga Katalin: A muzsikának olyan nagy

ereje vagyon – Zene és terápia. Budapest. Didakt Kiadó, 2008. p.342. 18 Hovánszki Jánosné szerk.: Zenei nevelés az óvodában – Urbánné Varga Katalin: A muzsikának olyan nagy

ereje vagyon – Zene és terápia. Budapest. Didakt Kiadó, 2008. p. 343.

14

megszokott rendszer, ismétlődnek az események, megteremtjük a kellemes légkört, akkor a

gyermekek könnyedén veszik a napirendi pontokat, az átmenetet két tevékenység között.

A zene a saját életemben is központi helyen áll. Kicsi gyermekkoromtól zongoráztam, és

saját magam tapasztaltam, hogy ha bármilyen bánat ért, csak leültem a zongorám elé és

kijátszottam magamból a feszültséget. Ugyanez igaz bármilyen hangszerre, vagy akár csak

egy zene meghallgatására, zenére való mozgásra. Erre kell lehetőséget adni a

gyermekeknek az óvodában a mindennapok során.

Sajnos sok családból eltűntek a mondókák, a dalok rutinszerű használata. Értem ez alatt,

hogy ha egy gyermek elesik és megüti magát, egy „varázsmondókával” hamar gyógyítható

a baj. Ez nagymamáink idejében mindennapos dolog volt. Mára sok szülő nem használja

ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy nem szép, tiszta a hangja és nem „mer” énekelni

gyermekének. Ezt a téveszmét kell eloszlatni, hiszen a gyermeknek nem az a legfontosabb,

hogy édesanyja hány oktávot tud kiénekelni, hanem az ének nyújtotta bensőséges viszony,

harmónia megteremtése.

Ennek tudatában hoztam létre 2013-ban egy baba-mama klubbot, ahol

óvodapedagógusként vezettem az énekes, játékos foglalkozásokat. Szerencsére egyre több

szülő és gyermeke vesz részt ezeken, és ők maguk is tapasztalják, hogy a zenének,

daloknak, mondókáknak varázs ereje van. Nem szabad hagynunk, hogy ez feledésbe

merüljön.

A foglalkozásokat mindig állandó keretekre építem, hisz a gyermeknek ez adja meg a

biztonságot, hogy tudja, mi következik egymás után. A foglalkozás elején Cirógató Panni,

a kislány báb köszönti a gyermekeket az évszaknak, alkalomnak megfelelő énekkel, majd

zenére buborékot fúj a gyermekeknek, akik örömmel, visongva próbálják elkapni azt.

Utána ölbeli játékok, mondókák, dalok következnek, természetesen mindegyiket

valamilyen mozgással kísérve. A mondókák közé mindig csak egy újat építek be, így a

gyermekeknek megmarad az ismétlés öröme. Az anyukák mesélik mindig, hogy otthon

aztán a gyerekek újra és újra kérik a szülőt, hogy játszanak el egy-egy játékot, sőt

megtanítják a rokonoknak is.

Az ölbeli játékok után, felállunk, mondókára körbe forgunk, a kezünkben hintáztatjuk, a

hátunkon lovagoltatjuk a gyermekeket. Ezután sokféle pici kendőt kapnak, ezeket énekelve

összegyűrjük, magasba dobjuk, gyakorolva ezzel az elengedés művészetét. Majd előkerül

a nagy színes ejtőernyő, ami alá elbújhatnak, majd pici labdákat, gombócokat öntünk bele,

15

és kiugrasztjuk a képzeletbeli fazékból. A foglalkozás végén előkerülnek a különböző

ritmus hangszerek is, melyeket használva közösen énekelünk. A gitáromat sokszor

bevetem a foglalkozások során, igyekszem olyan nagymamákat, nagypapákat, szülőket is

bevonni, akik különböző hangszereken játszanak. Így a gyermekek találkozhattak már

hegedűvel, citerával, furulyával, fuvolával.

Már az orvosok is kezdik felismerni és elismerni a zenegyógyító erejét, ezzel kapcsolatban

részt vettem egy képzésen, mely kifejezetten a koraszülötteknek készült a Te Hangodat

Ismerem Alapítvány kereteiben. Ez a zenei program 2014-ben indult el, a Semmelweis

Egyetem I. számú gyermekklinika koraszülött osztályán. Később további kilenc kórház

csatlakozott a programhoz, melyek száma folyamatosan növekszik. Az a megtiszteltetés

ért, hogy ezt a programot a megyében először én vezethetem be, a salgótarjáni koraszülött

osztályon. A foglalkozásra heti rendszerességgel, önkéntes alapon kerül sor.

A módszer lényege a zene, az élő énekszó és a hangszeres játék (gitár) az inkubátor

mellett. Észrevették, hogy ennek hatására a csecsemők fiziológiai stabilitásuk növekszik és

az édesanyák lelki világára is pozitívan hat. Javul az oxigén felvétele, hatással van a

légzésszámra, többet és szívesebben eszik a csecsemő, javul a korábbi hazaadás

lehetősége. A programban résztvevő pedagógusok, zeneterapeuták, a magyarországi

hagyományoknak megfelelő dalkészlettel és mondókákkal ismertetik meg a szülőket.

Természetesen a képzés során megfelelő pszichológiai ismeretek elsajátítása után.

Ez a program nemcsak a csecsemőkre, de a szülőkre, sőt még a kórházi dolgozókra is

hatással van. A szülőknek nagyban segít abban, hogy megkezdődjön a kommunikáció az

anya és babája között a dalok, mondókák segítségével.

A kórházi dolgozókra oly módon van hatással a program, hogy ők ugyan csupán hallgatják

a dalokat, de bennük is aktivizálódnak a gyermekkori emlékek, segítséget nyújt a

munkájuk során a kiégés megelőzésében, érzelmeik feldolgozásában és a

kommunikációban.19

Nagyon szeretném, hogy a közeljövőben ne csak az újszülött osztályon, de a

gyermekosztályon is megvalósuljon hasonló program.

19 http://www.atehangodatismerem.hu Letöltés ideje: 2018. április 10.

16

III.2. Drámapedagógia az óvodában

Az óvodáskor egy nagyon jelentős életszakasz. Ebben a korban megszerzett

személyiségvonások akár egy életen át is hatást gyakorolnak.

Pedagógiai munkám során tapasztaltam, hogy az óvodába kerülő gyermekek jelentős része

nem képes kifejezni önmagát. A kommunikáció gondot okoz számukra, mind társaikkal,

mind a felnőttekkel szemben. A beszédhibás gyermekek száma olyan mértékben nőtt, hogy

a logopédus kollégák nem győzik ellátni a feladataikat. Különösen gyakran mutatkozik

hiány az érzelmi biztonság, az érzelmi nevelés, a szocializáció terén. Sok gyermek az

óvodában találkozik először azzal, hogy egy társa elveheti tőle a játékát, vagy akár valaki

nemet mond számára. A gyerekek többsége vezető szerepet szeretne betölteni, vagy éppen

olyan mértékű önbizalom hiánnyal szenved, hogy a beilleszkedés az óvodába hosszú

folyamattá alakul a számára.

A szülő által olvasott, mondott mese már nem mindennapos sajnos, helyette átvette a

szerepet a kész képeket kínáló televízió, számítógép. Sok gyermeknél gyakori, hogy nincs

esti rituálé kialakulva, a televízió nézése közben szenderül álomba, ami aztán éjszaka

gondokat okoz, és akadályozza a nyugodt pihenést.

Éppen ezért a mai világban nagy szükség van rá, hogy az óvodában legyen olyan

tevékenység, ami a közvetlen emberi kommunikációt segíti elő.

A drámapedagógia egy erre alkalmas módszer, fejleszti a kommunikációt, megkönnyíti a

gyermekek közösségbe illeszkedését, felszabadítja a kreatív energiákat, önbizalmat ad.

A jól alkalmazott dramatikus tevékenység elősegíti a gyermek

- közösségben, közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentését

- ön-és emberismeretének gazdagodását

- alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlődését,

- összpontosított, megtervezett munkára való szoktatását,

- testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését,

- mozgásának, beszédének tisztaságát,

- megfigyelő készségét,

- esztétikai érzékét,

- társas kapcsolatait,

17

- empatikus készségét.20

A drámajáték az óvodában a játékra alapoz, a gyermeki cselekvésre koncentrál. A

gyermekek megtanulják a játék során, milyen sokféle megoldás kínálkozik egy adott

problémára. Védelmet nyújt a zárkózottabb gyermekeknek, egyben befogadóbbá teszi őket.

A drámapedagógia azért kapcsolódik a spirituális nevelés témakörhöz, mert elősegíti a

gyermek számára az önismereti folyamatot. Azzal, hogy megismeri önmagát, hozzásegíti

saját magát ahhoz, hogy a későbbiekben a másokkal való kapcsolatlétesítést is könnyedén

és helyén kezelje. Hiszen kapcsolataink tükröt tartanak számunkra. Ha ezt már előre

tudják, akkor hamarabb le tudják vonni a következtetést, a megoldandó feladatot, amit az

adott találkozás tükröz számukra. Akkor már nem kétségbe esve állnak neki egy

problémásabb élethelyzethez, személyhez, hanem nekivágva a megoldásnak, kíváncsian

várva azt, hogy vajon mit tanít neki az adott személy.

A drámapedagógia alkalmazása a mindennapok során az óvodában a közösség és az egyén

javára is válik egyben. A gyermekek nagyon szeretik ezeket a játékokat, folyamatosan

kérik is őket, megalapozza az egész nap hangulatát. A közös élmények, az együttes sikerek

szorosabbá teszik a csoportban lévő gyermekek közötti kapcsolatot.

A legtöbb drámapedagógiai játék tartalmaz mozgásos elemeket, feladatokat, ami nagyon

fontos és hatékony egy óvodás gyermek számára, hiszen a mozgás minden fejlődési

területre hatással van, és nem utolsó sorban jelentősen csökkenti a feszültséget a

gyermekben.

A térségünkben nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.

Számukra ez a módszer azért is kiváló, mert bővíti szókincsüket, kifejező készségüket,

megteremti az esélyegyenlőséget, gyakori az egyszülős család modell, ezek a játékok

ebben a kérdésben is megadják a lehetőséget, hogy a gyermek kifejezhesse az ezzel

kapcsolatos érzelmeit, indulatait. Ehhez nagyon sok játékötletet találunk, Előd Nóra Add

tovább című kiadványában.21

20 Gabnai Katalin: Drámajátékok, Bevezetés a drámapedagógiába. Budapest. Helikon Kiadó, 2011. p. 10.

alapján 21 Előd Nóra: Add tovább. Budapest, Candy Kiadó, 2003. című könyv alapján

18

A drámapedagógia témakörhöz kapcsolódik a bábjáték fontossága is.

„Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozgatásával életre kel,

szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit, bábjátéknak nevezünk.”22

Kaposi László Játékkönyv című kiadványában nagyon sok olyan játékot gyűjtött össze,

ami az óvodás korosztálynak is megfelelő.23

A kiscsoportos korú gyermekek az olyan történeteket szeretik tapasztalataim alapján,

melyek elsősorban a saját életük mindennapos eseményeivel foglalkoznak. Ennek az oka

az én központúság. A gyermeknek szüksége van arra, hogy a szereplők élete hasonlítson az

ő életéhez. A bábjáték az ilyen korú gyermekeknél kiválóan alkalmas az óvodai

beilleszkedés megkönnyítésére. A középső-és nagycsoportos gyermekek már belépnek a

tündérmesék világába, a számukra készített bábjátékok már hosszabbak, izgalmasabbak,

megjelennek benne a hagyományos meseszereplők.

A bábjáték kiválóan alkalmazható harag, dac feloldására, a gyermek közölheti általa

érzéseit, félelmeit. A bábjáték utat mutat felnőtt és gyermek között.

Egy egyszerű óvodai példa mutatja a bábjáték sokoldalúságát. Elég annyi, hogy egy nyuszi

báb megszólal és elmeséli, hogy a minap a barátai kicsúfolták a hosszú fülei miatt és most

nem akarnak játszani vele. Óvodapedagógusként megkérdezem, hogyan tudnánk segíteni a

nyuszinak, mit tegyen most ez a nyuszi, és máris záporoznak az ötletek, javaslatok, közben

a gyermekek beleélik magukat a szituációba, és elmesélik a velük megesett hasonló

történeteket, ezáltal feloldva annak feszültségét.

Egy óvodai dráma foglalkozás megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy milyen

életkor szerint tervezünk, milyen céllal. Fontos, hogy ismerjük a csoport összetételét, a

csoport erősségeit, gyengeségeit. Nagy hangsúlyt kell fektetni a motivációra is, és hogy a

játék során az adott témánál maradjunk.

Több óvodában dolgoztam, de úgy láttam a környeztemben, hogy kevés óvodapedagógus

használja a drámapedagógiát a mindennapok során tudatosan. Nagy szükség lenne arra,

hogy felhívják a figyelmet erre a területre, hiszen rendkívüli hatással lehet a gyermek és a

csoport, óvodapedagógus életére.

22 Székely Andrea: Bábjáték, a világ befogadásának elérhetősége. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft. 2009. p. 7. 23 Kaposi László: Játékkönyv. Budapest, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. 2002. alapján

19

A drámajátékot, bábjátékot a mindennapok során kapcsolhatjuk a nevelési feladatokhoz,

alkalmazhatjuk konfliktusok feloldásához. A mi célunk segítséget adni ahhoz, hogy a

kisgyermek találja meg a helyét a saját világában, fedezze fel, hogy ő is jó valamiben, ki is

ő valójában. Fontos, és újra és újra előjön, hogy megtaláljuk a gyermek egyedi

személyiségéhez az utat, melyet kibontakoztathatunk.

20

IV. Spirituális nevelés az óvodában

A spirituális fogalmát kellene először tisztázni. Nincsen egyetlen megfelelő meghatározás

erre, igazából mindenkinek mást jelent. Talán a lényege az, hogy „egy élő, bensőséges

kapcsolat valamilyen magasabb rendű hatalommal.”24

Számomra a spiritualitás azt jelenti, hogy az életem során a szívem hangjára hallgatok,

tudom, hogy okkal születtem meg, és feladatom van, az események, a különböző

találkozások nem véletlenül történnek az életemben. Ha ezt a felfogást követjük,

könnyebben fogadjuk el az élet adta nehézségeket, akadályokat, kevésbé süppedünk bele

az önsajnálat mocsarába, rácsodálkozunk a mindennapok során az élet apró szépségeire,

mint a naplemente, vagy egy nyíló kis virág. Mindennap hálásak lehetünk azért, amit

kaptunk, legyen az hétköznapi vagy rendkívüli dolog.

Fontos számomra, hogy a gyermekek felnőttként is észrevegyék ezeket, és talán így is

lesz, ha már gyermekkorban felhívjuk erre a figyelmüket. Fontos, hogy a társaikban

felfedezzék, mit tanít nekik a velük való találkozás. Hogy egy-egy akadály előtt ne

torpanjanak meg, hanem bátran nézzenek szembe vele. Hogy vállalják fel érzéseiket, ne

fojtsák magukba. Legyenek elfogadóak társaikkal és a környezetükkel szemben, ne bántsák

a tőlük gyengébb élőlényeket. Érezzék, hogy fontosak a világ számára és hogy küldetésük

van.

Úgy vettem észre az ismerőseim körében, hogy a szülővé válás után megváltozik a világról

alkotott véleményük, a hozzá állásuk az élet dolgaihoz. Talán azzal, hogy a kezükben

tarják gyermeküket ébrednek rá arra, hogy ez maga a megvalósult csoda. Vagy talán az,

hogy rájönnek, ez a csoda az ő szeretetükből született meg és a tudat, hogy felelősséggel

tartoznak ezért az életért. A legnagyobb kincs lesz a számukra. Aztán olyanokról

számolnak be nekem beszélgetéseik során, hogy a gyermekük olyan bölcs kijelentéseket

tesz, hogy nem győznek csodálkozni. Véleményem szerint a gyermekeket semmiképpen

sem szabad lebecsülni csupán az életkoruk és a lexikális tudásuk hiányossága miatt.

Sokszor többet tudnak az élet dolgairól, mint azt gondolnánk. Ha komolyan vesszük őket,

akár szülőként, akár pedagógusként, és valóban meghallgatjuk véleményeiket,

24 Dr. Lisa Miller: A spirituális gyermek. Budapest: Kiskapu Kiadó, 2016. p. 20.

21

rácsodálkozhatunk tudásukra, és ha valóban elfogadjuk őket olyannak amilyenek,

rájövünk, hogy máris közel kerültünk a szívükhöz és hamar megtaláljuk a közös hangot.

Számomra ezt jelenti a spirituális nevelés.

IV.1. A pedagógus szerepe az óvodában

Az óvodapedagógus személyisége nagyon sokat számít egy gyermek életében. Vekerdy

Tamás írja egy könyvében: „Ha lehetséges, szeretni való és szeretni tudó óvó nénit

keresnék a gyermekem számára a játszótéren, a boltban, a szomszédoktól halott

szóbeszédek és kérdezősködés alapján.”25

Az óvodapedagógus személyisége rendkívüli mértékben befolyásolja az óvodás gyermekek

életét. Tapasztalataim alapján sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a pedagógusok

mentálhigiénés képzésére, meg kell előzni a kiégést, mely a munkájuk során előbb vagy

utóbb, de bekövetkezik. Ehhez olyan programokra lenne szükség, mely rávilágít munkájuk

fontosságára, érezteti, hogy szükség van rájuk és a személyiségükre.

Nagyon fontos, hogy a pedagógus ismerje önmagát és folyamatosan dolgozzon az

önismereti témákban. Az általam tervezett program negyedévente tartalmazna olyan

napokat, amelyek során a pedagógusok önismereti munkában merülhetnek el.

A számmisztikát segítségül hívva nagyon sok olyan jellemvonásra fény derülhet, mely

segíti a pedagógust a kiégés megelőzésében.

„Az élet bármely ösvényén járjon is, minden ember ösztönös késztetést érez arra, hogy

értelmet, irányt és célt leljen magának.”26

A számmisztika szerint az élet nem véletlenszerű, hanem létezik benne bizonyos rend és

rendszer. A számmisztika eredete egészen Püthagoraszig nyúlik vissza. Már az ő korábban

foglalkoztak ezzel, de aztán feledésbe merült, legalábbis nem lett általánosságban

elfogadott módszer. Pedig segítségével kiszámolhatjuk, akár felnőttről, akár gyermekről

legyen szó, hogy az élet mely területén van erőssége, milyen irányba tereljük ahhoz, hogy

önmagára találjon.

„Nem állítom, hogy az életfeladat-rendszer a hagyományos tudományon vagy akár a

logikán alapulna; képtelen vagyok racionálisan megmagyarázni, hogy az ember látszólag

véletlenszerű, a Gergely-naptár szerinti születési dátuma miként tárhat fel az életfeladatára

vonatkozó valós és megbízható információkat. Csak azt tudom, hogy a rendszer működik,

25 Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák. Kaposvár: Saxum Kiadó, 2012. p. 34. 26 Millman, Dan: Erre születtél. Budapest: Édesvíz Kiadó, 2016. p. 10.

22

és segítségünkre lehet abban, hogy összeszedettebb életet éljünk- ezt viszont az empirikus

vizsgálat évei során szerzett teljes bizonyossággal állíthatom.”27

Az óvodapedagógusoknak nagyon kell figyelni arra, hogy megelőzzék a korán megjelenő

kiégési tüneteit. Véleményem szerint ehhez folyamatosan képezniük kell magukat, az

érdeklődésük irányában, segítséget kell nyújtani számukra, hogy az óvodában

kibontakoztathassák azt a tevékenységet, műfajt, amiben a legjobbak, amit szeretnek

csinálni. Legyen az akár egy kreatív műhely, egy néptánc délután, vagy tehetség műhely

létrehozása. Vezetőként ennek mindenképpen lehetőséget szeretnék adni, elismerve a

kollégák munkáját, erősségét, tehetségét.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a csapat építésre is, közös kirándulásokkal, élményekkel

erősítve azt. Fontos a közös cél, és az együtt akarás, a csapatmunka.

27 Millman, Dan: Erre születtél. Budapest: Édesvíz Kiadó, 2016. p. 16.

23

IV.2. Szeretetnyelvek

Ezzel a témával először Gary Chapman, amerikai keresztény író, párkapcsolati szakértő

foglalkozott Egymásra hangolva című könyvében.28 Érdekes felfedezést tesz, miszerint az

emberek szeretetközlése többféle kommunikációs csatornán keresztül történik. Öt

szeretetnyelvet különböztet meg, melyek az alábbiak: az elismerő szavak, a minőségi idő,

az ajándékozás, a testi érintés és a szívességek.

Az elismerő szavak esetében az egyik fél úgy érzi, hogy a társtól kapott dicsérő szavak

mindennél fontosabbak számára, úgy érzi, ha sokat dicsérik, szeretik őt. Ha elismerik

szóban őt magát, vagy valamilyen tevékenységét, akkor újabb motivációt kap és

szeretetben érzi magát. A szavak számára többet jelentenek a cselekedetnél.

Akinek a minőségi idő a szeretetnyelve, ő abból érzi magát szeretve, ha a családtagjaival,

barátaival, több időt tölthet együtt, legyen ez egy kirándulás, egy társasjáték, vagy közös

kreatív tevékenység. Az osztatlan figyelem okozza számára a legnagyobb boldogságot.

Van, akit az tesz a leginkább boldoggá, ha ajándékban részesítik őt. Itt nem az

anyagiasságról van szó, hanem arról, hogy akár jelképes, apró tárgyak is jelentik számára

azt, hogy ő fontos a másiknak. Ez lehet akár egy jutalom matrica is. Pláne, ha a másik időt

szakít arra, hogy megtalálja számára azt az ajándékot, ami valóban kifejezi, mennyire

figyel rá.

A testi érintés lehet egy ölelés, egy kézfogás, egy vállveregetés, egy arcsimogatás. Ezek a

mozdulatok, apró gesztusok azok, melyekből az egyén érzi a törődést, a szeretetet

leginkább. Fontos számukra a fizikai jelenlét, szeretik a közelséget.

Végül, de nem utolsó sorban, van, aki abból érzi, hogy szeretik, ha számára szívességet

tesz valaki. Áldoz az idejéből azért, hogy számára megcsináljon valamit, amit neki kellett

volna. Legyen ez egy bevásárlás, főzés, mosogatás, elpakolás a másik helyett.29

28 Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Budapest. Harmat Kiadó, 2015. című könyv alapján. 29 Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Budapest. Harmat Kiadó, 2015. p. 13.

24

Elsősorban házastársaknak szól a könyve, de ez a fajta kommunikációs megközelítés

véleményem szerint a gyermekekre is vonatkoztatható. Saját gyermekeimnél könnyedén

megfigyelhettem melyik az a nyelv, mely alapján a legjobban ki tudom fejezni feléjük a

szeretetemet. A nagyobbik lányommal a legjobban az együtt töltött minőségi idő során

érezhetjük egymáshoz közel magunkat, míg a kisebbik lányom az összebújást, ölelést

részesíti előnyben.

Mivel az ódapedagógus rengeteg időt tölt a gyermekekkel az óvodában, ő is megfigyelheti,

mi az a nyelv, mely alapján a legkönnyebben tudja motiválni a gyermeket a különböző

tevékenységekre, ezzel a sajátos nyelvvel könnyedén építheti a gyermek önbizalmát is.

Minden gyermeknek van olyan dokumentációja, melyben a fejlődést követi nyomon az

óvodapedagógus. Ebben a dokumentációban fel lehet tüntetni a gyermek sajátos

szeretetnyelvét, melyet a szülővel közösen állapítunk meg és erre építve kezdődhet meg

kiscsoportos kortól a gyermek óvodai életére irányuló elképzelések. Úgy gondolom, itt jön

elő a legjobban a differenciálás elve, hiszen nem lehet a gyermekekkel egy egységes terv

alapján foglalkozni, hiszen minden gyermek más és különbözőek az igényeik, a

személyiségük. A sajátos tulajdonságaikat figyelembe véve valósulhat meg az óvodában

bármilyen tevékenység.

25

IV.3. Hagyományőrzés az óvodában

A pici település, ahol dolgozom, nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre. Az idős

asszonyok a mai napig a település népviseletében járnak a hétköznapok során is. Nagyon

sok program épül erre a témára a faluban. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek

megismerhessék a hagyományaikat, tudják, hol vannak a gyökereik, ismerjék a településük

múltját és el tudják fogadni más kultúráját is, még ha az teljesen különbözik is az övéktől.

Fontosnak tartom azokat a törekvéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a felnövekvő

nemzedék már gyermekkorában megismerkedjen a hagyományokkal. Akár vizuális, akár

anyanyelvi nevelésről beszélünk, mindenhová beilleszthetünk népszokásokat.

Ez lehetővé teszi a sokoldalú képességfejlesztést, és megtanítja arra a gyermeket, hogyan

éljen a környezetével, a természettel összhangban. A népszokásokat többféle formában is

bevehetjük a nevelési programba. Például havonta kiragadva egy nagyobb ünnepet, és köré

fűzni a tevékenységeket. A módszer lényege az legyen, hogy a gyermek mindent lásson és

tapasztaljon, hiszen tapasztalatszerzés útján lehet a legjobban elmélyíteni a gyermekekben

az ismereteket. A néphagyományőrző szellemben nevelt gyermek megbecsüli és óvja

felnőtt élete során a környezetét.

A jeles napok közül azok kerülnek be a programba, amelyek a községben jelen voltak és

vannak a mai napig. Továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit

visszatérő jelképekkel, cselekvéssel ünnepivé emelik. A néphagyományokat évszakokra

bontjuk az óvodánkban.

Tavasszal előkerül a bőrözés, gyöngyfűzés, fazekasság, kiszejárás hagyományai. Nyáron

minden az udvaron történik, aratójátékok, aratókoszorú készítés, kukoricafosztás dalokkal

kísérve. Ősszel szüreti felvonulásra kerül sor, megrendezzük a Mihály napi vásárt,

lakodalmast játszunk és a befőzés fortélyaira tanítjuk a gyerekeket. Télen több idő marad a

kézimunkára, mint a rongybabakészítés, szövés, fonás, gyertyaöntés, tollfosztás,

fonójátékok.

A hagyomány olyan dolog, amit nem lehet csak úgy ellopni. Őseinktől kaptuk a nyelvet,

írást, életmódot, szokásokat. A néptánc foglalkozások népszerűek a gyermekek körében. A

legtöbb gyermeknek semmilyen más lehetősége nincs arra, hogy kortársaival együtt

szórakoztató, kreatív, mozgással egybekötött tevékenységben vegyen részt. Ünnepnap

számukra is, amikor felvehetik a népviseleti ruhákat, együtt táncolhatnak benne.

26

Nagyon fontosnak tartom, hogy a generációs különbségeket csökkentsük. Ezért

rendszeresen meg kell hívni az óvodába, vagy ellátogatni olyan helybéli idős emberekhez,

akik mesélni tudnak élő szóban a múltról, megmutathatják mesterségüket. Közhely, de a

mai világban a gyermekek már nem töltenek sok időt a nagyszülőkkel, hiszen ők maguk is

kereső tevékenységet folytatnak, már nem élnek együtt generációk. Ezért az óvoda az ilyen

találkozók megrendezésével nagyon sokat nyújthat mindkét fél számára.

A nagyszülők és dédszülők a bizonyítékai arra, hogy a természettel együtt élve hogyan

őrizhetjük meg a lelki egyensúlyunkat, úgy, hogy közben nem ártunk másoknak vele.

Ilyen módszer a szervóra szerinti napirend követése, a csakrák szerinti fejlődés figyelembe

vétele, melyeket a Déd mamámtól tanultam, de több szakirodalom is foglalkozik már a

témával.

IV.4. A csakrák szerinti fejlődési szakaszok:

Gyökércsakra – születésnél leföldeli önmagát.

Alhasi csakra – 6-18 hónapos korig tart.

Ekkor előtérbe kerül az elszakadás témája, és vele együtt a ragaszkodás is. Ebben az

életkorban inger gazdag környezetet kell biztosítani gyermekünk számára, számukra a

legfontosabb a mozgással járó felfedezés. Fontos figyelni azt, hogy a kúszás, mászás ne

maradjon ki, ha mégis így történik, szükséges olyan játékos feladatok megvalósítása, ami

erre a mozgásformára ösztönzi a gyermeket. A zenének is nagy szerepe van ebben az

időszakban, mint korábban írtam, hangsúlyt kell kapjanak a játékos, dallamos mondókák,

énekek, dallamok. A gyermek ebben a korban a szülei érzelmeit tükrözi vissza.

Köldök csakra szakasz – 18 hónapos kortól 3 éves korig tart.

Előtérbe kerül az önállóságra törekvés, az akarat. Ebben a korban kell arra figyelnünk, a

hogy a gyermek önbecsülését megerősítsük. Következetes szabályokat kell állítani a sok

szabad és önálló tevékenység mellett. A három éves gyermeket már kisebb házimunka

feladatokkal ellátni, sokat dicsérni.

27

Szívcsakra szakasza – 4 éves kortól 7 éves korig tart.

Ebben a szakaszban nagyon fontos a körültekintő példamutatás a szülőktől a kapcsolatok

terén. Előtérbe kerülnek a kortárs kapcsolatok. Manapság már az óvodán kívül nagyon

kevés időt töltenek a gyermekek a kortársaikkal. A játszóterek már ritkán népesülnek be,

hiszen a szülők megveszik a saját udvarukra a szabadtéri játékokat, csúszdát, mászókát.

Viszont elfelejtik, mennyire fontos lenne, hogy a gyermek a vele hasonló korú gyermekkel

töltse az időt. Amelyik gyermek ebben a korban nem tölt elég időt társaival, az később

kapcsolati problémákhoz vezethet nála.

Torokcsakra szakasza – 7 éves kortól 12 éves korig tart.

Ebben a szakaszban a kommunikáció támogatása kell, hogy előtérbe kerüljön. Meg kell

tanítani a gyermeket érvelni, bíztatni arra, hogy kérdezzen. Ezt gyermekkorban úgy lehet

megvalósítani, hogy ha a boltban például a gyermek nyalókát szeretne magának venni,

megkérdezzük tőle, hogy miért kell neki a nyalóka. Ezzel arra bíztatjuk, hogy kifejezze

gondolatait, érzéseit a kommunikáció segítségével.

Nagyon fontos még ebben a szakaszban a kreativitás ösztönzése, legyen az bármilyen

kézműves tevékenység, a lényege az , hogy a szülővel együtt kerüljön erre sor. Hiszen az

együtt töltött minőségi idő mindennél fontosabb.

Harmadik szem csakra szakasza – kamaszkor

Ez egy nagyon nehéz időszak mind a szülő, mind a gyermek számára. A gyermekben

ilyenkor alakul ki az önazonossága. Nagyon fontos, hogy hagyjuk őt kibontakozni, ne

kérjük folyton számon. Támogatni kell a függetlenségét, bármilyen nehéz is ez egy szülő

számára, de ugyanakkor világos határvonalakat kell meghúzni.

Korona csakra szakasza – fiatal felnőttkor.

Az elengedés szakasza. Ösztönözni kell a kérdezés művészetét. Hiszen vegyük példának

azt, hogy egy állásinterjún a mai fiatal nagyon ritkán mer kérdezni inkább csak válaszol,

mert fél, hogy elveszíti az állás lehetőségét. Fontos, hogy nyitottá váljon a külvilág felé,

ehhez könyvekkel segíthetjük hozzá, hogy különböző érdeklődését kielégítse. Ez az

időszak a tanulási lehetőségek megteremtése is a szülők számára.30

30 Ambika Wauters: Csakrák könyve. Budapest, Gabo Könyvkiadó. 2007. alapján

28

„A csakrák hozzátartoznak létezésünkhöz. Testünk erőközpontjai, melyeket először az ősi

Indiában fedeztek fel. A csakra szó szanszkritul kereket jelent. Rajtuk keresztül áramlik

testünkben az életerő, amelynek segítségével kialakítjuk fizikai, szellemi, érzelmi és

spirituális életünk egyensúlyát.”31

A szervóra figyelembe vétele az óvodai napirend során:

Ezt a módszert szintén a Déd mamámtól tanultam.

Igazán helytálló és különösen jól használható az óvodai napirend összeállításánál.

Bemutatom ezt a módszert az egész napra nézve, de értelem szerűen az óvodára csak az ott

töltött időszak vonatkozik.

„A hagyományos kínai orvoslás szervórája kitűnő segítség az előbb-utóbb testi vagy lelki

megbetegedéseket okozó energetikai zavarok korai felismerésében.” 32

Tizenkét szakaszra bontja a napot, melyekhez egy-egy szervet társít, ezek az alábbiak:

Reggel 3 és 5 óra között: A tüdő aktív, javasolt szellőztetni, vagy testmozgást végezni a

szabad levegőn.

Reggel 5 és 7 óra között: A vastagbél aktív. Reggeli mosakodás, zuhanyozás javasolt.

Reggel 7 és 9 óra között: Gyomor terhelhető, fontosak ilyenkor az egészséges ételek,

gyümölcs fogyasztása.

Délelőtt 9 és 11 óra között: A lép, és a hasnyálmirigy aktív. Idegrendszer a legjobb

formában. Kiváló időszak ez a tanulásra.

11 óra és 13 óra között: A szív teljesít ekkor a legjobban. Ilynekor érdemes sportolni,

majd ebédelni.

13 és 15 óra között: A vékonybél pihen. Lelassul a vérkeringés. A fájdalom érzet csökken,

pihenésre alkalmas idő.

15 óra és 17 óra között: A húgyhólyag dolgozik, sok folyadékot érdemes ebben az

időszakban fogyasztani.

31 Ambika Wauters: Csakrák könyve. Budapest, Gabo Könyvkiadó. 2007. p. 19. 32 Michael Gienger- Wolfgang Maier: A szervóra és a kristályok. Budapest, Bioenergetic Kiadó. 2010. p. 6.

29

17 és 19 óra között: A vese aktív. Különösen fontos ebben az időszakban az olyan ételek

és italok kerülése, ami nem tartalmaz hasznosítható ásványi anyagokat, kerülendő a

tartósító szer és a méreganyagok.

19 és 21 óra között: A keringés aktív. Nem javasolt már étkezni ebben az időszakban.

21 és 23 óra között: Legalkalmasabb idő a pihenésre, alvásra.

23 és hajnali 1 óra között: Az epe dolgozik. Aki ilyenkor ébred rendszeresen, annak

keserűség van az életében.

Hajnali 1 és 3 óra között: A máj teljes erővel dolgozik, méregtelenít.33

Az óvodai napirendbe illesztve terveim szerint:

Reggel 7 és 9 óra között: Érkezés az óvodába, reggeli ideje, gyümölcs kínálása.

Délelőtt 9 és 11 óra között: Szabad játék, különböző tevékenységek felkínálása.

11 és 13 óra között: Mindennapos testnevelés, jóga, szabad játék udvaron, természetben

töltve az időt, ebéd, gondozási tevékenységek.

13 és 15 óra között: Mindennapos mese, meditáció, ének, pihenés.

15 óra és 17 óra között: folyamatos ébredés egyéni szükségletek alapján, uzsonnázás,

figyelve a bőséges folyadékfogyasztásra, szabad játék hazamenetelig.

A rugalmasság nagyon fontos egy óvoda életében. Lehet és kell tervezni, de a lényeg a

minőségi időn van és tudni kell elengedni a terveket, ha egy bizonyos nap, a gyerekek

hangulata más irányba visz.

„A tapasztalatok és a mért eredmények azt mutatják, hogy nem azok dolgoznak tartósan

eredményesen, akik tagoltan napokat halmozva egymásra, sietve mindig ugyanazt

csinálják, hanem azok, akik tempósan, ráérősen, napjukat tagolva kitartó szívóssággal

munkálkodnak.”34

33 Ambika Wauters: Csakrák könyve. Budapest, Gabo Könyvkiadó. 2007. 34 Vekerdy Tamás: Lélek-jelenlét. Budapest, Önkonet Kft. 2000. p. 12.

30

IV.5. A színek jelentősége a mindennapok során

A színek hatással vannak ránk. Különböző színektől különböző hangulatba kerülhetünk. A

színek akár gyógyíthatnak is. Érdemes ezt figyelembe venni az óvodai élet során.

A színek témakörébe tartozik a nemrég újra népszerűvé vált tevékenység, a meditációs

színezők, ezek közül is a mandala kifestők. Mára már nagyon sok van, ami már

kifejezetten gyermekeknek készült. Kiváló eszköz ez az óvodapedagógusok kezében,

hiszen, ahogy a rajzelemzést is tanítják a legtöbb főiskolán, úgy a színek megválasztása is

árulkodó lehet egy gyermek aktuális érzelmi állapotáról.

„ A mandala kört jelent. Minden körnek van egy középpontja, és ennek elérése a cél. A

meditációban és a játékban van valami közös. Mint ahogy a szó jelentéséből is kiderül, a

meditációnál a középről van szó, és a legtöbb játék is a közép körül forog. Legalábbis a

gyermek a saját belsejéből játszik, s ezért merít annak a szinte határtalan energiájából és

öröméből. Az olyan játékokban, mint a körtánc, a kötélugrás, a hullahopp karika,

megnyilvánul ez az elv. Ezeket a helyzeteket ábrázolják a mandalák.”35

A színek használatánál, elemzésénél mindig az összhangot kell figyelembe venni. Melyik

szín van túlsúlyban, illetve melyik területen található.

Színterápiás módszer véleményem szerint az is, mikor elmerülünk a természet színeiben,

legyen az virág, fa, különböző ásványok, az ég kékje, a felhők játéka, folyók vízén

megcsillanó napfény vagy akár a különböző zöldségek, ételek. Nézegethetünk színes

képeket, magunk is festhetünk festményeket, felhasználva minél több színt, kipróbálhatjuk

a színkeverés lehetőségeit.

Környezetünket, óvodánk csoportszobáit, helyiségeit is rendezhetjük tudatosan ismerve az

egyes színek jelentését és hatásait. Ruháink színével befolyással lehetünk a saját

hangulatunkra is.

A következőkben bemutatom az egyes színek különböző jelentéseit, és hatásait magunkra

és a környezetünkre.

35 Rüdiger Dahlke: A mandalák világa. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994. p.13.

31

A különböző színek jelentései a mandalákban:

- fehér: nyugalom, együttérzés színe. A fény, a tisztaság jelképe. A fehér ruha

a tisztaságot jelképezi, a lélek győzelmét az anyag felett. A béke és a

jóakarat kifejezője.

- fekete: titok, megérzések színe. Az ősi sötétség, a káosz, a világűr jelképe. A

lemondás színe, a gyász kifejezője.

- szürke: lelki gyógyulás, hűség színe. Emellett lehet z unalom, az

egyhangúság színe is.

- sárga: természet, intelligencia színe. Ha kevés mennyiségben található meg,

az az ideális állapot. Ha túl sok, az a bezártságra utal. Az örök fény, a

hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe Isten és az emberek között. A

világossárga a hit, a jóakarat, a jóság, az intuíció és az intellektus kifejezője.

- kék: az égbolt, a tenger színe, a végtelenség szimbóluma. Az intellektus, az

elmélkedés, a megnyugvás kifejezője. Elégedettség, harmónia színe. A kék

szín használata enyhíti a stresszt, viselése elősegíti a fizikai gyógyulást.

- piros: hatalom, agresszió, érzelmek, szerelem színe. A piros színű ruházat a

téli időszakban melegít, egyben aktivizál.

- bíbor: emberszeretet, bölcsesség színe.

- rózsaszín: belső gyógyulás, érzékenység színe

- narancs: önkontroll, becsvágy színe. Egyes elméletek szerint az autista

gyermekeket megnyugtatja ez a szín.

- zöld: bizalom, fizikai gyógyulás színe. A tavasznak, a megújulásnak a

kifejező színe.

- barna: földközelség, stabilitás színe. Azt sugallja, lehet rád támaszkodni.

- ezüst: a jólét színe

- arany: a gazdagság színe. Egyben a megbízhatóságé is.

- lila: a lenyugvás színe. 36

36 C.G.Jung: Mandala. Képek a tudattalanból. Budapest, Édesvíz Kiadó, 1999. című könyv alapján.

32

IV.6. A meditáció és a jóga az óvodában

A gyermekek életében kiemelkedő fontosságú a mozgás. Majdnem, hogy minden felett áll.

Hiszen a mozgás komplexen kihat a gyermek személyiség fejlődésére. A gyermekek

lételeme a mozgás. Ha nincs meg kellő mennyiségben, az hamarosan problémákhoz vezet.

Sajnos ez véleményem szerint általánosságban igaz a mai gyermekekre. Régen a családok

életében a mozgás folyamatosan jelen volt. Mind a munkafolyamatok során, mint az

állattartás, favágás, mezőgazdasági munkák, mind pedig a szabad idő során. A legtöbb időt

még az én korosztályom is a szabadban töltötte. A technika rohamos fejlődése miatt

azonban ez egyre inkább háttérbe szorul. A gyermekek tapasztalataim alapján látva,

autóval jönnek az óvodába és azzal is mennek haza. Otthon pedig már ritkán jut idő az esti

órákban a nekik szükséges mozgás mennyiségre. Társadalmi probléma lett a fiatalkori

gerincbántalom. Ezért is létfontosságú, hogy az óvodákban amennyire csak lehetséges, a

mozgás, a sport folyamatosan és rendszeresen jelen legyen. A gyermek legfőbb feladata az,

hogy kielégítse óriási mozgás igényét. Fontos, hogy a pedagógiai hozzáállásunk legyen

mozgásközpontú.

Ilyen lehetőség az óvodában a jóga. A jóga testi-lelki-szellemi táplálékot ad.

A jóga gyakorlásának egyik fő célja az érzelmi intelligencia fejlesztése, az érzelmek

irányítás és az, hogy az energiák megfelelően áramoljanak, egyensúlyban legyenek a

testünkben. A jóga azért is könnyen beilleszthető az óvodai mindennapokban, mert rövid

bemelegítés után bármikor alkalmazható egy-egy póz. Ha úgy látjuk, a gyermekek

idegrendszerének töltődésre van szükség, jógázhatunk csoportosan, illetve egyénileg is a

nap folyamán a gyermekekkel. Ki gondolná, hogy az egyik legfejlesztőbb hatású mozgás a

gyermekekre a forgás, a hintázás és az ugrálás. Megnyugtatja, feltölti az idegrendszert. Ez

a jógában is megtalálható. A jógapózokat be lehet sorolni az érzelmekre kifejtett hatásuk

szerint, mint pl. a szorongás, feszültségoldásra alkalmas pózok, az önbizalom erősítésre, az

agresszió levezetésére, az empátia növelésére.37

Az óvodás gyermek számára könnyedén élvezetessé lehet tenni ezt a mozgásformát.

Hiszen a legtöbb póz fantázia névvel van ellátva, vagy akár mi magunk is találhatunk ki

nevet nekik. Ha valamilyen állat testtartásához hasonlít egy póz, elég annyit mondani,

hogy oroszlán, a gyermekek máris ráhangolódnak az energiaszintre és az állat képére. A

37 Csíki Mariann: Jóga a boldog gyermekkorért. Budapest, Libri Kiadó, 2017. című könyv alapján

33

jóga gyakorlása során érezhető elég hamar, hogy a fizikai mozdulatlanság egyszerre az

elménk nyugalmát is eredményezi. A jóga segítségével megismerhetik a gyermekek a

légzésüket, erősödik általa a koncentrációs képességük és ezután már könnyedén

bevezethetőek a meditáció világába is. A különböző jógapozíciókat mesébe is lehet

illeszteni, így a mozgással egybekötve még inkább optimális hatású.38

A meditáció elsődleges célja a gondolatok lecsendesítése, a gondolatmentes állapot elérése,

a belső béke, a lelki nyugalom megatapasztalása. Egyre több olyan meditációs technika kel

életre, mely a gyermekek számára készült. Játékosan közelítve meg őket. Jellemző a ma

emberére és a gyermekére is, hogy folytonos rohanásban vannak. Nincs idő elmélyülni,

vagy csak szimplán üldögélni és bambulni, mert időveszteségnek gondolják az emberek.

Még ha esetleg le is ülnek pár percre odakint a természetben, közben az agyuk a

megoldandó napi feladatokon és a befejezetlen teendőkön pörög. Pedig a lelki egyensúly

megőrzéséhez és önmagunk megtalálásához rendkívül fontos, hogy legyen időnk arra,

hogy ne csináljunk semmit. Ha már napi tíz percet szánunk erre, máris közelebb kerülünk

önmagunkhoz, csökkentjük a stressz szintjét a szervezetünkben és megújult erővel

láthatunk neki a további teendőinkhez. A gyermekek számára talán ez még fontosabb, mint

a felnőtteknek. Nézzünk csak bele egy manapság oly népszerű videó megosztó oldalra

feltöltött gyermekeknek szánt videóba. Még a felnőttek számára is zavaró pár perc után a

gyorsan váltogatott képek, fények, mellé még a furcsa módon megválasztott zene. Teljesen

leterheli az idegrendszert csupán pár perc alatt egy ártatlannak tűnő játékbemutató videó is.

Tapasztalataim szerint mindennapos a legtöbb gyermek életében az ilyen videók

megtekintése, követése. Anélkül, hogy a technika fejlődésének útjába állnánk, korlátot kell

szabnunk az ilyen tevékenységnek, és ellensúlyozni az inger áradatot azzal, hogy

megtanítjuk gyermekeinket a meditáció művészetére. A gyermekek rendkívül fogékonyak

erre, de segítséget kell nyújtanunk abban, hogy megtanulják a helyes technikát. Erre a célra

ma már számos mesekönyv íródott, ilyen a Varázsfelhő című könyv is, amely játékosan

vezeti be a gyermeket a meditáció világába.39

„ A spiritualitás egy mély belső, ősi tudás, mely mindenkiben ott van. Van, akinél jobban

el van rejtve, van, akinél kevésbé. Egy olyan tudás, mely tisztában van vele, hogy ezt a

világot nem csak fizikai törvények irányítják. Lelki törvények is uralkodnak, melyek

38 Lorena V. Pajalunga: Játsszunk Jógát! Budapest, Tündér Könyvkiadó. 2017. című könyv alapján 39 Tihanyi Edit: Varázsfelhő – Spirituális mesekönyv felnőtt gyermekeknek is. Budapest, Édesvízi Kiadó,

2017.

34

ugyanolyan fontosak, mégis alig törődünk velük. Miért éri meg törődni a lelki

törvényekkel? Nem kevesebbért, mint hogy szenvedésmentes, boldog életet élhessünk.

Hogy ez által kezünkbe vehessük sorsunk irányítását.”40

A meditáció rendszeres gyakorlásával a gyermekek megtanulhatják a stressz kezelés egyik

hatékony módját, ezzel megtalálva lelki egyensúlyukat. Segítségével kialakítható a pozitív

gondolkodás, a pozitív énkép, fejleszti a koncentrációt, a kreativitást, fantáziát. Megerősíti

az önbizalmat. Nyugodt alvást eredményez.

A meditációt évezredek óta használják, mégis sokan azt gondolják, hogy ez valami szent,

misztikus dolog, amit csak különleges emberek képesek elsajátítani. Ezzel szemben, ahogy

tapasztalom gyermekeim által is, még a gyermekek is képesek könnyedén elsajátítani és

használni kellő időben.

Ennek fejlesztésére alkalmas könyv még a Csodalámpa című mese könyv is.41

Ebben a könyven csupa olyan mese található, mely úgy kezdődik, hogy becsukjuk a

szemünket, figyelünk a légzésünkre és magunk elé képzeljük a jelenetet. Ez már egyfajta

meditáció. Segít lecsendesíteni a gyermeket, elősegíti, hogy befelé figyeljen, és

nagymértékben erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot is. Lelkünk hangját elnyomja az a

rengeteg inger, ami a napok folyamán érnek minket. Meg kell tanítani a gyermekeinket

arra, hogy eljusson hozzájuk a szívük hangja.

40 http://www.lehetetlennincs.hu/#holkaphato Letöltés ideje: 2018. április 2. 41 Anne Civardi, Joyce Dunbar, Kate Petty, Luisa Sommerville: A csodalámpa. Megnyugtató, önbizalom-

erősítő és kreativitásra ösztönző történetek gyerekeknek. Prága, Synex SE Kiadó. 2008.

35

IV.7. Pozitív szemléletmód kialakítása az óvodában

Általános probléma a mai világban, hogy a legtöbben negatívan szemlélik az élet minden

apró mozzanatát. Elég csak körülnézni a különböző közösségi oldalakon, máris csupa

negatív véleménnyel vagy éppen negatív kritikával találkozik az ember. A ma emberének

semmi sem elég jó, mindenből többet akar, úgy gondolja, mindent jobban tud a másiknál.

Ebből aztán hatalmas viták születnek, és az empatikus készségnek nyomát is alig találni.

Az alapvető gondolkodást kell megváltoztatni, hiszen közhelyként ugyan, de mindenki

tudja, hogy a gondolataink teremtő erővel bírnak. Ha egy kicsit komolyabban elkezdünk

foglalkozni azzal, hogy tudatosan figyelünk arra, miket gondolunk, hamarosan meg fogjuk

tapasztalni, hogy változások történnek az életükben. Erre a gyerekek figyelmét minél

hamarabb fel kell hívni, hiszen a pozitív gondolkodás tanulható. Lássunk egy példát a saját

életemből. A lányom éppen a cipőkötést tanulja. Hosszas próbálkozás után kijelenti: „én

ezt sosem fogom megtanulni”! Ezzel máris teremtve a jövőre nézve. Ilyenkor már elég

csak annyit mondanom vicces hangsúllyal, hogy hűha, mit mondtál? Erre ő mosolyogni

kezd, és gyorsan javít: Biztos vagyok benne, hogy meg fogom tudni tanulni a cipőkötést!

Aztán újra próbálkozik és valóban sikerül. Ilyen egyszerű, mégis annyira kevesen

gondolkoznak így. Ha a hozzáálláson változtatunk csupán, máris elindulunk egy olyan

úton, ami sikerekkel van tűzdelve. Azt hiszem ez a hit. És itt mindenféle vallástól

függetlenül gondolok a hit szóra. Mert azzal, hogy kijelentem, meg fogom tudni csinálni,

azzal kijelentem, hogy hiszek magamban.

A teremtő gondolkodás egész egyszerű, leginkább az a nehéz benne, hogy szokássá

alakítsuk ki ezt az életünkben.

Felnőttként azzal kell kezdeni, hogy célokat tűzünk ki magunk elé, amit aztán le is írunk

kijelentő mondatban, egy füzetben. Pl. Egészséges vagyok és harmóniában élek. És ehhez

hasonló gondolatokat jegyzünk fel, ki mit szeretne elérni az életben. Aztán miután leírtuk,

el is képzeljük, hogy megvalósult már, átélve az érzést, amit boldogságnak nevezünk.

Fontos, hogy a fókuszt mindig a célon tartsuk, vagyis kb. ötnaponta belenézzünk újra a kis

füzetünkbe és elalvás előtt, vagy épp felébredés után el is képzeljük a céljaink

megvalósulását. Ezt ma már nagyon sokan tanítják, forrásként a Titok című könyvet

tudom megjelölni, mert talán az első könyvek között volt, ami foglalkozott a témával.42

42 Rhonda Byrne: A Titok. 10. Jubileumi Kiadás. Budapest, Édesvízi Kiadó. 2017. alapján

36

Nagyon sokan elutasítják felnőttként a pozitív gondolkodást, szerintük gyerekes

álmodozásról van szó. Viszont, aki kipróbálja és megtapasztalja céljai megvalósulását, az

már önmagában nyert. Hiszen rájön, hogy érdemes hinni önmagunkban és abban, hogy a

gondolatainkkal valóban életre hívunk dolgokat. Azért is hívják gyerekes

gondolkodásmódnak, mert a gyerekek alapból így gondolkoznak. Alapjáraton hisznek a

csodákban, abban, hogy amit szeretnének, valóban megvalósulhat. De aztán ahogy

növekednek, valami történik velük, talán pont mi, felnőttek és szép lassan a legtöbb

gyermekből eltűnik ez a fajta gondolkodás és helyét átveszi a kőkemény realitás, ami aztán

megnehezíti életüket több szempontból is.

Az óvodai életben a pozitív gondolkodásra neveléssel már foglalkozik egy sajátos

program. Ez a Boldogságóra Program.43 Első körben iskoláskorú gyermekekre tervezték a

programot, később óvodás korú gyermeknek is készítettek munkafüzeteket is. A program

lényege a pozitív gondolkodásmódra hívja fel a figyelmet, és a hála fontosságára. Hiszen

nagyon fontos, hogy tudjunk hálásak lenni azért, amink van. Ezt a gyakorlatba is be kell

ültetni a gyermekek mindennapjaiba.

Én úgy használom ezt az óvodai életben, hogy a mindennapok során, a délelőtti órákban,

napindításként összeülünk egy arckörbe, hogy mindenki lássa a másikat. Először mesélek a

hála erejéről. Erre alkalmas Beck Andrea, Titoktündér könyve is44, melyben a rövid kis

történetek szereplői pontosan ezekkel a dolgokkal ismerkednek meg, tapasztalatszerzés

útján, de némi fantáziával hasonló, rövid történeteket ki is lehet találni.

Majd megerősítő mondatok következnek, melyet egyesével elmondanak a gyerekek. Pl.

szerethető vagyok, képes vagyok rá, meg tudom csinálni, egészséges vagyok stb…

Alvás előtt pedig aki szeretné, elmondhatja miért volt hálás azon a napon. Biztatva a

gyermekeket arra, hogy otthon este is gondolják át, miért voltak az adott napon hálásak.

43 http://boldogsagora.hu/tajekoztato/ Program kidolgozója Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke és Tabajdi

Éva. Letöltés dátuma: 2018. április 2. 44 Beck Andrea: A titoktündér – A Titok Akadémia. Veszprém, Beck&Partners M. Kft. 2014. alapján

37

IV.8. Érzékenyítés az óvodában

A gyermekek alapvetően elfogadóak, nyitottak mások felé. Viszont nagy többségük

nincsen tisztában a fogyatékosság, a fogyatékos ember és az ezzel kapcsolatos

fogalmakkal. Meghatározó számukra, ha már gyermekkorukban találkoznak a közvetlen

környezetükben fogyatékkal élő emberrel. Az pedig különösen hatékony lenne, ha részt

vehetnének különböző érzékenyítő foglalkozásokon, hogy megtapasztalják mit jelent pl.

egy mozgáskorlátozott ember számára az olyan hétköznapi tevékenység, mint az

öltözködés, vagy leülni egy fotelba. Így mire felnőtté válnak, már nem ütköznek meg azon,

nem jönnek zavarba, ha olyan embertársukkal találkoznak, aki más, mint az átlagos

emberek. Különleges ők, hiszen nagy feladatot vállaltak az életben. De azt is meg kell

tanítani a gyermekek számára, hogyan segíthetnek, hogyan viselkedjenek, ha fogyatékkal

élő emberrel találkoznak.

„Az érzékenyítés során egy személy, csoport, populáció figyelmét hívják fel egy fontos

(társadalmi) kérdésre. Célja, hogy a célcsoport figyelmét felkeltse, érzékenységét fokozza

a téma iránt.”45

Az óvodapedagógusnak nagy szerepe van ebben, de számos erre alkalmas Alapítvány és

Egyesület karolta fel a témát és járják az óvodákat a program népszerűsítése, a cél

elérésének érdekében. Fontos, hogy a gyermekek tapasztalatszerzés útján, játékos formába

ismerkedjenek meg a különböző kifejezésekkel, a hétköznapi akadályokkal, amibe egy

fogyatékkal élő ütközhet.

Ilyen játékos tevékenység lehet az, amit az izomsorvadással élő kedves barátnőm javasolt.

Számára nagy erőfeszítést igényel felemelni a karjait. Ezért javasolta az olyan feladatokat,

ahol könnyebb súlyokat helyezünk a gyermekek alkarjára és a feladat így megteríteni egy

asztalt. Vagy éppen színezés, rajzolás, festés lábbal, szájjal. Kéz használat nélküli

étkezéses feladatok, terepgyakorlatok kerekes székkel, vagy akár bottal. Bekötött szemmel

különböző feladatok elvégzése. Nagyon fontos bevonni fogyatékkal élő embereket, hogy

találkozzanak velük. Nekik is jól esik a társaság, bővül az ismeretségi körük és hasznos a

közvetlen tőlük kapott információ, tapasztalat.

45http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tarsadalmi_erzekenyites_modszertana_kisgyermekkorban/21

_az_rzkenytsrl_ltalnossgban.html Letöltés ideje: 2018. április 3.

38

Sokféle mesekönyv íródott már szerencsére a témában, ilyen a Loványi Eszter által írt

Kuku és barátai című mesekönyv, mely különböző segítő kutyák életét mutatja be, rajtuk

keresztül pedig a gazdák életébe is betekinthetünk.46

Vagy pedig Beck Andrea Titoktündér Akadémiáján is találkozhatunk kerekes székes

lánnyal, aki izgalmas kalandokban vesz részt egészséges társai mellett egy iskolában.47

Az ilyen mesék és feladatok könnyedén beilleszthetők a különböző óvodai témakörökbe,

de akár egy-egy tematikus napot is építhetünk erre a témakörre.

46 Loványi Eszter: Kuku és barátai. Budapest, I&E Kft. 2015. című könyv alapján. 47 Beck Andrea: A Titoktündér. A Titok Akadémia. Veszprém, Beck&Partners M. Kft. 2014. című könyv

alapján.

39

V. Környezettudatosságra nevelés az óvodában

A spirituális neveléshez szorosan kapcsolódik a környezettudatosság is. Kijelenhetem,

hogy létfontosságú, hogy megtanulják a gyerekek becsülni és értékelni a környezetükben

lévő élővilágot. Fontos, hogy lássák, mekkora szerepük van abban, miként alakul

körülöttük a környezet. Ez a téma sok mindent magában foglal.

A környezetvédelemmel kezdeném. Úton, útfélen séta közben megfigyelhetjük, az

emberek mennyi kárt okoznak azzal, hogy eldobják az utcán a szemetet. Kísérleteket

végezhetünk arról az óvodában, hogyan bomlik le a különböző hulladék és mennyi idő

alatt. Játékos foglalkozást szervezhetünk a szelektív hulladékgyűjtés témája köré.

Közösségi munkát szervezve a szülőkkel együtt összegyűjthetjük az óvoda környezetében

eldobott hulladékot. Vizuális tevékenységbe ágyazva felhasználhatjuk azokat az

anyagokat, melyek újrahasznosíthatóak. Gyűjthetünk kupakokat, műanyag üvegeket, amit

aztán visszaváltunk. Általában a Föld napja (április 22.) környékén meg is valósulnak

ehhez hasonló tevékenységek az intézményekben. De fontos lenne, hogy ezek a dolgok,

tevékenységek a mindennapokba is beépüljenek valamilyen formában.

A másik ága a környezetvédelemnek az, hogy vigyázunk és gondoskodunk a körülöttünk

élő állatokról, növényekről, ásványokról.

Az egészségügyi szabályokat figyelembe véve az óvodában érdemes tartani kisállatokat.

Gondozni, etetni őket, tisztítani élőhelyüket. Ha erre nincs lehetőség, a településen követni

egy ott élő ember házi állatainak életét, mindennapjait. Megfigyelni mivel jár a

gondozásuk, nyomon követni növekedésüket.

A tudatos neveléshez hozzá tartozik az is, hogy saját kis veteményest gondozunk az óvoda

udvarán. Ehhez sok segítséget lehet igényelni manapság. Ilyen pl. Az Ovikert Program,

akinek am megálmodója Stiller Tamás.48 A program segítséget nyújt ahhoz, hogyan álljunk

neki egy konyakert kiépítésének, eszközöket biztosít. Amellett, hogy környezet tudatos,

bevezeti a gyermeket a helyes táplálkozás alapjaiba is, az pedig csak hab a tortán, hogy a

48 http://ovikertprogram.hu/ Letöltés ideje: 2018. április 2.

40

kert gondozása közben a gyerekek a szabad levegőn töltenek időt és ízelítőt kapnak a

csapatmunkából is.

Ezek a tevékenységek szervezettséget és elhivatottságot követelnek a pedagógusoktól és az

óvodában dolgozó emberektől is. De nagyban hozzájárul a gyermek

személyiségfejlődéshez, a következő generáció szemléleti módjához.

Ebbe a témakörbe tartoznak az ásványok is, ezek ismerete és használata az óvodában. A

kristályok a természethez tartoznak. „Gyógyító ásványoknak nevezzük azokat a

drágaköveket, ásványokat, amelyek természetes tulajdonságaik, azaz keletkezésük,

felépítésük, ásványi-anyag tartalmuk vagy színük miatt egészségügyi vagy terápiás célra

alkalmasak.”49

Sok ember hisz abban, hogy a kristályok élnek, és különleges energiákkal rendelkeznek.

Elnyelik a környezetükből érkező energiákat. Ezért mikor újonnan szerzünk be egy

kristályt, érdemes megtisztítani, tiszta, folyó vízzel lemosni.

„A kristályok régen mindenhol jelen voltak, a gyógyászatban, az energetikában. A

kristálygyógyászat kb. 80 000 éves múltra tekint vissza. Az ősi civilizációkban is már

gyógyításra használták és energiahordozóként tisztelték őket.”50

„A kristályok gyakorlatilag különböző rezgéseket bocsájtanak ki magukból, olyan finom

energiamezőkkel rendelkeznek, amelyek minket különböző energiákkal töltenek fel, védik

egészségünket, segítik a helyes, tudatos gondolkodást, és a belső energiaáramlásunkat is

képesek helyreigazítani.”51

Az óvodában természetesen csak játékosan ismerkedünk a kövekkel. Lehet a csoportszoba

dísze valamilyen állatot formázó ásvány. Bevonhatjuk az ásványokat különböző játékokba,

megismerkedhetünk a tisztítás módjával és alap ásványok neveivel, tulajdonságaikkal.

49 Bernhard Bruder: Milyen gyógyító ásvány ez? Szekszárd, Sziget Könyvkiadó. 2017. p. 4. 50 Komlóssy Vera: Kristálygyógyászat-és terápia. Budapest, Vagabund Kiadó. 2012. p. 9. 51 Komlóssy Vera: Kristálygyógyászat-és terápia. Budapest, Vagabund Kiadó. 2012. p. 10.

41

V.1. Gyermekeknek ajánlott ásványok:

Borostyán: A borostyán az idők során megkövesedett gyantából alakul ki. Néha apró

leveleket vagy bogarakat is láthatunk benne. A színe sárgás barna. Segít a félelmek és a

szorongások leküzdésében, már akkor is, ha csak a csoportszobában helyezzük el.

Hegyikristály: A hegyikristály a kvarc színtelen változata. A görögök szerint az Alpok

magas csúcsaiban jéggé fagyott vízből keletkeztek. Ez az ásvány mindenkinek ajánlott,

gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. De segít az alvás problémákban is. Segíti a szellemi

fejlődést is.

Rózsakvarc: A szeretet kövének is nevezik. Színét a mangán tartalma adja. Oldja a stresszt,

a haragot, félelmeket. Csökkenti a szorongást, harmóniát teremt. Segíti a nyugodt alvást.

Kalcedon: Világoskék színű kvarc módosulat. Pozitív hatással van a torok és a tüdő

területére. A kommunikáció köve. Segíti az önkifejezés csatornáit. Fokozza a kreativitást.

Csökkenti a lámpalázat.52

Lehet kapni különböző állatot formázó ásványokat is, mint pl. elefánt, teknősbéka, az ilyen

ásványok méltó díszei lehetnek a csoportszobának.

52 Bernhard Bruder: Milyen gyógyító ásvány ez? Szekszárd, Sziget Könyvkiadó. 2017. alapján

42

VI. Összegzés

A fent összefoglalt módszerek és eszközök összevegyítésével egy olyan óvodai

program bontakozhat ki, mely különleges. Szeretetre, elfogadásra nevel.

Hagyományőrzésre hívja fel a figyelmet, mindennap segítségül hívja a tündéreket és a

zenét, a természetet, a művészetet. Megtanítja a gyermeket arra, hogy szerethető és

hogy bármit elérhet az életben. Visszaadja az embereknek a hitet, a reményt. Hogy

higgyenek a csodákban. Hiszen mindnyájan a harmóniára törekszünk és hiszem azt,

hogy ez az óvodában megteremthető. Vissza kell adni a gyermekeknek a minőségi időt,

a szabad játék lehetőségét, a természetre való rácsodálkozást, az elmélyült

tevékenységek lehetőségét. A pedagógusoknak is lehetőség arra, hogy egy olyan

programban dolgozzanak, ahol ők maguk meghallhatják belső hangjukat, kiélhetik

kreativitásukat.

Ez a program újra összehozza a generációkat, közösséget épít, érzékenyít, és új utakat

mutat. Mert csak együtt összefogva tudunk elérni olyan célokat, melyek az egész világ

életére hatással vannak. Lehet, hogy csupán egy kicsi településen történik a csoda, de

az itt nevelkedő gyermekek már azzal a tudattal léphetnek az iskolás korba, hogy

szerethetőek és saját feladattal születtek erre a világra.

A gyermekekben alapvetően megvannak ezek a tulajdonságok, mint a hit, a remény, az

elfogadás, az optimizmus. Nekünk, pedagógusoknak kötelességünk ezeket megőrizni

és megerősíteni bennük. Bízom benne, hogy a pedagógiai módszereket megújítva,

kiegészítve megmenthető az óvodapedagógusi hivatás. Ez egy lassú folyamat, amit

azonban érdemes nyomon követni, mert talán részesei lehetünk így egy nagy ívű

fejlődési ugrásnak.

Dolgozatom egy idézettel zárom, melyet Popper Pétertől olvastam:

„ A gyermek nem tulajdon. Megtiszteltetés, hogy ránk bízta magát, hogy

bevezessük a világba.”53

53 Popper Péter: Lélekrágcsálók. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2010. p. 46.

43

VII. Irodalomjegyzék

1. Beck Andrea: A Titoktündér. A Titok Akadémia. Veszprém, Beck&Partners M.

Kft. 2014.

2. Bruder, Bernhard: Milyen gyógyító ásvány ez? Szekszárd, Sziget Könyvkiadó.

2017.

3. Byrne, Rhonda: A Titok. 10. Jubileumi Kiadás. Budapest, Édesvízi Kiadó. 2017.

4. Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Budapest. Harmat Kiadó, 2015.

5. Civardi, Anne, Dunbar, Joyce, Petty, Kate, Sommerville, Luisa: A csodalámpa.

Megnyugtató, önbizalom-erősítő és kreativitásra ösztönző történetek gyerekeknek.

Prága, Synex SE Kiadó. 2008.

6. Csíki Mariann: Jóga a boldog gyermekkorért. Budapest, Libri Kiadó, 2017.

7. Dahlke, Rüdiger: A mandalák világa. Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994.

8. Előd Nóra: Add tovább. Budapest, Candy Kaidó, 2003.

9. Gabnai Katalin: Drámajátékok, Bevezetés a drámapedagógiába. Budapest. Helikon

Kiadó, 2011.

10. Gienger, Michael- Maier, Wolfgang: A szervóra és a kristályok. Budapest,

Bioenergetic Kiadó. 2010.

11. Hovánszki Jánosné szerk.: Zenei nevelés az óvodában – Urbánné Varga Katalin: A

muzsikának olyan nagy ereje vagyon – Zene és terápia. Budapest. Didakt Kiadó,

2008.

12. Jung, C.G.: Mandala. Képek a tudattalanból. Budapest, Édesvíz Kiadó, 1999.

13. Kaposi László: Játékkönyv. Budapest, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ,

2002.

14. Komlóssy Vera: Kristálygóygászat-és terápia. Budapest, Vagabund Kiadó. 2012.

15. Lindenbergerné Kardos Erzsébet: Zeneterápia Szöveggyűjtemény. Budapest. Kulcs

a muzsikához Kft. 2005.

16. Loványi Eszter: Kuku és barátai. Budapest, I&E Kft. 2015.

17. Miller, Dr. Lisa: A spirituális gyermek. Budapest: Kiskapu Kiadó, 2016.

18. Millman, Dan: Erre születtél. Budapest: Édesvíz Kiadó, 2016.

19. Pajalunga, Lorena V.: Játsszunk Jógát! Budapest, Tündér Könyvkiadó. 2017.

20. Popper Péter: Lélekrágcsálók. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2010.

44

21. Székely Andrea: Bábjáték, a világ befogadásának elérhetősége. Budapest, Educatio

Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2009.

22. Tihanyi Edit: Varázsfelhő – Spirituális mesekönyv felnőtt gyermekeknek is.

Budapest, Édesvízi Kiadó, 2017.

23. Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák. Kaposvár: Saxum Kiadó, 2012.

24. Vekerdy Tamás: Lélek-jelenlét. Budapest, Önkonet Kft. 2000.

25. Wauters, Ambika: Csakrák könyve. Budapest, Gabo Könyvkiadó. 2007.

45

Internetes hivatkozások:

26. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV Letöltés ideje: 2018.

március 25.

27. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV Letöltés ideje: 2018. március

25.

28. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 5 §. (2). Letöltés ideje: 2018.

március 25.

29. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 5 §. (2). Letöltés ideje: 2018.

március 25.

30. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 26 §. (1). Letöltés ideje:

2018. március 25.

31. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.TV Letöltés ideje: 2018. március

25

32. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200229.kor Letöltés ideje: 2018. március

25.

33. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700277.kor Letöltés ideje: 2018. március

25.

34. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor Letöltés ideje: 2018. március

25.

35. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200032.EMM&txtreferer=A1100190.TV

Letöltés ideje: 2018. március 25.

36. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor alapján Letöltés ideje: 2018.

március 25.

37. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm Letöltés ideje: 2018.

március 25.

38. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm 82. § Letöltés ideje: 2018.

március 25.

39. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 63. §(1) Letöltés ideje : 2018.

március 25.

40. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV 63.§ (1) b. Letöltés ideje:

2018. március 25.

41. http://gondolkodjegeszsegesen.hu/pedagogusoknak Letöltés ideje: 2018. március

25.

46

42. http://www.lehetetlennincs.hu/#holkaphato Letöltés ideje: 2018. április 2.

43. http://boldogsagora.hu/tajekoztato/ Program kidolgozója Bagdi Bella, Prof. Dr.

Bagdy Emőke és Tabajdi Éva. Letöltés dátuma: 2018. április 2.

44. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tarsadalmi_erzekenyites_modszertan

a_kisgyermekkorban/21_az_rzkenytsrl_ltalnossgban.html Letöltés ideje: 2018.

április 3.

45. http://ovikertprogram.hu Letöltés ideje: 2018. április 2.

46. http://www.atehangodatismerem.hu Letöltés ideje: 2018. április 10.

47

VIII. Idegen nyelvű összefoglaló

The goal of my thesis is presenting an alternative kindergarten program, which is targeting

a new generation. The gap has grown wide between traditional pedagogical methods and

the new generation of children.

Even though every condition is given in the kindergartens, the number of kids is

decreasing continuously. The young adults are moving close to the citiesin hope of a

higher income and better work opportunities. The parents are opening up to the alternative

pedagogical methods.We have to realise that there are basic deficiencies in the old

pedagogical thesis.We have to see that it is not essential inthe children’s lives how many

languages they speak, but that they are able to accept themselves. Do they love themselves,

or do they bravely undertake themselves? We have to pay attention to these topics in their

first six years, because if they have the stable basics they will be balanced, happy, with

definite notions later on.

This program – considering the basic legal requirements –includes forgotten methods.

Methodsthat were used by our grandmothers, for instancethe usage of candles, minerals,

and different activitiesdepending on theseason orthe timeof the day in relation to the

different phases of the Moon. Merged with this concept,more new approach appears, like

the education of optimism, the significance of using colors, suitable mediation for the

children’s age, some elements of music therapy and the education of enviromental

awareness, as that is one ofthe most significant problem of our age. The acceptance of

disabled people deserves a separate chapter, playfully presenting the challenges of the

simple everydays of these people for the children.

My most important objective this program can give is to teach them how to accept andlike

themselves, to know what they were born to do. Thereby when they grow up they choose

suitable workthatgives them pleasure in the everyday life. They have to see that people are

basically good, that we are able to love and to understand and accept each other.

This program mightbe born in a small village and reach only a few people, but if it changes

at least one child’slife in a positive way, every minute I spent writing this program is worth

it.