1

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó diagnosztikai alapszak

Képalkotó Diagnosztikai Analitika Szakirány

Az ovarium carcinoma képalkotó diagnosztikája

Konzulens: Készítette:

Prof. Dr. Harkányi Zoltán Bubnó Dorottya

2016

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés……………………………………………………………………………….4

1.1. Téma választásának oka……………………………………………………….........4

1.2. Célkitűzéseim……………………………………………………………………….5

1.3. Hipotézisek…………………………………………………………………..………5

II. Szakirodalmi áttekintés:………………………………………………………………..6

2.1. A női nemi szervek anatómiája ………………………………………………….6

2.1.1. A petefészek anatómiája…………………………………………………….6

2.1.2. A tüszőérés………………………………………………………………….7

2.1.3. A petefészek működésének hormonális háttere…………………………….8

2.1.4. A petevezeték anatómiája…………………………………………………..8

2.1.5. A méh anatómiája…………………………………………………………..9

2.2. A petefészek tumorok……………………………………………………………10

2.2.1. A petefészek tumorok típusai……………………………………………....10

2.2.2. A petefészek tumorok szövettani típusai…………………………………...13

2.2.3. Az ovarium daganatok kialakulása………………………………………....13

2.2.4. Klinikai kép………………………………………………………………...14

2.2.5. Szűrés……………………………………………………………………....15

2.2.6. Stádium beosztás és stageing………………………………………………16

2.3. Képalkotó diagnosztikai eljárások……………………………………………...17

2.3.1. Képalkotó eljárások a daganatok diagnosztikájában:……………………...17

2.3.2. Ultrahang…………………………………………………………………..17

2.3.3. Computer Tomográfia……………………………………………………..19

2.3.4. Mágneses Rezonancia……………………………………………………..20

2.3.5. PET-CT…………………………………………………………………….22

2.3.6. Multislice CT…………………………………………………………….....22

2.4. Petefészek rák kezelése………………………………………………………………23

2.4.1. Műtéti kezelés…………………………………………………………….23

2.4.2. Sugár kezelés……………………………………………………………...24

2.4.3. Kemoterápia……………………………………………………………...25

III. Anyag és módszertan……………………………………………………………….26

3.1. A kutatás mintája………………………………………………………………26

3.2. A kutatás módszere…………………………………………………………….26

IV. Eredmények ismertetése,megbeszélése………………………………………….27

4.1. Eredmények ismertetése………………………………………………………27

4.2. Összes vizsgált beteg életkor szerinti megoszlása……………………………27

3

4.3. Különböző képalkotó eljárások által nyert eredmények összehasonlítása………29

4.4. A daganat stádiuma a betegség felismerésekor………………………………….31

4.5. A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása……………………….34

4.6. A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása……….………..36

V. Összefoglalás, következtetés………………………………………………………….37

5.1. Következtetés…………………………………………………………………... 37

5.2. Összefoglalás…………………………………………………………………….38

VI. Irodalom jegyzék…………………………………………………………………....40

VIII. Köszönetnyilvánítás……………………………………………………………….42

4

I. Bevezetés

1.1. Téma választásának oka:

A petefészekrákok a női daganatos betegségek egyik legmalignusabb csoportját

alkotják. Európa- és Világszerte nagy számban fordul elő, amely a nők jelentős

részének halálát okozza. Ennek oka az, hogy a betegséget rendszerint már

előrehaladott állapotban diagnosztizálják, és ekkor már sajnos nem lehet olyan

hatékony terápiával „támadni” a daganatot.

Rendszerint hormonális változások következtében alakul ki, döntően az 50 éves kor

feletti nők csoportját érinti, de az életkor növekedésével a petefészekrák

kialakulásának kockázata fokozatosan nőhet.

Ritka esetekben a petefészek elváltozásai már fiatal, akár pubertás korban is

kialakulhat.

A tumoros betegségek meghatározó kockázati tényezője az életkor, azonban külső

és belső kockázati tényezők egyaránt jelen lehetnek. A hibás gén öröklődése

csekély számban mutatható ki, azonban a betegség feltérképezéséhez

elengedhetetlen a családi kórelőzmény vizsgálata. Ha a családban előfordult egyéb

más daganatos betegség 40 éves kor előtt az figyelmeztető jel lehet. A rendszeres

szűrővizsgálatok beiktatásával, időben felismerhető a betegség, különösen akkor, ha

a páciens még panaszmentes, de a 25. életévét már betöltötte.

Belső kockázati tényezőként tartják számon: a szervezet hormonháztartásának nem

megfelelő működését. A petefészket érintő minden mikrotraumát, ami nagyobb

rizikót jelent minden nőnél aki az átlagosnál hosszabb ideig vagy többször

menstruált, vagy nem szült, nem szoptatott, nem szedett fogamzásgátlót, valamint

az elhízást is oki tényezőként tartják számon.

A betegség korai stádiumban általában panaszmentes, ha tünetek jelentkeznek, azok

már feltehetően utalhatnak a betegség előrehaladott állapotára.

Nincs elfogadtott diagnosztizálási módszer a betegség felismeréséhez, azonban

akiknek a családjában már előfordult az említett betegség, azoknál célszerű a

rendszeres szűrővizsgálat végzése. Tünetmentes stádiumban az elváltozás képalkotó

diagnosztika vagy laboratóriumi vérvizsgálattal azonosítható lehet, azonban ezek a

5

vizsgálatok sem adnak 100%-os eredményt.

A daganat típusa csakis szövettani vizsgálattal állapítható meg teljes biztonsággal.

Kezelése műtéti indikációt jelent a legtöbb esetben, de figyelembe kell venni a

beteg életkorát, általános állapotát, valamint a rák előrehaladott állapotát.

1.2. Célkitűzéseim

Az általam kigyűjtött adatokat feldogozva kívánom bemutatni szakdolgozatomban a

betegség megjelenési formáit, diagnosztizálási módszereit. Dolgozatomban a

legnagyobb hangsúlyt a különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokra és az azok

által gyűjtött eredmények összehasonlítására fektetem.

1.3. Szakdolgozatom során feltett kérdések:

1. Melyek a has-és kismedence radiológia alapjai, milyen képalkotó módszerrel

vizsgáljunk?

2. Melyek azok a képalkotó módszerek, amelyekkel a leghatékonyabbak a betegség

diagnosztizálása?

3. Melyek a leggyakoribb szövődményei a petefészekráknak?

4. Milyen összefüggéseket lehet felfedezni az egyes képalkotó eljárások

alkalmazása során ?

6

II. Szakirodalmi áttekintés

2.1. A női nemi szervek anatómiája

Megkülönböztethetünk külső és belső nemi szerveket. Az utóbbiak a

kismedencében a húgyhólyag és a végbél között helyezkednek el. Ide tartoznak: -

méh (uterus), petefészek (ovarium), - petevezeték (tuba uterina), - széles méhszalag

(ligamentum latum uteri), - hüvely (vagina).

A másik csoportot, vagyis a külső nemi szerveket a gáttájék nyílirányú

hasadékában, a szeméremrésben, és az abban elhelyezkedő képletek alkotják. Ezt a

területet összefoglalóan a szeméremtestnek nevezzük. A szeméremdomb e terület

felett helyezkedik el. A külső nemi szervek közé tartozik: - nagy szemérem ajkak

(labium majus pudendi), - kis szeméremajkak (labium minus pudendi), - Bartholin-

mirigy (glandula vestibularis major), - csikló (clitoris).1

2.1.1. A petefészek anatómiája

Ez a szerv a női nemi mirigy amelyben a női ivarsejtek- a petesejtek helyezkednek

el. Páros szerv, ami mandula alakú és nagyságú, valamint tömör tapintatú, felszínét

egyrétegű köbhám borítja. Elhelyezkedése szerint a nagy- és kismedence határán az

arteria iliaca communis oszlási szögében található. A szerv hossztengelye nagyjából

függőleges, ezért megkülönböztethetünk rajta: - felső és alsó pólust, - medialis és

laterális felszínt, - elülső és hátsó élt. A petefészek elülső éle mentén hashártya

kettőzet, a mesovarium, rögzíti a széles méhszalag hátsó felszínéhez és itt lépnek be

a szerv erei is. Az ovarium a hashártya üregében szabadon áll, de a hashártya alatt

átbújik. A petefészek felszíne a pubertás korig sima, az első menstruáció

megjelenése után a felszíne egyenetlenné válik a tüsző repedése követeztében

1 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 147

7

létrejövő hegesedés miatt.

Átmetszetben egy belső velőállományt és egy külső kéregállományt különböztetünk

meg. Az előbbi részletben telődésre képes tág erek vannak, melyek képesek arra,

hogy az érett tüszőt a kéregállományban megfeszítve annak idő előtti megrepedését

okozzák. A külső kéregállományban – melynek vázát sejtdús kötőszövet alkotja –

helyezkednek el a petesejtek előalakjai a primordialis folliculusok2.

2.1.2. A tüszőérés

A leány-gyermek megszületésekor a két petefészekben közel 700 ezer- 2 millió

tüszővel körülvett petesejt-előalak található. A pubertáskorban meglévő kb. 40 000

primer folliculus közül a menopauzáig kb. csak 400 érik és reped meg. Terhesség és

szoptatás alatt tüszőérés és ovulatio nincs. A maradék tüsző degenerálódik, szétesik

és elpusztul. Pubertástól kezdve 28 napos ciklusban oocyták indulnak érésnek, ezért

a tüsző hámja burjánzik, többrétegűvé válik, kialakul a primer majd a szekunder

folliculus. A folyadékot is tartalmazó Graaf-tüsző a tüsző további növekedésével

alakul ki, amely kidomborítja a petefészek felszínét és a 28. napon az érett tüsző

megreped, a benne található értett petesejt pedig kiszabadul: bekövetkezik az

ovulatio. Ennek helyén a kialakult vérzés következtében jön létre a véres test – a

corpus haemorrhagicum. Az előbb említett képlet helyére sárga festéket tartalmazó

sejtek burjánzanak be és alakítják ki a sárgatestet a (corpus luteum). Ha nem

következett be megtermékenyítés, akkor a sárgatest elsorvad, helyén a hengertest

(corpus albicans) marad vissza.

Az ösztrogént, más néven a tüszőhormont a Graaf-tüsző falában lévő sejtek (theca

interna és membarana granulosa sejtjei) termelik. A sárgatest sejtjei progeszteront,

valamint kevés ösztrogént is termelnek. Feladatuk az, hogy biztosítsák a méh

2 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 147

8

nyálkahártya ciklikus változását, emellett a másodlagos nemi jellegek kialakításáért

is felelősek.3,4

2.1.3. Petefészek működésének hormonális háttere

A pubertárskortól kezdődve a hypothalamus által termelt ürítő hormon az FRH (=

folliculus releasing hormon) fokozza a hypophysis FSH hormon (folliculust érlelő-

hormon) termelődését, melynek következtében beindul a tüszőérés a petefészekben.

A tüszők ösztrogént termelnek, hatásukra csökken a hypothalamus FRH- és a

hypophysis FSH-termelése, de fokozódik a hypothalamus LRH (= sárgatest

releasing hormon) hormon valamint a hypophysis sárgatest termelő hormonjának és

az LH (=luteinizáló hormon) képződése. Ezen hormonok megjelenése előidézi a

tüszőrepedést és a sárgatest kialakulását. A luteinizáló hormon a sárgatest mellett

fokozza annak a progeszteron-termelését is. A hypothalamus LRH- és a hypophysis

LH-termelését csökkenti a progeszteronszint növekedése, ezért csökken a

progeszteron-termelés és bekövetkezik a menstruáció. A ciklus kezdődik elölről,

mert az alacsony hormon szintek miatt fokozódik az FRH- és FSH-termelése.5

2.1.4. A petevezeték anatómiája

A petevezeték kb. 12 cm hosszú izmos falú páros cső, ami a méh fundusából két

oldalra ágazik el. Kezdeti része a méh falában halad, majd intraperitonealisan

húzódik a medence oldala felé. A vezeték végrésze tölcsérszerűen kitágul, aminek a

széle rojtos, majd visszakanyarodik a petefészekhez és annak a belső pólusára

borulva szabadon nyílik a hasüregbe. Nyálkahártyája erősen kettőzött, lumene

labyrinthicus, valamint csillószőrös hengerhám borítja. A petesejt továbbítását a

méhkürt simaizomzatának perisztaltikus mozgása és a csillók csapkodása végzi.

3 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 148

4 Szentágothai J., Réthelyi M., Funkcionális anatómia; 2006; 1227-1228

5 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 148

9

Általában a tuba tágult végrészében következik be a megtermékenyítés.6

2.1.5. A méh anatómiája

A kismedencében helyezkedik el intraperitonealisan a végbél és a húgyhólyag

között, a széles méhszalag kettőzetében, pontosan középen. Az uterus fordított körte

alakú, tömör tapintatú, izmos falú, páratlan szerv. Nem szült ivarérett nőkben a

szerv hossza kb. 7-8 cm, és a szélessége kb. 4-5 cm. Elölről hátrafelé kissé lapított

szerv. Szült nőkben ez az arány általában minden irányban 1-2 cm-rel nagyobb. Két

részből áll: a corpus és a cervix uteri. Hasfalon keresztül tapintható felső domború

része a fundus. Alsó részének, a cervixnek, a hüvelyhez való viszonya szerint két

része van: - portio supravaginalis: (a hüvely feletti felső rész) és portio vaginalis:

nyak alsó része, amely benyúlik a hüvelybe.

A méh tengelye nem függőleges, normális helyzetben anteflexio-anteversióban van.

Frontális síkban háromszög alakú ürege elölről hátrafelé lapított. A háromszög

felső csúcsából indul ki a két tuba uterina, a háromszög alsó csúcsa pedig a belső

méhszájjal a nyakcsatornában folytatódik. A nyakcsatorna a külső méhszájjal nyúlik

a hüvelybe, itt vonalként látható, ahogy a nyakcsatorna hengerhámja átmegy a

portio vaginalist borító többrétegű el nem szarusodó laphámba. A méh fala három

rétegből tevődik össze:

- Legbelső réteg az endometrium ami a méh nyálkahártyáját jelenti

- Középső, legvastagabb rétege a myometrium, amit a méh simaizomzata alkot

- Külső rétege a perimetrium, ami a széles méhszalag része és a hashártyát alkotja7

6 Tarsoly E: Funkcionális anatómia , Budapest, 2007; 148

7 Tarsoly E: Funkcionális anatómia , Budapest, 2007; 149-150

10

2.2. A petefészek tumorok

A daganatokat nemcsak szövettani, hanem morfológiai (cysticus és szolid) és

funkcionális (hormontermelő, hormonálisan inaktív) szempontból is

csoportosíthatjuk. Megnehezíti a diagnózist, a hasonló klinikai megjelenésük,

tünetmentességük és sokféle, nem daganatos betegségekkel is összetéveszthetőek.8

2.2.1. Petefészek tumorok típusai

Osztályozásuk:

1.Nem valódi daganatok: -Funkcionális cysták

Ezek általában jóindulatúak.

a.,Funkcionálsi cysták:

Az ovulatio zavara miatt alakul ki, amely spontán visszafejlődhet.

1. Cysta follicularis: Ha valamiért az ovulatio során az érett tüsző fala nem reped

meg akkor a follicularis folyadék felszaporodhat és cysticus képlet keletkezik. Első

menzesz megjelenésétől a menopausáig bármikor megjelenhet. Az elváltozás

általában egyoldali megjelenésű, nagysága 5-10 cm átmérő közötti lehet, bennéke

víztiszta. Ritkán okoz panaszt, néha alhasi discomfortérzés, feszülés jelentkezhet.

Ultrahangon vékony falú, sima belfelszínű unilocularis tömlő látható.

2. Cysta corporis lutei: A sárgatest is átalakulhat retenciós tömlővé. Általában

egyoldali, 5-6 cm átmérőjű, sima felszínű cysticus képlet. Terhesség során is

kialakulhat.

Okozhat alhasi fájdalmat, feszülést, amenorrhoeát. Méhen kívüli terhesség tüneteit

utánozhatja.

8Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest , 2009 ; 501-505

11

3. Theca-lutein cysta: Theca sejtek fokozott stimulációja révén magas gonadotrop-

hormon szint hatására alakul ki. Mindkét petefészek megnagyobbodik, bennük

számos szalmasárga színű tiszta folyadékot tartalmazó tömlő található.

Kitapintható, ultrahangos vizsgálattal számos tömlő látható.

4. Hyperthecosis ovarii: Cysta általában nem alakul ki a petefészekben, hanem

mérsékelten megnagyobbodik. Az ovarium stromajában stimulált thecafészkek

találhatóak, melyek ösztogént és androgén hormont termelnek. Menopausa előtt a

polycystas ovarium szindrómához hasonló tünetek jellemzik, postmenopausaban

rendellenes vérzést, endometriumhyperplasiát okozhat.

5. Terhességi luteoma: Mindkét ovariumot érintheti, a terhesség alatt az elhúzódó

hCG hatás következtében a luteinizálódott stroma sejtekből vagy theca-lutein

sejtekből álló tumorszerű gócok keletkezhetnek. Panaszt nem okoznak,

makroszkópos metszeti képe rosszindulatra utalhat, terhesség megszűnése után

magától is visszafejlődhet az elváltozás.

2.Valódi daganatok:

- epithelialis eredetűek

- csírasejt eredetűek

- ivarléc és stroma eredetűek

- metastaticus daganatok

Lehetnek, jó, átmeneti és rosszindulatúak

b, Epithelialis daganatok:

Mintegy 80-90%-uk valódi daganat, amely általában az embrionális coelomahám

multipotens sejtjeiből származó ovarialis felszíni hámból ered. Többségük cysticus

szerkezetű (cystadenoma, cystadenocarcinoma), de solid daganatok is ugyanúgy

előfordulhatnak. Az epithelialis daganatok biológiai viselkedésüket és szövettani

12

képük alapján lehetnek:

- Benignus daganatok: Bármely életkorban előfordulnak, hámjuk egy sejtrétegből

áll, egy sorban helyezkednek el a sejtmagok és sejtatypia nem jellemző.

- Borderline tumorok: A hám fokozott proliferációja észlelhető, papillaris

növedékek képződhetnek, a sejtek több sorban helyezkednek el. Szabálytalan alakú

sejtmagok, több osztódó alak figyelhető meg, valamint stroma invázió nem

jellemző. Ez a daganat típus sokszor csak az ovariumra korlátozódik, előre haladott

állapotban a petefészken túlérhet és peritonealis implantatiokat képezhet.

- Malignus daganatok: Leggyakrabban menopausa után fordul elő. Hámja

többrétegű, sejtjei atypusosak, sok osztódás észlelhető. A tumorsejtek inflitrálják a

petefészek stromáját.9,

10

9 Pál A.: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; Budapest, 2012; 340-341

10 Kumar V. ,Abbas A. K. , Aster J. : Robbins a pathológia alapjai, 2013

13

2.3. A petefészek tumorok szövettani típusai

A petefészekrák megjelenési formáinak százalékos megoszlása

Epithelialis

eredetű (85-90%)

(leggyakoribb

csoport)

serosus (42%)

mucinosus (25%)

endometrialis(15%)

világossejtes (6%)

differenciálatlan(17%)

Stroma eredetű

(esetek kb10%-a)

granulosasejtes tumorok

Sertoli-Leydig-sejtes

androblastomák

Germinalis

eredetű

(10% alatt)

dysgerminoma

endodermalis sinus tumor

embrionális carcinoma

choriocarcinoma

teratoma

1.táblázat: Németh Gy: Sugárterápia , 368.o.

2.2.2. Az ovarium daganatok kialakulása

Kialakulásuk oka ismeretlen, az esetek 10%-ában családi halmozódás figyelhető

meg, három formát különböztethetünk meg.

- Az első a „helyspecifikus” familiáris petefészekrák, minél többször alakult ki

vérrokonok között, annál nagyobb az esélye a kialakulásra. Fiatal korban fordul elő.

Autoszómális domináns öröklődés jellemzi.

14

- Második a familiaris emlő/petefészekrák syndroma. Sokszor halmozódik, és egy

betegben egyszerre alakul ki a két daganat. Általában fiatalabb életkorban

jelentkezik, és sokszor kétoldali megjelenésű. Ennek oka a 17. kromoszómán

azonosított BRCA1, ritkább esetben a 13. kromoszómán a BRCA2

tumorszupresszor gén mutációja. Autosomalis domináns öröklődésű.

- A harmadik öröklődő forma a Lynch II szindróma, amely a vastagbél-, petefészek-

, emlő-, és a méhtestrák családi halmozódása fordul elő. A második kromoszóma

MSH2 génje, valamint a harmadik kromoszóma MLH1gén mutációja okozza a

syndroma létrejöttét. 11

2.2.3. Klinikai kép

A jóindulatú elváltozások nem okoznak panaszokat, csak a kiterjedtebb, malignus

elváltozás okozhat alhasi feszülést, fájdalmat, valamint a környező szervekre

nyomást gyakorolhat (vizelési, székelési inger, obstipatio). Extrém méretű

elváltozások haskörfogat (ascites termelés révén) növekedését okozhatják. A

daganat előrehaladott állapotban hányingert, fogyást, puffadást okozhat. A

kismedencei idegek kompressziója erős alsó végtagi fájdalmat, a vénák

összenyomása oedemát, thrombosist okozhat. Ritka esetben a rendellenes vérzés is

jele lehet a betegségnek.12

11

Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest ; 2009 ; 504 12

Pál A.: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; 2012 ; 342

15

2.2.4. Betegség szűrése

A betegség korai stádiumban való szűrése és felismerése még nem megoldott

probléma. A tumorsejt által termelt glikoprotein (CA125) szűrése alkalmas a

daganat korai stádiumban való felismerésére, azonban néha az előre haladott

daganatoknál sem mutat szignifikáns eredményt.

A transzvaginális ultrahangvizsgálat megbízható módszernek tűnik, amihez még a

Color-Doppler eljárást is kombinálják.

A fokozottan veszélyeztetett nőknél a transzvaginális ultrahang követést és a CA

125 tumormarker mérést, és monitorozást végzik, ami megbízható szűrési

módszernek bizonyul.

A már meglévő daganatokat különböző más eljárásokkal lehet még vizsgálni.

Kismedencei CT vizsgálattal a retroperitonealis nyirokcsomók és a kismedencei

szervek érintettsége vizsgálható meg. Mellkas röntgennel a tüdőáttéteket lehet

vizsgálni, illetve követni, ennek pontossága jelentősen alatta marad a CT

vizsgálatnak. Petefészekrák esetén végezhető az irrigoscopia a vastagbelek

érintettségének kimutatására és az urographia, a húgyutak megítélésére. A

gastrointestinalis rendszer és az emlő tumorai gyakran adnak áttéteket a

petefészekbe, ezért javasolt a gastroscopia, colonoscopia, mammographia

elvégzése.

A betegség legtöbbször a hasüregbe ad áttétet, az intraabdominalis szervek és

nyirokcsomókban, kis gócok jelenhetnek meg a májban, lépben, a rekesz és a bél

peritonealis felszínein, valamint a csepleszen is. A gyomrot érintő

pecsétgyűrűsejtes rák is áttétet képezhet a petefészkekbe Krukenberg-tumor

formájában. 13

, 14

13

Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest ; 2009 14

S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, L. Impey: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013; 702-703

16

2.2.5. Stádium beosztás és staging

A petefészekrák hám eredetű rosszindulatú daganatainak stádiumba sorolásánál a

FIGO sebészi-patológiai stádiumbeosztást alkalmazzuk. 15,16, 17

A petefészekrák stádium beosztása

2. Táblázat: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology 723.o.

15

S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, L. Impey: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013; 723 16

Papp Z.(szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve; Budapest; 2009; 508 17

Pál A: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; Budapest, 2012, 343

Stádium Daganat kiterjedése 5 éves

túlélés

I. Az ovariumot érinti

75-90%

I.a. Csak az egyik ovarium érintett, a tok ép

I.b. Mindkét ovarium érintett, a tok ép

I.c. A tok megrepedt, a tumor az ovarium felszínén, vagy a hasűri

mosófolyadékban tumorsejtek vannak

II. A kismedencét érinti 45-60%

II.a. A daganat a méhben vagy a tubaban

II.b. A daganat a medencei szövetekre terjedt

II.c Tumorsejtek a hasűri mosófolyadékban/ ascitesben

III. A hasüregi érinti

30-40% IIIa. Microscopicus metastasis

III.b. Macroscopicus metastasis <2cm

III.c. Macroscopicus metastasis >2cm

IV. Távoli metastázisok a hasüregen kívül <20%

17

2.3. Képalkotó eljárások a daganatok diagnosztikájában

Ezeknek a módszereknek szerepük van a daganatok jellegzetes morfológiai

megjelenési formáik kimutatásában, valamint a recidivák, kóros nyirokcsomó

megnagyobbodások, környező szervi áttétek megjelenítésében.

Leggyakoribb módszerek:

3.táblázat. Radiopathológia 343. o.

2.3.1. Ultrahangvizsgálat

Leggyakoribb módszer, gyorsan elérhető, nincs ionizáló sugárzás, rutin

nőgyógyászati vizsgálat része, így feltehetőleg gyakrabban rá lehet bukkanni az

elváltozásra. A hason keresztül történő vizsgálat legnagyobb feltétele a telt

Módszerek Megjegyzés

Ultrahangvizsgálat Ez a legalapvetőbb vizsgálat

CT-vizsgálat Daganatok esetén kiegészítő vizsgálatként, a

daganat kiterjedése céljából

MR-vizsgálat Daganatok, fejlődési rendellenességek kiegészítő

vizsgálata

Izotópvizsgálatok Daganatos elváltozásoknál a csontfolyamatok ill.

daganatok kimutatására

Röntgen-vizsgálat Kiegészítő vizsgálat a medence, és a húgyutak

vizsgálata, mellkas röntgen

Angiográfia Terápiás célból a daganat-embolizációs

kezeléseknél

18

húgyhólyag, aminek el kell érnie az uterus fundusát, így ez lehetővé teszi a méh,

ovarium és a Douglas-üreg ábrázolását. A transzvaginális vizsgálat nagy

frekvenciával a hüvelybe vezetett transzducerrel, és nagy térbeli felbontással

ábrázolja az uterust, az ovariumokat és a környező szöveteket.

1.kép Endovaginális ultrahangvizsgálat, normális ováriumok

Típusok

2D UH-vizsgálat (transzabdominális)

Color Doppler-vizsgálat/ Duplex UH-vizsgálat

Transzvaginális UH-vizsgálat

Szono-HSG (hystero-salpinográfia)

Kontrasztanyagos ultrahang (CEUS)

3D/4D UH-vizsgálat

4.táblázat. Radiopathológia 343.o.

18

18

1.kép: http://radiopaedia.org/cases/normal-gynaecological-ultrasound-transvaginal

19

2.3.2. Computer tomográfia

Has-és kismedence CT vizsgálatnál máj, peritoneum, hashártya, és paraaorticus

nyirokcsomó áttéteket keresnek. Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat után a

következő vizsgáló módszert jeleni a hasi- kismedencei CT vizsgálat. Ezzel a

diagnosztikai eljárással nagy térbeli felbontással számos módszerrel lehet vizsgálni

a hasi szerveket.

2.kép Axiális síkú natív CT felvétel a kismedencéről,ahol nagy kiterjedésű hypodens elváltozás látható19

5. táblázat: Radiopathológia 343.o

19

Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális archívumából

Típusok

Nativ kismedencei sorozat

Kontasztanyagos sorozat

CTA

20

2.3.3. Mágneses rezonancia

Általában kiegészítő vizsgálat céljából végzik, valamint metasztázisok gyanúja

esetén is használják ezt az eljárást.

6.táblázat. Radiopathológia 343.o.

3. kép: Sagittalis síkú T2 súlyozott felvétel a kismedencéről, ahol hysterectomia utáni állapot látható20

20

Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális archívumából

Típusok

Natív T1/T2 , 3 síkban axiális/coronális/sagittalis

KA-os T1

Kiegészítésként MRA

21

A női kismedencei MR általános műveleti leírása:

Indikáció: Női kismedence daganatos megbetegedései

1. T2 FSE + FS szekvencia coronalis síkban, 5mm x 1mm

2. T2 FSE + FS szekvencia sagittalis síkban, 5mm x 1mm

3. T1 FSE szekvencia axialis síkban, 8mm x 2mm

4. T1 FSE + FS szekvencia axialis síkban, 8mm x 2mm

Kiegészítő mérésként:

5. Gd + T1 FSE + FS szekvencia axiális síkban, 8mm x 2mm

Opcionális:

1. T2 FSE + FS szekvencia axiális sík az uterushoz mérve, 5mm x 1mm

2. T2 FSE + FS szekvencia coronalis sík az uterushoz mérve , 5mm x 1mm

3. Gd + T1 FSE + FS szekvencia coronalis síkban, 8mm x 2mm

4. Gd + T1 FSE + FS szekvencia sagittalis síkban, 8mm x 2mm.

Megjegyzés:

•az első coronális mérésnél a veséknek is a vizsgálati mezőben kell lenniük.

•ultragyors méréseket is használhatunk a FSE szekvencia helyett.

•az uterus vizsgálata esetén, először sagittalis síkú mérést végzünk, majd a

coronális síkot az endometriummal párhuzamosan állítjuk be.

•ultragyors spoiled GE szekvenciával is elvégezhetők a T1-súlyozott mérések.

•a T2-súlyozott sagittális mérésnél a hasfalra helyezett preszaturációs sáv is

megfelelő zsírelnyomásra.

•ha a petefészek vizsgálata esetén T2-súlyozott axiális síkot szeretnénk használni,

akkor nagyobb felbontást (512x512) mátrix beállítása ajánlott. (Radiológiai Szakmai

Kollégium,2008, 28)

22

2.3.4. PET-CT

A PET-CT szerepe a petefészekrák vizsgálatánál még nem kellően tisztázott,

néhány tanulmány szerint nem növeli a diagnózis pontosságát, de más esetekben

kiegészítheti a CT és MR vizsgálatokat.

Kimutathatja az elváltozást olyan betegeknél, akiknek az MR és a CT vizsgálata

negatív eredményt hozott, viszont a labor eredménye emelkedett tumormarker

szintet mutatott. A fúzionált PET-CT kombinált előnyöket biztosít az anatómiai és

funkcionális képalkotáshoz. A fúziós PET-CT felvételek segítenek lokalizálni a

pathológiás jelemelkedést, és ezt megkülönböztetni a fiziológiás jelfelvételtől.21

„A PET-CT egyértelműen előnyösebb, mert egyetlen vizsgálattal pontosabb

kórismézést tesz lehetővé, mint az ilyen célból szokásosan alkalmazott, egymást

követő képalkotó eljárások.” (Nőgyógyászati Onkológia 2009, 14;8)

2.3.5. Multislice-CT (MSCT)

A multidetektor CT segítségével a has és kismedencéről vékony szeleteket

használva könnyen információt nyerhetünk a subcentiméteres elváltozásokról úgy,

hogy 3D-s képet is készíthetünk kevés műtermékkel. A multiplanáris rekonstrukció

segítséget nyújt az olyan elváltozások helyzetének a megítélésére, amelyeket axiális

síkú felvételeken nem látnánk jól. 22

21

H.K. Pannu, , R. E. Bristow, , C. Cohade, E. K. Fishman, ,R. L. Wahl: PET-CT in Recurrent Ovarian Cancer: Initial Observations , RSNA, 2004, (vol. 24, number 1) 209 22

H. K. Pannu, R.E. Bristow, F. J.Montz, E. K. Fishma: Multidetector CT of Peritoneal Carcinomatosis from Ovarian Cancer; RSNA, 2003. (vol. 23, number 3)

23

2.4. A petefészekrák kezelése

Elsődleges kezelési formaként a műtétet alkalmazzák, a laparotomiát. Benignus,

korán diagnosztizált betegség esetén is e módon ajánlott kezelni először.

Másod és harmadlagos kezelési forma a sugár- és kemoterápia. A betegség

stádiuma, a beteg életkora és általános állapota határoz meg, hogy mely módot

alkalmazzuk még a további kezelésekre.

2.4.1 Műtéti kezelés

A daganatból való próbakimetszések segítséget nyújtanak a betegség stádiumának

meghatározásában, valamint ennek köszönhetően könnyebb megtervezni a kezelés

további teendőit.

A betegség műtéti kezelése leggyakrabban:

1. cytoreduktív műtét, a daganat teljes eltávolítása

2. abdominalis hysterectomia

3. bilateralis adnexectomia (kétoldali)

4. csepleszrezekció

5. peritoneum átmosása

6. egyes esetekben rekeszi peritoneum, máj reszekciója, appendectomia vagy

kismedencei blokk, splenectomia, lymphadenectomia ha szükséges

7. Kiújult petefészek rák műtéti kezelése nem megoldott, de azoknál, akiknél a

második cytoreduktív műtét eredményes volt, azaz nem maradt vissza

daganatszövet és ascitest sem találtak. 23

23

Németh Gy: Sugárterápia; Budapest, 2001; 358

24

„Ovariumcarcinoma recidívája esetén újabb műtét csak akkor jöhet szóba, ha a

beteg 80 év alatti, általános állapota jó, távoli metastasisra (agy, tüdő, máj, vese,

lép, mellékvese) nincs gyanú, nincs ascites és peritoneális érintettség, nincs alsó

végtagi kompresszióra utaló tünet, ill. ha a primer műtétet követő kemoterápia

hatására a beteg tartós remisszióban volt.” (Magyar Nőorvosok Lapja, 69;

467,2006)

2.4.2. Sugárkezelés

Az epithelialis és nem epithelialis tumorok kezelésének technikája különbözhetnek,

valamint a kezelések indikációja, eredményeik és a dózisok is eltérhetnek

egymástól. Törekedni kell arra, hogy a hasüreget egyenletes dózissal kezeljük. Az

összdózis 22,5-30 Gy közötti, de a medence kiegészítő kezeléseként ez plusz 15-20

Gy-t jelent még kezelésenként. 25% körüli a gyógyulási esély a műtét utáni

pallilatív sugárkezelésre. Kiterjedt tumorok esetén az abdominopelvicus

sugárkezelés megközelítőleg 10%-os javulást eredményez.

Adjuvans, vagy posztoperatív kezelés szükséges:

I. stádium: tokrepedés, ascites észlelésekor (I/C stádiumnál) a sugárkezelés

mérlegelendő a haszon és a mellékhatások arányával.

I,II,III b,és c, stádium esetén: kemoterápiát követően, a „second-look” műtét után

felfedezett jelentős regresszió esetén. 24

24

Németh Gy.: Sugárterápia, 2001; 370-371

25

2.4.3. Kemoterápiás kezelés

I. Standard kezelés:

Ide tartozik a platina bázisú kemoterápia, bevett kezelési eljárásként a paclitaxel-

carboplatin kombinációt írják elő.

A citoreduktív műtétet követően hat-nyolc ciklusban, és három hetente intravénás

injekció formájában kell alkalmazni a kemoterápiát. Túlérzékenység esetén

szteroid premedikációt kell alkalmazni. A kezelés közben a tumormarker szinteket

folyamatosan mérni kell. Kiújulás esetén megkülönböztethetünk

platinarefrakter, platinarezisztencia alapján részleges vagy teljes platina érzékeny

kórképet.

Platinaérzékeny betegség kezelését, amely ha 6 hónap után alakul ki akkor

platinabázisú kemoterápiával javasolt ,viszont ha 6 és 12 hónap között recidiva

jelentkezik akkor más típusú gyógyszert alkalmaznak pl. a topotecan.25,26

25

Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest, 371 26

Németh Gy: Sugárterápia, Budapest, 2001 ; 344

26

III. Anyag és módszer

3.1. A kutatás mintája:

Kutatásomat 2016. február 15 és április 11. között végeztem a Borsod-Abaúj-

Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban a Sugárterápiás Centrum

területén.

3.2. A kutatás módszere:

Kutatásom módszere az általam gyűjtött beteganyagok statisztikai elemzése volt. Öt

évre visszamenőleg, azaz 2010 és 2015 között vizsgált BNO kódja szerinti

petefészek rákkal diagnosztizált nők leleteit elemeztem.

Összesen 331 ilyen beteget találtam, akiknek a betegségük diagnosztizálásához

szükséges képalkotó eljárások megoszlását vizsgáltam. Ilyen eljárások a

CT, MR, ultrahangvizsgálatok, esetleg kiegészítő vizsgálatként előfordult

néhány betegnél PET-CT és izotópos csontszcintigráfiás vizsgálat is.

27

IV. Eredmények ismertetése, megbeszélése

4.1. Eredmények ismertetése:

Kutató munkám során 331 beteg adatait vettem figyelembe. Számos szempont

alapján vizsgáltam az adatokat, az első szempont volt a betegség életkor szerinti

megjelenése, azaz milyen korcsoportban fordul elő a petefészekrák leggyakrabban,

amit a következő ábra mutat.

4.2. Az összes beteg életkor szerinti megoszlása

1. ábra: Életkor megoszlása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

20 alatt 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90

Éle

tko

r

Létszám

Vizsgált betegek életkor szerinti megoszlása

28

A 331 vizsgált beteg életkori szerinti megoszlását a fenti ábra mutatja, mely alapján

kimondható, hogy 50 és 60 év között a leggyakoribb a betegség előfordulása, de

nagy számmal fordul elő 70 és 80 év között is. 20 és 30 év között az előfordulás

rendkívül csekély, azonban 1-2 eset mégis előfordul. A vizsgált beteganyagban 32

negatív beküldő diagnózist és 22 személyt találtam, akik elhunytak petefészekrák

következtében.

Bármely szövettani típusú petefészekráknál a várható 5 éves túlélés 45%.

65 éves kor alatt a túlélési esélyek jobbak. Ha a rákot korai stádiumban (I/A,I/B)

diagnosztizálták – mielőtt a rák tovább terjedhetett volna – és feltehetőleg kezelték,

akkor az 5 éves túlélés akár 92% is lehet. Azonban csupán 15%-ra tehető a korán

felismert rákos esetek száma.27

Napjainkban továbbra is komoly problémát jelent, hogy a nők későn mennek el

nőgyógyászati vizsgálatra a panaszaikkal.

27

http://www.cancer.org/cancer/ovariancancer/detailedguide/ovarian-cancer-survival-rates

29

4.3. Különböző képalkotó eljárások által nyert eredmények összehasonlítása

2. ábra: Képalkotó diagnosztikai eljárások százalékos megoszlása

A 2. ábrán a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok megoszlását kívánom bemutatni.

A fenti ábra mutatja a diagnosztikai eljárások százalékos megoszlását.

1. Computer Tomográfia (CT): 327 alkalommal vizsgálták a betegeket ezzel a

módszerrel.

2. Ultrahang: 325 alkalommal alkalmazták

3. Mágneses Rezonancia (MR): 61 alkalom

4. Egyéb eljárások: 40 alkalom ,ilyen módszerek: PET-CT, SPECT-CT,

colonoscopia, gastroscopia, urographia, Csontszcintigráfia

Tehát a leggyakoribb vizsgáló módszerek az ultrahang és a CT, könnyebb

kivitelezésük, elérhetőségük miatt. Az említett két vizsgálat száma egymástól

csak csekély számban tér el.

43%

44%

8% 5%

Képalkotó eljárások megoszlása

UH

CT

MR

Egyéb

30

Az MR vizsgálatok száma, az általam vizsgált betegek között, a CT és

ultrahangvizsgálattal összehasonlítva jelentősen csekély számban fordult elő. Ennek

oka lehet az, hogy kismedencei MR vizsgálatot csak a felismert, és kezelt betegség

metastasis és a daganat kiújulás ellenőrzése céljából végzik, amit általában CT és

ultrahangvizsgálattal végeznek. Ugyanakkor az MR vizsgálat sokkal érzékenyebb a

metastasisok kimutatására, valamint kevesebb kockázattal jár mint a CT vizsgálat.

Az egyéb vizsgálatok csoportjában, a betegség szövődményeinek vizsgálatára

használták , ilyen szövődmények pl.: gyomor, bél, csont metastasisok. PET- és

SPECT-CT-t malignus csontfolyamatok kivizsgálására használtak, de az általam

kigyűjtött beteganyagban csak kevés számban (kb. 20 eset) fordult elő, és csak egy

betegnél volt pozitív a vizsgálat eredménye.

Colonoscopia, gastroscopia és urographia csak néhány esetben fordult elő, és mivel

manapság nem tartozik a petefészekrák vizsgálatához, csak megemlítés céljából

jelenítettem meg a dolgozatomban.

Has- és kismedence radiológia alapjai

A hasi ultrahang az elsődleges, legegyszerűbb vizsgáló módszer amellyel non-

invazív módon vizsgálni tudjunk a hasi szerveket. Bármely eltérés esetén további

vizsgáló módszerként a hasi-CT, vagy esetleg a hasi-MR vizsgálatot végzik.

Manapság a legelterjedtebb diagnosztikai módszerként a CT-t tartják számon. Kis

elváltozásokat kevésbé, de a nagyobb malignus elváltozásokat kiválóan kimutatja,

az érintett környező szöveteket és parenchymás szerveket valamint

megnagyobbodott nyirokcsomókat is egyaránt.

31

4.4. A daganat stádiuma a betegség felismerésekor

3.ábra A betegség stádiumainak megoszlása

Stádiumok száma

(db)

I/A 32

I/B 26

I/C 52

II/A 22

II/B 15

II/C 15

III/A 13

III/B 11

III/C 83

Nincs adat (db) 47

Összes vizsgált beteg

(db)

331

7.táblázat A betegség stádiumainak szám szerinti megoszlása

10%

8%

16%

7% 5% 5% 4% 4%

26%

15%

STÁDIUMOK MEGOSZLÁSA

I/A I/B I/C II/A II/B II/C III/A III/B III/C nincs adat

32

A fenti ábrákon látható stádiumok megoszlása, melyek a betegség képalkotó

diagnosztikai felfedezését követően a biopsziás mintavétel után lettek megállapítva

és lejegyezve. Az egyes stádiumok között nincs nagy számbeli különbség, de

kiemelendő a 26%-os, 83 beteget érintő III/C-s stádium, amit a leggyakoribbnak

mondhatunk.

Azért lehet ez a legnagyobb számú stádium, mert általában már kiterjedt daganatos

állapot az, amit felfedeznek a képalkotó módszerekkel, mert ilyen kiterjedt

állapotban már jelentősebb tüneteket okozhat, de egyes esetekben még kifejezett

előrehaladott állapotban sem mutat tünetet. Ilyen például: a hasi folyadékgyülem

(ascites), peritonealis metastasisok, haskörfogat növekedés, alsó végtagi fájdalom.

A benignus és a malignus elváltozás elkülönítésére kiválóan alkalmas a hasi

ultrahangvizsgálat, de az MR vizsgálathoz képest nem annyira érzékeny az

elváltozások pontos meghatározására. Mindhárom vizsgálómódszer meghatározza

az elváltozás morfológiai jellegét, de szövettani típust, csak a szövettani mintavétel

után tudunk meghatározni. Szövetmintát a laparotómia során vagy ultrahang- vagy

CT-vezérelt úton is nyerhetünk.

A peritonealis metastaticus elváltozások kimutatására az MR a legérzékenyebb, és

sokkal pontosabb, minta CT vagy az ultrahang.

33

4.kép (1.) Sagittalis síkú, T1 súlyozott + iv. kontrasztanyag , felvétel kismedencéről, ahol egy nagy méretű,

hypointens több részből álló elváltozás látható, ami (2.) FATSAT módszert alkalmazva sötéten ábrázolódik.28

28

Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Digitális archívumából

34

4.5. A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása

A vizsgált betegek áttétjeinek számbeli előfordulása

4.ábra A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása

Ezen az ábrán érdekes tényeket lehet felfedezni: az első ténynek a metastasisok

sokféleségét tekinteném, az előrehaladott rákos megbetegedések gyorsan adnak

áttéteket a hashártyába, a csepleszbe és a környező szervekbe, mint például a vesébe

a lépbe, májba. Ugyanakkor távoli áttét képeződhet a mellhártyában is. Az előző

ábrákkal ellentétben itt a legnagyobb csoportot az áttétek hiánya alkotja, amely a

stádiumok megoszlását tekintve, elég érdekes eredménynek minősül. Azonban, ha

megnézzük az áttétek sokféleségét, és számbeli megjelenésüket, akkor már nagyobb

csoportnak minősül, mint a nem áttétes csoport.

143

19 4

49

26 17 14

1 3 2

29

0

20

40

60

80

100

120

140

160

35

5.kép Axiális síkú, vénás fázisú CT felvétel a kismedencéről, ahol a heparban multiplex hypodens gócok

láthatóak, amelyek feltehetően metastasisok.29

6.kép Axiális síkú CT felvétel a hasról, ahol a máj és a lép körül kiterjedt hasi folyadékgyülem látható.30

29

http://radiopaedia.org/cases/hepatic-metastases-from-ovarian-cancer 30

http://images.radiopaedia.org/images/540124/0b828e84ae30d58dd9eae15dd5e025_big_gallery.jpg

36

4.6. A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása

A stádiumok és a metastasisok száma mellett vizsgáltam az egyes szövettani

típusok megjelenésének arányát is, amit a következő 8. ábrán mutatok be.

A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása:

Szö

vet

tan

i tí

pu

sok

szá

mb

eli

meg

osz

lása

(db

)

Szövettani típusok darabszám

cystaadenocc. partim papill. serosum ovariorum 8

adenocc. anaplasticum partim sigillocellulare metastaticum

diffusum 1

cystadenocarcinoma serosum papill. ovariorum 11

endometrioid adenocarcinoma 10

surface papillaris carcinoma 1

ovarium adenocc. partim adenopapillare muciparum 3

serosus papillaris psammomatosus ovarium carcinoma 2

adenocarcinoma mucinosum 6

adenocarcinoma endometrioides 8

adenocarcinoma adenopapillare serosum ovarii 3

adenocarcinoma dediferenciatum 4

borderline serosus papillaris cysticus tumor 2

dedifferenciált serosus adenocarcinoma 3

dedifferencialt mucinosus adenocarcinoma 3

carcinoma adenomatosum partim adenopapillare endometrii

corporis uteri 2

anaplasticus adenocarcinoma 2

granulosa-sejtes ovariumcarcinoma 6

serosus papillaris adenocarcinoma 6

cystadenoma ovarii 4

cystadenocarcinoma ovarii 7

adenocarcinoma dediferenciatum 4

negatív lelet 12

8. táblázat. Szövettani típusok megoszlása

37

V. Összefoglalás, Következtetés

5.1. Következtetések

Ebben a fejezetben ismertetem az általam feltett hipotéziseket és az azokra kapott

válaszokat.

Dolgozatomban feltett első hipotézis az volt, hogy melyek a has-és kismedence

radiológia alapjai. A hasi ultrahang az elsődleges, legegyszerűbb vizsgáló módszer

amellyel non-invazív módon vizsgálni tudjunk a hasi szerveket. Bármely eltérés

esetén további vizsgáló módszerként a hasi-CT, vagy esetleg a hasi-MR vizsgálatot

végzik.

Manapság a legelterjedtebb diagnosztikai módszerként a CT-t tartják számon. Kis

elváltozásokat kevésbé, de a nagyobb malignus elváltozásokat kiválóan kimutatja,

az érintett környező szöveteket és szerveket valamint megnagyobbodott

nyirokcsomókat is egyaránt. Az hasi MR vizsgálatokat csak ellenőrzés céljából,

kiegészítő vizsgálatként végzik.

Második hipotézisemben arra kerestek a választ, hogy melyek azok a képalkotó

módszerek, amelyekkel a leghatékonyabb a betegség vizsgálata. Az esetek

legnagyobb részében a petefészekrákot először ultrahanggal, majd computer

tomográfiás eljárással vizsgálják. Esetleg a műtéti feltárás előtt Mágneses

Rezonanciás eljárással is vizsgálhatják az elváltozásokat. A leghatékonyabb

módszerként a CT és az ultrahang bizonyult – 327 (CT) és 325 (ultrahang)

alkalommal használták a 331 beteg vizsgálatánál.

Következő feltevésem arra irányult, hogy melyek a leggyakoribb szövődményei a

petefészekráknak. A késői diagnosztizálás miatt a daganatot már előrehaladott

állapotban fedezik fel. Leggyakrabban a peritoneum, a retroperitoneum valamint az

omentum metastasisai fordulnak elő.

38

Negyedik hipotézisemként az egyes képalkotó eljárások közötti összefüggéseket

vizsgáltam, ahol megállapítottam, hogy az egyes vizsgáló eljárások kiegészítik

egymást, és nagy szerepük van a betegség diagnosztizálásában. Az ultrahangnak a

CT, és MR vizsgálatoknak nagy jelentőségük van a betegség nyomon követésében

és az áttétek keresésében.

5.2. Összefoglalás

Beteganyag vizsgálatomat a Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi

Oktató Kórházban végeztem. A kutatásom 331 betegre terjedt ki, 5 évre

visszamenőleg, 2010 és 2015 között petefészekrákkal diagnosztizált betegek leleteit

vizsgáltam. Kutatásom témája az ovarium carcinoma képalkotó diagnosztikája volt.

Elemeztem a betegség életkor szerinti megjelenését. Megállapítottam, hogy

előfordulása 50-60 éves kor között a leggyakoribb, de 50 éves kor felett jóval

magasabb a betegség kialakulásának kockázata.

Kutattam a képalkotó diagnosztikai eljárások gyakoriságát a betegség

vizsgálatánál. Amely bebizonyította számomra, hogy az ultrahang és a CT

leggyakoribb eljárás. Az ultrahang az elsődleges kismedencei vizsgálómódszer, de

malignus folyamat gyanúja esetén CT-vel kell tovább vizsgálni. MR vizsgálatot is

végeznek, de nem elég gyakorisággal, mert nem eléggé elterjedt módszer, csak

utókövetésre használják. PET- és SPECT-CT, valamint csontszcintigráfiás

eljárásokat csontmetastasis gyanúja esetén végeznek, de a kutatott betegeim között

csak a negyedének volt ilyen vizsgálata, és csak 1 esetben volt pozitív a

csontmetastasis kérdése.

39

A petefészekrák késői diagnosztizálása miatt vizsgáltam az egyes stádiumok

számbeli megjelenését, és arra következtetésre jutottam, hogy a leggyakoribb az

előrehaladott, peritonealis metastasisokat okozó III/C-s stádium a leggyakoribb.

A petefészekrák megfelelő szűrővizsgálatok hiányában sokáig nagy problémát fog

jelenteni a nőgyógyászati megbetegedésekben.

40

Irodalomjegyzék

[1] Tarsoly E.: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2007

[2] Szentágothai J.: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 1977

[3] Papp Z.(szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Semmelweis Kiadó és

Multimédia Stúdió, Budapest (2009)

[4] Kumar V. ,Abbas A. K. , Aster J. : Robbins a pathológia alapjai, 2013

[5] S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, and L. Impey: Oxford Handbook of

Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013

[6] Pál A. (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve ; Medicina Zrt, 2012

[7] Papp Z.- Tóth Z. : Szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika (2006)

[8] Risum S., Høgdall C., Loft A., et al.: The diagnostic value of PET/CT for primary

ovarian cancer– a prospective study (2007)

[9] Gödény M., Kásler M.: A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása daganatok

esetében

„Javaslat a képalkotók alkalmazásához” ; Magyar Onkológia 48. Évfolyam 2. Szám , 2004

[10] Lombay B. (szerk).: Radiopathológia, Miskolci Egyetem (2013)

[11] Nagy Gy, Palkó A.,Vajda Gy.: A petefészek daganatai/Diagnosztika:Képalkotó

eljárások. In: Emlő-és nőgyógyászati onkológia; Medicina Könyvkiadó, 2012

[12] H. K. Pannu, R.E. Bristow, F. J.Montz, E. K. Fishma: Multidetector CT of Peritoneal

Carcinomatosis from Ovarian Cancer; RSNA, 2003. (vol. 23, number 3)

[13] Valent S. - Oláh O. - Sára L. - Pajor A.- Langmár Z.: Az ultrahangvizsgálat szerepe a

méhtest és a petefészek rosszindulatú daganatainak diagnosztikájában

Orvosi hetilap, 2011. (152. évf.) 47.sz. 1887-1893. old.

41

[14] Palkó A., Martos J., Karlinger K.: CT/MR vizsgálatok Műveleti leírása, A radiológiai

szakmai kollégium állásfoglalása 2008, Budapest

[15] Németh Gy. (szerk.): Sugárterápia; Springer Tudományos Kiadó Kft. , Budapest, 2001

[16] Kajáry K., Lengyel Zs., Molnár P., Szakáll Sz. : A PET-CT vizsgálat szerepe

nőgyógyászati daganatoknál, Nőgyógyászati Onkológia 2009; 14:8

[17] Berkő P.:A nőgyógyászati rákbetegek korszerű műtéti kezelésének szabályai – a

2003. évi FIGO-protokoll és a 2005. évi lillafüredi Nőgyógyász Onkológus Kongresszus

legfontosabb megállapításai alapján (referátum): Magyar Nőorvosok Lapja 69,463-470

(2006)

[18] http://www.cancer.org/cancer/ovariancancer/detailedguide/ovarian-cancer-survival-

rates

[19] H.K. Pannu, R. E. Bristow, C. Cohade, E. K. Fishman, ,R. L. Wahl: PET-CT in

Recurrent Ovarian Cancer: Initial Observations , RSNA, 2004, (vol. 24, number 1) 209 .o.

[20] T.K. Nyengidiki: Screeninng Methods for Gynaecological Cancers , Department of

Obstetrics and Gynecology, College of Health Sciences, University of Port Harcourt,

Rivers State, Nigeria, (2015) 136

Felhasznált ábrák

Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyek Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális

archívumából

http://radiopaedia.org/cases/normal-gynaecological-ultrasound-transvaginal

http://radiopaedia.org/articles/ovarian-tumours

http://images.radiopaedia.org/images/540124/0b828e84ae30d58dd9eae15dd5e025_

big_gallery.jpg

http://radiopaedia.org/cases/hepatic-metastases-from-ovarian-cancer

42

Köszönetnyilvánítás

Szeretném köszönetemet kifejezni konzulensemnek, Prof. Dr. Harkányi Zoltánnak,

aki szakmai tanácsaival, valamint a konzultációk során észrevételeivel és tudásával

segítette a munkámat, és a szakdolgozatom megszületését.

Valamint köszönöm szépen Zelei Szabolcsnak a türelmét és segítőkész hozzáállását

a kutatásom során.